E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Átírás

1 E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat január VI. évfolyam 1. szám A hónap témája A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény módosítása Az előző lapszámban a tűzvédelem tárgyában történő legfontosabb változásokat már közöltük, jelen lapszámban a katasztrófavédelmi törvény módosítását mutatjuk be. 1) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXCII. törvény A 193. sz. közlönyben megjelent az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXCII. tv. I. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) pontja helyébe a következő rendelkezés 13. Külső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: december 16. A hónap témája A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény módosítása Aktuális 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szén-monoxidérzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) változásai SZABVÁNYÚJDONSÁGOK Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre telje sen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: tuzved1401 Kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám

2 küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 31. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. III. A Kat. 4. (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés (A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:) b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására A Kat. 4. (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés (A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:) e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. IV. A Kat a helyébe a következő rendelkezés 18. (1) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában. (2) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vehetnek részt. [Az eddigi (1) bekezdés került átszámozásra] (3) Az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban önkéntesen segítséget nyújtó személyek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot. (4) A önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei a katasztrófák elleni védekezésben önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezet és a 18/A. szerint minősített önkéntes mentőszervezet (a továbbiakban: minősített önkéntes mentőszervezet) részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A Kat. 13. alcíme a következő 18/A. -sal egészül ki: 18/A. (1) A védekezési feladatokba csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet vonható be. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az önkéntes mentőszervezetet kérelmére minősíti. A minősítési kérelemhez csatolni kell az önkéntes mentőszervezet tagjának a (8) bekezdés szerinti adatait, valamint az adatok kezelésére vonat kozó hozzájáruló nyilatkozatát. (2) Ha különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el. (3) A minősített önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban. (4) A minősített önkéntes mentőszervezet tagjai részére a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv visszavonásig érvényes egységes mentési igazolványt ad ki, valamint adatváltozás esetén a mentési igazolvány cseréjéről gondoskodik. (5) A minősített önkéntes mentőszervezet tagja a kárhelyszínen intézkedésre jogosult személy felszólítására köteles a mentési igazolványát felmutatni január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem

3 (6) A mentési igazolvány adattartalma: a) a minősített önkéntes mentőszervezet megnevezése, b) a minősített önkéntes mentőszervezet tagja arcfény képe, c) a minősített önkéntes mentőszervezet tagja neve. (7) A mentési igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. (8) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának elrendelése, az önkéntes mentőszervezet tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a minősített önkéntes mentőszervezetekről és azok tagjairól vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) kezeli a tag a) természetes személyazonosító adatait, b) arcfényképét, c) telefonszámát, d) beosztását, e) szakterületére, szakképzettségére vonatkozó adatait, f ) élet- és felelősségbiztosításának meglétére vonatkozó adatait, ha van, akkor biztosítási kötvényszámát, g) oltásainak típusára, érvényességi idejére vonatkozó adatait, h) nyelvtudására vonatkozó adatait, i) útlevélszámát. (9) A (8) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén az adatokat a minősített önkéntes mentőszervezet tagja a mentőszervezet vezetője útján az adatváltozás időpontjától számított 15 napon belül szolgáltatja. (10) A mentési igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezet megszűnésekor, a minősített önkéntes mentőszervezeti tagság megszűnésekor, a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának halála esetén, a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának adataiban bekövetkezett változás esetén vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött együttműködési megállapodás megszűnésekor visszavonja és érvényteleníti. (11) A (8) bekezdés alapján nyilvántartott adat ha törvény eltérően nem rendelkezik más szerv részére nem továbbítható. (12) A minősített önkéntes mentőszervezeti tagság megszűnése, valamint a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának halála esetén a tag adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. V. A Kat. 23. (4) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:) l) irányítja a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátását. VI. A Kat. 26. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (2) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel, vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és vagy a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti. VII. A Kat. 27. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a településszerkezeti tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltetői viseli. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabály határozza meg. A Kat a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A településszerkezeti terv módosításának költsé geit az üzemeltető viseli. Az e törvény IV. fejezete alapján kiadott hatósági döntés nem tartalmazza a településszerkezeti terv módosításának költségét, viselésének módját. A Kat. 27. (3) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Az üzemeltető köteles külön jogszabály szerinti eljárásban bejelenteni a hatóságnak az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám 3

4 b) a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatása, c) az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának jelentős változása esetén. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján felülvizsgálati eljárásban a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak az iparbiztonsági hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható. VIII. A Kat. 35. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (2) Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az iparbiztonsági hatóság a 25. (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza. IX. A Kat a helyébe a következő rendelkezés 42. Az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot továbbá a megyei védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes anyagokról, c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, d) a megtett intézkedésekről. X. A Kat. 45. (3) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére a (3)-(4) (4) (5) bekezdésben foglalt kivétellel veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendelete közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszóró útján is kihirdethető (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. A rendkívüli kihirdetésről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik. (5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával szóban történik. A rendkívüli kihirdetés során a rendelet sorszámára nem kell utalni. X. A Kat a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Veszélyhelyzetben a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása. XI. A Kat a a következő l) ponttal egészül ki: (Polgári védelmi feladat:) l) közszolgáltatás ellátásának kiesésekor az emberi életben, egészségben és az anyagi javakban esett kár megelőzése céljából a közszolgáltatás ideiglenes ellátásáról történő gondoskodás. XII. A Kat a a következő (3) (5) bekezdéssel egészül ki: (3) A polgármester kérelmére a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki a) egyéni helyzete, b) munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot. (4) Az (1) (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített személyek polgári védel január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem

5 mi szolgálat ellátására és megjelenésre nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, beosztásukat meg kell szüntetni. (5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti személyek adatszolgáltatási kötelezettsége csak a (2) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2) bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilatkozata irányadó. XIII. A Kat. 72. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (4) A (2) bekezdés szerint átadott adatok felhasználásával a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi területi szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a polgári védelmi szervezetbe történő beosztáshoz, a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez, az igazolványban szereplő adatok ellenőrzéséhez igényelhető adat. XIV. A Kat. 80. a) pontja helyébe a következő rendelkezés (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:) a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölését, a helyi szervek jogállását és kijelölését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági ügyeiben eljáró szerv kijelölését A Kat a a következő q) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:) q) a veszélyes anyagok, veszélyes áruk telephelyi tárolásának katasztrófavédelmi szabályait XV. A Kat. 81. e) pontja helyébe a következő rendelkezés (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:) e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagitechnikai ellátásának és alkalmazásának szabályait, valamint a polgári védelmi szolgálatra önként jelentkezésre, a jelentkezés visszavonására és az ezekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó speciális szabályokat Hatályát veszti: 55. (3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni. 2) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló július 4-ei 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek átültetéséhez szükséges törvényi módosítások XVI. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem működésére műszaki üzemeltetése felett. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám 5

6 A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő föld alatti vagy föld feletti technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló úszó vagy egyéb felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. A Kat pontja helyébe a következő rendelkezés 28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására) és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül. A Kat. 3. -a a következő 31a. ponttal egészül ki: 31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok beleértve a tároló tevékenységet is az üzemen belül bármely létesítményből kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét. XVII. A Kat. 4. (3) bekezdés a) d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A törvény IV. fejezetének hatálya a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel nem terjed ki:] a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 1. (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban többek között fúrólyukakon át történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő és ülepítőmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is A Kat. 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve. XVIII. A Kat. 27. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását. A Kat. 27. (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés (Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizs január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem

7 gálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) c) a alkalmazott jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatának jelentős változása [esetén.] A Kat. 27. (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgá lati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) d) az üzem besorolásának megváltozása [esetén.] XIX. A Kat a helyébe a következő rendelkezés 29. Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetmegelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket. XX. A Kat a helyébe a következő rendelkezés 36. Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az külön jogszabályban e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart. XXI. A Kat a helyébe a következő rendelkezés 87. E törvény 3. -ának 1 4., 11., , , pontja, 4. (3) (3a) bekezdése, és IV. fejezete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének ellenőrzéséről kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Aktuális 1) 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról december 4-én megjelent a belügyminiszter 64/2013. (XII. 4.) BM rendelete a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 1. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény 9. (5) és (6) bekezdésében meghatározott [(5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtérösszeköttetésben lévő helyiségekben van. (6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.] kötelezettség vonatkozásában bármely, Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes az előbbiektől eltérő államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően elő E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám 7

8 állított szén-monoxid-érzékelő berendezés alkalmazása elfogadható. Ez a szabály december 5-étől hatályos. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) módosításáról A módosítások január 1-jétől hatályosak. Az R1. 1. (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: a) az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy; b) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a 6. e) pontban meghatározott végzettséggel és középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkezik. c) az 1. melléklet 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a tűzállóságot növelő burkolat beépítését, karbantartását nem jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmény teljesítése érdekében végzi. A kivétel célja, hogy olyan esetekben, amikor a tűzgátló burkolat nem az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelése érdekében kerül létrehozásra, hanem látvány, célszerűség (gipszkarton válaszfal) vagy egyéb olyan céllal, ami az épület jogszabályban előírt tűzvédelmi tulajdonságát nem befolyásolja, ne kelljen szakvizsgával rendelkeznie a beépítést végző személynek. A tűzállóságot növelő burkolatok beépítése, karbantartása esetén annak érdekében, hogy az alapvetően saját használatú felhasználást térelválasztást vagy tető gipszkartonnal történő burkolását az R1. előírásai ne korlátozzák, indokolt a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek körének szűkítése. Így alapvetően azoknak kell tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványt szerezniük, akik tevékenységüket olyan helyen végzik, ahol emberek nagy számban fordulnak elő, és az építményszerkezetre van tűzvédelmi követelmény. Az R1. 5. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat úgy kell közölni a tűzvédelmi hatósággal, hogy az a tűzvédelmi hatóság a bejelentést legalább az oktatás vagy a tűzvédelmi szakvizsga időpontja előtt nyolc nappal korábban megkapja. A normaszöveg az egyértelmű jogértelmezés érdekében került pontosításra, illetve az elmaradt szakvizsga esetén az oktatásszervezőnek lehetősége van csak a szakvizsgát bejelenteni, amennyiben a szakvizsgára való felkészítést megtartotta. Az R a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: [(1) Az oktatásszervező az oktatás és a szakvizsga megkezdése előtt írásban, vagy a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által megadott elektronikus levélcímre bejelenti a) oktatás esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és időtartamát, b) szakvizsga esetén annak helyét (pontos címét), kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc), c) a szakvizsgabizottság tagjainak, elnökének nevét, az adott foglalkozási ághoz tartozó bizonyítvány számát és nyilvántartási számukat, d) a foglalkozási ág vagy munkakör 1. melléklet szerinti sorszámát és megnevezését. (2) A bejelentésben jelezni kell a felkészítés módját. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat úgy kell közölni a tűzvédelmi hatósággal, hogy az a bejelentést legalább az oktatás időpontja előtt nyolc nappal korábban megkapja. (4) Az e rendeletben előírt feltételek hiányában az oktatást megtartani és a szakvizsgát lefolytatni nem lehet. (5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban bejelentett adatokban az oktatás, szakvizsga időpontjának kivételével bekövetkező esetleges változást, az illetékes tűzvédelmi hatósággal az oktatás vagy a szakvizsga időpontja előtt legalább egy munkanappal korábban, elektronikus levél útján és szóban is közölni kell. A szakvizsga helyszíne csak az adott településen belül változtatható, az oktatás, szakvizsga időpontja nem változtatható. (6) Az oktatásszervező bejelentésében legfeljebb 3 fő tartalék szakvizsgáztató személyt nevezhet meg az (1) bekezdés c) pont szerinti adatok megadásával, aki szük január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem

9 ség esetén a vizsgabizottság elnökét, tagját helyettesítheti. A helyettesítés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.] (7) Az oktatásszervező a tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítés vagy a tűzvédelmi szakvizsga elmaradását köteles a képzés vagy a vizsga bejelentett időpontját megelőzően legalább négy órával előbb bejelenteni a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által megadott elektronikus levélcímre. A tervezett, de bármely oknál fogva elmaradó szakvizsga hatóság felé történő bejelentése lehetővé teszi, hogy a hatóság elkerülje az ellenőrzések megszervezésével és megtartásával kapcsolatban felmerülő költségeket. Az R1. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés [(2) A tűzvédelmi hatóság dönt a szakvizsga bizonyítványok érvénytelenítéséről, amennyiben az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé.] (2) Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy a) az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé, vagy b) a szakvizsgáztató a foglalkozási ágakban, munkakörökben bekövetkezett adatváltozás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a tűzvédelmi hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. Gyakorlati tapasztalatok alapján előfordult, hogy a tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítést és a vizsgát megtartották, viszont az egyik vizsgáztató nem tett eleget más jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének. Ebben az esetben indokolt lehetőséget biztosítani a hatóságnak, ha az ellenőrzés alapján más jogszabálysértést nem állapított meg, és a szakvizsgáztatás színvonala (írásbeli, szóbeli számonkérés) megfelelő volt, hogy saját hatáskörben dönthessen a szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, elkerülve ezzel, hogy a sikeres szakvizsgát tett személyek érdekei ne sérüljenek önhibájukon kívül. Az R a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az 1. melléklet 16. foglalkozási ága, munkaköre május 1-jéig érvényes bizonyítvány nélkül végezhető. Az átmeneti 4 hónapos határidő azok számára szükséges, akiknek újonnan tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány megszerzését írja elő az R1. Az R1. a következő 12. -sal egészül ki: 12. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 1. melléklet a 64/2013. (XII. 4.) BM rendelethez: Az R1. 1. melléklete a következő 15. és 16. ponttal egészül ki, és hatályát veszti az R1. 1. melléklet 4. pontjában a tűzgátló tömítések szövegrész: (1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek, tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám 9

10 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők.) 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. A tűzvédelmi szolgáltatók gyakorlati tapasztalata alapján merült fel igényként a tűzgátló, füstgátló nyílászárókra és a tűzgátló tömítésekre vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok megbontása. Ennek megfelelően a 4. pontból a tűzgátló tömítések törlésre kerül, és a 15. pontban új foglalkozási ágként jelenik meg. A tűzállóságot növelő burkolatok beépítése, karbantartása ugyanolyan tűzvédelmet javító tevékenység, mint a 12. pont szerinti tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazása, karbantartása. Ezért indokolt, hogy a tűzállóságot növelő burkolatokat is csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy építhesse be és tarthassa karban. Az R1. 1. (3) bekezdés b) pontjában az és középszintű szövegrész helyébe az és legalább középszintű szöveg lép. [(3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: a) az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy; b) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a 6. e) pontban meghatározott végzettséggel és legalább középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkezik.] Az R1 1. (3) bekezdés b) pont pontosításával egyértelművé válik, hogy a középszintű, vagy annál magasabb szintű (felsőszintű) tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy is végezheti a tevékenységet. Az R1. 3. (1) bekezdés a) pontjában az 1 5., 12. vagy 14. pontjában szövegrész helyébe az 1 5., 12., 14., 15. vagy 16. pontjában szöveg lép. Az R1. 6. d) pontjában a 4., 12. vagy 13. pontjaiban szövegrész helyébe a 4., 12., 13., 15. vagy 16. pontjában szöveg lép. Az R1. 8. (5) bekezdésében a 4., 8., 9., 10., 11., 12. vagy 13. foglalkozási ágak szövegrész helyébe a 4., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak szöveg lép. Az R1. 8. (6) bekezdésében a 4., 8., 9., 12. vagy 13. foglalkozási ágak szövegrész helyébe a 4., 8., 9., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak szöveg lép. A módosuló és új foglalkozási ágak miatt szükséges az R1-ben a számokkal hivatkozott foglalkozási ágak pontosítása. Az R (6) bekezdésében a december 1. előtt szövegrész helyébe a december 31. előtt szöveg lép. [(6) A december 31. előtt érvényes a beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők foglalkozási ágra vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány az 1. melléklet 13. pontjában meghatározott foglalkozási ág szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványnak felel meg.] Az R évi módosításának tervezett hatálybalépése december 1-je volt, azonban a módosítások csak január 1-jével léptek hatályba, de a normaszöveg már nem módosult ennek megfelelően. A jogalkotói szándék nem arra irányult, hogy kizárja a december 1-je és december 31-e között a beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők foglalkozási ágra vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt szerzett személyeket, ezért indokolt a jogszabály módosítása. Az R1. 1. (2) bekezdésében, 5. (5) bekezdésében, 6. a) és c) pontjában a pontjaiban szövegrész helyébe a pontjában szöveg lép január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem

11 A normaszöveg az egyértelmű jogértelmezés érdekében került pontosításra. Hatályát veszti az R ában a felnőttképzési tevékenységet folytató szövegrész és az R1. 2. mellékletében a felnőttképzési és szövegrész. [2. Szakvizsgával összefüggő oktatásszervező (a továbbiakban: oktatásszervező) az a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéni vállalkozó lehet, amely a tűzvédelmi szakvizsgára történő felkészítést és a szakvizsgáztatást szervezi, a tűzvédelmi szakvizsgához szükséges oktatási segédanyaggal és oktatási tematikával rendelkezik, és azt az oktatáshoz biztosítja. Az oktatási tematika és az oktatási segédanyag a szakvizsga típusához igazodó, törzsanyagon alapuló szakszerű és aktuális ismereteket tartalmazza.] [Tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány (Az oktatásszervező megnevezése, felnőttképzési és szolgáltatási nyilvántartási száma) Bizonyítványszám:] A szeptember 1-jétől hatályos, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény (Ftv.) 1. (5) bekezdés h) pontja szerint az Ftv. nem terjed ki a hatósági jellegű képzésekre. Hatósági jellegű képzés az Ftv pontja szerint: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a tűzvédelmi szakvizsgáztatás az Ftv. alapján hatósági jellegű képzésnek minősül, indokolt az R1. törvénnyel összefüggő módosítása, és a felnőttképzésre való utalás törlése. 2) A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) változásai Az R a helyébe a következő rendelkezés [16. (1) A tűzvédelmi hatóság nyilvántartásában már szereplő tűzoltó készülék karbantartó szervezet legkésőbb április 1-jéig a tűzvédelmi hatóság részére köteles az adatváltozást bejelenteni a 2. melléklet szerinti adattartalommal. (2) (3)18 Azok az OKF azonosító jelek (hologramok), amelyek 10 karakterből álló sorozatszámot tartalmaznak, a készlet erejéig, de legkésőbb december 31-ig használhatóak fel.] 16. (1) A szakvizsga rendelet 1. melléklet 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág vonatkozásában a tűzvédelmi szakvizsgáztató tevékenység május 1-jéig érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány nélkül végezhető. (2) A tűzvédelmi hatóság a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése vagy felülvizsgálata, továbbá a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységet végző szolgáltatókról vezetett nyilvántartását január 31. napjával törli. Az R1. módosításával új tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványhoz kötött foglalkozási ág kerül bevezetésre. Annak érdekében, hogy a tűzvédelmi szakvizsgáztatások megkezdődhessenek, és ne jelentsen problémát a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány hiánya a szakvizsgáztatást végző személyeknek, ezért a korábbi gyakorlatnak megfelelően 4 hónap türelmi időt kapnak a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok megszerzésére. Ez azonban nem mentesíti a szakvizsgáztatókat az új foglalkozási ág bejelentési kötelezettsége alól. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény hatályon kívül helyezte július 1-jével a távfelügyeletek bejelentési kötelezettségét, és hatályon kívül helyezi a beépített tűzjelző- vagy tűzoltóberendezés- karbantartók bejelentési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy a fentiekkel összefüggő adatokra a szolgáltatás felügye E-Tűzvédelem január, VI. évfolyam 1. szám 11

12 letét ellátó hatóságoknak már nem lesz szüksége, ezért hatályon kívül kell helyezni a nyilvántartás vezetésére vonatkozó felhatalmazást is. Hatályát veszti az R2. a) 1. (4) bekezdés c) pontja, b) 4. és 5. alcíme, a, c) 17. -a, d) 1. mellékletében az F: beépített tűzjelző vagy tűz oltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepí tése vagy felülvizsgálata, T: tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete szövegrész, e) 5. és 6. melléklete. [1. (4) A tűzvédelmi hatóság által kiadott igazolás a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl tartalmazza: c) a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete tevékenység vonatkozásában a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ típusát és címét,] [4. Beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése vagy felülvizsgálata 5. Tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete] [5. melléklet: A beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése vagy felülvizsgálata tevékenység bejelentése 6. melléklet: A tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűz oltó központok távfelügyelete tevékenység bejelentése] Az R2. hivatkozott szakaszainak hatályon kívül helyezését a megadott tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek bejelentési kötelezettségének a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvényben történt hatályon kívül helyezése indokolja. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Szabványújdonságok decemberben MSZ EN 50355:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek fokozottan tűzálló kábelei és vezetékei. Vékony és normál falvastagság [az MSZ EN 50355:2003 helyett, amely azonban jéig még érvényes] MSZ EN :2008/A1:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek fokozottan tűzálló, nagy hőmérsékletű erősáramú kábelei. 2. rész: Egyerű, szilikongumi szigetelésű kábelek 120 C vagy 150 C hőmérsékletre [az MSZ EN :2009 helyett] MSZ EN 50292:2013 Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóházakban, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmu tató [az MSZ EN 50292:2002 helyett, amely azonban éig még érvényes] MSZ EN ISO 13274:2013 Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. A mű anyagok csomagolással és az IBC-kkel való öszszeférhetőségének vizsgálatai (ISO 13274:2013) [az MSZ EN ISO 16104:2003 és az MSZ EN ISO 16467:2004 helyett] E-Tűzvédelem VI. évfolyam, első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft január, VI. évfolyam 1. szám E-Tűzvédelem