BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI. anno 1871 KAR

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI anno 1871 KAR

2 TARTALOM DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ A GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁNAK 145 ÉVE A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR NAPJAINKBAN ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA Tanszék ÁRAMLÁSTAN Tanszék ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK Tanszék ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA Tanszék GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉS Tanszék GYÁRTÁSTUDOMÁNY ÉS -TECHNOLÓGIA Tanszék HIDRODINAMIKAI RENDSZEREK Tanszék MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA Tanszék MŰSZAKI MECHANIKAI Tanszék POLIMERTECHNIKA Tanszék KARI KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓCSOPORTOK HALLGATÓI ÉLET IMPRESSZUM

3 KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! 03 A gépészeti tudományoknak hosszú a története. Az antik világból őrizzük az ingeniumokat, a hajdani műszaki kultúra létrehozóinak alkotásait. Az iskolakultúra tovább gazdagította a műszaki tudományterületeket, amelyeknek különböző ágazatait már az universitások szintjén oktatták, illetve a gazdasági élet különböző területein is alkalmazták. A magyarországi műszaki tudományok közel két és fél évszázados egyetemi szintű oktatásából majd másfél évszázad Karunk története, így joggal mondhatjuk, hogy részesei tudtunk lenni a korszakos változást hozó ipari forradalomnak, s a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező professzoraink olyan magas színvonalú mérnökképzést valósítottak meg, amelynek eredményei messze túlmutattak az országhatárokon. Ez az örökség arra kötelez bennünket, hogy az elődök példája nyomán jó sáfárai legyünk a korábbi eredményeknek, és ezáltal a mai gépészmérnök képzésünk a világ elit egyetemeinek méltó partnere legyen. Arra törekszünk, hogy az itt végzett mérnökök aktív szereplői legyenek a világ technikai fejlesztésének. Ehhez kettős célt igyekszünk megvalósítani: egyrészt országhatárokon túlmutató mérnökképzést folytatni, másrészt ipari kapcsolatainkkal részt venni az ipari kultúra eredményes művelésében. Úgy véljük, ezek az ipari kapcsolatok eddig is érdemi eredményeket hoztak. A Karunk 145 éves történetét bemutató eme kiadvány a teljesség igénye nélkül igyekszik e tevékenységünket a tisztelt Olvasóval megismertetni. Egyetemünk s benne Karunk a magyar mérnökképzés meghatározó intézménye. A nagy elődök példája kötelez. Bánki Donát, Kármán Tódor, Heller László és sokan mások gazdag örökséget hagytak ránk, amelynek méltó folytatói az itthon és a világ különböző részein alkotó volt tanítványaink. Megtisztelő kötelesség számunkra az egykori tanítványok, a Nobel-díjas Gábor Dénes, vagy a motorfejlesztésben nemzetközi sikereket elért Jendrassik György hagyatékának méltó ápolása. Meggyőződésünk, hogy tanszékeink jó műhelyei a műszaki kultúra fejlesztésének és a korszerű mérnökképzésnek. A jeles elődök munkássága szolgáljon példaként és egyben adjon erőt. Napjaink műszaki fejlesztésében szeretnénk e nemes örökség méltó munkásai lenni. Budapest, január 23. Dr. Czigány Tibor akadémikus dékán

4 A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁNAK 145 ÉVE A GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK OKTATÁSÁNAK MÁSFÉL ÉVSZÁZADA technika kultúrtörténetében fontos és A meghatározó szerepe volt a gépészeti tudományoknak, s e szakterület művelőinek. Kiemelt jelentőséget kapott mindez Magyarország gazdasági és ezen belül ipari fejlődésében már az 1867-es kiegyezés előtt is. A reformkor eredményeiben érdemi szerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak ( ), aki már az 1832/36-os országgyűlésen felvetette egy önálló mérnökképző intézet felállítását. A magyar nyelvű műszaki szakirodalom terjesztésében, ápolásában fontos szerepet kapott az 1838-ban, Egerben megjelent Hétilapok Műtudomány, JÓZSEF NÁDOR CANZI ÁGOST (1832) és egyéb hasznos isméretek terjesztésére című folyóirat. A dualizmus korában a vas- és fémipar, a gépgyártás, a közlekedési eszközök gyártása voltak a legjellemzőbb iparágak, majd a századfordulótól a villamossági és műszeripar. Az ipari fejlődés hatására egyre nagyobb lett a jól képzett szakemberek iránti igény. A műszaki szakemberek egyetemi szintű képzésének megvalósítására Eötvös József ( ) vallásés közoktatásügyi miniszter április 7-én az Országgyűlés elé terjesztette a Királyi József Műegyetem újból szervezése c. napirendet. A képviselőház elfogadta a javaslatot, és a király, Ferenc József július 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával a Királyi József Műegyetem belszervezeti szabályzatát megerősítette. Az elődintézmények jogutódjaként ben létrejött önálló Műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki (ez megfelelt a mai Építőmérnöki Karnak), gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt. (A szakosztályok a mai karok megfelelői voltak. A következőkben a kar kifejezést használjuk.) Az Egyetem első rektora Sztoczek József ( ) lett. Sztoczek József A gépészeti tudományok oktatásának kezdetei az Ipartanoda időszakára nyúlnak vissza, ahol a mértan, a felsőbb mennyiségtan, a természettan mellett fontos helyet kapott a képzésben a mechanika, a géptan és a gépszerkezettan. Bielek Miksa ( ), a Gépészmérnöki Kar első dékánja 1864-ben kezdte el oktató munkáját Egyetemünk jogelőd intézményében. Erőműgéptant és gépszerkezettant oktatott. Mellette 1869-től Horváth Ignác ( ), majd 1870-től Nagy Dezső ( ) lett a gépszerkezettan professzora. Bielek Miksa később a Magyar Mérnök- és Építész Egylet gépészmérnöki szakosztályának is több évig volt elnöke. A gépiparról szóló írásai nagyrészt a Természettudományi Közlönyben és a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében jelentek meg. A Kar 1871-es megalakulásának évében 15 hallgató kezdte el gépészmérnöki tanulmányait. A hallgatók létszáma az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, míg az 1899/1900-as tanévben a Gépészmérnöki Karnak már közel 800 fő hallgatója volt. A Műegyetem így a Gépészmérnöki Kar is az 1882/83-as tanévben kezdte meg az oktatást első önálló épületében, a mai Múzeum körúton (ma ELTE Bölcsészettudományi Kar). GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN FRIEDRICH AMERLING (1836) A 1882/83-as tanévben az Egyetem új szervezeti szabályzatot kapott, amely érintette a Gépészmérnöki Kart is. A szigorlatokat a 4. és a 8. félév végén kellett a hallgatóknak letenni. A 4. félév után letett első szigorlat tárgyai: matematika, mechanika és technikai fizika, a 8. félév utáni második szigorlat tantárgyai: elméleti géptan, gépszerkezettan és mechanikai technológia voltak.

5 05 Mert vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő (KOSSUTH LAJOS, 1854) Az alkotó gondolkodás tekintetében az egyetemen Bánki Donát professzortól tanultam a legtöbbet. (KÁRMÁN TÓDOR, 1962) A MŰEGYETEM ELSŐ ÁLLANDÓ OTTHONA A MAI MÚZEUM KÖRÚTON AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ MŰSZAKI FOLYÓIRAT (1838) A korszerű, ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő mérnökképzést és az ezen belüli gépészmérnök oktatást mutatja az a tény is, hogy az új tudományterületek művelésére új tanszékeket alapítottak, és ezek tanárainak jelentős ipari gyakorlattal rendelkező szakembereket hívtak meg. Ennek szellemében jött létre 1893-ban a Elektrotechnika Tanszék, és lett ennek első professzora Zipernowsky Károly ( ), akinek a portréja ma a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékáni láncán látható. Zipernowsky az Elektromos telepek berendezése, valamint a Dinamógépeken s transzformátorokon eszközlendő mérések c. tárgyakat adta elő. Előadásait már akkor diapozitívokkal szemléltette ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. (A nagy triász Bláthy Ottó Titusz ( ), Déri Miksa ( ), Zipernowsky Károly ( ) ismert találmánya a transzformátor.) Az első gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen november 12-én Rejtő Sándor ( ) vehette át, aki később Karunk professzora lett. Rejtő Sándor jelentős ipari gyakorlat után évekig volt iparfelügyelő lett a Kar tanára, a Mechanikai Technológiai Tanszék továbbfejlesztője, az anyagvizsgáló laboratórium megszervezője. Ő adta elő többek között a Fémek és forgácsolások c. tárgyat. Szobra a mai (2016) Anyagtudomány és Technológia Tanszék épületében áll. A Gépészmérnöki Kar tanára volt ebben az időben Horváth Ignác ( ) és Bresztovszky Béla Rejtő Sándor ( ), a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapítója is. A gépszerkezettan professzora volt Cserháti Jenő ( ), aki korábban a Ganz-gyár igazgatója volt. E nagy mérnök-tanárok között indult Bánki Donát tanári pályája is. Bánki Donát ( ) Horváth Ignác tanítványa volt, később gazdag és eredményes ipari gyakorlat után 1898-ban került a Műegyetem Gépszerkezettani (Gépelemek, Emelőgépek) Tanszékére. Mérnöki pályájának

6 BÁNKI DONÁT A Komárom megyei Bakonybánkon született június 6-án. Korának legnagyobb gépészmérnöke, Egyetemünk Gépészmérnöki Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Karán az 1880/81- es tanévben fejezte be tanulmányait. Kezdetben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban volt konstruktőr, majd 17 éven át a Ganz- és Társa Vasöntő és Gépgyárban dolgozott szintén konstruktőrként, illetve főmérnökként. Első jelentős találmánya a dinamométer, amelyet Hollán Ernő-díjjal jutalmazott a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, majd 1893-ban ismét megkapta ezt a díjat a Gázmotorok elmélete c. tanulmányáért. Ebben az időben már egyre elmélyültebb volt az együttműködése Csonka Jánossal, a Műegyetem gépműhelyének vezetőjével. Közös munkájuk világra szóló eredménye az február 11-én beadott, Újítások petróleum motorokon című szabadalmuk, amelyben a világon elsőként írták le a benzinporlasztó (a carburator) elvét tól lett Karunk professzora. Oktató munkája mellett nevéhez kötődik a kalorikus és hidraulikus géplaboratóriumok létrehozása. Fontosabb szabadalmainak száma 20-ra tehető, s közel 150 publikált szakanyaga ismeretes ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1914/15 és 1915/16-os tanévekben a Gépészmérnöki Kar dékánja volt augusztus 1-jén hunyt el Budapesten. fontos helyszíne volt az Államvasúti Gépgyár, illetve a Ganz és Társiparia Vasöntő és Gépgyár. Az itt töltött években indult az élete végéig tartó együttműködése Csonka Jánossal ( ), aki 1876-ban nyerte el a Műegyetemen megüresedett művezetői (gépműhely vezetői) állást. Bánki Donát oktató munkája mellett létrehozta a kalorikus és hidraulikus géplaboratóriumot. A laboratórium felszereltsége az akkori hasonló külföldi laboratóriumokéval egyenrangú volt. Bánki fontosabb szabadalmainak száma húszra tehető, s közel 150 publikált szakcikke ismert ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Többször hívták külföldi egyetemekre, de a meghívást nem fogadta el: hazafias kötelességemnek tartom, hogy a budapesti Műegyetemen maradjak és szolgáljam hazám kulturális és gazdasági fejlődését írta a zürichi egyetem invitálására. Az ő tanári munkásságát vitte tovább Herrmann Miksa ( ) és Schimanek Emil ( ). Herrmann Miksa között kereskedelemügyi miniszter volt. Schimanek Emilnek jelentős szerepe volt a magyarországi dízelmotor-gyártás elindításában (Magyar Fegyver és Gépgyár), és ő tervezte az első magyarországi hűtőházat. Karunkon szerzett 1892-ben gépészmérnöki oklevelet Kandó Kálmán ( ), majd 1922-ben gépészmérnöki diplomát kapott Jendrassik György ( ), Bánki Donát kiváló tanítványa. Szabó Gusztáv ( ) a MÁV szerkesztési osztályáról került Karunk Mezőgazdasági Gép- BÁNKI DONÁT ÉS CSONKA JÁNOS SZABADALMA (1897)

7 07 tan Tanszékére. Érdemi szerepe volt a magyarországi traktorgyártás megindításában. A Gépelemek Tanszék nagyhatású professzora volt K. Jónás Ödön ( ), aki a Műegyetem első gépészmérnök rektora volt (1905). A mérnökképzésben mindig fontos helyet kapott a természettudományi tárgyak oktatása. Karunk ábrázoló geometria professzora volt ebben az időben Hunyady Jenő ( ). Itt tanított a legendás matematikus Kőnig Gyula ( ). Ugyancsak a matematika professzora volt Rados Gusztáv ( ) és Kürschák József ( ). Sztoczek József után a természettan (fizika) professzora volt Szily Kálmán ( ) és Réthy Mór ( ). (Szily Kálmán portréja látható ma a Természettudományi Kar dékáni láncán). A gépészmérnökképzés korszerűsége abban rejlett, hogy jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanárok sora tanította a mérnöki praxisra hallgatóinkat. A sikeres gépészmérnökképzéshez hozzájárultak a jelentős tantervi reformok is. Például a 1898/99-es tanévtől életbe lépő tanterv legfontosabb változása az volt, hogy a gépszerkezettan c. tárgyat felosztották gépelemek, kalorikus gépek, vízgépek, emelőgépek, valamint dinamógépek tárgyakra. A 20. század fordulójának mérnökképzésére pozitív hatással volt az a tény is, hogy a Műegyetem új helyre költözött, ami együtt járt egy nagyszabású építkezéssel. Elkészültek a gépészmérnökképzést szolgáló géplabora ZIPERNOWSKY KÁROLY A transzformátort feltaláló nagy triász egyike április 4-én született Bécsben. Egyetemünk Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Már egyetemi tanulmányai alatt érdeklődése az erősáramú elektrotechnika felé irányította. Diplomájának megszerzése után felkeltve Mechwart András figyelmét a Ganz gyár akkor létrehozott villamossági osztályára került. A világítástechnika fejlesztésével foglalkozott, melynek első eredménye a Kálvin téri Takarékpénztár palotájának ívlámpákkal történő kivilágítása 1879-ben. (Ebben az évben gyulladtak ki az amerikai Menlo-Parkban Edison izzólámpái.) Az elektrotechnika és villamosítás óriásai: Edison, Siemens, Crompton a váltakozó áram jövőjét nem látták, s különösen a nagyfeszültségű energia elosztását megoldhatatlannak látták. A nagy triász tagjai, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly 1883-ra megoldották ezt a problémát, és elkészítették az első öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort, majd 1885-ben bemutatták a világon elsőként működő váltakozó áramú transzformátort. Az áramelosztás új rendszere forradalmasította az elektrotechnikát. A Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1893-ban megalakult az Elektrotechnika Tanszék, amelynek alapító vezetője Zipernowsky Károly lett. Diapozitívokkal szemléltette előadásait. Karunk professzora volt 1924-es nyugalomba vonulásáig ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Több mint 40 szabadalom kötődik nevéhez. Ő alapította 1905-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet. Életének 90. évében, november 29-én távozott az élők sorából. CSONKA JÁNOS AZ ÁLTALA TERVEZETT AUTÓVAL A MŰEGYETEM UDVARÁN (1910) FERENC JÓZSEF A MŰEGYETEM AULÁJÁBAN (1910)

8 KANDÓ KÁLMÁN Nevét évtizedeken át villamos mozdonyok viselték, ez volt a Kandó-mozdony. Budapesten született július 8-án. Gimnáziumi tanulmányait a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban kezdte, majd a Kármán Mór alapította gyakorló főgimnáziumban (ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) fejezte be. (Ez volt Európa első gyakorló gimnáziuma tanárjelöltek részére.) Kandó Kálmán 1892-ben kapott kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet Egyetemünkön. Mérnöki pályája Franciaországban indult, de hamarosan a budapesti Ganz-gyár mérnöke lett. Érdeklődése a nagyvasúti villamosítás irányába fordította. Az ő tervei alapján készült el 1902-ben Olaszországban a Valtellina-vonal, amely Európa első villamosított vasúti fővonala volt, s egyben ez volt a világ első nagyfeszültségű, váltakozó árammal villamosított vasútvonala. Az I. világháború idején a Ganz-gyár vezérigazgatója volt ban készült el Kandó tervei alapján a világ első fázisváltós villamos mozdonya, majd hamarosan megkezdődött a sorozatgyártás. Kandó nevéhez közel 70 szabadalom fűződik. A Ganz-gyár jelentős eredményeket ért el a villamos mozdonyok fejlesztésében és gyártásában. Alkotó munka közben, váratlanul hunyt el január 13-án. tóriumok, amelyek fontosságát hangsúlyozta Ilosvay Lajos ( ) rektor évi tanévnyitó beszédében: A gépészmérnökképzés módszerében lényeges változás állott be Az új lágymányosi egyetemen harmadiknak Európában lesz géplaboratórium. Ebben az időben 1902 kapott gépészmérnöki oklevelet és néhány évig Karunkon tanított Kármán Tódor ( ), az aerodinamika legnagyobb 20. századi tudósa. A mérnökképzésben ekkor már fontos helyet kaptak a gazdaságtudományi tárgyak. Heller Farkas ( ) a közgazdaságtudomány nemzetközi elismertségű tudósa tanította e tárgykörre hallgatóinkat (Heller Farkas portréja a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékáni láncán látható. Karunkon kezdte meg tanulmányait 1918-ban a később Nobel-díjat kapott Gábor Dénes ( ). Az első világháborút követően, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés következtében jelentős megoldandó problémák és feladatok álltak a műegyetemi oktatás előtt. Az 1920-as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, amelyeknek kettős célja volt: egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hallgatók túlterhelésének KANDÓ-RENDSZERŰ FÁZISVÁLTÓS MOZDONY (1923) AZ ÚJ GÉPÉSZ ÉPÜLETEK

9 09 A PETRÓCZY-KÁRMÁN-ZUROVECZ FÉLE HELIKOPTER csökkentése. Egyre egyértelműbben fogalmazódott meg három szakirány igénye. A Műegyetem Tanácsának július 31-i ülésén döntés született arról, hogy a Gépészmérnöki Kar keretében három tagozat szerveződik: Általános gépszerkesztési és gépgyártási, Elektrotechnikai, valamint Mezőgazdasági. A tanulmányi idő 9 féléves lett. Tulajdonképpen ez az 1929-es döntés rakta le a húsz évvel később megalakult Villamosmérnöki Kar alapjait ben került a Kar Elektrotechnikai Tanszékére Verebély László ( ), aki részt vett Kandó Kálmán ( ) mellett az olasz államvasutak villamosításában. Nevéhez köthető az országos villamosenergia hálózat megtervezése, a bánhidai erőmű építése. A tagozatok létrehozásával párhuzamosan került napirendre az Aerodinamikai és Aerotechnikai Tanszék felállításának Abody Anderlik Előd gondolata, amelynek megalapítására 1934-ben került sor, s első vezetője Abody (Anderlik) Előd ( ) lett. (A Tanszék épületét, amely a mai Bertalan Lajos utcában áll, Kotsis Iván ( ) műegyetemi professzor tervezte.) Az évi X. törvény alapján létrejött a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Az öt karral működő Egyetemen Karunk, mint összevont Gépész- és Vegyészmérnöki Kar folytatta tevékenységét. Karunkon tovább folytatódott a generációváltás mellett a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonása az oktatásba. A korábban már említettek mellett a nagy gépészmérnök tanáregyéniségek sorát gazdagította a legendás professzor, Pattantyús-Ábrahám KÁRMÁN TÓDOR Nevét itthon és külföldön iskolák viselik, a Hold és a Mars egy-egy krátere is őrzi emlékét május 11-én született Budapesten. Egyetemünk Gépészmérnöki Karán kapott diplomát 1902-ben. Hamarosan a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta meg kihajtási, majd az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysornak nevezi Az I. világháború alatt Petróczy István és Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel kifejlesztette a világ első katonai helikopterét (PKZ). Ebben az időben Egyetemünk tanára volt. Már 1912-től az aacheni műegyetem professzora volt, ahol megszakításokkal 1930-ig dolgozott. Ezután költözött Pasadenába (USA) és a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott ban rakétakutató csoportot alapított. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. Megoldotta a hangsebesség feletti repülés problémáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik. Egyetemünk október 22-én avatta tiszteletbeli doktorrá a Gépészmérnöki Kar egykori tanítványát, az aerodinamika egyik legnagyobb, világhírű tudósát ban kapta meg az Egyesült Államok elnökétől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet május 7-én ért véget gazdag életútja. Karunk kollégiuma viseli nevét, szellemi örökségét az Áramlástan Tanszék viszi tovább. Jelentősek a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium hazai és nemzetközi kísérletei. A KÖZPONTI ÉPÜLET FŐBEJÁRATA

10 JENDRASSIK GYÖRGY május 13-án született Budapesten. A budapesti József Műegyetem Gépészmérnöki Karán 1916-ban kezdte meg tanulmányait. Berlinben tanult között Kármán Tódor támogatásával, s Egyetemünkön 1922-ben kitűnő minősítéssel szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, ezt követően a Ganz-gyár mérnöke lett. Az első Ganz-Jendrassik motorok 1927-ben készültek el, és ezek hamarosan világszerte elismerést szereztek alkotójuknak. A hajtóműveket motorvonatokba építették be. Jendrassikot ebben az időben már a gázturbinák megvalósítása foglalkoztatta ban az ő elgondolásai alapján készült el a világ első, önálló tüzelőtérrel rendelkező, kis teljesítményű gázturbinája. A sikeres feltaláló 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. A II. világháború kitöréséig 550 Ganz-Jendrassik motorvonatot szállítottak a világ különböző országaiba ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Kezdetben Argentínában, majd Angliában élt. 77 szabadalmát 20 országban jelentette be február 8-án hunyt el Londonban. Alkotó munkásságát tudományos, iparfejlesztő tevékenységét 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el. KORSZERŰ GÉPLABOR A SZÁZADFORDULÓN A MESTER TANÍTVÁNYAI JENDRASSIK NYOMDOKÁN, A KÉP BAL OLDALÁN BRODSZKY PROFESSZORRAL Géza ( ), minden idők mérnökeinek Patyi bácsi -ja. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után Zipernowsky Károly mellett volt tanársegéd, majd külföldi tanulmányúton gazdagította ismereteit. Visszatérte után Herrmann Miksa adjunktusa volt a Gépelemek Tanszéken, majd 1926-tól helyettes tanárként előadója volt a gépelemek, majd az emelőgépek tantárgyaknak ban lett a III. Gépszerkezettani (Hidrogépek és szállítóberendezések), majd 1932-től a Vízgépek Tanszék professzora. E tanszéken dolgozott élete végéig. Gazdag szakirodalmi munkásságából kiemelkedő az Általános géptan és A gépek üzemtana c. munkája. (Ez utóbbi 14 kiadást ért meg.) Gépészmérnök generációkat tanított. Az ő iskolájából indult mások mellett Terplán Zénó akadémikusnak ( ), a Miskolci Egyetem professzorának pályája is. Pattantyús-Ábrahám Géza vetette fel először az 1931-es Országos Mérnökkongresszuson a Mérnöktovábbképző Intézet alapításának gondolatát, amely Európában elsőként 1939-ben Magyarországon jött létre. Kund Ede ( ) gépészmérnök a debreceni és keszthelyi Gazdasági Akadémián tanított, majd 1926-ban került Karunk Mezőgazdasági Géptan Tanszékére, 1940-ben lett professzor, s vezette a Tanszéket 1949-ig. Kürschák József ( ) mellett kezdte műegyetemi tanári pályáját Szentmártony (Stachó) Tibor ( ), aki 1937-től volt matematika professzor.

11 11 TERPLÁN ZÉNÓ ÉS PATTANTYÚS-ÁB- RAHÁM GÉZA A VÍZGÉPEK TANSZÉK LABORATÓRIUMA ELŐTT (1954) 1942-ben került a Kar oktatói közé Muttnyánszky Ádám ( ), aki jelentős ipari gyakorlatával megalapozta a hazai kinematikai és kinetikai kutatásokat, valamint e tárgykörök oktatását. Tankönyvei ma is időtállóak. Ebben az időben indult Karunkon Gillemot László ( ) és Gruber József ( ), valamint Vörös Imre ( ) későbbi neves professzorok pályája. A Műegyetem és az ipar eredményes kapcsolatait mutatja, hogy 1938-ban gyárak alapítottak két tanszéket. Ezek egyike az Atomfizika Tanszék volt, amelynek Bay Zoltán ( ) lett a vezetője, aki atomfizikát oktatott a Gépészmérnöki Kar harmad- és negyedéves hallgatóinak. A másik tanszék Csűrös Zoltán vezetésével jött létre Textilkémia Tanszék néven. A működő ipari kapcsolatokat, illetve a gyárak életének, a mérnökhallgatók jövendő munkahelyének megismerését jelentették a rendszeres gyárlátogatások (pl. Elzett Vasárugyár, Standard Villamossági és Rádiógyár, Kábel- és Sodronykötélgyár). Verebély professzor 100 hallgatót vitt el 1942-ben a Bánhidai Erőműbe, illetve a MÁV villamosvasúti üzemébe. A Műegyetem 1901-ben kapta meg a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora cím adományozásának jogát, de e címet először csak 1909-ben adományozták. A Műegyetem első gépészmérnök tiszteletbeli doktora 1917-ben Bláthy Ottó Titusz ( ) lett. Karunk professzorai közül pedig elsőként Schimanek Emil lett 1941-ben a Műegyetem tiszteletbeli doktora. A II. világháború alatti budapesti harcok jelentős károkat okoztak a Műegyetemen. Több épület súlyosan megsérült, köztük a nem sokkal előtte elkészült Aerodinamikai Tanszék. Az oktatás április 3-án vette ismét kezdetét. Ekkor az Egyetem rektora Heller Farkas, Karunk dékánja pedig Liska József volt. Az 1945 utáni éveknek, illetve évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdelmei a Műegyetemen is éreztették hatásukat. Vörös Imre ( ) műegyetemi pályája a IV. Gépszerkezettani Tanszéken indult ban. Karunknak 1949/50-ben dékánja és Egyetemünknek között rektora volt. Mérnök generációk tanultak tankönyveiből. A műegyetemi esti-levelező oktatás 1951-es bevezetéséig működött az Állami Műszaki Főiskola, amelynek 1947-es létrejöttétől ő volt az igazgatója ban osztották ki Magyarországon először a Kossuth-díjat. Az alapítás évében a Gépészmérnöki Kar két professzora, Kozma László és Schimanek Emil, majd az azt követő évben PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA Amikor a XIX. század második felében energiaforrásként megjelent az elektromosság, úgy látszott, hogy a mérnöki alkotásnak már nincsenek határai. A gépek bonyolult világában viszont otthonra lelni nem adatott meg mindenkinek. Egy magyar mérnöknek megadatott e képesség: Ő Pattantyús-Ábrahám Géza volt az egyik utolsó kimagasló alakja annak a gépészmérnök típusnak, amely még otthon érezte magát mindenütt a gépek birodalmában december 11-én született Selmecbányán ben szerzett gépészmérnöki oklevelet Egyetemünkön. Kiváló tanárai voltak, köztük Bánki Donát és Zipernowsky Károly. Külföldi tanulmányutak után 1909-től Karunk iskolateremtő tanára lett, s itt maradt élete végéig. Oktatott, de megmaradt az iparral, gazdasággal szoros kapcsolatot tartó mérnöknek, és fontos szerepet vállalt több település villamosításában. A gépszerkezettan, a vízgépek, az emelőgépek tudós tanára volt. Gépészeti Zsebkönyv -e minden gyakorló mérnök kézikönyve volt évtizedeken át. Az ő javaslatára jött létre Európa első Mérnöktovábbképző Intézete (1939). Iskolateremtő professzor volt. Tanszéke és maga köré gyűjtötte a tehetséges, törekvő hallgatókat, a százlábúak -at. Hallgatóságában felkeltette a mérnöki hivatástudatot és hirdette az önálló tudományos tevékenység fontosságát. Az 1938/39-es tanévben Karunk dékánja volt. Öt évtizeden át oktatta, kutatta az emelőgépek, a szállítóberendezések tárgyköreit ben Kossuth-díjat kapott ban lett az MTA levelező tagja. Váratlanul, szeptember 29-én hunyt el. Karunk doktori iskolája az ő nevét viseli. A MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK ÉPÜLETE

12 GÁBOR DÉNES Nobel-díjat 1971-ben kapott a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért június 5-én Budapesten született. A magyar királyi Állami Főreál (Markó u.) Gimnáziumban érettségizett. Itt tanult egykor Bánki Donát is. A gimnázium Matematikai és Természettudományi Körének ifjúsági elnöke ban a József Műegyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lett. Tanárai voltak: Kürschák József, K. Jónás Ödön, Rejtő Sándor, Pfeifer Ignác, Szarvasy Imre. A Karunkon szerzett rezgéstechnikai ismeretei érdemben járultak hozzá későbbi tudományos eredményeihez tól tanulmányait Berlinben, a charlottenburgi Technische Hochschule-n is folytatta, ahol 1924-ben elektromérnöki diplomát kapott ban lett az Egyesült Izzó kutatója, ahol eredményes plazmalámpa kísérleteket végzett től Angliában dolgozott, s 1947-től az Imperial College tanára ben már kész elgondolása volt egy sima, lapos televíziós képcsőhöz fekete és színes változatban. Közben új problémakör foglalkoztatta, a holográfia: a diffrakciós diagramot hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz (1949) ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Aktív szerepet vállalt a Római Klub célkitűzéseinek megvalósításáért. Többször járt Magyarországon ebben az időben. Találjuk föl a jövőt gondolatának sok követője lett szerte a világon. Életútja február 9-én fejeződött be. Gillemot László és Lévai András professzor részesült ebben az elismerésben. Nem sokkal később, 1951-ben Heller László és Vörös Imre, 1952-ben Muttnyánszky Ádám és Pattantyús- Ábrahám Géza kapott Kossuth-díjat Karunk oktatói közül. Beér János Miklós (1923-) 1950-ben gépészmérnöki diplomát szerzett, majd 1956-ig Karunkon oktatott. Nemzetközileg elismert tudós lett az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) energiatechnológia, égéselmélet területén. A BME tiszteletbeli doktorává avatta 1997-ben. Őry Huba ( ) a repüléstudomány nemzetközileg elismert kutatója, az aacheni egyetem professzora Karunkon diplomázott 1949-ben. Szintén a Karunkon szerezte diplomáját Pavlics Ferenc (1928-) a NASA Apolló űrprogram holdjárójának tervezője. Az 1948/49-es tanévre elkészült a Gépészmérnöki Kar új szakosítási terve, amelynek célja a gyakorlati oktatás intenzívebbé tétele volt. Az Elnöki Tanács évi 15. tv. erejű rendelete alapján megalakult egyetemünk Villamosmérnöki Kara (erősáramú és gyengeáramú szakokkal), ahová a másod- és harmadéves hallgatókat Karunkról vették át, így 1950-ben lehetett először villamosmérnöki oklevelet szerezni Magyarországon. A Villamosmérnöki Kar első dékánja Liska József ( ) lett, aki Karunk korábbi dékánja volt ben indult az épületgépész képzés, amely 1951-ben önálló tanszéket kapott. Az 1948 óta működő Textiltechnológiai Tanszék mellett GÁBOR DÉNES SZIGORLATI JEGYZŐKÖNYVE

13 13 Karunk hamarosan egy ún. II. Textiltechnológia Tanszékkel bővítette oktatási szakterületeit ben több új tanszék is létrejött Karunkon: Gépgyártástechnológiai Tanszék és Energiagazdálkodási Tanszék (1966-tól Hőenergetika Tanszék). Ebben az időben a Kar hallgatóinak létszáma 2000 fölé emelkedett. Az Elnöki Tanács 1951/7. sz. tv. e. rendelete a Gépészmérnöki Kart augusztus 1-jétől két karrá bontotta, így lett egy különálló Gépészmérnöki Kar és egy Gépgyártómérnöki Kar (e rendelet kapcsán megfogalmazódott egy Gépgyártómérnöki Egyetem alapításának gondolata, amely aztán hamarosan lekerült a napirendről). E sajátos helyzetű két kar -nak egy közös dékáni hivatala és egy dékánja, Vörös Imre volt. Ez az időszak rövid volt, mivel az Eln. Tan. 1955/31. sz. tv. e. rendelete újraegyesítette a két kart. Ebben az időben Gillemot László ( ) gépészmérnök volt az Egyetem rektora, aki ben mint korábban utaltunk rá kezdte műegyetemi tanári pályáját a Mechanikai Technológia Tanszéken. Az anyagszerkezettan nemzetközi hírű tudósa volt. Karunk dékánja 1953-tól 1955-ig Gruber József ( ) volt től haláláig volt az Aerodinamikai Intézet, majd az ebből kialakított (1952) Áramlástan Tanszék vezetője, között Egyetemünk rektora volt. Fő kutatási területe az áramlástechnikai gépek lapátrácsában kialakuló áramlás vizsgálata volt. Munkássága új irányt adott a magyarországi ventilátorgyártásnak. Karunk professzora volt Heller László ( ), aki jelentős nemzetközi elismertséget szerzett Forgó Lászlóval közösen a légkondenzációs hűtés elvének kidolgozásáért, illetve megvalósításáért. Az ő eredményeikre épülő, Borbély Samu Magyarországon gyártott berendezések a világ különböző térségeiben 7 millió ember vízszükségletét takarítják meg minden évben től oktatta a matematikát Karunk hallgatóinak Borbély Samu ( ) és az ábrázoló geometriát Strommer Gyula ( ), aki később, között Karunk dékánja is volt. A Harsányi István ( ) vezette Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék az 1950-es években Karunk keretei között megindította a mérnökök gazdasági képzését őszén felgyorsult a történelem Magyarországon. A történelmi példaadáshoz méltóan járult hozzá Egyetemünk. Az október 22-én este a BME K- épületének aulájában megtartott nagygyűlésnek jelentős szerepe volt a forradalom elindításában október 30-án a K-épület Aud.Max. termében több, mint 500 résztvevő jelenlétében megválasztották a Műegyetem Forradalmi Bizottságát, melynek elnöke Karunk professzora, Taky Ferenc ( ) lett. Karunkról tagjai voltak a Forradalmi Bizottságnak Heller László professzor, Fekete Tamás és Simay Gábor tanársegédek. Az Elnöki Tanács évi 16. sz. tv. erejű rendelete megszüntette a Hadmérnöki Kart. Az itt oktatók közül többen a Műegyetem különböző karain, így a Gépészmérnöki Karon folytatták tovább oktató munkájukat, köztük Brodszky Dezső ( ), aki 1972-ig vezette a későbbi nevén Kalorikus Gépek Tanszéket ben jött létre a Finommechanikai Optika Tanszék, amelynek első vezetője Bárány Nándor ( ) lett, aki az alkalmazott optika tudományának hazai úttörője volt. HELLER LÁSZLÓ Nagyváradon született augusztus 6-án (Schwartz Mór néven). A Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Főreáliskola diákja lett, ahol 1925-ben érettségizett ben iratkozott be a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-ba, ahol 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az Alma Mater-ben 1948-ban védte meg műszaki doktori értekezését. Az 1940-es évek elején az ő tervei alapján épült fel Magyarország első nagynyomású ipari hőerőműve az Ajkai Timföldgyár mellett. Ebben az időben dolgozta ki az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtését (Heller-System) Az erőművek hűtővíz-ellátással kapcsolatos nehézségeinek elkerülésére alkalmas a szabadalmaztatott száraz hűtőtornyos rendszer, amelyben fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás hőcserélőnek, amelyet Forgó László ( ) alkotott meg. (Közismerten a rendszert Heller-Forgó rendszernek nevezik.) A légkondenzációs berendezések napjainkban a világ 17 országában működnek, és 7 millió ember szükségletével azonos mennyiségű vizet takarítanak meg elsősorban vízszegény területeken től volt Karunk Energiagazdálkodási Tanszékének tanszékvezető professzora ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1962-ben rendes tagja lett. A hőtan és energetika titkait színes előadásain ismerték meg Karunk hallgatói és a korszerű energetika megvalósításáért munkálkodók szerte a világban november 8-án zárult le a műszaki kultúrát gazdagító, alkotó élete. HELLER-FORGÓ-FÉLE ERŐMŰVI HŰTŐRENDSZER (TÖRÖKORSZÁG)

14 GILLEMOT LÁSZLÓ Budapesten született október 7-én. Eredetileg matematikusnak készült. A középiskolai matematika versenyen második lett, csak a későbbi nagy matematikus, Hajós György előzte meg ban iratkozott be Egyetemünk Gépészmérnöki Karára, ahol 1935-ben kapott gépészmérnöki oklevelet. Az Alma Mater tanára lett a Mechanikai Technológia Tanszéken, és ott maradt több mint 40 éven át ben benyújtott doktori dolgozata a hegesztés röntgenvizsgálatával foglalkozott. Az acélszerkezetek hegesztési eljárással történő előállítása ebben az időben kezdett elterjedni. A hegesztett hidak terén kifejtett munkásságáért 1949-ben megkapta a Kossuthdíj arany fokozatát ban ő szervezte meg a Fémipari, majd 1949-ben a Vasipari Kutató Intézetet. Ebben az időben a timföldgyárak vörösiszapjának hasznosításával, valamint a bauxitból nyerhető titán előállításával foglalkozott ben elsőként állított elő olyan titán szivacsot, amelyet különleges technológiával fémtitán rúddá sikerült alakítani. Jelentős szerepe volt a képlékeny-alakítási technológiák kifejlesztésében. Az anyagvizsgálat nemzetközi elismertségű tudósa volt és 1957 között Egyetemünk rektora volt ben lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja augusztus 20-án távozott körünkből. AZ MT ÉPÜLET ÓRAREND 1958-ban kapta vissza az Egyetem a műszaki doktoráltatás jogát. A megnövekedett oktatási feladatok miatt figyelemre méltó oktatói létszámnövekedés következett be ebben az időben. Mindezekhez új épületeket adtak át, köztük a D jelű épületet 1964-ben, és bővítették a laboratóriumokat is. Az évi 3. tv. átfogóan rendezte az oktatás ügyét, amelynek alapján új reformtanterv készült. Ennek eredményeként a gyakorlati órák száma elérte az összes órák 50 %-át. Ezen reform keretében indult a Gépészmérnöki Karon a mérnök-tanár szak. Az 1960-as évek közepének legfontosabb eredményei közül kiemelkedő az érdemi ipari kapcsolatok újraindítása. Karunk dékánja ebben az időben Varga József ( ) volt. Ezekben az években erősödtek a nemzetközi kapcsolatok is. Mindezekhez kapcsolódó esemény, hogy október 22-én az aerodinamika nemzetközi hírű tudósát, Karunk egykori tanítványát, rövid ideig tanárát, Kármán Tódort ( ) tiszteletbeli doktorrá avatták egyetemünkön ban adták át a mai Kármán Tódor kollégiumot, amely 1969-től a Gépészmérnöki Kar kollégiuma. Kármán Tódor nevét februárjában vette fel. Kármán Tódor tudományos örökségét ma Karunk Áramlástan Tanszéke folytatja. A Tanszék Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriuma hazai és nemzetközi kutatásokat, vizsgálatokat végez. Eredményeit 2004-ben Industria Nagydíjjal ismerték el. A következő évtizedekben a magyar gazdaság és az ipar hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami kihívásokat jelentett a mérnökképzésben, így a jövő gépészmérnökeinek képzésében is. Többszöri átszervezés után 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) már hat karral rendelkezett ban a Gépészmérnöki Karon folyó járműgépész szak átkerült a Gázgépek és Automobilok Tanszékkel együtt a Közlekedésmérnöki Karra. A Gépészmérnöki Kar alapításának 100. évfordulója idején 1971-ben közel 2000 nappali tagozatos hallgató tanult Karunkon, az esti tagozaton közel 800, levelező tagozaton pedig több mint 300 fő készült a gépészmérnöki pályára. A centenáriumi ünnepségen szeptember 13-án tiszteletbeli doktorokat avattak, köztük Karunk neves professzorát, Muttnyánszky Ádámot. A modernizációs lépések részének tekinthető, hogy 1971 szeptemberétől Karunkon is megkezdődött a számítástechnika oktatása.

15 15 Az oktatási reformfolyamatok kari eredményének tekinthető a géptervező szak 1975-ös indulása. Az ezt követő időben napirendre került a Műegyetem távlati fejlesztési tervének kidolgozása, amelynek részei lettek a különböző kari tantervek. Ez együtt járt tananyag-korszerűsítéssel, ennélfogva új tankönyvek írásával, a nemzetközi kapcsolatok újragondolásával ben a Műegyetemen bevezetésre került az angol nyelven folyó mérnökképzés külföldi hallgatók számára. Ebben a Gépészmérnöki Kar kezdettől fogva aktívan részt vett. Mindezen keresztül jelentősen megnőtt az oktatás nemzetközi szintű versenyképességének és megmérettetésének esélye. Az évi XXIII. törvénnyel módosításra került az 1985-ös oktatási törvény, amely a rendszerváltozással párhuzamosan új lehetőségeket, de új kihívásokat is adott az Egyetemnek november 12-én ült össze az újonnan megválasztott Egyetemi Tanács, amely rektorrá választotta Michelberger Pált ( ). A Gépészmérnöki Kar dékánja Vajna Zoltán (1928-) lett. A szakmai és oktató munka megújulása, valamint a Kar neves professzorai által fémjelzett régi hagyományok méltó folytatása volt ezen időszak jellemzője től került kiosztásra a Széchenyi-díj. Karunk professzorai közül 1993-ban Lévai András, 1997-ben Vajna Zoltán, 1999-ben Konkoly Tibor, 2007-ben Molnár Károly, GRUBER JÓZSEF Gépészmérnöki oklevelét ban szerezte Egyetemünkön. Mérnöki pályája a Ganz Gyárban indult, majd között Karunk Aerodinamikai Intézetében oktatott től 1950-ig a Zuglói Gépgyár tervező mérnöke ben lett egyetemi tanár és a Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszékének vezetője élete végéig. Tudományos munkásságának fő területe az áramlástechnikai gépek laptárcsáiban kialakuló áramlás vizsgálata volt. Munkásságával jelentős nemzetközi érdeklődést és elismertséget kivívó tudományos iskolát alapított. Kutatási eredményeit számtalan tudományos dolgozatban publikálta. Kutatásai szervesen kapcsolódtak az ipar igényeihez és új irányt adtak a magyarországi ventilátorgyártásnak. Szakmailag elismert mérnök és több neves nemzetközi társaság tagja volt. Karunk dékánja volt között. Meghatározó szerepe volt a korszerű gépészmérnökképzés ipari kapcsolatokra épülő megvalósításában között Egyetemünk rektora volt. Fontosnak tartotta Egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak erősítését, egykori tanítványainak később világhírű tudósainak, köztük Kármán Tódornak tiszteletbeli doktori elismertetését november 12-én a Magyar Tudományos Akadémián rendezett emlékülésen tisztelegtünk tudományos és oktató munkássága előtt. ben Ginsztler János, 2011-ben Stépán Gábor, 2016-ban Monostori László részesült e jelentős elismerésben. Új utakat kereső Karunkon 1996-ban ipari termék- és formatervező mérnöki szak indult. A hagyományos gépészmérnöki szak mellett az energetikai mérnöki és a mechatronikai mérnöki szakokon a BSc képzés 2005-ben kezdődött. Jelenleg már több, mint 80 külföldi egyetemmel van érdemi tudományos és oktatási együttműködése Karunknak. A mechatronikai mérnöki szakra felvett hallgatók évek óta a mérnökképzés legmagasabb felvételi pontszámot elért hallgatói. Napjainkban a Gépészmérnöki Kar tanszékein folyó kutatások egyaránt szolgálják a mérnökképzést és a technikai fejlesztést. Ennek bizonyságai a következő oldalakon olvasható tanszéki bemutatkozások. A gépészeti tudományok oktatásának több mint másfél évszázada, az önálló Műegyetem 1871-es újjászervezésével alakult Gépészmérnöki Kar 145 éve szerves része Magyarország felsőoktatás-, ipar- és tudománytörténetének, de szerves része a magyarországi technikai fejlődésnek, amelynek eredményei mérnökeink alkotó munkája révén része a világ technikai haladásának. Az elődök példája erőt ad napjaink mérnök-tanárainak, oktatótársainknak, tanítványainknak, a holnap ipari és technikai fejlesztésében majd méltó eredményeket elérő jövendő mérnököknek is. HALLGATÓINK PÁTZAY PÁL SZOBRÁSZMŰVÉSZNÉL A történeti részt írta: Dr. NÉMETH JÓZSEF, CSc, PhD, c. egyetemi tanár

16 A GÉPÉSZMÉRNÖKI OSZTÁLY DÉKÁNJAI 1871/ /75 Bielek Miksa 1875/ /77 Wartha Vince 1877/ /82 Nagy Dezső 1882/ /85 Ghyczy Géza 1885/ /87 Schuller Alajos 1887/ /91 Fölser István 1891/ /98 Asbóth Emil 1898/ /01 K. Jónás Ödön 1901/ /04 Rejtő Sándor 1904/ /07 Lázár Pál 1907/ /10 Wittmann Ferenc 1910/ /12 Zipernowsky Károly 1912/ /14 Czakó Adolf 1914/ /16 Bánki Donát 1916/ /18 Schimanek Emil 1918/ /20 Herrmann Miksa 1920/ /22 Bresztovszky Béla 1922/ /25 Szabó Gusztáv 1925/ /27 Bresztovszky Béla 1927/ /29 Heller Farkas 1929/ /31 Misángyi Vilmos 1931/ /33 Pöschl Imre 1933/34 Pogány Béla A GÉPÉSZ- ÉS VEGYÉSZMÉR- NÖKI KAR DÉKÁNJAI 1934/35 Pogány Béla 1935/36 Vendl Aladár 1936/37 Verebély László 1937/38 Sigmond Elek 1938/39 Pattantyús-Ábrahám Géza 1939/40 Zemplén Géza 1940/41 Vajda Ödön 1941/42 Náray-Szabó István 1942/43 Abody Előd 1943/44 Csűrös Zoltán 1944/45 Liska József 1945/46 Plank Jenő 1946/47 Vajda Ödön 1947/48 Plank Jenő 1948/49 Vajda Ödön A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR DÉKÁNJAI 1949/50 Vörös Imre 1950/ /53 Rázsó Imre 1953/ /55 Gruber József 1955/ /57 Reuss Endre 1957/ /63 Rácz Elemér 1963/ /65 Rázsó Imre 1964/65 Kunos Kornél mb. 1964/ /72 Varga József 1972/ /81 Béda Gyula 1981/ /87 Strommer Gyula 1987/ /91 Artinger István 1990/91 Vajna Zoltán mb. 1991/ /94 Vajna Zoltán 1994/ /01 Molnár Károly 2001/ /08 Penninger Antal 2008/ /12 Stépán Gábor 2012/13- Czigány Tibor KARUNK OKTATÓI KÖZÜL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAI Bánki Donát ( ) Bárány Nándor ( ) Borbély Samu ( ) Czigány Tibor (1963- ) Gillemot László ( ) Ginsztler János (1943-) Heller László ( ) Horváth Ignác ( ) Lévai András ( ) Liska József ( ) Monostori László (1953-) Nagy István ( ) Pattantyús-Ábrahám Géza ( ) Prékopa András ( ) Prohászka János ( ) Rázsó Imre ( ) Rejtő Sándor ( ) Reményi Károly (1934-) Stépán Gábor (1953-) Sitkei György (1931-) Terplán Zénó ( ) Vajna Zoltán (1928-) Verebély László ( ) Zipernowsky Károly ( )

17 A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁNAK MUNKATÁRSAI (2016) 17

18

19

20 A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR NAPJAINKBAN A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÜLDETÉSE, HOGY ŐRIZZE, KITERJESSZE ÉS A TÁRSADALOM SZÁMÁRA HASZNOSSÁ TEGYE A SZÉLES KÖRŰ GÉPÉSZMÉRNÖKI FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAKMAI TUDÁST ÉS ISMERETEKET. EZT A KÜLDETÉSÉT A MŰSZAKI KUTATÁSSAL INTEGRÁLÓDÓ EGYETEMI SZINTŰ OKTATÓ MUNKÁVAL ÉS A DOKTORKÉPZÉS KERETÉBEN A LEGKIVÁLÓBB HALLGATÓK TUDOMÁNYOS MUNKÁBA VALÓ BEVEZETÉSÉVEL VALÓSÍTJA MEG. A KAR a tágan értelmezett gépészmérnöki területhez kapcsolódó, különböző szakokon folytatott alap- és mesterképzéseinek magas színvonalú oktatását tekinti elsőszámú feladatának. Mindehhez olyan alapképzéseket alakított ki gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, energetikai mérnöki, valamint ipari termék- és formatervező mérnöki szakon, amelyek felkészítik a hallgatókat a mesterképzésben való továbbtanulásra, esetenként azon túl a doktori képzésre is, valamint az ismeretek egész életen át tartó, folyamatos megújításának képességére. A Kar által az alapképzés lezárásakor diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biztosítja, amelyekkel Európa és az iparilag fejlett világ bármelyik műszaki képzésének mesterképzésébe be tudnak kapcsolódni. A Kar által kibocsátott mesterszintű diplomát nemcsak a hazai ipar fogadja el és részesíti előnyben a munkakörök betöltésekor, hanem a nemzetközi vállalatok is a legrangosabb magyar mérnöki diplomának ismerik el. Ennek megfelelően a Kar a gépészmérnöki szakmához közvetlenül kapcsolódó és a mérnöki szakmákat integráló képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt elhivatottságot érző hallgatóit várja. A küldetésünkben megfogalmazottakat velük együttműködve, egy a Műegyetem hagyományos oktatási értékeit őrző, a tudomány és a technológia gyorsan változó világát érzékenyen követő környezetben közösen érjük el. A Kar küldetésének tekinti, hogy a gépészmérnökök képzésében meghatározó, európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen. A mesterképzésben ezzel segíti, a doktori képzésben ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. Ennek meghatározó elemei a külföldi hallgatók fogadása, a mesterképzés több szakjának nyitottsága a világ felé, angol nyelvű mester- és alapképzéseink, nemzetközi hallgatócsere egyezményeink. A Kar küldetésében megfogalmazott oktatási céljait több lépcsőben éri el. A képzésnek minden szinten hagyományosan erős eleme a mérnöki munkához szükséges matematikai és interdiszciplináris természettudományos ismeretek alapos elsajátítása; hasonlóan meghatározó rész az a laboratóriumi munka, amely a gépészmérnöki munkakörök legfontosabb területeibe biztosít gyakorlati bevezetést. Ezek az alapok teszik mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. Minderre épül a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, a mérnökök több évtizedes szakmai karrierje során várhatóan alapvető fontosságú szakmai tudás átadása, majd az iparral együttműködve a közvetlen gyakorlati ismeretekbe való bevezetés, ami a munkába álláskor biztosítja a mérnöki közösségekkel való azonnali együttműködés képességét. Ennek a munkának az eredményét az ipar és maguk az itt végzett mérnökök is pozitívan ítélik meg. A Kar a gépészmérnöki és az azzal rokon mérnöki feladatok közül a magyarországi

21 21 CZIGÁNY TIBOR, dékán, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár. Fő kutatási területe polimer kompozit anyagok és technológiák fejlesztése. 300 feletti publikációjából több mint 200 idegen nyelvű, összegzett impakt faktora meghaladja a százötvenet, független hivatkozásainak száma közel Alapító szerkesztője Magyarország legnagyobb impakt faktorú folyóiratának, az Express Polymer Letters-nek. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője és folyóirat szerkesztője. Iskolateremtő oktató, eddig 17 PhD hallgatója szerzett doktori fokozatot. ALAPKÉPZÉSEK gépészmérnöki alapképzési szak (angol nyelven is) mechatronikai mérnöki alapképzési szak energetikai mérnöki alapképzési szak ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak Dr. BIHARI PÉTER oktatási dékánhelyettes Dr. KOVÁCS ÁDÁM tudományos és nemzetközi dékánhelyettes gazdaság számára alapvető fontosságú öszszes mérnöki tevékenységet meghatározó szinten képviseli. Küldetése a nemzetközi tendenciák követése, a jelentős és alapvető szakmai változások előre jelzése és mindennek az oktatásba való bevezetése. A nemzetközi tendenciákkal összhangban betölti a gépészmérnöki szakma mérnöki szakterületeket összefogó szerepét. A Kar jó kapcsolatokat ápol a BME többi karával, amelyek közül történetileg többnek is kiinduló pontja a gépészmérnökképzés volt. A Kar a jövőben is kezdeményezője és motorja kíván lenni a folyamatosan változó ipari és gazdasági környezet jelentette kihívásoknak megfelelő interdiszciplináris képzéseknek. Az Dr. ORBULOV IMRE gazdasági dékánhelyettes A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR VEZETŐI Dr. SZABÓ TIBOR Dékáni Hivatal vezető olyan alap- és mesterszintű szakok, mint az energetika, a mechatronika, az ipari- termék és formatervezés, a gépészeti modellezés és az épületgépészet aktuális példái ennek a szemléletnek. A Kar kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és a globális gazdaság aktuális igényeihez. A Kar küldetése olyan alapkutatási területek gondozása, melyekben hazai és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva a gazdaság számára fontos távlatokat tud megnyitni. Kiemelt jelentőségű a Kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban közvetlenül érdekelt szereplőkkel való középtávú kutatási együttműködés, továbbá ezen vállalkozások, intézmények bevonása a hosszabb távú alapkutatási projektekbe. Az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, a legújabb tudományos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése a gazdaság felé hosszú távon megtérülő befektetés a jövőbe. Végül a gépészmérnöki ismeretek országos szintű központjaként a Kar küldetése, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a gazdaság számára szakmai ismereteivel és tudásbázisával, segítse a mérnöki feladatok között nem rutinszerűen jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mélyebb szakismeretet igénylő problémák gyors és hatékony megoldását. MESTERKÉPZÉSEK gépészmérnöki mesterképzési szak (angol nyelven is) gépészeti modellező mérnöki mesterképzési szak (csak angol nyelven) mechatronikai mérnöki mesterképzési szak energetikai mérnöki mesterképzési szak épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterképzési szak ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak DOKTORANDUSZ KÉPZÉS Doktori (PhD) fokozat megszerzése a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretében (angol nyelven is)

22 ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK DR. SZABÓ PÉTER JÁNOS, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, 1994 óta a Tanszék főállású oktatója. Kutatási területe az anyagok finomszerkezetének vizsgálata röntgendiffrakciós és elektronmikroszkópos technikákkal. Nevéhez fűződik az első hazai visszaszórtelektron-diffrakciós (EBSD) laboratórium üzembe állítása. Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottságának titkára. Elnökségi tagja a Magyar Anyagtudományi Egyesületnek. Az Országos Anyagtudományi Konferencia Szervező Bizottságának elnöke. Díjai, ösztöndíjai: Széchenyi Professzori Ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, Bolyai János Ösztöndíj ben elnyerte az MTA Bolyai-plakettet. Főszerkesztője a Periodica Polytechnica Mechanical Engineering folyóiratnak. ÖRÖKSÉG A mai Tanszék a Mechanikai Technológia Tanszék és a Villamosipari Anyagtechnológia Tanszék utódja. Híres professzoraink között tudhatjuk Rejtő Sándort, Misángyi Vilmost, Gillemot Lászlót, Vasvári Nagy Ferencet, Prohászka Jánost, Artinger Istvánt, Ginsztler Jánost. Az elmúlt több mint 125 év alatt a Tanszék neve, szerkezeti formája sokszor, az oktatói-kutatói létszám és nem utolsó sorban a hallgatók száma jelentősen változott, és jelentős mértékben nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők aránya. Az utolsó névváltás, 2004 óta az Anyagtudomány és Technológia Tanszék nevet viseljük második felében az addig a V2 épületben elhelyezett csoport átköltözött az MT épületbe, ettől az időponttól a Tanszék összes oktatója és kutatója közös épületben tevékenykedik. Műhelyeink, oktatási laboratóriumaink részben a G épületben találhatók ben 7 év vezetői munka után a tanszékvezetést Dévényi Lászlótól Szabó Péter János vette át. A Tanszék küldetése 1889-ben történt alapítása óta graduális oktatási formákban, szakmérnöki és doktori képzésekben az anyagtudomány és az anyagtechnológiák oktatása, kutatása. A tudománykör bővülése miatt tevékenységünk mára a fémes és a kerámia anyagokra, valamint egyes kompozitokra specializálódott.

23 23 Tanszékünkön színvonalas képzés OKTATÁS folyik az alapképzéstől a doktori szintig. Az alapképzés első szemeszterében az energetikai, a mechatronikai, valamint az ipari termék- és formatervező szak (~300 fő) hallgatóival találkozunk először, akik az Anyagismeretet, mint kötelező alapozó tantárgyat hallgatják. A tantárgy oktatásánál az anyagszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának bemutatására koncentrálunk, illetve ismertetjük az alapvető alakadó- és kötéstechnológiákat is. A második szemeszterben a gépészmérnöki szak hallgatóinak (~400 fő) oktatott Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat tantárgyban az anyagszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának, valamint azok vizsgálatának mélyebb szintű megismertetése a célunk. Ugyanebben a szemeszterben, a Polimertechnika Tanszékkel közösen oktatjuk körülbelül 200 műszaki menedzser szakos hallgató részére az Anyagismeret tantárgyat. A harmadik szemeszterben ~380 fő gépészmérnöki szakos hallgatónak a Fémek technológiája című tantárgyban az anyagelőállítás, a főbb alakadó- és kötéstechnológiák, valamint a mérnökök számára alapvető anyagválasztási stratégiák oktatása folyik. A gépészmérnöki alapképzés anyagtechnológia specializációjában a Polimertechnika Tanszékkel közösen alapvetően a főbb anyagtechnológiák elméleti megalapozása folyik. A specializációt évente ~75 hallgató választja. A mesterképzésben több szakon több mint 300 főnek oktatjuk kötelező tantárgyként az Anyagtudományt. Az anyagtechnológia szakirányon a főbb technológiák, illetve az anyagvizsgálat területén nyújtunk az ipar által igényelt, magas szintű ismereteket tantermeinkben és laboratóriumainkban, tématerületenkénti tantárgyainkban (főbb tantárgycsoportjaink és tantárgyaink: hegesztés, alakítástechnika, hőkezelés, anyagvizsgálatok, különleges anyagok). A Tanszéken magyar és külföldi hallgatók részvételével doktoranduszképzés (PhD) is folyik. Jelentős szerepünk van az Egyetemen folyó idegen nyelvű (angol és német) képzésekben is. Az 50 éve indult hegesztő technológus szakirányú továbbképzés 1993 óta akkreditált, és így szakmérnök hallgatóink a Hegesztő Technológus Szakmérnök végzettség mellett Európai Hegesztőmérnök (EWE, European Welding Engineer), illetve Nemzetközi Hegesztő Szakmérnök (IWE, International Welding Engineer) diplomát szerezhetnek. KUTATÁS Kutatási tevékenységeink közül a legfontosabbak: ipari anyagok tervezése és vizsgálata, fémhabok és fémmátrixú kompozitok előállítása, hegesztési technológiák fejlesztése, különböző igénybevételeknek kitett anyagok károsodásának analízise és élettartam-növelési technológiáinak kidolgozása, speciális tulajdonságú fémek (ultrafinomszemcsés anyagok, léces martenzit) előállítása és vizsgálata, valamint az ezekhez kapcsolódó korszerű anyagvizsgálati módszerek (mikroszkópos, elektronmikroszkópos, mágneses, egyéb roncsolásos és roncsolásmentes) fejlesztése. Kutatásaink kulturáltan elhelyezett és berendezett laboratóriumokban folynak, amelyeket oktatási célokra is igénybe veszünk. Berendezéseink közül ki kell emelni az EDS és EBSD feltéttel felszerelt pásztázó elektronmikroszkópot, az optikai mikroszkópokat, a keménységmérőket és szakítógépeket, a kompozitlabor berendezéseit, a hegesztőrobotokat és az alakítógépeket. Kutatási pályázataink közül nemrég zárult le az Antibakteriális tulajdonsággal bíró titán fogászati implantátumok fejlesztése című FP7-es projektünk. OTKA kutatási témáink közül szintén sikerrel zárult a A karbon és az ötvöző fémek hatása a léces martenzit orientációs viszonyaira és kialakulásának mechanizmusára és a Mikrogömbhéjak infiltrálása című kutatás. Legújabb pályázatunk címe Léces martenzit kompozit viselkedése. További fejlesztési lehetőséget jelentenek az ipari megbízási munkák, valamint a Kutató Egyetem pályázatból a Tanszékre jutó források. Eredményeinket hatástényezővel rendelkező (IF) és hazai folyóiratokban, nemzetközi és hazai konferenciákon publikáljuk. Tanszékünk több tagja részt vesz az Országos Anyagtudományi Konferencia szervezésében, valamint a konferencia anyagaiból összeállított és a Materials Science Forum folyóirat különszámaként megjelent kiadvány szerkesztésében.

24 ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK Dr. VAD JÁNOS, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, 2009 eleje óta vezeti az Áramlástan Tanszéket. PhD fokozatát 1997-ben szerezte meg axiális átömlésű áramlástechnikai forgógépek témájában. Ez máig fő kutatási területe. Oktatási és alkalmazott kutatási témái: áramlástan, áramlástechnikai gépek, áramlásmérés, ipari légtechnika, technológiai folyamatok és modellezésük. Együttműködést épített ki magyar, olasz, osztrák, német és brit egyetemekkel, kutatóhelyekkel. Az IMechE Journal of Power and Energy folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A Conference on Modeling Fluid Flow konferencia-sorozat egyik fő szervezője. ÖRÖKSÉG Az Áramlástan Tanszék elődintézményét ben alapították Aerodinamikai Intézet néven ban átadták a Tanszék új épületét, és üzembe helyezték Közép-Európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amely az eredeti repülőgép-kutatáson túlmenően a mai napig kiemelt szerepet játszik munkánkban, többek között aerodinamikai, szennyezőanyag-terjedési és városklíma-vizsgálatainkban től napjainking a korábban Gruber József, Szentmártony Tibor, majd Lajos Tamás által vezetett Tanszék meghatározó tudományterületei az aero-elaszticitás, az akusztika, az áramlás-szabályozás, az áramlástechnikai gépek, az atmoszférikus folyamatok, a járműáramlástan, a környezettechnika és a légtechnika. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium kapacitásával és műszerezettségével hazánkban egyedülálló méréstechnikai lehetőséget biztosít. Emellett a numerikus áramlástan és numerikus akusztika legkorszerűbb eszközeit használjuk az oktatásban és a kutatásfejlesztésben a felmerülő áramlástani problémák numerikus modellezésére. Az Áramlástan Tanszék feladata: mérnökök képzése és kutatás-fejlesztési feladatok ellátása azon szakterületek és iparágak számára, amelyekben szerepet kapnak a természetben működő áramlási folyamatok, a gázok, gőzök, cseppfolyós közegek áramlási jelenségei és a velük végzett műveletek.

25 25 A Tanszék oktatási munkája három, OKTATÁS egymást kölcsönösen segítő fő vonulatba sorolható be: elméleti és tapasztalati megfontolások; szimulációs módszerek számítógép-parkunkkal támogatva; méréstechnika laboratóriumi lehetőségeinkkel segítve. A Tanszék a következő tantárgyakat és tárgycsoportokat gondozza, a tématerületek jelentős részén angol nyelven is: Aerodinamika, Aero-elaszticitás, Áramlástan, Áramlástani méréstechnika, Áramlástechnikai gépek, Épület aerodinamika, Gázdinamika, Ipari légtechnika, Járműáramlástan, környezetvédelmi és környezettechnikai szaktárgyak, Levegőtisztaság-védelem, Mérnöki meteorológia, Műszaki akusztika és mérési módszerei, Nagy örvény szimuláció, Numerikus áramlástan, Technológiai folyamatok valamint gépészeti rendszerek és modellezésük, Turbulencia és modellezése, Többfázisú és reaktív áramlások modellezése, Vízkezelés, Zajvédelem. Tanszékünk a következő szakok gondozásában, oktatásában vesz részt. Alapszakok: Gépészmérnöki szak ezen belül Folyamattechnika és Gépészeti fejlesztő specializációk is; Mechatronikai mérnöki szak ezen belül Gépészeti modellezés és Integrated Engineering specializációk is. Mesterszakok: Energetikai mérnöki szak; Gépészmérnöki szak ezen belül Áramlástechnika szakirány is; Épületgépészeti és Eljárástechnikai szak ezen belül Komfort épületgépészeti és Eljárástechnikai gépészeti szakirányok is; Mechanical Engineering Modelling szak ezen belül Fluid Mechanics specializáció is. Tanszékünk jelentős szerepet játszik a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolához kötődő szervezett doktoranduszi képzésben, különös tekintettel a Gépészeti és energetikai eljárások alprogramra. Oktatási munkánk fontos eleme, hogy az ipari szakértői és alkalmazott K+F munkák eredményeit és tapasztalatait folyamatosan beépítjük a gyakorlatias mérnökképzésbe ipari esettanulmányokon és terepmunkán, hallgatói labor- és projekt-feladatokon, tehetséggondozó körökön keresztül. Aktív munkakapcsolatot ápolunk olasz, brit és német egyetemekkel hallgatói mobilitás terén. KUTATÁS Tanszékünk hagyományosan aktív szakértői és alkalmazott K+F munkát végez magyarországi és külföldi iparvállalatok, intézmények számára. Tevékenységünk kiterjed a legfőbb folyamat iparágakra pl. acélgyártás, energetika, élelmiszeripar, gázok tisztítása, gyógyszeripar, vegyipar, vízkezelés. Aktív szerepet vállalunk járműipari, hő- és légtechnikai ezen belül áramlás-szabályzási és atmoszférikus áramlási folyamatokhoz kötődő kutatási feladatokban. Épületek, szerkezetek szélcsatorna vizsgálata révén a Tanszék az építőiparnak is fontos partnere. A Tanszék fontos eszköztárát adja a numerikus áramlástan, ezen belül pedig a nagy örvény szimuláció vonulata. A numerikus aero-akusztika Tanszékünk dinamikusan fejlődő kutatási területe. Az akusztikai szimulációt erőteljes méréstechnikai háttérrel támogatjuk a Békésy György Akusztikai Laboratórium révén. E mérési eszközpark kiegészül a Magyarországon egyedülálló mikrofontömbös műszerrel, amely továbbfejlesztésére OTKA és NKFI támogatást nyertünk el. Kutatásunkban fontos szerepet kap a laboratóriumi munka, ezen belül a nemzetközi trendekhez igazodva a lézeres optikai áramlás-diagnosztika. Ennek legújabb műszere az a kétkomponensű lézer Doppler sebességmérő berendezés, amelyet a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékkel közösen kutatóegyetemi támogatásból szereztünk be óta legfontosabb külföldi oktatási-kutatási partnerünk a NATO által támogatott, világhírű belgiumi The von Karman Institute for Fluid Dynamics. Az áramlások numerikus és fizikai (laboratóriumi), mérnöki célú modellezése erőteljesen fejlődő terület. Az elért kutatási eredmények bemutatásának nemzetközi fórumaként háromévente megszervezzük a Conference on Modelling Fluid Flow (CMFF) konferenciát, amely több mint 30 országból érkező áramlástechnikai kutatók érdeklődésére tart számot. A rendezvény magas színvonalának köszönhetően a tekintélyes International Journal of Heat and Fluid Flow folyóirat CMFF különszámokat jelentet meg a legnívósabb közleményekből. Tanszékünkön az átlagos életkor az utóbbi években 35 év körül mozgott. E tény is hozzájárul csapatunk fiatalos lendületéhez, tettvágyához

26 ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Dr. GRÓF GYULA, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, a Gépészmérnök Karon végzett matematikus mérnök. Kutatási területei az energetikai rendszerek elemzése, modellezése, a hővezetés elmélete, módszerek és berendezések fejlesztése a hőfizikai anyagjellemzők meghatározására. Több éve aktív tagja, illetve választott tisztségviselője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek. A Magyar Mérnökakadémia tagja, az Energiagazdálkodás folyóirat főszerkesztője. A BME kutatóegyetemi programban a Fenntartható Energetika KKT alprojektvezetője. Tudományos és közéleti tevékenységéért március 15-én megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. ÖRÖKSÉG Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék története az Institutum Geometricummal, a Horváth Ignác, majd Petzval Ottó tanította erőgéptannal, erőműtannal kezdődött. Bielek Miksa, majd 1904-től Schimanek Emil 30 éven át oktatta a kalorikus gépeket tól a Gőzgépek és Hűtőgépek Tanszék működött Komondy Zoltán vezetésével. Heller László 1951-ben az Energiagazdálkodási Tanszéket, és Lévai András 1953-ban a Hőerőművek Tanszéket alapította meg, majd ezeket 1978-ban egyesítették a Hő- és Rendszertechnikai Intézetben, amelynek igazgatója Szabó Imre lett. Az 1960-ban alakult Kalorikus Gépek Tanszék vezetője 1972-ig Brodszky Dezső, 1989-ig Bassa Gábor, majd Penninger Antal volt. A HöRI-ből 1992-ben alakult a Büki Gergely, majd az 1996-tól Rádonyi László vezette Energetika Tanszék és Szabó Imre, majd Zsebik Albin vezette Rendszer és Irányítástechnika Tanszék ben jött létre a Tanszék mai formájában, amelyet először Penninger Antal vezetett, majd 2008-tól a tanszékvezető Gróf Gyula. Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai energetika fejlesztési irányainak kijelöléséhez, és hallgatóit úgy képezze, hogy mérnökként az energetika feladatait tudományos igényességgel, rendszerszintű szemlélettel, a jövő generációiért érzett felelősséggel oldják meg.

27 27 A Tanszék oktatási feladatai a OKTATÁS gépész-, az energetikai, a mechatronikai és az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakokra; a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki és a gépészeti modellezés mesterszakokra; a doktori képzésre és az energiatermelési továbbképzési szakra fókuszálnak. A hazai energetikai mérnökképzés megteremtésében a Tanszék úttörő szerepet vállalt, vezette a kétlépcsős képzésre való átállást, az energetikai BSc és MSc szakok létrehozását, és azóta is irányítja a különböző szintű energetikai képzéseket. A Tanszék legfontosabb alaptárgyai: Termodinamika, Hőközlés, Energetika, Erőművek, Kalorikus gépek. Törekszünk arra, hogy az alaptárgyakban a szilárd elméleti alapok elsajátítása mellett nagy hangsúlyt helyezzünk a laboratóriumi gyakorlatokra, mérésekre. A gépész és energetikus hallgatók teljes évfolyama megfordul a jól felszerelt nagylaboratóriumban, ahol az energetika hagyományos és korszerű gépein és berendezésein végezhetnek méréseket, mint pl. mikroturbina, gázmotor, kondenzációs kazán, fluidizációs tüzelőberendezés, hőszivattyú, belsőégésű motor. Megújuló energia laboratórium a D épület tetején és oktató hőközpont szolgálja az energetikus és gépészmérnök képzést. Hallgatóinknak a műszaki ismeretek mellett magas szintű, az energetikához szorosan kötődő jogi közgazdasági ismereteket is nyújtunk. E tantárgyak oktatásába vezető iparági szakembereket vonunk be, kihasználva az energetika kormányzati, vállalati és társadalmi szereplőivel ápolt szoros kapcsolatainkat. 18 fős számítógép labor szolgálja azt a törekvésünket, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a termodinamika, a hőátvitel és az áramlástan korszerű numerikus módszereit, az energetikai folyamatok és rendszerek szimulációs eszközeit, a szimbolikus matematikai és mérnöki programokat. A Tanszék kilenc éve tagja egy öt egyetem alkotta konzorciumnak, mely az Erasmus mundus program keretében már a második ötéves periódusban nyert uniós finanszírozást a Joint Master of Management and Engineering in Energy and Environment programjával. ( KUTATÁS Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék munkatársainak kutatásai az energiahordozók átalakításával és hatékony felhasználásával összefüggő rendszerekre és berendezésekre, gazdasági, társadalmi és természeti folyamatokra irányulnak. Az energetika társadalmi léptékű feladatainak megoldásához alapkutatásokkal, alkalmazott kutatásokkal és kísérleti fejlesztésekkel járulunk hozzá a tradicionális és a megújuló energiaforrások harmonizált, környezettudatos alkalmazásának, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érdekében. A kutatások gazdasági alapját az energetika széles területét átfogó vállalati K+F megbízások, OTKA, NKFIH és EU-s pályázatok biztosítják. Az erőforrásokat a laboratóriumi hátterünk folyamatos fejlesztésére fordítjuk. A hazai intézmények mellett kanadai, német, francia, portugál, lengyel és dél-afrikai egyetemekkel működünk együtt különböző területeken. A tanszék munkatársai aktív tagjai az energetika szakmai szervezeteinek, a tanszéken működik az Energiagazdálkodás folyóirat szerkesztősége, kétévente rendezzük a Hőerőgépek és Környezetvédelem konferenciát. A Nemzetközi Energia Ügynökség FBC (Fluidized Bed Conversion) Végrehajtási Egyezmény munkájában Magyarország képviseletét látjuk el ( Az energiaellátás társadalmi és gazdasági kapcsolatai területén háttér-tanulmányok és szabályozási javaslatok kidolgozásában veszünk részt. A közvetlen és kapcsolt energiafejlesztés műszaki és gazdasági kérdéseivel foglalkozó projektekben az iparág meghatározó vállalatainak dolgozunk. Új megközelítésű megoldásokat fejlesztünk az erőművek szabályozása témakörben. Az energetikai eredetű levegőszennyezéshez kapcsolódó kutatások eredménye a tanszéki fejlesztésű mérőrendszer és a terjedést számító szoftver. Számos pilot program valósult meg részvételünkkel megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, bioetanol) közvetlen vagy kapcsolt energiafejlesztésre történő felhasználására. Vízüzemi kutatásaink hozzájárultak a paksi erőmű vízüzemének korszerűsítéséhez. A tanszéki fékpadi rendszereken rendszeres kutatásokat végzünk a megújuló tüzelő anyagok és a különféle adalékok motorikus felhasználásához kapcsolódóan.

28 ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK Dr. KAJTÁR LÁSZLÓ PhD, CSc, tanszékvezető egyetemi docens, fő kutatási területe a klímatechnika és a komfortelmélet. Elsősorban irodaépületek hő- és levegőminőségi komfortjával, épületek és épületgépészeti rendszerek energetikai vizsgálatával foglalkozik. Témavezetője volt nagyszámú, pályázaton elnyert és vállalati megbízásos kutatási projektnek. Négy doktorandusza szerzett doktori fokozatot 2015-ig. Vezetésével épült fel az új Macskásy komfort- és klímatechnikai laboratórium. Hazai és rangos külföldi folyóiratokban, nemzetközi konferenciákon ismertette kutatási eredményeit. Felkérés alapján több hazai egyetemen doktori eljárásban bírálóként és bizottsági tagként vett részt. Alelnöke a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának. ÖRÖKSÉG Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék 2007-ben alakult az Épületgépészeti Tanszék és a Gépészeti Eljárástechnika Tanszék összevonásával. Az új, öszszevont tanszéket 2008 és 2015 között Láng Péter vezette, 2016-tól pedig Kajtár László vezeti. Az Épületgépészeti Tanszék 1951-ben alakult Macskásy Árpád kezdeményezésére, aki a Tanszék első vezetője is lett. Később a Tanszéket Menyhárt József, majd Bánhidi László, végül a két tanszék összevonásáig Garbai László vezette. A Gépészeti Eljárástechnika Tanszék jogelődje, a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék 1949-ben alakult Bass Emil vezetésével. Később Szántay Balázs, majd Szentgyörgyi Sándor, 1988-tól a két tanszék egyesítéséig pedig Molnár Károly vezette a Tanszéket, melynek neve közben Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszékre, majd Gépészeti Eljárástechnika Tanszékre változott. A Tanszék küldetése olyan mérnökök képzése, akik képesek az épületgépészeti és technológiai berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; e rendszerek és rendszerelemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak megvalósítására.

29 29 Az Épületgépészeti és Gépészeti OKTATÁS Eljárástechnika Tanszék a képzés mindhárom szintjén, az alap-, a mester- és a doktori képzésben egyaránt részt vesz a Gépészmérnöki Karon folyó oktatásban. A gépészmérnöki BSc képzésben a Tanszék gondozza az épületgépészeti szakirányt, és a tárgyak nagy részét oktatja is. A folyamattechnika specializáció több tárgyának felelőse a Tanszék eljárástechnikai gépészet szakterületének egy-egy oktatója. Az energetikai mérnöki alapszakon az épületenergetika és vegyipari energetika specializációk gondozása is a Tanszék feladata. A szakma kezdeményezésére a Kar a 2009/2010-es tanévtől elindította az önálló épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszakot, amelynek keretein belül a komfort épületgépészeti specializáción folyik képzés. A gépészmérnöki mesterszakon a gépészeti eljárástechnika szakirányt gondozza a Tanszék. Az eljárástechnikai gépészet szakterületének oktatói a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar környezetmérnök BSc és MSc képzésében is részt vesznek. Az elméleti tudás gyakorlati ismeretekkel való kibővítésére lehetőség van egyrészt a Tanszék laboratóriumaiban, másrészt különböző vállalatoknál (pl. IMI-Hydronic Engineering, LG, Grundfos, Főtáv Zrt., Geberit, Uponor, Richter Nyrt., EGIS Nyrt., MOL Nyrt.) szervezett kihelyezett laboratóriumi és szakmai gyakorlatok során. Az oktatók munkáját a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók közül kiválasztott demonstrátorok segítik. Iparvállalatok kiemelt támogatásával elkészült a Macskásy komfort-klímatechnikai, valamint a Stokes eljárástechnikai, hidraulikai és hőellátási laboratórium, amelyek a legkorszerűbb technikai szintet képviselik. A Tanszéket együttműködési megállapodás keretében a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. rendszeresen támogatja. KUTATÁS Az épületgépészet terén a komfort kutatási terület, a hőellátó és fűtéstechnikai rendszerek, a szellőztető és klímatechnikai rendszerek, valamint a gáz-, víz-, távhőellátó és csatorna-rendszerek jelentik a súlypontokat. Ezen belül a valószínűségelméleti és kockázati elvű igény és műszaki paraméter meghatározás fontos kutatási tématerület. A kutatási témakörök a fenti épületgépészeti rendszerekre vonatkozóan a rendszerelemek, ill. a komplex rendszer témaköreihez kapcsolódnak. A gépészeti eljárásokhoz kapcsolódik minden olyan ágazat, ahol anyagáramok átalakítása megy végbe, így a vegyipar, gyógyszerés olajipar, a környezetvédelem, a biotechnológia. Jellegzetes berendezések az elválasztó oszlopok, hőcserélők, keverők, tartályok, nyomástartó edények és csőrendszerek. Az alapozó témakörök a hő- és anyagátadás műveletei és berendezései, ezek tervezése és modellezése, kísérleti vizsgálata, irányítása és műszerezése. Kutató egyetemi pályázatok: Klímatechnikai rendszerek hatékonyság növelése, SO 2 és CO 2 emisszió csökkentési technológiák és berendezések fejlesztése. OTKA/NKTH ill. NKFIH pályázatok: Megújuló anyagok és folyadékok diffúziós folyamatainak energetikai kutatása (PD), Regeneratív hővisszanyerő hatásfokának, valamint hő- és nedvességátviteli tulajdonságainak vizsgálata alacsony külső léghőmérsékletek esetén (PD), Desztillációs és abszorpciós szétválasztási eljárások hatékonyságának növelése, Új szakaszos speciális desztillációs eljárások és konfigurációk tökéletesítése, Komfortterek jó levegőminőségének biztosítása, Új környezetbarát szakaszos rektifikáló rendszerek optimális tervezése, Hő- és anyagátadási folyamatok vizsgálata konvekciós szárításnál, Új biológiai szennyvíztisztító berendezések és technológia kutatása és fejlesztése, Részvétel PIAC-13 pályázatokban ipari partnerekkel (DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft., OPTIMA Klíma Zrt.). Jellemző K+F projektek: Irodaházak és szállodák klimatizálásának és hőkomfortjának vizsgálata, Hűtöttvíz rendszer gazdaságos üzemének fejlesztése, Távhőrendszerek hőfokmenetrendjének és paramétereinek optimalizálása, a hőtárolás matematikai modellezése, Típusépület épületfizikai felülvizsgálata, gépészeti rendszerek méretezési paramétereinek meghatározása, A sugárzási aszimmetria és a padlóhőmérséklet hőérzeti diszkomfortot okozó hatásának élőalanyos vizsgálata, Adott épület és épületcsoport körül a szél hatására kialakuló nyomáseloszlás modellezése, Gyógyszeripari alapanyag folyamatos és szakaszos desztillációjának tervezése, Atomerőmű medencéinek párolgás mérése, Kamragáz tisztító rendszer kapacitásnövelése, Oldékonysági adatok mérése sóoldatokban, Hőcserélők hő- és áramlástani kísérleti vizsgálata, Műanyag esővíz tároló/ciszterna fejlesztése, Porlasztva és fluidizációs szárítási kísérletek.

30 GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉS TANSZÉK Dr. HORÁK PÉTER, PhD, tanszékvezető egyetemi docens. Fő kutatási területe a fogazott hajtások geometriája, érintkezési viszonyainak szimulációja, a hőfejlődés, a súrlódási és a kenési viszonyok modellezése. Több mint 50 publikációja jelent meg nagyobb részben társszerzőkkel közösen konferencia kiadványokban és rangos folyóiratokban. Több éve részt vesz az MTA Gépszerkezettani Tudományos Bizottságának a munkájában. Szakfelelőse a BME Ipari termék- és formatervező mérnöki alap- és mesterképzésnek, valamint elnöke a Terméktervező mérnökképzés szakbizottságának óta tagja a Verein Deutscher Ingenieure (VDI) szervezetnek. ÖRÖKSÉG A Gép- és Terméktervezés Tanszék a hajdani Gépelemek és a Mezőgazdasági Géptan Tanszékek utódja. A Gépelemek Tanszék leghíresebb professzorai Bielek Miksa, Bánki Donát, Herrmann Miksa, Vörös Imre voltak. A géptervező szak tantervének kidolgozása ben történt, amelynek géptervező ágazatán Magyar József vezetésével megkezdődött a konstruktőrképzés. Az 1889-ben alakult Mezőgazdasági Géptan Tanszék meghatározó professzorai Lázár Pál, Szabó Gusztáv és Rázsó Imre voltak. Rázsó Imre vezetésével 1950-től már önálló mezőgazdasági gépész szakon folyt a képzés. A Gépelemek és a Mezőgazdasági Géptan Tanszékekből 1976-ban Varga László vezetésével jött létre a Gépszerkezettani Intézet től Marosfalvi János lett az Intézet igazgatója, aki jelentős szerepet vállalt a terméktervező mérnökképzés műegyetemi meghonosításában között Bercsey Tibor vezette az Intézetet és hozta létre a jelenlegi Tanszéket ig Váradi Károly irányította a Gépés Terméktervezés Tanszék munkáját, akinek nevéhez többek között a géptervező specializáció projektalapú tantárgyainak meghonosítása fűződik óta Horák Péter a Tanszék vezetője. A BME Gép-és Terméktervezés Tanszék küldetése, hogy diákjainak a gép- és terméktervezés szakterületén olyan ismereteket és készségeket adjon, amelyekkel mérnöki feladataikat mindenkor műszaki tudományos igényességgel, a társadalom hasznára oldják meg, és nevelő munkájuk hozzájáruljon leendő mérnökeink értelmiségi feladataikra való felkészítéséhez.

31 31 OKTATÁS A Tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős gépészmérnökképzés alap, mester és doktori szintű oktatásában egyaránt jelentős szerepet vállal. Az alapszakon oktatott Gépszerkesztés alapjai, CAD alapjai és Gépelemek tárgyak minden hallgató számára kötelezőek. A gyakorlatokat a saját, jól felszerelt, felújított tantermeinkben tartjuk, a számítógépes laboratóriumi foglalkozásokhoz pedig kettő, korszerű gépekkel ellátott, 24 fős számítógépterem áll a hallgatók rendelkezésére. A Gépelemek tárgy keretében a hallgatók a tananyaghoz kapcsolódó méréseket és egyszerű szereléseket végeznek a Tanszék laboratóriumaiban. Az alapképzés 5. szemeszterétől a szakosodott diákok a Tanszék által gondozott géptervező specializációt is választhatják, ahol ipari tervezési feladatokat oldanak meg tanári vezetéssel a legújabb számítógépes tervező rendszerek használatával. Megismerkednek az automatizálástechnika alapjaival a FESTO pneumatikai laboratóriumban. A Gépszerkezettan és Szerkezetanalízis tárgyak keretében az álló és mozgó gépszerkezetek méretezését, tervezését sajátítják el. A szilárdsági számításokat segítő, korszerű végeselemes modellezés alapjaiba is betekintést nyernek a specializáció hallgatói. A BSc oklevél megszerzése után a legjobb hallgatók a mesterképzésben szintén a Tanszék által felügyelt géptervező vagy mezőgéptervező szakirányon folytathatják tanulmányaikat. A Tanszék aktív szerepet vállal az angol és német nyelvű nyelvű BSc, valamint az angol nyelvű MSc képzésekben. A Gépészmérnöki Kar egyik önálló képzése az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak, amelynek magyarországi bevezetése a Gép- és Terméktervezés Tanszékhez kötődik. A képzés során a hallgatók az Integrált terméktervezés tantárgy keretén belül a Tanszék modellező műhelyében minden szemeszterben el is készítik az általuk megtervezett termék, berendezés modelljét. A formatervezés tárgyak óráit Ferenczy-díjas oktatóink tartják. A legjobb diákok a mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Az utóbbi években a nálunk végzett hallgatók többször elnyerték a Magyar Formatervezési Tanács formatervezési nívódíját. A Tanszék nemzetközi kapcsolatait kihasználva több diákunk tölt el egy-egy szemesztert a delfti, a kaiserlauterni vagy a karlsruhei műszaki egyetemen. A Tanszék évek óta támogatja a hallgatók szakmai szervezeteit, a Design Szakosztályt, a B-tervet és a Műszakik Pneumobil-építő csapatot. A Tanszék több tantárgyat oktat nemcsak a Gépészmérnöki Kar különböző szakain, hanem a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon is. KUTATÁS A Gép- és Terméktervezés Tanszék kutatási tevékenysége - az oktatással összhangban - három tudományterületen folyik: géptervezés, mezőgép-tervezés és terméktervezés. Mindhárom területen megtalálható: az alapkutatás (Konstrukciós tervezési folyamat termékstruktúra alapú modellezése és erőforrás szempontú optimálása, Polimer, elasztomer, kerámia és kompozit szerkezeti elemek súrlódási viselkedése és tönkremeneteli mechanizmusai, Talaj és mezőgazdasági növényi részek diszkrét elemes modellezése), az alkalmazott kutatás (pl. Designökológia a környezet szempontú tervezés elmélete és gyakorlata, Gépelemek, részegységek és géprendszerek, Mezőgazdasági gépek tervezése, fejlesztése pl.: EUREKA: gabonahántoló berendezés fejlesztése) és a kísérleti fejlesztési tevékenység (pl. GVOP: Klímaváltozási károk csökkentésének technológiai- és eszköz fejlesztése, Talajművelés széndioxid kibocsátásra való hatásának vizsgálata, A bio-nyersanyagok és energiahordozók termelésére és hasznosítására alkalmas technológiák gépesítési feladatai, Fuzzy rendszerek és neurális hálók alkalmazása a műszaki projektekben, az ITER fúziós erőmű diagnosztikai rendszereinek a fejlesztése.) A kutatási feladatok sikeres megvalósítását az akadémiai, valamint a felsőoktatási és kutató intézményekkel (MTA GAB, MTA ABMB, Szt. István Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola, MOME, NAIK MGI) és ipari fejlesztő központokkal (pl. Knorr Bremse Hungaria Kft, Claas Hungária Kft. Mediagnost Kft, Ratipur Kft, MEGOSZ és MEGFOSZ vállalatok, Dräxlmaier Hungária Kft., C3D Műszaki Tanácsadó Kft., DESIDEA Stúdió, Alex Bútor Kft., EDAG Hungary Kft., Magyar Toyo Seat Kft.) együttműködve végezzük. A K+F+I területen elért eredményeinket hazai és nemzetközi folyóiratokban publikáljuk, ill. kiállításokon mutatjuk be. A hallgatói projektek, szakdolgozatok és diplomatervek eredményeit is felhasználva az utóbbi években számos hazai és külföldi díjat nyertünk az általunk tervezett és kooperációban megvalósított termékeinkkel (AGRO+MASHEXPO Innovációs díj 2010, SX mulcs vetőgép/2011 FF2300 homlokrakodó; Magyar Formatervezési díj 2010, lopásgátló üveg biléta, guide light kapcsoló család; Magyar Innovációs Nagydíj 2010, 3E környezet-kímélő géprendszer (kiemelt elismerés)). Hallgatóink a tanszéki munkatársak konzulensi támogatásával számos első díjat nyertek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

32 GYÁRTÁSTUDOMÁNY ÉS -TECHNOLÓGIA TANSZÉK Dr. SZALAY TIBOR, PhD, tanszékvezető egyetemi docens, gépészmérnök. Fő kutatási területe a forgácsoló megmunkálások mechanikai modellezése, a folyamat mérése, automatizált felügyelete, különös tekintettel a mikromegmunkálások vizsgálatára. Részt vesz az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottság munkájában a Gyártási Rendszerek Albizottság titkáraként. Több mint 100 publikációja között egyaránt megtalálhatók az egyetemi jegyzetek, szakkönyv fejezetek és tudományos nemzetközi folyóirat cikkek augusztus 20-án Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. ÖRÖKSÉG A Gyártástudomány és -technológia Tanszék az ben alapított Gépgyártástechnológia Tanszék utódja. Alapító tanszékvezetője Bíró Ferenc, 1956-tól Lechner Egon, majd 1957-től Lettner Ferenc, 1970-től 1975-ig pedig Kalászi István irányította a Tanszéket. Horváth Mátyás, aki a számítástechnika technológiai alkalmazásának, a gyártásautomatizálásnak, és a robottechnikának a meghonosítója, 1999-ig volt tanszékvezető. Őt Arz Gusztáv követte 2005-ig, majd Mátyási Gyula vette át a tanszékvezetést 2013-ig. Napjainkban Szalay Tibor vezeti a Tanszéket. A Tanszék nagy laboratóriumát 1953-ban adták át. A Tanszék integrálja a forgácsoló megmunkálások, szerszámgépek, technológiatervezés, szerelés, műszaki méréstechnika és gépészeti irányítástechnika, gyártóberendezések tervezése és alkalmazása, gyártásautomatizálás, termelésinformatika, robottechnika, számítógéppel integrált gyártás szakterületeit. A Gyártástudomány és -technológia Tanszék küldetése, hogy a hallgatókat természettudományosan megalapozott, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával készítse fel a gépgyártástechnológia tervezési, irányítási, ellenőrzési, üzemeltetési, informatikai mérnöki feladatainak igényes, új alkotásokat magában foglaló megoldására. Fontos feladatunk tudományterületünk fejlődésének előmozdítása.

33 33 A Tanszék oktatási tevékenységének OKTATÁS célja, hogy megismertesse a leendő mérnökökkel a legfontosabb gyártási, szerelési és méréstechnikai eljárásokat, a hagyományos és korszerű gyártó- és szerelő berendezéseket, alkalmazott ipari mechatronikai rendszereket (forgácsoló szerszámgépek, ipari robotok, CNC és CAD/CAM alkalmazások), gyártóeszközöket (forgácsoló szerszámok, készülékek), a legkorszerűbb irányítórendszereket és azok programozását (CNC, PLC vezérlések), a gyártástervezés hagyományos és számítógépes módszereit, továbbá a gyártórendszerek tervezését, megvalósítását és üzemeltetését támogató megoldásokat, a termelésinformatika módszereit. A fenti ismereteket az elméleti megalapozás mellett az azt kiegészítő gyakorlatok segítségével biztosítjuk a hallgatók részére. A laboratóriumban hagyományos és CNC gépek, rugalmas gyártórendszer, méréstechnikai, robottechnikai, ultraprecíziós NC berendezések, számítógépekkel felszerelt oktató termek állnak rendelkezésre a képzéshez, TDK munkákhoz, vagy egyéb, a Tanszék kutatásaihoz kapcsolódó munkavégzéshez. Az alapképzésben (BSc) a Tanszék feladata az ismeretek átadása révén olyan fokú tudás- és készségszint biztosítása, hogy a végzett mérnökök képesek legyenek a mérnöki gyakorlatban felmerülő problémák felismerésére, megértésére és megoldására. Ehhez az alapképzésben biztosított nagyszámú laboratóriumi foglalkozás és az eszközökhöz való közvetlen hozzáférés is segítséget nyújt. A mester (MSc)- és különösen a PhD képzésben felkészítjük a hallgatókat a tudományosan megalapozott kutatómunkára, a korszerű elméleti és gyakorlati eredmények megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére. Itt a projekt feladat alapú megközelítés a jellemző, ahol egy vagy több hallgató általában egy ipari partnertől származó problémát old meg, vagy igényes önálló kutató- fejlesztő tevékenységet végez. Minden gépészmérnök, mechatronikai mérnök, ipari termék- és formatervező mérnök hallgatót megismertetünk a gépgyártástechnológia alapjaival. Tanszékünk a felelőse több gépészmérnöki, illetve mechatronikai mérnöki alapképzési specializációnak és mesterképzési szakiránynak. A szakirányos képzésünk szerves részét képezik a magyarországi vezető gépipari vállalatoknál, illetve kis- és középvállalkozásoknál szervezett szakmai, szakdolgozat, illetve diplomaterv készítési gyakorlatok. KUTATÁS Az ipari államok fejlettségüket döntően a legfontosabb termelési tényezőknek, a fejlett technológiának és az informatikának köszönhetik. Kutatásokat az alábbi szakterületeken végzünk: forgácsolási folyamatok felügyelete, diagnosztikája, optimálása és adaptív irányítása, ultraprecíziós és mikro-megmunkálások, nanoszerkezetű anyagok megmunkálása, kemény anyagok megmunkálása, környezetbarát gépipari technológiák, nem köralakú fogaskerekek tervezése és gyártása, tudásbázisú folyamattervezés, gyártástervezés és -ütemezés, szerelés optimálás, NC technika, gyártóeszközök tervezése (mérőeszközök, készülékek, szerszámok), méréstechnológia, folyamatmérés, minőségbiztosítás, szerszámgépek, gyártórendszerek tervezése, ipari robotok és robotalkalmazások, szerviz robotika, rehabilitációs robottechnika, gyors prototípusgyártás, termeléstervezés és -irányítás, termelési hálózatok, számítógéppel integrált gyártás, termelésinformatika, intelligens gyártási folyamatok és rendszerek, kiberfizikai gyártórendszerek, digitális gyár. A Tanszék kormányzati megbízásból, de saját kutatási fókuszát tekintve is a napjainkban zajló Ipar 4.0 jelszóval fémjelzett változások, fejlesztések egyik motorja kíván lenni a gyártási alkalmazások területén. A Tanszéken az alapkutatások az OTKA keretében valósulnak meg. Külföldi és hazai társegyetemekkel, tanszékekkel, ipari partnerekkel együtt az EU által támogatott projektek keretében (FP5, FP6, FP7, AAL, H2020) végezzük az alkalmazott kutatásokat. Itt számos esetben a Tanszék a koordinátor feladatát látja el. Hazai ipari partnerekkel nagy technológia programok (NKTH, GVOP, KMOP, GINOP) megvalósításában vettünk, vagy veszünk részt; végül megbízások keretében is bekapcsolódunk a vállalati innovációs munkába ben Magyar Innovációs Nagydíjat nyert a Tanszék a gyors prototípusgyártási technológia hazai bevezetéséért ben a REHAROB felsőkar mozgássérültek robotizált fizioterápiás rehabilitációja című EU-s projekt pedig Akadémiai Díjat kapott. Fontos eleme a kutatómunkának a tudományos diákköri kutatáson és diplomaterveken keresztül a hallgatók bevonása az ipari és nemzetközi projektjeinkbe. Néhányan ipari partnereink közül: Alcoa, Amadea, Audi, CAD-CAM Solutions, Carbosint, Continental, Direct-Line, Enterprise Group, Evopro, Excel Csepel, General Electric, GraphIT, Gravitas 2000, Grundfos, Kaliber, Knorr-Bremse, Mitutoyo Hungária, NCT, Seco Tools, SemiLab, Siemens, Smartus, SMC, Zeiss.

34 , HIDRODINAMIKAI RENDSZEREK TANSZÉK Dr. PAÁL GYÖRGY, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi docens, okleveles gépészmérnök, matematikusmérnök, 5 év angliai és 10 év németországi oktató- és kutatómunka után, 2002-ben tért haza óta tanszékvezető. Az áramlástechnikai szakma számos részterületével foglalkozott. Jelenlegi fő kutatási területei az öngerjesztett instacionárius áramlások és az általuk gerjesztett hang, továbbá agyi aneurizmák hemodinamikai vizsgálata. Tudományos publikációinak nagy hányada a szakterület legrangosabb folyóirataiban jelenik meg. Eddig 3 doktorandusza végzett. AZ MTA Áramlás- és Hőtechnikai bizottságának választott közgyűlési képviselője, több pályázat zsűrijének tagja. ÖRÖKSÉG A Tanszék neve alapításakor, 1899-ben Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Első, alapító profeszszora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el, és csak 1930-ban került professzor a Tanszék élére Pattantyús-Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa. Amellett, hogy számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, kiterjesztette a Tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás irányába. A Tanszék 1952-ben vette fel a Vízgépek Tanszék nevet. Varga József vezetése alatt a kavitáció-kutatás vált intenzívvé, míg Fűzy Olivér a numerikus számítási modelleket honosította meg között rendre Pápai László, Kullmann László és Halász Gábor vezették a Tanszéket tól a Tanszék új neve Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék nagy professzorai hagyományait folytatva egyforma igényességet képvisel az elmélyült matematikai modellezés és a korszerű, precíz méréstechnika területén. Mind oktatási, mind kutatási feladatait a lehető legmagasabb szakmai és etikai színvonalon végzi.

35 35 OKTATÁS A Tanszék által oktatott tantárgyak anyagának felépítésében meghatározó szempont a természettudományi (termodinamikai, áramlástani, mechanikai, matematikai) alapokon nyugvó ismeretek átadása. Másik fontos szempont a mérési, laboratóriumi kísérleti módszerek készség szintű elsajátíttatása. Nagy súlyt fektetünk a számonkérés következetességére és korrektségére. A tárgyak egyik csoportja az alapdiplomás (BSc) képzésbeli alapozó tárgyak: Gépészmérnöki alapismeretek, Vegyipari géptan, Műszaki és gazdasági adatok elemzése. E tárgyak közös célja az alapvető mérnöki folyamatok megértetése, egységes energetikai szemlélet kialakítása, a méréstechnika statisztikai módszereinek, a hibabecslésnek megismertetése a hallgatókkal elméleti és gyakorlati szinten. E tárgyak összes elméleti és gyakorlati óraszáma közel egyenlő. A tárgyak többségét angolul és németül is oktatjuk. A tárgyak másik csoportja az alapképzés és a mesterképzés szaktárgyai. A teljesség igénye nélkül: Áramlástechnikai gépek, Áramlástechnikai rendszerek, Áramlástechnika válogatott fejezetei, Áramlások numerikus modellezése, Áramlástechnikai rendszerek dinamikája, Áramlástechnikai tervezés stb. A hallgatók gyakorlati képességeinek fejlesztésére alakítottuk ki az Önálló feladat tárgyat, amelynek keretében egykét hallgató egy oktatóval teljes féléven át elmélyült munkát, önállóságot, innovativitást, a szakirodalom használatát igénylő problémát old meg. A szemeszter végén a hallgatók diáktársaik és a Tanszék oktatói előtt előadásban mutatják be eredményeiket. A hallgatók az önálló feladat, illetve a tudományos diákköri munka eredményeire építve választanak szakdolgozat, illetve diplomaterv témát, melyet az iparban vagy a Tanszéken dolgoznak ki. Az egyre növekvő jelentőségű PhD képzésben a személyes konzultációnak és az önálló munkának van nagy szerepe. Doktoranduszaink bekapcsolódnak a világ tudományos vérkeringésébe, aktuális, a világ élvonalában is érdeklődésre számot tartó témákon dolgoznak, versenyképes publikációkat írnak. KUTATÁS Tanszékünk eltökélt célja, hogy Magyarországon az áramlástechnika szakterületének meghatározó tudományos műhelyét hozzuk létre. Ehhez mind elméleti, mind numerikus áramlásszimulációs (CFD), mind kísérleti eszközöket igénybe veszünk. Alapkutatásban a következő területeken vagyunk aktívak: öngerjesztett áramlások és az általuk keltett hang leírása; orvosi áramlástan, azon belül agyi aneurizmák vizsgálata, illetve artériás és vénás véráramlások leírása hálózatszámítási módszerekkel; optimalizáció alkalmazása, pl. minimális energiafelhasználású vízművi szivattyú-menetrendek készítéséhez vagy szivattyú járókerekek hatásfokának növeléséhez; hidraulikus nyomáshatároló szelepek stabilitásvizsgálata; kavitáció vizsgálata, mind egyedi buborékok, mind buborékcsoportok esetében; csőhálózatok stacionárius és tranziens számítása részben és teljesen megtöltött csövek esetén; keveredési folyamatok nemnewtoni folyadékokban. Kutatásainkat elsősorban OTKA pályázatok, illetve nemzetközi bilaterális együttműködési pályázatok keretében végezzük, és eredményeinket nemzetközi folyóiratokban publikáljuk. Nemzetközi tudományos konferenciákon is részt veszünk. Alkalmazott kutatásainkat általában ipari partnerekkel együttműködésben végezzük. Megbízóink között sok vízmű található, de a cégek széles palettája változatos feladatokkal keres fel minket. Több nagy megbízónk neves külföldi cég. A feladatok között előfordulnak áramlástechnikai gépek üzemeltetési problémáinak megoldásai, stacionárius és tranziens csőhálózatszimulációk, háromdimenziós többfázisú numerikus áramlásszimulációk, optimalizációs feladatok, pneumatikus berendezések tervezése, igazságügyi szakértések, tervezési feladatok. A kutatási feladatok elvégzéséhez folyamatosan fejlesztjük számítógépes infrastruktúránkat, mind hardver, mind szoftver oldalról. 900 nm-es laborunk műszerparkját és mérőberendezéseit is állandóan korszerűsítjük. Szivattyú mérőállomások, a legkülönbözőbb nyomás-, térfogatáram- és sebességmérő eszközök, valamint korszerű méréskiértékelő rendszerek állnak rendelkezésünkre. Saját műhelyünkben tetszőleges mérőberendezést el tudunk készíteni.

36 MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA TANSZÉK Dr. KORONDI PÉTER, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe az eto-robotika és a kognitív telemanipuláció, valamint a változó struktúrájú rendszerek csúszómód szabályozása. Az MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottságának elnöke. Az IFAC, az IEEE Industrial Electronics Society, valamint a PEMC-Council nemzetközi szakmai szervezeteknek aktív önkéntese és választott tisztségviselője és 1995 között két évet töltött a Tokió Egyetem Intelligens Mechatronika Laboratóriumában. A Japánban és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának oktatójaként szerzett tapasztalataival felvértezve 2013-tól tanszékvezető. ÖRÖKSÉG A Tanszék az utóbbi 60 évben sok névváltozáson és átalakuláson ment át. A Tanszék jogelődjét 1957-ben Finommechanika, Optika Tanszék néven Bárány Nándor Kossuth-díjas akadémikus alapította. Őt tanszékvezetőként Petrik Olivér, Kaposvári Zoltán, Halmai Attila, majd Ábrahám György követte. Mára a finommechanikai és optikai szerkezetek egyre fontosabb részévé vált az elektronika, és a Tanszék egy szerves fejlődés eredményeként jutott el a mechatronikához, amelynek oktatásával a 80-as évek végétől foglalkozik. A Tanszék jelenlegi nevét és formáját 2007-ben nyerte el, amikor Ábrahám György egyesítette az akkor már Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszéket a korábban Szabó Imre által vezetett Hő- és Rendszertechnikai Intézet, valamint a Gépészkari Informatika Labor egyesítéseként létrejött és Monostori László által vezetett Gépészeti Informatika Tanszékkel. A Tanszék mechatronika szemlélete az összeolvadások és az ezekhez kapcsolódó személyi változások után megerősödött és kiszélesedett olyan kompetenciákkal, mint a biomechatronika és az etorobotika. Napjainkban a Tanszékkel azonosítható produktumok a színtévesztést korrigáló szemüveg, a MOGI Robi, a Mozgás laboratórium és a Gerinc egér.

37 37 OKTATÁS A MOGI Tanszék részt vesz a Gépészmérnöki Kar mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, energetikai mérnöki és ipari termék- és formatervező mérnöki BSc és MSc szakjainak oktatásában, valamint PhD képzésében. A MOGI Tanszék gesztorálja a Gépészmérnöki Karon folyó mechatronikai mérnökképzést, és ezen belül felügyeli a mechatronikai berendezések specializációt, az optomechatronika, a biomechatronika és az adaptív mechatronikai rendszerek szakirányokat. A mechatronika tudományterülete integráló jellegű, így a szak alaptárgyait a rendszerszemlélet, valamint a gépészet, az elektrotechnika és a számítógépes irányítás szinergiája határozza meg, egyben más tanszékek és karok kompetenciáihoz is kapcsolódnak, ezért a MOGI Tanszék jelentős koordinátori szerepet tölt be a szak gesztoraként. A MOGI Tanszék vezette be a honi gépészmérnökképzésben a Biomechatronika című tárgy, azaz a biológiailag inspirált gépek tudományának oktatását. A Tanszék alapítása óta művelt és oktatott területe az optika, a finommechanika, a mérés- és műszertechnika, a mérési adatok feldolgozása és hibaanalízise. Az optikai műszerek mechanikai szerkezete, a szenzorok és a mérőműszerek általában finommechanikai elemeket tartalmaznak, így ezek a Tanszék oktatásában is megjelennek. A MOGI Tanszék a gazdája a Gépészmérnöki Kar informatikai és programozási tárgyainak is. Szintén a Tanszék fő oktatási tevékenységei közé tartozik a mechatronikai szemléletet megalapozó Rendszertechnika, továbbá az Irányításelmélet tárgyak oktatása. A Tanszék kiemelten foglalkozik a tehetséggondozás hagyományos és legújabb formáival. A tudományos utánpótlás nevelésének klasszikus terepe a TDK. A Tanszék hallgatói jelentős számban és eredményesen vesznek részt a kari és az országos TDK konferenciákon. Ezen túlmenően a Tanszék szakmai támogatásával működik a hallgatók által szervezett Mechatronika Szakosztály. A Tanszék támogatja a kreativitást igénylő hallgatói munkákat és a mérnökversenyekre való felkészülést (Pneumobil, RoboCup, Eurobot, Robonaut, WRO Advanced Robotics Challenge). A Tanszék 2015-óta rendezi meg a Micromouse versenyt. KUTATÁS Mechatronika: A Tanszék új kutatási területe az eto-robotika, amely új, etológiailag inspirált alapra emeli az ember és a robot kapcsolatát. A Tanszéken a mobil robotok egy olyan családját fejlesztették ki, amely képes szociális interakcióra, és etológiai mintákat követve érzéseket tud kifejezni. Elkészült egy olyan mesterséges eszköz, amely az ember, mint felhasználó felé a kötődését ki tudja mutatni. További kutatási területek: a kognitív telemanipuláció, a robot felügyeleti rendszer, az ember-gép kapcsolat; a változó struktúrájú rendszerek robusztus, csúszómód szabályozása. Optika: Színtan, színlátás és a színek méréstechnikája; Optikai átviteli függvények számítása és mérése; Moiré-méréstechnika; fotometria, radiometria és spektroradiometria; Mérés- és műszertechnika, finommechanika: Azon szerkezetek kutatását végzik, amelyekben nem az erő/nyomatékátvitel, hanem az információ továbbítása a fontos, és a klasszikus gépészeti mérettartományoktól 2-3 nagyságrenddel kisebb szerkezeti egységeket tartalmaznak; Informatikai kutatási területek: Képfeldolgozás; 3D-s és egyéb számítógépes szimuláció; egészségügyi alkalmazások. Biomechatronika: A Tanszék a biomechatronika mindkét fő irányvonalával foglalkozik, így a bionikával, azaz az életminőséget javító diagnosztikai és terápiás eszközök, endoprotézisek fejlesztésével (kiemelten a mozgásvizsgálatokkal), valamint a biomimetikával, azaz az élőlények evolúció által évmilliókig tökéletesített természetes rendszereinek lemásolásával és ezek mesterséges anyagokban és gépekben való megjelenítésével. Ipari fejlesztés és innováció (fontosabb kompetenciák): LabVI- EW alkalmazások; elektro- és szervopneumatikai rendszerek; szenzor- és aktuátortechnika, mechatronikai műszerek, a VEM mechatronikai alkalmazásai; Nemzetközi kapcsolatok: A Tanszék munkatársainak részvétele folyamatos az IEEE, az IFAC, az IASTED, a CIE, az ICVS és a PEMC-Council technikai bizottságaiban. A Tanszék tevékenységéhez a legfontosabb nemzetközi hátteret az intelligens terek kutatásával foglalkozó kutatásokat összefogó ispace Laboratory Network, a japán-magyar és a norvég-magyar közös kutató laboratórium, valamint a NASA és az ESA űrprogramjai adják.

38 MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK Dr. STÉPÁN GÁBOR, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola vezetője. Kutatási területe a késleltetett rendszerek stabilitáselméletének és nemlineáris rezgéseinek gépészeti alkalmazásai, a szerszámgéprezgések, járműkerekek dinamikája, robotok és emberek erőszabályozása, egyensúlyozása. Az utóbbi évek jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredménye a fantom forgalmi dugók kialakulását leíró késleltetett dinamikai modell szintén a nevéhez fűződik. Széchenyi és Prima díjas kutató, számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnöke. ÖRÖKSÉG A Műszaki Mechanikai Tanszék elődje, az Elméleti Géptervezés és Műszaki Mechanika Tanszék ben alakult, első tanszékvezetője Horváth Ignác volt. Őt követte Nagy Dezső, akinek idejében szétvált a mechanika tárgyak oktatása a gépész- illetve általános (ma: építőmérnöki) karokon. Bresztovszky Béla 1914-től 27 éven át vezette a Tanszéket között Muttnyánszky Ádám volt a tanszékvezető. Nevéhez fűződik a háború alatt tönkretett Tanszék helyreállítása és a mechanika oktatásának átszervezése ben a Tanszék kettévált. Az újonnan alakult II., majd az 1959-es újraegyesülés utáni Műszaki Mechanika Tanszék vezetője Kozmann György lett ( ), aki jelentős részt vállalt a posztgraduális mérnök képzés megalapításában ban kerül az I. Műszaki Mechanika Tanszékre Reuss Endre, a modern képlékenységtan világszerte elismert megalapítója, a Prandtl-Reuss elmélet társalkotója. Kozmann Györgyöt a tanszékvezetésben Béda Gyula követte ( ), akinek nevéhez új, korszerű mechanikai tárgyak (kontinuummechanika ill. analitikus mechanika) bevezetése fűződik. A Tanszék jelenlegi vezetője 1995 óta Stépán Gábor. A műszaki mechanika a gépészet mérnöki alaptudománya. A Tanszék a természettudományos alapokra építve megismerteti a hallgatókat a gyakorlati mérnöki tevékenységhez és a kutatás-fejlesztéshez szükséges, szilárd testekre vonatkozó számítási és mérési eljárásokkal, a szilárdsági, dinamikai és rezgéstani vizsgálatok módszereivel.

39 39 OKTATÁS A Műszaki Mechanikai Tanszék a Gépészmérnöki Karon folyó bolognai rendszerű képzés mindhárom (BSc, MSc és PhD) szintjén részt vesz az oktatásban. Az alapképzésben a Statika, a Szilárdságtan, a Dinamika, a Rezgéstan és a VEM alapjai tárgyak oktatását látjuk el a gépészmérnöki és a mechatronikai mérnöki szakokon, valamint 1-1 tárggyal veszünk részt az energetikai mérnöki és ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakos hallgatók oktatásában. Gondozói vagyunk két BSc-specializációnak (Gépészeti fejlesztő, Gépészeti modellezés), valamint egy MSc-szakiránynak (Alkalmazott mechanika). A Tanszék kezdeményezője, alapítója és indítása óta gondozója az angol nyelvű gépészeti modellezés MSc-szaknak, amely iránt a külföldiek mellett a hazai hallgatók érdeklődése is rohamosan növekszik az utóbbi években. Az alapszakokon a felsoroltakon kívül 12, az MSc-szakokon összesen 39 szaktantárgyat (pl. Kontinuummechanika, Képlékenységtan, Termomechanika, A mechanika kísérleti módszerei, Robotok dinamikája, Nemlineáris rezgések, Szerszámgéprezgések) tanítunk. A doktori képzésben az oktatók a doktoranduszok konzultálásán túl több tárgyat tanítanak a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola hallgatóinak. Az oktatók minden alaptárgy és néhány szakirányos tárgy esetében angol és német nyelven is tartanak kurzusokat magyar illetve külföldi hallgatók részére. Az oktatási munkát egy számítógépes laboratórium, valamint egy rezgésmérő laboratórium segíti, ahol a hallgatók az elméleti ismereteiket átültethetik a gyakorlatba is. A Tanszék sikeres pályázatai révén részt vesz több európai és amerikai oktatási csereprogramban (Erasmus, Atlantis), így évről-évre érkeznek külföldi hallgatók az angol nyelvű kurzusokra, valamint magyar hallgatók is lehetőséget kapnak, hogy tanulmányaikat 1-2 félévig külföldön folytassák. A Tanszék jelentős részt vállal a tudományos utódnevelésben is. A Tudományos Diákköri Konferencián minden évben indul az Alkalmazott Mechanika és az Analitikus Mechanika szekció, ahol a Tanszék oktatói és kutatói által irányított tehetséges diákok bemutathatják saját munkáikat, kutatási eredményeiket. Az oktatásban a tapasztalt oktatói gárda mellett a Tanszékre kerülő évi 1-2 új doktorandusz hallgató is részt vállal. KUTATÁS A Műszaki Mechanikai Tanszék oktatói és kutatói magas szintű kutatómunkát végeznek a szilárdtest-mechanika területén. A főbb alapkutatási témák: tranziens kaotikus mozgások, időkésést tartalmazó dinamikai rendszerek stabilitása és nemlineáris rezgései, felfüggesztések, kerékdinamika, paraméteresen gerjesztett rezgések, digitálisan szabályozott rendszerek, robotika, robotszabályozások, emberi egyensúlyozás, mechanizmusok, véges rugalmas-képlékeny alakváltozások, geometriai és anyagi nemlinearitást tartalmazó konstitutív egyenletek elméleti és numerikus vizsgálata, végeselemes technikák, fáradásanalízis, mikrokontinuumok alakváltozása, mikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági vizsgálata, kompozit anyagok törésmechanikai és dinamikai vizsgálata. A Tanszék oktatói több nemzetközi kutatási projektben is részt vesznek: az elmúlt 10 évben spanyol, francia, német, angol és kínai partnerekkel folytattak közös kutatást bilateriális projekt keretén belül, illetve több EU- projektben is részt vettek, melyek közül volt, amelyiknek a tanszék volt a koordinátora ben indult Stépán Gábor vezetésével az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatói kategóriában támogatott SIREN projektje, amely fő célkitűzése a szerszámgéprezgések megbízható előrejelzése, és ezáltal a forgácsoló megmunkálások hatékonyságának növelése. A Tanszék oktatói aktív kutatómunkát végeznek, jelenleg 7 OTKA kutatási projekt, illetve 5 nemzetközi kutatási projekt folyik a Tanszéken. A kutatási eredményeket rendszerint magas impakt faktorral rendelkező folyóiratokban, valamint rangos nemzetközi konferenciákon publikáljuk. A Tanszék oktatói/kutatói által írt folyóiratcikkek éves kumulált impakt faktora 25 körüli. A magas szintű kutatói tevékenységet igazolja az is, hogy a Tanszék kutatómunkájára évente mintegy 250 SCI által is jegyzett független hivatkozást kap. A Tanszék munkatársai rendszeresen végeznek szakértői munkát ipari partnerek felkérésére. Főbb kooperációs partnereink: Knorr-Bremse Fékrendszerek, Furukawa Electric Institute of Technology (FETI), Paksi Atomerőmű, Bosch-Rexroth, Visteon, Olajterv, ALCOA-KÖFÉM, Vegyterv, Hungarocopter, Thyssen Krupp Production Systems, WOCO Gummitech, Siemens, Grundfos.

40 POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. BÁRÁNY TAMÁS, PhD, tanszékvezető egyetemi docens. Fő kutatási területe az önerősített polimer kompozit anyagok és az elasztomerek fejlesztése, illetve újrahasznosítása. 75 publikációjából közel 60 idegen nyelvű, összegzett impakt faktora meghaladja a százat, független hivatkozásainak száma több mint 700. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet, valamint folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, tisztségviselője, több nemzetközi konferencia szervezője, az MTA Szál- és Kompozittechnológiai Tudományos Bizottság elnöke, Junior Prima-díjas oktató, kétszer nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, 2013-ban elnyerte az MTA Bolyai- Plakettet. ÖRÖKSÉG A Polimertechnika Tanszék múltja 1871-re nyúlik vissza, amikor a Királyi József Műegyetemen megalakult a Gépészmérnöki Szakosztály és ezen belül a Mechanikai Technológiai Tanszék. Rejtő Sándor tanszékvezető a fémek technológiája mellett elmélyedt kutatásokat folytatott a fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén is, és megalapozta ezek oktatását. A nemfémes anyagok, főleg textíliák oktatására 1948-ban alakult először önálló tanszék. A későbbiekben az ezen a tudományterületen tevékenykedő 3 tanszék egyesülésével jött létre 1959-ben a Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék. A tudományterület neves professzorai voltak többek között: Zilahy Márton, Vékássy Alajos és Jederán Miklós től az ipari környezet megváltozásának következtében az intézmény szakmai profilja jelentős átalakuláson ment keresztül Dr. Czvikovszky Tibor vezetésével és Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék néven működött tovább. Az így megalapozott polimeres oktatást és kutatást erősítette tovább között Dr. Czigány Tibor tanszékvezető, aki teljes tantárgyreformot hajtott végre ben Polimertechnika Tanszékre változott a Tanszék neve. A 2002-ben elsőként bevezetett ISO 9001 Minőségirányítási Rendszer auditálása azóta is évente megtörténik, amely 2014-ben ISO szerinti környezetirányítási rendszerrel egészült ki től a Tanszék laboratóriuma akkreditált, és 2010-ben a Stratégiai Kutatási Infrastruktúra címet is elnyerte.

41 41 OKTATÁS A Polimertechnika Tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős alap, mester és doktori képzés minden szintjén részt vesz a Gépészmérnöki Karon folyó oktatási tevékenységben, emellett továbbképzéseket is tart ipari partnereinek számos tématerületen. A Tanszék a Kar által gondozott alapszakokon kötelező alaptárgyként oktatja a polimerekkel kapcsolatos, általános mérnöki ismereteket a magyar nyelv mellett angolul és németül is. A gépészmérnöki alapszakon az Anyagtudomány és Technológia Tanszékkel közösen gondozza az anyagtechnológia specializációt, amelyen a hallgatók többek között a Polimer kompozitok technológiája, a Polimerek szerkezete és vizsgálata, a Polimerek feldolgozása, és a Fröccsöntés tantárgyakat hallgathatják. Évente átlagosan hallgató készíti BSc szakdolgozatát és záróvizsgázik a tanszéken. Az önálló Polimertechnika specializáció a gépészmérnöki mesterszakon belül az egyik legnagyobb hallgatói létszámmal működő specializáció. A mesterképzésben résztvevő hallgatók a magasabb ipari követelményeknek is eleget tevő tárgyakat hallgathatják, amelyek a teljesség igénye nélkül a Polimer anyagtudomány, a Polimer alkatrészek tervezése, a Kompozit szerkezetek és tervezésük, az Extrúziós technológiák, a Fröccsöntő szerszámok tervezése, a Prototípusgyártás a műanyagiparban, a Polimer habok és elasztomerek, a Polimerek és kompozitjaik járműipari alkalmazása, vagy akár a Fröccsöntésszimuláció. Mind az alap-, mind a mesterképzésben résztvevő hallgatók a Tanszék európai szintű felszereltséggel rendelkező laboratóriumában szerezhetnek jártasságot az alapanyagok vizsgálata és feldolgozási technológiái terén. Ennek köszönhetően a különböző ipari projektekre épülő Tudományos Diákköri Tevékenységet (TDK) folytató hallgatók száma kiemelkedően magas és az általuk elért eredmények ipari hasznosulása átlag feletti. A Tanszék PhD képzésben való részvétele igen aktív, évente átlagosan PhD hallgató dolgozik a Tanszéken, nagy részük állami ösztöndíjas. Közülük évente 3-4 fő szerez doktori fokozatot, jellemzően ipari alapokkal rendelkező kutatási tématerületeken. KUTATÁS A Polimertechnika Tanszék kutatási területe a polimerek feldolgozásához kapcsolódóan az anyagtulajdonságok meghatározása és módosítása, a feldolgozási paraméterek optimalizálása, a technológiai folyamatok szimulációja és modellezése, új anyagok kifejlesztése és új alkalmazások feltárása. Ezen belül a főbb aktuális témák: polimer anyagok újrahasznosítása, természetben lebomló változataik feldolgozási technológiájának kifejlesztése, polimer anyagok orvostechnikai célra történő alkalmazása, hibrid-, nano- és önerősítéses kompozitok speciális alkalmazási területekre történő kifejlesztése. A Tanszék laboratóriumának felszereltsége a folyamatos műszer és géppark bővítések révén nemzetközi viszonylatban is kiváló. A rendelkezésre álló anyagvizsgáló berendezések: a legkorszerűbb univerzális számítógép-vezérlésű szakítógépek, műszerezett ütőmű, hőkamrával felszerelt ejtőmű, EDS feltéttel felszerelt pásztázó elektronmikroszkóp, számítógépes kiértékelő rendszerrel felszerelt fénymikroszkóp, akusztikus emissziós mérőkészülék, DMA, DSC és TGA készülék, gumiipari vulkaméter, atomerő mikroszkóp (AFM), hőállóság vizsgáló (HDT), hő- és klímakamrák, hőkamera, nagysebességű kamera, viszkoziméterek és egyéb vizsgáló berendezések. A laboratórium polimerfeldolgozó gépei: fröccsöntőgépek, extruderek, vákuumformázó- és présgépek, fóliafúvó berendezés és palackfúvó, hengerszék, korszerű prototípusgyártó berendezések, reaktív fröccsöntő berendezés, különféle hegesztő berendezések, autokláv stb. A Tanszék számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vesz részt, jelentős mennyiségű ipari megbízást teljesít és több külföldi egyetemmel (német, francia, japán, kínai, indiai, marokkói, mexikói, dél-afrikai, maláj, argentin stb.) tart fenn bilaterális együttműködési kapcsolatot, amely tevékenységek fejlesztési eredményei nemzetközileg elismert közleményekben tükröződnek. A Tanszék tudományos tevékenységének nemzetközi elismertségét jellemzi, hogy a Tanszék által kiadott Express Polymer Letters ( expresspolymlett.com) folyóirat ún. impakt faktora 2,965 (2015), amely a hazai kiadású folyóiratok közül a legmagasabb érték

42 KUTATÓKÖZPONTOK BIOMECHANIKAI KOOPERÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT Dr. KISS RITA M., az MTA doktora, igazgató, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a humán és állati biológiai rendszerek és azok alkotóelemei fizikai és mechanikai tulajdonságainak kísérleti meghatározása, a humán és állati mozgások, egyensúlyozás vizsgálata, biomechatronika. Több mint 160 publikációja közül 100 idegen nyelvű, független hivatkozásainak száma 500 feletti. Az MTA Szilárdtestek Mechanikája Tudományos Bizottságának, több hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának, az IASTED tanácsadó testületének tagja. A kutatóközpont elnöke Dr. BORBÁS LAJOS címzetes egyetemi tanár. KÜLDETÉS A 2002-ben alapított BKKK a biomechanikai kutatások, fejlesztések összehangolására létrehozott szervezet, amelynek jelenleg a Gépészmérnöki, az Építőmérnöki, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 12 tanszéke a tagja. A Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont alapításának elsődleges célja a BME-n folyó biomechanikai kutatómunka hatékonyabbá tétele mind a szellemi kapacitás, mind az infrastruktúra területén, a meglévő kutatási eszközpark gazdaságosabb, optimálisabb kihasználása, a biomechanikai tárgyú kutatások támogatása, és azok NAH által akkreditált laboratóriumi hátterének biztosítása. A Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont elméleti és kísérleti kutatásainak súlypontja az emberi és állati eredetű biológiai rendszerek és azok alkotóelemeinek vizsgálata, anyagjellemzőinek különböző vizsgálati körülmények közötti meghatározása. Kutatásainkat az NKFIH-OTKA is támogatja. A Kutatóközpont további tevékenysége különböző méréstechnikai eljárások kidolgozása, humán gyógyászati eszközök, berendezések, implantátumok elemzése, fejlesztése, valamint orvosi képalkotással készült felvételek térbeli rekonstrukciója.

43 43 BME-AUDI HUNGARIA KOOPERÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT Dr. BERECZKY ÁKOS PhD, igazgató, egyetemi docens, okleveles gépészmérnök ben doktorált, 2007 óta egyetemi docens az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken. Számos sikeres projekt részvevője és vezetője. Külföldi szakmai tapasztalatokat szerzett Lisszabonban, Karlsruheban, Tallinnban. Elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Aktív konzultációs tevékenységéért TDK emlékplakettet kapott. Választott tagja az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságnak, a Belsőégésű Hőerőgépek Albizottság elnöke, a Magyar Égéstudományi Bizottság Elnökségi tagja. Kutatási területei a hőerőgépek, azon belül a belsőégésű motorok, azok károsanyag kibocsátásának vizsgálata és szabályzása, valamint a megújuló tüzelőanyagok. 135 publikációja jelent meg, 25 folyóirat cikke közül 13 rangsorolt folyóiratban. A kutatóközpont elnöke Dr. PENNINGER ANTAL professor emeritus. KÜLDETÉS A BME-AUDI K3 a BME egyes karain rendelkezésre álló gépészeti, mechatronikai és elektronikai tudást az AUDI Hungaria Zrt. gyártástechnológiai, kutatás-fejlesztési és szakember-utánpótlási igényeinek kielégítésére integráló társulás, amelyet tanszékek és kutatócsoportok alkotnak. A BME és az AUDI Hungaria Zrt. (AH) közötti együttműködés 2002-től fejlődik. Az eredeti cél a belsőégésű motorokkal kapcsolatos kutatási megbízások eredményeinek gyakorlati hasznosítása volt az egyetemi képzésben, továbbá a kölcsönös tapasztalat, illetve know-how-csere, a kutatási tevékenységek összefogása, valamint képzési programok szervezése és közös tantárgyak koordinálása. Az együttműködés hatékonyságának javítása, egyszerűsítése és a BME keretein belüli intézményesítése érdekében 2010 januárjában, a korábbi Intézet jogutódjaként jött létre a Kooperációs Kutatóközpont. A BME-AUDI K3 az Egyetem és az AH közötti technológiai, K+F és szakember-utánpótlási igények kielégítésére jött létre, lehetővé téve az Egyetemen meglévő szakmai potenciál optimális kihasználását. Az együttműködő tanszékek jelenleg a Gépészmérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyes érdekelt tanszékei. bme-audi-k3.audi.hu/

44 MTA-BME LENDÜLET EMBERI EGYENSÚLYOZÁS KUTATÓCSOPORT KUTATÓCSOPORTOK Dr. INSPERGER TAMÁS, az MTA doktora, egyetemi docens, az MTA-BME Lendület Emberi Egyensúlyozás Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a késleltetett dinamikai rendszerek stabilitása, a szerszámgéprezgés és az emberi egyensúlyozás. Nevéhez fűződik a szemidiszkretizációs numerikus módszer kifejlesztése paraméteresen gerjesztett, késleltetett rendszerekre, valamint a beavatkozom-és-várok elv kidolgozása holtidős szabályozásokra. Több mint 60 nemzetközi folyóiratcikk és egy tudományos szakkönyv társszerzője, két nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A KUTATÓCSOPORT 2016 nyarán alakult a BME Műszaki Mechanikai Tanszékén. Fő kutatási területe az emberi egyensúlyozás modellezése, figyelembe véve a reflexkésést és az érzékelési bizonytalanságokat. Az instabil egyensúlyi helyzetek és pályák stabilizálása fontos feladat mind mérnöki, mind biomechanikai alkalmazásokban. Instabil helyzetből könnyebb gyors mozdulatsort indítani, mint stabilis helyzetből, és a szabályozási folyamat energiaigénye is alacsonyabb. Az egyensúlyozás képessége az emberek számára is létfontosságú, az időskori halálesetek jelentős része vezethető vissza egyensúlyzavarból adódó esésekre. Az emberi egyensúlyozás folyamatának megértése ezért kiemelten fontos feladat. A szakirodalomban számos modell létezik az emberi mozgások leírására, abban azonban nincs egyetértés, hogy milyen egyenletekkel lehet leírni az idegrendszer által adott utasításokat akár a legegyszerűbb mozgások esetén is, mint például ujjhegyen történő rúdegyensúlyozásnál. A kutatócsoport célja ennek a szabályozási folyamatnak egyenletekkel való leírása egyensúlyozási kísérletek és megfelelő mechanikai modellek segítségével. A csoport olyan egyensúlyozási feladatok vizsgálatára koncentrál, ahol a mechanikai rendszer tisztán és jól modellezhető, így az idegrendszer által alkalmazott szabályozási algoritmus közvetlenebbül tanulmányozható. A kutatócsoport heti rendszerességgel konzultál John Milton neurológus professzorral (The Claremont Colleges) az egyensúlyozási folyamat biológiai vonatkozásairól. hbrg.mm.bme.hu/

45 45 MTA-BME GÉPEK ÉS JÁRMŰVEK DINAMIKÁJA KUTATÓCSOPORT Dr. STÉPÁN GÁBOR, az MTA-BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport vezetője, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola vezetője. Kutatási területe a késleltetett rendszerek stabilitáselméletének és nemlineáris rezgéseinek gépészeti alkalmazásai, a szerszámgéprezgések, járműkerekek dinamikája, robotok és emberek erőszabályozása, egyensúlyozása. Az utóbbi évek jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredménye a fantom forgalmi dugók kialakulását leíró, késleltetett dinamikai modell szintén nevéhez fűződik. Széchenyi és Prima díjas kutató, számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnöke. MTA-BME KOMPOZITTECHNOLÓGIAI KUTATÓCSOPORT Dr. CZIGÁNY TIBOR, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője, dékán, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a polimer kompozit anyagok és technológiák fejlesztése. 300 feletti publikációjából több mint 200 idegen nyelvű, összegzett impakt faktora meghaladja a százötvenet, független hivatkozásainak száma közel Alapító szerkesztője Magyarország legnagyobb impakt faktorú folyóiiratának, az Express Polymer Letters-nek. Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője és folyóirat szerkesztője. Iskolateremtő oktató, eddig 17 PhD hallgatója szerzett doktori fokozatot, 6 hallgatója nyert OTDK I. díjat. A KUTATÓCSOPORT tagjai az MTA alkalmazásában állnak, de a kutatás mellett tevékeny részt vállalnak a BME Műszaki Mechanikai Tanszék oktatási feladatainak ellátásában is. A kutatócsoport több mint 20 éve alakult jelenleg Stépán Gábor, az MTA rendes tagja koordinálja a csoport tevékenységét. A kutatómunka a gépek dinamikai vizsgálata kapcsán elért elméleti eredmények mobil gépekkel kapcsolatos alkalmazására koncentrál, két témakörben: A) Gördülés dinamikája Elsősorban vontatott kerekek stabilitásvizsgálatával és általában a kerék-talaj kapcsolat dinamikájával, valamint a fékberendezések modellezéséhez szükséges, száraz súrlódású modellek elemzésével kapcsolatosak a témakörben végzett kutatások. B) A kapcsolódó technológiák termelékenységének növelése A számítógéppel szabályozott robotok mozgásának megbízható megvalósítása egyes esetekben még számos kérdést vet fel. A kutatócsoport tagjai az ún. alulaktuált robotok mozgásának szabályozásával, illetve a digitális hatások által okozott rezgésekkel kapcsolatban végeznek elméleti és kísérleti vizsgálatokat. Ide kapcsolódik a Forgácsoló technológiák fejlesztése téma művelése is, de azt a csoport korábbi munkatársai a kutatócsoporton kívül folytatják, mert jelentős részben a kutatócsoportban korábban elért eredmények elismeréseként a kutatócsoport vezetője egy European Research Grant pályázatot nyert a forgácsolás dinamikai vizsgálatával kapcsolatban. A KUTATÓCSOPORT július 1-én alakult az között működő Gillemot László, Prohászka János és Ginsztler János akadémikusok által vezetett Fémtechnológiai Kutatócsoport bázisán, megtartva annak értékeit és megőrizve hagyományait, ugyanakkor kiszélesítve annak kutatási területét, alkalmazkodva a jelenlegi nemzetközi trendekhez, az új kutatási irányokhoz és a hosszú távú európai uniós prioritásokhoz, valamint a nemzeti kutatási célokhoz és a BME kutatóegyetemi stratégiájához. A kutatócsoport fő feladata, hogy a három, egymással szorosan összefüggő kutatási témájában (hibridkompozitok, nanokompozitok és biokompozitok) új szerkezeti és funkcionális anyagokat fejlesszen ki, illetve a korábban kifejlesztett típusokat továbbfejlessze, anyagtulajdonságokat határozzon meg és gyártástechnológiát optimalizáljon. A hibridkompozitok témában cél polimer mátrixú hibridkompozitok fejlesztése járműipari alkalmazásokhoz, polimer mátrixú hibridkompozit erősítések kutatása és fejlesztése, valamint alumíniummátrixú kompozit huzalok és fémhabok anyagszerkezeti és funkcionális tulajdonságainak kutatása. A nanokompozitok kutatási témában cél elektro-szálképzett nanoszálakkal társított anyagok előállítása és kutatás-fejlesztése, míg a biokompozitok kutatási téma keretében orvosi terápiás funkcióhoz tudatosan tervezett bioanyagok fejlesztése és vizsgálata. A biokompozitok területén a megújuló erőforrásból előállított, biológiai úton lebomló bioanyagoknak a funkcionális tulajdonságaira fókuszálnak.

46 HALLGATÓI ÉLET SZAKKOLLÉGIUMOK, ÖNTEVÉKENY KÖRÖK ENERGETIKAI SZAKKOLLÉGIUM 2002-ben, hazai tudományos egyesületek támogatásával, gépész- és villamosmérnök hallgatók együttműködésével alakult meg az Energetikai Szakkollégium. Célja, hogy tagjai az Egyetemen megszerezhető alapok mellett a folyamatban levő iparági kutatásokkal és aktuális információkkal is tisztában legyenek. Főbb tevékenységei közé tartozik heti rendszerességű előadások, üzemlátogatások megszervezése és évente nagyobb fórumok, valamint nemzetközi rendezvények, mint az International Youth Conference on Energy és a Summer Academy on Energy lebonyolítása. Emellett a műegyetemi hallgatók életében is aktívan részt vesz felkészítő konzultációkkal, pályázatokkal. Tagjai számára kiemelkedő lehetőséget biztosít belső képzési rendszerével és nemzetközi konferencia részvételi lehetőségekkel. GÉPÉSZ SZAKKOLLÉGIUM A Gépész Szakkollégium 2012 őszén alakult a Gépészmérnöki Karon működő, öntevékeny szakmai körök összefogásával. A szakosztályok együttműködése számos új lehetőséget teremtett meg a szakmai feladatok megvalósítására, célja, hogy tagjai az egyetemi tanulmányokat kiegészítő, azokat elmélyítő ismereteket szerezhessenek. ALAKÍTÁSTECHNIKAI SZAKOSZTÁLY: Célja, hogy az elsőre ridegnek tűnő alakítástechnikai eljárásokat a hallgatók saját kezűleg próbálhassák ki. A gyakorlati tudásátadás részeként a hallgatók elmélyülhetnek a szabadkézi kovácsolás, a lemezalakítás, valamint az öntészet témaköreiben. A teljeskörű élmény biztosításáért elméleti oktatás is zajlik, emellett érdekes előadások, gyárlátogatások színesítik a mindennapokat. ÁRAMLÁSTAN SZAKOSZTÁLY: Az Áramlástan Szakosztály indulása óta munkálkodik annak bemutatásán, hogy a légnemű és a cseppfolyós közegek áramlástani vizsgálata a gépészetben is nélkülözhetetlen. Célja megmutatni az áramlástan azon oldalait, melyek az Egyetemen hallottakon túlmutatnak. A hallgatók többek között foglalkoznak numerikus szimulációkkal és a validáláshoz szükséges szélcsatorna mérésekkel. DESIGN SZAKOSZTÁLY: A Design Szakosztály célja a gépés terméktervezés iránt érdeklődő hallgatók szakmai tevékenységének támogatása és bővítése. Fő tevékenységei: közös tervezési projektek és kutatások megvalósítása, gyárlátogatások és szakmai fejlődést segítő előadások szervezése, design kiállítások szervezése és látogatása, tervezés iránt érdeklődő hallgatók összefogása. ÉPÜLETGÉPÉSZ SZAKOSZTÁLY: A Szakosztály célja, hogy népszerűsítse az épületgépészet különböző területeit. A hallgatók érdekes előadásokon és üzemlátogatásokon vehetnek részt, ezáltal bővítve szakmai ismereteiket, bemutatva gyakorlati alkalmazásokat. Tagjai szakmai fejlődése érdekében projektfeladatokat és kurzusokat is szerveznek. GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA SZAKOSZTÁLY: A szakosztály fő célja, hogy a vegy-, gyógyszer-, élelmiszer- és olajiparhoz kapcsolódó gépészeti technológiákat, berendezéseket, eljárásokat gyakorlatorientáltan megismertesse a szakosztály tagjaival, átfogó képet adjon a területről minden érdeklődő számára. A szakosztály profilját képezik az előadások, üzemlátogatások szervezése, készségfejlesztő kurzusok és projektfeladatok indítása. GYÁRTÁS SZAKOSZTÁLY: Fő célja, hogy a hallgatóságot közelebb hozza a forgácsoló gépek világához. Tevékenységének alapját a gyakorlati foglalkozások adják, ahol a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb forgácsoló technológiákkal. Ezen kívül gyakran megfordulnak a Szakosztály rendezvényein ipari előadók, és a hallgatók szívesen vesznek részt üzemlátogatásokon. HEGESZTÉSI SZAKOSZTÁLY: Célja, hogy a leendő mérnökök az Egyetemen tanult hegesztési ismereteket kiegészíthessék, az alapvető eljárásokat, berendezéseket megismerhessék, és ezáltal a hegesztés tudományát magukévá tehessék. Ennek kapcsán a Szakosztály szakmai előadásokat, látogatásokat, versenyeket szervez, amelyeken a hallgatók közelebbről megismerhetik a szakmát, emellett ipari kapcsolatokkal is gazdagodhatnak. KALORIKUS GÉPEK SZAKOSZTÁLY: A Szakosztály nevéhez híven a hőerőgépek családjával foglalkozik. A szervezet célja, hogy a BME hallgatóinak olyan szakmai tapasztalatokat, projektorientált feladatokat biztosítson, melyek révén a végzés után egy tapasztalattal rendelkező, olyan mérnök lépjen ki az Egyetem kapuin, aki az ipar vérkeringésébe gyorsan beilleszkedni képes. MECHATRONIKA SZAKOSZTÁLY: A Szakosztály célja, hogy lehetőséget adjon a mechatronikai mérnökképzéshez kapcsolódó, különféle szakmai tevékenységek megvalósítására. A Szakosztály előadásokat szervez a robotikától az űrkutatásig, konzultációkat tart, segítve a felkészülést a dolgozatokra, valamint külső üzemlátogatásokat szervez, amelyek során a hallgatók megismerhetik az ipar szereplőit.

47 47 KÖRET közös kollégiumi főzések szervezése KTK Fotókör hallgatói események fotózása KTK Stúdió hallgatói események hangosítása és videózása Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Old s Club kollégiumi bulik szervezése Senior Gárda elsős hallgatók számára évközbeni programok szervezése VERSENYCSAPATOK A Gépészmérnöki Karon több, különböző nemzetközi járműépítő versenyeken résztvevő hallgatói csoportosulás is jelen van, mint pl. Formula Student, Motostudent, Pneumobil Verseny, Shell Eco-marathon verseny, Dutch Solar Challenge. ORVOSTECHNIKA SZAKOSZTÁLY: Az Orvostechnika Szakosztály feladata szakmai előadások, üzemlátogatások, önálló és külsős orvosi-mérnöki kutatási munkák, valamint projektfeladatok megszervezése és elvégzése. Cél a hallgatók szemléletének bővítése a mérnöki képzésük során tanultak alkalmazhatóságáról, a két tudományág határterületeinek kapcsolódásáról. POLIMERTECHNIKA SZAKOSZTÁLY: A Polimertechnika Szakosztály célja, hogy minél több hallgatóval megismertesse a műanyagok érdekes világát, hiszen napjainkban a polimerek egyre nagyobb teret hódítanak az iparban. Feladatuknak tekintik, hogy olyan elméleti és gyakorlati foglalkozásokat szervezzenek, amelyek keretében az érdeklődők elmélyíthetik, kibővíthetik szakmai tudásukat. SZÁMÍTÁSTECHNIKA SZAKOSZTÁLY: A Számítástechnika Szakosztály munkája a BME Kármán Tódor Kollégiumban internet hozzáférést biztosítani az ott lakók számára. Az infrastruktúra kiépítése, karbantartása és a felhasználók támogatása nem hétköznapi feladat. A Szakosztály ezeken felül sokféle szolgáltatást üzemeltet, mint pl. levelezés és webszerverek, valamint fejleszti a kollégium wifi hálózatát. ÖNTEVÉKENY KÖRÖK A Gépészmérnöki Karon a két szakkollégium mellett számos öntevékeny kör működik, amelyek a hallgatói életet színesítik és minőségi kikapcsolódást nyújtanak a tanulás melletti szabadidőben, valamint a szakmai területeken kívül eső témákba is betekintést nyújtanak. B-terv terméktervező hallgatók szakmai csoportosulása Bassment kollégiumi bulik szervezése Gépész Sport Szakosztály kari sportélet szervezése Kármán Vízipipa Kör közös vízipipázások szervezése, kultúra terjesztése KÁTÉ kari újság szerkesztése Kollégiumi Társas- és Szerepjáték Kör közös társas- és szerepjátékok szervezése

48 HALLGATÓI ÉLET HALLGATÓI RENDEZVÉNYEK GÓLYATÁBOR Az újonnan felvételt nyert hallgatók először itt kerülnek kapcsolatba az Egyetemmel és leendő hallgatótársaikkal. A táborban a gólyák fős csoportokban folytatott beszélgetések során ismerkedhetnek meg az egyetemi rendszerrel, majd csapatépítő vetélkedőkön és sportprogramokon van lehetőségük megismerkedni egymással. GÓLYAHAJÓ Szeptemberi rendezvény a Gólyahajó, ahol egy sétahajózás során a kivilágított Budapestet csodálhatják meg az elsősök. A résztvevők minden évben az est témájának megfelelően öltöznek, és a hajó is az adott hangulathoz illeszkedően van feldíszítve. A kikötést egész estés szórakozás követi. GÓLYABÁL Nagy hagyománnyal rendelkező rendezvény a Gólyabál, amelyet novemberben tartunk. Az estet a gólyatánc nyitja, ez után következik a gólyaeskü, majd a dékáni köszöntő. A rendezvény további részében neves zenekarok szórakoztatják a részvevőket. Az estnek mindig van egy témája, ennek megfelelően díszítjük fel a termeket úgy, hogy közben megőrizzük a báli hangulatot. SZAKMAI ÉS KULTURÁLIS HÉT A tavasz közepén megrendezett programsorozatnak a Kármán Tódor Kollégium aulája ad helyet. A hét folyamán délutánonként különböző szakmai és ismeretterjesztő előadásokat, interjúkat lehet hallani Karunk elismert oktatóitól és neves szakértőktől, sportolóktól. A Szakmai és Kulturális Hét keretein belül kerül megrendezésre a Kármán Nap is. Tíz-tizenkét, 8-9 fős csapat mérheti össze tudását, a szakmai, kreatív megoldást igénylő feladatokat Karunk tanszékei állítják össze, és a megoldásokat is ők értékelik.

49 49 HARMADOLÓ EST Karunk negyedik félévében járó hallgatói a Kármán Tódor Kollégium aulájában vehetnek részt egy közös vacsorán, ahol együtt gondolhatnak vissza az elmúlt két évre, és ünnepelhetik meg, hogy már a képzésük harmadát teljesítették. SLIP GÉPÉSZKARI NAPOK - A Gépészkari Napok a Gépészmérnöki Kar egyik legrégebbi rendezvénye. A hagyományosan áprilisban megrendezésre kerülő eseményen a hallgatók négy napon át kicsit kiszakadhatnak az Egyetem és a számonkérések világából és önfeledten lazíthatnak baráti társaságukkal. Délutánonként 7-8 csapat közel 200 résztvevője méretteti meg szakmai tudását és megannyi ügyességi feladatban bizonyíthatja rátermettségét. Esténként a meghívott zenekarok koncertjein közel 1000 fő szokott szórakozni. ÉS KITŰZŐAVATÓ VÉGZŐS BÁL - A GYŰRŰ- Gyűrű- és Kitűzőavató Végzős Bál Karunk egyik legrangosabb eseménye. Itt a diploma előtt álló hallgatók egy vacsora keretében kötetlenül beszélgethetnek egymással és tanáraikkal képzésük utolsó megmérettetése, a záróvizsga előtt. A vacsora után Karunk néhány oktatója humoros diplomavédést ad elő. Ezután a résztvevők élőzene mellett, báli hangulatban folytathatják a közös szórakozást, nosztalgiázást. KARI SPORTÉLET A Gépész Sport Szakosztály szervezésében félévente kerül sor a Kármán Bajnokságra. A teremfoci bajnokságon a csapat 14 héten keresztül mérkőzhet egymással. A 24 órás foci bajnokság hagyományosan tavaszi rendezvény, ahol a csapat között megtalálhatóak más karok hallgatói is. A novemberi Kari Jeges Est közel 400 résztvevője egy egész estés korcsolyázással lazíthat az őszi számonkérések között

50

51 51 IMPRESSZUM A KIADVÁNYT KÉSZÍTETTÉK Felelős kiadó: Dr. Czigány Tibor Történeti anyag: Dr. Németh József Tervezés: Dr. Molnár Kolos Vidovics Balázs Design és tördelés: Dr. Molnár Kolos Olvasószerkesztő: Dr. Halász Marianna Kivitelező: Firefly Outdoor Media Koordináció: Dr. Szabó Tibor Foto és reprodukciós munka: Philip János KTK fotókör diákjai Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Dékáni Hivatala Ezúton fejezzük ki köszönetünket Karunk tanszékeinek segítő közreműködésükért.