2002. ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER Künghammer István rektor átadja Szabó Miklós professzornak az E gy etem Jubileumi Ezüst Emlékérmét Tarja Halonen finn kó'ztársasági elnó"k az egyetem emlékkó'nyvébe ír Borzsák István, Harmatta János és Kosáry Domokos az E gy etem téren Gombocz Zoltán szobrának avatása után

2 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM / 8-9. SZÁM, 2002

3 A FÉLÉV KRÓNIKÁJA, 8-9. SZÁM, Felelős szerkesztő: DR. GERCSÁK GÁBOR Felelős kiadó: DR. KLINGI-IAJ\11.MER ISTVÁN rektor ISSN Készült 300 példányban a Pytheas Kft. gondozásában. Nyomtatta a PXP Első Magyar Digitális Nyomda Rt.

4 Tartalomjegyzék Előszó [5] A évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyfüés (2002. május 10.) [6] A évi Pázmány Péter-előadás: Bibrncte - eg)' gall város. ELTE-ásatás Franciaonzágban (Szabó Miklós, akadémikus, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet) [8] A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása Ádám György, Balla Bálint, Peter Christian Müller-Graff, Nagy Károly, Kurt Rein, Heinrich Wamhoff [13] A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok válaszbeszédei Ádám György [18] Balla Bálint [19] Peter Christian Müller-Graff [21] Nagy Károly [23] Kurt Rein [2 5] Heinrich Wamhoff [27] Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2002. augusztus 27.) [29] Tarja Halonen, a Finn Köztársaság elnöke pályafutásának méltatása [29] Tarja Halonen, a Finn Köztársaság elnökének válaszbeszéde [31] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 368. tanévét megnyitó ünnepi közgycílés (2002. szeptember 6.) [33] Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde [3 3] Hiller István politikai államtitkár beszéde [3 8] Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása [40] Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlések (2002. augusztus 30., október 28., 29. és 30.) [42] Gombocz Zoltán szobrának avatása (2002. január 21.) [47] Klinghammer István rektor beszéde [47] Borzsák István akadémikus beszéde [48] Harmatta János akadémikus beszéde [50] Kosáry Domokos akadémikus visszaemlékezése [52]

5 Koreai kulturális nap (2002. március 6.) [55] Sza De-uon, a Koreai Köztársaság nagykövetének beszéde [5 5] Nemzetközi hindi konferencia (2002. március 6-8.) [56] Klinghammer István rektor beszéde [56] Rádzsnáth Szing Szúrja, az Indiai Köztársaság parlamentje felsőházának tagja beszéde [ 60] Klebelsberg Kunó halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülés (2002. március 21.) [62] Klebelsberg Éva: Államférfi az egész nemzetért. Klebelsberg Kunó élete és halála [ 62] Az Ukrán Filológiai Tanszék megnyitása (2002. április 9.) [64] Németh Zsolt politikai államtitkár beszéde [64] A máltai államfő látogatása (2002. április 23.) [67] Guido de Marca előadása: From Frontiers to Signposts - An Exercise in European Partnership [67] A Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás megnyitása (2002. május 17.) [71] Láng Ferenc, a Természettudományi Kar dékánjának beszéde [71] A Természetrajzi Múzeum megnyitása (2002. június 18.) [74] Ciprusi kulturális nap (2002. szeptember 26.) [75] Klinghammer István rektor üdvözlő beszéde [7 5] A norvég királyi pár látogatása a Germanisztikai Intézetben (2002. október 8.) [76] Az Eötvös Loránd Tudománye gy etem és a Heidelbergi E gy etem húsz éves együttműködése alkalmából rendezett ünnepség Heidelbergben (2002. október 19.) [77] Klinghammer István rektor üdvözlő beszéde [77] Alföldy Géza előadása: Ungarn und Europa [78] Ligeti Lajos-emlékülés (2002. október 28.) [84] Klinghammer István rektor köszöntője [84] Ungár Tamás hangversenye (2002. november 8.) [86] Klinghammer István rektor köszöntője [86] Ünnepi hangverseny Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója tiszteletére (2002. december 11.) [87] Klinghammer István rektor ünnepi beszéde [87]

6 Előszó Ötödik alkalommal, összevont számként jelenik meg egyetemünk A félév krónikája cím(í kiadványa, amely a évi tavaszi és őszi szemeszter jeles eseményeit örökíti meg. A esztendő is bővelkedett eseményekben, amelyeken a hazai és a nemzetközi tudományos, kulturális és politikai közélet ismert egyéniségeit is köszönthettük körünkben. Ezek sorában kell megemlíteni a Pázmány-ünnepet, amikor négy külföldi és két magyar - egyetemünk egykori rektorainak - tiszteletbeli doktor és professzor (doctor et professor honoris crmsa) avatására került sor. A Finn Köztársaság elnökének soron kívüli díszdoktorrá avatása közvetlenül az évnyitót előzte meg. Szeptemberben, alma materünk 368. tanévnyitó közgyűlésén hagyományos miniszteri és egyetemi kitüntetések átadására is sor került. Ekkor emlékeztünk meg arról, hogy az egyetem 225 éve költözött Nagyszombatról Budára. A év utolsó jelentős egyetemi ünnepsége a díszoklevelek átadása alkalmából összehívott öt díszközgyűlés volt, amelynek keretében egyetemünk több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóit köszöntöttük. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránti folyamatos érdeklődés megnyilvánulása volt, hogy ebben az évben is számos ország, illetve külföldi egyetem vezető képviselője kereste fel egyetemünket, így az amerikai, a ciprusi, a délkoreai, az indiai, a német, a spanyol, az ukrán nagykövet, a finn és máltai államfő, a norvég király, valamint több rangos európai és észak-amerikai egyetem vezetője. Az új, budapesti székhelyű Andrássy Gyula Német Nyelvíí Egyetem első évnyitójára is egyetemünk épületében került sor. Bővültek nemzetközi kapcsolataink: egyezményt írtunk alá számos egyetemmel, segítve ezzel a diákok, oktatók és kutatók nemzetközi mobilitását. Több kiemelkedő kulturális eseménynek adtunk helyet 2002-ben, és három állandó kiállítással gazdagodott az egyetem természettudományos gy(íjteménye, így is erősítve az oktatáskutatás és a közművelődés kapcsolatát. Az éveken át tartó egyetemi fejlesztés egyik idei eredménye, hogy a Trefort kertben Magyar Bálint oktatási minisizter jelenlétében átadták a felújított épületeket. Budapest, december DR. KLINGH.AM.MER lstvf\.1"1 rektor s

7 A évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi kozgyűlés (2002. május 10.) Az aulában május 10-én 10 órai kezdettel került sor a Pázmány-ünnepség megrendezésére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 367. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi közgyűlés alkalmából az Egyetemi Tanács nevében KJinghammer István rektor a hagyományokhoz htien latinul köszöntötte a társegyetemek képviselőit, egyetemünk megjelent volt rektorait és díszdoktorait, oktatóit, hallgatóit, a Pázmány Péter Baráti Társaság tagjait. Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hámori József, a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, továbbá Adler Tibor, Németország nagykövetségének képviselője. Az 1991-ben bevezetett szokás szerint az egyetemünk alapítójára, Pázmány Péter bíborosra történő megemlékezés tudományos részét, a Pázmány Péter-előadást"-t az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. A évi ünnepi előadást Szabó Miklós, egyetemünk Bölcsészettudományi Kara Ókori Régészeti Tanszékének professzora Bibracte - egy gall város. ELTE-ásatás Franciaországban címmel tartotta. Az Egyetemi Tanács április 6-i ülésén hozott határozata értelmében a Pázmány Péter-előadás" mindenkori prelegálója az Egyetem Jubileumi Ezüst Emlékérmét kapja, így ebben az egyetemi kitüntetésben 2002-ben Szabó Miklós professzor részesült. Ezt követően került sor a évi Pázmány-ünnepségen felavatandó tiszteletbeli doktor- és professzorjelöltek tudományos munkásságának méltatására és felavatására az előterjesztést tevő karok dékánja által ben hatan részesültek egyetemünk ezen legmagasabb kitüntetésében: 6 Az Állam- és Jogtudományi Kar előterjesztése alapján Balla Bálint professzor, a Technische Universitat Berlin tanára, a kisebbségi, a nyugati és a hazai magyar társadalomtudomány kapcsolatának kiépítésében elért eredményeiért, a magyar és a németországi kutatóhelyek kapcsolatrendszerének intézményesítésében betöltött szerepéért. Az Állam- és Jogtudományi Kar előterjesztése alapján Peter Christian Müller-Graff professzor, az Universitat Heidelberg tanára a nemzetközi tudománypolitika alakításában betöltött szerepéért, az európai integráció kérdéseiről szóló tanulmányainak elismeréséért, valamint Magyarország és más EU-csatlakozásra váró ország kutatói elemzéseinek németországi publikálása érdekében végzett tevékenységéért. A Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján Kurt Rein professzor, a Ludwig-Maximilians Universitat München tanára a nyelvi szigetek dialektológiai és szociolingvisztikai kutatásának elméleti megalapozása terén végzett oktató- és kutatómunkájáért, gazdag, iskolateremtő publikációs tevékenységért és kiszélesítésében végzett kimagaslóan eredményes szerepvállalásáért, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetével kialakított sokoldalú és gyümölcsöző szakmai együttm6ködés terén kifejtett magas színvonalú tevékenységének elismeréseként.

8 A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Ádám György professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának tanára az összehasonlító élettan és a központi idegrendszer élettana oktatásában és kutatásában elért eredményeiért, különös tekintettel az érzékelés és az emlékezés pszicho-fiziológiájának feltárása terén kifejtett munkásságáért. A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Nagy Károly professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának tanára az elméleti fizikában, különösen az elektromágneses tér kvantumelméletében elért nemzetközileg is elismert kutatási eredményeiért, több mint fél évszázados nagyhatású egyetemi oktató munkájáért és kiváló egyetemi tankönyvei elismeréseként. A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Heinrich Wamhoff professzor, a Rheinische Friedrich-Wilhelm Universitat Bonn tanára a szintetikus, heterociklusos és fotokémia terén végzett nagy nemzetközi elismerést szerzett kiemelkedő kutatási eredményeiért, továbbá a Magyarországon folyó kémiai kutatás és egyetemi oktatás több évtizedes lelkes és önzetlen támogatása terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért. Az előterjesztést és a kézfogással történő avatást követően a tiszteletbeli doktor és prnfesszor cím új tulajdonosai válaszbeszédben mondtak köszöntet egyetemünk eme legmagasabb kitüntetéséért. Az alábbiakban közreadjuk a 2002-ben elhangzott Pázmány Péter-előadást, a díszdoktorok tudományos munkásságának dékáni méltatását, illetve a válaszbeszédek szövegét. 7

9 A ÉVI PÁZMÁNY PÉTER-ELŐADÁS: Bibracte - egy gall város. EL TE-ásatás Franciaországban SZABÓ MIKLÓS akadémikus, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet A haeduusok központi oppidumának, Bibractének maradványai a Massif Central északi szegélyéhez tartozó Mont Beuvray-n találhatók. E hatalmas gall törzs egykori territóriumát nyugaton a Loire, keleten a Saőne, délen a Beaujolais hegyei és a Roannei-síkság, északon pedig a Cóte-d'Or, illetve az Auxerrois platója határolja. A haeduus terület szívében a 900 m-t elérő Morvan masszívum terül el, amely a Loire völ gy ét elválasztja a Saőne medencéjétől és forráshelye a Szajna fő mellékfolyójának, az Yonne-nak. Caesar a Bellum Gallicumban a törzs számos települését említi, ezek Bibractéhez képest másodlagos jelentőségűek voltak. A Mont Beuvray közelében zajlott le a gall háború első döntő jelentőségi'.í csatája: nevezetesen ez volt Caesar gy őzelme Kr. e. 58-ban a helvétek ellen. Kr. e. 53-ban itt választották a gall koalíció vezérévé Vercingetorixot. Végül, az alesiai diadal után, Caesar Bibractében kezdte szerkeszteni,,kommentárjait" a gall háborúkról. A haeduusok fővárosának lokalizálása hosszú időn keresztül heves viták tárgya volt. Eleinte általában a törzs római kori központjával, Augustodunummal (Autun) azonosították, hogy aztán az attól kb. 25 km-re nyugatra fekvő Mont Beuvray-n találják meg. A problémát Jacques-Gabriel Bulliot, autuni borkereskedő és amatőr régész, III. Napóleon által támogatott ásatásai oldották meg. Az 1867 és 1907 között végzett feltárásokba Bulliot unokaöccse, a kelta régészet mindmáig egyik legna gy obb alakja, Joseph Déchelette is bekapcsolódott. A Mont Beuvray-i kutatások eredményei európai léptéki'.ínek bizonyultak. Ebből kiindulva vázolta fel Déchelette az oppidum-civilizációt", amelyre a városi jellegű települések kialakulása, a kultúra igen nagy területeket érintő uniformizálódása volt jellemző. Az utóbbi né gy oppidum - Bibracte, a bajorországi Manching, a csehországi Stradonice és a magyar Velem Szentvid - leleteinek összevetésére épül. A ma gy ar ásatás színtere a Pature du Couvent, azaz a kolostor legelője". Az elnevezés onnan származik, hogy a zóna északi részét, amely a középkori ferences kolostor falain kívül feküdt, korábban rét borította. A na gy kiterjedési'.í terasz nem esik messze az oppidum északkeleti főbejáratától, a Rebout-kaputól. Igaz, az utóbbi a belső erődítményrendszerhez tartozik, míg az 1986 óta felfedezett külső védmi'.í, melynek jóvoltából a település területe 135-ről 200 hektárnyira gy arapodott, jelentősen megnöveli az oppidumon belüli távolságot. Bulliot és Déchelette ásatásai alapján Bibracte iparos- és kereskedőnegyede a Rebout-kapunál kezdődő terepalakulatokat (Cőme Chaudron, Champlain) és részint a Pature du Couvent-t foglalta el. A,,kolostor legelőjén" Déchelette két lakóházat és e gy kb. 70 m hosszú épületet lokalizált, amelyet a leletanyag alapján na gy kovácsmi'.íhelynek" nevezett el. U gy anakkor felismerte e terület átmeneti jellegét, összehasonlítva a gazdasági zónával illetve a rezidenciális Parc aux Chevaux negyeddel. Feltételezte továbbá, ho gy a Pature du Couvent nagy részét köztér foglalta el. E probléma tisztázására 1987-ben spanyol-francia ásatás vállalkozott, amely váratlan, szenzációs felfedezést hozott: előkerült e gy hajó formájú nagy medence (10,48 x 3,65 m), amely gondosan faragott és illesztett gránittömbökből épült. Ho gy me1myire valószínfülennek ti'.í1u1et az ilyen típusú építmény e gy késő vaskori oppidum területén, ahhoz talán az is elegendő, ha a medencét a Rebout-kapunál feltárt murus Gallicus-szal hasonlítjuk össze. Az utóbbi u gy an pontosan megfelel a Caesar által leírt, sőt megdicsért avaricumi (Bourges) erődítménynek (opus deforme non est), ugyanakkor egy egész világ választja el a mediterrán kultúrák architektúrájától. A medence quader-technikríjának párhuzamait logikus a hellenizált Dél-Franciaországban keresni. A Mar- 8

10 Klinghmnmer István rekto1 átadja Szabó Miklós professzornak az Egyetem Jubileumi Ezüst Emléké11nét (Fotó: P. Nagy Gabriella) seille közvetlen hátországában fekvő Saint-Blaise erődítménye - valószínfüeg a Kr. e. II. sz. közepe után emelték, vagyis quasi kortársa a legkorábbi bibractei gall fal"-nak - ennek kiváló példája. Kutatásában 1981-ben többed magammal magyar kutatók is részt vettek. Ez a védmű egyáltalán nem elszigetelt példa Dél-Galliában, így pl. Nages-ban, Nimes-től 16 km-re, nyomon követhető az erődítéstechnika átvétele kelta környezetben. Ahogy Pompeius Trogus nyomán Justinusnál olvassuk:,,tőlük (t.i. a massiliai görögöktől) tanulták azután a gallusok..., hogy városaikat fallal vegyék körül". Volt tehát honnan tanulnia a medence építészének, hacsak nem volt ő maga is görög származású. Az ásatók az egyedülálló,,műtárgyat" Bibracte mundusaként értelmezték, s kézenfekvő volt feltevésük, hogy tér közepét foglalta el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásatása a medencétől délre 1988-ban indult meg, s azt a meglepő eredményt hozta, hogy a tér valójában az oppidum főútjának része, amely a Rebout-kaputól kapaszkodik felfelé a Cőme Chaudronon át a Pature du Couvent-ig, majd elhaladva a Parc aux Chevaux mellett eléri a Chaume-ot illetve a Terrasse-t, s elágazik a Les Grandes Portes felé. Ezzel még különlegesebbé vált a medence helyzete: a kb. 14 m széles bibractei főutca tengelyében helyezkedik el és 1995 közötti ásatásaink tárgya ez az út volt. Az építési technika tökéletesnek aligha nevezhető: az ún. vizes makadám lényege, hogy sóderba rétegesen kaviccsal, homokkal kevert köveket és amphoracserepeket döngöltek. Minthogy az alapozás a korábbi települési struktúrák (cölöpl yu kak, gödrök, árkok) betömése és elplanírozása révén jött létre, az útfelület gyakran megsüllyedt, megrepedezett, s emiatt állandó foltozást, javítást igényelt. Ezek a beavatkozások azonban nem akadályozták az útépítés relatív időrendjének tisztázását. A legkorábbi fázis (0. út), illetve ennek megújítása (la periódus) több mint 9 m széles volt, s nyugaton árok, keleten a már említett nagy kovácsm(ihely" támfala szegélyezte. Később az utat nyugat felé több mint 3 méterrel kiszélesítették (lb periódus), ami a gránitmedence megépítésével függött össze. Végül az említett támfal létesítése után a főút teljes felületét, némileg tovább szélesítve, egységes burkolattal borították be, létrehozva ezáltal a 2. utat. Ettől n yu gatra feltártuk a járdának egy szakaszát, melyből 7 méternyit kis porticus foglalt el 1,5 m szélességben. Padlóját amphoratöredékekből kialakított, gondosan kiegyenlített felületíi réteg alkotta. Vagyis az itáliai bortároló edények cserepeit Bibractében, másodlagosan, szigetelőanyagként is használták. A porticust az úttól eredetileg fa pilléreket hordó talpgerenda ágya választotta el, s nyugaton ugyancsak nyitott volt. A ponicus járószintjének" és az út különböző periódusainak elbontása után sárga, agyagos szintre bukkantunk, benne a főút alapozásakor betömött korábbi struktúrákkal. Sajnos, a legkorábbi periódus, a 0. út alól időrendi szempontból értékelhető leletek nem kerültek elő. Annál gazdagabb volt a szüret" az 1B út és a porticus alatt: több mint 1400 amphoracserép, mintegy 50 jellegzetes agyagváza-töredék, 9

11 közte több ép edény - némelyiken görög betcís felirattal - és számos, Bibractében vert kelta pénz jött napvilágra. A legfontosabb kerámiakategóriák szemléltetésére a provence-i Les Baux melletti kelta temető egyik sírját mutatom be; a mellékletek között Dressel 1 típusú amphorát, feketemázas ún. campaniai vázákat, valamint helyi, kézzel formált és korongolt edényeket találunk. Egyetlen, de fontos különbség, hogy a bibractei gödrökben jelen volt a jellegzetes kelta festett kerámia is, amely a késő La Tene oppidum-műveltséget Bourgogne-tól Magyarországig par excellence jellemzi. A lelethorizont összességében a Kr. e. 120 és 80 közötti időszakra keltezhető. Végeredményben a Mont Beuvray-i útkutatás eredményeképpen az oppidum gall háborúk előtti történetének egyik legfontosabb időrendi támpontjához jutottunk. Mindenekelőtt, a Kr. e dátum terminus post quem az lb-vel jelölt útszélesítés keltezéséhez. Továbbá, ennek alapján datálni lehet a gránitmedence építését is. A spanyol kutatók abból indultak ki, ho gy a medence körüli kövezett zónából, ami mai ismereteink szerint a főút 2. periódusának felel meg, Kr. e re keltezhető nimes-i pénz került elő. Ennek alapján az építmény a kora gallo-római időszak alkotása volna. Valójában, az említett időpont kizárólag a 2. útra vonatkoztatható, amely ilyen módon Augustus uralkodását nem előzhette meg. A főút megépítése alapvető jelentőségfí volt a bibractei oppidum történetében: nem kevesebbről van szó, mint a városi szerkezet megszületéséről, amely a legóvatosabb becslés szerint sem tehető Kr. e. 80-nál későbbre. Ásatásaink során a radikális átalakulás több szimptómáját észleltük. Legelőször is az út alatt feltárt épületmaradványok tájolása a település jövendő főtengelyétől eltér. Másodszor, az la út kiszélesítésével e gy idejííleg létesült a gránitmedence - a publikálók meggyőző érvelése szerint Bibracte szimbolikus középpontja -, amely körül alapították: és szervezték meg a várost. Harmadszor, egyre több jel utal arra, ho gy legalábbis a Pature du Couvent területén ortogonális szerkezettel számolhatunk, a főútra merőleges mellékutcákkal, s e szkémába illeszkedő lakóépületekkel illetve parcellákkal. Visszatérve a tár gy alt időszak leletanyagára, felrunő, amint ez már röviden szóba került, a nem helyi, hanem e gy enesen itáliai erederu kerámia rendkívüli gyakorisága. Már Bulliot hihetetlennek találta a Mont Beuvray-n előkerülő amphoratöredékek mennyiségét. A legújabb kutatások mindezt messzemenően igazolták. A ma gy ar szektorban a főút burkolatából, a porticus padozatából tonnányi amphoracserép jött napvilágra. Az oppidumba már a Kr. e. II. század első felében érkeztek Campaniából és Szicíliából boros amphorák, igaz meglehetősen korlátozott számban. A század utolsó évtizedeiben, a provincia megszervezésével szinte egyidejfüeg, hirtelen megnövekszik az itáliai bor importja, aminek egyértelmíí bizonyítéka a Dressel 1 típusú amphorák egyre nagyobb számú előfordulása a Mont Beuvray-n, s ez a tendencia még látványosabb a Kr. e. I. század elején. Va gy is az intenzív kereskedelem Bibracte és a republikánus Róma között alaposan megelőzte Caesar korát. Az amphorabélyegek alapján eleinte Latiumé és Campaniáé volt a vezető szerep, majd az I. század második ne gy edétől előtérbe került Etruria. Ahogy pl. a giens-i La Madrague elsüllyedt hajója szemlélteti, az itáliai bor tengeri úton érkezett a dél-franciaországi kikötőkbe, ahonnan a Rhőne völgyén keresztül szállították belső Galliába. A Saöne haeduus területen lévő kikötőiből, Matiscóból (Macon) és Cabillonumból (Chalon-sur-Saőne) a bor szárazföldi úton jutott el Bibractébe. Caesartól tudjuk, ho gy Cabillonum oppidumában római kereskedők tevékenykedtek, továbbá azt is, hogy Diviciacus Rómát gyfüölő fivére, Dumnorix, hosszú éveken keresztül bérelte a haeduusok vámjainak (portoria) beszedési jogát, és ezáltal dúsgazdag lett. A kereskedelem tehát mindkét oldalról jól meg volt szervezve. A kutatások mai állása szerint ezt a hihetetlen mennyiség(í bort nem Bibracte mértéktelen kapacitású lakosai fo gy asztották el: az oppidum a belsőgalliai borkereskedelem elosztó gócpontja volt. Annak, hogy a tárolóedények cserepei mégis ekkora tömegben kerülnek elő ásatásaink során, az a ma gy arázata, hogy a bort hordókban szállították tovább, melynek feltalálását Caesar és Hirtius alapján a galloknak tulajdonítják. Az ásatások a Kr. e. I. századból egyre több hordómaradványt hoznak napvilágra. Mindezek után ideje rátérnünk a bibractei ma gy ar ásatásnak a római foglalás utáni időszakra vonatkozó eredményeire. A nagy kovácsmííhely" területén 1995-ben megkezdett kutatásaink két meglepe- t 10

12 téssel szolgáltak. Egyrészt bebizonyosodott, hogy Déchelette pesszimizmusával ellentétben a ferences kolostor területén érdemes ásni. Másrészt a kutatóárkainkban egyre jobban körvonalazódó insula felső teraszán, a kolostortemplom apszisánál, nagyméretti építményt találtunk. A kezdetben központi épületnek" nevezett konstrukcióról kiderült, hogy valójában római típusú lakóház, azaz domus, atri1t1n111al és peristylium111al. A riolitból meszes habarccsal épített falak sarkait általában opus quadmtum technikával emelték. A padló többnyire terrazzo-típusú volt, de némelyik helyiségben opus signinumot találtunk, amely habarcsba rakott cserepekből készült. A tetőfedés elemei is előkerültek: égetett anyagból készült tegulák, imbrexek és palmettás díszítés(i antefixek. A ház nyugati részét a kolostor gazdasági épületei elpusztították. A do111us a hozzácsatlakozó traktusokkal egy inzulányi területet foglal el, ami kb m 2 -t tesz ki. Ma Bibractének ez a legnagyobb épülete gy üttese. Ugyanakkor felttinő volt az egész objektumot jellemző leletszegénység. Ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy Bibracte lakosságának Augustodunumba történő áttelepítésekor az épületet gondosan kiürítették, s minden használható tárgyat magukkal vittek. Egyetlen, Augustus uralkodásának utolsó szakaszára, a Kr. u. 2. évtizedre keltezhető kerámialeletet tártunk fel egy csatornában a do111us déli oldalán, amely az épület feladásával hozható kapcsolatba. Ezzel olyan kronológiai támponthoz jutottunk, amely határozottan ellentmond annak a felfogásnak, miszerint Bibracte kiürítése az i.e. utolsó évtized legvégén következett volna be. A na gy kovácsm(ihely" insuláján belül a domus felfedezése újabb érv amellett, hogy a Pature du Couvent terasza már nem tartozott Bibracte iparos és kereskedő negyedéhez. A 2000-ben elkezdett mélyásatások - s ezzel kutatásaink jelenébe érkeztünk - e tekintetben váratlan szenzációval szolgáltak. Azt u gy an már korábban diagnosztizáltuk, ho gy a do111us alatt volt egy korábbi, alaprajzilag némileg eltérő épület. Arra azonban, velünk együtt, senki sem számított, hogy az egyik, a kolostortemplomhoz közel lévő délnyugati helyiségében, a te1razzo-padló alatt oszlopcsarnok maradványai kerülnek elő. S nem akármilyen po1ticusé: az in sittt oszlopmaradvány átmérője 60 cm. 200 l-ben a stylobates újabb szakaszait tártuk fel, s e gy ebek között egy oszlopbázis helyét azonosítottuk. Két kampány próbaásatásai után elsietett volna az építmény rendeltetését meghatározni. Az azonban világos, hogy a struktúra, amely az eddigi sztratigráfiai adatok alapján Kr. e. 40 körül épülhetett, a do111us-periódushoz organikusan nem kapcsolódott. Amennyiben középületben gondolkodunk, azzal kell számolnunk, hogy ez Augustodunum megalapításával funkcióját vesztette, s helyén Bibracte lakosságának elköltözéséig lakóház állott. A feltevések ingoványos talajáról a továbblépés idei feltárásaink eredményétől remélhető. Milyen következtetéseket lehet mindebből levonni a bibractei gall településre vonatkozóan? A válasz egyrészt eleve illuzórikusnak t6nhet, ha abból indulunk ki, hogy az oppidum 200 hektárnyi területéből mindössze néhány ezer m 2 -t érintenek a bibractei európai régészeti program keretében folyó modern ásatások. Másrészt viszont, ha az eredményeket a korábbi kutatásokkal szembesítjük, ismereteink kopernikuszi fordulatáról beszélhetünk. Ki merte volna feltételezni akár az 1980-as évek elején, hogy a település már a Kr. e. II-1. század fordulóján intenzíven lakott volt? Ki merte volna azt állítani, hogy a romanizáció tipikus paraméterei közé sorolt feltételek, mint a városiasodás, az írásbeliség átvétele, a pénzgazdálkodásra való áttérés, Bibractében több évtizeddel a római foglalás előtt létrejöttek? Ki gondolta volna, hogy az urbanizáció romanizációs szakaszát külön lehet és kell választani a kelta függetlenség időszakában kibontakozó városi fejlődéstől? A Mont Beuvray-n kiásott kőépületek, az itáliai amphorák óriási tömege láttán a régészeti szakirodalomban elterjedt az a klisé, hogy Bibracte kivételes lelőhely, egyedülálló éppúgy Galliában, mint az egész kelta világon belül. A legújabb eredmények sokak számára elsődlegesen ezt a tételt igazolják. Akik azonban í gy vélekednek, nem mérlegelik a késő vaskori civilizációra vonatkozó ismereteink radikális átalakulását az elmúlt negyedszázad során. A galliai oppidumokban végzett ásatások határozottan ellentmondanak az említett tézisnek. Pregnáns példa erre a Besani;:on területén végzett megelőző feltárás - tudományos katalógusa a 20 ezer történelem" címet viseli-, amely meg gy őzően szemlélteti a haeduus Bibracte és a sequanus Vesontio történetének, építészeti emlékeinek, régészeti anyagának közeli rokon voltát. U gy anakkor a kelta világon belül sem egyedülálló Bibracte protohisztorikus városi szerkezete. Oly annyira nem, hogy e kérdésben az áttörést nem a Mont Beuvray-i, hanem a manchingi ásatások 11

13 jelentették, amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy ebben, a republikánus Rómától és Dél-Galliától egyaránt igen távol eső oppidumban a településszerkezet urbánus karakterg volt. A haeduusok speciális helyzetéből (földrajzi tényezők, Rómához füződő előnyös kapcsolat) következett, hogy az oppidum és lakossága már a gall háborúk előtt fokozatosan integrálódni kezdett a mediterrán kultúrkörbe, s a romanizáció a megkezdett folyamat elmélyítését és felgyorsítását jelentette, Róma fennhatósága alatt, a gall függetlenség elveszítése után.'? Köszönöm figyelmüket. * Néhány összefoglaló munka a haeduusok történetéről, Bibractéról és a magyar ásatásról: Goudineau, C. - Peyre, C.: Bibracte et les Eduens. A la découverte d'un peuple gaulois. Párizs, 1993; Gruel, K.- Vitali, D. (szerk.): L'oppidum de Bibracte. Un bilan de onze années de recherches ( ). Gallia 55, 1998, 1-140; Szabó, M.: Bibracte. Tíz év magyar kutatásai az európai Mont Beuvray-program keretében. Antik tanulmányok 63, 1999, ; Szabó, M.: A haeduusok és Róma. Magyar ásatás Bibractéban. (MTA székfoglaló.)

14 A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása / Adám Gyiirgy professzor az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik legrégibb tanára, tanszékalapítója, volt rektora, tudományos iskola teremtő egyénisége. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1922-ben született Nagyváradon. Orvosi tanulmányait a kolozsvári, illetve marosvásárhelyi Bolyai Egyetemen kezdte meg, és Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán fejezte be. A kandidátusi fokozatot 1955-ben, a tudományok doktora címet 1965-ben nyerte el ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1979-ben rendes tagjává választották. Tudományos és oktatói pályafutását a Budapesti Orvosegyetem Élettani Intézetében kezdte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára 1966-ban hívták meg egyetemi tanárnak. Itt megalapította és megszervezte az Összehasonlító Élettani Tanszéket, amivel jelentősen hozzájárult a biológus- és biológiatanár-képzés horizontjának ki tágításához, színvonalának emeléséhez.] elentős érdeme volt abban, hogy a tanszékre ambiciózus, fiatal oktató- és kutatógárda került, amelynek jelenleg már a harmadik generációja dolgozik a mai nevén Élettani és Neurobiológiai Tanszéken. Ugyancsak Adám professzor nevéhez füződik az MTA-EL TE Pszichofiziológiai Kutatócsoport megalapítása, amely sok éven át volt a hazai pszichofiziológiai kutatás egyik fontos munkahelye. Utóda, az MTA EL TE Neurobiológiai Kutatócsoport ma is sikeres kutatóbázis. Ádám professzor tudományos munkássága az érzékelés és az emlékezés pszichofiziológiája széles területeit öleli fel. A zsigeri mi:iködésről írt nagysikerii angol nyelvcí monográfiáját több országban egyetemi tankönyvként is használták. Szintén kiemelkedő jelentőség6 a Visceml Perception c. kötete, amely a szakmában egyedülálló forrásmunkának számít. A memóriaátvitel elméletét megcáfoló kísérleteit, továbbá a humán pszichofiziológiában elért eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok közölték. Több mint 160 tudományos közleménye jelent meg eredményekben igen gazdag munkássága során, ezen kívül monográfiákat és számos könyvet írt, illetve szerkesztett. Számos nagy nemzetközi kongresszus és szimpózium szervezője volt. Ádám professzor mindezeken túl kiemelkedő iskolateremtő egyéniség. Sok tanítványa dolgozik ország-, sőt világszerte a kutatás és az oktatás legkülönbözőbb területein. Számos mai vezető kutató és oktató büszkén vallja magát Ádám-tanítványnak. A viselkedéskutatásba bevezetett új szemlélete meghatározó volt a tudományterület hazai és nemzetközi fejlődésében. Tanítványait nagy figyelemmel és szeretettel irányította, de - akárcsak magával - velük szemben is igényes, és roppant alapos volt és maradt. Ádám professzor oktató-tanár, ha úgy tetszik, mester, a szónak a legigazibb értelmében. Egyetemi oktató tevékenysége szintén kiemelkedő és irigylésre méltó. Kiváló, magas színvonalú előadásait biológus-, orvos-, pszichológushallgatók generációi élvezhették Az Ádám professzor és munkatársai által a József Attila Tudományegyetem oktatóival közösen írott tankönyv évekig a hazai biológus képzés alaptankönyve volt. Élettan pszichológusoknak cími:i munkája pedig párját ritkító népszercíségnek örvendett, nem csak a címében szereplő szakon. Munkatársaival együtt kidolgozott élettani előadási és gyakorlati kurikulum máig meghatározza az oktatás szemléletét. Ádám professzor munkásságához az említetteken kívül szorosan hozzátartozik a tudományos ismeretterjesztés terén végzett áldozatos tevékenysége. Évekig volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, sokat tett e fontos terület fejlesztéséért is. 13

15 Díszdoktorok (l,v(l,tds(i, (/, évi Pázmány-ünnepségen. B(l,lról jobbm: Ádám Gyö rgy, B(l,lla Bálint, Peter Christimz Miiller-Grnff, Nagy Ká r oly, Kzut Rein és Heinrich W(l,mhojf. (Fotó: P. Nagy Gabriella) Ádám professzor úr tevékenyen kivette részét az egyetemi közéletben, sok kérdésben képviselt előremutató álláspontot a különböző tanácsokban és bizottságokban és 1978 között az egyetem rektora volt, oktató és tanszékvezetői munkája azonban ez idő alatt sem szünetelt óta az egyetem emeritus professzora. Magas életkora ellenére ma is tevékeny, az egyetemi élet aktív részese, folytatja tudományos és oktatói munkáját, részt vesz a közéletben. A közelmúltban megjelent könyvei, cikkei, egyéb munkái is bizonyítják, hogy szelleme töretlen, munkássága ma is fontos eleme a tudományos és oktatói közösség tevékenységének. Számos tudományos társaság tagja vagy tiszteleti tagja, korábbi vagy jelenlegi vezetőségi tagja. Több külföldi egyetem választotta díszdoktorává. Munkássága elismeréséül rangos kitüntetésekben és díjakban részesült. Balla Bálint professzor a Berlini Technische Universitat Szociológiai Intézetének 1993-ban emeritált professzora 1951-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán ig külkereskedő vállalati jogászként dolgozott Magyarországon, majd tudományos fejlődése és társadalmi-politikai meggyőződése miatt elhagyta Magyarországot az akkori Nyugat-Németországban megnyíló szociológusi pályájának érdekében. Balla Bálint kezdettől fo gv a élt azzal a lehetőséggel, hogy a szabad világ társadalom tudósaként segítse az akkori vasfüggöny mögött dolgozó kollégáit Magyarországról, Romániából és más kelet-közép-európai államokból is. Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem nevű svájci székhelyfi szervezet vezető egyéniségeként sokat tett a képviseleti demokrácia és a piacgazdaság népszerfisítéséért, elemzéséért és propagálásáért mind a nyugat, a hazai és a kisebbségi magyarság körében. Ennek érdekében évtizedeken át a konferenciák és egyéb rendezvények sokaságát szervezte, és jelentős könyvkiadói tevékenységet folytatott olyan gondolkodóktól és gondolkodókról, mint Bibó István, Cs. Szabó László, Hamvas Béla, Heller Ágnes, Hegedüs András, Márkus György, Molnár Miklós stb. Tudományos munkáit - amelyeket széles körbe használ a magyar társadalomtudomány - több jelentős monográfiáját és egyéb publikációit németül jelentette meg. Magyarul írott munkáinak gyűjteményes kötete 2002-ben jelent meg az Osiris Kiadónál. Balla Bálint munkássága 1989 után az egész magyar társadalomtudományi és közéletet segítette a kortárs nyugati hagyományok elsajátításában, illetve 1989 előtt a szocializmus-kritikájának és alternatíváinak megismerésében. A Német Szociológiai Társaság kelet-európai szekciójának alapítója és elnöke, ahol mind a magyar, mind a régióbeli és a német kutatók kapcsolatrendszerét intézményesítette, publikációs lehetőségeket nyitott meg közös kutatási projektjeik eredményeinek bemutatására, és ezzel mintegy új szintre helyezte a régióról folytatott német tudományos diskurzust. Balla Bálint munkássága tudományos, tudományszervező és kultúr-, illetve tudománypolitikai szinten egyaránt jelentős hozzájárulást adott a magyar nyelvű társadalomtudományi kutatás egészének, azon g d z r t) u t fi k h 11 z k 14

16 belül különösen a politológiának és a politikai, de más szakszociológiáknak is. Nagymértékben elősegítette a magyar-magyar, a német-magyar, és a régióközi nemzetközi integrációk fejlődését a társadalomtudományok széles spektrumában. Peter Christian Müller-Graff professzor az európai integráció kutatásának világszerte ismert szakértője, a Heidelbergi Egyetem Jogtudományi Karának dékánja, valamint ugyanott a Német és Európai Társasági és Gazdasági Jogi Intézet igazgatója. Jean Monnet-professzor, egyéb fontos meghívások mellett a Brügge-i Európa Kollégium tagja és az amerikai Georgetown University állandó előadója. Rendkívül átfogó kutatói és oktatói tevékenységét jelzi, hogy ez idáig 48 önálló munkát (monográfiát, tankönyvet) írt illetve szerkesztett, döntően az európai integráció és a kereskedelmi jog különböző kérdéseiről, valamint több mint 200 tanulmányt és recenziót tett közzé. Kiemelkedően jelentősek az egységes európai piac szabályozásáról és az Európai Közösség magánjogáról megjelent publikációi. Német kollegánk hosszú évek óta kapcsolatban áll egyetemünkkel, illetve a magyar tudományos élettel, a Jogtudományi Kar számos oktatójával kiváló szakmai és munkatársi együttműködést alakított ki. Nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország és néhány más EU csatlakozásra váró ország kutatóinak tanulmányai ismételten önálló kötetben jelenhettek meg a német Nomos Kiadónál. (Hungary - From Enrope Agreement to a Member Status in the European Union, illetve East Central Europe and the European Union... címmel). A Nemzetközi Magánjogi Tanszéknek ismételten vendége, meghívott előadója volt, több konferencia sikeréhez hozzájárulva. Hasonlóképpen jó kapcsolatokat ápol a hazai Európa Tanulmányok Egyesülettel. Külön elismerés illeti azért, hogy sikeresen szorgalmazta a hazai integrációs kutatások támogatását az Európai Unió forrásaiból. A Heidelbergi Egyetem Jogtudományi Karának dékánjaként fontos szerepet játszik abban, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról rendszeresen ösztöndíjas hallgatók vehetnek részt a patinás német intézmény képzésében. Müller-Graff professzor kiemelkedő segítséget nyújtott oktatóinknak és diákjainknak ahhoz, hogy bekapcsolódjanak az európai jogi kultúra fő áramába. Nagy Károly professzor 1927-ben Etén született, tanulmányait Budapesten végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1950-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Kandidátusi fokozatot 1954-ben szerzett, majd ez alapján kapta meg az egyetemi doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen től az egyetem Elméleti Fizika Tanszékén dolgozik között a Természettudományi Kar dékánja, között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, között rektorhelyettese volt től egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékén, melynek 1968 és 1993 között tanszékvezetője volt, ezzel egy időben és utána 1998-ig a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutatócsoportját is vezette ben lett az MTA levelező, majd 1982-ben rendes tagja. Tudományos egyéniségére a fizikai térelmélet gondolkodásmódja, elsősorban az elektromágneses tér szerepének mély és sokoldalú átérzése jellemző. A polarizálható szigetelő és az elektromágnesesség összjátéka során kialakuló energiaviszonyok problémáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékén működő Novobátzky-iskola, közöttük Nagy Károly tisztázta nemzetközileg elismert módon. Nagy Károly professzor idevonatkozó munkáit a témakörrel foglalkozó monográfiák rendszeresen idézik. A 80-as években általa kidolgozott fenomenológiai kvantum-elektrodinamika szerint a fotonok kettősen törő közegben nem rendelkeznek élesen meghatározott impulzussal, inkább kvázirészecskének tekintendők. Az anyag gyenge kölcsönhatása, a neutrínók fizikája Nagy Károly professzor fontos kutatási területe volt. A neutrínók (ma már igazoltnak tűnő) nem zérus tömegének feltételezésével számított különböző folyamatokhoz sugárzási korrekciókat. Érdeklődéssel tanulmányozta a relativitáselmélet és kvantummechanika problémáit IS. 15

17 Nagy Károly 52 éve tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fizika szakos tanárjelöltek oktatása és nevelése volt a legkedvesebb munkaterülete, melyet ma is lelkesedéssel végez professzor emerituszként. Előadásainak anyagát egy négy kötetes tankönyvsorozatban foglalta össze. Ez a sorozat a tanárjelöltek elméleti fizika oktatását teljes spektrumában felöleli. Nagy Károly professzor vezetése alatt a Novobátzky-iskola kutatási területei kiszélesedtek a részecskefizikai és statisztikus fizikai kutatásokkal. Ma az Elméleti Fizika Tanszék és Kutatócsoport a hazai elméleti fizikai kutatások egyik vezető műhelye, komoly nemzetközi hírnévvel és elismertséggel. Na gy Károly széleskörű oktatási és tudománypolitikai tevékenységet is folytat. Az MTA különböző testületeiben 1962 óta vesz részt. Tíz évig elnöke volt a Fizikai Bizottságnak, hat évig a Fizikai Tudományok Osztályának, kilenc évig az elnökségének. Na gy Károly professzor munkássága során számos kitüntetésben részesült. Fontosabb kitüntetései között tartjuk számon a következő megtisztelő címeket és kitüntetéseket: díszdoktor (Szentpétervári Állami E gy etem), Finn Fehér Rózsa Érdemrend (1969), EL TE Aranyérem (1981), Apáczai Csere Jánosdíj (1981), Ma gy ar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1993), Széchenyi-díj (1996), Pázmány Péter-díj (2000), Eötvös Érem (2001, Eötvös Loránd Fizikai Társulat). Kurt Rein professzor a müncheni Ludwig-Maximilians-Universitat emeritált professzora a bukovinai Fratautzban született. Iskoláit Romániában kezdte, majd Németországban folytatta, beleértve e gy etemi tanulmányait is, melyek során nyelvészetet, történelmet és néprajzot hallgatott ben védte meg doktori értekezését az areális nyelvészet témakörében. Nagy ívű oktatói-kutatói pályája elsősorban a müncheni egyetemhez kötődik, ahol a német nyelvészet és szakdidaktika professzoraként több évtized óta tevékenykedik. Nevéhez fűződik többek között a Deutsch als Zweitsprache címmel létrehozott speciális szak beindítása, valamint az e szakmai specializáció je gy ében született Bevezetés a kontrasztív nyelvészetbe c. könyve. Tudományos munkássága során nem csak szűkebb hazája, Románia nyelvi kontaktusait kutatta behatóan, hanem előszeretettel dolgozott fel ma gy arspecifikus témákat is: tanulmányai jelentek meg többek között a Thurzó családról és a habánokról. Jelentős publikációs tevékenységet folytat mind a mai napig, melyek között legfontosabbak a közép-kelet-európai német nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kétnyelvűség és németoktatás didaktikai és gyakorlati kérdéseivel foglalkozók. Munkássága fontos része a nyelvi szigetek dialektológiai és szociolingvisztikai kutatásának elméleti megalapozása terén végzett oktatói és tudományos tevékenysége. A nyolcvanas évektől tevékenyen részt vett a hazai német nyelvoktatás és a német szakos képzés megreformálásában és kiszélesítésében. A BTK Germanisztikai Intézetének kezdettől fo gv a meghívott professzora, szakdolgozatok témavezetője és részt vesz a germanisztikai nyelvtudományi PhD-képzésben is. Számos rangos európai és USA-beli tudományos intézet, illetve e gy etem sokszor és szívesen látott kutatója, illetve vendégprofesszora, akinek nemzetközi elismertségét, tekintélyét neves szakmai társaságokban, szervezetekben, intézetekben betöltött elnöki tisztsége, igazgatósági és egyéb tagsága fémjelzi. Heinrich Wamhoff professzor Dr. Heinrich Wamhoff professzor a szerves szintetikus kémia nemzetközileg kiemelkedő szaktekintélye 1937-ben született Bonnban ban szerzett ve gy ész diplomát a Bonni Rheinische Friedrich-Wilhelm E gy etemen. Itt nyert professzori kinevezést 1974-ben, majd éveken át vezette az egyetem Szerves- és Biokémiai Intézetét. Wamhoff professzor szakterülete a szintetikus szerves- és bioszerves kémia, a reakció mechanizmusok kutatása. Nevéhez fűződik számos új módszer kidolgozása biológiailag fontos, új típusú heterociklusos vegyületek szintézisére. Na gy jelentőségű az általa kidolgozott eljárás e gy es peszticidek és inszekticidek fotokémiai úton történő előállítására. Számos preparatív eljárást dolgozott ki speciális szerkezetű nukleozidok és nukleotidok nyerésére. Sikerrel alkalmazta az iminofoszforánokat újfajta kémiai reakciók felfedezésére, illetve már ismert molekulák egyszerűbb, olcsóbb, tisztább, vagy korábban hozzáférhetetlen származékainak előállítására. 16

18 Tudományos munkásságának eredményeit közel háromszáz publikációban tette közzé a legrangosabb nemzetközi folyóiratokban. Munkájának nemzetközi visszhangja igen jelentős, idézettsége kimagasló. Rendkívül értékes összefoglaló közleményeket publikált a heterociklusos kémia és a fotokémia területéről a legismertebb könyvsorozatokban. Számos nemzetközi tudományos bizottság és szervezet tagja, nemzetközi kongresszusok rendszeresen meghívott plenáris előadója. Az USA-beli Gordon szakkonferenciák állandó meghívottja. Több rangos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, nagy nemzetközi tudományos projektek vezetője. Wamhoff professzor három évtizede tart szoros kapcsolatot magyar kutatókkal. Intézetében számos magyar ösztöndíjas dolgozott, köztük többen egyetemünk oktatói és doktoranduszai. Magyar kutatókkal társszerzőségben csaknem 40 publikáció készült, amely mutatja, hogy milyen intenzív és gyümölcsöző szakmai kapcsolatot tart fenn hazánk és egyetemünk kutatóival. Külön figyelemre méltó, hogy olyan időszakban kezdeményezte a szakmai együttm(iködést, amikor erre nekünk a legnagyobb szükségünk volt. Több előadó úton vett részt hazánkban, melyek során egyetemünkön és más egyetemeken és kutatóintézetekben számtalan előadást tartott. Wamhoff professzor nemcsak ösztöndíjas és előadói utak lehetővé tételében, megszervezésében tett jó szolgálatot a magyar kémiának, de alkalmanként tudományos könyvek, dokumentációk, nagy értékű vegyszerek és kísérleti segédeszközök ajándékozásával, továbbá közös pályázatokkal, valamint itthon el nem végezhető nagymfüzeres mérésekkel is segítette magyar kollégái munkáját. A magyar kémia fejlesztésében vállalt önzetlen segítségét a Magyar Kémikusok Egyesülete azzal honorálta, hogy első külföldi tiszteleti tagjává választotta. 17

19 A ÉVI PÁZMÁNY-ÜNNEPSÉGEN FELAVATOTT TISZTELETBELI DOKTOROK ÉS PROFESSZOROK VÁLASZBESZÉDEI Ádám Gyó rgy EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Tisztelt E gy etemi Tanács, tisztelt Ünnepi Ülés!,, GENIUS LOCI":,,a hely szelleme"! Ezt az ókorból örökölt gondolatot választottam rövid válaszfelszólalásom tárgyául, miközben hálásan köszönöm alma ma teremnek, az E gy etemi és a Kari Tanácsnak engem kitüntető döntésüket!,,a hely szelleme": ennek a gy önyörű barokk aulának a szelleme, légköre szinte végigkísérte több, mint félévszázados pályafutásomat! Négy időpont, 4 nevezetes személyes dátum köré fűzöm rövid felszólalásomat: Az első dátum: 53 évvel ezelőtt, március hó 12-e! E pompás terem adott keretet orvosdoktorrá avatásom ünnepélyes eseményének! Akkor még e gy séges volt a pesti Universitas, a Pázmány Péter Tudományegyetem. Aznap orvosokat, jogászokat, papokat együtt avatott Németh Gyula, az akkori rektor, de a pédum, eskütételünk szimbóluma, azonos volt a maival! A második dátum, amely számomra fontos, szintén e díszes teremmel függ össze! augusztus elsején, 17 évvel doktorrá avatásom után, itt vettem át egyetemi tanári kinevezésemet! E kinevezés kapcsán megjegyzem, hogy viszonylag fiatalon, 44 éves koromban lettem professzor, az okmányt pedig a szintén ma avatott tisztelt díszdoktortársam, Nagy Károly akkori rektor adta át! E kinevezéssel kezdtem el szervezni és vezetni az Élettani Tanszéket a Természettudományi Karon, ahol, 36 évi működés után, emeritusként ma is dolgozom! A hannadik dátum, szeptember 10., ez a harminc évvel ezelőtti időpont, szintén ezzel a szép aulával függ össze. Mindössze hat évvel professzori kinevezésem után, 50 éves koromban, újonnan megválasztott rektorként itt mondtam el székfoglaló rektori beszédemet és programomat a dékánok, sok kollegám és még több hallgató előtt. A hat évig tartó rektori működésem alatt a genius loci" kisugárzása folyamatosan érezhető volt. Ünnepélyes doktorrá avatások hosszú sora, köztük a mindenkori magyar államelnök jelenlétében számos emlékezetes - a maihoz hasonló -,,honoris causa"-avatás. Sokak számára, így nekem is, emlékezetes maradt több Nobel-díjas, továbbá néhány külföldi államfő nagy port felvert avatása. Némelyekről még ma is beszélnek! Joggal állítható, ho gy ezek a szimbolikus, e gy ben színes és felemelő ünnepi ülések akkor is, azóta is méltó módon képviselik, tükrözik e gy etemünk kontinuitását, súlyát, rangját, maradandó értékeit! Végül, a negyedik dátum a mai ünnepi esemény, egyenes folytatása mindannak, amiről az imént említést tettem!,, Genius loci": a mai Pázmány-ünnepség azt a sajátos szellemiséget, légkört sugározza ma is, amely mindig is jellemezte nagy egyetemünket! E szellemiségtől áthatva fejlesztettem és gondoztam három évtizeden keresztül az általam alapított Élettani Tanszéket! Bizton állíthatom: egyetlen napig sem lankadt bennem a hivatástudat az ifjú tanár- és kutatónemzedékek nevelésében, a tudományos munka szervezésében és szívós végrehajtásában! Alázattal és egyben büszkeséggel hajolok meg az E gy etemi Tanács mostani döntése előtt, boldogan fogadom el a honoris causa" kitüntető címet! 18

20 Balla Bálint TECHN1SCHE UNTVERSIÁ T BERLIN Tisztelt Rektor Úr, tisztelt Egyetemi Tanács, Hölgyeim, és Urnim! Mit köszönhetek az egyetemnek? Minél messzebb kerülök az egyetemtől az időben, annál inkább érzem a jelentőségét - nem az egyetemnek, hanem éppen ennek az egyetemnek, amelyre 1946-tól ig jártam és amely két rangos személyiség nevét is viselte. Egyetemi éveim kezdetén még Pázmány Péterét, a vége felé pedig Eötvös Lorándét. Azt lehetne mondani, hogy bizonyos szempontból két egyetemre jártam, mert az egyetem vezetőségét és tanárainak jó részét időközben kicserélték, mivel az ország hatalmi rendje, államformája, politikai és társadalmi berendezkedése megváltozott. Számomra magától értetődött a jogi egyetem végzése. Apám jogász volt, utánam jó néhány évvel öcsém is az lett. Mindnyájan nagy tiszteletet éreztünk a jog iránt. Egy apja jogi és általános tudását sokra becsülő éves fiúnak ez bőven elég lett volna, de ehhez hozzájött még egy igen fontos körülmény: családunk háború utáni és kezdődő népi demokráciabeli vészes szegénysége miatt a tanulmányaim mellett dolgoznom is kellett. Ezt csak egy joghallgató tehette meg a mezeizés segítségével. Ez nálam azonban nem az urizálás, hanem a rászorultság jele volt. Annál inkább igyekeztem az egyetemi jelenlétre, a tanulásra és a vizsgákra való felkészülésre a kenyérkeresésből megtakarítható időket bővíteni, minél jobban kihasználni. Megragadott és rabul ejtett a jogtudomány és az én egyetemem a maga légkörével, kiváló tanári tudásával és bölcs személyiségeivel. Ma is előttem áll és ösztönöz Eckhart Feri bácsi - csak így hívtuk magunk között -, a roppant tudású és emellett rokonszenves, jólelkű alkotmány- és jogtörténész, Marton Géza római jogász, Nizsalovszky Endre magánjogász, és Varga István közgazdász. Varga később a többiekkel együtt ugyancsak a süllyesztőbe került, de azután a forradalom leverését követően egy korszerű és éppen ezért hamar abbahagyott piacgazdasági reformkísérlettel bízták meg. Ott voltam Moór Gyulának a borús jövőt előrejelző rektori beszédénél, majd nemsokára az úgynevezett diákparlament tribünjén, ahol az összes hazai főiskolák diákdelegációi közül már csak a mi pesti joghallgatóink Szőllőssy Pali vezette küldöttsége, meg a soproni erdészek álltak ellen az összes ifjúsági szervezetek gleichschaltoló egységesítésének. Míg az egyetemi rendszerváltás előtti jó tanárok névsorát még folytatni tudnám, az utána következők között kevesebb volt színvonalas. De szívesen említem meg közülük Beck Salamon magán- és Hajdú G yu la nemzetközi jogászt, valamint az ugyancsak leváltott Horváth Barna nemzetközi jogászt helyettesítő Boleratzky Lórántot. Az ő szemináriumán a forrongó külső világ zajaitól nem zavartatva mélyedtünk el a Palma szigetének tulajdonjoga körüli portugál-holland jogvita elemzésébe. Ezen a második egyetemen" kénytelen voltam egy tapasztalatot szerezni, mely azonban később igen hasznosnak bizon yu lt. Azt, hogy betört közénk egy új világ, ahol már nem Justinianus, hanem Lenin és Sztálin szerint szerzik a jogot. Két alapvetően különböző jogi és társadalomszervezési felfogás élt bennem, de mindkettőnek legtöbb kortársamnál jóval korábbi megismerése az egyetem elhagyása után is gondolkozásbeli és magatartásbeli előnyöket adott nekem. Önhibámon kívül messzire sodródtam a jogtól mint tudománytól és mint foglalkozástól is. De nem szellemiségétől, gondolkozásmódjának és tudásának alapjaitól. Bizony sokat köszönhetek alma materemnek. Tudva, nem tudva tartósan segített életszemléletem alakításában, sokkal később egy másik egyetemi diszciplínának egy nem magyar kultúrában való elvégzésében is és szinte észrevétlenül segít újabb tudományos problémáim megfogalmazásában is. Mintegy studium generale volt ez. 19

21 Hat jogásztársam életútját volt módomban követni. Nos, közülük csak kettő lett jogász, igaz, az egyik a római jog professzora és alkotmánybíró, a másik jeles ügyvéd. A többiek hivatása ez lett: vezető viszontbiztosítási szakértő a nemzetközi élvonalban, a közgazdaság-tudomány nagy doktora és diszciplínákat, kultúrákat áttekintő jeles szakkönyvíró. Egy kiváló festőmfivész, egy pedig igen rangos költő lett. Magam szociológusként saját példámat tekintve nagyon jól el tudom képzelni, mennyi mindent jelenthet a jog egyéb hivatásokban is, különösen ha olyan házastársuk van, mint nekem. A nekem jutott bőséges részért egyetemem vezetőségének nyilvánosan köszöntet mondok, és további jó munkát kívánok. 20

22 Peter Christian Müller-Grajf UNIVERSITAT HEIDELBERG Rector Magnifice, Senatores, Spectabiles, Collegae Prnfessores, fenzinae ornatissimae et viri illustrissimi, Gratias ago - sinceras et summas gratias - pro hoc magno honore quem senatus universitatis scienctiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae recommendatione facultatis politico-juridicae in me contulit. Summus honor est summa obligatio. Magas kitüntetés, mely kötelezettségre szólít. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusának, a Jogi Fakultás ajánlatára személyem megtiszteléséért, szívélyes nagy köszönetem. Eine hohe Ehre ist eine hohe Verpflichtung. Es ist eine Ehrung, die mich peniinlich sehr berührt und bescheiden macht. Denn Sie nehmen mich in einen höchst illustren Kreis auf - in den Kreis der Ehrendoktoren der seitjahrhunderten führenden, schon in Maria Theresirr s Ratio Educationis herausgehobenen ungarischen Universitat - ein Kreis, in den einst bereits der Heidelberger Chemike1 Robe1t Bunsen und spater der Münchner Physiker Werner Heisenbe1-g berufen wurden. Dafl Sie heute einen Heidelberger Rechtswissenschnftler des Europm-echts einreihen, laflt sich zugleich als Ehrung von drei uns verbindenden Werten verstehen: der Wissenschaft des Europarechts, des Dienstes der Rechtswissenschaft für das Gemeinwesen und des rechtswissenschaftlichen Austausches zwischen dem ungarischen und dem deutschsprachigen Kult:urkreis. 1. Erstens: die Wissenschaft des Europm echts. Diese schafft Einsichten in die Gesetzmafligkeiten des friedlichen und gedeihlichen, weil wertgebundenen Zusammenlebens in Europa - in unserem unvergleichlichen Kontinent mit seiner reichen Vielfalt und Unterschiedlichkeit von geschichtlich gepragten Kult:uren, Sprachen, Völkern, Nationen, Selbstverstandnissen, Herrschaftsweisen und Territorien auf kleinem Raum - in dem Erdteil, in dem wir in und auf Grund unserer Vielheit unverwechselbar kreativ sind. Die Wissenschaft des Europarechts erinnert daran, dafl ein gedeihliches Zusammenleben in dieser identitatsstiftenden Vielfalt - und oft auch im Wettbewerb - nicht selbstverstandlich ist, sondern Voraussetzungen hat; und sie zeigt zugleich, dafl es dafür nicht allein auf politischen Willen und wirtschaftliche Tüchtigkeit ankommt, sondern ganz maflgeblich auch auf die allseitige Bereitschaft zur Achtung gemeinsam verbindlichen Rechts. Erst das unserem Kontinent gemafle gemeinsame Recht gibt allseits transnationale Verlafllichkeit. Diese Regeln zu erkennen, positiv auszuformulieren und verstandlich zu machen, ist vornehmste Aufgabe der Wissenschaft des Europarechts. Sie leistet damit zugleich Einsichten über die Europaische Union hinaus für das globale Miteinander. 2. Zweitens: der Dienst der Rechtswissenschaft fiir das Gemeinwesen. Systematisches Nachdenken über Recht bedeutet das Bemühen um die Regeln der Vmnmft im Umgang der Menschen miteinander, im Verhaltnis von Menschen und öffentlicher Kollektivgewalt: und in den Beziehzmgen der innerstaatlichen und internationalen Kollektivgewalten untereinander. Vernunft meidet alle Einseitigkeit, Übertreibung und Ignoranz. Vernunft beobachtet und leitet die menschliche Natur und sie gibt jedem das Seine. Iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuendi" sagt Ulpian. Vernunft und Recht stehen daher stets im Kampf mit den egoistischen Machten des Rohen, des Ideologischen und des Fanatischen. bnmanuel Knnt hat diese Aufgabe zeitlos formuliert - in seinem bekannten kategorischen Imperatív, stets so zu handeln, dafl die Maxime als Grundlage allgemeiner Gesetzgebung taugt. Und so dienen vernuftorientierte Rechtswissenschaft und Professoren seit jeher der Festigung des Gemeinwesens. 21

23 ln der ungarischen Rechtsgeschichte steht dafür herausragend etwa das Tripartitum des itélömester István Werbőczy, das Spectabilis Barna Mezey würdigt als ein Werk, das zugleich Rechtszusammenfassung, wissenschaftliches Werk und Lehrbuch war und das seit dem 16. Jahrhundert zur wichtigsten ungarischen Rechtsquelle wurde - eine Leistung, vergleichbar im Bemühen um eine einheitliche ungarische Rechtsordnung durch die ein halbes J ahrtausend alteren Gesetze des Heiligen Stephan.,,Ubi civitas, ibi ius", schreibt Gábor Hamza. Dies gilt auch umgekehrt: Ubi ius, ibi civitas. Und so versteht sich auch das Selbstverstandnis des Ungarischen Ve1fasmngsgerichts, ausgesprochen in der deutschen Übersetzung von Sólyom -, dal3 das Gericht Hüter des Paradoxons einer Revolution durch Recht sei. 3. Schliefüich: der rechtswissenschaftliche Austausch zwischen dem ungarischen und denz deutschsprachigen Kulturkreis. Er hat eine tiefwurzelnde Tradition: beginnend lange vor der Gründung Ihrer Juristischen Fakultat (1667), eigentlich schon mit der Rezeption der Lex Baiuvarorum und der Lex Salica durch Stephan den Heiligen; sich fortsetzend mit ungarischen Studenten an den altesten Universitaten des Heiligen Römischen Reichs deutscher Nation in Prag und Wien; sich erweiternd nach der Reformation mit dem Strom ungarischer Smdenten nach Heidelberg, der altesten Universitat der heutigen Bundesrepublik. Eó'tvós Loránd, in Budapest noch Jurastudent, wandte sich Heidelberg freilich der Physik wegen zu, durchaus zum Gefallen seines Vaters József, und promovierte dort (1870) - Entdecker des Eó'tvós-Gewichtsabnahme-Effekts und ein Wegbereiter der Relativitatstheorie Einsteins. Auch der rechtswissenschaftliche Austausch war keine Einbahnstral3e: das Tripartitum und Lehrveranstaltungen über ungarisches Recht waren - laut Wilhehn Brnuneder - auch in Wien prasent. Bódog Felix Sornló's Theorie des richtigen Rechts (,,a helyes jog elmélete") fand Eingang beim Wiener Hans Kelsen und beim Heidelberger Gustav Radbruch. lm Jahre 1989 brachte ungarisches Rechtsbewufüsein die fremdgebauten Mauern der deutschen und europaischen Teilung zum Einsmrz. Und heute kommen ganz selbstverstandlichjuristen ungarischer und deutscher Muttersprache zusammen, um gemeinsam über das für Europas Zukunft gemal3e Recht nachzudenken. Lassen sie mich anfü.gen: Insbesondere haben auch Mitglieder und Mitarbeiter Ihrer Juristischen Fakultat beispielhaft aktiv in der Internationalen Studiengruppe zur rechtlichen Zukunft der Europaischen Union mitgewirkt - hierbei aus der jüngeren Generation namentlich Miklós Kú ály, Barna Berke, László Burián, Tamás Kende und Péter Paczolay. Ungarische Einsichten zum Europaischen Privatrecht vermitteln der deutschsprachigen Rechtswissenschaft etwa Lajos Vékás, Attila Ha11nathy, Gábor Hamza und And1 ás Földi. Vor allem aber hat ein grol3er wissenschaftlicher Brückenbauer Ihrer Universitat, Ihr international verehrter Staatsprasident Ferenc Mádl, unsere gemeinsame Aufgabe in seiner berühmten Rede zur geistigen Entwicklung der Europaischen Integration im letzten Jahr mit dem Wort auf den Punkt gebracht:,,die Gemeinschaft mul3 ihr Schicksal im Zeichen gegenseitigen Vertrauens und der gemeinsamen Werte in Freud und Leid gemeinsam wahrnehmen". Ich füge an: Gemeinsam sind wir für Europa's Zukunft verantwortlich. Und ich wünsche uns allen, dal3 Ungarn zu den ersten neuen Mitgliedern der Europaischen Union gehören wird. Ich danke Ihrer Universitat und Ihrer Juristischen Fakul tat, ich danke Ihnen allen für diese herausragende Anerkennung des Austausches und Miteinanders unserer Kulturen, des Dienstes der Rechtwissenschaft für das Gemeinwesen und der \,Vissenschaft des Europarechts. Diese heutige Budapester Ehrung ist mir bleibende Verpflichtung für die zukünftige Arbeit. Köszönöm. 22

24 Nagy Károly EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Rekto1 Úr! Dékán Urak! Az ünnepségen dsztvevő tisztelt Hallgatóság! Hölgyeim és Uraim! Megköszönöm az E gy etem és a Természettudományi Kar vezetésének, hogy erre az e gy etemünk által adható legrangosabb kitüntetésre alkalmasnak talált, és a magyar felsőoktatás szolgálatában végzett ötvenkét éves tevékenységemet a díszdoktori címmel honorálja. A köszönet kifejezésén túl, illene most valami bölcsességet, a sok évtizedes egyetemi életemből leszfirhető tanulságot mondanom. Beszélhetnék arról, hogy mit adott a fizika a többi természettudománynak, vagy egyáltalán az emberiségnek. De örömmel mesélnék arról is, hogy mik ma a fizikai kutatás izgalmas kérdései. Ezzel kapcsolatban elmondhatnám, hogy az anyagi világ legelemibbnek gondolt részei milyen erők hatására állnak össze makroszkopikus mérem testekké, és hogy az ilyen un. na gy energiájú kutatások ho gy an vezetnek el a világe gy etem szerkezetére, keletkezésére és fejlődésére vonatkozó legújabb ismeretekhez. Izgalmas szakmai kérdés pl. hogy van-e valóban tömege a neutrínóknak, és ez mennyiben járul hozzá az univerzum nem látható, de más megfigyelésekből következtethető un. hiányzó tömegéhez. S.í.t. Másfél évvel ez előtt ilyen kérdésekről tartottam éppen itt egy előadást, és a rendelkezésemre álló idő, erre ú gy sem adna megfelelő lehetőséget. Ezért most arról beszélek inkább, hogy miért lettem fizikus. E gy -két mozzanatot villantok fel az egyetemünkhöz kötődő életemből, abban a reményben, ho gy ebből is lesz(frhető néhány tanulság. Az egyetemre azért jöttem, mert elsősorban tanár akartam lenni. Gyerek fejjel azt hittem, ho gy a tanítók és tanárok munkája a legfontosabb. Az egyetem előtt a tudományok még nem nagyon vonzottak. Ennek valószínfi oka az, ho gy az elemi után polgári iskolába, majd kereskedelmi középiskolába jártam. A matematikát mindig szerettem, ezért iratkoztam be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, hogy matematikatanár lehessek. Másodéves hallgató koromban, Novobátzky Károly professzort hallgatva, kedveltem meg az elméleti fizikát. Az ő szavait idézve, egy életre szóló frigyet kötöttem vele. Utolsó éves hallgató koromban az Elméleti Fizikai Tanszék demonstrátora lettem. Az oklevél megszerzése, 1950 óta a tanszék kinevezett oktatója vagyok, előbb gyakornok, majd végigmenve az oktatói lépcsőkön, 1961-től professzor (hat éve emeritus). Novobátzky halála után, 1968 januárjától huszonhat éven át voltam a tanszék vezetője. El akarom mondani, ho gy ezt a tanszéket több európai rangos e gy etemet megelőzve, Eötvös Lorándnak alapították ben. Az őt követő vezetők sorában én a ne gy edik voltam. Eötvös a klaszszikus fizika, különösen a gravitáció világhírfi mestere volt. Utána másodikként jött Ortvay Rudolf, aki a kvantummechanika oktatását honosította meg egyetemünkön. Elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy a kor kiváló fizikusait hívta hazánkba e gy -egy előadás tartására. Í gy többek között Werner Heisenberget is ben Novobátzky Károly lett a tanszék vezetője. ő már középiskolai tanárként, mint meghívott előadó, elsőként tartott egyetemünkön előadásokat a relativitás elméletéről. Na gy megtiszteltetés volt számomra e na gy szerfi mesterek után az Elméleti Fizikai Tanszéket vezetni, abban a korban, amikor a fizika a tudományok között az élen állott. A huszadik század fizikája csodálatos fejlődésen ment át. A relativitáselméletre és a kvantummechanikára, mint tartóoszlopra épült modern fizika na gy szerfi felfedezéseivel nemcsak megváltoztatta az anyagi világra vonatkozó ismereteinket, hanem a m(iszaki, orvosi és más tudományos diszciplínákra kifejtett megtermékenyítő hatásával az alkalmazások olyan bámulatos eredményeit adta az emberiségnek, amelyek a mindennapi életünket is teljes mértékben átalakították. Elég itt a számítógépek szerepére, vagy a modern elektronikai berendezések használatára utalni. Ez az említett tudományos haladás a fizikában, igen fontos és egyúttal felemelő feladatot állított az egyetemi fizikaoktatás elé. Hálás vagyok a sorsomnak, hogy ebben a munkában meghatározó szerepem 23

25 lehetett. Tanszékvezetőként az volt a tevékenységem vezérfonala, hogy először is olyan munkatársakkal vegyem körül magamat, akik mind az oktatás iránt, mind a tudományért megszállottan elkötelezett emberek. A kiválasztásnál a szakmai kiválóság és az emberi tisztesség volt az egyedüli szempontom. Arra törekedtem, ho gy minden tőlem telhetőt megtegyek a munka feltételeinek a biztosítására és a követelmények változásával azok fejlesztésére. Az oktatásnál és a tudományos kutatásnál lényegében két szempontot kell állandóan tekintetbe venni. Egyik a tudomány belső fejlődéséből, másik a társadalom igényeiből fakadó követelmények.jól működő oktatási és tudományos intézménynél ezeknek egy bizonyos összhangban kell lenniük. A kötelező tantárgyakat is kell alakítani, de az un. speciális előadásokon keresztül a tudomány legújabb eredményei szinte azonnal bekerülhetnek az oktatásba. Én ezt nagyon fontosnak tartottam, és ennek megfelelően a speciális előadások igen széles választéka állt mindig a hallgatók rendelkezésére. Nagymértékben segítette munkánkat, hogy a tanszék keretén belül több mint negyven éve működik egy akadémiai kutató csoport. A feladatok így szépen megoszthatók a két egység között. Az oktatóknak is nagyobb idejük jut a tudományos kutatásra. Visszatekintve életemnek arra szakaszára, amikor én voltam e két egység vezetője, megnyugvással tapasztalom, hogy munkám nem volt eredménytelen. Az oktatási és kutatási témák a tudomány fejlődésével fokozatosan bővültek, és ennek megfelelően alakult az oktatók és kutatók létszáma is a fiatal munkatársak felvételével. Szakmailag is, és emberileg is kiváló oktatók és kutatók alkotják ma a tanszéket és az akadémiai kutató csoportot. Az oktató és kutatómunka éltető eleme ma is a tanszék dolgozó szobáit gazdagon kitöltő tudományos ambíció. Személy szerint én különös hangsúly helyeztem a tanárképzésre. Oktatási tevékenységemnek ez a na gy obbik részét képezte egész egyetemi életemben. A fizika szakos tanárképzéssel kapcsolatban azonban ma komoly aggodalmaim vannak. Ha nem történik hathatós kormányzati intézkedés a tanárok megbecsülését illetően, akkor pár éven belül nem lesz elég fizika tanár hazánkban. A tanárjelöltek létszáma hetedére-nyolcadára csökkent! Még szólnék röviden arról a tevékenységemről, amit az E gy etem és a Természettudományi Kar vezetőjeként tettem. Tizenöt évet töltöttem el különféle magasabb szinűí vezetőként. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján hat évig voltam az E gy etem rektora. Éppen harminc éve annak, hogy ezt a megtisztelő megbízatásomat átadtam Ádám Györ gy professzor úrnak. Érdemes lenne megírni az új TTK fejlesztésére vonatkozó számtalan megbeszélés, a felsőbbségekkel való tárgyalások, a megemelt hangú veszekedések, a lágymányosi telephelyért folyó harc, a fegyelmit megelőző igazoló jelentések, és a megmegismételt építészeti tervezések történetét. Az egyetemi levéltári anyag ezeknek csak írásos emlékeit őrzi, nem tükrözi azt az eleven valóságot, ami az akkori egyetem-vezetés mindennapjait jellemezte. Többen bíztatnak ennek megírására, de még nem győződtem meg róla, ho gy érdemes-e. Utólag visszagondolva életemnek erre a tizenöt évére, nem tekintem elveszettnek, és nem sajnálom, ho gy helyette nem inkább tudományos cikkeket írtam volna. Biztos, hogy tekintélyesebb tudományos munkásság lenne mögöttem, de ú gy gondolom, hogy a ma gy ar felsőoktatásért tett szolgálatommal többet használtam a magyar oktatásügynek. Másrészt, ha nem így alakul az életem, akkor néhány igen kitűnő kollégát nem ismertem volna meg, és emberi kapcsolataim is szegényebbek lettek volna. Rektori tevékenységemet segítő közvetlen munkatársaimat név szerint megemlítem, mert ritkán áll össze ilyen kiűínő csapat az e gy etem vezetésében. Benkő Loránd, Györ gy i Kálmán, Király Tibor, Köpeczi Béla, Mádl Ferenc és Vékás Lajos. A munkatársi kapcsolatunk barátsággá alakult. Az ő barátságuk kárpótolt a tudománytól elvett időért. Köszönöm a tisztelt hallgatóság figyelmét és türelmét. Egyetemünk vezetőinek pedig jó egészséget, kedvező feltételeket kívánok az ugyanolyan felelősségteljes munkájukhoz, mint ami a miénk volt harminc évvel ezelőtt, egészen más gazdasági és politikai körülmények között. Kívánom, hogy harminc év múlva megnyugvással mondhassák el ők is, Vörösmartyt idézve, ho gy,,köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfimunka volt." 24

26 Kurt Rein LUDWIG-MAXIMILIANS-UNIVERSITA T MÜNCHEN Magnifizenz und Spektabilitaten, verehrte Kolleginnen und Kollegen, Meine Damen und He1nn! Gestatten Sie mir, dass ich - obgleich als Linguist alter Schule beider machtig - mich nicht in dem erhabenen, leider aber weithin bereits unverstandlichen Latein, noch in dem heute diesen Platz anstrebenden Englisch an Sie wende, sondern meinem Fach treu bleibe und meinen tiefen Dank, den ich für die mir zuteil gewordene Ehre empfinde, in Deutsch ausdrücke. Ich wage das, weil ich - hoffentlich nicht irrtümlicher Weise - von ihm annehme, dass es zumindest in Ungarn und Rumanien noch weithin als lingua franca fungiert und - auch hier im Saale: ich muss wieder betonen: noch - die von den meisten verstandene f remdsprache ist. Auflerdem gehe ich wohl nicht fehl in der J\nnahme, dass - wie auch in der Laudatio von Herrn Kollegen Manherz freundlich angedeutet - mir diese hohe Auszeichnung nicht zuletzt wegen meiner Bemühungen um das Fach Deutsch, nicht zuletzt auch in Ungarn und speziell hier an dieser alma mater zuteil geworden ist -, was natürlich auch verpflichtet. Ich darf in aller gebotenen Kürze einige private J\nmerkungen anfügen und dazu aber folgendes vorausschicken. Wenn ich im folgenden berichte, wie ich mich nach einer langeren theoretischen Beschaftigung mit der deutschen Sprache in Südosteuropa als Erbe der österreichisch-ungarischen Doppelmonarchie, Kmt Rein professzor díszdoktori oklevele (Fotó: P. Nagy Gabriella)! ei ahna a,. ce(eb rrima Vlnivtr.siia.s cicnharum ' r. tw!j UCt'"ll Wuóape.shntn. ls 6ti\olanbo tö1vös ffi.ominafa leduri sa{uk1n! (um 6ominu illu irifj!jimu d humanissimus (lurf lltin eximiam operam in oialedologia d sociolinguisiica in u(arum li ngualium iheordice siabilienöa tam inue iigan6o, guam óocenoo nauauerii, amp!i _simam curam unpenöerit.scbo(a quogue fonóaia operibus P.ublkanoi. ref ormanbae d 6i!atanoae in titutionis!inquae t"beo6iscae d.scientiarum 6ermani iicarum in 1)ungaria pade praecipua d efficaci,,ima, egerit, ac cum 'ln füufo no,tro.stuóiorum 5ermani H,orum multifariam fructuo,amquc cooperanói in,tituerh ratiomm, eunóem virum óocfü;,imum óodor m ei prof, orem pbi(osopf)iat onor1s causa pronunhauimu d beclarauimu;, 6ank; ei d,onceben\e iura, }'!:ivilegia, praeroga{iv, quibu; ui! fruique oodoribus ef pro essoribu honons,ausa,reahs óe legt ui be consudubint mo5 est 3)n quorum fibem ho b1ploj11a ttniuersitafis nof;irae i iffo muniium d sub.5cnphombus no.stri roboraium tl hari,urauimu. 16u6api,iini, 6ie 6ccimo merusi5 maii, anno bi, millesimo secunho.... : '. e i ün \....' é.ior z.... :. 25

27 dann in den 80er Jahren auch praktisch zusammen mit den germanistischen Kollegen hier für die Verbreitung und den Erhalt des Deutschen in diesem Lande einsetzen durfte, so tue ich das nicht, um mich zu brüsten; vielmehr ist das auch ein Ausclruck des Dankes für die damals dadurch gegebenen Möglichkeiten, und clarüber hinaus ein Dokument für die frühe kulturelle Westöffnung Ungarns, die lange vor der politischen einsetzte. Um dies Phanomen vereinfacht - und zugleich germanistisch - darzustellen, möchte ich mich ein Goethewort leicht modifiziert bemühen: der Altmeister, als er auf seiner italienischen Reise in Bayern auf clie für ihn so neue barocke Klösterkultur stiefl, von den diese Pracht erbauenclen Mönchen, sie seien früher als andere Menschen klug geworclen". Wenn Sie vor das Wort Menschen" noch Sowjet" setzen oder es durch das Wort Genossen" ersetzen, haben Sie eine,,klassische" Umschreibung dieses hochkomplizierten Prozesses. Zu diesen klugen Einsichten gehörte u.a. auch, dass man den Wert/ja Nutzen des Deutschen für den angestrebten (Rück-)Weg nach Europa erkannte. Denn: Wie es ein altgedienter Deutschlehrer in Pécs so pragnant und unwiderlegbar formulierte: der Weg nach Brüssel geht nun einmal über deutschsprachiges Gebiet. Ich erspar lhnen auch mein kindisches" Ungarisch, dass ich mir vor 6 Jahrzehnten spielend aneignete, als mich mein Vater, der als Deutscher rumanischer Beamter in einer ungarischen Csango-Gemeinde war, nach Andrásfalva mitnahm und ich mit den Dorfkindern eben auf Ungarisch" spielte. Leider haben die folgenclen politischen Entwicklungen diese Idylle bald aufgelöst und uns weit weggeführt von der Bukowina: die Csangos z.b. nach Bátaszék, mich auf Umwegen nach München. Von den bescheidenen damaligen Sprachkenntnissen sind - trotz wiederholter Anlaufe zu ihrer Erweiterung - nur eher passive Rudimente und Hilfe bei der für Deutsche unnachahmliche Betonung geblieben. Doch ist mir aus dieser Bukowiner Herkunft doch eine polyglotte Ur-Erfahrung" erwachsen sowie eine über das Sprachliche hinausgehende, ich darf sagen: profunde Affinitat zur Multikulturalitat - und so auch zum Ungarischen - geblieben; all das hat mich zum Sprachenstudium und - Unterricht als Lebensaufgabe geführt. So habe ich auch nicht gezögert, als ich in den liberalen 80er Jahren von den Kollegen in Ungarn aufgefordert wurde, die hier früher viel starker vorhandenen Deutschkenntnisse und die ungarische Deutschforschung zu fördern - soweit das einem (von der eigenen Biographie her),,engagierten Auflenstehenden" möglich ist. Und so sehe ich es auch als meine letzte positive Handlung vor meiner kürzlich erfolgten Emeritierung an, eine Universitat-Partnerschaft zwischen der Ludwig Maximilians Universitat in München und der EL TE in Budapest, mit der mich schon bald jahrzehntelange persönliche Bande verknüpften, zustande gebracht zu haben. Dafür soll ich auch hier nochmals Magnifizenz Klinghammer im Namen unseres Rektors Heldrich Dank und Grüfle sowie einen Bildband über unsere alma mater überbringen. Um zu!eben, muss eine solche Partnerschaft aber auch mit akademischen Aktivitaten von beiden erfüllt werden - eine Voraussetzung an der viele Partnerschaften kranken; und wenn ich auch dank der Münchner Hungaristen sowie des neu gegrüncleten Ungarn Instituts in München keine Gefahr für das junge Pflanzchen befürchte, so werde ich doch gelegentlich von Kollegen, die noch voll in der Arbeitund nicht zuletzt an der auch in diesem Lande nicht enden wollenden Geschichte der Universitatsreformen - stehen, gelegentlich aufgefordert, etwas oder gar mehr für diese von mir eingebrockte" Partnerschaft zu tun. Da sehe ich in der mir mit dem Ehrendoktorat verbundenen Ehrenprofessur" direkt eine Aufforderung, auch weiterhin allein oder zusammen mit den hiesigen Kolleginnen/Kollegen (wie im letzten Semester mit der Budapester Kollegin Frau Komlósi-Knipf) Lehrveranstaltungen etwa im Doktorandenprogramm des Germanistischen Instituts anzubieten - soweit das hier erwünscht ist und meine Gesundheit es zulasst. Abschlieflend möchte ich Sie nochmals meines Dankes versichern und dass ich mir der zuteilgewordenen Ehre eines Doktorgrades honoris causa der EL TE Budapest sehr wohl bewusst bin - einschliefüich der für mich darin gesehenen Verpflichtungen in dem zuletzt angedeuteten Sinne... 26

28 Heinrich Wamhoff RHEINISCHE FRIEDRICH-WILHELM UN1VERSITÁT BONN Magnifizenz, verehner HerT Professor Klinghammer, Hoher Senat der Eiitvös Loránd Universitiit, Vereh1te Professoren, Kolleginnen und Kollegen, Sehr geehne Damen und Herren, Ein Naturwissenschaftler ist gewohnt, seine Beobachtungen und Eindrücke in nüchterner, sachlicher Farm darzustellen und zu interpretieren. Aber ein solches unerwartetes und völlig überraschendes freudiges Ereignis für mich:... die Verlcihung der hohen Würde eines Doctor et Professor Honoris Causa" durch eine der bedeutendsten und traditionsreichsten Universitaten Ungarns, kann ich nicht ohne innere Bewegung hinnehmen. So möchte ich Ihnen von Herzen für diese hohe Ehrung meinen aufrichtigen Dank aussprechen. Durch diese Verleihung fühle ich mich verpflichtet, der Eötvös Loránd Universitat noch mehr als bisher mit meinem Fachwissen im Bereich der Organischen und Heterocyclischen Chemie stets hilfreich zur Seite zu stehen; Sie können jederzeit auf mich rechnen! Wie ist diese fost 40 J ahre wahrende wissenschaftliche und persönliche Beziehung eines deutschen l Iochschullehrers mit Ungarn zustandegekommen? Alles begann für mich im Jahre 1956, das Jahr des heroischen Aufstandes des tapferen und mutigen Volkes der Ungarn gegen eine von fremden Machten aufgezwungene Diktatur. Damals g_ab es noch kein Fernsehen und so blieb uns nur, am Radioapparat den ungleichen Kampf gegen eine Ubermacht in Farm zahlreicher herzzerreissender Hilferufe der Interimsregierung an den Westen tatenlos zu ver Folgen, aber glauben Sie mir, mit Tranen in den Augen! Kurze Zeit spater kam es dann zu ersten persönlichen Kontakten mit jungen Ungarn. Damals befand ich mich am Beginn meines Chemiestudiums in Bonn, und da standen sie auf einmal vor uns, rnittellos, ein kleines Packchen mit Habseligkeiten in den Handen und nur von dem einen Wunsch beseelt, in Freiheit und Unabhangigkeit studieren zu können. Wir haben diese sympathischen jungen Flüchtlinge aus vollem Herzen bei uns aufgenommen: die Studierenden Vértesy László und Eszter, Tihanyi Béla, Anda Géza und Telegdy István und ihnen nach besten Kraften geholfen. Das war für mich gewissermaflen ein schicksalhaftes Erlebnis, das mich den Ungarn naher gebracht hat. ln den folgenden Jahren verstarkten sich die menschlichen Kontakte und ich begann dieses tapfere Volk der Ungarn zu bewundern, ja zu lieben. ln den 60erJahren kam dann über die Spektroskopie heterocyclischer Moleküle eine ganzlich neue 13eziehung mit ungarischen Wissenschaftlern zustande (Pál Sohár) und 1968 folgte sodann ein erster 13esuch dieses für mich faszinierenden Landes, das aber damals noch wirtschaftlich darniederlag. Hatte mir damals jemand gesagt: Du wirst dereinst von diesem Lande mit zahlreichen Ehren und Würden ausgezeichnet werden, ich hatte ihn zum Phantasten erklart! Die Universitat Bonn hatte stets einen besonders aktiven Draht nach Ungarn: schon im Juli des Schicksalsjahres 1956 reiste unser Prof. Burkhard Helferich nach Budapest zur Beerdigung seines Kollegen und Freundes Géza Zemplén (beide waren Emil Fischer Schüler). ln den 60er Jahren knüpfte Prof. Günter Snatzke, Spezialist für CD/ORD intensive Bande zu Ungarn bis nach Debrecen - und er sprach flieflend ungarisch! Als Folge dieser intensiven wissenschaftlichen und persönlichen Kontakte kam es zu unzahligen Reisen nach Ungarn und viele Stipendiaten strömten sodann zu Forschungsaufenthalten nach Bonn (I örderer: KKI, A. v. Humboldt, DAAD, Heinrich-Hertz-Stiftung), um mit mir höchst erfolgreich auf 27

29 zahlreichen Gebieten zu arbeiten: Photochemie von Heterocyclen - Uracile als Bausteine in der Heterocyclensynthese - neuartige Cycloadditions- und Umlagenmgsmechanismen - Synthese neuer potentieller Leitstrukturen für Pharma und Pflanzenschutz - Iminophosphorane als vielseitige Schlüsselverbindungen in der Synthese - neuartige Ferrocenyl-Heterocyclen und vieles mehr. Anfangs waren diese Kooperationen von zahlreichen Hürden begleitet, deren Überrwindung viel Einsatz und Zeit erforderte. Aber die ausgezeichneten Resultate, niedergelegt in 35 deutsch-ungarischen Veröffentlichungen, waren eine reiche Belohnung für alle diese Mühsale. Hinzu kamen einige Publikationen in Kémiai Közlemények. Hier nur einige Namen - stellvertretend für viele: Matolcsy György, Szilágyi Géza, Mátyus Péter, Farkas Lajos, Fülöp Ferenc, Csámpai Antal, Túrós György, Rohonczy János und viele andere mehr. So betrachte ich die heutige Verleihung dieser hohen Würde auch als Krönung eines erfüllten Wissenschaftlerlebens gemeinsam mit meinen ausgezeichneten ungarischen Freunden, an ihrer Spitze Pál Sohár, für eine Freundschaft mit Ungarn fürs Leben. Engedjék meg, hogy az engem ért nagy megtiszteltetést, amellyel oly nagy örömet szereztek, hálás szívvel, magyar nyelven is megköszönjem és nagy multú egyetemüknek, az egyetem professzorainak és diákjainak eredményes, sikeres munkát, jó egészséget kívánjak. Remélem, hogy a sok évtizedes gyümölcsöző tudományos együttmfiködés és baráti kapcsolat még hosszú időn át megmaradhat közöttünk és még sokszor viszont láthatom gyönyörfi fővárosukat Budapestet, ahol szinte már otthon érzem magam, s ahová mindig nagy örömmel térek vissza. Még egyszer köszönöm szépen! 28

30 SORON KÍVÜLI TISZTELETBELI DOI(TORAVATÁSA (2002. augusztus 27.) Tarja Halonen, a Finn Köztársaság elnö'ke Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában augusztus 27-én az Egyetemi Tanács tiszteletbeli doktori címet (cloctor honoris causa) adományozott Tarja Halonen, a Finn Köztársaság elnökének. Az ünnepségen jelen volt többek köztjari Vilén, a finn külkereskedelmi és európai ügyek minisztere, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, Németh János, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium államtitkára, Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Erdei Árpád alkotmánybíró, és Harmathy Attila alkotmánybíró. Az egybegyűlteket Klinghammer István rektor köszöntötte, az avatandó politikusi pályáját az előterjesztő Allam- és Jogtudományi Kar dékánja, Mezey Barna méltatta. Tarja Halonen, a Finn Köztársaság elnö'ke pályafutásának méltatása Tarja Halonen 1968-ban fejezte be jogi tanulmányait a Helsinki Egyetemen. Szakmai pályafutását :i finn Diákok Nemzeti Szövetségének szociális titkáraként kezdte, melynek később főtitkára lett ben a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének jogászaként tevékenykedett. Az elnök :1sszony politikai karrierje 1974-ben kezdődött, mikor a miniszterelnök parlamenti titkára lett től parlamenti képviselő től 1987-ig a Finn Parlament Szociális Bizottságának elnöke, ben a Jogi Bizottság alelnöke, valamint 1995 áprilisáig az európai integrációért felelős Nagy Bizottság elnöke től 1996-ig Helsinki Város Önkormányzatának tagja. A finn elnök asszony kormányzati munkája 1987-ben kezdődött szociális és egészségügyi miniszterként ben az igazságügyi 111 i niszteri posztot töltötte be, ben az északi együttmfiködésért felelős tárcát vezette Tmja Halonen finn kó'ztdrsasdgi elniik az egyetem emlékkiinyvébe ír (Fotó: P. Nagy Gabriella) 29

31 2000-ben Paavo Lipponen kormányának külügyminisztere, április 15-től a második Lipponenkormányban ismét a külügyi tárcáért felelős miniszter februárjában a Finn Köztársaság 11. elnökévé választották, hivatalába március l-jén lépett. Tarja Halonen nemzetközi politikában betöltött szerepe kiemelkedő jelentőség(i. Az Európa Tanácsban 1991-től 1995-ig a Parlamenti Közgytilés, majd a Miniszteri Bizottság finn delegációjának helyettes vezetője, és között az Európa Tanács Szlovákiával foglalkozó rapportőre, ben a Bölcsek Tanácsának tagja. Az 1990-es évek elején az Európa Tanácsban fontos kérdéssé vált az kelet-közép-európai államok tagfelvétele. A demokrácia kiépítésének feltétele azonban fontos tényező volt. A megoldást a feltételekhez kötött tagfelvétel, az államok önkéntes kötelezettségvállalásának, illetve a teljesítés ellenőrzésének rendszere hozta, amelyről 1993-ban Tarja Halonen javaslatára direktívát fogadott el a Parlamenti Közgyűlés, amely Halonen-direktívaként vált ismertté. Tarja Halonen finn köztársasági elnök politikai tevékenysége során kiemelt jelentőséget tulajdonít az emberi és kisebbségi jogok érvényesülésének, a szociális igazságosság és a társadalmi esélyegyenlőség széleskörű megteremtésének. Az Európa Tanácsban elévülhetetlen érdemeket szerzett a kisebbségi jogok érvényesítése területén, valamint a kelet-közép-európai országok felvétele kapcsán végzett munkája során. Finnország elnökeként a mai napig töretlenül képviseli és terjeszti az emberi és kisebbségi jogok védelmének fontosságát nemzetközi szervezetekben. A kisebbségi jogok érvényesítése érdekében 2001 januárjában egy úgynevezett európai roma konzultatív testület felállítására tett javaslatot, mely szerint ez a testület összeurópai szinten biztosítaná a romák képviseletét Az Európa Tanács Parlamenti Közgyfüése április 24-én fogadta el a romák európai jogi helyzetével foglalkozó jelentést, amely támogatja a finn elnök asszony kezdeményezését. A finnugor nyelvrokonság érzelmi többletéből is kifolyólag a magyar-finn kapcsolatok hagyományosan barátiak, problémamentesek és kiegyensúlyozottak. Rendszeresek a két ország között a felsőszintű találkozók. A finn elnök asszony szeptemberében tett nem hivatalos látogatást hazánkban, Mádl Ferenc köztársasági elnök decemberében látogatott el Helsinkibe, ahol részt vett a 3. Finnugor Világkongresszuson, valamint 2001 augusztusában az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, amikor tárgyalt finn partnerével. A magyar-finn kapcsolatok sajátos eleme a változatos keretek között zajló közvetlen állampolgári együttműködés, valamint a testvérvárosi kapcsolatok széles köre. Az 1950-ben alapított, 51 helyi szervezettel és mintegy 5000 taggal működő Finn-Magyar Társaság október 10-én ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A megemlékezésen részt vett Tarja Halonen finn köztársasági elnök is. Az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése területén végzett érdemeiért Tarja Halonen elnök asszonyt 2002 áprilisában Dél-Koreában egyetemi díszdoktorrá avatták. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara ez év májusában tett előterjesztést az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címének viselésére, a cím odaítélésre Tarja Halonen finn köztársasági elnök asszony részére, a nemzetközi politikában betöltött szerepe, a kisebbségi és emberi jogok érvényesítése területén szerzett érdemei, a hazánk iránti elkötelezettsége, valamint az európai összehasonlításban is példaértékű magyar-finn kétoldalú kapcsolatok érdekében végzett tevékenysége alapján. 30

32 Tarja Halonen, a Finn Ko'ztársaság elno kének válaszbeszéde The degree of doctor iuris honoris crmsa conferred on me by the Rector of Eötvös Loránd University and the University Senate is greatly appreciated. Let me express to you, Rector KJinghammer, as well as to you, Professor Mezey, my sincere appreciation for the kind words that you have addressed to me. I am aware of the illustrious history of the Eötvös Loránd University, which is perhaps the most rcspected in Hungary. As has been demonstrated once again this year, the faculty of law remains the most popular choice with new students. As we all know, my distinguished host in Hungary, President Ferenc Mádl, is among the alumni. Democracy, human rights and the rule of law are the foundation of a modern society. ln today's world, however, these very necessary principles are being continually challenged. Unfortunately cxtreme attitudes and opinions have reappeared in Europe and are increasingly manifesting themselves in political movements. These extremist views are expressed in the form of ultra-nationalism or even outright racism, racial or gender discrimination and xenophobia. Ali governments, institutions and civil society must take measures to counter intolerance and violcnce against different outlooks and religions. The promotion and protection of human rights and fundamental freedoms is an obligation for every government and a concern of every inclividual. At the same time, promoting ancl encouraging respect for human rights is a universal task at international levei. The Council of Europe and the Organisation for Security and Cooperation in Europe are based on our common European values and principles: democracy, human rights and the rule of law. l Iungary has been a successful member of both these organizations for a long time now. Hungary will very soon be a member of the European Union, which is founded on the very same values as the Council of Europe and the OSCE. I have noted with satisfaction that Hungarians are active in promoting democracy and human rights. The members of your recently-elected Parliament belong to parties which fully subscribe to the Treaty on European Union and tl1e Charter of Fundamental Rights of the European Union. ln order for these European principles and values to be fully implemented, they need to be constantly reinforced in every corner of the continent. Finland and Hungary have actively promoted human rights in international fora. We have contributed to formulating a solid structure of concepts, declarations, u eaties and conventions. But even here equality starts at home. ln Finland in recent years a strong efforts has been made to protect and promote the rights of our minorities. This has been done in the framework of an extensive review of the basic rights and liberties of each individual resident in Finland. The process has produced a number of amendments to our Constitution. Let me mention as an example that the Constitution guarantees expressis verbis the cultural and linguistic rights of certain minority groups, including the Roma and the indigenous Sami in the north of Finland. Roma are not in the majority anywhere, and thus they are a genuine European minority. They meet discrimination in all parts of Europe, in many areas of society, such as access to employment, housing, health care and education. On the other hand, many governments and organisations in Europe are actively working on Roma 31

33 issues. This work is emerging as one of the core priorities of the Council of Europe. An inherent shortcoming in existing activities in various fara has been the lack of arrangements to ensure participation of Roma themselves in the development and implementation of policies and programmes aimed at improving their status. I have strongly felt that there is a need to create a new body, which should contribute to this work using the Roma people's own experience. This is the reason I have presentecl an initiative to create a consultative body for the Roma to make their voice count also at the Pan-European levei. Upon this initiative an exploratory group has been working since December. This group has for the first time brought together a wide range of Roma experts and leaders from different regions of Europe to co-operate in good faith with each other and with the international community for a shared objective. The final report of the group will be submitted to the Committee of Ministers of the Council of Europe in a few week's time. I am well aware of the importance to Hungary of the Roma issue. Therefore I am particularly pleased at the support and understanding which the Government of Hungary as well as the Roma representatives themselves have expressed for my initiative. The Universal Declaration of Human Rights is a source of inspiration and hasis for international human rights instruments. The Charter of the United Nations expresses a determination to, among other things, establish conditions under which justice and respect for obligations arising from treaties and other sources of international law can be maintained, to promote social progress and better standards of life and to practice tolerance and good neighbourliness. Nation-states bear the main responsibility for peace, upholding democratic principles and justice. International instruments ancl mechanisms are an essential tool in combating the root causes of domestic or international terrorism. To be effective, these instruments need to be strengthened and made truly universal. This applies also to the topical issue concerning the International Criminal Court ofjustice. The European Union can play- and is playing- an active role in promoting universal agreements and treaties as well as in harnessing globalisation for the common good. The role of the faculty of law of this university is to educate women and men who can go on to use the wisdom they receive here to promote the rule of law and democracy. They can also advise tolerance and respect for all human beings without discrimination. With these remarks, let me once again thank you so much for honouring me with the title of dactor iuris honoris causa. I assure you that I shall cherish this title with pride. 32

34 Az Eb'tvbs Loránd Tudományegyetem tanévét megnyitó ünnepi ko'zgyűlés (2002. szeptember 6.) szeptember 6-án 10 órakor kezdődött az aulában az Eötvös Loránd Tudományegyetem 368. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés. Klinghammer István rektor köszöntötte Lomniczi Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Hiller Istvánt, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárát, Hámori Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét. Harmathy Attila alkotmánybírót és Kukorelli István alkotmánybírót. Üdvözölte a társegyetemek és intézmények megjelent rektorait és képviselőit, egyetemünk volt professzorait, vendégprofesszorait, oktatóit, dolgozóit és hallgatóit, közülük is elsősorban egyetemünk új polgárait, az elsőéveseket, valamint a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselőit. Az üdvözlő szavak után Klinghammer István rektor megtartotta tanévnyitó ünnepi beszédét. Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde Tisztelt ünnepi Kó'zgyíílés! Alma materünk 368. tanévének megnyitásakor, egyben egyetemünk Budára költözésének 225. évfordulóján névadó profeszszorunk, Eötvös Loránd két aktuális - az egyetemi oktatók kötelességét és feladatát kijelölő - gondolatát ajánlom az egyetemi közösség figyelmébe. Az egyik:,,a tudós hazája a széles e világ, de ne feledjük soha, hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik". Ez a nemzetközi megmérettetés és a nemzeti hagyomány őrzésének egységét fogalmazza meg. A másik pedig - amely Bolyai János születésének centenáriumi ünnepségén hangzott el, és ben a bicentenárium évében különös hangsúllyal bír -,,,csak az az igazi tudomány, amely világra szól, s Az egyetem rektora, Klinghammer István megnyitó beszédét tartja. Tőle balra Mezey Bama dékán, jobbra Manhe1-z Károly dékán, Láng Ferenc dékán és Kö'nczei Gyö" r gy főigazgató. (Fotó: P. Nagy Gabriella) 33

35 azért, ha igazi tudósok és - mnint kell -jó magyarok akrmmk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy az hazánk határain túl is meglássák és megadhassák neki az illő tiszteletet". Ez a minőségért való helytállni akarás parancsa. Ezek máig érvényes szavak! A világhír(í tudós és a nagyhatású egyetemi vezető két gondolata nemcsak értékrendünk pillére, de közösségünknek távlatos programot ad: egyértelmgen vállalttá kell tennünk önmagunkban azt a meggyőződést, hogy az egyetem olyan oktatási intézmény, amely elsősorban azáltal nevel, hogy tudományos mghely. Kedves Vendégek, tisztelt egyetemi Kollégák.' A tudomány szó egyetemünk nevében nem egy jelző, sőt nem is pusztán jellemző jegy, mint valaminek a színe. Sokkal inkább arra a közegre utal, amelyből oktatásunk táplálkozik. A tudomány a jó oktatónak nem csupán szakma, nemcsak foglalkozás, de elsősorban étosz, az élethez való egyfajta viszony. Az egyetemi közösség akkor végzi jól munkáját, ha a szakismerettel ezt a magatartást is át tudja adni, és olyan hallgatókat nevel, akik nem kész formulák és receptek", bevált sablonok,,,eljárási szabályok" szerint akarnak és tudnak gondolkodni, de akikre jellemző a tárgyra összpontosító, kérdezni tudó valóságtisztelet; az összefüggések, ellentétes lehetőségek és alternatívák vizsgálódásának igénye, a kritikai tartás - azaz minden tudománymfivelés lényege: a gondolkodni merő, belső függetlenség. Az ilyen értelemben vett tudománymtivelés az, amely egyetemi oktatásunkat minden más típusú képzésformától megkülönbözteti: minden egyéb iskola csak a már ismertben való tájékozódásra készít fel. Az egyetem hivatása, hogy az újban, az ismeretlenben való eligazodásra, új feladatok meglátására és megoldására tegyen képessé. És innen nézve kap hiteles tartalmat az egyetemi autonómia gondolata is. Az egyetem jelenti az együttes tudományos gondolkodás közösségi igényének szervezeti megfelelőjét. Kifejezője annak az alapigazságnak, amelyet Eötvös Loránd fogalmazott meg:,,az egyetem... színvonalát egyedül tanárainak egyénisége állapítja meg. Az egyetemi kérdés ezért mindenekelőtt személyi ké r dés... ". Ezek érvényes szavak, hiszen gondolkodó embert csak gondolkodó emberek tudnak nevelni. Az egyetemi autonómia épp arra való, hogy ennek jelenlétét, kifejlődését segítse elő. Az egyetem a minőségi elv jegyében folytatott oktatási politika tükrözője. Egyértelmfi valamennyiünk számára, hogy a XXI. század globalizálódó világában milyen fontos hazánk polgárainak műveltsége, szaktudása, erkölcsi elkötelezettsége és politikai tájékozottsága. Európai uniós törekvéseink sikere nem utolsó sorban azon múlik: sikerül-e a biztos és széles alapképzés meghonosítása, amelyre a szakosodás éppúgy ráépülhet, mint a többirányú továbbképzés, sikerül-e az általános mgveltségi szint emelése. Mindennél fontosabb így az egyetemi munkában a személyes tényező: az önálló kutatómunkában érlelt alkotó egyéniség, a tudós felkészültséggel és etikával vállalt közéleti felelősség. Nem ke1iilhető meg persze a hibák következménye sem. A tanárok hibázhatnak, amint azt tapasztalatunkból is tudjuk. Ismerjük azt a napi jelenséget, hogy a jólértesültségért versengő média tudományos kérdésekben nem annyira tájékoztatni és véleményeket ütköztetni kíván, hanem megragadni a jelenségek szenzációs és szórakoztató elemeit. Nem csoda, hogy a tudósok kísértésbe esnek, és megpróbálnak megfelelni ennek az igénynek. De itt segít a pázmányi intelem:,,... az okos embernek nem hímes szók, hanem er ő s valóságok tetszenek". Kissszer(í hajlamai ellen az ember nem az elvont racionalitás révén védekezhet, hanem a józan ész és a jó ízlés segítségével. Tisztelt ünnepi Kó zgyíílés.' Egyetemünk értékét a hallgatókért versengő felsőoktatásban az méri, mennyiben vállalja a feladatot, mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy eltérő tudományos koncepciókat és így vitalehetőségeket magában foglaló szellemi mfihely legyen minden egyes oktatási egység. Ne feledjük, az autonómia gondo- 34

36 lata egyben oktatási programot is jelöl. Nemcsak a kutató tanár számára teszi ez lehetővé, hogy összhangba hozza tudományos munkáját és oktató tevékenységét, de a hallgatóknak adott bizalom is egyben: önnevelésre késztető felnőttnek tekintés. Mert nem véletlenül tartozik hozzá a tanítási szabadsághoz a tanulási szabadság elve is. Az előttünk álló tanév egyik legfontosabb oktatástervezési feladata, ho gy megtaláljuk a szükséges tanulmányi megkötöttség és a nélkülözhetetlen tanulmányi szabadság között a helyes egyensúlyt, és hogy kibontakoztassuk az oktatási szolgáltatások" között versenyt, biztosítsuk az alternatívákat, a választások lehetőségét. Biztosítsuk a jobbak számára a belső szabadságot, a kutató tanulást, a tudományos-erkölcsi önnemesítés lehetőségét. Í gy adhatunk csupán oly embereket a társadalomnak, akik nem pusztán papír, nemcsak végzettség, de lélek szerint is értelmiségiek, akiknek egyéniségében a gondolkodási önállóság, mint erkölcsi parancs él. A feladat nem könnyfi, de segít, hogy követhetjük jeles tanáraink útját, azoknak a világát, akik példát mutatnak az emberi értékek megőrzésében, gazdagításában, a ma gy ar tudomány- és kultúrközösség fenntartásában, megerősítésében; akik méltók a köztiszteletre, elismerésre. Kedves Kollégák! Tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyetem versenyképessége a megújuló európai felsőoktatásban nem csupán infrastrukturális és pénzügyi kérdés, hanem együttélési, bizalmi és önbecsülési, valamint a célok kollektív vállalásának képességét is feltételező ü gy. Tudjuk, hogy csak olyan közösség sikeres, mely képes megfelelő belső kohézió megteremtésére. És ebben segítenek bennünket értékőrző hagyományaink. A hagyomány számunkra nem változatlan ismétlést jelent, hanem a meglévő - különböző korokból felhalmozott - tudásanyagnak a jelenre vonatkozó alkalmazását. A történelmi katasztrófák, az elnyomás rombolta az egyetemi ha gy ományt, de tudjuk, az erőszakosan megszakított hagyomány feléleszthető - mert a hagyományt nem az egyes emberek, hanem a közösség hozza létre. Ugyanakkor az élő hagyomány teljesebbé teszi az egyén életét, és összekapcsolja mindazokkal, akik ezt a hagyományt gy akorolják. A hagyomány magába fogad külső, idegen hatásokat, felhasználja őket, és a saját képére formálja át. Erre példát a zeneu1domány területéről - Paksa Katalin kutatót idézve - hozok: a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó magyarság zenéjére már a honfoglalás előtt jelentős hatást gyakoroltak ótörök népek. A Kárpát-medencében letelepedve szláv, német, latin dallamvilággal került kapcsolatba, és a nyugati kereszténységhez csatlakozva beilleszkedett az európai fejlődésbe. Bartók szerint a népzenei kölcsönhatások nem homogenizációhoz vezettek, hanem megtermékenyítették és kivételesen gazdaggá tették e térség zenefolklórját. Holgyeim és Uraim! Tényként kezelhetjük, hogy az ezredfordulóra új világhelyzet" alakult ki. A világ globális hálózatokba szerveződik - a gazdaság egyre inkább e gy átfogó pénzügyi piachoz idomul, új információs technológiák egyre könnyebbé és gy orsabbá teszik a kapcsolatteremtést az egész világon - és mindezt a közhatalmak e gy re kevésbé tartják ellenőrzésük alatt. Ez pedig arra készteti az embereket, hogy egyre inkább követeljék identitásukat.,,a világ a hálózat és az én felé tart, mégpedig határokat és társadalmi intézményeket áthágva, kozvetítők nélkül" - fogalmazta meg mesterien Jordi Pujol katalán politikus két évvel ezelőtt ebben a teremben. A globalizáció távolról sem új jelenség - állítja Friedrich Kabermann német szociológus, hiszen Kolumbusz óta napirenden volt a világ európaivá tétele. John Naisbitt amerikai politológus úgy látja, ho gy a világon lesz egyrészt egy globális életstílus, másrészt pedig sok kulturális nacionalizmus, melyek majd kiegészítik egymást. Francis Fukuyama óriási vihart kiváltott könyvében 1992-ben már lezárta az emberi történelmet, azt állította, hogy az emberiség fejlődésének végső célja a görögöknél a francia forradalomig és tovább mindig egy olyan társadalom volt, amely minden ember számára megadja az egyéni szabadságot, és a jo- 35

37 gi egyenlőséget. A modern szabadelv{i demokráciában elértük ezt, tehát véget f r t az emberi tó'1ténele1n". Most tíz évvel később a Poszthmnán jó'vőnk, a biotechnológiai fo1rndalom kö vetkezményei című könyvében bevallja, jön még valami nagy fordulat az emberiség történelmében: az erkölcs válik le_gfontosabb történelmi tényezővé, mert meg kell védeni a közös emberi értékeket és tulajdonságokat. Igy lesz újból modern és létfontosságú az erkölcs és a nemzet. Úgy véli: fordult a kocka, az a hasznos, ami erkölcsös, és segít az identitásukat igénylő embereknek a nemzet és állama ott, ahol a piac kifogy a szuszból. Visszatérve Naisbitt gondolatához: az embereknek identitásukhoz nyelvi-kulturális alapon álló védelemre van szükség, amit csak az állam nyújthat, mégpedig először a nemzetállamok, majd ezek összefogásával új nemzetközi szervezetek. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek biztonság utáni vágya a mai élet fő vonása. Nemcsak anyagi, hanem eszmei vonatkozásban is. A kutatás szabadsága például azért nem lehet a tudomány szabadságának e gy edüli mértéke, mert - gondoljunk egyes felbukkanó biotechnológiai kísérletekre - a tudomány művelése a jog és a rend, az emberi személyiség sérthetetlen méltóságán alapul. (Ha például John Stuart Millnek igaza van abban, hogy azok a cselekedetek, melyek másokat sértenek, nem tekinthetők szabadnak, akkor a szabadság köre erősen csökken.) De a hagyomány melletti elkötelezettséggel is csínján kell bánni, mert kétségtelen, hogy a hagyomány fontos, de u gy anígy fontos a rend, a biztonság, a prosperitás, a béke, valamint az igazságosság, a jogok, a szabadság és így tovább. Sok vitathatatlan fontosságú érték van - ezek gyakran összeütközésbe kerülnek a hagyománnyal, és nem lenne ésszerű a konfliktusokat mindig a hagyomány javára eldönteni. Nos ebbe az alakuló XXI. század eleji világképbe kell belehelyezni az életünket, céljainkat és feladatainkat, a kutatás szabadságát és az oktatási traclícióinkat. Ezért az egyetem nem kötelezi el magát semmilyen eszmei áramlat által legfontosabbnak kitüntetett érték mellett. A legfontosabb számunkra az, hogy azt a szellemi és erkölcsi értékrendet, amely az e gy etem 367 éves története során felépült és az e gy etemi közösség nagy többségének ésszer6en fontos, fenntartsuk. Értékrendünk keretbe foglalja az egyéni tehetség kibontakoztatását, mely a közösséget gazdagítja, és hűségre, önfeladás nélküli befogadásra tanít bennünket. Értékrendünk két pillérének -,,igazi tudósok" és jó ma gy arok" legyünk - megismertetése a mindenkori hallgatókkal a közösségépítés legegyszer6bb és talán leghatásosabb eszköze, védelmet nyújt az elidegenedés ellen és iránytíi a globalizáció idején. Tudatosítanunk kell, a haza szeretete nélkül nem lehet sem európainak, sem világpolgárnak lenni. A haza, a sz6kebb régió iránti szeretet nem mond ellent annak, ho gy a nagyobb egységet szeressük. Sőt, Európához és a világhoz kötődő hűségünk, kötelességvállalásunk a szűkebb haza iránti szeretetből táplálkozik, nem fordítva. Aki azt állítja, hogy ő mindenhol otthon van, de sehol nincsenek gyökerei, az sosem élheti át a kötődést, a szeretetkapcsolatot. A haza nemcsak a táj, a természet, hanem a kultúra, a nyelv, a történelem is. Magyarországnak ezer éves története van, az európai történelembe á gy azottan. Aki nem tudja, honnan jön, azt sem tudja megmondani, hová tart. Meggyőződésem, hogy 2004-től a nemzetek Európája lesz az otthonunk, de a hazánkat nem pótolja semmi. Befejező mondataimmal az új, elsőéves hallgatóinkhoz fordulok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a magyar tudományosság és oktatás meghatározó műhelye. Az egyetem szó szerint országos jelentőségű intézmény: több szakterületen csak itt folyik képzés, illetve sok területen ez az e gy etem jelentette évszázadokon keresztül a már több egyetemen folyó oktatás bölcsőjét. Kedves fiatal Kollégák! Életük vissza nem térő lehetősége, hogy tanulmányaik során nemzetközileg elismert tudósi, becsült pedagógusi, hivatása magaslatán álló értelmiségi életpályát alapozzanak meg. Most, amikor megkezdik tanulmányaikat, le gy enek büszkék arra, ho gy az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai, és tudják, ho gy ez értékrendünk megtartására kötelezi Önöket. Mert nem feledhető: az igazi egyetem nem pusztán önmaga, hanem magában rejti a holnapi társadalom ígéretét, arcát. Nem mondhatunk le róla, hogy egy minőségi elvre épülő egyetem modelljét lássuk magunk előtt, mert az egy minőségi elven nyugvó 36

38 országnak lehet az előképe... A távlatos eredmény mindenekelőtt az Önök szorgalmától függ. Ne feledjék, a formálódó XXL század értelmisége lesznek, annak követelményeihez mérjék ön megvalósításukat: az emberséges jövő a mérték. Kedves Barátaim! Soha ne feledkezzenek meg Eötvös Loránd két - bevezetőmben idézett - gondolatáról. Platon az Állani című könyvében - Szókratészt megidézve - az emberi lélek három részéről ír. A vágyak és az értelem mellett van egy harmadik, a thymosz, amely a mások általi elismerést, a megbecsülést és az önbecsülést foglalja magában. Valóban vágyunk mások megbecsülésére, és ez a forrása önbecsülésünknek, de vannak helyzetek, niely_ekben fáradságunk jutalma azon meggyőződésünk, hogy ko telességiinket teljesítettük... " - szól Eötvös szava. És ezt is jól jegyezzék meg, mert fontos lelki egyensúl yu knak... Kedves Oktatóink és Hallgatóink, kedves Vendégeink! Az egyetem 368. tanévének megnyitásakor mindnyájuknak eredményekben gazdag, örömteli munkát kívánok. 37

39 Hiller István politikai államtitkár beszéde Mélyen tisztelt Rektor Úr, Rektor U r ak, Dékán Urak, tisztelt Professzor Asszonyok és Professzoi Urak, kedves Hallgatóság, tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Köztársaság kormánya és az Oktatási Minisztérium nevében tisztelettel köszöntöm az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden polgárát az új tanév kezdetén. Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy saját alma ma teremben, munkahelyemen fejezhetem ki a kormány és a tárca jókívánságait, és - hadd legyek szubjektív - saját jókívánságaimat és együttműködési készségemet, segítségemet. Az elmúlt tíz évben a magyar felsőoktatásban igen jelentős változások történtek. Szükséges folyamat zajlott le, amely átívelt politikai, né gy éves választási ciklusokat. E változás eredményeként a magyar felsőoktatásban több mint megháromszorozódott az egyetemi és főiskolai hallgatóság létszáma. Most, 2002 őszén 3,2-szer több egyetemi és főiskolai hallgató kezdi meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban, mint durván tíz évvel ezelőtt. Helyes és szükséges lépés volt, helyes és szükséges volt ez a folyamat, amelyet több e gy mást követő kormány sem kérdőjelezett meg. Ugyanakkor egy ilyen jelentős mennyiségi változás nem mehet végbe az infrastruktúra lényegi megerősítése nélkül. Az oktatói kar megerősítése nélkül e folyamat törvényszercíen nem hozhatott színvonal-emelkedést, sőt a magyar felsőoktatásban a színvonal stagnál, és bizonyos helyeken - a folyamat természetes velejárójaként- a számszerű növekedés következtében csökken. Hangsúlyozom, helyesnek tartottam és tartom azt a folyamatot, és ezt a mennyiségi változást meg kellett tenni. Ugyanakkor itt az idő, tisztelt professzor asszonyok és professzor urak, hogy a színvonalról, a minőségről beszéljünk. Nem véletlen, hanem nagyon tudatos, hogy az ország legrégebbi működő egyetemének tanévnyitó ünnepségén kell erről szólni. Itt az idő, hogy a mennyiségi növekedés időszaka után a magyar felsőoktatás ismét a kvalitás, ismét a színvonal kérdéseivel foglalkozzon, hogy egy évtized után megteremtsük a magyar felsőoktatásban szükséges új harmóniát, a mennyiség és a minőség új szimbiózisát. Bármilyen politikai akarat, bármilyen tárcaszándék csak akkor válhat valóra, ha az abban ténylegesen résztvevők, az egyetemek és főiskolák, az oktatói kar és a hallgatóság együttesen vallja ezt a nézetet. A politikának ugyanakkor igen is fontos szerepe van az oktatói kar nemcsak számszercí, hanem anyagi, egzisztenciális megerősítésében. Ettől a tanévtől ennek a folyamatnak az első lépését megtettük. Tisztelt Vendégek, Höl gy eim és Uraim! Én ebben az intézményben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanultam tiszteletet és alázatot. Tiszteletet a kutatás, alázatot a tudás iránt. Ha valaki egyszer is belekóstolt abba, hogy mit jelent eredeti forrással dolgozni, mit jelent a kutatásban részt venni, mit jelent a tudását a szó legnemesebb értelmében átadni a fiatalabb kollégáknak, akkor - bármi is van a névjegykártyáján a neve alá írva - ezt az élményt nem felejti el. Én sem felejtem, és azt gondolom, hogy azt az alázatot és tiszteletet, amit tanultam, többek között itt ülő tanáraimtól, professzoraimtól, későbbi kollégáimtól, egy értelmiséginek meg kell tartania. Értelmiségének lenni az én felfogásom szerint annyi, mint kreatívan gondolkodni és kritikusnak lenni. Tisztelet, alázat és alkotás. Ezen gondolatok és mentalitás egysége teremtheti meg az előrelépést. Az elkövetkező tanévtől kezdődően a színvonal javítása érdekében jelentős lépésekre készülünk a magyar felsőoktatásban. Immáron tarthatatlan, hogy felsőoktatásunkba meglepően, sőt megborzongatóan alacsony pontszámmal is be lehet jutni érdemi teljesítmény nélkül. Húsz százalékkal, 60-ról 72 pontra fogjuk megemelni a bekerülés alsó ponthatárát. Ki fogjuk teljesíteni a doktori képzést, mert azt gon- 38

40 Hiller István politikai államtitkár iidvó'zli az évnyitó dsztvevőit és a kitüntetetteket. (Fotó: P. Nagy Gabriella) doljuk, hogy az egyetemi tanulmányoknak - immár nemcsak Magyarországon és Európa-szerte, hanem világszerte - a tényleges sava-borsa nemcsak önmagában a graduális képzésben, hanem a posztgraduális képzésben van. Ezért a posztgraduális ösztöndíjasok számát a 2003-as tanévtől kezdődően emelni fogjuk. A hagyomány és megújulás a mi régiónkban a sikerek tényleges záloga. Ezért tartom lényegesnek, hogy felsőoktatásunkban a stabilitás, illetve a nyitottság a mi céljainkat szolgálja. Mindezek eredményeként remélem, hogy néhány év múlva, amikor azok a hallgatók, akik ma az egyetem falai közé kerülnek és az egyetem polgáraivá válnak, mikor majd diplomájukat átveszik, már az Európai Unió polgáraiként is diplomával rendelkező felnőttek lesznek. Úgy gondolom, tanulmányaikat valóban már erre a közeljövőre való felkészülés kell, hogy megszabja, hogy az itt elnyert diploma versenyképessége valódi tudásszintet jelentsen, hiszen a diploma évszázadokon keresztül nem volt más, mint a tudás garancialevele. Meggyőződésem, tisztelt hallgatók, hogy az önök egyéni sikere a tudásban rejlik, és minél inkább előre tekintünk, annál biztosabban láthatják, hogy ebben a most kialakuló és még nagyon sokszor zűrzavaros világban valóban a tudás a siker záloga. Tisztelt Hólgyeim és Umim! Én történész vagyok. Az elmúlt évszázadokban az oktatást, az egyetem világát nagyon sokszor hasonlították a természethez, az erdőhöz. Hoztam egy számomra megkapó gondolatot, az első magyar erclészprofesszor gondolatát. Hadd ajánljam ezt önöknek is a figyelmébe. Engedjék meg, hogy először latinul, azon nyelven mondhassam el ezt a néhány mondatot, amelyet én professzoraimtól és tanáraimtól tanultam. E nuce fit corylus, ex glande arbore quercus, nihil esse putes, quod crescere possit. Talán így lehetne magyarra fordítani: Magból lesz a mogyoró, magból a büszke, ég r e tó'rő tólgy. Semminek gondolnád, ami késó'bb fává terebélyesedik. Wilkens Henrik Dávid professzornak a XVIII. század legelején nagyon-nagyon sok tekintetben igaza volt. Ilyen a felsőoktatás. Először csak magszerű csöppségek- a szónak a tudás értelmében azok-, akik az egyetem polgáraivá válnak, és majd éppen a professzorok, az oktatók által képviselt tudás és tanítás, a tudás iránti alázat, a kutatás szabadsága teremtheti meg, hogy égre törő tölgyek legyenek. E gondolatok jegyében köszönöm a meghívást. Kívánok az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden polgárának, minden professzorának, oktatójának és hallgatójának jó egészséget, szorgalmat, sok örömet a munkájában, és sikereket. Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak. 39

41 Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása Klinghammer István rektor bejelentette, hogy az Oktatási Minisztérium miniszteri kitüntetéseket ad át. A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett" kitüntetést kapta: az Állam- és Jogtudományi Karon: DR. DOMÉ GYÖRGYNÉ egyetemi tanár a Bölcsészettudományi Ka1 on: DR. VASY GÉZA egyetemi docens a Természettudományi Karon: DR. RIEDEL MlKLóS egyetemi docens a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon: GYÓNI LAJOSNÉ DR. nyugalmazott főiskolai tanár a Bárcz Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon: VÁGÓ EVA fu'-.tna főiskolai adjunktus Az oktatási miniszter Arany Katedra Emlékplakett" kitüntetésben részesítette: ARATÓ LÁSZLÓ vezetőtanár, Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Az oktatási miniszter Pedagóg;us Szolgálati Emlékérem" kitüntetésben részesítette: a Tanárképző Főiskolai Karon: DR. MILKOVITS ISTVÁN tanszékvezető főiskolai tanár a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon: CSAt"IÁDit É DR. Kiss JOLÁN főiskolai docens MACHALIKJÓZSEF főiskolai docens TOMOR LAJOSNÉ vezető óvónő, főiskolai adjunktus a Radnóti Miklós Gyakorlóiskolából: LUKÁCS JÓZSEFNÉ vezetőtanár Ezt követően az egyetemünkön kialakult hagyomány szerint Klinghammer István rektor a tanévnyitó közgyűlésen adta át azokat a kitüntetéseket, amelyeket az Egyetemi Tanács adományozott az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és munkatársainak kiváló munkájuk elismeréseként. Az EL TE Emlékérem" kitüntetést kapta: az Állam- és Jogtudományi Ka1'01z: DR. VÍGH JÓZSEF egyetemi tanár, professor emeriuls a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon: DR. KELEMEN ELEMÉR ny. főigazgató A Pro Universitate Emléké r met" kapta az Állam- és Jogtudományi Karon: DR. KovAcs TAMÁSNÉ, a Dékáni Hivatal vezetője DR. SZOBOLEVSZKI SÁNDOR egyetemi adjunku1s a Bölcsészettudományi!úron: DR. FRAt"IK TIBOR egyetemi tanár DR. KJ'\TTEZSA VERONIKA egyetemi docens DR. MOLLAY ERZSÉBET egyetemi docens a Természettudományi Karon: DR. KARSAY FERENC ny. főosztályvezető DR. NÉMETH JUDIT egyetemi tanár DR. SzóKÁN GYULA egyetemi docens DR. WEISZBURG TAMÁS u1dományos munkatárs DR. ZBORAY GÉZA egyetemi adjunkuls a Taná1-képző Főiskolai Karon: ZONGORNÉJUHÁSZ IRÉN főiskolai docens a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon: VÉGHELYijÓZSEFNÉ DR. A tanszékvezetők előterjesztésére, a kari tanácsok javaslatára az Egyetemi Tanács sok éven át kifejtett eredményes munkájuk elismeréseképpen,, Tref01't Ágoston Emléklapot" adományozott a következőknek: a Bölcsészettudományi Karon: DR. HORVÁTH HAJNA nyelvtanár VASVÁRI JÓZSEFNÉ előadó a Természettudományi Karon: DR. BAR.KÁCS KATALIN egyetemi adjunktus 40

42 FARAGÓ ANDRÁSNÉ laboráns PRÍMÁS JÓZSEFNÉ laboráns a Tanárképző Főiskolai Karnn: DR. GÁLIK ÁGNES főiskolai docens DR. HUBERT ILDIKÓ főiskolai docens a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Km on: BOKA SÁNDORNÉ tanulmányi ügyintéző TüZES ZOLT1\N É munkaügyi vezető a Gazdasági és Mííszaki Főigazgatóságon: ENDRÉDI IMRÉ É csoportvezető GYÖNGYÖSI ILDIKÓ osztályvezető a Rektori Hivatalból: Mu1 KÁCSYNÉ CSENGERI MÁRIA ny. osztályvezető PAPP fu'\jdrásné főelőadó a Radnóti Miklós Gyakodóiskolából: BALÁZS KATALIN vezetőtanár FARKAS MÁRIA tanító Az ünnepség végén Klinghammer István rektor alma materünk fennállásának 367. esztendejében egyetemünk polgárainak, professzorainak, oktatóinak, munkatársainak és valamennyi hallgatójának sikeres tanévet kívánt, majd bejelentette, hogy az ünnepi közgyűlést követően az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselői megkoszorúzzák egyetemünk alapítójának az emléktábláját és névadójának a szobrát, ily módon is tisztelegve személyük és emlékük előtt. 41

43 Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszko'zgyűlések (2002. augusztus 30., október 28., 29. és 30.) 2002-ben díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlésre öt alkalommal került sor egyetemünk aulájában augusztus 30. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar által kitüntetetteknek Könczei György főigazgató adta át a díszokleveleket: Vasoklevél: BERÉNYI ÜVEGES SÁNDORl'\IÉ PATAKY GYULÁNÉ Aranyoklevél: ALPÁR GYÖRGY ALPÁR GYÖRGYNÉ BOROSS SÁNDORNÉ FARKAS ISTVÁNNÉ FODOR SÁNDOR GAÁL ENDRÉNÉ GYURKOVICS TIBORNÉ SALZMAl"IN MÁRIA HALÁSZ JÓZSEF HERCZEG ZOLTt\NNÉ ILLÉSFALVI BÉLA JAHN FERE CNÉ KERÉNYIJUDff KISS KÁROLY Krss KÁROLYNÉ LÁNYI NÉ DR. ENGELMAYER AGNES DR. LUKÁCS BÉLÁNÉ MARÓT MIKLÓSNÉ MIKÓ GYULA DR. MOLNÁR ANDRÁS DR. PAPP ISTVt\l'\INÉ PATAKFALVIJÁNOSNÉ DR. CSOKAI RÓZA PÓZNA LÁSZLÓ SCI-IMIDT ANTALNÉ DR. SZABÓ JÓZSEFNÉ DR. SZARKÁSSY GYÖRGYI DR. SZELIÁNSZKY ZOLTÁNNÉ DR. TóTI-1 SÁNDORNÉ VARGA PÁL október 28. A Tanárképző Főiskolai Kar által kitüntetetteknek Druzsin Ferenc rektorhelyettes adta át a díszokleveleket: Aranyoklevél: ARATÓ ZOLTÁN BAKONYI JENŐ BÁNK TAMÁSNÉ DR. BARCSAI TIBORNÉ BÉRCES LVlRE BÉRCES LVlRÉNÉ BERKÓ PÁLNÉ BESENSZKY KLÁRA BUVÁRI ENOCHNÉ CZIGÁNY TIBOR CSÁK KÁLMÁN CSÁK KÁLMÁNNÉ CSERNAI GYULÁNÉ CSERNUS JÁNOSNÉ DR. DEÁK ISTVÁNNÉ DóKA ZSIGMOND DOMBAY SÁNDOR DöBRÖSSY JÓZSEF DR. FARKAS PÁLNÉ FENYVESI PÉTERNÉ DR. FÖLDESI TAMÁSNÉ FRANCISCY JÓZSEFNÉ FUGERTH FERENCNÉ DR. FÜLE SÁNDOR FÜLEP ILONA FÜRST JÓZSEF GAJDOS FERENCNÉ DR.GARAMVÖLGYI ÁRPÁDNÉ GOICSNÉ KOVÁTS ÉVA GőCZÉNÉ KovAcs GABRIELLA DR. GÖLLNER GUSZTÁVNÉ GYENES LÁSZLÓ lé DR. HAJDU GYULÁNÉ HORVf\.TH DEZSŐ HORVÁTH GYULÁNÉ IVÁNYI FERENCNÉ KECSKEMÉTI ISTVÁNNÉ KELEME TIBORNÉ KERESZTES ISTVÁNNÉ KUHN LÁSZLÓNÉ KrRIMI LENKE KISS LAJOSNÉ KONDÁS BARNA Kov Acs BÉLÁNÉ DR. KRAJCSOVSZKIJÓZSEF LADVÁL'\ISZKYJÁNOSNÉ LIPSCHER ERVINNÉ 42

44 ÖZV.MARTINECZ PÁLNÉ MART! USZ FERE C MARTINUSZ FERENC É MARX FERENCNÉ MÁTRAI LASZLÓ É MELEGH GYULÁL'JÉ MELICHER MIKLÓSNÉ DR. MOLNI\RJÓZSEFNÉ MUNKJ\CSY LASZLÓNÉ MÜLLERJf\.NOSNÉ ÜRBÁL'J JÓZSEF ÜR.MAJ GYULf\NÉ PACSIKA ERZSÉBET PUSKA LASZLÓ JÉ REICHARDT MIHÁLYNÉ RÉPASI JÓZSEFNÉ RÉTI KORNÉLIA REVICZKY BÉLA SARVAJCZLÓR.f\NTNÉ SCHOPP JÁL'JOSNÉ SÉLLEY AN A SIKLÓSI BÉLA SOMFAJ KÁROLYNÉ DR. SÜTŐ GYUL1\NÉ SZABÓ JÁNOSNÉ SZAJ3Ó JANOSNÉ SZAKf\CS L\1RÉNÉ SZALAJNÉ SCI-IIFFLER ÉVA SZ1\LAY SANDORNJt SZEKER./\Kl É Krss ILONA DR. SZÉNI BÉLA TAKJ\CS KÁLMÁ JÉ T AKA cs MIKLós TALLAR IMRE T1\LLf\R L\1RÉNÉ TUKAJÓZSEF VARGA KÁROLY VARGA LASZLÓ VARI J Ál'JOS ZANKÓ GYULÁL'JÉ október 29. A Természettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Klinghammer István rektor az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet: Rubinoklevél: DR. KARDOS ERNŐ Vasoklevél: FODOR PÁLNÉ VARSÁNYI KATALIN KORENCHY LAJOSNÉ DEÁK ERZSÉBET DR. MÓCZÁR LASZLÓ NÁRAY MIKLÓSNÉ ScHAG MARIA DR. WOYNAROVICH ELEK Gyémántoklevél: DEMETER ANDORNÉ DR. ENTZ BÉLA DR. MORVAY SANDOR DR. RUSZNÁK ISTVf\.N DR. RUSZNÁK ISTVÁL'JNÉ Aranyoklevél: BACHJ\TNÉ SCHARBERT ÉVA DR. BAJZA EDIT DR. BAKOS LASZLÓ BARTHA T!BORt'JÉ LOVAS EDIT DR. BARTOSIEVICZ GÁBORNÉ BACSKAI RÓBERT DR. BÁN.Ki GYÖRGY DR. BIHARI-VARGA MAGDOLNA BLÉSZER JENŐ BOROS At'JNA BUCSKÓ BÉLA CzERNlANN JANos CZERJ\1A.i'JN ]ANOSNÉ KUBÁL'JYI JUDIT DR. CSEH ERVINNÉ DR. VARGHA ÁGNES CSONGRÁDI KÁROLY D. NAGY ÉVA DR. DELY ÜLIVÉR GYÖRGY DESSEWFFY ÜLIVÉR DOBA Y IÜ.LMf\NNÉ DR. ELBOGEN ADÉL FELCSER BÉLA FÜZÉR FERENCNÉ SZEIDEL IRMA DR. GALAMBOS ANNA DR. GAZSÓ LE 1KE GHYCZY GYÖRGY GHYCZYNÉ SZŐKE ZSÓFIA DR. GóCZÁL'J LASZLÓ DR. GRACZA PÉTER GYÖRGY KÁROLYNÉ DR. DR. GYŐRI DÁL'JIEL HAHN EMILNÉ MOLDOVf\NYI ILONA DR. HASKO FERENC HAMORINÉ DR. SZABÓ JÚLIA DR. HIRSCHBERG FRIGYES DR. HOFFER ANoRAs1 É Szűcs OLGA HORVf\.TH PÉTERNÉ DR. IGALI SANooR IvANFIJENŐ DR. KAI-If\N ILONA KiillACSONYI BÉLA DR. KERÉNYI ERVINNÉ BATI-IORY MARIA KERTÉSZ KRISZTINA DR. KISDI DAVID KJSDINÉ DR. Koszó ÉVA KISS JENŐ DR. GÉZA KISVARSf\.NYI KLEIN ILONA KOLLf\RJÓZSEF KovAcs ZSOLT LENDVAJ LASZLÓ LITVf\N GABOR MARCZ ISTVf\.N DR. MEDGYESI IvAN PÁL DR. MIHÁLYI ANT1\L MocsARY-WEISZ ERIKA DR. MOLNf\R JENŐ NAGY REZSŐNÉ POCK KLARA NAGYNÉ KAPOSI ILONA DR. ÜBi\DOVICS J. GYULA ÜTrLIK PÉTER 43

45 ÜlTO P STRAUSZ DR. PAUKA IMRE PARISNÉ SZÉCSI MARIANNA PASZTHORY ZSUZSAt"'fNA DR. PÉNZES ISTVt\N PINTÉR GYÖRGYNÉ ÜL Ti\Y AUGUSZTA POGi\NY MARJA DR. PóLOS LASZLÓ RAKSANYI KUND DR. RAVASZ MAGDA RÁSONYI LASZLÓ RóZSAl lt:gyi ILONA SAJ\RY ÉVA SAFARJK LvlRE DR. SAGI FERENC DR. SAROSSY lstvf\n SCHLER ÖDÖN DR. SUBA JANOS DR. SZABÓ ELEK SZABÓ IMRE DR. SZABÓ LAJOS DR. SzANTÓJÓZSEF DR. SZEKÉR GYULA SZERECZ J /\NOS SZILVAY MARGIT DR. SZTOPA GYULA VADADI F. KORNÉL VAJD!V VILMOS DR. VAr DORFI RÓBERT VARGAJANOS VARGI-1 1 \.t'\llt DR. BARTOS ÉVA VmAG LASZLÓ DR. Vn"Aus GYÖRGY ZABNAK ESZTER DR. ZSOLDOS FERENC október 30. Az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Boros László rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet: Rubinoklevél: DR. BALAS LASZLÓ DR. MÉZ FERENC Vasoklevél: DR. EISENBARTH TA.MJ\S DR. GYENES GABoR DR. IGALY GYÖRGY DR. KERESZTES GYÖRGY DR. KOVÁCS PÁL DR. L'AUNÉ ZOLTÁN DR. MAcs ÖDÖN DR. PusKAs JÓZSEF DR. SOLYMOS ISTVÁN DR. SZENTPÉTERY TrnoR DR. SzmAKI SZABÓ JÓZSEF Gyémántoklevél: DR. ANDOR PAL DR. BENE ZOLTÁN DR. CZIKE FERENC DR. CSAJKAS ILONA DR. DOMJ\NY KÁROLY DR. ECSEDY TIBOR DR. FEHÉR LASZLÓ DR. GALLATZ JÁNOS DR. GYAPAY BRUCK BÉLA DR. HAJDU JÓZSEF DR. HORVJ\THJÓZSEF DR. Klss LÁSZLÓ DR. KOMARNICKI EGON DR. KOVÁCS ZoL TÁ.l DR. KóSA MIKLÓS DR. LAKI JÓZSEF DR. LUGOSI fu'\ldor DR. Lux BÉLA DR. MICHALETZKY VILMOS DR. NAGY TIBOR DR. ÜRBÁN LÁSZLÓ DR. PATAK PÉTER DR. PETŐCZ MIKLÓS DR. PÓLYA KÁROLY DR. PROHÁSZKA LÁSZLÓ DR. RlEMER ÖDÖN DR. RUSZKAI MIKLÓS DR. SZALKA BÉLA DR. SZERÉNYI fu'\ltal DR. TARLÓS ISTVÁN DR. TóTHJÓZSEF DR. TuRJ ISTVÁJ.'\J' Aranyoklevél: DR. ASZÓDI PAL DR. BALOGH ELEMÉR DR. BALOGH MIKLÓS DR. BARATH LAJOS DR. BARNA LÁSZLÓ DR. BAR.TUS IMRE DR. BEDEY ENDRE DR. BERÉNYI SÁNDOR DR. BÍRÓ DÉNES DR. BOYTHA GYÖRGY DR. BREZNAY TIBOR DR. CSIKESZ STEFÁNIA DR. CSONKA TIBOR DR. DOLM.1-\NYOS ISTVÁN DR. DOLP EGON DR. EGYED BAR1 ABf\.S DR. FÁTYOL CSABA DR. FÖLDESI TAMJ\S DR. ÁB.VAY NÁNDORNÉ DR. TÓTH LENKE ÉVA DR. FRISCI-IMANN EDGAR DR. GATAY FERENC DR. HOMOR LASZLÓ DR. Hoóz ISTVÁN DR. HORVÁTI-I]ÓZSEF DR. HORVÁTH PAL DR. IKRÉ fyi ANDRf\.S DR. IVÁJ.'JYI TlvADAR DR. JELINEK JuDrr DR. TóTI-I ALADÁRNÉ DR.JOLBEJ ECSABA DR. KAJó LVIRE DR. KANOTAY PAL DR. KLINGER ANDRÁS DR. LEGEZA TIBOR DR. LENDVAI ERZSÉBET DR. BÁRÁNDY GYÖRGYNÉ DR. LÉVAI TIBOR DR. MAGYAR ZOLTÁN DR. MARGITAI GYULA DR. MERŐTEI MIKLÓS 44

46 DR. MILTÉNYI KAROLY DR. MOHAROS SA1 DOR DR. MOLNt\R SZILVIA DR. Mo iostori ERNŐ DR. NAGY PAULINA DR. NOVOBJ\CZKY SÁl DORNÉ DR. PINTÉR JÓZSEF DR. PORCSALMY ANNA DR. RÁBA LASZLÓ DR. RÁSÓ MARÓT DR. REICIIEL T1130R DR. RÉKJ\SI P1\L DR. SAMU MIHÁLY DR. ScI-IMIDT GÉZA DR. SEMSEY FERENC DR. SóTJ LASZLÓ DR. SZABÓ ZOLTJ\N DR. SZELE LAJOS DR. SZIGETI LAJOS DR. SZILVÁSY GYÖRGY DR. TARÓDl SA1 DOR DR. TATAY PÉTER DR. TÓTH]ÓZSEF DR. TÓTH SANDOR DR. VEREBÉLYI GYULA DR. VETLÉNYI MAGDOLNA DR. VIDA SA1 DOR DR. ZSINGOR LASZLÓ október 30. A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Izsák Lajos rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet: Rubinoklevél: DR. GASZNER LASZLÓ 1É BARKÓCZY-KLOPSCH MARIAt'\JNA DR. GESZLER ÖDÖN JALICS KALMJ\NNÉ DR. FRICKE ISABELLA Vasoklevél: ANTAL JANOSNÉ GARAI ERZSÉBET DR. BALOGH Ei DRÉNÉ HEBEL T ILONA DEZSÉ TYI LASZLÓNÉDR. SOLYMOSI-KUTSERA IRÉN ERDÉLYI GYULJ\NÉ NAGY VALÉRIA KEMÉNY LASZLÓNÉ NADASDY ALICE KOSZORÚS ISTVJ\N PÉTER]ENONÉ KOROMPAY ADRIENNE PLETTE FERENCNÉ TURCHÁNYI GABRIELLA SzoKE]OLJ\N TERÉNYI] ÓZSEF UJI-IEL YI] ÓZSEFNÉ LUKJ\CS ANNA Gyénuintoklevél: DR. BOGDJ\NY FERENC EGEDYIRMA ELEKES J ENONÉ Szucs EDIT IRÉN ESZL/\RY LASZLÓNÉ KÖVESI ANNA DR. HAÁl'-1 GYÖRGY HALMI N1\NDORNÉ SZIJJ MARGIT KORSÓS FERE C KovAru LAJOS DR. NÉMETHY LASZLÓ1 É F ALUSSY ERZSÉBET DR. SZERÉ 1YI ANTAL É SZINKOVICH MARTA LUJZA DR. SZILAGYI LASZLÓNÉ CSONKA]UDIT VELITS MIKLÓSNÉ BóGYI ERZSÉBET Aranyoklevél: DR. ANTAL ELEMÉRNÉ SzucI-IOVSZKY ÉVA ASZTALOS ISTVJ\N BABAY GÉZA DR. BECK REZSONÉ HEGYHÁTI]UDIT BEREGSZf\SZI ILONA BESZTERCZEY LASZLÓ BOR ISTVJ\N BRED/\R GYULA BUCSI SZABÓ ZOL Ti\NNÉ TÖRÖK MAGDOLNA CSORBA]ENONÉ PoszE ILONA EMBER TIVADAR ERDODY FERENCNÉ CSATH ZSUZSAt'\TNA DR. FALUD! SZILt\RDNÉ SZITA MARGIT FODOR Cso1 GOR TÉ PELLi\DY MARJA FRANK J ÁJ.'\TOS FRANK] UDI'T GYAPAY G/\BORNÉ KovAcH MARTA Hf\JDUNÉ DRECHSLER ÁG ES DR. HALMOS ISTVÁNNÉ SCHMUCK ÜLGA KASZÁS FERENCNÉ SZIKLAVÁRI IRÉ 1 KÁRPÁTI LAJOSNÉ RADó DEJ\TJSE Kovkrs MENYHÉRTNÉ PERCZEL MÁRIA DR. KumNYI ANDRAs LADÁl"IYI fu"idor LAY BÉLJ\.1'-IÉ ÜLAJOS KATALir ANNA LENHARDT ANTALNÉ BERTALAN EMM:A DR. MADARAsz TIBORNÉ DR.ZSIGMOND ANNA DR. MAROSI SÁJ."IDOR MATRAY IMRE MESTER FERENC MUNKAcsr ÉvA DR. NAGY BARNABJ\SNÉ BABA MAGDOLNA DR. NAGY DEZSŐ NAGY LASZLÓ ]Ál"IOS 45

47 NEMES ÉVA PALOTÁS ÁDÁM PÁLFFY DÉNES PÉTERFALVI LAJOSNÉ STELLER ILONA PóR LV!RÉNÉ DR. BALASSA GYÖRGYIKE RAKos JÓZSEFNÉ GORDON ÉVA RÉVÉSZ GYÖRGYNÉ GRÁNÁT GABRIELLA DR. SALLAY GÉZA DR. SALLAY GÉZÁNÉ MAGA Y ZSUZSANNA DR. SALYAMOSY MIKLÓS É REMÉ YI KLARA SAGIPÁL SELMECZI lé DR. LÁNYI ILDIKÓ SOLDOS SANDORNÉ Soós ÉVA DR. SOMOGYl]ÓZSEFNÉ HÁMORI fu"itónia DR. SPI\CZAY HEDVIG SZATHMJ\RY GÉZANÉ NAGY KATALIN SzAsz At"IDRÁSNÉ DEBRECZE l KORNÉLIA SZENTEST FERENC SZOJVW-Ii-\ZI ETELKA TIMA LASZLÓ DR. TÓTH EDE TóTHJA.1'-iOS VIRÁG ANDOR lé DR. AL TORJAY GABRIELLA WOLF ERZSÉBET 46

48 Gombocz Zoltán szobrának avatása (2002. január 21.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három jeles professzora, Borzsák István, Harmatta János és Kosáry Domokos akadémikusok kezdeményezésére Domonkos Béla szobrászművész elkészítette Gombocz Zoltán, egykori tudós nyelvészprofesszonmk mellszobrát. A szobor avatására emlékező ünnepség keretében került sor az egyetem aulájában. A rendezvényen megjelentek a rokonok, az egykori tanítványok, valamint a szakmai és kulturális élet vezető személyiségei. Klinghammer István rektor beszéde Tisztelt ünnepi Közösség! Kedves Díszdoktor Professzo1 Urak, kedves Családtagok! Höl gy eim és Uraim! Nagy öröm lenne tudós tanítványai számára, ha Gombocz Zoltán mellszobra mielőbb elkészülne és ezt a szép termet díszítve növelné az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az egész magyar tudomány nomen bonmn-át, jó hírnevét" - fogalmazta meg a évi Pázmány-ünnepségen hármuk- Borzsák István és Kosáry Domokos professzorokkal közös - óhaját Harmatta János professzor úr. Az Egyetemi Tanács pártoló egyetértése alapján, a magyar kultúra napjára elkészült a szobor, Domonkos Béla szobrászművész úr ihletett alkotása. Ennek avatására, Gombocz Zoltánra DR.GOMBOCZ ZOLTÁN emlékező tisztelgésre jöttünk össze a mai délutá non az alma mater dísztermében. Tisztelt Vendégek! Minden emlékező ünneplés akkor igazán megbecsülő és termékeny, ha a méltatást úgy végezzük el, hogy belőle érdemes üzenet hangzik ki felénk. A minőségért való helytállni akarás lehet ilyen jellegű hívás: az értékeket kell kiválasztani, a jövőt formáló értékeket kell továbbadni az egyetemnek. A nunőségi elvre épülő egyetem egy minőségi elven nyugvó országnak az előképe. A tudás a végtelen felé nyitja a tudományos megismerést, és ebben a folyamatban az egyetem teljesítése határtalan. Ha valahol, hát a tudomány eszméjén és tiszteletén, az ember tiszteletén ala- Domokos Béla míivész alkotása, Gombocz Zoltán mellszobra a díszterem bejárata folö"tt. (Fotó: P. Nagy Gabriella) 47

49 puló egyetemen tudjuk, hogy a legtöbb ember ott hordja magában jobbik, értékesebb énjét, a maga eliténjét: a minőségi embert. Ez kollégáinknak vonzó perspektíva, ezért érdemes áldozni, ezért érdemes dolgozni! De ahhoz, hogy milyen utat választunk, milyen utat járunk be, ennél több kell. Ez a többlet az értelmiségi létet meghatározó morál, a humánum és felelősség, amely az universitas lényegét adó mester- tanítvány kapcsolatában realizálható. Gombocz Zoltán, a sokoldalú, nagyszerg tudós nyelvész, aki életét egyetemünknek áldozta, erre a többletre adott nekünk mintát. A múlt tudata sugár, amely a jövő homályát földeríti" - idézem Ipolyi Arnold gondolatát, amikor az e gy kori jeles professzorunk, a kiváló ember, Gombocz Zoltán szobrát leleplezem. Borzsák István akadémikus beszéde Mesterségemet meg nem tagadva, mivel is kezdhetném mondanivalómat, ha nem klasszikus szentenciával: Sanctissimum est meminisse, mi te debeas, vagyis:,,legszentebb kötelességünk emlékezni arra, akinek magunkat - emberségünket - köszönhetjük." Ezt az évszázadokon, sőt -ezredeken át iskolában tanult bölcs mondást űzhetnők-füzhetnők éppenséggel tovább, közbevetvén, ho gy egy klasszikus filológus mit köszönhet Gombocz Zoltánnak, a hazai nyelvh1domány egykori - európai hírg - nagyságának, honfoglalás előtti török jövevényszavaink, Árpád-kori személyneveink tudós vizsgálójának, a Magyar etimológiai szótár egyik megalkotójának, a Nyelvtiirténeti 1nóclsze1tan, a Magyar történeti jelentéstan és számtalan korszakos jelentőségű tanulmány stb. szerzőjének? Erre a válaszunk az, ho gy Gombocz Zoltán nemcsak nyelvtudós volt, hanem elsősorban ember- uomo 1miversale -, jelenség,,,titok - de nem idegenség", és - ami sokunkat máig, halála után hatvanhat évvel is szétszakíthatatlanul összeköt: a B. Eötvös József Collegium igazgatója, mindnyájunk szellemi atyja, öregkorunkban is Mentora - a szó etimológiai értelmében fi gy elmeztetője, tanácsadója, példaképe. Patronjaimat továbbra is mesterségem fe gyv ertárából veszem. Plutarchos Na gy Sándor-életrajzának bevezetésében kifejti, ho gy mivel nem történeti művet, hanem biográfiákat ír, és mivel e gy -e gy jelentéktelen dolog vagy tréfás megje gy zés jobban megvilágítja valakinek a jellemét, mint világraszóló haditények kiteregetése, í gy hát az arcképfestők eljárásához hasonlatosan ő sem a kevésbé fontos részletekre, hanem az arcra, tekintetre, a gesztusokra ü gy el, és a lélek jellemző tulajdonságait keresi, ho gy hősét lehető híven ábrázolja... Borzsák István, Hannatta János és Kosrhy Domokos az E gy etem téren Gombocz Zoltán szobrának avatása után (Fotó: Balázs Géza) 48

50 Tanulságos volna itt a mi hősünk tragikus halála utáni nekrológáradat produktumait abból a szempontból áttekinteni, hogy ki mit érzett kiemelendőnek vagy elhallgatandónak a nagy ember életéből, ki hogyan merészelte megítélni a torzóban maradt életművet és alkotóját. Kiderülne, hogy bizony némely pályatárs a kötelező magasztalás f r ázisai közé odaügyeskedte a maga kiválóságának diszkrét - vagy kevésbé diszkrét - sejtetését, magyarul: voltak, akik igyekeztek minél többet kisajátítani a beláthatatlanul gazdag hagyatékból. hogy epigon voltukat legalább maguk előtt leplezzék. Legemberibben és legméltóbban néhány közvetlen tanítványa és külföldi híve - pl. a francia Aurélien Sauvageot és a finn Lauri Hakulinen - búcsúztatta. Mi, fiai, ott és akko1, május elsején, déltájt, zavarodottan, lesújtottan, könnyeinkkel búcsúztattuk. A collegiumi társalgó ablakában könyökölve hallgattam - most is hallom - a kis hindu, René Bonnerjea elcsukló szavait:,,mais si vite... "(Évekkel később megindító költeményben is megörökítette Monsieur Gombocz emlékét.) Igen,,,ily hirtelen" tűnt el közülünk:,,és lőn, hogy elválasztaték tőlünk, és nem látók őt többé." (2Kir. 2, ) Persze jó másfél évvel korábban egyszer már aggódó tanúi lehettünk első infarktusának, de akkor - egyelőre - még kollégista módra harsányan zengtük a mikulási kabaré slágerét:,,gombocz Zsolt úr bodrokat ereget... " Sajnos, ez a szinte folyamatos füsteregetés önpusztításnak bizonyult, és a cigarettavégek megénekelt hajigálásának vége az időnap előtti vég lett. Vagy éppen ezt siettette? Ki tudja? De az imént plutarchosi jelentéktelenségeket ígértünk. Nos hát ilyenként idézhetem fel első találkozásomat Gombocz úrral. Ama bizonyos fejtapogatás során elsőnek leendő igazgatónk színe elé járultunk. Íróasztala mellett ülve fogadott, úgy jegyezte fel sokaktól utánzott, szép betfüvel adataimat, majd a dohányzóasztal mellé intett, miközben onnan - ki tudja, miért? - a hamutartót áttette az íróasztalra, majd rágyújtott. Az esetlen gólyajelöltben volt annyi lélekjelenlét, hogy felpattant, és a hamutartót visszatette előbbi helyére. Gombocz úr megköszönte; talán épp e1n volt kíváncsi, hogy feltalálja-e magát a gyerekember. Görög-latin szakválasztásom ismeretében a kezembe adott egy német nyelvű dögészkönyvet, és várta, hogy mit tudok kezdeni az egysejtíí véglények leírásával, különös tekintettel a Rhizopoda osztályába tartozó Amoeba proteus-szal. Görög tudásom kisegített, de aztán valamit mégis elvétettem, ami két hónappal később - utánozhatatlan humánus pedagógiával - a tudomásomra is adatott. Szeptemberi jelentkezésemkor - ezt ugyanerről a helyről egyszer már elmondtam - Gombocz úr, szemüvegének aranykerete fölött rám nézve, csak ennyit mondott:,,á, maga az a gólya, aki nem kósziinte meg, hogy felvettük!" Ezt a leckét sohasem fogom elfelejteni. Sorolhatnám, mint a hajdani Eötvös Collegium minden alumnusa, a nagy ember jellemzését mindennél jobban szolgáló jelentéktelenségeket. Elmondhatom, hogy nem volt olyan találkozásom vele, amelyből nem okulhattam, nem gyarapodhattam, nem nemesedhettem volna, akár a folyosón vagy a könyvtárban, amikor érdeklődésével biztatott; akár az utcán, vagy az egyetemen hozott vele össze a jó sorsom. Nem lévén nyelvész, egyetemi előadásaira ritkán tévedtem be, mégis él bennem minden szava, minden gesztusa, ahogyan pl. tei-emtmény szavunk második t-jének p ejtését, vagy a németben közönséges blp tévesztést elmagyarázta. Közkeletíí anekdota szól arról, hogy bökte oldalba szomszédját a párizsi Comédie Franfaise előadása közben, mondván:,,hallotta? Laringális explozíva volt!". Ehhez egy kollégiumi élmény. Egy szerda esti énekkari produkciónk meghallgatása után finn barátjával, a nagynevű Emil Nestror Setalavel megállapították, hogy mi, magyarok nem helyesen ejtjük a gaudeamus zárt e-jét, iuvenes dum sumus. Fül kell hozzá. Persze, akár lipcsei időzése során, akár Berlinben, Párizsban, Bécsben vagy Pesten kiiló.nb zenei produkciókban gyönyörködhetett, és gyönyörködött is. Tanítványa, majd kollégája, Németh G yu la csak a Lohengrint tartja számon, mint amelynek teljes szövegkönyvét betéve tudta. Nyugodtan hozzátehetjük a Ringet, a velünk együtt élvezett Mesterdalnokokat, a Rigolettót... Kollégiumi lemezbemutatóin szívesen osztotta meg velünk a zeneirodalomból meríthető élvezetet, miközben a Borisz Godunov orosz szövegének értéséért Hadrovics László barátunkat azon nyomban egy, azaz egy ezüstpengővel jutalmazta. És ugyan melyikünket nem vizsgáztatta a maga szeretetreméltó módján Jókaiból,,,Verne Gyulából", vagy a világirodalom legregényesebb regényéből, a Le rouge et le noú ból? 49

51 Gaudermzus igitur! Vétkeztem volna szakmám létérdekei ellen, ha Kell-e latin? c. könyvemben Gombocz Zoltánnak hetven évvel ezelőtt írott tudós állásfoglalását nem közöltem volna. Ha valaki ma, a franglais, a denglisch vagy a mangol kórságának tombolása közepette kíváncsi volna cáfolhatatlan érvekre pro lingua Latina, vegye elő ezt a maga nemében klasszikus írást, amelyhez 1990-ben annyit füztünk hozzá, hogy objektív útmutatásait a változó korok illetékesei" ifjúságunk- jövőnk- érdekében bizony mindig megszívlelhették volna.,,a maiaknak sem ártana" - tettük hozzá. A legmaiabbaknak sem. Én, a római református alföldi - tehát barbaricumi - fi, évtizedeken át rendszeresen jártam haza (a Wahlverwandtschaft, Wahlrömertum okán) Pannóniába, annak is a Scarbantia nevű coloniájába, Gombocz Zoltán szülővárosába. Ott jutott egyszer az eszembe az örvendetesen sok emléktábla láttán, hogy az evangélikus líceum falán, Kis János és Berzsenyi Dániel nevének és arcvonásainak megörökítése mellől hiányzik valakié. Kezdeményezésemre a Magyar Tudományos Akadémia gondoskodott a méltó dombormű elhelyezéséről. Most minden arra járó olvashatja a nevét, láthatja arcvonásait, tisztelettel adózhat emlékének. Ugyanez a gondolat foglalkoztatott ebben a teremben is. Ennek adtam kifejezést, amikor egyetemünktől a Dr.h.c. címet megkaptam, és ennek hangoztatását nem kellett kérnem a mellettem ülő öreg kollégista társaimtól sem: meggyőződéssel vallották ugyanabból az alkalomból ugyanazt. Íme, itt az eredménye tanítványi pietasból fakadó javaslatunknak. Eötvös Loránd büszke örömmel üdvözölheti felfedezettjét, felkarolt kollégistáinak elsejét, itt, közvetlen szomszédságában. Köszönöm, köszönjük egyetemünk vezetőségének, hogy kezdeményezésünket magáévá tette és megvalósította. Van kire fa/néznünk! Harmatta János akadémikus beszéde Amikor Gombocz Zoltán mellszobrának az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi épületének aulájában történő elhelyezésére az Eötvös Collegium tagjainak ma még élő legidősebb nemzedéke képviseletében javaslatot tettünk, arra hivatkoztunk, hogy Gombocz kora legjelentősebb személyiségeinek, így Teleki Pálnak, a tudósnak és miniszterelnöknek a megítélése szerint is a magyar tudományosság egyik legnagyobb erője, egyik legnagyobb egyénisége" volt. Gombocznak ez a halálakor, 1935-ben megfogalmazott értékelése később sem változott. A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázados jubileuma alkalmából Kosáry Domokos négy évtized távlatából visszatekintve is csak azt állapíthatta meg, hogy Gombocz nemcsak a magyar nyelvtudománynak, hanem az egész akkori hazai tudományosságnak is kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb személyisége volt." Gombocz jelentősége a magyar tudományosság történetében legvilágosabban akkor mutatkozik meg, ha munkásságát történeti hatásában vizsgáljuk. Tudományos kutatásainak horizontja és területe rendkívül szélesköríi volt: átfogta az általános nyelvészetet, a kísérleti fonetikát, a magyar nyelvtörténetet, a finnugor nyelvtudományt, az altaji nyelvhasonlítást és a magyar őstörténetet is, de önállóan eljutott a fonéma felfedezéséig is s így egyik előfutára volt a fonológiának. Mindezeken a szakterületeken alapvető, maradandó értékű munkákat alkotott, amelyek a további fejlődést elindították és ösztönözték. Ha egyetemünkön ma mindezeket a szakterületeket önálló tanszékek képviselik, az az ő tudományos és tanári működésének köszönhető, amely e kutatások fejlődését elindította és megalapozta. De bármily fontosak és értékesek is voltak tudományos írásai, amelyek - mint a Die bulgarischtürkischen Lehnwiirter in der ungarischen Sprache, A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány, a Nyelvtb.rténet és lélektan, a Nyelvtiirténeti módszertan, az Életfoldrajz és a magyar őshaza, a Jelentéstan, hogy csak néhány példát említsek - ma már a szakterület klasszikus míiveinek számítanak, mégsem nyújtanak teljes magyarázatot arra a hatásra, amelyet a magyar tudományosságra gyakorolt. Gombocz tudós nagysága titokzatosnak tűnt már kortársai szemében is. Még a mindent racionális szintre leszállító Kornis Gyula is,,a helyes kérdéseket... látó titokzatos" ösztönéről beszélt s nem tagadta, hogy személyiségéből rendkí- 50

52 vüli sugalmazó erő áradt ki." Eckhardt Sándor számára is Gombocz varázsos egyéniség" volt. Sokak élményét fogalmazta meg Horváth József, amikor azt írta róla:,,aki egyszer beszélt vele... sose tudott megszabadulni egyénisége varázsától. Nem volt titkolódzó, s mégis titokzatos, mintha egy ismeretlen szekta tagja lett volna... egy szektáé, mely talán tisztán, szinte elvontan jelképezte az igazit,... a tudós fajtát, mely csak ritka képviselőjében testesül meg... ilyen híven." A titok-élmény nem hiányzott Sőtér Gombocz-képéből sem:,,... élete többé-kevésbé misztérium volt számunkra" - emlékezett rá vissza. S e titok Gombocz halálával csak nyilvánvalóbbá vált, mindenki igyekezett valahogy megfejteni, s ha a tudós nagyság a maga egészében érthetetlen, felfoghatatlan volt, titokzatos volt, megkísérelték elemeire bontani. Kornis e titkot Gombocznak a nagy összefüggéseket rögtön megpillantó fölényes szintétikus elmé"-jében, a lényében uralkodó hűvös logikai gondolatmenet"-ben, mintaképként ragyogó fegyelmezett gondolkodás"-ban, előadásmódja francia eleganciájá"-ban látta. Teleki Pál szinte egész elméletet alkotott Gombocz titkának megértésére:,,... a legnagyobb tudós is csak néhány téglát hordhat a tudomány beláthatatlan mérení épületéhez" - mondta -,,,de az az ember, aki egyéniség, azaz aki magában egyesíti a tudás vágya és képessége, a kritikai készség és világos ítélőképesség mellett a jóság és szeretet, a lelki megértés és fennkölt erkölcsi felfogás tulajdonságait, az térben és időben messze túl szaktudósi kvalitásain, fogja szolgálni a tudományosságot és ezen túl a művelődést, sőt az egész emberi tökéletesbülést. Gombocz Zoltán ilyen egyéniség volt a legjavából" -vonta le a következtetést. Eckhardt Gombocz zseniálisan tiszta ítélőképesség"-ét emelte ki s a tudományos etika legna gy obb mesteré" nek tartotta, majd később így elemezte egyéniségét:,,... sa lucidité d'espirit, sa curiosité toujours en éveit et sa pridigieuse nzénwi1 e firent de cet honznze un véritable phénoméne". Szinnyei József Gombocz tudós na gy ságának tényezőit abban látta, hogy éles ésszel és bámulatos emlékezőtehetséggel" rendelkezett, hogy,,olyan rengeteg és széleskörű ismeretkincset gy(íjtött, ho gy szinte lehetetlen volt,,,ho gy világos és szabatos stílusú értekező és előadó is elsőrendű volt", s hogy kedves egyénisége... mindenkit elbájolt". Németh G yu la viszont Gomboczcal kapcsolatban azt szögezte le, hogy,,... sem a tervszerűen megszerzett m(íveltség, sem a nagy tudás és a rendkívüli emlékezőtehetség nem tesz még valakit kiváló tudóssá, a tudósnak elsősorban ítélőképességre van szüksége". Csak ezáltal válik értékessé Gombocz mfiveiben minden adat összegy(íjtése, minden adat filológiai megtisztítása, minden adat nyelvtörténeti értékelése". Mint ismeretes, Gombocz tudós nagysága kinek-kinek az e gy éniségén keresztül tükröződött tudatában s titkát ki-ki a maga szemiotikai rendszerében i gy ekezett megfejteni. E tarka, mozaikszerfi képnek mégis vannak közös vonásai. Ha Katona Jenőt Gombocznál a m(íveltség szinte kábító sokoldalúsága és mélysége" ragadta meg, s ha csodálta előadásmódjának kristályos tisztaságát és alapossággal párosult eleganciáját", akkor erre A. Raun megállapítása, amely szerint Gombocz előadásai... utolérhetetlen tartalmi és formai világosságukkal nyerték meg hallgatói tetszését" - mintegy visszhangként felel. De vannak olyan egyedi meglátások is, ame ek ezt az összképet nagy tudományos, művelődési, társadalmi, történeti távlatokkal kapcsolták össze. Igy jelentettek esztétikai élvezetet Sőtér számára Gombocz szinte m(ívészi ökonómiával megépített mfivei", amelyek a szellemi élmény mellett e gy művészit, esztétikait is tartalmaznak". Később ezt az esztétikumot abban látta, hogy Gombocz tanulmányai,,leginkább matematikai értekezésekre emlékeztetnek, szabatos szerkezetükkel, szűkszavúságukkal, kristályszer(í áttetszőségükkel". Ugyancsak ő vette észre egyedül, hogy Gombocz mámort és extázist keresett a tudományban", hogy hitt abban, hogy a tudománynak szenvedéllyé kell válnia". A platóni erós felfedezése ez Gombocznál, amely nélkül igazán na gy tudós nem létezhetik. A művészi tudomány, a tudomány mint művészi élmény már túlmutat a tudósok körén. Gombocz nemcsak az egyetemen csinált forradalmat", hanem - mint a Budapesti Hírlap cikkírója megállapította -,,a tudomány... kapcsolatát megteremtette az eleven élettel" is. De Gombocz titkának megértése szempontjából nem kevésbé fontos Sőtérnek az a megjegyzése, ho gy benne is élt a nagy tudósok fausti nyugtalansága". Ugyanez az élmény tükröződik Kornisnak abban a megjegyzésében, hogy Gombocz örökös szellemi mozgékonyságban" élt. Horváth József pedig világosan meg is mondta róla, hogy,,minden új kutatási területén csak addig időzött, amíg kombinatív-intuitív elméje rá nem lelt a 'punctum saliens'-ra". SI

53 Bóka László mondta egyszer, hogy Gomboczot az elért eredmények már nem érdekelték.,,most mit fog csinálni?" - kérdésével mindig már a továbbhaladásra ösztönzött. Szintén Bóka elevenítette fel Gombocz egyéniségének azt a hatását, hogy nagyszerű tudós tulajdonságaival környezetét állandó erőfeszítésre, a színvonal emelésére kényszerítette. Ezt az élményt Horváth József is rögzítette:,,akaratlanul is állandó légnyomást tartott fenn környezetében, hatalmas tájékozottságával, emlékezőtehetségével s mindig a lényegre törő szókratészi módszerével sokunkat zavarba ejtett... A vele való beszélgetés sokszor idézte fel a 'készületlenség' érzését". Ezek a visszaemlékezések lényeges ponton világítanak be Gombocz tudós nagyságának titkába. Nagy tudós egyénisége a körülötte élő tudós társadalmat sohasem hagyta megnyugodni: mindig továbblépésre, fejlődésre, újabb és újabb erőfeszítésekre, magasabb színvonal elérésére ösztönözte. csak kevesen ismerték fel nagyságának e titkát. Keszi Imre írta róla: " Gombocz nem volt szikra, a szikrákat kipattantó elektromos potencia volt". Igen, a körülötte zajló magyar tudományos élet szikráit pattantotta ki s ezek sorsára vigyázott is. De még nem zárult le előttünk a Gombocz titka felé vezető út. Katona Jenő írta le Gomboczról, hogy az igazán európai nívójú tudomány... szelleme emelte őt magasra a csak napszámos tudástípus fölé". S a Budapesti Hírlap cikkírója vette észre, hogy Gombocz súlyát az adta meg, hogy szakmáját egyetlen irányban sem zárta le, sőt minden irányban kapcsolódásra teremtett lehetőséget". Így formálhatta azt a fontos ideát,,,a virtuális univerzitásét... azét az alakuló világét, amelynek alapja... " - éppen ő maga volt - egészíthetjük ki Keszi Imre megjegyzésével. Álljunk meg itt ezen a ponton. A magyar tudományos élet csak a kiegyezés után indulhatott igazán fejlődésnek, de az európai színvonalat még a század végére is nehezen érte el. Eötvös Loránd törekvései és az Eötvös Collegium tudománypolitikai koncepciója éppen arra irányult, hogy a magyar tudományt európai szintre emelje s bekapcsolja a nemzetközi tudományos kutatás vérkeringésébe. Gombocz mint az Eötvös Collegium első évfolyamának növendéke, majd tanára, végül igazgatója kivételes képességeivel egész életében magas szinten oldotta meg ezt a feladatot. Az, hogy ma a társadalomtudományok Magyarországon bizonyos területeken világszínvonalon állnak, az ő egyénisége és működése nélkül aligha lett volna elérhető. A tudós nagyság itt a képességeivel és a lehetőségekkel élni tudó nagy egyéniségnek a magas színvonalú tudomány, a közművelődés, a nemzeti tudat és a társadalmi haladás iránti elkötelezettségben mutatkozott meg. lgy Gombocz Zoltán tudományos munkásságának értéke és széles horizontja, gondolkodásának kristálytiszta logikája, tudós szemléletének mélysége és európaisága, valamint tanári személyisége ma is mintaképül szolgálhat egyetemünk tanárainak és hallgatóinak. Kosá ry Domokos akadémikus visszaemlékezése Egy mondattal eleget tudnék tenni a mai feladatomnak. Ha megkérdeznék tőlem, hogy ki volt a legképzettebb ember, akivel életem során találkoztam - és elég hosszú élet ez már eddig is -, akkor habozás nélkül azt mondanám, hogy Gombocz Zoltán. Nem történész volt, tehát ilyen tekintetben nem voltam a tanítványa. De egy szempontból mégis tanítványa voltam, mert ő volt az, aki francia nyelvre tanított. Neki ez szinte hagyományos szórakozása volt, és a kollégiumi iratok tanúsága szerint régóta füte ezt a szórakozást, hogy a frissen érkező évfolyamokat, akik franciául akartak tanulni, saját kezűleg vezette be a francia nyelv titkaiba. Az úgy zajlott le, hogy körülültük hárman vagy négyen. Odaszólt nekem: - Menjen be a könyvtárba, és hozza el Anatole France-nak a Thaisát! - Bementem, elhoztam. Kinyitotta egy helyen, odarakta elém, és azt mondta: - Tessék, olvassa és fordítsa! Mondtam: - Hát én még nem tudok franciául! - Ugyan, kérem! Ezt nem kérdeztem! Tessék olvasni és fordítani! S2

54 És addig nem nyugodott, míg el nem olvastuk és le nem fordítottuk azt az oldalt. Rájöttem arra, hogy ebben nagy bölcsesség volt. Nyelvtanulásban rendszerint úgy indul a dolog, hogy buzgó szorgalommal fölépítenek egy magas falat a nyelv és az ember közé. Úgy, hogy alig lehet átlátni fölötte. De így, mint a vízbe dobott kisfiú, kénytelen voltam úszni tanulni, mindjárt a gyakorlati részen. Ma is nagy szeretettel gondolok ezekre az órákra. Két tavaszi nap az, aminek az emléke különösen közel áll hozzám. Egy nagyon kedves emlék és egy nagyon fájdalmas. De előbb azt szeretném elmondani, hogy közben, az alatt a négy év alatt, mialatt én az Eötvös Collegium és Gombocz Zoltán diákja voltam, nagyon sokat hívott magához. Gyakran megjelent a második emeleten. Följött, ráült az asztal szélére. Ha rendetlenséget talált, akkor némi szemrehányásokkal üdvözölt. Utólag, most már, öreg fejjel gondolok arra, hogy ebben volt valami az ő magányosságából is. Tudta, hogy beteg. Közelebbi családja tulajdonképpen a diákság volt. Szüksége volt arra, hogy beszélgessen a fiatalokkal, azokkal, akikről úgy érezte, illetve tudta, hogy szívesen hallgatják. S rengeteget tudott adni. Nemcsak szakmailag, emberileg is. Szakmailag például hangsúlyozta, hogy aki nagyon alaposan ismer egy szakterületet, az más szakmáknak a jó és rossz oldalait is fel tudja fogni, tehát meg tudja állapítani, hogy ez most egy dilettáns csacsiság, vagy pedig ér valamit. Én ezt sokáig nehezen hittem el, de kezdek rájönni, hogy így van. Emberi vonatkozásban is rengeteget tanultam tőle. Voltak nehéz pillanatok, amikor ez sokat segített nekem. Egyszer arról beszéltünk, hogy egy szakmai vita folytán valakit igen keményen megbántottak. Az illető nagyon megsértődött, s fájdalommal gondolt erre a konfliktusra. S én mondtam, hogy hát igen, ez érthető, mert, ugye, bántották. Erre rám nézett és azt mondta: Mi az, hogy bántottak? Hol a lelki nagyság akkor? Tehát nem lehet megsértődni a világtörténelemre, nem lehet megsértődni az emberekre! Ez azt jelentené, hogy az ember lesüllyed arra a színvonalra, amelyet a támadó képvisel. Még hosszan sorolhatnám ezeket, de térjünk vissza arra a két tavaszi napra. Az első egy júniusi nap volt 1931-ben, egy évvel azelőtt, hogy az Eötvös Collegiumba bekerültem. Én nem jelentkeztem mindjárt az első alkalommal. Azt a júniusi napot úgy éltem át, hogy előtte a Ludovika Akadémia leendő diákjai között álltam várakozva, hogy elvigyenek minket valahova vidékre. Ez már az orvosi vizsga után volt, de még az eskütétel előtt. Ott álltam, gyönyörű tavaszi nap volt. Az Üllői út felől besütött a nap, benn sötét sziluettként rajzolódott ki két bakának az alakja, amint fegyverrel a kezükben álltak a kapuban. És ott, ahogy a katonaságnál szokás, eltelt egy negyed óra, eltelt egy fél óra, eltelt egy óra, semmi sem változott. Ott álltunk, a bakák is így álltak. Ma is emlékszem, hogy kezdett rajtam egy szorongó érzés erőt venni, hogy hát most mi lesz. Olyan keményen megérlelődött bennem ez a szorongás, hogy fogtam magam, kisétáltam a kapun, és soha többet nem mentem vissza. Szüleim némi csodálkozással de azt hiszem, némi megkönnyebbüléssel, megértéssel fogadták ezt a hírt. Azt mondták nekem, hogy talán meg lehetne próbálni az Eötvös Collegiumot, mert ott többet kívánnak az emberektől. Nekem mindig az volt a mániám, már a gimnáziumban is, hogy nem kívánnak eleget, hogy időpazarlás, amit csinálunk (pedig milyen jó gimnázium volt az!). Az volt az érzésem, hogy többet kellene; nem igaz az, hogy túlterhelik a gyerekeket: például ha zongorát akar valaki tanulni, akkor gyakorolnia kell órák hosszat. Tehát az Eötvös Collegium többet kívánt. Már jócskán túl voltak a felvételin, az úgynevezett fejtapogatáson, amikor én egyedül, árván beballagtam az Eötvös Collegiumba. Nem volt ott már senki, csak Gombocz Zoltán személyesen. Ez a kora délután felejthetetlen számomra, mert olyan volt, mint ahogy kinyílik egy ablak, és egy világos táj nar,sütésben kitárul. Egy nyitott, derűs, fölényes értelmű, de nem fölényeskedő ember állt előttem. Gondosan levizsgáztatott mindenből, természetesen zenéből is, és közben olyan váratlan kérdéseket tett föl: - Hogy hívták az Öt léghajón-ban a kutyát? - Mondom: Top. - Selmecbányán a nagyapám kutyáját is így hívták, ezért is emlékeztem jól a nevére. Ezzel a felelettel meg volt elégedve, mosolygott és elbocsátott. Azután, mint már említettem, sűr(in megjelent ott fönn, kérdezgetett, véleményemet tudakolta arról, hogy a fiatalok ezt és azt hogy látják. Gyakran voltak nála a barátai vacsorázni - hazaiak, külföldiek is. Olykor engem is lehívott, meg Sőtér Istvánt, aki évfolyamtársam volt. És akkor jött a máso- S3

55 dik júniusi nap, 1935-ben. Én aznap szakvizsgáztam. Mentem le a lépcsőn, amikor Gombocz Zoltán készült beszállni a taxiba: indult az egyetemre. Azt hiszem, éppen kari ülés volt aznap. Kinyitotta az ajtót és beültetett engem is, úgyhogy taxi vitt be az egyetemre. Utána történt az a drámai eset, amiről azóta sem tudom eldönteni, hogy nagyon szomorú vagy a legszebb halálok egyike, amikor valaki a kari ülésen feláll, és azt mondja: - Tisztelt Kar! - És vége. A temetőben, ahol búcsúztattam a diákok nevében, az utolsó mondat ez volt: - Igazgató Úr! Fiai itt vannak. A kollégium tiszteleg. - Fiai itt vannak. S4

56 Koreai kulturális nap (2002. március 6.) Először 1999 tavaszán rendeztek Korea-napot. A program elsősorban előadásokból állt, de a koreai zen vallást követő fiatalok csoportja is bemutatkozott. Másodszor 2000 áprilisában került sor a Korea-nap megrendezésére, amelyre a koreai UNESCO Bizottság támogatásával nemcsak koreai kutatók érkeztek, hanem egy Szöul környéki sámáncsoport is. Ők szertartást is tartottak az egyetemen a koreai nap keretében. A harmadik, immáron hagyománnyá vált Korea-napra március 6-án került sor, és az eseményen megjelentek a Magyarországon m(íködő koreai vállalatok és intézmények vezetői. Sza De-uon, a Koreai Köztársaság nagykó'vetének beszéde Tisztelt Rektor Úr, jelenlévő egyetemi Oktatók, Hölgyeim és Urninz! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy üdvözölhetem Önöket a koreai kulturális napon. Korea nagyköveteként a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok ápolásán túl feladataim közé tartozik a koreai kultúra népszerfüítése Magyarországon, amelynek személy szerint nagy jelentőséget tulajdonítok. A koreai program 1997-es elindítása óta a nagykövetség szoros kapcsolatot tart fenn a Belső-ázsiai Tanszékkel, és a lehető legnagyobb mértékben támogattuk is a programot. Örömmel tájékoztatom a kedves egybegy(ílteket, hogy jelenleg egy önálló koreai szak felállításának nézünk elébe. Korea nemzetközi jelentősége és gazdasági teljesítményei, a magyarországi koreai tőkebefektetések súlya és a két ország között tizenkét éve zavartalan baráti kapcsolat alapján talán megbocsátanak nekem, ha úgy vélem, hogy megérdemlünk egy önálló szakot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kim De-dzsung elnök tavaly decemberi sikeres magyarországi látogatása lendületet adott kétoldalú kapcsolataink további fejlődésének. A gazdasági együttmfiködés szorosabbá tétele mellett várható a kulturális, tudományos és oktatási együttmfiködés fejlődése is. Az önálló koreai szak felállítása, amelyet szintén az elnöki látogatás mozdított elő, az egyik első jele annak, hogy kapcsolataink egy új, magasabb szintre jutottak e téren is. Remélem, hogy a koreai szakos magyar hallgatók közül néhányan a koreai nyelv és kultúra kiemelkedő tudósaivá válnak. Noha ennek jelentősége anyagiakban nem fejezhető ki, remélem, egyetértenek velem abban, hogy más kultúrákat mélységeiben ismerő emberek felbecsülhetetlenül fontos szerepet játszanak az országok közötti megértés és együttmfiködés megalapozásában és továbbfejlesztésében. Valamivel gyakorlatiasabban fogalmazva, úgy gondolom, hogy az itt megszerzett magas szintű koreai nyelvtudást a hallgatók kamatoztatni tudják majd a munkaerőpiacon. Köszönöm a figyelmet. SS

57 Nemzetközi hindi konferencia (2002. március 6-8.) Klinghammer István rektor beszéde Tisztelettel üdvözlöm őexelleniája Laksmí Puri, az Indiai Köztársaság nagykövetasszonyát, Rádzsnáth Szing Szúrja urat, a neves újságírót, az indiai parlament felsőházának tagját, Latá Reddi asszo!1yt, helyettes külügyi államtitkárt, valamint Déri Balázst, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Okortudományi Intézetének igazgatóját, Négyesi Máriát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék vezetőjét, dr. Ravi Prakás Guptát, e tanszék vendégprofesszorát. Sok szeretettel köszöntöm az Indiából és a közép-európai egyetemekről érkezett tudósokat, és kedves mindannyiukat, akiket ma ideszólított az Indiai kultúra iránt érzett érdeklődésük és szeretetük. Nagy örömöm és megtiszteltetés számomra, hogy ma itt üdvözölhetem Önöket az Indiai Köztársaság Külügyminisztériuma, a budapesti Indiai Nagykövetség és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék együttműködésével szervezett nemzetközi hindi konferencia ünnepélyes megnyitóján. Magyarországon a hindi nyelv és irodalom oktatása, kutatása viszonylag rövid időre tekinthet vissza, ezért ez a mai esemény igazi mérföldkőnek számít. Ez az első olyan konferencia a magyar indológia történetében, amelynek témája India nemzeti nyelve, a hindi. őszintén remélem, hogy ezt majd hasonló konferenciák sora fogja követni, s a már meglevő egyetemközi kapcsolatok ezen a tudományterületen is kibővülnek. Büszkeséggel tölt el, hogy egyetemünk ad otthont ennek a jelentős kezdeményezésnek, amely a jövőben akár rendszeres regionális együttműködés kiindulópontjául is szolgálhat. 56 A láng szertartásos meggyújtása

58 Ez a konferencia először nyújt lehetőséget arra, hogy találkozzanak a közép-európai régió egyetemeinek e tudományterületen dolgozó küldöttei, illetve azok az Indiából delegált anyanyelvi lektorok, akik az államközi egyezmények keretében tanítanak ezen egyetemeken. E nemzetközi hindi konferencia célja, hogy a résztvevők kapcsolatokat építhessenek ki egymással, felmérjék a hindi helyét és jelentőségét e térségben, megismertessék egymással eredményeiket és megosszák esetleges gondjaikat, nehézségeiket. Új utakat kereshetnek a további együttműködéshez, és végiggondolhatják, hogyan lehetne a hindi stúdiumokat az adott régióban közösen továbbfejleszteni. A konferencia azt is lehetővé teszi, hogy az egyetemek közötti kétoldalú kapcsolatok is új területtel bővüljenek és erősödjenek. Ma hét ország jeles kutatóit, egyetemi oktatóit üdvözölhetem itt - Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Ukrajna, és - tiszteletből hagyván a felsorolás végére - India hindi-tudósait. A hindi jelentősége A hindi, amely az indoeurópai nyelvek újind ágába tartozik, az Indiai Köztársaság hivatalos nyelve, egyike a modern indoárja nyelveknek. 1 Uttar Pradés állam, Bihár, Madhja Pradés, Rádzsasztán, Harjána, Himácsal Pradés, valamint Delhi és közigazgatási körzete alkotja az ún. hindi nyelvterületet. E széles értelemben vett nyelvterületen a hindi a közigazgatás hivatalos nyelve, államnyelv, az oktatás, a sajtó és a média, az irodalom nyelve, és általában az írott nyelv. A modern standard hindin kívül e nyelvterületen a hindihez különböző mértékben közelálló regionális nyelveken (nyelvjárásokon) beszélnek. Indiában az 1981-es népszámlálási adatok szerint 264,5 millió, a hindi nyelvterület központját jelentő Uttar Pradés államban a hindit mintegy 94 millió ember beszélte. Mára a hindi beszélőinek a számát legalább 500 millióra tehetjük. Első vagy második nyelvként használja a hindit, illetve dialektusait Guayana, Trinidad, a Fidzsi-szigetek, Mauritius, Dél-Afrika és más országok (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Egyesült Államok, Kanada) indiai származású népessége. A nagy világnyelvek között a harmadik helyet foglalja el. Noha az újind nyelvek, s köztük a hindi kialakulása és történte csaknem ezer évet ölel fel, a modern hindi irodalmi nyelv viszonylag fiatal. A 19. század végén olyan nyelvújítási folyamat ment végbe, mint amelyet nálunk Kazinczy neve fémjelez. A hindi formálódása szorosan összeforrott az indiai függetlenségi mozgalommal, és e nyelv az egységes India jelképévé is vált. A hindi napjainkban a szemünk előtt további mélyreható, mondhatni forradalmi változásokon megy át, amiben mind nagyobb szerepet játszanak a tömegkommunikációs eszközök, a film, illetve az információs technológia eredményei. A hindit a világ mintegy másfélszáz egyetemén oktatják, Magyarországon pedig mintegy fél évszázada az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó indológia szakos egyetemi képzés keretében. Az indológiai és hindioktatás története Ha a indológia magyarországi műveléséről szeretnénk néhány szót szólni, vajon hány művészeti vagy tudományterület alkotóit kell számba vennünk? Kezdjük a sort Kőrösi Csoma Sándorral, aki 1834-ben adta ki világhírű tibeti-angol szótárát? Vagy azokkal a kevésbé ismert fordítókkal, akik már a 17. században igaz, még különféle közvetítő nyelveken keresztül, de először adták a Pancsatantra 1 Ebbe a csoportba tartozó nagyobb nyelvek még a nepáli, az nsszá111i, a bengáli, az 01 ijá, a 111nráthi, a gudzsnráti, a szi11dhi, a lnlmdá, a kns111íri, a dó1'i, a pnndzsábi és a szingaléz S7

59 meséit a magyar olvasók kezébe? Vagy azzal a Leidenben tanuló magyar diákkal, Vályi Istvánnal, aki már ben felfigyelt a szanszkrit és más indoeurópai nyelvek hasonlóságára? Nem könnyű még röviden sem számba venni azokat a kulturális és tudományos vonatkozásokat, amelyek bennünket Indiához kapcsolnak, gondoljunk csak néhány olyan személyiségre, mint Stein Aurél, Amrita Sher Gil. A sok ezer éves ind kultóra megismerésének kulcsa a szanszkrit nyelv ismerete, ahogyan az európai kultúrtörténet sem tanulmányozható a görög és latin nélkül. Magyarországon a szanszkritológiai stúdiumok csaknem 130 évvel ezelőtt lettek az egyetemi oktatás részévé, amikor Mayr Aurél ( ) kinevezésével megalakult az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék 1873-ban. Ekkoriban a nyelvtudomány területén alapvető szerepet játszott az indoeurópai összehasonlító nyelvészet, s ennek keretében a szanszkrit nyelv tanulmányozása különösen nagy jelentőséggel bírt. Mayr Aurél professzor e nyelv kiváló ismerője volt, s kutatásokat folytatott az ókori ind jogrendszer területén is. Sokat tett az indiai kultúra hazai népszerűsítésében a tanszék következő professzora, Schmidt József is. Nyelvészként ő is ugyan elsősorban az összehasonlító indoeurópai nyelvészet területén dolgozott, de annyira elmélyült az ind kultúrában, hogy miután politikai okokból távoznia kellett az egyetemről, akkor is sorra jelentek meg a szanszkrit irodalomból készült fordításai és az óind kultúrát bemutató könyvei. Közvetlenül szanszkritból készült fordítások először a 19. és 20 század fordulóján jelentek meg, közöttük az óind irodalom olyan nagyszerű alkotásai, mint Kálidásza drámája, a Sakuntalá, és hosszabb részletek India nagy eposzaiból, a Mahábháratából és a Rámájanából Fiók Károly ( ) műfordításában. Noha az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszéken folyó kutatások középpontjában sokáig az indoeurópai összehasonlító nyelvészet és nyelvtörténet állt, a szanszkrit nyelv és irodalom mindig kiemelt figyelemben részesült. Ezt a hagyományt folytatta tanszékvezetőként HarmattaJános és Töttössy Csaba, akik a mai követelményeknek megfelelő egyetemi szakká szervezték az indológia oktatását. Harmatta professzor az indológia mellett az iranisztika területén nemzetközi hírű tudós, dr. Töttössy Csaba k:utatási területe a szanszkrit mellett a latin és az ógörög grammatika. Az indológiai szak arculatának a kialakítása mindenekelőtt Töttössy Csaba professzor nevéhez fűződik, ami a magas szinru nyelvi képzés középpontba helyezését jelenti. Az indológia szak kialakításával Magyarországon létrejött egy olyan oktatási és kutatási központ, amely magas szinten művelte ezt a tudományterületet, ezzel is kifejezve a sok ezer évre visszanyúló, mégis egyedülállóan folyamatos indiai kultúra iránti tiszteletet és megbecsülést. Fél évszázad alatt kiváló, nemzetközileg is elismert indológusok egész sora került ki ebből az iskolából, s munkásságuk révén jelentős tudományos eredmények születtek. 2 A hindi nyelv oktatása a szanszkrithoz képest viszonylag későn, az 50-es évek végén kezdődött el. Dr. Debreczeni Árpád ( ) volt az, aki - minthogy az indiai nagykövetségen dolgozott -, először sajátította el ezt a nyelvet, s azután Harmatta professzor meghívására évtizedeken keresztül tartott hindi órákat az egyetemen. Kutatási te1ihete a hindi nyelvészet volt, elsősorban a hangsúly és az intonáció kérdéseivel foglalkozott. Elsőként fordított közvetítő nyelv nélkül a modern hindi irodalomból. Legjelentősebb munkája azonban, a hindi-magyar szótár az akkori nyomdatechnikai nehézségek miatt nem jelenhetett meg, pedig nagy szükség volt és van erre a szótárra. Ez a konferencia arra is biztatást jelent, hogy ez a munka ne maradjon kéziratban, hanem belátható időn belül kiadható formába kerüljön. Az első magyar-hindi szótárat Kós Péternek, hazánk egykori indiai nagykövetének köszönhetjük, amely még 1973-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A szanszkrit irodalom színe-java ma már nagyszerű műfordításokban olvasható magyarul, gondoljunk csak Vekerdi József munkásságára, vagy Weöres Sándor Gítagovinda fordítására, de az utóbbi évtizedek alatt a modern indiai, elsősorban a hindi irodalom területéről is jó néhány regény, novella fordítása született meg. Ezekhez korábban az angol vagy az orosz szolgált közvetítő nyelvként,3 de 1 (Angliai és f r ancia egyetemeken oktatnak ma fiatal magyar indológusok, Bangha Imre Oxfordban és Leicesterben hindit tanít, Törzsök Judit Lille-ben szanszkritot, ő már biztosan nem is tér haza.) 3 Göncz Árpád angolból fordította le Prémcsand egyik világhírű novelláját. 58

60 Laksmí Puri indiai nagykövet köszönti a nemzetközi konferencia résztvevőit egyre több az olyan fordítás is, amelyet a tanszék neveltjei közvetlenül hindiből készítenek. Hasonlóképpen örvendetes, hogy Indiában is nemrég napvilágot láttak olyan műfordítások, amelyek magyarból készültek, így pl. legutóbb egy 20. századi magyar elbeszéléseket egybegyfijtő kötet. Az indológiai oktatásban a hindi stúdiumok szerepe jelentősen megnövekedett, amióta Négyesi Mária bekapcsolódott az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszéken folyó munkába. Az évek során teljesen megújította a hindi nyelv és irodalom oktatásának egész rendszerét, s ennek révén a modern indiai kultúra megismertetése is nagyobb hangsúlyt kapott. A magyar-indiai kulturális csereegyezmény keretében 10 évvel ezelőtt nyílt először lehetőség arra, hogy anyanyelvi lektorként indiai vendégtanár oktathasson a tanszéken. (Hasonlóképpen tanít magyar nyelvet és irodalmat évtizedek óta a Delhi Egyetemen magyar vendégtanár.) A követség és a tanszék kapcsolatai A követség és a tanszék között eleven munkakapcsolat áll fenn. Immár 10 éve folyik hindi nyelvtanfolyam és ismeretterjesztő előadássorozat az indiai nagykövetség szervezésében, amely az indiai kultúra megismertetését tűzte ki céljául. Az előadók között ott vannak a magyar indológia nagy öregei", de jó alkalmat teremt ez a program a tanszéken végzett fiatal indológusok bemutatkozásra is. Vannak ugyan más követségen is hindi tanfolyamok, de csak olyan országokban, ahol jelentős indiai diaszpóra él. A hindi nyelvtanulás iránt megnyilvánuló 10 éves szakadatlan érdeklődés is bizonyítja, hogy sokan vannak, vagyunk olyanok, akik mind közelebbről szeretnénk megismerni a szubkontinensnyi országot. Köszönet illeti az indiai kormányt és a budapesti Indiai Nagykövetséget azért régóta tartó, rendszeres támogatásért, amit az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék munkájához nyújt. Szeretném kiemelni Murli Manohar Josi oktatási és mfivelődési miniszter úr három évvel ezelőtti látogatását egyetemünkön, aki szanszkrit szövegkiadásokból, a mai hindi irodalom legjobbjainak köteteiből különösen gazdag válogatást nyújtott át ajándékul a tanszék könyvtárának. Végezetül a konferencia szervezőinek, mindenekelőtt Laksmí Puri nagykövetasszonynak szeretném ismételten is köszönetemet kifejezni azért a megtiszteltetésért, hogy ma itt lehetek, ebben a tudós társaságban. Az ünnepélyes megnyitót most az előadások, illetve közös m{íhelymunka követi, ehhez sok sikert kívánok valamennyi résztvevőnek. 59

61 Rádzsnáth Szing Szúrja, az Indiai Köztársaság parlamentje felsőházának tagja beszéde A nyelv az érintkezés leghatékonyabb eszköze. Minél világosabb értelm(í és folyékonyabb, annál inkább szolgálja az érthetőséget. Ezért szükséges, hogy fennmaradjon a nyelv fejlődésének folytonossága. E szempontból a hindi nyelvet hatékony nyelvnek tekinthetjük. Könnyedségének, következetességének és érthetőségének elsődleges oka az, hogy alapja a szanszkrit nyelv. A szanszkrit a világ egyetlen olyan nyelve, amelynek nyelvtana, kiejtése és hangrendszere egyaránt teljes. A hindi nyelv a szanszkrit méhéből született, és tovább gazdagodott a perzsa, arab, angol, portugál, francia, német és egyéb nyelvekkel való érintkezés során. Ezért a mai nyelvek közül egyedül a hindi rendelkezik olyan fonetikával, amelynek révén a kiejtés tökéletesen megegyezik az írásképpel. Az egyetemes testvériség eszméje az indiai kultúra szíve. Hajdani bölcseink, remetéink, mestereink nem csupán az emberekre voltak tekintettel, hanem az egész teremtett világ összes lényére és tár gy ára is. A tanaikban rögzített elveket legjobban az a mondás foglalja össze, ho gy az erényes ember az egész világát a családjának tekinti. Az indiai kultúra - amely valójában világkultúra - azáltal terjedhetett el, ho gy ezt a mondást választotta erkölcsi útjául. Igaz ugyan, hogy a régmúltban, amikor még nem jelentek meg a birodalomépítés eszméjéhez méltó kultúrák, í gy kiáltottunk:,,mi vagyunk a birodalomépítők!" Azonban e felkiáltás mögött nem az országok meghódításának szándéka rejlett, hanem az emberek tömegeinek megnyeréséé. Ezért a múltban ahová csak betették lábukat az indiaiak, az emberiesség üzenetét hordozták. A világ buddhista országai szolgálnak ma erre fényes bizonysággal. A kultúra trendjei nagy hatással vannak a nyelvre. Mivel az indiai kultúra mindig is a természettel való egylényegfüégre alapozott életvezetést hirdette, ezért a nyelv fejlődése is olyan hangrendszert eredményezett, amely alkalmas arra, ho gy számtalan nyelv szavait magába fogadja. Erre ma is képes. Ezért alakulhatott úgy, hogy a jövevények - akár hódítók, akár vándorok, akár kereskedők lettek légyen - a vízáldozat kiömlő sugarához hasonlatosan olvadtak bele az indiai szellem hömpölygő vizébe, és járultak hozzá ennek az áradatnak a folytonosságához. Az indiai kultúra és a hindi nyelv világszerte való elterjedéséhez az indiai kereskedők is jócskán hozzájárultak. Akbar nagymogul krónikái szerint a XV. századi indiai kereskedők elefántcsontot és belőle készült tárgyakat, selymet, cukrot és kézmfives termékeket szállítottak Indonéziába: Jávára, Szumátrára, Borneóra; a Fülöp-szigetekre, és más tájakra, és szórakoztatásukra színészcsoportokat is vittek magukkal, akik Ráma és Krisna tetteit bemutató táncjátékokat adtak elő. Az indiai kézmfivesek az ellenkező irányba, például Szamarkandba, Bagdadba és Egyiptomba szállították kézügyességük különféle termékeit. A XIX. század közepétől az angolok szerződéses alapon szállították a munkásokat India minden szegletéből Fidzsi, Mauritius, Suriname, Guyana, Trinidad és Afrika cukornádültetvényeire. Ezek az embereik nem hagyták elhalványulni a maguk különféle dalait, történeteit és táncjátékait, és így fenntartották saját identitásukat. Ugyanekkor az egész világon elterjesztették India kultúráját és nyelveit. Í gy tehát e gy es országok a hindi nyelvet atyai örökségként kapták - ezek az országok Mauritius, Fidzsi, Guyana, Suriname, Trinidad, Tobago, Dél-Afrika, Nigéria, Nepál, Burma, Thaiföld, Malaysia, Kenya, Indonézia, Szingapúr és Laosz. Más országokban a indít kedvtelésből, avagy az indiai kultúra iránti érdeklődésből illetve kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok okán tanulják. Ilyen ország Anglia, Amerika, Oroszország, Németország, Franciaország, Csehország, Szlovákia, Norvégia, Svédország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Kína,Japán, stb. A hindi mára a világ legszélesebb körben beszélt és megértett nyelvévé vált. A hindi nyelvet beszélők és megértők horizontja csaku gy an széles. Hajlékonyságának köszönhetően a nyelv használata ma számos formát ölt. Annak ellenére, hogy nincsen egyetlen szabványos formája, a kölcsönös érthetőség mégis hatékonyan létrejön. Ez annak köszönhető, hogy a hindi nyelv számtalan formájában megmutatkoznak egyfelől a beléolvadt nyelvjárások szavai, kifejezései, közmondásai; másfelől pedig a nyelv tárházába u gy ancsak befogadott perzsa, arab és angol szavak. 60

62 A hindi nyelv irodalmi kincsestára is bőséges. Ez a természetes irodalom az olvasót messzire röpíti az emberi kapcsolatok mesterkéltségétől, az elszigeteltségtől, a pózolástól, a természet legyőzése feletti üres gőgtől és az élet elgépiesedésétől. Az élethez feltétlenül szükséges a természetes könnyedség. A hindi irodalom megalapozza a természet gazdagságával való együttélést és a természetesen egyszercí emberi kapcsolatokat. A nyelv elterjedésében ma jelentős szerepet játszik a televízió. Az e médium révén terjesztett szórakoztató mfüorok bizonyítottan előmozdítják a nyelvismeretet. A tálib uralomtól megszabadult Afganisztán legelső akciója a hindi filmek nézésének lehetővé tétele volt. Nem csupán Afganisztánban, hanem szinte mindegyik arab és ázsiai országban nagy lelkesedés kíséri a hindi mozifilmek és szórakoztató programok televíziós vetítését, mert a hindiül nem tudók is érthetőnek találják ezeket. E mlísorokban az univerzális hindi olyan formája bukkan fel, amit az a cél fejleszt tovább, hogy a nézők számára érthető és felfogható legyen. Ebben gyakori a hindiről angolra vagy angolról hindire történő tükörfordítás, a hindi és az angol kódkeveredése, és a Hinglish" nyelvhasználat. Ez az elsősorban szórakoztató célú programok alkotói által használt újszerlí nyelvi stílus sajátossága. A hindi nemzetközi nyelvvé vált. Az ősidők óta fejlődő kereskedelmi kapcsolatok is tovább erősítik a hindi helyzetét. Azoknak, akik Indiát egy hatalmas piacnak tekintik, a hindi a legfőbb támaszuk, mivel India ezen nyelvét a lakosság több, mint fele beszéli, és háromnegyede megérti. Így hát a hindi nyelv használata teszi lehetővé a betörést a piac e hatalmas hadszínterére. Ha nyelvészeti szemszögből nézzük, a hindiben ma világosan láthatóak azon erények, melyeknek révén az összes többi nyelv közötti híddá válhat - ezek a gazdagság, a sokféle kontextusban használhatóság, és az érthetőség. A hindi nyelv standard változata éppen ezen erényei miatt lehetett alkalmas arra, hogy különféle állami területeken a többi nyelv mellett a fejlődés legkiválóbb útja legyen. Mindeközben nemzetközi szinten is - mind a fordítás területén, mind a kulturális sajátosságok terjesztésében, mind az irodalom fellendítésben - egyre inkább jeleskedik a hindi nyelv. Hála annak a tulajdonságának, hogy a helyesírás fonetikusan megfelel a kiejtésnek, a beszéd, az írás és a szövegértés egyaránt könnyen elsajátítható. Mi, akik ennek a nyelvnek a megszállottai vagyunk, az a küldetésünk, hogy megértvén nagyszertiségét, észben tartván erényeit, hasznosságát és eredményességét, a hindi közkedveltségét tovább növeljük, és azon munkálkodjunk, hogy tanítása és terjesztése révén méltó helyet adjunk neki a világban. 61

63 KJ,ebelsberg Kunó halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülés (2002. március 21.) A huszonöt éves DIES Academicus Geneviensis, a Magyarországi Baráti Köre és a tíz éves Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány Kulturális és Oktatási Központja március 21-én az egyetemi Tanári Klubban tudományos ülést rendezett Klebelsberg Kunó halálának 70. évfordulója alkalmából. Ekkor adták át a Klebelsberg-díjat Kosáry Domokosnak és Tőkéczki Lászlónak. G yu lay Endre Szegeden vette át a díjat az alapítvány március 13-i szegedi tudományos ülését követően. Az alábbiakban Klebelsberg Éva történész, a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány elnökének emlékező előadását közöljük. KJ,ebelsberg Eva: Államférfi az egész nemzetért. Klebelsberg Kunó élete és halála A Bethlen kormány legnagyobb formátumú minisztere gróf Klebelsberg Kunó volt. Az akkori hivatalos megnevezés szerint az oktatás- és vallásügyi tárca volt az övé, azonban a mai miniszteriális területfelosztás szerint igen jó gazdája volt a kulturális ügyeknek, a tudomány ügyének, az ifjúság- és sportügynek, az egészségügynek, a szociális ügyeknek, a kulturális örökség ügyének- többek között évesen távozott az aktív politikusi élet porondjáról és 57 évesen ragadta el a halál. Halálának 70. évfordulójára való megemlékezésként mondom el gondolataimat halálával kapcsolatosan nagybátyámról, a kultuszminiszterről és a köznapi politikán túli államférfiúról. 1 Minisztersége alatt épült 5000 népiskolai egység, tanyai iskolák nagy sportpályával, tankerttel. Sok-sok polgári iskola, állami fiú és leánygimnázium létesült. Vidéki egyetemeink közül a szegedi, a pécsi egyetem. A debreceni egyetem nagyrészt ekkor létesült ill. épült. Sok egyházi nyolcosztályos gimnázium épült templommal, rendházzal, nagyméretű díszteremmel, sportpályákkal minisztersége alatt. A gimnáziumok egy részét két tannyelv(íként működtették rendi paptanárokkal és külföldről jött anyanyelvi tanárokkal. Sárospatakon az angol oktat.1s egyik fellegvárában külön intézmény létesült a Református Kollégiumhoz csatlakoztatva, az Angol Internátus, kiváló ma gy ar és angol tanárokkal, súmtalan sportpályával. Nagyon fontosnak tartotta a leendő értelmiségiek és kutatók számára az élő idegen nyelvek elsajátítását. Külföldön Collegium Hungaricumokat létesített, melyek a tudományos kutatás és magas szintű továbbképzés fellegvárai voltak fiatal magyar tudósok számára. A kiküldendő ösztöndíjasok kiválasztásánál nagy súlyt fektetett arra, hogy csak a tehetség érvényesüljön, a protekció nagy ellensége volt. A Római Magyar Akadémián a képzőművészetek fiatal tehetségei töltl1ettek el több ösztöndíjas évet a művészetek fővárosában. U gy anebben az épületben, az elegáns Falcon.ieri palotában kapott helyet a Papi Osztály. Itt dolgozhattak az e gy háztörténet vatikáni kutatói is. Súmos n1dományos intézmény létesült minisztersége alatt. Ekkor épült fel az Orsúgos Levéltár impozáns épülete és alakította át Klebelsberg az intézményt igazi tudományos műhellyé. A Magyar Tudományos Akadémiát háború utáni csődhelyzetéből kisegítvén, újra talpra állította, anyagi stabilitását és a tudósok függetlenségét biztosította. Az 01vosi egyetemeken sz.1111os új klinika létesült, melyek a gyógyítás mellett a kutatás helyszínei is voltak, hiszen azt vallotta, hogy egyetem kutatás nélkül, lesüllyedés a főiskola színvonalára. Ekkor létesült a Tihanyi Biológiai Intézet, települt át és modernizálódott a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló. A margitszigeti Sport uszoda ekkor épült és ekkor létesült a Tesoievelési Főiskola. A neves műemlékek renoválása és a körültekintő városfejlesztés városaink színvonalának emelését és a túrizmus fejlesztését voltak hivatva segíteni. Az első világháború alatt gróf Tisza Ist v án államtitkáraként többek között a rokkantü gy felelőse is volt, mikor is olyan összefüggő rendszert alkotott a háborús sebesültek súmára, mely a szociális, egészségügyi, oktatási és gazdasági problémáiknak végiggondolását és ennek következményeként kórházakat, átképző iskolákat, termelő műhelyeket és szociális foglalkoztatókat eredményezett. 62

64 Váratlan halála tragikusan érintette az egész nemzetet. Birtokomban levő száz fölötti számú gyásztávirat, melyek közel sem formális megnyilvánulások, bizonyítják ezt. Országos hatáskörű megemlékezés volt a társadalom legszélesebb rétegeinek részvételével a Nemzeti Múzeumban felravatalozott miniszter koporsójánál való tiszteletadás, a Szegedi Dómban celebrált gyászmise és az altemplomban történt végső nyugalomra helyezés. Ha életmíívét csak a bevezetőben említett összefoglaló területekkel jellemezzük, vagy a most is épülésünkre és hasznunkra levő számtalan alkotását tekintjük, és arra gondolunk, hogy minderre 1922 és 1931 között tíz év állt rendelkezésére, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy ilyen fiatalon ragadta el a szívroham. Ez igaz is és nem is! Hiszen halálának oka közvetlenül szívroham, viszont igazi okozója elhanyagolt paratífuszos fertőzése volt, melyet alföldi útján szerzett, majd elhanyagolva azt teljes szervezetét megtámadta, le gy engítette a betegség. Az antibiotikumok korában is egy hosszadalmas betegségről lett volna szó, de akkoriban ezen gyógyszerek híján különösen fontos volt a korai stádiumban való kórházi kezelés. Erre igazán lett volna módja, ha nem szólították volna el feladatai. Természetesen az eltelt, igen intenzíven megélt évek is sokat fo gy aszthattak amúgy egészséges életenergiáiból, és károsíthatták egészségét. Vegyük azt is figyelembe, ho gy nem akármilyen tíz év volt ez a magyar történelem és egy megszállott felelősségteljességgel megáldott politikus számára. Trianon üszke a lelkekben és a maga konkrét valóságában iszonyatos volt. A helyes Trianon utáni kultúrpolitikát sok cikkében és beszédében megfogalmazta Klebelsberg Kunó. Témájával mindig benső érintettséggel foglalkozott, de nemcsak a szavak szintjén. A miniszteri tíz év utolsó harmada a világgazdasági válság romboló hatása által meghatározott időszak volt. Hitre ekkor is nagy-na gy szükség volt, hiszen a nagyvonalú koncepciózus gondolkodás és gyakorlat, mely a kulturális építkezés alapelve, pazarlásnak minősült a politikai ellenfelek szemében. Az ilyen ellenfelekkel is folyton meggyőzésre törekedett, illetve vitatkozásra kényszerült: 1931-ben lemondott a Bethlen kormány. Klebelsberg Kunó viszont nem maradt munka nélkül, az Alföld-ügy, és a decentralizáció, mely számára annyira fontos volt, gyakori utazásokat jelentett neki az Alföldre, az általa létrehozott vidéki egyetemekre. Az értelmiség számban és minőségben való sokasodásának és erősödésének gondolata hajthatta ezen utazásaira, ahelyett, hogy egészségével törődött volna. Megemlékezésem e gy az értelmiség hivatását megfogalmazó 1929-ből származó Klebelsberg idézettel zárom:,,száz év előtt, amikor a vezetett tömegek szellemi szintje sokkal alacsonyabb volt, a súlypont a vezére gy éniségekre esett. Ma a kor sokkal demokratikusabb s a szellemi irányítást, az új korszellem kimunkálását inkább az értelmi középosztály kollektíven végzi el. Az a sorsdöntő kérdés, hogy a magyar értelmiség tud-e olyan szellemi atmoszférát kifejleszteni, amelyben megszülethetik, kifejlődhetik, megerősödhetik, tetté érlelődhetik az az alapgondolat, az a vezéreszme, amelynek követése üdvöt hozhat az országra?" 63

65 Az Ukrán Filológiai Tanszék megnyitása (2002. április 9.) Leonyid Kucsma, Ukrajna elnöke 1999-ben felvetette a magyar külügyi tárca vezetőjénél egy önálló ukranisztikai tanszék létrehozásának gondolatát, és kezdeményezte, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vizsgálja meg a tanszék felállításának lehetőségét. Magyarország és Ukrajna is érdekelt a magas szintű állami kulturális és oktatási együttmíiködésben és abban, hogy a kapcsolattartás ne csak a határ menti övezetre korlátozódjék. Az új tanszék felállítása - a nyelvi képzésen túlmenően - sokoldalú lehetőséget teremt a magyarországi ukránság számára nyelvének és kultúrájának fejlesztésére, a két ország egyetemközi kapcsolatainak kialakítására, valamint a hungarológia meghonosításához a kijevi Sevcsenko Tudományegyetemen. A jól képzett, a szomszéd ország nyelvét, kultúráját és politikai törekvéseit ismerő szakembergárda elengedhetetlenül fontos a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és ehhez hathatós segítséget nyújt a hazai képzés kiszélesítése. Az Ukrán Filológiai Tanszék alapítását a Bölcsészettudományi Kar Tanácsa egyhangúan támogatta. A as tanévtől az ukrán nyelv és irodalom társult szak lett. Az Ukrán Filológiai Tanszék a Szláv és Balti Filológiai Intézeten belül kezdte meg míiködését. Az új tanszék helyiségeiben rendezett ünnepi eseményen megjelentek a Külügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium és Ukrajna budapesti nagykövetségének képviselői. A vendégeket Klinghammer István rektor köszöntette. Németh Zsolt politikai államtitkár beszéde A rendszerváltás óta a magyar-ukrán kapcsolatokat három korszakra tagolhatjuk, amelyek közül a harmadik ma is tart. 1. Hőskorszaknak Ukrajna függetlenné válásának az időszakát és a közvetlenül azt követő éveket nevezhetjük. Büszke vagyok arra, hogy Magyarország - a demokratikus nagyhatalmakkal és Ukrajna más szomszédaival, különösen is Lengyelországgal együtt - rendkívül pozitív szerepet játszott az ukrán államiság helyreállításában. Ezt azért tehettük meg, mert mi valamivel előbb nyertük vissza a szabadságunkat, és ennek természetes következménye volt, hogy sorstársként és szövetségesként tekintettünk minden olyan államra, amely egy cipőben" járt velünk. A szabad Magyarország mindig is érdekelt volt Nyomárkai István dékánhelyettes, KJinghammer István rektor és Németh Zsolt politikai államtitká r (Fotó: P. Nagy Gabriella) 64

66 és érdekelt lesz szomszédai szabadságában. De Ukrajna függetlensége tulajdon érdekünkben is állt, hiszen a magyar függetlenség biztosítéka is volt annak a birodalomnak a megszűnése, amely Ukrajna államiságát korlátozta, és amelynek Magyarország évtizedeken át - szabad akarata ellenére - az érdekszférájába tartozott. A hőskorszakra mindamellett az volt a jellemző, hogy elsősorban a politikai kapcsolatok hőskorát jelentette. Voltak persze a nem politikai, hanem társadalmi jellegfi magyar-ukrán kapcsolatoknak már korábban is elszánt apostolai, mint például Nyomárkai professzor úr, akit ma nagy örömmel a megnyitandó tanszék vezetőjeként köszönhetünk. E gy fecske azonban - még ha nem is teljesen csak egy - nem csinál nyarat. Az intenzív politikai együttműködésnek nem alakult ki olyan erős társadalmi alapja, amely mélyrehatóvá és hosszú távúvá tette volna a politikai hőskorszak eredményeit. Pedig ez az alap a kapcsolatok lényege. A politika ugyanis a holnapra tekint, de a mában cselekszik. A politika utat nyit, de a lényeg a társadalmi folyamatok mélyén: a szívekben és az a gy akban dől el. Ezért a kapcsolatok igazi, hosszú távú eredményei a társadalmi és kulturális kapcsolatokban mérhetők. Persze vannak olyan helyzetek, amikor e gy ország örökségként veszi át egy szomszédsági kapcsolat erős társadalmi alapját. Lengyel barátaink számára például ez adottság volt az ukrán-lengyel kapcsolatokban. A lengyel társadalom mindig is tisztában volt Ukrajna fontosságával. Nem irigységből mondom, hiszen a lengyel elitek számára pont az tette Ukrajnát fontossá, ami a magyar elitek számára nem: a nehéz történelmi örökség. Az ukrán-lengyel kapcsolatokban mindkét fél számára egyértelmű volt a XX. század traumái utáni megbékélés kényszere. A magyar-ukrán kapcsolatoknak ilyen motorja - szerencsére - nem volt. Nem volt mi után megbékélni. Eltekintve egy-egy sajnálatos epizódtól a második világháború alatt, egyik oldalon sem éltek olyan mély, tömeglélektani traumák, amelyek után meg kellett volna békülnünk. 2. Ezért talán nincs is mit csodálkozni azon, hogy a hőskor rendkívül intenzív kapcsolatai után - a kilencvenes évek derekán - a két ország érintkezése elvesztette eredeti varázsát. Ezt tartom a rendszerváltás óta folyó közös történelmünk második korszakának. Nem volt ebben a hanyatlásban semmi különös. Elértük a közös célt: az ukrán függetlenség ténnyé vált. A szomszéd ország államisága kezdett megerősödni, és természetesen szembe kellett néznie a mindennapok problémáival. Ugyanúgy, ahogy minket is saját problémáink kötöttek le. Húzódott az integráció ügye és stagnált a magyar gazdaság. Nem a jó szándék hiányzott, hanem a közös nevező. A magyar politikai elitben mindig közmegegyezés uralkodott Ukrajna fontosságáról és a jó kapcsolatok szükségességéről. Csak éppen nehéz volt megtalálni azt a pontot, ahol erre a közmegegyezésre konkrétumokat lehetett építeni. 3. Ezt a helyzetet változtatta meg a kilencvenes évek vége és az első, XXI. századi évtized eleje. A mi részünkről azért változtatta meg, mert elkezdődött az általános fellendülés. Az integrációs politika és a gazdaság egyaránt kitört a holtpontról, és mindkét téren nagyon gy ors fejlődés következett be. Ez újra a környezetünk felé fordította a figyelmünket. Ma gy arország környezete két tényezőből áll: a határon túli magyarokból és a szomszédos nemzetekből. A nemzeti felelősséggel gondolkodó kulturális és politikai elit egyetért abban, ho gy minden szomszédunk egyformán fontos a számunkra. Ez azonban nem változtat azon, hogy Ukrajna a legnagyobb szomszéd, és ezért különösen paradox, hogy éppen az ukrán kultúra a legkevésbé ismert a szomszéd nemzetek kultúrái közül. Ma már Ukrajna és az ukránság mint szomszéd - és mint a legnagyobb szomszéd - fontos a számunkra, és a szomszédainkkal kulcskérdésnek számít a kapcsolatok kulturális, társadalmi alapja. A kapcsolatok hőskorában Ukrajnát geopolitikai fekvése tette fontossá. Én nem hiszem, hogy Ukrajna az új világpolitikai helyzetben vesztett volna a jelentőségéből. Ugyanakkor Oroszországra ma már nem mint riválisra, hanem mint partnerre tekintünk. Ezért Ukrajna jelentősége számunkra nem az, ho gy köztünk és Oroszország között van, hanem az, hogy mellettünk van. 65

67 Az ukrán olyan kultúra, amellyel a magyarság együtt él, és olyan nemzet, amellyel a magyarság sorsa összekapcsolódik. Elsősorban az együttélés okán vagyunk partnerek. Ez nem rövidtávú kérdés, hanem hosszú távú, történelmi perspektívájú ügy. Ezért a ma gy ar-ukrán kapcsolatoknak két fontos befektetési területe" van. Az egyik a kölcsönös bizalom, a másik a társadalmi alap, a kulturális és civil kapcsolatok hálója. Ami a bizalmat illeti, az elsősorban azt jelenti, hogy eleve jót feltételezünk a másik félről, és támogatjuk törekvéseiben. Ezért fordulunk bizalommal az ukrán demokrácia felé, és meg vagyunk gy őződve arról, hogy tisztázódnak azok az anomáliák, amelyek pl. a beregszászi választókörzetben előfordultak. Azért van ennek különös jelentősége, mert Magyarország Ukrajnához és a magyar kultúra az ukrán kultúrához elsősorban a kárpátaljai magyarság közvetítésével kötődik. U gy aní gy számunkra óriási jelentősége volt, hogy Ukrajna az elsők között jelezte egyetértését a magyar státustörvény elveivel, és felajánlotta, hogy a szükséges egyeztetéseket szakértői szinten bonyolítsuk le. Mi is u gy anilyen bizalommal viszonyulunk Ukrajnához. Természetesnek tartjuk, hogy Ukrajna saját nemzeti érdekeinek megfelelően alakítja külkapcsolatait, és ha bármiben számít a mi segítségünkre, akkor nem számít rá hiába. Világosan megfogalmaztuk, ho gy Magyarország határait nem tekintjük Európa határainak. Csak az olyan európai szomszédságpolitika elfogadható a számunkra, amely nyitott a szomszédok csatlakozási szándékára. Ez alól az EU és Ukrajna viszonya sem lehet kivétel. Hiszen - mint említettem - nekünk minden szomszédunk e gy formán fontos. Ukrajnának, ha igényt tart rá, éppúgy meg kell adni a társult tagságra, majd a teljes jogú tagságra való felkészüléshez a segítséget, aho gy azt a jelenlegi tagjelöltek megkapták. Lehet, hogy átmenetileg kénytelenek leszünk bevezetni a vízumkényszert, de azon leszünk, hogy mielőbb az egész EU eltörölje a vízumot Ukrajnával szemben, ugyanúgy, ahogy Románia esetében is történt. Mindamellett rosszul élnénk a történelem adta eséllyel, ha a kölcsönös bizalom csak a politikai együttm6ködésben kamatozna. Minden szomszédsági viszonyunkban - így az ukrán-magyar viszonyban is - kulcskérdés a számunkra, ho gy megteremtsük a jó viszony erős társadalmi alapját, különösen az oktatásban és a kultúrában. A szívekben és az agyakban legyen erős a jó viszony, és akkor a magyar-ukrán viszony független lesz a mindenkori napi politikai eseményektől és a geopolitikai folyamatoktól. 66

68 A máltai államfő látogatása (2002. április 23.) Mádl Ferenc köztársasági elnök vendégeként tartózkodott Magyarországon Guido de Marca, máltai köztársasági elnök, aki előadást tartott az egyetem aulájában.jelen voltak az egyetem vezetői, oktatói és hallgatói, valamint a budapesti nagykövetségek képviselői. Guido de Marca előadása: From Frontiers to Signposts -An Exercise in European Partnership To many in politics is given the gift of logical analysis. To few is given the gift of prophecy. When de Gaulle was asked to elaborate 011 his co11cept of Europe from the Atla11tic to the Urals, he gave this explanation, which borders on the prophetic:,,for such a Europe to be possible, great changes will have to take place. To begin with, the Soviet Union must 110 lo11ger be what it is - but Russia. [... ] And what could happen in a number of years? The phrase is intended to show to the Russians that the creation of the Western European Union is 11ot directed against them, is not part of the Cold War, it sustains a certain hope a111011g East Germans, Czechs, Poles, Hungaria11s. It represents, however, only a historical a11ticipatio11." \Ve in politics deal with historical a11ticipatio11s. Europe has developed after World War II 011 two disti11ct political-legal i11stitutions. The co11cept of the Council of Europe determi11ed to keep the Europe of values, a Europe not founded 011 economic i11tegration or mutual security, but one i11spired by what Wi11sto11 Churchill said in his speech of 19 th September 1946 i11 Zurich where, accordi11g to him, what was needed was:,,a remedy which as if by miracle would tra11sform the whole sce11e a11d i11 a few years make all Europe as happy as is Switzerland today. We must build a ki11d of U11ited States of Europe." As stated in Chapter 1 of the Statute signed on 5 rh May 1949,,,The aim of the Council of Europe is to achieve a greater u11ity betwee11 its members for the purpose of safeguarding the ideals and principles which are their commo11 heritage ancl facilitating their economic and social progress." The Cou11cil of Europe has developed i11 a forum in which Europea11 huma11 rights standards and the rule of law have been given a jurisdictional functio11 applicable to all member states where the co11- cept of civil society and political dialogue has evolved rendering accessio11 to this Cou11cil basic to a belief i11 a Europe which reaches out to the further realisation of fundamental freedoms and cultural values. With the fall of the Berlin Wall, a11d the wind of change which swept over Europe, the Council ofeurope became the maison commune of forty-four countries li11king together countries as disparate and dista11t as Icela11d, Malta, Turkey, Germa11y, Croatia a11d Hu11gary, Russia, Bosnia-Herzegovina, and Georgia. Whe11 Hu11gary's foreig11 mi11ister, Géza Jeszenszky spoke to the Parliamentary Assembly of the Cou11cil of Europe 011 his country's accession on 6 th November 1990, he said that that event marked the first step in the re-establishment of the unity of the continent. We are beholden to the Council of Europe, to the u11ity of the continent i11 its values, i11 a diversity of cultures which linked through a golde11 thread of human rights, commo11 for all, enforceable by all, builds a real maison cormnune. To this wider concept of Europe, a11other concept was movi11g on parallel li11es. It had as its purpose that of achieving an economic and political 1t1zion, leadi11g to the signing of the first community treaty on 9 rh May 1951, this time betwee11 Belgium, Fra11ce, Italy, Luxembourg, the Netherlands and the Federal Republic of Germa11y. Parallel to the greater Europe concept, the smaller Europe approach was taki11g shape. 67

69 Klinghmnmer lstvrfn rektor a pédwntartók mellett vezeti be Guido de Marca mrf ltai rfllmnfőt a trfr gy alóba (Fotó: P. Nagy Gabriella) ' The Paris Treaty of 1951 setting up the European Coal and Steel Community, through the inspiration of Jean Monnet and the political will of Schuman, developed into the Treaty of Rome of 1957 where for the first time the four fundamental freedoms - of persons, goods, services and capital - were acknowledged as farming the hasis of a new European order. When this Europe was constantly being referred to as the European Economic Community, Halstein, though acknowledging the economic nature of the community as such, stressed the primacy of its political character in no uncertain terms when he stated:,,we are not in business, we are in politics." The European Union has moved from six to fifteen nations and it is envisaged that by 2004 ten other nations will be joining. The Government of Hungary and the Government of Malta are among those aspiring to be in the next enlargement of the Union. This concept of a European Union encompassing twenty-five countries based on the four freedoms, brought down frontiers through the Schengen Treaty, developing an economic interdependence not only through an economic community but also through a single currency and the sharing of sovereignty - unique in international law and history where members still maintain their respective sovereignty - in building a Common Foreign and Security Policy, realising thereby, through the European Union, an eventual multi-polar international order. This great continent is therefore developing with two lungs. On the one part, through the European Union with already fifteen members but enlarging soon into twenty-five and more members states. On the other part, through a Greater Europe which comprises forty-four states, having in its fold Russia, Ukraine and the Caucasian republics, giving the Council of Europe a European belongingness, making of it a maison commune of human rights, cultural values and social commitment. ln this context, the words of President Václav Havel, in his Summer Meditations, have to be given füli consideration:,,every European counu-y has something particular to it - and that makes its autonomy worth defending, even in the framework of an integrating Europe. That autonomy then enriches the entire European scene. It is another voice in that remarkable polyphony, another instrument in that orchestra. And I feel that our historical experience, our intellectual and spiritual potential, our experience of misery, absurdity, violence, and idyllic tranquillity, our humour, our experience of sacrifice, our love of civility, our love of truth and our knowledge of the many ways.truth can be beu ayed - all this can, if we wish, create another of those distinct voices from which the chorus of Europe is composed." The relevance of Europe depends both on the extent of its economic integration as well from the development of a Common Foreign and Security Policy. I come from a country, European in culture and belongingness, which at the cenu e of the Mediterranean, has learned how to live at the crossroad of civilisations. I am speaking in Hungary which has also been at the crossroad of civilisations, suffered 68

70 the clash of ideologies, built its freedom through the sacrifices of its citizens. We share historical expenences. The Maltese Government believes that Malta in Europe will give the added attention and focus to Mediterranean issues on which so much of our future in peace and stability depend. ln Helsinki I, Malta launched a theorem that there can be no security in Europe unless there is security in the Mediterranean, and there can be no security in the Mediterranean unless there is security in Europe. ln the words of Jacques Delors:,,We must not displace Europe so much to the north while forgetting the south: we would risk losing our sensitivity to the Mediterranean world, which is our world, but which at present emulates the dangers for the future of all of us." Delors wrote this ten years ago. Events today in the Middle East and the Mediterranean have added to the drama and bitterness of the situation. Malta looks at events in the Middle East with great concern. The tragedy between Israel and the Palestinian people is rendered more poignant in the awareness that history and geography have condemned them to live side by side. But this tragedy can have outreaching effects, creating serious distrust and lingering disappointment at the so-called Western world and at international institutions which they will consider to have failed an Arab people at the moment of its greatest need. The social, economic and political effects of such a situation can create areas of instability extending themselves from the Arab peninsula to the Atlantic. It is also in this context that the European Union can be an important partner for dialogue and stability, and through a relevant United Nations bring about a greater awareness of the issues involved, and an effective implementation of its resolutions. The!ast century was one dominated by two great wars. I believe that the First World War, with the diplomacy and the skills available today, could have been avoided. But the Treaty ofversailles, the Great Depression and Nazi doct:rine and expansionism rendered the Second World War unavoidable. Guido de Marco és Mádl Ferenc államfő találkozása (Fotó: P. Nagy Gab1-iella) 69

71 ln this Second World '\Var, your country has seen the humiliation of occupation and the imposition of an ideology which contributed to the creation of the Iron Curtain, artificially dividing the continent of Europe. The European Union's main attribute is that it has removed the causes of friction which gave rise to the two world wars and change what were heavily guarded frontiers, Maginot Lines, Siegfrid Lines, Atlantic Walls, Berlin Walls, Iron Curtains into highways of freedom, signposts of democracy, thoroughfares for free peoples. We have to believe in the future, we have to create the future - a Europe of values, a Europe which acknowledges in the individual tl1e freedoms of all, which looks at the future not from a flashpoint of ideologies but from a dedication to ideas, not from the inevitability of a clash of civilisations but to a commitment of soliclarity amongst peoples, not an inwarcl-looking Europe but an outward-looking Europe - a Europe which through a partnership in beliefs creates a stability link and be a vehicle of values with its neighbours. This is the Europe which we hope, pray and work for. 70

72 A Gothard Tudomány- és Technikato'rténeti Állandó Kiállítás megn,yitása (2002. május 17.) Az egyetem Gothard Obszervatóriumában, Szombathelyen kialakított új állandó kiállítás ünnepélyes megnyitása alkalmából Gothard-emlékülést rendeztek. Az eseményen megjelent I<linghammer István rektor, Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Láng Ferenc, a természettudományi Kar dékánja, Balázs Lajos, az MTA Csillagkutató Intézet igazgatója, Jankovics István, a Gothard Obszervatórium igazgatója, valamint Szabó Gábor, Szombathely polgármestere. Láng Ferenc, a Természettudományi Kar dékánjának beszéde Tisztelt Emlékülés! Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm a Gothard Jenő születésének 145. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés minden résztvevőjét. Amikor Gothard Jenő 1881-ben megalapította Berényben az asztrofizikai obszervatóriumát, még nem sejtette, hogy ezzel majdan a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karát gazdagítja egy fontos objektummal. A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban októberében indult az a tudományos munka, amit méltán tekinthetünk a hazai asztrofizikai kutatások kezdeteinek. Az obszervatórium fizikai, kémiai, fotográfiai laboratóriumokat és finommechanikai műhelyt is magában foglalt, de a csillagvizsgálóhoz meteorológiai és földmágnesség észleléséhez szolgáló létesítmények is tartoztak. A fizikai laboratórium korszer{í üveg- és vákuumtechnikai berendezéssel volt felszerelve. Az obszervatórium fő mfiszere a Konkoly Thege Miklóstól vásárolt 254 mm tükör átmérőjű Newton rendszerű teleszkóp volt. Az alapításkor meglévő eszköztárat a továbbiakban jelentősen bővítette. A saját maga által tervezett és műszerészével együtt elkészített eszközök és segédberendezések nagyban hozzájárultak Gothard Jenő tudományos eredményeinek eléréséhez. A Berényben készült eszközök több példányban készültek, így több európai csillagászati intézetnek is szállított műszereket. Számos A múzeum egyik kiállítóterme (Fotó: Jankovics István) 71

73 spektroszkópot és spektrográfot épített. Ezek között a legbecsesebb darab az izlandi kettős mészpátprizmás-kvarclencsés sziderospektrográf. Magát a főműszert, a teleszkópot szintén átalakította, hogy alkalmasabb legyen fotográfiai célokra. Egy kise b, un. vezető távcsövet is erősített rá, ami hosszabb expozícióknál nélkülözhetetlen segédeszköz volt. Igy átalakítva ez a méretek tekintetében tulajdonképpen szerény teleszkóp Gothard kezében elsőrendű fotográfiai távcsőnek bizonyult. Erről tanúskodnak azok a világhírű felvétel sorozatok is, melyeket az május 16-i részleges napfo gy atkozásról készített. A fényképezés csillagászati alkalmazásával Gothard Jenő olyan sikereket ért el, amivel örökre bevonult a tudománytörténetbe. Felvételei kétséget kizáróan bizonyították a fotografikus megfigyelés előnyeit a hagyományos észlelés fölött. Bár Gothard felvételei aránylag kis méretűek voltak, a legfinomabb részletek olyan sokaságát tüntették fel, amit még a legjobb észlelők legnagyobb m(iszerekkel készült rajzain sem lehetett látni, vagy csak homályos nyomokban tudtak ábrázolni. Köd felvételeivel olyan gy önge fényű égitestek létezését tudta igazolni, melyeket akkor csak a világ legnagyobb távcsövével tudtak észlelni. Szabad szemmel nem látható üstökösről a világon elsőként ő készített fényképfelvételt 1886-ban ben sikerült felvennie egy üstökös spektrumát is széles spektrumtartományban, ami akkoriban na gy előrelépést jelentett ezen a téren. Fontos eredményeket ért el a béta Lyrae színképének vizsgálata során, amikor kimutatta a hidrogén és a hélium vonalak periodikus megjelenését és eltűnését. Ezt a jelenséget akkoriban nem értékelték kellőképpen a szakmai körök, jelentősége csak később vált nyilvánvalóvá. Gothard Jenő leg f ontosabb felfedezései között mindenképpen meg kell említeni az 1892 januárjában az Auriga csillagképben feltűnt új csillag (Nova Aurigae) gyors fényváltozásának és spektrumának detektálását. E vizsgálatai során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról, amikor megállapította spektrumainak azonosságát. Ezzel a csillagfejlődés kései szakaszára vonatkozó csillagfejlődési elméletek egyik előfutárává vált. Gothard Jenő kutatásaival világszerte elismerést szerzett ban a Royal Astronomical Society, 1884-ben a vezető európai csillagászok e gy esületének, a német Astronomische Gesellschaft tagja lesz. A Ma gy ar Tudományos Akadémia 1890-ben választotta levelező tagjai sorába. Gothard Jenő 1909-ben bekövetkezett halálával hosszú időre megszűnt az általa létrehozott obszervatórium tudományos tevékenysége. A felszerelés és a ha gy aték a Premontrei Rend szombathelyi gimnáziumába került, majd 1948-ban a Premontrei Gimnáziumból alakult Nagy Lajos Gimnázium tanárainak és diákjainak köszönhetően a gimnázium tetején kupolát építettek és felállították Gothard teleszkópját. Később az í gy kialakított csillagvizsgáló Szombathely Város Tanácsának, majd 1966-tól Vas Me gy e Tanácsának kezelésébe került. Mivel az obszervatóriumot eredeti helyére már nem lehetett visszatelepíteni, megvásárolták a herényi kúriát, majd itt alakították ki a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot. A csillagászati kupola épületet 1972 végén adták át, amit az Űrkutatási Kormánybizottság és a Vas Me gy ei Tanács közösen finanszíroztak. Az obszervatórium ismételt felállításával új korszaka kezdődött meg az objektumnak. Az új korszak jelentős lépése volt, amikor február 15-én a Gothard Asztrofizikai Obsze1vatórium az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának lett része, amivel e gy etemi csillagvizsgáló rangjára emelkedett. A Csillagászati Tanszék gyakorló obsze1vatóriumaként közvetlenül bekapcsolódott a tudományos élet vérkeringésébe és a felsőoktatásba. A Természettudományi Kar, ahol a csillagászati kutatásoknak na gy hagyományai vannak, de csillagászati obszervatóriummal akkor nem rendelkezett, örömmel fogadta az obszervatórium egyetemhez való csatolását. A kar akkori vezetése és a Csillagászati Tanszék felismerte az obszervatórium jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket, és hamarosan már 1980-ban korszer(i, 0,6 m tükörátmérőjű Zeiss-Cassegrain típusú teleszkóppal szerelte fel az obszervatóriumot. Az e gy etemi csillagvizsgáló fő oktatási feladata az Eötvös Loránd Tudományegyetem csillagász szakos hallgatóinak gy akorlati képzése. Az új, modern teleszkóp beszerzése nagy lendületet adott a tudományos kutatásoknak is. Megkezdték a mágneses csillagok fényváltozásának vizsgálatát, és a megfigyelt jelenségek elméleti modellezését. Sikereket értek el a csillagok felszínén megfigyelhető egyes elemek foltokban jelentkező gyakorisága és a csillag mágneses tere közötti összefüggések feltárásában. 72

74 Az obszervatórium sikeres tevékenysége alapján ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszéki jogokkal rendelkező önálló szervezeti egysége, amelyik egy négyéves inf r astrukturális fejlesztés révén technikailag magas szinten álló, jól felszerelt, nemzetközi mércével mérve is modern csillagászati kutatóhely lett. Az elmúlt tíz esztendő során az obszervatóriumban nemzetközi szintű tudományos kutatás folyik, ami kiegészül a tudományos kutatók által vezetett szakmai gyakorlatokkal. N yu godtan állíthatom, hogy az intézmény N yu gat-magyarország jelentős felsőoktatási és tudományos kutatóintézete. Ugyanakkor közművelődési feladatokat is ellát, amikor korszerű természettudományos ismeretekkel segíti a térség kulturális fejlődését. A tudományos kutatásokkal kapcsolatban kiemelném a csillagászati megfigyeléseket, melyek súlypontját az optikai, az ultraibolya és az infravörös tartományban végzett észlelések jelentik. Kutatómunkájuk során nemzetközi kooperációban külföldi nagymfüzereket is igénybe vesznek, így pl. Chilében és az Európai Déli Obszervatóriumban emissziós objektumok közepes és nagy diszperziójú spektroszkópiájához végeznek megfigyeléseket. E vizsgálatokból Galaxisunk adott vidékein lévő csillagoknak a csillagközi anyaggal való kölcsönhatásaira, fejlődésére, és azok eredetére tudnak következtetéseket levonni. Fontos eredményeik közt kell megemlíteni a T Tauri típusú változócsillagokkal kapcsolatos megállapításaikat, melyek e csillagtípus képviselőinél megfi gy elhető tiltott színképvonalak szisztematikus kékeltolódásával kapcsolatosak. Eredményeiket alapvetőnek tartják, és sokszor idézik. A teljesség igénye nélkül kutatásaik közt megemlítem a na gy tömeg(í forró csillagok légkörében észlelt csillagszél és a gerjesztési viszonyok kutatását, a Théta Orionis C mágneses terének vizsgálatát, az AG Carinae fényes kék változó csillag teljes ciklusára vonatkozó színképsorozat felvételét, továbbá több na gy fényességű korai (B típusú) szuperóriás spektroszkópiai vizsgálatát. ;udományos eredményeiket nagyszámú közleményben és nemzetközi konferenciákon mutatták be. Ugy gondolom, ho gy az elért eredmények na gy jelentőségcíek és tovább öregbítik a magyar csillagászat nemzetközi hírnevét. Amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara nevében meghajolok Gothard Jenő szellemi nagysága előtt, szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik segítettek megőrizni Gothard Jenő tárgyi és szellemi hagyatékát. A mai nap az állandó kiállítás megnyitásával ez a felbecsülhetetlen értékű tudományos örökség közkinccsé válik. Köszönetemet fejezem ki Szombathely város és Vas Megye hajdani és jelenlegi vezetésének, a volt Premontrei Gimnázium és a belőle alakult Nagy Lajos Gimnázium vezetőinek, tanári karának és lelkes diákjainak a ha gy aték megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos munkájukért. Két személyt szeretnék név szerint is megemlíteni, akiknek a hagyaték ápolásában és az obszervatórium újraélesztésében komoly szerepük volt. Egyikük dr. Tóth György 1959-től 1993-ig, tehát 34 éven keresztül volt az obszervatórium vezetője, a másik dr. Jankovics István, aki tíz éve vezeti az obszervatóriumot. Az ő áldozatos munkájuk nélkül ma az obszervatórium nem lehetne olyan kutató és oktató bázis, amire méltán lehetünk büszkék. A jövőt illetően a Természettudományi Kar nevében kívánom, hogy az obszervatórium sikerrel őrizze és ápolja Gothard Jenő hagyatékát, és további szép sikereket érjen el a tudományban és az oktatásban egyaránt. 73

75 A Természetrajzi Múzeum megnyitása ( június 18.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetrajzi Múzeuma két új nagy kiállítótérrel gazdagodott a lágymányosi egyetemi városban. Az 1774 óta folyamatosan működő Ásvány- és Kőzettár, valamint az eddig önálló, az 1800-as években megalakult paleonotológiai gyfijtemény (mostantól Biológiai és Paleontológiai Múzeum) szolgálta a múltban az egyetem bölcsészeti, orvosi és természettudományi karainak oktató- és kutatómunkáját, a tanulók és a nagyközönség természetrajzi érdeklődésének kielégítését. A megújult Természetrajzi Múzeum együttese e hagyományokat élteti tovább. Az ünnepi esemény résztvevőit Klinghammer István rektor és Láng Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja köszöntötte, majd Weiszburg Tamás és Zboray Géza előadásban ismertette a múzeumok történetét és jelentőségét. Az ásványtár bútorzata 1883-ban készült, és önmagában is muzeális értékkel bír. A két gy(ijtemény 2002 őszétől nyitva áll a nagyközönség számára is. Az ásványtani kiállításon tárgy várja a látogatókat, míg a biológiai gyűjtemény tárlatain 1700 tárgy szerepel. Az ásványok, kőzetek és kövületek kiállító tenne (Fotó: Pálfia Zsolt).. A biológiai gyífjtemény egyik tá r lója (Fotó: Zbor a y Géza) 74

76 Ciprusi kulturális nap (2002. szeptember 26.) A Ciprusi Nagykövetség kezdeményézésére közös konferenciát és kulh1rális napot szervezett az egyetem magas rangú ciprusi állami vezetők és oktatási szakemberek részvételével. A rendezvényen a görögkeleti egyház számos hazai és ciprusi vezetője megjelent, és képviseltették magukat a Magyarországon mfíködő ciprusi intézmények, illetve az itt élő görög nyelvfí ciprusi kisebbség is. Néhány héttel a Ciprus - hellenizmus, irodalom és kultúra címmel rendezett kulhu-ális nap után az egyetem Újgörög Tanszéki Szakcsoportja 1,7 millió forint értékfí utalványt vett át a Ciprusi Nagykövetség ügyvivőjétől. KJinghammer István rektor üdvözlő beszéde Ladies and Gentlemen, It is my pleasure to host this conference and welcome the representatives of Cyprus and the Greek communities at Eötvös Loránd University. I also warmly greet the representatives of the diplomatic missions, various religions, universities, culhlral instihltions, the government officials, politicians, businessmen, shldents and all our guests who came to attend this joint conference on Cyprus, Hellenism, Literature and Cultta e. I am especially happy to introduce Mr. Antonis Grivas, Head of the Cyprus Diplomatic Mission in Budapest, the motor of this conference, Mr. Ouranios loannides, Minister of Culhlre and Education of Cyprus, who already visited Eötvös Loránd University three years ago, Mr. Andreas G. Knragiorges, Chairman of the Public Service Commission of Cyprus, Prof Hristos Ekonomo, from the University of Thessaloniki, and Prof Andreas Denzetriou, Vice-Rector of the University of Cyprus. I also would like to introduce Prof András Mohay, Head of the Department of Greek Shldies, Eötvös Loránd University. I myself visited Cyprus two years ago and I can persona Ily assure all you here that the island of Cyprus is not only the birthplace of Aphrodite, but also the cradle of the European civilisation. Dozens of young Cypriots shldied at my university in the past decades, who now contribute as teachers, researchers, businessmen or politicians to developing the relationship between the two countries and spreading the culhlral values of Cyprns and Hungary. I am proud to say that my university is the only one in Hungary that has a Department of Modern Greek Shldies. This is a great opportunity far me to thank our Cypriot friends again far the book and cash donations far the department. I assure you, Mr. Grivas and Mr. Ioannides that your contributions are highly appreciated not only by the academic staff but by all those who are interested in shldying the Greek and Cypriot culhlre. Ouranios loannides ciprusi oktatási és kulturális miniszter előadását tartja (Fotó: P. Nagy Gabriella) 75

77 A norvég királyi pár látogatása a Germanisztikai Intézetben (2002. október 8.) Mádl Ferenc köztársasági elnök 1999 márciusában norvégiai látogatása alkalmával hívta meg V. Harald norvég királyt és Sonja királynét, akik október között viszonozták a látogatás. A norvég királyi pár első alkalommal járt hazánkban hivatalos államfői látogatáson. A királyi vendégek kíséretében Petersen norvég külügyminiszter, hazánk oslói nagykövete és számos, magas rangú tisztségviselő érkezett. A királyi pár magyarországi programjának része volt a Germanisztikai Intézetben, illetve a Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékén tett látogatás. A magyar felsőoktatásban itt folyik egyedül bölcsészképzés dán, norvég és svéd szakon. A norvég szak hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Norvég Királyság budapesti nagykövetségével. Mivel a norvég külügyminisztérium mindig megkülönböztetett figyelmet tanúsított az oktatóhelyek iránt, ismerték a tanszék munkáját. Klinghammer István rektor, Manherz Károly dékán és Mádl Péter tanszékvezető fogadta a vendégeket az Ajtósi Dürer sori épület bejáratánál. A Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének könyvtárában a tanszékvezetőn kívül a norvég szakfelelős, az oktatók és a skandináv lektorok fogadták a vendégeket. A tanszék hallgatói rövid műsorral köszöntötték a királyi párt és a vendégeket. Fejérváry Boldizsár PhD-hallgató rövid köszöntője után Weöres Sándor Nordkapp című verse hangzott el magyar nyelven, majd az erre az alkalomra alakult tanszéki kórus norvég és magyar népdalokat énekelt. Sonja királyné a kultúra kapcsolatteremtő és értékhordozó szerepéről beszélt. Értékelte a norvég és a magyar nép hagyományosan jó kapcsolatát és méltatta a magyarországi skandinavisztika szerepét a norvég kultúra megismertetésében és terjesztésében. A szak hallgatóit a norvég kultúra nagyköveteinek nevezte. Sonja királyné a norvég kormány pénzajándékát adta át Mádl Péter tanszékvezetőnek, a Norsk i utlandet cím(í interdiszciplináris tanszéki projekt támogatására. A norvég királyi pár látogatása a Gerrnanisztikai Intézetben (Fotó: P. Nagy Gariella) 76

78 Az Eii-tvös Loránd Tudományegyetem és a Heidelbergi E gy etem húsz éves együttműködése alkalmából rendezett ünnepség Heidelbergben (2002. október 19.) A Heidelbergi Egyetemen rendezett ünnepségen az Eötvös Loránd Tudományegyetemet Klinghammer István rektor képviselte. Az eseményen megjelentek a német partneregyetem legmagasabb szintű vezetői. Üdvözlő beszédet mondott KJinghammer István rektor, majd Alföldy Géza, a Heidelbergi Egyetem történész professzora tartott előadást Magyarország és Európa kapcsolatáról. Künghammer István rektor üdvözlő beszéde Magnifizenzen, nzeine sehr vereh1ten Danzen und He1-ren! Aus Anlass des 20jahrigen Jubilaums der Zusammenarbeit unserer Universitat mit der Universitat Heidelberg möchte ich mit einigen historischen Daten zu der Jubilaumsfeier beitragen. Heidelberg, die erste Universitat des im engeren Sinne aufgefassten Deutschlands, nahm von Anfang an ungarische Studenten auf. Die erste uns bekannte Immatrikulation eines Ungarn erfolgte im Jahre 1502, als sich der Dominikaner András (Andreas), ein Theologe aus Siebenbürgen, in Heidelberg einschrieb. Zur Zeit der Reformation schlug sich der Pfalzer Kurfürst Friedrich III auf die Seite der kalvinistischen, also der reformierten Richtung, und danach, besonders ab Ende des 16. Jahrhunderts wurde die Universitat Heidelberg zu einem der beliebtesten Zielpunkte der kalvinistischen Studenten aus Ungarn innerhalb Deutschlands. Die Heidelberger Studenten bildeten eine eigenstandige Gruppe unter den im Ausland studierenden Ungarn. Die ungarische Literaturgeschichte, Kirchengeschichte und Kulturgeschichte hat sich mit diesem Thema ausführlich beschaftigt. An der Wende des 16. Jahrhunderts zum 17. Jahrhundert, von 1562 bis 1621, studierten 228 Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen in Heidelberg. Das ist eine ausserordentlich hohe Zahl, besonders wenn man in Betracht zieht, dass diese enorme Entwicklung zur Zeit des l 5jahrigen Krieges, also in der schwersten Periode der türkischen Besetzung stattfand. Nach der Zerstörung Heidelbergs gingen die reformierten ungarischen Studenten nach Holland. ln der zweiten Halfte des 17. Jahrhunderts und im 18. Jahrhundert, nach dem Neubeginn, studierten weniger Ungarn in Heidelberg. Zu einer Intensivierung der Beziehungen zwischen Heidelberg und Ungarn kam es nach der französischen Revolution und den napoleonischen Kriegen , also innerhalb von 130 Jahren, immatrikulierten sich 501 Ungarn in Heidelberg, das Interesse der ungarischen Studenten an Heidelberg war in der ersten Halfte des Dualismus am grössten. Zwischen studierten 218 Ungarn in der Universitatsstadt am Neckar und zu dieser Zeit nahm Heidelberg den sechsten Platz ein auf der Liste der von ungarischen Studenten besuchten deutschen Universitaten. Das Interesse blieb bis zum Ersten Weltkrieg unverandert. ImJahr des Ausgleichs, am 21. Oktober 1867 schrieb sich Eötvös Loránd, der Namenspatron unserer Universitat, in Heidelberg ein. Eötvös studierte bei Bunsen, er betrieb u.a. Studien in Chemie und Physik. Mit ihm zusammen sh1dierten 32 Ungarn Nahuwissenschaften, 15 5 Jura, 88 Geisteswissenschaften, 133 Theologie und 128 Medizin an der badischen Universitat. Neben zukünftigen ungarischen Wissenschaftlern und Universitatsprofessoren sh1dierten hier auch Ungarn, die spater zu den führenden Politikern der Österreich-Ungarischen Monarchie gehörten. Eötvös Loránds Briefe an seinen Vater vermitteln ein interessantes Bild über das Leben der ungarischen Studenten in Heidelberg. (Die Kopien dieser Briefe sind im Universitatsarchiv in Budapest zu finden.) 77

79 Ich möchte noch erwahnen, dass am 11. Oktober 2002 die Ausstellung Ungarns Bilcl in der cleutschen Literatur der Neuzeit" in der Universitatsbibliothek in Budapest eröffnet wurde. Diese Ausstellung soll auch zum Gedenken an dasjubilaum dienen. Alfoldy Géza előadása: Ungam und Europa Magnifizenzen, Spectabiles, meine sehr verehrten Dmnen und Hann, kedves magyar barátaim.' Die heutige Feier bringt nicht nur die Verbindung Ungarns mit Deutschland zum Ausdruck, die seit der Heirat des ersten ungarischen Königs mit der Schwester eines spateren deutschen Kaisers vor 1000 Jahren besteht, sondern damit auch Ungarns Zugehörigkeit zu Europa. Ungarn ist seit der Gründung seines christlichen Königtums Teil der europaischen Völkerfamilie. Als Zeichen seiner Aufnahme in diese gilt die Krönung Stephans des Heiligen wahrscheinlich am 1. J anuar Aus den nomadischen Reitern, die zuvor, wie früher die Hunnen oder spater die Mongolen, Europas Schrecken waren, ist ein an europaischen Idealen orientiertes Volk geworden. Das blieb es bis heute, obwohl ihm - mitten im Karpatenbecken, an einem Schauplatz von Konflikten, die sich zwischen Europa auf der einen Seite und etwa den Mongolen, dem Osmanischen Reich oder dem sowjetischen Imperium auf der anderen Seite abspielten - nicht selten die Rolle eines verlorenen Sohnes zufiel. Über die historischen Wurzeln der Zugehörigkeit Ungarns zu Europa nachzudenken ist heute höchst aktuell. Ungarn, mit seinen 10 Millionen Bürgern, soll bald Mitglied der Europaischen Union werden. Ob dieser Akt für die Zukunft des Landes eine ahnliche Bedeutung haben wird wie Stephans Krönung, mufl sich freilich noch zeigen. Die Chance ist jedenfalls gegeben. Hier über die historischen Grundlagen für diese Chance sprechen zu dürfen, die für Ungarn gegenwartig besteht und die zugleich auch Europa die Möglichkeit einer Bereicherung bieten kann, ist für mich eine ganz besondere Auszeichnung. lm Hinblick auf seine Stellung in Europa kann Ungarns tausendjahrige Geschichte in drei Abschnitte gegliedert werden. Wahrend seiner ersten fünf Jahrhunderte war Ungarn, zwar am Rande Europas gelegen, in Europa voll integriert. Mit seiner Bevölkerungsstarke, seinem wirtschaftlichen, sozialen und kulturellen Entwicklungsstand sowie seinem politischen Gewicht hatte es etwa eine Stellung wie England. Unter den Anjou-Königen im 14. Jahrhundert befand sich das Land politisch, unter König Mathias Corvinus in der zweiten Halfte des 15. Jahrhunderts auch kulturell sogar in der vordersten Reihe der europaischen Staaten. ln den nachsten drei Jahrhunderten fiel Ungarn sehr stark zurück. Nach der Niederlage gegen die Türken imjahre 1526 war es 150 Jahre lang dreigeteilt: Süd- und Mittelungarn gehörten dem Osmanischen Reich; Siebenbürgen regierten, auflenpolitisch stark vom Sultan abhangig, ungarische Fürsten; der Rest des Landes im Westen und Norden des Karpatenbeckens unterstand den Habsburger Königen. lm 18. Jahrhundert, unter dem Absolutismus der Habsburger, begann sich der Rückstand dank zunehmender Bevölkerungsstarke, Wirtschaftskraft und Bildung langsam zu mindern, aber ein Vergleich etwa mit England ware für Ungarn noch um 1800 sehr ungünstig ausfallen. Den dritten Abschnitt bilden das 19. und 20.Jahrhundert. Ungarn hinkte hinter Mittel- und Westeuropa nach wie vor auf vielen Gebieten hinterher. Es gab jedoch immer wieder Phasen sprungartiger Fortschritte, die nicht nur clazu führten, dafl das Land seinen Rückstand verringerte oder in einigen Bereichen sogar überwand: Einige Male geriet Ungarn in mancherlei Hinsicht sogar an die Spitze der europaischen Entwicklung. ln diesen beidenjahrhunderten kam es aber immer wieder zu historischen Katastrophen, die nicht nur viele Errungenschaften zunichte machten, sondern manchmal fast zu einer Ausgrenzung Ungarns aus Europa führten. Ich möchte mich auf diese wechselvolle Geschichte Ungarns in den beiden letzten Jahrhunderten konzentrieren. lch werde versuchen, nicht nur das periodische Auf und Ab" und die Ursachen dafür 78

80 k:urz zu skizzieren, sondern vor diesem historischen Hintergrund auch die Gründe für die Hoffnung darzulegen, daf3 die gegenwartige Aufwartstendenz durch die Eingliederung Ungarns in die Europaische Union verstarkt wird und daf3 die Katastrophe dieses Mai ausbleibt. Ein erster Anlauf mit gewaltigen Schritten, die auf die Überwindung seines Rückstandes zielten, setzte in Ungarn, u. a. als spate Folge der Französischen Revolution, um 1825 ein. Die Reformzeit lief3 nicht nur das Nationalbewuf3tsein erwachen; sie schuf auch die Grundlagen für eine fortschreitende Angleichung Ungarns an die entwickelten Lander Europas. Die lndustrialisienmg, bisher in Kinderschuhen, hat sich beschleunigt. Die Verstadterung schritt rasch voran: Die Zabi der Stadtbewohner hat sich zwischen 1800 und 1850, bei einem Wachstum der Gesamtbevölkernng um nur 40%, mehr als verdoppelt. ln dem Land, wo die Reisekutschen auch damals noch in Staub oder Schlamm versanken, fuhr 1846, erst elfjahre spater als in Deutschland, die erste Eisenbahn. Liberale Ideen breiteten sich aus: Die besten Krafte der Nation forderten grundlegende soziale und politische Ánderungen, so die Abschaffung der Leibeigenschaft und der Privilegien <les Adels sowie die Einführung <les Parlamentarismus. Das lnteresse für öffentliche Belange und Reformen wuchs wie nie zuvor: ln dem Land, das 1805 nur eine einzige ungarischsprachige Zeitung, selbst diese in Wien gedruckt, besessen hatte, gab es 1847 bereits 3 3 ungarische und 26 weitere Zeitungen, darunter das von vielen gelesene liberale Blatt <les Oppositionsführers Lajos Kossuth. Die Entwicklung der Wissenschaften, der Literatur, der bildenden Künste und der Musik war atemberaubend. Damals wurde die Ungarische Akademie der Wissenschaften gegründet; die Medizinische Universitat in Pest hatte europaisches Niveau. Die führenden Gestalten der gröf3ten Blütezeit der ungarischen Poesie, an ihrer Spitze mit Sándor Petőfi, der <len Dichtern die Aufgabe zuwies, ihr Volk wie Propheten in die Zukunft zu führen, waren Sprachrohre nicht nur nationaler, sondern auch liberaler Ideen mündete die Reformbewegung in eine unblutige und zunachst siegreiche Revolution: Gesetze traten in Kraft, die Ungarn nicht nur zu einem mit Österreich lediglich durch die Personalunion <les Herrschers verbundenen selbstandigen Staat machten, sondern die langst falligen sozialen Reformen und das parlamentarische System mit frei gewah!ter, verantwortlicher Regierung ins Leben riefen. Das noch vor kurzem so rückstandige Land gelangte erst recht an die Spitze <les europaischen Fortschritts, da es seine Errungenschaften gegen die,viener Reaktion bis zum August 1849 in einem Freiheitskampf zu verteidigen wuf3te, <len die Truppen <les Habsburger Herrschers FranzJoseph nur mit russischer Militarhilfe unterdrücken konnten. ln der Endphase dieses Kampfes lief3 sich Ungarn durch die damals modernsten politischen Ideen Europas beflügeln: Den nationalen Minderheiten, die zusammen mehr als die Halfte der Bevölkerung bildeten und <lenen die politische Autonomie bisher verweigert worden war, wurden, wie auch <len Juden, die gleichen Rechte wie <len Ungarn zugestanden. Zugleich wurde als Endziel <les Kampfes die Freiheit nicht nur Ungarns, sondern aller Völker proklamiert. Ungarn war plötzlich Europas Vorbild. Hier seien Heinrich Heines Worte über der Freiheit letzte Schanz" zitiert:,,wenn ich <len Namen Ungarn hör, / Wird mir das deutsche Wams zu enge, / Es braust darnnter wie ein Meer, / Mir ist, als grüf3ten mich Trompetenklange." Der Sieg der habsburgisch-zaristischen Allianz brachte eine Friedhofsstille. Etwa 100 Teilnehmer der Revo!ution wurden hingerichtet, Tausende eingekerkert; viele Ungarn flohen ins Ausland. Nationale und liberale Strömungen wurden gleichermaf3en unterdrückt. Als Staat muf3te Ungarn von Europas Karte zunachst verschwinden. Die Nation lag am Boden. Erst im Jahre 1867, unter schweren auf3enpolitischen Drnck geraten, sah sich Franz Joseph gezwungen, mit <len Magyaren einen Ausgleich zu finden. Er lag in der Schaffung der Österreichisch Ungarischen Doppelmonarchie. Ob die ungarischen Politiker, die auf diesen Kompromif3 eingingen, richtig gehande!t haben oder nicht, ist bis heute umstritten. Die Prophezeihung Kossuths, eines Tages werde Ungarn der Scheiterhaufen sein, auf dem der österreichische Adler verbrannt wird, wurde ein halbes J ahrhundert spater Wirklichkeit. Den Ersten Weltkrieg und seinen Ausgang konnte man damals freilich nicht voraussehen. Sehr wohl hatte aber die politische Elite <les Landes <len Gefahren vorbeugen müssen, die sich z. T. aus der 1867 festgelegten neuen Struktur <les Landes ergaben - zumal es nicht an warnenden Stimmen fehlte. Die gröf3ten Probleme im Zeitalter <les Dualismus waren folgende: die 79

81 Benachteiligung der unter Ungarns K.rone lebenden Rumanen, Slowaken, Serben, K.roaten und Rutenen; die Beibehaltung einer völlig veralteten Sozialstruktur auf dem Lande, wo die Kluft zwischen den Grol3grundbesitzern und der niederen Bevölkerung noch immer an die Welt der Leibeigenschaft erinnerte; die neuen sozialen Probleme infolge der Herausbildung eines breiten industriellen Proletariats; die Festigung und die K.risen eines politischen Systems, das zwar parlamentarisch, aber schon wegen des sehr stark eingeschrankten Wahlrechtes undemokratisch war. Dennoch lal3t sich sagen, dal3 Ungarn sich im Zeitalter des Dualismus auf einigen Gebieten durchaus positiv entwickelte und naher an West- und Mitteleuropa heranrückte. Budapest, erst 1872 durch die Vereinigung der Stadte Buda und Pest entstanden, ist binnen k:urzem eine modeme europaische Grol3stadt, 1910 schon mit mehr als Einwohnern, geworden. Seine grol3en Ring- und Ausfallstral3en, seine Donaubrücken, seine modernen Verkehrsmittel u. a. mit der ersten Metro auf dem europaischen Kontinent, seine Telekommunikation mit der drittaltesten Telephonzentrale der Welt, sein rasch wachsender lndustriegürtel, seine urbane Atmosphare mit Theatern und Cafés zeigten eine so rasche Stadtentwicklung, wie diese unter den europaischen Grol3stadten höchstens Berlin aufwies. Dazu kam die Entwicklung der K.ultur. Der Analphabetismus konnte von 1870 bis 1910 in Ungarn insgesamt von zwei Dritteln auf ein Drittel, bei der ungarischen Bevölkerung sogar auf ein Viertel verringert werden besuchten 4,5% aller Schüler Ungarns ein Gymnasium, was dem besten europaischen Standard entsprach. Mehrere neue Universitaten entstanden, darunter die Budapester Technische Universitat, damals weltweit die drittgöl3te ihrer Art. Seit 1896 waren an den Hochschulen auch Frauen zugelassen. Es gab international führende Gelehrte wie den an der Universitat Heidelberg ausgebildeten Physiker Loránd Eötvös, nach dem die Universitat Budapest heute benannt ist. ln Wissenschaft, Literatur und Kunst kamen modernste europaische Strömungen zur Geltung, so etwa im Kreis um die Zeitschrift N yu gat", deren Name (,,Westen") ihre Orientierung bekundete. Der Dichter Endre Ady, ein führender Vertreter des neuen europaischen Geistes, verkündete als Programm, am Tor des Landes zum Westen mit den neuen Liedern neuer Zeiten" nach Ungarn einzubrechen. Desto mehr erschreckt es, dal3, bei dieser Blüte von Wirtschaft, Zivilisation und Kultur, schon kamn eine Bahnstunde von Budapest entfernt, in der abgeschlossenen Welt der Gutshöfe, noch immer beinahe mittelalterliche Verhaltnisse herrschten. Die zweite Aufschwungsperiode in der jüngeren Geschichte Ungarns endete mit einer noch viel gröl3eren Katastrophe als die Blütezeit 70 Jahre zuvor. Der Zusammenbruch der Doppelmonarchie bedeutete für Ungarn auch, dal3 es zwei Drittel seines Staatsgebietes, seine meisten Rohstoffquellen und mehr als die Halfte seiner Bevölkerung, darunter 30% aller Ungarn, vor allem an Rumanien,Jugoslawien und die Tschechoslowak:ei, verlor. Der Schock der Magyaren über das Ende ihres historischen Staates war furchtbar. Da von den Siegermachten kein anderes Land so schlecht behandelt wurde, kamen sich die Ungarn wie eine aus Europa ausgestossene Nation vor. Auch die innere Entwicklung versprach wenig Gutes. Die kurzlebige bürgerliche Revolution nach dem verlorenen K.rieg konnte ihre hehren Ideale nicht durchsetzen. Die kommunistische Raterepublik von 1919 bot dazu keine brauchbare Alternative, und das nach ihrem Kollaps etablierte autoritare Regime von Miklós Horthy, mit seinem streng konservativ-nationalistischen Kurs, war nicht dazu geeignet, den Neubeginn von einem modernen europaischen Geist beseelen zu lassen. Das Horthy-Regime konnte und wollte wahrend seines 25jahrigen Bestehens die Doppelstruktur" der Gesellschaft mit ihrer fortschreitenden Differenzierung in den Stadten und dem Stillstand auf dem Lande nicht überwinden. Der wachsende Antisemitismus, der sich schon 1920 in einem Gesetz gegen die Juden niederschlug, und der seit 1931 unauthaltsame Rechtsruck in der lnnenpolitik, die aul3enpolitische Orientierung zuerst an Mussolini und spater an Hitler, aus elessen Gnaden eine Revision der als schmerzlich empfundenen Grenzen Ungarns erzielt wurde, eröffneten einen fatalen Weg. Dennoch waren die Leistungen Ungarns in dieser Zeit auf einigen Gebieten erstaunlich. ln Wissenschaft und K.ultur begann eine neue Blüte. Die Quote der Analphabeten wurde auf 7% gedrückt (in Westeuropa lag sie damals bei 5%; dagegen betrug sie etwa in Rumanien 42%, injugoslawien 45%). Mit der Quote von Mittelschulabsolventen blieb Ungarn nur wenig hinter Deutschland zurück und 80

82 überflügelte Frankreich. Mit der Zahl der Arzte befand es sich in Europa in vorderster Linie erhielt mit Albert Szent-Györgyi, dem Entdecker des Vitamins C, der erste, aber lange nicht der letzte Ungar den Nobelpreis. Viele Wissenschaftler aus Ungarn, die in den USA oder anderswo im Ausland in Spitzenstellungen aufstiegen wie u. a. Theodor Kármán, György Hevesy, Leo Szilárd, János Neumann, Eduard Teller, alle in Budapest geboren und aufgewachsen, gehörten der gleichen Generation an. Die von Ungarn in dieser Zeit gemachten Erfindungen reichten vom Kugelschreiber bis zum Atomreaktor. Das literarische und künstlerische Leben stand auf sehr hohem Niveau; für den Rang der Musik stehen die Namen Béla Bartók und Zoltán Kodály. Bartóks Beispiel, der Ungarn 1940 verliefi, macht exemplarisch deutlich, dafi die vom europaischen Geist gepragte intellektuelle Elite der Nation die antidemokratischen und rechtsextremistischen Tendenzen ablehnte. Trotz aller erfreulichen Entwicklungen blieb die Katastrophe auch dieses Mai nicht aus. Sie übertraf alle bisherigen. Ungarns Eintritt in den Zweiten Weltkrieg auf Hitlers Seite im Som mer 1941 führte nicht nur zu grofien Verlusten der ungarischen Armeen. Dem Holocaust fiel, nicht ohne Mitschuld zahlreicher Ungarn, ein grofier Teil der ungarischen Juden zum Opfer. Allein zwischen Mitte Mai und Ende Juni 1944 wurden aus dem damaligen ungarischen Staatsgebiet ungefahr Menschen nach Auschwitz verschleppt. Bald wurde das Land, anders als zwischen 1914 und 1918, Kriegsschauplatz. Am Ende des Krieges lag nicht nur Budapest in Trümmern; die lnfrasu uktur des Landes war gröfüenteils zerstört. Ungarn hat wie Deutschland etwas mehr als 6% seiner Bevölkerung verloren (zum Vergleich: in Polen waren es 15%, in der Sowjeumion 8,4%, in Frankreich 1,4%, in England und Italien jeweils 0,9%). Die Vertreibung dertruppen Hitlers und seiner ungarischen Vasallen durch die Rote Armee liefi nur den Schimmer jenes Neubeginns aufblitzen, den sich die meisten Ungarn wünschten. Schon sehr bald wurde eine neue totalitare Diktatur etabliert. Unter der stalinistischen Schreckensherrschaft, verkörpert durch den Diktator Mátyás Rákosi,,,Stalins besten ungarischen Schüler", wurden sehr viele Menschen deportiert, eingekerkert, hingerichtet. Von Europas freien Landern wurde Ungarn durch den Eisernen Vorhang getrennt und schien von ihnen Lichtjahre weit entfernt zu sein. Der Terror verscharfte in Ungarn die Lage derart, dafi 1953, nach Stalins Tod, die neue sowjetische Führung sich gezwungen sah, mit Imre Nagy einen nicht kompromittierten Altkommunisten an die Spitze zu stellen. Nagy hat versucht, dem sozialistischen Regime ein menschliches Antlitz zu geben, scheiterte aber am Widerstand der Stalinisten. Vor allem die Schriftsteller und Publizisten forderten die langst falligen Reformen mit zunehmender Lautstarke, aber vergeblich. lm Oktober 1956 führte die tiefe Verbitterung zum Ausbruch einer Revolution des Volkes gegen die totalitare Herrschaft und die sowjetische Besetzung. Der bewaffnete Freiheitskampf der zumeist jungen Aufstandischen schien nach wenigen Tagen gesiegt zu haben: Die Geheimpolizei wurde entmachtet, die sowjetischen Truppen zogen sich aus Budapest zurück, das Mehrparteiensystem wurde wieder eingeführt. Imre Nagy stellte sich an die Spitze seines Volkes und erfüllte <lessen Forderungen: Er verk:ündete Ungarns Austritt aus dem Warschauer Pakt und seine Neutralitat. Ungarn fiel in einen Siegestaumel; die Begeisterung der Freien Welt für das kleine Land, von <lessen Existenz sie zuvor kaum Kenntnis genommen hatte, war enorm. Ungarn zeigte wie schon 1848/49 erneut, dafi selbst kleine Nationen Europas ein Vorbild für andere werden können. Das Land schien nach Europa zurückgekehrt zu sein. Die sowjetische Führung war vom plötzlichen Zusammenbruch der kommunistischen Herrschaft in Ungarn so überrascht, dafi sie einen Moment lang bereit schien, nachzugeben. ln der Furcht vor einem Domino-Effekt beschlofi sie dann doch die gewaltsame Unterdrück:ung der Revolution. Der bewaffnete Widerstand konnte indes erst nach einer Woche, der zivile erst mehrere Wochen spater gebrochen werden. Der Schock für die Ungarn safi wieder sehr tief, zumal sie sich von der Freien Welt verraten fühlten. 200 OOO Menschen flohen in den Westen, unter ihnen jeder vierte Student des Landes. ln Ungarn etablierte sich mit János Kádár an der Spitze wieder ein totalitares Regime und übte erbarmungslos Rache. Die Gefangnisse füllten sich wieder; auf 228 Gefangene wartete der Tod, darunter auflmre Nagy, den ehemaligen Moskowiten, der ein Martyrer seiner Nation wurde. Von den freien Landern Europas war Ungarn wieder durch den Eisernen Vorhang getrennt. Das Land war wieder einmal an einem Tiefpunkt seiner Geschichte angelangt. 81

83 Seit den sechziger Jahren begann sich das Kádár-Regime von einer harten in eine weiche Diktatur zu verwandeln. Die Minderung des Druckes beruhte auf dem stillschweigenclen Kompromi5 zwischen den Machthabern, die neben einem bescheidenen Wohlstand zunehmend kleine, aber wichtige Freiheiten gewahrten, und dem Volk, das sich mit der Einparteienherrschaft und der Unterordnung des Landes unter die imperialen lnteressen der Sowjetunion abfand. Ungarn verblieb zwar politisch fest ím Ostblock unter einem Unrechtsregime, seine Grenzen zum freien Teil Europas wurden jedoch in wirtschaftlicher und kultureller Hinsicht langsam durchlassiger. lm Vergleich mit dem Schicksal anderer Ostblockstaaten war das ein Fortschritt. Zu der Wende kam es erst 1989, als eine jüngere Generation kommunistischer Führer einsah, da5 sie angesichts der steigenden wirtschaftlichen Probleme und der zunehmenden Opposition vor allem der lntellektuellen ín der unter Gorbatschow veranderten au5enpolitischen Situation die Macht abgeben mu5. Mit der Absage an die totalitare Herrschaft und der spektakularen Öffnung des Eisernen Vorhangs hatte Ungarn nicht nur erneut die Rolle eines Spitzenreiters in Europa inne: Das freigewordene Land konnte nun wirklich in die europaische Völkerfamilie zurückkehren. Da/3 es rasch erlernt hat, mit den Vorzügen einer Demokratie zu leben, zeigt sich nicht nur daran, da5 jede frei gewahlte Regierung nach vier Jahren abgewahlt wurde (in Ungarns früherer Geschichte war eine Opposition durch Wahlen nur ein einziges Mai, im Jahre 1906, an die Macht gekommen). Trotz aller Entgleisungen und Schlammschlachten vor und nach den Wahlen in diesem Frühjahr ist es ermutigend, da/3 die Ultrarechten aus dem Parlament flogen - in einer Zeit, in der sich rechtsextremistische Strömungen europaweit verstarken. Wie wird es weitergehen? Wird auch die jüngste hoffnungsvolle Periode in Ungarns Geschichte mit einer Katastrophe enden? Der Historiker ist kein Visionar der Zukunft; er kann jedoch Gemeinsamkeiten und Unterschiede früherer und aktueller historischer Konstellationen aufzeigen. Die wichtigste Schubkraft für die Entwicklungen, die Ungarn nach vorn brachten und somit auch seinen Schulterschlu/3 mit Europa ermöglichten, war immer der europaische Geist seiner intellektuellen Eliten, deren Vaterlandsliebe von dem Gedanken beflügelt war, da/3 Ungarn seinen Weg mit und in Europa, im Einklang mit den besten Traditionen und Errungenschaften der europaischen Völker, finden mu/3. István Széchenyi, der Initiator des grol3en Reformprogramms im frühen 19. Jahrhunclert, war wohl das leuchtendste Beispiel für cliesen Geist, clen seitdem so viele Schriftsteller, Wissenschaftler und Künstler verkörperten. Manchmal taten dies auch Politiker wie um 1870 József Eötvös, cler Vater von Loránd Eötvös, einer der gro5en Kulturpolitiker Ungarns (übrigens auch Schriftsteller), elessen Denkschrift darüber, wie in seiner Heimat das Hochschulwesen nach dem Vorbild der Universitat Heidelberg aufzubauen sei, heutigen deutschen Hochschulpolitikern sehr zum Lesen zu empfehlen ware. Der europaische Geist der intellektuellen Elite Ungarns, im Fali e von Imre Kertész gerade mit dem Literaturnobelpreis honoriert, ist auch heute ungebrochen. Schon das lafü hoffen. Für einen vorsichtigen Optimismus gibt es auch andere Gründe. Alle gro5en Katastrophen in der jüngeren Geschichte cles Landes wurden stark von einer für Ungarn sehr ungünstigen au5enpolitischen Konstellation bestimmt: 1849, als die europaischen Machte an der Bewahnmg der Habsburger Monarchie interessiert waren; um 1918 im Kontext des Ausganges des Ersten Weltkrieges; eine Generation spater, als das Land zuerst Hitlers, danach Stalins Spielball war; 1956, als Ungarns Schicksal von den Machtinteressen der Grol3machte mitten im Kalten Krieg und noch dazu im Moment der Suez-Krise bestimmt wurde. Heute geniefü Ungarn als Mitglied der NATO deren Schutz und wird als Mitglied der Europaischen Union einen so stark gesicherten Platz in Europa einnehmen können wie wohl noch me. Ungarn hat seine historischen Katastrophen allerdings fast immer auch selbst verschuldet: neben haufigen inneren Zwistigkeiten und lntoleranz mit Beharren der herrschenden Klassen auf einer ungerechten Gesellschaftsordnung und auf reaktionaren oder totalitaren Herrschaftssystemen sowie mit dem nationalen Egoismus zu Lasten der Nachbarvölker (die dann Gleiches mit Gleichem vergalten). Heute ist die widersprüchliche Doppelstruktur" der Gesellschaft ebenso überwunden wie die Entmündigung des Volkes durch autoritare oder monolitische Machtsysteme, und für das Miteinander 82

84 der gleichberechtigten Völker Ostmitteleuropas bietet die Europaische Union einen Rahmen an, wie es ihn in der Geschichte noch nie gab. Kurz: Die meisten Faktoren, die Ungarn so oft zurückwarfen, sind heute nicht mehr vorhanden, vor allem dank der europaischen Integration, die hoffentlich auch andere Defizite in Ungarn zu beseitigen helfen wird. Meine Damen und Herren! Am Vorabend der hier kurz skizzierten 200 J ahre prophezeite J ohann Gottfried Herder, dafl die Ungarn, in Europa so f r emd, in den nachsten Jahrhunderten verschwinden werden. Heute scheint die Erwartung berechtigt zu sein, dafl die Ungarn, in Europa so zu Hause, mit ihm überleben - oder eines Tages vielleicht mit Europa untergehen. Probleme gibt es in Ungarn genug, so die rücklaufige demographische Entwicklung, die Arbeitslosigkeit, die Schattenseiten cler an sich aussichtsreichen wirtschaftlichen Globalisierung, die Zerstörung ökologischer Grundlagen, den Verlust moralischer Werte und vieles mehr. Aber das sind keine spezifisch ungarischen, sondern allgemeine europaische Fragen. Ungarn wird seinen Dank für die endgültige Aufnahme in die Gemeinschaft der europaischen Völker nicht besser zum Ausdruck bringen können als mit einem schöpferischen Beitrag zur Uberwindung gemeinsamer Probleme. Das ungarische Volk dürfte darauf nicht ganz unvorbereitet sein. Bei vielseitiger Begabung und historischer Erfahrung bringt es nicht zuletzt folgende Fahigkeit mit: dann, wenn clie Dinge ganz schlimm stehen, von ganz unten ganz neu zu beginnen und schon kurzfristig ganz schön weit zu kommen. Ich danke Ihnen för Ihre Aufmerksamkeit. 83

85 Ligeti Lajos-emlékülés (2002. október 28.) A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Belső-ázsiai Tanszéke emlékülést rendezett Ligeti Lajos születésének 100. évfordulóján. Az esemény után a résztevevők emléktáblát helyeztek el a Belgrád rakpart 26. számú házon, majd a megemlékezés az Akadémián folytatódott. Az emlékülésen Klinghammer István rektor a következő szavakkal köszöntötte a résztvevőket. Klinghammer István rektor kószó'ntője Tisztelt ünnepi Kiiziinség, kedves Kollégák, Hölgyeim és Uraim! Amikor Ligeti Lajos professzor ( ) születésének századik évfordulónapján, a munkásságának ajánlott emléknap megnyitásakor megtisztelő rektori kötelességemnek teszek eleget, akkor Pázmány Péter egyik intelme cseng fülembe:,,az okos embereknek nem hímes szók, hanem erős valóságok tetszenek". Valóban, ez előtt a tisztelgő szakmai gyülekezet előtt nincsen szükség dicsérő jelzőkre, fényes szavakra a világhírű tudós és nagyhatású tanár életpályájának méltatásához. Ez az életpálya maga az erős valóság"; 368 éves egyetemünk öntudattal vallott értékrendjének- igazi tudósok és jó magyarok legyünk - egyik hordozója, tartópillére. Elég pontosan és tényszerűen követni Ligeti Lajos életútját, ismerni tevékenységét, tanulni példájából. Ez viszont, kedves ünneplő közönség, nagyon fontos! Na gy on fontos, mert az ilyen felkészültségű és elkötelezettségű tudós pályájának és példájának megismertetése a mindenkori hallgatókkal az értékközpontú egyetemi közösségépítés legegyszerűbb és talán leghatásosabb eszköze, védelmet nyújt a szakmai igénytelenség ellen, és iránytíi azon az úton, amelyen a fiatal kollégák nemzetközileg elismert tudósi, becsült pedagógusi, hivatása magaslatán álló értelmiségi életpályát alapozhatnak meg. Az Eötvös kollégista fiatalember egyetemünk latin, görög, valamint török szakán kezdte meg tanulmányait 19 éves korában, és 23 évesen sub auspiciis minősítéssel doktorált török filológiából, mint főtárgyból, magyar nyelvészetből és távol-keleti nyelvek és irodalmakból, mint melléktárgyakból. A doktorálást követően ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne-ra ment továbbtanulni. A Párizsban tanultakat hazatérve eredeti célja, a magyar őstörténet kutatás szolgálatába állította. Ligeti a könyvekből meríthető tudás mellett legalább olyan fontosnak tartotta az eredeti források, a beszélt nyelv, a helyi viszonyok megismerését is. Három évet töltött a Kínához tartozó Belső-Mongóliában a régi mongol nyelv és irodalom tanulmányozásával. Átvizsgálta a mongol buddhizmus szentkönyv-gyíijteményét, a Kandzsurt, és közzétette katalógusát.,,e munkát küló'nö's lelkesedéssel végeztem, mert éppen száz esztendővel azelőtt készített el Tibetben egy hasonló munkát, szintén elsőnek, szintén egy magyar ember: Kőrösi Csoma Sándor" - írta egy későbbi önéletrajzában. Keleti kutatóútra még kétszer vállalkozott, előbb Perzsiába és Afganisztánba utazott azzal a céllal, hogy archaikus mongol nyelveket fedezzen fel, majd Japánban járt. Tokióban és Kiotóban a könyvtárakban őrzött mongol, dzürcsi, tibeti és más kéziratokat tanulmányozta. A régi Belső-Ázsia megismerését alapvetőnek tartotta a magyar őstörténet szempontjából. Erről a fiatal tudós egy cikkében í gy írt:,,bárha ma mindinkább kétségesebb, hogy a magyarság valaha Ázsiában élt volta, vagy ha élt is, hogy ottani tartózkodása huzamosabb, vagy jelentősebb lett volna - az mégis bizonyos, hogy azok a népek, melyekkel keleteurópai életének során é r intkezésbe ke1iilt, nagyrészt Középázsiából szánnaztak el, 84

86 hogy az llz életmód, 111fíveltség, melynek ott hosszú száwdokon át részese volt, nagyrészben szintén kö'zépázsilli e1 edetfí. Keletem ópa s így őstó"1ténetiink helyes megf r tése és f r tékelése céfjrfból tehrft 111indenekelőtt is111erniink kell azt a folddarabot, amely sok tekintetben ll forrrfs itt: Kö'zépázsiát, és Kó"zépázsia tö 1-ténetét, nagyjrfban a K r. u száwdig". Sokat publikált francia nyelven, és oktatott is francia egyetemen. A franciák hosszabb távon is számítottak rá: párizsi egyetemi állást és francia állampolgárságot kínáltak neki, hogy bekapcsolhassák a francia tudományos életbe. NagyszerG tudományos lehetőséget nyújtottak, de ő a magyar tudomány szolgálatát választotta. E gy etemünkön oktatott, vitte tovább a tanáraitól, Gombocz Zoltántól, Németh G yu lától örökölt iskolát. Mongolisztikát és Belső-Ázsia történetét, majd tibetisztikát oktatott. Oktatott a leendő sinológusoknak kelet-ázsiai tárgyakat (kínait, mandzsurt, koreait), és vezette a török filológia tanszéket is. Akadémikusként 34 éves korától vett részt az MTA munkájában, huszonegy éven keresztül töltötte be az alelnöki tisztet, és szervezte, gondozta a magyar orientalisztikát. Tanszékeket, társaságot, bizottságot, folyóiratot alapított, hatalmas könyvsorozatokat publikált tanítványaival kutatásai eredményeiből. Tisztelt ünnepi Közösség! Ligeti Lajos egykori professzorunk életpályáját követendő példaként állítottam egyetemi hallgatóságunk elé. Születésének évében, 1902-ben, Bolyai János születésének centenáriumi ünnepségén mondta rektorunk, a világhírg tudós és nagyhatású egyetemi vezető Eötvös Loránd:,,csak az az igazi tudo111ány, mnely világra szól, s azé1t, ha igazi tudósok és - a111int kell -jó 111agyarok aka11mk lenni, úgy a tudomány zászlóját 061an magasra kell e111elnünk, hogy azt hazánk határain túl is 111eglássák és 111egadhllssák neki az illő tiszteletet". Nos, hölgyeim és uraim, Ligeti Lajos megfogadta Eötvös szavait, az ő zászlaját meglátta a világ. Köszönjük neki, és emlékezünk. 85

87 Ungár Tamás hangversenye (2002. november 8.) Ungár Tamás, az Egyesült Államokban élő zongoraművész adott emlékezetes koncertet az egyetem dísztermében. Ungár Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem partnerintézményének, a Texas Christian University tanára, a Cliburn Zongoraintézet művésze. Míísorán szerepelt Beethoven C-dúr szonátája (op. 2. No. 3.), Bartók 1926-ban írt szonátája, valamint Muszorgszkij E gy kiállítás képei című darabja. Ráadásként a művész Bartók Este a székelyeknél című miniatűrjét, illetve Liszt X. magyar rapszódiáját játszotta. Az alábbiakban Klinghammer István rektornak a művészt bemutató szavait idézzük. Ungár Tamás zongoramíívész Klinghammer István rektor kósziintője Kedves Vendégek! Köszöntöm a társegyetemek képviselőit, köszöntöm egyetemünk megjelent volt rektorait és díszdoktorait, oktatóit, hallgatóit, a Pázmány Péter Baráti Társaság, valamint az Amerikai Pártoló Testület tagjait és minden kedves vendégünket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kultúrpolitikájának" része a ma esti rendezvény. Meggyőződésem, hogy a jó egyetem nemcsak magas színvonalon oktat, kutat, hanem áldoz a m{ívészetek művelésére is. Ungár Tamás zongoram{ívész, kedves barátom zenével mutatkozik be hamarosan Önök előtt. Engedjék meg, hogy játéka előtt én néhány személyes gondolattal mutassam be őt. A művész úr 1956 után került Budapesu ől külföldre. Én az idén tavasszal találkoztam vele az Egyesült Államokban, partneregyetemünkön, a Texas Christian Universityn, ahol a Cliburn Zongoraintézet m{ívésze. Ott, Texasban fogalmazódott meg mindkettőnkben a mai koncert gondolata. Ungár Tamás a világ legkülönbözőbb tájain adott hangversenyt, és őszintén örülök, hogy most az Eötvös Loránd Tudományegyetemen koncertezik. Feltétlen meg kell még említenem, hogy Ungár Tamás nemcsak magyar zeneszerzők m{íveinek előadásával népszer{ísíti kultúránkat: évek óta kitartóan szervezi minden nyárra a texasi egyetem fiataljainak több hetes magyarországi tanulmányútját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem e nemes munkájához a jövőben is partner lesz. 86