Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (Art.) módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint

Átírás

1 Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (Art.) módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint A módosító törvényjavaslat általános indokolása szerint az Art. módosítása két területet érint, egyrészt megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha döntése jogszabálysértő, és ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, másrészt egységesíti az eltérő üzleti évet választó adózókra vonatkozó rendelkezéseket (adóbevallás, adófizetés, átmeneti rendelkezés). Emellett pontosító rendelkezéseket is tartalmaz az államháztartási számla és a bejelentendő adatok tekintetében. A 2017/2455/EU tanácsi irányelv úgy módosította az Áfa-irányelvet, hogy lehetővé kell tenni a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztrációt abban az esetben is, ha ez az adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal. A módosítás ezen jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz. I. A kihirdetést követő napon hatályba lépett, július 26-án 1. Késedelmi kamat [Art ának új (1a) bekezdése] Az új előírás visszatérve a december 31-i hatályos szabályozáshoz ismét megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét azokra az esetekre, ha döntése jogszabálysértő, és ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal azonos mértékű. Nem fizet az adóhatóság késedelmi kamatot, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Átmeneti előírás szerint az új rendelkezést a január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. 2. Szakértői nyilvántartás adattartalma [Art ának új (6a) bekezdése] Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelező továbbképzésének szervezését és lebonyolítását végző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésekről nyilvántartást vezetni, a továbbképzéssel kapcsolatos dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a résztvevők: nyilvántartási számát, természetes személyazonosító adatait, a teljesített továbbképzés azonosító adatait és kreditpont-értékét, a teljesítésről kiállított igazolás sorszámát. Szövegcserés pontosítás az Art a (3) bekezdésében azért, hogy a bejelentendő adatok tekintetében a hivatkozás pontos legyen. A nyilvántartás hivatkozott adatain kívül a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túlmenően kell a nyilvántartás adatait megadni a határon átnyúló tevékenység esetén. 3. Art. 1. számú melléklete 3.1. Bejelentési kötelezettség [Art. 1. mellékletének pontja] A módosítással egyértelművé válik, hogy a külföldi pénzintézet nevét csak akkor kell bejelenteni, ha pénzforgalmi számlát vezet. Kizárólag a fizetési műveletek teljesítését szolgáló fizetési (pénzforgalmi) számlákra vonatkozóan kell teljesíteni az adatszolgáltatást a külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák tekintetében is doc. -

2 2 4. Szövegcserés pontosítások 4.1. A megfizetés, a kiutalás módja [Art ának (2) bekezdésében] Arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mely adóbeszedési számlára szedheti be az adót, az Áht. és annak végrehajtási rendelete tartalmaz rendelkezéseket. Az Áht. értelmében a települési önkormányzat a fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. A módosítás a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára szövegrész törli és helyébe a megfelelő államháztartási számlára szövegrészt emeli be. A módosítás az önkormányzati adóhatóságok tekintetében irányadó Az adóhatóság adatszolgáltatása [Art a (2) bekezdésének c) pontjában] Az állami adó- és vámhatóság által az állami foglalkoztatási szerveknek átadott adatok felhasználása bővül az ellenőrzésen túlmenően a hatásvizsgálatokhoz való adatszolgáltatással is Art. 1. melléklet 21. pontjában A módosítás a bíróság által nyilvántartandó személyeket terhelő bejelentési kötelezettség tartalmát helyesbíti: beemeli a létesítő okirat adatait, elhagyja az 50 százalékot meghaladó tulajdonosra vonatkozó információkat Art. 3. számú melléklet I/ pontjában Az év május harmincegyedikéig fizeti szövegrész helyébe az év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti szöveg lép. A módosítás biztosítja, hogy az eltérő üzleti évet választó adózóknak is az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell társasági adóbevallást tenni. Átmeneti rendelkezés szerint az előírás a évben kezdődő üzleti évek tekintetében alkalmazandó. 5. Hatályát vesztette Az adóbevallás [Art ának (2) bekezdésében] Az adófizetési kötelezettség alanya [Art ának (2) bekezdésében] a kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében szövegrész. A módosítás biztosítja, hogy az eltérő üzleti évet választó vállalkozások tekintetében is irányadóak legyenek az Art. adóbevallás időpontjára, és az adó, költségvetési támogatás esedékességét meghatározó előírásai. Átmeneti rendelkezés szerint a rendelkezés a évben kezdődő üzleti évek tekintetében alkalmazandó. II. Hatályba lép január 1-jével 1. Besorolási rendek alkalmazása [Art a] A módosítás január 1-jében határozza meg az Áfa-tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa és a KSH Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere besorolásainak alkalmazása során irányadó állapotrögzítőket. Az Áfa-tv.-ben alkalmazott vtsz. és TESZOR számok állapotrögzítése január 1-jétől az Áfa-tv.-ben kerül szabályozásra. 2. Az önellenőrzési pótlék mértéke [Art ának (1) bekezdése és új (1a) bekezdése]

3 3 A módosítás szerint az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. A módosítás célja, hogy az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan legyen, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak feleljen meg (bár korábban a késedelmi pótlék 50 százaléka volt). Új előírásként fogalmazódott meg, hogy ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a normál önellenőrzési pótlék másfélszerese (korábban a késedelmi pótlék 75 százaléka volt). 3. Felhatalmazás [Art a (1) bekezdésének új 17. pontja] Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelező továbbképzésével kapcsolatosan az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény [Ákr.] január 1-jén hatályba lépő 8. -ának (3) bekezdése szerint miniszteri rendelet nem tartalmazhat kiegészítő eljárási szabályt. Ezért szükséges a miniszteri rendeleti szabályok kormányrendeleti szintre emelése. Erre ad felhatalmazást az új törvényi előírás. Szövegcserés pontosítás a 16. pontnál (jogtechnikai jellegű). 4. Art. 1. melléklete a 3. pont felvezető szövegének pontosítása A bejelentésekre és a bevallásokra vonatkozó adateltérések rendezése során gyakori tapasztalat, hogy az adózó kimentési indokként említi azt a tényt, hogy az eltérést közvetlenül az egészségbiztosítási szervnél rendezte (erről jegyzőkönyv van a birtokában). A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az egészségbiztosítási szerv által már tisztázott jogviszony bejelentések tekintetében ismételt adóhatósági eljárásra ne kerüljön sor, hanem az egészségbiztosítási szerv döntése a NAV-hoz adatszolgáltatási formájában eljusson. új 6/A. pont A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője a NAV részére folyamatosan, elektronikus dokumentum formájában megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás azon adatait, amelyek nem a NAV 6. pont szerinti adatszolgáltatása során lettek bejegyezve. 5. Szövegcserés pontosítások 5.1. Az EU területen nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége [Art a (1) bekezdésének h) pontjában] A 2017/2455/EU tanácsi irányelv úgy módosította az Áfa-irányelvet, hogy lehetővé kell tenni a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztrációt abban az esetben is, ha ez az adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal. A módosítás a jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget A késedelmi pótlék kockázatos adózónál [Art ának (1) bekezdésében] A módosítás biztosítja, hogy a kockázatos adózók terhére felszámítandó késedelmi pótlék az új szabályoknak megfelelően változó, az általános szabályok szerint felszámított késedelmi pótlékot meghaladja (annak százötven százaléka), ugyanakkor aránytalanul magas szintre se emelkedjen. Átmeneti rendelkezés szerint az előírást a hatályba lépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni A késedelmi pótlék mértéke [Art ának (1) bekezdésében]

4 4 A módosítás meg kívánja szüntetni azt a helyzetet, hogy a legolcsóbb hitelező az adóhatóság, illetve az állam. A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére emelkedik január 1-jétől. Átmeneti rendelkezés szerint az előírást a hatályba lépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni Art. 2. számú melléklet I/B/2.2. pontjában A módosítás biztosítja, hogy a NAV a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek (az egyéni vállalkozónak) is a bevallási tervezetet a többi természetes személy bevallásával együtt készíthesse el. Átmeneti rendelkezés szerint az előírás a évben kezdődő adóév tekintetében is alkalmazandó Art. 3. számú melléklet I/ pontjában Az előbbi pontban leírt indokok alapján február 25-e helyett május 20-áig. Átmeneti rendelkezés szerint az előírás a 2018-ban kezdődő adóév tekintetében is alkalmazandó. 6. Hatályát vesztette január 1-jével az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenységhez kapcsolódó miniszteri rendeletben történő szabályozásra való felhatalmazás [Art ának (3) bekezdése].

5 5 Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény [Air.] módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint A módosító törvényjavaslat általános indokolása szerint az adóigazgatási eljárás kiegészül egyrészt a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségével, másrészt felhatalmazó rendelkezések kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy az ügygondokra és az eljárási költségekre vonatkozó részletszabályok kormányrendeletben kezelhetőek legyenek. Ezen rendelkezésekhez jogtechnikai pontosítások párosulnak. I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, július 26-án. 1. Önálló fellebbezésnek van helye [Air a (3) bekezdésének új l) pontja] az első fokon a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező végzés ellen. Az előírás visszatért a január 1-je előtt hatályos szabályozáshoz. Átmeneti rendelkezés szerint az előírást a hatályba lépését követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzésekre kell alkalmazni. 2. A Kormány számára adott felhatalmazás [Air új e) és f) pontja] Az új előírás felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az ügygondnokokra vonatkozó részletes szabályokat és az adóigazgatási eljárásban az eljárási költségek, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés, a költségek megfizetése, valamint a költségmentesség részletes szabályait kormányrendeletben állapítsa meg. A tárgykört december 31-ig szabályozó kormányrendeletek a Ket. felhatalmazása alapján rendezték ezeket a kérdéseket január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartás az adóigazgatási eljárást kivett eljárásként kezeli. Ezért kell azt külön szabályozni.

6 6 Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény [Avt.] módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint A módosító törvényjavaslat általános indokolása szerint az adóhatósági végrehajtást érintő módosítások a január 1-jétől hatályos új törvényi rendelkezések alkalmazása eltelt idő alatt különböző fórumokon összegyűjtött visszajelzések alapján kerültek kidolgozásra. Ezek egyik eleme a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülésének szabályozása és a hallgatói hiteltartozások adóhatóság általi végrehajtása tekintetében eltérő elévülési szabály előírása. Ezen kívül egyértelműsítő módosítások átvezetése. I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, július 26-án. 1. Értelmező rendelkezések 1.1. Jövedelem [Avt. 7. -a (1) bekezdésének 12. pontja] Annak érdekében szükséges a pontosítás (az egyéb járandósággal való kiegészítés), hogy a törvényszövegből kétséget kizáróan kitűnjön, hogy a jövedelembe beletartoznak a munkabéren kívüli egyéb járandóságok is, így például a nyugdíj vagy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás is. 2. A végrehajtáshoz való jog elévülése [Avt ának új (9) bekezdése] Az új előírás a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülési idejének meghatározásával függ össze, amely alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása tekintetében is a végrehajtáshoz való jog 4 éves elévülési ideje lesz az irányadó. A meghatározott cselekmény speciális jellege ugyanakkor szükségessé teszi, hogy azok a lehető legtovább végrehajthatók legyenek. Ez az új előírással biztosítható, mely szerint bármely végrehajtási cselekmény megszakítja a fő szabály szerinti elévülési időt. Szövegcserés módosítás az Art ának (1) bekezdésében A bekezdés bevezetője kiegészült az és a meghatározott cselekmény szövegrésszel, annak érdekében, hogy a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje a meghatározott cselekmények végrehajtásánál is irányadó legyen. A jogállamiság elvéből fakadó követelmény, hogy a végrehajtható döntésben megállapított kötelezettség teljesítésének, kikényszerítésének törvényben meghatározott korlátja is legyen. Átmeneti rendelkezés szerint a rendelkezéseket a január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell. 3. A járműfoglalás speciális szabályai [Avt ának (2) bekezdése] A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű esetében csak a törzskönyv foglalható le és nem lehet intézkedni törvényben meghatározott ideig a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt. A végrehajtó a gépjármű lefoglalást a foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó adótarozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja. Eddig ezen kedvezmény kizárólag az adóvégrehajtás során érvényesült, mivel a rendelkezés adótartozás, adóvégrehajtó szóhasználatot használt. A módosítással (elmarad az adó előtag, illetve a gép előtag) a kedvezmény valamennyi adós és valamennyi jármű esetében alkalmazható, nemcsak az adózók gépjárműveire.

7 7 Szövegcserés módosítás az Art ának (3) bekezdésében ( gépjármű helyett a jármű ) A módosítás eredményeként nem kizárólag gépjármű, hanem valamennyi jármű esetében lehet helye tárgykörözés elrendelésének. 4. A hallgatói hiteltartozások behajtása [Avt ának új (4) bekezdése] A módosítás a január 1. előtt kormányrendeleti szinten meghatározott elévülési idejét emeli törvényi szintre. Ez szerint a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Átmeneti rendelkezés szerint a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. 5. Az általános közigazgatási rendtartáshoz kapcsolódóan [Avt ának új (1a) bekezdése] Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai az Avt. I.-V. Fejezeteinek rendelkezéseire épülnek. Amennyiben a törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtási eljárására, akkor az Avt. I.-V. Fejezeteinek szabályait ezen eljárások során is megfelelően alkalmazni kell. Azért szükséges az új előírás, hogy ez a törvényszövegből is kétséget kizáróan kitűnjön. 6. Szövegcserés módosítások 6.1. Az értékesítés módja [Avt a (3) bekezdésének a) pontjában] A törvény az elektronikus árverések primátusát biztosítja a hagyományos árverésekkel szemben, amelyre tekintettel meghatározza azokat az eseteket, amikor a hagyományos árverésen kell a vagyontárgyakat értékesíteni. Annak érdekében, hogy az ingatlanok esetében ne merüljön fel a hagyományos árverés megtartásának kötelezettsége, indokolt a törvényt úgy módosítani, hogy olyan ingóságok esetében kell hagyományos árverésen értékesíteni a vagyontárgyat, amely helyhez kötött, nem szállítható, vagy szétszerelése speciális szakértelmet igényel Biztosítási intézkedés költségei [Avt ában] A biztosítási intézkedés végrehajtása során felmerült költségek végrehajtási költségként történő felszámításáról az adóhatóság a kielégítési végrehajtás hatályának beálltát követően 8 napon belül intézkedik az általános szabályok és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben rögzítettek alapján. Főszabály szerint a biztosítási intézkedés kapcsán felmerült költséget az adós köteles megtéríteni. Ha a végrehajtási cselekmény költségét az adóügyben behajtani nem lehet, azt az adóhatóság viseli. A megkeresésre történő biztosítási intézkedés végrehajtása esetében sajátos költségmegosztás érvényesül abban az esetben, amennyiben az adóstól a végrehajtási költséget nem lehet behajtani. Amennyiben a biztosítási intézkedés foganatosítása kizárólag a külső megkereső javára folyt, a meg nem térült költséget a megkereső, ha pedig adó- és más köztartozás érvényesítésére egyaránt sor került, úgy az adóhatóság és a megkereső követelésarányosan köteles viselni azt.

8 8 Ez alól a törvény kivételként előírja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (kerületi) hivatal, illetve a hivatalok döntései alapján a behajtást kérő hatóság megkeresése alapján folytatott biztosítási intézkedések foganatosítása esetében a költségeket az adóhatóság viseli. A törvénymódosítás azért szükséges, hogy a törvényszövegből kétséget kizáróan kitűnjön, a megkeresésre folytatott végrehajtások kapcsán, amennyiben nem került elrendelésre kielégítési végrehajtás, de a biztosítási intézkedés foganatosítása kizárólag a külső megkereső javára folyt, a meg nem térült költséget a megkereső köteles viselni Adóhatóság döntése [Avt ának (3) bekezdésében] Az adóhatóság a behajtást kérőt a költségek megfizetésére nem végzéssel kötelezi, hanem határozattal, amely határozat végrehajtható okirat.