Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. II. Kötet: Foglalkoztatási Követelményrendszer. II/1. rész: Foglalkoztatási Szabályzat

Átírás

1 FI Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat II. Kötet: Foglalkoztatási Követelményrendszer II/1. rész: Foglalkoztatási Szabályzat június

2 TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 A Szabályzat hatálya... 6 Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei... 6 A munkáltatói jogok gyakorlásának általános szabályai... 7 A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos Egyetemen belüli jogorvoslatok... 7 Az alkalmazottak részvétele az egyetemi döntéshozatalban, az oktatók, kutatók és egyéb alkalmazottak jogorvoslati kérelmeinek elbírálása... 8 A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK AZ EGYETEMEN Az Egyetemen létesíthető munkakörök A foglalkoztatási jogviszony létesítésének általános követelményei az Egyetemen Hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás Az oktatói munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények Egyes oktatói munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények A tanári munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények Az egyes tanári munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények A kutatói munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények Az egyes kutatói munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények Az oktatók, kutatók, tanárok munkáját segítő és egyéb közalkalmazotti munkakörök betöltésére vonatkozó követelmények HARMADIK RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI A közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének alapelvei Foglalkoztatási engedély A közalkalmazotti jogviszony létesítésének szabályai A pályázati eljárás és az álláshirdetés A pályázati felhívás kiírása A pályázati felhívás és az álláshirdetés tartalma A nyilvános pályázati felhívás és az álláshirdetés közzététele A pályázatok benyújtásának szabályai A pályázatok és álláshirdetések elbírálásának szabályai Az oktatói pályázati eljárás speciális szabályai Az oktatói, kutatói, tanári állomány fejlesztésének tervezése A pályázati felhívás kiírása Az oktatói pályázatok benyújtása Az oktatói pályázatok elbírálása A kutatói pályázati eljárás speciális szabályai A kutatói pályázat benyújtása A kutatói pályázatok elbírálása A közalkalmazotti kinevezéssel kapcsolatok szabályok További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás Közalkalmazotti jogviszony létesítése áthelyezéssel Helyettesítés Az összeférhetetlenség A közalkalmazotti jogviszony módosításának, módosulásának közös szabályai

3 A munkakör módosítása Belső áthelyezés Többletfeladat kitűzése (kereset-kiegészítés) és jutalom A közalkalmazotti jogviszony megszűnése A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottakra vonatkozó szabályok Az oktatók közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének, megszüntetésének speciális esetei NEGYEDIK RÉSZ A VEZETŐKRE ÉS A MAGASABB VEZETŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések A rektort érintő munkáltatói jogok rendje Vezetői pályázatok eljárási rendje A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás megszűnése, megszüntetése ÖTÖDIK RÉSZ AZ EGYETEMI ALKALMAZOTTAK FOLYAMATOS ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI ÉS EZEK TELJESÍTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Az egyetemi oktatók, tanárok folyamatos alkalmazásának követelményrendszere A tudományos kutatók követelményrendszere HATODIK RÉSZ AZ OKTATÓI-KUTATÓI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATHATÓ CÉLOK ÉS AZ EHHEZ AZ EGYETEM ÁLTAL BIZTOSÍTHATÓ FELTÉTELEK Általános elvek Kocsis Károly Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj Támogatható célok A támogatások főbb formái HETEDIK RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A minősítés általános szabályai A rektor értékelése A kancellár értékelése Az oktatók, kutatók, tanárok munkájának értékelése A teljesítményértékelés és nyilvánosságának rendje A differenciáló jövedelemelosztás A foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményei NYOLCADIK RÉSZ A FOGLALKOZTATOTTAK RÉSZÉRE ADOMÁNYOZHATÓ CÍMEK A Kjt. alapján adományozható címek Az Nftv. alapján adományozható címek A Professor Emeritus cím A Professor Emeritus cím adományozásának rendje A Rector Emeritus cím KILENCEDIK RÉSZ A HABILITÁCIÓRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A habilitációra vonatkozó szabályok TIZEDIK RÉSZ

4 A KÖZALKALMAZOTTAK FELELŐSSÉGI RENDSZERE A kártérítési felelősség A leltárfelelősség speciális szabályai TIZENEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK A közalkalmazotti pótlékokkal kapcsolatos rendelkezések A közalkalmazott adatközlési kötelezettsége A közalkalmazottakra vonatkozó személyügyi nyilvántartás Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A munka- és pihenőidő nyilvántartása, a jelenléti ív Értelmező rendelkezések TIZENKETTEDIK RÉSZ ZÁRADÉK

5 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa (továbbiakban: Szenátus) az Egyetem oktatóival, tudományos kutatóival, tanáraival és egyéb közalkalmazottaival (továbbiakban: alkalmazottak) szemben támasztott követelményeket, az alkalmazásuknál, foglalkoztatásuknál és előléptetésüknél követendő eljárások rendjét a) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.); b) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet; c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.); d) a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.); e) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet; f) a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról szóló 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet; g) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet; h) az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet; i) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet; j) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról szóló 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet; k) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény; l) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény; m) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXVI. törvény; n) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) valamint o) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével az SZMSZ II. kötetét képező Foglalkoztatási Követelményrendszerben (rövidítése: FKR, továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. 5

6 2. Jelen Szabályzat határozza meg az alkalmazottakkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az abban foglaltakat az alkalmazott nem teljesíti, továbbá egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, valamint egyes munkakörök betöltéséhez az Nftv-ben meghatározottakon kívüli további szakmai feltételeket. A Szabályzat hatálya 3. (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetemre, mint munkáltatóra, valamennyi szervezeti egységére, valamint az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyt létesítő, közalkalmazotti jogviszonyban álló minden alkalmazottra. (2) A Szabályzat hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki az Egyetemmel megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, a Professor Emeritus cím és a közalkalmazotti jogviszonnyal nem járó egyéb címek birtokosaira, a hallgatói munkaszerződés alapján - ide értve a doktoranduszi munkaszerződés alapján munkát végző hallgatót is - munkát végző hallgatóra, valamint az önkéntes jogviszony keretében munkát végző személyre. (3) A Szabályzatot az Egyetem szervezetébe tartozó közgyűjteményi (könyvtári, levéltári, múzeumi) és az Egyetem által fenntartott közoktatási intézményi (gyakorlóiskolai, óvodai) alkalmazottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezések figyelembe vételével kell alkalmazni. [Nftv. 24. (3) bekezdés] Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei 4. (1) Az Egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy az Egyetem működésével összefüggésben javaslattal éljen, az Nftv-ben és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint részt vegyen az Egyetem testületeinek megválasztásában és megválasztása esetén annak munkájában. (2) Az Egyetem oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjának joga, hogy az oktatási jogok biztosának eljárását kezdeményezze, [Nftv. 35. (5) bekezdés] valamint, hogy igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (3) Az Egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy betartsa az SZMSZ-ben foglaltakat és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokat, a rá vonatkozó szakmai szabályokat, az Etikai Kódex előírásait továbbá, hogy a munkaköri leírásában, a munkáltató utasításaiban meghatározottak szerint, a közérdek figyelembe vételével lássa el feladatait. (4) Az Egyetem minden alkalmazottja köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a rá bízott feladatokat tudásának megfelelő legmagasabb színvonalon lelkiismeretesen ellátni. Az alkalmazott köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, munkaideje alatt munkavégzés céljából munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni, illetve munkát végezni, köteles továbbá munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, valamint munkatársaival együttműködni. [Mt. 52. (1) bekezdés] 6

7 (5) Az Egyetem alkalmazottai a közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása alatt nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely az Egyetem, mint munkáltató jogos gazdasági érdekeit, szakmai alapfeladatainak ellátását veszélyeztetné, vagy sértené, illetve a közalkalmazotti jogviszonnyal, a közalkalmazotti munkakörükkel, beosztásukkal összeférhetetlen. [Mt. 8. (1) bekezdés] (6) Az alkalmazottak kötelesek a munkájuk során tudomásukra jutott, az Egyetemre, illetve tevékenységükre vonatkozó alapvető fontosságú információkat, továbbá a munkáltató üzleti titkát megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkakörük betöltésével összefüggésben jutott a tudomásukra, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. [Mt. 8. (4) bekezdés] (7) Jelen szakasz rendelkezései a (2) bekezdés kivételével kiterjednek a hallgatói munkaszerződés és az önkéntes jogviszony alapján munkát végzőkre is. A munkáltatói jogok gyakorlásának általános szabályai 5. (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. [Mt. 20. (1) bekezdés] (2) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. [Mt. 20. (3) bekezdés] (3) Az Egyetemen munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult: a) a fenntartó a rektor felett [Nftv. 73. (3) bekezdés e) pontja]; b) a miniszter a kancellár felett [Nftv. 13/A. (4) bekezdése]; c) a rektor az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett azzal, hogy illetmény megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult [Nftv. 13. (2) bekezdése]; d) a kancellár az a) és a c) pontban foglaltak kivételével az Egyetemen foglalkoztatott valamennyi alkalmazott felett. [Nftv. 13/A. (2) bekezdés e) pont] azzal, hogy a rektor és a kancellár munkáltatói jogkörét, vagy részjogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. [Nftv. 13. (3) bekezdése, Nftv. 13/A. (5) bekezdése] (4) Az Egyetemen a munkáltatói joggyakorlás rendjét külön utasítás szabályozza. A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos Egyetemen belüli jogorvoslatok 6. (1) Az egyetemi alkalmazott (közalkalmazott, jelen szakasz alkalmazása szempontjából ide értve az óraadó oktatót is) valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása ellentétes jelen Szabályzattal, az SZMSZ-ben foglaltakkal, vagy 7

8 jogszabályba ütközik. Az egyetemen belüli jogorvoslati eljárás nem érinti az alkalmazott azon jogát, hogy bíróság előtt a vonatkozó szabályok szerint - amennyiben jogszabály a keresetindítást határidőhöz köti, határidőn belül - munkaügyi jogvitát kezdeményezzen. [Mt ] (2) A jogorvoslati kérelmet a kinevezési jogkör gyakorlójához kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak megalapozottsága esetén a panaszolt személy (kivéve a rektor és a kancellár) vagy testület (kivéve a Szenátus) döntését, intézkedését - szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett - megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. Az óraadó oktató jogorvoslati kérelmét a rektorhoz nyújtja be. (3) Az Egyetem rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. [Nftv. 13. (1) bekezdése] (4) A közalkalmazott minősítésével összefüggő jogorvoslat különös szabályait jelen Szabályzat VII. része rögzíti. Az alkalmazottak részvétele az egyetemi döntéshozatalban, az oktatók, kutatók és egyéb alkalmazottak jogorvoslati kérelmeinek elbírálása 7. (1) Az Egyetem oktatói, kutatói és egyéb alkalmazottai mint választó és választható közalkalmazottak, az SZMSZ és annak kari kiegészítései, az intézeti és tanszéki ügyrendek alapján vesznek részt az egyetemi, a kari, az intézeti és tanszéki vezető testületek (Szenátus, kari, intézeti és tanszéki tanácsok, bizottságok, oktatói értekezletek) létrehozásában és munkájában. (2) Az oktatók, kutatók és egyéb közalkalmazottak javaslattal, észrevétellel, panasszal (továbbiakban: beadvány) fordulhatnak az Egyetem, a karok és más szervezeti egységek valamint az oktatási szervezeti egységek vezetőihez és vezető testületeihez. Az ilyen beadványt mindig írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is. (3) A benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben vezető testület a címzett, a vezető testület elnökének. A beadványt a címzett, illetve az elnök intézkedése szerint, szükség esetén ki kell adni szakértői felülvizsgálatra, illetve véleményezésre, egyidejűleg (az átvételtől számított tíz napon belül) értesíteni kell a benyújtót beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható időpontjáról. Amennyiben a szakértői felülvizsgálat, véleményezés megtörtént vagy mellőzhető a) a vezetőhöz benyújtott beadvány esetén közvetlenül; b) a testülethez benyújtott beadványnál pedig annak állásfoglalása után a benyújtó számára harminc napon belül, illetve az előre jelzett határidőre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett, vagy tervezett intézkedésről is. (4) Amennyiben a benyújtó a válasszal, illetve a megtett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a kinevezési jogkör gyakorlójához. A jogorvoslati kérelem elintézése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. A válaszban ez esetben közölni kell azt is, hogy az ügyben további rendes jogorvoslatra nincs lehetőség. 8

9 9

10 MÁSODIK RÉSZ A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK AZ EGYETEMEN Az Egyetemen létesíthető munkakörök 8. (1) Az Egyetemen az oktatással összefüggő feladatokat az Nftv. 24. (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben látják el: a) oktatói munkakörben (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár; mesteroktató); [Nftv. 27. (1) bekezdés a-e) pontok] b) tanári munkakörben [Nftv. 34. ] (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, kollégiumi nevelő tanár, mérnöktanár, mestertanár). [Kjt. 2. számú melléklet] (2) Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. [Nftv. 24. (1) bekezdés] Az Egyetemen létesíthető kutatói munkakörök: tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor. [Nftv. 33. (2) bekezdés a)-e) pontok] (3) Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját - tényleges munkakörük pontos meghatározása mellett - ügyvivő szakértői, tanszéki mérnöki, szakmai-szolgáltatói munkakörbe besorolt foglalkoztatottak segítik. [395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8. (1)-(8) bekezdés] (4) Az Egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör létesíthető. [Nftv. 24. (2) bekezdés] Az Egyetem működésével összefüggő feladat ellátására egyéb munkakörben foglalkoztatottat - tényleges munkaköre pontos meghatározása mellett - ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási), ügyviteli, műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott, szakasszisztens) és szakmai szolgáltató munkakörbe kell besorolni. [395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8. (1)-(8) bekezdés] (5) Az Egyetemen működő múzeum, könyvtár és levéltár működésével összefüggő feladatok ellátására múzeumi, levéltári és könyvtári munkakörök létesíthetők. A közalkalmazott besorolására az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet rendelkezései alkalmazandók. A foglalkoztatási jogviszony létesítésének általános követelményei az Egyetemen 9. (1) Közalkalmazotti jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki: a) tizennyolcadik életévét betöltötte; b) büntetlen előéletű, nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt; c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy; d) rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és/vagy szakképzettséggel; 10

11 e) a munkakör betöltésére kiírt pályázaton eredményesen részt vett, kivéve a Kjt. 20/A. (2) bekezdésében meghatározott eseteket; f) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és annak alapján a munkakör ellátására alkalmas. [Kjt. 20. (2) bekezdés, Kjt. 20/A (1)-(2) bekezdés, Nftv. 24. (5) bekezdés] (2) Jogszabály az adott jogviszony létesítésére (munkakör ellátására) vonatkozóan feltételt írhat elő, illetve előírt feltétel alól mentesítést adhat. [Kjt. 20. (3) bekezdés] Hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás 10. (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. [Nftv. 44. (1) bekezdés b) pont] (2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit, illetőleg amennyiben a kormány a hallgató számára az Mt-nél kedvezőbb szabályokat állapít meg, a vonatkozó kormányrendeletet kell megfelelően alkalmazni. [Nftv. 44. (2) bekezdés] (3) A hallgatót a hallgatói munkavégzés ellenértékeként a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, amelynek ellenében a hallgató által a hallgatói jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott szervezetre az átadással átszállnak. [Nftv. 44. (3) bekezdés b) pontja] 11. (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen; b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. (2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során az Mt-nél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. (3) A hallgatót a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak. c) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként - az (1) bekezdés a) pont szerint - megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket az Mt. biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati 11

12 képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni. (4) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az (1) bekezdést az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető; b) a doktorandusz által végzett munka ideje - az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt - egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát; c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni; d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. [Nftv. 44. (5) bekezdés] Közérdekű önkéntes tevékenység keretében történő foglalkoztatás 12. (1) A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely az Egyetem és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. (2) Az önkéntes szerződésben meg kell határozni a) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát; b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét; c) a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt; d) azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére. (3) Közérdekű önkéntes tevékenység az Egyetem alaptevékenysége körében ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi; b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul; c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban egyesület, alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének, vagy vallási közösség tagjaként. (4) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. (5) Nem minősül ellenszolgáltatásnak az Egyetem által a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és anyag; b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát; 12

13 c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás; d) az önkéntes részére biztosított - a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei; e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése; f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz - közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő - működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése; g) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja; h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakó-hellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát; i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. [2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről] Az oktatói munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények 13. (1) Az oktatói feladat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Oktatói munkakörben az alkalmazható, aki mesterfokozattal rendelkezik [Nftv. 25. (1) bekezdés], megfelel az Nftv.-ben és jelen Szabályzatban a munkakör betöltéséhez előírt követelményeknek, alkalmas a hallgatók képzésére, jövendő hivatásukra való felkészítésére, tudományos kutató és szakmai alkotómunka végzésére. (2) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, és a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 60%-át (a továbbiakban: óraadó oktató). Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. [Nftv. 25. (3) bekezdés] A megbízási jogviszony keretében oktatási feladatot ellátó személy alkalmazásának feltétele, hogy megfeleljen a Szabályzat 9. a)-d) pontjaiban előírt követelményeknek. (3) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. [Nftv. 27. (2) bekezdés] (4) Az oktatói alkalmazás megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével - megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és egyetemi tanári cím használatára pedig az oktató addig jogosult, ameddig a munkaköri címet adományozó 13

14 miniszterelnök, illetve köztársasági elnök nem vonja vissza azt. [Nftv. 27. (4) bekezdés] (5) Közalkalmazotti jogviszony oktatói munkakörben elsődlegesen határozatlan időre létesítendő. Oktatói munkakörben, teljes munkaidőben abban az esetben történhet alkalmazás, amennyiben a közalkalmazott az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során figyelembe vehető [Nftv. 26. (3) bekezdés], azaz a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 9. mellékletének 3.1. pontjában rögzített formaszövegű oktatói nyilatkozatot (továbbiakban: oktatói nyilatkozat) az Egyetemnek adja le. Amennyiben az oktató oktatói nyilatkozatában másik felsőoktatási intézményt jelöl meg kedvezményezettként, úgy ő az Egyetemen csak részmunkaidőben foglalkoztatható, illetve a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel - felmentési idő és végkielégítés nélkül - megszüntetheti. [Nftv. 31. (5) bekezdés c) pontja] (6) Határozott időre nevezhető ki az oktató minden olyan esetben, ha az álláshelyet meghatározott oktatási feladat végrehajtására hozták létre, vagy az illető tartósan távollévő oktatót helyettesít. [Kjt. 21. (2) bekezdés] Jelen Szabályzatban meghatározott követelményeket és kinevezési eljárási szabályokat azonban ez esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. (7) Amennyiben külön rektori-kancellári együttes utasítás, vagy jelen Szabályzat másként nem rendelkezik, az oktató a heti teljes munkaidejéből - két egymást követő tanulmányi félév átlagában - egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. [Nftv. 26. (1) bekezdés] A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató vonatkozásában, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a munkaidővel arányosan kell meghatározni. (8) A tanításra fordított idő a (7) bekezdésben rögzítettekhez képest legfeljebb negyven százalékkal megemelhető illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető jelen Szabályzatban meghatározottak szerint. A csökkentés illetve emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat. [Nftv. 26. (2) bekezdés] (9) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti külön rektori-kancellári együttes utasítás másként nem rendelkezik, az Egyetemen a tanításra fordított idő egyetemi vagy főiskolai tanári, egyetemi vagy főiskola docensi munkakörben két egymást követő tanulmányi félév átlagában legalább heti tíz óra, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben két egymást követő tanulmányi félév átlagában legalább heti tizenkét óra. (10) A legkisebb tanításra fordított idő a (7) bekezdésben rögzítetthez képest oktatói munkakörben - figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra is - minden év július 15. napjáig kiadott rektori-kancellári együttes utasításban csökkenthető illetve emelhető legfeljebb két félév összefüggő időtartamra. (11) Az oktató az őt foglalkoztató munkáltató hozzájárulásával munkaköri feladatait a miniszter által határozott időre - legfeljebb öt évre - meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti. [Nftv. 26. (4) bekezdés] 14. (1) A kinevezéshez szükséges feltételeket az adott oktatói munkakörben ellátandó feladatok figyelembe vételével kell meghatározni. 14

15 (2) Az oktatói kinevezés alkalmával oktatásban szerzett szakmai tapasztalatként elsősorban a felsőoktatási oktatói tapasztalatot kell figyelembe venni. Itt számításba vehető minden olyan tapasztalat, amely a felsőoktatási képzéshez szorosan kapcsolódik, különösen az eredményes tudományos diákköri tevékenység, a demonstrátori megbízás, a doktori képzés ideje és az óraadó oktatói tevékenység. (3) Az oktatók és kutatók kinevezési feltételei között tudományos fokozaton a doktori (PhD) fokozatot, illetve az ennek megfelelő tudomány(ok) kandidátusa, a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot, illetőleg tudomány(ok) doktora, valamint DLA címet kell érteni [Nftv (5) bekezdés]. (4) Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató oktatói nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. [Nftv. 26. (3) bekezdés] Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. Egyes oktatói munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények 15. Az egyes oktatói munkakörök betöltéséhez jelen Szabályzat 9. és 13. -aiban foglalt alapkövetelményeken túlmenően a jelölteknek a következő feltételeknek kell megfelelniük. a) Tanársegéd munkakörben történő alkalmazás feltétele: aa) a doktori képzés megkezdése; [Nftv. 28. (1) bekezdés a) pont] ab) jelen Szabályzat 14. (2) bekezdése szerint eltöltött, illetve értékelt, legalább két éves szakmai tapasztalat; ac) pályakezdőknél legalább "jó" minősítésű oklevél; ad) előnyt jelent a Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert tudományos dolgozat vagy saját kutatást bizonyító, illetve társszerzővel írt publikáció; ae) előnyt jelent a képesség idegen nyelven történő publikálásra. b) Adjunktus munkakörben történő alkalmazás feltétele: ba) doktori fokozat [Nftv. 28. (1) bekezdés b) pont]; bb) jelen Szabályzat 14. (2) bekezdése szerint eltöltött, illetve értékelt, legalább öt éves szakmai tapasztalat; bc) előnyt jelent a doktori értekezésen túli más saját kutatási eredményeket dokumentáló önálló publikáció, illetőleg erről hazai tudományos konferencián tartott előadás, továbbá elméleti vagy gyakorlati jegyzet, tankönyv- illetve jegyzetrészlet; bd) előnyt jelent a képesség idegen nyelven történő publikálásra. c) Főiskolai docens munkakörben történő alkalmazás feltétele: ca) doktori fokozat; cb) az érintett alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére; cc) jelen Szabályzat 14. (2) bekezdése szerint eltöltött, illetve értékelt, legalább hat éves szakmai tapasztalat [Nftv. 28. (2) bekezdés]; 15

16 cd) az érintett legalább magyar nyelven megjelent, saját kutatásokat dokumentáló önálló vagy társszerzőkkel megírt publikáció(k) és/vagy önállóan vagy társszerzővel hazai tudományos konferencián megtartott előadás(ok), továbbá felsőoktatási jegyzet vagy jegyzetrészlet, illetve tankönyv vagy tankönyvrészlet szerzője legyen; ce) előnyt jelent az önállóan vagy társszerzővel megjelentetett idegen nyelvű publikáció, egyetemi jegyzet vagy tan-, illetve szakkönyvrészlet. d) Egyetemi docens és főiskolai tanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: da) doktori fokozat; db) az érintett alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére; dc) az érintett alkalmas legyen idegen nyelven előadás tartására; dd) jelen Szabályzat 14. (2) bekezdése szerint eltöltött, illetve értékelt, legalább tíz éves szakmai tapasztalat; [Nftv. 28. (3) bekezdés] de) az érintett által művelt tudományterületnek, illetve az általa oktatott diszciplínának nemzetközi szintű ismerete és ennek egyetemi szinten történő előadására való képesség, amelyet a jelölt az érintett karon nyilvánosan meghirdetett, bíráló bizottság jelenlétében tartott magyar és idegen nyelvű előadáson is bizonyít, azzal, hogy habilitált jelöltnél ettől el kell tekinteni; df) az érintett önállóan vagy társszerzővel megírt jegyzetek, tudományos tevékenységét dokumentáló hazai publikációk, önálló vagy társszerzővel megírt idegen nyelvű publikáció, hazai nemzetközi vagy külföldi tudományos konferencián tartott előadás szerzője legyen; dg) az érintett képes legyen idegen nyelven előadást, szemináriumot tartani; dh) előnyt jelent, ha az érintett habilitációval rendelkezik, főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazáshoz további feltétel, hogy az érintettet megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze. di) Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik megfelelő munkaköri címmel, a főiskolai tanári munkakörre történő közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően a rektor kezdeményezheti a főiskolai tanári munkaköri cím adományozását. A munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott kinevezési javaslatát a rektor megküldi a fenntartó részére, hogy az továbbítsa a munkaköri cím adományozására jogosultnak. [Nftv. 29. (3) bekezdés] e) Egyetemi tanár munkakörben történő alkalmazás feltétele [Nftv. 28. (5) bekezdés]: ea) doktori fokozat; eb) amennyiben az érintett magyar állampolgár, rendelkezzék habilitációval, vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal; ec) az érintett az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki; ed) az érintett az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére; ee) idegen nyelvű publikáció, szeminárium, előadás tartása. 16

17 ef) Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. [Nftv. 28. (5) bekezdés]; eg) Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor kezdeményezheti az egyetemi tanári munkaköri cím adományozását. Ennek során a rektor megküldi előterjesztését a MAB-nak véleményezésre, a MAB támogatása esetén a rektor a fenntartó részére továbbítja kinevezési javaslatát egyetemi tanári munkaköri cím adományozása céljából. f) Mesteroktatói munkakörben történő alkalmazás feltétele [Nftv. 28. (6) bekezdés]: fa) mesterfokozat; fb) legalább tízéves szakmai, gyakorlati tapasztalat; fc) az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére; fd) egy világnyelvből legalább C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A tanári munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények 16. (1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A tanári munkakörbe történő alkalmazásra, besorolásra a Kjt. valamint az Nftv. tanárokra vonatkozó előírásait figyelembe kell venni. (2) A tanári munkakörben történő foglalkoztatásra jelen Szabályzat 9. (1)-(2) bekezdésében foglalt követelményeket is alkalmazni kell. (3) Amennyiben külön rektori-kancellári együttes utasítás, vagy jelen Szabályzat másként nem rendelkezik, a tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A tanításra fordított idő tizenöt százalékkal megemelhető, illetve csökkenthető, azzal a megkötéssel, hogy a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál [Nftv. 34. (2) bekezdés]. (4) A tanításra fordított idő a (3) bekezdésben rögzítetthez képest tanári munkakörben minden év július 15. napjáig kiadott rektori-kancellári együttes utasításban csökkenthető illetve emelhető tizenöt százalékkal, legfeljebb két félév összefüggő időtartamra. Az egyes tanári munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények 17. Az egyes tanári munkakörök betöltéséhez jelen Szabályzat 16. -ában foglalt alapkövetelményeken túlmenően a jelölteknek a következő feltételeknek kell megfelelniük. a) Nyelvtanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: aa) mesterfokozat, vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség az oktatandó nyelvből; ab) a betöltendő álláshely követelményeinek megfelelően meghatározott szakmai tapasztalat, ezen belül külön meghatározott tanítási gyakorlat; ac) előnyt jelent a középiskolai vagy egyetemi (főiskolai) oktatási gyakorlat, az érintett idegen nyelvi területen végzett munka, szakfordítói vagy tolmácsi gyakorlat; 17

18 ad) amennyiben a pályázó az egyéb feltételeknek megfelel, a követelményként meghatározott szakmai gyakorlat időtartamát az illetékes kari (intézeti) tanács, illetve mérsékelheti. b) Testnevelő tanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: ba) mesterfokozat, vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség; bb) legalább egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete, ezen kívül előnyben részesíthető az a jelölt, aki szakedzői oklevéllel is rendelkezik; bc) a betöltendő álláshely követelményeinek megfelelően meghatározott szakmai tapasztalat, ezen belül külön meghatározott tanítási (edzői) gyakorlat; bd) előnyt jelent a középiskolai vagy egyetemi (főiskolai) oktatási gyakorlat, a sportban elért országos vagy nemzetközi eredmény, illetve rendszeres edzői tevékenység; be) amennyiben a pályázó az egyéb feltételeknek megfelel, a követelményként meghatározott szakmai gyakorlat időtartamát - az illetékes kari (intézeti) tanács - mérsékelheti. c) Művésztanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: ca) mesterfokozatot vagy alapfokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél; cb) a kimagasló és elismert művészi tevékenység. d) Kollégiumi nevelőtanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: da) mesterfokozatot vagy alapfokozatot tanúsító oklevél; db) az alkalmazásnál előnyt jelent felsőoktatási oktatói tanári, vagy pedagógusi gyakorlat. e) Mérnöktanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: ea) mesterfokozatot és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél; f) Mestertanár munkakörben történő alkalmazás feltétele: fa) felsőfokú végzettség és szakképzettség; fb) egy világnyelvből legalább C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; fc) a betöltendő álláshely követelményeinek megfelelően meghatározott szakmai tapasztalat. A kutatói munkakör betöltésére vonatkozó általános követelmények 18. (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki - a közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát az Egyetem tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz az Egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is. [Nftv. 33. (1) bekezdés] (2) A kutatók alkalmazása általában határozatlan időre történik. Bármely kutatói besorolásban az érintett közalkalmazott egyetértésével, határozott időre történik az alkalmazás abban az esetben, ha az álláshelyet meghatározott időtartamra támogatott szerződéses kutatási feladat végrehajtására hozták létre vagy tartósan távollévő kutató helyettesítését szolgálja. 18

19 (3) Az Egyetemen kutatói munkakörben olyan mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkező szakember foglalkoztatható, aki a kutató-fejlesztő munkához megfelelő tudással és készséggel rendelkezik, megfelel a jogszabály, illetve az Egyetem által a beosztásához előírt kutatói követelményeknek. (4) Az egyes kutatói besorolások esetében megkövetelt kutatói gyakorlati idő elsősorban abban az esetben vehető figyelembe, ha ez alatt a kinevezendő jelölt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. Ilyen feltételek mellett lehet figyelembe venni a gyakorlati idő számításánál a doktori (PhD) képzés időtartamát is. (5) A kutatói munkakörbe történő besorolásra, alkalmazásra a Kjt. vonatkozó előírásait, a kutatók foglalkoztatására pedig jelen Szabályzat 9. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt követelményeket is alkalmazni kell. Az egyes kutatói munkakörökhöz kapcsolódó alkalmazási követelmények 19. (1) Az egyes kutatói munkakörök betöltéséhez jelen Szabályzat 18. -ában foglalt alapkövetelményeken túlmenően a jelölteknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: a) Tudományos segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele: aa) doktori képzés megkezdése; [395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. a) pont] ab) legalább két éves szakmai gyakorlat, amelynél - elsősorban pályakezdőknél, jelen Szabályzat 18. (4) bekezdésében foglaltak mellett - az eredményes tudományos diákköri tevékenységet, demonstrátori munkát, illetve doktoranduszként végzett kutatási gyakorlatot lehet figyelembe venni; ac) alapos tájékozottság az adott szaktudomány, illetve tudományterület valamely részterületének elméleti és gyakorlati témaköreiben; ad) az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozásához szükséges felkészültség legalább egy világnyelven; ae) az érintett képes legyen kutatómunkáját irányítással úgy végezni, hogy az jó alapot szolgáltasson a doktori képzésben történő részvételre, illetve a doktori fokozat egyéni felkészülés keretében való megszerzésére; af) az érintett vállalja a részvételt az Egyetem (kar, intézet) szakmai közéletében; ag) az érintett vállalja, hogy bekapcsolódik munkahelyén oktatásba, a diplomamunkát készítő, illetve tudományos diákkörös hallgatók munkájának irányításába; ah) előnyt jelent az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert tudományos dolgozat vagy saját kutatást bizonyító, illetve társszerzővel írt publikáció. b) Tudományos munkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele: ba) doktori fokozat [395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. b) pont]; bb) jelen Szabályzat 18. (4) bekezdése szerint eltöltött illetve értékelt legalább ötéves szakmai gyakorlat, ebből legalább három év kutatóként, oktatóként, tanszéki mérnökként végzett munka; bc) az érintett ismerje a kutatóhelyre, illetve munkaterületére vonatkozó kutatási terveket, alkalmas legyen önálló vagy csoportmunkák eredményes kidolgozásában való részvételre, jól tájékozott legyen a kutatási eredmények 19

20 gyakorlati hasznosításáról valamint szakterületén a kutatással szemben támasztott társadalmi igényekről; bd) az érintett rendelkezzék a kutatóhely feladatkörébe tartozó gyakorlati tapasztalatokkal, belföldi vagy külföldi tanulmányutakon, továbbképzésben szerzett újabb ismereteit kutatómunkájában eredményesen alkalmazza; be) az érintett vállaljon az Egyetem szakmai, tudományos közéletében és annak szervezésében részvételt, önálló publikációkkal rendelkezzék és önállóan vagy társszerzőkkel hazai tudományos konferenciákon előadásokat, korreferátumokat tartson; bf) az érintett képes legyen a külföldi szakirodalom tanulmányozására és megfelelő szakmai beszédkészséggel is rendelkezzék; bg) az érintett rendszeresen vegyen részt az oktatómunkában, valamint a tudományos diákköri dolgozatot, illetve diplomatervet készítő hallgatók munkájának irányításában; bh) előnyt jelent az önállóan vagy társszerzővel megjelentetett idegen nyelvű publikáció, egyetemi jegyzet, vagy tan-, illetve szakkönyvrészlet. c) Tudományos főmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele: ca) doktori fokozat; cb) az érintett alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek, a tudományos segédmunkatársak tanulmányi, tudományos, művészeti munkájának vezetésére; cc) az érintett alkalmas legyen idegen nyelvű előadás tartására; cd) jelen Szabályzat 18. (4) bekezdése szerint eltöltött illetve értékelt legalább tíz éves szakmai tapasztalat, ebből legalább hat évkutatóként, oktatóként, tanszéki mérnökként végzett kutatói gyakorlat legyen; [395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. c) pont] ce) az érintett alaposan ismerje a művelt és az ehhez kapcsolódó tudományterületeket, önálló tudományos kutatómunka végzésére, meghatározott kutatási, valamint kutatás-szervezési feladatok (pl. csoportmunka) átfogására és irányítására alkalmas legyen; cf) az érintett kutatási eredményeiről tartson nyilvánosan meghirdetett, bíráló bizottság előtt idegen nyelven előadást (ettől habilitált jelölt esetén el kell tekinteni); cg) az érintett hatékonyan vegyen részt az elért tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében, vállalja az Egyetem kutatásszervezési feladatainak ellátásában a részvételt; ch) az érintett kutatási eredményeit, szakmai tapasztalatait rendszeresen publikálja, megfelelő számú és színvonalú hazai és külföldi önálló publikációval rendelkezzék; ci) az érintett képes legyen az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozására, megfelelő legyen a szakmai beszédkészsége; cj) a jelölt vállalja az oktatói munkában előadások tartásával, tudományos diákkörös, illetve diplomatervet készítő hallgatók munkájának irányításában a részvételt; ck) a jelölt hazai és nemzetközi tudományos fórumokon képviselje szakterületét, tudományát, színvonalasan végezzen tudományos közéleti tevékenységet; 20