Ficzere Lajos: Megjegyzések az előzetes választási feliratkozás, választási regisztráció tervezett bevezetéséhez
|
|
- Marika Törökné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ficzere Lajos: Megjegyzések az előzetes választási feliratkozás, választási regisztráció tervezett bevezetéséhez Az elmúlt időszakban az Országgyűlés elé beterjesztésre került a választási eljárás új szabályozásáról szóló törvényjavaslat, amelynek több új eleme közül is elsődlegesen a választópolgár előzetes feliratkozásának bevezetése emelhető ki, különös tekintettel arra, hogy a feliratkozás elmulasztása, elmaradása mind a szavazáson való részvételre, mind pedig a jelölté válásra nézve jogvesztő hatályú. A választási eljárási törvényjavaslattal egyidejűleg benyújtásra került az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 26. cikkét kiegészítő javaslat, mely szerint sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti. Már a törvényjavaslat benyújtását megelőzően politikai-közéleti síkon élénk vita bontakozott ki különösen arról, hogy a feliratkozás intézménye mely politikai erők érdekeit szolgálja, illetve mennyire van összhangban a választójog alkotmányos, valamint nemzetközi szerződésekben rögzített alapelveivel, különösen az általános és egyenlő választójog biztosításának elvével. Távolról sem lebecsülve az előzetes feliratkozás intézményével kapcsolatos politikai viták jelentőségét, az alábbiakban ezen új választási eljárásjogi intézmény bevezetésének indokoltságát, létjogosultságát elsődlegesen szakmai megközelítésben, a választópolgárok közössége érdeki és értékei szempontjából igyekszek megítélni, illetve megvilágítani. A választói feliratkozás intézményének megítélésénél kiindulási szempont, hogy a mai jogállami berendezkedésű demokratikus országokban, így hazánkban is, a választójog politikai alapjog, amelynek érvényesítését a választójogra vonatkozó anyagi, valamint a választási eljárást meghatározó jogszabályok alkalmazása, végrehajtása biztosítja. Ez utóbbi körben egyik meghatározó elem a választásra jogosultak névjegyzékének precíz és pontos összeállítása. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, ismeretes, hogy nemzetközi síkon a választásra jogosultak névjegyzéke összeállításának két fő módszerét alkalmazzák: a választópolgárok cselekvő közreműködését igénylő un. aktív listaállítási rendszer (pl. angolszász országok, stb.), másfelől a választópolgár semmiféle előzetes aktív cselekményét nem igénylő un. passzív listaállítás (európai országok többsége). Az első (aktív) listaállítási módszert olyan országokban alkalmazzák, ahol különböző okok folytán nem került intézményesítésre a teljeskörű népességnyilvántartás, s benne a választásra jogosult polgárok nyilvántartása sem. A másik, a választásra jogosultak nyilvántartása a teljes körű népességnyilvántartás (név- és lakcímnyilvántartás) rendszerén belül az erre illetékes állami szervek által végzett nyilvántartás révén valósul meg. A választásra jogosult szervek által történt nyilvántartás közhitelű nyilvántartás, amely a választásra jogosultak teljes körét magában foglaló választói névjegyzék összeállításának is az alapja. Az 1990 óta hazánkban az összes választás, népszavazás a közhiteles állami népességnyilvántartás alapján és támogatásával került lebonyolításra. A tapasztalatok azt mutatják, amit korábbi választási bizottsági munkám alapján is tanúsíthatok, hogy a választásra jogosultak névjegyzékének országos és szavazóköri szintű összeállítása 1
2 semmiféle problémát nem okozott, sőt jól átlátható és egyben a választók részére hozzáférhető volt. A választójog, mint politikai alapjog nézőpontjából ennek az eljárásnak a leglényegesebb hozadéka az, hogy a Magyarországon lakhellyel rendelkező, választójogosult polgárok számára teljes körűen, minden külön feltétel nélkül lehetővé teszi a választásokon való részvételt. Alaptörvényünk XXIII. (1) bekezdése szerint Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament képviselőinek választásán választó és választható legyen. A választópolgár előzetes feliratkozásának kötelezővé tétele és elmulasztásának jogkövetkezménye, azaz nem választhat és nem választható megítélésem szerint a Magyarországon lakhellyel rendelkező választójogosult állampolgárok választójogának gyakorlását tekintve ütközik az Alaptörvény idézett rendelkezésével, tekintettel arra, hogy választásra jogosult polgártól egy választási eljárási jogintézménnyel a választáson való részvétel jogát vonja meg, amelyet jogállamban alkotmányosan csak bíróság tehet meg. A választójog, mint politikai alapjog rendeltetését, funkcióit tekintve kiemelkedő szerepet tölt be az alapjogok rendszerében. Egyidejűleg szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban érvényesül a többi politikai szabadságjoggal, különösen a véleménynyilvánítás szabadságával, az egyesülési joggal, valamint a gyülekezési joggal, amelyekkel, különösen a véleménynyilvánítás szabadságával számottevő, jelentős érintkezési és kapcsolódási pontja figyelhető meg. Demokratikus berendezkedésű jogállamokban a választójog, mint politikai alapjog szabad választások megtartása révén teljesítheti funkcióit. A teljesség igénye nélkül, a szabad választás jellemző vonása a választójogosult választópolgárok mindegyike számára a választásokon történő, mindenféle külső kényszerítő körülménytől mentes, szabad részvétele, továbbá az egymással versengő választási programok és azokat képviselő jelöltek és szervezetek, pártok közötti szabad választói döntés. A szabad választási rendszer rendeltetését funkciói révén juttatja érvényre. A választási rendszer funkciói az állampolgárok politikai részvételének biztosítása a közügyek gyakorlásában, amely végső soron arra az alkotmányos rendelkezésre vezethető vissza, mely szerint a közhatalom forrása a nép. A választási rendszer további funkciója a választás céljához kapcsolódik, amely cél a választók érdekeit és általuk képviselt értékeket megtestesítő képviseleti szerv létrehozása (konstitutív funkció). Mint már erre utaltunk, a szabad választási rendszer lényegi összetevője a jelöltek, jelölő szervezetek (pártok) által ajánlott programok versenye, amelyek realitása, hitelessége a választási rendszer szocializációs funkciójának egyfajta kifejezője is. Amennyiben viszont a választási programok a realitásoktól távol álló, gyakran túllicitáló ígéreteket fogalmaznak meg, romboló hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra, a politikai kultúrára. A mindenáron való szavazatszerzés, szavazatmaximálás meghatározó módon történő előtérbe helyezése pedig adott esetben a választók megtévesztését, választói passzivitását, a közügyek iránti közömbösséget és végső soron a politikai elit erodálását, hitelvesztését eredményezi. Hazánkban az elmúlt két évtizedben lezajlott választásoknak megítélésem szerint ez utóbbi az egyik legfontosabb tanulsága, amit alátámaszt az a felmérésekben, 2
3 közvélemény-kutatásokban közölt adat, mely szerint a társadalom leginkább elutasított csoportját a politikusok, a politikai elit képezi. A választási rendszer funkciói közé tartozik, továbbá, a társadalomban jelen lévő, esetenként egymással versengő és ütköző különböző politikai, gazdasági stb. indíttatású érdekek megjelenítése, a keletkező érdekütközések, konfliktushelyzetek békés eszközökkel történő kezelése, feloldása is. A szabad választási rendszer lényegi eleme, és ilyen módon funkciója, a politikai nyilvánosság biztosítása, úgy a politikai versenyben résztvevők tevékenységének érték- és érdekszempontú megítélése, mint a választási folyamat átláthatósága és ellenőrzési lehetősége érvényesítésének nézőpontjából. A választási rendszer centrális funkciói közé tartozik a legitimációs funkció. amelynek ismérve, hogy a választási folyamat legális, vagyis a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen került lebonyolításra. A legitimációs funkció a szabad választások eredményeként létrejött képviseleti szervvel együtt a kormányzati hatalom szerveinek, és ezen belül elsősorban a kormány és általuk hozott döntések legitimálását is jelenti. A fent jelzett értelmezésből kiindulva, a választási legitimitása nem függ a választásokon való résztvevők számától, feltéve, hogy a választási rendszer nem határoz meg a részvételt illetően érvényességi küszöböt. Ismeretes, hogy hazánkban az országgyűlési választásokon ilyen érvényességi küszöb létezett, a választások érvényességéhez a választópolgárok 50% + 1 fő szavazatára volt szükség. Az új választási törvény az érvényességi küszöb intézményét az országgyűlési választásokon is megszünteti, ami a választás legitimációs funkcióját is érinti, mivel a választásokon résztvevők számától függetlenül a legtöbb szavazatot szerzett képviselő szerez mandátumot. Ilyen módon választási szempontból legitim lesz a választás akkor is ha országosan a választópolgárok messze a többség alatti száma vesz részt a választásokon. (Pl. 30%). A szabad választások előzőekben vázolt funkcióinak (politikai részvétel biztosítása, képviseleti szerv létrehozása, politikai nyilvánosság biztosítása, versenyző választási programok közötti választás, legitimáló funkció) összességében egymással kölcsönhatásban álló komplex integrált rendszerét szem előtt tartva a legálisnak minősíthető választásnak a pusztán választójogi szempontú megközelítése mellet létezik társadalompolitikai és szociológiai megközelítési módozata is, amely a választásokon hatalmi pozícióba került kormányzat társadalmi támogatottságának, elfogadottságának, valamint az iránti kifejezett bizalom fokmérője. Minél nagyobb a választásokon résztvevők száma, annál nagyobb a politikai és szociológiai értelemben megragadható valós társadalmi támogatás a kormányzat iránt. Megjegyzem, hogy az új választási törvény érvényességi küszöböt eltörlő rendelkezését alapvetően hibásnak tekintem, mivel véleményem szerint nem ösztönzi, inkább csökkentheti a választásokon résztvevők számát, homályban hagyva a választók többségének az akaratát, amely viszont romboló hatást gyakorol a választási programban foglaltak társadalmi befogadására és végrehajtására egyaránt. Felmerül a kérdés, hogyan ítélhető meg a bevezetésre javasolt választási regisztráció intézménye a szabad választás fentiekben röviden vázolt funkcióinak nézőpontjából? Megítélésem szerint, az előzetes választási regisztráció bevezetése javasolt intézménye, mint a választópolgároktól többletcselekményt igénylő intézmény, nem segíti, nem támogatja a választás funkcióinak kiteljesítését, ellenkezőleg, mivel a 3
4 felmérések szerint, a választásokon való részvétel csökkenése irányába hat, akadályozza e funkciók jogállami követelményeknek megfelelő maradéktalan és minél teljesebb körű érvényesülését. Ezért többletcselekvést igénylő előzetes adminisztratív jellegű akadályok helyett a választásokon való minél szélesebb körű részvételt biztosító ösztönző jellegű intézmények bevezetésére lenne szükség. Negatívan befolyásolja a választás funkcióinak, lehetőség szerint, a legteljesebb körű érvényesülését az a javasolt szabály, mely szerint, a választási feliratkozásra válaszlevél formájában, a választás évét megelőző szeptember hónap első két hetében kerülhet sor, vagyis olyan időszakban kellene a részvételi szándékot jelezni, amikor a választási programok megismerésére általában még nincs lehetőség. Ez utóbbi mozzanat ugyancsak a választásoktól távolmaradók számát növelheti. A választói feliratkozás tehát, amennyiben a többségi választói akarat kinyilvánítása, a választási programok többség által történő támogatása ellen hat, a kormányzati cselekvés társadalmilag valós többségi választói akarattal alátámasztott alappilléreit gyengítheti, sőt adott esetben egyenesen erodálhatja azt. A választási regisztráció problémákat okozhat a választójognak, mint politikai alapjognak az állam részéről történő tényleges biztosítása nézőpontjából is. Jogállamban általánosan elfogadott alkotmányos elv, hogy az alapjogokat az állam bármely megkülönböztetés nélkül mindenkinek biztosítja. Ebből viszont következik, hogy az államnak nem joga, hanem alkotmányos kötelessége az alapjog gyakorlásának biztosítása. Más alkotmányos alapjogokhoz hasonlóan az állam a választójogot, mint politikai alapjogot diszkrimináció mentesen, vagyis faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti és társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (Alaptörvény XV. cikk. 2. bek.) Ebből az elvi jelentőségű alaptételből következik, hogy a választópolgárok közösségének tagjai között nem tehető különbségtétel aszerint az időnként felmerülő szempont szerint sem, hogy az adott választópolgár társadalmi-politikai szempontból mennyire érdeklődő, mennyire aktív, a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokra milyen fokú vagy milyen mélységű rálátása van. Tény természetesen, hogy a társadalmi munkamegosztás rendszerében elfoglalt helyük, képzettségi szintjük, értékrendjük, érdeklődésük stb. szerint különbség van a társadalom tagjai között, azonban választójogi szempontból ennek az objektív helyzetből adódó különbségnek a választójog tartalmára nézve semmiféle befolyása, vagy hatása nincs és nem is lehet. Meggyőződésem szerint nincsenek un. tudatos és kevésbé tudatos választópolgárok, hanem csak egyenjogú és egyenértékű szavazattal rendelkező választópolgárok vannak, akik választói döntésüket konkrét élethelyzetük, szűkebb és tágabb társadalmi környezetükben szerzett tapasztalataik, értékrendjük, szimpátiájuk stb. alapján hozzák meg. Mivel a választási regisztráció bevezetése a választópolgárok közösségében fenti értelmű tudatos, kevésbé tudatos választópolgári megkülönböztetést idézne elő, nemcsak az Alaptörvény idézett rendelkezését ( egyéb helyzet szerinti különbségtétel tilalma) sértené, hanem az egyes választópolgár méltóságával is összeférhetetlen lenne. A fentiekben mondottak alapján tehát az állapítható meg, hogy mivel a választójog, mint politikai alapjog biztosítása jogállamban az államnak kötelessége, az állam illetékes szervei amennyiben vezetnek ilyet - kötelesek közhiteles név- és személyi nyilvántartásban 4
5 szereplő adatok alapján a választójogosultsággal rendelkező, valamint választójogosultságból kizárt polgárok központi nyilvántartását hivatalból végezni és a választások lebonyolítását végző választási szervek, választási irodák rendelkezésére bocsátani a szavazóköri névjegyzékek összeállítása céljából. Ebből adódóan, a választói regisztráció bevezetése magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok vonatkozásában nemcsak felesleges és indokolatlan, de alkotmányosan sem igazolható. Más a helyzet a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, külföldi lakhelyű magyar állampolgárok vonatkozásában. Mivel a hazai lakhellyel rendelkezők nyilvántartásában nem szerepelnek, a választójoguk gyakorlása céljából a névjegyzékbe való felvételükhöz az erre kijelölt, magyar külképviseleti szerveknél a szavazás előtt szükséges bejelentkezniük. Továbbá, előzetesen nyilatkozniuk kell a szavazáson való részvételi szándékukról a magyarországi lakhellyel rendelkező, de a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön tartózkodó (munkát vállaló, külföldön tanuló stb.) választópolgároknak az illetékes magyar külképviseleteken, a külföldön tartózkodók névjegyzékének összeállítása érdekében. Ezekben az esetekben az előzetes választási regisztráció indokolt és megalapozott. E két utóbbi eset azonban a választási regisztráció nézőpontjából a hazai lakhellyel rendelkező választójogosult polgárok tekintetében sajátos szabályozást indokoló eset. Erre alapozva a választási regisztrációt megalapozatlan és indokolatlan általánossá tenni. Megjegyzem, hogy a választójog terjedelme sem általános a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok és a külföldi lakhelyű magyar választópolgárok vonatkozásában (ismeretes, hogy ez utóbbi választók csak listára szavazhatnak, egyéni képviselőjelöltekre nem). Külön is figyelmet érdemel az előzetes feliratkozásnak, választási regisztrációnak a jogállami választás alapelveivel való kapcsolata, ez utóbbiaknak való megfelelése vagy azokkal való ütközése. Ismeretes, hogy a jogállami alkotmányok, s köztük Alaptörvényünk, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények az általános és egyenlő választójogot, a közvetlen választás és titkos szavazás elvét határozzák meg. Ezen alapelvek körében a választási regisztrációnak a választójog általánossággal, valamint egyenlőségnek elvével való összefüggése érdemel elsődlegesen figyelmet. E kérdés megválaszolásánál kiindulási szempont a választójog, mint politikai alapjog, alanyi jogként történő elismerése. A választójog alanyi jogi jellegének és általánossá válásának folyamatában kiemelkedő szerepet töltenek be a II. világháborút követően elfogadott nemzetközi egyezmények. Így az ENSZ égisze alatt született Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) 21. cikke leszögezi, hogy hazájában minden személyt megillet a közügyek igazgatásában közvetlen és szabadon választott képviselők útján való részvétel. Az egyezmény kimondja továbbá, hogy a közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell, hogy kifejezésre jusson. A választójogot önálló alanyi jogként határozza meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyességokmánya, amikor leszögezi, hogy a választójog minden állampolgárt, megkülönböztetés nélkül megillető önálló aktív és passzív választójog. Külön is kiemeli a választójog általánosságának és egyenlőségének elvét, a titkos 5
6 szavazást, valamint azt a mozzanatot, hogy a választások biztosítják a választók szabad akaratának kifejezését. Alanyi jogként határozza meg a választójogot az Emberi Jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (a11. számú Jegyzőkönyv szerint módosított) azon rendelkezése, mely szerint a Magas Szerződő Felek kötelezik magukat ahhoz, hogy ésszerű időközönként titkos szavazással szabad választásokat tartsanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítják a nép véleményének kifejezését (3. cikk.) Az Európai Parlament tagjainak megválasztása kapcsán indokolt utalni az Európai Unió Tanácsának a választások általános elveit kifejező azon Irányelvére, mely szerint az európai parlamenti képviselők közvetlen és általános választójog alapján kerülnek megválasztásra (Tanács /109/EK irányelve). Megjegyzem, hogy a Lisszaboni Szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat és elveket, valamint csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményekhez. Mint a fentiekből kiderül, a nemzetközi egyezmények, az európai közösségi jog a választójogot alapvető alanyi jognak minősíti, külön is kiemelve a nép akaratának és véleménye kinyilvánításának általános alapelvét. Ebből következik, hogy amennyiben bíróság törvényben meghatározott esetekben másként nem dönt, a szabad választásokon minden állampolgár bármely feltétel teljesítése nélkül szabadon részt vehet. Ebben a megközelítésben a választójog mint alanyi gyakorlása a választójog általánosságának elvét szem előtt tartva választási eljárásjogi természetű előzetes regisztrációhoz nem köthető, amennyiben ez utóbbi jogkövetkezménye az adott választáson az aktív és passzív választójog elvesztését eredményezi. A választójog általánosságának elve, vagyis a választásokon a választópolgárok közössége minden tagjának alanyi jogon való részvétele olyan univerzális jellegű alapelv, amelyet nemzetközi szerződések sora, az európai közösségi jog egyaránt garantál, amely szerződéseknek és az Uniónak hazánk is részese, illetve tagja. Kétségek merülnek fel abban a tekintetben is, hogy a választási regisztráció bevezetése összhangban áll-e a választójog egyenlőségének alapelvével. A választójog egyenlőségének elve ugyanis egyfelől azt fejezi ki, hogy a választópolgárok közössége minden tagjának szavazata egyenértékű, függetlenül attól, hogy kétkezi munkásember, egyetemi tanár, vagy pl. vezető állami tisztségviselő szavazatáról van-e szó. Másfelől, szabad választásokon a választók egyenlőségének elve az azon való egyenlő jogú részvételt is jelenti. Ez utóbbiból viszont az következik, hogy ha a közhiteles választójogosultak névjegyzékben a választópolgár, mint választójogosult polgár szerepel, a választójog egyenlőségének elvére tekintettel a választásokon való részvételtől bírói ítélet hiányában, sem előzetes feliratkozással, sem más választási eljárásjogi intézmény alkalmazásával nem fosztható meg. Mint írásunk elején jeleztük, az új választási eljárási törvényjavaslattal egyidőben benyújtásra került az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseket tartalmazó egyik rendelkezésének kiegészítése, mely szerint, sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre névjegyzékbevételhez kötheti. Felmerülhet a kérdés, hogy a fenti, ez év január 1-én hatályba lépett Alaptörvény immár harmadik módosítása alkotmányossá teszi-e az előzetes választói feliratkozás intézményét vagy sem. 6
7 Nem vizsgálva azt a kérdést, hogy mennyire befolyásolja az Alaptörvény stabilitását az elfogadását követő rövid időn belül történő - most már a tervek szerint harmadik - módosítása, a feltett kérdést illetően erős kétségeim vannak afelől, hogy az Alaptörvény említett, véleményem szerint, eseti jogpolitikai indíttatású módosítása az előzetes választási regisztráció intézményét alkotmányos intézményi rangra emeli és ilyen módon e kérdést az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja. Megítélésem szerint, ilyen vizsgálatnak lenne jogalapja. Ez utóbbi abból következik, hogy az Alaptörvény fentebb idézett javasolt módosítása nincs összhangban az Alaptörvény B/cikk. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, mely szerint A közhatalom forrása a nép. Nincs összhangban továbbá az Alaptörvény XV. cikk. (2) bekezdésében foglalt alapvető jogok biztosítására vonatkozó rendelkezésével, továbbá minden nagykorú magyar állampolgár választásokon való részvételét biztosító Alaptörvény rendelkezésével (XXIII. cikk. (1) bek.), illetve a választások alapelveit (általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás) rögzítő rendelkezésekkel sem. Fontos megjegyezni azt is, hogy az Alaptörvény a választójog megvonását minden esetben jogerős bírói ítélethez köti, a választójog eljárási jogi intézmény által történő megvonását pedig nem ismeri. Ezért bevezetése már önmagában is alkotmányosan aggályos. Az Alaptörvény említett rendelkezései és választási feliratkozásra vonatkozó Alaptörvényt módosító javaslat közötti ütközést, ellentmondást megítélésem szerint az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, mégpedig az Alkotmánybíróságról szóló CVI. tv. 38 (1) bek. alapján, amely kimondja, hogy Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a kormány indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezéseit konkrét alkotmányossági problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből. Ha az előzetes hivatalos nyilatkozatokkal összhangban, az Alkotmánybíróság előtti vizsgálatra sor kerül, véleményem szerint, az AB a feliratkozásra vonatkozó alaptörvény-módosítás alkotmányosságát az Alaptörvényen belüli belső koherencia biztosítása érdekében vizsgálhatja, sőt alapjaiban kérdőjelezheti meg. Összegezésképpen megállapítható, hogy az előzetes választási feliratkozás jogvesztő intézményként való bevezetése a hazai választási eljárásban indokolatlan és megalapozatlan, korlátozó jellegű intézmény, ütközik az Alaptörvény választásra és választójogra vonatkozó rendelkezésével, az emberi, polgári és politikai jogokat rögzítő nemzetközi egyezményekben foglalt, általunk is vállalt választásra vonatkozó szabályokkal, valamint az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében és az Európai Parlament tagjainak megválasztására vonatkozó Irányelvben megfogalmazott, a választójog általános és közvetlen alapelvét meghatározó rendelkezésekkel. Mindebből adódóan szükségesnek tartom a feliratkozás intézménye általános bevezetésének újragondolását, visszavonásának mérlegelésével együtt. 7
Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenVÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)
VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG 2017. november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) I. A DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS 1. A népszuverenitás elve (ld. a szuverenitásról szóló előadást) A népszuverenitás
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenÖnkormányzati választás gyakran ismételt kérdések
Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenVálasztójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenTájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról
Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásáról Tisztelt Választópolgárok! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választására 2014.
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenKülföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenA cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései. Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia január 10.
A cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia 2019. január 10. A cselekvőképesség a Ptk.-ban A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere
RészletesebbenGödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében
RészletesebbenLUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA
LUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA 1. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS TEVÉKENYSÉGE A Lundi Magyar Kultúrfórum a Lundban és környékén élő magyarok demokratikus közössége; nyitott mindazok számára, akik céljait
RészletesebbenVANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenSzentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
Részletesebben28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenAz önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések
Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3002/2015. (I. 12.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3002/2015. (I. 12.) AB határozat 1027 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3002/2015. (I. 12.) AB HATÁROZATA alkotmány jogi panasz elutasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző
RészletesebbenTUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL
TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
Részletesebben10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenOrszággyűlési Választás 2014
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. (56) 551 900, (56) 350-971 E-mail: jegyzo@mezotur.hu Országgyűlési Választás 2014 TISZTELT MEZŐTÚRI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A köztársasági elnök 16/2014.
RészletesebbenAz Országgyűlés évi május június havi ülésterve
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Lezárva: 2019. 24. 11 00 Az Országgyűlés 2019. évi havi ülésterve 27-28. 27-28. 1. 2. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenIpolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
RészletesebbenADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól
ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenI. Általános megállapítások
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet álláspontja a választási eljárásról szóló T/8405. sz. törvényjavaslat V-VI. fejezetéről ( A központi névjegyzék és A szavazóköri névjegyzék ) A választási
RészletesebbenTájékoztató a október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról
Tájékoztató a 2014. október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról Tisztelt Választópolgárok! Magyarország köztársasági elnöke kitűzte a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő
Részletesebbenjogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.
32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
RészletesebbenRezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl 2 Rezi Község
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság részére Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az Alkotmánybíróság részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Indítványozói jogunk hiányában a bíróság barátjaként fordulunk a Tisztelt Alkotmánybírósághoz a választási eljárásról szóló törvény egyes
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
Részletesebben57/2000. (XII. 19.) AB határozat 1
Hatály: 2013.IV.1. - 57/2000. (XII. 19.) AB határozat 1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
RészletesebbenK Ö Z L E M É N Y. Választójogosultság
K Ö Z L E M É N Y Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenSarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenNagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:
RészletesebbenIromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001
Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:09 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZLEMÉNYE
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZLEMÉNYE A Köztársasági Elnök a 308/2019. (VII.26.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját 2019. október 13. napjára tűzte
RészletesebbenPapkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
Részletesebben2012. évi... törvény
lroin4nyszám, Ofszággyűl és Hivatal a filcezett : 2011,x 1 14. ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2012. évi... törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenÖnkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben
Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben Október 13-án, vasárnap választjuk meg a következő öt évre Diósd polgármesterét, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi
RészletesebbenHajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
Részletesebben2007. évi CLXXII. törvény
http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
Részletesebben[A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell]
vrszaggyures rnvatai a irományszám : &kezek 2016 AUG 0 $ Á t 6 c:s A külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkez ő állampolgáro k szavazati joga gyakorlásának megkönnyítése érdekében
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL (az 5/2001. /IV.25./ és az 5/2004. /III.24./ számú rendeletekkel
Részletesebben2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
RészletesebbenSAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
RészletesebbenMagyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú
Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
Részletesebben1964. évi 11. törvényerejű rendelet. az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről
1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek
RészletesebbenCsaládi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX
Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenSÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenTájékoztató az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó tudnivalókról Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Magyarország
Tájékoztató az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó tudnivalókról 2019. Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Magyarország Köztársasági Elnöke az Európai Parlament tagjainak 2019.
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenÚjhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2013. október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére 5. napirendhez. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 8.12.2014 2013/0402(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a nem nyilvános
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési
Részletesebben