A technológiai folyamat.

Átírás

1 A SZOVJET KUTATÁS EREDMÉNYEI A TERMELÉS FUTÓSZALAG-] ÍENDSZERÜ MEGSZERVEZÉSE A MAKSZATYIHIIVI ERI IŐIPARI GAZDASÁG RA1\ 331,875: (47) V..In. Veksegonov éa A. G. Zselutkov Hónapról-hónapra növekszik a fa'kiterinelőipar technikai felszerelése. Hogy az erdőben a gépek és felszerelések a legnagyobb hatásfokot fejthessék ki és a fakitermelő munkások munkájának a termelőképessége a legmagasabbra emelkedjék, feltétlenül tökéletesíteni kell a technológiai munkafolyamatot, mert va- 'amennyi egymással határos termelési szakaszon a következő szakasz fennakadás nélküli munkáját az előző szakasz munkájával csak így biztosíthatjuk. Más szavakkal kifejezve: a fakitermelésben a munkának a többi ipari ágak példája szerint szakadatlanul kell folynia, azaz a munkát futószalagrendszer szerint kell megszerveznünk. A fakitermelésnek mely szakaszait kell átfognia a futószaüagrendszemek? A fakitermelési munkák köre magában foglalja mindazokat a műveleteket, amelyek a fának levágásától kezdve az alsórakodón a szélesvágányú vasút kocsijaira való felrakásáig, vagy a vízi szállításra, ill. tutajozásra alkalmas folyó partján való máglyázásáig terjednek. A futószalag elsődleges vonala a munkahelyeknek az a láncolata, amely a törzseknek az erdőben való levágásától a faválasztékoknak a felsőrakodón való berakásáig terjed. Néhíűiy (legalább kettő) ilyen folyamatos vonal, futószalag" a szállítóberendezés elágazásához Vagy közvetlenül annak fővonalához csatlakozik, amelyet főfutószalag"-nak tekinthetünk. Az alsórakodón önálló folyamatos vonalakat, futószalagokat szervezünk meg. A futószalag elveire alapozott termelési folyamat megköveteli a különálló láncszemek, csoportok munkájának összehangolását és a pontos művelettervezést. A Fakitermelés Gépesítésének és Energetikájának Központi Tudományos Kísérleti Intézetében egy munkásokból álló brigád, amelyben a jelen cikk szerzői és Závjálov elvtárs, a tudományos intézet munkatársa is résztvettek, 1948 szeptemberében a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumának megbízásából megszervezte a futószalagrendszer alkalmazását a kalinini körzetben levő makszatyihinni erdőipari gazdaság jaszenyi erdőszaka szán. Ennek a munkának a sikeréhez nagyban hozzájárult az erdőipari gazdaság igazgatójának 'és szakembereinek segítsége ós aktív részvétele. Jelen cikkünkben röviden beszámolunk a végzett munkáról és annak első eredményeiről. Előkészítő munkálatok. A kísérleti munkák céljaira kiválasztott jaszenyi erdőrészlet főbb állományfelvételi adatai a következők voltak: elegyarány L: 0-7; B: 02; Rny: 0.1; III. termelőhelyi osztály, a hektáronkinti fakészlet: kb. 200 m 3, a felső lombsátor alatt sűrű második koroiiaszint: hársból, berkenyéből, mogyoróból és ükörkéből. A szakasznak egy PESZ 12 rendszerű mozgó villanytelep, kellő számú villanyfűrész és 2 drb KT 12-es közelítő traktor áll rendelkezésére. Az állomány iparrendszerű kihasználása nak előkészítése során az építők 10 nap alatt lerakták itt a keskenynyomtávú sínpályát 450 m hosszúságban. A bulldózer" útépítőgépek (1. sz. kép) alkalmazása jelentős mértékben megkönnyítette és meggyorsította az útépítési munkálatokat. A sínpálya mindkét oldalán 30 m széles pászkákban az erdőt letarolták. Ezután két darabolót építettek ki. Ezzel egyidejűleg végezték a vágásterület feltárásának előkészítését és az alsó koronaszinttől való megtisztítását. A vágáspászkákat, közelítőutakat és darabolóhelyeket a 2. sz. rajzon feltüntetett vázlat szerint rendezték el. A technológiai folyamat. Az előkészítő munkálatok elvégzése után és miután a technikai személyzetet és a munkásokat az új munkamódszer, a normák és a bérezés lényegéről felvilágosították szeptember 26-án állították munkába az első folyamatos vonalat, futószalagot. Ezt a vágásterületen esedékes különböző munkálatok elvégzésének rendje és módja szempontjából az alábbiak szerint jellemezhetjük: 1. A fa döntése villanyi űrószek segítségével; az egyik fűrész munkában van, a másik tartalékban; 2. a fák legallyazása, a gallyak összegyűjtése ós elégetése (kézierővel); 3. a szálfák közelítése, két KT 12 traktor segítségével; 4. darabolás a felső-rakodó darabolóhelyén, egy villanyfűrész segítségével; 5. osztályozás, a kisvasúti kocsikon kézierővel való továbbítással; 6. berakás, lóvontatással, görgetőfák'segítségével (a rakodó berendezések hiánya folytán). Nézzük meg, hogy szervezték meg a munkát a felsorolt műveletek terén? A fa döntése. A folyamatos vonalon egy 3 munkásból álló favágó csoport dolgozott: a villanyfűrész gépkezelője, annak segédje és a döntő villával (níddal) dolgozó munkás (3. sz. kép). A döntők egy váltás alatt 220 vagy ennél is több törzset vágtak ki. vagyis m' fát. ezzel teljesen biztosították a folyamatos vonal munkáját, amelynek a napi teljesítményét 100 m'-ben állapították meg. (Abból a

2 L 8z. ikép. Bulldózer, útépítés líöííben. 1'nc. 1. By.nbfl0.3ep HA npokna^ke.topom. 360 célból, hogy az induláshoz szükséges feldolgozandó készletet kitermeljék, két napon keresztül a vágásban egy másik döntő csoport is dolgozott.) Az erdőt a darabolótér mindkét oldalán négy, egyenkint 30 m széles pasztában vágták. Mindegyik vágáspásztát három menetben 10 ím szélességű sávokban termelték ki. Először a középső sávot termelték ki, lefűrészelve a fákat a közelítő úton a gyökfő magasságában. i. sz. rajz. A vágásterület feltárási vázlata a jaszenyi erdő, részletben. 1. daraboló; 2. máglyák; i. osztályozó sínpálya; 4. fő közelítő-üt; 5. elsődleges közplítöüt; 6. döntött iák; 7. ikeskenynyamtávú va^út; H. a vágáspászta határvonala. PHC. 2. Cxevia ocboeiuiii.leooeekh B fleehbrkom.leroytnrtkc. A szélső 10 m-es sávokban a fákat úgy döntötték, hogy azok csúcsaikkal a közelítő-út irányához 45 -os szög alatt feküdjenek, de azt el ne torlaszolják. A főkábelt a íő-vontatóút hosszában fektették le, ez megkönnyítette az üzemben lévő kábelek átvitelét, amikor az egyik vágásból a másikba mentek át. A villanytelepet (4. sz. rajz.) a felső-rakodón helyezték el, a két daraboló érintkezési helyén. A gallyazást, a gallyak összegyűjtését és elégetését önálló munkafolyamatként különítették el. Ezzel a munkával 5 8 fő foglalkozott a szokásos gallyazó baltákkal falszerelvé. Minden egyes gallyazó munkás önállóan végezte el az összes műveleteket, vagyis gallyazott, rakásba gyűjtötte és elégette a gallyakat. Az a kísérlet, hogy a gallyazást elválasszák a gallyak összegyűjtésétől ós elégetésétől, nem járt sikerrel, minthogy ilyen aprólékos munkamegosztás esetén megnövekedett a. vágáshulladékkal borított vágásterületen való átjárás időszükséglete, ezenkívül a gyűjtőknek ismételten át kellett rakniuk ugyanazokat a gallyakat, melyeket a gallyazó előzőleg rendszertelenül eldobált, az égetést végző munkásnak pedig az elégetés végett néha újból át kellett raknia a rakást. A munka befejezése után az ágnyeső munkás a szálfa alsó vágáslapjára krétával vagy szénnel felírta a neki kijelölt számot. Ezt az eljárást abból a célból vezették be, hogy elkerüljék a gallyazok keresetének kiszámítása alkalmával előállható bonyodalmakat. Minden egyes galyazó munkáját külön számolták el és külön fizették ki. A normákat a szálfák darabszámában a tönkrész átmérőjére vonatkoztatott ugyanazon vastagsági fokozatok szerint határozták meg, amelyeket a döntők részére állapítottak meg. A norma-megállapításnak és az elszámolásnak ez a rendszere ösztökélőleg hatott a teljesítmény ós a munkaminőség fokozására. A mester könnyen meg tudta állapítani annak a munkásnak nevét, aki a gallyakat rosszul vágta le, és azt erre rögtön figyelmeztethette. A fa közelítése. A kitermelt szálfáknak a darabolóhelyre való közelítése a futószalagrendszer egyik legfontosabb szakasza. A traktornak bármiféle technikai vagy szervezési okokból eredő veszteglése a folyamatos vonal, a futószalag munkájában fennakadásokat okoz és a munka ütemét zavarja. A közelítő-traktorok termelékeny munkájának alapvető feltétele a közelítő úthálózat helyes kiépítése. A makszatyihini erdőipari gazdaságban még a munka megkezdése előtt kinn a terepen kijelölték a közolítő-utakat és kivágták a fő közelítő-utakat. A szálfákat két KT 12 traktor egész 350 m-ig terjedő távolságról közelítette. Az új gépek jóknak bizonyultak. Ugyanakkor üzemeltetésük gyakorlata igazolta azt, hogy milyen fontos a traktoroknak száraz fával való ellátása. A fűtőanyag nagyobb nedvessége a motor leállását idézi elő ós a traktor teljesítőképességét csökkenti. A kísérletek első napjaiban még a KT 12 traktorok futópróbáját, bejáratását végezték, ezért mindegyikük a daraboló-rakodóra legfeljebb csak m* fát

3 3. SÍ. 'kép. A favágók csoportja nnunlkiiban (a fák elfűrészo- 5. sz. kép. A megrteiihelt KT 12 traiktor menőt közben.. L É S E ' - P J HC. 8. dbeno Ba,ni>mni;o.B 3a poöotolt (no,nnn.n flepeba). HC. 5. TpaKTop KT 12 B nytii c rpvaom. szállított egy váltás alatt. Hogy ne zavarják meg a folyamatos vonal normális munkáját, időnkint egy SZ 80 traktort is üzembe állítottak, amely mint tartalékgép dolgozott, nem teljes megterheléssel. Minthogy a döntés váltakozva négy pasztán folyt, a szálfákat egyidejűleg 3 vágáspásztáról közelítették. (A 4. pasztán ezalatt döntöttek.) A traktort a traktorkezelő tartotta üzemtan két munkással, akik közül az egyik a szálfák odakapesolását, a másik pedig azok kikapcsolását végezte. Ez az utóbbi volt egyben a traktorkezelő segédje is. Minthogy a KT 12-re csörlőt szereltek, ezzel nagymértékben egyszerűsödött a közelítés munkája. A vágásban a csörlő üresjárata közben az odakapcsolást végző munkás elhúzta a drótkötelet, keresztülvezette annak végét az előzőleg már a szálfák végéhez kötött szálfabekötőhurkok (drótkötélhurok) gyűrűjén. Ezután bekapcsolták a csiga munkajáratát és a szálfákat addig vontatták, amíg azok vége nem került a traktor tehertartójára. Ezután a csörlőt lefékezték és a traktor a félig felfüggesztett szálfákkal a darabolóbely felé haladt. (5. sz. rajz.) A traktorokkal kiközelített szálfákat a daraboló-rakodón lekapcsolták. Minden egyes darabolóbely re két bejáratot építettek ki. Ennek folytán a közelítő traktorok a fát két ellenkező oldalról tudták közelíteni és egyidejűleg mind taz egyik, mind a másik bejárat felől tudtak terhükkel a darabolóhelyre betérni. Ezzel elejét vették annak, hogy a traktorok lerakodásukra várakozva, vesztegeljenek, és csökkentették az üresjárat útjának a hosszát is. Amikor a traktor megérkezett a darabolóhelyre, leállították, a traktorkezelő bekapcsolta a csörlő dobjának a fordított menetét és a traktorral m-rel előrement, ennek folytán a szálfavégek simán ereszkedtek le a darabolóra. A szálfák lekapcsolásával, amint azt fentebb említettük, a traktorkezelő segédje foglalkozott. Meglazított drótkötél esetén a szálfa-bekötőhui'ok kampói viszonylag könnyen kivehetők a hurokból. Abból a célból, hogy kihúzzák a bekötőhurkokat a szálfák alól, a traktorkezelő a csörlőt munkamenetre kapcsolta be és a drótkötelet, végén a bekötőhurkokkal, feltekerte a

4 7. sz..kép. A kiközelített szálfák, vágáslapjukon a gallyazok számnlival a darabul" helyen. Jobbra a háttérben * darabolok csoportja-. Phc 7. lioflt )p,ueeaniiho xjiucrbi c no.viepa.mn eytkoipvöob Ha KOM.iteBHx cpeaax na pa3a.ejio'ihoit iuioinaake. B nivőhhc HanpaBO -ineho pack-páatebmhkob dobra. Segédje ezalatt az idő alatt miután az egyik bekötőhurok horgát beakasztotta a szálfaterelőlemez kengyelébe, a terelőlemezt abba a helyzetbe állította be, amelyet a traktornak előírás szerint be kell tartania, ha üresen közlekedik a vágásterületre. Darabolás. A darabolóhelyen (ahol az átvételt és a darabolást végzik) egy négy-öt főből álló csoport dolgozott: a villanyfűrészkezelő, aki egyúttal a csoport vezetője is, annak segédje, a választék-kimérő (hossztoló) munkás és még egy-két munkás, akik a szálfák forgatásával a rönköknek a daraboló szélre való hengergetésével ós a szálfákon itt-ott visszamaradt ágaknak a törzs mellett való sima levágásával foglalkoztak. Ugyanitt van az átvevő munkahelye is, aki számbaveszi a rakodón áthaladó egész famennyiséget és felügyel a szálfák okszerű hossztolására (7. sz. kép). A darabolóra közelített szálfákat berovásokkal 4, 5-től 6.5 m hosszúságú választékokra mérték ki. Ezek szerint a berovások szerint darabolta a munkás a szálfákat villany- 8. sz. kép. Az osztályozok csoportja kaunipókikial a vagonnál. Phc. 8. 3aeH0 eopmpobmkob 0 K.poK>HbHMH y BaroHetKH fűrész segítségéével. Ha a fürész beszorult, a villanyfűrész-kezelő segédje segédkezett, emelőfát használva. Az idő többi része alatt a villanyfűrész-kezelő segédje előkészítette a szálfákat a daraboláshoz. Minthogy a darabolót közepén kiemelkedéssel, púpalakúnak képezték ki, a darabolás során a beszorulások viszonylag ritkán fordullak elő. A két hengergető munkás, az első napokban pedig az egyik munkás a villanyfűrészkezeilő segédjével, a rönköket rögtön a feldarabolás után a darabolónak az osztályozó út felőli szélére görget'e. A rönköket a daraboló szélén úgy helyezték el, hogy azokat az osztályozó munkások a kis vagonra való felrakás során különlegesen erre a célra készült kampókkal szabadon el tniték érni, anélkül, hogy a darabolóra kellett volna átmenniök. A kampók körülbelül 90 cm hosszúak voltak, 15 milliméter átmérőjű, gömbölyeg-acélból készültek, egyik végük hajlított, hogy kézzel meg lehessen ragadni, a másik hajlított végük pedig hegyesen kiképzett, hogy be iehesen akasztani a rönkökbe. A fa osztályozása. Két osztályozó munkás a rönköket kis vagonokon a máglyákhoz szállította, a harmadik pedig a rönköket máglyázta. A kis vagonra egy fordulóban rendszerint "2 1 m s rönköt raktak be, attól függően, hogy az azonos választékú rönkökből hány darab volt a daraboló szélén és milyen volt azok mérete. Az osztályozás és a máglyázás alkalmával mellőzhetetlen feltétel, hogy a fordulókint a kis vagonra felrakandó valamennyi rönkő vége egy síkban legyen. Ezt könnyen el lehet érni, ha mindegyik rönkő felrakása előtt a kis vagonokat megfelelően állítják be. A kis vagonok kirakása során arra kell ügyelni, hogy az odaszállított és a máglyákba rakott rönkök bütüi egybeessenek. Hogy a gerendák ne essenek le a darabolórafcodó és a kis vágón között, ennek szélgerendája ós a rakodó széle közötti távolságnak nem szabad az 5 7 cm-t meghaladnia. A rakodóval szemben 10 máglyahely volt, ebből 3 a tüzifarönkők számára, egy a rezgőnyárszerfának, egy nyirszerfának, három a bányafa és egy-egy a fűrész-, illetve talpfa - rönkő számára- A golyóscsapágyas kis vagonokkal a sínpálya mentén való osztályozás nagyon eredményes 'és termelékeny. (í). sz- rajz.) A futó-.szalagrendszerű munka hatodik napján a Kőről jev elvtárs vezetése alatt dolgozó osztályozó csoport 116 m'-t osztályozott és rakott máglyába, túlteljesítette így a normát annak 2.4- szeresével. Berakás a felsőrakodón. Az alatt az idő alatt, amíg a futószalagrendszerű munkának a kísérletezéseit végezték, a makszatyihini faipari gazdaságnak nem volt semmiféle rakodóberendezése. Ezért a fának a felsőrakodón keskenynyomtávú vasúti pőrekocsikra történő berakása alkalmával a rönköket lejtős görgető-

5 A folyamatos vonal (futószalag) szakaszai A munkások száma A szükséges felszerelés 1. A fák döntene 3 Két villanyfűrész, ezek közül 1 tartalék, ezenkívül balta, döntővilla. 2. Az ágak levágása, összegyűjtése és elégetése '.. ti 8 Galyazóbalták. 3. Közelítés.. 6 Két KT-12 traktor. 5. Osztályozás és máglyázás ti. Berakás Villanytelep. 1 összesen: Átlagban: 29 Két villany f űré 5z, ezek közül 1 tartalék, ezenkívül balta, kampók, a rönkök elhengergetéséhez. Osztályozó vágány, kis vagonok, kampók. 4. Darabolás és a daraboló rakodón végzendő egyéb munka 4 5 A lejtős görgetőfa"segítségével történő berakás esetén 1 ló és m hosszú hajlékony sodronykötél. A telepnek szabályszerint egyidejűleg 2 futószalagrendszerű vonalat kell kiszolgálnia. lakon lóval húzatták fel a kocsikra (10. sz. rajz.) Ezzel az eljárással jelentősen növelték a rakodómunkások munkájának termelékenységét. Az ezzel a módszerrel való rakodás menete a következő: A pőrekocsi rakoncái (oldaltámasztói) fölé, azok különleges bevágásaira yörgetőfákat helyeznek el vastag végüknél M n t a t d A futószalagon az egyes munkákra az alábbi munkáslétszámot állították be A fák döntésére Az ágak le vágására, összegyűjtésére, felégetésére Közelítésre ti Darabolásra és a rönköknek a rakodó széléhez való görgetésére A fa osztályozására és máglyázására Á vihanytelepre Az összmunkáslétszám: Az elszállításra bejelentett famennyiség m'-ben Egy munkás napi átlagteljesítménye az összmunkák átlagában: m 3 fa kitermelésére eső.munkanapok száma: l- <N f-t I. 28 e-i M 9. sz. kép. Osztályozó sínpálya a rakodó mellett. Pnc. 9. PejibcoBbift coptnpobo"*hbiii i'ytb y sctaka;u.i fogva. Ezeken a görgetőfákon húzzák fel ló segítségével az erős kötéllel, vagy hajlékony sodronykötéllel átkötött rönköket. A görgetöfa segítségével történő rakodási módot és a rákon cákat a keskeny nyomtávú pőrekocsikon már régóta és széles körben alkalmazzák a krasznyojarszki faipari tröszt erdőállomásán. Ott 4az egy lóval dolgozó 3 munkás számára megállapított rakodási normát 99 mh jelentős mértékben túlteljesítik ós a telj esi tmiény eléri váltásonkint a m 3 -t. A termelé s futószalagrendszer ű megszervezésé - nek eredményessége. A futószalagrendszer szerint végzett munka első eredményeit kiértékelve, az elsőleges folyamatos vonal munkásainak és felszereléseinek csoportosítására vonatkozólag az alábbi adatokat kapjuk: (1. sz- táblázat). A technológiai eljárás felépítése és a munkások csoportosítása az elsőleges folyamatos vonalon, futószalagon". A futószalagrendszer szerinti munka nem szolgáltatta rögtön a két villanyfűrészre és két közelítőtraktorra nézve tervbevett váltáson - kinti 100 m 3 mennyiséget. Az első napok folyató, sz. kép. Rakodás a rakodókon lovas-bakos eljárással. Pnc. 10. ÍTorpynKa njiat<pop\r KOHHO-JionapHHM cnocoóom 1 * I

6 inán felvetődött a szüksége annak, hogy az egyes szakaszok termelékenységét menet közben kiegyenlítsék és kiküszöböljék az egyes zavarokat. De a rendszer szervező ereje megmutatkozott. Napról-napra nőtt a termelékenység. A futószalagrendszerű munka 4. napján 9.5 m'-t, az 5. niapon 103 m'-t, a 6-on 116 m 3 -t jelentettek elszállításra. Az első 6 munkanap alatt a futószalag egy munkásának az egész munkakomplexumra (döntés, gallyazás, közelítés, darabolás a felsőrakodón) első napi átlagteljesítményét a 2. számú táblázaton tüntetjük fel. A jaszenyi szakaszon a futószalagrendszerre való áttérés előtt a fakitermelés villanyfűrészek, a keskenyvágányú vasúthoz való közelítés pedig lovak segítségével történt. 100 m 3 fának a kitermeléséhez és a felsőrakodóra való szállításához 71.8 munkanap volt szükséges. Ennek következtében az egy munkanapra eső komplex (összetett) teljesítmény 1,4 m 3 volt. A futószalagrendszerű munkaszervezés és a KT 12 közelítőtraktor alkalmazása, amint látjuk, már az első napokban egy munkás napi komplexteljesítmónyét ugyanezekre a munkákra nézve m 3 -ig fokozta- A munka termelékenysége több, mint kétszeresére emelkedett. Az erdőben a termelés futószalagrendszerű megszervezésének előnyei nem merülnek ki a munka termelékenységének fokozásában és a termelés mennyiségének emelkedésében- A fakitermelő helyeken a jelenlegi munkamódszerek folytán mivel a döntést és a darabolást végző munkások brigádjai nem állnak kapcsolatban sem egymással, sem a csatlakozó miun- Ikálatyoikkal, nevezetesen a közelítést ós szállítást végző munkásokkal a kitermelt fa gyakran hosszú hónapokon keresztül visszamarad az erdőben, mint be nem végzett termelés. A levágott törzseknek a vágásterületen rövidméretű választékokra való felkészítése gyakran ellenőrzés nélkül történik, ez csökkenti a szerfakihozatalt. A futószalagrendszerű munkaszervezés alapján az egész kitermelt fát kiközelítik és nem a vágásban, hanem a felső-, vagy alsórakodón darabolják fel, ahol könnyebben lehet megteremteni a nagytermelékenységű munkafeltételeit. Következtetések. A termelés futószalagrendszerű megszervezése a fakitermelés során kiküszöböli a fölösleges műveleteket (a vágási területen a tűzifa sarangolását és a rönkök máglyázását) ezáltal csökkenti a fakitermelés munkaerőszükségletét. A futószalagrendszerű termelés (futószalag) egymáshoz kapcsolódó munkálatainak grafikus ütemterv szerinti végrehajtása fokozza a munkások munkafegyelmét és a munka termelékenységét, javítja a gépek kihasználását és biztosítja a termelési folyamat lehető legnagyobb folyamatosságót. A brigádelszámolás ma létező rendszerei folytán gyakran fellelhető..egyenlősdi" kiküszöbölése, a munkának a futószalagon való szigorú megosztása és a bérezés osztályozása fokozza a munkásoknak a kitermelés fokozására vonatkozó érdekét. A futószalagrendszerrel végzett munkára való áttérés folytán gyorsabban tökéletesednek a technológiai műveletek és nagyobb figyelmet iszentelnek a munka gépesítésének ós ószszerűsítésének. A termelési teljesítőképesség (kapacitás) jobb kihasználása, a termelési egységre fordított munkamennyiség csökkenése, valamint a be nem fejezett termelési maradékoknak a legkisebb mértékre való leszorítása folytán a futószalagrendszerű szervezés megteremti azokat a feltételeket, amelyek csökkentik a fakitermelés önköltségeit és fokozzák annak gazdaságosságát. A futószalagrendszerű termelés minden bizonnyal legjelentőségteljesebb mozzanata az, hogy ez az új eljárás megteremti azokat a feltóteleket, amelyek segítségével az egyesek csúcsteljesítményei és az egyes sztachanovisták sikerei helyébe a futószalagrendszerű munka vonalán foglalkoztatott egész közösségek sztafhanovista munkája lép. Helytelen lenne a jelen cikkből azt a következtetést levonni, hogy a termelés futószalagrendszerű szervezése a fakitermelő üzemekben csak oly feltételek alapján valósítható meg, hogy a fakitermelés valamennyi munkáját egyidejűleg állítjuk be a futószalagrendszerbe. Kevés tapasztalat esetén ezt nehéz is volna végrehajtani. Az egyes munkaszakaszoknak (elsősorban a döntésnek, közelítésnek, darabolásnak) a futószalagrendszerre való egymásutáni fokozatos átállítása: a leghelyesebb út a végső cél, a nagy termelékenységet biztosító futószalagrendszerű munkaszervezés elérésé hez a fakitermelő helyeken.' Oiiht iiotohhoii oprani«aiihh npohüuoictba b MaKCSTHHHckom jiecnpomoae. Organization of Forest Exploitation Accarding to Coit-»ey System in the Industrialized Forest Management of Maksaitjihin. Translation from Russiiam. Organisaition de la prodluiction d'apres le systéme d'enchainement des travaux dans le contonmemen 1 forestier de Maxatihine.