A MENARCHE KORA MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 A MEARCHE KORA MAGYARORSZÁGO ír ta : B O T T Y Á OLGA (B u d apest), D E Z SŐ G Y U L A (B u d apest), E IB E OTTÓ (Szom b a th e ly ), F A R K A S G Y U L A (Szeged), R A JK A I T IB O R (D ebrecen), TH O M A A D O R (B u d a pest) és V É L I G Y Ö R G Y (K aposvár). Az az életk o r, am elyben a n ő k első havivérzése b ekövetk ezik, nagy- 1m é rté k b e n v ariáb ilis és m ind örökletes, m in d k ö rn y ezeti tén y ező k függvénye (17). A m en arch e a tö b b i p u b e rtá s jeltő l-eltérő en az élet egy n a p já n k ö szönt be, s ezért a serdülés eg y éb k én t k o n tin u u s fo ly a m a tá n a k összehasonlító elem zésére a leg alk alm asab b in d ik á to r. M egkönnyíti pl. a serdülési akceleráció v a g y L ecom te de o ü y (9) fogalom rendszerében: a fiziológiai id ő m eghosszabbodása égetően a k tu á lis p ro b lé m á já n a k v iz sg á la tá t. Ism erete g y a k o rla ti szem pontból is fontos az orvos, a pedagógus, a pszichológus és a d em o g ráfu s szám ára. M indezek ellenére M agyarországról csak édeskevés és p o n ta tla n a d a tta l ren d ejk ezü n k. ő g y ó g y ászati szakiro d alm u n k (pl. F e k e t e és F a r k a s (5) m onográfiája) is k é n y te le n külföldi m en a rc h e -k o ra d a to k a t c itáln i. M unkaközösségünk e h iá n y p ó tlá sá ra v állalk o zo tt. A nyag és m ódszer 1959 és 1961 k ö zött felv ett a d a ta in k fö ld rajzi eloszlását az 1. á b ra té rk é p e m u ta tja. A n y a g u n k a t az általán o s isk o lák felső ta g o z a tá b ó l g y ű jtö ttü k, tú ln y o m ó tö b b ség b en a V I., V II., és V III. o sztályokból, és az isk o lák lo k alizációja sz e rin t c so p o rto síto ttu k. K u ta tá s i célu n k szem p o n tjáb ó l u g y anis a serdülés m iliője fo n to sabb, m in t a születési hely. Felvételünk sorozatos sztirópróbának tekinthető, amely az egyes helységekre v o n a t kozólag reprezentatív (Debrecen kivételével), mivel az általános iskola kötelező. M ezőtúron kifejezetten a perem kerületek paraszti életform ájú lakosságát választottuk ki. Ez utóbbi anyag összegyűjtéséért Tím ár Gellert gim názium i tan árn ak m ondunk köszönetét. Budapesten két, eltérő életkörülm ényeket képviselő m in tát v ettünk: Ferencváros Rózsadomb. Országos szem pontból reprezentatív m intavételre nem volt m ódunk; m ind földrajzi megoszlás, m ind dem o gráfiai tényezők (pl. urbanizációs hányad) szem pontjából m intavételünk többé-kevésbé ferde. E hibaforrás ellensúlyozására anyagunkat úgy válogattuk meg, hogy abban a m enarche-t befolyásoló m inden szám bajöhető tényező két ellentétes véglete képviselve legyen, s így az bizonyos h atáro k között értékelhető m aradjon, országos viszonylatban is. A három összevont csoport közül a ógrád megyei falvak (K arancsság, Etes, Ságújfalu) elsősorban bányászlakosságot képviselnek. Csongrád megyében a következő, mezőgazdasági lakosságú falvak és mezővárosok a d a ta it gyűjtöttük fel, Algyő, B alástya, Deszk, Ferencszállás, K iskundorozsm a, Kistelek, K iszom bor, K lárafalva, K übekháza, Maroslele, Szőreg, Tápé, Tiszasziget, U jszentiván és M ihály telek. Vas megyében falusi csoportként összevontuk Gérce, R ábapaty, Simaság, em esládony, Tom paládony, Lócs, Sajtoskál, K áld, Yásárosm iske, Rábafüzes, B ajánsenye, Gödörháza, B érbaltavár, Püspökm olnári, R ábahídvég, agykölked, Magyarszecsőd, ádasd, H orvátnádalja, Pankasz, H egyháthodász, Ő rim agyarosd, Yiszák, Felsőm arác, Szarvaskend,. Csákánydoroszló, Ivánc, Egyházashollós, Egyházasrádóc, emesrempehollós, Vép, Bük és Csepreg ad ata it. A nagyobb, vidéki városokat Debrecen, Szeged és Szombathely képviseli az ország ellentétes végeiből, a kisebb ipari és bányászati központokat Északon Salgótarján, a D unántúlon A jka. Az alföldi m ezővárosokat M ezőtúr, a különböző nagyságú dunántúli kisváro

2 so k at Délen K aposvár, yugaton K örm end és Kőszeg képviseli. Hegyes, dombos és sík vidékről egyaránt m intát v ettünk, az országnak összesen 61 helységéből. A nyagunkban nemzetiségi vidék nem szerepel. A legnagyobb létszám ú szegedi anyagot két szem pontból is felbontottuk. A szülők {elsősorban az apa) foglalkozása szerint egy csoportba v ettü k a gyári és kisipari m unkásokat, külön csoportot alkottunk a mezőgazdasági m unkásokból, értelm iséginek tek in tettü k a főiskolai végzettséget igénylő foglalkozásúakat, és alkalm azottak néven összevontuk a közigazgatási, kereskedelm i és közlekedési dolgozókat, hivatásos k atonákat, rendőröket, stb. Az iskolatípus szerint ugyancsak négy csoportot alkottunk. K ülön v ettü k a rókusi énekzenetagozatú általános iskolát, a leányiskolákat (Szilléri-sugárúti, Dugonics utcai, M érei-utcai,,zrínyi Ilona és a G utenberg-utcai ált. iskolák), a felső tagozatban egyes koedukált osztályokat tartalm azó iskolákat (B érkert-utcai Móricz Zsigmond, D obó-utcai H ám án K ató és a Petőfi-telepi G era Sándor ált. iskola), és végül a teljesen koedukált iskolákat (Béketelepi, Petőfi-telepi F őtéri, a K olozsvári-téri és az újszegedi Mező Im re ált. iskola). 1. ábra. A m inták földrajzi megoszlása. Számozás ugyanaz m int a II. Táblázaton. A felv ételi lap o k a követk ező a d a to k a t ta rta lm a z tá k : iskola neve, típ u sa, helye, a m eg k érd ezett le á n y neve, születésének d á tu m a és az a d a tfe lv é tel d á tu m a (n a p ra p o n to san ), szüleinek foglalkozása, és végül, hogy a m eg k érd e z e ttn e k v o lt-e m ár eg y á lta lá n m enstru áció ja, v a g y m ég nem. A lapok kitö ltése a ta n á rn ő k, illetve v édőnők felügyeletével tö rté n t. Természetesen nem volt m inden lap egyform án használható: ennek következtében pl. a kétféle szegedi bontás között 31 főnyi különbség m utatkozik. F eldolgozásra alk alm as, egész m ag y aro rszág i a n y a g u n k 7008 le á n y a d a ta it ta rta lm a z z a. A m eg k érd ezettek éle tk o rá t az a d a tfe lv é tel id ő p o n tjá b a n L. B o tty á n O lga s z á m íto tta k i féléves p o n tossággal, b e tö ltö tt félév h ó n ap k éplet a la p já n. Az életk o ro k 10-től 16 évig te rje d n e k. Az a d a to k s ta tisz tik a i feldolgozását és érték elését D ezső Gy. és T h o m a A. v ég ezték el. A B udapest II. kerületi, valam int a Szegedről és környékéről származó ad ato k at Thom a (17), ill. F arkas (4) speciális szem pontból m ár feldolgozta; a körm endi anyag Eiben kéziratos disszertációjának része volt. A n y ers a d a to k a t az I. T á b lá z a t ta rta lm a z z a, am ely en k ö zöljü k a m eg k érd e z e tte k szám át, v a la m in t a m ár m en stru álo k ab szo lú t és re la tív g y akoriság át, féléves k o rcso p o rto k szerin t, az összes m in tá k ra és alcso p o rto k ra v o n atk o zólag. Ez a d o k u m en táció egy későbbi, esetleges gépi feldolgozás céljait is szolgálja, am ely az aláb b k ö v etk ező n él m agasabb fokú sta tisz tik a i elem zést v ih e t v ég b e. 26 \

3 A régebbi m enarche-v izsg álato k jó részt k lin ik ai b e teganyagon a la p u lta k, a m i m á r ö n m ag áb an egyoldalú szelekciót je le n t. E z a h ib afo rrás a m i a n y a g u n k b a n kiküszöbölődik. Az a d a tg y ű jté s és feldolgozás szokásos m ódszere sem * v o lt helyes, m in t az a k ö v etk ező k b ő l k ö n n y en b e lá th a tó. Á lta lá b a n a születés d á tu m á t és az első h av iv érzés d á tu m á t k érd ezték m eg, és a m enarchek o ro k b ó l szám tan i átla g o t sz á m íto tta k. A fe ln ő tt koro sztály o k a zonban re n d sz e rin t m ár nem tu d n a k m eg b ízh ató a d a tta l szolgálni. A M ic h e l so n (12) által m eg k érd ezett 7000 am erik ai le á n y n a k p éld áu l csak a fele em lékezett vissza n é h á n y év m úlva a m enarche hónapjára. Az em lék ezetn ek ez a fo g y atékossága az a lk a lm a z o tt k o rcso p o rto k k al egyenlő n ag y ság ú (tö b b n y ire 1 év) h ib á t o k o z h a t. E zen k ív ü l a m eg k érd ezettek születési é v já ra ta i esetleg tö b b évtizedet ölelnek fel. H a v iszo n t serdülő lá n y o k tó l g y ű jtü n k a d a to k a t, a k ik n ek egy része a felv étel idején m ég nem m en stru ál, ak k o r egy bizonyos ferdeséggel dolgozu n k, am elynek k ö v e tk e z té b en a m in ta átla g a m indig alacso n y ab b lesz a p o p u láció á tlag án ál. M ivel csak azoktp l szerezh etü n k in fo rm áció t, a k ik a felv étel id e jé n m á r m e n stru á ln a k, a viszonylag re ta rd á lt fejlődésűek szisztém atik u san k im a ra d n a k a vizsg álatb ó l. íg y r e jte tt k o rreláció áll fenn az an y ag v álo g atás és a k u ta tá s i cél szem p o n tjai k ö zö tt. E zzel szem ben a m eg k érd ezett serdülő é le tk o ra és az, hogy v an-e m ár m en stru áció ja v a g y m ég nincs, m indig p o n to sa n m eg h atáro zh ató. A m e n stru á lo k k o rcso p o rto n k én ti százalékos g y ak o riság át is p o n to san k isz á m íth a tju k. Az íg y k a p o tt eloszlási kép az id ő n ek m in t stim u lu sn ak em elkedő dózisaira a d o tt k ü szöb-reakció v álaszg ö rb éjén ek fo g h ató fel. T a p a sz ta la t szerin t a m en arch e k o rá n a k eloszlása közelítőleg norm ális, így a válaszgörbe a n o rm ál S -fo rm á t veszi fel. A m eth o d ik ai nehézséget íg y m eg k erü ltü k : u g y a n a z t az eloszlási k é p e t k a p ju k, m in th a a később serd ü lő k rő l is teljes info rm áció v al re n d e l keznénk, és a h iá n y ta la n ad a to k b ó l m eg szerk esztett gyakorisági g ö rb ét szum - m áció ú tjá n k u m u la tív görbévé a la k íto ttu k v o ln a á t. H a m ost az o rd in á tá k % -é rté k e it szórás-egységekre tra n sz fo rm á lju k, a n o rm ál S-görbe kiegyenesedik. E z a felism erés sz o lg á lta tta a probit-analízis a la p já t. Az eljárás a m it m ost m i is alk alm azu n k m e g találh ató F in n e y (6) v ag y W e b e r (20) k ézik ö n y v eib en. M ivel a ^ ötszörös szórás kielégítően közrefogja az eloszlást, a p ro b itsk á la a 5 a h elyére teszi a 0 -át, és felfelé 10-ig ta r t. G rafikus és a rith m e tik a i e ljá rá ssa l m e g h a tá ro z h atju k az egyenes (jelen esetb en a m enarche és életk o r regressziós egyenesének) egyenletét. E n n e k legfontosabb ta g ja a regressziós koefficiens (b), v agyis az egyenes irá n y ta n g e n se. B ecsü lh etjü k a m e d iá n t (m ), v agyis azt az id ő p o n to t, am ely b en a lán y o k 5 0 % -a m ár m enstru ál, 5 0 % -a m ég nem. orm álelosztás esetén ez a p a ra m é te r egyszersm ind a m enarche-k o r sz á m ta n i á tla g á n a k becslése is. Az egyes p a ra m é te re k és az egész eloszlás sz ó rá sá t (s) is k isz á m íth a tju k. Segítségükkel m e g a d h a tju k a m éd ián k o n v en cionális m egbízhatósági h a tá ra it, és a különböző m in tá k m e d iá n ja in a k e lté réseit szig n ifik an cia-tesztek n ek v e th e tjü k alá. E red m én y ek ; értékelés A h ely i m in tá k n a k a II. T á b lá z a to n ö sszeállíto tt p a ra m é te re it egyszerű, g rafik u s ú to n b ecsü ltü k, az egész a n y agra v o n atk o zó lag a rith m e tik a i ú to n p recizíro ztu k. A 7b m in tá n á l p r o bit-analízis n em volt alk alm azh ató, de a 13,5 éves k o ro sztály n ak p o n to san a fele m e n stru á lt. A n ag y o b b esetszám ú m in tá k ra d u rv á n m eg ad ju k az első m enses jelen tk ezésén ek életk o rb eli, alsó és 27

4 felső n o rm a -h a tá rá t. A szórások többsége egy kicsivel tö b b m in t 1 év, am i a m enarch e k o relo szlásán ál szabályszerű. A szú ró p ró b ák k iv á la sz tá sá n ál és elrendezésénél eleve te k in te tte l v o ltu n k a szakirodalom ból leszűrt, eddigi eredm ényekre és feltételezésekre. A k a p o tt m ediánok összevetése azonban tö b b p o n to n ellen tm o n d az aprió ris v á ra k o z á s n a k, s csak kevés álta lá n o sa n elfo g ad o tt té te lt lá tsz ik igazolni. M in d en ek elő tt a leg tö b b o rszágban á m enarche k o ra terén n ag y régionális, tá rsa d a lm i és fa lu v á ro s k ö zö tti d ifferen ciák m u ta tk o z n a k. M agyarországon v iszo n t az összes m ediánok 3/4 év in te rv a llu m á b a szo ru ln ak 12 a/i 13 1/2 év k ö z ö tt. M inden valószínűség szerin t ebben szerep et já tsz ik az életk ö rü lm én y ek fokozódó hom ogenizálódása. A Budapest I I. kerületi m édián T a n n e r (16) szerin t E u ró p a legalacsonyabb é rté k e, de a ógrád-m egyei fa lv a k nem m a ra d n a k el a fő v áro s leg jo b b tá rsa d a lm i h ely zetű körzete m ö g ö tt! A v alam iv el később érő, kevésbé kedvező m iliőben élő, B udapest I X. kerületi lá n y o k értékével tö b b v id éki m édián is m egegyezik. A szegedi m édián alacso n y ab b m in t a környező falv ak é, ez igazolni lá tsz ik a városi gyerm ek k o rá b b i serd ü lését. Vas m egyében azonb a n a falv akon a m enarche 6 h é tte l k o rá b b a n je le n tk e z ik m in t a v áro so k b a n, s ez ism ét m eg tö ri a szab ály t. A szegedi a n y a g első felb o n tásából a foglalkozási differenciális gyenge, de k étség telen ü l érvényesülő h a tá s a derül ki. A v á ra k o z á sn a k m egfelelően a mezőgazdasági rétég m u ta tja a legkésőbbi serd ü lést, b á r ez a m édián kevésbé m egb íz h a tó. Az értelm iségiek és ip a ri m u n k áso k m ediánjai k ö zö tt m in tegy 3 1/2 h ó n a p eltérés m u ta tk o z ik, s e k é t csoporton b elü l a szórás is viszonylag kicsiny. Az a lk a lm a z o tta k m ediánja a k é t u tó b b i cso p o rté k ö zö tt hely ezk ed ik el, és a szórás n á lu k a legnagyobb m in t az e foglalkozási csoport la z á b b d efiníciója k ö v etk eztéb en eleve v á rh a tó is v o lt. M inden külföldi ta p a s z ta la tn a k ellentm o n d a z o n b a n az a té n y, hogy a m u n k ásszárm azású lán y o k serdülése gyorsabb, m in t az értelm iségieké! V élem ényünk szerin t, ennek legvalószínűbb m a g y a rá z ata a követk ező. A szegedi értelm iségi cso p o rtb an feltű n ő en kevesen v o lta k az orvos- és ügyvéd-szülők gyerm ekei. A tö b b i értelm iségi foglalkozásúak keresete á tlag o san azonosnak v eh ető az ip a ri m u n k áso k éval. A fizik ai m u n k á t végző szülők azonban,- é le tta n i szükségletből kifolyóan, az azonos k eresetn ek n ag y o b b h á n y a d á t fo rd ítjá k élelm ezésre term észetszerű leg és h ag y o m án y o san m in d en ek elő tt h ú stá p lá lé k ra m in t a szellem i m unkások. Az isk o lásk o rú gyerm ekek p edig m ár szüleikkel egy k o szto n élnek. T o v ább növeli a tá p lá l kozásbeli k ü lö n b ség et az értelm iség fo k o zott liu ltú rig ényének kielégítésére fo rd íto tt összeg. V iszont m inél feh érjed ú sab b a tá p lá lé k, annál k o rá b b a n k ö v etk ezik be a m enarche. K r a l j-ce r c e k (8) az 50-es években, szlovéniai lá n y o k h áro m táp lálk o zási c so p o rtjá b a n a k ö v etk ező, szignifikánsan eltérő m e n a rc h e -k o rá tla g o k a t k a p ta : fehérjedús tá p lá lé k o n élőknél 12,65 ^ 0,133 év, vegyes k o sztn ál 13,42 ^ 0,145 év és tú ln y o m ó a n szénhid ráto s tá p lá lk o z á sn á l 14,1 ^ 0,111 év. H ip o tézisü n k et m egerősíteni lá tsz a n a k a ógrád m egyei a d a to k is. I t t a b án y ász-falv ak országosan a legalacsonyabb m ed ián t a d já k, m íg Salgótarjánban, am ely ip a ri város u g y an, de a falv ak n ál jó v al n ag y o b b szám arányú értelm iséggel ren d elk ezik, a m en arch e 2 1/2 h ó n ap p al későbben jelen tk ezik m in t a falv akon b á r a m édián országos v isz o n y la tb a n i t t is alacsony. B u d a p e ste n nem érvén y esü l ez a h a tá s, a II. k erü leti gyerm ekek (8 7% -uk értelm iségi) kiem elkedően jó életk ö rü lm én y ei m ia tt. A D u n á n tú l sok szem p o n tb ó l különálló egység, de a b án y av id ék h ez ta rto z ó a jk a i m éd ián u g y an csak alacso n y ab b a kevéssé ip a ro so d o tt V as-m egye értékeinél. 28

5 A szegedi an y a g m ásodik felb o n tásáb ó l kétség telen ü l m eg állap íth ató, bogy az isk o latíp u s n em befolyásolja a m enarche fellépését. A csoportokon belüli szórás n ag y, a m ed ián o k eltérései je le n té k te le n ek, s ezeket is m inden v aló szín ű ség szerin t a szociális cso p ortokkal való korreláció okozza. Ism ét egy e lle n t m ondás m u ta tk o z ik az iro d alm i a d a to k k a l: B e n n h o l d t-t h o m sen (3) szerin t m űvészi képességekkel rendelkező g yerm ekek k ö zött feltűnően sok a későn serdülő. Szegeden v iszont az ének -zen etag o zatú iskola szo lg áltatja a legalacsonyab b m ed ián t. A kaposvári m édián érdekessége, hogy össze tu d ju k h a so n líta n i az 1947/48-as é rté k k e l (19), am it grafikus p ro b it-analízissel 13,9 évre b e c sü ltü n k (17). A h áború s és inflációs években felserd ü lt leányokhoz kép est te h á t az akceleráció tö b b m in t 1 év! Az összes m in tá k összevetéséből k é t fö ld rajzi grádiens m u ta tk o z ik m eg: h a az ország te rü le té n É szakról-d élre, v a g y K eletrő l- y u g atra h a la d u n k, a m enarche k o ra növekszik, te h á t az első h av iv érzés egyre idősebb k o rb a n lép fel. E z a jelenség ellentm ond a k lim atik u s szabály o k n ak. Az első g rád ien st illetően p o n t É szak o n v á rn á n k a későbbi, a m ag asab b évi k özéphőm érsékletű D élvidéken a k o rá b b i serdülést. Az A lföld ég h ajlata k o n tin entális, m íg a D u n án tú lo n, különösen a B a la to n tó l y u g a tra eső te rü le te n m ár é re z te ti h a tá s á t az óceáni klím a. Skerlj (14) k u ta tá s a i szerin t az óceáni klím a k o ráb b i, a k o n tin en tális késő b b i m en arch e-t idéz elő. A m ásodik grádiens dőlése ezzel p o n to san ellentétes! S zo m b ath ely félévvel v a n elm arad v a D ebrecen m ö g ö tt, K őszeg és K ö rm e n d 21/2 h ó n ap p al M ezőtúr m ö g ö tt. V as m egyében az ország tö b b i részeihez k ép est szignifikánsan később érő blo k k foglal helyet. A le m a ra d ás n em csak az alföldi és északm agyarországi városokhoz, han em a V eszprém - és Som ogy m egyei m in ták h o z (A jka és K ap o sv ár) v iszo n y ítv a is érzékelhető. A Vas m egyei retardáció m a g y a rá z atá n á l az é g h ajlati tén y ező k eleve k ik apcso ló d n ak. A zt sem leh et állítani, hogy k u ltu rá lis és egészségügyi szem p o n tb ó l e lm a ra d o tt te rü le t v o lna, sőt, en n ek az ellenkezője igaz. A n n ak fe lté telezésére sincs o k u n k, hogy a táp lálk o zás ro sszabb lenne pl. S zom bathelyen v a g y K ö rm enden, m in t K a p o sv á ro tt. A m egye n em kevésbé in d u sz tria liz á lt m in t pl. a T iszán tú l. F elv eth ető, hogy az u rb an izáció v al e g y ü tt já ró neuropszichikai in g erek e kevésbé forgalm as v id ék en gyengébbek. De ak k o r m iért v a n e lm arad v a S zo m b ath ely M ezőtúr m ö g ö tt, ső t, egy kicsivel a C songrád m egyei fa lv a k m ö g ö tt is? Végül felm erül az a lehetőség is, hogy ezen a te rü le te n a népm ozgalom sohasem ö ltö tt nagyobb m é re te k e t, következésképpen az egyes helységekben az átlag o sn ál nagyobb a b elh ázaso d ás m értéke, s így elm arad a p u b e rtá st serk en tő h eteró zis-h atás. H a ez a h a tá s fennáll, ú g y an n ak a fa lv a k népességén jó v al fo k o zo ttab b m értékben kell érvényesülnie, m in t a v áro so k b an. E n n e k ellenére, a V as m egyei an y ag o t fe ltű n ő hom ogenitás jellem zi, és a viszonylag leg alacso n y ab b m ed ián t éppen a fa lv a k a d ják. S zom bathelyen pedig b izto san nincs endogám ia. Íg y ezt a h ip o té z ist is el kell v etn ü n k. M indezek u tá n csak egyetlen ésszerű m ag y arázat m a ra d : a m enarche-kor m agas m in tegy 80% -os (17) lieritáb ilitása a la p já n fel kell tételeznünk, hogy a serd ü lést k ésleltető gének frekvenciája m ax im u m o t m u ta t a Vas m egyei p o p u láció b an. A lá tá m a sz tja e feltételezést, hogy a m enarche kora a D u n á n tú lo n k o rreláció b an áll a pigm entáció fö ld rajzi eloszlásával. B artucz (2) szerin t a B a la to n som ogyi oldalán kevesebb a v ilágos szem- és hajszín, m in t az átellenes p a rto n, és D él felé h a la d v a sö tétedés ta p a sz ta lh a tó. A B a la to n tó l É sz a k ra és y u g a tra egy d arab ig m ég dom inál a sö té t színkom plexió, de a z u tá n 29

6 ro h am o san em elkedni kezd a d e p ig m e n tá lta k gyakorisága, hogy az o rszág n y u g a ti h a tá rv id é k é n m ax im u m át érje el. R égionálisan te h á t a k o rai m enarch e a sö té t, a késői a világos p ig m entáció v al kapcsolódik. E k é t tu la jd o n sá g é le tta n i k o rreláció ja is igen valószínű, m ivel a pigm ent-term elés in te n z itá sa a m ellékvesekéreg fu n k ció ja, m ely szerv a p u b e rtá sk o r ugrásszerű en m egn a g y o b b o d ik (15), és m in t járu lék o s nem i m irig y egyszersm ind a m e n s tru ációs ciklu st is p o zitiv en befolyásolja (5). E z t b izo n y ítja S kerlj (13) ju g o szláv iai s ta tis z tik á ja is: sö tét szem- és haj színű n ő k n él a m enarche szig n ifik án san átlag o san 8 h ó n ap p al k o rá b b a n je le n tk e z e tt m int a d e p ig m e n tá lta k n á l. A korreláció k ülönösen a szem színnel erős. Á llatk ísérletek szerint a m ellékvese sú ly a n ag y m é rté k b e n h eritáb ilis, és egy fa jo n belül is n ag y v ariáció t m u ta t a különböző p o p u láció k k ö zö tt (15). Csak találgatni tudjuk, hogy mely tényezők alak íth atták ki ezt a nyugatm agyarországi későn serdülő, depigm entált, genetikai tartom ányt. Szabály szerint a génfrekvenciákat három tényező v álto ztatja: genetikai sodródás, migráció és szelekció. Az elsőt rögtön elvethetjük: teljesen valószínűtlen, hogy a sodródás iránya az összes helységekben azonos le tt volna. A bevándorlás lehetőségének ellene szól, hogy Vas megye toponym iája teljesen m agyar, és a feldolgozás során feltű n t, hogy a vezetéknevek is m ajdnem mind magyarok. Szórványosan h o rv át nevek előfordulnak, de ném et és északi szláv jóform án nem, pedig az adott feltételezés ez u tó b b i csoportok bevándorlását követelné meg. Ezenkívül, B a ckhaüsz és e m e s k é r i (1) ad atai szerint Vas megyében m ind a B-vércsoport és gén, mind az B h-pozitivitás, ill. D-gén gyakorisága magas, felülm úlja az összes szomszédos megyék értékeit, és a tiszántúli pl,. B ihar és Szolnok megyei frekvenciákkal egyezik. Ez a jelenség kategorikusan ellentm ond a feltételezett bevándorlásnak, annál is inkább, m ert jól ism ert geográfiai szabályokat tö r meg. Így csak a szelekció lehetősége m arad fenn. Szelektív ágensek működését már önm agában valószínűvé teszi az a különös tény, hogy M agyarországon a világos szem árnyalatok gyakorisága Malán (10, 11) szerint több m int 50% m integy kétszerese a depigm entált em bertani típusok becsült előfordulásának. A legáltalánosabb hatásm echanizm us, amelyre gondolnunk kell a pleiotrópia és együttes szelekció. Már K och R ó b er t (7) k im u tatta, hogy a sötéten pigm en tált egyének ellenállóbbak a m aláriával szemben, m int a világosak. A vízszabályozás előtti évszázadokban az ország nagyrésze m aláriával súlyosan infiltrált terület volt. Az eddigi adatokból úgy látszik, hogy a sötét színkomplexió a hajdan mocsaras területeken (Alföld, O rm ánság) gyakoribb, m int m ásutt. Vasi anyagunk viszont zömmel a megye nyugatabbi, dom bos vidékéről származik. Elképzelhető, hogy it t a rezisztencia-pigm entképződés-korai pubertás együttes szelekciójának nyom ása gyengébb volt m int m ásutt, mivel az Anopheles nem találta meg a m aga megfelelő hiotópját. A lecsapolás előtt készült, II. József-féle térkép a megyében egyedül Celldömölk környékén jelez mocsaras területet. A nyagunkban nem szerepel, de utólag m egvizsgáltuk 146 celldömölki születésű leány m enarche-adatát. Az eloszlás feltűnő bal aszim m etriát m u tato tt, és olyan m értékben eltért a normáleloszlástól, hogy a mediánt megbízható m ódon becsülni nem is lehetett. A bal aszim m etria azt jelenti, hogy a korán serdülők száma nagyobb, a későn serdülők száma kisebb a homogén, normáleloszlású populáció^ esetén várt, elm életi előfordulásuknál. A 12,5 éves korcsoportban pl. 36,8% m enstruál a várható 15,5% -kal szemben, míg a 14 éves korcsoportban a m enstruálok gyakorisága csak 63,6%, az elméletileg várható 81,6% -kal szemben. A szelekció általában nem homogén eltolódást, hanem aszim m etrikus eloszlásokat szokott előidézni! Bizonyító erejű érvként azonban csak több, nagy esetszám ú m intán kapott, hasonló eloszlást fogadhatnánk el. V égezetül m egkísérlünk egy közös becslést ad n i az összevont, egész m agyarországi anyagra. A m in tá k k ö z ö tti variáció viszonylagos - kicsisége feljogosít erre. A v á rh a tó eredm ény fontossága m egkívánja, hogy a d a ta in k p o n to sság át m ost m ár a rith m e tik a i ú to n m eg h atáro zzu k. A tíz, n ag y o b b létszám ú k o rcso p o rt (11 15,5 évesek) p ro b it-d ia g ra m já t a 2. á b ra m u ta tja. Az em p irik u s p ro b ito k k ö zött a regressziós egyenes m eghúzására összesen két lehető ségünk v a n. Az első szigorúan illeszkedik a középső (12 14 éves), á tla gosan 1000-es létszám ú k o rcso p o rto k p ro b itjaih o z, a szélső p o n to k elh an y ag o lásáv al. Ez az egyenes m eredeken em elkedik, egyenlete: Y = 0,8 6 5 % - 6, 4 3. A m édián 13,20 év n ek adódik. A m ásodik egyenes az egész p o n tso rt egyenlő 30

7 k ép p en figyelem be veszi, term észetesen lazáb b illeszkedéssel. A regresszió m ost kevésbé m ered ek, egyen lete: Y = 0,800«5,60, és a m éd ián 13,23 év. M indkét regresszióra, egyform án 8 szabadságfo k k al illeszkedési p ró b á t v ég zünk. E red m én y ü l az első esetb en y 1 = 38,490-et, a m ásodik esetben y 1 = = 31,174-et k a p u n k. M ivel a p ro b ito k jo b b a n illeszkednek a m áso d ik regreszsziós egyeneshez, a p a ra m é te re k e t ennek a la p já n a d ju k m eg a I I. T á b lá z a to n, súly-koefficiensek segítségével b ecsü lt h ib áik k al e g y ü tt. Az a n y ag m in d k ét p ró b áv al 0,1 % -ra szignifik án san h etero g énnek b izo n y u lt. M int az áb ráb ó l k iv eh ető, a h ete ro g e n itá s egyik fo rrása, hogy a k é t felső k o rcso p o rtb an k evesebben m e n stru á ln a k, m in t az norm áleloszlás esetén v á rh a tó volna. E n n e k oka k ö n n y en b e lá th a tó. A n y a g u n k a t az á lta lá n o s isk o lák b an g y ű jtö ttü k, ahol a V III. o sztály szabályos életk o ra 14 év, illetőleg a m egfelelő születési év első felében sz ü le te tte k n é l 141/2 év. Az ezen a k oron tú l is általán o s iskolába já ró 2. ábra. Az életkor és az első m enstruáció összefüggését m u tató probit regressziós egyenes 7008 m agyar leány adata alapján. gyerm ekek tú lk o ro sa k ren d szerin t b u k o tta k, b etegség m ia tt e lm a ra d o tta k, v ag y év-h aladékkal b e isk o lá z o tta k akik tö b b n y ire fizikai fejlődésükben is re ta rd á lta k. A regressziós egyenest n em is h a g y tu k ezektől b efo ly áso ltatn i. A h e tero g en itás m ásik fo rrása a 14 évesek a rá n y ta la n u l m agas p ro b itja, am i azt je le n ti, hogy eb b en a korcso p o rtb an a rá n y ta la n u l sokan kezd en ek el m enstru áln i, te h á t a n y a g u n k b a n egy teljesen norm ális, de a tö b b in él egy kicsivel később serdülő, különálló alcsoport v a n. Ez csak a V as m egyei m in ta lehet! A m ásodik regressziónál egyedül ez a h e tero g en itás forrása. E cso p o rtn ak m in tá n k b a n való képviselete jó v al n agyobb d em ográfiai sú ly ánál, ezért a 31

8 m áso d ik regressziós egyenes irá n y ítá sá n á l elh an y ag o ltu k. U g yanezért fo rm álisn a k íté ltü k a z t a lehető ség et is, hogy a k é t utolsó k orcsoport k ih agyásával, a tö b b ire m egkeressük a m ax im u m lik elihood regressziót. Igazolja e ljá rá su n k a t, hogy h a csak éves k o rcso p o rto k at vesszük is figyelem be, a 14 évesek p ro b itjá h o z szo ro sab b an zárkózó első egyeneshez való illeszkedés p ró b á ja, 3 szabadságfokkal, még m in d ig 5 % -ra szignifikáns h e te ro g e n itá st m u ta t (%2 = 8,754). H a te h á t v alak i a rra kíváncsi, hogy egy a d o tt életk o rb an m ár igen, v a g y még n em m enstru áló egyén a m agyar leány-populáció h á n y százalék án ak felel meg, az a 2. á b rá n a kevésbé m eredek egyenest vegye figyelem be. Az x tengely m egfelelő életk o ri p o n tjáb ó l k iin d u lv a m eg h ú zzu k az o rd in á tá t, és ennek a regressziós egyenessel való m etszésp o n tját jo b b ra k iv e títjü k. A százalékszám ot leolvasva m eg k ap ju k az ebben a k o rb an m á r m enstru á lo k g y ak o riság át, am ely pubertas praecox g y anúja esetén érdekes. Pubertas tarda g y a n ú ja esetén a ta lá lt % 100-hoz való kiegészítése m eg ad ja az a d o tt életk o rb an m ég nem m en stru á lo k g y ak o riság át. A 13 1/4 éves, országos m édián b á r nem re p re z e n ta tív m in ta v é te lle l k a p tu k n ag y valószínűségű jellem ző érték, m ivel a regressziós egyenes irá n y á n a k m e g v á lto z ta tá sa csak a m áso d ik tized esb en okozott e lté ré st. M int a zt a szerzők egyike m á s u tt (17) k im u ta tta, a m enarche kora ezt a m ai érté k é t 1 évszázad ta rta m á n n y o m o n k ö v eth ető 3 éves csökkenéssel érte el. Az országos m édián m egérdem li, hogy m eg ad ju k an n a k g y ak o rlatilag kielégítő, 95% -os m egbízhatósági h a tá ra it. S zignifikáns h etero g en itás esetén az erre szolgáló k é p le t: am elyben a h etero g enitási fa k to r: /t = x 2/Sz. F. (jelen esetben 31,174/8 = 3,9); a,,t érték e jelenleg a 8 szabadságfokhoz és 5% -os valószínűséghez ta rto z ó (2,31), és E szerin t in ed ián u n k m egbízhatósági h a tá ra i: 13,13 13,33 év, te h á t a v alódi m éd ián összesen 73 napos in te rv a llu m b a n szórhat valószínűleg in k áb b lefelé, m ivel a régionális m ediánok egyszerű átlaga: m = 13,15 év. Ö sszehasonlításul T a n n e r és O K e e f f e (15,16) nyom án közlü n k néh án y külföldi m edián t a m enarche k o rá ra vonatk o zó lag, abból a kevésből, am it k o rre k t m ódon, pro b it- v ag y logit an alízissel-n y ertek.: London (1959): 13,1 év, K o p p en h ág a (1950-ben): 13,8 év, H o llandia (1956): 13,6 ^ 0,06 év, B u rm a (60-as): 13,2 év, Ceylon (50-es): 14,4 év, igéria ( ): 14,1 év, délafrikai b a n tu k (60-as): 15,1 15,5 év a szociális h e ly z e ttő l függően. A szom széd országokból Y a l sik (18) közölt h a sz n á lh a tó a d a to t: az 1953-as B rü n n -i m ediánt egyszerűen a ta p a s z ta la ti eloszlásból 13 év 5 1/2 h ó n a p ra becsülte.* * A kézirat lezárása u tá n ju to ttu n k hozzá P ro k o pec közleményéhez (A cta F. R.. Univ. Comen. V I, 1 5, A nthrop., 1961, p ), am elyben a szerző 5702 prágai leány m édián m enarche-korát között 12 év 8 hónapra becsüli. A m ediánt szintén a tapasztalati eloszlásból becsülte, így az csak durva tájékozódást ad, és szignifikancia-vizsgálatra sem alkalm as. (A m édián helyzetét ebben az esetben csak a két középső korosztály értéke határozza meg.) M indenesetre azonban ez az érték igen közel áll a Budapest I I. kerületi, európai viszonylatb an is feltűnően alacsony mediánhoz, am elynek pontos értéke 12,75 ± 0,08 év (17). 32

9 Ö sszefoglalás A szerzők 1959 és 1961 k ö z ö tt 14 regionális m in tá t v e tte k M agyarországon, a m enarche k o rá ra v o n atk o zó an. Ö sszesen 7008 le á n y a d a ta a la p já n az országos m edián t p ro b it-analízissel 13,23 ^ 0,021 évre becsü lték. Az anyag viszonylag hom ogénnek m u ta tk o z o tt; az érzékelhetőbb eltérések et feltehetően tá p lálk o zásb eli és g enetik ai fa k to ro k id ézik elő. (FAőadva a Szakosztály decem berl9-i ülésén) L Ä G E D E L A M E A R C H É E H O G R IE C. B o tty á n (R u d apest), G. D e z s ő (B u d apest), 0. E ib e n (S zom bathely), G. F a r k a s (Szeged), T. R a jk a i (D ebrecen), A. T h o m a (B u d apest) e t G. V é li (K a p o sv á r) Les a u te u rs o n t pris e n tre 1959 et éch antillons régio n aux c o n ce rn an t l äge de la m enarché en H ongrie. E n se b a sa n t su r les d ates de 7008 écoliéres, ü s o n t estim é le m édián n ational, p a r m éthode des progites, á ans. Le m atériel se révéla re la tiv e m e n t hom ogene; les divergences p lu s sensibles so n t p ro b eblem ent dues á des facteu rs n u tritiis et génétiques. IRODALOM 1. B a ckh a usz, R. e m e s k é r i, J.: H äufigkeit der A BO -BIutgruppen und des D- F aktors in Ungarn. (Z. Morph. A nthr. 51, 1960, p ). 2. B a rtu cz, L. A m agyar em ber (B udapest, pp. 509). 3. B en n h o l d t-t h o m sen, C.: Ü ber das Accellerationsproblem (Z. menschl. V ererb.-u. K onstitutionslehre, 30, p ). 4. F a rka s, Gy.: Az első vérzés (m enarche) ideje Csongrád megyei lányoknál (Anthr. Közi. 6, sajtó alatt. 5. F e k e t e, S. F a r k a s, K.: A havi vérzés elm élete és klinikum a (B udapest, pp. 288). 6. F in n e y, D. J.: P robit Analysis (Cambridge, pp. 226). 7. K och, R. 1900, idézi: Schwidetzky, L: Selektionstheorie und Rassenbildung beim M enschen (E xperientia, 8, p ). 8. K r a l j-ce r c e k, L.: The influence of food, body build and social origin on th e age a t menarche (H um an Biol. 28, p ). 9. L ec o m te d e o ü y : Le tem ps e t la vie (Paris, pp. 268). 10. Malán, M.: Zur Augen und H aarfarbe der U ngarn (Verhdl. d. Ges. f. Phys. A nthr. 9, p ). 11. Ma lá n, M.: A z irispigmentáció különböző foka egyes falvakban (Ann. Biol. Univ. H ung. 1, p ). 12. Mic h e l - s o n,.: Studies in the physical developm ent of egroes (Am. J. Phys. A nthr. n. s. 2, p ). 13. Sk e r l j, B.^ Le début de la m enstruation et la pigm entation (Anthropologie, 5, p ). 14. Sk e r l j, B.: Menarche und Klim a in E uropa (Z. Ethnol. 63, p ). 15. T a n n e r, J. M.: G row th at Adolescence (Oxford, pp. XIII -f- 325). 16. T a n n e r, J. M. O K e e f f e, B.: Age a t Menarche in igerian School Girls (H um an Biol. 34, p ). 17. T h om a, A.: Age a t m enarche, acceleration and heritability (A cta Biol. Acad. Sci. Hung. 11, p ). 18. V a l s ik, J. A.: The m edian age at m enarche in school-leaving girls in Brno in (Bratisl. Lekárske Listy, 35, p. 602.) 19. V é l i, Gy.: Ü jabb tanulm ány a tanuló ifjúság testi fejlődéséről (Bioi. Közi. 3, p ). 20. W e b e r, E.: G rundriss der biologischen Statistik (3. Aufl., Jena, pp. 466). 3 A nthropologiai K ö zlem ények 33

10 oj *> I. Táblázat. Az összes m egkérdezett lányok ( ) és a közülük m ár m enstruálok m egoszlása az egyes m in tá k b an, féléves korcsoportok szerint. A m in tá k szám ozása u g y an az, m in t a II. T áb lázato n K o r c s o p o rt (i) (2) (3) W (5) (6) % % , , , , , , , , , , , % , , , , , , , , , , , ,1 13% , , , , , , , , , , , ,3 14% , , , , , ,0 15%

11 K o r c s o p o r t (V (7a) (7 b ) (7 c) (7 d ) (7c) 10 io y 2 i i n y , , , , , , ,9 5 i 20, , , ,4 12 y , , , , , , , , , , , ,2 i3 y , , , , , , , , , , , ,9 i 4 y , , , , , , , , %

12 i C s 7. Táblázat folytatása 1 K o r c s o p o r t m (7y) m e n s tr. (7Ó) (8) (9) (10) % ,1 i i y , , , , , , , , , ,3 12% , , , , , , , , , , , ,4 13% , , , , , , , , , , , ,1 14% , , , , , , , , , ,8 15% , , ,

13 K o r c s o p o r t ( i i ) e s t r. o. m n n % (12) m e n s t r. e s t r. o. (13) m n n % e s t r. o. (14) m n n % (15) m e n s t r u á l i 2, , 0 0 i o y i i , , 4 8 n % , , , , , , , , % , , , , , , , , , , % , , , , , , , , , , 3 9 H % , , , , , , , , % , , ,

14 O J CO II. Táblázat A m enarche korának probit-analízissel becsült param éterei az egyes m intákban. H eterogenitás jele: 11 a hatodik oszlopban M in ta o. H e ly L a k o s s á g lélekszám a - ( ) A d a tfe lv é te l id e je b M e d iá n é v m S o r m á lö v : (m ± 2 s) é v A d a tg y ű jtő í. B udapest, IX. kerület I960, dec ,966 12,97 1,04 10,9 15 Dezső, B udapest, II. kerület ,889 12,75 1,12 io y 2 is Thoma 3. Salgótarján nov ,869 12,94 1, ^3-15 Dezső 4. ógrád megye, falvak nov. 92 l,085h 12,73 0,92 Dezső 5. Debrecen l,098h 12,96 0,90 R ajkai 6. Mezőtúr, peremkerületek dec ,726h 13,27 1,38 Tím ár 7. Szeged febr. márc ,824 13,07 1,21 10*/,-1 5 f t F arkas 7a. Szeged, ipari munkások 648 0,965 12,96 1,04 7b. Szeged, mezőgazdasági munkások 58 h [13,50] 7c. Szeged, értelmiség 127 1,023 13,26 0,97 7d. Szeged, alkalm azottak 605 0,869 13,06 0 1,15

15 7a Szeged, ének-zenetagozatú iskola 251 0,824 12,91 1,21 Iß Szeged, leányiskolák 649 0,949 13,02 1,05 7y Szeged, részlegesen koedukált iskolák 340 0,749 13,16 1,34 7<5 Szeged, koedukált iskolák 229 0,781 13,10 1,28 8. Csongrád m., falvak és mezővárosok m árc. ápr ,988 13,40 1, y2 Farkas 9. Kaposvár I960, szept jan ,869h 12,98 1, /4 Véli 10. Szombathely máj. -jún ,012b 13,48 0,99 11/ 2-15/2 Eiben 11. Körmend ,000 13,48 1,00 I I / 2- I 51/2 Eiben 12. Kőszeg máj ,916 13,49 1,09 Eiben 13. Vas megye, falvak m áj. jún ,911b 13,37 1,09 I I / 2- I 5 /2 Eiben 14. Ajka nov ,869 13,22 1,15 Eiben 15. összevont magyarországi anyag: ,800b +0,038 13,23 ± 0,021 1,25 10% 15% r p ] = P < 0,1% ; H = 3,9

16