A fásítás szerepe Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának fejlesztésében
|
|
- Endre Faragó
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ián a faipari mérnökök képzését. Így tulajdonképpen ki is alakult a Főiskolán a két kar az erdőmérnöki és a faipari mérnöki s ez tette indokolttá és szükségessé a főiskola jellegének megváltoztatását, az intézmény egyetemi rangra emelését. Az erdészet és faipar dolgozói örömmel veszik hírül az Egyetem létrehozását, szeretettel köszöntik az ősi Alma Matert fejlődésének új, nagy távlatokat nyitó állomásán és sok sikert kívánnak az Egyetem tanári karának, oktatóinak, hallgatóinak. Kívánjuk, hogy tartsák meg mindazt az Egyetem másfél évszázados múltjából, ami haladó, előremutató. Képezzenek olyan szakembereket, erdőgazdaságunk és faiparunk számára, akik szeretik szakmájukat, abban nemcsak foglalkozást, hanem hivatást is látnak, szeretik hazájukat, elősegítik szocialista társadalmunk felépítését és szeretik nem utolsó sorban végzik. Dr. Madas András az Országos Erdészeti Egyesület elnöke A fásítás szerepe Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának fejlesztésében CSONTOS G Y U L A me Bács-Kiskun megye kat. hold területtel az ország legnagyobb gyéje. A megye természeti körülményei, éghajlati és talajviszonyai igen változatosak területének nagyobb részét gyenge minőségű homoktalajok borítják. A gyenge" jelző azonban hatalmas lehetőségeket takar. Bizonyítékul szolgáljon, hogy a tanácsi területről felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke majdnem egyharmada az összes dunántúli megyék felvásárlási értékének. Megyénk homokjait aranyhomok"-nak is nevezik, mert célszerű hasznosítása a létrejött új szocialista termelési viszonyok között, kertkultúrájának felvirágoztatásával hatalmas fejlődéshez nyit utat. Ez azonban csak lehetőség és valóraváltásához kemény, céltudatos munkára van szükség. A célszerű hasznosítás, más néven a homok komplex hasznosítása bonyolult agrotechnikai rendszer, melynek a szőlő- és gyümölcstelepítés mellett igen fontos része a mezőgazdaság által gazdaságosan nem hasznosítható területek beerdősítése, erdősávok, fasorok telepítése, utak, csatornák fásítása. A homoki mezőgazdasági termelés bizonytalanságát az erdőterületek növelésének mellőzésével kiküszöbölni nem lehet. Ma megyénkben az erdők, fával borított területek növelésének fontosságát már nemcsak az erdészeti szakemberek vallják, hanem megyénk valamennyi vezetője. Ezt bizonyítja á Magyar Szocialista Munkáspárt évi megyei pártértekezletének határozata is, amely szerint évente kat. hold erdőt kell telepíteni. A homoki mezőgazdasági termelés bizonytalanságában jelentkező problémát - a homokveszedelmet a XVII. században a termelési viszonyok, a ter- az embereket is, készek mindig segíteni abban a közösségben, ahol munkájukat
2 melési mód megváltozásával összefüggő okok váltották ki. A homok felszabadulásának és a homokveszedelem kialakulásának a török hódoltság alatti nagymérvű erdőirtások csak részben voltak okai, habár elsődlegesnek tekinthetők. Bizonyítja ezt az is, hogy a homokveszedelem a török háborúk után csak mintegy 100 évre következett be. A török hódoltság után jelentős néptömegek települtek vissza. Az évi redemptióval visszatelepült kunok, főképp állattenyésztéssel foglalkoztak, igaz ugyan, hogy szálláshelyeik a laposabb rét, legelőfoltok körül alakultak ki, de a silány homoki puszták állandó járatásával, legeltetésével tönkretették a homokkötő ősgyepet, szabaddá tettték a homokot. A lakosság szaporodásával mind nagyobb területeket vontak be a szántóföldi művelésbe, lecsapolták a mocsaras, vadvizes területeket, megbontották a természet által évezredeken át kialakított összhangot. Mindezt súlyosbította tájra különösen jellemző száraz, szeles, időjárás. A homokvidék emberének harcba kellett szállnia a homokveszedelem mostohasága ellen. Elhárítására országos tervek készültek, amelyekből azonban igen kevés valósult meg. Legeredményesebb intézkedéseket Kecskemét városa dolgozta ki, melyek ma is igen tanulságosak. Megtiltotta újabb homokos területek felszántását, nagy területeken homokfogó és szélvédő erdőket telepítettek. A futóhomok megkötése érdekében 1792-ben megkezdi a ballószögi sivánság nyárjas erdővel való a beültetését", 1825-ben Kecskemét határának homokborította területét 10 szakaszra osztva nagyszabású erdősítést hajtottak végre. Felismerték a szőlők, gyümölcsösök szerepét a homok megkötésében, nagy területeket parcelláztak szőlőtelepítés céljára. Erdőt telepítettek a mai Helvécia, Nyárlőrinc, Lakitelek, Hetényegyháza stb. községek területén. (Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral.) E tervek célkitűzései nem valósulhattak meg, a következetes végrehajtást a tulajdonviszonyok nem tették lehetővé. A mi nemzedékünknek jutott az a nehéz feladat, hogy a nagyüzemi keretek kialakulásával, a tulajdonviszonyok megváltozásával, a létrejött szocialista termelési viszonyok között biztosítsuk a homok eredményesebb hasznosítását a termelési feltételek megjavításával együtt. Ez szabja meg feladatainkat az erdősítést és fásítást illetően. Elsődleges feladat, hogy biztosítani kell mindazokat a kedvező hatásokat a tudomány eddig elért eredményeinek alkalmazásával, amelyeket a természet az ember intenzív beavatkozása előtt létrehozott, vagyis erdőt kell telepíteni, biztosítani kell több éves kultúrákkal, elsősorban szőlő és gyümölcs telepítésével a homokkötést, növelni kell a párologtató területeket, illetve az öntözött területeket a lecsapolt vadvizek klíma-alakító hatásának helyettesítésére. Természetesen az erdőtelepítés nem azt jelenti, hogy a valamikor erdővel borított területeket rekonstruáljuk, hanem biztosítsuk azokat a hatásokat a tudományos kutatások és a gyakorlat eredményeit felhasználva, biztosítottak. amelyeket az akkori nagyobb területen levő erdők Éppen ezért megyénk erdeit elsősorban, mint a mezőgazdasági termelést kedvezően befolyásoló tényezőt tekintjük és csak másodsorban mint faanyagtermelő bázist. Ennek figyelembevételével alakítottuk ki erdőgazdálkodási módszereinket is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével hatalmas távlatok nyíltak megyénk fásítási mozgalma előtt. Csak a mezőgazdasági nagyüzem adottságai teszik lehetővé, hogy a különböző állandó mezőgazdasági kultúrák elhelyezésének kijelölésével, a járások, községek távlati terveinek elkészítésével egyidejűleg, tudományos megalapozottsággal foglalkozhassunk az erdők és fásítások elhelyezésének kérdésével. Lehetővé válik a legmesszebbmenő tervszerűség meg-
3 valósítása és fel tudjuk számolni eddigi fásításainknak azt a hiányosságát, hogy legtöbbször ott fásítunk, ahol találkozunk a tanácsi és egyéb közületi szervek jóindulatával és hajlandók voltak fásítás céljára megfelelő területeket Bizonyos szempontból újszerűen vetődik fel a talajvédelem kérdése is. A kisparcellás gazdálkodás idején a parcellákon váltakozó különféle biztosítani. növényféleségek egész év folyamán több-kevesebb védelmet nyújtottak, illetve a széleróziót csökkentették. Azonban így is, óvatos becslések szerint, a szélverés által okozott kár megyénkben mintegy 700 ezer 800 ezer mázsa kenyérgabona, illetve ennek megfelelő más terményféleség terméskiesést idézett elő. A nagyüzemi táblák kialakításával a kisparcellák különböző növényféleségei által nyújtott ta-^' lajvédelem megszűnik, tehát a szél szabad teret kap és feltehetően a szélverés okozta károk is megsokszorozódnak. Ugyanennek a problémának jelentkezéseként kell megemlíteni, hogy megyénkben a sikeresen folyó nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés munkálatai során a nagyüzemi viszonyok létrehozása érdekében aránylag nagy területen végeznek állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mélyforgatást. A homokveszedelem újbóli megelőzésének érdekében feltétlenül foglalkozni kell az egy tagban forgatható terület nagyságával. Mindkét kérdést azonban csak mezővédő erdősáv rendszerek kialakításával lehet megnyugtatóan megoldani. Sajnos sok esetben még megyénkben is, ahol pedig, ha valahol kell az erdő, itt kell, találkozunk meg nem értéssel. Érthetetlen okokból egyes mezőgazdasági szakemberek ellenzik az erdősávok telepítését, hivatkozva az erdősávok mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros hatására (árnyékhatás, gyökérkonkurrencia stb.), amelyek azonban a termésnövekedést kedvezően befolyásoló tényezőkkel szembeállítva, elenyészőek. Szabad legyen ezt megyénkre vonatkoztatva konkrétan bebizonyítanom. Véleményem szerint fekete földű járásokban nagy általánosságban a fasorok, erdősávok és major körüli fásítások által elfoglalt területet 4%-ban lehetne meghatározni, míg a homokháton 7%-ban. Ez azt jelentené, hogyha megyénk szántóterülete 790 ezer kat. hold, ebből feketeföld 370 ezer kat. hold, a tervezett fasorokkal és erdősávokkal elfoglalandó terület összesen kat. hold. Ha a homokos szántóterületet 420 ezer kat. holdnak vesszük, az erdősávok által elfoglalandó terület 33 60,0 kat. hold. Ez a szám első hallásra nagynak tűnik, hiszen összesen kat. hold. Azonban közelebbről vizsgálva gazdasági kihatásait, közvetlenül és közvetve a mezőgazdasági termelés alól kivont területek terméskiesését semlegesíti, sőt többlet-termést, illetve többlet-jövedelmet biztosít. Ugyanis az e téren szerzett tapasztalatok az egész világon, de nálunk Magyarországon is, minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a mezővédő erdősávok és fasorok mikroklíma-javító hatásának eredményeként jelentős terméseredmény növekedés érhető el. E téren igen gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a Szovjetunióban. A mezővédő erdősávok effektív hatására a védett területen a gabonafélék termése 20 30%-kal, a zöldségféleségek termése 50 70%- kal, a vetett szálastakarmányok termése %-kal nő. Ezek az adatok a Szovjetunió egész területén években végzett terméseredmény mérések átlagszámai. Megállapítást nyert, hogy a mezővédő erdősávok kedvező hatása különösen érvényesül a csapadékszegény, száraz években. (Szpravocsnyik Agroleszomelioratora 1955.) Ugyanis az erdősávok nem csak meggátolják a homokverést, de-a területeken csökkentik a szél sebességét és a szél sebességének védett csökkentésével arányosan a párologtatást, í ezzel egyidejűleg növekszik a levegő relatív páratartalma is, ami alapjául szolgál a termésnövekedésnek. Tehát a mezőgazda-
4 sági termelés alól kivont 5 %-nyi terület célszerű erdősítésével 20 30%-ostermésnövekedés érhető el. A kérdés nagyságrendjének megítéléséhez elégséges megemlítenem, hogy ez termelési értékben több, mint fél milliárd forintot jelent. Ezenkívül az erdősávok által elfoglalt terület a termelőszövetkezeteknek a faanyag termesztésen keresztül 500^ 1200 Ft tiszta jövedelmet biztosít holdanként és biztosítja a közös gazdaságok faanyag szükségletét. A mezőgazdasági termelésre gyakorolt kedvező hatásuk mellett megyénk erdei mind több és több faanyagot szolgáltatnak. Megyénk erdősültsége a felszabadulás előtti 7%-róZ napjainkig 12 /o-ra növekedett, tehát közel kétszeresére. Még meggyőzőbbé válik ez az emelkedés, ha a százalékot számokkal töltjük ki. Az erdőtelepítést megyénkben 1947-ben kezdtük meg és az elmúlt 14. évben ha erdőt telepítettünk és 4730 ha-t újítottunk fel. Erdőtelepítésre a fenti időszak alatt megyénkben mai árszinten, több mint 350 millió forintot fordított szocialista államunk. Ennek a nagy munkának már megmutatkoznak eredményei, mert a felszabadulás után telepített erdők növedéke a második 3-éves terv időszaka alatt m 3 -rel növelte az évente kitermelhető faanyag mennyiségét és a második 5-éves tervidőszak végére további m 3 -es növekedést tervezünk re a kitermelhető faanyag megyénkben 170 ezer m 3 lesz. Azt hiszem, ez elég bizonyíték, hogy az erdőtelepítésre fordított sok millió forint gyümölcsöző beruházás, amely már most is komoly mértékben, térül meg népgazdaságunknak és a megtérülés mértéke az elkövetkező években még növekedni fog. A következő évekre tennivalóinkat alapvetően megszabja a megyei pártértekezlet határozata, amely mint már az előzőekben említettem, megyénk területére évente kat. hold telepítését írja elő. A megyei pártértekezletnek ezt a határozatát az elmúlt években, csak a Kiskunsági Áll. Erdőgazdaság területét tekintve túlteljesítettük. A határozat végrehajtásához megyei vezető szerveink a végbement tagosítás során 8000 ha területet biztosítottak. A folyamatban levő második 5-éves terv időszaka alatt üzemi területen ha-t terveztünk telepíteni, a fásítási hitelkeret terhére 3000 ha-t, 350 millió forintos költséggel. Erdőgazdaságainkra váró legégetőbb problémák egyike, s alapvetően befolyásolja a nagy munka sikerét, a fenyő elsősorban az erdeifenyő csemete megfelelő mennyiségben történő nevelésének, illetve a nevelés előfeltételeinek biztosítása. A nevelés technológiája ismert és csak öntözéssel, öntözőberendezések létesítésével tehető biztonságossá. Komoly feladatot ró megyénk erdészeti szakembereire a nyártelepítési program végrehajtása. A nyárfa csak tápanyagban gazdag, jó vízháztartású homoktalajokon termeszthető sikeresen, így a feladat nagyobb részét az erdőn kívüli fásításnak kell megoldania. Ismeretes, hogy erdőgazdasági kezelésbe csak mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek kerültek, s így a nyár üzemi területeinken a Duna ártere kivételével, csak kisebb foltokban és elegyként telepíthető. Szélesen alkalmazható azonban a mezővédő erdősávok és fasorok telepítésénél. A nyár telepítés lehetőségeinek kiszélesítésében igen jelentős, dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes elvtárs által 3 évvel ezelőtt javasolt mélyültetéssel és mezőgazdasági köztessel történő nyártermesztés. A Pó folyó deltájának homokvidékén 15 évvel ezelőtt tapasztalták, hogy homokbucka tetején nyárkarókból készített kerítés néhány oszlopa, amelyet mélyen a homokba ástak le, megeredt és növekedésnek indult. A növekedésnek indult oszlopok évről évre mind intenzívebben fejlődtek. E jelenség okát kutatva megállapították, hogy a mélyen földbe ásott oszlopok, a talajvízszintet elérve, vízellátás szempontjából a nyár
5 fejlődésének optimális lehetőségét biztosították. Több kísérletet folytattak a nyár mélyültetés üzemi módszereinek kidolgozására, és a kísérletek eredményeképpen igen kedvező következtetéseket vontak le. A módszer értékelésére erdőgazdaságunk nyárjasi erdészetének területén 3 évvel ezelőtt 6 ha-on telepítettünk nyarat mélyültetéssel és a kezdeti sikerek alapján az elmúlt évben megyénkben a homoki járásokban 300 holdon vezettük be gyakorlati alkalmazását, valamint a dunavecsei járásban közismert ültetési móddal, de tág hálózatban 100 kat. holdon. Olasz tapasztalatok alapján az első 8 évben a nyár ültetvény a mezőgazdasági termelést jelentősen nem befolyásolja, 8 év után 2 3 éven keresztül árnytűrő takarmánynövényt termesztenek köztesként, majd éves korára kitermelésre kerül. Ezzel a módszerrel kat. holdanként m s faanyag termelhető. 80 m 3 -es kat. holdankénti fatömeget véve alapul, évente 2800, Ft tiszta jövedelmet biztosít a köztes nyár termesztés. Egy másik, szintén a nyártelepítési lehetőség növelését, de egyúttal nem kisebb jelentőséggel a szélerózió elleni védelmet szolgáló gondolatot is meg kell vitatni. A homokhát nyugati szélén Fülöpszállás, Sükösd vonalában m széles állami erdősávot kellene telepíteni, amely a Duna felől (a legveszélyesebb szélirányból érkező) szelet megtörné és ezen a területen mivel a csőkutas öntözés megvalósítható lehetséges lenne az öntözéses nyárfatermesztés. Az erdősáv telepítésével megjavíthatnánk a homokhátság szélviszonyait, s jelentősen növelhetnénk a nyárfaanyag termesztését megyénkben. A ránk váró hatalmas feladatok megoldásában igen nagy segítséget adnak megyénk KISZ fiataljai. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben elnyerték a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának vándorzászlaját. Nagyon szeretnénk, és meg is van rá minden reményünk, hogy ez évben is megtartják az országos első helyüket. Az elmúlt évben megyénk KISZ fiataljai 1128 ha erdőt telepítettek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség erdőtelepítést elősegítő társadalmi összefogása ma már megyénkben terveink készítésénél beépíthető tényezővé vált. A KISZ Megyebizottsága a fásítást nem kampányfeladatként kezeli és kapcsolatunk állandó. Nem csak a csemeteültetésnél kapunk segítséget, de a fiatal fásítások, csemetekertek ápolásánál is. Már 3 éven keresztül megyénk ritkán lakott területein szerveztünk nyári szünidő alatt önkéntes KISZ munkatáborokat, ahol csak ezúton lehetett megoldani a fiatal erdősítések ápolásának időbeni elvégzését. Nagyon sok az olyan KISZ fiatal, akivel 2 3 éven keresztül is találkozunk. Ezeknek a KISZ táboroknak munkáját nem lehet csak az általuk megkapált területek nagyságával mérni, mert megismerkedtek az erdővel, tudják, hogy az erdő nem magától'nő, hanem míg a csemeték fákká lesznek, sok veríték csurog le munkásaink homlokáról. Ezek a fiatalok, ha felnőnek, az erdőben nemcsak a fákat látják majd, hanem a mögöttük levő munkát is. A másik igen nagy jelentőségű kezdeményezés, amely a kecskeméti Katona József Gimnázium vezetősége részéről indult el, az erdészeti politechnikai oktatás bevezetése. Ma már a Katona József Gimnázium 2 osztályában tanítanak erdészetet politechnikai oktatásként. Reméljük, hogy a 2 osztályban tanuló fiatalok közül találkozunk majd évek múlva is, mint erdészekkel, erdőmérnökökkel, de ha nem is lesznek erdészek, az erdő szeretetéről, az erdei munkáról kialakított helyes nézetükkel lelkes támogatói lesznek e fontos ügynek. A fiataloknak a fásításban és azok ápolásában elért sikereit csak kezdeti lépésnek tekintjük és még nagyon sok tennivaló vár ránk. A továbbiakban ki kívánjuk szélesíteni az együttműködést az erdőnek, a fásításoknak, mint társadalmi tulajdonnak a védelmére, a legeltetés okozta károk csökkentésére, a
6 megyénkben divatossá vált nyárfa csonkolás, engedély nélküli fakitermelés megszüntetésére. Megyénkben az utóbbi években az aranyhomok" hasznosítása jegyében a homokhasznosítás minden területén megfigyelhető óriási erőfeszítések belátható időn belül a szocializmust építő országunk legvirágzóbb, leggazdagabb táját hozzák létre. Az erdőterületek növelése, valamint az erdőgazdálkodás fejlesztésében elért sikereink elsődleges záloga a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottságának segítsége és elvtársi támogatása, amelyre munkánk során mindig számíthatunk. Az erdősítés és fásítás ügye jelentőségének megfelelő helyre került, nem kell fontosságát hangoztatni, egyenrangú művelési ágként kezelik a szőlő-gyümölcs és növénytermesztés mellett. Minden lehetőségünk megvan és csak a mi munkánkon múlik, hogy megvalósítsuk haladó szellemű tudósaink és kiváló erdészeink több mint egy évszázados álmát és megfékezzük a homokveszedelmet" s egyben országunk legszebb homoki erdőkultúráját hozzuk létre. Gondolatok egy korainyár sarj erdő elemzésekor PALOTÁS FERENC A cellulózfa és rostfa felhasználás terén várható rohamos emelkedés indokolttá tette a rövid vágáskorú, vékony választékot és nagy tömeget adó állományok nevelésének gondolatát. Állományvizsgálataim során találkoztam a továbbiakban ismertetésre kerülő korainyár sarj erdővel, melynek jelenlegi állapota elsősorban fahozama a nagytömegű vékonyfatermelés nézőpontjából érdekes adatokat szolgáltat. Felvett adataimat annak elismerésével kívánom közzétenni, hogy adott viszonyok között a plantázsszerű, illetve kultúr nyárfatermesztés biztosítja a legnagyobb törzsenkénti tömegnövedéket. Erdőgazdálkodásunk egyes még megoldatlan kérdéseinek ismeretében, továbbá a nyár telepítésrenyárnevelésre rendelkezésre álló területek figyelembevételével számolnunk kell azzal, hogy erdőgazdasági vonatkozásban még hosszabb ideig a szilvikulturális nyártermelés fog döntő szerepet betölteni és az inkább már agrikulturális jellegű plantázsművelés csak egyes helyekre korlátozódik. Témám talán sokak szerint visszafejlődést jelent a szálerdő üzemmódhoz viszonyítva, de a faipar igényének, az alsódunaártéri erdőgazdálkodás adottságainak, továbbá az ártér szinte kimeríhetetlen termőtalajának szemszögéből ítélve a gondolatot mégis figyelemreméltónak tartom. Sarj erdeink fatermőképességének kérdésével legutóbb Sali Emil (Az Erdő V. évf. 2. sz.) foglalkozott. Megállapítása szerint a nemesnyárak viszonylatában a sarjak kezdettől fogva alacsonyabb fatömeget adnak, mint a száleredetű állományok. Adatait üzemtervi fafajstatisztikákból állította össze. Helyszíni felvételeim ezen átlagos adattól eltérőek, így érdemesnek tartom azokat megismertetni és azon keresztül a kutatómunka kiszélesítésének gondolatát, annak problémáit felvetni. A feldolgozott terület a Baja III. 71/a jelű erdőrész. Területe: 1,37 hektár. Fafaj: korainyár 90%, fehérfűz 10%. Származása: tuskósarj. Kora: az évi tenyészeti év végén üzemterv szerint 15 év, évgyűrűk számlálása szerint a tényleges kora: 16 év. A jó vízgazdálkodású öntéstalaja és egyéb termőhelyi viszonyai nemesnyár telepítésre kedvezőek. A területet a háború utáni kialakulatlan
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
Gondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról
Gondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról HALUPA LAJOSNÉ A fásítás fogalma általában nem adja vissza azt, amit a fogalom alatt a dolgozó szakemberek értenek. E feladatkörbe ugyanis beletartozott
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
Heil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
A málna- és szedertermesztés gazdaságossága
A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő
Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
Kaán Károly Országos Fásítási Program megvalósításának gyakorlati lépései
Kaán Károly Országos Fásítási Program megvalósításának gyakorlati lépései Kaán Károly eredeti terve és annak tanulságai Megvédeni és szerkezetükben javítani, a természetes állapotukhoz minél közelebb visszavinni
Fás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
Agrárerdészet. gazdagítsuk életünket fákkal
Agrárerdészet gazdagítsuk életünket fákkal Telepítsünk több erdőt! agrárerdészet Termeljünk több élelmiszert! Erdészet Mezőgazdaság Mi is az agrárerdészet? Milyen előnyökkel jár az agrárerdészet? Hol található
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban
Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
A KISZ szervezetek és úttörőcsapatok feladatai a VIII. osztályt végzett diákok mezőgazdasági tanulónak való beiskolázásának segítésében
A KISZ szervezetek és úttörőcsapatok feladatai a VIII. osztályt végzett diákok mezőgazdasági tanulónak való beiskolázásának segítésében A KISZ Szolnok megyei Végrehajt* Bizottságának határozata 1962 ~
Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Melléklet:
Ügyszám: 6513-4/2018. Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Kánya László Melléklet: Közlemény + kérelem Telefon mellék: (42) 598-930 /223 http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/6513-2018 Varga Zoltán
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
E L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Csatlakozás a Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát kezdeményezéshez Előadó: Ottó Péter
O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat
1. oldal (összes: 7) A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt
Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok
Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Az öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
ÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN
634.0.627.9 Mészáros István ÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A Hajdúnánási Állami Gazdaságnak Hajdúböszörmény határában fekvő területét korábban ősgyep borította, amely
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v
Erdészasszonyok a homokon
Az általános iskolában csodabogárnak nevezték a lányomat, aki az anyatejjel szívta magába az erdő szeretetét jegyezte meg Julika, aki a kis Katalint óvodai szünet idején beültette az UAZ-GAZ terepjáró
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Melléklet: Közlemény + Kérelem és mellékletei Telefon mellék:
Ügyszám: 5690-3/2018. Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Kánya László Melléklet: Közlemény + Kérelem és mellékletei Telefon mellék: (42) 598-930 /223 (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/5690-2018)
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Magánerdősök 2016. évi
Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
Az öntözés, mint megelőző technológia
Új utak a hazai aszálykezelés területén Az öntözés, mint megelőző technológia az aszály elleni küzdelemben Bíró Tibor Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Szarvasi Campus Célok
Néhány adat a pusztavacsi erdészet nemesnyár telepítéseiről
Néhány adat a pusztavacsi erdészet nemesnyár telepítéseiről IlfüTA FERENC erdészetvezető A pusztavacsi erdészet a Duna Tisza közén, a Duna Tisza közi vízválasztón fekszik. Területe 4900 ha. Jelenlegi állománya:
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás
Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
Mezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark
Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,
A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
A víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE
AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink
Tavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com
Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Tavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com Születési dátum 1976. 02. 02. SZAKMAI TAPASZTALAT 2010. 07. 20. 2014. 09. 21. termelési vezérigazgató-helyettes
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
A magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE MINT A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK
HOZZÁSZÓLÁS * A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE MINT A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK A termelés fokozásának két legfontosabb eszköze: 1. a termelékenység emelése, 2. a munkaerő létszámának növelése L TÉNYEZŐJE A szocialista
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter
IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN
DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!
2013. október 4. Galambos Annamária
Az ÚMVP 2007-2013 jelenlegi állása, 2014-ben megnyíló erdészeti jogcímek 2013. október 4. Galambos Annamária Agrárfejlesztési Főosztály Az ÚMVP erdészeti jogcímeinek 2007 2013 as felhasználása (forrás:
Ötmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill
A 150 esztendőnél is régebb múltra visszatekintő amerikai cég magyarországi leányvállalata 1995 óta van jelen hazánkban, azóta pedig három városban s öt telephelyen foglalkozik egyebek között takarmánygyártással,