I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselõ-testülete 19/2003.(IX.12) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt) Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 26. -ában (a továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Ezen rendelet célja, hogy az alapvetı szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében, az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésük helyi garanciáit. 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely városban élı magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, valamint a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A fenti feltételeken túlmenıen a rendelet hatálya kiterjed az idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyekre, amennyiben az ellátás igénylése idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. 3. (1) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg: a) idıskorúak járadéka b) rendszeres szociális segély c) lakásfenntartási támogatás d) ápolási díj e) átmeneti segély f) Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás g) tanévkezdési támogatás h) adósságkezelési és adósságrendezési támogatás i) adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás j) temetési segély (2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: a) lakásfenntartási támogatás b) átmeneti segély c) tanévkezdési támogatás d) köztemetés e) méltányossági közgyógyellátás. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretébe tartozó ellátásokat külön rendelet szabályozza. (4) Az adósságkezelés és adósságrendezés keretébe tartozó ellátásokat külön rendelet szabályozza. A Képviselı-testület hatáskörébe tartozik a) a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás elbírálása, felülvizsgálata, megvonása. A Képviselõ-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik a a) helyi lakásfenntartási támogatás b) méltányossági ápolási díj c) átmeneti segély d) adósságkezelési és adósságrendezési támogatás e) adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás 4.

2 f) temetési segély g) méltányossági közgyógyellátás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata. 2 Az a-g) pontokban meghatározott szociális támogatások esetében a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítésére való kötelezés, a visszafizetésre részletfizetési kedvezmény engedélyezés, illetve a visszafizetés elengedése. A polgármester hatáskörébe tartozik a a) rendszeres szociális segély b) köztemetés c) idıskorúak járadéka d) tanévkezdési támogatás e) alanyi jogú ápolási díj f) normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása, módosítása, megszüntetése és felülvizsgálata. Az a-f) pontokban meghatározott szociális támogatások esetében a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítésére való kötelezés, a visszafizetésre részletfizetési kedvezmény engedélyezés, illetve a visszafizetés elengedése. II. fejezet EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 1. Idıskorúak járadéka 5. (1) Az idõskorúak járadéka illeti meg a 62. életévét, illetõleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek havi jövedelme, valamint saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetében 95 %-ot. (2) Az idõskorúak járadékának havi összege: a) jöveldemmel nem rendelkezõ jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80-%-a, egyedülálló esetén 95 %-a, b) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének különbözete. (3) Ha az (1) bekezdés b./ pontja szerinti támogatás összege az Ft-ot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább Ft összegû járadékot kell megállapítani. (4) Az idõskorúak járadékára való jogosultság feltételeit évente egyszer felül kell vizsgálni. 6. A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezõ személyes adatait, címét ahová a támogatás folyósítását kéri, b) saját és a vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelmére vonatkozó adatokat, c) az Sztv. 10..(3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az önkormányzat a megyei APEH útján ellenõrizze. 2. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély szabályait az Sztv. 37/A-37/H -ai tartalmazzák (1) A rendszeres szociális segély havi összege a) a jövedelemmel nem rendelkezı egészségkárosodott esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a. b) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A rendszeres szociális segély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ személyes adatait, iskolai végzettségét, szakképzettségét, címét, ahová a támogatás folyósítását kéri, b) bárminemő jövedelemre és vagyonra vonatkozó adatokat, 9.

3 3 c) az adatok valódiságát büntetõjogi felelõsséggel tanusító nyilatkozatot, d) a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy a kérelmezıt munkanélküliként nyilvántartja és a kérelmezı az évi IV. törvény alapján járó ellátásokat már kimerítette, illetıleg igazolást arról, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelme benyújtását megelızı 2 évben az illetékes Munkaügyi Központtal legalább 1 év idıtartamig együttmőködött; vagy az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányászdolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszőnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen a Munkaügyi Központtal illetve annak kirendeltségével, vagy az együttmőködésre kijelölt szervvel legalább 3 hónapig együttmőködött és keresı tevékenységet nem folytat ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. e) az Sztv. 10..(3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az önkormányzat a megyei APEH útján ellenõrizze. 10. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal, az önkormányzat által kijelölt szervvel és a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltségével köteles együttmőködni. (2) Az (1) bekezdésben elıírt együttmőködés azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott személy a) az önkormányzatnál, az önkormányzat által kijelölt szervnél és a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltségénél nyilvántartásba véteti magát, b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttmûködik, c) a Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltségével és az önkormányzat által kijelölt szervvel együttmőködik, rendszeres kapcsolatot tart, d) az önkormányzat, az önkormányzat által kijelölt szerv illetve a Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelı munkalehetıséget elfogadja, e) maga is részt vesz megfelelõ munkahely felkutatásában, f) a saját maga által talált vagy a Kirendeltség, illetve az önkormányzat által kijelölt szerv részérıl felajánlott munkahelyen munkaviszonyt létesít, g) a Kirendeltség, illetve az önkormányzat által kijelölt szerv részérıl felajánlott képzési lehetıséget elfogadja, h) a Kirendeltséggel, illetve az önkormányzat által kijelölt szervvel írásban megállapodik az együttmőködés tartalmáról. i) a Polgármesteri Hivatal által szervezett legalább 3 X 6 órás állást keresõ technikák tréningjén részt vesz. (3) A beilleszkedést segítı program keretében az együttmőködésre kijelölt szerv a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülıt: - a jogerıs határozat alapján nyilvántartásba veszi, - tájékoztatja a program elkészítésének menetérıl, a beilleszkedést segítı program típusairól és az együttmőködési eljárás szabályairól, - a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy a Munkaügyi Központ bevonásával az egyén élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítı programot dolgoz ki és arról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, - 3 havonta személyes találkozással, de folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, - folyamatos kapcsolatot tart a Munkaügyi Központtal, - évente írásos értékelés készítésével és annak a jegyzı számára történı megküldésével a beilleszkedést elısegítı program végrehajtásáról tájékoztatja a jegyzıt, - a nem foglalkoztatott személlyel történı kapcsolattartásról a 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 7. sz. melléklet szerinti esetnaplót vezet, - írásban kötelezıen jelzi, hogy ha a nem foglalkoztatott együttmőködési kötelezettségét megszegi, - a jegyzı által évente esedékes felülvizsgálat során a program végrehajtását figyelembe veszi. 11. (1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezı igényjogosult, a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személyek részére legalább 30 munkanap idıtartamú foglalkoztatást szervez, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. A foglalkoztatás kötelezettséget közmunka, közhasznú munka, vagy a települést érintı közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka, úgynevezett közcélú munka (a továbbiakban foglalkoztatás) szervezésével biztosítja. (2) A közmunka és a közhasznú munkavégzés esetén a foglalkoztatás napi idıtartama 8 óra, míg a közcélú munkavégzés esetén minimum napi 6 óra. A nem foglalkoztatott személy által egybefüggıen végzett közcélú munka idıtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. (3) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatásról intézményein (a továbbiakban: munkáltatók) keresztül gondoskodik. (4) A rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatását a Polgármesteri Hivatal koordinálja. Az önkormányzat fenntartása alatt lévõ intézmények havonta, elõre a hónap 25. napjáig kötelesek a Polgármesteri Hivatalnak jelezni, hogy az elkövetkezendõ idõszakban milyen munkaterületen, hány rendszeres szociális

4 4 segélyzettet tudnak foglalkoztatni, továbbá kötelesek jelezni a foglalkoztatás jellegét, a foglalkoztatási területeket, valamint a foglalkoztatás idõtartamát. A Polgármesteri Hivatal a rendelkezésre álló létszámot figyelembe véve irányítja a rendszeres szociális segélyezetteket a munkáltatóhoz. (5) A (3) bekezdésben megjelölt munkáltatók a rendszeres szociális segélyezetteket az alábbi foglalkoztatási területeken alkalmazzák: a) a személyi szolgáltatások területén: házi ápolás, isõskorúak házi gondozása (ebédhordás, gyógyszerkiváltás, szakember felügyelete alatt házi ápolás segítése) megváltozott munkaképességûek, fogyatékosok gondozása, családsegítés, b) a környezet gondozása: intézményi karbantartási, felújítási feladatok, közterületek és közintézmények védelme, közterületek gondozása, településfejlesztés, településrendezés, c) közmûvelõdési feladatok segítése: közcélú szolgáltatások szervezése, hagyományõrzõ programok lebonyolítása, d) környezetvédelem: környezeti károk helyreállítása, elhárítása, csatornahálózat rendben tartása, árvízvédelem, belvízvédelem, e) igazgatási feladatok segítése: összeírások végzése, felmérések készítése, közfeladatok ellátásával kapcsolatos adminisztratív feladatok végzése. f) gyermek és ifjúsági feladatok: közösségi tér, az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítása. 12. (1) A Polgármesteri Hivatal a munkáltatóktól beérkezett igények, valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmezı nem foglalkoztatott személyek száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján a hó végéig visszaigazolja a munkáltatók felé a biztosított létszámot. (2) A munkáltató a rendszeres szociális segélyt kérelmezı nem foglalkoztatott személlyel munkaszerzıdést köt, s a munkaviszony fennállása alatt ezen foglalkoztatási jogviszonyra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. (1) A nem foglalkoztatott személy köteles az önkormányzat, az önkormányzat által kijelölt szerv, valamint a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, illetıleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintő végzettségének, vagy az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör végzettségi szintjének, valamint az Flt a (2) bekezdésének b./ és d./ pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét, részmunkaidıs foglalkoztatás esetén a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér idıarányos részét. A foglalkoztató intézmény munkaszerzıdést köt a nem foglalkoztatott személlyel, s a jogviszony idıtartama alatt gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2) A nem foglalkoztatott személy a számára felajánlott munkát köteles legkésıbb a felajánlást követı második munkanapon megkezdeni, amennyiben akadályoztatva van, úgy a nem neki felróható akadály igazolását a munka felajánlását követı 8 munkanapon belül megtenni. A nem foglalkoztatott személy a 10. -ban az együttmőködésre megjelölt szervezettel köteles a kapcsolatot 3 munkanapon belül felvenni. 14. (1) A közhasznú munkák finanszírozására a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze, a közmunkák finanszírozására pedig a központi költségvetésbõl erre elkülönített forrás nyújt fedezetet. Ezen foglalkoztatások kifizetését, elszámolását és a támogatások leigénylését az irányadó rendelkezések alapján közvetlenül a munkáltatók végzik. (2) A közcélú munkavégzés kifizetését és elszámolását a munkáltatók végzik, míg a közcélú foglalkoztatott után igényelhetõ segély és ezen személyek után a foglalkoztatási támogatás igénylését a Polgármesteri Hivatal végzi. Ezen igényléshez a munkáltatók a szükséges adatokat és dokumentumokat két munkanappal a központilag megadott határidõ elõtt kötelesek a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére bocsátani. 3. Lakásfenntartási támogatás 15. A lakásfenntartási támogatás alapvetõ szabályait az Sztv ai tartalmazzák. 16. A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

5 5 17. Helyi lakásfenntartási támogatásban az a személy, illetve család részesíthetı, ahol a háztartásban együtt élı személyek a Sátoraljaújhelyben elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek. 18. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30%-át meghaladja. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult továbbá az az egyedül élı személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége az összjövedelem 30 %-át meghaladja. A helyi lakásfenntartási támogatás feltétele Sátoraljaújhely városban az elismert minimális lakásnagyság, mely - 3 személyig 2 lakószoba, - 4 és 4-tıl több személy esetén 3 lakószoba. A félszoba a jogosultság megállapítása szempontjából egy szobának számít Ugyanazon lakásra vonatkozó több jogosult esetén a támogatást a lakás tulajdonosa, bérlıje, vagy tényleges használója részére kell megállapítani. 21. (1) A helyi lakásfenntartás indokolt költségeiként kell figyelembe venni: a) a lakásbérleti, vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részletét, c) a közös költséget, d) a vízfogyasztás költségét személyenként havonta 2 m3-ig, e) a csatornahasználati díjat személyenként havonta 2 m3-ig, f) szemétszállítás költségeit, g) a nem főtési célú villanyáram díját (kivéve vízmelegítés) 100 kwh/hó mértékben, - vízmelegítés (villany bojler) díját 30 kwh/hó mértékben, h) a főtési célú villanyáram díját 250 kwh/hó mértékben, i) az egyéb főtési költségeknél: - a gázfogyasztás költségét 200 m3/hó/háztartás mértékéig, - szén: 50 q/háztartás/főtési szezon - olaj: 200 l/háztartás/hó, - távfőtés tényleges, számlával igazolt költsége. (2) A kiadások indokolt költségét kérelmezınek az alábbiak szerint kell igazolnia: a) a lakbért, illetve albérleti díjat a lakásbérleti, albérleti szerzıdéssel vagy számlával, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részletét a pénzintézet igazolásával, c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított közüzemi számlával, vagy a közüzem által kiadott igazolással, d) az egyedi főtéső lakások esetén a főtés költségeit igazoló számlával, e) a közös költséget a közös képviselı által kibocsátott számlával. (3) A lakhatással kapcsolatos költséget összegét a kérelem benyújtását megelızı 12 havi, főtéstámogatás kérelem esetén 6 havi főtési szezonban felmerülı költségekrıl szóló számlával kell igazolni. 22. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás havi legkisebb összege 2.500,-Ft, legnagyobb összege 4.000,-Ft. (2) A támogatás összegének megállapításánál a család létszámát, az ellátottak számát, kiskorúak számát, a család egy fıre esı jövedelmét, vagyoni helyzetét, valamint azt kell figyelembe venni, hogy a családban tartósan beteg, vagy fogyatékos személy él-e. 23. (1) Ha a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása egy évre történik.

6 (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. (2) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezıt a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illeti meg A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: - a kérelmezı személyes adatait, címét, ahová pénzbeli támogatás megállapítása esetén a támogatás folyósítását kéri, - az igénylı és a háztartásában élık bárminemő jövedelmére vonatkozó adatait, - az Sztv. 10. (3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az önkormányzat a megyei APEH útján ellenırizze, - az adatok valódiságát büntetıjogi felelısséggel tanúsító nyilatkozatot, - a kérelemhez csatolni kell a lakásfenntartási kiadásokról szóló, az R. 21. (2)-(3) bekezdéseiben felsorolt számlákat, igazolásokat. Az ápolási díj szabályait az Sztv ai tartalmazzák. 5. Ápolási díj A 18. életévét betöltött gondozásra szoruló személy gondozását végzõ hozzátartozó részére abban az esetben állapítható meg ápolási díj, ha a gondozási és ápolási feladatainak rendszeresen eleget tesz, ennek tényét a Szociális és Egészségügyi Bizottság évente legalább egyszer ellenırzi. 28. (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben az 1 fıre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át nem haladja meg. (2) Az ápolási díj összege: a) a súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. b) a Sztv. 43/A. (1) bekezdésében foglalt esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a. c) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. (3) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 29. (1) Az ápolási díj iránti kérelmet a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján kell benyújtani. (2) Az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell - a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet szerinti a háziorvos által kiállított Igazolás és szakvélemény az ápolási díj megállapításához/kötelezı felülvizsgálatához elnevezéső 7. sz. mellékletét - a fentebb hivatkozott kormányrendeletnek a Sztv. (1) bekezdés aa-ac alpontjában meghatározott esetben az intézmény vezetıje által kiállított Igazolás az ápolási díj megállapításához elnevezéső 8. sz. mellékletét. 6. Átmeneti segély Az átmeneti segélyrõl az Sztv a rendelkezik Átmeneti segély azoknak a személyeknek, családoknak állapítható meg, akik a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek. 32. (1) Átmeneti segély annak a személynek, családnak adható, ahol az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a) egyedülálló esetén 200 %-át, b) 2-3 fõs család esetén 150 %-át, c) 4, vagy több fõs család esetén 100 %-át.

7 7 (2) Kivételesen egyedülálló, idõs, tartósan beteg, vagy fogyatékos személy, továbbá legalább két gyermekét egyedül nevelõ igénylõ, valamint elemi kárt szenvedõ esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatártól 50 %-kal el lehet térni. 33. (1) Az átmeneti segély minimális mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-a, maximális mértéke a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a. A segély összegének megállapításánál a család létszámát, az ellátottak számát, a kiskorúak számát, a család egy fıre esı jövedelmét, vagyoni helyzetét, valamint azt kell figyelembe venni, hogy a családban tartósan beteg, vagy fogyatékos személy él-e. (2) Elemi kár, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjának megfizetéséhez nyújtott átmeneti segély esetében annak maximális mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedhet. (3) Átmeneti segély pénzben és természetben egyaránt nyújtható. 7. Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás 34. (1) Ösztöndíj állapítható meg a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázat feltételeinek megfelelõ és pályázatát határidõben beadó azon pályázónak, akinek a családjában az egy fõre esõ nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. Az egy fõre esõ jövedelem megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló hatályos jogszabály alapján kell eljárni. (2) Elınyben részesül fenti feltételeknek megfelelı azon pályázó, - akinek a családjában az egy fıre esı nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, - árva, vagy félárva, - családjában lévõ eltartottak száma 3 vagy annál több, - valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy családjában folyamatos ellátást igénylõ vagy rokkant van, - eltartója/szülõje egyedül neveli, - eltartója/szülõje munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül, - nem részesül kollégiumi ellátásban. (3) Az ösztöndíj idõtartama felsõoktatási hallgatók részére 10 hónap, azaz két egymást követõ tanulmányi félév. A felsõoktatási hallgatók által elnyert ösztöndíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha az ösztöndíj folyósításának idõtartama alatt a pályázó beiratkozott hallgatója a felsõoktatási intézménynek. (4) Az ösztöndíj idõtartama felsõoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok részére 3 x 10 hónap, azaz 6 egymást követõ tanulmányi félév. Felsõoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok által elnyert ösztöndíj csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó - a pályázat elbírálását követõ tanévre felsõoktatási intézménybe felvételt nyer és tanulmányait ténylegesen megkezdi, - az ösztöndíj folyósításának idõtartama alatt beiratkozott hallgatója a felsõoktatási intézménynek. Az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás határidejének módosulása nélkül - szünetel azokra a tanulmányi félévekre, amelyekre az ösztöndíjas nem iratkozik be. Nem minõsül szünetelésnek, ha a pályázó az elbírálást követõ tanévre nem nyer felvételt, vagy nem iratkozik be a felsõoktatási intézménybe. (5) A felsõsokú intézményekbe jelentkezõk ("B" típusú pályázók) szociális rászorultságát a Képviselõ-testület évente egyszer - június 30-ig köteles felülvizsgálni. (6) Az önkormányzat által folyósított ösztöndíj havi összege a pályázó általános szociális helyzetétõl függõen Fttól Ft összegig terjedhet. Az ösztöndíjtámogatás összegének megállapításánál a család létszámát, az ellátottak számát, a kiskorúak számát, a család egy fıre esı jövedelmét, vagyoni helyzetét, valamint azt kell figyelembe venni, hogy a családban tartósan beteg, vagy fogyatékos személy él-e. (7) A települési önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül a visszavonásról hozott határozat meghozatalát követõ tanulmányi félévtõl, ha - a "B" típusú ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn, illetve a szociális rászorultság évenkénti felülvizsgálatánál nem mûködik együtt az önkormányzattal, - a támogatásban részesített "A", vagy "B" típusú pályázó elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területérõl. (8) Amennyiben a felsõoktatási hallgató számára megítélt ösztöndíj utólag megvonásra kerül, mert a hallgató az ösztöndíj folyósításának idõtartama alatt a felsõoktatási intézményben nem államilag finanszírozott nappali képzésben vesz részt, a 35. (1) bekezdése szerint döntési hatáskörrel rendelkezõ szerv - a szociális és családi körülmények figyelembevételével - dönthet úgy, hogy a már korábban megítélt támogatást szociális segélyként tovább folyósítja.

8 8 35. (1) Az ösztöndíj elnyerésére beadott pályázatok elbírálása a Képviselõ-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselõtestület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. (2) Az ösztöndíj támogatás iránti pályázatban meg kell adni: - a pályázó nevét, állandó lakcímét, levelezési címét, anyja nevét, személyi igazolvány számát, születési helyét és idejét, felsıoktatási intézmény, kar, szak/szakpár teljes nevét, azt az információt, hogy elõreláthatóan hány félév van vissza a pályázó tanulmányaiból, vagy - a középiskola (ha van) nevét, címét, jelenlegi munkakörét (ha van) s annak a felsõoktatási intézménynek, kar(ok), szak(ok) megnevezését, címét, ahol a pályázó felsõoktatási tanulmányokat kíván folytatni. (3) A pályázónak pályázatához csatolni kell a vele közös háztartásban élõ hozzátartozók - munkáltató által kiállított jövedelemigazolását, - nyugdíjáról, vagy egyéb nyugdíjszerû jövedelemérõl szóló igazolást, - tartásdíj összegérõl szóló igazolást, - munkanélküli esetén az ellátásról szóló igazolást, amennyiben ellátásban nem részesül, úgy a Munkaügyi Központ igazolását ezen tényrõl. (4) A folyamatban lévõ ügyekben mindig a hatályban lévõ rendelet alapján kell eljárni. 8. Tanévkezdési támogatás 36. (1) Tanévkezdési támogatás nyújtandó annak a igénylõnek ahol: a) az egy fõre jutó havi jövedelem a szociális juttatásokkal együtt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg. b) a szülõ a gyermekét egyedül neveli és a családban az egy fõre jutó havi jövedelem a szociális juttatásokkal együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (2) Nem részesíthetõ tanévkezdési támogatásban az aki részére rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapított meg az önkormányzat. 37. (1) A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ személyes adatait, címét, ahová a támogatás folyósítását kéri, b) az igénylõ és a családban élõk bárminemû jövedelmére vonatkozó adatait, c) iskolalátogatási igazolást, d) az adatok valódiságát büntetõjogi felelõsséggel tanusító nyilatkozatot, e) az Sztv. 10..(3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az Önkormányzat a megyei APEH útján ellenõrizze. (2) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet szeptember 15. napjáig kell benyújtani, mely határidõ jogvesztõ. (1) A tanévkezdési támogatás gyermekenkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) általános iskolások esetében 25 %-a, b) középfokú, valamint felsõfokú oktatási intézményben tanuló esetén 35 %-a. A tanévkezdési támogatás összegét 100 Ft-ra kell kerekíteni. (2) A tanévkezdési támogatást elsõsorban természetben kell biztosítani Temetési segély 39. (1) Temetési segély állapítható meg annak részére, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, vagy gondoskodnia kell és jövedelme, illetve a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) egyedül élı esetén 250 %-át, b) családban élı estén 150 %-át. (2) Nem jogosult temetési segélyre az a személy, aki a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény alapján temetési segély hozzájárulásban részesül. (3) A pénzbeni temetési segély összege a helyben legolcsóbb temetés költségének 50 %-a. (4) Kivételesen indokolt esetben, - amennyiben a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti -, úgy a pénzbeli temetési segély elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 100 %-át.

9 9 40. A temetési segély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ személyes adatait, címét, ahová a támogatást kéri, b) az igénylõ és a családban élõk bárminemû jövedelmére vonatkozó adatait, c) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának számát, d) az igénylõ nevére kiállított temetési segély számlát, e) az adatok valódiságát büntetõjogi felelõsséggel tanusító nyilatkozatot, f) az Sztv. 10..(3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az Önkormányzat a megyei APEH útján ellenõrizze. 10. Méltányossági közgyógyellátás 41. Közgyógyellátási jogosultság állapítható meg: a) annak az egyedül élınek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és havi igazolt gyógyszerköltségének összege meghaladja a jövedelmének 10 %-át, b) annak a személynek, akinek a családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és havi igazolt gyógyszerköltségének összege meghaladja az összjövedelem 10 %-át, c) annak a két fıs háztartásban élı nyugdíjas személynek, akiknek az egy fıre jutó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és havi igazolt gyógyszerköltségük személyenként meghaladja összjövedelmük 10 %-át, d) annak a 80. életévét betöltõ idõskorúnak, akinek havi gyógyszerköltsége saját jövedelmének 10 %-át meghaladja. 42. A közgyógyellátás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ személyes adatait, b) az igénylõ és a családban élõk bárminemû jövedelmére, vagyonára vonatkozó adatait, a 80. életévét betöltõ igénylõ esetében csak saját jövedelmét. c) a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltség összegét, d) az adatok valódiságát büntetıjogi felelısséggel tanusító nyilatkozatot, e) az Sztv. 10..(3) bekezdés szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az Önkormányzat a megyei APEH útján ellenırizze. III. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 43.. (1) A Képviselı-testület a szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente egy ülést tart. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: - a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai, - az Egyesített Szociális Intézmény képviselıje, - a Családsegítı Szolgálat képviselıje, - Szent Anna Szeretetotthon képviselıje, - Nagycsaládosok Egyesületének képviselıje, - a fogyatékkal élık egyesületei helyi csoportjainak képviselıi, - Máltai Szeretetszolgálat Helyi Csoportjának képviselıje, - Közjóért Alapítvány képviselıje, - Sátoraljaújhelyi Kolping Család Egyesület képviselıje. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke vezeti. 44. (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani a rendeletben elõírt mellékletek becsatolásával. (2) A Polgármesteri Hivatal az igénylı személy szociális helyzetérıl történı tájékozódás, a kérelmek döntésre való elıkészítése érdekében a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel környezettanulmányt készít az igénylırıl. (3) Nem kell környezettanulmányt készíteni a rendszeres szociális segély, temetési segély, a tanévkezdési támogatás igénylésekor.

10 10 (4) Mellızhetı a környezettanulmány készítése, ha a szociális ellátással, illetve gyermek és ifjúságvédelemmel, továbbá nevelési, oktatási feladatokat ellátó intézmény dolgozójának a környezettanulmány tartalmi elemeivel rendelkezı, egy évnél nem régebbi feljegyzése a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére áll. 45. A szociális ellátások elbírálásához az Sztv-ben és végrehajtási rendeleteiben elıírt kötelezı, valamint ezen rendeletben meghatározott feltételeket a kérelmezınek kérelméhez hitelt érdemlıen igazoló bizonylatokkal kell felszerelnie. Amennyiben kérelmezı a kérelmet, illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történõ felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja, kérelmét el kell utasítani. 46. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles a közös háztartásban élık vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. (2) A havi rendszeres jövedelmek hivatalos igazolásokkal (munkáltatói, nyugdíjszelvény, postai feladóvevény, stb.) kell igazolni. (3) Az egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmezõ írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni. (4) A kérelmezı jövedelmének kiszámításánál irányadó idıszak, a havonta rendszeresen mérhetı jövedelemnél a kérelem benyújtását megelõzõ három hónap, míg a nem havi rendszeres jövedelmek esetében a figyelembe vehetõ idõszak egy év. 47. A rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának idõpontjával változnak a szociális juttatások összegei. Ilyen esetben a támogatások összegének változásáról külön határozatot nem kell hozni. 48. (1) Az idõskorúak járadékának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak az összege a kérelem benyújtásának napjától - az ápolási díjat kivéve - a jogosultság fennállásáig illeti meg a jogosultat. (2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (3) Ápolási díj esetében az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál idõpontját követõ második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. (1) Ezen rendelet kihírdetése napjával lép hatályba azzal, hogy a hatályba lépés napján már benyújtott, de el nem bírált kérelmek esetében is ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a 6/2003.(III.24.) számú önkormányzati rendelet. (3) Jelen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak hiteles szövegét az Újhelyi Körképben közzé kell tenni. Fedorné dr. Fráter Zsófia sk. Címzetes fıjegyzı Szamosvölgyi Péter sk. Polgármester