Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 24. (OR. en) Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 24. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0135 (NLE) 10248/15 JUSTCIV 155 TRANS 220 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: június 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2015) 304 final Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyvnek a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 304 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2015) 304 final 10248/15 DG D 2A HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 304 final 2015/0135 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyvnek a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Bevezetés A bizonyos típusú tengeri szállítási tevékenységekkel kapcsolatos felelősséget és a károk megtérítését nemzetközi szinten a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organisation, a továbbiakban: IMO) több egyezménye szabályozza, amelyek ugyanazokon a főbb elveken alapulnak. Ezek az elvek a következők: a hajótulajdonos objektív felelőssége, a harmadik félnek okozott kár fedezetére szolgáló kötelező biztosítás, a sérülést szenvedett személyek azon joga, hogy közvetlenül a biztosítóhoz nyújtsák be igényüket, a kártérítési felelősség korlátozása, valamint olaj, illetve veszélyes és ártalmas anyagok (Hazardous and Noxious Substances, HNS) esetében egy külön kompenzációs alap, amelyből a hajótulajdonos felelősségi korlátait meghaladó károk esetén lehet kártérítést fizetni. A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az évi HNS-egyezmény) a felelősség kérdésével foglalkozó IMO-egyezmények közül az utolsó, amelynek hatályba lépéséhez még hiányoznak az állami megerősítések. Ez az egyezmény a nemzetközi tengerészeti felelősségi rendszer fontos része, különösen azért, mert a veszélyes és ártalmas anyagok beleértve a cseppfolyósított földgázt (LNG) és a cseppfolyós propán-bután gázt (LPG) is tengeri szállítása fellendülőben van és aránya a tengeri szállítási ágazatban jelentős. Az évi HNS-egyezmény évi jegyzőkönyve (a továbbiakban: évi jegyzőkönyv) az évi HNS-egyezmény által feltárt problémák megoldása érdekében szükséges módosításokat tartalmazott. A évi jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyvvel módosított egyezmény rendelkezéseit a jegyzőkönyv 2. és 18. cikke értelmében egységes eszközként kell olvasni, értelmezni és alkalmazni. A jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt szövegét az IMO Főtitkársága készítette, majd az IMO 2011-ben, Jogi Bizottságának 98. ülésén fogadta el, és a évi HNS-egyezményként kell rá hivatkozni. A évi HNS-egyezmény, mint az egyezmény egységes szerkezetbe foglalt eszköze, akkor lép életbe, amikor a évi jegyzőkönyv hatályba lép. A jegyzőkönyv 20. cikkének (8) bekezdése (a évi HNS-egyezmény 45. cikkének (8) bekezdése) értelmében a évi jegyzőkönyv egy adott állam általi aláírása, megerősítése vagy elfogadása semmissé teszi az évi HNS-egyezmény ugyanezen állam általi aláírását vagy megerősítését. Sem az évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba. Ez utóbbinak a mai napig nincsenek szerződő felei. Fontos megjegyezni, hogy a évi jegyzőkönyv kötelezőnek való elismerésével egyidejűleg annak 20. cikke (4) bekezdése értelmében adatokat kell szolgáltatni az előző naptári évben fogadott, veszélyes és ártalmas anyagokat tartalmazó, járulékalapot képező rakomány teljes mennyiségéről (a évi HNS-egyezmény HU 2 HU

4 45. cikkének (4) bekezdése). Ez az előfeltétel a legfőbb oka annak, hogy még egy állam sem erősítette meg az egyezményt. A HNS-egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyv IMO általi elfogadását követően néhány állam a Nemzetközi Olajszennyezési Kompenzációs Alap (International Oil Pollution Compensation Funds, a továbbiakban: IOPC-alap) titkárságának segítségével iránymutatásokat dolgozott ki a veszélyes és ártalmas anyagokat tartalmazó, járulékalapot képező rakományok jelentéséhez. Ezeket az iránymutatásokat az IMO jogi bizottsága április 19-i 100. ülésén 1 elfogadta, és ezáltal kezelte az egyezmény megerősítésével kapcsolatos legfőbb gyakorlati nehézséget. A megerősítési folyamat előkészítése érdekében 101. ülésén az IMO Jogi Bizottsága létrehozott egy HNS kapcsolattartó csoportot, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson az államoknak az egyezmény végrehajtásához szükséges eljárások létrehozásában, különösen a járulékalapot képező veszélyes és ártalmas anyagok jelentésével kapcsolatban. Számos uniós tagállam és az Európai Bizottság is tagja ennek a csoportnak Az EU illetékessége és annak következményei Az Unió külső hatáskörére vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályokkal összhangban a évi jegyzőkönyv és a jövőben a évi HNS-egyezmény az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, mivel az uniós közös szabályokat érinti és megváltoztatja azok hatályát. Az ezen indokolás 1.4. pontjában leírtaknak megfelelően az egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyv hatással lenne a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv 2 hatályára és a benne foglalt szabályokra. Ezenkívül az 1.5. pontban részletezett okok miatt a évi jegyzőkönyv megkötése hatással lenne a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendeletben (átdolgozott Brüsszel I. rendelet) 3 foglalt szabályokra. A módosított egyezmény rendelkezései, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködés tekintetében meghatározott uniós szabályok közötti ezen átfedés alkotja a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, az os, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezmény (HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló 2002/971/EK tanácsi határozat 4 jogalapját. Azonban, mint az a Bevezetőben is IMO LEG 100. ülés, LEG 100/14, Jelentés a Jogi Bizottság századik ülésének munkájáról, 5 6. o.; LEG 100/3, Kanada beadványa A évi HNS-jegyzőkönyv végrehajtásának nyomon követéséről, 2. melléklet: Bejelentési iránymutatások a veszélyes és ártalmas anyagokat tartalmazó, járulékalapot képező rakományok jelentéséhez. HL L 143., , 56. o.. HL L 351., , 1. o.. A Tanács november 18-i 2002/971/EK határozata a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, az 1996-os, a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezmény (HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról, HL L 337., , 55. o. HU 3 HU

5 szerepel, a évi jegyzőkönyv módosította az évi HNS-egyezményt, és a évi HNS-egyezmény az e módosítás nyomán létrejött egységes szerkezetbe foglalt eszköz. Ezért a évi HNS-egyezmény uniós jogra gyakorolt hatását az Unió jogrendszerében a 2002/971/EK tanácsi határozat elfogadása óta történt fejlemények fényében kell értékelni. Az Unió maga önálló jogalanyként nem gyakorolhatja a évi jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó kizárólagos hatáskörét, mivel sem az egyezmény, sem a jegyzőkönyv szövege nem tartalmaz a regionális gazdasági integrációs szervezetekről szóló (Regional Economic Integration Organisation, REIO) záradékot. Ennek következtében a tagállamok kötelezettsége, hogy e nemzetközi megállapodást az Unió nevében megkössék. Mivel a évi jegyzőkönyv az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörökre vonatkozik, a tagállamok nem dönthetnek önállóan a jegyzőkönyv aláírásáról és megerősítéséről. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban ezt az Unió nevében kizárólag a Bizottság javaslata alapján hozott tanácsi felhatalmazás és európai parlamenti hozzájárulás után tehetik meg Az egyezmény részletei A évi jegyzőkönyv és így az egységes szerkezetbe foglalt évi HNSegyezmény is 18 hónappal azután lép hatályba, hogy legalább 12 állam, köztük 4, egyenként legalább 2 millió bruttó tonnatartalommal rendelkező, megerősítette azt, és a járulékalapot képező rakományokra vonatkozó megfelelő adatokat továbbították az IMO főtitkárának, és ezen adatok szerint az érintett államok az előző év során összesen legalább 40 millió tonnányi, a veszélyes és ártalmas anyagok általános elszámolásába beleszámító rakományt fogadtak. Hatálybalépés feltételei ugyanezek voltak az évi HNS-egyezményben. Az évi HNS-egyezményhez képest a évi HNS-egyezményben a főbb változások a következők: a) a csomagolt formában szállított veszélyes és ártalmas anyagok kizárása a HNSalapban járulékalapot képező rakomány meghatározásából, miközben az ezen anyagok által okozott kár továbbra is az egyezményben (a évi HNSegyezmény 1. cikkének (10) bekezdése) létrehozott kétszintű kártérítési rendszer hatálya alá tartozik; b) a hajótulajdonos felelősségi korlátainak megemelése a veszélyes és ártalmas anyagokat csomagolt formában szállító hajók esetében, hogy a korlátok jobban tükrözzék azt, hogy a csomagolt formában szállított veszélyes és ártalmas anyagok ki vannak zárva a HNS-alapban járulékalapot képező rakományok közül (a évi HNS-egyezmény 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja); c) az LNG-t átvevő fizikai személy lesz a felelős fél a megfelelő hozzájárulásnak a HNS-alapba való befizetéséért, kivéve, ha a tulajdonos és az átvevő között ettől eltérő megállapodás van érvényben (a évi HNS-egyezmény 19. cikkének (1bis) bekezdése); d) biztosítás által fedezett baleset esetén a HNS-alap csak azzal a feltétellel fizet kártérítést, ha az érintett állam a balesetet megelőző minden évben eleget tett a járulékalapot képező rakományokra vonatkozó jelentési kötelezettségének (a évi HNS-egyezmény 21bis. cikkének (2) bekezdése). HU 4 HU

6 Ezek a változások elhárítják az évi HNS-egyezmény megerősítési folyamatát elakasztó fő akadályokat. Hatály: A évi HNS-egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő károkhoz kapcsolódó igényekre vonatkozik, kivéve az áru- vagy személyszállításra vonatkozó szerződések keretében felmerülő igényeket. Az egyezmény hatálya alá tartozó károk magukban foglalják a részes államok területét beleértve a parti tengert is ért károkat, a részes államok kizárólagos gazdasági övezetében keletkezett környezeti károkat, egy részes államban lajtromozott hajó által az adott részes állam területén vagy parti tengerén kívül okozott bármilyen nem környezeti károkat, valamint az előzőekben említett károk csökkentését szolgáló megelőző intézkedéseket. A hadihajók és az egyéb, állami tulajdonban lévő, vagy állami üzemeltetésű, nem kereskedelmi célokra használt hajók ki vannak zárva az egyezmény hatálya alól, kivéve, ha az érintett állam másképp határoz. A tagállamok kizárhatják továbbá az egyezmény hatálya alól azon 200 bruttó tonna alatti hajókat, amelyek veszélyes és ártalmas anyagokat kizárólag csomagolt formában szállítanak, amennyiben ezek a kérdéses állam kikötői vagy létesítményei között közlekednek. Az utóbbi mentesség két szomszédos állam között is alkalmazható, ha a két állam kifejezetten megállapodott erről. Az ilyen, egy államot vagy két szomszédos államot érintő mentességekről szükség szerint értesíteni kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) is. A felelősség és a kártérítés fő szempontjai: A évi HNS-egyezmény megállapítja a veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajó tulajdonosának objektív felelősségét a kérdéses hajó fedélzetén szállított veszélyes és ártalmas anyagokkal összefüggő eseményből adódó bármilyen kárért. A tulajdonos objektív felelőssége alól van néhány korlátozott számú kivétel: ezekkel kapcsolatban a bizonyítás terhe a tulajdonosra hárul. Az objektív felelősség együtt jár a tulajdonos azon kötelezettségével, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó károkkal kapcsolatos felelőssége fedezetére biztosítással vagy más pénzügyi biztosítékkal rendelkezzen. Az egyezmény szerint a részes feleknek igazolniuk kell az ilyen biztosítás vagy pénzügyi biztosíték meglétét. Annak érdekében, hogy az iparág is támogassa az objektív felelősségre és a kötelező biztosításra vonatkozó követelményeket, az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tulajdonos felelőssége az ömlesztett formában szállított veszélyes és ártalmas anyagok esetében 100 millió elszámolási egységre, a csomagolt formában szállított veszélyes és ártalmas anyagok pedig 115 millió elszámolási egységre korlátozódjon. Továbbá, mint minden tengeri felelősségre vonatkozó egyezményben, ebben is szerepel egy olyan záradék, amely szerint a évi HNS-egyezmény hatálya alá tartozó káresetekben hajótulajdonossal szemben kizárólag ezen egyezménnyel összhangban lehet fellépni. A tengeri szállítási tevékenységek és különösen a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri kereskedelme által okozott balesetekkel kapcsolatos felelősséget és kártérítést szabályozó nemzetközi rendszer szempontjából ez az egyezmény elsősorban azért fontos, mert létrehoz egy speciális kompenzációs alapot. A HNS-alap célja, hogy kártérítést fizessen minden olyan személynek, aki olyan mértékű kárt szenved a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredően, hogy nem kaphat teljes és megfelelő kártérítést a hajó tulajdonosától és annak biztosítójától. A teljes kártérítés HU 5 HU

7 elmaradása különböző körülményekből eredhet: fennállhat a hajótulajdonos felelősségének hiánya, előfordulhat, hogy a hajótulajdonos és biztosítója pénzügyileg képtelen fedezni a kárigényeket, vagy a kár meghaladja a hajótulajdonos pénzügyi felelősségének korlátját. Az e kétszintű rendszerben rendelkezésre álló teljes kártérítésre fordítható összeg 250 millió elszámolási egység (a mai átváltási árfolyamokon ez mintegy 310 millió euró). Annak érdekében, hogy ez az összeg rendelkezésre álljon, a évi HNSegyezmény részletes rendszert hoz létre, amelynek keretében az egyes részes államokban veszélyes és ártalmas anyagokat átvevő személyek hozzájárulást fizetnek a HNS-alapba. A részes államok felelősek a HNS-alapban járulékalapot képező rakományról szóló jelentés pontosságáért, időbeni megtörténtéért és rendszerességéért; azonban az egyes államok dönthetnek úgy is, hogy az alaphoz való hozzájárulásokat a veszélyes és ártalmas anyagok átvevői helyett maguk fizetik be. Kárigények és keresetek a részes államok bíróságai előtt: A évi HNSegyezmény a részes államok bíróságainak joghatóságára vonatkozó szabályokat is tartalmaz olyan esetekre, amikor az egyezmény hatálya alá tartozó kárt szenvedett személyek lépnek fel kárigénnyel a hajótulajdonossal vagy annak biztosítójával, illetve a HNS-alappal szemben. Az egyezmény kitér a részes államok bíróságai által hozott határozatok elismerésére és végrehajtására is. Ezek az elemek melyek az évi HNS-egyezményhez képest nem változtak azt a célt szolgálják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó balesetek esetén a károsultak számára világosak legyenek az eljárási szabályok és jogbiztonságot élvezzenek, és ezáltal eredményesebben tudják érvényesíteni kárigényeiket A 2004/35/EK irányelvet érintő következmények A tagállamok joghatósága alá tartozó területeken és parti tengereken okozott környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatban a keresőtevékenységek így a tengeri szállítás végzőit terhelő felelősség tekintetében az EU-ban 2004 óta a 2004/35/EK irányelv az alkalmazandó jogszabály. Mind az évi, mind a évi HNS-egyezmény hatálya átfedéseket tartalmaz az irányelvvel a következők tekintetében: i. egy részes állam területén beleértve a parti tengert is keletkezett károk (a évi HNS-egyezmény 3. cikkének a) pontja), ii. egy részes állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy azzal egyenértékű területén (a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldön belül) a környezet szennyezése által keletkezett károk (a évi HNS-egyezmény 3. cikkének b) pontja), valamint iii. az ilyen károk megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bárhol tett megelőző intézkedések (a évi HNS-egyezmény 3. cikkének d) pontja). Az irányelvben ezeknek a rendelkezéseknek 2. cikken belül a környezeti kár fogalommeghatározását tartalmazó 1. pont és a az azt megelőző intézkedések fogalommeghatározását tartalmazó 10. pont felel meg, összefüggésben a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK irányelv 5 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, a madarakról szóló 79/409/EGK irányelv 6 1. cikkének (1) bekezdésével, valamint a természetes 5 6 HL L 164., , 19. o. A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., , 1. o.). HU 6 HU

8 élőhelyekről szóló 92/43/EGK irányelv 7 2. cikke (1) bekezdésével, amint az az Iránymutatás a tengeri környezetben a Natura 2000 hálózat létrehozásáról Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvek alkalmazása 8 című dokumentumban is szerepel. Noha a környezeti kár fogalmának az egyezményben és a 2004/35/EK irányelvben történő meghatározása között jelentős átfedések vannak, ezek nem azonosak. A gyakorlatban azonban az az elvárás, hogy a környezeti károk felszámolása tekintetében az Egyezménynek is olyan szigorú követelményeket kell tartalmaznia, mint az irányelv. A 2004/35/EK irányelv és a évi HNS-egyezmény hatálya közötti átfedés miatt egyértelmű, hogy az évi HNS-egyezményt módosító és új jogi szöveget (vagyis a évi HNS-egyezményt) létrehozó évi jegyzőkönyv megkötése hatást gyakorol a meglévő uniós jogszabályokra. Konkrétan a 2004/35/EK irányelv kifejezetten hivatkozik az évi HNSegyezményre, és minden, az egyezmény és annak későbbi módosításai hatálya alá tartozó eseményből eredő kárt kizár az irányelv hatálya alól, feltéve, hogy az egyezmény az érintett tagállamban érvényben van (a 2004/35/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és IV. melléklete). Ez azért van így, hogy lehetővé tegye az egyes keresőtevékenységek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségre vonatkozó specializált nemzetközi rendszerek elsőbbségét az irányelvvel szemben, mivel azok hatékonyabbnak bizonyultak a környezeti károkra adott gyors és megfelelő kártérítés tekintetében, valamint jobban megfelelnek az ilyen tevékenységek jellegének. A évi jegyzőkönyv az évi HNS-egyezmény módosítása, és mint ilyen a 2004/35/EK irányelv e mentességének hatálya alá tartozik; ezért egyértelmű, hogy az egyezmény megerősítése vagy az ahhoz való csatlakozás befolyásolja a meglévő uniós szabályok hatályát. Az egyezmény és az irányelv szabályai közötti jelentős átfedésen túl van még egy olyan jelentős konfliktus is, amely meghatározza az egyezmény uniós jogra gyakorolt hatását. A HNS-egyezmény 7. cikkének (4) bekezdése (közös mind az évi, mind a évi egyezmény szövegében) a hajó tulajdonosával szemben az egyezményen kívül bármely más módon vagy fórumon érvényesíthető kárigényt kizár. Ez azt jelenti, hogy az irányelv nem alkalmazható az egyezmény mellett a hajótulajdonos HNS-károkkal kapcsolatos felelőssége vonatkozásában; ezért az irányelv hatályát az egyezmény korlátozza, ami a évi jegyzőkönyv tagállamok általi elfogadása szempontjából releváns Az 1215/2012/EU rendeletet (a 44/2001/EK rendelet átdolgozása Brüsszel I ) érintő következmények A évi HNS-egyezmény IV. fejezete meghatározza a részes államok bíróságai előtt az egyezmény hatálya alá tartozó követelésekre és keresetekre alkalmazandó eljárási szabályokat. Különösen az egyezmény 38., 39. és 40. cikke állapít meg a bírósági joghatóságra, valamint az e bíróságok határozatainak elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat. E cikkek azonosak az évi HNSegyezmény 38., 39. és 40. cikkeivel, amelyek a 2002/971/EK tanácsi határozatot indokló kizárólagos közösségi hatáskör jogalapját képezték. 7 8 A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, HL L 206., , 7. o. HU 7 HU

9 Az 1215/2012/EU rendelet szabályokat állapít meg a joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok uniós tagállamok közötti elismeréséről és végrehajtásáról; az egyezmény hatálybalépése esetén annak fent említett rendelkezései hatással lennének a rendelet szabályaira. A Javaslat A Tanács határozata a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, az 1996-os, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezmény (HNS-egyezmény) megerősítésére vonatkozó felhatalmazásáról, COM (2001) 674 final 9 dokumentum részletes áttekintését tartalmaz az egyezmény IV. fejezete és a Brüsszel I. rendelet (44/2001/EK rendelet) 10 közötti átfedésekről. A fentieken túlmenően a évi HNS-egyezmény IV. fejezetének 37., 41. és 42. cikkei kiegészítő jellegűek, és mint ilyenek, nem állhatnak önmagukban és nem alkalmazhatók az egyezmény egyéb rendelkezéseitől függetlenül. Az Unió kizárólagos hatásköre ezért az egyezmény IV. fejezetének egészére vonatkozik. Az egyezmény IV. fejezete tekintetében Dánia különleges helyzetét külön kell kezelni a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvvel 11 összhangban. Dánia mentesül az EUMSZ harmadik része V. címének alkalmazása alól, és ennek megfelelően a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyvnek a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló javasolt tanácsi határozat elfogadásában nem vesz részt Következtetések A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő, szerződésen kívüli kártérítési felelősségre vonatkozó nemzetközi szabályok elfogadása és hatálybalépése alapvető fontosságú, mivel a veszélyes és ártalmas anyagokat tartalmazó rakományok jelentős részét teszik ki a tengeri áruszállításnak világszerte. A más tengeri szállítási tevékenységekkel, például a tartályhajókkal való olajszállítással kapcsolatos kártérítési felelősséget szabályozó hasonló nemzetközi rendszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján az IMO elfogadta és a évi HNS-jegyzőkönyvvel módosította ezt a nemzetközi megállapodást, hogy a tengeri felelősségre vonatkozó egyezmények rendszerét egy olyan speciális eszközzel egészítse ki, amely egy új kártérítési alapot is létrehoz a veszélyes és ártalmas anyagokkal kapcsolatos károk kezelésére. A 2002/971/EK tanácsi határozat alapján a tagállamok felhatalmazást kaptak arra, hogy megerősítsék az évi HNS-egyezményt. A Szerződésekkel összhangban és figyelembe véve az uniós jogban 2002 óta bekövetkezett fejleményeket, az egyezményt módosító évi jegyzőkönyvnek is új tanácsi határozat tárgyát kell képeznie. A évi jegyzőkönyv egy új nemzetközi megállapodást hoz létre (lásd különösen az egységes szerkezetbe foglalt évi HNS-egyezmény 45. cikkének (8) bekezdését). Következésképpen a évi jegyzőkönyv megerősítése vagy az ahhoz HL C 51E, , 370. o. HL L 12., , 1. o. HL C 326., , 299. o. HU 8 HU

10 való csatlakozás által az Unió felhatalmazza tagállamait, hogy a évi HNSegyezményt ne csak a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekben alkalmazzák, hanem a évi HNS-egyezmény hatálya alá tartozó minden egyéb kérdésben is. Annak érdekében, hogy a Szerződéseknek a 2004/35/EK irányelvben és az 1215/2012/EU rendeletben foglalt célkitűzései megvalósuljanak, és a 22. jegyzőkönyv rendelkezései is érvényesüljenek, a fentiekre tekintettel a Bizottság két külön tanácsi határozat elfogadását javasolja, egyet a évi jegyzőkönyvnek a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítéséről és egy másikat az ahhoz való csatlakozásról. A fent említett rendelettel kapcsolatban, és különösen a tagállami bíróságok által hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozóan a tagállamoknak a évi jegyzőkönyv megerősítésekor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor a javasolt tanácsi határozat mellékletében meghatározott megfelelő nyilatkozatot kell tenniük, mivel egy adott tagállam bírósága által hozott határozatnak egy másik tagállamban való elismerése és végrehajtása tekintetében így biztosítható a bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó 1215/2012/EU rendelet további alkalmazása. A nyilatkozatnak ki kell terjednie az egyéb vonatkozó uniós szabályokra, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, október 30-i Luganói Egyezményre AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A folyamat e szakaszában nincs szükség formális hatásvizsgálatra, mivel az EU intézkedéseinek körét a nemzetközi okmány megkötéséről folyó tárgyalások már eleve korlátozzák. Azonban több lehetőséget is megvizsgáltak és értékeltek: (1) Nincs intézkedés Jelenleg, mivel a HNS-egyezmény még nem lépett hatályba, az EU-ban tengeri úton veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajók által okozott balesetekkel kapcsolatos környezeti felelősség vonatkozásában a 2004/35/EK irányelvet kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a környezeti károknak az irányelv szerinti meghatározása alkalmazandó, továbbá érvényesül a hajótulajdonosok azon joga, hogy a módosított évi, a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló egyezmény (International Convention on Limitation of Liability for Maritime Claims, továbbiakban: LLMC) szerint korlátozzák felelősségüket, amint az az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében szerepel. A hajótulajdonos azon joga alól, hogy felelősségét az LLMC által megállapított általános korlátokig terjedően korlátozza, csupán néhány kivétel van, nevezetesen az ilyen kár szándékos okozása vagy a gondatlanság. A felelősség LLMC szerinti korlátjai alacsonyabbak a évi HNSegyezmény 9. cikkében meghatározottaknál. A évi HNS-egyezmény III. fejezetében létrehozotthoz hasonló kártérítési alap hiányában jelenleg az irányelv hatálya alatt a hajótulajdonos felelősségi határán felül semmi nem nyújt kártérítést a tengeri HNS-szennyezés elszenvedőinek (például halászok, helyi közösségek). Továbbá a jelenlegi jogi keretből hiányzik a kötelező biztosításra vonatkozó követelmény, míg a évi HNS-egyezmény 12. cikke kifejezetten előírja ezt a 12 HL L 339., , 3. o. HU 9 HU

11 kötelezettséget a hajótulajdonosoknak, és ahhoz a kárigénnyel fellépők azon jogát társítja, hogy közvetlenül a biztosítóval szemben léphessenek fel (12. cikk (8) bekezdés). Végül a 2004/35/EK irányelvben az uniós társjogalkotók úgy döntöttek, hogy a hajózási tevékenységek nemzetközi felelősségi rendszerére vonatkozó valamennyi egyezmény így a HNS-egyezmény javára mentességről rendelkeznek, és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó eseményeket mentesítik az irányelv hatálya alól. Ha nem történnek uniós szintű intézkedések annak érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a évi jegyzőkönyvet, vagy ahhoz csatlakozzanak, és ezáltal az IMO legutóbbi felelősségről szóló egyezménye hatályba léphessen, a tengeri szállításra vonatkozó nemzetközi és uniós felelősségi rendszer közötti eltérés miatt sérül a jogbiztonság és többek között a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő károkra vonatkozóan nem lesznek egységesek a szabályok. (2) A HNS-egyezmény hozzáigazítása az uniós vívmányokhoz A környezeti kár fogalmára vonatkozóan a 2004/35/EK irányelv és a évi HNSegyezmény nem teljesen fedik egymást. Nevezetesen az irányelvben található fogalommeghatározás tágabb, és a felszámolás több típusát foglalja magában, mint például a károsodott környezeti erőforrások eredeti állapotba történő visszaállítását, és ezen belül szükség esetén, ha az erőforrásokat nem lehet eredeti állapotukba visszaállítani, kiegészítő és kompenzációs intézkedések végrehajtását, illetve az erőforrásokban keletkezett átmeneti veszteségek kompenzálását (ezek az intézkedések sosem anyagi természetű kártérítést jelentenek, hanem a károsult helyszín vagy egy ahhoz közeli hely természeti erőforrásait javító intézkedéseket). Ezért szorgalmazni lehetne az egyezmény esetleges módosítását, hogy az megfeleljen az irányelv rendelkezéseinek. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy ez elegendő támogatást kapjon az IMO részes államai körében, különös tekintettel azokra a nehézségekre, amelyeket az egyezmény jelenlegi változatáról való megállapodás előtt kellett leküzdeni. Ezenkívül a szennyezés okozta kár fogalmát igen gondosan határozták meg az egyezményben, hogy az összhangban legyen a különböző típusú hajózási tevékenységekből eredő tengeri balesetek esetén fennálló felelősségről szóló egyéb, már létező rendszerekkel (például az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló évi egyezménnyel, vagy a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló, évi nemzetközi egyezménnyel). A évi HNS-egyezmény ezen fogalommeghatározásának módosítása jelentősen megzavarná a különböző hajózási ágazatok közötti egyensúlyt, és széles körű ellenállást váltana ki az IMO részéről. (3) Egy jogalkalmazási záradék (disconnection-clause) beillesztése a HNSegyezménybe és a 2004/35/EK irányelv kapcsolódó módosítása Elvileg meg lehetne vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az egyezmény egy jogalkalmazási záradékkal egészüljön ki, amely biztosítaná, hogy amikor a tagállamok az egyezmény részes feleivé válnak, továbbra is az uniós jog határozza meg az EU és tagállamai közötti különleges viszonyt. Harmadik államok viszonylatában az egyezmény szerinti kötelezettségek változatlanok maradnának. Egy ilyen jogalkalmazási záradék elfogadásával az egyezményhez csatlakozott valamennyi részes fél (ideértve a nem uniós országokat is) beleegyezne abba, hogy az HU 10 HU

12 EU és a tagállamok egymás közötti kapcsolataikban az uniós jogot alkalmazzák, mivel az egyezmény tárgyát az is szabályozza. A fent leírt okfejtés azonban erre a lehetőségre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem egy reális lehetőség, amelyet a tagállamok az Unió nevében képviselhetnének az IMO felé. Ezen túlmenően egy ilyen rendelkezés a 2004/35/EK irányelv olyan módosítását tenné szükségessé, amelynek értelmében megszűnne az irányelv hatálya alóli azon mentességet, amely a HNS-egyezmény hatálya alá tartozó eseményekből eredő károkra vonatkozik. Az irányelv azonban valamennyi, a IV. mellékletében felsorolt tengeri felelősségi egyezményt egyenrangúként kezel. Ezért az egyik egyezményre vonatkozóan egy eltérő rendszer bevezetése ellentétes lenne magának az irányelvnek a szellemével, különösen azért, mert minden IMO felelősségi egyezmény azonos elvek szerint épül föl, hogy szigorú felelősségi keretet határozzon meg a hajótulajdonos részére, ehhez kötelező biztosítás és elegendő forrás álljon rendelkezésre egy hajóbalesetből eredő, szennyezéssel okozott kár megtérítésére. (4) A évi HNS-jegyzőkönyv megerősítése A HNS-egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyv megkötése biztosítani fogja az EU-ban tengeri úton veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajók által okozott balesetekkel kapcsolatos felelősségre és kártérítésre vonatkozó szabályok egységes alkalmazását. Emellett biztosítani fogja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre az ilyen balesetek károsultjainak kártalanításához. A hajózás globális jellegéből kifolyólag és tekintettel az ilyen balesetek általában határokon átívelő hatására, regionális megoldások helyett célszerűbb nemzetközi rendszert alkalmazni. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a legmegfelelőbb eljárás ez a határozattervezet, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy erősítsék meg a évi HNS-jegyzőkönyvet, és így a évi HNS-egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegét magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Amint már a bevezetőben említettük, a évi jegyzőkönyvnek az egyes államok általi aláírása, megerősítése vagy elfogadása semmissé teszi az évi HNSegyezmény ugyanezen állam általi aláírását vagy megerősítését. A jegyzőkönyvet megerősítő államok kifejezik beleegyezésüket, hogy a évi HNS-egyezmény szövegét, mint az egyezmény egységes szerkezetbe foglalt eszközét, amely a évi jegyzőkönyv hatálybalépésével lép életbe, magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. A javasolt tanácsi határozatok ezért felhatalmazzák a tagállamokat, hogy az Unió nevében megerősítsék a évi HNS-jegyzőkönyvet, vagy csatlakozzanak ahhoz, és következésképpen kössék őket a évi HNS-egyezmény szabályai. A javasolt tanácsi határozatok jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése, összefüggésben egyrészt az EUMSZ 81. cikkével, amely a évi HNS-egyezmény IV. fejezetének hatálya alá tartozó kárigényekre és intézkedésekre alkalmazandó eljárási szabályok szempontjából releváns, a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályok fő jogalapját képezi, másrészt az EUMSZ 192. cikkével, amely a környezetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok fő jogalapját képezi. HU 11 HU

13 A évi HNS-egyezmény olyan célkitűzéseket követ, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne. Egyetlen határozat kettős jogalappal történő elfogadására nincs mód abban az esetben, ha a két jogalap esetében előírt eljárások egymással nem összeegyeztethetők 13. A jelen esetben ez a helyzet áll fenn, mivel a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez kapcsolódó rendelkezések Dániára nézve nem kötelező érvényűek, ami eltérő szavazati jogokat eredményez a Tanácsban. Következésképpen két külön tanácsi határozat elfogadása szükséges. A két határozat hasonló felépítésű. Az 1. cikk felhatalmazza a tagállamokat, hogy az Unió nevében erősítsék meg a HNS-egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyvet, vagy az Unió nevében csatlakozzanak ahhoz, mivel az Európai Unió nem válhat egy ilyen egyezmény részes felévé. A közös 2. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy e határozat hatálybalépésétől számított két éven belül ismerjék el magukra nézve kötelezőnek a évi jegyzőkönyvet. Ha az összes uniós tagállam mihamarabb csatlakozik a évi jegyzőkönyvhöz, az lehetővé teszi a hatályba lépéshez szükséges határ elérését mind az IMO tagállamok száma, mind a hajók összesített száma tekintetében (12 állam, amelyek közül 4 egyenként legalább 2 millió bruttó tonnatartalommal rendelkezik). Ennél is fontosabb, hogy ha meghatározott időn belül sor kerül a megerősítésre, azzal elkerülhető, hogy az olyan tagállamok versenyelőnyhöz jussanak, amelyek a évi jegyzőkönyvhöz, és ezáltal a évi HNS-egyezményhez való csatlakozásukat szándékosan késleltetnék, és ezáltal a HNS-el kapcsolatos tengeri események károsultjai számára nem állnának rendelkezésre azonos jogorvoslati lehetőségek. A megerősítési és csatlakozási folyamat során különösen fontos lesz az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, mindenekelőtt a járulékalapot képező rakománynak az egyezmény keretében történő jelentése tekintetében. Azon javasolt tanácsi határozat, amely bizonyos, a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez kapcsolódó szempontokra nem terjed ki, 3. cikkében előírja a tagállamok számára, hogy a évi jegyzőkönyv megerősítését vagy az ahhoz való csatlakozásukat kifejező okiratuk letétbe helyezésekor írásban hivatkozzanak mindkét tanácsi határozatra. Azon javasolt tanácsi határozat, amely a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozik, 3. cikkében hivatkozik arra a nyilatkozatra, amelyet a tagállamoknak az Uniót e területen megillető kizárólagos hatásköre miatt a határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában kell tenniük, ha magukra nézve kötelezőnek ismerik el a évi jegyzőkönyvet. A nyilatkozat hasonló a 2002/971/EK tanácsi határozat 2. cikkében foglalt nyilatkozathoz. A közös 4. cikk meghatározza a javasolt tanácsi határozatok hatálybalépésének időpontját. A közös 5. cikkből egyértelműen kiderül, hogy mivel a határozatok célja a tagállamok arra való felhatalmazása, hogy a évi jegyzőkönyvet az Unió nevében magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, a Szerződéseknek megfelelően ők a határozatok címzettjei. 13 Ld. a Bíróság június 11-i ítéletét a C-377/12 sz. ügyben, 34. pont. HU 12 HU

14 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Nincsenek HU 13 HU

15 2015/0135 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt évi jegyzőkönyvnek a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 192. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 14, mivel: (1) A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló,1996. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban az 1996 évi HNS-egyezmény ) célja azoknak a személyeknek a megfelelő, azonnali és hatékony kártalanítása volt, akik tengeren szállított veszélyes és ártalmas anyagok kiömlése következtében kárt szenvednek. Az 1996 évi HNS-egyezmény jelentős joghézagot szüntetett meg a tengeri környezet szennyezésére vonatkozó felelősség nemzetközi szabályozásában. (2) 2002-ben a Tanács elfogadta a 2002/971/EK tanácsi határozatot 15, amely felhatalmazza a tagállamokat, hogy a Közösség érdekében megerősítsék az évi HNS-egyezményt, vagy csatlakozzanak hozzá. A 2002/971/EK határozat arra kötelezte a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy június 30. előtt megerősítsék az évi HNS-egyezményt, vagy csatlakozzanak hozzá. Ezt követően négy tagállam erősítette meg az egyezményt. Az évi HNS-egyezmény soha nem lépett hatályba. (3) Az évi HNS-egyezményt a évi jegyzőkönyv módosította. A évi jegyzőkönyv 2. cikke és 18. cikkének (1) bekezdése szerint a évi jegyzőkönyvet és az évi HNS-egyezményt együtt, a évi jegyzőkönyv részes feleinek egységes eszközeként kell olvasni, értelmezni és alkalmazni HL C 326., , 47. o. A Tanács november 18-i 2002/971/EK határozata a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, az 1996-os, a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezmény (HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról (HL L 337., , 55. o.). HU 14 HU

16 (4) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organisation, IMO) Titkársága elkészítette a évi jegyzőkönyv és az évi HNS-egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegét (a továbbiakban: évi HNS-egyezmény), melyet az IMO Jogi Bizottsága 98. ülésén jóváhagyott. A évi HNS-egyezményt nem lehet aláírni vagy megerősíteni. A évi HNS-egyezmény akkor lép életbe, amikor a évi jegyzőkönyv a tagállamokban hatályba lép. (5) A jegyzőkönyv 20. cikkének (8) bekezdése (a évi HNS-egyezmény 45. cikkének (8) bekezdése) értelmében a évi jegyzőkönyvnek egy adott állam által magára nézve kötelezőnek való elismerése semmissé teszi az évi HNS-egyezmény ugyanezen állam által kötelezőként való elismerését. Ennek eredményeként, a évi jegyzőkönyv 20. cikke és különösen annak (2), (3) és (4) bekezdése szerint azok az államok, amelyek részes felei az évi HNS-egyezménynek, abban a pillanatban megszűnnek azok lenni, amikor a évi jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. (6) A 2002/971/EK határozat elfogadása óta az uniós jog újonnan elfogadott másodlagos jogi aktusok elfogadása és a Szerződéseknek a Lisszaboni Szerződés általi módosítása révén változott. A évi HNS-egyezmény immár teljes egészében az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. (7) A tagállamok joghatósága alá tartozó területeken és parti tengereken okozott környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatban a keresőtevékenységek így a tengeri szállítás végzőit terhelő felelősség tekintetében az EU-ban a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 az alkalmazandó jogszabály. Mind az évi, mind a évi HNS-egyezmény hatálya átfedéseket tartalmaz a 2004/35/EK irányelvvel, az egy részes állam joghatósága alá eső területen és parti tengereken keletkezett környezeti károk (a évi HNS-egyezmény 3. cikkének a) és b) pontja), valamint az ilyen károk megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bárhol tett megelőző intézkedések (a évi HNSegyezmény 3. cikkének d) pontja) tekintetében. (8) Eltekintve a évi HNS-egyezmény és a 2004/35/EK irányelv hatálya közötti átfedéstől, a két eszköz között potenciális ellentmondás is van, amelyet az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és IV. melléklete szabályoz. A évi HNSegyezmény 7. cikkének (4) és (5) bekezdése szerint az egyezmény megállapítja a hajótulajdonos objektív felelősségét a kérdéses hajó fedélzetén szállított, az egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes és ártalmas anyagokkal összefüggő eseményből adódó bármilyen kárért, a felelősséget a hajótulajdonoshoz köti, valamint kizárja, hogy a hajótulajdonossal szemben az egyezmény szerintieken kívül más kárigény érvényesíthető legyen. Így a 2004/35/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és IV. melléklete alapján az egyezmény hatálya alá tartozó károkra vonatkozó mentességnek köszönhetően nincs ellentmondás az egyezmény 7. cikke és az említett irányelv között. (9) A 2004/35/EK irányelv és a évi HNS-egyezmény hatálya közötti átfedés, valamint az irányelv szerint az egyezményre vonatkozó mentesség miatt egyértelmű, hogy a évi jegyzőkönyv megkötésének hatása van a meglévő uniós 16 Az Európai Parlament és a Tanács április 21-i 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., , 56. o.). HU 15 HU

17 jogszabályokra, és hogy a évi jegyzőkönyv kötelezőként való elismerésének az Unió kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia. (10) A évi HNS-egyezmény, akárcsak elődje, különösen fontos az Európai Unió és tagállamai számára, mivel a tengeri környezet szennyezésére vonatkozó felelősséget szabályozó nemzetközi jog alapján, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének a tengerjogról szóló évi egyezményével fokozott védelmet biztosít a környezet és a veszélyes és ártalmas anyagok okozta tengeri szennyezésből eredő károk elszenvedői részére. (11) Annak érdekében, hogy az államok a évi jegyzőkönyv, és ezáltal a évi HNS-egyezmény részes felévé váljanak, az egyezmény magukra nézve kötelezőnek való elismerését kifejező okirattal egyidejűleg az egyezmény 20. cikkének (4) bekezdése szerint releváns adatokat is kell szolgáltatniuk az IMO főtitkára részére az előző naptári évben fogadott, a évi HNS-egyezmény hatálya alá tartozó, járulékalapot képező rakományok teljes mennyiségéről. E célból az államoknak mielőtt a évi jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezőnek ismernék el létre kell hozniuk egy rendszert a járulékalapot képező rakományok jelentésére. (12) A évi jegyzőkönyv megerősítéséhez, illetve az ahhoz való csatlakozáshoz vezető eljárásokra vonatkozó információk és bevált módszerek tagállamok közötti cseréje elősegítheti a évi HNS-egyezmény hatálya alá tartozó, a veszélyes és ártalmas anyagokat tartalmazó, járulékalapot képező rakományok jelentésére szolgáló működő rendszer létrehozására irányuló tagállami erőfeszítéseket. (13) Mint már az évi HNS-egyezmény esetében is, a regionális gazdasági integrációs szervezetekről szóló (Regional Economic Integration Organisation, REIO) záradék hiányában a évi jegyzőkönyvnek is csak szuverén államok lehetnek részes felei. Ezért jelenleg nem lehetséges, hogy az Unió a évi jegyzőkönyvet megerősítse vagy ahhoz és ezáltal a évi HNS-egyezményhez csatlakozzon. A lojális együttműködés elve azonban a Szerződések alapján kötelezi a tagállamokat és az Uniót a környezetvédelemre és a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítására. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak törekedniük kell arra, és minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az Unió csatlakozzon ezen egyezményhez. (14) Ha a évi jegyzőkönyvet meghatározott időn belül minden tagállam megerősíti, az a évi HNS-egyezmény alkalmazása tekintetében egyenlő versenyfeltételeket biztosít valamennyi érintett fél számára, és megakadályozza, hogy a csatlakozás késleltetése által egyesek versenyelőnyhöz jussanak. (15) A tagállamok számára ezért engedélyezni kell a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozó szempontok kivételével a évi jegyzőkönyv megerősítését. Az egyezménynek a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés keretében az Unióra ruházott hatáskörbe tartozó rendelkezéseiről egy e határozattal párhuzamosan elfogadott határozat fog rendelkezni, HU 16 HU

18 ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A tagállamok ezennel felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unió nevében vagy megerősítsék a évi jegyzőkönyvet, vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz, kivéve a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozó szempontokat, amelyekre az e határozat 2., 3. és 4. cikkében meghatározott feltételek vonatkoznak. 2. cikk (1) A tagállamok haladéktalanul de mindenképpen legkésőbb két évvel e határozat hatálybalépését követően megteszik a évi jegyzőkönyv megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó okiratuk letétbe helyezéséhez szükséges lépéseket. (2) A tagállamok e határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül tájékoztatják a Tanácsot és a Bizottságot megerősítő vagy csatlakozási eljárásaik véglegesítésének várható időpontjáról. (3) A tagállamok törekednek a megerősítési vagy csatlakozási eljárásaik helyzetére különösen a jegyzőkönyv keretében a járulékalapot képező rakományok jelentésére szolgáló rendszer létrehozására vonatkozó információk cseréjére. 3. cikk A évi jegyzőkönyv megerősítésekor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor a tagállamok írásban tájékoztatják a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet főtitkárát, hogy a megerősítés vagy a csatlakozás e határozattal, valamint a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén az Unióra ruházott hatáskörbe tartozó szempontokra való tekintettel ezzel párhuzamosan elfogadott határozattal 17 összhangban történt. 4. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. 17 HL L HU 17 HU

19 5. cikk Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Tanács részéről az elnök HU 18 HU