Tartalomjegyzék. Bevezető 8. A kert megtervezése 24. A ládák és szerkezetek felépítése 38. A talaj 70. Hogyan ültessük be a kertládát?

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Bevezető 8 A kert megtervezése 24 A ládák és szerkezetek felépítése 38 A talaj 70 Hogyan ültessük be a kertládát? 92 Termesztés és aratás 118 A függőleges kert 136 A szezon meghosszabbítása 150 Különleges kertek és kertészek 164 Zöldségek, saláták és fűszernövények 174 Virágok 232 Függelék 250 Szójegyzék 266 Tárgymutató és köszönetnyilvánítás 270

3 1 Bevezető Garantálom, hogy a ládakertészetben mindenki számtalan sikerélménnyel gazdagodhat. Ezt nem csak onnan tudom, hogy jómagam több mint 30 évet töltöttem a módszer tökéletesítésével, hanem azóta is kapom a visszajelzéseket, hogy kinek milyen kevés munkával mennyit termett ez a kis kincsesláda. A következőkben bemutatom, hogyan jutottam el idáig. A saláta a legkönnyebben termeszthető zöldségek egyike, és számtalan színben pompázik

4 10 bevezető Bevezető A hagyományos módszerek követésével rengeteg erőfeszítésbe kerül a saját termény nevelése, a vetés és ültetés lehetőségeivel végzett kísérleteim és tanulmányaim azonban rávezettek, hogy létezik más lehetőség is. Mel Bartholomew Minden 1975-ben kezdődött, amikor otthagytam mérnöki tanácsadói pályafutásomat, és elhatároztam, hogy hobbiból kertészkedni kezdek. Csak ezután kezdtem felfedezni, mennyire kevéssé hatékony a hagyományos kertészkedés gyakorlata. Miért kell az egész kertet végigspriccelni tápszerekkel? Miért ültetjük a növényeket hosszú sorokba úgy, hogy széles ösvények maradjanak közöttük? Miért kell a teljes talajfelületet megművelni, amikor a termény annak csupán egy töredékét foglalja el? Azután azon töprengtem, miért kell a frissen feltört földet megint letaposni a lépteinkkel? És végül, különösen a nagy víztakarékosság korszakában, miért kell az egész területet megöntözni, amikor a növények csupán egy kétméteres sáv középső 15 centiméterét foglalják el? Sokat töprengtem ezeken a kérdéseken, de mindig ugyanarra az eredményre jutottam: abból, ha az ember rendszeresen tápszerez és öntöz egy beültetetlen földdarabot, csak egyvalami keletkezhet: gyomok! soronként ültetni Miért kell mindenből egy egész sornyit ültetni? Ha például a kertem 10 m széles, valóban kell nekem annyi káposzta, amennyi ezen a 10 méteren megterem? Ha 30 cm-enként számoljuk, ez legalább harminc fej káposztát jelentene. Mi szüksége lenne bárkinek egyszerre harminc fej káposztára? Ha mindent egyszerre ültetünk, nem logikus, hogy beérni is egyszerre fog? Egy farmernek ez talán javára válna, de egy otthon kertészkedő amatőrnek már minden bizonnyal sok az a harminc fej. Hányan mennek el a boltba, hogy az évnek ugyanabban a szakában megvegyenek harminc fej káposztát? Képtelenség, ugye? Akkor miért kellene így termeszteni? Az egyetlen helyes megoldás az aratás elcsúsztatása, ezt pedig úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha már a vetés idejét elcsúsztatjuk, amennyire lehet, és mindenből kevesebbet termesztünk. Utazásaim során számtalan helyen kerestem már a választ a kérdéseimre, de mindenhol mindenki ugyanazt felelte: Azért, mert mindig is így csináltuk! Erre pedig mindig azt feleltem: Rendben, majd akkor én feltalálom a jobb módszert.

5 bevezető 11 A hosszú sorokban való ültetésnek nagy hagyománya van, de tényleg kell az a sok káposzta? A ládakertészet módszere kisebb területen kisebb adagok megtermesztésére törekszik, ezért munka- és helytakarékos megoldás A probléma részeként felfedeztem, hogy a soronként ültetés valójában a nagyüzemi gazdálkodás lekicsinyített mása. Az egyenes sorok nagyon praktikusak, ha traktorral és kombájnnal kell művelni őket, egy otthoni kertben azonban csak helypazarlást jelen tenek. Tapasztalatok az elhelyezéssel Csak hogy lássam, működik-e az elgondolásom, két sort csupán 15 cm távolságban ültettem el, és működött! A növények két sorban is ugyanolyan jól érezték magukat, mint egyben, csupán arra kellett figyelni, hogy minden irányban megmaradjon köztük a 15 cm-es távolság. A következő lépés egy tripla sor volt. Itt is ügyeltem a növények közötti a 15 cm-es távolságra. Megint csak bevált! Ebből már magától következett a kérdés, hogy milyen széles ségben lehetne ezt megcsinálni? A válasz pedig: olyan szélességben, hogy az ember még elérje a közepét, nagyjából tehát karhossznyira. A termés azonban még mindig sokkal több volt, mint amit fel tudtam használni. Mi volt tehát a kézenfekvő megoldás? A sorok megrövidítése. Addig-addig rövidítgettem őket, amíg már csak egyetlen 30x30 cm-es négyzetem maradt, amelyben egységenként 4 növény helyezkedett el, ha 15 cm-es távolságra ültettem őket. Összességében tehát ha egy növény 30 cm-es teret igényel, csak egyet kell egy négyzetbe ültetni. Ha csak 15 cm kell neki, egy ugyanakkora négyzetbe már 4 is elfér. Ha 10 cm is elég neki, már kilencet ültethetünk egy egységbe. Ha ezt a távolságot 8 cm-re csökkentjük, máris tizenhat növény fér el ugyanekkora helyen. Hát nem sokkal egyszerűbb ez a módszer?

6 12 bevezető Arra is rájöttem, hogy akár minden kis parcellára különböző terményeket lehet ültetni, a helyszükséglet függvényében egy, négy, kilenc vagy tizenhat tővel, nem szükséges egy egész sort ugyanazzal teleültetni. Annak, aki kereskedelmi célból gazdálkodik, nyilván előnyösebb, ha mindenből több terem, és egyszerre érik be, hogy aratás után vihesse is a piacra. Otthon azonban sokkal előnyösebb elcsúsztatni az aratás idejét, hogy mindig legyen egy kevés friss, érett zöldség az egész szezonban. Íme, egy 1 négyzetméteres láda 30x30 cm-es parcellákra felosztva. Minden parcellán más növény terem, a növény igényeihez igazodó mennyiségben Mi az a ládakertészet? A ládakertészet egy egyszerű és elronthatatlan módszer, amivel akár a legkisebb helyen is bárki megtermesztheti saját ínycsiklandó zöldségeit és fűszernövényeit. A vetési és ültetési kísérleteimből kifolyólag a veteménysorok egyre inkább megrövidültek, egészen addig, amíg megszületett a fa oldallapokkal ellátott, 1 négyzetméteres kertláda ötlete. A láda talajfelületét vékony falécekkel kilenc 33x33 cm-es parcellára osztottam, azonban ha a lécek szélességét is számításba vesszük, a gyakorlatban 30x30-as négyzetekről beszélhetünk. Ezekbe a parcellákba aztán a kifejlett méretüktől függő mennyiségben különböző növényeket ültettem vagy vetettem. Ha a növénynek 30 cm-es térre volt szüksége (mint például a karfiolnak), egy parcellára csak egyet ültettem, ha viszont csak 15 cm-es helyet kellett

7 bevezető 13 Azokból a növényekből, amelyek 30 cm-es helyet igényelnek (pl. padlizsán), parcellánként egyet ültessünk Azokból, amelyek 15 cm-es helyet igényelnek (pl. saláta), egy parcellára négyet ültessünk Azokból, amelyek 10 cm-es helyet igényelnek (pl. spenót), egy parcellára kilenc is elfér Azokból, amelyek csak 8 cm-es helyet igényelnek (pl. retek), ültessünk tizenhatot hagyni (mint a salátánál), akkor egy parcellán négy is elfért. Ha a petrezselyemhez hasonlóan csak 10 cm kellett neki, kilencet ültettem egymás mellé, ha pedig 8 cm is elég volt, mint a répánál, tizenhatot ültettem. Mi lehet ennél egyszerűbb? A tökéletes fejlődési feltételek megteremtéséhez egy különleges talajkeveréket alkalmaztam, amely egyenlő arányban tartalmazott tőzegmohát, vermikulitot és kerti komposztot. Ez a talajfajta jól tartja a nedvességet, minden tápanyagot tartalmaz, amire csak szüksége lehet egy növénynek, és emiatt tápszerezni sem kell. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy azonnal vethessünk bele anélkül, hogy azt a hagyományos technikákra jellemző, évekig tartó talaj-előkészítés előzné meg. Egy talajkeverékkel töltött kertláda tökéletesen helyettesíti a kertet, és akár a legkisebb helyen, egy erkélyen vagy tetőteraszon is elfér. Alkalmazásával kis helyen sokféle zöldséget, akár virágot is lehet termeszteni, és az aratás idejét is könnyebb beállítani, így

8 14 bevezető folyamatosan friss zöldség kerülhet az asztalra ahelyett, hogy az egyszerre beérő nagyobb mennyiségű termény fele a komposztban végezné. De ennyi elég is volt az elméletből, lássuk a gyakorlatot. Helyek és méretek A veteményeskertben soronként termő zöldségekkel az a legnagyobb baj, hogy túl sok helyet foglalnak. Annyira sokat, hogy a leggyakrabban csak a kert végében férnek el. Így azonban kikerülnek a látótérből, ezáltal a kertész tudatából is, és lassanként egyre kevesebbet foglal kozunk velük. A gyomok azonban törődés nélkül is vígan nőnek tovább, amíg egy idő után megfojtják a terményt, és ha nem figyelünk oda, átveszik az uralmat a kert fölött. A kertládában olyan kicsi helyen annyi minden megterem, hogy akár egy erkély napos oldalán is el lehet helyezni. Ha a láda közel van a házhoz, az jelentősen meggyorsítja és leegyszerűsíti a kertészkedést A ház közelében Minden a lehető legjobban halad. Egy ládakert egy egyágyásos veteményeskert 20 százalékának megfelelő helyet foglal el, ezért a ház közelében is el lehet helyezni. Mivel szem előtt van, több gondoskodás jut neki, amitől mutatósabb lesz, és a termény minősége is javulni fog. A ládakert mérete le is csökkenthető, hogy a ház közelében kellemesebben, ugyanakkor jóval eredményesebben lehessen kertészkedni.

9 bevezető 15 Többé nem kell felásni a talajt, hiszen a kertláda a talaj tetején helyezkedik el. A kemény munkának és a nehéz szerszámoknak is búcsút mondhatunk. Három bárhol hozzáférhető alapanyagból megalkothatjuk a tökéletes talajt, amely mindössze 15 cm mély, és nem kell sem cserélni, sem tápszerezni. A kert egy vagy több feneketlen fakeretből épül majd fel, amelyeket a jobb kinézet érdekében ösvényekkel választunk el, illetve a nagyobb hatás kedvéért felszereljük a tipikus, ládakertekre jellemző lécráccsal. Mivel egyszerre csak kevés vetőmagot használunk, nem kell minden évben újakat vásárolni. A ládák némelyikét akár fenékkel is elláthatjuk, hogy mozgathatókká váljanak, különböző kiegészítőkkel még könnyebben kezelhetővé tehetjük őket, és még jobb hatást érhetünk el velük. Többféle elhelyezés Nem kell az összes termőterületnek egy helyen lennie, többé már nem kell egyszerre művelni vagy öntözni egy nagyobb, összefüggő kertfelületet. A ládákat akárhová elhelyezhetjük, így lehet egy láda például a konyhaajtó közelében, a többi pedig valahol máshol. Több kicsi láda alkalmazása sokkal többféle elrendezést tesz lehetővé, nyugodtan oda lehet tenni, ahol sétálni vagy üldögélni szoktunk, vagy úgy lehet elhelyezni, hogy könnyen rálássunk a házból. Akár az erkélyen, vagy más nyugalmas helyen is felépíthető, hogy pihenés közben gyönyörködhessünk benne. A kert így megterhelő kötelesség helyett az otthon alkotórészévé válik. Virágok hozzáadása Ha a kertládákat a ház közelébe, jól látható helyekre telepítettük, el lehet kezdeni gondolkozni azon, hogyan tudjuk hasznossá és egyben figyelemfelkeltővé is tenni őket. Ennek a legegyszerűbb módja, ha az üres parcellákra virágokat ültetünk, de választhatunk akár színes levélzetű zöldségféléket is. Egyes virágok csupán szépek, és levágva akár a lakást is díszíthetjük velük, mások hasznos rovarokat vonzanak, de léteznek akár ehető fajták is. A ládakertben jól termeszthető virágok leírása a virágok fejezetben (lásd 234. oldal) található. Talajproblémák megoldva! A világ körüli utazásaimon hallott leggyakoribb kérdés az volt, hogy mit lehet kezdeni a helyi talajjal? Annyira nehéz bármit is termeszteni benne Ha olyan rossz a már meglévő talajunk, miért szenvednénk fölöslegesen, hogy feljavítsuk? Nem sokkal egyszerűbb már eleve a tökéletes talajkeverékkel kezdeni, amely szükségtelenné teszi az ásást

10 16 bevezető A ládakertészet sikerének kulcsa, hogy a ládát a helyileg hozzáférhető virágföldek helyett az általam kifejlesztett talajkeverékkel, a Melmixszel töltsük fel. Ebben minden megtalálható, amire egy növénynek szüksége lehet, tehát nem kell tovább tápszerezni és a talaj-előkészítést? Egy kisebb kertben ez ugyan nem lenne olyan megerőltető, de hát egy ládakert sem nagy. A tökéletes talajkeverék használatával tehát búcsút mondhatnánk a fáradságos talajművelésnek. Gondoljunk csak bele, mi következik abból, ha eltekintünk a talaj feljavításától. Többé nem számítana, hogy milyen típusú a talaj, hiszen a tökéletes talajkeverékkel dolgozunk, ami rengeteg időt spórol meg. Nem kell hosszasan elemezgetni a talajt, nem kell megmérni a ph-értékét, még csak azt sem kell tudni hozzá, hogy mi az a phérték. A kertészkedés innentől kezdve színtiszta szórakozás! A Mel-mix Ha tehát a kertben található talaj helyett a tökéletes talajkeveréket keressük, felmerül, hogy miből is áll ez, és honnan lehet megszerezni? A tökéletes elegy három fő tulajdonsággal bír. Először is könnyű és laza, így egyszerűbb dolgozni benne. Másodszor tápanyag-dús, és hozzáadott tápszer nélkül is tartalmazza mindazokat az ásványi anyagokat és vegyületeket, amire egy növénynek szüksége van a fejlődéséhez, végezetül pedig jól tartja a nedvességet anélkül, hogy befülledne. Sok kísérlet után arra jutottam, hogy a tökéletes kombinációt az alábbi három összetevő egyenlő aránya adja: 1 /3 rész tőzegmoha 1 /3 rész vermikulit 1 /3 rész kerti komposzt vagy komposztdarálék.

11 bevezető 17 Ezek a termékek nagy kiszerelésben minden kertészeti nagykereskedésben megtalálhatóak, bár előfordulhat, hogy a vermikulitot külön kell megrendelni, mivel azt általában kisebb adagokban, magról való tenyésztéshez árusítják. Harmadik összetevőnek bátran használhatunk otthon termelt kerti komposztot is. Ha nincs komposztláda a kertben, minél előbb építsünk egyet (lásd 66. oldal) A Mel-mixről részletesebben a 70. oldalon írok. Ez a keverék jól vezeti a vizet, így nem kell félnünk, hogy a nedvesség megáll az alsóbb rétegekben, és elpusztítja a növények gyökerét, ugyanakkor a nedvtartó képessége is jobb, tehát jobban fejlődnek benne a növények. Ezenkívül nagyon kellemes dolgozni vele, tapintásra puha és lágy, és még az illata is jó. Az első két összetevőnek nincs tápértéke, a harmadik azonban minden elképzelhető növényi tápanyagot tartalmaz. A kerti komposzt a talaj legfontosabb összetevője, a saját komposzt használata pedig a kert és a környezet szempontjából is sokkal előnyösebb. A lényeg, hogy a lehető legtermészetesebb legyen. Felépíteni, nem leásni A szakértők éveken keresztül azt hangoztatták, hogy a talajt legalább 30, ha nem 45 cm mélyen meg kell művelni, a saját tapasztalataim azonban egészen mást mutattak, különösen, amikor a saját magam által készített, 1 /3 részben kerti komposztot tartalmazó talajkeveréket használtam. A kérdés: ha 15 cm mély talaj elég az ablakpárkányon álló virágcserepekbe és a nagyüzemi kertészetekbe, miért ne lehetne elég a kertbe is? És miért kellene a komposztot a szegényes talajba keverve felhígítani ahelyett, hogy a tökéletes keverékkel dolgoznánk, és eltekintenénk az alatta lévő földtől? A szakértők nem vettek komolyan, ám a módszer csodálatosképpen működött. Persze nem egy régi stílusú, hosszú ágyásokból álló veteményeskertben, nem is egy emelt ágyásos veteményben, hanem a kertládában. Valóban meg lehet termeszteni bármit is 15 cm mély talajban (függetlenül a talajminőségtől)? Én már évek óta ezt teszem, és nekem mindig is működött. A kérdés már csak az volt, hogy vajon a hosszú répák és burgonya esetében is elegendő-e 15 cm? Erre válaszul egy speciális, 30 cm mély ládát alakítottam ki, amelyben már az említett gyökérzöldségek is gond nélkül megteremnek. Nincs szükség tápszerekre A ládakertet nem kell tápszerezni. Hogyan lehetséges ez, amikor az egész kertészeti ipar nagyrészt a tápszerekre épül? Úgy, hogy ahelyett, hogy az eleve adott talajt igyekszünk feljavítani, már eleve a tökéletes

12 18 bevezető talajkeverékből indulunk ki, ami tartalmaz minden tápanyagot, tehát nem kell külön tápszerezni. A komposzt ugyanis minden szükséges ásványi anyagot és vegyületet tartalmaz. A szakértők persze ezt az ötletet sem találták valami életképesnek, de amint azt már sejtheti az Olvasó megint csak működött a dolog. Évtizedek óta nem használtam tápszert egyik kertemben sem. A weboldalamon (részletek a 37. oldalon) bárki megnézheti, milyen csodaszépek ezek a kertek. És ezek nem csak az első évben ilyenek, hanem a következő, és az összes azt követő évben is! És mindezt ásás, gyomlálás és tápszerezés nélkül értem el. Egyedül a komposztot pótoltam néha benne. Most már csak azt kell kitalálni, hogyan tartsunk össze egy 15 cm mély termőföldréteget a talajszint felett? Természetesen ládában. A láda méretének a meghatározása Úgy gondolom, egy láda keretei közé épülő kert nemcsak a kertbe, de az egész életünkbe is stabilitást és fegyelmet hoz. Amit az ember behatárol, azt könnyebb gondozni, és kényelmesebb lesz vele bánni. Ha 60 cm-re csökkentjük a láda szélességét, akkor könnyebb hozzáférni, ha az egyik oldalát egy fal határolja, vagy ha olyan helyen áll, ahol a szélesebb láda nem férne el, pl. egy kerti út mellett Az 1x1 m-es doboz minden pontja könnyen elérhető, amennyiben 3 vagy több oldalról hozzáférünk Ha van elég hely, a láda hosszát megnövelhetjük, szélesebb azonban már ne legyen, mert akkor nem lehet elérni a közepét

13 bevezető 19 Kertládát könnyen építhetünk farostlemezből, téglából vagy kőből, de készen kapható, egymáshoz csatolható farost-, műanyag- vagy fém ládát is vásárolhatunk. Ezekben a ládákban ötször annyi ter mény terem meg, mint egy ugyanekkora méretű egysoros vetemé nyeskertben, tehát nem kell olyan sok belőlük. Nincsenek elpusztí tandó gyomok vagy megművelendő talaj. A kertláda elhelyezésével könnyedén kiküszöbölhetjük a talaj feljavításával járó munkát és ne héz séget. Az 1x1 m tökéletesen körbejárható, és minden oldalról kényelmesen el lehet érni a közepét, hogy az ottani növényeknek is több gondoskodás jusson, így hát nem kell belépni az ágyásba, és le taposni a nehezen fellazított talajt, tehát eleve ásni sem kell. A láda kertészkedésben így minden összefügg, és tökéletes összhangban működik. Nagyobb kertekben több ládát összeillesztve akár 1x2 vagy 1x3 m hosszú ágyásokat is képezhetünk, amelyek még mindig jól körbejárhatóak és minden pontjuk ugyanúgy elérhető. Ha az ágyás egyik oldala a falnak támaszkodik, a szemközti oldal mentén pedig út vagy közlekedő van, érdemes lecsökkenteni az ágyás szélességét 60 cm-re. Így még könnyebben elérhetjük minden pontját anélkül, hogy útban lennénk az arra haladóknak. A dobozokat bármilyen méretben, bármilyen fából elkészíthetjük. A legegyszerűbb, ha elmegyünk egy építkezésre, és elkérjük a maradék, már nem hasznosítható léceket, de ha vesszük hozzá az anyagot, a puhafa, mint a fenyőfélék, olcsóbb, míg a keményfák, mint a cédrus vagy a tölgy időtállóbb megoldást jelentenek. A keményfa természeténél fogva ellenáll a korhadásnak, a puhafát azonban gyakran vegyi kezelésnek vetik alá, hogy ellenállóbbá tegyék. A tartósítószerek általában mélyen beivódnak a fa pórusaiba, és már korántsem annyira mérgezőek, mint néhány évvel ezelőtt, de akit zavar a jelenlétük, az vásárolhat kezeletlen fát, vagy kibélelheti a ládát műanyag fóliával, hogy a talaj ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a fával. A ládák külső oldalát festéssel díszíthetjük. A vízbázisú festékek tartalmazzák a legkevesebb méreganyagot, azonban nem nyújtanak elegendő védelmet a korhadás ellen. A helyes ösvény Az ösvények szélessége alapvető a kertész biztonsága és kényelme szempontjából, de ezen kívül esztétikai értékkel is bír. Ahhoz, hogy meg tudjam határozni a távolságot, amelyet még mindenki könnyedén elér, egy apró, idős hölgy és egy jól megtermett férfi segítségét kértem. A kísérletből kiderült, hogy 60 cm-re mindketten kényelmesen be tudnak nyúlni anélkül, hogy elveszítenék az egyensúlyukat. Egy ládakertben csak a tényleges termőtalaj igényel művelést és öntözést,

14 20 bevezető Ha tudjuk, mekkora helyünk és hány ládánk van, papíron megtervezhetjük az elrendezést. Arra azonban mindig figyeljünk, hogy a ládák között legyen legalább 60 cm 60 cm 1 méter 1 méter 60 cm nem pedig a teljes, ösvényekkel tagolt kert, a ládákban lévő talaj ráadásul nincs kitéve annak a veszélynek, hogy letapossuk, így nem is kell újra meg újra felkapálni. Mekkora tehát az ideális ösvény? Az eredeti könyvemben 30 cm-t írok, ahhoz viszont, hogy valaki kényelmesen elférjen ezen, igen jó egyensúlyérzékkel kell rendelkeznie, és talicskával is nehéz közlekedni rajta. Most már szélesebb ösvényt javaslok. Bizonyos szempontból még a 60 cm is túl keskeny lehet, ezért az 1 m-es távolságot ajánlom a ládák között, de természetesen mindenki maga dönti el a rendelkezésére álló hely függvényében, hogy mekkora ösvényeket alakít ki. Nem is kell mindegyiknek egyforma szélesnek lennie, különösen, ha sok ládával dolgozunk. Először papíron tervezzük meg az elhelyezésüket, majd ha már megépítettük őket, a valóságban is kipróbálhatunk többféle elrendezést (mielőtt megtöltenénk őket talajkeverékkel), mintha csak az erkélyen rendezgetnénk a kerti bútorokat.

15 bevezető 21 A gyepből kivágott ágyások között megmaradhat a füves ösvény, de ez esetben számoljunk a fűnyírással a szélek mentén Egy gyomálló rétegen elterített mulcs vagy faforgács szárazon tartja az ösvényt és megóvja a gyomosodástól A lépőkővel vagy egyéb kemény anyaggal leburkolt ösvényen minden időjárásnál könnyen megközelíthetjük a kertládákat Az ösvény anyaga Ha a gyepen helyezzük el a kertládákat, nyugodtan meghagyhatjuk a füvet a ládák között, ez esetben azonban számoljunk azzal, hogy az ösvényeket is rendszeresen nyírni kell. Egy másik megoldás, ha az ösvényekről is eltávolítjuk a füvet, és szintezés után egy gyomálló réteget, azon pedig laza forgács- vagy mulcsréteget terítünk el. Ha azonban a veteményes meghatározó helyet foglal el a kert összképében, járólapokkal, lépőkövekkel vagy téglákkal is leburkolhatjuk az ösvénye ket, hogy egységesebbnek hasson, és könnyebben beilleszthessük a kert egészébe. Rácsok és a vetemény elhelyezése Amikor megmutatok valakinek egy rács nélküli kertládát és megkérdezem, szerinte mennyi és hányféle növény fér el benne, a legritkább esetben tudja csak megmondani, mivel egy 1x1 m-es láda nagyon kicsinek tűnik. Amikor azonban felteszem a rácsot, mindenkinek fény gyúl a fejében. Aha, tehát így kilencféle növényt lehet termeszteni, és amikor az egyiket learattam, csak teszek abba a parcellába még egy kanál komposztot, és beültetem ismét anélkül, hogy bármi mást megzavarnék vele! És ez pontosan így is van. Számtalan összefüggő oka van annak, hogy miért érdemes minden egységben különböző zöldségeket termeszteni, és ahogy tovább olvasnak, ezt mindenki maga is beláthatja majd. Ilyen okok pl. az egyenletesebb tápanyag-felhasználás, a túlültetés megakadályozása, az aratási idő elcsúsztatása, a gyomok és kártevők kiküszöbölése, a kert szépsége, együttes ültetés, a vetésforgó leegyszerűsítése, az ülte-

16 22 bevezető tési idő lefeleződése, és sok más, amit ez a szokatlan és innovatív kerté szeti módszer eredményezhet. Rács nélkül a kert elveszíti a jellegét, ha csak puszta ágyásokból áll, a legtöbb ember tekintete elsiklik fölötte. Az impozáns, rácsos ládák láttán azonban biztos felkiáltanak majd: Mi az? Nagyon jól néz ki! Ha a harmincéves tapasztalatomat egyetlen tanácsba kellene sűrítenem, ezt mondanám: semmiképpen ne drótból vagy egyéb hajlékony anyagból készítsük a rácsot! A merev, tartós és jól látható rácsozat a kert meghatározó látványeleme, de nemcsak látványnak elsőrangú, hanem jelentősen megkönnyíti a kertész munkáját is. A rács határozott jelleget ad a kertnek, és a segítségével sokkal könnyebben áttekinthetjük a veteményeinket. A rács nélküli ládakert nem is ládakert! Ha kicsíráznak az elvetett magok, a legerősebbek kivételével vágjuk ki az összes palántát, hogy megkapjuk a megfelelő mennyiséget Eredményesebb vetés Amikor először elkezdtem kertészkedni, óriási pazarlásnak tartottam, hogy egy egész csomagnyi magot kell vetni egyetlen sorba. Alig akartam elhinni, hogy ez az általános szokás. Miért szórna el bárki is egy egész csomagnyi magot, amikor úgyis tudja, hogy a palánták 95 százalékát ki kell majd ritkítani, hogy a megmaradók között meglegyen a kellő távolság? Mi lenne, ha minden egyes lyukba csak egy kevés, mondjuk egy csipetnyi mag kerülne? Sok emberen teszteltem ezt a módszert, hogy lássam, fel tudnak-e venni egy csipetet, és ez tűnt a legjobb megoldásnak.

17 bevezető 23 Vágjuk, ne tépjük! Nem vagyok a ritkítás híve (ez az, amikor a kertész a legerősebb palánták kivételével az összes többit kihúzgálja), mert sok munkával jár, és kárt tehet a megmaradó növények gyökérzetében is. Ha az ember csak egy csipetnyi magot ültet egy lyukba, és több palánta bújik ki egy helyen, elég csak fogni egy ollót, és a fölöslegeseket tőből levagdosni. Ezzel a módszerrel érintetlenül maradnak a gyökerek, és elkerülhetjük, hogy véletlenül azt a palántát is kirántsuk, amelyiket nem akartuk volna. Az egyetlen feladat, hogy a kertész elég erőt gyűjtsön ahhoz a bizonyos vágáshoz. Hordozható ládák Most már nincs szükség a fáradságos talaj művelésre, hiszen csupán 15 cm mély, könnyű talaj keverékkel dolgozunk. Ha az 1x1 m-es ládánkat vízelvezető nyílásokkal ellátott farostfe nékkel szereljük fel, bárhova áthelyezhetjük az eredeti helyéről, hogy a legjobban alkalmazkodhasson az időjáráshoz, egy esemény hez, helyzethez vagy egy adott személy igé nyeihez és képességeihez. Ha ez a méret vala milyen okból túl nagy vagy nehéz, használ hatunk könnyebben mozgatható 60x60 cm-es, vagy akár 60x120 cm-es ládákat is. A kisebb kertládák akármelyik erkély tökéletes kiegészítői lehetnek, és ha többet használunk, szinte mindig lesz olyan, amelyet éppen teljes pom pájukban nyíló virágok vagy aratásra kész, dús zöldség ágyások ékesítenek. A többit addig eltehetjük kevésbé látható Anne írja Az Ön módszere vett rá arra, hogy több sikertelen kísérlet után újra megpróbálkozzak a zöldségtermesztéssel. helyre. Egy körkörös rendszerben mindig lesz olyan láda, amelyet közszemlére tehetünk, hiszen nincs is impozánsabb látvány, mint egy virágoktól, zöldségektől vagy fűszernövényektől roskadozó kertláda. Ha éppen a kertészkedésről folyik a szó, a kertész a hiszem, ha látom meggyőző erejét is bevetheti a ládakerttel. Így ráadásul a leggyakoribb kérdésre sem kell majd válaszolnunk: Hogyan lehetséges egyáltalán 15 cm mély talajban bármit is termeszteni? Vagy Hogyan terem meg bármi is tápszerek nélkül? Elég csak mosolyogva a kertre mutatni! A ládakertészetben az a legjobb, hogy kortól, körülményektől, lakóhelytől és képességektől függetlenül bárkinek, bármikor elérhető közelségbe hozza a kertészkedés élményét.

18 2 A kert megtervezése A ládakertet leginkább kültéri körülményekhez érdemes igazítani. Ebben a fejezetben megmutatom, mire a legérdemesebb odafigyelni a kert tervezésekor, és végigvezetem az Olvasót ennek lépésein. A tervezéssel később rengeteg időt spórolhat meg a kert gondozásánál és az aratásnál! Egy kis tervezéssel a nyár kezdetétől folyamatosan friss zöldséghez juthatunk

19 26 a kert megtervezése A legalapvetőbb kellékek Ebben a fejezetben bemutatom a ládakertészet alapvető kellékeit, a ládák méretét és számát, az elrendezés és a dekoráció lehetőségeit. A végső cél egy mutatós és egyben hasznos kert kialakítása. A doboz formáját kell először megtervezni, majd megkeresni, hová illik a legjobban, vagy először az elhelyezést érdemes kitalálni, majd ahhoz tervezni a ládát? A láda alapanyaga A ládakert megfelelően elhelyezett kertládákból és az azokat elválasztó ösvényekből áll. A ládákat az Olvasó maga is megépítheti fából, téglából vagy kőből, de akár előre gyártott, emelt ágyások számára készült, egymáshoz illeszthető ládákat is vásárolhat. A bolti verziók fából, műanyagból vagy fémből készülhetnek. A puhafa gyorsan elkorhad, ezért érdemes keményfát (cédrust vagy tölgyet) használni, amely drágább ugyan, de sok kal tartósabb. A ládákat megépíthetjük mes terséges farostlemezekből vagy újrahasznosított műanyagból is. Tapasztalatom szerint a legjobb fa az, ami ingyen van; ilyet bármelyik építkezésről beszerezhetünk, csak kérdezzük meg a brigádvezetőt. Ha mégis vesszük a faanyagot, a legtöbb barkácsáruházban külön költség nélkül méretre vágják. Mennyi az elég? Egy 1x1 m-es, 30x30 cm-es szekciókra osztott kertládában elegendő zöldség terem ahhoz, hogy 1 fő a termő időszak minden napján friss salátát ehessen. Egy másik láda minden napra biztosítja ugyancsak 1 fő napi zöldségszükségletét. Egy újabb dobozban bármiből többet termelhetünk, hogy elrakhassuk későbbre vagy másoknak adhassuk, tehát fejenként mindenkinek 1, 2 vagy 3 ládára lesz szüksége, attól függően, hogy ki mennyit eszik. Három láda használata Ha csak három láda áll rendelkezésre, termeszthetünk többféle növényt egy főre, vagy egyfélét egy háromfős család számára 1 méter Salátafélék Zöldségek Eltenni valók

20 a kert megtervezése 27 A különböző méretű ládák elrendezése sokat dobhat a kert megjelenésén, azonban minden képpen tartsuk magunkat a 30x30 cm-es rácsok alkalmazásához. Az 1x1 m-es kertládát akár egy 2x1 m-es láda fölött, piramisszerűen is elhelyezhetjük az elrendezésről azonban később. A család és a kert Egy átlagos konyhakert 40 négyzetméter, egy 8 ládából álló ládakert, amelyben ugyanaz a zöldségmennyiség terem, ennek csupán a 20 százalékát, tehát az egyötödét teszi ki, ami elég jelentős különbség. Egy átlagos család ellátása Méretre igazítás Minden egyes magyarázatomban igyekszem kihangsúlyozni a hagyományos kert és a láda kert közötti különbségeket. Ha egy szobában vagyok, középre állok, és mindkét irányba kinyújtott karral ezt mondom: Ha ez a szoba a kert, akkor a ládakertészethez erre a részre nem lesz szükség. Ezzel máris megfeleztem a szobát. Ezután a megmaradó fél felé fordulok, ismét megfelezem a kinyújtott karommal, és megint így szólok: Erre a részre sem lesz szükség. Ezzel azt a fél Egy két felnőttből és két gyermekből álló család ellátásához a következőkre lesz szükség: 9 parcellányi saláta + 9 parcellányi zöldség = fejenként 18 parcella 4 ember x 18 parcella = 72 parcella Ez a 72 parcella nyolc 1x1 m-es ládában fér el, de sok munkát megspórolhatunk, ha inkább nagyobb, 2x1 m-es ládákat építünk, hiszen ebből csak 4 kell majd. A ládák méretét a kert adottságainak megfelelően variálhatjuk is. Ha többlettermést szeretnénk, a kiszámolt értékhez adjunk hozzá legfeljebb 1 ládát fejenként, ám érdemes először csak a legszükségesebbeket megtermelni, mert kicsiben kezdeni sokkal egyszerűbb. A helyszükségletet az alábbi táblázat segítségével számolhatjuk ki. Hány egységnyi kert kell a családnak? Családtagok Anya Apa Nagyszülő 1. gyerek 2. gyerek 3. gyerek Egyéb 30x30 cm-es parcellák száma Saláta Zöldségek Összesen: Többlet Összesen A szükséges ládák mennyiségének kiszámolása Először állapítsuk meg a családtagok számának megfelelő parcellamennyiséget, és annak az összegét osszuk vissza a ládákra 72 parcella/9 (parcella ládánként) = 8 láda

21 28 a kert megtervezése helyiséget is félbevágom, majd hozzáteszem: És ez még mindig túl nagy. Ennek a sarkát is levághatnánk, hogy csak a terület 20 százaléka maradjon meg. Ezen a területen a ládakertekben éppen annyi zöldséget termeszthetnénk, mint a hagyományos módszerrel az egész szobában. Ezt bárki megpróbálhatja a saját szobájában, hogy meggyőződjön róla. A hely drasztikus csökkenése eszébe juttatja majd a munka, fáradság és a szükséges felszerelés csökkenését is, illetve rájön, mennyi lehetőség rejtőzik egy kertben, amit ott helyez el, ahol csak akar. Ha felfogjuk, mennyivel kisebb hely kell egy ládakertnek, megtettük az első lépést a teljes rendszer megértése felé, így azután fokozatosan felfedezhetjük a ládakertészet megannyi előnyét. Minden egy ládában Mennyi salátát lehet szedni egy ilyen pici kertből? Többet, mint bárki képzelné. Illusztrációképpen alább felsorolok néhány példát, hogy mennyi mindent lehet learatni a nyár elején egy átlagos ládakertből. Kezdjük kicsiben! Ha megvan az építendő ládák végleges száma és elhelyezése, nem kell mindjárt az összeset megcsinálni. Sokkal észszerűbb ehelyett három lépésben kivitelezni a tervet. Ha az első szezonban (például tavasszal) csak a végleges kert egyharmadát műveljük meg, a learatott termény mennyiségéből már következtethetünk arra, hogy helyesen határoztuk-e meg az egy főre jutó szükségletet. Ezután a következő évben vagy nyáron továbbléphetünk, és a terv második harmadához igazodva további ládákat állíthatunk fel. Nyár végén, ha még mindig nem értük el a szükséges terménymennyiséget, már előkészíthetjük a maradék ládákat az őszi ültetéshez. Persze bárki nyugodtan kialakíthatja rögtön az eltervezett teljes kertet is, annak függvényében, hogy mekkora a családja és mennyi terményt szeretne learatni, de akkor sem kell rögtön az egészet bevetni. Láttam már embereket, akik túl nagyravágyóan kezdték, és alábecsülték a ládakert kapacitását, aztán nem tudtak mit kezdeni a rengeteg terménnyel. A kertjük nagyobb volt, mint amekkorára valóban szükségük lett volna, ami több munkával is járt, miközben ők még éppen csak tanulták az új módszert. Ezért érdemes inkább kisebben kezdeni. Aki nem szeretné feladni a hagyományos, egyágyásos veteményeskertjét sem, annak először érdemes csak egy vagy két ládát telepíteni a hagyományos kert egyik sarkába. A ládákban ekkor is Mel-mixet