2018, Funkcionális programozás
|
|
- András Mezei
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Funkcionális programozás 1. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, tavaszi félév
2 Követelmények, osztályozás Előadás, jelenlét: Az előadásokon való jelenlét 60%-ban kötelező, ellenkező esetben nem lehet részt venni az első vizsgaalkalmon. Vizsgajegy (kollokvium): (írásbeli jegy + laborjegy)/2, ahol mindkét jegy el kell érje az 5-öst. Írásbeli jegy: 9 pontos írásbeli tételsorból áll és az utolsó előadáson kerül rá sor, vagy projekt készítés: témaválasztás (5-6 héten), projekt-vázlat leadás (7. héten, 1 A4 oldal), projekt-leadás (szoftver + dokumentáció, a 11. héten) projekt-bemutatás (15 perces előadás, héten) Laborjegy: a gyakorlatvezető adja.
3 Könyvészet Simon Thompson, Haskell, The Craft of Functional Programming, Addison-Wesley. Graham Hutton, Programming in Haskell, Cambridge University Press, Horváth Zoltán, Programnyelvek/A funkcionális programozási nyelvek elemei. Prognyelvek portál:
4 Programozási módszerek: imperatív programozás programozási nyelvek: assembly, Java, C, C++, stb., alapvezérlési szerkezete: a feltételes utasítás, a ciklus utasítás jellemzők: felszóĺıtó mód: parancsok, utasítások sorozata, amelyek tetszőleges módon változtathatják az eltárolt adat (változó) értékét, a lényeg az algoritmus megtalálása (hogyan oldjuk meg a feladatot) pontosan követhetőek a végrehajtott lépések.
5 Programozási módszerek: funkcionális programozás programozási nyelvek: Lisp, Haskell, Clean, alapeszköze: a függvénykiértékelés, a rekurzív függvényhívás, a változó: nincs előző értéket megsemmisítő értékadásra lehetőség, a programkód sokkal tömör, rövid, kezdete az 1930-as években megjelenő lambda kalkulusra vezethető vissza, funkcionális programozási stílusra imperatív nyelvek esetében is lehetőség van.
6 Programozási módszerek: logikai programozás programozási nyelvek: Prolog, SQL alapeszköze: a reláció-tények, szabályok megadása, ezek rekurzív alkalmazása. gyökerei hasonlóan a lambda kalkulusban találhatóak, legfontosabb alkalmazási területe a mesterséges intelligencia.
7 Példaprogram A faktoriáls függvény C nyelvben megírt változtai: 1. változat: int faktorialis1( int n ) { int i, res; if ( n<0 ) return -1; if ( n==0 ) return 1; for( i=1, res=1; i<=n; i++) res *= i; return res; } 2. változat: int faktorialis2( int n ) { if ( n<0 ) return -1; if ( n==0 ) return 1; else return n * faktorialis2(n-1); } 3. változat: int faktorialis3( int res, int n) { if ( n<0 ) return -1; if ( n==0 ) return res; return faktorialis3(n*res, n-1); } a függvényhívások: X = faktorialis1 (10); X = faktorialis2 (10); X = faktorialis3 (1, 10);
8 Példaprogram A faktoriáls függvény Haskell nyelvben megírt változtai: 1. változat: faktorialis1 :: Int -> Int faktorialis1 0 = 1 faktorialis1 n = n * faktorialis1 (n-1) a függvényhívások: Prelude> faktorialis1 10 Prelude> faktorialis2 10 Prelude> faktorialis változat: faktorialis2 :: Int -> Int faktorialis2 n n < 0 = -1 n == 0 = 1 otherwise = n * faktorialis2 (n-1) 3. változat: faktorialis3 :: Int -> Int -> Int faktorialis3 res n n < 0 = -1 n == 0 = res otherwise = faktorialis3 (n*res) (n-1)
9 Példaprogram A faktoriáls függvény Prolog nyelvben megírt változata: faktorialis(0, 1). faktorialis(n, Res) :- N >0, N1 is N - 1, faktorialis(n1, Res1), Res is N * Res1. a formula kiértékelése: faktorialis(10, X).
10 Haskell, történelmi háttér 1930-ban Alonzo Church kifejlesztette a lambda kalkulust, matematikai függvények vizsgálata céljából, 1950-ben megjelenik a LISP (LISt Processor), az első funkcionális programozási nyelv, 1970-ben megjelenik az FP (Functional Programming), amely először vezeti be a magasabb rendű függvényeket, 1987-ben egy nemzetközi bizottság egy új, lusta kiértékelési stratégiával működő funkcionális programozási nyelv fejlesztése mellett dönt, a nyelv neve Haskell lesz, Haskell Curry (amerikai matematikus) neve után, 2003-ban jelenik meg az első igazán megbízható Haskell verzió.
11 A Haskell programozási nyelv több implementációja is ismert: Hugs, amely egy interpreter, leginkább oktatásban használják GHC (Glasgow Haskell Compiler), valós alkalmazások fejlesztéséhez használják, natív kódra kompilál, biztosítja a párhuzamos végrehajtást, a debuggolást, a hatékonyság elemzését a GHC komponensei: ghc: a kompilátor, ami a natív kódot generálja ghci: az interaktív interpreter és debugger runghc: a Haskell programokat futtatja, mint szkripteket, anélkül hogy előbb kompilálni kellene őket
12 A Haskell programozási nyelv Windows alatt: GHCi, WinGHCi, ezek futtatásakor egy képernyőn megjelenik a Prelude> prompt a Prelude> prompt jelzi hogy sikeresen betöltődött a standard könyvtár, utána parancsok, kifejezések stb. adhatóak meg további könyvtárcsomagok tölthetőek itt be, a prompt neve megváltoztatható használható számológépként szövegszerkesztővel hs kiterjesztésű állományokat írhatunk, alkalmazásokat fejleszthetünk, ezek kompilálhatóak, futtathatóak Haskell alapfogalmak: értékek, függvények, típusok
13 Haskell, mint számológép Prelude> Prelude> 10 / Prelude> 10 div 3 3 Prelude> 10 ** Prelude> 7.5 * Prelude> div Prelude> 10 ^ Prelude> 2 ** Prelude> 2 ^ 0.5 <interactive>:67:3: Could not deduce (Integral b0) arising from a use of ^
14 Haskell, mint számológép > "Hello " ++ "vilag" ++ "!" "Hello vilag!" > length("hello vilag!") 12 > sum [1, 2, 3, 4, 5] 15 > sum [1..10] 55 > madarak = ["rigo", "cinke", "harkaly"] madarak :: [[Char]] > "pinty" : madarak ["pinty", "rigo", "cinke", "harkaly"] > ("Hello " ++ "vilag!") == "Hello vilag!" True > import Data.List > sort [1, 6, 5, -10, 7] [-10, 1, 5, 6, 7]
15 Haskell, az első lépések A Haskell prompt után függvényt is definiálhatunk, majd meghívhatjuk: > let terulet r = if r < 0 then error "Rossz benmenet!" else r * r * pi > terulet a függvényt egy szövegszerkesztőben (pl. Notepad++) is definiálhatjuk, létrehozva egy állományt, ennek a kiterjesztése hs kell legyen a WinGHCi által alapból felkínált szövegszerkesztő a Notepad, ez elérhető menüből: Actions/Open Text Editor
16 Haskell, az első program Legyen az elso.hs tartalma a következő, ahol el kell hagyni a let kifejezést: terulet :: Double -> Double terulet r = if r < 0 then error "Rossz benmenet!" else r * r * pi Első lépésben értelmezzük az elso.hs-t: > :load "elso.hs" Windows alatt, a WinGHCi-ben ez elérhető a File/Load menüpontból is, a megfelelő állomány kiválasztásával ezután kiértékelhetjük: > terulet 10
17 Haskell, az első program Ha módosítjuk az elso.hs tartalmát a következőképpen, akkor futtatható állomány hozható létre: terulet :: Double -> Double terulet r = if r < 0 then error "Rossz benmenet!" else r * r * pi main = print (terulet 10) ehhez WinGHCi-ben előbb kiválasztjuk, betöltjük a File/Load menüponttal a megfelelő állományt, majd az exe létrehozása a Tools/GHC compiler menüpont aktiválásával jön létre, a prompt használatával: :! ghc --make "elso.hs" -o main.exe a futtatás: > main megválaszthatjuk a futtatható állomány nevét is: :! ghc --make "elso.hs" -o elso.exe
18 Alaptípusok Bool: logikai típus, két értékkel: False, True, Char: egyetlen (Unicode) karakter eltárolására alkalmas, időzőjel közé kell írni az értéket: A, \n, +, String: karakterláncok kezelésére alkalmas, macskaköröm közé kell írni az értékeket: "Hello Haskell", "10 * 0 = 0", Int: rögzített pontosságú egész számok, 2 31 közötti 2 31 értékek kezelésére alkalmas, Integer: tetszőleges pontosságú egész számok kezelésére alkalmas. Az Int és Integer közötti választást elsősorban a hatékonyság alapján kell eldönteni, Float, Double: valós számok kezelésére alkalmas. A Double 64-bites lebegőpontos ábrázolású, használata ajánlott, ellentétben a Float-tal, aminek használata kevésbé ajánlott.
19 Osztálytípusok Egy függvény argumentumai nem csak egy adott típushoz tartozó értékek lehetnek. A Haskell bevezeti a típusváltozó fogalmát, amit azt jelenti hogy a függvényargumentumok specifikációjakor típusosztályokat is megadhatunk. Jelölésükre az angol ábécé kis betűit használjuk. A terulet függvény szignatúráját a következőképpen módosíthatjuk: terulet :: (Ord t, Floating t) => t -> t terulet r = if r < 0 then error "Rossz benmenet!" else r * r * pi Ha a parancssorban, a korábban használt sort függvény szignatúráját lekérdezzük a :t (type) paranccsal, akkor a következő választ kapjuk: > :t sort sort :: Ord a => [a] -> [a] Ez azt jelenti, hogy a sort függvény minden olyan típusú adatra meghívható, amely az Ord osztálytípusba tartozik. Például egész számok rendezése mellett karakterláncokat is rendezhetünk: > sort ["pinty", "rigo", "cinke", "harkaly"]
20 Típusosztályok az Eq azokat a típusokat tartalmazza, amelyek az egyenlőség és nem egyenlőség operátorokkal összehasonĺıthatóak (==) :: a -> a -> Bool (/=) :: a -> a -> Bool > "hello" /= "Hello" True > 13.5 == 3.4 False
21 Típusosztályok az Ord azokat a típusokat tartalmazza, amelyek sorba rendezhetőek (<) :: a -> a -> Bool (<=) :: a -> a -> Bool (>) :: a -> a -> Bool (>=) :: a -> a -> Bool min :: a -> a -> Bool max :: a -> a -> Bool compare :: Ord a => a -> a -> Ordering > compare 4 5 LT > compare "hello" "hello" EQ > compare a Z GT
22 Típusosztályok a Num azokat a típusokat tartalmazza, amelyeknek numerikus értékük van, (+) :: a -> a -> a (-) :: a -> a -> a (*) :: a -> a -> a negate :: a -> a abs :: a -> a signum :: a -> a nem rendelkezik az osztási operátorral
23 Típusosztályok az Integral magába foglalja a Num osztályokba tartozó típusokat és azokat a típusokat is amelyeken egész osztás és maradékos osztás végezhető (div) :: a -> a -> a (mod) :: a -> a -> a (quot) :: a -> a -> a (rem) :: a -> a -> a > mod (-3) 4 1 > rem(-3) 4-3
24 Típusosztályok a Fractional magába foglalja a Num osztályokba tartozó típusokat és azokat a típusokat is amelyeken valós osztás és reciprok érték határozható meg (/) :: a -> a -> a (recip) :: a -> a > recip
25 Típusosztályok a Floating magába foglalja a valós számokat kezelő, azaz a Float és Double típusokat. pi :: Floating a => a (**) :: Floating a => a -> a -> a sqrt, exp, log :: Floating a => a -> a sin, cos, tan :: Floating a => a -> a.
26 Típusosztályok a Show azokat a típusokat tartalmazza, amelyek értékei átalakíthatóak karakterlánccá (String-é). magába foglalja az alaptípusokat (Bool, Char, String, Int, Integer, Float, Double, Lista, Tuple): show :: a -> String > show 579 "579" > show ( b, True) "( b, True)"
27 Típusosztályok a Read azokat a típusokat tartalmazza, amelyek értékét meg lehet határozni karakterláncból, magába foglalja az alaptípusokat (Bool, Char, String, Int, Integer, Float, Double, Lista, Tuple): read :: String -> a > read "False" :: Bool False > read "[10, 11, 12, 13]" :: [Int] [10, 11, 12, 13]
28 A standard Haskell osztálydiagramm
2016, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 2. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, tavaszi félév Miről volt szó? Programozási paradigmák: imperatív,
Részletesebben2019, Funkcionális programozás. 2. el adás. MÁRTON Gyöngyvér
Funkcionális programozás 2. el adás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2019, tavaszi félév Mir l volt szó? Követelmények, osztályozás Programozási
RészletesebbenFunkcionális és logikai programozás. { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem }
Funkcionális és logikai programozás { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi ` 1 Jelenlét: Követelmények, osztályozás Az első 4 előadáson
RészletesebbenAlapok. tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók
Haskell 1. Alapok tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók elég jól elkerülhetők így a mellékhatások könnyebben
Részletesebben2019, Funkcionális programozás. 4. el adás. MÁRTON Gyöngyvér
Funkcionális programozás 4. el adás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2019, tavaszi félév Mir l volt szó? GHC parancsok fenntartott szavak
Részletesebben2018, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 3. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? A Haskell programozási nyelv főbb
Részletesebben2018, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 6. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell modulok, kompilálás a
Részletesebben2019, Funkcionális programozás. 5. el adás. MÁRTON Gyöngyvér
Funkcionális programozás 5. el adás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2019, tavaszi félév Mir l volt szó? a Haskell kiértékelési stratégiája
Részletesebben2018, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 3. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számtartományok: természetes
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS GYAKORLAT JEGYZET
FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS GYAKORLAT JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. május 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add
Részletesebben2016, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 11. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell I/O műveletek, feladatok:
Részletesebben2018, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 7. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? összefésüléses rendezés (merge
Részletesebben2018, Funkcionális programozás
Funkcionális programozás 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? a foldl és foldr függvények lista
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS ELŐADÁS JEGYZET
FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS ELŐADÁS JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. május 30. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenAdattípusok, vezérlési szerkezetek. Informatika Szabó Adrienn szeptember 14.
Informatika 1 2011 Második előadás, vezérlési szerkezetek Szabó Adrienn 2011. szeptember 14. Tartalom Algoritmusok, vezérlési szerkezetek If - else: elágazás While ciklus For ciklus Egyszerű típusok Összetett
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
Részletesebben1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
Részletesebben2016, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 2. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? Követelmények,
RészletesebbenPython tanfolyam Python bevezető I. rész
Python tanfolyam Python bevezető I. rész Mai tematika Amiről szó lesz (most): Interpretált vs. fordított nyelvek, GC Szintakszis Alaptípusok Control flow: szekvencia, szelekció, iteráció... Függvények
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
RészletesebbenIsmerkedés a Python programnyelvvel. és annak micropython változatával
Ismerkedés a Python programnyelvvel és annak micropython változatával A Python programozási nyelv története Az alapötlet 1980-ban született, 1989 decemberében kezdte el fejleszteni Guido van Rossum a CWI-n
Részletesebben2018, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 4. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számtartományok: racionális
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenFunkcionális Nyelvek 2 (MSc)
Funkcionális Nyelvek 2 (MSc) Páli Gábor János pgj@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Tematika A (tervezett) tematika rövid összefoglalása
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenS z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
Részletesebben2019, Diszkrét matematika. 1. el adás
Diszkrét matematika 1. el adás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2019, szi félév Követelmények, osztályozás Végs jegy: (írásbeli jegy +
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom
Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenGPU Lab. 4. fejezet. Fordítók felépítése. Grafikus Processzorok Tudományos Célú Programozása. Berényi Dániel Nagy-Egri Máté Ferenc
4. fejezet Fordítók felépítése Grafikus Processzorok Tudományos Célú Programozása Fordítók Kézzel assembly kódot írni nem érdemes, mert: Egyszerűen nem skálázik nagy problémákhoz arányosan sok kódot kell
RészletesebbenTulajdonságalapú tesztelés
Tulajdonságalapú tesztelés QuickCheck A QuickCheck Haskell programok automatikus, tulajdonságalapú tesztelésére használható. Programspecifikáció: program által teljesítendő tulajdonságok Nagy számú, a
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenProgramozás alapjai. 2. előadás
2. előadás Általános Informatikai Tanszék A számítógépes feladatmegoldás eszközei Adatok (Amiken utasításokat hajtunk végre) Utasítások (Amiket végrehajtunk) Program struktúra Adatok Konstans (a programon
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
RészletesebbenFunkcionális nyelvek Király, Roland
Király, Roland Király, Roland Publication date 2011 Szerzői jog 2011 EKF Matematikai és Informatikai Intézet Copyright 2011, EKF Mat.- Inf. Int. A tananyag a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0046 számú Kelet-magyarországi
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenSzámítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenImperatív programozás
Imperatív programozás 2. Előadás Python alapok Elérhetőség Tejfel Máté Déli épület, 2.616 matej@elte.hu http://matej.web.elte.hu Python Script nyelv Értelmezett (interpretált) Dinamikus típusrendszer Gyors
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezés versus utasítás C/C++: kifejezés plusz pontosvessző: utasítás kiértékeli a kifejezést jellemzően: mellékhatása is van például: értékadás Ada: n = 5;
RészletesebbenC# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter
C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,
RészletesebbenBASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS
FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS A funkcionális programozás néhány jellemzője Funkcionális programozás 1-2 Funkcionális, más néven applikatív programozás Funkcionális = függvényalapú, függvényközpontú Applikatív
RészletesebbenSzoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
RészletesebbenOOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenKarakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva!
A PL/SQL alapelemei Karakterkészlet Az angol ABC kis- és nagybetűi: a-z, A-Z Számjegyek: 0-9 Egyéb karakterek: ( ) + - * / < > =! ~ ^ ; :. ' @ %, " # $ & _ { }? [ ] Szóköz, tabulátor, kocsivissza A kis-
RészletesebbenMatematikai programok
Matematikai programok Mátrixalapú nyelvek octave Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Wettl
RészletesebbenPYTHON. Avagy hosszú az út a BioPythonig
PYTHON Avagy hosszú az út a BioPythonig Miért a Python? Mert ez áll a legközelebb az ember által beszélt nyelvhez. Mert ez a leggyorsabb az ismert script nyelvek közül Mert rengeteg modul érhető el hozzá
RészletesebbenMatematikai alapok. Dr. Iványi Péter
Matematikai alapok Dr. Iványi Péter Számok A leggyakrabban használt adat típus Egész számok Valós számok Bináris számábrázolás Kettes számrendszer Bitek: 0 és 1 Byte: 8 bit 128 64 32 16 8 4 2 1 1 1 1 1
RészletesebbenAdatbázisok* tulajdonságai
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 4. előadás 2010. 10. 05. Adatbázisok* tulajdonságai Rendezett, logikailag összefüggő és meghatározott szempont szerint tárolt adatok és/vagy információk halmaza Az
RészletesebbenA Python programozási nyelv
A Python programozási nyelv Takács Gábor Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszék 1 / 47 Jellemzők + értelmezett nyelv + típusai dinamikusak + szintaxisa tömör,
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Konstansok, változók, típusok Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2015. február 24. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 110 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Nevek kezelése
RészletesebbenKomputeralgebra rendszerek
Komputeralgebra rendszerek III. Változók Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2009-2010 ősz Index I 1 Szimbolikus konstansok kezelés A konstansok Nevek levédése
RészletesebbenA C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
RészletesebbenKomputeralgebra rendszerek
Komputeralgebra rendszerek III. Változók Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2009-2010 ősz Index I 1 Szimbolikus konstansok kezelés A konstansok Nevek levédése
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
Részletesebben2018, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 12. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, ománia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a diszkrét logaritmus,
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb
Részletesebben2018, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 5. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? Python alapfogalmak:
Részletesebben2016, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 7. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? az ord, chr függvények
RészletesebbenFeldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz
Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Támogatja: Ericsson, KMOP-1.1.2-08 Feldspar funkcionális beágyazott nyelv Feldspar digitális jelfeldolgozáshoz párhuzamossághoz
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
RészletesebbenProgramzás I. - 1. gyakorlat
Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)
RészletesebbenKOMPUTER-ALGEBRA RENDSZEREK VERIFIKÁCIÓJA
KOMPUTER-ALGEBRA RENDSZEREK VERIFIKÁCIÓJA Szoftver Verifikáció és Validáció, 2015 Ősz Vaitkus Márton Tartalom Motiváció Maple MiniMaple MiniMaple típusellenőrzése MiniMaple formális specifikációja MiniMaple
RészletesebbenC programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi
C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási
RészletesebbenMit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenProgramozás I. gyakorlat
Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt
RészletesebbenProgramozás 1. Dr. Iványi Péter
Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenXML adatkezelés. 11. témakör. Az XQuery nyelv alapjai. XQuery. XQuery célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása. XQuery.
XML adatkezelés 11. témakör Az nyelv alapjai ME GEIAL dr Kovács Lászl szló célja egy imperatív lekérdező nyelv biztosítása SQL XPath XSLT (nem XML) XDM Forrás XML processzor Eredmény XML 1 jellemzői --
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenProgramozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
RészletesebbenProgramozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.
Programozás III CSOMAGOK Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. A Java is csomagok halmaza: csomagokban van a fejlesztő környezet és az osztálykönyvtárak is: rt.jar fájl
Részletesebben1. Alapok. Programozás II
1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph
RészletesebbenDelphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenMatematikai programok
Matematikai programok Mátrixalapú nyelvek MatLab Wettl Ferenc diái alapján Budapesti M szaki Egyetem Algebra Tanszék 2017.11.07 Borbély Gábor (BME Algebra Tanszék) Matematikai programok 2017.11.07 1 /
RészletesebbenA C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges típuskonverziók:
Típuskonverzió a C++ nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Típus konverzió a C++ nyelvben CPP3 / 1 Lehetséges konverziók A C++ szigorúbban kezeli a típuseltéréseket, mint a C nyelv Lehetséges
Részletesebben3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel
3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az
RészletesebbenSzámítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás
Számítástechnika II. BMEKOKAA153 1. Előadás Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu A tantárgyi
RészletesebbenA MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana
A MATLAB alapjai Kezdő lépések - Matlab Promt: >> - Help: >> help sqrt >> doc sqrt - Kilépés: >> quit >> exit >> Futó script leállítása: >> ctrl+c - Változók listásása >> who >> whos - Változók törlése
RészletesebbenC programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
RészletesebbenA függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
Részletesebben