Bevezetés a programozásba I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a programozásba I."

Átírás

1 Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK

2 C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb l (FONTOS! C /= C++ (nem egyenl ) ). A nyelvnek jelenlegi is érvényben lév szabványa 2003-as (C++03), de már fejlesztés alatt van a következ (C++0x). A nyelv támogatja a procedurális programozást is. Ez már valódi programozási nyelv, tehát a fordító ténylegesen futtatható állományt állít el (általában exe-t) A nyelv fájlkezelése valódi, tehát a fájlok ténylegesen léteznek a merevlemezen. A programozás "nyelve" angol, vagyis a kulcsszavak angol nyelv ek (pl. int, string, if, for, while, main, class, true, false)

3 Fordítás konzolon A fordítóprogram itt már ténylegesen külön program. A gyakorlatokon a GCC (Gnu Compiler Collection)-t fogjuk használni, illetve elvárjuk, hogy a beadott feladatok forduljanak GCC-vel. A GCC egy nagyobb programcsalád (C fordítót is tartalmaz), ebb l a C++ fordító a g++ paranccsal érhet el. A félév során a Code::Blocks-ot fogjuk használni a gyakorlatokon, természetesen mindenki olyan környezetet használ, amilyet szeretne, egyetlen követelmény, hogy "g++ -Wall -pedantic"-al forduljanak a turdus-on.

4 Hello World! Feladat Feladat: Írjunk programot, ami kiírja, hogy "Hello World"! (a turdus-on (konzolon) fordítsuk, és futtassuk) Specikáció: BE: (nincs) KI: "Hello World"

5 Típusok C++ típusok EGÉSZ : int : ha int-et osztunk int-tel, akkor az egészosztás! (PlanG-ban DIV volt) VALÓS : double LOGIKAI : bool KARAKTER : char SZÖVEG : string : #include<string> szükséges! fájlok, tömbök: hamarosan

6 Típusok Trükk az egészosztásra #include <iostream> using namespace std; int main() { int a = 10; // az eredmény 0: cout << a / 100 << endl; // trükk: cout << a / << endl; // így az eredmény 0.1 return 0;

7 Elágazás Vezérlési szerkezetek - elágazás PlanG-hoz hasonlóan, itt is lehet elágazást írni: if (feltétel ) { else { ha a feltétel igaz ez a blokk fut le ha hamis, akkor ez Megjegyzés: az else ág elhagyható.

8 Elágazás Vezérlési szerkezetek - elágazás PlanG-tól eltér en itt lehet "különben ha" ágat megadni (akárhány ilyen ágat megadhatunk): if (feltétel1) { ha feltétel1 igaz, akkor ez a blokk fut le else if (feltétel2) { ha feltétel1 nem igaz, és feltétel2 igaz, akkor ez a blokk fut le else if (feltétel3) { ha feltétel1, feltétel2 nem igaz, és feltétel3 igaz, akkor ez a blokk fut le else { ha egyik sem igaz, akkor ez a blokk fut le

9 Ciklusok Vezérlési szerkezetek - ciklusok - elöltesztel s A C++-ban van elöltesztel s- és hátultesztel s ciklus is. Elöltesztel s: while(feltétel) { ciklusmag - amíg a feltétel igaz, addig fut El ször kiértékeli a feltételt, ha igaz, akkor lefut a ciklusmag, majd újra kiértékeli, ha igaz újra lefut... Tehát, ha a feltétel már az elején hamis, akkor a ciklusmag egyszer sem fut le.

10 Ciklusok Vezérlési szerkezetek - ciklusok - hátultesztel s Hátultesztel s ciklus: do { ciklusmag - utasítások while(feltétel); El ször lefut a ciklusmag, aztán kiértékeli a feltételt. Ha igaz, akkor megint lefut a ciklusmag, és megint kiértékeli... Tehát, ha a feltétel hamis, akkor is lefut egyszer a ciklusmag!

11 For ciklus Vezérlési szerkezetek - ciklusok - számláló ciklus PlanG-ban a számláló ciklust egy elöltesztel s ciklus segítségével alkalmaztuk. Ez C++-ban így nézne ki: int i = 0; while(i < n) { utasítások ++i; De a C++ ad egy egyszer bb formát: a for ciklust: for(int i = 0; i < n; ++i) { utasítások M ködés szempontjából teljesen megegyezik a fenti "while-os" ciklussal.

12 For ciklus Vezérlési szerkezetek - ciklusok - for ciklus Általánosan így néz ki: for(kezdeti kif.; ciklusfeltétel; léptető kif.) { utasítások

13 For ciklus For ciklus - példa Mit csinál a következ program? #include <iostream> using std::cout; using std::endl; int main() { for (int i = 0; i < 10; ++i) cout << i << endl; return 0;

14 Összehasonlítások, m veletek M veletek Amint már láttuk az értékadás nem ":=" -vel, hanem "=" -vel történik. Pl: i = 0; +,-,*,/: PlanG-hoz hasonlóan, kivétel az egészosztás, ami automatikusan akkor történik, ha egy int-et akarunk osztani egy int-tel. maradék (PlanG-ban MOD): % Pl: kifejezés arra, hogy egy szám páros-e: (a % 2) == 0 FONTOS! a C++-ban a kalap (ˆ) nem hatványozást jelent, hanem bitenkénti KIZÁRÓ VAGY-ot (XOR)!

15 Összehasonlítások, m veletek Összehasonlítások Az egyenl ségvizsgálat dupla egyenl ségjellel történik: Pl: (a == 3) (Erre érdemes odagyelni, mert a szimpla egyenl ségjel az értékadás!) (A nem-egyenl : "!=") Kisebb-nagyobb, stb. : PlanG-hoz hasonlóan. Logikai ÉS: && (alt gr + c) Pl: if (a > 9 && a < 100)... Logikai VAGY: (alt gr + w) Pl: if (t == 0 t == 1)... Logikai tagadás (NEM):! (felkiáltójel) Pl: if (!(i < 0))...

16 Összehasonlítások, m veletek M veletvégzés és értékadás egyszerre, inkrementálás num = num * 5; helyett írhatjuk ezt: num *= 5; (és ez igaz a többi m veletre is. Pl: sum += 2; counter -= 10, stb.) Ezáltal egyrészt kevesebbet kell gépelni, másrészt átláthatóbb lesz a kód. Az i = i + 1; helyett írhatnánk, hogy i += 1;, de erre van egy még egyszer bb jelölés: ++i vagy i++. (Ugyanez m ködik csökkentéssel (dekrementálás): i--;)

17 Összehasonlítások, m veletek ++i vagy i++? Nézzük az alábbi programrészt: int i = 0; cout «++i «endl; Ez ezt írta ki, hogy 1. (Ha balról jobbra nézzük: el ször a ++ van, aztán az 'i'; tehát el ször növeli, aztán veszi az 'i' értékét.) int i = 0; cout «i++ «endl; Ez pedig azt, hogy 0. (Ezt is balról jobbra olvasva: el szöt adja 'i' értékét, majd megnöveli) (Ugyanez igaz a dekrementálásra is.) for ciklusban a ++i -t használjuk, mert bizonyos esetekben hatékonyabb!

18 Tabulálás, kódolási stílusok A helyes tabulálásról A helyes tabulálás használata fontos! A kód sokkal olvashatóbb, ha az egyes blokkok tabulálva vannak. Pl: Tabulálás nélkül: for(int i=0;i<n;++i){ while(a!=200) cout<<"a nem 200"<<endl; if(a<=200){for(int j=0;j<10;++j){ if(t%10==0){if(4<5){ t*=1; else{ if(5>=4) t++; g/=2;

19 Tabulálás, kódolási stílusok Helyesen tabulálva for(int i = 0; i < n; ++i) { while(a!= 200) cout << "a nem 200" << endl; if(a <= 200){ for(int j = 0; j < 10; ++j) { if(t % 10 == 0) { if (4 < 5) { t *= 1; else { if (5 >= 4) t++; g /= 2;

20 Tabulálás, kódolási stílusok Coding style, indent style Láthatjuk, hogy a második kód "szell sebb" is. Pl: i=0; helyett i = 0; -t írtunk. Coding, programming style linkek érdekl d knek: Programming/Programming_Languages/C%2B%2B/Code/ Style_Conventions (tipp)

21 Változók Globális, lokális változók Amint láthattuk, a program futása a main() függvénnyel kezd dik. Ezen függvényen kívül deklarált változók az globális változóknak nevezzük, a függvényeken belüli változókat pedig lokális változóknak. A globális változók mindenhol elérhet ek és érvényesek, tehát a kívül deklarált változók a main() függvényben is elérhet ek. FIGYELEM! A globális változók használata er sen kerülend! Akinek ilyet látunk a házi feladatában, azt nem fogjuk elfogadni! Megjegyzés: ez a tiltás nem vonatkozik a globális konstansokra, de azt is csak indokolt esetben használjuk!

22 Számkitalálós Els játék C++-ban Feladat: Írjunk számkitalálós játékot! A számítógép generál egy véletlen számot 0 és 100 között, majd bekér egy számot. Ha eltaláltuk, akkor nyertünk; ha nem, akkor a számítógép megmondja, hogy kisebb, vagy nagyobb annál, mint amit beírtunk! BE: egész szám 0 és 100 között KI: kisebb, vagy nagyobb-e, illetve eltaláltuk-e

23 Számkitalálós Els játék C++-ban #include <iostream> #include <cstdlib> using namespace std; int main() { srand( time(0) ); // random-generator inicializalas int secret = rand() % 100; // egy szam kozott int number = 0; bool guessed = false;

24 Számkitalálós Els játék C++-ban (folyt.) while(!guessed) { cout << "Kerek egy szamot: "; cin >> number; if (number == secret) { cout << "Kitalaltad! A szam: " << secret << endl; guessed = true; else if (number < secret) { cout << "Ennel nagyobb!\n"; else if (number > secret) { cout << "Ennel kisebb!\n"; return 0;

25 Számkitalálós Feladat Feladat: I-1.) Döntsd el egy egész számról, hogy páros-e! (Szövegesen írjuk ki) Specikáció: BE: pozitív egész szám KI: páros-e

26 Számkitalálós I-1. #include <iostream> using std::cout; using std::cin; using std::endl; int main() { int number; cout << "Kerek egy egesz szamot:"; cin >> number; if ( (number % 2) == 0 ) cout << "A szam paros.\n"; else cout << "A szam paratlan.\n"; return 0;

27 Számkitalálós Feladatok I-4.) Számítsd ki egy adott sugarú gömb térfogatát! II-1.b) "Rajzolj" ki egy NxN-es négyzetet *-okból! II-6.) Állíts el N darab véletlenszámot!

28 Számkitalálós Házi feladatok II-4.) Sorold fel az els N négyzetszámot! I-7.) Döntsd el két számról, hogy megegyezik-e az el jelük! III-5.) Add meg két természetes szám legnagyobb közös osztóját!

29 Számkitalálós Szorgalmi feladat II-9.) Sorold fel azokat a másodfokú egyenleteket, amelyek minden együtthatója 0 és 10 közötti egész szám, és pontosan egy megoldása van!

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Elágazás Bevezetés a programozásba I. 2. gyakorlat, tömbök Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.14. Elágazás Elágazás Eddigi programjaink egyszer ek voltak, egy beolvasás (BE: a), esetleg valami m velet (a

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 9. gyakorlat Intelligens tömbök, mátrixok, függvények Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.09. C++-ban van lehetőség (statikus) tömbök használatára ezeknek a méretét fordítási időben

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Pénzügyi algoritmusok

Pénzügyi algoritmusok Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával) I. A nyelv története C++ C (ős: B???) 1972 Ritchie AT&T Bell laboratórium UNIX 1978 Kernighan & Ritchie az első tankönyv,

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

Vezérlési szerkezetek. Szelekció Ciklusok

Vezérlési szerkezetek. Szelekció Ciklusok Vezérlési szerkezetek Szelekció Ciklusok Szelekciós vezérlés A program egy feltétel teljesülése alapján választja ki, hogy mely műveleteket hajtsa végre. Alakja: if ( feltétel ) { műveletek, ha feltétel

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa!

Tartalomjegyzék. Általános Információ! 2. Felhasználói dokumentáció! 3. Feladat! 3. Környezet! 3. Használat! 3. Bemenet! 3. Példa! Tartalomjegyzék Általános Információ! 2 Felhasználói dokumentáció! 3 Feladat! 3 Környezet! 3 Használat! 3 Bemenet! 3 Példa! 3 A program eredménye! 3 Példa! 3 Hibalehetőségek! 3 Példa! 3 Fejlesztői dokumentáció!

Részletesebben

6. fejezet: Ciklusok

6. fejezet: Ciklusok 6. fejezet: Ciklusok Mint a nyelvekben általában, itt is léteznek ciklusok. Az alapvető három ciklus-típus: elöltesztelő, hátultesztelő és számláló. Lássuk ezeket sorban! Elöltesztelő = while. A while

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 8. Előadás: Függvények 2.

Bevezetés a programozásba. 8. Előadás: Függvények 2. Bevezetés a programozásba 8. Előadás: Függvények 2. ISMÉTLÉS Helló #include using namespace std; int main() cout

Részletesebben

Maximum kiválasztás tömbben

Maximum kiválasztás tömbben ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet C++ alapismeretek Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015. évi Jegyzetpályázatának támogatásával

Részletesebben

Vezérlési szerkezetek

Vezérlési szerkezetek Vezérlési szerkezetek Szelekciós ok: if, else, switch If Segítségével valamely ok végrehajtását valamely feltétel teljesülése esetén végezzük el. Az if segítségével valamely tevékenység () végrehajtását

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Történet Wikipédia: a C++ általános célú, magas szintű programozási nyelv, mely támogatja az imperatív, az objektum-orientált,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása

Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok

Bevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok Bevezetés a programozásba 9. Előadás: Rekordok ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double terulet(double

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok

Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

INFORMATIKA tétel 2018

INFORMATIKA tétel 2018 INFORMATIKA tétel 2018 ELIGAZÍTÁS: 1 pont hivatalból; Az 1-4 feladatokban (a pszeudokód programrészletekben): (1) a kiír \n utasítás újsorba ugratja a képernyőn a kurzort; (2) a minden i = n,1,-1 végezd

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 8. gyakorlat Fájlkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.02. Fájlkezelés C++-ban C++-ban van lehet ségünk fájlok kezelésére. Itt már tényleges fájlokkal dolgozunk, nem pedig

Részletesebben

1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket.

1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket. 1. Írjunk programot mely beolvas két egész számot és kinyomtatja az összegüket. // változó deklaráció int number1; // első szám int number2; // második szám int sum; // eredmény std::cout

Részletesebben

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek 06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van

Részletesebben

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE 2015-16 Classic Empire - A turn Based Wargame Classic Empire is a real time, multiplayer, Internet-based game, featuring military, diplomatic, and economic

Részletesebben

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok

1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,

Részletesebben

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 11. Előadás: Esettanulmány

Bevezetés a programozásba. 11. Előadás: Esettanulmány Bevezetés a programozásba 11. Előadás: Esettanulmány ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,

Részletesebben

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek. Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a

Részletesebben

1. gyakorlat

1. gyakorlat Követelményrendszer Bevezetés a programozásba I. 1. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.07. Követelményrendszer Követelményrendszer A gyakorlatokon a részvétel kötelező! Két nagyzárthelyi Röpzárthelyik

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Szelekció. Döntéshozatal

Szelekció. Döntéshozatal Szelekció Döntéshozatal Elágazásos algoritmus-szerkezet Eddig az ún. szekvenciális (lineáris) algoritmust alkalmaztunk a parancsok egyenként egymás után hajtüdnak végre. Bizonyos esetekben egy adott feltételtől

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 3. előadás Vezérlési szerkezetek Elágazás Gyakran előfordul, hogy meg kell vizsgálnunk egy állítást, és attól függően, hogy igaz vagy hamis, a programnak más-más

Részletesebben

Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek

Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő

Részletesebben

Programozás alapjai 5. gyakorlat Vezérlési szerkezetek egymásba ágyazása

Programozás alapjai 5. gyakorlat Vezérlési szerkezetek egymásba ágyazása Programozás alapjai 5. gyakorlat Vezérlési szerkezetek egymásba ágyazása 1. feladat: Eldönteni egy számról, hogy pozitív, negatív vagy 0. Próbálja megoldani a feladatot switch szerkezettel is. Mikor használható

Részletesebben

Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat. A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása

Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat. A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba II 1. gyakorlat A grafikus könyvtár használata, alakzatok rajzolása 2014.02.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

Java Programozás 1. Gy: Java alapok. Ismétlés ++

Java Programozás 1. Gy: Java alapok. Ismétlés ++ Java Programozás 1. Gy: Java alapok Ismétlés ++ 24/1 B ITv: MAN 2018.02.18 Feladat Készítsünk egy komplett konzolos alkalmazást, mely generál egy számot 0 és 100 között (mindkét határt beleértve), feladatunk

Részletesebben

2018, Funkcionális programozás

2018, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 6. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell modulok, kompilálás a

Részletesebben

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó

Szerző Lővei Péter LOPSAAI.ELTE IP-08PAEG/25 Daiki Tennó Szerző Név: Lővei Péter ETR-azonosító: LOPSAAI.ELTE Drótposta-cím: petyalovei@gmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/25 Gyakorlatvezető neve: Daiki Tennó Feladatsorszám: 11 1 Tartalom Szerző... 1 Tartalom... 2

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Occam 1. Készítette: Szabó Éva

Occam 1. Készítette: Szabó Éva Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló

Részletesebben

Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga

Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR A. tételsor (30 pont) Felvételi vizsga mintatételsor Informatika írásbeli vizsga 1. (5p) Egy x biten tárolt egész adattípus (x szigorúan pozitív

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK, Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás OE-NIK, 2013 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 3. gyakorlat Operátorok, típuskonverziók, matematikai függvények Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24,

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Programozási alapismeretek 2009/2010

Programozási alapismeretek 2009/2010 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 1 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 2 Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás 3 Ennek a játék a betűkkel -szerű absztrakciónak

Részletesebben

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 11. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja

Részletesebben

INFORMATIKA tétel 2019

INFORMATIKA tétel 2019 INFORMATIKA tétel 2019 ELIGAZÍTÁS: 1 pont hivatalból; Az 1-4 feladatokban (a pszeudokód programrészletekben): (1) a kiír \n utasítás újsorba ugratja a képernyőn a kurzort; (2) a / operátor osztási hányadost

Részletesebben

C vagy C++? Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék. Pataki Norbert. Programozási Nyelvek I.

C vagy C++? Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék. Pataki Norbert. Programozási Nyelvek I. Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Programozási Nyelvek I. Témák 1 Bevezetés 2 A C++ alapfilozófiája 3 Névterek/namespace-ek 4 Függvények 5 Referenciák C++-ban Motiváció A C és a C++ nyelv

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/1

Programozás C++ -ban 2007/1 Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, az Algoritmusok és adatszerkezetek c. tárgyban

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016 Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Programozási nyelvek (ADA)

Programozási nyelvek (ADA) Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)

Részletesebben

Programozás alapjai 3.Gy: C elágazások, ciklusok P R O

Programozás alapjai 3.Gy: C elágazások, ciklusok P R O Programozás alapjai 3.Gy: C elágazások, ciklusok. P R O A L A G 1/39 B ITv: MAN 2018.10.08 Kövessük a kódot 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. void main() { int a, b, seged; printf("\nkerek ket egesz szamot: ");

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós május 6. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós május 6. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. május 6. Parancssori paraméterek Parancssorban történ programindításkor a program nevét követ en szóközökkel elválasztva paraméterek (command

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az

Részletesebben

C változók. Feladat: Deklaralj egy valos, egy karakter es ket egesz tipusu valtozot! int main() {

C változók. Feladat: Deklaralj egy valos, egy karakter es ket egesz tipusu valtozot! int main() { C változók Feladat: Deklaralj egy valos, egy karakter es ket egesz tipusu valtozot! float valos; char karakter; int egesz1, egesz2; /* Tobb valtozo ugyan olyan tipusu lehet, ezek deklaraciojat csoportosthatjuk.

Részletesebben

Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás

Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás program, programozás, programnyelvek a Python nyelv és az IDLE környezet változók és adattípusok konzol input és output (input(), print()) vezérlési szerkezetek (if/else, while)

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok

Részletesebben

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?

Részletesebben

Elıírt lépésszámú ciklusok

Elıírt lépésszámú ciklusok Programozás tankönyv VI. Fejezet Elıírt lépésszámú ciklusok Ismétlés a tudás anyja. Hernyák Zoltán 61/312 Az eddig megírt programok szekvenciális mőködésőek voltak. A program végrehajtása elkezdıdött a

Részletesebben