A Magyar Nemzeti Bank 9/2018. (II. 21.) számú ajánlása a belső modell alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya

Átírás

1 A Magyar Nemzeti Bank 9/2018. (II. 21.) számú ajánlása a belső modell alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) belső modell alkalmazásával kapcsolatos elvárásainak megfogalmazása, és ezzel a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok, uniós jogi aktusok egységes alkalmazásának elősegítése. Az ajánlás közzétételével kívánja elérni az MNB annak biztosítását, hogy a belső modell felügyeleti engedélyezését megelőző folyamattal (a továbbiakban: pre-applikáció), a belső modell és annak módosítása engedélyezésével, továbbá a belső modellek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlat egységessé váljon. Ennek érdekében az ajánlásban foglaltak támogatást nyújtanak a biztosítók és viszontbiztosítók számára a belső modellek tekintetében megfogalmazott felügyeleti elvárásokkal kapcsolatban. Az ajánlás kidolgozása során különösen az alábbi jogszabályok, uniós jogi aktusok kerültek figyelembe vételre: a) a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.); b) a biztosítók és viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet]; c) a biztosítók és viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet); d) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia II); e) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: SII Rendelet); f) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a belső modell jóváhagyására szolgáló eljárás tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, március 19-i (EU) 2015/460 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/460 ITS); g) a csoportszintű belső modell alkalmazására irányuló kérelemmel kapcsolatos, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös határozathozatal folyamatára vonatkozó végrehajtástechnikai standardok megállapításáról szóló, március 19-i (EU) 2015/461 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/461 ITS); h) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által a belső modellek használatáról kiadott iránymutatásai 1. Az ajánlás címzettjei a Bit. szerinti biztosító és viszontbiztosító, a Bit a szerinti kisbiztosító kivételével (a továbbiakban együtt: biztosító). Az MNB az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) iránymutatásaiban megfogalmazott elvárásokat alapul véve a jelen ajánlásban határozza meg a belső modellel szemben megfogalmazott elvárásait és a belső modell engedélyezésével kapcsolatos követelményeket. 1 Iránymutatások a belső modellek használatáról (EIOPA-BoS-14/180): Guidelines on the use of internal models:

2 Eltérő rendelkezés hiányában a jelen ajánlás valamennyi elvárása vonatkozik: a) valamely biztosító szavatolótőke-szükségletének számítására már használt vagy használatának jóváhagyására benyújtott teljes vagy részleges belső modelljére, b) szavatolótőke-szükséglet számítására már használt vagy jóváhagyására benyújtott teljes vagy részleges csoportszintű belső modellre. II. Értelmező rendelkezések 1. Jelen ajánlás alkalmazásában: 1.1. analitikusan zárt képletek: a biztosító által választott kockázati mértéket a referencia kockázati mértékkel összekapcsoló, közvetlen matematikai képletek csoportfelügyeleti hatóság: a Bit. 1. (1) bekezdés f) pontja és a 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 24. -a szerinti felügyeleti hatóság felügyeleti hatóság: a Bit. 4. (1) bekezdés 30. pont szerinti felügyeleti hatóság referencia kockázati mérték: a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 26. (3) bekezdésének megfelelően az alapvető szavatolótőke egyéves időtávon mért, 99,5 %-os biztonsági szintű kockáztatott értéke t=0: az a nap, amelyen a biztosító a szavatolótőke-szükséglet számítását a belső modellje alapján elvégzi t=1: azt a napot egy évvel követő nap, amelyen a biztosító a szavatolótőke-szükséglet számítását a belső modellje alapján elvégzi valamely csoport (vagy csoportok) belső modellje (modelljei): olyan belső modell, amelynek használatát kizárólag a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása céljából kérelmezik (a 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 10. -a szerint), vagy egy olyan belső modell, amelynek használatát a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása mellett legalább egy olyan kapcsolt biztosító szavatolótőke-szükségletének számítása céljából is kérelmezik, amely az adott konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítására vonatkozó belső modell alkalmazási körébe esik (a 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 11. -a szerinti csoportszintű belső modell) valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségének fogalma elsősorban két dimenzió mentén kerül meghatározásra: a biztosító milyen mértékben ismeri a kockázati profilt, és annak tükröződését a valószínűség-eloszlási előrejelzés alapjául szolgáló eseményekben; valamint a választott számítási módszer mennyiben alkalmas arra, hogy ezt az információt átalakítsa pénzben kifejezett értékek eloszlásává, amely az alapvető szavatolótőke változásaihoz kapcsolódik. A teljeskörűség fogalmát nem szabad leegyszerűsíteni a valószínűség-eloszlási előrejelzés kidolgozottságának részletességére, mert akár egy folytonos függvényként megjelenő előrejelzés is lehet kevéssé teljeskörű vállalkozás: a Bit. 4. (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott fogalom. 2. Az 1. pontban nem definiált fogalmak az I. pontban hivatkozott jogszabályokban meghatározottak szerint értelmezendők. 2/18

3 3. Pre-applikáció III. Engedélykérelem 3.1. A biztosító szavatolótőke-szükséglete belső modell alkalmazásával történő számításának, valamint a belső modell jelentős módosításának engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően az MNB jó gyakorlatnak tartja a felkészülés megkönnyítése érdekében egy pre-applikációs eljárás lefolytatását, amely során képet alkothat arról, hogy egy biztosító mennyire felkészült a szavatolótőke-szükséglete belső modell alapján történő számítására, a vonatkozó kérelem benyújtására, és a belső modellekre vonatkozó követelmények teljesítésére. A pre-applikáció folyamatában való részvétel és az annak során az MNB részéről kapott észrevételek (illetve ezek elmaradása) nem jelentik a belső modell egészének vagy egyes részeinek, illetve módosításának az előzetes jóváhagyását, a belső modell használatának jóváhagyására az ún. applikációs eljárás keretei között van lehetőség. A pre-applikációs felmérés lefolytatása nem feltétele az applikációs eljárásnak, a pre-applikáció célja, hogy az MNB, valamint csoportszintű belső modell esetén az érintett felügyeleti hatóságok előzetesen információhoz jussanak a biztosító belső modellre való felkészültségének állapotáról, illetve a belső modellt alkalmazni tervező biztosító megismerhesse a felügyeleti elvárásokat A pre-applikációs folyamat során az MNB követendőnek tartja, hogy a biztosító alakítson ki olyan belső modell keretrendszert, amely lehetővé teszi számára, hogy felkészüljön a belső modell szavatolótőkeszükséglet számítási, kockázatkezelési és döntéshozatali célokra való alkalmazására. Az MNB ugyanakkor elvárja, hogy a biztosító készüljön fel arra az eshetőségre is, hogy belső modelljét nem hagyják jóvá, így alakítsa ki a standard formulán alapuló szavatolótőke-szükséglet számítási és ehhez kapcsolódó tőketervezési folyamatait. Az MNB elvárja, hogy a pre-applikációs folyamatban részt vevő biztosító a belső modell engedélyezéséig tartó időszakra tartsa fenn az MNB-vel a folyamatos kommunikációt A jelen ajánlásnak a belső modell vonatkozásában megfogalmazott elvárásokkal és követelményekkel kapcsolatos rendelkezései a pre-applikáció során megfelelően alkalmazandóak. 4. Csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelemben benyújtandó információk 4.1. Az MNB elvárja, hogy a csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelem tartalmazza az azon kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó, a 2015/460 ITS 2. cikke szerinti információkat, amelyek a csoportszintű belső modell alapján történő szavatolótőke-szükséglet számítás részét képezik, kivéve, ha az adott információ a részesedéssel rendelkező biztosító által benyújtott dokumentumokban már szerepel A kérelmezővel szemben elvárás, hogy a 4.1. pontban foglaltakon túl a kérelemben szereplő minden kapcsolt vállalkozás vonatkozásában ismertesse, hogy a csoportszintű belső modell azon komponenseinek kidolgozását, alkalmazását vagy validációját, amelyek az adott kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének számításához szükségesek, milyen mértékben végzi a csoporton belüli valamely más kapcsolt vállalkozás. 5. További információk kérése a csoport belső modelljének használatára vonatkozó kérelem esetében 5.1. Amennyiben az MNB egy csoport belső modelljének használatára vonatkozó kérelem elbírálásában a kérelem elbírálásában részt vevő 2 felügyeleti hatóságként működik közre, további információkat kérhet a kapcsolt vállalkozástól, amely kérelmét először a csoportfelügyeleti hatóságnak nyújtja be. A csoportfelügyeleti hatóság az igényt továbbítja a kapcsolt vállalkozásnak, vagy amennyiben ezek az információk már benyújtásra kerültek a csoportfelügyeleti hatóságnak átadja a tárgyhoz tartozó dokumentumokat az MNB-nek mint az igényt benyújtó (a kérelem elbírálásában részt vevő) felügyeleti hatóságnak. 2 Az SII Rendelet 343. cikk (2) bekezdése szerint. 3/18

4 5.2. Amennyiben az MNB a csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelem elbírálásában érintett 3 felügyeleti hatóságként jár el, az általa felügyelt kapcsolt vállalkozástól közvetlenül kérhet további információkat annak érdekében, hogy értékelje a csoport belső modell követelményeknek való megfelelést az adott kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükséglete tekintetében. Ebben az esetben az MNB mint érintett felügyeleti hatóság haladéktalanul értesíti a csoportfelügyeleti hatóságot az információkérésről. 6. A csoport belső modelljének használatára vonatkozó kérelem alkalmazási körének kiterjesztésére vonatkozó szándék 6.1. A csoport belső modelljének használatára vonatkozó kérelem esetén a belső modell alkalmazási körének a 2015/35 ITS 343. cikk (5) bekezdésében és a 347. cikk (6) bekezdésében meghatározott indokolása keretében elvárt, hogy a kérelmező a kérelemben nyilatkozzon arról, ha a jövőben szándékában áll a belső modell alkalmazási körét a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása tekintetében a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó olyan kapcsolt vállalkozásra kiterjeszteni, amely a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása tekintetében jelenleg nem esik a belső modell alkalmazási körébe A csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelem esetén a belső modell alkalmazási körére vonatkozó indokolás keretében indokolt, hogy a kérelmező arról is nyilatkozzon, ha szándékában áll a belső modell alkalmazási körét a jövőben úgy kibővíteni, hogy az bármely olyan kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének számítására is kiterjedjen, amely a szavatolótőke-szükségletnek a csoportszintű belső modell alapján történő számítása tekintetében jelenleg nem esik a belső modell alkalmazási körébe. 7. Technikai specifikációk a csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelem esetében 7.1. Indokolt, hogy a csoportszintű belső modell használatára vonatkozó kérelemben a kérelmező kifejezetten ismertesse, hogy mennyiben térhetnek el a csoportszintű belső modell technikai specifikációi attól, amikor a belső modellt a csoport szavatolótőke-szükségletének számítására használják, valamint amikor a kapcsolt vállalkozások szavatolótőke-szükségletének számítására is a belső modellt használják, ideértve: a) a csoporton belüli ügyletek kezelését a kapcsolt vállalkozások szavatolótőke-szükséglete, illetve adott esetben a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számításakor; b) a belső modellen belüli paraméterek listáját, amelyek eltérően adhatók meg a csoportszintű belső modellel végzett különböző számításokhoz, a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számításához és az egyedi szavatolótőke-szükségletek számításához; valamint c) a kizárólag a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása szempontjából lényeges, csoportspecifikus kockázatok leírását. IV. Belső modell módosítása 8. A belső modell módosítására vonatkozó szabályzat hatálya 8.1. Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat kidolgozásakor biztosítsa, hogy a szabályzat kiterjed mindazon módosítási okokra, amelyek hatással lehetnek a szavatolótőke-szükségletre. Az MNB elvárja, hogy a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat terjedjen ki legalább a következőket érintő változásokra: a) a biztosító irányítási rendszere; b) a belső modell használatára vonatkozó követelményeknek való megfelelés; c) a belső modell technikai specifikációjának megfelelősége; 3 Az SII Rendelet 347. cikk (3) bekezdése szerint. 4/18

5 d) a biztosító kockázati profilja (annak természete, nagysága és komplexitása, ideértve az üzleti modellel, üzleti stratégiával, termékekkel, üzletágakkal, felmerülő új kockázatokkal, vagyonkezelési szabályzattal kapcsolatos kérdéseket); e) a modell struktúrája, beleértve az alkalmazott IT megoldásokat is; f) az adatmenedzsment, beleértve az adatokkal, azok felhasználásával kapcsolatos szabályozásokat is; g) a belső modellel, a kockázatok azonosításával, kezelésével, monitoringjával, illetve jelentésével kapcsolatos kiszervezett tevékenységek (beleértve a korábban kiszervezett tevékenységek házon belülre vitelét); h) a belső modellel kapcsolatos jogszabályi környezet; i) a belső modell bemenő adatait befolyásoló tényezők A belső modell módosítására vonatkozó szabályzatban szükséges, hogy a biztosító a) rögzítse, hogy a belső modell módosítása mikor minősül kevésbé jelentős, illetve jelentős módosításnak, és hogy több, kevésbé jelentős módosítás együttesen mikor minősül jelentős módosításnak, b) határozza meg a belső modell módosításával kapcsolatos irányítási követelményeket, ideértve a belső jóváhagyást, a belső kommunikációt, a dokumentációt és a módosítások validációját Az MNB felhívja a biztosító figyelmét arra, hogy a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat nem terjedhet ki a modell új elemekkel (például a belső modell alkalmazási körébe nem tartozó kockázatokkal vagy üzleti egységekkel) történő kiegészítésére. A belső modell új elemekkel történő kiegészítése felügyeleti engedélyezést igényel, amely tekintetében a 2015/460 ITS 7. cikkében foglalt, a belső modell engedélyezésére szolgáló eljárás az irányadó Az MNB elvárása, hogy a biztosító a belső modell módosításának potenciális forrásaként vegye figyelembe a belső modell paramétereinek aktualizálását. 9. A belső modell jelentős módosításának meghatározása 9.1. A biztosító alkalmazhat bizonyos mutatószámokat, amelyekkel számszerűsíti a modellváltoztatás hatását, az alapján, hogy a szavatolótőke-szükségletre vagy a szavatolótőke-szükséglet egyes elemeire milyen mennyiségi hatást gyakorol. Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító ezen túl több egyéb, kulcsfontosságú minőségi és mennyiségi mutatót is fejlesszen ki és alkalmazzon annak meghatározására, hogy mi minősül jelentős módosításnak. 10. A belső modell kevésbé jelentős módosításainak és több kevésbé jelentős módosításból eredő jelentős módosításainak bejelentése Az MNB elvárja, hogy a biztosító a belső modell kevésbé jelentős módosításait negyedévente, vagy adott esetben gyakrabban jelentse az MNB-nek. Szükséges, hogy a belső modell kevésbé jelentős módosításait a biztosító összefoglaló jelentésben ismertesse, bemutatva a módosítások minőségi és mennyiségi hatását, továbbá a módosítások együttes, közelítőleges minőségi és mennyiségi hatását az engedélyezett belső modellre Amennyiben a felügyeleti hatósággal folytatott előzetes egyeztetés eredményeként eltérő döntés nem születik, akkor elvárás, hogy a biztosító az MNB által engedélyezett legutolsó belső modellt használja viszonyításként annak értékelésekor, hogy több kevésbé jelentős módosítás együttesen jelentős módosításnak minősül-e. 11. A csoportszintű belső modell módosítására vonatkozó szabályzat Amennyiben a részesedő vállalkozás és azon kapcsolt vállalkozások, amelyek a saját, egyedi szavatolótőke-szükségletüknek a csoportszintű belső modell alapján történő számításának jóváhagyását kérelmezik, indokolt, hogy egyetlen (közös) szabályzatot dolgozzanak ki a belső modell módosítására vonatkozóan Az MNB szükségesnek tartja, hogy a részesedő vállalkozás és azon kapcsolt vállalkozások, amelyek a saját, egyedi szavatolótőke-szükségletüknek a csoportszintű belső modell alapján történő számításának 5/18

6 jóváhagyását kérelmezik, biztosítsák, hogy a modell módosítására vonatkozó szabályzat tartalmazza a jelentős, illetve a kevésbé jelentős módosítás meghatározását mind a csoport, mind pedig azon egyes kapcsolt vállalkozások tekintetében, amelyek a saját, egyedi szavatolótőke-szükségletüknek a csoportszintű belső modell számítására vonatkozó kérelemben szerepelnek A részesedő vállalkozásnak és a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyek a saját, egyedi szavatolótőkeszükségletüknek a csoportszintű belső modell alapján történő számítását kérelmezik, szükséges biztosítaniuk, hogy minden módosítás, amely a kérelemben szereplő valamely kapcsolt vállalkozás számára jelentős módosítás, a szabályzatban is jelentős módosításként kerüljön besorolásra. 12. A csoportszintű belső modellek alkalmazási körének és hatályának kiterjesztése Az MNB szükségesnek tartja, hogy a csoportszintű belső modell alkalmazási körének az a)-c) pont szerinti kiterjesztését a kérelmező a belső modell jelentős módosításaira vonatkozó, a 2015/460 ITS 7. cikkében meghatározott folyamat során követendő eljárásra vonatkozó előírások alapján nyújtsa be a csoportfelügyeleti hatósághoz: a) kiterjesztés egy olyan kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének számítására, amely a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítása tekintetében aktuálisan a csoportszintű belső modell alkalmazási körébe esik, ugyanakkor nem a csoportszintű belső modellt használja a saját szavatolótőke-szükségletének számításához; b) kiterjesztés új csoportszintű elemekre; és c) kiterjesztés új elemekre egy kapcsolt vállalkozás szintjén, amely aktuálisan a csoportszintű belső modellt használja a saját szavatolótőke-szükségletének számításához, ideértve a csoportszinten vagy más kapcsolt vállalkozások szintjén már alkalmazott elemekkel történő kiterjesztést is. V. Használati teszt 13. Ösztönzés a belső modell minőségének javítására Az MNB elvárja, hogy a biztosító a kockázatkezelési rendszerében és döntéshozatali folyamataiban a belső modellt olyan módon használja 4, hogy az ösztönözze a biztosítót a belső modell minőségének fejlesztésére A belső modell használati tesztje és módosítása Amennyiben a biztosító igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete jóváhagy egy jelentős módosítást a belső modell minőségének javítása során, elvárás, hogy a biztosító igazolni tudja a használati tesztnek való megfelelést, figyelembe véve: a) a használati teszt különböző komponenseit; b) a biztosító irányítási rendszerének különböző alkalmazásait Az MNB elvárja, hogy a biztosító figyelemmel kövesse és bizonyítani tudja, hogy a belső modell módosítása szükségességének felismerése és a módosítás tényleges végrehajtása között eltelt idő minden esetben megfelelő. Amennyiben egy jelentős módosítás engedélyezésére vonatkozó kérelem benyújtására a belső modell engedélyezési eljárása időszakában kerül sor, ajánlott, hogy a biztosító a döntéshozatali folyamatában biztosítsa a belső modell megfelelő használatát. 4 Összhangban a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 46. -ával, valamint az SII Rendelet I. cím VI. fejezet (Szavatolótőke-szükséglet - teljes és részleges belső modellek), 2. szakasza vonatkozó előírásaival. 5 Összhangban az SII Rendelet (80) preambulumbekezdésével. 6/18

7 15. A belső modell ismerete Az MNB javasolja, hogy a biztosító különböző módszereket mérlegeljen annak biztosítására, hogy a belső modellt döntéshozatali célokra használó igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete és a belső modell érintett felhasználói megfelelően ismerjék a belső modellt Az MNB interjúkat folytathat le az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjaival és a biztosítót ténylegesen vezető személyekkel annak érdekében, hogy az MNB értékelni tudja a belső modellel kapcsolatos ismereteiket Az MNB áttekintheti továbbá az igazgatóság vagy más döntéshozó testületek üléseiről készült jegyzőkönyveket annak értékelése céljából, hogy a biztosító mennyiben tesz eleget a használati teszt követelményeinek Az MNB javasolja a biztosító által alkalmazott modellel kapcsolatos megfelelő ismeretek elsajátítása céljából belső oktatások lebonyolítását Az MNB javasolja továbbá, hogy a biztosító a döntéshozatal során hatékonyan alkalmazható szinten határozza meg a belső modell eredményeinek részletezettségét. 16. A döntéshozatal támogatása Az MNB elvárja, hogy a biztosító gondoskodjon arról és képes legyen bizonyítani azt, hogy a belső modellt a döntéshozatal során alkalmazzák Az MNB elvárja, hogy a biztosító különösen az elkülönített alapok elvi szavatolótőke-szükségletének számításakor feleljen meg az SII Rendelet 81. cikkében foglaltaknak, és adjon magyarázatot arra, hogyan biztosítja az összhangot az eredmények között az SII Rendelet 223. cikkében előírtak szerint. 17. A használati teszt sajátosságai a csoportszintű belső modellek esetében Az MNB indokoltnak tartja, hogy azok a részesedő vállalkozás és a kapcsolt vállalkozások, amelyek a saját, egyedi szavatolótőke-szükségletüknek a csoportszintű belső modell alapján történő számítását kérelmezik, működjenek együtt annak biztosítása érdekében, hogy a belső modell kialakítása illeszkedjen a tevékenységükhöz. Ennek során szükséges igazolniuk, hogy a belső modell irányítása képes biztosítani, hogy: a) saját, egyedi szavatolótőke-szükségletük számítása az előírt a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet ában 6 meghatározott gyakorisággal történik, valamint a számításra bármikor sor kerül, amikor arra a döntéshozatali folyamat során szükség van; b) lehetőségük van javaslatot tenni a csoportszintű belső modell módosítására, különösen a rájuk nézve lényeges komponensek vonatkozásában, valamint a kockázati profiljuk módosulását követően, figyelembe véve a biztosító működési környezetét; c) a kapcsolt vállalkozások kellő mértékben ismerik a belső modellt az adott kapcsolt vállalkozás kockázatait érintő részek tekintetében Az MNB elvárása, hogy azok a biztosítók, amelyek a saját szavatolótőke-szükségletüknek a csoportszintű belső modell alapján történő számítását kérelmezik, biztosítják, hogy a belső modell kialakítása illeszkedjen az üzleti tevékenységükhöz és kockázatkezelési rendszerükhöz, beleértve az olyan felbontású eredmények előállítását a csoport és a kapcsolt biztosító szintjén, amelyek lehetővé teszik, hogy a csoportszintű belső modell megfelelő szerepet játsszon az egyedi szintű döntéshozatali folyamataikban is. 6 A Szolvencia II 102. cikkének átültetése. 7/18

8 VI. Feltevések meghatározása és szakértői becslés 18. Lényegesség a feltevések meghatározása során Javasolt, hogy a biztosító a feltevések meghatározásakor és a szakértői becslés használatakor, különös figyelemmel a feltevések hatásának lényegességére, vegye figyelembe az alábbi, feltevések meghatározására és szakértői becslésre vonatkozó elvárásokat Elvárás, hogy biztosító a lényegesség értékelésekor vegye figyelembe mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat, valamint a szélsőséges veszteségeket, továbbá a figyelembe vett mutatókat összességükben értékelje. 19. A feltevések meghatározásának irányítása Az MNB elvárja, hogy a biztosító a feltevések meghatározását és különösen a szakértői becslés alkalmazását mindig validált és dokumentált folyamat keretében végezze Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a feltevéseket a biztosító teljes szervezetén belül, hosszú távon, következetes és egységes módon határozzák meg és alkalmazzák, valamint hogy azok a rendeltetési céljuknak megfeleljenek Az MNB javasolja, hogy a biztosító a feltevéseket azok lényegességének megfelelő vezetői szinten hagyja jóvá. Ez a legtöbb lényeges feltevés esetén az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületet jelenti. 20. A feltevések meghatározásával kapcsolatos kommunikáció és bizonytalanság Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a biztosító a feltételezések előállításához kapcsolódó folyamatok kialakításakor, kiemelten a feltevések és szakértői becslések kiválasztásánál, az érintett felhasználók között minimálisra szorítsa a félreértések lehetőségét és a félretájékoztatás kockázatát Az MNB elvárja, hogy a biztosító hivatalos, dokumentált visszacsatolási folyamatot alakítson ki a lényeges szakértői becslések és feltevések előállítói, illetve az azokat felhasználó személyek között Elvárás, hogy a biztosító tegye átláthatóvá a feltevések bizonytalanságát és annak potenciális hatását a belső modell végső eredményeire. 21. A feltevések meghatározásának dokumentálása Az MNB elvárása szerint a biztosító olyan módon dokumentálja a feltevések meghatározásának folyamatát, különösen a szakértői becslések alkalmazását, hogy az biztosítsa a folyamat átláthatóságát Elvárás, hogy a biztosító által készített dokumentáció tartalmazza az alkalmazott feltevéseket és lényegességüket, az érintett szakértők megjelölését, a felhasználás célját, valamint az érvényesség időszakát Szükséges, hogy a biztosító a dokumentációban az átláthatóság érdekében kellő részletezettséggel ismertesse a becslés indokolását és a felhasznált mögöttes információkat, valamint megjelöli azon döntéshozatali kritériumokat, amelyek a konkrét feltevés kiválasztásához és más alternatívák kizárásához vezettek Javasolt, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a lényeges feltevések felhasználói egyértelmű, átfogó, írásos tájékoztatást kapjanak az adott feltevésekről. 22. A feltevések meghatározásának validációja Az MNB javasolja, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a feltevések kiválasztásának és a szakértői becslések alkalmazásának folyamata validálásra kerüljön Elvárt, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a feltevések és különösen a szakértői becslések validációs folyamata és a validációs eszközök dokumentálásra kerüljenek. 8/18

9 22.3. Indokolt, hogy a biztosító kövesse nyomon, elemezze és indokolja a lényeges feltevésekben az új információk hatására bekövetkező változásokat, valamint a lényeges feltevésektől eltérő ténylegesen bekövetkezett eseményeket Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha biztosító amikor csak megvalósítható és megfelelő validációs eszközöket, például stresszteszteket és érzékenységvizsgálatokat alkalmazzon Célszerű, hogy a biztosító független, külső vagy belső szakértelem alkalmazásával vizsgálja felül a választott feltevéseket Elvárt, hogy a biztosító azonosítsa azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a feltevések nem helytállóak. VII. Módszertani következetesség 23. A következetességet vizsgáló ellenőrző pontok Elvárás, hogy a biztosító gondoskodjon a valószínűség-eloszlási előrejelzés számítására használt módszerek, valamint az eszközöknek és kötelezettségeknek a mérlegben, a szavatolótőke-megfelelés számítás céljára történő értékeléshez használt módszerek közötti összhangról Az MNB elvárja, hogy a biztosító ellenőrizze az összhangot a valószínűség-eloszlási előrejelzés számításának következő lépéseinél, amennyiben azok a belső modell vizsgált részének szempontjából lényegesek: a) az eszközök és a kötelezettségek Szolvencia II mérlegben való értékeléséről és a belső modellel számított szavatolótőke-szükséglet kiszámítására alkalmazott értékelési elvre történő áttérés összhangja között; b) a belső modellben használt eszközök és kötelezettségek kiinduló értéke konzisztens-e a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek értékével (pl. az alkalmazott értékelési eljárás tekintetében); c) a kockázati tényezőknek és azok valószínűsített pénzben kifejezett értékekre gyakorolt hatásának előrejelzései, valamint az eszközöknek és kötelezettségeknek a mérlegben a szavatolótőke-megfelelés számítás céljából történő értékelése során alkalmazott, a fenti kockázati tényezőkre vonatkozó feltevések közötti összhang; d) az eszközöknek és kötelezettségeknek a mérlegben a szavatolótőke-megfelelés kiszámításához alkalmazott értékelése és az eszközök és kötelezettségek időszak végi újraértékelése közötti konzisztencia. 24. A módszertanok következetes alkalmazásának szempontjai Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító a módszertanok következetes alkalmazásának értékelésekor legalább az alábbi szempontokat vegye figyelembe: a) a mérlegben az eszközök és kötelezettségek szavatolótőke-megfelelés számításához használt értékelés, illetve a valószínűség-eloszlási előrejelzés számításához használt aktuáriusi és statisztikai technikák összhangja; b) a különböző számításokhoz felhasznált adatok és paraméterek összhangja; c) a különböző számítások alapjául szolgáló feltevések (különösen a szerződéses opciókra és a pénzügyi garanciákra, a jövőbeni intézkedésekre és a várható jövőbeni diszkrecionális nyereségrészesedésekre vonatkozó feltevések) közötti összhang. 25. A módszertanok következetes alkalmazásának értékelése Javasolt, hogy a biztosító rendszeresen értékelje a módszertanok következetes alkalmazását mennyiségi alapon, valahányszor csak lehetséges és megfelel az arányosság elvének A következetes alkalmazás értékelése során célszerű, hogy a biztosító a) azonosítson és dokumentáljon minden eltérést a valószínűség-eloszlási előrejelzés számítása és a mérlegben az eszközök és kötelezettségek szavatolótőke-megfelelés számításához alkalmazott értékelése között; 9/18

10 b) értékelje az eltérések önálló és együttes hatását; c) igazolja, hogy az eltérések nem eredményeznek ellentmondást a valószínűség-eloszlási előrejelzés számítása és a mérlegben az eszközök és kötelezettségek szavatolótőke-megfelelés számításához alkalmazott értékelés között. 26. A kockázati profil ismerete VIII. A valószínűség-eloszlási előrejelzés Annak biztosítására, hogy a belső modell alapjául szolgáló valószínűség-eloszlási előrejelzésben szereplő események halmaza elegendő számosságú, minél teljesebb körű legyen, az MNB elvárja, hogy a biztosító rendelkezzen a kockázati profiljával kapcsolatos elégséges és naprakész ismeretek fenntartása céljából életbe léptetett eljárásokkal Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító törekedjen különösen arra, hogy fenntartsa a kockázati tényezőkkel és más olyan tényezőkkel kapcsolatos ismereteket, amelyek magyarázzák a valószínűségeloszlási előrejelzés alapjául szolgáló változójának viselkedését annak érdekében, hogy a valószínűségeloszlási előrejelzés a kockázati profil minden lényeges jellemzőjét tükrözze. 27. A valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűsége A valószínűség-eloszlási előrejelzés számításához használt aktuáriusi és statisztikai technikák megfelelőségének értékelésekor 7 elvárt, hogy a biztosító fontos szempontként mérlegelje, hogy a technikák képesek-e a kockázati profilra vonatkozó ismeretek feldolgozására, figyelembevételére Szükséges, hogy a biztosító olyan technikákat válasszon, amelyek olyan valószínűségi-eloszlás előrejelzést állítanak elő, amely a kockázati profil minden lényeges jellemzőjét megragadja 8, és támogassa a döntéshozatalt Indokolt, hogy a biztosító a módszertani értékelés részeként mérlegelje, hogy a felhasznált adatok teljeskörűsége szempontjából a valószínűség-eloszlási előrejelzés alapján megbecsült kedvezőtlen kvantilisek mennyire tekinthetőek megbízható becslésnek A valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségének értékelése A jelen ajánlás 27. pontjára tekintettel az MNB figyelembe veszi legalább: a) a biztosító kockázati profilját, és hogy a valószínűség-eloszlási előrejelzés milyen mértékben tükrözi azt; b) az aktuáriusi tudomány területén elért fejlődést és az általánosan elfogadott piaci gyakorlatot 11 ; c) a valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűsége tekintetében minden olyan intézkedést, amelyet a biztosító a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet aiban 12 rögzített, a belső modellre vonatkozó egyes teszteknek és előírásoknak való megfelelés érdekében alkalmaz; d) valamely vizsgált kockázat esetében azt, hogy a biztosító által választott technikák és a kapott valószínűség-eloszlási előrejelzés milyen hatással van a belső modell által lefedett egyéb kockázatokkal a valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűsége 13 ; e) a vizsgált kockázat jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. 7 Az SII Rendelet 229. cikke szerint. 8 Az SII Rendelet 229. cikk e) pontja szerint. 9 Az SII Rendelet 226. cikke szerint. 10 Az SII Rendelet 229. cikk g) pontjával összhangban. 11 Az SII Rendelet 229. cikk a) pontja szerint. 12 A Szolvencia II cikkei átültetése. 13 Az SII Rendelet 232. cikke szerint. 10/18

11 29. A valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségének növelése Indokolt, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségének növelése ne rontsa a valószínűség-eloszlási előrejelzésből kapott kedvezőtlen kvantilisek megbízhatóságát A biztosítónak indokolt ügyelnie arra, hogy a valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségét ne növelje megalapozatlanul olyan módon, hogy az végül ne tükrözze a kockázati profiljára vonatkozó eredeti ismereteit (lásd a 26. pontot is) Szükséges, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a valószínűség-eloszlási előrejelzés teljeskörűségének növelése érdekében követett módszertan a módszerek, feltevések és adatok tekintetében tegyen eleget a statisztikai minőségi előírásoknak 14. Amennyiben ezek a technikák szakértői becslés alkalmazását foglalják magukban, a biztosító vegye figyelembe a feltevések meghatározására és a szakértői becslésre vonatkozó ajánlásokat. IX. Kalibráció - közelítések 30. Közelítések ismerete szélsőségesen veszteséges körülmények esetén Ha egy biztosító a referencia kockázati mérték közvetlen használata helyett közelítéseket alkalmaz, az MNB elvárja, hogy a biztosító a kockázati profiljának megfelelően vizsgálja és igazolja e közelítések eredményeinek hosszú távú, illetve szélsőséges veszteségek melletti megbízhatóságát Amennyiben a biztosító analitikusan zárt képleteket használ a tőkeszükséglete átkalibrálására (a belső kockázati mértékről a referencia kockázati mértékre), elvárás a biztosítóval szemben annak bizonyítása, hogy a képletek alapjául szolgáló feltevések realisztikusak és szélsőségesen veszteséges körülmények esetén is megalapozottak legyenek. 31. Eltérő mögöttes változó alkalmazása Amennyiben egy biztosító a szavatolótőke-szükséglet számításához az alapvető szavatoló tőkétől eltérő mögöttes változót alkalmaz, szükséges bizonyítania, hogy: (a) össze tudja egyeztetni az alapvető szavatoló tőke és a mögöttes változó között a t=0 időpontban fennálló különbséget; (b) érti az alapvető szavatoló tőke és a mögöttes változó között t=1-ig terjedően bármely helyzetben fennálló különbséget, különösen szélsőségesen veszteséges körülmények esetén, figyelemmel a biztosító kockázati profiljára. 32. A biztosító vezető testületének intézkedései egy évet meghaladó időszak alkalmazása esetén Ha a biztosító a belső modelljében egy évnél hosszabb időtávot választ, az MNB javasolja, hogy a szavatolótőke-szükséglet számítása során vegye figyelembe a vezetői intézkedéseket, és biztosítsa, hogy ezek a vezetői intézkedések megfelelően legyenek figyelembe véve a t=0 és t=1 között, illetve vegyék figyelembe annak hatását a szavatolótőke-megfelelés számítására szolgáló mérlegre. 14 Az SII Rendelet cikkei szerint. 11/18

12 X. Az eredmény meghatározása Az MNB elvárása szerint a biztosító az eredményt az adott vonatkozási időszak alatt az alábbiakban bekövetkezett változásnak tekinti: (a) az alapvető szavatolótőke; vagy (b) a belső modellben az alapvető szavatolótőke változásának megállapításához használt egyéb pénzügyi értékek (pl. IFRS vagy Embedded Value), így például a gazdasági tőkeerőforrások tényleges változása. E célra szükséges, hogy az eredmény vizsgálatából kizárja a további szavatoló tőke emelésből, a szavatoló tőke visszafizetéséből vagy törlesztéséből, illetve a szavatoló tőke felosztásából (pl. osztalékfizetés) eredő változásokat Ha biztosító a belső modelljében az alapvető szavatoló tőkétől eltérő változót használ, elvárás, hogy ezt a változót használja az eredmény vizsgálatához is Indokolt, hogy a biztosító az eredmény vizsgálata révén azonosítsa, hogy a fő kockázati tényezők változásai hogyan függenek össze a valószínűség-eloszlási előrejelzés mögöttes változójának alakulásával. XI. Validáció 34. A validációs szabályzat és a validációs jelentés Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító hozzon létre, alkalmazzon és vezessen be validációs szabályzatot, amely rögzíti legalább: a) a belső modell validációjára szolgáló folyamatokat, eszközöket és módszereket, és azok célját; b) a belső modell minden egyes részéhez kapcsolódóan a rendszeres validáció gyakoriságát, és azokat a körülményeket, amelyek további validációt tesznek szükségessé; c) az egyes validációs feladatokért felelős személyeket; és d) azon esetekben követendő eljárást, ha a validációs folyamat problémákat azonosít a belső modell megbízhatóságával kapcsolatban, és az ilyen esetekben alkalmazandó döntéshozatali folyamatot Célszerű, hogy a biztosító a validációs jelentésben dokumentálja a validáció eredményeit, valamint a validációs elemzéséből levont következtetéseket és az abból származó következményeket A biztosító validációs jelentésének szükséges magában foglalnia a 44. pont szerinti validációs adatsorokra vonatkozó hivatkozást, valamint a folyamat fő résztvevőinek aláírását, jóváhagyását. 35. A validációs folyamat alkalmazási köre és célja Az MNB elvárja, hogy a biztosító a validációs cél meghatározását egyértelműen rögzítse a belső modell minden egyes részére vonatkozóan Szükséges, hogy a biztosító validációs eljárása egyaránt lefedje a belső modell minőségi és mennyiségi elemeit Elvárt, hogy a validáció terjedelmének mérlegelésekor a biztosító legyen figyelemmel a belső modell különböző részeinek validációján túl a belső modell egészének validációjára, és különösen arra, hogy a kiszámított valószínűség-eloszlási előrejelzés alkalmas-e a szabályozói tőkekövetelmény szintjének lényeges hibától mentes meghatározására. 36. Lényegesség a validáció során Elvárás, hogy a biztosító a validáció egyes részei mélységének a lényegesség figyelembevételével történő meghatározásakor mérje fel a belső modell validáció tárgyát képező részeinek lényegességét Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító a belső modell részeinek lényegességét külön-külön, és együttesen is vizsgálja a validáció megfelelő módjáról való döntés során. 12/18

13 36.3. Célszerű, hogy amikor a biztosító a validációval összefüggésben meghatározza a lényegességet, mérlegelje az érzékenység-vizsgálat használatát. 37. A validációs folyamat minősége Az MNB elvárja, hogy a biztosító azonosítsa az aktuális validációs folyamat minden ismert korlátját Amennyiben a validációs folyamatban érintett részek tekintetében fennállnak ilyen korlátok, indokolt, hogy a biztosító legyen figyelemmel ezekre és dokumentálja ezeket a korlátokat Célszerű, hogy a biztosító a validációs folyamat minőségének értékelése során egyértelműen ismertesse azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a validáció nem eredményes. 38. A validációs folyamat irányítása Szükséges, hogy a biztosító az általa végzett validációs folyamat eredményeinek kommunikációját és a belső jelentését megfelelő irányítás alatt tartsa Az MNB elvárása szerint a biztosító a validációs folyamat megállapításai alapján alakítja ki átfogó véleményét, amelyet a szervezeten belül kommunikál Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító előre meghatározott kritériumokat vezessen be annak megállapítására, hogy a validáció eredményeit vagy azok egy részét a biztosítón belül magasabb szintre is szükséges-e felterjeszteni Az MNB elvárása alapján a biztosító egyértelműen határozza meg a felterjesztés útvonalát, oly módon, hogy a validációs folyamat független maradjon a belső modell fejlesztésétől és működésétől. 39. Feladatkörök a validációs folyamatban Amennyiben a kockázatkezelési feladatkörtől eltérő feladatkör is hozzájárul a validációs folyamat egyes feladatainak elvégzéséhez, az MNB elvárja, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a kockázatkezelési feladatkör eleget tegyen a Bit ában 15, valamint az SII Rendelet 269. cikk (2) bekezdés a) pontjában rögzített általános feladatának, ideértve a különböző validációs feladatok elvégzésének biztosítását Szükséges, hogy a biztosító formálisan, igazolható módon ismertesse minden egyes féllel a validációs folyamatban betöltött feladatkörét. 40. A validációs folyamat függetlensége Az MNB elvárja, hogy a biztosító igazolja, hogy a kockázatkezelési feladatkör a belső modell objektív vizsgálata érdekében a belső modell fejlesztésétől és működtetésétől független validációs folyamatot biztosít. Indokolt, hogy a biztosító kockázatkezelési feladatköre biztosítsa, hogy a validációs feladatok kijelölése és elvégzése az SII Rendelet 241. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megteremti és fenntartja a validációs folyamat függetlenségét A validációban részt vevők meghatározásakor a biztosító szükséges, hogy figyelembe vegye a biztosító kockázatainak jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, a bevonandó személyek feladatkörét és szakértelmét, valamint azt, hogy ez milyen módon biztosítja a validációs folyamat függetlenségét. 41. A csoportszintű belső modellek validációjának sajátosságai Az MNB javasolja, hogy a részesedő biztosító és a kapcsolt vállalkozások, amelyek a szavatolótőkeszükségletük csoportszintű belső modell alapján történő számítását kérelmezik, egyetlen validációs szabályzatot dolgozzanak ki, amely a csoportszintű és az egyedi szintű validációs folyamatra egyaránt vonatkozik. 15 A Szolvencia II 44. cikkének átültetése. 13/18

14 41.2. Célszerű, hogy a részesedő biztosító és a kapcsolt vállalkozások a belső modellre vonatkozó validációs folyamatot annak figyelembe vételével alakítsák ki, hogy mind a konszolidált csoportszintű szavatolótőkeszükséglet számítása, mind a kérelemben szereplő kapcsolt vállalkozások szavatolótőke-szükségletének számítása a csoportszintű belső modell alapján történjen. Indokolt, hogy a csoportszintű belső modell validációs szabályzatában a részesedő biztosítókra és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan ez a szempont kifejezetten rögzítésre kerüljön. 42. A validációs eszközök alkalmazása Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a biztosító az SII Rendelet 242. cikk előírásai mellett mérlegeli egyéb mennyiségi vagy minőségi validációs eszközök használatát is Az MNB elvárja, hogy a biztosító ismerje az általa használt validációs eszközöket, és a megfelelő validációs eszközöket válassza ki az eredményes validációs folyamat biztosítása érdekében. A validációs eszközök kiválasztásakor legalább az alábbi jellemzők mérlegelése szükséges: a) a validációs eszközök jellemzői és korlátai; b) jelleg: a validációs eszköz minőségi vagy mennyiségi jellege, vagy a kettő kombinációja; c) szükséges tudás: a validációt végző személyektől elvárt ismeretek szintje; d) szükséges információ: a külső, illetve a belső validációhoz rendelkezésre álló információk mennyiségére vagy típusára vonatkozó esetleges korlátok; e) validációs ciklus: a belső modell különböző fázisaiban a kidolgozástól a bevezetésig és az alkalmazásig használt, minden kulcsfontosságú feltevésre kiterjedő validációs eszközök Elvárás, hogy a biztosító a validációs jelentésben dokumentálja, hogy az egyes alkalmazott validációs eszközök a belső modell mely részeinek validációjára szolgálnak, és hogy ezek a validációs eszközök miért megfelelőek az adott célra, ismertetve legalább: a) a modell validált részének lényegességét; b) az eszköz alkalmazási szintjét (egyedi kockázatok, modellezési blokkok, portfólió, üzleti egység, összesített eredmények); c) az adott validációs feladat célját; d) a validáció várható eredményét. 43. Stressztesztek és forgatókönyv-elemzés Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító a belső modell validációjának részeként stresszteszteket és forgatókönyv-elemzést használjon Javasolt, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a stressztesztek és forgatókönyv-elemzések lefedjék az adott kockázatokat, valamint, hogy a teszteket és elemzéseket rendszeresen felülvizsgálják. 44. Validációs adatsorok Az MNB elvárja, hogy a biztosító gondoskodjon arról, hogy a kiválasztott adatok és a validációs folyamat során használt szakértői becslések ténylegesen tegyék lehetővé a belső modell validációját olyan körülmények széles skálájára vonatkozóan, amelyek a múltban már előfordultak, vagy a jövőben potenciálisan bekövetkezhetnek. 45. A dokumentáció ellenőrzési folyamatai XII. Dokumentáció A dokumentációnak az SII Rendelet 243. cikk (3) bekezdése szerinti minősége folyamatos biztosítása érdekében szükséges, hogy a biztosító legalább az alábbiakkal rendelkezzen: a) a belső modell dokumentálására vonatkozó hatékony ellenőrzési eljárással; b) a belső modell dokumentációjára vonatkozó verziókövetési eljárásokkal; 14/18

15 c) a belső modell dokumentációjára vonatkozó, az SII Rendelet 244. cikk a) pontjában előírt dokumentumleltárban alkalmazandó egyértelmű hivatkozási rendszerrel. 46. A módszertanok dokumentációja Elvárt, hogy a biztosító által készített dokumentáció legyen kellően részletes ahhoz, hogy bizonyítsa a belső modellben használt módszertanok és technikák részletes ismeretét, ideértve legalább: a) az alapul szolgáló feltevéseket; b) a feltevések alkalmazhatóságát a biztosító kockázati profiljára figyelemmel; c) a módszertan vagy a technika esetleges hiányosságait Elvárás, hogy a biztosító által a belső modellben használt bármely módszertan alapjául szolgáló elméletről, feltevésekről, valamint matematikai és tapasztalati alapokról a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 52. -ával 16 összhangban készített dokumentáció tartalmazza a módszertan kidolgozásának fő lépéseit (amennyiben ezek rendelkezésre állnak), valamint az egyéb mérlegelt, de végül elvetett módszertanokat. 47. Körülmények, amelyek fennállása esetén a belső modell nem alkalmazható megfelelően Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító dokumentációja tartalmazza a belső modell jelentős hiányosságainak átfogó, egyetlen dokumentumban egyesített összefoglalását, amely kitér legalább az SII Rendelet 245. cikke szerinti szempontokra. 48. A dokumentáció címzettek szerinti megfelelősége Ajánlott, hogy a biztosító olyan módon készítse el a belső modell dokumentációját, hogy az a különböző felhasználási céloknak és célcsoportoknak megfelelően több dokumentációs szintet foglaljon magában. 49. Használati útmutató vagy folyamatleírás Az MNB elvárja, hogy a biztosító a belső modell dokumentációja részeként rendelkezzen annak működtetésére vonatkozó olyan használati útmutatókkal vagy folyamatleírásokkal, amelyek kellően részletesek ahhoz, hogy azok alapján egy független, jól tájékozott harmadik fél működtetni és futtatni tudja a belső modellt. 50. A modell eredményének dokumentációja Elvárás, hogy a biztosító a dokumentáció részeként őrizze meg a belső modellből származó, használati teszt szempontjából fontos eredményeket. 51. A szoftver és a modellezési platformok dokumentációja Az MNB szükségesnek tartja, hogy a biztosító a dokumentációjában információt nyújtson a belső modellben használt szoftverekről, modellezési platformokról és hardverrendszerekről A szoftverek, modellezési platformok és a hardverrendszerek használata esetén elvárt, hogy a biztosító a dokumentációban elégséges információt nyújtson ahhoz, hogy értékelni lehessen azok használatát, hogy azok megfelelősége felügyeleti szempontból felmérhető legyen. 16 A Szolvencia II 125. cikkének átültetése. 15/18

16 52. Külső adatok XIII. Külső modellek és adatok Szükséges, hogy a biztosítónak tudja bizonyítani a belső modellben használt külső adatok sajátosságainak megfelelő szintű ismeretét, beleértve a külső adatok lényeges átalakítását, átsorolását, szezonalitását, vagy egyéb folyamatokat, amelyek a külső adatok jellegéből adódnak Az MNB elvárja a biztosítótól legalább az alábbiakat: a) ismerje meg és értse a külső adatok jellemzőit, korlátait és egyéb sajátságait; b) dolgozza ki az esetlegesen hiányzó külső adatok és más korlátok azonosítására szolgáló folyamatokat; c) ismerje meg és értse a hiányzó vagy nem megbízható külső adatok esetében használt közelítő eljárásokat és adatfeldolgozási folyamatokat; d) dolgozzon ki olyan rendszeres konzisztenciát vizsgáló ellenőrzési folyamatokat, amely keretében a felhasznált külső adatokat más forrásból származó adatokkal is összeveti, amennyiben erre vonatkozó adatok elérhetőek. 53. A külső modell ismerete Az MNB elvárásának megfelelően a biztosító tudja igazolni, hogy a külső modell minden felhasználója kellő részletességgel ismeri a külső modell általa használt részeit, beleértve a feltevéseket és a technikai, valamint működési sajátosságokat Javasolt, hogy a biztosító fordítson kiemelt figyelmet a külső modell azon jellemzőire, amelyek a kockázati profilja szempontjából nagyobb jelentőséggel bírnak Az MNB szükségesnek tartja, hogy a pontban említett oktatás kiemelten tárgyalja a külső modellel kapcsolatos ismereteket, amennyiben a modell fontossága azt indokolja. 54. A külső modellek és adatok kiválasztására vonatkozó döntés felülvizsgálata Az MNB indokoltnak tartja, hogy a biztosító rendszeresen vizsgálja felül a külső modell vagy külső adathalmaz kiválasztásának indokoltságát Szükséges a biztosítónak meggyőződnie arról, hogy nem támaszkodik túlságosan egy adott szolgáltatóra, és elvárt, hogy rendelkezzen kell olyan intézkedési tervvel, amely a szolgáltató mulasztásából eredő következményeket enyhíti Az MNB javasolja, hogy a biztosító fordítson figyelmet a külső modell vagy adatok olyan aktualizálásaira, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosító jobban tudja értékelni az általa vállalt kockázatokat. 55. A külső modell integrálása a belső modell kereteibe Elvárás, hogy a biztosító igazolni tudja, hogy a külső modellnek a belső modell kereteibe történő integrálása megfelelő, beleértve a biztosító által kiválasztott módszereket, adatokat, paramétereket és feltevéseket, valamint a külső modellből származó eredményeket. 56. Validáció a külső modellek és adatok esetében Az MNB szükségesnek tartja, hogy a biztosító validálja a külső modellnek a kockázati profilja szempontjából releváns vonatkozásait, valamint a külső modellnek és adatoknak a folyamataiba és a belső modelljébe való integrálását Elvárás, hogy a biztosító vizsgálja a külső modell esetében rendelkezésre álló funkciók és opciók kiválasztásának vagy elvetésének megfelelőségét Az MNB javasolja, hogy a validációs eljárás részeként a biztosító megfelelő információkra támaszkodjon, különösen a külső modell szolgáltatója vagy más harmadik fél által elvégzett elemzésekre. Ennek során ajánlott, hogy a biztosító gondoskodjon legalább arról, hogy: 16/18