HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ. Terület és Településfejlesztési Operatív Program június

Átírás

1 Terület és Településfejlesztési Operatív Program HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ június Az útmutató Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság megbízásából a Lechner Nonprofit Kft. által a LEADER programhoz kapcsolódó, HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ felhasználásával készült.

2 Tartalom Rövidítések jegyzéke... 3 Bevezetés A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése Helyzetfeltárás A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások SWOT Fejlesztési szükségletek azonosítása A stratégia jövőképe A stratégia célhierarchiája Cselekvési terv A beavatkozási területek/műveletek leírása Együttműködések A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei Kommunikációs terv Monitoring és értékelési terv Horizontális célok Esélyegyenlőség Fenntarthatóság A HKFS innovatív elemeinek bemutatása Indikatív pénzügyi terv Mellékletek melléklet: A települési szereplők bevonásának módszertana melléklet: Az indikátorok típusai, az ellenőrzés, monitorig és értékelés áttekintése sz. melléklet: A HKFS teljes költségvetése sz. melléklet: A HACS szervezeti egységeit és azok feladatai

3 Rövidítések jegyzéke CLLD EFOP EMVA ERFA ESB Alapok ESZA ETHA EU GINOP HACS HKFS HVS IH IKT KSK rendelet LEADER SWOT TOP ÚMVP VP Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Strukturális és Beruházási Alapok Európai Szociális Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap Európai Unió Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Helyi Akciócsoport Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Irányító Hatóság Információs és Kommunikációs Technológiák Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 3

4 Bevezetés A CLLD eszköz keretében alkalmazandó Helyi Fejlesztési Stratégiák (a jelen útmutatóban, a megkülönböztethetőség érdekében: Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia, a továbbiakban: HKFS) minimális tartalmát a 1303/2013/EU számú közös előírásokat tartalmazó rendelet (a továbbiakban KSK rendelet) 33. cikk 1) pontja határozza meg. Ez alapján alakította ki az Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Államtitkárság Irányító Hatósági Főosztálya a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák, a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága, együttműködve az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságával pedig a jelen útmutató által a HKFS-ek szerkezetére és tartalmára vonatkozó keretrendszert, amely a HKFS sablonjából és a hozzá tartozó útmutatóból áll. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében a CLLD eszköz azt célozza, hogy kísérleti jelleggel a jogosult városokban a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, illetve kezdeményezésére olyan, a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztést támogató, egészüket tekintve közösségfejlesztési 1 folyamatokra építő és a helyi identitástudatot erősítő komplex stratégiák szülessenek, amelyek magukban foglalják a helyi társadalmi, gazdasági, környezeti és közszolgáltatás-fejlesztési célokat, az azok megvalósítását szolgáló eszközök (műveletek, helyi felhívások) tekintetében azonban figyelembe vélve a TOP felhívás támogatható tevékenységeit kiemelten kezelik a kulturális, közösségi fejlesztéseket, forrásfelhasználásuk szempontjából pedig egyszerre összehangoltan képesek a TOP ERFA és ESZA forrásait használni. Ebből adódóan a HKFS-ek elkészítésére vonatkozó előírások a HVS-ekhez képest tartalmi szűkítésre kerültek, illeszkedve a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia (továbbiakban HKFS) tartalmi fókuszához. A jelen útmutató követi a LEADER programhoz kialakítandó HVS-re vonatkozó előírásokat, ahol azonban a tartalmi szűkítés miatt erre szükség volt, a dokumentum kizárólag a HKFS tartalmára vonatkozó előírásokkal került kiegészítésre. A fenti eljárásnak köszönhetően nem válik szükségessé a LEADER programokban már megismert keretrendszertől jelentősen eltérő, új stratégia alkotási módszer alkalmazása. A fentiekben írtakkal kapcsolatban meghatározó szempont: a jelen útmutató a kultúra ún. kiterjesztett fogalmát alkalmazza. Azt, amely értelmében a kulturális közszolgáltatások, tevékenységek, programok, folyamatok (továbbiakban együttesen: kulturális aktivitások) a társadalom- és gazdaságfejlesztés megannyi céljának megvalósulását szolgálhatják. Azaz mindezen kulturális aktivitások mind tartalmukban, mind hatásukban túlmutatnak a kultúra azon szűk értelmezésén, miszerint a kultúra egyenlő az előadó- és alkotóművészeti alkotásokkal és az azokkal való találkozások alkalmainak megteremtésével. A kultúra ún. kiterjesztett fogalma lehetőséget ad arra, hogy a kultúra fejlesztő hatásait a helyi szereplők felismerjék és ez alapján olyan tervek és kulturális, közösségi fejlesztések valósuljanak meg, amelyek mind céljukban, mind tartalmukban, 1 A közösségfejlesztés röviden fogalmazva települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. 4

5 mind módszertanukban túlmutatnak a szűk értelmezésen. A kulturális és közösségi fejlesztések ugyanis kiváló eszközei annak a mögöttes célnak, amelynek mentén teljesül a TOP CLLD eszközzel szemben állított fő küldetése, miszerint a helyi közösségek aktív részvételével, tudatosságának fokozásával megújul a helyi társadalom, fejlődik a helyi gazdaság. Ezért szükséges átfogóan felmérni a település helyzetét, feltárni a fejlesztési szükségleteket, majd ezekre a helyzetekre a kultúra és a közösségfejlesztés eszközével válaszolni. Az elemzés elvégzéséhez nagy segítséget jelenthet az integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) felülvizsgálatához a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2 1. melléklete szerint elkészített Megalapozó vizsgálat amennyiben az a jelen útmutató alapján tervezett stratégia készítését megelőzően már elkészült. Az útmutató egységes szerkezete nem kívánja korlátozni a HKFS-ek tartalmát. Az útmutató célja a HKFS tervezésében részt vevő helyi szereplők és szakemberek, különös tekintettel a Helyi Akciócsoportok munkatársainak és vezetőinek a segítése a helyi polgárok és közösségeik bevonásával elkészülő, a meglévő és a HKFS eredményeként létrejövő közösségi, civil, egyházi, vállalkozói és önkormányzati kulturális kapacitások szinergiáját megteremtő, jó minőségű, eredményorientált és a helyi szükségletekre érzékenyen reagáló stratégiák elkésztésében és megvalósításában. Az egységes szerkezet az értékelési folyamatot is segíti, ezért fontos, hogy a HKFS-ek elkészítésében a megadott sablon szerkezetét kövessék. Az útmutató egyes fejezeteiben kifejtett részletek a sablonban szereplő útmutatások (dőlt betűvel szedve) jobb megértését szolgálják, valamint ötletekkel, javaslatokkal segítik a tervezést. A HKFS maximális terjedelme 70 oldal, vagy karakter, mellékletekkel együtt. A sablonon kívüli további információ is benyújtható, a fenti 70 oldal terjedelmi korláton belül. A dokumentumot a sablonnak megfelelő szerkezetben kell elektronikus. A HKFS-ban foglaltak határozzák meg a Helyi Akciócsoportok munkáját azáltal, hogy definiálják: a célterületen használt módszereket, amely által a közösségi bevonás és közösségi, kulturális jellegű fejlesztések megvalósulnak, az adott település adottságainak és szükségleteinek leginkább megfelelő, a helyi szereplők érdemi bevonásán alapuló fejlesztési irányokat és tartalmi kereteket; a HKFS megvalósításához szükséges és alkalmas munkaszervezeti kapacitásokat; a fejlesztési elképzelések segítésének, a kérelmek értékelésének és kiválasztásának módját, a partnerség működtetését és a kommunikációt meghatározó működési módokat. A HKFS kialakításánál az alábbi vezérelveket javasolt figyelembe venni: Közösségekkel, helyi szereplőkkel együtt tervez: a célterületen található közösségi színtereken, a lakosok és közösségeik legszélesebb körét, továbbá a kulturális intézményeket és a kultúrával foglalkozó szakembereket bevonva, közösségi tervezési módszert használ, ezen belül külön erőfeszítéseket tesz a társadalmilag kirekesztett, illetve a legnagyobb szükségben élő csoportok bevonására; Részvételen alapuló: A stratégia befogadó, a helyi igényekre, elképzelésekre épít, amelyhez bizonyított a település szereplőinek, közösségeinek és vállalkozásainak hozzájárulása és támogatása; 2 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 5

6 Kapcsolatokat teremt a projektek, a beavatkozásokért felelős intézmények és a célzott kedvezményezettek és közösségek között, és egy olyan átlátható, követhető tervezésidöntéshozatali folyamatot hoz létre (beleértve a HKFS értékelését, monitorozását), amelyet a települési szereplők a magukénak éreznek, és mindezek mellett elkötelezi őket a stratégia megvalósításában való részvételre, valamint további erőforrásokat von be általuk; Integrált, vagyis a helyi szereplők által beazonosított szükségletekre adható megoldásokat úgy koordinálja, hogy közben figyelembe veszi a meglévő egyéb települési, nemzeti vagy EU-s programokat és beavatkozásokat; Egymásra építi a meglévő és a HKFS eredményeként létrejövő közösségi, kulturális kapacitásokat, egyértelmű, hogy miként jön létre azok szinergiája; Következetesen épít a település erőforrásaira, speciális adottságaira, a meglévő készségekre és a beazonosított külső lehetőségekre, miközben új megoldások alkalmazását teszi lehetővé a gyengeségek és veszélyek csökkentése érdekében; Reális: A céljai egyértelműek, mérhetők, a felvázolt cselekvési terve logikus és megvalósítható; Fenntartható: a HKFS megvalósítása keretében nem valósul meg olyan infrastrukturális fejlesztés, szakmai program, amelynek működtetése hosszú távon nem biztosít, illetve amelynek nincs hosszú távú társadalom- és gazdaságfejlesztési hatása. 1. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A helyi tervezési folyamatban biztosítani kell a nyitottság, befogadó hozzáállás és az ágazatköziség elvének érvényesülését. Ebben a fejezetben a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamatát kell kifejteni az alábbi kérdések mentén: 1. Milyen módon biztosított a tervezési folyamat átláthatósága (tájékoztatás) és nyitottsága (bárki csatlakozhat)? Hogyan biztosított a párbeszéd a település szereplőivel (információáramlás)? 2. A közösség bevonása érdekében végzett tevékenységek bemutatása: Milyen módon és a folyamat mely pontjain történik az érintettek megszólítása és a közös munka? Milyen eszközöket, fórumokat alkalmaznak a bevonásra és a részvétel fenntartására (pl. tervezést koordináló csoport, munkacsoportok, fórumok, fókuszcsoportok, projektgyűjtő adatlapok, kérdőívek)? Hogyan valósult meg a nehezen elérhető közösségek bevonása a tervezésbe (pl. hátrányos helyzetű csoportok, kevésbé mobil közösségek)? Hogyan valósul meg az ágazatköziség elve? 3. Kik vesznek részt a tervezésben, milyen formában és milyen feladatokat/szerepeket töltenek be a folyamatban? Indokolják az összetételt. 4. Várhatóan mit eredményezett a közösség részvétele? Milyen megállapításokkal, javaslatokkal járultak hozzá a tervek szerint az érintettek a stratégia kialakításához? Ezek hogyan épültek be a stratégiába? 6

7 5. A közösség részvételét alátámasztó események (fórumok, műhelymunkák, fogadónapok) listája 3 (az esemény megnevezése, helyszíne, időpontja, a résztvevők létszáma, eredmény), egyéb dokumentumok rövid összegzése (pl. kérdőívek, projekt adatlapok). A stratégia értékelésének egyik kulcsszempontja annak közösségi beágyazottsága, támogatottsága. Ezt a beágyazottságot úgy érhetjük el, ha a tervezés az érintett helyi szereplők bevonásával történik. A közösségi bevonás sikerét növeli, ha már a tervezés korai szakaszában megkezdődik, éppen ezért az első feladatok egyike a település aktív majd később segítségükkel a kevésbé aktív szereplőinek azonosítása, megszólítása, majd velük együtt a közös munka folyamatának megtervezése az adott körülmények (tervezési terület nagysága, korábbi tervezési-együttműködési tapasztalatok, a tervezésre fordítható idő és egyéb erőforrások kerete stb.) figyelembe vételével. Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési stratégia kialakítása és a HKFS sablon szerinti megírása egy folyamat két különböző stádiuma, más szóval a tervezés és a terv leírása két különböző dolog. A HKFS sablon szerinti megírását tehát megelőzi a helyzetfeltárás és a tartalom kialakítása az érintett helyi szereplőkkel való együttműködésben. Fontos azonban biztosítani, hogy a közösen kialakított terv leírt változatát a tervezésben részt vevők is megismerhessék, azaz azt annak véglegesítését követően fontos nyilvánossá tenni. A közös munka lehetséges lépéseit mutatja a következő ábra. 1. ábra: A HKFS tervezés lehetséges lépései A stratégia tartalmi hatókörének kialakítása A település szükségleteinek, erőforrásainak, lehetőségeinek számbavétele a helyzetfeltárásban részletezett tématerületek vonatkozásában. Jövőkép kialakítása a tervezés korai szakaszában egy közösen kialakított jövőkép és a hozzá kapcsolódó specifikus célok meghatározhatják a stratégia irányát, a bevonandó partnerek körét, segíthet kreatív és innovatív ötletek felszínre kerülésében. A helyzetfeltárásban szereplő szükségletekkel és a lehetőségekkel összefüggő fejlesztési ötletek összegyűjtése. A tartalom strukturálása: az elemzés eredményeinek, az összegyűjtött ötleteknek célokká, beavatkozási területekké, programokká (műveletekké), indikátorokká, kiválasztási kritériumokká konvetrálása A HACS szervezeti és működési kereteinek kialakítása. A települési szereplők bevonásával kapcsolatos lehetőségeket és javaslatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3 A HKFS-ben listázott események dokumentumait (meghívó, jelenléti ív, emlékeztető, fotó) és az egyéb dokumentumok (pl. kérdőívek, projekt adatlapok) a helyszínen rendelkezésre kell álljanak. 7

8 SZEMPONTOK ÉS TIPPEK: A közösség bevonásánál a praktikusság és szükségszerűség érdekében érdemes figyelembe venni az alábbiakat o A részvételi lépcső magasabb szintjén általában nem a nagy létszámú rendezvények alkalmasak, hanem a kisebb, tematikus, irányított megbeszélések, munkacsoportok, felelősökkel, kiosztott feladatokkal. Fontos a résztvevők számára a visszajelzés! o Operatív szintű megbeszélésekhez csak a szükséges embereket hívjuk meg (valóban érintettek)! o Nem minden projekt alkalmas a mozgósításra és nem minden projekthez van erre szükség. Ne vigyük túlzásba a műhelymunkákat vagy tegyük mindegyiket érdekfeszítővé (ráunnak, ha nincs benne elég tartalom, nem elég izgalmas)! o A résztvevők/célcsoport megértési szintjének megfelelő mennyiségű és formájú információ átadására szorítkozzunk, különben elveszik a lényeg! o A közösen kialakított tervet egy szűkebb csapat formálja leírt változattá, a tervezés folyamán azonban kerüljön kiválasztásra pár fő, aki a véglegesítés előtt áttekinti azt, így biztosítva, hogy lényeges elem ne vesszen el. Mindezek mellett figyelni kell a kapacitások és a megértés folyamatos fejlesztésére 2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása Amennyiben nem a település teljes közigazgatási határon belül elterülő területe alkotja az akcióterületet, utcákkal le kell határolni azt a városi akcióterületet, amelyen a fejlesztések megvalósulnak, amely terület lakossága a CLLD eszköz megvalósításában való részvétel jogosultságát adja, és egyben elsődleges célcsoportja lesz a fejlesztésnek, illetve ebben a fejezetben szükséges bemutatni a településmagtól elkülönülő, de a település belterületét jelentő, az akcióterület részét képező településrész(ek) kapcsolati rendszerét a településközponttal. Adják meg az akcióterület népességét lehetőség szerint a KSH évi helységnévkönyve alapján, de az igazolás történhet egyéb, önkormányzat, vagy más közigazgatási szerv által nyilvántartott adatbázis alapján is. Szükséges az akcióterület térképi bemutatása is a dokumentumban vagy a dokumentum mellékleteként. Összegezzék és indokolják a területi lehatárolást az alábbi szempontok mentén: 1. földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők; 2. korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek; 3. az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása a stratégia céljainak megvalósításához; 4. személyes interakciókat lehetővé tevő helyi karakter. A fenti helyzetfeltáráshoz használható a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) Megalapozó Tanulmánya amennyiben az már elkészült. A HKFS-nek be kell mutatnia, hogy a HACS akcióterülete (terület és lakosság) megfelelő egy partnerségen, a helyi közösség részvételén alapuló stratégia megvalósításához. Megfelelőség alatt 8

9 értendő, hogy biztosítható-e a fentiekben említett elvek közül különösen a részvétel és az átláthatóság elve. A HKFS által lefedett területet és lakosságszámot a TOP forrásra jogosult települések (a TOP alapján a 10 ezer fölötti lakónépességű városok 4 ) lakosai alkotják. A lakosságszám alapján jogosult település közigazgatási határán belül kijelölt akcióterület pedig legalább , legfeljebb 150 ezer fő lakosságszámú terület lehet. Az alábbiakban néhány gyakorlati megfontolás olvasható az akcióterület indoklásához. Koherencia. Egy terület összetartozása indokolható lehet földrajzi/fizikai, gazdasági, társadalmi és kulturális alapon. A koherencia bizonyítása több oldalról lehetséges. A legkézenfekvőbb térképen bemutatni a településre jellemző topográfiai viszonyokat, településszerkezetet és elérhetőséget, és ebben kiemelni, hogy mitől összefüggő egység az akcióterület. A területi koherencia igazolható társadalmi, természeti, kulturális vagy gazdasági kapcsolatokkal (pl. gazdasági tevékenységek koncentrációja, munkába járás vagy szolgáltatási vonzáskörzetek, meglévő munkaerő-piaci kapcsolatok, korábban megvalósított közös projektek során felhalmozott tapasztalatok és bizalom), közös jellemzőkkel (pl. közös történelmi, kulturális vagy nemzetiségen alapuló örökség, közös települési identitás, odatartozás) vagy éppen a hasonló helyzettel, szükségletekkel (pl. szolgáltatásellátás problémái, közös társadalmi ügyek, problémák). Méret: Be kell tudni mutatni, hogy az akcióterület elég nagy ahhoz, hogy elegendő kritikus tömeget biztosítson az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások vonatkozásában egy életképes fejlesztési stratégia megvalósításához, másodszor, elég kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a helyi interakciókat (Forrás: Európai Bizottság (2013): CLLD útmutató 5 ). A CLLD-ben a lokális karakter tulajdonképpen annak biztosítéka, hogy az akcióterület léptéke és a helyi akciócsoport területi szervezeti egységeinek kombinációja lehetővé teszik a helyi, személyes interakciókat, az összetartás és közös térségi identitás érvényesülését, ami egy valóban alulról építkező fejlesztési programhoz nélkülözhetetlen. Más szavakkal: az akcióterület méretének és a HACS szervezeti felépítésének együttesen biztosítania kell, hogy az akcióterület ne degradálódjon olyan szimpla tervezési egységgé, ahol megvalósíthatatlanná válik a helyi lakosság bevonása a közös munkába, döntéshozásba. 3. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 3.1 Helyzetfeltárás Ebben az alfejezetben foglalják össze az akcióterületnek a HKFS szempontjából lényeges jellemzőit! Az alábbi vázlatpontok a javasolt tématerületeket tartalmazzák. Nem szükséges igazodni a vázlatpontokhoz, illetve a teljesség sem követelmény. A település és a HKFS szempontjából releváns 4 a KSH évi helységnévkönyve alapján 5 Európai Bizottság (2013): Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Foglalkoztatási, Tengerügyi és Halászati, valamint Regionális Politika Főigazgatóságának közös útmutatója a közösségvezérelt helyi fejlesztésekről az Európai Strukturális és Beruházási Alapok vonatkozásában 9

10 tématerületekre készítsék el a feltáró részt. A fejezet elkészítéséhez használható az ITS Megalapozó vizsgálata. 1. Térszerkezet specifikumai (pl. potenciális fejlesztési centrumok, leértékelődő területek, felértékelődő területek, elérhetőség); 2. Környezeti adottságok (pl. természeti erőforrások/értékek, táji értékek, épített környezet értékei, környezeti problémák); 3. Kulturális erőforrások: (pl. hagyományok, kulturális örökség, humán erőforrás, tudás, kulturális intézmény- és szervezetrendszer, kulturális programok); 4. Közszolgáltatások: az önkormányzat és egyéb szereplők által fenntartott, működtetett humán közszolgáltatások, azaz a kulturális mellett különösen a köznevelési, szociális, felzárkózási célú, egészségügyi és ifjúsági helyzete (biztosított és hiányzó közszolgáltatások, azokhoz való hozzáférés, a különböző ágazatokba tartozó közszolgáltatások közötti kapcsolat, együttműködés); 5. A társadalom állapota: közösségek állapota, civil szervezetek, közösségek, az adott terület közösségének, illetve a társadalom működését szolgáló szerveződések helyzete, közösségi terek, életminőség, társadalmi befogadás, depriváció és hátrányos helyzet, marginalitás, képzettség, egészségügyi helyzet, lakhatás, közbiztonsági kockázatok, jövedelmi helyzet, demográfiai helyzet (létszám, koreloszlás, vándorlási különbözet); 6. A gazdaság helyzete: a gazdasági szereplők helyzetének és a gazdasági mechanizmusok és potenciál bemutatása (pl. innovációs potenciál, innovációra való hajlandóság, foglalkoztatás szerkezete, munkaerő felkészültsége, munkanélküliség szerkezete, főbb kereskedelmi kapcsolatok és piaci lehetőségek, finanszírozási korlátok, együttműködési képesség, vállalkozási szerkezet). Ahol lehetséges a változásokat, trendeket és az átlagtól való eltéréseket mutassák be! Fókuszáljanak a rendelkezésre álló helyi erőforrásokra és az esetleges hiányokra, akadályokra. A helyzetfeltáró rész megállapításai, a település jellemzőinek tömör összefoglalása képezi a SWOT elemzésnek, a szükségletek azonosításának és magának a stratégiának az alapját. A helyzetfeltárásnak a HKFS vonatkozásában lényeges települési adottságokat, sajátosságokat, kihívásokat és lehetőségeket kell azonosítani és az elemző részben elemezni. A fenti dőlt betűs rész tartalmazza a tématerületek egyfajta bontását, amitől el lehet térni. A helyzetfeltárásban emeljék ki az akcióterületre vonatkozó különbözőségeket, specifikumokat, kulcsfontosságú ügyeket/problémákat, amelyek a stratégia szempontjából relevánsak (amelyekre a beavatkozásokat alapozzák). A helyzetfeltárás kiindulhat az ITS-ből, melynek helyzetleíró megállapításait az adott akcióterületre vetítve kell tovább finomítani, amennyiben az akcióterület szűkebb, mint a város közigazgatási területe. A fókuszáló feltáró beszélgetések során körvonalazódik a stratégiaalkotáshoz szükséges adat- és információigény. A szükséges adatok esetében érdemes először azt megvizsgálni a helyben létező adatbázisokat (pl. önkormányzat, munkaügyi hivatal, művelődési intézmények) vagy amennyiben létezik, a települést érintő kutatásokat. További adatigény esetén meg kell határozni az adatfelvétel módját (mintavételes adatfelvétel, interjú, kérdőív, fókuszcsoport stb.). Szinte minden településen megvalósultak más fejlesztési alapokból finanszírozott programok, projektek, amelyek közül sokakról készültek kutatások, elemzések, illetve szerencsés esetben 10

11 megtalálhatók a településben azok a helyi szakemberek, akik aktív részesei (voltak) a megvalósításnak. Az ő tapasztalataik egyrészt olyan terepi információkat nyújthatnak, amelyek hozzájárulnak a HKFS települési szükségletekre érzékenyebb, reálisabb tervezéséhez, másrészt az így megkérdezett emberek, intézmények fontos emberi erőforrásaivá válhatnak a következő időszak partnerségének. A HKFS-ben az így feltárt információk strukturált összegzését szerepeltessék olyan módon, hogy abból levezethetők legyenek az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek, valamint beazonosíthatók legyenek a HKFS szempontjából releváns szükségletek. 3.2 A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások Ebben a fejezetben a várost érintő tervek (amennyiben a település rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával annak vizsgálata kötelező), programok, szolgáltatások és a HKFS összefüggéseit összegezzék az alábbi szempontok szerint: 1. Külső koherencia, kiegészítő jelleg: A tervi előzmények vizsgálatának lényeges része a as Operatív Programok HACS/HKFS szempontjából fontos beavatkozási területeinek azonosítása (melyek azok a beavatkozási területek/műveletek, amelyekre vagy a HACS szándékozik helyi felhívást készíteni, vagy segíti a helyi szereplőket forráshoz jutni); 2. A HKFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési vagy egyéb területi szinten megfogalmazott fejlesztési prioritások/beavatkozási területek/projektek, amelyek befolyásolják a HKFS tartalmát (pl. megyei területfejlesztési koncepciók, megyei területfejlesztési programok, Integrált Településfejlesztési Stratégiák, települési esélyegyenlőségi tervek stb.) 3. A HKFS tartalmát befolyásoló, a település gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató programok, szolgáltatások (pl. TDM, Natúrpark, Foglalkoztatási Paktum, stb.) és a HKFS összefüggései. Hogyan érvényesül a kiegészítő jelleg, a koordináció, melyek azok a hiányok, amire a HKFS reagálni tud. 4. Tekintettel a HKFS közösségi, kulturális tartalmára a település muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 77. szakasza szerinti közművelődési rendelete. (A HKFS eredményei fenntarthatóságának egyik eszköze lehet, hogy a közművelődési rendelet módosításával a közművelődési célok, folyamatok és az azok megvalósításáért felelős szereplők együttműködésének rendszere rögzítésre kerül a rendeletben.) Javasolt összegyűjteni és elemezni a települést érintő tervi előzményeket és fejlesztési dokumentumokat. Ennek ismerete a tervezéshez szükséges információk begyűjtésén kívül a HKFS külső koherenciáját, kiegészítő jellegét is erősíti. Az összegyűjtött tervi előzmények, fejlesztési dokumentumok rendszerezett összegzéseit javasolt bemutatni a tervezési műhelymunkákon. A fentiek mellett kiemelten fontos, hogy a HKFS tartalmát össze kell hangolni a megyei / megyei jogú városi integrált területi programmal, a város ITS-ével, a TOP egyéb konstrukcióiból, valamint az egyéb ágazati programokból az adott településen megvalósuló, hasonló témájú fejlesztéseivel. A CLLD eredeti fejlesztéspolitikai küldetésének figyelembevételével amely az ESB alapok (EMVA, ERFA, ESZA, ETHA) forrásainak térségi közösségi felhasználását célozza célszerű a területileg egymást kiegészítő TOP CLLD és LEADER helyi akciócsoportok egyeztetését, együttműködését is megszervezni, 11

12 a stratégia cselekvési tervében szerepeltetni, ütemezni. Az összehangolás célja, hogy lehetőleg ne maradjon ki fejlesztendő terület, valamint hogy a stratégia tervezés minél nagyobb területre terjedjen ki. Javasolt a fent említett dokumentumokat egy helyen online elérhetővé tenni. Ezzel is biztosítható, hogy a közösségi tervezés folyamatába bevont szereplők rendelkezzenek a részvételüket eredményessé tevő információkkal. 3.3 SWOT A SWOT elemzésbe építsék be a területre vonatkozó helyzetfeltárás, tervelőzmények, adatelemzések tanulságait, a közösségi tervezés során nyert információkat, valamint bármely egyéb szakértői tudást, helyi hozzájárulást. Az elemzésben szereplő pontokat egyértelműen be kell tudni azonosítani a helyzetfeltárásban. A helyzetfeltárást követő, a helyzet további, az egyes helyi szereplők szubjektív nézőpontjait is figyelembe vevő elemzése tipikusan közösségi feladat. A KSK rendelet a szükségletek összeírását és elemzését, valamint egy SWOT-elemzés elkészítését várja el a HKFS tervezése során. A SWOT-elemzés módszere alkalmas arra, hogy a helyzetfeltárásban bemutatottakat összefoglalja, és rendszerezze. Ezért kifejezetten alkalmas a helyzetfeltáró munkaszakasz záró szakaszában a megállapítások bemutatására, és egy workshop keretében történő megvitatására. A SWOT analízisben nem lehetnek olyan tényezők, amelyek a helyzetfeltárás leíró részében nem kerültek már bemutatására. Ennek biztosítása érdekében, amennyiben a workshopon elhangzottak alapján a SWOT analízisben újabb tényezők jelennek meg vagy azok átrendeződnek, a helyzetfeltáró munkarészt felül kell vizsgálni, ki kell egészíteni. Az analízis mind kvalitatív mind pedig számszerűsített elemeket (ideális esetben azokat a mutatókat, amelyeknek a változását később mérni lehet) tartalmazhat. A SWOT köti össze a feltárt tényeket, a közösség véleményével és a javasolt stratégiával. SZEMPONTOK ÉS TIPPEK: SWOT-elemzés A SWOT elemzés elkészítése három fő lépésből áll: Az első a belső erősségek és gyengeségek, valamint a külső lehetőségek és veszélyek összegyűjtése, strukturálása. A második lépés ezek elemzése, a harmadik pedig erre az elemzésre épülő stratégia kialakítása. A SWOT elemzés első lépése, hogy a meghatározott tématerületekre (minimálisan: társadalom, gazdaság, környezet, közszolgáltatások) összeállítjuk a belső erősségek/gyengeségek, valamint a külső lehetőségek/veszélyek listáját, felhasználva valamennyi adatforrást, ide értve a közösségi tervezési folyamatban részt vevők objektív statisztikai adatoktól független szubjektív tapasztalatait, meglátásait. Ezzel az eszköz segít egységes keretbe foglalni mind a statisztikai adatok tényszerű helyzetképét, mind a helyi szereplőktől származó információkat és szubjektív véleményeket, mind a települési szakpolitikák megállapításait. Milyen jellemzők kerülnek a táblázatba? o meghatározó, a vizsgált terület (természet, társadalom, gazdaság, közszolgáltatások, stb.) szempontjából karakteres, sajátos tényezők; o ha az adott tulajdonság/folyamat/jellemző állapotának, változásának, fejlődésének iránya és jelentősége azt indokolttá teszi; o csak akkor, ha az adott tényező valódi erőforrást vagy megoldandó problémát jelent. 12

13 Fontos módszertani elvárás a SWOT analízis során a külső és belső tényezők megkülönböztetése. Belső tényezők azok, amelyek a HACS által a HKFS kertében és időtávjában befolyásolhatók, míg külső tényezők azok, melyeket a HACS a HKFS keretében nem tud befolyásolni. A kedvevő belső tényezők az Erősségek, míg a kedvezőtlen belső tényezők a Gyengeségek. A kedvező külső tényezőket Lehetőségek -nek, a kedvezőtleneket Veszélyeknek nevezzük. Tehát SWOT analízisben használt Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Veszélyek kifejezések jelentésükben kicsit eltérnek a köznapi használattól. Amennyiben a fenti módszertani elvárásoknak megfelelően kerül összeállításra a SWOT analízis a stratégiai célok és eszközök meghatározása valóban a helyzetfeltárásban tett megállapításokra épülhetnek. A HACS az Erősségeket erőforrásként használhatja a Gyengeségek leküzdésében, mely törekvéseket kívülről támogatják a Lehetőségek és gátolják a Veszélyek. Az is előfordulhat, hogy egy tényező egyszerre több helyen is megjelenik a SWOT-ban például azért mert eltérő célcsoportok ugyanazt a tényezőt eltérően értékelik (pl. egy zenés szórakozóhelyet a fiatalok erősségként, míg a környéken lakó pihenni vágyók gyengeségként értékelik). Módszertanilag megengedhető, hogy egy tényező több helyen is szerepeljen, azonban az analízis leíró részében ezt indokolni szükséges. A mátrixból stratégiai szempontból négyféle kimenetet, négy különböző stratégiai hozzáállást reprezentáló célokat, támogatandó fejlesztési területeket tudunk leszűrni: 2. ábra: SWOT mátrix BELSŐ ERŐSSÉGK BELSŐ GYNSGK KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK KÜLSŐ VESZÉLYEK Offenzív stratégiák Hogyan tudjuk kihasználni a lehetőségeket az erősségeink által? Hogyan kell használnunk az erősségeinket, hogy kihasználhassuk a lehetőségekt? Védekező stratégiák Hogyan tudjuk az erősségeink jó használatával megvédeni magunkat a veszélyektől? Fejlesztő stratégiák Hogyan tudjuk fejleszteni a gyengeségeinket a lehetőségek kihasználása érdekében? A lehetőségek kihasználásával hogyan tudjuk ellensúlyozni a gyengeségeinket? Elkerülő stratégiák Hogyan tudjuk elkerülni a veszélyeket azokon a területeken, ahol gyengék vagyunk? Bár a klasszikus stratégia tervezési módszertanok egyenlően fontosnak tartják az erősségek, lehetőségek kiaknázását, a veszélyek kezelését, illetve a gyengeségek feloldását, az EU-s támogatási programok elsősorban az un. piaci kudarcok kezelésére jöttek létre. Ennek megfelelően elsősorban az támogatható, ha a tervezett beavatkozás olyan problémákat old fel, amelyeket más módon nem lehet, illetve ott tervez beavatkozást, ahol ezzel a probléma gyökere kezelhető. Ezért a település gyengeségeinek feltárása fontos szerepet kap a stratégia tervezés során. Arra kell törekedni, hogy a helyzetfelmérés során definiált gyengeségek/problémák közötti kapcsolatokat megértsük, ugyanis a problémák teljes körű megértésével lehet esélyünk valós megoldásokat tervezni. Ennek érdekében fontos, hogy meg tudjuk határozni a problémák gyökerét, elkerülve a tüneteket kezelő 13

14 látszatmegoldásokat. Ehhez a problémák közötti ok-okozati kapcsolatok megértése szükséges, amelynek egyik jól használható közösségi tervezési eszköze a problémafa 6 ábrázolás. 3.4 Fejlesztési szükségletek azonosítása Ebben a fejezetben a helyzetfeltárásra és a SWOT elemzés eredményeire (a SWOT-mátrixból kiolvasható offenzív, fejlesztő, védekező, elkerülő stratégiákra) alapozva határozzák meg azokat a fejlesztési szükségleteket, amelyekre vonatkozóan beavatkozásokat terveznek a HKFS keretében! Ezeknek a beavatkozásoknak a pénzügyi forrása lehet a TOP konstrukciója, ugyanakkor javasolt megjeleníteni azokat a szükségleteket is, amelyekre más intézkedéséből, vagy más program forrásából terveznek kapcsolódó fejlesztéseket. Csak azokat a szükségleteket említsék, amelyek befolyásolják a HKFS-t, vagyis ha a feltárt hiányra beavatkozást is terveznek. Egy-egy szükségletet néhány mondatban foglaljanak össze! A szükséglet egyfajta hiány, különbség aközött ami van és aminek lennie kellene. A szükségletek feltárása és megvitatása során érdemes azonosítani a hiány okait és arra reflektálni a beavatkozások tervezésénél. A beavatkozások alatt értjük az egyes helyi felhívásokat, műveleteket, amelyeket a HACS dolgoz ki a stratégiával összhangban, valamint azokat a fejlesztéseket, ún. kulcsprojekteket, amelyek a stratégia céljaival, elvárt eredményeivel közvetlen összefüggésben vannak, a stratégiában akár nevesített módon megjelennek, alternatíva nélküliek, azaz nincs a településen olyan más fejlesztési lehetőség a kulcsprojekt tárgyán kívül (infrastruktúra, program, stb.), amely versenyhelyzetet teremtene a támogatás felhasználásában. A stratégiával szemben alapkövetelmény, hogy a TOP ERFA és ESZA forrásait egyaránt hasznosítsa az igényelt támogatásra vonatkozó költségvetésen belül 2:1 arányban (azaz a költségvetés kétharmada ERFA, egyharmada ESZA forrás kell legyen.). Ebből következően a HACS a stratégia céljai elérése érdekében terveznie kell mindkét alap forrásaira beavatkozást (műveleteket, azaz meg kell jelentetnie helyi felhívásokat). A két alap ugyanakkor különböző tevékenységek finanszírozását teszi lehetővé, ezért a HACS-nak körültekintően kell eljárnia a helyi felhívások összeállítása során. ERFA források terhére infrastrukturális beruházások támogathatóak, ESZA források pedig elsősorban oktatási, képzési, szemléletformáló, ún. soft tevékenységek megvalósítására használhatóak. 4. A stratégia jövőképe Fogalmazzák meg lehetőleg egy mondatban a hosszú távú jövőképet, amelyet a stratégia megvalósításával kívánnak elérni. A jövőképet szükséges a helyzetértékelésben azonosított problémák alapján átfogó, valamint azokat részletező specifikus célokra bontani. Ezen felül a fentiek alapján mindenképp kerüljön megfogalmazásra legalább arra vonatkozóan részcél, hogy középtávon milyennek szeretnék látni az akcióterületet, a partnerséget? A térségi tervezési gyakorlat egyik jellemző hibája, hogy a tervből semmilyen fejlesztési lehetőséget nem akar kizárni, ezért gyakorlatilag válogatás nélkül felsorol minden fejlesztendő területet. Ennek elkerülésére meg kell határozni egy olyan értékrendet, jövőképet, amely mentén prioritásokat és 6 A problémafa és célfa készítésről részletesebben a Területfejlesztési füzetek (1) Segédlet a közösségi tervezéshez c. kötetben olvashat 14

15 célokat lehet felállítani. A (mind anyagi, mind emberi értelemben) véges erőforrások legjobb felhasználásához elengedhetetlen a stratégia egyértelmű fókuszainak azonosítása. SZEMPONTOK ÉS TIPPEK: Jövőképkészítés A tervezés egyik kihívása a mindennapi égető problémáinktól, szükségleteinktől való elszakadás. Önkéntelenül is ezekre akarunk megoldásokat találni, ezért nem tekintünk a jövőbe, nem vázolunk fel egy olyan átfogó képet, víziót, amelynek elérésére törekedni szeretnénk. A jövőkép alkotás során az érintettek nyilatkoznak arról, hogy vágyaiknak, szükségleteiknek megfelelően milyen jövő elérésére törekednének. Az érintettek által meghatározott közös, konszenzusos elemek alkotják a tervezés fő irányát, céljait, a további egyéni elképzelések pedig árnyalják a képet. A jövőkép tervezés kulcsa a megfelelő kérdésfeltevés: milyennek szeretnénk látni a városunkat, városrészünket 20 év múlva? Ezen felül fontos, hogy a CLLD program zárásának idejére is megfogalmazásra kerüljön részcélként ugyanez annak érdekében, hogy az eredmények az Operatív Program végrehajtása szempontjából is vizsgálatra kerüljenek. A kérdéseket közösen, vagy kisebb csoportokban folyó munka keretében válaszolhatjuk meg. Az eredményeket összesítve kapjuk meg a konszenzusos jövőképet, illetve az esetlegesen ellentmondásban lévő javaslatokat, célokat. Fontos, hogy erről a közösség visszajelzést kapjon, tisztázzuk az ellentmondásokat, hiszen a cél az, hogy minden érintett számára elfogadható, közös jövőképet fogalmazzunk meg. Ha eljutottunk idáig, törekedjünk arra, hogy a közös jövőképet egy tömör és frappáns mondattá, egyfajta szlogenné is sűrítsük, ugyanakkor a részletek is legyenek mindenki számára egyértelműek és világosak. Az így kialakított jövőkép fontos kapocs a közösségi tervezési folyamatban, hiszen ez biztosítja, hogy a különböző ágazatokat képviselő, kisebb csoportokban is tervező szereplők azonos irányba tolják a szekeret, vagyis egy koherens, belső ellentmondásoktól mentes stratégia alapjait fektetik le. 5. A stratégia célhierarchiája Ebben a fejezetben fogalmazzák meg azt, hogy MIT kívánnak MEGVÁLTOZTATNI, ELÉRNI a stratégia megvalósítása által és ábrázolják az alább megadott szerkezetben. Olyan célokat fogalmazzanak meg, amelyek megvalósulásához a HKFS-ek valóban hozzá tudnak járulni. A célok száma ne legyen túl sok, maradjon kezelhető (4-5 cél javasolt). A specifikus célok mellé válasszanak az adott cél megvalósulását mérő eredménymutató(ka)t. Figyeljenek arra, hogy itt ne kimeneti mutatókat (pl. támogatott kérelmek száma) határozzanak meg, mert ezeket a műveleteknél (amelyekre adott esetben helyi felhívást jelentetnek meg) kell számszerűsíteni. Mivel a stratégiának alapvetően szolgálnia kell a TOP céljainak megvalósulását, ezért a TOP-ban szereplő alábbi kimeneti mutatók alkalmazása kötelező: 1. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztési stratégiával érintett települések lakosságszáma (fő) 2. A kormányzati, önkormányzati, ill. társadalmi partnerek vagy nem önkormányzati szervezetek által a HFS (HKFS) keretében tervezett és végrehajtott programok száma (db) Az eredmény indikátorok célértékeinek arányban kell lenniük a stratégia forráskeretével és a korábban meghatározott fókuszaival.(az indikátorokról, azok összefüggésiről a 2. számú mellékletben olvashat.) 15

16 A specifikus célokhoz rendeljék hozzá azokat a beavatkozási területeket/műveleteket, amelyek leginkább hozzájárulnak az adott specifikus cél megvalósulásához. A szöveges részben indokolják röviden, hogy miért ezeket a célokat választották, vagyis azt, hogy hogyan kapcsolódnak a választott célok a helyzetfeltárás, SWOT és a szükségletfeltárás megállapításaihoz. Fontos, hogy a célok rangsorolása, kiválasztása a helyzetelemzés és a konzultációs folyamat tényein alapuljon és annak keretében valósuljon meg. Meg kell különböztetni a célt (mit kívánunk elérni, megváltoztatni) az eszköztől (milyen tevékenységekkel, hogyan kívánjuk a célt elérni). Egy-egy cél adott esetben több eszközzel is elérhető. A célokhoz rendelhető eszközök, tevékenységek megtervezése a következő fejezetben részletezett cselekvési terv részét képezi. A célok beazonosításakor fontos, hogy ezeket a szükségletekkel és a lehetőségekkel párban kezeljük, és elsősorban a reális, megvalósítható célokra fókuszáljunk. Használhatjuk az angol mozaikszó alapján elnevezett SMART megközelítést, ami azt jelenti, hogy céljaink legyenek specifikusak, azaz kellően konkrétak, mérhetőek, elérhetőek, vagyis reálisak, relevánsak, tehát egyértelműen kapcsolódjanak a tervezés során feltárt helyzetek, szükségletek valamelyikéhez és legyenek hatással arra és időben behatárolhatóak. Kiegészítő jelleg és szinergia: Nagyon lényeges, hogy a HKFS azokra a területekre fektesse a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a hasznosulás, és amelyekre más támogatási források nem, vagy nem a kitűzött célnak megfelelően vehetők igénybe. Itt kell tehát megjeleníteni azt a fókuszálást, amely szerint az átfogó és specifikus célok megvalósítását szolgáló eszközök (műveletek, helyi felhívások) tekintetében figyelembe vélve a TOP felhívás támogatható tevékenységeit hangsúlyozásra kerülnek a kulturális, közösségi fejlesztéseket. Ennek érdekében a HACS pontosan határozza meg a HKFS pozícióját, céljait és lehetőséget a támogatási környezetben. A maximális szinergia és kiegészítő jelleg érdekében a HKFS térjen ki olyan kapcsolódó fejlesztési célokra is, amelyekre más alapból kíván támogatást szerezni. Fontos, hogy ezt jelezze az adott fejlesztési irány bemutatásánál. A HKFS kidolgozása során érdemes tehát feltérképezni a többi támogatási alap prioritásait, céljait, beavatkozási területeit. Nem szabad továbbá szem elől téveszteni az egymásra épülés elvét, azaz a már meglévő közszolgáltatásokat, programokat. Elkerülendő ugyanis párhuzamos fejlesztések kialakulása, azaz pl. abban az esetben, ha valamely közszolgáltatás, program kapcsán a helyzetfeltárás hiányosságokat állapít meg, akkor inkább az adott közszolgáltatás, program fejlesztésére, mintsem egy, azzal párhuzamos kialakítására kell törekedni. 16

17 Nem fonts FONTOS SZEMPONTOK ÉS TIPPEK: A célok meghatározásának módja Hogyan állítsunk fontossági sorrendet a célok között? Mi alapján vethetünk el egyes célokat és fókuszálhatjuk a forrásokat másokra? Ez a stratégiai tervezés egyik legnehezebb kérdése. A fontossági sorrend felállítása lényeges eleme minden döntési folyamatnak, amelyet érdemes a közösség bevonásával elvégezni. A célok fontossági sorrendbe állításához a LEADER Eszköztár 7 két csoportos módszert említ ( szerencsekerék módszer és Stephen Covey időütemezés mátrix módszere), miközben jelzi, hogy a szakirodalomban számtalan erre alkalmas módszer fellelhető. Fontos adalék, hogy ezek a módszerek akkor működnek, ha a megfelelően megalapozott (felmérésekkel, elemzésekkel, az érintettek véleményének beépítésével) választható opciók már rendelkezésre állnak. SÜRGŐS Nem sürgős A szerencsekerék és az ehhez hasonló csoportos priorizálási módszerek lényege, hogy a mindenki számára jól látható, választható opciók mellé a csoport tagjai odahelyezik a szavazataikat. Minden csoporttag azonos számú szavazatot helyezhet el (ez általában kevesebb, mint a választható opciók száma). A szavazatokat jelző post-it-ek különböző színe a különböző érdekcsoportokat is jelölheti. Sürgős és fontos Sürgős, de nem fontos Fontos, de nem sürgős Nem sürgős és nem fontos Az időütemezés mátrix a sürgősség és a fontosság alapján állítja sorrendbe a célokat. A csoport tagjai közösen megvitatva helyezik el a célokat a mindenki által jól látható mátrixba. A célok témánként különböző színűek lehetnek. A tengelyek menti elhelyezés mutathatja a fontosság és sürgősségbeli különbségeket. Minden célhoz rögzítsünk a fejlesztések eredményét mérő indikátort. Olyan számszerű mutatót válasszunk, amely vagy elérhető valamilyen már létező adatbázisból (és ott valóban hozzáférhetünk), vagy saját erőforrásokkal megoldható (reális költséggel) a szükséges adatgyűjtés. Továbbá fontos, hogy mivel a stratégiában foglaltak részben európai uniós forrásokból valósulnak meg, így a kiválasztott mutatóknak összhangban kell lenniük az operatív programban meghatározott indikátorokkal, tehát alkalmazni szükséges azokat a stratégia releváns céljai és intézkedései vonatkozásában annak érdekében, hogy azokhoz az adatszolgáltatás biztosítva legyen. Ha lehet, kevés indikátort tervezzünk, mert az indikátorok mérése jelentős erőforrást igényel. Törekedjünk arra, hogy az indikátorok közvetlen kapcsolatban legyenek a fejlesztésekkel. Állapítsuk meg a kiinduló állapotban az indikátor értékét (bázisérték). Becsüljük meg az indikátor értékében a fejlesztés hatására bekövetkező változást (tervérték). Fontos, hogy reálisan és semmiképpen ne túlbecsülve határozzuk meg a célértéket. A megfelelő célérték meghatározását leginkább hasonló fejlesztések tanulmányozásával tudjuk megtenni. Annak érdekében, hogy a bázis és tervérték megfelelő módon kerüljön meghatározásra, valamint a végrehajtás során előálló tényértékek is pontosak legyenek fontos a használni kívánt indikátorok 7 LEADER Tool Kit: LEADER & Community Led Local Development (CLLD) Tools for rural stakeholders ( 17

18 módszertanának előzetes megfogalmazása. Az operatív programhoz kötődő mutatók esetében ezeknek alkalmazkodniuk kell a program szinten meghatározott módszertanokhoz. A mutatók számszerűsíthetők, ugyanakkor vannak olyan eredmények, amelyeknél a minőségi értékelés vagy a logikai feltételezések módszertanának alkalmazása válhat szükségessé. Az indikátorok meghatározásánál többféle információval kell rendelkeznünk. Tudnunk kell például hogyan gyűjthető az adott mutató (adatforrások, a gyűjtés módjának költség és időigénye, stb.), azt is tudnunk kell, hogy mire szeretnénk használni az adatot (pl. a döntéshozás segítése a HKFS módosításához, vagy a nyilvánosság felé szeretnénk prezentálni a program által elért eredményeket, a program hasznosságát), illetve ismernünk kell a program tartalmát, az egyes műveletek erősségeit és korlátait is. Az indikátorok típusait a 2. melléklet tartalmazza. A mutatók a célokhoz hasonlóan legyenek konkrétak, mérhetőek, költséghatékony módon beszerezhetők, a programra vonatkozók (relevánsak) és időben elérhetők (SMART). 6. Cselekvési terv A cselekvési terv tartalmazza a célok elérésének a módját. A cselekvési tervnek elegendő konkrétummal, részlettel kell szolgálnia ahhoz, hogy egyértelmű legyen: a szükségletekre épít, reális esély van a kitűzött változások elérésére, továbbá a partnerség keretében bevont szervezetek, lakosok rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, eljárásokkal, amelyek biztosítják a HKFS eredményes megvalósítását, ugyanakkor meg kell tartani bizonyos fokú rugalmasságot is, hogy reagálni tudjon az előre nem látott, vagy változó körülményekre. A cselekvési terv az a fejezet, ahol a legkonkrétabban megjelenik az a fókuszálás, amely szerint az átfogó és specifikus célok megvalósítását szolgáló eszközök (helyi felhívások) tekintetében figyelembe vélve a TOP felhívás támogatható tevékenységeit hangsúlyozásra kerülnek a kulturális, közösségi fejlesztések. 6.1 A beavatkozási területek/műveletek leírása Ez a fejezet tartalmazza, hogy milyen műveletekkel kívánják elérni a kitűzött célokat. Az egyes intézkedéseket az alábbi szerkezetben kérjük kifejteni: 1. A beavatkozási terület/művelet megnevezése: Tömör, egy mondatos megnevezés, amely kifejezi a beavatkozási terület/helyi felhívás tartalmát. Itt szükséges megadni a hazai illetve nemzetközi együttműködésekre tervezett műveleteket is, amelyekre nem jelentet meg a HACS felhívást. 2. Kulcsprojektek: az a kiemelt fejlesztés, amely a stratégia céljaival, elvárt eredményeivel közvetlen összefüggésben van, a stratégiában akár nevesített módon megjelenik, megvalósításának indokát tehát maga a stratégia tartalma adja. Alternatíva nélküli beavatkozás, amelyre akár maga a teljes stratégia is épül. Kulcsprojekt lehet pl. a közösség egyetértő támogatásával önkormányzati tulajdonon megvalósuló fejlesztés, amely közcéllal történik ugyan, de az önkormányzat vagyonát gyarapítja. Kulcsprojekt(ek) azonosítása a stratégiában csak lehetőség, nem kötelező. 18

19 3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került a művelet a HKFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá a művelet az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. 4. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit művelet megvalósításával el kívánunk érni. 5. A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben, összhangban a TOP felhívással. Itt kell meghatározni azokat a helyi felhívásokat és azok rövid tartalmát, főbb támogatható tevékenységeit, amelyeket felhívás formájában a HACS feltétlenül meg kíván hirdetni. 6. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Röviden vázolják a művelet, azaz a helyi felhívás kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik a művelet más alapból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Vázolják továbbá, hogy a nem fejlesztési forrásból (pl. központi költségvetési támogatásból, az önkormányzatok normatív finanszírozás keretében támogatott, egyéb támogatásból) már működő és a fejlesztés eredményeként létrejövő közszolgáltatások, programok, infrastruktúra miképpen épülnek egymásra, egészítik ki egymást, jön létre köztük szinergia. 7. A művelet / helyi felhívás célcsoportja: Melyek azok az elsődleges célcsoportok, akiket a helyi felhívás keretében támogatni szándékoznak (pl. valamely szűkebb térség (pár utca, egy városrész) közössége, bizonyos demográfiai csoportok (gyerekek, idősek), stb.) Itt szükséges rögzíteni, hogy a HACS munkaszervezete nem vagy csak feltétlenül indokolt esetben lehet kedvezményezettje a helyi felhívásoknak. Az indokolt eset körülményeit szükséges ismertetni. 8. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal. Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl.: a fejlesztés közvetlen vagy közvetett munkahelyteremtő hatása. 9. A HACS kialakíthatja úgy a rendelkezésre álló keretének a felhasználását, hogy meghatározhatja az egy szervezet számára biztosított támogatás összegének, vagy az önkormányzat esetén a számára biztosított összes támogatás arányának maximumát. 10. Tervezett forrás: Ebben a pontban az adott beavatkozási területre/műveletre (a helyi felhívásra) allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti társfinanszírozás) nagyságát, a tervezett önerőt határozzák meg. Amennyiben nem csak a felhívás keretében igényelhető támogatás összegére tervezi a település a stratégiát (tehát számol további addicionális forrásokkal), szükséges egyértelműen elkülöníteni a különböző forrásokra tervezett fejlesztéseket. Továbbá szükséges a teljes költségvetésen belül legalább a TOP CLLD keretében megvalósuló program vonatkozásában egy egységes, kizárólag az igényelhető támogatás maximumára tervezett költségvetést tervezni. Itt szükséges azt is megjelölni azt is, hogy a műveleteket ERFA vagy ESZA forrás terhére tervezik meghirdetni, egy helyi felhívás ugyanis csak egy alap forrásait tartalmazhatja. 19