Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( )

Átírás

1 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A feladat a honfoglalás korára vonatkozik. (K/hosszú) Tárja fel a források és ismeretei alapján a honfoglalás kori magyar társadalom viszonyainak főbb jellemzőit! A vándorlás tavasz elején kezdődik [ ] Ahogy megérkeznek az első, előre kiszemelt alkalmas legelőterületre, megállapodik a karaván, az állatokat széthajtják, minden fajtát külön-külön csoportban, s felállítják a lakóházakat, a jurtákat. Egy-egy jurta felállítására körülbelül egyórai idő kell, így tehát elég gyorsan együtt van az első nyári állomás tanyája vagy»faluja«. És itt marad most jó ideig, aszerint hogy milyen minőségű a terület füve, vagy mekkora területű ez a legelő [ ] Ha aztán kimerült a terület táplálékanyaga, azaz lelegelték a füvet teljesen, akkor továbbvándorolnak a következő legelőterületig, a második állomáshelyre. (Cs. Sebestyén Károly, történész) Hét vezér alá tartoztak, egyikőjüket, közülük a legtekintélyesebbet tyila-nak (gyula) hívták. [ ] Az őket jól ismerők elmondása szerint (e turkok) országa messze keleten van. A besenyők tőlük keletre vannak, velük szomszédosak. Róma földje tőlük délre esik, Konstantinápoly városa pedig kicsit ferdén keletre. Északra tőlük Murawa városa van és a szlávok többi országa, nyugatra tőlük a szászok és a frankok vannak. Andalúzia földjéig nagy távolságot tettek meg [ ] (Az őket jól ismerők szerint) e portyájuk útvonala Lombardián keresztül vezetett, amely velük szomszédos. Köztük és Lombardia között 8 napi (járóföld) van, szálláshelyeik a Duna folyó mentén vannak, ők maguk pedig nomádok, mint a beduinok. Városaik nincsenek, sem házaik, hanem nemezsátrakban laknak, szétszórt táborhelyeken. (Ibn Hajján arab krónikás beszámolója a magyarok 942-es hispániai hadjáratáról)

2 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 2 A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata

3 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 3 2. A feladat a X. századi magyar történelemre vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be a források és az atlasz segítségével a honfoglaló magyarság életmódjában bekövetkezett változásokat! Válaszában térjen ki a társadalmi rétegződésre is! Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. [ ] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak, azok a (magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árut. (Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században) Az általában változó helyű nyári szállások mellett a földművelés súlyának lassú növekedésével az állandó téli szállásokból faluszerű települések formálódtak. A 10. századi falvakban egyre inkább általános lett a félig földbe süllyesztett veremház, majd megjelentek a földfelszínre épített lakó- és melléképületek is. (Magyar Kódex I.)

4 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 4 A magyar társadalom a X. században urak (fejedelem, gyula, horka, törzsfők) fejedelmi kíséret szabad köznép (rab)szolgák

5 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 5 3. A feladat a magyar honfoglalással kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján, milyen katonai / hadászati és politikai körülmények között került sor a Kárpát-medence keleti felének elfoglalására! Válaszában térjen ki a Kárpátmedence honfoglalást közvetlenül megelőző hatalmi viszonyainak ismertetésére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Miután Simeon [bolgár uralkodó] újból kibékült a rómaiak császárával, és biztonságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött, és megegyezett velük, hogy leverik és megsemmisítik a türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették, és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét. A türkök pedig a besenyőktől elűzetve, elmentek, és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak. (Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról) 4. A feladat a honfoglalás és az államalapítás korára vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be Géza fejedelem bel- és külpolitikájának legfontosabb sajátosságait ismeretei és a források alapján! Használja a történelmi atlaszt! Roppant kegyetlen, hirtelen haragjában sokakat megöl. Keményen és hatalmaskodva bánt népével [ ] akiket pedig eltérő úton talált, fenyegetéssel és megfélemlítéssel igázta le. [ ] A mindenható Istennek és különféle isteneknek gúnyból áldozott. Amikor főpapja ezért szemrehányást tett neki, azt felelte: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye. (Thietmár merseburgi püspök) Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, aki ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen kezdett tárgyalni a köröskörül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről, amelyet korábban sohasem kedvelt; felhatalmazta a papokat és a szerzeteseket, hogy elébe járuljanak, szíves örömest hallgatta meg őket, kedvet lelvén abban, hogy az igaz hitnek keble kertjébe vetett magja kicsírázik. [ ] háza népével együtt hitt és megkeresztelkedett, megfogadván, hogy minden uralma alá vetett alattvalóját a keresztény hit szolgálatába állítja. (István király nagyobbik legendájából)

6 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 6 5. A feladat Géza fejedelemségéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan teremtette meg Géza fejedelem az államalapítás feltételeit! A törzsszövetséget vezető Géza fejedelem levonta a szükséges következtetést. [ ] Ottó [császár] Quedlinburgban fogadta a cseh, a lengyel és a dán fejedelmek tisztelgő látogatását, és megjelent előtte

7 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 7 egy 12 főből álló magyar küldöttség is. Géza [ ] nem személyesen ment Quedlinburgba, tehát nem gondolt meghódolásra. (Herczegh Géza, jogtudós) 6. A feladat a magyar államalapításhoz kapcsolódik. (K/hosszú) A források és ismeretei segítségével mutassa be a kereszténység terjesztésének és az egyházszervezet kialakításának szerepét a magyar államalapításban! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. (I. István I. törvénykönyve) 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek. (I. István II. törvénykönyve)

8 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 8 István és Gizella a Képes Krónika ábrázolásán (XIV. század)

9 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 9 7. A feladat a magyar államalapításhoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján István hatalomra kerülésének körülményeit, és hatalma megszilárdításának módját, eszközeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az uralkodói házasságok a középkorban nem magánügyek voltak, hanem [ ] a dinasztia uralmának megszilárdítását szolgálták. Ha egy háborús időszakot zártak le, akkor a békekötés garanciáját jelentették. Előfordult, hogy a dinasztia uralmának megszilárdításához [ ] szövetségest kerestek, akinek a segítségével nemcsak a lehetséges támadásokat küszöbölték ki, hanem akitől alkalmasint katonai segítséget is várhattak. (Font Márta, történész) Koppány vezér megölése (Képes Krónika) A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le. (Részlet Szent István első törvénykönyvéből)

10 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat az államalapításhoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az I. István alapította feudális állam felépítését és működését! Válaszában térjen ki az egyházszervezet, a közigazgatás és a földbirtokviszonyok bemutatására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

11 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye Királyi hatalmunknál fogva elhatározzuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul. 8. Ha valamely pap vagy ispán valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. 9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg, hogy vasárnap mindenki menjen templomba, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. 18. Ha valaki saját szolgáit tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, halála után azokat senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. 22. Senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani. (I. István I. törvénykönyve) 1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi szolgával lássanak el. Ruhákról és

12 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 12 oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek. (I. István II. törvénykönyve)

13 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat I. (Szent) István királyhoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az I. (Szent) István által létrehozott államszervezetet! Térjen ki a közigazgatásra és a királyi hatalom intézményeire! Ne eseménytörténetet írjon! A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned. Hiszen ha ők megbecsülnek, bátran foghatsz mindenhez, imádságuk ajánl téged a mindenható Istennek. Őket állította ugyanis Isten őrül az Isten népe fölé, és őket tette meg a lelkek felvigyázóivá, valamint az egész egyházi méltóság és isteni szentség részeseivé és osztóivá. Mert nélkülük királyok nem is állíttatnak, nem is országolnak. Az ő közbenjárásukra törlik el a vétkezők vétkeit. Ha irántuk az igazi szeretetet tanúsítod, magadat is kétségkívül megjobbítod, országodat is tisztességgel igazítod. Mert az ő kezükbe van lerakva a bűnből oldás és bűnbe kötés hatalma. (István király Intelmei, 1027) Tehát a kijelölt napon, melyen a már elkészített koronát a lengyelek fejedelmének kellett volna küldeni, illetve a megelőző éjszakán, a pápának látomásában megjelent Isten küldöttje, és ezt mondta: Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár. (Hartvik: Szent István legendája, 1100 körül) István ezüstdénárja (az érmén az akkor koronázási jelvénynek számító királyi lándzsa látható)

14 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 14

15 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat az államalapítás korára vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével milyen szerepet töltött be I. István hatalmának és államának megszilárdításában a koronázás, valamint a királyi udvar, a vármegyék és az egyházmegyék megszervezése! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Államszervezet I. István korában Miután elhozták a levelet az apostoli [itt: pápai] áldással, a főpapok a papsággal és az ispánok a néppel együtt dicséreteket énekeltek, az Isten szeretetében álló Istvánt királlyá kiáltották, a szent olajjal felkenték és a királyi méltóság koronájával szerencsésen megkoronázták. (István nagylegendája) Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel és ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt adjon Istennek. (István törvényeiből)

16 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar államalapításhoz kapcsolódik. (K/hosszú) A források és ismeretei segítségével mutassa be a kereszténység terjesztésének és az egyházszervezet kialakításának szerepét a magyar államalapításban! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. (I. István I. törvénykönyve) 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek. (I. István II. törvénykönyve) István és Gizella a Képes Krónika ábrázolásán (XIV. század)

17 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar államalapítás korához kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a kereszténység felvételét és az egyházszervezést Géza fejedelem és I. (Szent) István uralkodása idején! [Géza], mikor kereszténnyé lett, indulatosan lépett fel tusakodó alattvalóival szemben e hit megerősítéséért, és a régi bűnt az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpörte. Ez [Géza] a mindenható Istennek, de [más] istenségek különféle hiú képzeteinek is áldozott, s midőn főpapjától szemrehányást kapott ezért, magáról azt állította: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy ezt megtehesse. (Merseburgi Thietmar, kortárs német szerzetes krónikájából) Vasárnaponként [ ] minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen [ ]. Tehát, ha pap vagy ispán, vagy más keresztény ember vasárnapon találna munkában valakit, akárki legyen, űzzék el a munkától. [ ] Valaki pénteki napon, melyet az egész kereszténységben megtartanak, húst eszik, egy hétig böjtöljön bezárva. (Részletek Szent István törvényeiből) A mi híveink valamennyien, a mostaniak és jövendőbeliek, tudják meg, hogy a Pannonia hegyén lévő Szent Márton monostornak az apátja, Anasztáz közbenjárására, tanácsára és beleegyezésével [ugyanezen monostornak] olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyent Montecassino Szent Benedek monostora kapott. [ ] Megparancsoljuk, [ ] hogy semmiképpen se merjen beavatkozni egyetlen érsek, püspök, herceg, őrgróf, ispán, alispán vagy bármely más ember akár nagy, akár kicsi az ugyanezen monostor apátjának engedélye nélkül a mondott monostor ügyeibe. (Alapítólevél, 1001/1002)

18 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XIII. századi magyar társadalomra vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei felhasználásával, hogy milyen szerepet játszott az Aranybulla kiadása a szerviensek* nemességbe emelkedésében! Mivel mind országunk nemeseinek (értsd: az előkelők szűk rétegének), mind másoknak Szent István királytól megszabott szabadságát [ ] némely királyok megrövidítették, ezért maguk a nemeseink a mi és királyi elődeink felségét buzgó könyörgésekkel országunk megjavításáért zaklatták. Mi tehát az ő kérésüknek mindenben eleget kívánunk tenni [...] ezért megadjuk a Szent István királytól mind nekik, mind országunk más embereinek megadott szabadságot, [...] 2. Azt is elhatároztuk, hogy szervienst sem mi, sem utódaink el ne fogjanak [...] csak akkor, ha előzőleg perbe idézték, és a bírói eljárás során elítélték. 3. Szintúgy a szerviensek birtoka után semmiféle adót és szabadok dénárját nem szedünk, házaikba, falvaikba hívatlanul nem szállunk meg. [...] 4. Ha egy szerviens fiúutód nélkül halna meg, akkor birtokának egynegyedét a leánya tartsa meg, a többivel úgy rendelkezzék, ahogy neki tetszik! [...] 5. A megyésispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen! [...] 7. Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem csak a király pénzén; és ha valamikor haza tér, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen! Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni! (Részlet az Aranybullából; ford.: Érszegi Géza Bp ) *szerviens: birtokkal rendelkező közszabad, aki a király szolgája, vele laza függő viszonyban van.

19 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a tatárjáráshoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás katasztrófájához vezető okokat és a tatárjárás katonai eseményeit! Az ország újjáépítésére már ne térjen ki! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! [Béla] pedig nemcsak nem adott birtokokat nekik semmit, hanem a már odaadományozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába anélkül, hogy az illető polgári jogainak valamilyen fokú elvesztésére ítéltetett volna. (Rogerius: Siralmas ének, között) Mongol (tatár) terjeszkedés

20 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 20 És mivel még kunoknak, és nem tatároknak hitték azokat [a Pest alatt pusztító tatárokat], akik most jöttek: az egész nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen] [ ] És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig az övéivel együtt íjat és nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából a nép közé dobták. (Rogerius: Siralmas ének, között)

21 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a tatárjárással kapcsolatos. (K/hosszú) A források, szövegek és ismeretei alapján jellemezze Magyarország emberveszteségeit! Válaszában térjen ki az emberveszteségek területi megoszlására és demográfiai következményeire! Használja a Történelmi atlaszt! És bár ekkor éhség gyötört, [...] erőt merítettünk [...] elérkeztünk az erdő szélére. Izgatottan felmásztunk egy kimagasló fára, és szemügyre vettük a tatároktól elpusztított vidéket, amelyet jövetelünkkor még nem tettek tönkre. Micsoda fájdalom! Elkezdtük bejárni a puszta és elhagyott földet, amelyet elmenetelükkor [a tatárok] pusztítottak el. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink, egyik helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat jelöltek. [ ] Mert az utak és ösvények el voltak törölve, fű meg tüskés bozót lepte be őket. [ ] Végre odahagytuk az erdő magányát, és a nyolcadik napon Gyulafehérvár városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak a megöltek csontjait és koponyáit, amelyeket szerfölött sok keresztény vér kiontásával mocskoltak be. (Rogerius, váradi kanonok Siralmas éneke) [ ] és miután a magyarok abban az időben nem vethettek, ezért amazok kivonulása után sokkal többen haltak éhen, mint ahányan fogságba estek vagy kard alatt haltak. (Képes krónika) Bizonytalan annak megítélése, hogy milyen arányú volt a lakosság pusztulása. Az a közismert adat, hogy a lakosság 50%-a elpusztult, biztosan nem helytálló. Egyes alföldi területeken a pusztítás még meg is haladhatta ezt az értéket, de ezek voltak az ország legritkábban lakott részei. A Dunántúl és a Kisalföld jóval kisebb mértékben volt érintett. A történészek többségének véleménye szerint az ország lakosságának 15-20%-a pusztult el. [ ] az ország tatárjárás előtti lakossága 2,5 millió volt. (Tankönyvi szöveg) [ ] annyi bizonyos, hogy például az Alföld településszerkezete a XIII. század folyamán mindörökre átformálódott, és ez elsősorban, ha talán nem is kizárólag a mongol invázió hatásának tulajdonítható. Az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai kimutatták, hogy a korai Árpád-korban az Alföld is, akár az akkori ország más része, olyan vidék volt, amelyet népes falvak sűrű hálózata jellemzett. A települések egymástól ez később másutt is így maradt mindössze 5-7 km távolságban sorakoztak. Helyükön a XIV XVI. századi oklevelek lakatlan puszták sokaságát emlegetik, és nem egy még nevében is utalt arra, hogy valamikor egyháza, vagyis temploma volt. (Tankönyvi szöveg)

22 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a tatárjárással kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Válaszában térjen ki a tatárjárás emberveszteségeiről szóló történészi vitákra is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Megtudtam ezenfelül, hogy kun szolgáimat oltalmad alatt tartod. Ezért utasítalak tégedet, hogy ezeket a jövőben ne tartsd magadnál, és miattuk ne kerülj velem szembe. Nekik könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel nem lévén házaik, sátraikkal vándorolva talán el tudnak menekülni, de te, aki házakban lakol, váraid és városaid vannak, hogy fogsz menekülni kezeim közül? (Batu kán levele IV. Bélához; 1238) A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta, és hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok, részint hogy meglepték, részint hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak. A nyíllövések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították, és a nyilak úgy repdestek a levegőben, mint sáskák és szöcskék szoktak szállni. [ ] A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. [ ] És amikor több oldalon nyitva állt az út a királyi csapat el őtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé. (Rogerius: Siralmas ének)

23 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 23 A fenti előzetes számítások alapján a Dunántúl és a Kisalföld pusztulását területenként változó módon negyven és nulla százalék között húsz százalékra, a Nagy-Alföldet negyven és nyolcvan százalék között hatvan százalékra tehetjük. Figyelembe véve a tatárjárást követő éhínséget, az ezzel járó születéscsökkenést, magas gyermekhalandóságot és a járványok pusztítását, a magyarság pusztulása megközelíthette az ötven százalékot. (Győrffy György történész) Mindent mérlegelve, hipotetikus értékkel annyi mondható ki, hogy az»elnéptelenedés«képzete az 50 százalékos országos pusztulásról igen-igen erőteljesen leszállítandó, alighanem százalékra. Ami még mindig hatalmas szám, kegyetlen pusztulás, hiszen ezer ember halálát jelenti. (Szűcs Jenő történész)

24 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország tatárjárás utáni újjáépítésével kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen intézkedéseket tett IV. Béla az ország tatárjárás utáni újjáépítésére!

25 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 25 [ ] midőn az egek ura [ ] a bűnök miatt megengedte, hogy a keresztény népet a tatárok ostorozzák, országunk pedig ugyane tatár vész kegyetlenül és megállíthatatlanul tomboló vadságát elszenvedte [ ], híveink, Nyitra vár polgárai e szerencsétlenség idején [ ] éber vigyázattal törekedtek Nyitra várát megőrizni [ ]. Szolgálataik viszonzásául [ ] nekik és leszármazottaiknak folytonosan a fehérvári polgárok szabadságát adtuk. A maguk közül időről időre állítandó városbíró tizenkét esküdttel minden vagyoni, polgári és bűnügyben a mondott fehérvári polgárok módjára ítélkezhet [ ] Továbbá, hogy számuk növekedjék, a várban szabad vásárt adunk nekik, melyet mindig keddi napon tartsanak [ ] Azonkívül ugyanezen nyitrai vendégeinknek királyi földeket adunk, adományozunk [ ]. (IV. Béla oklevele a nyitrai hospeseknek; 1248) 18. A feladat IV. Béla uralkodásához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével IV. Bélának a tatárjárást követő intézkedéseit! Magyarország összes nemesei, akiket királyi szervienseknek mondanak, alázatosan és hódolattal azt kérték tőlünk, hogy őket a Szent István királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságokkal ajándékozzuk meg őket. (IV. Béla törvénye, 1267)

26 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a tatárjárás utáni újjáépítés demográfiai és etnikai következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A királyok kiválóságára tartozik [ ], hogy dicsőségük a nép sokaságától bőségesebben gyarapodik. Innen van, hogy akarjuk, jelen levelünk tartalmánál fogva mindenki számára ismertté váljék, hogy mi [ ] vendégeinknek, és mindenkinek, aki ahhoz tartozik ilyen szabadságot engedélyeztünk és rendeltünk: egy-egy telek után évenként három pondust tartozzanak fizetni. [...] (IV. Béla oklevele, 1264)

27 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket! Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei [ ] elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk. (Károly Róbert rendelete, 1323) Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket [ ] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra. (Károly Róbert rendelete, 1325) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni [ ] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni. (Károly Róbert évi dekrétuma) A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek. (Tankönyvi szöveg)

28 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Károly Róbert uralkodására vonatkozik. (K/hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján Károly Róbert pénzügyi politikájának gazdasági alapjait és az uralkodó reformjait! Használja a történelmi atlaszt! Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya [ ] Országunk főpapjainak és báróinak alapos megfontolt tanácsával egyetértően kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek, világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokain arany-, illetve

29 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 29 ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre. (Károly Róbert okleveléből) [ ] a királyságunkon áthaladó kereskedőknek egyetemlegesen és egyenként üdvözletünket [küldjük]. Ezen levelünk tartalmával kijelentjük nektek, hogy királyságunk egészén átmenve javaitokkal és áruitokkal a [ ] kötelező vámot megfizetvén [ ] szabadon és biztonságosan közlekedhettek. (Károly Róbert okleveléből) [ ] Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei, egymás közt beható és egyértelmű megbeszélést folytatván, elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk. S hogy ebbe beleegyezzünk, országunk ugyanezen főpapjai, bárói és nemesei elvállalták, hogy az országunkban lévő jobbágyaik és másféle népeik egy-egy telek után [ ] egyenként fél fertót, [kb dénárt] ezüstben vagy pénzben [ ] tartozzanak [ ] kezünkhöz fizetni. (Károly Róbert okleveléből)

30 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Károly Róbert magyar király uralkodásával kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Károly Róbert gazdasági reformjait! Mutasson rá az intézkedések jelentőségére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, amidőn [ ] János úrral, Csehországnak [ ] királyával tanácskozást tartottunk [ ] elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniok és utazniok [...]. Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényeseknek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért mind a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken. (Károly Róbert évi oklevele) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni [ ] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni. (Károly Róbert évi dekrétuma)

31 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 31 Magyarország külkereskedelme Károly Róbert uralkodása idején

32 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat I. Károly (Róbert) uralkodásához kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. Károly (Róbert) bevételeit, pénzügyi és gazdasági reformjait! Hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok, vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeiknek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre. (I. Károly oklevele, 1327) A nemesfémbányászatból származó királyi jövedelmek I. Károly (Róbert) idején Mivel jól tudjuk, hogy Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és bíztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályozás nélkül vagyonuk és személyük biztonságában a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken. (I. Károly oklevele, 1336)

33 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 33

34 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Károly Róberthez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Károly Róbert bányareformját és annak legfontosabb eredményeit! Jóllehet országunk régi és most is szilárdan megtartott szokása kívánja meg, hogy mind az egyháznak, mind országunk bármely nemese földjeinek, illetve birtokainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis, mivel a királyi felségnek gondosabban kell szem előtt tartania a saját és alattvalóinak hasznát, megfontolva lélekben, [ ], kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, [ ], akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását. (Károly Róbert oklevele, 1327)

35 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (K/hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt! Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, [ ] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadon végrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek. (A komáromi polgárok kiváltságlevele; 1331)

36 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 36 A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten, hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni. (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

37 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 37

38 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar városfejlődés korai szakaszához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján az Anjou-kori városfejlődést ösztönző tényezőket, és a városfejlődés meghatározó körülményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország gazdasága a XIV. században

39 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Zsigmond városfejlesztő tevékenységére vonatkozik. (K/rövid) Foglalja össze ismeretei és a források alapján Zsigmond városfejlesztő politikáját és a korszak városfejlődésének főbb jellemzőit! 1. Hogy a fonttal, mérleggel, öllel való mérés, a bornak, gabonának kimérése, s általában minden megmérhető és mázsálható dolognak kimérése és mázsálása minden városban, a mezővárosokban, várakban, s egyáltalán országunk határain belül mindenütt Buda városunk mértéke szerint történjék [ ] 12. Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a polgárai, melyeket újonnan létesítettünk és amelyeket más városok szabadságaival láttunk el, bíráik és esküdtjeik ítéletében és határozatában megnyugodni nem akarnának, megannyian ahhoz a városhoz, amelynek szabadságaival élnek vagy tárnokmesterünkhöz fellebbezhetnek. (Az évi városi dekrétumokból)

40 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi János hadjárataihoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Hunyadi János törökellenes támadó hadjáratainak eredményeit, illetve kudarcait! Válaszában röviden ismertesse a török elleni hadjáratok legfontosabb eseményeit is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Mikor a törökök lovassága is megingott és futásnak eredt, s csupán a császári tábor állt nagy félelmek közepette a maga helyén, megszámlálhatatlan gyalogos csapattal: Ulászló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy Murád császár és tábora reszket a félelemtől, a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr és a többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta a már legyőzött és levert ellenséget, amely már egyáltalán nem reménykedett a győzelemben. (A várnai csata leírása Thuróczy János A magyarok krónikája című művéből) Az ellenséget csak úgy lehet távol tartani az országtól, ha saját erőit saját területén kötik le, kibontakozó támadásait csírában fojtják el. A támadó hadjárat megindításával azonban távolabbi céljai is voltak. Az volt a szándéka későbbi leveleiben vall erről, hogy megkísérli a törököt kiűzni egész Európából. [ ] A támadásra alapozott stratégia merőben újszerű volt akkor, s új volt a haderő felállításának, az egyes részek mozgatásának módja is. Az állásukat, harci rendjüket változtatni tudó zárt alakulatok szerepeltetése, a különböző fegyvernemek tervszerű, összehangolt működtetése ez volt az a taktika, amelyet Hunyadi a fejlettebb európai hadviseléstől vett át, és sikerrel alkalmazott. (Teke Zsuzsa történész)

41 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 41

42 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. (K/rövid) Béke vagy háború? Ismertesse a források és ismeretei alapján a várnai csata előzményeit! Válaszában térjen ki a hadjárat melletti és elleni érvekre! Használja a Történelmi atlaszt! Magyarország nagy ország, sok ereje van, sok férfia, de a törökök kiűzésére, Európa visszaszerzésére nagyobb hatalomra van szükség. (Schlick kancellár a pápai követnek) A sok fényes viadalnak és híres győzelemnek az volt a következménye, hogy a törökök császára követeket küldött a királyhoz meg a vajda úrhoz [Hunyadihoz], és a fegyverszünet megkötésén fáradozott. Meg is állapodtak tízévi fegyvernyugvásban. A török császár Szendrő várát és Rácország többi erődítményét, ahányat csak elvett, visszaadta. A fegyvernyugvást esküvel erősítették meg. Bár sohase tették volna meg! Mert utóbb a fegyverszünetet a király és a vajda úr Julianus bíboros úr, a pápai követ ösztönzésére megszegte, és emiatt Ulászló király és a vajda úr hadiszerencséje balszerencsére fordult. [Julianus bíboros úr] Azt ígérte ugyanis, hogy a keresztények számos uralkodója siet majd segítségükre [ ] de ugyanezt ígérgették az uralkodók és az említett országok lakosai is. (Thuróczy János: A magyarok krónikája) Murád szultán a béke megkötése után nem sokkal a karamánok (anatóliai nép) ellen vonult, fiát, az akkor mindössze 12 éves Mohamedet téve meg európai területei helytartójának. (Teke Zsuzsa történész)

43 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XV. századi magyar történelemre vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be néhány példával a források és ismeretei alapján a magyar királyság lehetőségeit az ország megvédésére Hunyadi János korában! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A végvárrendszer a XV. században Mindkét részről sokan estek el, de sokkal többen a törökök oldalán. Egyetlen csapatuk sem tudta feltartóztatni a magyar vitézi bátorság lendületét, sőt hirtelen hátat fordítottak és megfutottak. [ ] Ulászló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy Amurát császár és tábora reszket a félelemtől, a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr és a többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapatával együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta a már legyőzött és levert ellenséget, amely már egyáltalán nem reménykedett a győzelemben. (Thuróczy János leírása a várnai csatáról)

44 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 44 A várnai csata; 1444

45 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye Az alábbi feladat Mátyás király uralkodására vonatkozik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Hunyadi Mátyás uralkodói tevékenységének főbb jellemzőit, belpolitikájának meghatározó elemeit! Térjen ki hatalmának társadalmi hátterére is! Hunyadi Mátyás február 24-én született Kolozsvárott. A már kisfiúként eszes és tehetséges gyermek hatéves korában [ ] szigorú tanítók felügyelete alá került. [ ] előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette őt a tudás birodalmába. [ ] Mátyás birtokadományozó politikája valósággal szétrobbantotta az arisztokrácia szinte teljesen zárt rétegét: 1465-ben még 7, húsz évvel később már csak 3 született báró volt a méltóságviselők között. A kiválasztott köznemesek előtt talán soha nem látott távlatok nyíltak [...] (Kisfaludy Katalin történész munkájából) Mátyás egyre kevésbé bízott meg az általa felemelt tisztségviselőkben. Külföldi hivatalnokok jelentek meg az udvarban és a zsoldos hadsereg szerepe fokozatosan növekedett. Uralmában egyre inkább érvényesült a törvények felett álló király eszménye. Bár az országgyűlést összehívogatta, inkább csak a feszültség-levezetés egyik eszközének, kibővített tanácsnak tekintette. [ ] Hunyadi Mátyás 1490 áprilisában Bécsben halt meg agyvérzés következtében. (Középiskolai tankönyv)

46 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan alakították át a költségvetést a Mátyás korában bekövetkezett hadszervezeti változások!

47 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 47 A katonaság nálunk három rendre oszlik: ezek közül az első rendet a nehézlovasok képezik, ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak. A másik rend a könnyűlovasság, kiket huszároknak nevezünk, ezek negyedévenként 10 aranyat akarnak. A harmadik rendet a gyalogság képezi, mely évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván. (Mátyás levele apósának, Ferdinánd nápolyi királynak; 1481) 33. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Hunyadi Mátyás uralkodói bevételeinek és kiadásainak rendszerét! A katonaság nálunk három rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis némelyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások nehéz pajzsosok. A könnyű gyalogság évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván, a nehéz fegyverzetűek és a pajzsosok, mivel apródok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személy zsoldjával akarja (megtartani őket). (Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd nápolyi királynak, 1481) Mátyás trónra léptekor a királyi jövedelmek siralmas állapotban voltak. A század közepén az uralkodó egyre gyakrabban volt kénytelen rendkívüli adót kivetni, amelyeket hol az országgyűlés, hol a királyi tanács hozzájárulásával szedetett be. A rendkívüli adó általában portánként egy forint volt. Nemritkán évente kétszer is sor került adókivetésre. Azt biztosan tudjuk, hogy nem egészen 33 éves kormányzása alatt 43-szor vetett ki rendkívüli, általában egyforintos adót. (Kubinyi András, történész)

48 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 48

49 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyásnak a királyi hatalom megerősítése érdekében tett intézkedéseit! Válaszában a kormányzás megváltozott módjára, valamint a pénzügyek és a hadsereg jellemzőire összpontosítson! A külpolitikáról nem kell írnia. A király a maga urává válván, kezdte magát függetleníteni a főurak útmutatásaitól, amelyekre korábban rászorult; a másoké helyett a saját fejét és akaratát követte; ha azok néha erőszakosabban győzködték, beléjük fojtotta a szót; meg akarta mutatni, hogy mindent egymaga csinál. Azok meg úgy vélekedtek, hogy tekintélyük emiatt jócskán megcsappan. (Antonio Bonfini) Az uralkodói jövedelmek és a népesség változása Magyarországon a XIV XV. században (becsült adatok) Időszak Jövedelem (forint/év) Népesség (millió fő) Luxemburgi Zsigmond korában ,5 3,5 Hunyadi Mátyás korában (a rendkívüli hadiadó egyszeri beszedése esetén) Hunyadi Mátyás korában (a rendkívüli hadiadó kétszeri beszedése esetén) ,5 4,5 A katonaság nálunk három rendre oszlik. Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után, és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyed évenként 10 forintot akarnak minden ló után, és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve. Ezek közül ugyanis némelyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások pajzsosok. [ ]. Vannak ezen kívül puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal bánni [ ]. (Mátyás levele apósának, Ferdinánd nápolyi királynak)

50 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Mátyás adópolitikáját, és világítson rá a mozgatórugóira! Először, hogy Magyarországnak a törökök ellen való megvédelmezése céljából, minden egyes kapu után, országszerte, egy arany forintot kell fizetni a következő módon:

51 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye Hogy mi főpapok, bárók és országlakók végeztük és határoztuk, hogy azt minden fekvő jószág után, úgy királyurunkéi és anyjaasszonyéi, mint a mieink és bármely más, még kiváltságolt birtokos emberéi után is, valamint a királyi városok részéről is elengedhetetlenül kell fizetni és senkinek sem szabad elengedni. (Mátyás évi törvényeiből) 36. A feladat a későközépkori Magyar Királyság összeomlásáról szól. (K/hosszú) Elemezze Magyarország XVI. század eleji helyzetét a források és ismeretei segítségével. Fejtse ki, hogy milyen okok vezettek a mohácsi csata elvesztéséhez! A Száva átkelői a törökök kezén vannak, s ezután már nem marad más, mint a Dráva, mely a Szávánál kisebb folyó, s amelyen gyerekség hidat verni. Ezen túl aztán nincs több akadály Budáig és Bécsig [...] Ez az ország nem képes magát megvédeni, hanem ki van szolgáltatva az ellenség kegyelmének és úgy fog kikerülni a háborúból, ahogyan az ellenségnek tetszik. Mert: el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, mikor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni, hogy a végeken szolgáló katonaság megkapja zsoldját? Őfelsége a király súlyos anyagi helyzetben van [...], az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott [...] a legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg. Azt megtehetik, hogy egyszer megütközzenek, de akkor vereséget is fognak szenvedni. (Burgio nuncius levele a pápához) Hogy jelenleg milyen veszélyes a helyzetünk. [...] Egyedül Isten vagy Isten akaratából bekövetkező véletlen mentheti meg ezt az országot a pusztulásról. Semmi más utat a megmenekülésünkhöz nem látok, [...] az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van. (Brodarics István levele a pápához) (Frangepán) Kristóf gróf Zágrábig jutott, azoknak a cseheknek egyik része, akik a király segítségére jöttek, részben Székesfehérvártól nem messze, részben Győr táján volt, és e vidéken járt Brandenburgi György őrgróf meg Csehország kancellárja. [ ] A Magyarországon ekképp dühöngő ellenséggel sehol

52 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 52 sem szálltak szembe úgy, mint egy helyen, melynek Marót a neve. [...] A mieink közül pár ezren a hely eldugott voltában bizakodva itt húzódtak meg feleségükkel és gyermekeikkel, ezekkel nem egyszer vívott véres csatát az ellenség súlyos veszteségeket szenvedve, végül, mert semmiképp sem tudta bevenni a mieink szekerekkel körülvett táborát, kénytelen volt ágyúkat is vontatni oda, és így aztán a tábort szétrombolta, és csaknem mindenkit lemészárolt. (Brodarics István a mohácsi csata körülményeiről)

53 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 53

54 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Mohácsnál szembenálló haderőket! Térjen ki a seregek összetételére, fegyverzetére, és ezek alapján elemezze az esélyeket! A mohácsi csata török miniatúrán Janicsár és szpáhi

55 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 55

56 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a mohácsi csata történetéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a szembenálló seregeket, és tárja fel a források és ismeretei segítségével a magyar királyi haderő vereségének katonai okait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Itt állította fel az ellenség az ágyúkat. Később, a küzdelem vége felé szemünkkel láttuk, hogy ez a hely tele volt ellenséges katonasággal, jobbára azokkal, akiket janicsároknak neveznek. [ ] azért mégis sokáig harcoltak még utána nem azon a széles síkságon immár, hanem az ágyúk előtt, melyek oly közel voltak hozzánk, hogy az tíz lépésnél nem volt több. (Brodarics István krónikájából) A gonoszszívű király pedig, többi nyomorult katonaságával, felséges császárunkra és az anatóliai seregre rohant. A janicsárok hadosztálya háromszor vagy négyszer támadta meg puskatűzzel és visszaszorítani igyekezett az alávaló gyaurokat. Végre a felséges Isten és a próféta segélyével erőt vevén az iszlám népe, visszaszorította a gonoszokat, a kiknek újabb támadásra nem volt erejük, és úgy aprította őket, mint a kutyákat. (Szulejmán szultán hadinaplójából)

57 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 57 Emelt szintű szöveges, kifejtendő feladatok ( ) 1. A feladat a magyar nép őstörténetéhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján, milyen problémák merülnek fel a magyar nép rokonságának szaktudományi kutatása során! A finnugor nyelvek családfája Az elemek időrendbe állítva vagyis az egyes népekkel összefüggő kapcsolataink időrendjébe a következő rétegeket adják: Az ugor együttélés korából származik: a siratódallam és rokonai [...]. Ugoroknál és törököknél egyaránt meglevő, nyelv-lélektani eredetű elem: a»hol volt, hol nem volt«féle mesekezdő formula. Belső-ázsiai törököktől: balladáink hősének elemei, [...] meséink sárkánya, táltos lova [...]. Volgai türköktől: népzenénk régi stílusa [...]. Fekete-tenger melléki vagy turkesztáni törököktől: a pünkösdi király szokása. (Vargyas Lajos, néprajzkutató)

58 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar őstörténettel kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar őstörténet kutatásának nehézségeit! Valamennyi nép történetének kezdete az idők homályába vész. A magyar nép eredetéhez csak a nyelvészet és a régészet szolgáltat megbízható alapokat. [...] (Gergely András, történész) Az őstörténet ugyanis éppen annak a kornak a vizsgálatára szorítkozik, amelyre nézve írott forrásanyag nincs, vagy igen gyéren áll rendelkezésre. Mennél távolabbi időbe megyünk vissza, annál kevesebb írott adatra támaszkodhatunk, és annál inkább előtérbe nyomul a nyelvtudomány, a régészet, az embertan és más tudományok szerepe. [...] (Győrffy György, történész)

59 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a honfoglaló magyarsággal kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be az alábbi források és ismeretei alapján a honfoglaló magyarság életmódját, a világról alkotott felfogását! Ügyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira karjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés [ ] útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel. [ ] Türk [magyar] ellenfeleinknek hátrányos a legelő hiánya, tekintve a magukkal vitt lovak sokaságát. [ ] Lovasok és lóról le nem szállnak, mert gyalogosan nem képesek helyt állni, minthogy lóháton nőttek fel. (Bölcs Leó, bizánci császár; IX. század) Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. [...] Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire, és halászik. (Ibn Ruszta és Gardízí; IX. század) A világ rétegekre oszlik: a középső a mi világunk, a felső [ ] az istenek és szellemek lakóhelye, míg az alsó világ a gonosz szellemek tanyája. E világi rétegeket egy csodálatos fa az életfa vagy világfa köti össze, melynek gyökerei az alsó, csúcsa és felső ágai a felső világi rétegekbe nyúlnak.[ ] A fa ágai közt van a Nap, a Hold és a csillagok. A különböző világi rétegek közt [ ] csak a különleges tulajdonságokkal és tudással rendelkező sámán (vagy magyar nevén: a táltos) tud közvetíteni. (Fodor István történész)

60 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 60

61 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyarság korai történelméhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a kalandozások jellegzetességeit, a sikerek és kudarcok okait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A sereg egy részét állítják lesbe. [ ] Az összecsapás megtörténtévei azok, akiket előreállítottak, szándékosan futásnak erednek, és ha az ellenség hadirend nélkül végzi az üldözést, miután azok túlhaladtak a leshelyen, a lesben állók előjönnek, és az ellenség mögött a hátába kerülnek. Azután az előre meghatározott jelre a megfutamodók is visszafordulnak és körülveszik őket. [ ] Ügyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira karjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségesekben való megszorítás útján. (Bölcs Leó, bizánci császár) [Madarász] Henrik király a csata megkezdése előtt a következő bölcs és üdvös tanácsot adta:»amikor elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni bajtársát, még ha gyorsabb is a lova, hanem az egyik oldalról a pajzsoktól védve, a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután sebes vágtatással és leghevesebb lendülettel rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok nyilaikat, mindaddig, amíg nem érzik a fegyvereitek által ütött sebeket.«a szászok tehát nem felejtkeznek el az igen üdvös figyelmeztetésről, és rendezett hadsorokban egyszerre rohamoznak, s nem akad olyan, aki gyorsabb lovával megelőzné a lassúbbat, hanem ahogy a király mondotta, egyik oldalról a pajzsokkal fedve, pajzsaikon felfogják az ártalmatlanná vált nyíllövéseket, azután, ahogy a bölcs férfiú megmondta, gyors rohammal rájuk mennek úgy, ahogy amazokból nyögések közben előbb távozik az élet, semmint másodszor kilőhetnék nyilaik villámait. És Isten kegyes ajándéka folytán bekövetkezett az, hogy amazoknak inkább a futáshoz, semmint a csatához jött meg a kedvük. [ ] Ezt a Merseburg melletti dicsőséges és emlékezetre méltó diadalt a király festményben örökítette meg palotájának felső ebédlőjében. (Liutprand középkori történetíró)

62 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a X. századi magyar történelemhez kötődik. (E/rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a kalandozó hadjáratok jellemzőit és az európai világban a magyarokról kialakult képet! Használja a történemi atlaszt! A magyarok népe napkelte előtt az öldöklésre szomjasan, a harcra vágyódva, meglepi a még ásítozó keresztényeket. Többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a magyarok kiáltozása. Másokat ágyukban döftek keresztül, sem a zaj, sem a sebek nem ébresztették már fel őket, mivel előbb szállott el belőlük a lélek, mint az álom. Tehát innét is, onnét is súlyos küzdelem kerekedik; a türkök [magyarok] hátat fordítva, mintha megfutamodnának, nyilakkal igen sokat leterítenek. A lenyugvó nap már hét órát mutatott, a hadiszerencse még Lajos [Gyermek Lajos keleti frank király] seregének kedvezett, amikor a türkök szemtől-szembe cselt vetnek, és futást színlelnek. A király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszi őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek és megsemmisítik a győzteseket azok, akik már legyőzötteknek látszottak. (Liutprand püspök krónikája; 960 körül) Kettő közülük [a magyarok közül] felmászik a haranglábra abban a hitben, hogy a csúcsán levő kakas aranyból való, és nem lehetne az ilyen nevű helység istene, csak úgy, ha nemesfémből van öntve. [Gallus=kakas]. Miközben az egyik erősebben kihajlik, hogy a lándzsájával lefeszítse, a magasból lezuhan az udvarba és szörnyethal. A másik ezalatt isten szentélyének meggyalázására a keleti homlokzat tetejére mászott, és miközben hozzákészülődött, hogy a hasát kiürítse, hátrazuhant és teljesen összetörte magát [ ]. A kolostor udvarát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáznak. Heribald is velük együtt belakott, hogy, mint utóbb maga is mondogatta, soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fűre ültek az étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul ejtett klerikusnak [papnak] székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, amelyet tele csöbrökben középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klerikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. A klerikus pedig, minthogy jól tudta a nyelvüket, s ezért is tartották meg életben, velük kiabált, ahogy csak tudott. [ ] A foglyoknak szokatlan énekére mindnyájan, akik ott voltak, összecsődültek, és vidámságukat szabadjára engedve, táncoltak és birkóztak a főemberek előtt. Némelyek fegyverrel is összecsapva, bemutatták, mennyire járatosak a hadi tudományban. (Ekkehard: Sankt Gallen-i történetek; 1050 körül)

63 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori Magyarország korai történetére vonatkozik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar kalandozó hadjáratok célját, a sikerek és kudarcok okát! Értékelje a magyarokról kialakított eltérő vélemények okait! A magyar kalandozások céljával kapcsolatban Kellner megállapítja, hogy a [...] magyar támadások elsősorban kolostorok és templomok ellen irányultak, ahonnét arany, ezüst és más kincseket zsákmányoltak. A nemesfémtárgyak mellett fontos bevételi forrás volt a védelmi pénz, amelyet béke fejében fizettettek ki. Egy harmadik lehetőségként kínálkozott a foglyok kiváltásáért követelhető váltságdíj. Az elfogott emberek egy részét a Kárpát-medencébe hurcolták, ahol szolgaként alkalmazták őket. Összefoglalásként Kellner megállapítja, hogy a magyarok [...] általában a zsákmányért indítottak háborút [ ] Ez a megközelítés meglehetősen egyoldalú, hiszen [ ] a magyar kalandozások többsége mögött nyugati felkérés állt, tehát a nyugati uralkodók a magyarokat egymás elleni harcaikban használták fel. (Zimonyi István: Magyar kalandozások a Nyugat szemével) Az Úr testet öltésének 889. évében a magyarok igen vad és minden szörnyetegnél kegyetlenebb népe [...] Természetük dölyfös, lázadozó [...] Mindig hajlamosak idegen elleni vagy otthoni felkelésre; természetüknél fogva hallgatagok, készebbek cselvetésre, mint a beszédre. (Regino prümi apát) A magyarok [...] pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött, gyújtogatva és rabolva mindent elpusztított, az emberek legnagyobb részét leöldöste, de sokakat fogolyként életben is tartott. (Velencei krónika a 899. évi kalandozásról) A magyarok népe vadságát csaknem minden nemzet tapasztalta [...] A türkök hátat fordítva, mintha megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek. (Liudprand: Antapodosis) Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak [...] (Sankt Gallen-i Történetek) [...]Azt készséggel elismerem, mint magánembert nem töltenek el büszkeséggel a magyarok pusztításai szerte Európában, de [...] felelőssé sem tettem elődeinket. Ők azt tették, amit akkor, abban a történeti helyzetben, olyan létformák között tenniük kellett. (Kristó Gyula történész) Ámde szólni fogunk a türkök szervezetéről és harcrendjéről [...] Ez a nép [...] a fáradalmat és nehézségeket derekasan tűri, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségekben való egyéb nélkülözéssel, mint afféle nomád nép [ ] Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. [...] Jobbára a távolharcban [...] a szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket. (Részlet Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből)

64 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 64

65 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori magyar társadalomtörténettel kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarság társadalmának és életmódjának legfontosabb jellemzőit a X. század első felében! Válaszában a források alapján röviden térjen ki arra is, milyen történészi elképzelések fogalmazódtak meg a kalandozások társadalomtörténeti hátteréről! Szólnunk kell arról az [ ] elképzelésről is, amely a kalandozásokat a pásztortársadalom válságából magyarázta. E nézet szerint a nomád magyar pásztortársadalom a honfoglalás után szűkebb területre szorult össze, aminek következtében a termelésből kiszorult szabad pásztorok rablóhadjáratokon igyekeztek életlehetőséget teremteni maguknak, elsősorban azáltal, hogy szántó-vető foglyokkal végeztették földjükön a földművelést. Amióta bebizonyosodott, hogy a honfoglaló magyarság köznépe földet is művelő félnomád volt, a munkaidőben távollevő kalandozó harcosok pedig zömmel a középrétegből kerültek ki, ez a magyarázat elvesztette alapjait. (Györffy György, 1984) [A társadalom] élén szűk körű főnöki réteg jött létre, amely a kalandozó hadjáratokban további meggazdagodásának elsőrendű forrását látta. Ebbeli törekvése a társadalom zömét alkotó szabadok ellen irányult, akiknek rovására kívánt kivételezett helyzetbe kerülni. [ ] A rendszeres hadi események révén az egyes főnökök körül egyre határozottabb körvonalakkal alakult ki olyan katonai kíséret, amely háborús időkben külső, békés időkben belső elnyomó funkciók ellátására volt alkalmas. (Kristó Gyula, 1986)

66 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogy miként szolgálta Szent István törvényalkotó tevékenysége a keresztény hit terjesztését, az egyházszervezet kiépítését és a királyi hatalom megerősítését Magyarországon! Használja a Történelmi atlaszt! Előszó a királyi törvényhez A királyi méltóságnak a keresztény hit tápláló erejével véghezvitt alkotásai fényesebbek és erősebbek szoktak lenni más méltóságok műveinél. [ ] 2. A püspököknek az egyházi javak feletti hatalmáról és a világiakkal való egyetértéséről Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmuk az egyházi javakat gondozni, igazgatni s kormányozni, és azok felett rendelkezni az egyházi törvények határozatai szerint. Akarjuk, hogy a világiak is engedelmeskedjenek a püspököknek szolgálataikban az egyházak igazgatása, az özvegyek és árvák védelmezése érdekében, és hogy engedelmesek legyenek kereszténységük megtartásában Milyeneknek kell lenniök az egyházi személyek tanúinak és vádlóinak [ ] Világi személy tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki ne fogadja el. Senki se merje ugyanis egyházi személy ügyét világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban A vasárnap megtartásáról [ ] A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem (tűz-) őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le. 10. A négy böjti időszak megtartásáról Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön. (Szent István ún. I. törvénykönyve) 1. A király adományáról az egyháznak Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. A tizedről

67 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 67 Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen. (Szent István ún. II. törvénykönyve) 9. A feladat az államalapítás korához kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével István király egyházszervező tevékenységét! Hisszük, s valóban tudjuk, hogy ha az istentiszteletnek szentelt helyek hatalmát és tiszteletét növeljük, azt nemcsak az emberek hirdetik dicsérettel, hanem Isten is jutalommal viszonozza. Ezért Isten szent egyháza és a mi híveink valamennyien, a mostaniak és jövendőbeliek, tudják meg, hogy a Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak az apátja, Anasztáz közbenjárására, tanácsára és beleegyezésével ugyanezen monostornak olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. Szent Márton monostorát még szülőatyánk kezdte és mi fejeztük be Isten segítségével lelkünk üdvéért és királyságunk megszilárdításáért. Ugyanezen monostor testvéreinek szent imái miatt az előbb írt Anasztáz apát úr tanácsaitól és állandó segítségétől felbátorítva lettünk ugyanis győztesek. (A pannonhalmi apátság alapítólevele, 1001) Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön. Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön. (I. István I. törvénykönyvéből)

68 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar államalapítás történetéhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be az I. (Szent) István törvényeiben tükröződő, illetve az általuk elindított társadalmi átalakulást! Válaszában kizárólag a bekövetkező társadalmi változásokra koncentráljon! 14. Ha valaki szándékos gyilkosságot követ el, száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a királyi kincstárba kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak. Ha pedig véletlenül öl meg bárkit is, tizenkét aranypénzt fizessen. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a gyilkos szolgát adják a megölt szolga helyébe vagy váltsa meg az ura. Ha pedig szabad ember öli meg valakinek a szolgáját, adjon másik szolgát vagy az értékét térítse meg. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. (I. István I. törvénykönyve)

69 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat I. (Szent) László korának társadalomtörténetéhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a kereszténység és a társadalmi rend megszilárdulását I. (Szent) László uralkodásának idején! Mindnyájan tudták ugyanis, hogy fel van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel jeles.[ ] Minden ítéletében isten félelmét tartotta szem előtt, kiváltképpen büntetőügyekben, ahol vérontással járó büntetés, vagyis torolás jár. (A Képes Krónika Szent Lászlóról) [ ] hatalmas volt kegyessége, legkivált mégis bőkezűsége. Mindahány királyi egyházat, s kolostort- akár ő, akár más alapította adományokkal gazdagította, ezért méltán mesél adományairól a magyarok minden temploma. Két püspökséget szervezett, s királyi bőkezűséggel berendezett. (Szent László legendája; 1210 körül) Szent István és Szent László gótikus szobra 3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot fog adni. 11. Ha valaki vasárnapon nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg. 19. Ha a falusiak egyházukat elhagyva, máshová vándorolnak, püspöki joggal és királyi paranccsal kényszerítsék őket oda visszatérni, ahonnan elmentek. 22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, bűnükért egy ökörrel fizessenek. (László ún. I. törvénykönyve)

70 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a kora középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar állam belső konszolidációját I. (Szent) László és Könyves Kálmán uralkodása idején! Válaszában térjen ki a feudális társadalom és a kereszténység megszilárdulására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 1. Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki. 4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig b űnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt (penza) fizessen, és a felakasztott személy vagyonát adja vissza. 13. Ha egyházi személy libát vagy tyúkot lop, csupán a mester fenyítse meg vesszőzéssel, de amit lopott, adja vissza, ha ezeknél nagyobb dolgot lop, püspöke fokozza le, és a világi bíróságtól nyerjen büntetést. 14. Ha valamely szabad tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott érték tizenkétszeresét adja vissza, és egy ökröt fizessen. (László ún. II. törvénykönyve) 3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a Szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot fog adni. 11. Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg. 19. Ha a falusiak egyházukat elhagyva, máshová vándorolnak, püspöki joggal és királyi paranccsal kényszerítsék őket oda visszatérni, ahonnan elmentek. 22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, bűnükért egy ökörrel fizessenek. (László ún. I. törvénykönyve) 20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes leszármazás szerinti utódot. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s ha ilyen nincs, örököljön a fiútestvér. Ha pedig az illetőnek fiútestvére sincsen, az örökséget a király részére vegyék át. 40. Az ispánok, ha falvaikban vannak szabadok, akiktől száz pénzt gyűjthetnek össze, abból a királynak

71 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 71 egy páncélost állítsanak ki, ha negyven pénzt, páncél nélküli vitézt. 54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelő dolgot, avagy húsz dénár értékű ruhát lop, mint tolvajt ítéljék el. 73. A keresztények temetkezési helyei csak templomok térségében lehessenek. (Könyves Kálmán I. törvénykönyve) 7. Senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból, aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak közül, hét napon át verésekkel. 32. Azoknak, akik a papságot nőtlen állapotban nyerték el, feleséget venni nem szabad. (Az esztergomi zsinat határozatai 1100 körül)

72 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a magyar középkor történetével kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Magyar Királyság konszolidációját I. László és Kálmán uralkodásának idején! Az Árpád-ház családfája A rövidítések feloldása: f. = férj, illetve feleség (értelem szerint); nb. = nemzetségbeli; hg. = herceg; hgnő = hercegnő 11. Valaki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken el nem megyen a község templomába, csapják meg. Ha pedig a falu távolabb esik és a falu népe el nem mehet a templomba, mégis egy közülük menjen el mindnyájak képében, kezében a bottal, és vigyen az oltárra gyertyát meg három kenyeret. [ ] 22. A ki pogány módra kutak mellett áldoz, avagy fának és forrásnak és kőnek ajándékot ajánl, akárki legyen, egy ökörrel bűnhődjék érte. (I. László ún. I. törvénykönyve) 20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról

73 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 73 fiúra szálljon, s ha ilyenek nincsenek, örököljön a fitestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fitestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át. [ ] 40. Azok az ispánok, akiknek saját falvaikban olyan szabad embereik vannak, akiktől lovakat kaphatnak és száz pénzt tudnak összegyűjteni, ebből a jövedelemből egy páncélos katonát adjanak a királynak. Ha pedig negyven pénzt, egy páncél nélküli katonát adjanak; ha ennél kevesebbet, ezt saját használatukra tartsák meg. (Kálmán I. törvénykönyve) Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek. [ ] eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek. (Hartvik legendája István sírjának kinyitásáról, XI. század vége)

74 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Magyarország Árpád-kori történelmével kapcsolatos. (E/rövid) Vesse össze a források és ismeretei segítségével I. (Szent) Lászlónak és Könyves Kálmánnak a kereszténységgel és a társadalmi rend megszilárdításával összefüggő törvényeit! Válaszában világítson rá a törvények jelentőségére! Az olyan papoknak pedig, akik első és törvényes házasságban élnek, minthogy a szeretet kötötte és a szent Lélek bírta egybe őket, ideiglen való engedelmet adtunk, míg az apostoli szent atya adna tanácsot róluk nekünk. Házas pap [ ] egy se áldozzon az oltárnál, hanem csak ha felesége reáhagyja és megtartóztatást fogad, és ő előbb annak külön lakásáról és testi élete szükségeiről gondoskodik; mint az apostol mondja: akinek felesége vagyon is, úgy tartsa, mintha nem volna. Tiltjuk, hogy senki másnak a szolgáját vagy cselédjét magához ne fogadja. Aki kóborlót fogad fel a király engedelme nélkül, akárki legyen, ötvenöt pénzt fizessen. (Szent László törvényeiből) (Könyves Kálmán törvényeiből)

75 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján Károly Róbertnek a kincstári bevételek növelésére tett erőfeszítéseit és azok hatását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, a királyságunkon áthaladó kereskedőknek egyetemlegesen és egyenként üdvözletünket kedvezésünkkel [küldjük]. Ezen levelünk tartalmával kijelentjük nektek, hogy királyságunk egészén átmenve javaitokkal és áruitokkal az el ődeink által jóváhagyott szokás szerint kötelező vámot megfizetvén és megfizetvén a harmincadot várunknál, amelyet a Száva kikötőjében építettünk, szabadon és biztonságosan közlekedjetek bejöveteletekkor és távozásotokkor. (Károly Róbert okleveléből) Mivel azt akarjuk, hogy [ ] nagyobb számban kibocsátandó ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és a négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, [ ] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni, [ ] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat, [...] kivévén továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni. (Károly Róbert rendeletéből)

76 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Károly Róbertnek a bányászattal és a pénzveréssel kapcsolatos reformjait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Károly Róbert ban a csehországi Kuttenbergből behívott [német] telepesekkel alapította meg kuttenbergi jog szerint Körmöcbánya városát. E csehországi telepesek voltak a garasok [ezüstpénzek] első verői, s úgy lehet kezdetben a többi pénzverő kamarákban is Csehországból bevándorolt kamaraispánok vezetése alatt verték a garasokat. (Hóman Bálint, történész)

77 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozta a magyar társadalom átalakulását I. (Nagy) Lajos jogalkotása! 6. Ezenkívül bármely szabad faluban élő jobbágyainktól kivéve a fallal övezett városokat ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, és a bárók is bármely birtokaikon él ő minden jobbágyuktól hasonlóképpen szedjék be azok minden terményének és borának a kilencedrészét a saját szükségletükre. 10. Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk.

78 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye Kivéve egyedül a kiváltságlevélből kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek, még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. (I. Lajos dekrétuma; 1351) 18. A feladat a középkori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (E/rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján azokat a változásokat, amelyek az Anjou-kori társadalom földbirtokos osztályát érintették! országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és hatalmas bárók, vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a bárók országunk összes nemeseit akiket erőszakkal kényszerítettek szolgálatukba nem engedték a felségünknek teendő szolgálatok elvégzésére jönni, mintegy bizonyos szolgasággal tartva vissza őket. (I. Károly oklevele) Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban [Erdély, a Drávántúl, Szlavónia] élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék. [ ] Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is kivéve a fallal övezett városokat ezek minden terményének és borának a kilencedrészét fogjuk beszedni. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokai a terményeknek és bornak ama kilencedrészét

79 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 79 bármiféle mérséklés és engedmény nélkül a saját szükségletünk céljaira mi fogjuk behajtani. (I. Lajos törvényeiből) Minthogy Miklós nevű tisztje miközöttünk [ ] zsarnokoskodik, némelyeket közülünk ahogyan nem való, fogságra vet, némelyeket nyomorgat, másokat javaiktól megfoszt, [ ] ámbár nincs kedvünkre, mindazonáltal a szükségtől hajtva mégis oda jutottunk, hogy birtoka földjének színén többé semmiképpen meg nem maradhatunk. Ennek okából kérjük tehát Uraságodat, ha továbbra is úr akar lenni fölöttünk, űzze el közülünk ugyanezen Miklóst, és valaki mást, jobbat méltóztasson ide helyezni; mert különben e szükségtől kényszerítve, király urunkhoz fellebbezünk és nem fogjuk elmulasztani, hogy magunk állapotát más helyen biztosítsuk. (Temes megyei jobbágyok panaszlevele; 1325 körül) 19. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar nemesség XIII XIV. századi kialakulását! Válaszában koncentráljon azokra a társadalmi csoportokra, melyekből a nemesség kialakult, valamint a nemesi jogok és intézmények kialakulására és a nemesség belső tagolódására! 3. Semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után. Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedetni. 4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék. És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni. 7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan menni tartoznak. 19. A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell megtartani. (Aranybulla)

80 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 80 A királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei [ ] távol lévén a bíráktól és sok más akadály miatt a magunk igazát semmiképpen sem kereshettük: urunk királyunktól alázatosan azt kértük, engedje meg nekünk, hogy mi magunk bíráskodhassunk, és a vég nélkül sérelmet szenvedőknek teljes igazságot szolgáltassunk, mindazok ellen, akiknek részéről méltánytalanul szenvedünk. A király úr pedig kérésünket kegyesen meghallgatva jóindulatából kifolyólag jóságosan megadta nekünk a tőle kért engedélyt. (Kehidai oklevél, 1232) Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk. Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek, még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. (I. Lajos dekrétuma)

81 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori Magyarországra vonatkozik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a XIV. század közepének magyar társadalmi átalakulását! Utaljon a gazdaság változására az Árpád-korhoz viszonyítva! Előbeszéd: 4. [...]jelen levelünk rendén mindenkinek tudomására akarjuk hozni, hogy országunk főpapjainak, báróinak, valamint előkelőinek és nemeseinek gyülekezete és ugyanaz a közönsége [...] megújítás és megerősítés végett elénkbe terjesztették boldog emlékezetű ősünknek és elődünknek [...] második András úrnak [...] saját arany pecsétével megerősített kiváltságlevelét [...] 9. Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek a kérését, miután fontolóra vettük és emlékezetünkben megújítottuk az ő

82 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 82 hű engedelmességüket és legőszintébb szolgálatkészségüket [...] 11. Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt [ ] egy cikkelyt, tudniillik ezt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg [ ] ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellentmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háromoljanak [...] VI. törvénycikk Ezenkívül minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az udvarnoki és királynői községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük és a királyné asszony is be fogja szedetni. És a fönt nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképen hajtsák és szedjék be. 2. És akik a mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és a jelen rendeletünket megszegőknek birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét minden lejjebb szállítás és leengedés nélkül mi magunk fogjuk saját használatunkra behajtani [ ] XI. törvénycikk Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. XII. törvénycikk A kamaranyereséget a Dráva, Száva folyók között lakó, valamint a pozsegai és valkói nemesek is országunk más valódi nemeseivel egyaránt tartoznak fizetni [ ] 2. [...] miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók kirovásától [ ] XVIII. törvénycikk Országlakosainknak, a városokban, szabad községekben, a király, királynő, a főpapok, bárók és más nemesek területén és birtokaiban levő jobbágyait, régi tetteikért nem szabad sem személyükben, sem vagyonokban akadályoztatni, letiltani és letartóztatni [...] (Részletek az évi törvényekből)

83 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XIV. századi magyar társadalomtörténethez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar társadalom csoportjait az Anjou uralkodók korában! Válaszában térjen ki a bekövetkezett jogi és anyagi változásokra! Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, [ ] második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk. Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek, még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is kivéve a fallal övezett városokat ezek minden terményének és borának a kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani és a fent említett bárók [ ] hasonlóképpen hajtsák be [ ] a saját szükségletükre. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek [ ] a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét bármiféle mérséklés és engedmény nélkül a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani. (Részletek I. Lajos törvényeiből)

84 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 84

85 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Luxemburgi Zsigmond uralkodásával kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Zsigmond külpolitikai célkitűzéseit, a nyugati egyházszakadást, a konstanzi zsinat és a huszitizmus összefüggéseit! A szkizma (egyházszakadás) azzal vette kezdetét, hogy az Avignonból Rómába visszaköltözött pápa utóda megtagadta a visszatérést Avignonba. A francia főpapok erre ellenpápát választottak, Zsigmond viszont mint római király azt a harmadik pápát tekintette bizalmasának, aki Pisában néhány bíboros zsinati választása alapján lett egyházfő, s akinek megválasztása után mind a római, mind az avignoni pápának le kellett volna mondania. A lemondások nem történtek meg, ezért Zsigmond a»pisai«pápát vette rá, hogy zsinatot hívjon össze Konstanz városában. (Tankönyvi szöveg) A konstanzi zsinat új pápát választott, ezzel az egyház egysége helyreállt. Az egyházi reform azonban a konzervatív főpapok ellenállásán megbukott [...] Husz János mártírhalálának híre felkorbácsolta az indulatokat Csehországban, a lakosság zöme huszitává vált, s ilyen körülmények között szó sem lehetett arról, hogy Zsigmond elfoglalja a bátyja halálával (1419) megüresedett cseh trónt. Arra azonban számíthatott, hogy a korántsem egységes huszita szövetség megosztásával előbbutóbb eléri célját. (Fiktív szöveg) Először, hogy az Isten igéjét Csehországban szabadon [...] hirdessék az Úr papjai [...] És nem szabad megtiltani, hogy az Isten egyházában bárki is különböző nyelveken szóljon. Másodszor: a szentséget Krisztus híveinek mindkét szín, azaz a kenyér és a bor színe alatt szabadon szolgáltassák ki [...] Követvén ebben üdvözítőnk kijelentését:»vegyétek és egyétek: ez az én testem«, és igyatok ebből mindnyájan,»mert ez az újszövetség vére, ki sokakért ontatik«[...] Ahogy Tabor városában nincsen enyém és tied [...], mindig mindennek [...] mindenkiének kell lennie. [...] A kormányzást a nép kezébe kell átadni; hogy minden uraságot, nemest, lovagot le kell dönteni és meg kell semmisíteni, mint a helytelenül növekedett fákat az erdőben. (A husziták céljai)

86 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a Magyar Királyság XV. század elei virágkorával kapcsolatos. (E/hosszú) Foglalja össze a források és ismeretei segítségével Luxemburgi Zsigmond külpolitikai tevékenységét! Használja a Történelmi atlaszt! Óriási öldöklés vette kezdetét. A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze. (Thuróczy János, XV. századi történetíró a nikápolyi csatáról) [ ] az ország minden közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak katonákat: tudniillik minden harminchárom jobbágy után [ ] egy tegzes lovast; 100 után pedig hármat. [ ] (Részlet az évi első dekrétumból) Származása rendkívüli lehetőségeket rejtett magában, hiszen Csehország 1310 óta, a Német-római Birodalom 1346 óta a Luxemburg-i ház örökségének számított, és miután a két országot öröklő Vencel

87 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 87 király lassanként annyira elitta az eszét, hogy a német választófejedelmek 1400-ban trónfosztottnak nyilvánították, a dinasztia hívei öccsét, a jóval tehetségesebb magyar királyt kezdték tényleges fejüknek tekinteni. Zsigmondnak ez nem volt ellenére. Joggal érezte magát többre hivatottnak, mint hogy egész életében Európa határvidékén a pogányokkal viaskodjék, méghozzá reménytelenül. Igazi császár akart lenni, amilyen apja, IV. Károly volt, akit még a régi szokás szerint Rómában koronáztak meg; egyszóval olyan fejedelem, aki rangjánál fogva a legelső Európában, és aki egyedül képes, sőt hivatott megoldani a kor olyan egyetemes gondjait, mint az egyházszakadás, az egyházi és társadalmi reform, és nem utolsósorban az oszmán fenyegetés. (Engel Pál történész Zsigmond külpolitikájáról) Mivel Zsigmond király úgy vélte, hogy nem tudja erővel megfékezni a hitszegők dühét, egyetemes zsinati határozattal óhajtotta elfojtani a vészt, és összehivatta a keresztény vallás híres egyetemes zsinatát, a konstanzit. A zsinaton az említett Husz Jánost és tanítványát, Jeromost, az eretnekség fejeit, tanaikkal együtt bűnösnek találták, és tűzhalállal megsemmisítették. De azért a mi korunkig sem szűnt meg az általuk elhintett métely melengetése az említett Csehországban. (Thuróczy János krónikája, 1487)

88 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 88

89 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Luxemburgi Zsigmond külpolitikáját, és értékelje ennek eredményességét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Ezer francia lovag a hozzájuk csatlakozott könnyű lovasokon kívül [ ] Magyarországra mentek, Zsigmond királlyal egyesültek és [ ] nagy hatalommal Szerbián vonultak át. Nikápolyt körülzárták és ostromolták [ ]. A török [ ] könnyűlovassága, hogy a helyzetet kipuhatolja, előreszáguldozott, mire a franciák, kik az előhadat képezték, őket megverték s kard élére hányták. Erre nagyban elbizakodtak, így szólván:»törjünk előre, mert Isten kezünkbe adta őket!«nem hallgattak az intők szavára, hogy várják be Zsigmondot a magyarok, németek s szerbek seregével. (József há-kóhen korabeli leírása a nikápolyi csatáról) Ezenfelül felségünk mondott főpapjainkkal, báróinkkal és országlakóinkkal elhatározta és megállapította, hogy az országszerte hirdetett közönséges hadjárat alkalmával, az egyes bárók, előkelők és birtokos nemesek maguk személyesen megjelenvén, az ország mindenik közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak katonákat: tudniillik minden harminchárom jobbágy után [ ] egy tegzes lovast; száz után pedig hármat, és így következetesen akárhány jobbágyuk van, minden további száz után három-három tegzes lovast, akiknek tudniillik legalábbis íjaik, tegzeik, kardjaik és csákányaik vannak, s akik a harcra képesek és alkalmasak. (Zsigmond évi első dekrétumából) Zsigmond király pedig, azért is, mert ráruházott királyi tisztségénél fogva is köteles volt megvédelmezni a katolikus vallást, de elsősorban azért, mivel a husziták nagy haddá tömörülve pusztították az ő szülőföldjét, és tűzzel-vassal kegyetlenül harcoltak a szektájukhoz nem tartozók ellen [ ], egyetemes zsinati határozattal óhajtotta elfojtani a vészt, és összehívatta a keresztény vallás híres egyetemes zsinatát, a konstanzit. A zsinaton az említett Husz Jánost és tanítványát, Jeromost, az eretnekség fejeit, tanaikkal együtt bűnösnek találták, és tűzhalállal megsemmisítették. (Thuróczy János krónikájából, 1487) A legsürgetőbb teendő természetesen az 1378 óta tartó nagy egyházszakadás megszüntetése volt. Amíg ez fennállt, [ ] szóba sem jöhetett egy újabb törökellenes nemzetközi összefogás megszervezése. Ekkoriban már Európa-szerte általános volt a meggyőződés, hogy a szkizmán egyedül az egész nyugati egyház egyetemes zsinata lehet úrrá, ez is csak abban az esetben, ha döntéseit a fejedelmek is magukévá teszik. A más-más pápát tisztelő nemzeti egyházakat eleve nem volt könnyű tárgyalóasztalhoz ültetni, a problémát pedig a szakadástól független politikai ellentétek nehezítették, többek között a francia angol százéves háború. (Engel Pál, történész)

90 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 90

91 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Luxemburgi Zsigmond uralkodásával kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Luxemburgi Zsigmondnak az európai politikában játszott szerepét! Válaszában térjen ki a török elleni védekezésre és a huszitizmusra is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Zsigmond király tehát elindult seregének hatalmas sokaságával, átkelt a Dunán. [ ] A török császár pedig, akit [...] Bajazidnak hívtak [...], hallván, hogy a király nagy hadikészültséggel betört az országba, hasonlóképpen népe egész haderejét fegyverbe szólította. [...] A két ellenfél közt javában tombolt még a rettentő ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok [franciák] rendetlen futásban a király tábora felé száguldó felkantározott lovait. [ ] Azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort, és benne az ostromgépeket; a mezőn mindenfelé szétszéledtek [ ]. A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak. (Thuróczy János krónikája) Végvárrendszer a XV. században A konstanzi zsinatról készült ábrázolás egy XV. századi krónikában Március első napján Németország császára megérkezett és bevonult Párizsba (1416. július). [ ] A

92 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 92 Palotában szállt meg, ahol épp akkor a király is tartózkodott, s aki eléje jött a Szép Fülöp király épületének vonaláig. Ott aztán összeölelkeztek és nagy kedvességet mutattak egymás irányában. Kíséretében volt egy herceg, akit Magyarország nagy grófjának neveztek, [ ] s más hercegek és bárók. S úgy tűnt, hogy a császár nagy kedvet érez ahhoz, hogy egyetértést, vagy közvetítési lehetőséget találjon Franciaország és Anglia között. Nagy pompával és tiszteletadással fogadták, s a király is számos alkalommal adott ünnepséget a császár és kísérete tiszteletére, a király emberei pedig még gyakrabban. (Korabeli francia krónika)

93 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi János törökellenes harcait! Válaszában térjen ki arra is, miért és hogyan válhatott Hunyadi a törökellenes küzdelmek vezetőjévé! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Másnap, miközben dühöng a fagy, és a szükséges dolgok egyre jobban fogynak, a király megint a visszavonulás gyorsításáról tanácskozik a vezérekkel és a légióparancsnokokkal, hogy még mielőtt az éhség kipusztítja a hadsereget, e terméketlen és rideg vidékről gazdagabb tájra érjenek. Már Corvinus [Hunyadi János] is belátta, hogy a szükség előtt meg kell hajolni [ ]. Mások másképp gondolkoztak, főleg a despota [a szerb fejedelem] korholta vezértársait, hogy, miután elfogták a vezért és szinte teljesen szétverték az ellenséget, kiengedik a kezükbe kaparintott győzelmet, nem fejezik be azt a

94 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 94 hadjáratot, amelynek végéhez közel járnak, gyávaságból és tunyaságból meghátrálnak a levert ellenség elől; [ ]. Ugyanezt hajtogatta a pápai legátus [küldött] is. (Bonfini leírása Hunyadi János es hadjáratáról) [A szerb fejedelem] gyorsfutárok útján tájékoztatta Murádot [a török szultánt] a magyarok megérkezéséről és hadaik számáról, sőt útvonalukról is naponta tudósította őt [ ]. A súlyos háborúra felkészült Corvinus pedig erejéhez képest igyekezett az úton, sűrű levélváltással sürgette az albánok fejedelmét, Szkander béget, akivel a török ellen nemrégiben szövetséget kötött, hogy jöjjön, mert ő már közeledik az ellenséghez; tudniillik abban a tervben állapodott meg vele, hogy ő a magyarokkal [ ] együttesen intéz támadást a törökök ellen, hogy szemből és hátulról megszorítva könnyen legyőzzék őket. Ez hasznos is lett volna, ha Szkander bég, ami barbár nyelven Sándor urat jelent, a csatában időben megjelenik. (Bonfini leírása Hunyadi János 1448-as hadjáratáról)

95 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 95

96 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Mátyás király uralkodásával kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Mátyás reneszánsz udvarát! Válaszában elemezze, hogy Mátyás neveltetése és házassága mennyiben járult hozzá a reneszánsz szokások meghonosodásához! Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték; tanították egyház- és államjogra, művészetekre, orvostudományra és természetesen latinra. Szorgalmas és tehetséges diák volt, különösen a történelmet, a nagy hadvezérek dicső tetteit olvasta mohó érdeklődéssel. Galeotto Marzio jegyezte föl róla: [...] gyermekkorában annyi odaadással hallgatta [...] a hősökről szóló megemlékezéseket, hogy elfeledkezett ételről-italról, s reggeltől estig, étlen-szomjan semmi másra nem gondolt, csak az ő hatalmas kardcsapásaikra, bősz küzdelmükre. Közben a győztes dicsőségén fölgyulladva, kezét-lábát vívómozdulatokkal jártatta, mint aki abban a hitben van, hogy ő maga is ott van és vitézkedik (Kisfaludy Katalin: Matthias Rex) A megérkező királyné az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat iktatott be; megkedveltette az itáliai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt addig ismeretlen művészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, fa- és kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel. Majd az istentisztelet fényét emelte; a királyi kápolna számára Galliából és Germániából szerződtetett énekeseket. Sőt Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások. Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták. (Bonfini művéből) [...] egy török követet az udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a palotába vezettek, hogy megbízatását előadja, [...] s körülnézve megpillantotta ezt a pompázatos, ragyogó helyet és az udvari méltóságoknak részben a lenti, részben a király tartózkodási helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő mérhetetlen tömegét, amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek és nem kis részben (a mi szokásunk szerint) ezüstözött övekkel és kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve, hirtelen akkora csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását [...] (Oláh Miklós Hungária című művéből)

97 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 97

98 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat Hunyadi Mátyás belpolitikájával kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, milyen társadalmi és gazdaságpolitikai okokra vezethető vissza az évi Vitéz János vezette összeesküvés! Sok okát beszélik, miért kezdtek összeesküvésbe a király legrégibb atyai barátai. Hiszen olyan tekintélyben és hivatalokban volt részük, hogy igazán nem lehetett tőlük ingadozást, árulást várni. Az érsek [Vitéz János, esztergomi érsek] állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő. A király ugyanis már a maga lábán állt; azelőtt ki volt szolgáltatva a főemberek tanácsának; most lerázta ezt, nem mások után, hanem saját esze és akarata szerint járt, s ha szólni mertek, lehurrogta őket. [ ] Ezek tekintélyük alapos csorbulását látták ebben. Ehhez járult a szokatlanul kivetett rendkívüli adó, az úgynevezett dika, amelyet többnyire nem portánként, hanem fejenként róttak ki. És ámbár az igen nagy szolgáltatásokat a folytonos háború tette szükségessé, a szokatlan adót mindenki nehezményezte. Sőt, Mátyás még a püspöki jövedelmeket is bitorolni kezdte. (Bonfini nyomán) A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte, amely folyamatosan működött. Ez lényeges előnyt jelentett a nádor vagy az országbíró időszakosan ülésező és az ügyek intézését húzó-halasztó törvényszékhez képest. Ennek az intézménynek a vezetői és hivatalnokai többnyire a köznemesi és polgári, időnként pedig a jobbágyi sorból emelkedtek föl. Művelt, szakmájukat kiválóan ismerő emberek voltak, akik hivatalukat s ebből származó jövedelmeiket megélhetésük fő forrásának tekintették. (Tankönyvi szöveg)

99 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XIV-XV. századi magyar történelemre vonatkozik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom viszonyának alakulását 1387 és 1490 között! Használja a történelmi atlaszt is! Ezenfelül felségünk [ ] elhatározta és megállapította, hogy az országszerte hirdetett közönséges hadjárat alkalmával az egyes bárók, [ ] és [ ] nemesek maguk személyesen megjelenvén, az ország mindenik közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak ki katonákat: tudniillik minden harminchárom jobbágy után [ ] egy tegzes lovast, száz után pedig hármat, és így következetesen akárhány jobbágyuk van, mindenik további száz után három-három tegzes lovast, akiknek tudniillik legalábbis íjaik, tegzeik, kardjaik és csákányaik vannak, s akik a harcra képesek és alkalmasak. (Zsigmond évi első dekrétumából) A janicsárok száma, akiket a császár állandóan az udvarában tart, tíz- vagy tizenkétezer. Ezek a legjobb emberei, akiket minden fegyver forgatására kioktatnak és begyakorolnak: puskára, íjra, szablyára, dárdára stb. [ ] Állandóan a császár körül tartózkodnak, egymást váltják [ ]. A császár úgy rendelte, hogy ezeket nem vonhatja felelősségre semmiféle elöljáró, csak a janicsáragának nevezett tisztjeik. Keresztény országokban, keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez. [ ] Senki sem szegülhet velük szembe, sem szóval, sem tettel. (Hans Dernschwam törökországi útinaplójából) Elég volt látni annyi igába hajtott férfit, meggyalázott nőt, fejekkel telerakott szekeret, bilincsbe vert rabok gyalázatos elárverezését, vallásunknak ezt az évente ismétlődő megcsúfolását. Ellenségeink, kik annyiszor támadtak ránk, sohasem fogják abbahagyni támadásaikat, ha le nem verjük őket. Velük nincs, nem lehet tartós béke. (Hunyadi János) Magyarország nagy ország, sok ereje van és sok férfija, de a törökök kiűzésére s Európa

100 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 100 visszaszerzésére nagyobb hatalomra van szükség, [mert] a török hetvenezer ember veszteségét sem érzi meg, ha ázsiai seregeit át tudja hozni Európába. (Hunyadi János levele a pápának) Az 1470-es évek végére, a következő évtized elejére már mintegy harmincezer fős nehézlovas, könnyűlovas és gyalogos zsoldosból álló sereggel számolhatunk, amely a hadsereg belső, állandó magját képezte. Mellettük hivatásos rétegnek kell tekintenünk a tüzérséget, a dunai hajóhad legénységét és a várakat őrző katonaságot is. A főpapi-főúri bandériumok szerepe jelentősen csökken. (Zarnóczki Attila hadtörténész) Szpáhi katona

101 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 101

102 A középkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye A feladat a XV. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes küzdelmeit és stratégiáját! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Ulászló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy Murád császár és tábora reszket a félelemtől, a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr [Hunyadi János] és a többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta a már legyőzött és levert ellenséget, amely már egyáltalán nem reménykedett a győzelemben. (Thuróczy János leírása a várnai csatáról) Megválasztatásod hírére szívünket oly vígság és megelégedés szállotta meg, hogy soká haboztunk, mily szavakkal fejezzük ki méltó módon érzelmeinket, melyeknek tolmácsolására a nyelv elégtelen. [ ] Mert a mi örömünk annál inkább felülmúlja a másokét, mennél fájdalmasabbak voltak aggodalmaink fullánkjai, és mennél inkább bíztunk Istenben, hogy lelkünk titkos sejtelmét valósítani fogja. [ ] Fenséged felmagasztaltatásában imádságaink és könnyeink gyümölcsét látjuk. Fenséged személyében pedig Istennek emberét ismerjük föl, akit nemcsak Magyarországnak, hanem az egész keresztény világnak küldött [ ]. (III. Calixtus pápa levele Hunyadi Mátyásnak) A nándorfehérvári csata vázlata