ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE. NAIH nyilvántartási szám: 40689
|
|
- Anna Pásztor
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes KÖZÖS JELENTÉSE rendőrségi előállításnak, valamint szabálysértési elzárás végrehajtásának jogszerűségével kapcsolatos vizsgálatról az AJB-378/2018. (AJB-3941/2017.) számú ügyben Előadó: dr. Kutassy-Nagy Noémi dr. Szokács-Szabó Barbara dr. Fogarassy Edit Érintett szervek: Budapesti Rendőr-főkapitányság Készenléti Rendőrség Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 2018
2 Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése az AJB-378/2018. (AJB-3941/2017.) számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos 2017-ben fordult beadvánnyal Hivatalunkhoz, melyben két egymástól független ügyet sérelmezett. Az egyik esetben egy igazoltatást követően a rendőrök előállították annak ellenére, hogy a szabálysértési eljárásban melynek során ellene körözést adtak ki a rá kiszabott pénzbírságot már egy hónappal korábban befizette. Az előállítással összefüggésben a beadványozó azt is panaszolta, hogy hiába jelezte a cukorbetegségét és azt, hogy szüksége lenne a gyógyszereire, az erre vonatkozó kérését megtagadták. A másik esetben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rá kiszabott pénzbírságok helyébe lépő szabálysértési elzárásból négy nap végrehajtásra került annak ellenére, hogy a pénzbírságokat már a második letöltött nap során befizette a hozzátartozója. Panaszolta azt is, hogy a keletkezett túlfizetését, illetve az elzárás megkezdésekor nála lévő pénzösszeget sem kapta vissza. A panaszos úgy vélte, hogy az érintett szervek eljárása során tapasztalt sérelmek összefüggésben állhatnak roma származásával is. Tekintettel arra, hogy a panasszal összefüggésben alapjogi visszásság gyanúja merült fel, az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) bekezdése és 20. (1) bekezdése alapján figyelemmel az Ajbt. 41. (5) bekezdésére és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2012. ( ) számú utasítás 1. melléklet 29. (4) bekezdésére is vizsgálatot indítottunk az ügyben. Eljárásunk során az Ajbt. 21. (1) bekezdésére figyelemmel vizsgálat lefolytatására kértük fel, illetve tájékoztatást kértünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, a Nyíregyházi Rendőrkapitányságtól, a Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézettől, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az érintett alkotmányos jogok és elvek - A jogállamiság elve és az abból fakadó jogbiztonság követelménye: Magyarország független, demokratikus jogállam. (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés) - Szabadsághoz való jog: Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdés) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. (Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdés) - Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség elve: A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai, vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdés) Az alkalmazott jogszabályok - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (Alaptörvény); - Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (Ajbt.); - A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény (Szabs. tv.) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény (Bv. tv.) - A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1
3 - A szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 57/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) - A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) - A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet (továbbiakban: 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet) A megállapított tényállás 1. A panaszos április 4-i előállításának körülményei, háttere A panaszbeadványban foglaltak, a kapott tájékoztatások és a megküldött iratok alapján a panaszos április 4-i előállításával összefüggésben az alábbi tényállást állapítottuk meg. A beadvány szerint a panaszost április 4-én, egy igazoltatást követően körözés alapján előállították a Budapesti Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: BRFK) VIII. Kerületi Rendőrkapitányságára (továbbiakban: VIII. Kerületi Rendőrkapitányság), annak ellenére, hogy az alapul szolgáló szabálysértési eljárásban a rá kiszabott pénzbírságot már március 3-án befizette. A panaszos azt is kifogásolta, hogy az előállítás során hiába jelezte a cukorbetegségét és azt, hogy szüksége lenne a gyógyszereire, az erre vonatkozó kérését megtagadták. Miután tisztázódott, hogy valóban befizette a kérdéses bírságot, szabadon engedték. A panaszos úgy vélte, hogy a tapasztalt eljárás összefüggésben állhat roma származásával is. A vizsgálat keretében tájékoztatást kértünk Budapest Rendőrfőkapitányától (továbbiakban: budapesti rendőrfőkapitány). A budapesti rendőrfőkapitány válaszlevele szerint a panaszost április 4-én, kor a Készenléti Rendőrség beosztottai egy hotel ellenőrzése során vonták intézkedés alá. Megállapították, hogy ellene a Nyíregyházi Rendőrkapitányság 15801/3265/2015. szabs. számon, február 23-án körözést rendelt el elzárás végrehajtása miatt. A panaszos jelezte, hogy a kiszabott bírságot már korábban a feladóvevény tanúsága szerint március 3-án befizette, és ennek alátámasztására a helyszínen bemutatott egy befizetett postai feladóvevényt. A rendőrség beosztottai a helyszínen nem tudták ellenőrizni, hogy a befizetés valóban megtörtént-e, ezért a panaszost a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra előállították. Az előállítást követően az intézkedő rendőrök felvették a kapcsolatot a Nyíregyházi Rendőrkapitánysággal, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a befizetés már valóban megtörtént és gondoskodnak a körözés visszavonásáról. A panaszost ezt követően kor szabadon bocsátották. A budapesti rendőrfőkapitány az általa folytatott vizsgálat során azt állapította meg, hogy a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság beosztottait a panasz kapcsán mulasztás nem terheli. Ezt követően megkerestük az országos rendőrfőkapitányt is, és további vizsgálat lefolytatására kértük fel. Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség állománya részéről április 4-én végrehajtott rendőri intézkedés kivizsgálása alapján megállapítható, hogy figyelemmel arra, hogy a panaszossal szemben személykörözés volt érvényben, és a helyszínen eljáró rendőrök rendelkezésére álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a befizetés az annak alapjául szolgáló szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság tekintetében történt-e meg az Rtv. 33. (1) bekezdés e) pontja alapján a Készenléti Rendőrség állománya az előállítás foganatosítását nem mellőzhette. 2
4 Az előállítást követően a panaszos a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság épületében cukorbetegségére hivatkozva kérte a folyamatban lévő rendőri intézkedés felgyorsítását. Az intézkedő rendőrök kérdésére, hogy rosszul érzi-e magát és hívjanak-e hozzá orvost, a panaszos úgy nyilatkozott, hogy nem látja szükségesnek mentő kihívását. Az intézkedő rendőrök sem tapasztaltak olyan, betegséggel összefüggő tünet-együttest, amely azonnali orvosi segítséget indokolt volna. Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint figyelemmel arra, hogy az előállítás alapjául szolgáló körözés elrendelésére a Nyíregyházi Rendőrkapitányság részéről került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is vizsgálatot folytatott az ügyben, amelynek eredményeként az alábbiakat állapította meg. Az 15801/3265/2015. szabs. számú ügyben az eljárást folytató Nyíregyházi Rendőrkapitányság február 23-án rendelte el a panaszos személykörözését a szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében. A körözés visszavonására azonban az elrendelő szerv csak április 4-én, kor intézkedett, miután a panaszban sérelmezett előállítás következményeként igazolódott, hogy a panaszos az adott ügyben kiszabott pénzbírságot a Robotzsaru rendszerben március 7-én rögzítettek szerint befizette. Az országos rendőrfőkapitány válaszlevelében rámutatott, a Szabs. tv (5) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. Az Országos Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: ORFK) Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya által a Szabs. tv. alkalmazásához, a szabálysértési eljárások lefolytatásához kiadott módszertani útmutató (továbbiakban: módszertani útmutató) egyértelműen kimondja, hogy a Robotzsaru rendszerben napi rendszerességgel kell nyomon követni a szabálysértési eljárással összefüggő önkéntes megfizetések megtörténtét, különös tekintettel azokra az ügyekre, amelyekben körözés elrendelésére került sor, megfizetés esetén pedig haladéktalanul intézkedni kell a személykörözés visszavonására. Az országos rendőrfőkapitány kiemelte a tájékoztatásában, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság részéről mulasztás történt, mert a panaszossal szemben elrendelt személykörözés visszavonása érdekében legkésőbb a kiszabott pénzbírság megfizetése tényének a Robotzsaru rendszerben történő megjelenését követő munkanapon intézkednie kellett volna. A hasonló esetek megelőzése érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője utasította a Nyíregyházi Rendőrkapitányság vezetőjét, hogy a szabálysértési ügyekben elrendelt körözések esetén visszatérően a módszertani útmutatóban meghatározottaknak megfelelően, napi rendszerességgel történjen a helyszíni bírság, illetve pénzbírság megfizetésének ellenőrzése és ennek alapján a körözések haladéktalan visszavonása. 2. A panaszos májusi elzárása végrehajtásának körülményei, kiemelt figyelemmel annak időtartamára A második esetben a beadvány szerint a panaszost május 4-én állították elő a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra, tekintettel arra, hogy két, korábban kiszabott szabálysértési bírságot nem fizetett be, és ezeket a bíróság időközben elzárásra változtatta át. A beadványtevőt a rendőrök először a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra vitték, majd onnan a Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe (továbbiakban: bv. intézet) szállították. A panaszos azt kifogásolta, hogy a kérdéses bírságokat a hozzátartozója már május 5-én befizette, ennek ellenére csak május 7-én engedték szabadon. A fentieken túl azt is sérelmezte, hogy a keletkezett túlfizetését és az elzárás megkezdésekor nála lévő 6000 forintot sem kapta vissza. A panaszos úgy vélte, hogy a tapasztalt eljárás összefüggésben állhat roma származásával is. A panaszos május 4-i elővezetése és a bv. intézetbe történő átszállítása vonatkozásában a budapesti rendőrfőkapitány arról adott tájékoztatást, hogy a BRFK VII. Kerületi Rendőrkapitányságának Szabálysértési Hatósága (továbbiakban: VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság) aznapra elrendelte a panaszosnak a bv. intézetbe történő elővezetését, 12 nap szabálysértési elzárás végrehajtása céljából. 3
5 Az elővezetés elrendelésének jogalapjául szolgáló szabálysértési eljárásban a hatóság a panaszost Ft összegű pénzbírsággal sújtotta, amit ő nem fizetett meg, ezért a bíróság a pénzbírságot 12 nap elzárásra változtatta át. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság beosztottai a fentiekre tekintettel a panaszost a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra elővezették, majd még aznap a bv. intézetbe átszállították. A VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság május 5-én kelt értesítésében a bv. intézettől a panaszos további elzárásának mellőzését kérte, mivel a panaszos hozzátartozója a szabálysértési eljárásban kiszabott Ft pénzbírságot maradéktalanul megfizette. Tekintettel arra, hogy a két nap letöltött elzárás miatt Ft túlfizetés keletkezett, ennek rendezésére a VII. kerületi Szabálysértési Hatóság a BRFK Gazdasági Igazgatóság Közgazdasági Osztálya felé intézkedést kezdeményezett. Figyelemmel arra, hogy a hozzátartozó a fenti bírság mellett egy másik a Nyíregyházi Rendőrkapitányság szabálysértési eljárásában kiszabott, szintén elzárásra átváltoztatott és a bv. intézetben végrehajtásra váró pénzbírságot is befizetett, az ezt igazoló csekkszelvényt a VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság május 5-én elfaxolta a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatóságának (továbbiakban: Nyíregyházi Szabálysértési Hatóság) abból a célból, hogy a szabadítás tárgyában a bv. intézettel vegyék fel a kapcsolatot. A budapesti rendőrfőkapitány az általa folytatott vizsgálat során azt állapította meg, hogy a BRFK beosztottait a panasz kapcsán mulasztás nem terheli. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság eljárása vonatkozásában vizsgálat lefolytatására kértük fel a nyíregyházi rendőrkapitányt is. A nyíregyházi rendőrkapitány válaszában arról adott tájékoztatást, hogy a Nyíregyházi Szabálysértési Hatóság eljárásában a panaszos által meg nem fizetett helyszíni bírság összege Ft volt, melyet a bíróság 2 nap szabálysértési elzárásra változtatott át. A VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság május 5-én kor, telefaxon juttatta el a Nyíregyházi Szabálysértési Hatósághoz a Ft befizetését igazoló csekkszelvény másolatát. A Nyíregyházi Szabálysértési Hatóság a bv. intézetet a bírság megfizetéséről a Robotzsaru NEO rendszerén keresztül május 5-én kor értesítette. A bv. intézet parancsnokát (továbbiakban: parancsnok) vizsgálat lefolytatására kértük fel a bv. intézet eljárása tekintetében. A parancsnok tájékoztatása szerint a panaszost május 4-én fogadták be a bv. intézetbe. Befogadásakor 12 nap illetve 2 nap elzárás került meghatározásra végrehajtandóként. A VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság május 5-én, kor telefax útján értesítette a bv. intézetet arról, hogy a 12 napnak megfelelő, Ft összeget megfizette a panaszos hozzátartozója. Az értesítés alapján a fennmaradó 2 nap elzárás végrehajtásáról gondoskodott a bv. intézet május 5-én, a hivatali munkaidőt követően, kor a NOVA SZEÜSZ rendszeren keresztül érkezett a Nyíregyházi Rendőrkapitányság megkeresése, amely alapján megállapítható lett volna, hogy befizetésre került a fennmaradó 2 nap szabálysértési elzárásnak megfelelő Ft is. Tekintettel arra, hogy az ügykezelők munkaideje pénteki napokon óráig tart, a Bűnügyi Nyilvántartó Csoport a fentiekről nem szerzett tudomást. A parancsnok kiemelte, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság megkeresése alapján a bv. intézetnek azonnal intézkednie kellett volna a panaszos május 5-i szabadításáról. Tekintettel azonban arra, hogy a megkeresést a fenti okból kifolyólag nem észlelték, a szükséges intézkedéseket nem tették meg, ezért a panaszost május 6-án és 7-én a vonatkozó jogszabályok megsértésével tartották fogva. A parancsnok álláspontja szerint ugyanakkor a személyi állomány mulasztása nem volt megállapítható az ügyben. Előrebocsátotta azonban, hogy az eset kapcsán intézkedést kezdeményez annak érdekében, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogszabálysértésre. 4
6 Az országos rendőrfőkapitány válaszában foglaltak szerint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság az előírásoknak megfelelően járt el, amikor a befizetést igazoló csekkszelvény másolatát az elzárást foganatosító bv. intézet részére haladéktalanul továbbította. Figyelemmel arra, hogy a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) alapján mind a rendőrség szervei, mind a büntetés-végrehajtási szervek az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bekapcsolt szervek, amelyek között a Korm. rendelet a alapján az iratok továbbítása elektronikus úton, az elektronikus iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint közvetlenül történik, az irat továbbítására a Robotzsaru rendszerben erre a célra kialakított NOVA SZEÜSZ küldési móddal került sor. Az 57/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 5. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az elkövető a pénzbírságot az átváltoztató bírósági határozat bv. intézettel való közlését követően megfizeti, erről a szabálysértési hatóság a bv. intézetet haladéktalanul rövid úton is értesíti. A BM rendeletben szereplő, rövid úton történő értesítés pontos mibenlétét azonban egyik irányadó jogszabály sem határozza meg. Az országos rendőrfőkapitány álláspontja szerint a konkrét esetben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság megalapozottan vélelmezte azt, hogy a fentiek szerinti értesítési mód megfelel a vonatkozó előírásoknak, és küldeménye késedelem nélkül célba ér, mindezekre tekintettel a Nyíregyházi Rendőrkapitányság állományába tartozó személy vonatkozásában nem állapítható meg felelősségre vonást megalapozó körülmény. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője ugyanakkor meghatározta a Nyíregyházi Rendőrkapitányság vezetője részére, hogy a szabálysértési elzárást foganatosító szerveket az elzárás további végrehajtása feltételeinek megszűnése esetén haladéktalanul és olyan módon értesítsék, hogy a közlés tudomásul vételéről minden esetben utólagosan igazolható módon visszacsatolás is történjen. Figyelemmel továbbá arra, hogy a szabálysértési elzárást végrehajtó szervek értesítésével kapcsolatban semmilyen formában nem került sor eljárási rend rögzítésére, az országos rendőrfőkapitány jelezte, hogy az ORFK a szakirányítás eszközeivel így különösen a képzések és továbbképzések keretei között gondoskodik arról, hogy az elzárást foganatosító bv. intézetek értesítésére országosan egységesen, olyan módon kerüljön sor, hogy az értesítő szervnek lehetősége legyen meggyőződni a közölt információknak a címzett bv. intézetek általi átvételéről. Az elzárás megkezdésekor a beadványtevő birtokában lévő pénzösszeg visszafizetésével kapcsolatban a parancsnok az alábbi tájékoztatást adta. A panaszostól május 4-én 5380 Ftot vett át a bv. intézet Gazdasági Osztályának egyik dolgozója, aki az összeget még aznap leadta a bv. intézet pénztárába május 5-én azonban szabadságolás miatt már egy másik állományi tag foglalkozott az üggyel, aki a szabadulás előkészítése során a pénztárral nem egyeztetett. Tekintettel arra, hogy az előző nap leadott összeg még nem került könyvelésre, a bv. intézet által használt Főnix rendszerben még nem szerepelt. Az említett állományi tag emiatt csupán utalvánnyal látta el a szabaduló panaszost. A hibát szabadságolások okán csak május 23-án kísérelték meg kiküszöbölni, a pénzt ezen a napon küldték meg a panaszos által megadott lakcímre, ami azonban át nem vett pénzösszegként visszaérkezett a bv. intézetbe. A panaszossal történt egyeztetést követően azonban az általa megjelölt újabb címre ismételten kiküldték a pénzösszeget, amely feltételezhetően megérkezett hozzá. A parancsnok jelezte, hogy az eset kapcsán megvizsgáltatja a bv. intézet Gazdasági Osztálya dolgozóinak helyettesítési rendjét, továbbá a gazdasági vezető útján felhívja figyelmüket az egymás közötti kommunikáció fontosságára annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló mulasztások. 5
7 A vizsgálat megállapításai I. A hatáskör tekintetében Az alapvető jogok biztosának és biztoshelyetteseinek feladat- és hatáskörét, valamint az ezek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az Ajbt. határozza meg. Az Ajbt. 18. (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörében eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó, vagy közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket ide nem értve a közigazgatási pert már kimerítette vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A vizsgálattal érintett Készenléti Rendőrség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság, illetve a Közép-Dunántúli Országos Büntetésvégrehajtási Intézet hatóságként járt el az ügyben, amelyre a biztos és a biztoshelyettes vizsgálati jogköre egyértelműen kiterjed. Az Ajbt. 28. (1) bekezdése szerint a lefolytatott vizsgálatról jelentés készül. Az Ajbt. 3. (2) bekezdésének d) pontja szerint az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában. Az Ajbt. 41. (5) azt is rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosa a kiadmányozási jogot a Szervezeti és Működési Szabályzatban a helyettesekre átruházhatja. Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese a jelentést közösen készítette el. II. Az alkotmányos alapjogok és alapelvek tekintetében Az alapvető jogok biztosa, biztoshelyettesei egy adott társadalmi probléma mögött álló összefüggés-rendszer feltárása során alapjogi érveket sorakoztatnak fel, autonóm, objektív és neutrális módon járnak el. Ugyanakkor következetesen, zsinórmértékként támaszkodnak az Alkotmánybíróság alapvető jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos korábbi elvi megállapításaira is, valamint az ombudsmani jogvédelem speciális vonásainak megfelelően alkalmazzák az alapjog-korlátozás alkotmányosságát megítélni hivatott egyes alapjogi teszteket. Magyarország hatályos Alaptörvénye alapjogokkal kapcsolatos megfogalmazása nagyrészt megegyezik a korábbi Alkotmányban foglaltakkal, amennyiben az alapjogi követelmények és alapjogok tekintetében nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne a korábbi Alkotmány szövegével. A normaszövegben előfordul részben eltérő fogalmazásmód, kiegészítés, kihagyás, de mindaddig, amíg az alkotmányértelmezési monopóliummal felruházott Alkotmánybíróság ellenkezően nem nyilatkozik álláspontunk szerint vélelmezendő, hogy az Alkotmány szövegéhez kapcsolódó korábbi alkotmánybírósági megállapításokra valamennyi alaptörvény-értelmezőnek, így az alapvető jogok biztosának is figyelemmel kell lennie. Az ombudsmani gyakorlatban továbbra is hivatkozási pontot jelent tehát az egyes alkotmányos jogokat és követelményeket értelmező alkotmánybírósági esetjog. Az Alkotmánybíróság a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában mutatott rá arra, hogy az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén éppen nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni. 6
8 Jogbiztonsághoz fűződő jog Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság korábbi töretlen gyakorlata alapján ennek a jogállami minőségnek nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Az Alkotmánybíróság által gyakran hivatkozott tétel, hogy a jogbiztonság az állam s elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság követelménye azonban nemcsak az egyes normák egyértelműségét követeli meg, hanem az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is, vagyis ezen alapelvnek a szabályozás szintjén és a jogalkalmazó szervek mindennapi gyakorlatában is érvényesülnie kell. Szabadsághoz való jog Az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése értelmében akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. Az Alkotmánybíróság 66/1991. (XII. 21.) határozatában kifejtette, hogy személyes szabadsághoz való alapvető emberi jogot törvény az Alkotmány megengedő rendelkezése folytán korlátozhat. A személyes szabadságnak jogszerű ( törvényes ) elvonása is okozhat alaptalan sérelmet. Az egyes korlátozó rendelkezések csak akkor fogadhatók el alkotmányszerűnek, ha az általuk elérni kívánt és alkotmányosan elismert célhoz képest a korlátozás szükségszerű és arányos. Az arányosság értékeléséhez hozzátartozik az is, hogy a korlátozás folytán esetleg bekövetkező és eleve ki nem küszöbölhető sérelmek elfogadható mérvű enyhítésére garanciák legyenek. Megfelelő garanciák nélkül a szabadság-elvonásra lehetőséget adó jogszabályok alkotmányszerűsége válhat kétségessé. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. A tisztességes eljárás (fair trial) követelménye az Alkotmánybíróság 6/1998. (III. 11.) AB határozata szerint: a fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes. Az Alkotmánybíróság a 14/2004. (V. 7.) AB határozatában a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó gyakorlatát összegezve megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. A tisztességes eljárás követelménye tehát olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. A jogállamiság és az abból fakadó tisztességes eljárás követelményének nemcsak szabályozási szinten, hanem a jogalkalmazó szervek mindennapi gyakorlatában is folyamatosan érvényesülnie kell. A közvetlen alkotmányi garanciák gazdaságossági és célszerűségi okokból, az eljárás egyszerűsítése vagy az időszerűség követelményének érvényesülése címén sem mellőzhetők. 7
9 Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség elve Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az Alkotmánybíróság szerint a megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Bár az Alaptörvény szövegszerűen az alapvető jogok tekintetében tiltja a hátrányos megkülönböztetést, a töretlen alkotmánybírósági gyakorlat alapján a tilalom, ha a megkülönböztetés sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, kiterjed az egész jogrendszerre. III. Az ügy érdeme tekintetében 1. A panaszos április 4-i előállításával összefüggésben az alábbi megállapításokat tesszük. Az Rtv. 33. (1) bekezdés e) pontja szerint a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik. A Szabs. tv (5) bekezdése szerint, ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a bv. intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt bv. intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A panaszos előállítására érvényes körözés alapján került sor, ezt követően az intézkedő rendőrök felvették a kapcsolatot a körözést elrendelő rendőrkapitánysággal, és amint igazolódott, hogy a körözés oka már megszűnt, a beadványtevőt rögtön szabadították. A panaszos cukorbetegsége kapcsán orvosi ellátás igénybevételére a panaszos nyilatkozata alapján nem került sor, a beadványozó ugyanis a rendőr kérdésére azt válaszolta, hogy nem érzi rosszul magát, illetve nem kéri mentő kihívását.. A fentiek alapján a Készenléti Rendőrség és a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság állománya által végrehajtott rendőri intézkedésekre jogszerűen került sor, ezért ezekkel összefüggésben alapvető jogot érintő visszásság fennállását nem állapítottuk meg. A szabálysértési eljárást folytató Nyíregyházi Rendőrkapitányság február 23-án rendelte el a panaszos személykörözését szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében. A körözés visszavonására azonban csak április 4-én intézkedett, miután a panaszos előállítása következményeként igazolódott, hogy az adott ügyben kiszabott pénzbírságot a Robotzsaru rendszerben már március 7-én rögzítettek szerint befizették. A hatóság tehát elmulasztotta visszavonni a körözést, amikor az elrendelésének oka megszűnt, és ennek következtében a panaszos személyes szabadságát április 4-én től ig tartó előállítása során korlátozták. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság mulasztása a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való joggal összefüggő visszásság megvalósulását eredményezte. 8
10 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a megkeresésünket követően intézkedést kezdeményezett, és a további jogszabálysértések megelőzése érdekében utasította a Nyíregyházi Rendőrkapitányság vezetőjét, hogy a szabálysértési ügyekben elrendelt körözések esetén visszatérően a módszertani útmutatóban meghatározottaknak megfelelően napi rendszerességgel történjen a helyszíni bírság, illetve pénzbírság megfizetésének ellenőrzése és ennek alapján a körözések haladéktalan visszavonása. 2. A panaszos májusi elzárásának végrehajtásával kapcsolatban az alábbi megállapításokat tesszük. A közfeladatot ellátó szervek egységes iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 58. -a szerint mind a rendőrségi, mind a büntetésvégrehajtási szervek iratainak egymás részére történő megküldése meghatározott kivételektől eltekintve elektronikus úton, e rendeletnek az elektronikus iratkezelésre vonatkozó szabályai szerint közvetlenül történik. A szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 57/2014. (XII. 5.) BM Rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 5. -a szerint, ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot az átváltoztató bírósági határozat bv. intézettel való közlését követően megfizeti, erről a szabálysértési hatóság a bv. intézetet haladéktalanul rövid úton is értesíti. A VII. Kerületi Szabálysértési Hatóság a pénzbírság megfizetéséről a bv. intézetet május 5-én, kor, telefax útján értesítette, a bv. intézet az ennek alapján szükséges intézkedéseket azonnal megtette. A Nyíregyházi Szabálysértési Hatóság a bírság megfizetéséről a bv. intézetet a Robotzsaru NEO rendszeren keresztül május 5-én, kor értesítette. Tekintettel arra, hogy a BM rendeletben említett rövid úton történő értesítés pontos mibenlétét egyik irányadó jogszabály sem határozza meg a Nyíregyházi Rendőrkapitányság alappal feltételezhette, hogy a fentiek szerinti elektronikus értesítés módja megfelel a vonatkozó előírásoknak. A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a VII. Kerületi Rendőrkapitányság, mind a Nyíregyházi Rendőrkapitányság a jogszabályban foglaltak szerint haladéktalanul értesítette a bv. intézetet arról, hogy az elkövető a pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot az átváltoztató bírósági határozat bv. intézettel való közlését követően megfizette, ennélfogva az eljárásuk nem okozott alapvető joggal összefüggő visszásságot. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője meghatározta a Nyíregyházi Rendőrkapitányság vezetője részére, hogy a szabálysértési elzárást foganatosító szerveket az elzárás további végrehajtása feltételeinek megszűnése esetén haladéktalanul és olyan módon értesítsék, hogy a közlés tudomásul vételéről minden esetben utólagosan igazolható módon visszacsatolás is történjen. Az országos rendőrfőkapitány az értesítés eljárási rendjével összefüggésben általános jellegű intézkedést is kezdeményezett. Jelezte, hogy arra tekintettel, hogy a szabálysértési elzárást végrehajtó szervezetek értesítésével kapcsolatban semmilyen formában nem került sor eljárási rend rögzítésére az ORFK a szakirányítás eszközeivel gondoskodik arról, hogy az elzárást foganatosító bv. intézetek értesítése országosan egységesen, olyan módon történjen, hogy az értesítő szerv meggyőződhessen a közölt információknak a címzett bv. intézetek általi átvételéről. A BM rendelet 25. (1) bekezdés c) pontja értelmében az elkövetőt szabadon kell bocsátani a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírság, helyszíni bírság összegéből hátralevő részösszeg megfizetése napján. 9
11 A Nyíregyházi Rendőrkapitányság értesítése alapján a bv. intézetnek azonnal intézkednie kellett volna a panaszos május 5-i szabadításáról. Tekintettel azonban arra, hogy a bv. intézetben munkaszervezési okokból a megkeresést nem észlelték, és a szükséges intézkedéseket nem tették meg, a panaszost május 6-án és 7-én a vonatkozó jogszabályok megsértésével tartották fogva. Mindezek alapján azt állapítottuk meg, hogy a bv. intézet megsértette az elkövető szabadon bocsátására vonatkozó jogszabályokat, ez pedig a panaszos szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogával összefüggő visszásság megvalósulását eredményezte. Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése értelmében akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. A kártérítés bírósági úton érvényesíthető. A parancsnok a részünkre megküldött válaszlevelében már kifejezte azt a szándékát, hogy a fentiek kapcsán intézkedést kezdeményez annak érdekében, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jellegű jogszabálysértésre az adott bv. intézetben. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ezzel összefüggésben országos szinten is intézkedés történjen. 3. A beadványozó a májusi elzárása kapcsán sérelmezte azt is, hogy a keletkezett túlfizetését, valamint az elzárás megkezdésekor nála lévő pénzösszeget szabadulásakor nem kapta vissza. A bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről szóló 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet 16. (2) bekezdése értelmében a szabaduló fogvatartott letétjét aláírása ellenében kell kiadni. A 7. (2) bekezdése értelmében a fogvatartott szabadulásakor a letéti pénzének átvételét a bizonylaton aláírásával igazolja. Az elzárás megkezdésekor a beadványtevő birtokában lévő pénzösszeg kiadására nem a szabadulásakor került sor, a mulasztást pedig a bv. intézet csak a későbbiekben küszöbölte ki, oly módon, hogy a panaszos részére a pénzösszeget postai úton eljuttatták. A panaszos túlfizetésének visszatérítése kapcsán megállapítható, hogy annak rendezése érdekében az érintett szabálysértési hatóság megfelelő intézkedést kezdeményezett. A panaszos letéti pénzének kiadása kapcsán megállapítható, hogy a bv. intézet a letét kiadása során megsértette a vonatkozó jogszabályokat, mellyel, a panaszos tisztességes hatósági eljáráshoz, illetve a tulajdonhoz való jogával összefüggő visszásságot okozott. A parancsnok az eset kapcsán jelezte, hogy intézkedést kezdeményez annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló mulasztások. 4. Beadványában a panaszos jelezte azt is, hogy véleménye szerint az eljáró hatóságok fent részletezett intézkedései összefüggésben állnak roma származásával. A beérkezett válaszok, illetve a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján azonban nem volt bizonyítható, hogy az eljáró hatóságok a panaszos roma származása miatt megsértették volna az egyenlő bánásmód követelményét az eljárási cselekmények foganatosítása során, ezért ezzel összefüggésben visszásság fennállását nem állapítottuk meg. Intézkedések Figyelemmel arra, hogy a feltárt, alapvető jogokat érintő visszásságok kapcsán az érintett hatóságok a vizsgálatunk időszakában, a megkeresésünket követően a hasonló jogszabálysértések jövőbeni megelőzése érdekében intézkedéseket tettek, vagy terveznek tenni, az ügyben külön kezdeményezések megfogalmazását nem tartjuk indokoltnak. Jelentésünket elsődlegesen jelzésnek szánjuk, amelyben a vonatkozó jogszabályok betartásának, illetve betartatásának fontosságára hívjuk fel a figyelmet. 10
12 A fogvatartottak szabadulásával kapcsolatos értesítések kezelése kapcsán ugyanakkor tekintettel arra, hogy ezzel összefüggésben országos szintű intézkedést is szükségesnek tartunk az Ajbt. 31. (1) bekezdése alapján ajánlással fordulunk a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokához. Felkérjük, intézkedjen annak érdekében, hogy az irányítása alá tartozó bv. intézetekben a jövőben fokozott körültekintéssel biztosítsák a fogvatartottak szabadulásával kapcsolatban érkező értesítések azonnali észlelését, illetve ezek alapján a szükséges intézkedések haladéktalan megtételét. Budapest, augusztus Székely László Szalayné Sándor Erzsébet 11
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1170/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1170/2014. számú ügyben Előadó: dr. Regényi Eszter Az eljárás megindítása A panaszost 2011. június 29-én a rendőrök előállították, rendőrségi fogdában helyezték
A vizsgálat megállapításai I. A hatáskör tekintetében
Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-621/2017. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-5162/2016) Előadó: dr. Szokács-Szabó
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-850/2017. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-850/2017. számú ügyben Az eljárás megindítása Előadó: dr. Németh Andrea Az érintett ügy előzményeként a Bejelentő 2015. június 8-án közérdekű bejelentéssel
TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.
Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4273/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4273/2013. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a rendőrség indokolatlanul igazoltatta, előállította
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4788/2016. számú ügyben (kapcsolódó ügy AJB-4785/2016.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4788/2016. számú ügyben (kapcsolódó ügy AJB-4785/2016.) Előadó: dr. Jászberényi Éva Az eljárás megindítása Az érintett ügy előzményeként egy nevének elhallgatását
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1825/2017. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1825/2017. számú ügyben Előadó: dr. Németh Andrea Az eljárás megindítása Az érintett ügy előzményeként a Bejelentő 2015. április 1-jén közérdekű bejelentéssel
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Regényi Eszter Az eljárás megindítása A külföldi állampolgárságú panaszos őrizetbe vételét, az intézkedő rendőrök és a kirendelt
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5172/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5172/2016. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a rendőrség indokolatlanul és aránytalan sérelmet
JELENTÉSE. Az alapvető jogok biztosának. az A JB / számú ügyben 2017.
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosának JELENTÉSE az A JB-197 0 / 201 7. számú ügyben Előadó: dr. Regényi Eszter Érintett
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6524/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6524/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos az ellene foganatosított rendőri intézkedést, valamint az ellene indult
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2014. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszosok feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, majd a Nemzeti
H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
Szám: 29000/105/125/ /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Telefon: (06-1) 443-5573 / 33-104, Telefax: (06-1) 443-5733 / 33-133, E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3636/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3636/2012. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása Panaszos nagykorú, gondnokság alatt nem álló, autista lányával szemben foganatosított
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Előadó: dr. Horváth-Egri Katalin Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország
Szabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3086/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3086/2016. számú ügyben Előadó: dr. Jászberényi Éva Az eljárás megindítása Az érintett ügy előzményeként a bejelentő első ízben 2014. október 3-án több tárgykörben
V É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5981/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5981/2013. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos sérelmezte a fia sérelmére elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4381/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4381/2016. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesapa a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi
KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
A tervezetek előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2784/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2784/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos nagyszülő beadványában a fia megbízásából a Pest Megyei Kormányhivatal
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6481/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6481/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos segítségemet kérte a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban:
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/550- /2013. RP. Tárgy: alapvető
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/1083- /2012. P. Tárgy: alapvető
ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék
2011/3. szám Budapest, 2011. április 13. Szám: 11529/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Utasítások: Tartalomjegyzék 1. 5/2011. (IV. 08.) ORFK utasítás a Rendőrség
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1667/2017. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1667/2017. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a rendőrség indokolatlanul intézkedett vele szemben.
V É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL
A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL Jászberény Város Jegyzője tekintettel az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Bölcske község a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan érkezett, AJB-4665/2013. számú
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4082/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4082/2016. számú ügyben Az eljárás megindítása Előadó: dr. Szabó Orsolya A panaszos a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal elhúzódó eljárását, illetve kérelme
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3796/2016. számú ügyben (kapcsolódó ügy AJB-4206/2016.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3796/2016. számú ügyben (kapcsolódó ügy AJB-4206/2016.) Előadó: dr. Baksa Zsuzsanna Az eljárás megindítása Az érintett ügy előzményeként a bejelentő 2014 decemberében
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/502- /2013.RP. Tárgy: panasz elbírálása
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Szabó Orsolya Az eljárás megindítása A panaszos a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elhúzódó másodfokú eljárását,
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2655/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2655/2016. számú ügyben Ügyintéző: dr. Seres Péter Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban:
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok
H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY. Szám: 29000/105/189/12/2015. P.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: 29000/105/189/12/2015. P. Tárgy: alapjogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi
Szám: 29000/105/726/ /2012. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék
2012/17. szám Budapest, 2012. október 03. Szám: 32541/2012. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság
T/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-2095/2014 ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-2095/2014 ügyben Előadó: dr. Kurunczi Gábor Az eljárás megindítása Egy panaszos azzal a beadvánnyal fordult hozzám, hogy a 2014. április 6-ai országgyűlési
JELENTÉSE. Az alapvető jogok biztosának. az AJB-1092/2017. számú ügyben 2017.
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosának JELENTÉSE az AJB-1092/2017. számú ügyben Előadó: dr. Zséger Barbara Érintett szervek:
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6514/2013. számú ügyben Előadó: dr. Vass Veronika Az eljárás megindítása Egy magánszemély azért fordult Hivatalomhoz, mert a magasabb összegű családi pótlékra
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3604/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3604/2016. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a rendőrség indokolatlanul és aránytalan sérelmet
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.
A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról
A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5336/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5336/2016. számú ügyben Előadó: dr. Vecsera Judit Az eljárás megindítása A panaszosok (adós és adóstársa) beadványukban sérelmezték az Erste Bank Hungary Nyrt.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos bejelentése alapján mivel lakásából nagy értékű ékszerek hiányoztak
Magyar joganyagok - 3/2016. (II. 18.) ORFK utasítás - a Robotzsaru integrált ügyviteli 2. oldal 8/B. Amennyiben az ügy hozzáférési szintjét a vezető s
Magyar joganyagok - 3/2016. (II. 18.) ORFK utasítás - a Robotzsaru integrált ügyviteli 1. oldal 3/2016. (II. 18.) ORFK utasítás a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2306/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2306/2014. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása Panaszos családjával hosszabb ideje külföldön él és dolgozik. A rendőrség másfél
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-237/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-237/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos 2011. április 27-én a Budapest VI. kerület, Káldy Gyula u. 13. szám előtt
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
Szám: 29000/105-1107- /2013. RP. Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Telefon: (06-1) 443-5573 / 33-104 Telefax: (06-1) 443-5733 / 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105-1107-
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.) Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Négy, egymástól független,
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4460/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2667/2013., AJB-5295/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4460/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2667/2013., AJB-5295/2013.) Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása Az ER-PARK Kft. pótdíjazási gyakorlatát
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG :1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 : 33-104 fax: 33-303 /fax: 443-5733 : orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/547- /2012.P. Tárgy: alapvető jogot sértő
Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.
Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/60- /2012.P. Tárgy: alapvető
A belügyminiszter. BM rendelete
Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA SORÁN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSÉRŐL
ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA SORÁN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSÉRŐL Jelen adatvédelmi tájékoztató célja, hogy az állami foglalkoztatási szervnek, mint adatkezelőnek
ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék
1 2012/18. szám Budapest, 2012. október 16. Szám: 34370/2012.ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 17/2012. (X. 12.) ORFK utasítás az Európa
H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: 29000-105/531/16/2015. P. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendje
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendje Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A felek közötti kapcsolattartás módja... 3 3. A felek
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2158/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2158/2014. számú ügyben Ügyintéző: dr. Zséger Barbara Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint a rendőrség több alkalommal indokolatlanul igazoltatta,
Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/411- /2014.RP. Tárgy: panasz elbírálása
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5098/2014 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5098/2014 számú ügyben Előadó: dr. Rigó Anett Az eljárás megindítása A panaszos Hivatalomhoz benyújtott beadványában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban:
Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az
Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az újabb 2013. január 1-jei hatáskör változásra Szerkezete:
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK INTÉZMÉNYÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK INTÉZMÉNYÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL DR BOGÁRDI DÓRA AJBH Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015 MÁRCIUS 21 TÁMOP 557-08/1-2008-0001 Betegjogi,
H A T Á R O Z A T. helyt adok, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/564/
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Iromány száma: T/708/J Benyújtás dátuma: 2018. július ~ 2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Érkezett: 2018 JúL 1 3, Tárgy:
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4710/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4710/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos nevelt gyermekei gondozási helyének megváltoztatása tárgyában folytatott
A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata. Közzétéve: 2013. december 12.
A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata Közzétéve: 2013. december 12. 1 Szeretnénk megköszönni, hogy ügyfelünkként megtisztelt minket bizalmával. Fontosnak tartjuk, hogy szolgáltatásainkat
H A T Á R O Z A T O T
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/109/8/2008. Előadó: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. kérelmező kérelme alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával
H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:
H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
Adatkezelési Szabályzat
Adatkezelési Szabályzat 1. Adatkezelő megnevezése : Adatkezelő megnevezése: KOMO - SKY Kft. Adatkezelő cégjegyzékszáma:13-09-091653 Adatkezelő székhelye: 2317 Szigetcsép, Szabadság u.7 Adatkezelő képviselője:
Büntetés-végrehajtási jog
Büntetés-végrehajtási jog Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...7 1. A büntetés
ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
Szám: 29000-105/15/ /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Tárgy: rendőri
Közigazgatási szankciótan
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2085/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2085/2015. számú ügyben Előadó: dr. Regényi Eszter Az eljárás megindítása A panaszost a Tiszafüredi Rendőrkapitányság beosztottjai 2015. március 7-én igazoltatták,