TERVEZET A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A FILMEKHEZ ÉS EGYÉB AUDIOVIZUÁLIS ALKOTÁSOKHOZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2012) XXX draft TERVEZET A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A FILMEKHEZ ÉS EGYÉB AUDIOVIZUÁLIS ALKOTÁSOKHOZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU

2 TERVEZET A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A FILMEKHEZ ÉS EGYÉB AUDIOVIZUÁLIS ALKOTÁSOKHOZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL 1. BEVEZETÉS 1. Az audiovizuális alkotások, különösen a filmek, fontos szerepet játszanak az európai identitások alakításában. Tükrözik az EU-tagállamok és -régiók történelmét és különböző hagyományainak kulturális sokféleségét. Az audiovizuális alkotások egyrészt a jólét és a foglalkoztatás megteremtéséhez komoly lehetőséget kínáló gazdasági javak, másrészt a társadalmainkat tükröző és alakító kulturális javak. 2. Az audiovizuális alkotások közül továbbra is kiemelkednek a filmek gyártási költségeik és kulturális jelentőségük miatt. A filmgyártás költségvetése jelentősen meghaladja az egyéb audiovizuális tartalmak költségvetését, ezenkívül a filmek gyakran nemzetközi koprodukcióban készülnek, és értékesítési idejük is hosszabb. A filmek komoly versennyel szembesülnek az Európán kívüli országok felől. Az európai audiovizuális alkotásokat emellett csak ritkán forgalmazzák más országokban. 3. A terjesztés korlátozottsága az európai audiovizuális ágazat nemzeti, illetve regionális piacokra tagoltságából következik. Bár ez Európa nyelvi és kulturális sokszínűségével függ össze, a helyi jelleg az európai audiovizuális művek köztámogatásában is megjelenik; a nemzeti, regionális és helyi finanszírozási programok sok kis gyártó vállalatot támogatnak. 4. Általánosan elfogadott tény, hogy az európai audiovizuális gyártás fenntartásában fontos szerepet játszanak a támogatások. A producerek nehezen teremtik elő kereskedelmi forrásból a filmprojekt elindításához szükséges összeget. A vállalkozásaikhoz és a filmprojektjeikhez társuló magas kockázat, tetézve az ágazatot jellemző elégtelen nyereséggel, növeli az ágazat állami támogatástól való függőségét. Ilyen körülmények között az audiovizuális alkotások gyártásának bizottsági és tagállami támogatása fontos szerepet játszik a kultúra és alkotókészség kifejezésre juttatásában és az európai kultúra sokszínűségének és gazdagságának bemutatásában. 5. A MEDIA, az Európai Unió mozgóképszakmai- és új médiaágazatokra vonatkozó támogatási programja sok különféle, az audiovizuális ágazat különböző területeit lefedő finanszírozási programot kínál, ideértve a producereket, a terjesztőket, az értékesítőket, a képzések szervezőit, az új digitális technológiák üzemeltetőit, a digitális videotékák üzemeltetőit, a kiállításokat és a fesztiválok, vásárok és promóciós rendezvények szervezőit támogató programokat. A MEDIA ösztönzi az európai filmek terjesztését és promócióját, különös tekintettel az európai koprodukciós filmekre. 6. A tagállamok számos, a filmek, televíziós programok és egyéb audiovizuális alkotások gyártását támogató intézkedést valósítottak meg. Az ezen intézkedések hátteréül szolgáló érvelés kulturális és ipari megfontolásokon alapul. A tagállamok az intézkedésekkel elsősorban kulturális célból biztosítani kívánják, hogy nemzeti és regionális kultúrájuk és alkotókészségük megjelenjen az audiovizuális médiában (film és televízió). Másrészről oly módon kívánják elérni az iparág dinamikus fejlődéséhez és megerősítéséhez szükséges kritikus mértékű aktivitást, hogy szilárd alapokon nyugvó 2

3 filmgyártó vállalkozások létrehozását támogatják, valamint gondoskodnak arról, hogy az emberi szakértelem és tapasztalatok állandóan rendelkezésre álljanak. 7. A vissza nem térítendő támogatások, adókedvezmények és egyéb audiovizuális támogatások rendszerint állami forrásokból származnak. Lévén, hogy a producerek tevékenysége és az audiovizuális alkotások forgalmazása is nemzetközi, a filmszakmai támogatások befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet. Az ilyen jellegű támogatásban részesülő producerek és audiovizuális alkotások pénzügyi előnyben, következésképpen tehát versenyelőnyben vannak a filmszakmai támogatásban nem részesülő filmekkel szemben. Az ilyen támogatások ennélfogva torzíthatják a versenyt és állami támogatásnak tekintendők. 8. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) a kultúrát kifejezetten az uniós politikák közé emelte, ezáltal elismerve a kultúra előmozdításának kiemelt jelentőségét az Európai Unió és tagállamai szempontjából. Az EUMSZ 167. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy: Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: [ ] művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. 9. Az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy: Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. 10. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése megtiltja az állam által vagy állami forrásból nyújtott olyan támogatást, amely torzítja a tagállamok közötti versenyt és kereskedelmet, vagy azzal fenyeget. Mindazonáltal a Bizottság egyes állami támogatásokat mentesíthet e tilalom alól. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt egyik ilyen kivétel a kultúrát előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja a verseny- és kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. 11. Az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban a kulturális tevékenységek meghatározása elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik. Az audiovizuális alkotások támogatási programjainak vizsgálata során a Bizottság feladata annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a tagállamok működtetnek-e a nyilvánvaló hibák elkerülését lehetővé tevő, hatékony ellenőrzési mechanizmust. 12. Amint a 3. szakaszban bővebben kifejtésre kerül, mindez megvalósítható volna egy olyan kulturális kiválasztási folyamat révén, amelynek célja annak eldöntése, hogy mely audiovizuális művek részesüljenek támogatásban, vagy pedig egy olyan kulturális profil alapján, amelynek minden audiovizuális műnek meg kellene felelnie ahhoz, hogy támogatásban részesülhessen. A Bizottság megjegyzi, hogy egy film kereskedelmi jellege nem zárja ki, hogy kulturális értéket képviseljen. Ez összhangban van a kulturális 3

4 kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló évi UNESCOegyezménnyel A filmek és egyéb audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott állami támogatás értékelésének feltételeit eredetileg a évi filmművészeti közlemény 2 állapította meg ben 3, 2007-ben 4 és 2009-ben 5 meghosszabbították az említett feltételek érvényességét, ami ezen bizottsági közlemény közzétételével lejár. 14. A 2001 óta kibontakozó, számos különböző tendenciára figyelemmel e közlemény arra irányul, hogy az alábbiak révén a kulturális sokszínűség még nagyobb variációját felmutató audiovizuális műveket kínáljanak az európai közönség számára: a közlemény hatókörébe tartozó tevékenységi terület kiterjesztése oly módon, hogy a sztori megszületésétől a közönség előtti vetítésig a filmkészítés valamennyi aspektusát felölelje; annak a lehetőségnek a korlátozása, hogy területi kötelezettségeket szabjanak meg a gyártási kiadásokkal kapcsolatosan; a tagállamok közötti azon verseny ellenőrzése, amelyben állami támogatások felhasználásával magukhoz vonzzák a harmadik országbeli filmgyártó nagyvállalatok beruházásait; valamint a Bizottság azon kezdeményezéseire történő hivatkozás, amelyek célja, hogy az európai audiovizuális iparág és a polgárok érdekében javítsák az európai filmek forgalmazását és növeljék azok közönségét. 2. A TEVÉKENYSÉGEK KÖRE 15. Az e közlemény hatálya alá tartozó tevékenységek körével kapcsolatban elmondható, hogy a évi filmművészeti közlemény állami támogatási feltételei a filmgyártásra összpontosítottak. Egyes tagállamok azonban támogatják a évi filmművészeti közleményben foglalt feltételek hatályán kívül eső, egyéb kapcsolódó tevékenységeket is, ideértve a forgatókönyvírást, a fejlesztést, a filmterjesztést és a (többek között filmfesztiválokon történő) filmpromóciót. Ilyen esetekben a Bizottság a bejelentett támogatás szükségességének, arányosságának és megfelelőségének értékeléséhez minden esetben a filmművészeti közlemény feltételeit alkalmazta. 16. Az Európa kulturális sokféleségének audiovizuális alkotások révén történő védelmére és előmozdítására irányuló célkitűzést csak úgy teljesíthetjük, hogy ezeket az alkotásokat bemutatjuk a nézőközönségnek. A támogatás filmgyártásra történő korlátozása Az egyezmény 4. cikkének (4) bekezdése kimondja: A kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások azok a tevékenységek, áruk és szolgáltatások, amelyek [ ] kulturális kifejezéseket testesítenek meg vagy közvetítenek, függetlenül attól, hogy kereskedelmi értékkel bírnak-e. A kulturális tevékenység önmaga is lehet cél, vagy hozzájárulhat kulturális áruk előállításához és szolgáltatások nyújtásához. A Bizottság közleménye a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos bizonyos jogi szempontokról (HL C 43., , 6. o). HL C 123., , 1. o. HL C 134., , 5. o. HL C 31., , 1. o. 4

5 ösztönözheti ugyan az audiovizuális tartalmak kínálatának növelését, nem garantálja viszont az elkészített audiovizuális tartalom megfelelő terjesztését és promócióját. Ennélfogva tehát szükséges és helyénvaló, hogy a támogatás a sztori koncepciójától egészen a mozibemutatóig a filmkészítés összes szakaszára kiterjedjen. A fenti tevékenységekhez nyújtott támogatást és támogatási intenzitást a kultúra előmozdítása címén támogatható audiovizuális alkotásokra kell korlátozni. 17. A kifejezetten a forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, terjesztéshez vagy promócióhoz nyújtott támogatástól eltekintve, a konkrét audiovizuális alkotáshoz nyújtott támogatásnak az alkotás teljes költségvetéséhez hozzá kell járulnia. A producerekre kell bízni annak eldöntését, hogy költségvetésük mely tételét költik el más tagállamokban. Amennyiben a támogatást a film költségvetésének egyes tételeihez kötnék, ez az egyes támogatott tételeket szolgáltató ágazatoknak nyújtott nemzeti preferenciává válhatna, és összeegyeztethetetlen volna a Szerződéssel. 18. Néhány tagállam a filmszínházak számára is nyújt támogatást, például a vidéki mozik vagy a művészmozik általános támogatására, illetve a digitális filmvetítésre történő átállásra. A vidéki vagy művészmozik számára biztosított összegek azonban rendszerint elenyészőek, így számukra elegendő a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet által előírt támogatási szint 6. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) felújításához nyújtott támogatás is megfelelhet az általános csoportmentességi rendeletben előírt feltételeknek 7. Ha a különleges körülmények ennél magasabb összegű támogatást tesznek indokolttá, akkor azt esetenként kell megvizsgálni. A Bizottság ezért nem tartja szükségesnek, hogy különleges szabályokat állítson fel a filmszínházak működési vagy beruházási támogatását illetően. 19. Néhány tagállam a hagyományos értelemben vett film- és televíziós alkotásokon túllépő audiovizuális projekteket különösen transzmédia- vagy videojátékszerű interaktív termékeket is támogat. A transzmédiás történetmesélés (amely multiplatform vagy több platformot alkalmazó történetmesélésként is ismert) olyan technika, amely több, digitális technológiát alkalmazó platform és formátum így filmek és videojátékok segítségével mesél el történeteket. Fontos, hogy ezek a tartalmak összekapcsolódnak egymással 8. Mivel a transzmédiás projektek elkerülhetetlenül kapcsolódnak a filmgyártáshoz, a filmgyártási alkotóelem az e közlemény hatálya alá tartozó audiovizuális alkotásnak tekinthető. 20. A játékprogramok komoly lehetőséget jelentenek Európa számára az elkövetkező években. E programok a gyártás, a terjesztés, a marketing és a fogyasztás tekintetében a filmektől eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. Nem minden videojáték minősül szükségképpen audiovizuális vagy kulturális alkotásnak. Ezért a filmgyártásra kialakított szabályok nem alkalmazhatók automatikusan a játékprogramokra. Ezenfelül, a mozgóképszakmai ágazattól eltérően a Bizottság még nem hozott kellő számú határozatot a játékprogramok állami támogatása tekintetében. Ennélfogva túl korai volna a mostani közleményben ezzel az ágazattal is foglalkozni. Következésképpen e A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., , 5. o.). A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet), HL L 214., , 3. o. Nem téveszthető össze a hagyományos, több platformra kiterjedő média frachise-zal, a folytatásos művekkel vagy adaptációkkal. 5

6 közlemény nem terjed ki a videojátékhoz nyújtott támogatásra. A videojátékhoz nyújtott, de az általános csoportmentességi rendelet, illetve a de minimis rendelet feltételeit nem teljesítő támogatási intézkedéseket a továbbiakban is eseti elbírálás alapján kell értékelni. Amennyiben igazolható a kulturális és oktató játékprogramokra irányuló támogatási program szükségessége, a Bizottság analógia útján az e közleménybe foglalt támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni. 3. TERÜLETHEZ KÖTÖTT RÁFORDÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 21. A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek, amelyek értelmében a producerek kötelesek a filmgyártási költségvetés egy bizonyos hányadát meghatározott területen elkölteni a mozgóképszakmai támogatási programok bizottsági ellenőrzése óta vita tárgyát képezik. A évi filmművészeti közlemény alapján a tagállamok előírhatták, hogy a producereknek akár a film teljes költségvetésének 80 %-át is az adott tagállam területén kell elkölteniük. 22. A területi kötelezettségek széttagolják az audiovizuális alkotások gyártásának belső piacát. Az állami támogatási programok értékelésekor a Bizottságnak viszont ügyelnie kell a Szerződésben foglalt elvek betartására 9. A évi filmművészeti közlemény területi feltétele eltért ezektől az elvektől annak érdekében, hogy a kulturális alkotáshoz szükséges emberi szakértelem és technikai tapasztalat folyamatosan rendelkezésre álljon a támogatást nyújtó tagállamban. 23. A Bizottság elismeri, hogy figyelembe kell venni a filmipar sajátos jellemzőit, különösen annak rendkívüli mobilitását. E kötelezettségek bizonyos mértékben tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy a támogatást nyújtó tagállamban vagy régióban fennmaradjon egy minimális szintű filmgyártási infrastruktúra. 24. A Bizottság megbízásából tanulmány készült a mozgóképszakmai támogatási programok területi feltételeinek gazdasági és kulturális hatásairól, amely 2008-ban zárult le 10. A filmművészeti közlemény hatályának évi meghosszabbításakor is megállapították, hogy a tanulmány összességében nem meggyőző. A területi feltételeket illetően sem pozitív, sem negatív hatást nem állapít meg. A tanulmány alapján nem bizonyított, hogy a szigorú területi feltételek oly mértékű pozitív hatást gyakorolnának, amely indokolttá tenné a támogatásnyújtáskor alkalmazandó korlátozások ilyen szintjének fenntartását. Ezen túlmenően, mivel a filmek és audiovizuális alkotások utómunkáinak nagy részét digitálisan végzik (ami 2001-ben még nem így volt), lehetőség van arra, hogy a filmek felvétele és szerkesztése anélkül hogy a műszaki vagy kulturális minőség kárt szenvedne különböző országokban történjen. 25. Ennélfogva a területi feltételek által rögzített kiadási összeget alapvetően az adott tagállam tényleges pénzügyi támogatása összegének hányadában és nem a filmgyártási összköltségvetés hányadában kellene megállapítani. Nem megfelelő ugyanis, hogy a tagállamok a rendelkezésre álló támogatási összegre való tekintet arra kötelezik a 9 10 A Szerződés elvei nem gátolják meg a tagállamokat annak előírásában, hogy akár a gyártási költségvetés 100%-át is az EGT területén belül kelljen elkölteni. Ez nem tagolná szét a belső piacot, mivel a támogatást nem kötné az EGT egy konkrét részéhez. A filmekre és az audiovizuális alkotásokra kidolgozott állami támogatási programok területi rendelkezéseinek különösen a koprodukciókra gyakorolt gazdasági és kulturális hatásairól szóló évi tanulmány, 6

7 filmproducereket, hogy az adott tagállam területén költsék el a filmgyártási költségvetés 80 %-át 11. Ennek értelmében tehát helyénvalóbbnak tűnik a területhez kötött ráfordítási kötelezettségek felső határát a filmgyártási költségvetés helyett a támogatás összegéhez kötni 26. A Bizottság úgy véli, hogy egy tagállam előírhatja, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártási költségvetéséhez nyújtott támogatás legfeljebb 100 %-áig terjedő összeget a támogatást nyújtó tagállam területén elkölteni 12.. Ezenfelül a Bizottság szerint azon audiovizuális támogatási programok esetében, amelyeknél a támogatás intenzitása egy adott területre vonatkozó gyártási kiadáson alapul (pl.: mozgóképszakmai adókedvezmények), az EGT területén belüli bármely gyártási kiadást figyelembe kell venni A NAGY KÜLFÖLDI PRODUKCIÓK MEGNYERÉSÉÉRT FOLYTATOTT VERSENY 27. A évi filmművészeti közlemény elfogadásakor még nem volt gyakorlat, hogy a tagállamok a filmszakmai támogatásokat arra próbálták volna felhasználni, hogy saját országukba vonzzák a nagy külföldi filmprojekteket. Azóta viszont több tagállam is vezetett be olyan programot, amely nyíltan arra irányul, hogy az országba vonzza a helyszínhez nem kötött filmprojekteket. Az ilyen programok mindegyike minden további nélkül teljesítette az állami támogatások évi értékelési feltételeit, mivel a támogatás kulturális termékre irányult, a területhez kötött ráfordítási kötelezettségek a filmgyártási költségvetés legfeljebb 80 %-áig terjedtek, a támogatási intenzitás jóval 50 % alatt maradt, továbbá az adott tagállamban felmerülő produkciós kiadások valamennyi típusa elszámolható volt. 28. Az e közleményt megelőzően végzett nyilvános konzultáció során beérkezett észrevételek azt sugallják, hogy az ilyen típusú támogatások alapvetően arra irányulnak, hogy az egyesült államokbeli, kanadai, új-zélandi és ausztráliai telephelyekkel és stúdiókkal folytatott világméretű versenyben Európába vonzzanak tekintélyes filmprodukciókat. A konzultációban részt vevő felek elismerték, hogy az ilyen filmprodukciók elengedhetetlenül hozzájárulnak a színvonalas audiovizuális infrastruktúra megőrzéséhez, a kiváló stúdiók, felszerelések és stáb alkalmazásához, valamint a technológiák, a know-how és a szaktudás átadásához. A stúdiók külföldi filmprodukciók általi részleges használata azt is elősegíti, hogy rendelkezésre álljon a színvonalas és nagyszabású európai filmprodukciók elkészítéséhez szükséges kapacitás is Például ha egy 10 millió eurós költségvetéssel rendelkező producer olyan támogatásért folyamodik, amely filmenként maximum 1 millió eurós támogatást nyújthat, akkor aránytalan lenne a producer számára előírni, hogy a film költségvetéséből legalább 8 millió eurót a támogatást nyújtó tagállam területén kell elköltenie. Ez azt jelenti, hogy a program nem zárhat ki filmeket a támogatásból azzal az indokkal, hogy helyben nem költenek el a támogatás összegének 100%-át meghaladó összeget (támogathatósági kritérium). Mindez nem akadályozza meg, hogy a kiválasztó bizottság annak a filmnek ítélje oda a támogatást, amely szerinte a leginkább megérdemli azt a megkapott projekttervezet alapján. Agyakorlatban sűrűn előfordul, hogy az adott filmtámogatási program keretében támogatott filmalkotások elkészítése során összeségében véve a támogatás összegét meghaladó mértékű összeget fordítanak az adott területen zajló gyártási munkálatokra. Mindenesetre a tagállamok nem kötelesek területi költési követelményeket meghatározni a filmproducerek számára. A tagállamok mindazonáltal megkövetelhetik, hogy a gyártási támogatás legfeljebb 100%-át a támogatást nyújtó területen költsék el. 7

8 29. A külföldi filmprodukciók tartós hatással lehetnek az európai audiovizuális ágazatra, hiszen rendszerint széles körben a helyi infrastruktúrát veszik igénybe és helyi stábot alkalmaznak. Ez összességében pozitív hatást gyakorolhat a tagállamok audiovizuális ágazatára. Arra is ki kell térni, hogy a számos esetben unión kívüli nagy projektnek tekintett külföldi filmek esetében valójában európai producerekkel közösen készített koprodukciókkal állunk szemben. E támogatások egyidejűleg tehát hozzájárulnak az európai audiovizuális alkotások ügyének előmozdításához és a tagállami filmgyártáshoz szükséges infrastruktúrák fenntartásához. A Bizottság ugyanakkor aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok egyre inkább arra használják az állami forrásokat, hogy nemcsak harmadik országokkal, hanem egymással versenyezve vonzzák saját területükre a filmprodukciókat. Noha a külföldi filmprodukcióknak nyújtott támogatás is minden bizonnyal a kultúra előmozdításának célját szolgálja, a kérdés általában nem az, hogy egyáltalán elkészülnek-e az audiovizuális alkotások, hanem jóval inkább, hogy hol kerül sor a film legyártására. 30. Az EUMSZ 107. cikkének alkalmazásához elegendő, ha fennáll a versenytorzulás veszélye, ami jelen esetben nyilvánvaló, és ami jelentősen csökkenne, ha legalább az EGT-n belüli bármely gyártási kiadás támogatható lehetne az audiovizuális támogatási programok támogatási intenzitásának referenciaértékeként. 31. Ha a Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az ilyen támogatás a kultúrát előmozdító támogatásként elvileg összeegyeztethető az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával, az esetben bizonyos korlátokat kell megállapítani. Tekintettel az unión kívüli nagy filmprodukciók hatalmas költségvetésére, igencsak magas lehet a támogatások összege. A felső határ rögzítésével egyaránt biztosított, hogy a helyszín kiválasztásakor a későbbiekben is egyéb szempontok többek között a helyi stáb, stúdió és technológia színvonala lesznek mérvadóak, és a verseny mindenekelőtt az áron és a minőségen, nem pedig az állami támogatásokon alapul. 32. Ennélfogva a Bizottság megítélése szerint helyénvaló különböző előírásokat megállapítani az európai és az egyéb filmekre. Ha egy program nyitva áll olyan film- és televíziós alkotások előtt is, amelyek nem felelnek meg az európai alkotás mellékletben ismertetett definíciójának, akkor a maximális támogatási intenzitást a magasabb költségvetésű filmek esetében fokozatosan csökkenteni kell. 33. Ezáltal egyrészt csökkenni fog az esetleges versenytorzító hatás, másrészt erősödhet a helyi audiovizuális szektor és közvetett módon az európai filmgyártás. Ily módon elkerülhető lesz az egyre nagyobb költségvetésekből fakadó, támogatásokért folytatott verseny is. 5. AZ EURÓPAI FILMFORGALMAZÁS ÉS A KÖZÖNSÉG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ VÁLASZTÉK JAVÍTÁSA 34. A digitális forradalom kihasználható lehetőségeket kínál, mivel egyre több módot biztosít arra, hogy a közönség hozzáférhessen az audiovizuális művekhez, és többen láthassák az európai filmeket. Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló zöld könyv 14 vitát indít arról, hogy változtatni kell-e ahhoz (beleértve a szabályozási keretet is), hogy a jogtulajdonosok, a felhasználók és a polgárok kihasználhassák az egységes digitális piacban rejlő lehetőségeket. 14 COM(2011) 427 végleges. 8

9 5.1. A terjesztési időablakok sorrendjének megállapítása 35. Az első nyilvános konzultációban részt vevők közül többen is megjegyezték, hogy egyes tagállamok a támogatáshoz feltételeket szabnak a támogatott audiovizuális alkotásra vonatkozó terjesztési időszak (az ún. terjesztési időablak 15 ) és/vagy terület tekintetében. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az ilyen korlátozás akkor áll összhangban a Szerződéssel, ha a célja magának a filmgyártásnak az ösztönzése, és nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket 16. A terjesztési és értékesítési stratégia azonban eltérő lehet a szóban forgó audiovizuális alkotástól függően. A támogatás feltételéül szabott kötelező terjesztési időablakok hatással lehetnek az audiovizuális alkotások forgalmazására és elterjedésére. Azt ajánljuk a tagállamoknak, hogy ne szabjanak a támogatás feltételéül szükségtelen korlátozásokat az audiovizuális alkotások terjesztése és forgalmazása tekintetében A filmek online nemzetközi hozzáférhetőségének elősegítése 36. Amint arra fény derült az első nyilvános konzultáció révén is, a filmterjesztők nemzeti alapon csoportosíthatják a felhasználási jogokat. Ezeket a jogokat általában a gyártást megelőző szakaszban értékesítik, ennélfogva döntő szerepet játszanak a filmgyártás finanszírozásában. A producerek gyakran rászorulnak jogaik előzetes értékesítésére, ezért olyan módon kísérelnek meg rövid távon a lehető legtöbb bevételhez jutni, hogy kizárólagosan értékesítenek valamennyi jogot (színházi előadási jogok, műsorszórási jogok, digitális jogok stb.). A műsorszolgáltatók a műsorszórási jogok mellett gyakran kizárólagos digitális jogokat is kérnek. 37. Kevés európai filmet terjesztenek a gyártási területükön túl. Azt javasoljuk a tagállamoknak, hogy segítsék elő európai filmek más tagállambeli vetítését, valamint például a támogatás egyik feltételeként ösztönözzék a jogtulajdonosokat, hogy értékesítsék harmadik feleknek azokat az online felhasználási jogokat (beleértve az adott területekre vonatkozó jogokat), amelyeket máskülönben nem tudnának kihasználni. Mindez az innovatív online üzleti modelleket is ösztönözné, elősegítené a versenyt, és előmozdítaná a filmek nemzetközi internetes hozzáférhetőségét. 38. Tágabb értelemben a Bizottság az audiovizuális művekről szóló zöld könyv nyomon követéseként meg fogja vizsgálni, hogy a jogtulajdonosok magas szintű védelmével összhangban ki kell-e igazítani a szabályozási keretet az audiovizuális művek online terjesztésének elősegítése érdekében. A digitális korszakbeli európai filmről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat megvizsgálja, hogy miként mozdíthatók elő a megfelelő módszerek, különösen a jelentéstétel és a fizetések átláthatóságának fokozása révén. Az átláthatóság segítené a szereplők közötti bizalom kialakulását és a digitális terjesztés fejlődését Filmművészeti örökség 39. Össze kell gyűjteni, meg kell őrizni, és a következő generációk számára kulturális és oktatási célokból hozzáférhetővé kell tenni a kulturális jellegük miatt gyártási támogatásban részesített filmeket. Ezért azt ajánljuk a tagállamoknak, hogy a támogatás feltételeként kötelezzék arra a producereket, és nyújtsanak támogatást a számukra ahhoz, hogy a finanszírozó szerv által kijelölt, filmművészeti örökséggel Különösen a mozielőadás, fizetős tévéadások, magán-felhasználású videofilm értékesítés és kölcsönzés, ingyenes tévéadások, valamint lekérhető videofilmek keretében történő filmterjesztés sorrendje. A 60-61/84. sz. Cinetheque SA ügyben július 11-én hozott ítélet (EBHT-1985., o.). 9

10 foglalkozó intézményben letétbe helyezzék a támogatott filmalkotás hosszú távú megőrzésre alkalmas példányát A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 40. A film- és televíziós alkotásokra vonatkozó támogatási programok értékelésekor a Bizottság a fenti megfontolások alapján ellenőrzi: először is, hogy a támogatási program tiszteletben tartja-e az általános jogszerűség elvét, azaz a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a program nem tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az EUMSZ állami támogatástól eltérő területekre vonatkozó rendelkezéseivel, másodsorban, hogy a program megfelel-e a támogatásokra vonatkozó, alább megfogalmazott specifikus összeegyeztethetőségi feltételeknek Általános jogszerűség 41. A Bizottságnak először is ellenőriznie kell, hogy a támogatás megfelel-e az általános jogszerűség elvének, valamint hogy a támogathatósági és odaítélési feltételek nem tartalmaznak-e olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az EUMSZ állami támogatástól eltérő területekre vonatkozó rendelkezéseivel. A fentiekbe beletartozik az EUMSZ-ben rögzített alábbi elvek tiszteletben tartásának biztosítása: az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma, az áruk szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőke szabad mozgása (az EUMSZ 18., 34., 36., 45., 49., 54., 56. és 63. cikke). Amikor az ezen elveket sértő rendelkezések nem függetleníthetők a program működésétől, a Bizottság a versenyszabályokkal együtt alkalmazva juttatja őket érvényre. 42. A fenti elvekkel összhangban a támogatási program például nem korlátozhatja a támogatást a saját állampolgárokra; nem követelheti meg a kedvezményezettektől, hogy a nemzeti kereskedelmi jog értelmében alapított nemzeti vállalkozásként működjenek (az egyik tagállamban alapított és a másikban állandó fiók vagy képviselet révén működő vállalkozásoknak is jogosultnak kell lenniük a támogatásra; továbbá csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie a képviseletre vonatkozó követelménynek), továbbá soha nem eredményezhet olyan követelményt, hogy egynél több létesítményt hozzanak létre egy adott tagállamban; nem követelheti meg a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó külföldi vállalkozások alkalmazottaitól, hogy megfeleljenek a nemzeti munkajogi előírásoknak; nem korlátozhatja szükségtelenül a támogatás kedvezményezettjeinek azon szabadságát, hogy a belső piacon bárhol árut vásároljanak és szolgáltatást vegyenek igénybe. Azonban filmgyártási támogatási programban előírható 17 A tagállamok azért jelölnek ki a filmművészeti örökséggel foglalkozó intézményeket, hogy összegyűjtsék, megőrizzék, valamint kulturális és oktatási célokból hozzáférhetővé tegyék a filmművészeti örökséget. A filmművészeti örökségről szóló évi európai parlamenti és tanácsi ajánlás alkalmazásában a tagállamok felsorolták a filmművészeti örökséggel foglalkozó intézményeket. A jelenlegi lista az alábbi internetcímen érhető el: 10

11 támogathatósági feltételként, hogy a támogatási összeg legfeljebb 100%-át a támogatást nyújtó tagállam meghatározott területén kell elkölteni, ha ez az összeg a filmgyártási költségvetés 50%-a alatt marad Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti, specifikus értékelési feltételek 43. Az európai audiovizuális alkotások gyártása támogatásának és az ehhez szükséges infrastruktúra biztosításának a mögöttes célja az európai identitások alakítása és a kulturális sokféleség előmozdítása. A támogatás tehát a kultúra előmozdítására irányul. Az ilyen támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető lehet a Szerződéssel. A film- és televíziós alkotások gyártásának ágazatában tevékeny vállalkozások az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében adott esetben más támogatástípusokban is részesülhetnek (pl. regionális támogatás, kkv-k támogatása, kutatási-fejlesztési támogatás, képzési támogatás, illetve foglalkoztatási támogatás) a támogatások halmozása esetén érvényes maximális támogatási intenzitások keretén belül. 44. Az audiovizuális alkotások forgatókönyvírásának, fejlesztésének, gyártásának, terjesztésének és promóciójának támogatására irányuló, e közlemény hatálya alá tartozó programok esetében a Bizottság az alábbi szempontokat fogja megvizsgálni annak eldöntésekor, hogy a program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető-e a Szerződéssel: (1) A támogatást kulturális termékhez kell nyújtani. A tagállamok biztosítják, hogy a támogatott produkció a saját tagállami kritériumok szerinti kulturális tartalommal rendelkezik, amit a nyilvánvaló hiba elkerülésére szolgáló hatékony ellenőrzési eljárás révén érnek el: vagy zsűri választja ki a filmterveket, vagy amennyiben nem létezik ilyen kiválasztási folyamat összeállítják azt a kulturális szempontrendszert, amely tekintetében minden audiovizuális művet ellenőrizni kell. (2) Amennyiben a támogatandó audiovizuális termék európai alkotás 18, a támogatási intenzitást a szokásos üzleti kezdeményezések ösztönzése érdekében elvileg a filmgyártási költségvetés 50 %-ára kell korlátozni. Ha ugyanazon költségre több támogatási program is vonatkozik, a kumulált támogatási intenzitást 50 %-ra kell korlátozni. Az EUMSZ 167. cikkének (2) bekezdése értelmében és tekintettel arra, hogy a több tagállamban vetített európai alkotások esetében fontos a különböző tagállamokból érkező producerek együttműködése, az egynél több tagállam által finanszírozott, több tagállambeli producerrel dolgozó koprodukciók esetében akár 60 %-ra is emelhető a támogatási intenzitás. A nehéz audiovizuális filmalkotások 19, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján szereplő országok 20 részvételével készült koprodukciók nem tartoznak e Az e közlemény mellékletében szereplő meghatározás szerint. Így a rövidfilmek, az első és második filmes rendezők filmjei, a dokumentumfilmek vagy az alacsony költségvetésű vagy egyébként nehezen forgalmazható művek. A Fejlesztési Támogatási Bizottság (DAC) listáján szerepel az összes olyan ország és terület, amely jogosult hivatalos fejlesztési segélyre. Ez kiterjed a Világbank által közzétett egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján alacsony vagy közepes jövedelműnek minősülő valamennyi országra, a G8-ak tagjai, az uniós tagállamok és az EU-ba való belépés konkrét dátumával rendelkező országok kivételével. A lista emellett kiterjed az ENSZ-meghatározás szerinti összes legkevésbé fejlett országra (LDC-országok). Lásd: 11

12 korlátozások alá. Azok a filmek tekinthetőek nehéz audiovizuális alkotásnak, amelyek eredeti változata valamelyik korlátozott földrajzi kiterjedéssel, népességgel és nyelvi területtel rendelkező tagállam nemzeti nyelvén készül. (3) A forgatókönyvíráshoz és a fejlesztéshez nyújtott támogatásra nincsenek érvényben korlátok. Ha az elkészített forgatókönyv vagy projekt alapján végül filmet készítenek, akkor a forgatókönyv-írási és fejlesztési költségeket beleszámítják a filmgyártási költségvetésbe és azokat az audiovizuális alkotás maximális támogatási intenzitásának kiszámításakor a (2) bekezdés szerint veszik figyelembe. (4) A filmgyártási támogatásra jogosult európai audiovizuális alkotások terjesztési és promóciós költségeinek támogatása az adott produkciónak megfelelő intenzitás szintjén is lehetséges. (5) Amennyiben a támogatandó audiovizuális termék nem európai alkotás 21, akkor a maximális támogatási intenzitást a filmköltségvetés növekedésének arányában az alábbi módon fokozatosan csökkenteni kell: A gyártási költségvetés része Maximális támogatási intenzitás 10 millió euró alatt 50,00% millió euró 30,00% 20 millió euró felett 10,00% (6) A kifejezetten a forgatókönyvíráshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatástól eltekintve, nem engedélyezett a meghatározott filmkészítési tevékenységekhez (például az utómunkához vagy a fő forgatáshoz) nyújtott támogatás, mivel biztosítani kell, hogy a támogatás semleges ösztönző hatást fejtsen ki, és ennek megfelelően el kell kerülni, hogy egy tagállam védje vagy magához vonzza ezeket a tevékenységeket. 45. A maximális támogatási intenzitás betartásának ellenőrzésekor a támogatott tevékenységre vagy projektre irányuló tagállami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, tagállami vagy uniós forrásokból nyújtják. A közvetlenül uniós programokból (pl. MEDIA) odaítélt források azonban nem számítanak állami forrásnak, amennyiben az odaítélésről szóló határozat meghozatalába nem vonták be a tagállamokat. Az ilyen forrást tehát nem kell figyelembe venni a támogatási plafon betartásánál Az e közlemény mellékletében szereplő meghatározás szerint. 12

13 7. MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEK TERVEZET 46. Az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő intézkedésként a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok létező mozgóképszakmai támogatási programjaikat e közlemény Hivatalos Lapban történő közzétételét követő 12 hónapon belül hangolják össze azzal. A tagállamok a közlemény Hivatalos Lapban történő közzétételét követő egy hónapon belül megerősítik a Bizottságnak, hogy egyetértenek a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslattal. A válasz elmaradását a Bizottság úgy értelmezi, hogy az érintett tagállam nem ért egyet a javaslattal. 8. ALKALMAZÁS 47. E közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napját követő naptól kell alkalmazni. E közlemény a évi filmművészeti közlemény állami támogatási rendelkezéseinek helyébe lép. 48. A Bizottság e közleményt alkalmazza minden olyan bejelentett támogatási intézkedés esetében, amely tekintetében a közlemény Hivatalos Lapban való közzétételét követően kérik fel határozathozatalra, akkor is, ha a támogatási intézkedést még a közzétételt megelőzően jelentették be. 49. A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel 22 összhangban a Bizottság a be nem jelentett támogatások esetén a következőképpen jár el: a) ezt a közleményt alkalmazza, ha a támogatást a közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően nyújtották, b) minden más esetben pedig a évi filmművészeti közleményt. 22 HL C 119., , 22. o. 13

14 Melléklet Európai audiovizuális alkotásnak számít minden, az alábbi feltételeket teljesítő alkotás: az alkotás többségi gyártója olyan produkciós vállalkozás vagy vállalkozások, amelyek az EU-ban/EGT-ben székhellyel rendelkeznek. Egy produkciós vállalkozás akkor tekinthető ténylegesen gyártónak, ha ilyen megnevezéssel szerepel a közreműködők listájában. A tényleges gyártó meghatározásakor további tényezők, például a művészeti vezetés, a hasznosítási jogok tulajdonosa és a nyereségből való részesedés is figyelembe vehetők, valamint az alkotásnak az EU-/EGT-tagállamokban állampolgársággal/lakóhellyel rendelkező szakemberek jelentős részvételével kell elkészülnie. A jelentős részvétel követelménye akkor teljesül, ha az alábbi táblázatban szereplő pontok legalább 50 %-át elérik (ez játékfilm esetében 10 vagy több pontot jelent, illetve a pontok többségét, ha az összes pontszám 19-nél kevesebb; általában ez a helyzet a rajz- és dokumentumfilmeknél, ahol a közreműködők listájában legtöbbször nem minden kategória szerepel): Európai tényezők Pontérték Rendező 3 Forgatókönyvíró 3 Zeneszerző 1 1. színész 2 2. színész 2 3. színész 2 Művészeti 1 vezető/díszlettervező Operatőr 1 Vágó 1 Hangmérnök 1 Forgatási helyszín 1 Laboratórium 1 Összesen 19 14