Siva-szamhitá. Fordította Mezősi Anna és részleteket Komon Erika

Átírás

1 Siva-szamhitá Fordította Mezősi Anna és részleteket Komon Erika A fordítás Rai Bahadur Srisa Chandra Vasu Allahabad, , illetve Shyam Ghosh New Delhi, angol fordítása alapján készült. Az első szöveget teljes egészében közöljük, a másodiknak pedig azokat a részleteit, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben eltérően értelmezik a szanszkrit eredetit. Az utóbbit keskeny dőlt betűvel nyomtattuk. Azt reméljük, hogy ezzel a többszörös fordításból fakadó félreértéseket csökkenthetjük. Az első szöveg fordítása Mezősi Anna, a másodiké Komon Erika munkája. A lektor megjegyzései a szövegben ( ) zárójelben és aláhúzva szerepelnek, elválasztva a fordítók magyarázatait, vagy az eredeti szanszkrit kifejezést közlő / / zárójelektől. Hungarian Translation 2005 Mezősi Anna és Komon Erika Lektorálta: Selmeci József Csongor Kiadta a Magyar Jóga Társaság Egyesület belső anyagként, Szakmai füzetek 1, 2008

2 I. fejezet Csak az Egy létezik A harmónia ösvénye 1. Egyedül a Tudatosság /Dzsnyána/ örökkévaló, nincs kezdete és vége, nem létezik más igaz valóság. A sokféleség, amit a világban tapasztalunk, az érzékelés feltételeibõl következik; amikor az utóbbi megszûnik, egyedül a Tudatosság marad, semmi más Én, Ísvara, híveim szeretõje, aki szellemi felszabadulást adok minden teremtménynek, így nyilatkoztatom ki a Jóganuszászana /a jóga megvilágítása/ tudását. Ebben a vitázók mindazon tanait elvetem, melyek hamis tudáshoz vezetnek. Ez azoknak a szellemi megszabadulásáért történik, akiknek tudata el nem terelhetõ, és teljesen felém fordul. Különbözõ vélemények 4. Vannak, akik az igazságot dicsõítik, mások a megtisztulást és az aszkézist; egyesek a megbocsátást, mások az egyenlõséget és az õszinteséget. Egyesek az igazságot dicsőítik; mások a szigorúságot /tapasz/ és a tisztaságot /szaucsa/; mások a megbocsátásra esküsznek /ksama/, az egykedvűségre /szama/, és az alázatosságra /árdzsava/. 5. Néhányan az adakozást magasztalják, mások az áldozat-bemutatást valamely õs tiszteletére; vannak, akik a cselekvést dicsérik /karma/, mások a szenvedélymentességet vélik a legjobbnak /vairágya/. 6. Egyes bölcsek a családapa kötelességeinek teljesítését hangsúlyozzák, más tekintélyes emberek tûz- és egyéb áldozatokat mutatnak be, mint legmagasabbat. 7. Vannak, akik a mantra jógára esküsznek, mások zarándokhelyek látogatására. Ilyenformán az emberek számára a felszabadulás különbözõ utakon érhetõ el. 8. A lények így különbözõ dolgoknak kötelezõdnek el e világban, s még azok is, akik tudják, mely tettek jók és melyek rosszak, bár bûntõl mentesek, zavarodottság áldozataivá válnak. 21

3 22 9. Azok, akik követik ezeket a tanokat, jó és rossz tetteket hajtva végre, állandóan vándorolnak a világokban, a születések és halálok körforgásában, szorongató szükség fonja õket körül. 10. Mások, akik a sok között bölcsebbek, és buzgón az ismeretlen kutatásának szentelõdnek, azt mondják, hogy a Lélek bár sokféle, örökkévaló és mindenütt jelenlévõ. Mások, akik bölcsek, tökéletesek, mély gondolataik vannak és éberek, Átmant /Self/ határtalannak, öröknek és mindent áthatónak írják le. 11. Ismét mások szerint: Csak azokról a dolgokról állíthatjuk, hogy léteznek, melyeket az érzékekkel tapasztalunk, és semmi másról; hol van a menny és a pokol? Így õk a szilárd dolgok bizonyosságában hisznek. 12. Egyesek szerint a világ a tudatosság áramlása, és nincs anyagi létezése; mások az ürességet tisztelik legnagyobbként. Megint mások a kettõs lényegiségben hisznek Anyag /Prakriti/ és Szellem /Purusa/ Tehát ilyen nagyon eltérõ elvekbe helyezve bizonyságukat, mivel arcukat elfordítják a legmagasabb céltól, saját belátásuknak és neveltetésüknek megfelelõen azt gondolják, hogy ez a mindenség Isten nélküli; mások azt hiszik, hogy van Isten, állításukat különbözõ, szövegekbõl vett, megdönthetetlen érvekre alapozzák; kijelentve, hogy Isten és a lélek különbözõek, és égnek a vágytól, hogy kimutassák Isten létezését Róluk és sok más különféle névvel illetett bölcsrõl mondják a sásztrákban, hogy õk vezetik káprázatba az emberi szellemet. Nem is lehet teljes egészében leírni ezeknek az embereknek az elképzeléseit, annyira megszállottjai a vitának és a vetélkedésnek. Az emberiség így kóborol e mindenségben, letérve a felszabadulás ösvényérõl. A jóga az egyetlen igaz módszer 17. Minden sásztrát végigtanulmányozva, alaposan eltûnõdve rajtuk újra és újra, ez a Jóga Sásztra találtatott az egyetlen igaz és szilárd tanításnak. 18. Mivel a jóga révén mindenrõl valódi bizonyossághoz juthatunk, minden erõfeszítést meg kell tennünk, hogy szert tegyünk rá. Mi szükség van így az összes többi tanításra. 19. Ez a Jóga Sásztra, amit most kinyilatkoztatok, nagyon titkos tanítás, csak egy emelkedett lelkû, istenfélõ hívem elõtt tárom fel a három világ minden részére kiterjedõen.

4 Karma Kánda 20. Két módszer van / a Védák szerint /: a Karma Kánda / szertartások, tettek / és a Dzsnyána Kánda / bölcsesség /. A Dzsnyána Kánda és a Karma Kánda szintén két-két részre oszlik. 21. A Karma Kánda kettõs parancsokból és tiltásokból áll. 22. Ha a tiltott cselekedeteket hajtjuk végre, bizonyosan a bûn felé visznek; az üdvteli tettek pedig érdemet szereznek. 23. A parancsok három részbõl állnak nitya /szabályos, rendszeres/, naimittika /alkalmi/ és kámja /nem kötelezõ, választható/. A nityák vagy napi szertartások elmulasztásával felszaporodik a vétek; de elvégzésükkel nem gyûjtünk érdemeket. Másrészt az alkalmi és a szabadon választható kötelességek aszerint, hogy végrehajtjuk vagy elhanyagoljuk õket - érdemet vagy érdemtelenséget szülnek. 24. A tettek gyümölcse kettõs: menny vagy pokol. A mennyeknek sokféle formája van, és a poklok is különbözõek. 25. A jó tettek bizonyosan égiek, a bûnös cselekedetek pedig pokoliak, a teremtés a karma természetes eredménye és semmi más. 26. A teremtmények sok örömöt élveznek a mennyben, sok elviselhetetlen szenvedés az osztályrészük a pokolban. Az Égben szintén megtapasztalják az emberek az aszuyát /harag, utálat, irigység stb./, ugyanúgy sok élvezetet is. A Pokolban sokféle elviselhetetlen szenvedésen mennek keresztül. 27. A bûnös tettekbõl szenvedés, a jó tettekbõl boldogság következik. A boldogság kedvéért az emberek egyfolytában cselekedjenek jót. 28. Amikor a rossz tettekért járó szenvedés letelt, akkor bizonyosan újjászületnek; amikor a jó tettek gyümölcse elfogyott, szintén bizonyosan ez lesz az eredmény. 29. Még a mennyben is ismerik a szenvedést, látva más lények nagyobb örömét; valóban semmi kétség afelõl, hogy az egész mindenség tele van bánattal. 30. A karmát két csoportba sorolják: jó és rossz tettek; ezek jelentik az igazi rabságot a megtestesült lelkek számára minden változásukban. 31. Azoknak, akik nem vágynak arra, hogy tetteik gyümölcsét élvezzék ebben vagy a következõ világban, le kell mondaniuk minden a gyümölcsökre tekintõ cselekedetrõl, és hasonlóan letéve a mindennapi és naimittika tettek kötelékét, a jóga gyakorlásának kell szentelõdniük. 23

5 Dzsnyána Kanda A bölcs jógi, miután ráébredt a Karma Kanda /tettek/ igazságára, fel kell adnia õket, és egyaránt elhagyva erényt és vétket, a Dzsnyána Kandával /tudás/ kell foglalkoznia. 33. A védikus írások A Szellemet látni kell, Arról, amit hallani kell,stb. a valóságos megmentõk, az igaz tudás belõlük származik. Nagy gonddal kell õket tanulmányozni. Azt, hogy Átman még ezen a parton /azaz ebben a földi életben/ látható / megvalósítható/ a régi srutikból /írásokból/ tudhatjuk. Ugyanezt a tudást úgy kell ápolni, mint a mukti /felszabadulás/ eszközét vagy útjelzőjét. 34. Az a szellemi erõ, amely az erény vagy a vétek útjára tereli a mûködéseket, Én vagyok. Az egész mindenség, a változó és változatlan, belõlem való; minden dolgot Én tartok fenn; minden belém hullik vissza / a pralája idejében /; mivel nem létezik más, csak a Szellem, és Én vagyok a Szellem. Nem létezik más. 35. Mint számtalan vízzel telt csészében a nap sok tükörképe látszik, de a lényeg ugyanaz; hasonlóképpen az egyes lények, mint a csészék, megszámlálhatatlanok, de az éltetõ Szellem, mint a nap, az egy. 36. Mint ahogy az álomban egy lélek sok tárgyat hoz létre puszta hajlandóságával, de felébredve minden elenyészik, csak a lélek nem, így van e mindenség is. 37. Ahogy káprázat révén egy kötél kígyónak látszik, a gyöngykagyló pedig ezüstnek, hasonlóképpen rajzolódik rá a mindenség a Paramatmára /az egyetemes Szellemre/. 38. Mint ahogy ha egy dolgot kötélnek látunk, nem gondoljuk azt tévesen, hogy ez egy kígyó, amikor felkél önmagunk megismerése, az illúziókra épült mindenség szertefoszlik. 39. Amikor a gyöngy-anyáról tudunk, eltûnik a hibás elképzelés, hogy ezüstöt látunk; ugyanígy a Szellem tudása révén a világ mindig káprázatként jelenik meg. 40. Amikor egy ember békahájból készült szerrel keni be a szemhéjait, a bambusznádat kígyónak véli, ugyanígy jelenik meg a világ is a Paramatmában szokások és elképzelések színes, csalóka fényében. 41. Ahogy a dolgot kötélnek tartva a kígyó káprázatnak látszik, hasonlónak tûnik a világ is a szellemi tudás birtokában. Ahogy a sárgaságban szenvedõ szemek a fehéret sárgának vélik, hasonlóan a nem-tudás betegsége révén jelenik meg ez a világ a Szellemben; e tévedést nagyon nehéz elmozdítani.

6 42. Amint elmúlik a sárgaság, a beteg úgy látja a színt, ahogy az van; amikor a megtévesztõ nem-tudás szertefoszlik, a Szellem igazi természete nyilvánul meg. 43. Ahogy a kötél sosem változik kígyóvá a múltban, a jelenben és a jövõben sem; úgy a Szellem, amely minden gunán túli és tiszta, sosem válik a mindenséggé. 44. Egyes bölcsek, akik jártasak a szent iratokban, elérve a Szellem megismerését, azt állítják, hogy még az istenek, mint pl. Indra sem örökkévalóak, hanem alávetettek a születésnek és halálnak, ki vannak szolgáltatva a pusztulásnak. 45. E tünékeny világ úgy emelkedik fel a Szellembõl, ahogy egy buborék bukkan föl a tengerbõl a szél kavargásának hatására. 46. Az egység mindig létezik; a megosztottság nem létezik mindig; eljön az idõ, amikor megszûnik: a kettõs, hármas és sokszoros megkülönböztetések csak illúzióként tûnnek föl. Aztán az Örök teljes pompájában fénylik, és nem látható különbség. Mindez az illúziónak köszönhetően tűnik kettősnek, hármasnak stb. 47. Ami volt, van és lesz, formát öltött vagy forma nélküli, röviden ez a világegyetem a legfelsõ Szellemre rajzolódik rá. 48. Az Úr sugallata, hogy szabaduljunk ki a nem-tudásból /avidya/, amely a nem-igaz születése, melynek legbelsõ lényege valótlan. Hogyan lehet ez a világ igaz ilyen elõzményekkel? A Szellem Ez a világegyetem, mozgó vagy mozdulatlan, a Tudatból származik. Lemondva minden másról, ebben végy menedéket / a Tudatban /! 50. Ahogy a tér áthatja a korsót mind benn, mind kinn, hasonlóan belül és kívül ez örökké változó világon egy egyetemes Szellem létezik. 51. Hasonlóan ahhoz, ahogy a tér átjárja az anyag öt megtévesztõ állapotát, és nem keveredik velük, a Szellem sem keveredik ezzel a mindig változó mindenséggel. Ahogy a tér nem kötődik hamisan az öt elemhez, ugyanúgy Átman is érintetlen marad a különböző tettektől. Ez mindig így van. 52. Az istenektõl lefelé egészen az anyagi világig mindent egy Szellem hat át. Egy Szatcsidánanda van /Lét, Tudat és Üdv/, mindent átható, nincs másik. 53. Mivel nem valami más világítja meg, ezért önfényû, és mivel önfényû, a Szellem igazi természete a fény.

7 Mivel a Szellemet természetében nem korlátozza tér és idõ, végtelen, mindent átható és tökéletesen önmaga. 55. Mivel a Szellem nem hasonló ehhez a világhoz melyet az anyag öt állapota alkot, amely káprázat, és alá van vetve a pusztulásnak tehát örök. Soha nem semmisül meg. 56. Ezt kivéve és ezen kívül nincs más szubsztancia, tehát ez az egyetlen Egy; e nélkül minden más hamis; ez az igazi Lét. 57. Mivel ebben a nem-tudásból létrejött világban a bánat elpusztítása a boldogság elnyerését jelenti, és a bölcsesség megvéd mindennel szemben, amibõl bánat fakad, ezért a Szellem boldogság. 58. Mivel a tudás elpusztítja a nem-tudást, mely a világegyetem oka, ezért a Szellem bölcsesség, és a tudatosság ebbõl következõen örök. 59. Mivel a sokarcú világegyetem eredete az idõben van, ezért az Egy, aki igazán önmaga, változatlan minden idõn át. Õ, aki egyetlen és elgondolhatatlan. 60. Mindezek a külsõ lényegek idõvel elenyésznek; /de/ a Szellem, a szavakkal leírhatatlan, létezni fog az idõ egyetlen pillanata nélkül is. 61. Sem az éter, a levegõ, a tûz, a víz, a föld, sem összetételeik, sem az istenek nem tökéletesek; csak a Szellem az. Jóga és Mája 62. Lemondva minden hamis vágyról, letéve minden valótlan világi köteléket, a jógi bizonyosan meglátja saját szellemében az egyetemes Szellemet önnön lényegeként. 63. Önnön szellemében látva a Szellemet a lélek segítségével, a boldogságba lépve, a jógi elfelejti ezt a világot, a szamádhi kimondhatatlan üdvét élvezi /mélységes meditáció/. 64. Mája /Káprázat/ a mindenség anyja. Semmi más alapból nem teremtõdött a világegyetem; amikor a káprázat eltûnik, a világ bizonyosan megszûnik létezni. 65. Az, akinek ez a világ létezik, de egyben Máyá mulatóhelye, ezért hitvány és értéktelen, nem talál semmi örömet gazdagságában, sem a testben stb., sem gyönyöreiben. Minden, ami Májához kapcsolódik, elvetendő /a jógi által/. Tehát az élvezetet adó dolgok, mint a test /az érzékek/ és a jómód, nem lehetnek az igazi boldogság hordozói. 66. Ez a világ három különbözõ nézõpontból jelenik meg az emberek számára - jóindulatúként, ellenségesként vagy közömbösként; ezek a

8 minõségek mindig megtalálhatóak a hétköznapi viselkedésben; aszerint teszünk különbséget, hogy valami jó, rossz vagy semleges. 67. Az egy Szellem elkülönülés révén valóban fiúvá, apává stb. válik. A szent iratok úgy mutatják be a világot, mint Mája /a Káprázat/ szeszélyét. A jógi megsemmisíti ezt az érzéki tapasztalatokból származó világot, az apaváda /egy hamis elképzelés cáfolata/ eszközeit használva, ráébredve, hogy ez létezik, de adjárópa /a fátylak fölrakása/ eredménye. Ez a világ háromféle: ellenséges, barátságos és közömbös. Csak ha foglalkozunk velük, akkor tűnnek ilyennek, máskülönben nem. Csak a visszatükröződött én szerint elfogadhatóak vagy nem azok. Még a saját fiunk esetében sincs ez másképpen. A Parama hamsza meghatározása 68. Amikor valaki mentes a vég nélküli megkülönböztetésektõl, és a létezés olyan meghatározásaitól, mint társadalmi hovatartozás, személyiség stb. akkor képes meglátni, hogy õ oszthatatlan szellemi erõ /értelem/ és tiszta egység. Meglátva a világban, hogy Mája ruházta fel, a jógi megszabadul az aberrációktól és tévhitektől a srutik irányításának megfelelően. Teremtés /kisugárzás/ vagy kialakulás 69. Az Úr óhajtotta létrehozni teremtményeit; az õ akaratából keletkezett a nem-tudás /avidjá/, e megtévesztõ univerzum anyja. Amikor az én győzedelmeskedett a természet minden jellemzőjén azaz felfedezte, hogy a világ jelenségei a karma termékei, és megismerte a karma természetét,- csakis ekkor ragyog fel a Tudás tiszta fénye. 70. Létrejött az egyesülés a tiszta Brahma és az avidjá között, ebbõl származik Brahmá, akibõl kiárad az ákása. 71. Az ákásából létrejött a levegõ; a levegõbõl a tûz; a tûzbõl a víz; és a vízbõl kialakult a föld. Ez a teremtés finom kiáradásának sorrendje. 72. Az éterbõl származott a levegõ; a levegõ és az éter együttesébõl a tûz; az éter, a levegõ és a tûz hármas összetételébõl keletkezett a víz, és az éter, levegõ, tûz és víz keveréke hozta létre a durva földet. 73. Az éter minõsége a hang, a levegõé a mozgás és a tapintás, a forma a tûz tulajdonsága, és az íz a vízé. Az illat pedig a föld minõsége. Kétségbevonhatatlanul így van ez. 74. Az ákásának egy tulajdonsága van, a levegõnek kettõ, a tûznek három, 27

9 a víznek négy és a földnek öt úgymint hang, érintés, íz, forma és illat. Ezt a bölcsek nyilatkoztatták ki A formát a szemmel érzékeljük, az illatot az orral, az ízt a nyelvvel, az érintést a bõrrel és a hangot a füllel. Ezek az érzékszervek. 77. A Tudatosságból tûnik elõ az egész világegyetem, mozgó és mozdulatlan; akár bizonyítható a létezése, akár nem, a Mindent átható Szellem, az Egyetlen létezik csupán. Amikor elképzeljük őket, a világ jelenségei léteznek; amikor nem, semmi mások, mint tiszta Tudat. Elmerülés vagy visszavonódás A föld átlényegül, és feloldódik a vízben; a víz beleolvad a tûzbe; a tûz hasonlóan elmerül a levegõben; a levegõ feloszlik az éterben, és az éter feloldódik az avidjában /nem-tudásban/, amely beleolvad a nagy Brahmába. 79. Két erõ van a viksépa /a kijövõ energia/ és az ávarana /az átalakuló energia/, amely lehetõséggel és erõvel teli, és melynek formája a boldogság. A nagy Máyának, amikor nem szellemi, hanem anyagi természetû, három jellemzõje van: szattva /ritmus/, radzsasz /energia/ és tamasz / tehetetlenség/. A nagy Illúzió rendelkezik a megnyilvánulás /kiáradás/ és a titok /elrejtés/ erejével, ellenállhatatlanul hatalmas és üdvteli, a tisztaság /szattva/, mozgás /radzsasz/ és tehetetlenség /tamasz/ anyagi formája. 80. Máyá nem szellemi alakját az ávarana-erõ palástja veszi körül /elrejtés/, és világegyetemként nyilvánul meg a viksepa-erõ természetének megfelelõen. Mája misztikus fátyla /az illúzió/, amikor erővel /sakti/ és tudással / vidzsnyán/ van felruházva, ennek a világnak az alakját ölti, és természetes módon megnyilvánul. 81. Amikor az avidjában túl sok a tamasz, Durgaként ölt testet; az õ urát Ísvarának hívják. A tudat, amelyben túl sok a tamasz /tehetetlenség/, Durgá /Párvati/ formáját ölti, miközben fel van ruházva a Legfelső /Siva/ tudatosságával. 81/a Amikor az avidjában szattva-túlsúly van, a szépséges Laksmiként nyilvánul meg; és a szellem, amely irányítja õt,visnu. Az a tudat, amelyben szattva-túlsúly van /tisztaság/, Laksmi, és Visnu intelligenciájával van felruházva. 82. Amikor az avidjában a radzsasz van túlsúlyban, a bölcs Szaraszvatiként

10 jelenik meg, és az õt uraló értelmet Brahmaként ismerjük. Az a tudat, amelynek radzsasz /erő/ többlete van, Szaraszvatiként ismert, tudati formáját pedig Brahmá hozza létre. 83. Az istenek, mint Siva, Brahmá, Visnu stb. mindannyian a nagy Szellemben látszanak, míg a testek és minden anyagi megnyilvánulás az avidjá változatos mûve. 84. A bölcsek így magyarázták a világ teremtését a tattvák /elemek/ és nem-tattvák így jöttek létre, nem másképp. 85. Minden dolog meghatározottnak látszik /felruházva tulajdonságokkal stb./, ám a változatos különbségek csupán a szavak és nevek által jelennek meg; de lényegi különbség nincs. 86. Mindezért a dolgok nem léteznek; a nagy és tündöklõ Egyetlen létezik egyedül, amely megnyilvánítja õket; és bár a dolgok hamisak és valótlanok, mégis, mint a valóság visszatükrözõdései, amíg az idõ létezik, valóságosnak tûnnek. 87. Az egyetlen Lényeg üdvteli, tökéletes, mindent átható, egyedül létezõ, és semmi más nincs rajta kívül; Õ, aki folyamatosan megvalósítja ezt a tudást, mentes a haláltól és a világ körforgásának bánatától. 88. Amikor annak tudása révén, hogy minden illuzórikus érzékelés /áropa/, és más elképzelések intellektuális cáfolata /apaváda/ által a mindenség beleolvad az Egybe, és amikor csak az Egyetlen létezik, és semmi más, akkor a tudat ezt tisztán érzékeli. A karma testtel ruházza fel a dzsivát Az apa annamaja kósájából /testi hordozójából/ saját múltbeli karmájának megfelelõen az emberi lélek újra megtestesül; a bölcs ezért büntetésnek tartja ezt a szép testet, a múltbeli karmából fakadó szenvedés következményének. 90. A szenvedés és gyönyör e temploma /az emberi test/, amely húsból, csontokból, idegekbõl, velõbõl, vérbõl áll, véredények stb. szövik át, csupán a bánat elszenvedésére teremttetett. 91. Ez a test, Brahma lakhelye, az öt elem együttese, amely brahmándaként ismert /Brahma tojása vagy mikrokozmosz/ az öröm élvezésére vagy a szenvedés elviselésére teremtõdött. 92. Az önmagával egyesülõ Szellembõl, aki Siva, és az Anyagból, aki Sakti, és az ebben rejlõ egymást áthatáson keresztül születik meg minden teremtmény. Az élettelen fizikai anyag érzővé és öntudattal rendelkezővé válik a férfimag /Siva/ és a petesejt /Sakti/ egyesülésének eredményeként.

11 93. A finom elemek ötféle együttesébõl a mindenségben számtalan durva tárgy jött létre. Az értelmet, amely a karma révén beléjük szorul, dzsívának /léleknek/ nevezzük. Az egész világ az öt elembõl származik. A lélek a tettek gyümölcseinek élvezõje. A mindenségben a nagyszámú durva tárgy szintén az ötrétű törvény szerint formálódik /összehúzódás, kiterjedés, vonzás, taszítás és mozgás/. A bennük megjelenő élő teremtmény karmájának megfelelően létezik. 94. A lélek múltbeli karmája hatásainak megfelelõen Én irányítom valamennyiük sorsát. A lélek nem anyagi természetû, de jelen van minden dologban, és belép az anyagi testbe, hogy élvezze a karma gyümölcseit. 95. Karmájuk révén az anyag láncaival megkötözve a lelkek különbözõ neveket kapnak. Újra és újra ebbe a világba lépnek, hogy keresztülmenjenek karmájuk következményein. 96. Amikor a karma gyümölcseit végigélvezte, a lélek feloldódik a Parabrahmában. 30

12 II. fejezet A jóga alapjai A mikrokozmosz 1. Ebben a testben a Méru hegyet, vagyis a gerincoszlopot, hét sziget veszi körül; vannak benne folyók, tengerek, hegységek, síkságok; és a területeknek urai is. 2. Élnek benne látnokok és bölcsek, minden csillag és bolygó szintén megtalálható. Vannak szent zarándokhelyek és szentélyek; és a szentélyek választott istenségei. 3. A nap és a hold, a teremtés és pusztulás erõi szintén benne mozdulnak; hasonlóképpen jelen van az éter, a levegõ, a tûz, a víz és a föld. 31 Az idegközpontok 4. A három világban /menny, föld, pokol/ létezõ minden lény ugyanígy megtalálható a testben; körülvéve a Méru hegyet, a saját tevékenységükkel foglalkoznak. 5. /Általában azonban az emberek nem tudják ezt./ Aki mindezt tudja, az jógi. Semmi kétség efelõl. 6. E testben, melyet brahmándának hívnak /mikrokozmosznak vagy szó szerint világtojásnak/, székel a nektárt sugárzó hold megfelelõ helyén, a gerincagy tetején, nyolc sugárral /melyek félkör alakban helyezkednek el/. Ebben az univerzum-mintájú testben mindegyik tárgy a maga helyén van. A Méru hegy tetején /gerincoszlop/ van a hold 16 fázisban ontva fényét. /A 16 fázis újholdtól teliholdig terjed, mindkettőt beleértve./ 7. Arcát lefelé fordítja, és éjjel nappal nektárt permetez. Az ambrózia további két finom részre oszlik. 8. Az egyik az idának nevezett csatornán keresztül átjárja a testet és táplálja azt, mint az égi Gangesz vize valóban ez az ambrózia táplálja az egész testet az idá csatornán keresztül. Egy holdsugárnyaláb keresztül hatol az idá csatornán, mint Mandakini vizei, és haladtában táplálja a test egészét.

13 32 /Idá a szellemi erő a test bal oldalán. Jobb oldalon van a pingalá, középen pedig - a gerincoszlopon átfűződve a szusumna. A Gangesz folyó felső szakasza, amely a hegy medrén folyik keresztül, a Mandakini. Vize mindig kristálytiszta./ 9. Ez a tej-sugár /hold/ a bal oldalon folyik. A másik sugár, amely ragyogó, mint a legtisztább tej, és az üdvösség forrása, belép a középsõ ösvényen /melyet szusumnának hívnak/ a gerincvelõbe, hogy létrehozza ezt a holdat. Ez az ambrózia-nyaláb balra, lefelé irányul. A másik tiszta, tejszerű és boldogsággal teli a gerincoszlop /Méru/ középső részébe lép be, melyhez a hold is kapcsolódik, és feladata az alkotás. 10. A Méru hegy alján van a tizenkét sugarú nap. A jobb oldali ösvényen /pingalá/ a teremtmények ura a nedût felfelé szállítja sugarain keresztül. /A tizenkét kalá/sugár a nap tizenkét jellemzője, és egy év leforgása alatt halad végig a tizenkét állatövi jegyen./ 11. Bizonyosan elnyeli az életnedveket és a kisugárzott nektárt. A széllel együtt a nap az egész testben mozog. Ahogy a nap a testen belül a térben vándorol, ambróziás sugarainak eszenciája elárasztja a testi szubsztanciákat /dhátuk/. A dhátuk vagy a test alkotórészei szám szerint heten vannak: hús, csont, velő, zsír, vér, nyirok és magfolyadék. 12. A jobb oldali edény, mely a pingalá, a nap másik formája, és a nirvánát szüli. A teremtés és pusztulás ura /a nap/ a számára megfelelõ pályákon mozog ebben az edényben. Ez a nap szellemi formája, amely a test jobb oldalán helyezkedik el, és a teremtés és pusztulás eszköze. A testben a megfelelő időben jelenik meg. Az idegek 13. Az emberi testben nádi van; közülük tizennégy a legfontosabb Szusumná, idá, pingalá, gándhári, hasztadzsihviká, kuhu, szaraszvati, púszá, szankhini, payaszváni, váruni, alumbuszá, visvódari és jasaszváni. Közülük az idá, pingalá és a szusumná a legfõbbek. 16. E három közül a szusumná egyedül a legmagasabb rendû, a jógik ezt kedvelik. A test többi edénye alá van rendelve ennek. 17. Mindezek az alapvetõ csatornák /nádik/ lefelé nyílnak, és a lótusz vékony szárához hasonlatosak. Mindegyiket a gerincoszlop tartja, a napot, a holdat és a tüzet képviselik. 18. Hármuk közül a legbelsõ a csitrá; ez az Én választottam. Ebben van a létezõ legfinomabb minõségû üreg, a brahmarandhra.

14 19. Öt színben tündöklik, tiszta, a szusumná közepén halad, a csitrá a test igazán élõ része és a szusumná központja. 20. A sásztrákban ezt Mennyei Útnak nevezik; ez adja a halhatatlanság örömét; ezen meditálva a nagy jógi megsemmisít minden vétket. A medence területe 21. Kétujjnyival a végbél fölött és kétujjnyival a nemi szerv alatt van a négyujjnyi kiterjedésû ádhára lótusz. Két ujjszélességnyire a végbélnyílás felett és félujjnyira a genitáliáktól van egy négy ujjszélességű alapja a szusumnának. /Sacrum=szent csont, egy háromszög alakú csont a farokcsontnál. Ez az alaptámasztéka a szusumnának, ahol a muladhára csakra elhelyezkedik. Az ujjszélesség kb. másfél cm. 22. Az ádhára lótusz középpontjában, magházában rejtõzik a szépséges háromszögletû jóni, melyet minden tantrában elrejtenek és titokban tartanak. 23. Benne a legfelsõ istennõ, Kundaliní nyugszik energia formájában, összetekeredve. Három és fél gyûrûje van /hasonló egy tûzkígyóhoz/, és a szusumná bejáratánál található. 24. A világ teremtõ erejét képviseli, és mindig a teremtésen munkálkodik. A beszéd istennõje, akinek szava nem nyilvánul meg, akit minden isten dicsõít. 25. Az idának nevezett nádi bal oldalról tekeri körül a szusumnát, és a jobb orrlyukba fut. 26. A pingalá nevû nádi a jobb oldalon van; körülfutja a központi csatornát, és a bal orrlyukba lép be. (Más mûvekben és késõbb a Siva Szamhitában is fordítva: az idá a bal, a pingalá a jobb orrlyukba lép.) 27. Az idá és pingalá között lévõ nádi bizonyosan a szusumná. Hat szintjét, hatféle erejét, hat lótuszát ismerik a jógik. (az erők: az idegrendszer funkciói mint a visszatükrözés, összerendezés stb.) 28. A szusumná öt elsõ szintjét különbözõ módokon nevezik; mivel nélkülözhetetlenek, ismertetni fogjuk õket ebben a könyvben. (aszerint, hogy a gerincoszlop mely részéhez nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, farokcsonti kapcsolódnak, alakulnak a tantrikus szintek) 29. A többi nádi, mely a múládhárból emelkedik fel, a test különbözõ részeihez fut, pl. a nyelvhez, a nemi szervhez, a szemhez, a lábhoz, a lábujjakhoz, a fülhöz, a hashoz, a hónaljhoz, a kéz ujjaihoz, a herékhez és a végbélhez. A megfelelõ helyrõl felemelkedve megállnak saját rendeltetési helyükön, ahogy fent leírtuk. 33

15 30. Mindebbõl a tizennégy nádiból fokozatosan további ágak és mellékágak válnak ki, úgyhogy végül háromszázötven-ezerre rúg a számuk és ellátják a megfelelõ rendeltetési helyüket. (Az angol eredetiben is megtalálható ez az ellentmondás, vagyis az elõbbi helyett itt at említ.) 31. Ezek a nádik hosszában és keresztben behálózzák a testet; az érzékelés eszközei és ellenõrzés alatt tartják a levegõ áramlását, azaz szabályozzák a mozgást. Ezek az aktivált erők tartják fenn a lélegzést, és úgy laknak a testben, mint annak fonala és szövete. A hasi terület A hasban égõ tûz mely megemészti az ételt a tizenkét szirmú nap körének közepén helyezkedik el. Vaiszvárana tüzének tekintsd ezt; saját energiám egy részébõl születik, és megemészti a teremtmények különbözõ táplálékait testükön belül lakozva. 33. Ez a tûz fokozza az életet, erõt és táplálékot ad energiával töltve meg a testet, elpusztítja a betegségeket, és egészséggel ajándékoz meg. 34. A bölcs jógi, miután meggyújtotta Viszvaránik tüzét a megfelelõ szertartások szerint, áldozza fel benne mindennap az ételt szellemi tanítójának útmutatásait követve. 35. E brahmándának nevezett testnek sok része van /mikrokozmosz/, ám ebben a könyvben elõszámláltam a legfontosabbakat. Bizonyos, hogy ezeket ismerni kell. 36. Sokféle a nevük, és számtalan helyen laknak az emberi testben; mindegyiket nem lehet felsorolni itt. A dzsivátmá 37. Ahogy leírtuk, a testben lakik a mindent átható lélek, feldíszítve végtelen vágyak füzéreivel, a karma által a testhez láncolva. 38. A lélek, mely sokféle képességnek van birtokában, és minden esemény hajtóereje, élvezi a múltban felhalmozott sokféle karmája gyümölcsét. 39. Mindaz, ami az emberek között látható, /legyen az öröm vagy fájdalom/ karmából születik. Minden teremtmény élvez vagy szenved tettei következményeinek megfelelõen. 40. A vágyak stb., melyek örömet vagy szenvedést okoznak, a lélek múltbeli karmája szerint mûködnek. 41. Az a lélek, akinél a jó és erényes cselekedetek vannak túlsúlyban, boldog életet kap; és a világban kellemes és jó dolgok szolgálnak örömére minden baj nélkül.

16 42. Karmája erejének arányában szenved nyomorúságot és élvez örömet az ember. Az a lélek, aki túlnyomóan rossz tetteket halmozott fel nem függetlenül karmájától sosem talál békességet; minden a karmán belül van ezen a világon. A Szellembõl, melyet Mája elfátyoloz, bontakozott ki minden létezõ. 43. Ahogyan a megfelelõ idõben különbözõ teremtmények születnek, hogy élvezzék karmájuk következményeit; és ahogyan egy gyöngykagylót képesek hibásan ezüstnek tartani, ugyanúgy tévesztik össze az emberek Brahmant az anyagi világgal karmájuk öröklött romlottsága miatt. 44. A vágyakból minden káprázat megszületik; nagy nehézséggel lehet õket gyökerestül kitépni; amikor e világ valótlanságának üdvözítõ tudása megjelenik, a vágyak megsemmisülnek. 45. Mivel le van kötve a megtestesült /objektív/ világban, a káprázat a miatt jelenik meg, aki maga a megtestesülõ az alany. Nincs más /oka a káprázatnak/. Valóban, valóban az igazságot mondom nektek. 46. A megtestesült /objektív/ világ káprázata szertefoszlik, mikor maga a Megtestesülõ válik nyilvánvalóvá. Ez az illúzió nem szûnik meg addig, amíg valaki azt gondolja, hogy Brahma nem létezik. 47. Közelrõl és mélyen vizsgálva a dolgot, a hibás tudás eltûnik. Nem lehet egyébként elmozdítani; másképp az ezüst káprázata megmarad. 48. Amíg meg nem valósul a világban testet öltõ Szeplõtelen tudása, mindaddig az összes dolog különállóként és sokságként jelenik meg. 49. Ha egyszer ez a test, melyet a karma révén nyertünk el, a nirvána /az isteni boldogság/ elérésének eszközeivel lett teremtve, csak a test terhének viselése hozhat gyümölcsöt, semmi más. 50. Bármilyen természetû is az eredeti vágy /vászaná/, amely a lélekhez társul különféle inkarnációkon át hozzá kötõdve, hasonló ahhoz a csalódáshoz, melyet elszenved tetteinek és bûneinek megfelelõen. 51. Ha a jóga gyakorlója arra vágyik, hogy átkeljen a világ tengerén, végre kell hajtania az életkörülményeibõl /ásrama/ fakadó összes kötelességét, lemondva munkája minden gyümölcsérõl. 52. Azok, akik érzéki tárgyakhoz kötõdnek, és érzéki örömök után sóvárognak, letérnek a nirvána útjáról sok beszéd káprázatába és bûnös tettekbe esve. 53. Amikor valaki már nem lát semmi mást itt, meglátta az Urat önmagában; ekkor nem vétek számára felhagyni minden szertartással. Ez az én véleményem. 54. Minden vágy, és ami megmaradt, csak a bölcsesség és nem más által vonódik vissza. Amikor minden kis /személyes/ tattva alapelv megszûnt létezni, az Én Tattvám akkor válik valósággá. 35

17 III. fejezet A jóga gyakorlásáról. A vájuk A szívben van egy tündöklõ lótusz, tizenkét szirma ragyogó jelekkel ékes. Betûi k-tól th-ig /k, kh, g, gh, n, cs, csh, dzs, dzsh, ny, t, th/ tizenkét szépséges betû. 2. Itt él a prána változatos vágyakkal övezve múltbeli tettei nyomán, így nincs kezdete és az Én-hez kapcsolódik (ahankára). (A szív középen található, ahol a jam mag van.) 3. Különbözõ módosulatai alapján a prána eltérõ neveket kap; mindet nincs mód itt elmondani. 4. Prána, apána, szamána, udána, vjána, nága, kurma, krikara, devadatta és dhánandzsaja. Prána, apána, szamána, udána, vjána az öt beáramló levegő. Nága, kúrma, krikara, devadatta, dhánandzsaja a másik öt, a kiáramló levegő. 5. Ez a tíz legfontosabb név, melyet ebben a sásztrában leírtam; ellátják mindazokat a szerepköröket, melyre saját mûködésük ösztönzi õket. 6. Visszatérve, ebbõl a tízbõl az elsõ öt a meghatározó; ezek közül is a prána és az apána a legmagasabb erõk véleményem szerint. 7. A prána székhelye a szív; az apánáé a végbél; a szamánáé a köldök körüli terület; az udánáé a torok; míg a vjána az egész testben mozog. 8. A maradék öt váju /nága stb./ a következõ feladatokat látják el a testben: - böfögés, a szem nyitása, éhség és szomjúság, ásítás és szájnyitás és végül a csuklás. 9. Az, aki ilyen módon ismeri a test mikrokozmoszát, feloldozódik minden bûntõl, a legmagasabb állapotot eléri. A Guru 10. Most el fogom mondani nektek, milyen könnyû sikert elérni a jógában, ha a jógi tudja, mi az, amit sosem mulaszthat el a jóga gyakorlása közben. 11. Csak a Mester által, az õ szájából átadott tudás hathatós és hasznos; máskülönben a gyakorlás nem hoz gyümölcsöt, erõtlen és szenvedésteli. 12. Aki a tudásnak szentelõdik, miközben minden figyelmével a Mester kedvében jár, elnyeri teljesen a tudás gyümölcsét.

18 13. A legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a Mester az apa, a Mester az anya, sõt az Isten, és mint ilyet kell szolgálni õt minden gondolattal, szóval és tettel. 14. A Mester kegyelme révén önmagunk vonatkozásában minden jó elnyerhetõ. Tehát a Mestert naponta szolgálni kell; másként semmi sem sikerül. 15. Köszöntsük Mesterünket, miután háromszor körüljártuk, és jobb kézzel megérintettük lótuszülésben lévõ lábait. Az Adhikári 16. Az az ember, aki ura önmagának, valóban sikert ér el hûsége révén; más nem boldogulhat. Ezért hittel kell gyakorolni a jógát, gondosan és állhatatosan. 17. Azok, akik érzéki gyönyörök rabjai vagy rossz társaságba kerülnek, akik nem hívõk, akik nem adják meg Mesterüknek a tiszteletet, akik vegyes társaságba keverednek, akik értelmetlen és hiú vitákhoz ragaszkodnak, akik beszédükben durvák, akik nem Mesterük megelégedésére cselekednek, sosem érnek el sikert. 18. A siker elsõ feltétele a szilárd hit, hogy a vidjá /felébredés/ sikerülni fog, és gyümölcsözõ lesz; a második feltétel állhatatosnak lenni; a harmadik a Mester tisztelete; a negyedik az egyetemes egyenlõség szelleme; az ötödik az érzékszervek visszavonása; a hatodik a mértékletes táplálkozás, és ez minden. Nincs hetedik feltétel. 19. Megkapva az utasításokat a jógában, és megtalálva a Mestert, aki ismeri a jógát, komolyan és hûségesen gyakoroljunk a Mester által tanított módon. 37 A hely stb. 20. A jógi vonuljon vissza egy szép és kellemes helyre vagy egy zárkába, helyezkedjen el lótuszülésben és egy /kusza fûbõl készült/ párnán ülve kezdje gyakorolni a légzés szabályozását. 21. A bölcs kezdõ tartsa a testét szilárdan és hajlíthatatlanul, kapcsolja össze kezeit kérõ tartásba, és köszöntse a Mestereket bal oldalon. Ganésát is üdvözölnie kell a jobb oldalon, valamint a világok védõ szellemeit és Ambiká istennõt, aki a bal oldalon van. Alkalmas helyen lótuszülésben ülve a jóginak a helyes légzést kell gyakorolnia, a testet egyenesen, ugyanakkor kényelmesen tartva, ám először a bölcs Guru és Ganésa /az akadályok elpusztítója/ felé hajoljon meg jobbra, majd Ambiká /Durga/ és Ksetrapála /minden terület felett uralkodó istenség, azaz Siva/ felé.

19 A Pránájáma Aztán zárja le a bölcs gyakorló jobb hüvelykujjával a pingalát /a jobb orrlyukat/, lélegezze be a levegõt az idán át /bal orrlyuk/; tartsa benn a levegõt megszakítva légzését olyan hosszan, ameddig tudja; és aztán lélegezzen ki lassan, erõlködés nélkül a jobb orrlyukon keresztül. 23. Aztán ismét vegyen levegõt a jobb orrlyukon, állítsa meg légzését olyan sokáig, ameddig ereje engedi; aztán bocsássa ki a levegõt a bal orrlyukon át, nem erõltetve, hanem lassan és gyengéden. 24. A jóga fenti módszere szerint gyakoroljon tizenkét kumbhakát /a légzés megállítását/. Naponta kell gyakorolnia minden mulasztás és hanyagság nélkül, és minden kettõsségtõl mentesen /mint szeretet és gyûlölet, kétség és vitatkozás/. Amikor a levegőt az idán keresztül engedjük ki, az gyors nem lehet, csak fokozatos. Ily módon a kumbhakát hússzor kell elvégezni. 25. A kumbhakákat négyszer kell gyakorolnia: - elõször korán reggel napkeltekor, másodszor délben, harmadszor napnyugtakor, negyedszer éjfélkor. Ahhoz, hogy megszabadítsuk tudatunkat minden aggodalomtól, a kumbhakát naponta feltétlenül négy alkalommal kell gyakorolnunk. 26. Három hónapon át ezt rendszeresen gyakorolva a nádik /csatornák/ a testben egészen és biztosan megtisztulnak. 27. Amikor ily módon az igazlátó jógi nádii megtisztultak, tökéletlenségei mind megsemmisülnek, és belép a jóga gyakorlásának elsõ szintjére, melyet árambhának hívnak. Amikor a jógát tanuló nádijai megtisztultak, akkor válik lehetségessé számára a helyes kumbhaka gyakorlását elkezdeni. 28. Biztos jelek érzékelhetõek a jógi testén, ha nádii megtisztultak. Röviden leírom mindezeket a különbözõ jegyeket. 29. Annak a teste, aki a légzés szabályozását gyakorolja, harmonikussá fejlõdik, édes illatot áraszt, szépnek és szeretetre méltónak látszik. A jóga minden vállfajában négy szintje van a pránayámának: - 1. árambhaavaszthá /a kezdet/, 2. ghata-avaszthá /az Énnel és a magasabb Énnel való együttmûködés állapota/, 3. paricsája-avaszthá /a tudás/, 4. nispatti-avaszthá /a végsõ beteljesülés/. A test rugalmassá válik, az arcszín üdévé, a hang zengővé és a lehelet illatossá. Étvágya megnő, vidám és elégedett lesz, végtagjai teljes harmóniában mozognak. 30. Már leírtuk a pránájáma kezdõ szintjét, az árambha-avaszthát; a továbbiak leírása itt következik. Minden bûnt és bánatot elpusztítanak.

20 31. Minden jógi testében bizonyosan megtalálhatóak a következõ tulajdonságok: - erõs étvágy, jó emésztés, jó kedély, vonzó megjelenés, nagy bátorság, átütõ lelkesedés és erõvel teltség. 32. Most elmondom neked a jóga nagy akadályait, amit el kell kerülni, mert eltávolításukkal a jógik könnyen átkelnek a földi élet tengernyi bánatán. A dolgok, melyekrõl le kell mondani 33. A jóginak a következõkrõl kell lemondania: - 1. savanyú dolgok, 2. fanyar dolgok, 3. csípõs anyagok, 4. só, 5. mustár, 6. keserû dolgok, 7. sok séta, 8. korai fürdés /napkelte elõtt/, 9. olajban sült dolgok, 10. lopás, 11. /az állatok/ megölése, 12. gyûlölet bárki iránt, 13. gõg, 14. kétszínûség, 15. tisztességtelenség, 16. böjt, 17. hazugság, 18. nem a megszabadulásra irányuló gondolatok, 19. állatok iránti kegyetlenség, 20. nõk társasága, 21. a tûz imádása /kezelése/, mellé ülés, 22. sok beszéd tekintet nélkül annak kellemes vagy kellemetlen voltára és végül 23. sok evés. Az eszközök 34. Most elmondom nektek az eszközöket, melyekkel a jógában gyorsan érhetõ el siker; ezt titokban kell tartania a gyakorlónak, így a siker bizonyosan megérkezik. 35. A nagy jóginak mindig meg kell tartania a következõ elõírásokat: - használjon 1. tisztított vajat 2. tejet 3. édes ételt és 4. bételt lime nélkül 5. kámfort 6. kedves szavakat 7. kellemes kolostor félreesõ zárkáját kis ajtóval 8. hallgasson beszélgetéseket az igazságról 9. mindig végezze el házimunkáját ragaszkodás nélkül /vairágja/ 10. énekelje Visnu nevét 11. hallgasson édes zenét 12. legyen türelmes 13. állhatatos 14. megbocsátó 15. mértékletes 16. tiszta 17. szerény 18. áhítatos 19. szolgálja a Mestert! 36. Amikor a levegõ belép a Napba, az a megfelelõ idõ a jógi számára, hogy magához vegye ételét /vagyis mikor a lélegzet a pingalán folyik keresztül/; amikor a levegõ belép a Holdba, menjen aludni /azaz, mikor a lélegzet a bal orrlyukon, vagyis az idán áramlik keresztül/. 37. A jóga /pránajáma/ nem gyakorolható közvetlenül étkezés után, vagy ha valaki nagyon éhes; a gyakorlás megkezdése elõtt kevés tejet és vajat lehet fogyasztani. A légzőgyakorlatok nem sokkal étkezés után légzési problémákat okozhat- 39

21 nak. Hasonlóképpen üres gyomor esetén tüdőbetegséget okozhatnak az alacsony életerejű szervezetre gyakorolt abnormális feszültség miatt. 38. Ha valaki jól megalapozta gyakorlását, nem szükséges betartania ezeket a megszorításokat. A gyakorló egyszerre kis mennyiségeket egyen, azonban gyakran, és gyakorolja a kumbhakát naponta az elõírt idõben. 39. Amikor a jógi képes akarata szerint szabályozni a levegõt, és megállítani a légzést /amikor és amilyen sokáig csak akarja/, akkor bizonyosan sikert ér el a kumbhakában, és ha ezt elérte, vajon van-e bármi itt, ami nem áll rendelkezésére. Az elsõ szint 40. A pránajáma elsõ szintjén a jógi teste verítékezni kezd. Amikor izzad, jól be kell dörzsölnie verítékét, máskülönben a jógi teste dhátut /testnedvet/ veszít. 40 A második és harmadik szint 41. A második szinten a test remegése veszi át a helyet, a harmadikon a felugrás /mint a béka/, és amikor a gyakorlás mélyebbé válik, a hozzáértõ sétál a levegõben. Vájúsziddhi 42. Amikor a jógi, bár lótuszülésben marad, fel tud emelkedni a levegõbe és elhagyja a földet, akkor lehet tudni, hogy elérte a vájúsziddhit /a levegõ uralását/, amely megszünteti a világ sötétségét. 43. De addig /amíg el nem éri ezt/, gyakoroljon megtartva minden szabályt és megszorítást, amit fent lefektettünk. A pránajáma tökéletességébõl fakad az alvás, ürülék és vizelet mennyiségének csökkenése. 44. Az igazságot látó jógi mentessé válik a betegségektõl, bánattól és szenvedéstõl; sosem lesz bûzös verítéke és nyála, valamint bélférge. 45. Amikor a gyakorló testében sem a nyálka, sem a szél, sem az epe nincs többé fölös mennyiségben, akkor büntetlenül eltérhet diétájától és a többi elõírástól. 46. Nem lesznek káros következményei, ha a jógi sokat eszik vagy nagyon keveset vagy nem is eszik egyáltalán. Az állandó gyakorlás ereje által a jógi elnyeri a bhucsarisziddhit, úgy mozog, ahogy a béka ugrál a föld felett, mikor elijeszti a tenyér csattanása.

22 E gyakorlás eredményeként a jógi megszerzi a bhucsar hatalmát, amely lehetővé teszi, hogy puszta kézcsapással elhárítson vérengző fenevadakat. A bhucsarik földön mozgó állatok, ellentétben a kecsarikkal, amelyek repülnek, és a dzsalcsarokkal, amelyek vízi lények. 47. Valóban, sok nehéz és csaknem leküzdhetetlen akadály van a jógában, mégis a jóginak minden körülmények között folytatnia kell gyakorlását, még ha torkában dobog is a szíve. 48. Tehát maradjon a gyakorló ülve egy nyugalmas helyen, visszavonva érzékeit, ismételje a hosszú OM pranavát magában, nem hallhatóan, hogy elhárítson minden akadályt. 49. A bölcs gyakorló biztosan elpusztítja összes karmáját, akár ebben az életben szerezte, akár a múltban a légzés szabályozása által. 50. A nagy jógi tizenhat pránajámával megsemmisíti a különbözõ erényeket és bûnöket, melyeket elmúlt életében halmozott föl. 51. Ez a pránajáma megszünteti a bûnt, ahogy a tûz éget el egy gyapothalmot, szabaddá teszi a jógit a bûntõl; aztán a jó tettek kötelékei is lehullanak róla. 52. A hatalmas jógi eléri a pránajáma révén a lelki képességek nyolc fajtáját, az erények és bûnök óceánján átkel, szabadon mozogva a három világban. Az idõtartam növelése 53. Aztán fokozatosan képessé kell tennie magát, hogy három ghariszon keresztül gyakoroljon / másfél óra egyhuzamban; képessé kell válnia enynyi idõn át visszatartani a lélegzetét/. Ezáltal a jógi kétségkívül elnyer minden vágyott erõt. 41 Sziddhik vagy tökéletességek 54. A jógi a következõ erõkre tesz szert: - vákja sziddhi /jövõbe látás/, kivetíti magát bárhová, ahová akarja /kámacsári/, tisztánlátás /duradriszthi/, tisztánhallás /durasruti/, finom-látás /suksma-driszthi/, a más testébe való belépés ereje /parakájpraveszana/, közönséges fémeket arannyá változtatás képessége ürülékével vagy vizeletével dörzsölve õket, a láthatatlanná válás ereje és végül a levegõben való mozgás. A nyolc aisvarja vagy felsőbbrendű erő: 1. animá /parányiság vagy láthatatlanság/, 2. mahimá /kiterjedés vagy végtelenség/, 3.laghimá /súlytalanság/, 4. garimá /túlsúly vagy gravitáció/, 5. prákámja /ellenáll-

23 hatatlan akarat/, 6. ísittva /felsőbbség/, 7. kámavaszáya /az érzékek teljes kontrollja/, 8. vasittva /varázslat vagy azonnali hipnotizmus/. II. A ghata -avaszthá Amikor a pránajáma gyakorlása által a jógi eléri a ghata /vizeskorsó/ állapotát, akkor számára semmi nincs e kerek világon, amit ne tudna megvalósítani. 56. A ghatát olyan állapotnak tartják, amelyben a prána és az apána vájuk, a náda és a vindu, a dzsivátmá /egyéni lélek/ és a Paramátmá / a mindenség lelke/ egyesül és együttmûködik. 57. Amikor eléri a lélegzet visszatartásának képességét /pl. révületben/ három órán keresztül, akkor feltétlenül és teljes bizonyossággal megjelenik a pratyahár csodálatos állapota. 58. A jógi bármely tárgyat észlel, tartsa azt a lélek megjelenésének. Amikor a különbözõ érzékek mûködésének módját ismeri, akkor lehet uralni õket. 59. Amikor rengeteg gyakorlás árán a jógi egyetlen kumbhakát három teljes órára tud kiterjeszteni, amikor nyolc danda /három órányi/ idõre a jógi légzése félbeszakad, akkor az a bölcs a hüvelykujján egyensúlyozhatja magát; de a többiek számára úgy jelenik meg, mintha õrült lenne. Amikor olyan szintre jutott, hogy a lélegzetét egy yamá idejére visszatartsa, lecsökkentheti a kumbhaka gyakorlását napi egy alkalomra. Amikor képes arra, hogy a lélegzetét nyolc danda ideig tartsa, olyan könnyűvé válik, mint a gyapot, és a hüvelykujján meg tudja tartani a saját súlyát. III. A Paricsája 60. Ezután további gyakorlással a jógi eléri a paricsája-avaszthát. Amikor a levegõ elhagyja a napot és a holdat /a jobb és a bal orrlyukat/, mozdulatlan és rendíthetetlen marad a szusumná vezeték éterében, akkor a paricsája állapotában van. 61. Amikor õ a jóga gyakorlása révén megszerzi a cselekvés erejét /kriyá sakti/, áthatol a hat csakrán és eléri a paricsája biztos feltételeit, akkor a jógi valóban látja a karma háromszoros hatásait. 62. Akkor a jógi szüntesse meg a karmák sokaságát a pranavával /OM/; teljesítse be a kayavyuhát /egy misztikus folyamat a test különbözõ szkandáinak elrendezésére/, hogy leélvezze vagy elszenvedje egy életen belül minden tettének következményét az újraszületés kényszere nélkül.

24 63. Abban az idõben a nagy jógi az ötszörös dháranát gyakorolja, /a Vishnura való összpontosítás formáit/, miáltal az öt elem fölötti uralom elnyerhetõ, és a bármelyikük ártó hatásától való félelem eltûnik. (Föld, víz, tûz, levegõ, ákasa nem lehet ártalmas számára.) (Öt kumbhakát kell végeznie mindegyik központnál vagy csakránál.) 64. A bölcs jógi gyakorolja így a dháranát: - öt gáta /két és fél óra/ az ádhára lótuszban (múladhára); öt gáta a linga székhelyén /szvádisztháná/, öt gáta a fölötte lévõ területen /a köldöknél, manipur/ és ugyanannyi a szívben /anáhata/; öt gáta a torokban /viszuddha/, és végül tartsa fönn a dháranát öt gáta idõre a két szemöldök közötti térben /andzsapúr/. Ezzel a gyakorlattal az elemek megszûnnek kárt okozni a nagy jóginak. 65. A nagy jógi, aki így folyamatosan gyakorolja a koncentrációt /dháraná/, sohasem hal meg a nagy Brahmá ciklusainak százain keresztül. IV. A Nispatti 66. Ezután fokozatosan gyakorolva a nagy jógi eléri a nispatti-avaszthát /a beteljesülés állapotát/. A jógi minden karma-csírát megsemmisítve, melyek a kezdetek óta léteztek, a halhatatlanság vizét issza. 67. Amikor a dzsivan-muktát /jelenlegi életben való megszabadulás/ a békés jógi elérte gyakorlás révén, a szamádhi /meditáció/ beteljesül; és amikor a kiteljesedett szamádhinak ez az állapota akarattal is elõidézhetõ, akkor a jógi tartsa fenn a tudat éberségét /csetaná/ a levegõvel és a krijásakti erejével együtt; uralja a hat kereket, és olvassza ezt be abba az erõbe, amit dzsnyána-saktinak hívnak. Amikor befejezte a karma megállításának munkáját, és elérte a szamádhit, a jógi megszabadul az élet kötelékétől, és tökéletesen nyugodtá és békéssé válik. Ilyen teljességnél a szamádhi automatikusan megjelenik akkor, amikor az éltető levegő /prána/ tudatosságot, erőt és gyorsaságot nyerve előretör az összes csakrán keresztül, és végül egybeolvad a megismerés erejével. 68. Most leírtuk a levegõ kezelését abból a célból, hogy eltávolítsuk a nehézségeket, melyek a jógira várnak; a váju-szádhanának ez az ismerete elpusztít minden szenvedést és örömet a mindenség körforgásában. 69. Amikor az ügyes jógi nyelvét a szájpadlás gyökeréhez helyezve képes a prána vájút inni, akkor minden jóga teljesen feloldódik /mivel nincs többé szüksége jógára/. (Vagy megszabadul az összes betegségektõl.) 43

25 Amikor az ügyes jógi ismerve a prána és apána mûködésének törvényeit, képes a hideg szelet inni azáltal, hogy a szájára koncentrál, amely varjúcsõr formát vesz fel, akkor elnyeri a szabadságot. 71. A bölcs jógi, aki naponta issza a nektáros levegõt helyes szabályok szerint, legyõzi a fáradtságot, a lázat, a romlást, az öregkort és mindenféle sérülést. 72. A nyelvet felfelé irányítva, amikor a jógi képes a holdból áradó nektárt inni a két szemöldök közötti helyen, egy hónapon belül bizonyosan legyõzi a halált. A hold az intelligencia szimbóluma a tudatban. 73. Amikor a megfelelõ jóga-módszerrel szilárdan lezárja a hangrést, és Kundaliní istennõn meditál, akkor õ a halhatatlanság hold-vizét issza, és bölccsé vagy költõvé válik hat hónapon belül. 74. Amikor a varjúcsõrön keresztül issza a levegõt mind a reggeli, mind az esti kettõs fényben /hajnalban ill. alkonyatkor/, és azon szemlélõdik, ahogy az a Kundaliní szájába megy, akkor a tüdõvész meggyógyul. 75. Amikor a bölcs jógi nappal és éjjel issza a nedût a varjúcsõrön át, minden betegsége megszûnik: bizonyosan szert tesz a tisztánhallás és tisztánlátás képességére. Az a tapasztalt jógi, aki ezt folyamatosan végzi, hamarosan eléri a következő erőket: hallani a hallhatatlant, látni a láthatatlant, és ő maga is láthatatlanná válik. 76. Amikor szilárdan összezárja a fogat /a felsõt az alsó állkapocsra nyomva/, és a nyelvet felhelyezve a bölcs jógi nagyon lassan kortyolja a nektárt, rövid idõn belül legyõzi a halált. 77. Az, aki naponta végzi ezt a gyakorlatot csupán hat hónapon keresztül, megszabadul minden bûntõl, megszüntet minden betegséget. 78. Ha egy éven keresztül folytatja ezt a gyakorlatot, Bhairavává válik; megszerzi az animá képességét és más erõket, ural minden elemet és erõt. Bhairava Lord Siva hatalmas erejű megjelenése, és nyolc jellemzője van. Ezek: asitánga vagy sötét test, ru-ru vagy zord megjelenés, kupita vagy rosszalló tekintet, krodhan vagy harag, csanda vagy agresszív hangulat, unmatta vagy dühös hangulat, bhíszan vagy szörnyű hangulat és szanghára vagy romboló hangulat. 79. Ha a jógi fél másodpercig hátra és felhúzott nyelvvel marad, mentessé válik a betegségektõl, a haláltól és az öregkortól. Ha a jógi képes /ugyanakkor, amikor a varjúcsőrszerű ajkakon keresztül lélegzik/ a nyelvét felfelé tartani akárcsak fél percre is, védett lesz a betegségekkel, öregséggel és halállal szemben.

26 80. Bizony mondom nektek, hogy az az ember sohasem hal meg, aki nyelvét hátranyomva meditál az életerõvel vagy pránával egyesülve. 81. A jóga és ezen gyakorlat révén hasonlóvá válik Kámadévához vetélytárs nélkül. Nem érez többé éhséget, szomjúságot, sem álmosságot, sem ájulást. 82. Ezeket a módszereket követve a nagy jógi a világban tökéletesen függetlenné válik; megszabadul minden akadálytól, mindenhová eljuthat. 83. Így gyakorolva nem születik többé újra, nem szennyezi többé erény vagy bûn, az istenekkel együtt örül /világ/korszakokon keresztül. A testtartások 84. Nyolcvannégy testtartás van különféle változatokkal. Közülük négyet kell elsajátítani, melyeket alább említek: -I. sziddhászana II. padmászana III. ugrászana IV. szvasztikászana Sziddhászana 85. A sziddhászana, amely sikerre segíti a gyakorlót, így végzendõ: A sarokkal óvatosan nyomjuk a jónit, a másik sarkát a jógi helyezze a lingamra; tekintetét rögzítse fent a két szemöldök közötti helyen, legyen rendíthetetlen, és vonja vissza érzékeit. Teste legyen különösen egyenes és bármilyen görbeség nélkül üljön. A hely nyugalmas legyen és csendes. 86. Aki hamar el akarja érni a beteljesülést a jógában gyakorlás révén, sajátítsa el a sziddhászanát, és gyakorolja a légzés szabályozását. 87. E testtartás által a jógi elhagyva a világot megvalósítja a legmagasabb célt, és szerte a világon nincs testtartás, amely titkosabb lenne, mint ez. Felvéve ezt a testtartást és ebben szemlélõdve a jógi mentessé válik a bûntõl. Ez a sziddhászana a legalkalmasabb azoknak, akik a légzéskontrollt akarják gyakorolni. Segít átkelni a jelenségek világának óceánján, és elérni a legmagasabb célt. 45 A padmászana 88. Most leírom a lótuszülést, amely elhárít vagy meggyógyít minden betegséget: keresztezve a lábakat óvatosan tegyük a lábfejeket az ellenkezõ oldali combokra /tehát a bal lábat a jobb combra és megfordít-

27 46 va/; keresztezzük mindkét kart és helyezzük õket hasonlóan a combokra; az orrhegyen rögzítsük a tekintetet; nyomjuk a nyelvet a fogak tövéhez /az állat emeljük fel, a mellkas legyen tág/, aztán lassan szívjuk be a levegõt, töltsük meg a mellkast legjobb képességünk szerint, és lassan lélegezzünk ki megszakítatlan áramban. Felhúzva mindkét lábat helyezze őket az ellentétes combokra talppal felfelé. Hagyja kezeit a combokon nyugodni, szintén felfelé néző tenyerekkel. Majd a nyelvet az ínyhez szorítva irányítsa tekintetét az orr hegyére. Ezután mellkasát kidomborítva engedje rá az állát, és lélegezzen be lassan, a tüdőket teljesen megtöltve. Majd engedje ki hasonlóképpen lassan, de folyamatosan. Ennek a neve padmászana. 89. Ezt nem gyakorolhatja akárki, csak a bölcs ér el sikert benne. 90. Felvéve és gyakorolva ezt a testtartást, kétségtelen, hogy a gyakorló éltetõ levegõje egyszerre tökéletesen kiegyenlítetté válik, és harmonikusan áramlik át a testen. 91. Lótuszülésben ülve és ismerve a prána és az apána mûködését, amikor a jógi megvalósítja a légzés szabályozását, felszabadul. Bizony mondom nektek. Bizony, az igazságot mondom nektek. Az ugrászana 92. Mindkét lábat nyújtsuk ki és tegyük szét õket, szilárdan fogjuk meg a fejet kezünkkel, és tegyük a térdekre. Ezt hívják ugrászanának /szigorú tartásnak/, ez serkenti a levegõ mozgását, megszünteti a tompaságot és a test nehézkességét, paszcsima-uttánának is hívják /hátsó keresztezõ testtartás/. Az a bölcs, aki naponta gyakorolja ezt a nemes pózt, bizonyosan serkenteni tudja a levegõ áramlását a végbélnyílástól felfelé. Nyújtsa ki mindkét lábát szorosan egymás mellett tartva, majd tegye fejét a térdeire kézzel megfogva a lábakat. Ezt hívják ugrászanának. Fejleszti az idegek energiáját, és feloldja a test letargiáját. Paszcsimottama néven is ismert. 93. Azok, akik gyakorolják ezt, minden sziddhit megszereznek; ezért azoknak, akik nagyon szeretnék elérni ezeket a képességeket, szorgalmasan kell gyakorolniuk ezt. A jógi, aki ezt a kitűnő ászanát mindennap gyakorolja, egyértelműen képes lesz arra, hogy a pránát a Szusumná nádiba juttassa. 94. Ezt a legnagyobb gonddal titokban kell tartani, és nem lehet megadni bárkinek vagy mindenkinek. Ezáltal a vájúsziddhi könnyen elérhetõ, és elpusztítja a tengernyi nyomorúságot.

28 A szvasztikászana 95.Helyezzük a talpakat teljesen a combok alá, tartsuk a testet egyenesen, üljünk kényelmesen. Ezt hívják szvasztikászanának. Helyezze két lábfejét az ellenkezõ térdhajlatokba, majd üljön egyenesen könnyû /relaxált/ tartásban. Ennek a neve szvasztikászana. 96.Ezen a módon kell a bölcs jóginak gyakorolnia a levegõ szabályozását. Nem támadhatja meg betegség a testét, és eléri a vájúsziddhit. 97.Ezt szukhászanának, könnyû tartásnak is hívják. Az egészséget adó jó szvasztikászanát tartsa a jógi titokban. 47

29 IV. Fejezet Jóni-mudrá. A kaulák szent itala Elõször erõteljes belégzéssel rögzítse a tudatot az ádhár lótuszban. Aztán a gát területén lévõ jóni összehúzásához fogjon hozzá. Az elején /azaz miután felvettük a megfelelő ülőhelyzetet/ koncentráljuk szellemünket a múládhára csakrára a púraka segítségével úgy, hogy közben megfeszítjük a gátizmot. (A púraka a bal orrlyukon való belégzés, miközben a jobbat befogjuk a hüvelykujjal. Ennek a gyakorlatnak valószínűleg az a célja, hogy felébressze a Kundalinít, aki a múládhára csakrában alszik.) 2. Mélyedjen el a Szerelem Istenének látásában, aki ott a Brahma-jóniban lakik, szép, mint a bandhuk virág, ragyogó, mint tízmillió nap, és hûvös, mint tízmillió hold. Fölötte van egy nagyon kicsi és finom fényesség, mely az értelemnek a formája. Aztán képzelje el, ahogyan egyesül a Szerelem Istene a fényességgel /Síva és Sakti/. Ezután képzelje el a Kundalinít: illatos, mint a bandhuka virág, és belép a Brahma-márgába, melyet ezer nap és hold sugara világít meg, felső végében a Tudást a legfényesebb formájában szimbolizáló vékonyka fénysugárral. Elmélkedjen azon, hogy Átmanja itt van, mintha ezzel a tudással lenne beburkolva. /Itt a Káma szó a Kundalinít jelöli, amely valójában a szellemi erővé átalakult termékenyítő mag ezoterikus szimbóluma. A Brahmamárga vagy Brahma-randhra a középső ideg /szusumná/, amely végigvezet a gerincoszlopon, és a Tudás Átjárójának hívják./ 3. Aztán /elképzelve ezt/ felmegy a szusumná csatornán, a három testen a megfelelõ sorrendben. Minden csakrában nektár sugárzik, melynek jellemzõje a nagy boldogság. Színe fehéres rózsaszín, tele ragyogással, a halhatatlan nedût záporozza lefelé sugaraiban. Igya a jógi a halhatatlanság borát, mely isteni, aztán újra lépjen be a kulába /azaz a gát környékére/! (Amíg ezek a finomtestek felemelkednek, minden szinten ezt a nektárt isszák, melyet kulámritának hívnak.) Majd az ember létezésének három formája /fizikai, mentális, kauzális/ úgy létezik a tapasztalatban, mintha ezen az átjárón mozognának felfelé a végső üdvösség ambróziáját keresve, amely a holdból szivárog az agy tetejére.

30 (A Linga-trája a létezés három formáját mutatja be fizikai, mentális és okozati -, amelyek mindegyikében az Én felváltva időzik. Ezek úgy is ismertek, mint sztúla saríra, szuksma saríra és kárana saríra.) Ez a Kundaliní rózsás, energiával töltött nektárfolyamként jelenik meg, felmegy a másik végéhez /azaz a szahaszrárába/, megkóstolja az isteni ambróziát, és visszatér a helyére. Újra és újra felmegy kilövellésszerűen és nem máshogy. Ebben a sasztrában ez az áramlás életerőként van leírva. Végül a Kundaliní beleolvad és elvész a Tudás tüzében, amely az Átman. /Kundalinít vagy az átalakult szexuális energiát ezoterikusan mint Saktit Siva hitvesét írják le. Sivát az agyközpontban lakozó Átmanként ábrázolják. A szahaszrarában egyesül Sakti Sivával. 4. Aztán térjen vissza a kulába a mátrá jóga /azaz pránájáma/ gyakorlásával. Ezt a jónit a tantrákban én az élettel egyenlõnek nevezem. 5. Ismét mélyedjen el a jóniban, ahol a halál tüze lakik Siva természete stb. Így írtam le a nagy jóni-mudrá gyakorlásának módját. Attól kezdve, hogy sikerre visszük ennek gyakorlását, semmi nincs, amit ne lehetne beteljesíteni. 6. Még azok a mantrák is, amelyek eltorzultak /csinna/ vagy megbénultak /kilita/, tûz perzselte meg õket /sztambhita/, vagy melyek ragyogása eltompult, vagy melyek sötétek és el kell hagyni õket, vagy amelyek gonoszak vagy túl öregek, vagy amelyek bimbózó fiatalságukban önteltek, vagy az ellenség oldalára álltak, vagy gyengék vagy lényegtelenek életerõ híján, vagy amit több száz részre szabdaltak, még azok is termékennyé válnak idõ és rendszeresség által. Mindezek erõket és felszabadulást adhatnak, ha helyesen kapja a tanítvány a Mestertõl, miután az megfelelõ szertartás szerint beavatta és ezerszer megtisztította õt. Ezt a jóni-mudrát azért írtam le, hogy a tanítvány méltóvá váljon /a misztériumokba való beavatásra/ és megkapja a mantrákat. Ennek a jóni-mudrának a gyakorlására vonatkozó útmutatások hiányosak vagy részlegesek, hibásak stb. A jóga elsajátításához az irányelveket csak a Mester adhatja meg. Amikor ő ezeket ezer áldással átadja, csak akkor válnak gyümölcsözővé, és ez a tartás csak akkor nevezhető méltán jónimudrának. 7. Aki a jóni-mudrát gyakorolja, azt nem szennyezi vétek, legyen bár ezer bráhmana gyilkosa vagy ölje le a három világ minden lakóját. 8. Akár Mesterét öli meg, akár bort iszik, lop vagy megszentségteleníti nevelõje ágyát, nem mocskolódik be ezektõl a bûnöktõl sem ennek a mudrának erénye folytán. 49

31 9. Ezért azoknak, akik a felszabadulásra vágynak, naponta kell gyakorolniuk. Gyakorlás /abhjásza/ által érhetõ el a siker; gyakorlással lehet elnyerni a szabadságot. 10. A tökéletes éberséget a gyakorlás hozza meg. A jóga gyakorlással valósítható meg. A mudrákban a siker gyakorlás révén jön el; gyakorlással nyerhetõ el a siker a pránajámában. A halált áldozata gyakorlással szedheti rá, gyakorlással gyõzheti le az ember a halált. 11. Gyakorlás által nyerheti el valaki a prófécia /vács/ képességét és azt a képességet, hogy bárhová eljuthasson akarata puszta megfeszítésével. Ezt a jóni-mudrát a legnagyobb titokban kell tartani, és nem lehet mindenkinek megadni. Még ha halállal fenyegetnének is, akkor sem szabad feltárni és illetéktelenek kezére adni. A gyakorlás a szavak hatalmát is megadja /azaz bármi kimondott valóra válik/, és a mindenhatóságot /bármely kívánság teljesül/. A Kundaliní felébresztése Most elmondom nektek a legjobb eszközt a jógában a siker elérésére. A gyakorlóknak titokban kell ezt tartaniuk. Ez a legmegközelíthetetlenebb jóga. 13. Amikor az alvó Kundaliní istennõ felébred, a Mester kegyelme révén, akkor minden lótusz és csomó könnyedén átjárhatóvá válik. 14. Ezért abból a célból, hogy az istennõ, aki a Brahmarandhra szájánál alszik /a szusumná legbelsõ üregében/, felébredjen, a mudrákat a legnagyobb gonddal kell gyakorolni. 15. A sok mudra közül a következõ tíz a legjobb: mahámudrá, mahábandha, mahávedha, kecsari, dzsálandar, mulabandha, viparítkarana, uddana, vadzsrondi és sakticsálana 16. Kedvesem, most elmondom neked a mahámudrát, melynek gyakorlásával értek el sikert a jógában az õsi bölcsek, Kapila és mások is. (A bölcs Kapila a szánkhja filozófia rendszer híres szerzõje.) Mahámudrá 17. A Mester útmutatásainak megfelelõen nyomd gyengéden a gátat a bal sarokkal. A jobb lábat kinyújtva tartsd erõsen két kezeddel. Lezárva a test kilenc kapuját, helyezd az állat a mellkasra. Aztán összpontosíts a tudat rezgéseire, lélegezz be és tartsd benn a levegõt kumbhakával /olyan hosszan, amennyire kényelmesen képes vagy visszatartani/. Ez a mahámudrá, melyet minden tantrában titokban tartanak. A megszilár-

32 dult tudatú jógi, miután elvégezte ezt a bal oldalra, gyakorolja a jobb oldalra is; és minden esetben szilárdnak kell lennie a pránájámában a légzés szabályozásában. (A kilenc testnyílás: két szem, két fül, két orrlyuk, száj, nemi szerv, húgycső- és végbélnyílás. Lezárva mindezeket terjesszük a pránát a Tudás Átjáróján végig.) 18. Ezen az úton még a legszerencsétlenebb jógi is elérheti a sikert. Ezek az eszközök a test minden csatornáját serkentik és cselekvésre ösztönzik; az élet növekszik, a romlás megtorpan és minden bûn megsemmisül. A betegségek meggyógyulnak, a gyomor tüze megnõ. Makulátlan szépséget kölcsönöz a testnek, megsemmisíti az öregséget és a halált. A vágyak és örömök gyümölcsei elérhetõek, az érzékek uraltak. A jógi, aki megszilárdult a meditációban, szert tesz minden fent említett dologra a gyakorlás által. Habozás nélkül hozzá kell fogni. Minden idegcsatorna aktiválódik, a szexuális vágy kontrollált, és a testben lévő minden elerőtlenedett sav kiküszöbölődik. A Kundaliní szintén energiával telítődik, amikor az éltető levegővel együtt belép a Tudás Átjáróján. A többi jótétemény a következő: ld. előbb. 19. Ó, ti imádott istenek! Ismerve ezt a mudrát, a legnagyobb gonddal titokban kell tartani! Megvalósítva ezt a jógi átkel a világ óceánján. 20. Ez a mudra, melyet leírtam, a gyakorló minden vágyát teljesíti. Titokban kell gyakorolni, és sohasem szabad mindenkinek átadni. Ez a mahámudrá minden jógi számára a Kámadhenu a hindu mitológia mennyei tehene, melyről azt tartják, hogy bármit, amit kérnek tőle, teljesíteni tud. 51 Mahábandha 21. Aztán /a mahámudra után/ kinyújtva a jobb lábat, tegye a bal combra; a gátat összeszorítva húzza felfelé az apána vájut, és egyesítse a szamána vájúval; irányítsa a prána vájut lefelé, és aztán a bölcs jógi kösse össze mindhármat a köldökben. /A pránát és az apánát kell összekapcsolni a szamánával a köldökben./ Most a mahábandhát mondtam el nektek, amely megmutatja az utat a felszabaduláshoz. Ezáltal a jógi testében lévõ csatornák minden folyadéka a fej felé hajtódik. Nagy óvatossággal kell gyakorolni váltakozva mindkét lábbal. A következőben nyújtsuk ki az egyik lábat, és hajlítsuk be a másikat, majd tegyük az ellentétes combra. Ezután, összehúzva a végbélnyílást és a gátat, mozgassuk az apánát /lefelé folyó levegő/ a szamánával együtt /köldök körüli

33 levegő/ felfelé, miközben a pránát lenyomjuk. Ennek neve mahábandha /nagy kötés/, amely az idegek hálózatában felgyülemlett váladékot felküldi egyenesen az agyba, és felsőbbrendű erőket ad a jóginak. 22. E gyakorlat révén a szél belép a szusumná középsõ csatornájába, a test felpezsdül tõle, a nádik szilárdan összekötõdnek, a jógi szíve megtelik derûvel. E bandha révén a nagy jógi betölti minden vágyát. Ez segíti a jógit abban, hogy kitágítsa a tüdejét, amennyire csak lehetséges Mahávédha Ó, három világ istennõi! Amikor a jógi, miközben végrehajtja a mahábandhát, a prána és apána egyesülését idézve ezzel elõ, belsõ szerveit megtölti levegõvel, és lassan az ülep felé vezeti, azt hívják mahávédhának. 24. A jógik legjobbja, a vájut mintegy fúróként használva áthatol azon a csomón, amely a szusumná ösvényén /annak bejáratánál/ fekszik, és aztán át kell jutnia a Brahma-csomón. A Brahma-csomó a brahmarandhra /a Tudás Átjárója/ felső végén fekszik, és a medulla oblongatán keresztül az agyközpontba vezet. Ez utóbbit az ezerszirmú szahaszrára lótusz képviseli. A Brahma-granthit néha a tobozmiriggyel azonosítják. 25. Az, aki gyakorolja ezt a mahávédhát, a legnagyobb titokban, szert tesz a vájúsziddhire /uralja a szelet/. Ez megszünteti a pusztulást és a halált. 26. Az istenségek, akik a csakrákban rejtõznek, finoman rezegnek a levegõ gyengéd ki- és beáramlása következtében a pránajáma közben; a nagy istennõ, Kunali Mahá Máyá szintén elmerülve lakik a Kailásza hegyben. Az Istennő /Kundaliní/ a múladhára csakrában lakik, és az irányított levegők ébresztik fel. Ő a hatalmas Sakti /Erő/, amely egyesülni megy fel a Kailászába /Sivával/. A Kailásza hegy Lord Siva tradicionális lakhelye. Ide az agy belső szentélyébe, amely a Kailászához hasonlatos, jön fel Kundaliní istennő vagy Sakti, hogy együtt élhessen hitvesével, Sivával, akit Átman vagy Purusa képvisel. 27. A mahámudrá és a mahábandha eredménytelen lesz, ha nem követi õket a mahávedha; ezért a jóginak mindhármat egymás után nagy gonddal kell gyakorolnia. 28. Az, aki naponta négyszer gyakorolja mindhármat nagy gonddal, kétségtelenül legyõzi a halált hat hónap alatt.

34 29. Csak egy sziddha ismeri e három /gyakorlat/ és még egy másik jelentõségét; ezeket tudva a gyakorló mindent elér. 30. Nagy titokban tartsa ezt a gyakorló, aki különleges képességek megszerzésére vágyik; máskülönben bizonyos, hogy a kívánt erõket sohasem fogja elérni a mudrák gyakorlása által. Kecsari 31. A bölcs jógi vadzsrászanában ülve egy helyen, amely minden háborgatástól mentes, szilárdan rögzítse tekintetét a két szemöldök közötti ponton; és hátrahúzva nyelvét rögzítse azt az epiglottis /nyeléskor a légcsövet záró porc/ fölötti üregben, nagy gonddal helyezve a nektár kútjának szájához /azaz lezárva a levegõ átjárását/. Ez a mudra, melyet híveim kérésére írtam le, a kecsari mudra. 32. Ó, Kedvesem! Tudva, hogy ez a siker forrása, folyvást gyakorolva idd naponta az ambróziát. Ezzel elnyered a vigrahasziddhit /a mikrokozmosz feletti hatalmat/, éppen úgy, ahogy az oroszlán felülkerekedik a halál elefántján. 33. Akár tiszta, akár szennyes, bármilyen állapotban van valaki, ha sikert ér el a kecsariban, tisztává válik. Semmi kétség efelõl. 34. Aki akárcsak egyetlen pillanatra is megvalósítja ezt, átkel a bûnök nagy óceánján, és az istenek /dévák/ világának örömeit élvezve, nemes családban születik majd újjá. 35. Az, aki nyugodtan és lustaság nélkül gyakorolja ezt a kecsari mudrát, száz Brahma idejét egy pillanatnak tartja. Egy Brahma nap földi év. Száz Brahma-nap az örökkévalóságot jelenti. 36. Aki a kecsari mudrát a Mester útmutatásainak megfelelõen ismeri, eléri a legmagasabb célt, legyen bár a legnagyobb bûnökben vétkes. 37. Ó, te, aki imádod az isteneket! Ez a mudra olyan drága, akár az élet, nem lehet mindenkinek megadni; nagy gonddal el kell rejteni. 53 Dzsálandhara 38. Összehúzva a torok izmait, nyomd az állat a mellre. Ezt hívják dzsálandhara mudrának. Még az istenek is becsben tartják, mint felbecsülhetetlent. A köldök körüli terület tüze felissza a nektárt, amely kiválik az ezerlevelû lótuszból. /Megakadályozandó, hogy a nektár ilyen módon felemésztõdjön/, ezt a bandhát kell gyakorolni.

35 39. E bandha révén a bölcs jógi maga issza a nektárt, és elérve a halhatatlanságot élvezi a három világot. 40. Ez a dzsalandhara bandha sikert hoz a gyakorlónak; a jógi, aki vágyik a sikerre, mindennap gyakorolja. Mulabandha Jól nyomva a végbelet a sarokkal, a gyakorlásban lassan és erõteljesen húzzuk felfelé az apána vájut. Ezt írják le mulabandhaként, a pusztulás és a halál megsemmisítõjeként. 42. Ha e mudra gyakorlása közben a jógi egyesíteni tudja az apánát a prána vájuval, akkor ez természetesen a jóni-mudra lesz. 43. Az, aki megvalósította a jóni-mudrát, ugyan mit nem valósított még meg ezen a világon. Lótuszülésben ülve, minden haszontalanságtól mentesen, a jógi, elhagyva a földet, a levegõben mozog e mudrá erénye által. 44. Ha a bölcs jógi arra vágyik, hogy átkeljen a világ óceánján, titokban gyakorolja ezt egy nyugalmas helyen. Viparit-karana 45. A fejet a talajra téve nyújtsa felfelé a lábait, mozgassa õket körbe-körbe. Ez a viparit-karana, melyet minden tantrában titokban tartanak. 46. A jógi, aki naponta három órán keresztül gyakorolja ezt, legyõzi a halált, és még a pralajában sem pusztul el. /Az univerzum végsõ pusztulása./ 47. Õ, aki a nektárt issza, egyenlõ a sziddhákkal; aki ezt a bandhát gyakorolja, adeptusszá /kiválasztottá/ válik minden teremtmény közül. Uddána bandha 48. Amikor a beleket a köldök fölött és alatt a bal oldalra húzzuk, ezt hívják uddána-bandhának minden bûn és bánat elpusztítójának. A hasüreg bal oldali szerveit a köldök fölé kell hozni. Ez az uddána bandha, a halál elefántjának oroszlánja. Nyomd a köldököt fel és le, miáltal összehúzod és kiterjeszted a gyomrot vagy húzd be a gyomrot, amennyire csak tudod, miközben a köldököt felnyomod. 49. A jógi, aki rendszeresen gyakorolja ezt naponta négyszer, ezáltal megtisztítja köldökét, és így a szelek is megtisztulnak. 50. Hat hónapig gyakorolva ezt, a jógi biztosan legyõzi a halált; az emésztés tüze felgerjed, és a testben bõségessé válnak a nedvek.

36 51. Ezáltal tehát a vigrahasziddhi szintén elérhetõ. Ez a jógi minden betegségét bizonyosan megszünteti. 52. Megtanulva a módszert a Mestertõl, a bölcs jógi nagy gonddal gyakorolja ezt. Ezt a leghozzáférhetetlenebb mudrát egy nyugodt és zavartalan helyen kell gyakorolni. Most pedig híveim javára elmondom minden mudrák legtitkosabbját, név szerint a vadzsrolit, amely az összes világi illúzió feloszlatója. A vadzsroli mudrá gyakorlásával még egy világi ember is szabaddá válhat, feltéve, hogy elszántan törekszik rá, még akkor is, ha nem követte a jóga összes útmutatását. A vadzsroli gyakorlása még azoknak is megszabadulást hoz, akiket világi kötelékek nyűgöznek le. Éppen ezért nagy gonddal gyakorolni ezt minden jógi feladata. A bölcs jóginak először saját testébe kell felszívnia a hüvelyben lévő folyadékot, úgy, hogy összehúzza saját szervének vezetékét, majd magömlés nélkül közösül. Ha ez mégis elindulna, a jóni-mudrá eszközeivel kell visszatartani. Ezután a /visszatartott/ magfolyadékot a bal oldali vezetékbe kell terelni, és a közösülést kis időre abba kell hagyni. Ezek után a Mester útmutatásai szerint egy hosszú apána-bevétellel /belégzés/ egyetlen győzedelmes erőfeszítéssel kell a még hüvelyben maradt folyadékot felszívni. Ezzel a módszerrel a jógi gyorsan a jóga mesterévé válhat, és Mestere lótusz-lábainak imádójaként hamarosan jogosult lesz az ételek legjobbikára /azaz a szahaszrárából eredő nektárra/. Tudnod kell, hogy a magfolyadék a hold, a petefészek nedve pedig a nap. A kettőnek egy testen belül kell egyesülnie. Valójában Én vagyok a magfolyadék, a petefolyadék pedig Sakti. Amikor a kettő a jógi testében egyesül, isteni teste lesz. A magfolyadék elpazarlását halál követi; megőrzése az élet. Ezt a folyadékot tehát lelkiismeretesen kell őrizni. Az emberi születés és halál okozója kétségtelenül ez a magfolyadék. Ezt tudván a jóginak gyakorolnia kell a visszatartását. Amikor a magfolyadékot aprólékosan ellenőrzés alatt tartjuk, bármi más ezen a világon könnyen irányítható lesz. Tulajdonképpen az Ő kegyelméből váltam Én magam is azzá, aki vagyok. Az emberek, akik tévhitben élnek, továbbá folyamatosan romlás és halál áldozatai ezen a földön, örömüket és bánatukat egyenlővé tehetnék a magfolyadék visszatartásával. Ez a jógának áldásos formája, és különösen áldásos jógik számára. Még a világi életben elkötelezettek is sikert érhetnek el az ellenőrzés gyakorlásával. 55

37 56 A siker még ebben az életben érkezik el, ha a megfelelő időben gyakorolnak. Ez a jóga mindenképpen véget vet a világi élet szenvedéseinek. Rajta keresztül a jógi gyorsan megszerzi az erőket, és hatalmas boldogságot tapasztal. Ezért rendszeresen kell gyakorolni. A szahadzsoli és az amaroli a vadzsroli két másik formája. A magfolyadék bármelyik módszerrel megőrizhető. Ha a magfolyadék véletlenül mégis elfolyna, és a hold és a nap egyesülne, vissza kell szívni azt a nemiszerv vezetékén keresztül. Ezt hívjuk amarolinak. Amikor a jógi képes a jóni-mudrá módszereivel kontrollálni és megállítani magja folyását, azt szahadzsolinak hívjuk. Ezt az összes tantrában titokban tartják. Ezek /szahadzsoli és amaroli/ csak nevükben különböznek, hatásukban ugyanazok. Tehát a jógi bármelyiket használhatja de nagy figyelemmel. Ezt a jógát híveim iránt érzett nagy szeretetem miatt írtam le. Különben ez titok, és nem szabad fűnek-fának elárulni. Ennél titokzatosabb jóga nem létezik sem a múltban nem volt, sem a jövőben nem lesz. A bölcsnek tehát nagyon gondosan kell ezt titokban tartania. Az, aki mély belégzés után vizeletének folyását visszatartja apránként kiengedi, majd újra visszatartja és ezt a Mester útmutatásai alapján mindennap gyakorolja, magfolyadékán is uralkodni fog. Ez mindenféle erőkkel ruházza fel őt. Ha ezt fél évig gyakorolja a Mester irányításával, akkor akár száz nővel kapcsolatba lépve sem veszíti el magfolyadékát. Ha egyszer megtaláltuk a magfolyadék visszatartásának a kulcsát, mi mást kellene még tennünk ezen a földön. Az én ritka isteni tudásom is ennek a boldog megtartóztatásnak az eredménye. Vadzsrondi mudra 53. Híveim iránti könyörületességemtõl megindítva, elmagyarázom most a Vadzsrondi mudrát, ami a világ sötétségének elpusztítója, és a legnagyobb titok minden titok közül. 54. A családos ember felszabadul, ha gyakorolja a Vadzsrondi mudrát, még ha minden vágyát követi is, és nem veti alá magát a jóga szabályainak. 55. Még azokat is felszabadítja a Vadzsrolijóga gyakorlás, akik teljesen belemerültek az érzékiségbe, ezért a jóginak a legnagyobb óvatossággal kell gyakorolnia.

38 56. Elõször is a különleges adottságokkal rendelkezõ gyakorló vezesse be a saját testébe a megfelelõ módszer szerint a csírasejtet a nõi nemi szervbõl a húgycsövön való felszívással; tartsa vissza a magját, és gyakorolja a közösülést. Ha az ondó mégis elindulna, a jóni mudra gyakorlásával állítsa meg az elfolyást. Ezután vezesse a magfolyadékot a bal csatornába, és a közösülést hagyja abba. Rövid idõ elteltével újra folytassa tovább. Az elöljáró utasításai szerint, és a Hum mantrát hallatva az Apána vájú összehúzásával erõteljesen húzza fel a magfolyadékot a méhbõl. 57. A Guru lótusz lábait imádó jógi rendszerint gyors sikert ér el a jógában ha nektárt, vagy tejet iszik ezen a módon. 58. Tudd, hogy a magfolyadék hold jellegû, a csíra sejtek pedig a nap szimbólumai; a jóginak ezeket kell a legnagyobb óvatossággal egyesítenie saját testében. 59. Én vagyok a mag, a Sakti a csíra folyadék; amikor a kettõ egyesül, a jógi eléri a siker állapotát, a teste sugárzóvá és istenivé válik. 60. A magfolyadék elvesztése a halál, belsõ megõrzése pedig az élet; ezért a jógi õrizze meg a magját nagy gondossággal. 61. Bizony, bizony, az emberek születnek és meghalnak a magfolyadék által; tudva ezt a jógi mindig gyakorolja a magja megõrzését. 62. Ha a jógi nagy erõfeszítéseken keresztül a magfolyadék megõrzését sikeresen megvalósítja, mi az amit nem érhetne el ezen a világon? A mag megõrzésnek jelentõségén keresztül hozzám hasonlóvá válik a dicsõségben. 63. A vindu (mag) okozza minden e világon élõ teremtmény gyönyörét és fájdalmát, ki bolondult meg hogy a halál és pusztulás markába essen? A jógi számára a magnak ez a megõrzése a legjobb minden jóga közül, ez a boldogságot adó. 64. Az ember erõt kap ennek gyakorlásától, annak ellenére, hogy belebonyolódik az élvezetekbe, jelenlegi életén belül egy évszak alatt válik beavatottá a gyakorláson keresztül. 65. A jógi ezek gyakorlása által biztosan elér mindenféle erõt, és ez alatt a világ megszámlálhatatlan élvezeteit élvezi. 66. Ez a jóga nagy élvezetek mellett gyakorolható, ezért a jóginak gyakorolnia kell. 67. Két változata van a Vadzsrondinak, ezeket Szahadzsóninak és Amaraninak hívják, mindezekkel a jógi õrizze meg magját. 68. Ha a közösüléskor a magfolyadék erõteljesen elfolyik, és van hely a nap és a hold egyesülésére, akkor szívja fel ezt a keveréket a húgycsövén keresztül. Ez az Amarani. 57

39 Az eljárást, amely a magfolyadékot az elfolyás pillanatában visszatartja a jóni mudra segítségével Szahadzsóninak hívják. Ezt valamennyi tantra titokban tartja. 70. Végül is ezek (Szahadzsóni és Amarani) mûködése egyforma és a különbségek csak a nevekben merülnek fel, a jóginak ezeket a legnagyobb óvatossággal és elõvigyázatossággal kell gyakorolnia. 71. A híveim szeretete miatt tártam fel ezt a jógát; a legszigorúbb titokban kell tartani, és nem szabad átadni mindenkinek. 72. Ez a legnagyobb titok minden titok közül, amelyek voltak vagy lesznek, ezért a körültekintõ jóginak a legnagyobb titokban kell tartania, amenynyire csak lehetséges. 73. Abban a pillanatban amikor a húgycsõ kiürül a jógi erõteljesen szívja fel ezt az Apána vájún keresztül, és tartsa fent, azután bocsássa ki a lehetõ leglassabban, gyakorolja ezt nap mint nap a Guruja utasításainak megfelelõen, eléri a vindu sziddhit, (az erõt a mag felett), amely hatalmas erõket ad. 74. Õ, aki ezt naponta gyakorolja a Guruja utasításainak megfelelõen, nem veszíti el a magját még akkor sem, ha száz nõt élvez egyszerre. 75. Ó Parvati! Ha a vindu sziddhit eléred, mit nem tudsz még végrehajtani? Még istenségem megközelíthetetlen dicsõsége is elérhetõ ezen keresztül. Shakti-csálan 76. A bölcs jógi erõteljesen és határozottan emelje föl Kundaliní istennõt, aki az ádhár lótuszban alszik az apána vájú eszközével. Ez a shakti-csálan mudra, ez minden képességet megad. 77. Az, aki naponta gyakorolja ezt a shakti-csálant, az élet növekedését, és a betegségek pusztulását kapja. 78. Elhagyva az álmot /felébredve/, a kígyó /Kundaliní/ magától felemelkedik; ezért a jógi, aki az erõkre vágyik, ezt gyakorolja. 79. Az, aki mindig gyakorolja ezt a legjobb shakti-csálant a Mester útmutatásainak megfelelõen, elnyeri a vigrahasziddhit, amely az animá és más erõket adja, és nem fél többé a haláltól. 80. Az, aki helyesen és gondosan gyakorolja a shakti-csálant két percig, nagyon közel van a sikerhez. Ezt a mudrát megfelelõ testtartásban kell gyakorolnia a jóginak. 81. Ez az a tíz mudrá, melyekhez hasonló soha nem volt és soha nem lesz: bármelyikük gyakorlása révén az ember sziddhává válik, és eléri a sikert.

40 V. fejezet 1. Párvati: - Ó, Uram! Ó, szeretett Shankar! Mondd el nekem mindazok kedvéért, akiknek tudata a legmagasabb célt kutatja, a jóga akadályait és gátjait! 2. Siva: - Halld, ó Istennõ! Elmondok neked minden akadályt, amely a jóga útján áll. A felszabadulás elérésében az élvezetek /bhoga/ a legnagyobb akadályok mind közül. Bhoga (Élvezetek) 3. Nõk, ágyak, ülõhelyek, ruhák és gazdagság a jóga akadályai. Bétel, finom ételek, kocsik, királyság, nagyúri méltóság és hatalom; arany, ezüst, éppúgy mint a réz, drágakövek, áloéfa, tehenek; a Védák és a sásztrák tanulmányozása; éneklés, tánc és ékességek; hárfa, fuvola és dob; lovaglás lovon és elefánton; feleségek és gyerekek, világi élvezetek; megannyi akadály. Ezek a gátak, melyek az élvezetekbõl fakadnak /bhoga/. Most hallgasd meg azokat az akadályokat, melyek a szertartásos vallásosságból fakadnak. 59 Dharma (Vallási szertartások) 4. A következõk az akadályok, melyek a dharmából fakadnak: mosdás, istenségek tisztelete, a hold szent napjainak megtartása, tûzáldozat, sóvárgás a megszabadulásra, fogadalmak és bûnbánatok tartása, böjtök, vallási elõírások, csend, aszkéta gyakorlatok, elmélkedés és az elmélkedés tárgyai, mantrák és alamizsnaadás, világhír, ciszternák, tavak, kutak kiásása, kolostorok és ligetek alapítása; áldozás, éhezésre tett fogadalom, Csándrajána fogadalom és zarándoklatok. Dzsnyána (A tudásból származó akadályok) 5. Most elmagyarázom neked, ó, Párvati, az akadályokat, melyek a tudásból származnak. Gomukhászanában ülés és a dhauti gyakorlása /a belsõ