Biotikus tényezők. Populációk jellemzése. Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus. és interspecifikus kh.) Populációk együttesei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biotikus tényezők. Populációk jellemzése. Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus. és interspecifikus kh.) Populációk együttesei"

Átírás

1 Biotikus tényezők Populációk jellemzése Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus és interspecifikus kh.) Populációk együttesei

2 Populációk csoporttulajdonságai méret egyedszám, egyedsűrűség mérés natalitás,, mortalitás koreloszlás korfa, típusok térbeli eloszlás Populációdinamika: az egyedszám időbeli változását vizsgálja Demográfia: a népesedés számszerűen megadható adatait (összetételét, változását) elemző tudomány

3

4 Az egyed fogalma unitér szervezetek - zárt egyedfejlődési program - nem különíthető el olyan makroszkopikus egység, amelyből redukálható az egyed - ált. szabadon mozgók moduláris szervezetek - nyílt egyedfejlődési program - modul regenerálhat lható az egyed - ált. helytülők

5 a) Növekedés közben darabokra esnek: Lemna és Hydra b) Vegetatív hajtásokkal szaporodnak (eper indázása, hidrakolóniák) Moduláris szervezetek

6 c) sűrűn egymás mellett lévő egyedek (kőtörőfűféle, csalánozó (Tubulária)) d) hosszú távon fennmaradó, zömében halott anyagon alapuló

7 Az egyed fogalma unitér szervezetek - zárt egyedfejlődési program - nem különíthető el olyan makroszkopikus egység amelyből redukálható az egyed - ált. szabadon mozgók EGYED Genetikai egyed Fiziológiai egyed moduláris szervezetek - nyílt egyedfejlődési program - modul regenerálhat lható az egyed - ált. helytülők GENET RAMET

8

9

10 A populációk tulajdonságai egyedszám (N, [db]) 2(3) ]) egyedsűrűség (D, denzitás,, [egyed/m 2(3) ]) MÉRÉSE kvadrát módszer csapdázás jelölés-visszafogás

11 Lincoln-index index Egyedszámbecslés jelölés-visszafogás módszer alapján Feltevés: Az újrafogásban kapott mintapopulációban ugyanolyan arányban vannak jelölt egyedek, mint az egész populációban. visszafogásban a megjelöltek száma visszafogás során befogott összes egyed száma m/n = M/N összes megjelölt egyed száma populáció mérete N=(n*M)/m

12 A populáció méretének változásai születés = natalitás adott időintervallumban létrehozott utódok száma halálozás = mortalitás adott időintervallumban elhalálozott egyedek száma bevándorlás = immigráció kivándorlás = emigráció

13

14 A mortalitás korfüggő Túlélési görbék Túlélési programok Pearl: : 3 fő (elméleti) túlélésigörbe-típus típus. 1. típus: élete nagy részében kis halálozás, öregkorban nagy. pl. ember. 2. típus: állandó halálozási ráta. pl. egyes madarak, magbank a talajban. 3. típus: nagy fiatalkori halandóság, később kicsi. pl. halak, rovarok, tengeri gerinctelenek.

15 Túlélési görbék Svédország lakossága énekesrigó atlanti makréla

16

17 Túlélési görbék

18 Koreloszlás, korfa

19 b-d=-0,004! Koreloszlás Korfa

20 koreloszlás (korcsoportszerkezet): = az egyes korosztályok relatív részesedése a populáció-méretben; nemek szerint (gyakorisági eloszlás) korfa szerkesztése - három alaptípusa: növekvő, stabil, csökkenő. Változatlan környezetben a populációk a stabil koreloszlás felé tartanak. A stabil korcsoportszerkezet fajra jellemző, azt elsősorban az élőlény életmenetsajátosságai határozzák meg. A populációra jellemző, stabil fennmaradását biztosító koreloszlás ismerete gyakorlati szempontból is fontos, pl. természetvédelem: megőrizendő kis populációk vagy az élőhelyről kiveszett populációk visszatelepítése, vadgazdálkodás: a kilövéseknél kor szerinti válogatás úgy, hogy a populáció megőrizze szaporodóképességét. Jelentős a környezet szerepe is: pl. szélsőségesen száraz élőhelyen a csapadékjárás csak bizonyos években engedi meg a magról felújulást, egyes angliai erdőben a tölgy makkról újulása csak azokban az időszakokban lehetséges, mikor az egyébként a tölgymagoncokat visszarágó üregi nyúl populációja drasztikusan lecsökken a periódikusan ismétlődő mixomatosis járványok idején; amennyiben valamilyen kártevő egy szűkebb korosztályt tizedel meg, annak hiánya a továbbiakban is megmarad a korfán a korcsoportok foghíjasak.

21

22 Populációk térbeli eloszlása: a diszpergáltság Véletlen, random Egyenletes, szegregált Csoportos, aggregált

23

24 véletlen, random: : egy egyedtől a szomszédos egyed előfordulása egyforma valószínűségű a terület összes pontjában. A természetben a legritkább. Térben homogén élőhelyen, sokszor szukcesszionálisan pionír stádiumban. szabályos, szegregált: : az egyedek igyekeznek a lehető legtávolabb elhelyezkedni egymástól a korlátozott térben (pl. erős intraspecifikus kompetíció, territorialitás,, stb.). csoportos, aggregált: : az egyedek közötti távolság növekedésével csökken az előfordulási valószínűség. A természetben a leggyakoribb A csoportképzés lehet előnyös (pl. együtt vadászva könnyebb zsákmányejtés, védelem a ragadozóktól, szexuális szaporodásnál az ellenkező nem megtalálása könnyebb, növényeknél mikroklíma kedvező befolyásolása [pl. párnanövények]) illetve hátrányos is (pl. intraspecifikus kompetíció intenzívebb lehet, kórokozók könnyebben terjedhetnek). A mintázat léptékfüggő: : pl. egy gyümölcsösben a levéltetvek számát felvéve a fák léptékében véletlenszerű, adott növényen belül csomós, a kolóniájuk szintjén egyenletes. Az aggregáció okai: foltos terjedés (gyűjtögető magterjesztők, közelre szórt mag (ált. max m), klonális terjedés), egy környezeti háttérmintázat foltos (pl. szikfok-szikpadka, szikpadka, égeresben lábasfák), inter- >> intraspecifikus kompetíció hatása. Szegregáció okai: egyenletes terjedés (klonális( növények), a denzitásfüggő korai ritkulás (öngyérülés), inter- << intraspecifikus kompetíció, allelopátia, territorialitás.

25 Populációk csoporttulajdonságai méret egyedszám, egyedsűrűség mérés Populációdinamika natalitás,, mortalitás koreloszlás korfa, típusok Demográfia térbeli eloszlás

26 Populációdinamika N(t) a populáció egyedszáma t időpillanatban B születések száma D halálozások száma I bevándorlók száma E kivándorlók száma Általános mérlegegyenlet: N = B D + I E

27 Exponenciális növekedés N db egyedből k db osztódással 2 k N db egyed lesz.

28 Nt+1=λ N t Szezonálisan szaporodó populációkban a növekedés sebességét a bruttó növekedési rátával, λ-val jellemezzük, ami azt adja meg, hogy hányszorosára növekszik a populáció egyik szaporodási periódusról a másikra. λ = 1.2 N λ = 1.1 λ = 1.0 λ = generáció

29 Aszinkron szaporodó populáció

30

31

32

33

34

35 Logisztikus modell dn dt = rn K K N

36

37 Életmenet-stratégiák Életmenet-tulajdonság Testméret Egyed növekedése Élettartam Ivarérettség Szaporodások száma Egy szaporodásból származó utódok száma Utód mérete Ivadékgondozás r-stratégia kicsi gyors rövid korán egy (szemelparitás) sok kicsi fejletlen K-stratégia nagy lassú hosszú későn több (iteroparitás) kevés nagy fejlett

38 r-stratégista A gyorsan változó élőhelyeket hamar benépesítik Pocsolyákban, sivatagokban, boreális és arktikus övben Gyors nemzedékváltás, sok utód Gyors egyedfejlődés, korai ivarérettség, gyakran csak egyszer szaporodnak (szemelparitás) Rövid élettartam Fejletlen társas viselkedés Kis testméret A pop. mérete csak ritkán éri el a körny. eltartóképességét; ; nagy ingadozás Gyenge kompetíciós képesség A körny változásához csak igen kismértékben képesek alkalmazkodni Pl. sáska, rágcsálók, muslica, egysejtűek, gyomok K-stratégista A stabil vagy előreláthatóan változó élettereket részesítik előnyben Tartósan megtelepszenek, megközelítik a környezet eltartóképességét Kevés utód, hosszú egyedfejlődés, hosszú élettartam Fejlett társas viselkedés Nagy testméret Ivaros szaporodás egy hosszú terméketlen időszak után, de többször (iteroparitás( iteroparitás) Kis szaporodási ráta, főleg a nagyobb fajoknál Erős kompetíciós képesség elefánt, ember, jávorsz,, sas

39 r-k kontinuum r K

40 Grime-féle C-S-R C R stratégiák a növényvilágban Stressztűrés kicsi nagy kicsi kompetitív stratégia - C stressztoleráns stratégia - S Zavarástűrés nagy ruderális (gyom) stratégia - R - (nem lehetséges) (Két tényező-csoport befolyásolja a növények növekedését és szaporodását: stressz : források hiánya (pl. fény, víz, nitrogén), hőmérsékleti stressz, más fizikai-kémiai tényezők; zavarás : legelés, kórokozók, széltörés, tűz, stb.)

41 C S R Termőhely Fajgazdag, zsúfolt társulások, nincs bolygatás és nincs stressz sem. Tartósan forrásszegény, erősen stresszelt élőhely, kondicionáló tényező kedvezőtlen. Nem túl forrásszegény, de vannak rossz időszakok. pl. időszakos v. gyomtársulások Élettartam Hosszú (sok fa). Hosszú. Rövid (sok lágyszárú, 1éves). Növekedés Gyors (nagy termet) Lassú (kis termet) Gyors Virágzás Sokára virágzik. Amikor van rá lehetőség. Hamar virágzik. Magtermés Kevés, nagy mag. Kevés mag. Sok kicsi mag. Raktározás Nem raktároz, csak ritkán; a raktár a gyors indulást szolgálja, magés rügybankot képez. Raktározás speciális szervekben; kedvezőtlen időszakok átvészelésére, védőeszközök Főleg a magbankban van a raktár, gyors indulás + a kedvezőtlen időszakok átvészelése a célja Allokáció Növekedésre Védekezésre, fennmaradásra Reprodukcióra

42 Grime s CSR

43 Populációk közötti interakciók intraspecifikus kölcsönhatások egy faj populációi között (populáción belül) versengés, kannibalizmus, altruizmus interspecifikus kölcsönhatások különböző fajok populációi között versengés, mutualizmus, táplálkozási kölcsönhatások

44

45 Fajon belüli versengés (intraspecifikus kompetíció) egy időben korlátozott forrásért kölcsönösen kedvezőtlen Az interspecifikus versengés sűrűségfüggő hatás a populáci cióméretet visszacsatolással ssal szabályozza

46 DEF: A versengés olyan kölcsönhatás, amelyben a résztvevő populációk igényeik kielégítésekor egymás növekedését, túlélő- és szaporodóképességét kedvezőtlenül befolyásolják. Korlátozott forrás Növény: fény, tápanyag, víz, megporzók, hely Állat: táplálék, víz, partner, terület (búvóhely, fészkelőhely,, telelőhely )

47 Az intraspecifikus kompetíció hatása populáció méreteloszlása torzul (kis egyedek) elvándorlás (diszperzió) öngyérítés (self( thinning) sok kis egyed kevés s nagy denzitáscs scsökkenés

48 Bókoló indiánfű vetési kísérlet

49 Sorghastrum nutans (Indian grass) was grown at both low [7 plants/pot] and high [100 plants/pot] densities and the low density plants grew much larger than high density plants. There was competition for a limited nitrogen supply. (Until very high nitrogen levels were reached, at which point the plants had all of the nitrogen they could use.)

50 Fajok közötti kölcsönhatások versengés amenzalizmus predáció növényevés parazitizmus 0 amenzalizmus kommenzalizmus + predáció növényevés parazitizmus kommenzalizmus mutualizmus (előjel: egyedszámra, szaporodóképességre, méretre gyakorolt hatás)

51 Interspecifikus kompetíció 1. Ökológiai hatásának mérése laboratóriumban 2. Kompetitív kizárás elve 3. A versengés hatása a közösség szerkezetére Különbség van aközött, hogy potenciálisan milyen hatása lehet és a valóságban milyen hatása van a versengésnek (Laboratóriumban a fajok könnyen kényszeríthetők versengésre. A természetben azonban sokkal nehezebb megállapítani, hogy mekkora jelentősége van a versengésnek.)

52

53 Két kovamoszatfaj versengése: A kovamoszatok növekedésükhöz Si-ot igényelnek, ezért a SiO 2 lehet limitáló faktor számukra, ha korlátozott mennyiségben van jelen. Külön-külön növesztve, folyamatosan konstans mennyiségű SiO 2 -ot adagolva a vizükbe a populációk mérete egyensúlyi szintre beáll, a fajra jellemző alacsony szilikátszintet létrehozva. A Synedra alacsonyabb szintre csökkentette a SiO 2 - koncentrációt. Együtt tartva a két fajt a Synedra képes olyan alacsony szinten tartani a SiO 2 -koncentrációt, hogy az Asterionella már nem képes szaporodni, kihal. Számos fajpárra hasonló eredmények.

54 Két faj versengése két forrásért

55 Kompetitív kizárás elve (Gauze( Gauze-elv) két versengő faj csak niche-differenciációval élhet együtt állandó környezetben két faj egy forráson nagy niche-átfedéssel nem élhet ha nincs a két faj között megfelelő különbség, akkor az egyik faj kompetitíve kizárja a másikat csak homogén környezetben igaz!

56 Versengés guild-ek között Versengés nemcsak közelrokon fajok között alakulhat ki, hanem fajok közösségei között is. (DNY-USA: magevő hangyák és rágcsálók a sivatagban.)

57

58 Niche- differenciáció állatok sokféle forrást sokféleképpen növények hasonló források

59 Gyökér- és hajtás-kompetíció növényeknél gyengébb faj biomasszája

60 Kiskapuk az együttélésre heterogén környezet - térben (különböző foltok) - időben (időszakos források, zavarás) Skálakülönbségek Ragadozók hatása (Pisaster( tengeri csillag kagylók)

61 Kompetíciós stratégiák Specialista Kevésféle forrást jól hasznosít ( K-stratégista) Generalista könnyen átáll egyik forrásról a másikra Opportunista igyekszik elkerülni a versengést, versengésben nem sikeres, de versenytársak hiányában nagyon elszaporodhat ( ( r-strat stratégista)

62 (0,-) Amenzalizmus Taposás, száraz ágak leesése allelopatikus kölcsönhatás Méreganyag-termelés, gátló bomlástermékek antibiózis pl. gombák baktériumölő anyagokat termelnek

63 (0,+) Kommenzalizmus asztalközösség az egyik populáció a másik aktivitása révén több forráshoz jut pl. : oroszlánok keselyűk, bivalyok pásztorgémek óriástatu (felbontja a termeszvárat) kisebb rovarevők

64

65 Egyéb (0,+) jellegű kapcsolatok dögevés dög-dögevő, dögevő, ragadozó-dögevő dögevő ürülékevés lebontók (gyűrűsférgek( gyűrűsférgek,, ízeltlábúak, gombák) mimikri

66 mimikri (álcázás): : a ragadozóját elkerülendő mimikri egy élőlény evolúciósan olyan alakot ölt, ami nagyon hasonlít egy olyan másik fajra, amit a ragadozó kerül (pl. egyes zengőlegyek darázskülleműek). A kópiaként szolgáló populáció számára semleges, a másolónak előnyös ez a technika (0,+). Viszont ha túlságosan felszaporodik az álcázó, akkor a ragadozó megtanulhatja, hogy az esetek egy jelentős része csak becsapás, és ilyenkor már hátrányos a hatása a kópia populációjára

67 Prey avoid predation in several different ways. The caterpillars may startle potential predators because they resemble snakes.

68

69

70 (+,-) ) kapcsolatok ragadozás (carnivoria( carnivoria) növényevés (herbivoria( herbivoria, fitofágia) predáció parazitizmus, parazitoid viselkedés exoparazita, endoparazita

71 A predátornak sok, rövid időtartamú kapcsolata van számos prédaegyeddel, megöli és megeszi őket. pl. oroszlán és antilop populációk kapcsolata. A parazitoid állat életciklusa jelentős részét egy gazda-egyedben tölti, abból táplálkozik, és kifejlődése során szükségszerűen megöli azt A parazita más néven élősködő -- életciklusának jelentős részét a gazda-egyeden (-ben)) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit, esetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okoz. A paraziták rendszerint nem ölik meg a gazdát.

72

73 Predáció csoportosítása Táplálékpreferencia szerint a ragadozó specialista generalista vagy monofág oligofág polifág Növényevés levél gyökér faanyag mag

74 Védekező technikák növényevés ellen mechanikai (tüskék, tövisek) kémiai (íz, méreg) időbeli kitérés tömeges termelés

75 A hiúz és havasi nyúl populációk változása a Hudson Bay Company adatai szerint

76 Mutualizmus (+,+) lazább kapcsolat megporzás, termésterjesztés levéltetvek hangyák levélvágó hangyák gomba tisztogatók riasztás szimbiózis

77

78

79

80

81 Mutualizmus (+,+) lazább kapcsolat szimbiózis ekto- vagy endoszimbiózis pl. zuzmók, mikorrhiza pillangósvirágúak+rhizobium fajok kérődzők gyomor- és bélbaktériumai termeszek cellulózbontó bélbaktériumai OBLIGÁT/FAKULTATÍV

82

83 Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, az alkotó populációk között kapcsolatrendszer van Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan társulástan)

84 Biocönózisok tulajdonságai A) TEXTÚRA fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás (sokféleség) B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

85 Diverzitás

86 Melyiknek nagyobb a diverzitása?

87 Shannon-féle diverzitási index H = -Σ ( p log p ) i i i ahol p i az i-edik faj relatív gyakorisága (1-nél kisebb szám) Egyenletesség: E = H / log(n) 0 E 1

88 H minél nagyobb, annál nagyobb a diverzitás E minél nagyobb, annál egyenletesebb (független N-től N és a log alapjától) Az egyenletesség azt fejezi ki, hogy a társulás összegyedszáma mennyire egyenletesen oszlik meg a fajok között. Főbb fajgazdagsági ill. diverzitási trendek: - természetes közösségek > ember alkotta / befolyásolta élőlényegyüttesek,, környezeti - szélsőségek fokozódásának irányában csökken a diverzitás, - - szélességi és magassági trendek. - Diverzitás és produktivitás: : korábban általánosítottak: a produktívabb élőhelyek egyben diverzebbek is. Ez így nem igaz! - Az állatközösség diverzitása összességében a helyi növényközösségnek nem elsősorban a faj-egyed diverzitásával,, hanem az általa létrehozott szerkezeti diverzitásssal (mikroélőhelyek sokfélesége) arányos.

89 Biocönózisok tulajdonságai A) TEXTÚRA fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

90 Vertikális szintezettség

91 1. tölgymakkormányos 2. övrvös légykapó 3. közepes fésűsbagolylepke hernyója 4. széncinke 5. négypettyes hernyórabló 6. nagy tarkaharkály 7. hegyi sáska 8. farkaspók 9. földigiliszta 10. vakond 11. rezes futrinka 12. feketerigó 13. fácán 14. zöld lombszöcske 15. mezei poszméh 16. kockás húslégy 17. cincérlárva

92 felső lombkoronaszint liánok középső lombkoronaszint alsó lombkoronaszint gyepszint mohaszint

93 A tajgaerdő szintezettsége

94 Míg az erdők szintezettsége növényeken alapul, a korallzátonyoké állatok telepein:

95 Ár-apály zóna szintezettsége

96 Társulások horizontális tagozódása Términtázat (mozaikosság) (A horizontális elrendeződés az abiotikus faktorok alapján alakul ki. ) finomszemcsés durvaszemcsés

97 Biocönózisok tulajdonságai A) TEXTÚRA fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

98 A társulások trofikus szerkezete táplálkozási szintek termelők, elsődleges, másodlagos és harmadlagos fogyasztók, lebontók táplálékláncok táplálékhálózat

99 A biocönózisban a táplálkozási kapcsolatok bonyolult rendszere alkotja a táplálékláncokat. A táplálékláncok a növények szervesanyag-produkciójára épülnek, a heterotrof szervezetek csak ezt tudják felhasználni. A táplálékláncon belüli szerepük alapján beszélhetünk producens (termelő), konzumens (fogyasztó) és reducens, dekomponáló (lebontó) szervezetekről. A termelők a fotoszintetizáló növények, tevékenységük meghatározza a szervesanyagot felhasználó állatok létszámát. A fogyasztók a heterotrof szervezetek, amelyek vagy növény- vagy húsevők. A növényevők az elsődleges, a húsevők a másodlagos vagy harmadlagos konzumensek.. Sajátos szerepe van az elhalt szervezeteket, végtermékeket fogyasztó állatoknak, amelyek dögevők vagy korhadékkal, ürülékkel táplálkozók, ezek visszaforgatják a körforgalomból már kiesett tápanyagokat. A lebontók az elpusztult állatot és növények szervesanyagát szervetlenné alakító, többnyire talajlakó mikroszervezetek. (A folyamatról a talajról szóló fejezetben már beszéltünk.)

100 Tápláléklánc-típusok Növényevőlánc Parazitalánc Lebontó-lánc

101 A táplálékláncok hossza energetikai okok területigény nagyság hipotézis optimális táplálkozás hipotézis stabilitási problémák

102 Táplálékhálózatok K 3 K 2 K 1 P tápláléklánc

103 Táplálékhálózatok K 3 1 ragadozó K 2 K 1 P kevés féle termelőn alapuló

104 Táplálékhálózatok specialisták generalisták K 3 K 2 K 1 P

105 Tölgyerdei táplálékhálózat

106 Édesvízi táplálékhálózat

107

108 A biocönózisok tulajdonságai A) TEXTÚRA fajgazdagság (fajszám) fajlista diverzitás B) STRUKTÚRA térbeli szerkezet vertikális és horizontális kapcsolatrendszerek C) VÁLTOZÁS időbeli változás (szukcesszió, zavarás) stabilitás

109 A biocönózisok változása 1. ciklikus változások aszpektusok évszakos változás pl. kora tavaszi aszpektus fluktuáció klimatikus környezeti tényezők okozzák 2. irányult változások megváltozik az összetétel szukcesszió degradáció

110 ciklikus: ismétlődő, a társulás összetételében nem jár változással, csak az egyes alkotók relatív tömegessége módosul. aspektus = évszakos változás,, a társulás megjelenési képe évszakos klímában az egyes alkotó populációk eltérő fejlődési ritmusának ill. időjárási igényeinek megfelelően változik. Évről évre ismétlődik. Egy-egy aspektust a meghatározó fajról (esetleg életformáról) neveznek el (pl. a hazai üde lomboserdők kora tavaszi geofiton aspektusa: : az aljnövényzetben fényigényes hagymás-gumós gumós lágyszárúak. Ezt követi a nyári aspektus árnyéktűrő lágyszárúakkal a zárt lombsátor alatt). fluktuáció = ingadozás,, az egyes évek eltérő időjárásának, vagy egyes biotikus kölcsönhatásoknak (pl. kártevők elszaporodása) tulajdoníthatóan.

111 Időlépték szerint Szukcesszió szekuláris (földtörténeti időskálán) biotikus (lokális) Kiindulási állapot szerint Primer (pl. vulkáni láva, meddőkőzet) Szekunder (pl. erdőtűz után, hurrikán után) Változás eredete szerint autogén (talajképződés, talaj-ph ph-változás, humuszfelhalm.) allogén (külső hatásra - nem az élőlényközösség a változás forrása, pl. szárazodás, vízmélységváltozás stb.)

112 Primer szukcesszió

113 Szekunder szukcesszió

114 Szukcessziós sorok (szérieszek( szérieszek) Pl. futóhomok beerdősülése pionír növényzet (mohák, zuzmók) PIONÍR TÁRSULÁS egyéves növényfajok évelő fajokból álló nyílt homokpusztai gyep zárt homokpusztai gyep nyílt homoki tölgyes zárt homoki tölgyes ZÁRÓTÁRSULÁS = KLIMAX

115 Feltöltődési szukcesszió organogén (pangóvizes) sorozat társulásai lebegő hínárok, gyökerező hínárok, nádas, magassás társulások, láp- és mocsárrétek, fűzbokor ligetek, fűz-nyár ligeterdő

116 Feltöltődési szukcessziósorok organogén (pangóvizes) sorozat társulásai

117 Társulások határa: ökotón (Ökotónok: függőleges övezetességet mutató átmeneti területek a szf és a tenger között)

118 Feltöltődési szukcessziósorok mineralogén (frissvizes) sorozat iszaptársulások, fűzbokorligetek, fűz-nyár ligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyes (Alexay Z.: Ezer sziget országa)

119 Társulások vizsgálata NÖVÉNYTÁRSULÁSTAN növénytársulás=fitocönózis=asszociáció törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű, faji összetételű és meghatározott környezeti igényű növényközösség növénytársulások elnevezése 1-22 jellemző faj alapján (latin név) nemzetségnév + etum fajnév + birtokos eset Pl. Aceri tatarico quercetum petreae cerris (tatárjuharos lösztölgyes)

120 Társulás alatti egységek szubasszociáció (-etosum) facies szinuzium Társulások rendszerezése asszociációcsoport (-ion)( assziciációsorozat/rend (-etalia) asszociációosztály (-etea( etea) divízió (-ea( ea)

121 A társulások bélyegei ANALITIKUS terepen becsült Abundancia (A) 1-51 Dominancia (D) % egyszerűsített A-D D skála SZINTETIKUS terepi adatok alapján számolt, több felvételből Konstancia (K) Fidelitás (hűség) Szociabilitás (S) Vitalitás (V)

122 Növénytársulások felvételezése a felvételező próbaterület (kvadrát) kijelölése fás 20m x 20m, cserjés 10m x 10m, gyep 2m x 2m a minta adatai felvételi sorszám, dátum, társulás neve, felvételező, pontos hely, földrajzi paraméterek összborítás szintenként teljes fajlista egyes fajok populációinak jelenléti, minőségi adatai

123 Borítási értékek <1%, egyed r <1%, több egyed + 1% - 20% 1 21% - 40% 2 41% - 60% 3 61% - 80% 4 81% -100% 5

124

125

126 Az előző táblázat rövidítéseinek magyarázata (Növényismeret, o.)

127 A: a fajok földrajzi elterjedéséről, az állomány növényföldrajzi karakteréről ad felvilágosítást B: mely társulásokra jellemző a faj, melyeknek tagja eredetileg, felvételünk fajkészlete melyik növénytársuláséhoz áll a legközelebb

128 Az egyes fajok környezeti igényéről tájékoztat

129

130

131 Sørensen-féle hasonlósági hányados Ha K >80 s és a domináns fajok többsége megegyezik, a két felvétel valószínűleg azonos társulásban készült

132 Szociabilitás szálanként 1 kis csoportokban 2 foltokat alkotva 3 nagy, összefüggő telepekben 4 zárt tömegekben 5

133 Vitalitás csírázó fejletlen vegetatív fejlett vegetatív termést érlelő környezeti változv ltozások r/k stratégista

134 Szintetikus bélyegek számítása Konstancia (állandóság) K Adott faj a társulás több állományából vett felvételek hány %-ában% van jelen % konstans faj V 60-80% szubkonstans faj IV 40-60% III 20-40% II -20% véletlen elemek I

135 Fajok csoportosítása társulások jellemzése szempontjából Uralkodó v. domináns fajok Jellemző v. karakterfajok abszolút / relatív Differenciális v. megkülönböztető fajok Állandó v. konstans fajok

136 Produkcióbiológia Tárgya biológiai termelés a bioszféra SIO szintjeiben (biocönózis, biom,, bioszféra) élő szervezetek anyag- és energiaforgalma

137 Ökoszisztéma (ökológiai rendszer) egy populáció vagy populációkollektívum ökológiai szemléletű tanulmányozására létrehozott, absztrakción alapuló rendszermodell. (trofikus kapcsolatok, energiaáramlási folyamatok vizsg.)

138 Biológiai produkció Az élő rsz-ek által egységnyi idő alatt létrehozott ill. asszimilált élőanyag-mennyiség. Időegység egyed élete pop. generációs ideje vegetációs periódus fényenergia fotoszintetizáló szervezetek kémiai energia növényevők ragadozók

139 Az élőlények csoportosítása energiaforgalom szempontjából elsődleges termelők; autotróf szervezetek fotoszintetizálók kemoszintetizálók másodlagos termelők; heterotróf szervezetek fogyasztók (konzumensek( konzumensek) élő szerves anyagot fogyasztanak visszaforgatók (rekuperálók( rekuperálók) anyagcseretermékeket, holt szerves anyagot

140 Bruttó PP Nettó PP Respirációs veszteség NPP=BPP R Mérés Direkt módszerek (szárazanyagmérés) Indirekt módszerek (gázok mérése /CO 2 felvétel - O 2 -leadás/, klorofiltartalom-mérés mérés távérzékelés) Primer produkció A fotoszintetizáló növények biomassza-termelése.

141 A primer produkció hatékonysága egységnyi területre és egységnyi időre Efficiencia %= 100 fitomasszába beépített E sugárzási energia (1% igen jó természetes állományokban, a termesztettekben elérheti a 4-6% 4 6%-ot) PAR fotoszintetikusan aktív radiáció: a napfény azon része, (~45%) amelyet a növények hasznosítanak (~45%)

142 Fitoplankton NPP és állandósult foszfor-tartalom

143 Negatív összefüggés primér produktivitás és szélességi fok között

144 Potenciális nettó primer produkció

145

146 Primér produkció szezonális változása különböző égövek alatt

147 A biomassza és a NPP szintezettsége cseres-tölgyes erdő (magyar adatok)

148 BPP csökken a vízmélységgel Eufotikus (jól megvilágított, trofogén) vízréteg: fotoszintézismérlege pozitív Afotikus (sötét, trofolitikus) zóna: fotoszintézismérlege negatív A kompenzációs szintben BPP=R és NPP=0. Ide a felszíni fénynek kb. az 1%-a jut le.

149 EUFOTIKUS ZÓNA (NPP-ra képes mélység)

150 Másodlagos produkció

151 A szekunder produkció függése a NPP-tól

152 A szekunder produkció függése a NPP-tól vízben és szárazföldön egyaránt: a herbivorok szekunder produktivitása egy nagyságrenddel kisebb, mint az alapul szolgáló primér produktivitás piramisszerű rendszer, ahol a növények produktivitása széles alap, a primér fogyasztók produktivitása ennél jóval kisebb, és még kisebb a szekundér fogyasztóké

153 Odum általános modellje Energiafelhasználás egy trofikus szinten Raktározás Ürülék Felvett szerves anyag Növekedés Légzés Biomassza

154 Energiaáramlás a Energiaáramlás a trofikus szintek között Társulás Növényevők Ragadozók Csúcsragadozók Lebontók Raktározott holt szerves anyag BPP NPP légzés hő Fotoszintézis

155 Pl.: Michigani prérin vándorsáska pocok Poa compressa menyét

156 Elton-piramis (Kivételek vannak: fitoplankton produkción alapuló láncok: kis számú, rövid életidejű, de nagyon produktív algasejtek, amelyek hosszabb életidejű, de biomasszában nagyobb zooplanktont tartanak el)

157 Az emberiség táplálása 300 ember sáska kg búza 600 ember kg búza

158 A Föld teljes biomasszája Σ 2452,2*10 19 t szárazanyag ~ 2,5*10 22

159 A bioszféra anyagforgalma a bioszféra anyagforgalma zártnak tekinthető cirkuláció biocönózis- és bioszféra-szinten szinten Termelők Fogyasztók Életettelen raktár Lebontók

160 Elemek körforgása gázciklusok ciklus nagy részében gázként van jelen szén (CO ), 2 nitrogén, oxigén, víz üledékes ciklusok üledékes kőzetekben hosszabb ideig raktározódnak foszfor, kén, kálium,

161 A szén körforgása ÉGÉS Fa és fosszilis tüzelőanyagok SEJTLÉGZÉS Másod-, harmad- és negyedleges fogyasztók FOTOSZINTÉZIS Növények, algák, kékbaktériumok Elsődleges fogyasztók Lebontók (talajbaktériumok és mások) Elhalt szerves a.

162 A bioszféra szintjén Beoldódás Cementgyártás Talajlégzés Üledékképződés rst.gsfc.nasa.gov/ Sect16/Sect16_4.html

163 Légköri nitrogén Növények Asszimiláció N-kötő bakt. a hüvelyesek gyökérgümőiben Ammonifikáció Lebontók (aerob és anaerob baktériumok és gombák) Nitrifikáció Nitrátok Nitritek Denitrifikáló baktériumok Nitrifikáló baktériumok N-kötő baktériumok a talajban Nitrifikáló baktériumok

164 A biomasszában kötött nitrogén túlnyomórészt fehérjékben van. A holt szerves vegyületek mineralizációja során (hidrolízis) a nitrogén egy része ismét anorganikus alakban, mint ammónia jelenik meg. Ez a szervesnitrogén ammónia ammónia-átalakítás az ammonifikáció. A nitrifikációt mikroorganizmusok végzik, a rendelkezésre álló ammóniát a nitráttá oxidálják. A nitrifikálók aerob légző baktériumok, redukált szervetlen vegyületek (NH 3, NO 2 )) kémiai oxidációs energiáját hasznosítják, és a levegő szén-dioxidjával mint egyedüli szénforrással szénautotróf életmódot folytatnak. Élettani szempontból két csoporba : a Nitrosomonas, Nitrosococcus, Nitrosolobus végzik az ammónia nitritté alakítását. Nitrobacterek a nitrit nitráttá oxidálásában tevékenykednek. A nitrifikáció semleges és alkalikus közegben, jó O 2 -ellátás mellett optimális. ph=4 alatt a talajban nem megy végbe. Egyes növényeknél jelentős többletnitrogén-forrás lehet a gyökereken szimbiózisban élő baktériumok ill. sugárgombák által megkötött nitrogén. Hüvelyesek gyökere:rhizobiumok,, az égerén egyes sugárgombák képesek nitrogénkötésre. A nitrátredukció a nitrifikáció fordítottja. A legtöbb növény el tudja végezni, így a nitrát teljes értékű nitrogénforrás a fehérjeszintézishez. Egyes bakt-ok ok,, pl. a Pseudomonasok, Achronobacterek, Bacillusok és Mikrococcusok oxigén hiányában nitrátot redukálnak. Denitrifikáció alatt a nitrátkészletek N 2, N 2 O vagy NO alakban bekövetkezett, gáz halmazállapotú nitrogénveszteségét értjük; főleg - de nem szükségszerűen - biológiai hatásra megy végbe. A nitrátlégzés biológiai denitrifikációhoz vezet, ahol N 2 vagy N 2 O szabadul fel. A denitrifikáció nemcsak a vízzel telített, levegőtlen, oxigénszegény talajokban mehet végbe, hanem jól levegőzött talajokon is, ha a talajoldatnak nagy az ammóniakoncentrációja.

165 A nitrogén körforgása Megkötött N 2 asszimilációja legelés Állatok nitrátredukció ammóniaasszimiláció ammonifikáció NO 3 - N 2 NH 3 nitrátasszimiláció denitrifikáció nitrifikáció nitrifikáció NO 2 -

166 A nitrogén körforgásának Oxidatív reakciók részfolyamatai 1. nitrifikáció (NH 3 NO - 2 NO 3- ) * * CSAK Prokarióták Nitrosomonas, Nitrosococcus Nitrococcus, Nitrobacter

167 A nitrogén körforgásának részfolyamatai 2. Redukciós folyamatok nitrogén redukciója (N 2 NH 3 )* nitrátasszimiláció (NO 3- szerves nitrogén) nitrátredukció (NO 3- NO denitrifikáció (NO 2- NO respiráció áció)* NO 2-, anoxikus respiráció áció) NO N 2 O N 2, anoxikus

168 Redukció A nitrogén körforgásának részfolyamatai 2. nitrogén redukciója (N 2 NH 3 )* SZABADON Azotobacter (aerob, T), Azospirillum (aerob, T) Anabaena (aerob( aerob, V), Oscillatoria (aerob, V), Clostridium (anaerob, T) SZIMBIÓZISBAN Rhizobium, Bradyrhizobium, Azorhizobium (pillangósok) Frankia (égerfa), Anabaena (rizs)

169 A nitrogén körforgásának Redukciós folyamatok részfolyamatai 2. nitrogén redukciója (N 2 NH 3 )* nitrátasszimiláció (NO 3- szerves nitrogén) n) nitrátredukció (NO 3- NO NO 2-, anoxikus respiráció áció) Aeromonas, Alcaligenes,, Bacillus, Enterobacter,, Escherichia, Flavobacterium, Vibrio denitrifikáció (NO 2- NO Alcaligenes, Paracoccus,, Pseudomonas NO N 2 O N 2, anoxikus respiráció áció)*

170 A nitrogén körforgásának részfolyamatai 3. Egyéb reakciók ammonifikáció (szerves N-vegyületekN NH 3 ) ammónia-asszimiláció asszimiláció (NHNH 3 szerves N-vegyületekN vegyületek)

171 Az oxigén körfogása Párolgás Fotoszintézis Állatok légzése Növényi párologtatás Fosszilis tüzelőanyagok égése

172 A víz körforgása Water Cycle

173 A foszfor körforgása Phosphorus Cycle Eső Geológiai felemelkedés Növények Kőzetek mállása Lehordás Foszfát oldatban Állatok Foszfát a talajban Kimosódás Kémiai csapadékképződés Aljzatra süllyedés Lebontók Üledékképződés új kőzetek

174 A foszfor körforgalmában fontos a nitrogénnel ellentétben, hogy nincs jelentős kimosódás a talajból és gáz alakú foszforveszteséggel gyakorlatilag nem kell számolni. A foszfor gyengén oldódó, stabil szervetlen vegyületek (kalcium-,, vas- és alumínium-foszfátok) formájában vagy adszorbeálva és kelátkötésekben van jelen a talajban. Ezek a vegyületek a növények számára csak részben hozzáférhetők, ezért gyakran léphet fel foszforhiány, elsősorban erősen meszes vagy erősen savanyú talajokon. A talajok összes foszfortartalma az irodalmi adatok szerint mg/kg A növények a foszfort foszfát formájában veszik fel. A talaj foszfortartalma a talaj termőrétegében szervetlen és szerves foszforvegyületekre osztható. A felvett foszfor a növényekbe ionként főleg észterkötésekbe épül be (nukleotidok( nukleotidok, foszfatidok). Könnyen mozgósítható tápelem, leginkább a reproduktív szervekben halmozódik fel. Az ismét a talajba került szerves foszfor több mineralizációs lépés végén foszforsav formájában szabadul fel és a talaj kationjaival leggyakrabban nehezen oldható foszforvegyületté alakul. A szerves foszfor mellett a szervetlen vegyületek felvehetővé válásában ismét jelentős szerepük van a mikrooganizmusoknak.

175 Foszforkörforgás bioszféra-szinten szinten ürülék Az autotrók foszfátfelvétele mállás bányászat Trágya Az autotrók foszfátfelvétele mezőgazdaság Tengeri táplálékhálózatok Oldott formában a tengervízben Kimosódás, lehordás Oldott formában a talajvízben, tavakban, folyókban Szárazföldi táplálékhálózatok lebontás lebontás leülepedés Tengeri üledékek kicsapódás Felemelkedés a geológiai folyamatok során mállás Kőzetek

176

177 A kén mind biológiai, mind geokémiai szempontból a mozgékony elemek közé tartozik az ökoszisztémában, ahol viselkedését leginkább a nitrogénéhez lehet hasonlítani, míg a fotoszintetizáló növények és az állatvilág aránylag kisebb mennyiségben hasznosítja. A kén különböző vegyületei számos baktérium- és gombafajnak szolgálnak energiaforrásul. A talajokban a kén összes mennyisége átlag mg/kg, aminek kb. a fele oldható. A talajban a szerves nitrogén és a szerves kén aránya 9:1, függetlenül a humuszformától, a ph-tól és a humusztartalomtól. A növények a ként a talajból szulfátionként, a levegőből kéndioxidként veszik fel. A növényekben a szerves kötésű kén aminosavakban fordul elő, aránylag kis mennyiségben. A C/S arány kb. 15:1. A kén a növények leveleiben és magjaiban halmozódik fel. A nitrogénhez hasonlóan a kén mineralizációjakor is távozhat a kén gáz formában a levegőbe. Feltételezve, hogy a növényekben levő kén 10%-a a mineralizáció folytán a levegőbe kerül, ez Európában 2 4 kg/ha/év kénnek felel meg. Az antropogén eredetű légköri kén a kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok elégetésére vezethető vissza (lásd az 52. ábrát). A magyarországi kén-dioxidülepedés átlagosan 23 kg/ha/év, míg a hat legnagyobb város területén 64 kg/ha/év (Mészáros, 1987). Szennyezetlen afrikai

Populációk együttesei

Populációk együttesei Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok

Részletesebben

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Fajok közötti kapcsolatok

Fajok közötti kapcsolatok Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A tápanyagok mobilizálása Gecseg Andrea Gödöllő, II. Pest Megyei Szakmai nap a Tápanyaggazdálkodásról 2018.02.15. Az egészséges talajéletért A talajszerkezet

Részletesebben

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%) Tantárgy neve: Talajökológia Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra

Részletesebben

1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata -

1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata - IV. DEMOGRÁFIA 1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata - vizsgálati tárgy a populáció változó

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Távérzékelés és ökológia (remote sensing)

Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Alap megfigyelések - a vegetáció a víz és a csupasz földfelszín a beérkező sugárzás eltérő hullámhosszúságú részeit veri vissza illetve nyeli el - Azaz a visszavert

Részletesebben

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek

Részletesebben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia

Részletesebben

Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor

Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Elemi populációs kölcsönhatások Fajok közötti kapcsolatok A + v.- jelölés azt mutatja, hogy a kölcsönhatás eredményeként

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Az ökoszisztéma. Gaia-elmélet

Az ökoszisztéma. Gaia-elmélet Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás Általános ökológia 5. előadás Életmenetek Mikor, kivel és hányszor? Mi az az egyed? Kiegyénült szervezetek (unitary organisms) Felépítésük és fejlődésük erősen direkcionális Erősen meghatározott jellegekkel

Részletesebben

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI

Részletesebben

Az Állatökológia tárgya

Az Állatökológia tárgya Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András 1 Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint! Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek vizsgálata céljából létrehozott rendszermodell.

Részletesebben

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A TÁRSULÁSOK JELLEMZŐI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi

Részletesebben

FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. feladat: Mely fogalmakra ismersz a meghatározások alapján? a) Az élőlényekre ténylegesen ható tényezők összessége: b) Egy élőhelyen, egy időben élő élőlények

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:

Részletesebben

4. Ökológia, ökoszisztémák

4. Ökológia, ökoszisztémák Környezetvédelem 4. Ökológia, ökoszisztémák 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Bevezetés Vákuumban nem létezik élet anyag-

Részletesebben

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szerkezet és a növénytársulás definíciója Redukcionisták, Gleason, egyedi tulajdonságok hangsúlyozása Holisták, Clements, szuperorganizmus Fiziognómiai szerkezet

Részletesebben

Szimbiotikus nitrogénkötés

Szimbiotikus nitrogénkötés Szimbiotikus nitrogénkötés Nitrogén körforgalom, kémiai és biológiai nitrogénkötés - szabadonélő, asszociatív és szimbiotikus nitrogénkötés. Növény-baktérium kapcsolatok: az agrobaktériumok és a rhizobiumok

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Tartalom. Előszó... 3

Tartalom. Előszó... 3 4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az

Részletesebben

Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 2 Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együtt létező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes társulások:

Részletesebben

Az élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra

Az élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra TANULÓI KÍSÉRLET (többször 45 percet igénylő gyakorlat) Mesterséges földigiliszta-populáció vizsgálata (ökológiai vizsgálat) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: ÖKOLÓGIA: Az egyed feletti szerveződési

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András

Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András 1 A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási

Részletesebben

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer.

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. T á r s ul á s o k Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.

Részletesebben

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás? Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

Mikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban

Mikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban A MIKROORGANIZMUSOK SZEREPE AZ ELEMKÖRFORGALMAKBAN A mikrobiális szénkörforgalom: A szén a fotoszintetizáló algák és a kemolitotróf baktériumoknak köszönhetően fixálódik szén-dioxid formából szerves kötésbe,

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni

Részletesebben

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer.

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes társulások:

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Ökológiai modellek I. 19. lecke Bevezetés Az élıvilágban

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

A populáció: A populáció nagysága. A populáció nagyságát kifejezhetjük az egyedszámmal.

A populáció: A populáció nagysága. A populáció nagyságát kifejezhetjük az egyedszámmal. A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban? POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;

Részletesebben

Az életközösségek jellemzői

Az életközösségek jellemzői Az életközösségek jellemzői 2. Szerkezet Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Fajonkénti egyedszám TEXTÚRA ( szövet ) Minden fajhoz hozzárendeljük a populációja tömegességét (abundanciáját) A fajok számosságának

Részletesebben

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és

Részletesebben