13. ÉVFOLYAM 5. SZÁM DECEMBER 15. VASI ÉPÍTÉSZ ÉS MÉRNÖK

Átírás

1 13. ÉVFOLYAM 5. SZÁM DECEMBER 15. VASI ÉPÍTÉSZ ÉS MÉRNÖK

2 Mennél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy semmi sincs, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket. Vincent van Gogh Ábrahám Ferenc Kedves Tagtársaink, Olvasóink! Ezzel a gondolattal próbálom összefoglalni azt az érzést, ami az év mérlegének elkészítésénél felmerült bennem. Sokat vártunk az elmúlt évtől, sokat csalódtunk, sok mindennek örültünk. Az, hogy az építési piac beindult, sokak egzisztenciális gondjait enyhítette. De a kialakult jogalkotási galopp sokaknak okozott nem kis fejtörést, egzisztenciális veszélyeket is felvetve. De most a szeretet ünnepének előestéjén úgy gondolom, hogy az építész legfőbb feladata felelősséget vállalva alkotni, egy jobb világot tervezni az UIA jelszavával, és mindezt a munkát úgy végezni, hogy ne feledkezzünk meg a szeretetről mindenki iránt, legfőképpen a munkánk, alkotásunk iránt. Ha tetteinket, alkotásunkat átitatja a szeretet, akkor tiszta lelkiismerettel vállalhatunk felelősséget a világ előtt. Jöhet vihar, érhet csalódás bennünket, de a szeretet, öszszefogás, együvé tartozás segítségévél mindig képesek leszünk helytállni életünk nehéz perceiben is. Karácsony előtt az alábbi sorokkal kívánok békés, boldog ünnepeket. Aranyosi Ervin: Karácsonyi kívánságom Amikor kigyúlnak a karácsonyi fények, együtt kell dobbanni az emberek szívének. Szóljon idén arról minden mese, ének: - varázslata van a szív szeretetének. Nyisd hát meg szívedet, öleld a világot, minden ember legyen örömmel megáldott, mosollyal vidíts fel, szóval, öleléssel, tiszta érzésekkel, mit szívedbe vésel. Teremts egy szeretőbb, élhetőbb világot, amilyet az ember eddig még nem látott. Megfagyott szíveket tölts meg szeretettel, legyen a világon boldog minden ember! Nádor István Sok évvel ezelőtt teremtményeinek működését és alkotásait szemlélte az Úr. Khersziphrón és Metagenész tervei alapján már megvalósult Ephezoszban Artemisz temploma, aquaductok, világítótornyok, és (igaz, wellness elemek nélküli) fürdők sora. Szemiramisz függőkertje volt az első zöld fejlesztés, már tervezték Savarián át a Borostyánkő utat. Sok projekt, de mind közbeszerzés nélkül Az Úr, látva a sok békétlenséget, nem hagyta tovább garázdálkodni az embert, magához vonta a napi irányítást. Az emberiség javítására megalkotta a Szeretet és Béke Operatív Programját, és 2016 éve Betlehemben megszületett Jézus Krisztus, a program elhozója. Az Atya saját Fiát küldte el a fontos program menedzselésére, amihez pénz nem, csak ön-erő és jó-akarat kellett. A Fiú a munkaszervezetet Galileában hozta létre, a cél és az oda vezető út megmutatását 12 apostolra bízta, a program eseményeit négy evangélista jegyezte le, mintaprojektjeivel (vízenjárás, csodás gyógyítások, kenyér és halszaporítás) hitet adott. Mai kevés hitünkkel még mindehhez gyengén hasonlítót is csak mérnöki hidak, hajók, orvosi műszerek segítségével próbálunk csinálni. Atya és Fiú szerette a mérnöki projekteket, hiszen Ők már látták, alkotóik hittel dolgoznak közösségük javára. Uram! A nyugati végek mérnökei nem várják tátott szájjal az ünnepi sült galambot, de világunk nehéz időket él. Más programok népszerűbbek, más indikátorokat könnyebb teljesíteni? Máshol nem öt százalék a munka maximális ellenértéke? Lehet. Mégse kérünk új Programot, csak működési paramétereinket állítsd át a főmenüben. Csak bízzál bennünk, segíts nekünk! Mi reménykedünk! Békés karácsonyt és sikeres új évet minden Vas megyei mérnöknek, építésznek és családjának!

3 TARTALOM EZ TÖRTÉNT TISZTÚJÍTÁS A KÖZLEKEDÉSI SZAKCSOPORTBAN 4-5 MÉRNÖK PORTRÉ GAÁL RÓBERT ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK A SZOMBATHELYI FEDETT USZODA KÖZ-TÉR BIZTOS, AMI BIZTOS... MÉRNÖK PORTRÉ KARÁCSONY IMRE ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK ÉPÜL A HALADÁS SPORTKOMPLEXUM HÁZUNK TÁJA 20 ÉVES A VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA? AKIK ELO TTÜNK JÁRTAK... SZENDE LÁSZLÓ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK HÁZUNK TÁJA VASI MÉRNÖKBÁL 2.0 EZ TÖRTÉNT BIENNÁLÉ ÉS EGY JUBILEUM NEKROLÓG

4 RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉS Nádor István Rendkívüli küldöttgyűlését tartott a Magyar Mérnöki Kamara december 3-án a Műegyetemen. Az eseményen kamaránkat Nádor István elnök és Déri Lajos alelnök képviselte. A küldöttgyűlés fő témája az Építészeti Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer (ÉMTSZR) kialakításának helyzete és tartalma volt. (Ez a tervezési folyamatokat, és annak díjszabását lenne hivatott szolgálni.) A koncepcionális kérdésekről Kovács István, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke adott tájékoztatást, kiegészítve a kiküldött írásos anyagot. A küldöttgyűlés három határozatot szavazott meg: Elfogadta az ÉMTSZR koncepcióját. Alapszabályt módosított, így a tisztújítással a tagság több mint felét adó Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnök-jelöltje akkor is pozícióba kerül, ha a szavazatszám alapján nem kerül a négy alelnök közé, de a leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerzi. Ez esetben a Magyar Mérnöki Kamara öt alelnökkel működik. A jövőben a műszaki ellenőrökre és a felelős műszaki vezetőkre is kiterjed a továbbképzési kötelezettség. Elfogadták az ÉMTSZR koncepcióját is

5 ÉPÍTETT EZ TÖRTÉNT KÖRNYEZETÜNK TISZTÚJÍTÁS A KÖZLEKEDÉSI SZAKCSOPORTBAN November 30-án tartotta tisztújító taggyűlését a Vas Megyei Mérnöki Kamara Közlekedési Szakcsoportja. A még oly aktív kamarai életet folytató szakcsoport tagjait is nehéz megszólítani, ha nem érdekfeszítő szakmai programra szól a meghívó, pedig az érdekképviseletünket biztosító választott önkormányzatunknak a kötelező formaságoknak is meg kell felelnie. A határozatképességet sajnos csak a megismételt időpontban sikerült elérni. Tóthné Temesi Kinga okl. építőmérnök Udvarhelyi András leköszönő elnök beszámolt a szakcsoport megalakulása óta eltelt 12 év tartalmas munkájáról, a sikeres szakmai rendezvényekről, kirándulásokról, társszervezetekkel kialakított együttműködésről, egyúttal reményét is kifejezve, hogy a jövőben is lesz folytatása a megkezdett munkának. Az elnöki beszámolót a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, Udvarhelyi András pedig megköszönte az elnökség valamennyi tagjának a munkáját. Második napirendként a taggyűlés megtárgyalta, majd kisebb módosítással elfogadta a szakcsoport új, a Vas Megyei Mérnöki Kamara titkára által kidolgozott egységes szerkezetű ügyrendjét, majd az elnökség lemondott, és megkezdődött a tisztújítás. A tisztségekre a kibocsátott meghívóban foglaltak alapján több jelölés is érkezett. A titkos szavazás eredményeként a megválasztott új elnökség tagjai: Minősítő szakértők vasúti szakterületre vonatkozóan: Tóth Tibor, elnök Stangl Imre Hajnal Tibor Minősítő szakértők közúti szakterületre vonatkozóan: Tarján Ferenc Karácsonyné Nedeczky Katalin elnökségi tag Kozma Zoltán Kovács Jenő Szabó Eszter Böröcz Miklós, elnökségi tag

6 HISZEK A CSAPATMUNKA EREJÉBEN Gombás Mónika Azt mondja, hogy aki íróasztal mögött szeretne dolgozni, ne a vízügyet válassza. Szerencsésnek tartja magát, hogy munkaideje egy részét olyan helyeken töltheti, ahol mások pénzért pihennek. Édesapját követve a pályán, közreműködött az utóbbi évtizedek legjelentősebb vízügyi beruházásainak megvalósításában Vas megyében. Szakmai tevékenységét Gothard Jenődíjjal ismerték el az idei Szent Márton Gálán. Gaál Róberttel, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk. Hogyan fogadta az elismerést? Megtisztelő és felemelő érzés ez a díj. Úgy veszem, hogy nemcsak a személyes pályafutásom elismerése, hanem egy csapatmunkáé, a Vízügyi Igazgatóságé, amelynek most történetesen én vagyok a vezetője. Mögöttem vannak a munkatársaim, akik ezt a díjat éppúgy megérdemelnék. Tudatosan választotta a mérnöki pályát? Nálunk ez családi hagyomány. Gyerekkoromban a vasárnapi ebédnél is árvizekről és vízügyi beruházásokról hallottam. Édesapám több mint három évtizeden át a vízügyön dolgozott, az utolsó 15 évben az igazgatóság vezetője volt. Ő irányította annak idején a Csónakázó-tó kialakítását, megépítette a Rába-menti árvízvédelmi töltéseket és több tározót is a megyében. Érdekes összecsengés, hogy amikor a vízügyre kerültem az egyetem után, az első munkám a Csónakázó-tó rehabilitációja volt. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem, 1986-ban diplomáztam a Műszaki Egyetem építőmérnöki karán vízépítő szakon. Még abban az évben elhelyezkedtem a szombathelyi Vízügyi Igazgatóságon. Akkoriban az igazgatóságoknak volt kivitelező részlege, és a kezdő mérnököket az egyetem után nem engedték íróasztalhoz ülni, hanem két évre kihelyezték gyakorlatra az építésvezetőségekre. Ezzel egy mérnök nemcsak szellemi tudás birtokába jutott, hanem gyakorlatot is szerzett, értékesebbé vált a munkája. Számomra egyértelmű volt, hogy visszajövök Szombathelyre elsősorban a családi kötődés miatt. Jól ismertem a környéket, és ebben a szakmában a helyismeret az első perctől kezdve nagyon fontos. Melyek voltak a legjelentősebb munkái? Az elsők között volt Szentgotthárdon az árvízvédelmi töltések fejlesztése. Részese lehettem az első uniós projektnek az igazgatóság életében még a PHARE CBC támogatási rendszerben. Magyarország és Ausztria összefogásával megépült a Lapincs árapasztó vápa, ami akkoriban különleges létesítmény volt, hiszen két ország területén létesült Az Abért-tó kedvelt kirándulóhellyé vált Duzzasztó és vízi erőmű Szentgotthárdon

7 MÉRNÖK PORTRÉ egyidőben. Ez úttörő és nagyon érdekes munka volt. Az 1998-as Kerka-árvíz után megépítettük az alsószenterzsébeti tározót. Az anyagnyerőhelyet feltöltöttük a patak vizével, és egy kis tavat hoztunk létre. Ez olyan jól sikerült, hogy a későbbiekben, például Lukácsházánál is alkalmaztuk. A szlovénekkel együttműködésben a Kebele-patakon ugyancsak létesült egy tározó, ami magyar és szlovén területeket is véd. A legnagyobb tározóberuházásunk a lukácsházi volt, 2010-ben adtuk át. Itt már fel tudtuk használni a korábbi tapasztalatainkat. Ebbe a sorba illeszkedik a dozmati tározó. Kész engedélyes terveink vannak, jövő év elején elkezdjük a területszerzéseket, kisajátításokat, és 2017 második felében az alapkőletétellel megindulhat a kivitelezés. Ezek a létesítmények korántsem öncélúak... Nincs olyan, hogy vízügyi érdek. Egy víztározó létesítése az emberek érdeke, és mi vagyunk azok, akik megvalósítjuk ezt. A víz egy komplex dolog, ezek a fejlesztések is komplex megoldást hoznak: nemcsak az árvízvédelmet szolgálják, hanem a környék látnivalóit is gazdagítják. Dozmat turisztikai fejlődéséhez is hozzájárulhat majd a tó, amely a beruházás részeként létrejön. Szép karrier az Öné, bejárta a ranglétrát. Vezetőként mire törekszik? Előadóként kezdtem, majd árvízvédelmi csoportvezető, vízkárelhárítási osztályvezető és műszaki igazgatóhelyettes főmérnök is voltam óta vagyok igazgató. Mindig hittem a csapatmunkában, és törekedtem arra, hogy a csapat otthon érezze magát ezen a munkahelyen. Nálunk létezik a vízügyi család kifejezés. Az én példámon kívül is rengeteg példa akad a mérnököktől a gátőrökig, ahol több generáció óta a vízügyi igazgatóságon dolgoznak a családok. Azért alakulhatott így, mert olyan munkahelyi légkört, összetartást tudtunk kialakítani, ami emberileg és szakmailag előremutató munkahelyet biztosít. Milyen terveket fogalmazott meg a következő évekre? Kihívást jelent a klímaváltozás. Nem dőlhetünk hátra, nem mondhatjuk azt, hogy nem lesz ennél nagyobb árvíz. Ezzel kapcsolatosan komoly tudományos munka folyik. Osztrák kollégáinkkal olyan árvízi előrejelző modellt szeretnénk jövőre létrehozni a Rábán, amely nem pontszerűen, egy-egy vízmércére vonatkozik, hanem az egész területi elöntést időben és térben megmutatja. Ez európai szinten is ritkaság lesz. A jövő fejlesztései közé tartozik a Rába-völgy projekt, amelyben töltésépítési és erősítési munkák szerepelnek Szentgotthárdon és Körmenden. Továbbá vasi és zalai záportározók építését tervezzük. Ez egybecseng a klímaváltozással, hiszen nálunk is előfordulhatnak olyan hatalmas záporok, amelyek hirtelen zúdulnak le, és órák alatt elmosnak egy települést. Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási helyzetek, és nincs egyéb védekezési mód, mint a megelőzés. A veszélyeztetett települések fölött záportározókat kell létesíteni, amelyek visszatartják azt a nagy mennyiségű víztömeget, amely rázúdulna a lakott területekre. Három Vas megyei településen épülhet most záportározó. Hogyan kapcsolódik ki? A vízpart és a természet szeretete nem csak a munkámat határozza meg. Szívesen kerékpározok, kirándulok, ha tehetem, víz mellé megyek. A Balaton a hazai kedvencem. (Fotó fent: A lukácsházi tározó madártávlatból) Vízhozamszabályozó műtárgy a lukácsházi tározónál

8 A SZOMBATHELYI FEDETT USZODA FEJLESZTÉSE ÉS RÉSZLEGES REKONSTRUKCIÓJA A jelenlegi állapot bemutatása Kántás Zoltán fürdővezető Bevezetés Szombathelyen 1981-ben adták át a Nagy Elemér által tervezett szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő létesítményt, mely abban az időben uszodatechnikai és építészeti vonatkozásában országos szinten is elismertté vált. Szombathely zöldövezetében lévő Fedett Uszoda és Termálfürdő az akkori kiváló tervezőknek és a szakszerű üzemeltetésnek köszönhetően 35 éve szolgálja a sportoló és fürdőző közönséget. A fejlesztés célja A szolgáltatási területhez kapcsolódóan a fejlesztési elképzelések az alábbi koncepción alapulnak melynek fő elemei a következők: Minőségi szabadidő eltöltésre alkalmas helyszín fejlesztése, ezen belül gazdasági alapú együttműködés megteremtése az üzemeltethetőség érdekében. Az alapfunkció, az úszásoktatás, valamint a sportolási lehetőség biztosítása hosszú távon. A sport funkció és kikapcsolódási lehetőségek bővítése, a tömegsport helyszínek mellett, bevételi forrást termelő egységek kialakítása. Nagy kihívás az üzemeltetői igény és a kivitelezési munka összehangolása Üzemeltetési oldalról alapvetően a hatékony létesítménygazdálkodást fogalmaztuk meg fő célként létesítmény működtetésével kapcsolatosan, melynek alapelemei a következők: Energiahatékonyság Munkafolyamatok optimalizálása Szolgáltatási és energetikai elemzések komplex kezelése A fejlesztés eredményei A szombathelyi fedett uszoda fejlesztésének pályázati célja, hogy alkalmas legyen Vízilabda Akadémia fogadására. Jelenleg az uszoda 1 db 50 m-es sportmedencével rendelkezik. A fejlesztést követően az edzés és versenyzés részére több korcsoport kiszolgálását is biztosító új, 33 1/3 m-es medence a hozzá kapcsolódó vízgépészeti, gépészeti és szolgáltatási környezettel lesz megépítve. Fedett Uszoda és Termálfürdő jelenlegi fejlesztései: I. ütem: TAO beruházás keretében megvalósításra kerül a Fedett Uszoda létesítményeinek részbeni rekonstrukciója: tető és konzol felett nyílászárók cseréje, homlokzatszigetelés, tetőszigetelés korszerűsítése, medencetér famennyezetének felújítása II. ütem: A projekt kivitelezése során a meglévő uszoda épületéhez csatlakoztatva egy 21*33 m-es medence és kiszolgáló létesítményei épülnek meg. Az eredeti tervekkel ellentétben azonban nem tud megvalósulni ebben az ütemben a régi épület teljes körű épületgépészeti felújítása. A létesítmény vízellátását és vízelvezetését biztosító rendszerek jelentős része ugyanakkor az új épület kubatúrájába esik. Így a meglévő épület adottságainak köszönhetően nagy kihívást jelentett az üzemeltetői igények és a kivitelezési munkálatok összehangolása a projekt során. Mindez annak

9 ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK érdekében, hogy a meglévő épület műszaki és technológiai szempontból az előírásoknak megfelelően már az idei évben teljes körűen illeszkedjen egy későbbi ütemezéssel megépítésre szánt új vízi közmű hálózatra, melynek szerves része az új épület szerkezetein belül kerül kialakításra. Ennek megfelelően az új épület építése során, nem a klasszikus épületszerkezeti kivitelezési munkákat követően, hanem azzal párhuzamosan épül ki a régi épület igényeinek is megfelelő közmű rendszer. Emellett a régi épületen zajló épületszerkezetet érintő kivitelezési munkák során m² rácsos tartószerkezet felújítása történt meg. Ennek során homokfúvással távolították el a szerkezetről a meglévő rétegrendet majd alapozást és tűzgátló bevonatképzést követően fedőfestést kapott a szerkezet m² álmennyezet is megújult azáltal, hogy annak csiszolását és javítását követően lazúrozták és égéskésleltető bevonatot kapott a burkolat m² külső-belső oldali szigetelés, valamint m² tetőszigetelés korszerűsítése mellett, m² üvegfelület cseréje is megtörtént, mely 273 darab nyílászárót foglalt magában. Az új épület kivitelezése kapcsán, így a medencetér alapozásánál sem volt egyszerű dolga a kivitelezőnek, hiszen a régi alapot védeni kellett. A statikus-tervező előírásai szerint, szakaszosan haladtak a munkával, miközben talajvízzel is találkoztak az építők. A medenceteret illetően, miután kiértek a pincei szerkezetekből, jelenleg is a felmenő szerkezetek készítése folyik. Emellett a medence fenekének szerelőbetonozását követően vasszerelés, majd a vízgépészeti alapszerelési munkák, a töltő-ürítő vezetékek elhelyezése történt meg, és a fenéklemez betonozása is elkészült. Az ősz folyamán elkezdődött továbbá a vízforgató gépház, valamint a kiszolgáló épület szerkezeteinek építése is. Az építkezésen folyamatosan mintegy szakmunkás dolgozik. Pályázati cél: alkalmas legyen Vízilabda Akadémia fogadására 1981-ben adták át a Nagy Elemér által tervezett létesítményt

10 BIZTOS, AMI BIZTOS... ÉS MÁS ÚJDONSÁGOK Kiss Albert okl. építészmérnök Újabb, már régóta lebegtetett jogszabály látott napvilágot, ezúttal a kötelező felelősség biztosításról. A 353/2016. (XI. 18.) kormányrendelet egyszerre több szakmai rendeletet módosít. Az egyszerű bejelentéssel érintett lakóház tervezését, annak kivitelezését, hatósági ellenőrzését, szakmagyakorlási feltételeket is érinti. Nézzük ezek leglényegesebb pontjait: január 1-től tervezési szerződést 300 m² alatti lakóház tervezésére csak tervezői szakmai felelősség biztosítás megléte esetén szabad kötni. A szerződésben annak meglétét rögzíteni kell. A folyó tervezési munkák esetében is kell kötni szerződést (utólag), ha az építési napló megnyitására február 16. után kerül sor. A biztosításnak ki kell terjednie a tervezői művezetésre is. A biztosításnak fenn kell állnia az építési főnapló megnyitásától számított legalább két évig. A biztosítási fedezet összege és ezzel összefüggésben a biztosítási díj a tervezett épület beruházási költségével arányos. A beruházási költség nem azonos a számított építményértékkel! A jogszabály nem említi a műszaki ellenőrt, vagyis neki nem kell biztosítást kötni. Viszont figyelnie, ellenőriznie kell annak meglétét. A felelős műszaki vezetőnek szintén nem kell kötnie biztosítást a jogszabály szerint. Viszont a kivitelező biztosításának ki kell terjedni a műszaki vezetője vagy saját alvállalkozói által okozott károkra is. Persze nem árt, ha van. Főleg, ha valaki több szakterületen is vállal munkát. A fővállalkozó kivitelezőnek (február 1. után) legkésőbb a munkaterület átadásakor kell rendelkeznie Biztos, ami biztos

11 KÖZ-TÉR felelősség biztosítással. Sőt! Az erről szóló biztosítói igazolást a naplóba is fel kell tölteni. Sőt! Ha a biztosítás a kivitelezés alatt idő előtt megszűnik, a biztosító jelzi azt az építésfelügyeleti hatóságnak. Az építésfelügyelet viszont ellenőrzi a biztosítások meglétét, hiánya esetén leállítja az építkezést, plusz szankcionál. Vagyis újabb sorral egészül ki a büntetőtábla... Lesz más... Kiterjesztik a 300 m² alatti új családi ház egyszerűsített bejelentésének szabályát a meglévők bővítésére, ha az a bővítés után sem haladja meg a 300 m²-t. Az egyszerűsített bejelentést kell alkalmazni ezen lakóépületek eddig építési engedély köteles átalakítása esetén is, valamint ezen építési munkákhoz szükséges támfalépítés és tereprendezés esetén is. Fontos: ezen építési munkákhoz kifejezés. Önálló támfalépítésre vagy tereprendezésre továbbra is építési engedélyt kell kérni! Ez egyelőre törvényjavaslat, kormányrendelet (módosítás) még nincs, de lesz. És az ide vonatkozó kamarai szabályzat? Szerintem azt is ki kell egészíteni... A tervezett módosítások nem vonatkoznak az egyéb 300 m² alatti építményekre. Így pl. egy kisebb, egyterű melléképület továbbra is engedélyköteles marad. Egyébként is az egyszerűsítés csak az építési hatóságokról vett le egy kis terhet... És van másik... A Miniszterelnökség kiadott egy állásfoglalást a kötelező tervezői művezetéssel kapcsolatban. Hangsúlyozva, hogy az csak tájékoztató jellegű, mert a hivatalos állásfoglalás jogbefolyásolásnak, így alkotmányellenesnek minősül. Ennek ellenére érdemes elolvasni illetve az e-építés portálon. Most csak egyet kiemelve: A tervezői művezetést mégis csak be kellene venni (?) a tervezői szerződésbe, mert azt a tájékoztató a tervezési folyamat részének tekinti. Az alapján szerzői jogvédelem alá is tartozik. Így annak esetleges átadása egy másik kollégának is csak szerzői jogi írásos hozzájáruló nyilatkozattal lenne csak érvényes... Az első részben érintett jogszabályok: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Igaz-Saga

12 MINDIG AZ AKTUÁLIS MUNKÁM VOLT A KEDVENC Gombás Mónika Tervezett repülőteret Líbiában, templomot Szombathelyen, közműalagutat Dunaújvárosban. Részt vett a sárvári vár felújításában, ahol egy 12. századi cölöpszerkezet tette próbára a tudását. Munkáiban mindig az újdonságot, a kihívást kereste. S hogy jól csinálta, bizonyítja a Hefele Menyhért-díj, amit az idei Szent Márton Gálán vehetett át. Karácsony Imre szerkezetépítő mérnökkel beszélgettünk. Mit jelent ez az elismerés az Ön számára? Váratlanul ért, de nagyon megtisztelőnek tartom. A Hefele-díjat olyan személyek kapták meg előttem, akik megérdemelték, és ebből úgy gondolom, talán én is megérdemeltem. Jó dolognak tartom, hogy a társadalom ily módon elismeri a műszakiak munkáját. Az utóbbi időben csináltunk nagyobb dolgokat, örülök, hogy valakinek eszébe jutottam. Mit szeret leginkább a munkájában? Világéletemben építőmérnök szerettem volna lenni, és nem építész. Ma ezt is, azt is művelem, de komolyabb építészeti dolgokba nem szívesen vágok bele. Szerencsés vagyok, mert olyan munkahelyeim voltak, ahol jól éreztem magam. Mindenütt tudtam olyasmit csinálni, ami újdonság volt, és lekö- tötte a figyelmemet. Budapesten kezdtem 1971-ben, majd a Vasitervnél dolgoztam, ezután elkerültem Dunaújvárosba, később külföldre, és utána jöttem vissza Szombathelyre. Pesten jó volt, az egyik legkedvesebb munkahelyemnek tartom, segítőkész, kollegiális környezetben dolgozhattam, és hihetetlen szép dolgokat csináltunk. A záhonyi vasúti átrakó körzet például mérnöki szemmel egy fantasztikus dolog volt. Komoly létesítmények születtek akkor, és örülök, hogy ebben részt vehettem. Utána költöztünk Szombathelyre, a VASITERV kőszegi irodájához kerültem. Ez egy nagyon jól együtt élő, érző társaság volt, jó volt együtt dolgozni velük. A munkatársak óriási szaktudással rendelkeztek, sok mindent lehetett ott becsületesen és jól csinálni. Amikor megszűnt a kőszegi iroda, meghívtak Dunaújvárosba. A szocializmusban ott volt elég pénz, rengeteg objektum tervezését bízták ránk. Újdonság volt, tetszett az is. Aztán elköltöztünk Észak-Afrikába. Több mint három évet dolgoztam Líbiában, Tripoliban. Ez nagy váltás volt, de nem baj, ha az ember sok helyen, sokat tapasztal, mert tágul a látóköre. Jó, ha nem mindig a néha belterjessé váló problémákkal foglalkozunk. Líbia egy teljesen más kultúra, az ottani emberek másképp látják a feladatokat és a megoldási módokat. Nagyra becsülöm az arab embereket, barátságosak, kedvesek, jó volt velük élni, dolgozni. Utakat, Megszűnt a várakozás a vasúti átjáróban, gördülékenyebbé vált a közúti közlekedés Led-es táblák egy olaszországi alagútban

13 MÉRNÖK PORTRÉ műtárgyakat, katonai létesítményeket, föld alatti vezetőobjektumokat terveztünk rugókra rögzítve, hogy a számítógépeknek robbanás esetén ne essen bajuk. Építettünk kikötőt, repülőteret. Utána hazajöttünk Szombathelyre. A Vasiterv a rendszerváltáskor felbomlott, így magántervezést folytattam. Milyen munkái voltak itt a városban? Világéletemben arra törekedtem, hogy sok mindenbe belekóstoljak, és szerencsés vagyok, hogy ezt megtehettem. Minden munkámat nagyon szerettem, mindig az éppen aktuális volt a kedvencem. Mindegyiket külön meg kellett tanulni, egyre többet és többet tudtam, ezért sem untam meg soha. Részt vettem a Herman-iskola, a Bolyai-iskola, az oladi templom tervezésében, a vasútállomáson lévő aluljáró építésében. Kihívás volt a Csaba utcai felüljáró, mert olyan helyen készült, ahol nehéz volt a geometriáját összehozni. Szerettem a sárvári vár felújításán dolgozni. Facölöpökön áll, amelyek a vizesárok lecsapolása után korhadásnak indultak, és elkezdtek a falak süllyedni. Tanulmányoznom kellett az 1100-as évek építészetét, és amit lehetett, helyrehoztunk. Ahol lehetett, mindig igyekeztünk megoldani, hogy másodlagos haszna is legyen a létesítményeinknek. A dunaújvárosi közműalagút-rendszert például úgy alakítottuk ki, hogy az elsődleges funkcióján túl egyéb pozitív hozadéka is legyen. A melegvíz-vezetékek is ebben futottak a járdák alatt, így télen elolvadt fölötte a hó, nem kellett eltakarítani. A szerkezetépítési munka nincs annyira szem előtt, de ha rosszul csináljuk meg, az bizony feltűnik. Egy túl vékony oszlop feltűnik a külső szemlélőnek is, olyan érzése támad, hogy a fejére omlik az épület. Az épületnek, építménynek nem csak biztonságosnak kell lennie, hanem a laikus emberekben a stabilitás érzetet kell keltenie. A munka során 110 százalékos figyelem szükséges, mert egy hiba is életekbe kerülhet. Dolgozik most is? Autópályák fölé tervezünk digitális információs táblákat. Ezeknek is van egy szerkezete, stabilan kell állnia, fújja a szél, veri az eső, a hó. A világ minden tájára szállítják ezeket Kanadától Kínán át Brazíliáig. Mivel foglalatoskodik a szabadidejében? El tudom foglalni magam a nap 24 órájából 25-ben is. Szeretem a zenét. Szeretek horgászni, szívesen járok a tatai Fényes-fürdőre, Balatonra, pisztrángozni a vasi patakokra. Húshorgász vagyok, meg is eszem a halat. Kedvencem a rántott ponty, és a süllő bakonyi módra sok gombával. Nincsenek különösebb terveim, próbálom folytatni az életemet, amíg a Jóisten megengedi. (Fotó fent: A Csaba utcai felüljáró Szombathelyen) Kamionnal szállítják ki a táblákat A 2,5 milliárd forint értékű beruházás másfél év alatt készült el

14 ÉPÜL A HALADÁS SPORTKOMPLEXUM Gombás Mónika Látványosan halad a szombathelyi Haladás Sportkomplexum építése. Régi szokás szerint bokrétaünnepet tartanak akkor, amikor az építkezés eléri a legmagasabb pontját, így a közelmúltban kapott bokrétát a létesítmény. A Rohonci úton folyamatosan zajlik a munka: a kormányzati forrásból megvalósuló beruházás során november végéig közel 21 ezer köbméter betont, csaknem 1500 tonna betonacélt, mintegy 10 ezer tonna előre gyártott vasbetont építettek be, ezidáig 530 munkás és három toronydaru dolgozott. Becslések szerint az elmúlt húsz esztendő legjelentősebb fejlesztése valósul meg Szombathelyen: a cél olyan nemzetközi szabványoknak megfelelő létesítmény és rekreációs övezet kialakítása, amely európai szintű szolgáltatásokat ad. A kilencezer fős, UEFA IV-es besorolású, teljesen fedett lelátóval rendelkező futballpályát és a multifunkcionális sportcsarnokot a tervek szerint jövő nyáron avatják. Az összetett sportkomplexum méltó otthona lesz a nemsokára százéves Haladás VSE-nek, valamennyi szakosztálya helyet kap. A Szombathelyi Swietelsky-Haladás leendő, új otthona

15 ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK Illés Béla és Király Gábor a bokrétaünnepségen Fedett lelátó, majdnem tízezer ülőhely A beruházás közel 15 milliárd forintos költségét a magyar állam viseli Látványos elemekkel bővül napról napra a helyszín

16 20 ÉVES A VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA? Vincze Csaba okl. építészmérnök Kamaránk fiatalabb tagjai nyilván nem ismerik a szervezet alakulásának történetét. (Bár az idősebbek is elfelejtik már.) Ezért előbányásztam néhány iratot az alakulás idejéről. Az országos szervezet a MÉSZ meglévő bázisán ben jött létre, Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége néven. Elnöke az agilis dr. Müller Ferenc lett. Megyei szervező titkárokra bízták a helyi szervezetek létrehozását. A kisebb megyékből két-három összevonását is eltervezték, hogy az alacsony tagdíjbevételből is közel önfenntartók legyenek. Nálunk Szilágyi István hívta össze a MÉSZ-tagokat 1991 januárjában, majd minden névjegyzékben szereplő építészt április 30-ra a TIT-székházba. Ő már Szombathely főépítésze volt, így el sem jött a gyűlésre, de titkárnője elhozta a tagok névsorát. Megszavaztuk a zalaiakkal közös kamarát. A helyi küldötteket: Czeiner Gábort, Heckenast Jánost, Mátis Lajost és Vincze Csabát. Megjött pár zalaegerszegi kolléga is. A MÉKSZ nyugat-dunántúli testületének székhelye Zalaegerszeg lett, elnöke Kocsárdi István a Zalaterv igazgatója. Helyettese e sorok írója lett. Majd 1994-ben elnökséget cseréltünk, de a hivatalos székhely és a pénzügyi ügyvitel takarékosságból Zalaegerszegen maradt. Ebből nem is volt vita, de az állami törvénykezés lassabban zajlott, mint ígérték. Közben több feladat is adódott, melyet félig legálisan kellett intézni. (Jogszabályi alapon, de önkéntesen.) Először is fel kellett venni az új tagokat, melyet korábban az államigazgatás intézett. Jogszabály is volt rá, melynek betartását adott esetben bíróságon is meg kellett védeni. (Végzettség és szakmai gyakorlat értelmezése.) Eredeti tagságunk 64 fő volt a két megyében, amely közel száz főre nőtt. Jöttek tehát a belépők, de az én irodám a TÉKben a rajzasztal sarka volt csak. Szerencsére segítő kolléganőim voltak, meg a cégünk is elnézte a forgalmamat. Közben voltak viták is, például mennyire lehet összekeverni tervezési versenyben a tervezés fázisait Könyvkiadást is támogattunk: Szeghalmi Bálint építészről szólót. A megyeházán jegyzőknek tartottunk vitanapot kamarai feladatunkról. Védtük a Savaria mozit, mert a város a Thököly úti raktárt alakította volna át mozivá, egyéb szakmai kérdésekben is állást kellett foglalni. Úgy tűnt, komolyan kell venni magunkat. Viszont a kamarai törvény késett. Vitatták, kell-e több kamara, vagy az iparkamara beolvaszthatja ezt a kevés tervezőt. A sógorok is gyarmatosítani próbáltak. Végül az átalakulás motorja: az országos elnök május 3-án lemondott. Mátis Lajos

17 HÁZUNK TÁJA Idézek dr. Müller Ferenc leveléből: 1991 februárjában azt hittük, hogy az általunk létrehozott Kamara-Szövetség, mint egyesület alakul át tényleges kamarává. A történelem azonban átgyalogolt rajtunk, a kamarát jogelőd nélkül kell felépíteni (Hasonlóan az orvosi és mérnök kamarához) ban az évi LVIII. kamarai törvény végre megjelent. Az új országos elnökünk a jól ismert dr. Böhönyei János lett, akit pár év múlva követett Callmeyer Ferenc, akinek a Nemzeti Színház sok fejfájást okozott februárjában a területi testületek is megszűntek, június 19-én a zalai pénzügyi felügyelet a kettős szervezetet lezárta. (Még jó, hogy adóság nélkül.) Közben már nálunk is lezajlott a változás: december 2-án létrejött a VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA Heckenast János elnökségével. Az alakuló ülésre két ellenőr is jött: Kovács Béla a minisztériumból és Jámbor Imre az országos kamarából. Megszavaztuk új területi alapszabályunkat, kihúzva a javasolt szöveg felét. Első ténykedésként felvettük a kapcsolatot a Vas Megyei Mérnöki Kamarával, Válinth Attila elnökkel. (Jó ideig sikeresen együttműködtünk.) Bár alelnökként még jó ideig ténykedtem, de megkönynyebbültem a feladat és felelősség leadásától. Épp akkor terveztük a Wesselényi és Honvéd út sarkán a TÉK egyik utolsó nagy lakóházát, meg a Pásztor csárda átalakítását. Mikor alakult tehát a kamaránk? Akik a kamara kezdetét az 1996-os törvény megjelenésétől számítják, hivatali szempontból igazuk van. De, aki az előtte lévő 4-5 évet, az építészek számára küzdelmes kort nézik, 1991-től is számolhatják kamaránk működését. Én az utóbbiak közé tartozom. Szerintem az építész kamara idén 25 éves. Ez az írás a kezdetekkel foglalkozik. A következő időszak szabályozottabban, önálló apparátussal működik, több mint tíz éve saját lapunk is van. (Fotó fent: A szerző, Vincze Csaba a Vas Megyei Építészeti Biennálé megnyitóján.) Heckenast János Czeiner Gábor

18 SZENDE LÁSZLÓ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK Balogh Péter okl. építészmérnök Szombathely két világháború közti építészetének alig ismert alakja Szende László, jóllehet több említésre méltó épületet tervezett a városban. Sajnos ezek jó része elpusztult, vagy igénytelen módon átalakították. Építészettel foglalkozó cikkei is értékes kordokumentumok, sőt, mint zenéhez jól értő ember, e téren is többször jelentetett meg írásokat, kritikákat a helyi zenei életről. Utóbbi összefüggésben van azzal is, hogy felesége a neves hegedűművész Bárdos Alice volt, akit voltaképpen ő hozott Szombathelyre. Szende László 1895-ben született Szombathelyen, polgári családban. Középiskolai tanulmányait a helyi premontrei gimnáziumban végezte, majd a budapesti műegyetemen 1920-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. Ezután hazajött Szombathelyre és kezdetben magánmérnökként dolgozott, 1926-tól pedig Brenner (VI.) Jánossal társult és közös irodát tartottak fenn. Később ugyan külön váltak, de a jó szakmai kapcsolat továbbra is fennmaradt közöttük. Együtt tervezték 1927-ben a Szövő utcai elemi iskolát, ami az oktatáson kívül a környék népművelését is szolgálta. Sajnos ez áldozatul esett az 1945-ös bombázásoknak. Helybéli kortársai közül elsőként tette magáévá az akkor modernnek nevezett felfogást, amely a bauhaus mozgalom nyomán terjedt el. Ide vágó gondolatait az Új építészet felé című írásában tette közzé 1930-ban a Vasvármegye hasábjain, amely nyomán szakmai viták is támadtak. Elveit a gyakorlatban a Kálvária utca 47. szám alatti, saját házánál alkalmazta is, amely racionális alaprajzával, visszafogott, jó arányú homlokzatá- A Szövő utcai iskola 1927-ben

19 AKIK ELO TTÜNK JÁRTAK... val tűnt ki a korabeli lakóházak közül. Alaprajzi elrendezése lehetővé tette házi hangversenyek tartását is, az épületet a Tér és Forma című szaklap is bemutatta. Jelentős vállalkozása volt 1929-ben az ún. Ungár-féle malom áttervezése lakásokká. A Szt. Márton utca északi oldalán, a Gyöngyös parton álló elavult malmot a Szombathelyi Takarékpénztár Rt. vette meg a tulajdonostól, hogy abból befektetésként lakásokat alakítson ki. Szende 21 darab, 2-3 szobás, jól felszerelt, fürdőszobás lakást tervezett a három emeletre, míg a földszinten üzleteket alakított ki. Homlokzati megjelenése, a tájolás, az erkélyek megjelenése jól tükrözte az építész felfogását. Sajnos ez az épülete a II. világháborúban erősen megrongálódott, csak az északi szárny maradt lakható, míg 1978-ban a Borostyánkő áruház építése miatt stílszerűen ezt is felrobbantották. Modern felfogású, többlakásos háza még az 1940-ben tervezett Wesselényi u. 16/a. sz. alatti ház, amely egy keskeny telekre, igényes kivitelezéssel készült, s lényegében bár elhanyagolt ma is őrzi eredeti formáját. Szende László még több családi házat is tervezett, főleg a Hunyadi út, Szt. László és Tompa Mihály utcák környékén a bauhaus szellemében. Ő tervezte a Sabaria mozit 1928-ban, amit szintén lebontottak az 1970-es években, továbbá a régi víztorony mögötti szabadtéri színpadot 1933-ban, amely 1945 után az enyészeté lett. Sajnos Szende élete a II. világháború idején tragikus fordulatot vett, őt behívták munkaszolgálatra, felesége pedig a deportálások áldozata lett után elkerült Szombathelyről, és 1949-ig Budapesten az újjáépítési munkákban vett részt, majd különböző tervezőirodákban (MATI, VÁ- TERV, VÁTI), végül az ÁÉTI-ben dolgozott az 1. számú iroda vezetőjeként. Nagyobb munkái ebből az időszakból: a Magyar Rádió Szentkirályi utcai stúdió épületének, és a Pollack Mihály téri irodaépületének tervezése, amelyeknél mint társtervező működött közre májusában hunyt el Budapesten. Szombathelyi házai közül több is helyi védelmet érdemelne. (Fotó fent: Ikerház a Hunyadi út szám alatt 1932-ben) Saját lakóház a Kálvária u. 47. szám alatt 1930-ban Az átalakított Ungár-malom a Szent Márton utcában 1929-ben

20 VASI MÉRNÖKBÁL farsangjában újra mérnökbál lesz Szombathelyen! A VASI MÉRNÖKBÁL 2.0 helyszíne változatlanul a Weöres Sándor Színház Krúdy Klubja, színházunk színművészei is közreműködnek az esten. Az előző sikeres lebonyolítás, résztvevő mérnöktársaink pozitív visszajelzései alapján nincs okunk változtatni a helyszínen. Remélem, a tavalyi bálunk jó hangulatát is sikerül viszszatapsolnunk. Őszintén bízom abban, hogy a báli program elnyeri tetszését. A belépődíj változatlanul Ft/fő, mely tartalmazza a műsort, a vacsorát (italfogyasztás nélkül), az éjféli étkezést, valamint tombola vásárlása esetén a komoly nyerési lehetőségeket is. (A részvételi díjat lehetőség szerint a Vas Megyei Mérnöki Kamara új bankszámlájára OTP Bank: utalják át. Szükség estén természetesen lehetőség van készpénzes befizetésre is a kamara székhelyén Szombathely, 11-es Huszár út 40. -, de ezt a kölcsönös költségkímélés érdekében minimalizálni szeretnénk.) A Vas Megyei Mérnöki Kamara címén (info@vasimmk. hu ) folyamatosan, telefonos elérhetőségein ; pedig december 20-ig, illetve január 4-től minden munkanapon 10 óra és óra között várjuk mérnöktársaink, családjuk, barátaik jelentkezését, melyeket a beérkezés sorrendjében tudunk elfogadni. A jelentkezésben kérjük megjelölni asztaltársaságának létszámát (illetve bármi más igényt), melyet a báli ülésrend kialakításánál igyekszünk maximálisan figyelembe venni. Bejelentkezésnél kérjük a menüválasztékból kiválasztott ételsorok számát is közöljék! Bízom benne, hogy január 21-én, a VASI MÉRNÖKBÁL 2.0 alkalmából együtt ünnepelhetjük elmúlt évi sikereinket, feledhetjük esetleges kudarcainkat, gyűjthetünk erőt a következő időszak mérnöki feladataihoz. Ígérem, jól fogja érezni magát! Várom jelentkezését! Mérnöki üdvözlettel, Nádor István Tánc az aulában: idén is a Galaxy zenél

21 HÁZUNK TÁJA HÁZUNK TÁJA MENÜVÁLASZTÉK 0-ás, azaz LÁBATLAN MENÜ Jelige: No háp, no gá, no mú, no röf Saláta Σ 0 - vitaminból Rántott és grillezett sajt három -, esetleg több szögek Rejtélyes cukkini és gomba körök Sáfránnyal bolondított rizs szemcsék Vajas morzsával hátrametszett karfiol csonka kúpok Somlói galuskahalmaz 2-es, azaz KÉTLÁBÚ MENÜ Jelige: Szárnyakat adunk vágyainak Libamájpástétom kockára vágott érett camembert sajttal és hiperbolikus körtével Felülről limitált sebességgel rozéra sült kacsamell Csirkecomb sok ismeretlenes fűszerezéssel A=4πr² felületből torzított olasz krumplinudli sajtszósszal Paradoxon köret: egydimenziós Möbius-Haladás tésztaszalag, azaz spenótos tagliatelle Csíkos csokis egyenlő oldalú háromszög szelet a la Piramyde 4-es, azaz NÉGYLÁBÚ MENÜ Jelige: Négy lába van, mégis megeszik Orosz hússaláta mértani alakzatokból, de amerikai gyalogos, francia őrvezető és angol géppuskás nélkül Sinus 90 darabszámú, síkba leképzett borjúszelet a la naturelle Top secret masszával töltött sertéshús henger bacon héjszerkezettel Légies halmazállapotú burgonyapüré (X/Y)³ /Z darab ferde - és hosszúszemű rizs Gesztenyés-meggyes pohárkrém fázis szelekcióval Lazíthat a vasi mérnöktársadalom

22 BIENNÁLÉ ÉS EGY JUBILEUM Gombás Mónika A Vasi Építészeti Biennálé december 13-án nyílt meg az AGORA - Savaria Filmszínházban. A tárlat célja, hogy a vasi építészek, belsőépítészek és tájépítészek alkotásait bemutassa. Első alkalommal Heckenast János szervezett meg hasonló kiállítást a kilencvenes évek végén, majd 2005-ben, 2007-ben, s végül idén láthatók a tablókon vasi építészek munkái. Több tucat építményt csodálhatnak meg fotókon, tervrajzokon a látogatók a mozi aulájában. A gyűjteményt, amely ebben az évben Kőszegen nyílt meg első alkalommal, másodszor pedig Celldömölkön Ábrahám Ferenc, a Vas Megyei Építész Kamara elnöke nyitotta meg, majd Harangozó Bertalan, Vas megye kormánymegbízottja méltatta, aki az építész szakma iránti nagyrabecsülését, tiszteletét fejezte ki. Mátis Barna a Vas Megyei Építész Kamara alelnöke a kamara saját kitüntetéséről, a Rauscher-díjról is beszélt. Az eseményen szó esett a Vas Megyei Építész Kamara munkájáról, hiszen alapításának 20. évfordulóját december 2. ünnepli a szakmai szervezet. A Vasi Építészeti Biennálé január közepéig tekinthető meg a moziban. Több tucat alkotás szerepel a tablókon

23 EZ TÖRTÉNT BÚCSÚZUNK Bognár László ( ) Megrendülve vettük tudomásul Bognár László kollégánk halálhírét, amellyel súlyos veszteség érte a villamossági szakterületet. Haláláig mindvégig dolgozott, számos iskola, lakóépület, iroda, ipari és középület külső és belső villamos hálózata, tűzjelző rendszere hirdeti kiváló munkáját. Tervezőként a VASITERV-nél kezdett dolgozni, majd a TÉK következett. Utána megalapította a FÉNYÁRAM Mérnöki Irodát. Világítástechnikai szakmérnökként számos egyházi, középület, utca és tér dísz-és közvilágítási berendezésének megalkotásában vett részt. A megújuló energiák hasznosításának szakértő képviselője volt. Megalakulása óta tagja volt a Magyar Mérnöki Kamarának és a Magyar Elektrotechnikai egyesületnek. Emlékét megőrizzük. Horváth Gyula Vladimir TÉR a Vas Megyei Építész Kamara és a Vas Megyei Mérnöki Kamara közös lapja Alapította: a Vas Megyei Építész Kamara Alapítás éve: 2004 Megjelenés: kéthavonta 300 példányban Az újságban megjelenő adatok valóságtartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Főszerkesztő: Gombás Mónika a szerkesztőbizottság elnöke: Vincze Csaba, társelnöke: Tóthné Temesi Kinga a szerkesztőbizottság tagjai: Ábrahám Ferenc, Balogh Péter, Czeiner Gábor, Horváth Gyula Vladimir, Kiss Albert, Lakosi Ilona, Nádor István, dr. Németh István, Takács András Címlapon: A szombathelyi Fő tér (Fotó: Czika László) Hátsó borítón: A Vasi Mérnökbál 2.0 programja Arculattervezés: Yellow Design Tördelés, nyomdai előkészítés: Dpix Kft. Nyomdai munka: Yeloprint Kft Szombathely, Géfin Gyula utca Ügyvezető igazgató: Dávid Péter Terjesztés: Vas Megyei Építész Kamara, Vas Megyei Mérnöki Kamara Hirdetésfelvétel: Vas Megyei Építész Kamara, 9700 Szombathely, Thököly Imre utca 14. tel: , mobil: vmtek@fre .hu, Vas Megyei Mérnöki Kamara, 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 40. tel: info@vasimmk.hu Kiadja: Vas Megyei Építész Kamara, Vas Megyei Mérnöki Kamara Felelős kiadó: Ábrahám Ferenc, a Vas Megyei Építész Kamara elnöke ISSN:

24