BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET 4. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Átírás

1 1. sz. melléklet BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET 4. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA június I. KÖTET Bevezető és helyzetértékelés

2 BUDAPEST XXII. kerület Budafok Tétény 4. Környezetvédelmi Programja ( ) Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata megbízásából A munka irányítója a Megbízónál: Baloghné Végvári Ágnes környezetvédelmi referens Készítette: ÖKO Zrt. László Tibor Magyar Emőke Mészáros Szilvia Mozsgai Katalin dr. Rákosi Judit A munka készítői: Scheer Márta Szőke Norbert dr. Tombácz Endre Tombácz Fanni Vidéki Bianka Vidéki Bianka témafelelős dr. Tombácz Endre vezérigazgató Budapest, június

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ELÉRT EREDMÉNYEK HELYZETÉRTÉKELÉS Környezeti elemek állapota Levegőminőség Klímaváltozás, klímavédelem Felszíni és felszín alatti vizek állapota A föld, a talaj állapota, szennyezettsége Természeti környezet védett területek Zöldfelületek állapota, zöldfelület-gazdálkodás A települési és épített környezet állapota Területhasználatok Településkarakter, településkép Közlekedés Közművek állapotának jellemzése Önállóan kezelt, városüzemeltetésből származó hatótényezők Hulladékgazdálkodás, településtisztaság Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás Zaj- és rezgésviszonyok Környezeti nevelés, szemléletformálás Fennálló környezeti problémák, védendő értékek Környezeti problémák Védendő értékek A lakosság bevonásának eredménye Mellékletek: 1. melléklet: Jelentősebb légszennyezőanyag kibocsátók és kibocsátások a XXII. kerületben 2. melléklet: Zöldfelületekkel, zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos ábrák, táblázatok 3. melléklet: Keresztmetszeti forgalomszámlálások eredményei 4. melléklet: Vízvédelmi intézkedések 3

4 1. BEVEZETÉS ELÉRT EREDMÉNYEK 4

5 A környezet védelméről szóló évi LIII. évi törvény szerint minden településnek ki kell dolgoznia az illetékességi területére vonatkozó és a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokat meghatározó Környezetvédelmi Programot. A XXII. kerület önkormányzata a környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően első ízben az , majd a , végül a közötti időszakra készítette el környezetvédelmi programját. A harmadik környezetvédelmi program időszaka 2017 év végén zárult. Így a Program megújítása szükséges, figyelembe véve az előző programok eredményeit. A közti időszakra vonatkozó környezetvédelmi program (Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Környezetvédelmi Programja , továbbiakban: KKP) tovább vitte a korábbi Programok célkitűzéseit, kedvező eredményű intézkedéseit, folytonosságot biztosítva az Önkormányzat környezetvédelmi munkájában. Az Önkormányzat a programozási időszakok alatt a kitűzött feladatok közül sokat megvalósított. A időszakra tervezett intézkedések megvalósulását részletesen külön dokumentációban foglaltuk össze. A között a kerület környezetállapotában bekövetkezett, illetve a környezetállapotra ható, többnyire kedvező változásokat röviden az alábbiakban összegezzük. Közlekedés terén: Az M4 metró üzembe helyezésével párhuzamosan a kerületet érintő közösségi közlekedés átalakítása. A fővárosi tömegközlekedésben is szerepet játszó 30a vasútvonal korszerűsítése, 40a vonal rekonstrukciójának megkezdése. A vasútvonalak korszerűsítésével a P+R parkolási lehetőségek számottevő bővítése. A szilárd burkolattal nem rendelkező utcák burkolásának folytatása. Zaj/rezgés védelem terén: A 30a vasútvonal korszerűsítésével, illetve a kapcsolódó zajvédő létesítményekkel, passzív akusztikai védelmet jelentő megoldásokkal jelentős javulás, mely a 40a vasútvonal felújításával válik a lehetőségekhez mérten teljessé. Levegővédelem terén: Egyfelől a közlekedési eredetű kibocsátások csökkenése a tömegközlekedés fejlesztése, a gépkocsipark korszerűsödése eredményeképpen, másfelől növekedés a gépjárműforgalom növekedése következtében. Zöldfelület-gazdálkodás terén: Jelentős zöldfelületi fejlesztések: elsősorban egyes közparkok, közkertek (pl. Kresz park), közterek (pl. Borász szobor, Dr. Takács Pál tér) és a lakótelepi zöldfelületek (pl. Rózsakert ltp., József A. utcai lakótelep, Árnyas park) minőségi fejlesztése, funkcióbővítése. Új közpark (Elágazás Park) és közterek (Országzászló tér, Kossuth Lajos utcai tér, Szomszédok piaca előtti tér) kialakítása. Sikeres Tér_Köz pályázatok, 2018-ban kezdődő zöldfelületi fejlesztések (Szent István tér és a Duna-part fejlesztése a Hajó utcánál). Zöldfelületi fejlesztések megvalósítása nagyrészt a helyi lakosság bevonásával, közösségi tervezéssel. A Leányka utcai lakótelep közelében 2013 óta sikeresen működő Parti Kert nevű közösségi kert. 5

6 A kerület településképi szempontból értékes fáinak (705 faegyed) felmérése és ezekkel kapcsolatos faápolási-fenntartási feladatok meghatározása. Biológiai allergénekkel kapcsolatban: Szervezett figyelőhálózat működtetése. Kényszerkaszáltatás gyakorlatának kimunkálása, következetes alkalmazása. Önkormányzati fenntartású utak, játszóterek, beépítetlen területek rendszeres, évente többszöri kaszálása. A fertőzöttségi időszak kezdetén a médiumokon keresztüli tájékoztatás (hatások, jogkövetkezmények). Negatív példák (kényszerkaszáltatás) nyilvánosságra hozatala (a személyes adatok védelmét biztosítva). Vízvédelem és fenntartható vízgazdálkodás terén: A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt keretében a kerületben a belterületen közel 100 %-ban kiépítették a szennyvízhálózatot. Az eddigiekben egyesített rendszerű csatornákat szétválasztották, és ezeken a területeken elválasztott rendszerű csapadékhálózatot alakítottak ki. A kerület eddig tisztítatlanul a Dunába ömlő szennyvizét a BKISZ megvalósítása óta a fővárosi szennyvíztisztító telepekre vezetik, ahonnan a vízvédelmi jogszabályoknak megfelelő tisztítás után engedik a Dunába. A csapadékvíz-hálózat bővítése (Kanyargó utca, Deák F. utca). Nagy hangsúly a csapadékvizek helyi kezelésén. A finanszírozási lehetőségek függvényében folyamatos csatornafelújítás. A nyílt árkok felmérése az egész kerületben. Üvegházgáz-kibocsátás mértékének csökkentése és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Épületenergetikai fejlesztések számos önkormányzati intézményben, épületben, korszerűsítés-támogatás pályázati formában a lakossági épületek esetében. Közvilágítás korszerűsítése, energiatakarékos lámpatestek és izzók alkalmazása. Megújuló energia (napenergia, illetve geotermikus energia) hasznosítás megjelenése egyes önkormányzati kezelésű intézmények, épületek esetében. Napelemes közvilágítási oszlopok, sebességmérők alkalmazása. Beszivárgást elősegítő (gyephézagos) felületek alkalmazása, illetve korábban burkolt felületek átalakítása zöldfelületté, ami szintén növelte a csapadék hasznosulását a talajban. Hulladékgazdálkodás, talajvédelem A szelektív hulladékgyűjtési rendszer átállítása a szigetes rendszerről a házhoz menő gyűjtésre. A zöldhulladékok elkülönített begyűjtésére rendszeres zsákosztás. Rendszeres veszélyes hulladék gyűjtés. A hulladékudvar üzembe állítása. 6

7 Egyéb eredmények A Településképi Arculati Kézikönyvet Budafok-Tétény XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete decemberben fogadta el a 232/2017 (XII.14.) számú határozatával, továbbá megalkotta a településkép védelméről szóló 21/2017 (XII.18.) rendeletét. A Tétényi-fennsíkon kialakított tanösvényhez tájékoztató anyagok készítése és pedagógus továbbképzés. A Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) biztosítja a Duna part végigjárhatóságát a kerékpárút kijelölése révén. Az elért eredmények ellenére számos környezetvédelmi probléma továbbra is jelentős problémát okoz, azaz akut -nak tekinthető. A Duna-part megfelelő rehabilitációja és a Hosszúréti-patak revitalizációja évtizedes probléma, és továbbra sem kielégítő minden részterületen a közcélú zöldterületek aránya. A levegőterhelés még mindig jelentős, melyet elsősorban az M0 és az M6 forgalma, forgalmi terhelésének növekedése, a nem megfelelő lakossági egyedi fűtés, valamint a szórványosan előforduló (zöld, stb.) hulladékégetés okoz. Továbbá, bár az elmúlt időszakban számos önkormányzati tulajdonú épületet újítottak fel, az épületenergetikai korszerűsítésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek teljes körű kihasználása érdekében helyenként - a megtérülés vizsgálata mellett - további intézkedések szükségesek. A programozás lehetőségeit továbbra is jelentősen korlátozza a pénzügyi források szűkössége, az építőipari árak emelkedése, valamint a kerületi önkormányzatok hatáskörének szabályozottsága, viszonylag szűk mozgástere. Ennek ellenére a XXII. kerületi Önkormányzat továbbra is elkötelezett a környezetvédelem terén, Budafok-Tétény Környezetvédelmi Programjának megújításában. Az Önkormányzat céljai között szereplő fenntartható kerületfejlesztésben a környezet védelmének érvényesítése kulcsfontosságú tényező. A cél továbbra is a kerület túlzott beépítését megakadályozó, az épített és természeti értékeket megőrző minőségi fejlődés elérése, amely nem feléli, hanem kiaknázza a XXII. kerületet egyedivé tevő jellegzetességeit. A megújított, közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi program tehát egyrészt eszköze a fejlesztési elképzelések környezettudatos és környezetközpontú megvalósításának, másrészt eszköze a kitűzött célok felé haladás nyomon követésének. Budafok-Tétény Környezetvédelmi Programja jelen időszakban is a partnerség és együttműködés jegyében készült, amelynek keretében: a programtervezés időszakában a készítők kikértük a helyi társadalom véleményét (2017. decemberben internetes közzététel és véleményezési lehetőség kérdőíven keresztül, melynek eredményét a 2.7. fejezet foglalja össze), a 2017-s Civil Szervezetek Napján a résztvevők a kerület állapotára, valamint a környezeti tendenciákra vonatkozó kérdőívet tölthettek ki, megkerestük a kerület főbb gazdasági szereplőit (írásbeli megkeresés decemberben), interjúkat készítettünk a civil szervezetekkel (2017. december, január eleje), 7

8 a 2018-s Civil Szervezetek Napján a résztvevők megismerhették a Környezetvédelmi Program tervezetét, az elkészült programtervezetet az előírásoknak megfelelően megküldtük véleményezésre az érintett hatóságoknak, valamint a honlapon nyilvánosságra hoztuk lakossági véleményezés céljából (2018. május). (A beérkező észrevételeket megvizsgáltuk és a Környezetvédelmi Program végleges változatába beépítettük, amennyiben nem, akkor a véleményadónak megindokoltuk.) A kerületben igen aktív a civil élet, és kiemelkedően jó az Önkormányzat és a civil szervezetek együttműködése. Ennek egyik fóruma a Civil Koordinációs Tanács. A Tanács elnökségének tagjai az interjúzott civil szervezetek vezetői is. Az Önkormányzat a 18/2011. (X.24.) Önk. rendeletével szabályozta az Önkormányzat és a kerületi civil szervezetek kapcsolatát. A program készítése során éppen ezért több fórumon (lásd fentebb) tájékozódtunk a kerület legaktívabb környezetvédelmi civil szervezeteinek véleményéről. A kerület környezetvédelmi problémáival és azok megoldásával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat jelentős részben beépítettük a Környezetvédelmi Programba. A helyi lakosság véleményét a kerület környezetállapotának alakulásáról, a kerületi problémákról, védendő értékeiről, stratégiai irányokról és a közös cselekvés lehetőségeiről lakossági kérdőív keretén belül kértük ki a tervezési folyamat elején. A Környezetvédelmi Program tervezetét továbbá a lakosság is véleményezhette a fentebb leírtak szerint. A stratégiai partner gazdasági szereplők közül összesen hárman válaszoltak a megkeresésre. A Donauchem Kft.-től, a FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-től, valamint a Kiss és Társa Építőipari Generálkivitelezőtől érkezett levél. Az említett gazdasági szereplők tájékoztatták az Önkormányzatot a megvalósult, illetve megvalósítani tervezett környezetvédelmi tevékenységükről, fejlesztési szándékaikról. A helyzetfeltárás szempontjából releváns információkat a megfelelő környezeti elemnél, illetve egyéb hatótényezőnél tárgyaljuk. Budafok-Tétény közötti időszakra szóló Környezetvédelmi Programját így a társadalom véleményének figyelembe vételével készítettük el, bízva abban, hogy a megvalósítás is a környezet védelmében érintett partnerek széleskörű együttműködésén fog alapulni. 8

9 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 9

10 Levegőminőség 2.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA A XXII. kerület légszennyezettségének okai között első helyen az egész évben számottevő közúti közlekedés áll, a téli fűtési időszak azonban meghatározó többletként jelenik meg a levegőterhelésben. A kerületben emellett több jelentősebb pontforrás is működik. A légszennyezettség alakulását a helyi kibocsátásokon túlmenően a földrajzi fekvés és a meteorológiai viszonyok, valamint ezeken keresztül a transzmisszió következtében távolabbi kibocsátások is befolyásolják. A legnagyobb levegőminőségi problémát fővárosszerte a szálló por (PM 10 ) és a nitrogén-dioxid (NO 2 ), illetve időnként az ózon (O 3 ) magas koncentrációi jelentik Háttérszennyezettség A kerület a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az uralkodó szelek az aránylag és általában tiszta levegőt szállító északi, nyugati és észak-nyugati szelek, melyek gyakorisága 46 %, így szinte minden másnap kedvezőek az átszellőzés feltételei. A többi szélirány, különösen a keleti, dél-keleti szelek, valamint szélcsend (utóbbi 21%-os gyakoriságú) esetén az átszellőzés feltételei már nem ilyen kedvezőek. Az átszellőzéshez járul hozzá a Duna, és a Hosszúréti-patak-menti sáv is. Kedvezőtlen, hogy nagy forgalmú közlekedési útvonalak húzódnak a fő átszellőzési csatornában, a Duna mentén. A levegő minősége romlásának elkerülése érdekében az átszellőzési lehetőségeket folyamatosan biztosítani kell, ezért itt intenzív beépítés és további közlekedési pálya elhelyezés nem javasolt. Az átszellőzési sávok területén lévő építési övezetben tervezett beépítésekre megemelt zöldfelületi arány követelménye ajánlott. Emellett meg kell őrizni a nem beépítésre szánt területeket is. Hazánk méretéből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a levegőminőségre, illetve a szennyezőanyagok légköri ülepedésének mértékére a határainkon túli kibocsátók számottevő hatást gyakorolnak. (Ugyanakkor a meteorológiai sajátosságok (inverzió) miatt a legproblematikusabb levegőminőségi helyzetekben (pl. szmogriadó idején) ezek a hatások lényegében nem játszanak szerepet.) A Fővárosba beérkező levegő minőségéről leginkább az uralkodó szélirány felől, Budapest észak-nyugati részén elhelyezkedő pesthidegkúti mérőállomás tájékoztat 1. (A mérési eredmények alapján a belső kerületek levegőminőségénél sokkal jobb, azonban a XXII. kerületben mért szálló por és ózon koncentrációkkal összevetve nem jobb a levegő minősége Pesthidegkúton, ennek okairól később szólunk.) Az uralkodó széljárásnak megfelelően a kerület levegőminősége szempontjából Kelenföld, Budaörs, Törökbálint és Érd is meghatározó lehet. Különösen Budaörsön és Törökbálinton jelentős az ipari, szolgáltatói és a logisztikai szektor kibocsátása, valamint az agglomerációból/ba érkező forgalom miatt a közlekedési emissziók. Budaörsön manuális 1 Meteorológiai adatok tekintetében a lőrinci állomás informál a fővárosi háttérről, amely eredendően a levegőminőség tekintetében is háttérszennyezettség vizsgálata céljából létesült, de az időközben lezajlott építkezések és forgalmi változások következtében a terület levegőminősége annyira megváltozott, hogy a mérőhely városi háttérszennyezettség vizsgálatára már nem alkalmas. 10

11 mérőpont van, ahol kizárólag NO 2 -koncentrációt mérnek. Az eredmények alapján a levegő minősége ezen szennyezőanyag tekintetében jó besorolású, meglehetősen változó éves átlagkoncentráció értékekkel (18 és 40 µg/m 3 között mozgott az elmúlt hat évben) és az utóbbi időben az értékelést nehezítően nagy adathiányokkal. Közlekedés Helyi kibocsátások A kerület fővárosi léptékben is jelentős, tranzitforgalommal terhelt közlekedési vonalforrásai az M6 autópálya, az M0 autóút, a 6-os és a 7-es főutak. Közülük az M0 autóút kerület által érintett déli szektora hazánk legnagyobb igénybevételnek kitett útszakasza. Ezek mellett számottevőbb tranzitforgalommal terheltek még a Nagytétényi, Angeli, Ady Endre, Dózsa György, Kamaraerdei utak és a Növény utca is. Jóllehet hazánk gépkocsiparkja folyamatosan fejlődik, levegővédelmi szempontból még mindig nem a legkorszerűbb gépjárművek a legelterjedtebbek, különösen a teherszállításban. (A tömegközlekedésben e tekintetben a legutóbbi időkben pozitív változásokat figyelhettünk meg.) A személygépkocsi-közlekedés terén a probléma az ingázók (ebből adódóan a személygépjárművek) nagyon nagy száma, valamint az, hogy a személygépjárművek többségében egy, esetleg kettő ember ül. A tervezett dugódíj, valamint a telekocsi rendszer terjedése e téren hozhat némi enyhülést. A dugódíj azonban önmagában (kiváltképp a peremkerületi tömegközlekedés további fejlesztése nélkül) döntően a belső kerületek tehermentesítésére szolgálhat majd. A döntő változást a gépjárműpark korszerűsítése, az elektromos üzemű autók térnyerése, valamint a tömegközlekedés továbbfejlesztése (pl. S-Bahn hálózat) jelenthet majd, azonban ezek teljes megvalósulása csak hosszabb távon képzelhető el. Pozitív fejlemény e tekintetben, hogy a kerületben már két helyen is van elektromos autó töltőpont (Campona és Kossuth Lajos utca), több létesítése folyamatban van, folyamatosan épülnek a P+R parkolók, és fejlődik a kötöttpályás tömegközlekedés. Az óhatatlanul keletkező légszennyezőanyagok megkötésében a zöldfelületek jelentős szerepet játszhatnak (ezért különösen fontos volna az M0 mentén tervezett még hiányzó véderdő-részek mielőbbi megvalósítása). A közlekedés egyik nem kizárólag magukból a gépjárművekből származó, de a gépjárművek által keltett légszennyező hatása a porterhelés. Főváros szinten az összes szálló por kibocsátás legalább 40 %-áért még fűtési időszakban is a közlekedés felelős 2. (Ha a szálló porra - PM 10 - nézzük meg a kibocsátási arányokat, akkor az adatok alapján 5 % a gumiabroncsok és fékbetétek kopása, 17 % az elsődleges kibocsátási folyamatok, 18 % a másodlagos kémiai átalakulási folyamatok részesedése.) Ugyan a kibocsátott szilárd anyag mértéke egyáltalában nem elhanyagolható, a járművek által okozott összes porterhelés (nem csak az egészségügyi szempontból legproblematikusabb, 10 mikrométer alatti frakciót véve figyelembe, hanem a nagyobb méretű szilárd részecskéket is) döntően az útfelszínről kerül a levegőbe. A burkolt utak esetében a fenti hatások mértéke a rendszeres mosással csökkenthető. A burkolatlan utakról származó porterhelés mértéke - 2 Érdekesség, hogy egyes források szerint az elektromos gépjárművek közlekedése, kipufogógáz-mentességük ellenére, hagyományos járműveknél nagyobb tömegük miatt, összességében nagyobb porterheléssel jár. 11

12 többnyire kis forgalmuk ellenére is - számottevő. A nedves tisztítás fagypont alatti időben nem kivitelezhető, így száraz, szeles téli időszakokban a burkolt utak porterhelése is problémás, különösen, ha számításba vesszük, hogy ebben az évszakban a jégmentesítés következtében kiülepedő szemcsés anyag további porforrás lehet. A dél, dél-keleti részeket átszelő két vasútvonal villamosított, dízel vonatok már csak elenyésző számban közlekednek rajtuk, így a vasút helyi levegőszennyező hatása nem számottevő. A vonalak felújításával ugyan a megnövekvő sebesség miatt elvileg nagyobb lehet a felvert por mennyisége, azonban egyrészt ez nagyon kis területen jelentkező lokális hatás, másrészt a pályák megfelelő rendszerességű és színvonalú karbantartásával mértéke minimalizálható. Meg kell e részben még azt is említeni, hogy a vízi közlekedést (különösen a kikötők tekintetében) világszerte, és különösen az EU-ban egyre inkább komoly légszennyező forrásnak tekintik. A dunai közlekedés kerületet is érintő napirenden lévő fejlesztéseinek értékelése, tervezése során ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ipar és egyéb telephelyek A gazdasági szerkezetváltásnak, a szigorú környezetvédelmi előírásoknak és a környezetvédelmi megfontolásoktól akár független modernizációnak, illetve a legutóbbi időkben a gazdasági válságnak is köszönhetően az ipari kibocsátások mértéke számottevően csökkent. Az utóbbi néhány évben ugyan újra növekedés figyelhető meg egyes szennyezőanyagok tekintetében (lásd az összes adatszolgáltatásra kötelezett kerületi kibocsátó 3 bevallása alapján készített ábrát alább), azonban a kibocsátott mennyiségek még mindig lényegesen alatta vannak az évtizedekkel korábbi mennyiségeknek. (A nitrogén-oxidok tekintetében látható 2016 évi kiugrás annak köszönhető, hogy az élesztőgyár kibocsátásait az előző évi nyilvántartása nem tartalmazta. A kén-oxidok kibocsátásának ugrásszerű növekedése annak a következménye, hogy 2016 volt a Krematórium első teljes működési éve.) 1. ábra A főbb légszennyezőanyagok kibocsátásának alakulása az elmúlt programidőszakban 3 Az adatszolgáltatásra kötelezett kibocsátók köre bővebb, mint a ténylegesen iparinak tekinthető kibocsátóké: többek között bevásárlóközpontok, intézmények is ide tartoznak, melyek kibocsátásai jellemzően fűtési célokkal kapcsolatosak. 12

13 Forrás: Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR), OKIR adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés, letöltés időpontja: Ugyanakkor az is igaz, hogy fővárosi mércével mérten még mindig nagyobb számú adatszolgáltatásra kötelezett kibocsátó működik a kerületben. Kedvezőtlen továbbá az is, hogy a helyi légszennyezőanyagot kibocsátó telephelyek a kerület jellegzetes településszerkezetéből adódóan sokszor a lakóövezetek közelében (vagy abba beékelődve) helyezkednek el. Mindazonáltal jogszabály szerint határérték feletti szennyezést okozó tevékenység nem működhet; az eseti légszennyezésre levegővédelmi bírságot szab ki a környezetvédelmi hatóság, azonban nincs tudomásunk arról, hogy a kerületben határérték túllépés miatt szükség lett volna bírságolásra. A 2016-os bevallások alapján a kerületben kibocsátott egyes légszennyezőanyagok összmennyiségét részletesen, valamint az egyes, jelentősebb mennyiségben kibocsátott szennyező anyagok legfőbb kibocsátóit (és a kibocsátott anyagokat, illetve mennyiségüket) az 1. sz. mellékletben található táblázatok foglalják össze, illetve térképek szemléltetik. (Megjegyezzük, hogy a távhőszolgáltatással, hőellátással kapcsolatos kibocsátásokat, kibocsátókat a fűtésből eredő légszennyezésnél is ismertetjük, az üvegházhatású, ezért nyilvántartott, de légszennyezőnek nem minősülő szén-dioxid kibocsátást pedig bővebben a klímavédelmi, fejezetben tárgyaljuk.) Az alábbi táblázatban csak néhány jellemző szervetlen, valamint a kerületben nagyobb mennyiségben kibocsátott szerves szennyezőanyag kibocsátását mutatjuk be. A táblázatban összehasonlításképpen bemutatjuk a szomszédos XI. és XXI. kerületekre, valamint a szerves anyagok miatt a fővárosi léptékben erős vegyiparral rendelkező X. kerületre vonatkozó 2016-os kibocsátási adatokat is. 1. táblázat Összes kibocsátás néhány jellemző légszennyezőanyagra (kg), 2016 Anyag XXII. kerület XI. kerület XXI. kerület X. kerület Főbb szervetlen szennyezők Nitrogén oxidok Szén-monoxid Szilárd anyag Kén-oxidok Egyes szerves szennyezők Etil-acetát Benzin mint C, ásványolajból Butil-acetát Metil-alkohol Etil-alkohol Toluol Forrás: Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR), OKIR adatszolgáltatás, letöltés időpontja:

14 A táblázatból látható, hogy a kerületi kibocsátások jellemzően vagy nagyságrenddel kisebbek (pl. NO x, CO) más kerületekben nyilvántartott kibocsátáshoz képest, vagy nagyságrendileg megegyeznek azokkal. Ettől eltérés bizonyos szerves anyagok esetében fordul elő, azonban az is látható, hogy jellemzően van olyan kerület, ahol nagyságrenddel nagyobb a kibocsátás az adott szerves szennyezőanyagból is. A kibocsátók száma tekintetében elmondható, hogy a 44 nyilvántartott bevalló közül 43 jelentett be 2016-ra vonatkozóan 0-nál nagyobb kibocsátást legalább egy légszennyezőanyag vonatkozásában. A szerves légszennyezők, valamint a szervetlen savak és lúgok kibocsátása jellemzően kis számú kibocsátóhoz köthető. A többi szennyezőanyag (többnyire jellemzően fűtéshez, tüzeléshez köthető emissziók) tekintetében számos kibocsátó (SO x : 5, NO x, CO: 41-41, valamint a szilárd anyag: 12 db) működik a kerületben, azonban az egyenkénti emisszióik egykét kivételtől eltekintve (lásd 1. sz. melléklet) nem túl jelentősek. Egyes területeken a kibocsátók nagyobb száma miatt a lakosság összességében jelentősebb terhelésnek lehet kitéve (többek között a meteorológiai viszonyoktól, a tényleges, adott időben fellépő kibocsátásoktól és az átszellőzési csatorna távolságától is függően), még ha maguk az egyes kibocsátások önmagukban alacsonyak is. A kibocsátók elhelyezkedését a 2. ábrán szemléltetjük. A bevallásra kötelezett kibocsátók sora a Duna, illetve a 6-os út vonalát követve szeli át a kerületet. Többségük Budatétény északkeleti részébe, illetve Budafok Felsőváros részébe tömörül. A kibocsátók elhelyezkedése alapján ipari (és egyéb bevallásra kötelezett) telephelyi emisszióktól mentesebbnek tekinthető Budafok északi csücske (Rózsavölgy, Horogszeg, Vöröskút, Óhegy) és a Tétényi-fennsík (ahol csak egyetlen kibocsátó, a MOL Gázátadó állomása található), valamint a Hárosi-sziget és a szomszédos Horgásztelep. Viszonylag nagyobb számú, bár egyenként kevésbé jelentős kibocsátású telephely koncentrálódik a Chinoin egykori területén. Mellette található a kerület legnagyobb szilárd anyag kibocsátója, a krematórium is. Az ezen üzemek által kibocsátott anyagok a kerületben a lakott területek közül leginkább Nagytétény nyugati szélét érhetik el. A telephelyi kibocsátások által leginkább érintett lakóterületek a budatétényi Rózsakert és az ettől észak-keletre lévő részeken, és tovább Budafok Arany János lakótelep és a Duna-part közé eső területein találhatók. Kisebb mértékben, de fokozottabban érintettek lehetnek a Baross Gábor teleptől délre eső részek és a Bartók Béla úti lakótelep is. A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KÉSZ) tervezete keretében meghatározták az (levegőtisztaság-védelmi szempontból) érzékeny objektumokat, amelyek környezetében csak meghatározott és feltételekhez kötött tevékenység telepíthető. 14

15 2. ábra Légszennyezőanyagot kibocsátó telephelyek a kerületben, Fűtési eredetű légszennyezés A kerületben jellemző fűtési mód a földgáz alapú hőenergia-termelés. A KSH adatai szerint 2016-ban a kerületi fogyasztók (háztartási és nem háztartási) mindösszesen m 3 vezetékes gázt használtak föl ban lakás volt a kerületben, ebből a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (háztartások 12,5 %-a), míg a háztartási gázfogyasztókból (19 626) a fűtési fogyasztók száma (a lakások 78 %-a) volt. (A háztartási gázfogyasztó összesen m 3 vezetékes gázt használt fel.) A földgáz-alapú fűtés jellemzője az egyenként kis légszennyezőanyag kibocsátás, a sok forrás azonban összeadódva már a fűtési időszakban jelentős levegőterhelést eredményez, mivel az 15

16 alacsony kéménymagasságok miatt a keveredés nem tökéletes és a légszennyező anyagok helyi feldúsulása fordulhat elő. A távfűtés esetén a szennyezőanyagok sokkal kontrollálhatóbban távoznak, ráadásul adott esetben akár a megújuló energiára való áttérés is egységesen biztosítható. (A kerületben működik a Rózsakerti Fűtőmű (részben kapcsolt - gázmotoros - energiatermelés) és a Budafoki Kazánház, mindkettő a főbb kibocsátók között van, lásd a 1. sz. mellékletben található vonatkozó táblázatot.) A lakossági, egyedi kibocsátásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a KSH adatokból jól láthatóan még mindig jelentős azon háztartások száma, ahol egyéb módon oldják meg a fűtést, és nincs információ azon háztartások számáról sem, melyek ugyan fűtési gázfogyasztónak minősülnek, de egyéb módon is fűtenek. Országszerte tapasztalható tendencia, hogy egyre többen térnek át más, olcsóbb fűtési módokra: jellemzően a gáztüzelésénél lényegesen nagyobb szilárdanyag kibocsátású fatüzelésre, esetleg a tiltott hulladék fűtési célú égetésére. A kerületben is vannak erre utaló jelek; egyrészt a lakossági kérdőív eredmény szerint a fűtési eredetű légszennyezés volt a legegységesebben romló tendenciájúnak minősített a válaszadók szerint, másrészt az alábbi diagramból látható, hogy míg a háztartási gázfogyasztók száma nő a kerületben az új lakásépítéseknek köszönhetően, addig az általuk fogyasztott vezetékes gáz mennyisége csökken ez részben persze magyarázható az energiatakarékossági célú beruházásokkal, valamint a téli hőmérsékletek alakulásával. 3. ábra A háztartási gázfogyasztók számának és a szolgáltatott gáz mennyiségének változása az elmúlt években A fűtés terén továbbá a fűtési időszakban jelentkező terhelések mérséklése érdekében mindenképpen pártolandó az áttérés a korszerű fűtési módokra (a megújuló energiák közül a nap, a geotermia lehetőségeinek kihasználása, illetve távfűtés, végső megoldásként gáztüzelés), valamint az energiatakarékos beruházások, az energiahatékonyságot növelő felújítások támogatása. Az Önkormányzatnak továbbra is jó példával kell elől járnia e tekintetben. (A fűtési eredetű szennyezéskibocsátás csökkentéséhez járult hozzá, hogy az elmúlt program időszakban 18 önkormányzati ingatlanon végeztek kazánfelújítást/cserét, illetve a fűtési rendszert érintő egyéb beavatkozást. Az energiatakarékosságon keresztül a kibocsátás csökkenéshez is hozzájárul a homlokzat felújítás, utólagos hőszigetelés (a közelmúltban 19 önkormányzati intézményben), illetve a nyílászárócsere (12 önkormányzati intézményben) is.) 16

17 Az egyedi fűtés vonatkozásában elengedhetetlen az aktív szemléletformálás (a fűtsokosankampany.hu honlap az Önkormányzat honlapjáról elérhető, de ez önmagában csak a környezettudatos életvitelre nyitottabb személyek elérésére alkalmas). A fűtési hozzájárulás juttatását feltétlenül javasolt összekötni egyéb intézkedésekkel. Ebben a családgondozást végző munkatársaknak, védőnőknek is lehet szerepük, egyrészt ők azok, akik esetleg tanúi lehetnek egy-egy helytelen gyakorlatnak, másrészt szemléletformálást is végezhetnek. Az ismeretek bővülése egyúttal abban is segít, hogy a lakosság határozottabban tudjon fellépni a szomszédságában jelentkező terhelő/szennyező tevékenységekkel szemben. (A levegőminőség szempontjából a legjobb megoldás a nagy szilárdanyag kibocsátású, de alacsony költségei miatt egyre népszerűbb fatüzelés korlátozása volna, ez azonban a Főváros hatáskörébe tartozik, és jelen körülmények között nem is életszerű.) Egyéb források Nem hagyható figyelmen kívül a kerületben az elmúlt időszakban előforduló és tervezett jelentősebb építkezési-kivitelezési munkálatok terhelő hatása sem. Az M0-gyűrű bal oldali nyomvonalának rekonstrukciója, a 40a vasútvonal korszerűsítése és a kapcsolódó beruházások, a Dunapart II. rekultiváció és a Duna Spirit projekt megvalósítása, a jégcsarnok építése, a Mária Terézia Kossuth Lajos utcák rendbetétele, a balatoni úti körforgalmak megvalósítása a közeljövő jelentősebb ilyen jellegű beavatkozásai lesznek. Ezek és a hasonló építési munkálatok a nehézgépjárművek, munkagépek kibocsátásai mellett - döntően porterhelést (ezen belül szálló por is) okozhatnak. Meg kell követelni az általános technológiai, az egyedi hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások betartását az építkezés folyamatában, a minél kisebb mértékű környezeti terhelés eléréséhez. Lakossági panaszok azonban inkább a kisebb, lakóingatlan célú építkezések por- (illetve zaj-) kibocsátására érkeznek, főleg a szűk telkekkel jellemezhető Budafokon. A burkolatlan utak és a közlekedés kapcsán feljebb már említettük a jelentős porszennyezést. Nem csak a járművek verik fel azonban a port, a burkolatlan utakról, valamint burkolattal, vagy növényzettel nem fedett egyéb területekről (pl. mezőgazdasági, beépítetlen területek) a szél is számottevő pormennyiségét visz magával. Emellett mindenképpen meg kell említeni a kertes övezetekben a zöld- (kerti, mezőgazdasági) hulladékok égetését is, mint helyi légszennyezést. A fővárosban érvényben lévő zöldhulladék égetésre vonatkozó teljeskörű tilalom ellenére rendszeresen előfordulnak intézkedést igénylő helyzetek, így várhatóan még mindig folyamatos ellenőrzés szükséges a rendelkezés betartatásához. A zöldhulladék szelektív gyűjtése, illetve a házi komposztálás megfelelő alternatíva az égetés helyett, azonban használatuk megfelelő módjának ismertetése, oktatása terén van még teendő, ahogy az égetéssel járó káros kibocsátások jelentőségét is kommunikálni kell. Itt említenénk meg a bűzt, mint sajátos, de kellemetlen légszennyezési formát, mely definíciószerűen olyan szaghatással járó anyag, vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott helyen környezetidegen, az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. A levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése tilos, 17

18 ezzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika (BAT) 4 alapján végezhető, ha ez nem elegendő, akkor szaghatás csökkentő berendezés használatát kell előírni, vagy a meglévő hatásfokát szükséges növelni. Amennyiben így sem biztosítható a bűz megfelelő csökkentése, az adott bűzzel járó tevékenység nem folytatható. A kerületben például a Gyár utcai élesztőgyárra érkeznek panaszok, ennek kapcsán hatósági eljárás is volt, melynek során a közigazgatási bíróság nem találta megalapozottnak a környezetvédelmi hatóság álláspontját, mely szerint a bűz forrása az élesztőgyár lenne. Az éves kibocsátási bevallások alapján emellett a kerületben több olyan üzem működik, mely kisebbnagyobb mennyiségben szaghatással járó anyagot (pl. toluol, etil-acetát, aceton, stb.) bocsát ki Immisszió A kerületben az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként manuális (szakaszos) mérőhálózati pont jelenleg már nem, de automata mérőpont működik. Korábban két manuális mérőpont működött a Bartók Béla út 124., valamint az Anna u. 8./Mária Terézia út 60. alatt ban megszűnt a Bartók Béla úti mérőpont, 2015-től pedig nem üzemel már a kizárólag NO 2 -ot mérő Anna utcai sem (adat valójában a 2011 utáni évekből már csak 2013-ból áll rendelkezésre). Az alábbi táblázatban az elmúlt években (2002 és 2013 között) a mérőállomáson mért adatokat foglaljuk össze, kiemelve a jelenleg életben lévő jogszabály előírásaihoz képesti túllépéseket. (Az adathiányos napok nagy száma miatt több évben, illetve több szennyezőanyag esetén nem volt értékelhető eredmény.) A 4. ábra pedig a NO 2 éves átlagkoncentrációinak alakulását mutatja be. A tendenciák kiértékelését, a következtetések levonását lásd lentebb. 2. táblázat Anna utcai (Mária Terézia utcai) mérőpont mérési eredményei - Éves átlagérték (μg /m 3 )* Év SO 2 NO 2 ÜP ,97 25,02 3, ,16 52,24 6, ,44 3, ,29 40,97 3, ,00 24,81 3, ,00 9,24 2, n.a. 27,67 n.a n.a. 28,67 n.a n.a. 33,77 n.a n.a. 37,56 n.a n.a. n.a. n.a n.a. 34,83 n.a. * Ülepedő por (ÜP) esetén μg/m 2 /30 nap 4 Mindazon technika (technológia, tervezés, karbantartás, üzemeltetés, felszámolás), amely elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazható, és a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. 5 A gázmintavételi pont az Anna u. 8. szám alatt, az ülepedő por mintavételi pont pedig az Anna utcához közeli Mária Terézia u. 60. szám alatt volt. 18

19 Forrás: 4. ábra A NO 2 koncentráció alakulása az elmúlt években a manuális mérőállomás adatai alapján Forrás: saját szerkesztés alapján Az automata mérőállomás 2009-től a Rózsakert lakótelepen található Tűzliliom utcában (Budatétény BP10) üzemel. Korábban az ipari, közlekedési környezetben lévő Nagytétényi út 275. alatt (Tétény BP10R) helyezkedett el. Az automata mérőállomáson régebben NO x, NO 2, SO 2, CO, PM 10 koncentrációt mértek, illetve emellett a szélirányt, szélsebességet, hőmérsékletet is rögzítették. A szennyezőanyagok közül ma már csak a PM 10 és O 3 koncentrációját határozzák meg. A lakótelepi mérőállomás városi hátteret mér, mely körül a fűtőművek és az alacsony kéményeken át kibocsátott fűtési füstgázok (a lakótelep körül félkaréjban elhelyezkedő egyedi fűtésű házak) jelentik a helyi jellegzetességeket. A 3. táblázatban az elmúlt néhány évben a mérőállomáson mért átlagértékeket mutatjuk be. Sajnos éveken keresztül nem állt rendelkezésre elegendő adat a kiértékelhetőséghez (az elmúlt időszakban lezajlott műszaki fejlesztésnek köszönhetően ez a probléma már elhárult, a fejlesztéssel párhuzamosan azonban a mért szennyezőanyag köre számottevően szűkült). A tendenciák kiértékelését, a következtetések levonását lásd lentebb. 3. táblázat A kerületi automata mérőállomáson mért szennyezőanyag koncentrációk éves átlagértéke (órás/napi), µg/m 3, SO 2* NO 2 NOx CO* O 3 * PM 10 ** ,7/38,3 60,2/59,4 674/851 66, na. 33,1/33,2 55,3/53,6 631/813 69, na. na. na. 527/679 na na. na. na. na. na na. na. na. na. na , ,

20 * Napi érték a nyolc órás futóátlagokból számítva. **Csak napi érték. A következő ábra szemlélteti az egyetlen, az ábrakészítéshez elegendő adattal rendelkező szennyezőanyag éves átlagkoncentrációjának alakulását. 5. ábra A PM 10 koncentráció alakulása az elmúlt években az automata mérőállomás adatai alapján Forrás: saját szerkesztés alapján Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat által végzett méréseken túlmenően szórványosan fordulnak elő egyéb levegőminőségi mérések is a kerületben, például egyes beruházások környezetvédelmi engedélyezéséhez, illetve a megvalósult fejlesztések monitoringjához kapcsolódóan. Az M0 déli szektor M6 és 51 főút közti szakaszára vonatkozó monitoring jelentés készítése keretében 2013 novemberében - decemberében 8 ponton végeztek egy-egy napos levegőminőség-védelmi vizsgálatot. Ezek nem mutattak ki egyik vizsgált légszennyezőanyag vonatkozásában sem az órás/napi határértéket meghaladó koncentrációt, egy helyen azonban a PM 10 napi koncentrációja megközelítette azt (44,7 μg/m 3 -nak adódott, míg a határérték 50 μg/m 3 ). Összefoglalva az alábbiakban bemutatjuk a légszennyezettségi indexek alakulását 2016-ban a kerületi automata mérőállomás adatai alapján, összehasonlításul közölve a főváros egészére is ugyanezen indexeket. A korábbi, több légszennyezőanyagra kiterjedő mérési eredmények alapján is megállapítható, hogy a kerület levegőminősége a főváros egészére jellemzőhöz hasonlóan alakul. 20

21 4. táblázat Légszennyezettség, 2016: Budapest XXII. kerület összehasonlítása a mérések alapján 2016 Légszennyezettségi index Légszennyezettségi SO 2 NO 2 NO x PM 10 CO O 3 C 6 H 6 index összesített értékelés* Budatétényi Jó (2) - Jó (2) - Jó (2) mérőállomás Budapest Kiváló (1) Megfelelő (3) Megfelel ő (3) Jó (2) Kiváló (1) Jó (2) Kivál ó (1) Megfelelő (3) *a legmagasabb indexű komponens alapján besorolva. Forrás: évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ÉLFO LRK Adatközpont, A fenti adatok alapján, illetve a hazai és a budapesti légszennyezettségi helyzet alakulásának ismeretében a következő megállapításokat tehetjük. Bár a - fotokémiai oxidánsok képződésében is meghatározó szerepet játszó - oxidált nitrogénvegyületek kibocsátásában az elmúlt tíz évben összességében mérsékeltebb csökkenés (a fővárosban NO 2 tekintetében kis mértékű csökkenés - stagnálás, NO x tekintetében inkább jellemzően stagnálás), illetve a közlekedési források hatásának relatív növekedését figyelhettük meg, azokon a területeken, ahol a gépjárművekből származó kibocsátás koncentráltan van jelen (pl. forgalmas utak mentén), a helyi koncentráció jelentősen meghaladja a háttérértéket. A budapesti automata és a manuális mérőpontok eredményeiből látható, hogy a jelentős forgalmú helyszíneken a határérték közelében van a NO 2 éves és napi koncentrációja, és még éves átlag tekintetében is előfordul határérték túllépés. (A kisebb forgalmú helyszíneken, a peremkerületekben sokkal kedvezőbb a kép). Az órás határérték túllépések száma ezeken a helyeken jellemzően többszöröse a megengedett évi 18 alkalomnak. (A határérték túllépések téli előfordulása jól szemlélteti a közlekedési mellett a fűtésből eredő kibocsátások jelentőségét.) A szálló por 10 μm alatti frakciójának (PM 10 ) koncentrációja tekintetében országosan is igen változatos a kép az elmúlt évtized adatait tekintve, ez az időnként emelkedő, időnként csökkenő tendencia látható a fővárosi és a kerületi adatokból is. Ugyan a PM 10 koncentrációjának alakulására leginkább a kontinentális-regionális folyamatok vannak hatással, de a helyi viszonyok szerepe is igen jelentős. A Nagytétényi úton lévő korábbi mérőponton 2008-ig bezárólag minden évben a határérték felett volt az éves átlagkoncentráció is, a városi hátteret mérő jelenlegi mérőponton az éves átlagkoncentráció az előírt alatt marad, de a napi megengedett koncentráció túllépése rendszeresen előfordul, igaz, többnyire a jogszabály által előírt maximum (évi 35 alkalom) alatt. Emellett mind tájékoztatási küszöb (75 µg/m 3 ), mind riasztási küszöb (100 µg/m 3 ) túllépések is előfordulnak első félévében pedig már 14 alkalommal mértek a megengedettet meghaladó napi koncentrációt. (Feltételezhető, hogy az Európai Bizottság által a többek között a főváros és agglomerációjában kialakuló - PM 10 koncentrációk miatt hazánkkal szemben még 2009-ben megindított kötelezettség-szegési eljárás alapja a javuló helyzet ellenére még mindig fenn fog állni.) A határérték-túllépések ezen szennyezőanyag esetében jellemzően télen, illetve a szárazabb, hűvösebb időszakokban, hőmérsékleti inverzió és kis szélsebesség esetén amikor a levegő nem keveredik, így a légszennyezők feldúsulnak fordulnak elő. 21

22 Napjainkban a PM 10 mellett egyre nagyobb figyelem összpontosul a 2,5 µm alatti frakcióra, mint a PM 10 -nél is nagyobb egészségügyi veszélyt jelentő és túlnyomórészt (> 2/3!) antropogén eredetű frakcióra. A 10 μm alatti frakció jelentős része - akár fele 2,5 μm alatti részecske. A nagyobb szemcseméretű részecskék többnyire mechanikus úton (építkezés, az utak felületének kopása és a szélerózió), míg a 2,5 μm alatti szemcsék elsősorban gázokból illetve égési folyamatok során, dízelmotorok égéstermékeként keletkeznek. Sajnos a kerületben nem mérik a PM 2,5 koncentrációját. Ülepedő por mérés csak 2007-ig bezárólag volt a kerületben, de a mért értékek jóval az azóta már megszűntetett határérték (16 g/m 2 /30 nap) alatt voltak. A kén-dioxid és szén-monoxid koncentráció tekintetében is sokkal kedvezőbb a helyzet, az éves/napi/órás értékek jellemzően jóval a határértékek alatt vannak. A kén-dioxid kibocsátás jelentős visszaesését országszerte megfigyelhetjük valamennyi emissziós kategóriában, így van ez a kerületben is óta az üzemanyagok kéntartalma előírás szerint csak minimális lehet, ezzel a közlekedési eredetű kén-dioxid kibocsátás gyakorlatilag elhanyagolható mértékűvé csökkent. (Mára a kerületben már csak két jelentősebb SO 2 kibocsátó maradt, egy bevásárlóközpont és egy autófényező üzem, azonban ezeknek sem számottevő mértékű a kibocsátása.) A mérési adatokból jól láthatjuk, hogy a téli félévben magasabb a kén-dioxid koncentrációja, a fűtési kibocsátások következtében. Az égési folyamatok (akár ipari, akár fűtési, akár közlekedési folyamatokban) tökéletesítésével párhuzamosan a CO koncentráció csökkenését is megfigyelhetjük. Általában viszonylag alacsony az ózon koncentrációja is a kerület városi hátteret mérő - mérőpontjánál (azonban a 8 órás mozgóátlagok maximuma alapján 24 órás határérték túllépés néhányszor szinte minden évben előfordul - az elmúlt két évben 14, illetve 38 alkalommal!). Ez nem meglepő, mivel a felszínközeli ózon viselkedése eltér az egyéb légszennyezők viselkedésétől. Az ózon ugyanis a napsugárzás hatására különböző prekurzorokból jön létre (és döntően nem közvetlen kibocsátó forrásokból származik). (Az UV sugárzás ózon-képződésben játszott szerepe miatt a nem fűtési időszakban az ózon koncentráció magasabb, mint a téli hónapokban.) A nitrogénvegyületek és az illékony szerves komponensek (VOC) meghatározóak az ózon koncentráció szempontjából. Általában a felszíni ózon koncentrációja viszonylag kicsi ott, ahol a nitrogénvegyületek és a VOC-ok kibocsátása intenzív, azonban megfelelő intenzitású napsugárzás mellett, a forgalmas városból a légáramlás segítségével kijutott prekurzorokból megkezdődik az ózon képződése és feldúsulása. Ennek megfelelően az ózon koncentrációja igazán nem a kerületben (fővárosban) magas, hanem a prekurzorok képződésétől távolabb. A kerületi mérőállomáson regisztrált (nyári) határérték túllépések ugyanakkor jelzik a problémát, továbbá a közlekedés légszennyező hatásának jelentőségét is mutatják. A benzol koncentrációját (mely a szénhidrogén szennyezettség jellemzésére alkalmas) a kerületi immissziós mérőpontban nem mérik, korábban sem mérték, a főváros egyéb pontjain mért adatok alapján azonban jóval a határérték alatti a koncentráció. A kerületben 19 bevalló bocsátott ki 2016-ban benzolszármazékot, azonban csak kisebb mennyiségekben (lásd: 4. táblázat fentebb) Klímaváltozás, klímavédelem A napjainkban mindinkább érzékelhetővé váló éghajlatváltozás okai és következményei jelentős részben az urbanizált területekhez köthetők. Ennek okán a kerületben is kiemelt feladat a klímaváltozás elleni küzdelem, melynek két ága közül az egyik a további kedvezőtlen 22

23 folyamatok mérséklése, azaz a mitigáció, a másik az alkalmazkodás (adaptáció) az elkerülhetetlenül jelentkező hatásokhoz. Mielőtt azonban ezek tárgyalására térünk, tekintsük röviden át mindazon éghajlati jelenségeket, illetve az ezek változására vonatkozó előrejelzéseket, melyek a kerületben is tapasztalhatóak és jellemzően a klímaváltozáshoz kapcsolhatóak Az éghajlat változása a kerületben A mérsékelt éghajlati övezet valódi mérsékelt övében elhelyezkedő Budapest, illetve ezen belül a kerület éghajlatára is domborzati viszonyai és a városi hősziget hatás bírnak további döntő befolyással. Az elmúlt évtizedekben a főváros éghajlatában tapasztalt változások részben utóbbi (erősödő) hatás, részben pedig a városi hősziget hatásra is visszaható globális klímaváltozás következményei. Az alábbiakban a helyi szintű éghajlatváltozási folyamatok tekintetében alapvetően a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) éghajlati adatbázis információira támaszkodtunk. Ezen adatbázis referencia időszaka , a jövőre vonatkozó előrejelzések, illetve projekciók pedig a és közötti időszakokra érvényesek. (Több klímamodellt alkalmaznak, a bizonytalanságok érzékeltetése végett az alábbi táblázatban feltűntettük mindkét modell következtetéseit.) 5. táblázat Várható klímaváltozás jellemzői Várható változás Várható változás ALADIN- Climate RegCM ALADIN-Climate RegCM Átlaghőmérséklet ( C) , ,5 3 3,5 3 3,5 Hőségriadós napok száma** 3-4/4-5* 15-20/20-25* /45-50* 15-20/20-25* Forró napok száma*** 0,1-0,2/0, /5-10* ,3* Globálsugárzás (MJ/m 2 ) Átlagos évi csapadékösszeg (mm) 30 mm-t meghaladó 0,5-1 0, ,5 0-0,5 0,5-1 csapadékos napok száma *Éppen határon van a kerületben. **Hőségriadósnap, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 C-t. ***Forró nap, amikor a napi maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 35 C-t. Az 1961 és 1990 közti időszakra vonatkozó, C-os átlagérték mellett meg kell azt is jegyezni, hogy a XX. század kezdetéhez képest 1 C-os emelkedést figyeltek meg a főváros évi középhőmérsékletében az éven belül a legnagyobb emelkedés pedig a nyári középhőmérsékletben volt tapasztalható. (A változás nem kis részben a városi sajátosságokból - sűrű beépítés, zöldfelületek hiánya, sötét (elnyelő) építő- és burkolóanyagok, antropogén hőkibocsátás, csapadék elvezetése adódik. A hősziget kiterjedése a tavaszi-nyári időszakban a legjelentősebb: nyáron 4-6 C-kal magasabb hőmérsékletet eredményez a városkörnyéki hőmérséklethez képest!) A kerületben a budai oldalra jellemzően, a domborzat és a zöldfelületek miatt kisebb hatású a hősziget, de a tendencia itt is jól érzékelhető. A hőhullámos napok gyakorisága 2021 és 2050 között előreláthatólag évi 72,97%-kal emelkedik majd, 2071 és 2100 közti időszakban pedig 217,8-229,5 %-os éves emelkedés prognosztizált. 23

24 Várhatóan a hőhullámos napok többlethőmérséklete is emelkedik: 2050-ig 41,66 %/nap, között 107,73 %/nap. A hőmérséklet mellett (illetve vissza is hatva arra) az utóbbi évtizedekben növekszik a napfénytartam (napsütéses órák évi száma átlagosan 1930) és a besugárzás erőssége is, és a következő évtizedekben további növekedés várható. A hosszú évtizedek átlagában csökkenő éves csapadékösszeggel jellemezhető Budapesten kétkét esős, illetve száraz időszak különíthető el (kora nyáron és késő ősszel majdnem kétszer annyi csapadék hullik, mint február-márciusban illetve szeptember-októberben). Az elkövetkező időszakban az eddigiekhez képest további csökkenés, illetve a csapadékeloszlás változása várható: tovább növekedhet a száraz időszakok hossza és az intenzív csapadékos napok száma is (főleg a nyári időszakban), azaz a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok formájában fog majd érkezni. A csapadékeloszlás változása, az intenzív záporok gyakoriságának növekedése az árvízi kockázat növekedését eredményezi, ami különösen a Hosszúréti-patak mentén már jelenleg is érzékelhető problémák súlyosbodásával jár, de hosszú távon minden vízfolyás esetében okozhat a kerületben is érezhető negatív hatásokat. A főváros és környékén az uralkodó (25%) szélirány a Kárpát-medence területén is jellemző ÉNy-i, de majdnem ugyanilyen gyakori (21%) a szélcsend is. Utóbbi időszakokban nő meg a jelentősége a két helyi szélrendszernek (városi cirkuláció és a Budai-hegységhez köthető hegyvölgyi szél). A szélsebesség átlaga jellemzően 2-3 m/s közötti, a viharos, 17 m/s sebességet meghaladó széllökésekkel jellemezhető napok gyakorisága jelenleg 31 nap évente, de az éghajlatváltozás következményeként e tekintetben is a gyakoriság növekedését prognosztizálják. A változásoknak, az ebből eredő problémáknak az érintett lakosság egyre inkább tudatában van: 2015-ben a főváros lakossága a klímaváltozást az országos átlagnak megfelelően rangsorolta, az országos átlagnál azonban jóval kedvezőbb attitűdűnek bizonyult. Az éghajlatváltozás jelentőségét mutatja az is, hogy a klímaváltozás miatti elvándorlási szándék a fővárosban az országos átlagot meghaladta Üvegházgáz-kibocsátások és mérséklésük Az éghajlat további jelentős változásának megelőzése, fékezése gyakorlatilag az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését, illetve az elkerülhetetlenül a légkörbe jutó anyagok megkötését fedi. A kerületben működő, bevallásra kötelezett kibocsátók 2016-ban mindösszesen kg szén-dioxidot 6 bocsátottak ki (részletes adatokat az 1. sz. melléklet tartalmaz). (Az egyéb, fontosabb üvegházgázok (metán, dinitrogén-monoxid, kénhexafluorid, fluorozott szénhidrogének, stb. a nyilvántartás szerint nem volt a kerületben 2016-ban.) Feltételezhető, hogy a CO 2 emisszió zöme fűtési, hőtermelési célhoz kapcsolódik, de egyes esetekben technológiai kibocsátásról van szó (pl. krematórium). A kerületben érthetően - a legnagyobb 6 Ez nagyjából megegyezik a XXI. kerületben kibocsátott mennyiséggel, de két nagyságrenddel kisebb a XI. kerületben nyilvántartott mennyiségnél. 24

25 szén-dioxid kibocsátó a fűtőmű, a teljes kerületben nyilvántartott CO 2 -kibocsátás 28,5 %-át kitevő emisszióval. A szén-dioxid kibocsátás az utóbbi években is csökkenő tendenciát mutat, ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk. 6. ábra A szén-dioxid kibocsátás alakulása az elmúlt években, kg A nagy, bevallásra kötelezett kibocsátók mellett természetesen kis mértékű, de rendszeres CO 2 kibocsátó minden egyedi fűtésű/melegvíz előállítású (biomasszát, vagy fosszilis energiahordozót hasznosító) ingatlan is. Erre vonatkozó konkrét adat nem áll rendelkezésünkre, azonban feltételezhető, hogy összességében ezek is számottevő mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a levegőbe (vö. gázfogyasztási adatok a fejezetben). Fentieknek megfelelően az üvegházgáz kibocsátás visszafogásának egyik legfontosabb területe az energiagazdálkodás (ez egyszersmind az erőforrások fenntartható használatának is alapvető eleme). Az utóbbi években folyamatosan újította fel az Önkormányzat az épületeit (nyílászáró csere, homlokzat- illetve födémhőszigetelés, kazáncsere). Jelenleg a Káldor Adolf rendelőintézet és a mellette lévő Védőnői Szolgálat teljes körű felújítása van folyamatban. A megújuló energia hasznosítás kerületi példája a napkollektorokat is használó tanuszoda, valamint a hálózatra tápláló Kereszt utcai óvoda 10 kw os napelemes kiserőműve, illetve a Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ fűtése (nyáron légkondicionálása) geotermikus energiával (hőszivattyú segítségével). Két oktatási intézmény esetében megtervezték a megújuló energiahasznosítási rendszert, de nem nyertek pályázati forrást a megvalósításra. A korszerűsített épületek esetében, a nagyobb energiamegtakarítás érdekében az üzemeltetői tapasztalatok alapján szükség van szemléletformálásra (helyes szellőztetés módja hőszigetelt, korszerű nyílászárójú épületekben 7 ), valamint a fűtési rendszerek fűtési időszak előtti teljeskörű átvizsgálására. 7 Télen a lehűlés megakadályozása, de a penészedést is meggátló légcsere érdekében nagyon rövid ideig tartó intenzív szellőztetés naponta kétszer-háromszor. Melegebb időjárás esetén lehet bukóra nyitott ablakkal, hosszabb ideig szellőztetni. 25

26 Az energiafelhasználás optimalizálásában nagy segítséget fog jelenteni a XXII. kerületben már készülő, a közintézmények épületeire vonatkozó, kötelezően készítendő energiamegtakarítási intézkedési terv, mely energetikai állapot felmérést, benapozottság vizsgálatot, energiahatékonysági intézkedéseket és azok ütemezését, az ezek által elérhető energiamegtakarítás számszerűsítését tartalmazza, és ötévente kell elkészíteni. (Ennek részeként az intézményenkénti havi energia fogyasztást fel kell majd tölteni a kerületi Kormányhivatalhoz.) Továbbá, a közintézmények használóinak energetikai vonatkozású szemléletformálásáról is gondoskodni kell. Emellett az Önkormányzat pályázati forrást biztosít családi házak korszerűsítéséhez (kb. 20 pályázat/év lenne befogadható, támogatás átlag 500 ezer Ft/ingatlan értékben), ez azonban a visszatérítendő pályázati forma miatt nem túl népszerű a lakosság körében, továbbá megújuló energia hasznosítására a nagy forrásigény és a hosszú megtérülési idő miatt egyelőre nincs is támogatás. A közvilágítási hálózat energiatakarékos felújítása, az intézményekben használt lámpatestek cseréje energiatakarékosra folyamatos a kerületben. A közterületi világítás megújuló alapú átalakítására is van több példa: a Bartók Béla lakótelepen lévő futókör körül például 15 darab napelemes fényforrás biztosítja a világítást. A jó gyakorlatokra példa a magánkézben lévő TOMOS DOKK kikötő úszóműve, amelynek világítását napenergia segítségével oldották meg. Az energiahatékonyságot növelő, illetve a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedést szolgáló beavatkozások nem különíthetőek el teljes mértékben az éghajlatváltozással kapcsolatos többi teendőtől, így a beavatkozások közös, stratégai megalapozása nélkül egyik területen sem lehet maximális eredményeket elérni. Az üvegházgázok, illetve a CO 2 megkötésére városi szinten lényegében leginkább a zöldfelületek, illetve vizes élőhelyek jöhetnek szóba. A zöld- és vízfelületek ugyanakkor az éghajlatváltozás bizonyos, már érezhető hatásainak a mérséklését is szolgálják, így ezeket az adaptációt vizsgáló résznél tárgyaljuk Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Az üvegházgáz kibocsátást mérséklő intézkedések mellett minden település, de átfogóbb érintettsége miatt különösen a városok, így a kerület feladata is az elkerülhetetlenül jelentkező negatív (pl. infrastrukturális, egészségügyi) változásokhoz való alkalmazkodás, azaz az adaptáció. Ez részben a bekövetkezés valószínűségének csökkentését, részben a negatív hatások mértékének csökkentését, részben pedig az érzékenység csökkentését, a helyreállítás megkönnyítését jelenti. A leggyakoribb megoldásnak tekinthető, de csak tüneti kezelést nyújtó klímaberendezések üzemeltetése, jellemzően fosszilis forrásból fedezett energiaigénye miatt a szén-dioxid kibocsátás, azaz a további éghajlatváltozás elősegítése szempontjából is kedvezőtlen megoldás. Pedig a hőszigetelt épületek megfelelő szellőztetési szokások mellett nem csak télen nem engedik kiszökni a hőt, de nyáron kevésbé melegednek fel. Ebben a szemléletformálás sokat segíthet, és ezáltal a klímaberendezések használatára is ritkábban lehet szükség. Kedvezőek e tekintetben továbbá a FŐTÁV a Duna vízére alapozott távhűtési szolgáltatás kiépítésére vonatkozó távlati tervei is. További épülethűtési lehetőségek: levegős talajkollektorokon keresztül az épületbe juttatni a hűvös levegőt, aktív hűtés nélkül, a levegőből hőszivattyúval 26

27 kinyerni a hőenergiát (pl. használati víz melegítésére) és az így lehűlt levegőt juttatni az épületbe, passzív szellőzési rendszerek alkalmazása (szélkémények, szolárkémények, Venturitárcsák). Hasonlóan inkább passzív megoldás a vízosztás, illetve az ivókutak, közkifolyók számának növelése a párakapuk, párabotok üzemeltetése (2016-ban 1, 2017-ben már 3 helyen párakapu, 1 helyen párabot), továbbá a tájékoztatás nyújtása (hőségriadó idején a teendőkről, lehetőségekről: pl. légkondicionált helyek) is. A burkolt felületek kiváltása fentieknél előnyösebb megoldás. A szórt burkolat a talajba szivárgást segíti elő, amennyiben pedig zöldfelület váltja fel a burkolatot, az párásít és csökkenti a hőmérsékletet is (nem mellékesen a levegőminőségre is jótékony hatással bír). A zöldfelületek pozitív hatása ráadásul nem csak a talajszinten érvényesíthető, a zöldtetők, és a zöldhomlokzatok szintén jó megoldások: felfogják a csapadékvíz jelentős hányadát és mérséklik a nyári hőséget, illetve a hősziget hatást. A hűtésben a vízfelületek is jelentős szerephez jutnak. A vízfolyásoknál jóval kisebb mértékben, de a szökőkutak, illetve párakapuk is enyhítik a hőséget. A zöldfelületek mellett az árnyékolás az UV-sugárzást, illetve a hőt át nem engedő, illetve árnyékoló felületek (különösen üvegfelületek) alkalmazásával is biztosítható. Buszmegállókban ilyen kialakítás javasolt, a várakozás elviselhetőbbé tétele érdekében. A gyakorlati tapasztalatok egyrészt azt mutatják, hogy a különböző szektoroknak és infrastruktúra elemeknek a hatásokra való felkészítése mellett a lakosság klímatudatos magatartásának kialakítása is elengedhetetlen. Másrészt a tapasztalatok szerint a klímaalkalmazkodást nem kerületi, hanem nagyobb léptékben, legalább fővárosi szinten szükséges megalapozni, akár régiós kitekintéssel is Felszíni és felszín alatti vizek állapota Felszíni vizek jellemzői A kerületben található felszíni vizek közé tartozik a Duna, a Hosszúréti-patak, Diós-árok, a Péter Pál utcai árok és a Nagytétényi-Főcsatorna (Sulák-patak), továbbá a Mészáros-közi árok, Mátra utcai árok, Növény utcai árok. Utóbbi hat nem állandó felszíni vízfolyás, így a 2. Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (a továbbiakban VGT2) nem is elemzi ezeket a felszíni víztestek között. A Duna vonatkozó szakasza és a Hosszúréti-patak vízminőségének értékelését a VGT2 alapján az alábbiakban mutatjuk be. A két víztest a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a Közép-Duna vízgyűjtő alegységhez tartozik. A VGT2-ben bemutatott jellemzőiket a következő táblázatok tartalmazzák. 6. táblázat A két víztest jellemzése a VGT2 alapján Víztest név Biológiai elemek szerinti állapot oxigén háztartás Fizikai-kémiai elemek sótart. Biológiai elemek állapot megbízhatósága Fizikaikémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológiai elemek tápanyagok savasság Morfológiai állapot Átjárhatósági állapot Hidrológiai állapot Fizikaikémiai minősítés megbízhatósága Hidromorfológiai elemek szerinti állapot Hosszúréti- gyenge magas mérsékelt gyenge gyenge kiváló gyenge közepes jó kiváló kiváló jó 27

28 patak Duna- Budapest mérsékelt magas kiváló jó kiváló kiváló jó magas mérsékelt kiváló kiváló mérsékelt vt-vor AEP602 AOC752 Víztest név Kémiai állapot megbízhatósága Hosszúrétipatak Duna- Budapest VKI VIII. mellékletének szennyezőanyagai (specifikus szennyezőanyagok) Specifikus szennyezők (fémek) szerinti állapot Specifikus szennyezők minősítésének megbízhatósága Nem jó állapot oka Víztest ökológiai állapota Ökológiai minősítés Ökológiai minősítés megbízhatósága Kémiai állapotértékelés Kémiai állapot Víztest állapota Integrált állapot kiváló magas - gyenge magas jó közepes gyenge nem jó közepes Réz és vegyületei mérsékelt magas jó közepes mérsékelt A Duna kerületi szakasza síkvidéki, kis esésű, meszes és durva mederanyagú, míg a Hosszúrétipatak dombvidéki, közepes esésű, meszes, durva és közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű vízfolyás. Mindkét víztest erősen módosítottnak számít, jellemző hasznosításaik a vízelvezetés és vízellátás, illetve a Duna esetében a hajózás. Mindkét víztest erősen módosított a hidromorfológia alapján. Az előző táblázatokból látszik, hogy a Hosszúréti-patak a VGT2 szerinti öt kategóriából (kiváló-jó-mérsékelt-gyenge-rossz) gyenge minősítést kapott, mely a biológiai és a fizikai-kémiai elemek szerinti állapot, valamint az ökológiai minősítés következménye. A kedvezőtlen biológiai minősítést a hal és a makrozoobentosz szerinti állapot okozza, de gyenge minősítést kapott a tápanyag- és a sótartalom is. A Duna fővárosi szakaszára jellemző mérsékelt minősítésű állapot a morfológiai és ökológiai állapot mellett a biológiai elemek közül a makrozoobentosz és a fitoplankton minősítések eredménye. Kiváló minősítést kapott mindkét víztest az átjárhatóság és a savasság szempontjából. A korábbi környezetvédelmi program helyzetértékelése és a VGT2 elemzése között a két felszíni víztest vízminőségének jellemzői drasztikusan nem változtak, a VGT2 óta eltelt időszak folyamatairól a későbbiekben szólunk Felszín alatti víztestek állapota A XXII. kerület az alábbi sekély hegyvidéki, hegyvidéki és termálkarszt felszín alatti víztestek területén helyezkedik el: a Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt (sh.1.5, h.1.5) víztestcsoport; Budapest környéki termálkarszt (kt. 1.3). A felszín alatti víztestek közül kettő vegyes-, egy víztest pedig feláramlással jellemezhető, melyeket ott jelölt ki a VGT, ahol jelentős a megcsapolás párolgás útján. Kiterjedésük a kerület területénél jóval nagyobb, jelentős vízkivétel a termálkarszt víztestet érinti, elsősorban fürdő/gyógyászat célú felhasználás miatt. 28

29 VIZIG kód Alegység kód Víztest kód 7. táblázat A projektterület által érintett felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota a VGT2 szerint VOR kód Víztest neve Hidrodinamikai típus Összesített mennyiségi minősítés Összesített kémiai minősítés AIQ546 KDV 1-9 sh.1.5 AIQ547 KDV 1-9 h.1.5 Dunántúli-középhegység Duna vízgyűjtő Budapest alatt Dunántúli-középhegység Duna vízgyűjtő Budapest alatt 29 vegyes vegyes jó, de gyenge kockázata jó, de gyenge kockázata jó jó, de gyenge kockázata AIQ503 KDV 1-9 kt.1.3 Budapest környéki termálkarszt feláramlás jó jó A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a terület által érintett termálkarszt víztest mind mennyiségi, mind kémiai jellemzőit tekintve összességében jó minősítéssel rendelkezik (a VGT2 által használt kiváló-jó-mérsékelt-gyenge-rossz minősítési skála alapján). A felszín alatti vizek mennyiségi állapotát ötféle teszttel mérik, az érintett felszín alatti víztestek mind az öt vonatkozásában jó eredményt értek el. A két Dunántúli-középhegység víztest is hasonló eredményt mutatott a vizsgálatok nagy részén, egyedül a vízmérleg teszt képezett ez alól kivételt, ez az oka a jó, de gyenge kockázatú minősítésnek. A kémiai jellemzők terén a hegyvidéki felszín alatti víztest rosszabb minősítését a szennyezett ivóvízbázis védőterület jó, de gyenge kockázata minősítése okozza (NO 3, SO 4 vonatkozásban). A többi kémiai minősítési komponens tekintetében mindhárom víztest jó eredményeket mutat Vízbázisok A kerület nyugati részét a Dűlő utca vonaláig az Érdi Dunaparti vízbázis hidrogeológiai B védőterülete, a Diótörő út és Balatoni út térségében a Diósd települési vízbázis hidrogeológiai B védőterülete érinti, továbbá a csepeli kerülethatárnál pedig a Csepeli vízbázis védőterületei érintik a kerület területét. Az ezen területeken megengedett tevékenységeket A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) sz. kormányrendelet tartalmazza Felszíni víztestek terhelése Ebben az alfejezetben a kerületben meghatározó két víztest, a Hosszúréti-patak és a Duna ide eső szakaszának emberi tevékenységből eredeztethető, VGT2 szerint jelentős terheléseit mutatjuk be, melyek részben magyarázatul szolgálnak az állapotleírásban bemutatott értékelésre, illetve segítségükkel körvonalazódnak a kerület vízminőségét befolyásoló, - az értékelés óta megoldott vagy megoldásra váró problémák. Továbbá kitérünk más terhelésekre is, egyéb információforrások alapján. Tápanyagterhelés A következő táblázat mutatja be a két érintett felszíni víztest tápanyag terheltségét és azok fajtáinak megoszlását. 8. táblázat A Hosszúréti-patak és a Duna vonatkozó szakaszának tápanyag terhelése a VGT2 szerint Víztest név Terület Tápanyag Összes Pontszerű Diffúz Diffúz terhelés megoszlása % Meghatározó

30 Hosszúrétipatak Duna Budapest ha terhelés t/év kibocsátásokból származó terhelés % terhelés % Mezőgazdasági területek eróziójából Városi burkolt felületekről érkező Egyéb Foszfor 7,11 56,18 43,82 1,87 79,58 18,55 Nitrogén 59,56 82,73 17,27 1,05 87,96 10,99 Foszfor 259,98 91,90 8,10 0,12 97,24 2,64 Nitrogén 2322,09 95,52 4,48 0,03 86,49 13,48 terhelési forrás pontszerű kibocsátások Befogadó víztest Duna Bp. A fenti táblázat alapján - összevetve a pontszerű és a diffúz terhelések arányát látható, hogy a pontszerű kibocsátások dominálnak mindkét víztesten. Kivétel ez alól a Hosszúréti-patak foszforterhelése, melynél a terhelést hasonló mértékben okozza diffúz, illetve pontszerű terhelés. A táblából kiolvashatjuk azt is, hogy a diffúz eredetű terhelések túlnyomórészt városi burkolt felületekről érkező szennyezéseket jelentenek (mindenütt min. 80%-ban). E szennyezések jelentős része az egyesített csatornahálózaton és az elválasztó rendszerű csapadékvizekkel érkezett a felszíni víztestekbe. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt eredményeként e terhelések csökkennek, hiszen a kerület szennyvizeit a Központi Tisztítótelepre vezetik. A patakok, árkok és ezeken keresztül közvetve a Duna szennyezését a csapadékvizek és a szennyvizek illegális bevezetése is okozza. (Civil szervezet illegális szennyvízbevezetést tapasztalt a Hosszúréti-patakba és a Sulák-patakba.) Kommunális szennyvízterhelés A meghatározó terhelést jelentő pontszerű kibocsátások további azonosításához a következő táblázat részletesebben bemutatja a kommunális szennyvízterhelés jellemzőit. Bp. 22. ker. Hosszúrétipatak Törökbálint Budaörs Budakeszi 9. táblázat A Hosszúréti-patak és a Duna vonatkozó szakaszának kommunális szennyvízterhelése a VGT2 szerint Település Szennyvíztisztító telep neve Szennyvízkibocsátás típusa Kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m 3 /év) BOI (kg/év) KOI (kg/év) N (kg/év) P (kg/év) Réz (kg/év) Háros utca n.a szivattyútelep n.a kommunális jellegű n.a Szabad-kiömlő n.a n.a Szivattyútelep n.a Törökbálint n.a. Sz.t. Telep Budaörs Sz.t. Telep Budakeszi Sz.t. Telep települési szennyvíztiszt n.a n.a. Tápanyagés szervesanyag terhelés hatása a befogadóra lehet, hogy jelentős jelentős Toxikus fém kibocsátás hatása a befogadóra nem jelentős nem jelentős A fenti táblázatból látszik, hogy a tápanyag- és szervesanyag-terhelés csak a Hosszúréti-patak esetében okoz jelentős hatást a befogadóra, melyet három szennyvíztisztító telep kibocsátása eredményez. Összevetve a foszfor és a nitrogén értékeket az előző táblázat adataival látható, hogy a három szennyvíztisztító kibocsátásából származik gyakorlatilag a pontszerű szennyezésből származó foszfor és nitrogén terhelés a patakban, melyek az összes terhelésnek 57 (foszfor), illetve 82 %-át (nitrogén) teszik ki. Az összes érték jól tükrözi, hogy a legnagyobb 30

31 problémát az értékelés készítésének idején a Budaörsi szennyvíztisztító okozta a területen. E terhelés a BKISZ projekt eredményeként 2019-re megszűnik. A Dunát érő szennyvízbevezetéseket a területen nem értékelte jelentősre a VGT2, az értékek alapján a Háros utcai szivattyútelep kibocsátási értékei ugranak ki, egyedül itt haladta meg a kibocsátott szennyvíz mennyisége az évi ezer m 3 -t. A toxikus fémkibocsátás egyik víztesten sem minősült olyan mértékűnek, mely jelentős hatással bírna a befogadóra. A két felszíni víztestet a VGT2 szerint elsősorban felszíni eredetű kommunális szennyvízbevezetés éri, jelentős mértékű ipari szennyezés nem jellemző a területen. Veszélyes anyagok A pontszerű kibocsátások között a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket azért fontos számba venni, mert egy esetleges rendkívüli, balesetszerű szennyezés jelentős hatással lehet a vízi környezetre. A következő táblázatban bemutatjuk a releváns felszíni víztesteket érintő tevékenységeket. 10. táblázat Veszélyes anyagokkal összefüggő emberi tevékenységek 2012-től az érintett területen Felszíni víztest Hosszúréti-p. Anyag neve Település Tevékenységkód/Felhasználás Anyaggal végzett tevékenység Egyéb információ, veszélyes anyag tartalom diuron Budaörs Tömítő-ragasztó forgalmazás koncentráció: < 0,1% Szivárgáskereső folyadék, ipari Budaörs naftalintartalom: 0,1-1 % naftalin felhasználás Budaörs Színezék ipari felhasználásra forgalmazás naftalintartalom: 2,4-5% nikkel (nikkel por) cipermetrin Budaörs Törökbálint Budaörs Budaörs Felforrósodott menetes felületekhez alkalmazandó termék ipari felhasználásra Hangyairtószer háztartási felhasználásra Fa felületek gomba és rovarölő impregnálószere Fa felületek gomba és rovarölő impregnálószere forgalmazás nikkeltartalom: 0,1-1% forgalmazás importálás importálás cipermetrin tartalom: < 2,5% cipermetrin tartalom: < 0,1% cipermetrin tartalom: 0,17% Toxikus fémeket három kommunális szennyvíztisztító telep bocsát ki: Törökbálint, Budaörs, Budakeszi. A VGT2 értékelése szerint egyik sem tekinthető jelentős terhelésnek (ráadásul a Budaörsi szennyvíztisztító telep szennyvizét azóta már nem is a Hosszúréti-patakba vezetik). Veszélyes anyagokkal összefüggő emberi tevékenységek csak a Hosszúréti-patakot érintik a területen. Egyéb terhelések A Hosszúréti-patak vonatkozásában illegális szennyvízbeeresztésekről számolnak be civil szervezetek, továbbá egy közelmúltbeli tanulmány 8 problémaként említi a patak mentén, illetve a patakban elhelyezett kommunális hulladékot. Ez a tanulmány kiemelt 8 Győri-Baffi-Lendvai-Petrik: A Hosszúréti-patak vízminőségi állapotának felmérése, Óbudai Egyetem,

32 szennyvízterhelésként említi a kamaraerdei curling-pálya szennyvízkifolyóján érkező szennyvizet. Előirányzott, állapotot javító intézkedések A 7. táblázatban bemutattuk a kerületet érintő két felszíni víztest VGT2 szerinti minősítését. A VGT2 a gyenge, illetve mérsékelt ökológiai állapotra válaszként az ökológiai célkitűzések között az elérendő jó potenciált tűzte ki célul, kémiai szempontból pedig a jó állapot fenntartását. A célkitűzések megvalósításához különböző intézkedéseket is rendelt, melyeket részletesen a 4. sz. melléklet mutat be. Az intézkedések megvalósításának végső dátuma a Duna vonatkozásában 2021, a Hosszúréti-pataknál Lényeges előrehaladás következett be egyes települési szennyvíztisztító telepek megépítésével. A Budaörsi telep szennyvizének átvezetése (2015-re valósították meg) a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepre nagyságrendileg javítja a Hosszúréti-patak vízminőségét, a Budakeszi szennyvíztisztító telep megépítése (2015-ben adták át), a Törökbálinti szennyvíztisztító telep (2016-ban adták át) korszerűsítése is előnyös változásokat hozott a Hosszúréti-pataknál. A Duna vízminőségét javította a szennyvizek átvezetése a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre, ezzel a szabadkiömlőkből korábban közvetlenül a Dunába jutó szennyvízterhelés megszűnt. Továbbra is jelentős feladatok vannak a diffúz szennyezések csökkentésében (pl. mezőgazdasági eredetű, talajerózióból/vagy felszíni lefolyásból, állattartásból származó terhelések csökkentése) A föld, a talaj állapota, szennyezettsége Földtani, talajtani jellemzők A kerület nagy részén (Budafokon: Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége, a városközpont és környezete, Újhegy, Felsőváros; Budatétényben: Budatétény felső, Budatétény alsó; Nagytétényben: Tétényi-fennsík, Nagytétény északi fejlesztési területe, Baross Gábor telep, Óhegy és környéke) a meghatározó alapkőzet felsőmiocén kori oolitos (szarmata) mészkő, mészmárga és bentonitosodott riolittufa. A Dunához közelebb eső területeken (Budafokon: Budafok Duna-parti területe, Háros-sziget; Budatétényben: Budatétény alközpontja, iparterülete; Nagytétényben: Nagytétényi belváros, Alsó Duna-part, Nagytétényi gazdasági terület) alapkőzete felsőpannóniai kőzetlisztes agyag, agyagmárga és alsópannóniai homok, kavicsos homok, homokkő. A kerület körülbelül kétharmadán karsztos területek jellemzők. A fedett és nyílt karsztos felszínek különösen érzékenyek a szennyeződésre. A felszínt érő szennyeződések közvetlen elszennyeződéssel veszélyeztetik a felszín alatti rétegeket, a talajvizet és a karsztvízrendszert is. A Tétényi-fennsík nyílt karsztfelszíne a legérzékenyebb a szennyezésre, mely könnyen maga után vonhatja az egész karsztrendszer elszennyeződését. A könnyen kitermelhető mészkövet, illetve a lencsékben található, ritka bentonitot a kerületben bányászták, így a kerület egy része alábányászott. A bányászat során keletkezett vájatokat, valamint a karsztrendszer természetes üregeit bor- és pezsgő, illetve tároló pincéknek, valamint barlanglakásoknak használták. A pincék egy részét ma gombatermesztésre használják. A használaton kívüli üregek és pincék sajnos gyakran szolgáltak a területen keletkezett szennyvíz természetes befogadójaként is, illetve egyéb hulladékot, esetleg veszélyes hulladékot is elhelyeztek/elhelyezhettek itt. A Tétényi-fennsíkon a nagyrészt szarmata mészkő alapkőzet felett redzina-, illetve meszes törmelékes barna erdőtalaj alakult ki. A terület fekvése, illetve talaja kiválóan alkalmas volt 32

33 szőlőművelésre, gyümölcstermesztésre, amelyből mára jószerivel csak a borászati tevékenység maradt meg. A megmaradt gyümölcsösöket, kiskerteket leginkább a növekvő város, a beépítés veszélyezteti Elszennyezett talajú térségek A XXII. kerületben az elmúlt évtizedben több szennyezett talajú terület kármentesítését végezték el, illetve a szennyezett, károsodott területek kármentesítése, szennyezettségének csökkentése folyamatosan zajlik a kerületben. A kármentesítésnek három, egymástól elkülönülő szakasza van: tényfeltárás, beavatkozás, monitoring. Ezért folyamatban lévőnek tekintjük azon kármentesítéseket is, ahol ugyan maga a beavatkozás lezajlott, de monitoring még folyik a területen. A 7. ábrán láthatóak a lezárult, illetve folyamatban lévő kármentesítések (az aktuális fázis jelölésével), a megvalósult, illetve megkezdett hulladéklerakó-rekultivációk. Ezek közül néhány jelentősebbet az alábbiakban szövegesen is ismertetünk. Metallochemia telephelye és környezete kármentesítése 2008 tavaszán ért véget Nagytétény eddigi legnagyobb környezetvédelmi projektje, az egykori Metallochemia környezetének, a 8/1997.(II. 7.) KTM-NM-FVM együttes rendelet által kijelölt területrésznek a kármentesítése. A nehézfémektől elszennyezett föld cseréje szinte minden ingatlan-tulajdonost (lakosság száma: kb fő) érintett, mivel olyan jelentős volt a szennyeződés, hogy ezt a helyzetet csak a talaj/föld legfelső rétegének cseréjével lehetett kezelni. A kármentesítés szoros összefüggésben állt az M6-os építésével, mivel a szennyezett földdel megtöltött betonszarkofág az autópálya egyik feljáróját és szakaszát adja. Az érintett terület: a Metallochemia telephelye és 1200 környező ingatlan. A kármentesítés eredményességét az elrendelt monitoring-vizsgálatokkal ellenőrzik. Gázgyári tisztítómasszával feltöltött üregek rekultivációja A gázgyári iszappal két terület volt szennyezett, az egyik a Park utca Halk utca Terv utca térsége, illetve a Gádor utca Cövek utca Sátor utca Egri utca Kiskőbánya utca térsége. A kármentesítési munkálatok 2004-ben kezdődtek. A kitermelt szennyezett anyagot, a keletkező bontási hulladékot, a csurgalékvizet és a zöld hulladékot külön gyűjtötték, és szállították el. A kármentesítés 2007-ben mindkét területen befejeződött. A végrehajtás során körülbelül 80 ezer tonna szennyezett anyagot termeltek ki és a területen morfológiailag rendezett terepfelszínt alakítottak ki. Balatoni út menti, volt Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. hulladéklerakójának felszámolása A kb. 6 millió m 3 hulladékot befogadó hulladéklerakó terület rekultivációja 2006-ban kezdődött el, és 2007-ben fejeződött be. A területet golfpályaként hasznosítják újra. Donauchem Kft. telephelyén kármentesítés A Donauchem Kft. (tevékenysége: vegyianyag-kereskedelem) Bányalég utcai, 2016-ban átadott új telephelyének előkészítésekor talajcserét kellett végezni, mivel a terület vegyi szennyeződéssel terhelt volt. A továbbiakban a talaj és a talajvíz állapotának folyamatos ellenőrzése monitoring kutak működtetésével valósul meg. Független külső megbízott cég vesz mintákat meghatározott időközönként és azokat laboratóriumi analízis alá veti. Az esetleges havária esetek kivédésére, 6 db földbe süllyesztett, zárt kármentő van elhelyezve a raktárbázis kritikus helyein. 33

34 7. ábra Megvalósított és folyamatban lévő környezeti rehabilitációk a kerületben 34

35 Tátra-Mátra hulladéklerakó rekultivációja A Tátra-Mátra hulladéklerakó rekultiválását a beépített területeken is csak részben végezték el. A 2012-es helyszíni mérések alapján a hulladéktestben nem záródtak le a gázképződési folyamatok. A vizsgálatok megállapították, hogy a területen elvégzett korábbi rekultiváció nem volt szakszerű. Ezért a volt lerakó teljes területét rekultiválatlanként mutatjuk be a 7. ábrán. A beépítetlen területeken részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást írt elő a környezetvédelmi hatóság 2017-ben. Az új KÉSZ elfogadásáig tartó időszakra a hulladéklerakó területére - a veszélyhelyzet megelőzése és a hatósági eljárás biztosítása céljából változtatási tilalom volt érvényben. Felhagyott hulladéklerakó a Duna-parton A Duna-telep Duna-folyó Kastélypark utca 6-os út által határolt terület egykor Budapest egyik települési szilárd hulladéklerakója (Dunapart II.) volt. A hulladéklerakó rekultiválásának határideje 2006-ban járt le. A 49/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. Rendelet a nem megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakó rekultiválásának felelőseként a Fővárosi Önkormányzatot jelölte meg, azonban bírósági döntés értelmében Budafok-Tétény Önkormányzat feladatává vált. Az ingatlan értékesítésével a rekultiváció kötelezettségét a BD Park Ingatlanfejlesztő Zrt vállalta át. Az elvégzett talajvizsgálatok alapján megállapították, hogy a hulladék vastagsága 2-4,8 m-ig változó. A szénhidrogén- és nehézfém-szennyezettség úgy a talajban, mint a talajvízben határérték alatt volt, vagy néhány esetben annak közelében. A toxikussági teszt azonban pozitív eredményű volt, ezért a terület elszennyezett térségnek tekintendő. A területen az ún. Duna Spirit ingatlanfejlesztési projekt zajlik, ennek keretein belül kellene a rehabilitációs munkálatokat is elvégezni. A projekt azonban csúszik. Elsősorban az ingatlan fejlesztésével összefüggésben van előrelépés: a gát alatt fekvő területrészen, továbbá a Diósárok régi és új medrében, illetve a két meder közti területen végezték el a hulladék kitermelését és a talajcserét. Potenciálisan elszennyezett talajú térségek Potenciálisan elszennyezett talajú területnek tekinthetők továbbra is a felhagyott és működő ipari telephelyek és környezetük (pl. a Nagytétényi úton és a Gyár utcában), a vasúti területek, a felhagyott katonai terület a Tétényi-fennsíkon, az illegális hulladéklerakással érintett területek, a főbb utak mentén húzódó m-es területsáv, valamint a csatornázatlan területek. A szennyezett területek részletes adatbázisa jelenleg az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR) van integrálva, azonban a rendszer fejlesztése miatt az adatok bizonytalan ideig nem érhetők el. Ismert potenciálisan szennyezett talajú terület a Hunyadi-laktanya területe 9. Az egykori Hunyadi-laktanya a Háros-sziget északi végén található. A Háros u 1-3. szám alatti terület szennyezettségének felmérése és a szükséges kármentesítés elvégzése a Fővárosi. 9 A Duna-parti Építési Szabályzat VI. ütem, XXII. kerületre Környezeti Vizsgálata (2017. novemberi egyeztetési változat) a Barnamezős Területek Fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program (2014) alapján nevesíti a Duna Spirit és a Hunyadi-laktanya mellett a Furnér Művek területét (Csút falu Régészeti Park kialakítása, gazdaságfejlesztés) is. 35

36 Önkormányzat feladata. A feladat elvégzésére és a terület későbbi fejlesztésére az előzetes kalkulációkat elvégezték, a szükséges források megteremtése esetén valósulhat meg a projekt. Az illegális hulladéklerakás nem csak köztisztasági, hanem talaj-, talajvíz-szennyezési problémát is jelent, mivel a szennyezés a csapadékvízzel fokozatosan az alsóbb talajrétegekbe jut, veszélyeztetve a talajvizet is és az alapkőzetet is. Az érvényes jogszabály (219/2004. Korm. rend.) szerint a kerület a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területi kategóriába tartozik. Közvetve jelentős környezetszennyezés ered a szennyvízcsatornázás hiányából is. A kerület jó része csatornázott, a rendszer kiépítettsége megfelelő (vagy megfelelő lesz a közeljövőben), de a rákötések arányát növelni szükséges. A helyi, szikkasztásos szennyvízkezelés hosszú távon a talajvíz és a kerület esetében a karsztrendszer irreverzibilis elszennyeződéséhez vezet. Ma már egyetlen helyi talajvízkút vize sem iható, a talajvíz elnitrátosodott. A zárt rendszerű szennyvízgyűjtők egy jelentős hányada bár külön vizsgálat nem készült rá feltehetőleg nem zárt rendszerben működött, a szennyvíz a tulajdonosok tudtával vagy tudta nélkül a talajba szivárgott Természeti környezet védett területek A kerület természeti értékekben fővárosi viszonylatban kiemelkedően gazdag: országos védelem alatt áll a Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület (TT) (147,78 hektár), melynek durván a harmada fekszik a kerületben, a Háros-sziget Ártéri erdő TT (56,4 ha), valamint a 2009-ben a Háros-sziget TT-hez csatolt Hunyadi-félsziget (3 ha). Ezen területek részei a Natura 2000 hálózatnak is: a Tétényi-fennsíkon az Érd-Tétényi plató (HUDI20017), valamint a Duna és ártere (HUDI20034), amely magába foglalja a Duna-partot a Háros-szigettel és a Hunyadi félszigettel (lásd 8/a. és 8/b. ábra), valamint a Kis-Háros-szigettel. A Tétényi-fennsík egy jelentős területe (Balatoni út Kamaraerdei út és a közigazgatási határ között fekvő terület), valamint a Kis-Háros-sziget a Fővárosi Önkormányzat 32/1999. (VII.22.) Főv. Kgy. rendelete alapján helyi (fővárosi) védettséget élvez. 8/a. ábra Országos jelentőségű védett területek a 22. kerületben 8/b. ábra Natura 2000 területek a 22. kerületben 36

37 Ahogy a 9. ábrán is jól látható, a Duna partot zömében őshonos fafajokból álló erdők kísérik, melyek közé mozaikosan bokorfüzesek, esetleg mocsárrétek ékelődnek (KE1). A Háros-szigeten a fő állományalkotó a fűz-nyár ligeterdő, melyet bokorfüzesek és üde nedves cserjések színesítenek. A Háros-sziget nem látogatható, de a Hunyadi-félszigeten tanösvény is van, melyet a Honvéd Horgászegyesület gondoz, és amelyhez információs füzetet is készített. Az Egyesület részt vállal a terület rendbe tételében. Kissé délebbre terül el a kavicsos zátonyból erdővel borított területté lett Kis-Háros-sziget. Az M0 ás hídfőnél egy idősebb puhafás ligeterdő fekszik, melyben a Háros-szigetre jellemző ún. függőavar-vegetáció is kialakult. Mellette fiatal füzes található. A Nagytétényi kastély közelében van a Duna rétnek nevezett ártéri kaszáló. A legnagyobb kiterjedésű, legértékesebb ligeterdő maradványokat a 6 os út mellett az érdi határral érintkezően találjuk. A fás növényzettel borított terület kiterjedése jelentős, 260 ha. Az erdős területeken jelen vannak az inváziós fajok is: parti szőlő, gyalogakác, egy adventív őszirózsa faj, és a magas aranyvessző. 9. ábra A Duna és ártere Natura 2000 természetmegőrzési terület XXII. kerületi élőhelyei (Forrás: A Duna és ártere Natura 2000 terület (HUDI20034) fenntartási terve) A 10. ábra alapján is látható, hogy a Tétényi-fennsíkon legnagyobb részben természetes cserjésedő száraz gyepek: sziklagyepek, erdőssztyepp rétek, galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések vannak. A területet leginkább a cserjésedés, ill. az özönfajok terjeszkedése veszélyezteti. A helyi környezetvédők rendszeresen részt vesznek a terület fenntartásában, a kedvezőtlen folyamatok megállításában. A fennsík a környezeti nevelés fontos helyszíne, tanösvényt is kialakítottak itt (részletesen lásd később). Kissé tágabb lehatárolásban ugyanezen területek az Országos Ökológiai Hálózatnak is a részét képezik (11. ábra). Az ökológiai hálózat magterületei az országos védettségű Háros sziget és az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület jelentős része. Folyosó elem a Hunyadi-félsziget és a Kis Háros sziget, illetve maga a Duna partja és medre. Ex lege védett a kerületben található két nyilvántartott forrás: a Gyula vezér utcai és a Deák Ferenc utcai. 37

38 A védett területek európai, országos, vagy fővárosi szintű védelmet élveznek. E területek kezelése, fenntartása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (országos védelem esetén), illetve a Fővárosi Önkormányzat (helyi védelem esetén) hatáskörébe tartozik. 10. ábra Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 természetmegőrzési terület 22. kerületi élőhelyei (Forrás: Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület (HUDI20017) fenntartási terve, 2014.) 11. ábra Az Országos Ökológiai Hálózat elemei a 22. kerületben Jelmagyarázat: magterület ökológiai folyosó pufferterület A helyi védettségű területek 1999 óta helyi oltalom alatt állnak. Mindkettő részben Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület is. 38

39 Tétényi fennsík Védetté nyilvánításának célja a különböző természetes növénytársulások és a fővárosban egyedülálló védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyének védelme, különös tekintettel a nagy kiterjedésű sztyepprétekre. A területet a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelettel 130 ha-ra bővítették. A tájképileg egyedülálló Tétényi-fennsík teljesen lapos plató, mely meredek falakkal közel száz méterrel emelkedik a Budaörsi-medence fölé. Alkotó kőzetei közül leginkább domináns a mészkő. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: pusztafüves lejtősztyepprét, nyílt dolomitsziklagyep, árvalányhajas dolomitsziklagyep, dolomit-sziklafüves lejtő, középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes. A védett értékeket a terület cserjésedése veszélyezteti, ezért a főváros, valamint civil szervezetek is aktív élőhelykezelési munkálatokat végeznek itt több évtizede. A védett terület változatos növényvilága nagyrészt erdőirtás és legeltetés következtében alakult ki. A szegélyterületeken feketefenyő telepítések találhatók. A kutatások közel 400 féle növényfajt írtak le a területről, melyek közül kiemelendők többek között az orchidea és árvalányhaj félék, a magyar gurgolya, a homoki kikerics, a selymes peremizs, apró nőszirom, leánykökörcsin, tavaszi hérics. Állatvilág szempontjából a fennsík különlegessége abból adódik, hogy a Budai-hegyek közel eső részein az ehhez hasonló kitett, száraz, meleg helyek szinte teljesen eltűntek (beépültek). Itt viszont számos melegkedvelő ritka ízeltlábú (szongáriai cselőpók, bikapók, futrinka-, cincér-, sáska- és lepke faj) találja meg életterét. A hüllők közül kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel a pannon gyík. Madárvilága is igen gazdag, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja tagjai 66 fajt, köztük 47 fészkelő fajt figyeltek meg. Ritka fajai közül kiemelendő az egerészölyv, a vörös vércse, a mezei pacsirta, a parlagi pityer, a cigánycsuk, a területen költő rigó-, poszáta, pintyfélék és sármányok. Kis-Háros sziget A közel 2,9 ha kiterjedésű védett terület a fővárosi Duna-szakasz déli részén található, közvetlenül a budai oldal mellett, közigazgatásilag a XXII. kerülethez tartozik. A védetté nyilvánításának célja a dunai zátonysziget természetes úton kialakult növényzetének védelme, háborítatlanságának és kutatásának biztosítása. A terület - háborítatlanságának fenntartása érdekében - nem látogatható. A tőle északabbra található Háros-szigetről lefűződő hordalékból keletkezett, melyen szépen lassan megtelepedtek a növények. A hordalékot ezzel megkötötték, mely hozzásegítette a szigetet újabb hordalék megkötéséhez, ezáltal területe gyorsan növekedett. Jelenleg teljes felszínét erdő borítja, sajnos a tájidegen zöld juhar is nagy számban jelen van. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: bokorfüzesek, fehérnyár-ligetek, feketenyár-ligetek, fűzligetek, valamint őshonos és amerikai szőlőfajokból álló ún. függőavarvegetáció. Legfontosabb megőrzendő élőlényfajok a ligeti szőlő, a pézsmacincér, a kis színjátszólepke, a békafajok, a telelő réceállomány, egerészölyv, a fakopáncs fajok, a területen költő rigó-, poszáta- és pintyfélék, valamint az eurázsiai hód. A kerület országos, illetve helyi védettség alá tartozó területeit, valamint a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében védelemre javasolt további területeket az alábbi ábrán mutatjuk be. 39

40 12. ábra: Védett és védelemre javasolt területek a XXII. kerületben 40

41 Zöldfelületek állapota, zöldfelület-gazdálkodás A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület környezetvédelmi program felülvizsgálata során a zöldfelületekkel kapcsolatos helyzetértékelés kiindulási alapja a 2011-ben készült Környezetvédelmi Program (Öko Zrt.) és annak helyzetértékelő munkarésze, továbbá a készülő kerületi építési szabályzat (KÉSZ) megalapozó vizsgálata (BFVT Zrt., 2017) volt. A felülvizsgálat során az Önkormányzat adatszolgáltatására, a kerület honlapján található információkra támaszkodtunk. Mindezek alapján a Program intézkedéseinek megalkotása (II. kötet) során igyekeztünk ellenőrizni a korábban megfogalmazott rövidtávú elképzelések megvalósulását, valamint a közép és hosszú távú célokhoz vezető javaslatokat megerősíteni, vagy szükséges esetben új lehetőségeket feltárni a korábban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében Jelenlegi zöldfelületi rendszer, zöldfelületi elemek A városi zöldfelületeknek kiemelt szerepe van a város élhetőségének kialakításában: kedvezően módosítja a szélsőséges éghajlati jelenségek hatásait, befolyásolja a levegő légnedvességének alakulását, tompítja a légszennyezést és a zajártalmakat. Emellett ökológiai, higiéniai, gyógyító, rekreációs, városszerkezeti, esztétikai és humán-komfort tekintetében is pozitív hatása van. A városi zöldfelületi rendszerrel kapcsolatban alapvető igény az arányos területi megoszlás, a térbeli folyamatosság és a hálózati összekötöttség 10. A zöldfelület-intenzitás a település élhetőségének egyik meghatározó indikátora. Megmutatja, hogy mekkora az adott területrészre eső zöldfelület síkbeli kiterjedésének aránya és az egészségi állapotának mértéke. A nemrég elkészült Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció (2017, BFVT Kft., Ormos Imre Alapítvány) helyzetelemző és értékelő 13. ábra Zöldfelület-intenzitás kerületenként, 2015 Forrás: Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció (2017) munkarésze (I. kötet) alapján a XXII. kerület zöldfelületi intenzitása viszonylag magas (50-70%), ahogy a 13. ábra is mutatja. Azonban a %-os arány nem egyezik meg a zöldfelületek tényleges arányával, mivel pl. egy zárt lombkoronaszint alatt lévő burkolat nem érzékelhető. A kerület zöldfelület-intenzitásának csökkenése között (lásd: 14. ábra) egyrészt a közlekedési területek növekedése (pl. M0 autópálya szélesítése, csomópontok kialakítása), másrészt a beépítettség növekedése miatt (legjelentősebb a Hűség utcai lakópark, lásd: 15. ábra) következett be. A zöldfelület-intenzitás növekedés elsősorban a beerdősülésnek (pl. a Tétényi-fennsík területén), illetve a növényzet megerősödésének (pl. Metallochemia szarkofág környékén, a 7. sz. főút menti erdőterületek esetén) köszönhető. 10 Nagy Imre (2008): Városökológia. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 41

42 14. ábra Zöldfelület-intenzitás (2015) és változásai ( ) Forrás: Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció (2017) 15. ábra Zöldfelület-intenzitás csökkenés a Hűség utcai lakópark beépülése miatt október augusztus Jelenleg (a 2015-ös zöldfelületi-intenzitás térkép alapján, illetve a KÉSZ tervezet decemberi megalapozó vizsgálata alapján) a legmagasabb zöldfelületi intenzitással rendelkező területek a kerületben: A Duna-part mentén húzódó galériaerdő és a Háros-sziget Tétényi-fennsík területe Az Óhegyen elterülő mezőgazdasági és volt zártkertes területek A kerület északi, dombvidékes részein elterülő családi házak kertjei A legalacsonyabb zöldfelületi intenzitással rendelkező területek pedig az alábbiak: A forgalmas utak menti területek (Nagytétényi út, 6-os főút, M0) Budafok sűrűn beépített részei A hárosi alulhasznosított és ipari területek A kerület délnyugati részén található logisztikai központ (Harbor park) területe 42

43 A zöldfelületi rendszer elemeit csoportosíthatjuk pl. az elhelyezkedésük (külterületi, belterületi), a funkcióik (védő, kondicionáló, termelési cél), a tulajdonos (köztulajdon, magántulajdon), a használat (közhasználatú, korlátozottan közhasználatú, közhasználat elől elzárt) szerint. A kerület jelenlegi zöldfelületi rendszerét az előző környezetvédelmi programokban lehatárolt zöldfelületi karakterterületek lehatárolásával együtt a 2. sz. melléklet mutatja be. Megállapítható, hogy a kerület legnagyobb összefüggő zöldfelületei a Duna menti ligeterdők, a Tétényi-fennsík, valamint az óhegyi mezőgazdasági területek. A továbbiakban elsősorban a közhasználatú vagy korlátozott közhasználatú, kondicionáló célú zöldfelületi elemeket ismertetjük részletesen. Ennek során a bevezetésben ismertetett munkarészek felhasználásával, azok felülvizsgálatával jellemezzük a fontosabb zöldfelületi elemek állapotát, kiemelve a közelmúltban megvalósított, valamint a tervezett fejlesztéseket. A tervezett fejlesztéseket részletesen a fejezetben fejtjük majd ki. Közkertek, közparkok A kerületben található közkertek, közparkok (azaz a 2017-es fővárosi TSZT-n is zöldterületként jelölt területeket, melyek egy része a XXII. kerületben speciálisan magánterület) állapotát a 2. sz. melléklet összegzi, mely a KÉSZ tervezet megalapozó munkarészeinek megállapításait, valamint a tulajdonviszonyokra alapozott elkülönítést is tartalmazza. A közkertek, közparkok közül a fővárosi TSZT-n jelölt karakterében megőrzendő közpark, köztér a Nagytétényi Kastély külső kertje, melynek fejlesztése a meglévő, értékes térszerkezet megőrzése mellett támogatandó a fővárosi TSZT leírása alapján. Fásított közterek A kerületben található fásított köztereket és jelentősebb zöldfelülettel rendelkező köztereket a 2. sz. melléklet foglalja össze, mely tartalmazza a KÉSZ tervezet megalapozó munkarészeinek megállapításait is. A fásított közterek ugyan nem zöldterületek, mégis korlátlan közhasználattal bírnak és városképi, városökológiai szempontból is fontos elemei a belterületi zöldfelületi rendszernek. 43

44 Néhány példa a közelmúltban megújult/megépült kerületi közkertekre, közparkokra, közterekre óta működő Leányka utcai közösségi kert 2017-ben felújított Kresz Park 2014-ben átadott Elágazás Park 2016-ban épült Szomszédok Piaca és az új köztér Lakótelepek zöldfelületei A lakótelepek zöldfelületeit külön is megemlítjük: ezek ugyan a településszerkezeti terv alapján nem zöldterületek, mégis közhasználatú, elsősorban rekreációs funkciót betöltő zöldfelületek. Sok esetben sportpályák, játszóterek is helyet kapnak itt. Minden kerületi lakótelep szabadonálló, úszótelkes beépítésű, az úszótelkek körüli közterületek kerületi önkormányzati tulajdonban vannak; kialakításuk lakótelepenként változó, de mindegyikre jellemző a nagy zöldfelületi arány és az idős faállomány. A kerület lakótelepei a következők (zárójelben az előző környezetvédelmi program készítése óta eltelt időszakban kivitelezett felújítás éve): 12 Vihar utcai lakótelep Leányka utcai lakótelep ( ) Játék utcai lakótelep ( ) Arany János utcai lakótelep Mária Terézia utcai lakótelep (nagyjátszótér ) József Attila utcai lakótelep (2017) Terv utcai lakótelep Rózsakert lakótelep ( , 2017) Mézesfehér utcai lakótelep Csút utcai lakótelep Bartók Béla úti lakótelep 11 Források: Budafok-Tétény Budapest Főváros XXII. kerület Településképi Arculati Kézikönyve, december 44

45 A közelmúltban felújították a József Attila utcai és a Rózsakert lakótelep közterületét, valamint az Árnyas park (Játék-Pécsi utca által határolt zöldfelület, mely a Játék utcai lakótelephez kapcsolódik) közterületét, melyek mindegyike a lakosság bevonásával, közösségi tervezéssel valósult meg (mind 2017-es fejlesztések). A Rózsakert lakótelep városközponti fejlesztése esetén elsősorban a helyi közlekedési hálózatot fejlesztették (gyalogos, közúti forgalom elválasztása), valamint a játszóeszközöket cserélték. 13 A József Attila utcai lakótelep déli területe esetén a zöldfelületek minőségi fejlesztését valósították meg (cserjék, virágágyak kialakítása), a gyalogos közlekedés javításával (sétány kialakítása), a fenntartást segítő automata öntözőrendszer kialakításával és új utcabútorok kihelyezésével párhuzamosan. 14 Az Árnyas park fejlesztése során szintén megvalósították a zöldfelületek minőségi fejlesztését (gyepfelület megújítása, növénytelepítések, ezeket kiszolgáló automata öntözőrendszer), a játszótér felújítása és új utcabútorok kihelyezése mellett. 15 Továbbá számos kültéri fitneszparkot létesítettek az előző környezetvédelmi program (2011) óta lakótelepek környezetében, mint pl. a Leányka utcai és a Rózsakerti lakótelepeken (2014- ben) 16, illetve az Arany János utcai vagy a Bartók Béla úti lakótelepeken (2015-ben). 17 A közelmúlt zöldfelületi fejlesztései során az alapelvek a következők voltak: minél több korcsoport megtalálja a számára érdekes funkciókat a megújult zöldfelületeken, magasabb színvonal elérése növénytelepítésekkel, a fejlesztések során a helyi lakosok bevonása (sok esetben közösségi tervezés), továbbá a színvonal megtartása mellett a fenntartás egyszerűsítése is cél (pl. öntözőrendszerek kiépítése). Játszóterek A kerületben összesen 38 db közterületi játszóteret alakítottak ki, melyek az alábbiak (elhelyezkedésüket a 2. sz. melléklet mutatja be, többnyire a lakótelepek mellett találhatóak): Anna u. 18. mellett Arany János ltp. Bartók B. út 5-7. Csút u. 6. mögött Csút u. 8. mögött Csút u. 10. mögött József Attila ltp.- Dévény u. 3. mögött Elza u. - Barátcinege u. Fácán u. 3. mellett Fácán u. 3.-Társasház u. között Hír u. - Péter Pál u.- Kőérberki u. sarok Honfoglalás u Játék u Komáromi úti kiserdő Kossuth Lajos u. 31. Kossuth Lajos u. 45. mellett Kötélverő u. játszótér Leányka u Leányka utcai szánkózódomb Nagytétényi út 244. mellett Nagytétényi út 236. mögött Pannónia u Pannonplast játszótér Péter Pál u. 6. Rákóczi u. 8 mögött Rózsakert u. 57. mögött Rózsakert u. 15.-Tűzliliom u. 55. Rózsakert u. 21. sarka Rózsakert u Tűzliliom u. 45. Szent István tér Tenkes u. 6.- garázssor között Tenkes u. 3. Tenkes u Terv u. 27. előtt Tompa u. Vöröskereszt u.- Nagytétényi u. sarok XVI. u. Kőbányász park Hűség utca

46 Közhasználatú zöldfelületi ellátottság A fenti közhasználatú zöldfelületi elemek tehát az eddig ismertetett közkertek, közparkok, fásított közterek, lakótelepi zöldfelületek és játszóterek elhelyezkedése alapján megállapítható a kerület ún. közhasználatú zöldfelületi ellátottsága. Az említett zöldfelületi elemek és a lakóterületek egymástól való távolsága, a közhasználatú zöldfelület funkciója, korlátozó tényezők alapján megállapított vonzáskörzeteket és a kerületi közcélú zöldfelületi ellátottságot a KÉSZ tervezet megalapozó vizsgálata határozta meg, melyet a következő ábra mutat be. 16. ábra Zöldfelületi ellátottság vizsgálata 46

47 A fenti ábra alapján láthatjuk, hogy Rózsavölgy Budafok-Óhegy északi részein, Budatétény középső részén, valamint az Óhegy térségében (nagyrészben külterület) hiányok vannak közhasználatú zöldfelületek tekintetében. Ugyanakkor Budafok belvárosi részei, Budafok- Újhegy, Budatétény nyugati része, Nagytétény lakótelepi és Kastélypark közeli részei közhasználatú zöldfelületekkel jól ellátottak. Mindezek ellenére a kerületben az egy lakosra vetített közhasználatú zöldfelületi arány viszonylag alacsony, mindössze 5,3 m 2 /fő, ami pl. a WHO által megállapított 9 m 2 /fő értéktől jelentősen elmarad. 18 Útmenti zöldsávok, fasorok, közterületi fák A kerületben az utcák közel 80 %-a fásított. Ugyanakkor sok a vegyes fajösszetételű, hiányos fasor, mivel a helyi lakosság sok esetben ötletszerűen fásított. A kerületben a kettőszázat is meghaladja a fasori fafajok száma, de fasorok jellemző fajai: akácok, hársak, juharok és a gyümölcsfák (dió, körte fajok). A KÉSZ tervezet megalapozó vizsgálata tematikus térképeken jelölte az értékes fasorokat, a fasorok fajösszetételét (egységes vagy vegyes), illetve a fasorok típusát (egyoldali, kétoldali, hiányos). Ezeket a 2. sz. melléklet mutatja be. Az értékes fasorok közé a közterületen levő, telepített, részben vagy egészében egyöntetű, egészségi és esztétikai szempontból is legalább megfelelő állapotú fasorokat sorolták. A településkép-védelmi jelentőségű fasorokat a 2017-es fővárosi TSZT jelölte ki, melyek a kerületben az alábbi utcákban találhatóak: Ady Endre út Péter Pál utca József Attila utca Nagytétényi út Dózsa György út A kerületben található településkép-védelmi jelentőségű fasorok többsége vegyes összetételű, kivéve a József Attila utcában található kétsoros vadgesztenye fasort, valamint a Péter Pál utcai vadgesztenye fasort. A településkép-védelmi jelentőségű fasorok faegyedeinek egészségi állapota leromló (pl. csonkolások, elöregedés miatt). A közelmúltban (2017. június) 19 a Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéke felmérte a kerület településképi szempontból értékes fáit. E fakataszter a kerület 705 faegyedét tartalmazza (nagy részük közterületen, kisebb részük magánterületen található), melyekre a felmérés során részletes adatfelvételt végeztek, illetve térinformatikai adatbázist készítettek. Az értékes faegyedek elhelyezkedését karakterterületenként a 17. ábra mutatja be. A munka során faápolási-fenntartási feladatokat is meghatároztak. 18 Forrás: KÉSZ megalapozó vizsgálata, december 19 Megj. magát a terepi felmérést 2016 nyarán végezték. 47

48 17. ábra XXII. kerület települési szempontból értékes fáinak elhelyezkedése 20 A fakataszterezés során a veszélyeztető tényezőket is vizsgálta a tanulmány, melyek a 705 faegyed esetén az alábbi ábrán láthatóak szerint oszlanak meg. 18. ábra Az értékes fákat veszélyeztető tényezők Forrás: Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék (2016): Táj-és településkép-védelmi tanulmány Budafok-Tétény értékes fái tekintetében. 21 Forrás: Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék (2016): Táj-és településkép-védelmi tanulmány Budafok-Tétény értékes fái tekintetében. 48

49 A munka során meghatározott városképi szempontból értékes fák tényleges (jogi) védelmét Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről biztosítja (továbbiakban: TKR). A favédelemről szóló helyi rendelet megalkotása a KÉSZ-szel és TKR-rel összhangban készül. Jelenleg a költségvetésről szóló helyi rendelet szabályozza a fakivágások kompenzációs díját és 2017 között 990 db fát vágtak ki engedélykérelemmel (ebbe beletartoznak a 20 cm átmérő alattiak és az invazív fajok is, továbbá minden egészségi állapotú tehát egészséges és veszélyes egyaránt faegyed), illetve élet- és vagyonbiztonsági szempontok miatt, ugyanakkor ugyanebben az időszakban db fát telepítettek a kerületben, évente átlagosan db fa telepítésével. Vízfolyások menti zöldsávok A Duna-partot és a Tétényi-fennsíkot összekötő lineáris zöldfelületi elemek a vízfolyások menti zöldsávok, völgyek, melyek fejlesztése már a korábbi környezetvédelmi programokban is szerepelt javaslatként. A zöldfelületi rendszer hálózatszerűségét a fasorok mellett a vízfolyások menti zöldsávok (esetenként ezek is részben fasorok) is erősíthetik. E lineáris elemek lehetnek a következők (északkeletről délnyugat felé haladva). A Hosszúréti-patak völgye (azaz a Honfoglalás utca és az Ady Endre utca környezete). A patak XXII. kerületi szakasza szinte a mederélig beépített, továbbá a villamos nyomvonalával párhuzamosan halad, így csatornaszerű-kialakítás jellemzi. Ugyanakkor a két párhuzamos utca fasorai emlékeztetnek a patakvölgy-jellegre, melyre a Rózsavölgy alsói villamosmegálló közelében kialakított füzes szép példa. A patak árvízvédelmi fejlesztése már lassan egy évtizede tervben van, a szükséges engedélyek is rendelkezésre álltak, a XI. kerületi szakasz átadása után azonban a XXII. kerületi szakasz kivitelezése nem kezdődött meg. Az árvízvédelmi problémák megoldása mellett a mederrendezés rehabilitációs beavatkozásokra is kiterjedne, mint pl. partfal stabilizálás mérnökbiológiai megoldásokkal, növénytelepítések ban Törökbálint város kezdeményezésére az érintett települési önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és Országos hatáskörű szervezetek (KDVIZIG, stb.) bevonásával újból megkezdték a patakmeder rendezésének átgondolását. A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában 2018 harmadik negyedévében elkészítik a Hosszúréti-patak által okozott vízkárok értékelését és a kockázatcsökkentési tervet tartalmazó döntéselőkészítő dokumentációt. A Péter Pál utcai árok menti zöldsáv, melyhez szintén kapcsolódik egy értékes fasor (vadgesztenye). A zöldsáv szélessége változó, helyenként vannak kiteresedések, több helyszínen kisebb játszótereket is kialakítottak (pl. a Péter Pál utca, Knoll József utca találkozásánál, a Péter Pál utca északnyugati részénél: a Kőérberki utca és a Hír utca között). A Diós-árok (Bartók Béla utca környéke) a nagytétényi kertvárosias lakóterületek és az átalakuló Óhegy peremén helyezkedik el. A Diós-árok menti zöldsávot egységes fasor kialakításával lehetne fejleszteni (azokon a szakaszokon, ahol erre lehetőség van), mely a Péter Pál utcához hasonló kialakítással képzelhető el. (A ma igen vegyes fásítás átalakítása csak önkormányzati kezdeményezéssel és támogatással alakítható ki. A környezet jelentős zöldfelületi állományú, a még megmaradt üres területeken főként a Tétényi-fennsík felőli részen kisebb zöldszigetek kialakítása kedvező lenne.) Az Ördög-árok, mely a lőtértől indul és az M0-M6 csomópontja felé halad. Időszakos vízfolyás, tulajdonképpen egy völgy, mely az Óhegyet szeli ketté (Szakiskola utca és az Aranyhegyi utca között). Az Ördög-árok inkább jövőbeni fejlesztési tengely lehet, és kiemelt szereppel bírhat 49

50 hosszútávon, mivel az Óhegy e területének is átalakulása várható (a fővárosi TSZT kertvárosias lakóterületeket határoz meg távlati területhasználatként). A Sulák-patak (Nagytétényi-főcsatorna), mint lineáris zöldfelületi elem sajnos sérült az M0-M6 autópályák csomópontjának megépítése miatt, így a XXII. kerületi szakaszán zöldfelületfejlesztésre kevéssé alkalmas tengely (melynek másik oka a vasútvonal, az M6 autópálya és az iparterületek közé ékelődés). Azonban egy rövid szakaszán, a Barackos út mentén a fővárosi TSZT kerékpárút-fejlesztést irányoz elő, így e szakasz zöldfelületi megújítása is javasolt egyúttal. Jelentősebb intézménykertek, zöldfelületi intézmények A XXII. kerületben számos intézmény található, melyek közül a jelentősebb kerttel rendelkezőket a 2. sz. melléklet foglalja össze, mely tartalmazza a KÉSZ tervezet megalapozó munkarészének megállapításait is. A jelentősebb zöldfelületi intézmények közé tartoznak pl. a kerületi temetők, a sportpályák, a lőtér, a golfpálya melyek ugyan nem közhasználatúak és nincsenek önkormányzati tulajdonban, mégis részben kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a helyi lakosságnak is, továbbá a nagykiterjedésű zöldfelületeikkel (illetve a temetőkertek esetén értékes faállományukkal) a kerületi zöldfelületi rendszer részei. A fővárosi TSZT (2017) alapján a kerületben található karakterében megőrzendő temető és jelentős zöldfelületű intézményterületek a következők: a Nagytétényi Kastélymúzeum kertje, az Angeli úti urnatemető (a Sváb emlékmű és környezetével együtt), valamint a Budafoki temető. A TSZT alapján: a kultúrtörténeti szempontból, fővárosi szinten jelentős intézménykertek, valamint az összes működő temető területe tartozik e kategóriába. E területek fejlesztése a meglévő, értékes térszerkezet megőrzése mellett támogatandó. Jelentősebb intézménykertek és zöldfelületi intézmények a kerületben 22 Memento szoborpark Nagytétényi Kastély kertje 22 Források:

51 Golfpálya (Budapest Highland Golf Club) Budafoki MTE Sportegyesület sportpályája Budafoki temető Angeli úti urnatemető Lakókertek A kerület nagy része kertvárosias lakóterület, így a zöldfelületi rendszer kiemelten fontos elemei a lakókertek. Ezek nagy része magánkert, kisebb része közös használatú lakókert. A KÉSZ tervezet megalapozó vizsgálata külön kiemelte az 50 %-os zöldfelületi intenzitás fölötti lakókerteket, melyeket a 2. sz. melléklet mutat be ( jelentős zöldfelületű lakókert ). Védelmi célú zöldsávok (erdőterületek, egyéb fásítások) A kerületben számos területhasználati konfliktus (környezetterhelés, zavaró látvány) adódik a lakóterületek gazdasági területek, lakóterületek közlekedési folyosók, üdülőterületek gazdasági területek egymásmellettiségéből. A védő zöldsávoknak nagy szerepe van/lehet e konfliktusok mérséklésében, melyek lehetnek erdőterületek vagy akár fasorok cserjesávval. A 2. sz. mellékletben bemutatunk néhány példát a védelmi célú zöldsávokról/ezek hiányáról. Az előző környezetvédelmi program óta eltelt időszakban a védelmi célú zöldsávok kialakításában tudatos növénytelepítés nem volt, a meglévő növényállomány megerősödésével kissé javult a helyzet. Azonban még mindig számos helyszínen szükség lenne védelmi célú zöldsávok, erdőterületek kialakítására (lásd pl fejezet javaslatai) Zöldfelületek fenntartása A kerület zöldfelületi elemei közül jelen alfejezet elsősorban azok fenntartásával foglalkozik, melyek fenntartási feladatainak elvégzéséért az Önkormányzat felel. A kerületben az Önkormányzat kezelésében lévő zöldfelületekkel kapcsolatos fenntartási feladatok nagy részét szerződött vállalkozók végzik. A fenntartási feladatokat tervezetten, ütemezetten (illetve havi rendszerességű egyeztetések alapján) hajtják végre. A kerületben meghatározhatók az alábbi fenntartási kategóriák: kiemelt területek (intenzív fenntartás), nem 51

52 kiemelt területek (félintenzív fenntartás), továbbá az útmenti kaszálások területei melyeket a 2. sz. mellékletben mutatunk be részletesen. A kerületi óvodák, bölcsődék kertjeit kertész vagy gondnok kezeli, az Önkormányzat a hulladékok elszállításában és a fák gondozásában vállal szerepet. Az iskolakertek és egyéb intézménykertek, zöldfelületi intézmények kezelője az adott intézmény üzemeltetője, e feladatokban a kerületi önkormányzatnak nincsen szerepe. A temetők fővárosi, a Szoborpark pedig állami kezelésűek. Érdekesség, hogy a kerületben található olyan zöldterület, mely nem a kerületi önkormányzat tulajdona és kezelője a FŐKERT Nonprofit Zrt (Nagytétényi kastély előtti park, mivel ez a fővárosi TSZT-n jelölt karakterében megőrzendő közpark, köztér). A FŐKERT feladata továbbá a fővárosi tulajdonú útvonalak menti területek, illetve a Duna-part fenntartása is. A fővárosi fenntartású fasorok kezelése nem mindig megfelelő (pl. Nagytétényi út), az ELMŰ gyakorta nem szakszerű beavatkozásait is megsínylik a fák. Ugyanakkor a közelmúltban az Önkormányzat elérte a fővárosnál a településkép-védelmi szempontból kiemelt jelentőségű Nagytétényi úti hársfasor rekonstrukcióját, ami jelenleg is folyamatban van. A zöldfelületek nem megfelelő fenntartásából adódó problémák között említjük a biológiai allergének kérdéskörét, mely probléma a kerületben is időnként jelentkezik. Az egyik leggyakoribb biológiai allergén a parlagfű, mellyel kapcsolatban a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály külön parlagfű-térképet üzemeltet. 23 A lakosok bejelentése és a közterület felügyelők észlelése alapján az eljáró hatóság előre nem bejelentett helyszíni szemlét követően a biológiai allergének meglétének megállapítása esetén felszólítja a tulajdonost azok eltávolítására. Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget a kötelezettségének, a kényszerkaszálást a kötelezett költségére végezteti el a hatóság. Az elmúlt időszakban a parlagfű és egyéb károsítók elleni védekezés nyomán induló növényvédelmi eljárásokban az autópálya építés céljára kisajátított állami tulajdonban lévő ingatlanok esetében a vagyonkezelők, illetve tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek kilétének megállapítása okozott nehézséget, amely nyomán több esetben éltek a kötelezettek fellebbezéssel. Jellemző probléma, hogy az állami terület kezelői továbbra sincsenek napra készen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A közösségellenes magatartások elkövetésének ügyében az ügyfeleket jogszerű állapot helyreállítására kötelezték, amelyek leggyakrabban az ingatlanok előtti közterület gyommentesítésére irányultak Zöldfelületi rendszerrel, zöldfelületi elemekkel kapcsolatos fejlesztési szándékok és javaslatok A fejezetben ismertetettek alapján a kerületben számos zöldfelületi fejlesztést valósítottak meg az előző környezetvédelmi program készítése óta eltelt időszakban, melyek elsősorban közparkok, közkertek és közterek minőségi fejlesztése, egy új közpark kialakítása, játszószerek és egyéb berendezések cseréje, illetve jelentősebb zöldfelülettel rendelkező közterek kialakítása voltak (lásd: 2. sz. melléklet)

53 Jelenleg is folyamatban vannak különböző zöldfelület-fejlesztést előkészítő tervezések, melyek az alábbi helyszíneket érintik (lásd: 2. sz. melléklet): Duna-part fejlesztése a Hajó utcánál (TÉR_KÖZ pályázat) Szent István tér fejlesztése (TÉR_KÖZ pályázat) Városház tér villamos végállomás környezetének fejlesztése (BKK-val együttműködve) Barackos 26. sz. alatt új játszótér kialakítása. Az első három helyszínen már folyamatban lévő, fővárosi együttműködéssel zajló projektekről van szó, így azokat bemutatjuk (a Barackos 26. sz. alatti játszótér műszaki előkészítése, lakossági véleményeztetése folyik). A folyamatban lévő fejlesztések részleteit a következő táblázat foglalja össze. 19. táblázat Folyamatban lévő zöldfelületi fejlesztési projektek Fejlesztés megnevezése Duna-part fejlesztése a Hajó utcánál Szent István tér fejlesztése Városház tér Városház tér villamos végállomás leromlott állapotú környezetének fejlesztése Fejlesztés részletei A Duna-part megújulásával többféleképpen használható sportpark és az egész család számára kikapcsolódást nyújtó szabadidős, rekreációs terület létrehozása a cél. A gyalogosan, kerékpárral vagy gépkocsival is jól megközelíthető parkban minden korosztály megtalálja a lehetőséget az aktív pihenésre. A tervek szerint játszóteret, sportpályákat, pihenőhelyeket is kialakítanak, továbbá a Dunához való lejutást is megoldják. 24 A projekt Budapest Főváros támogatásával, a TÉR_KÖZ pályázat keretében valósul meg. A projekt során fontos a helyi lakosság véleménye, a társadalmi egyeztetés október végén egy lakossági kérdőívezéssel lezárult. 25 A kivitelezés már 2018-ban megkezdődik. A projekt Budapest Főváros támogatásával, a TÉR_KÖZ pályázat keretében valósul meg. A projekt során fontos a helyi lakosság véleménye, a társadalmi egyeztetés október végén egy lakossági kérdőívezéssel lezárult. 26 A tervek szerint a kivitelezés már 2018-ban megkezdődhet. A Városház tér villamos végállomás leromlott állapotú környezetének rendezése régóta húzódó feladat. A fejlesztéshez szükséges tervek elkészíttetése a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a BKK Zrt. feladata volt, amihez fejlesztési megállapodás keretében forrást is biztosított a Főváros. A fejlesztés illeszkedik A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, illetve a Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés projektekhez, melynek célja, hogy a jelenleg széttagolt budai villamosvonalak ismét egységes hálózatot alkossanak: új, átszállásmentes kapcsolatok jöjjenek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A fonódó közlekedési változtatásokat megvalósították, kisebb javítgatásokat is, de a vágányok, ezzel együtt környezetük felújítását még nem. Az eredeti ütemezés szerint 2015-re tervezték a kivitelezést, azonban ez húzódik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kivitelezést forrásbiztosítás esetén 2018 elején kezdhetik el. Továbbá a Kossuth Lajos utca 24. Budafok Művészeti és Helytörténeti Galéria belső udvarának, mint intézménykertnek a fejlesztését is tervezik a fentieken kívül

54 További lehetséges fejlesztési irányok A továbbiakban a jövőben lehetséges további fejlesztéseket mutatjuk be, melyeket a fővárosi TSZT és Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója, a KÉSZ tervezet alátámasztó javaslata, az előző környezetvédelmi program továbbra is aktuális javaslatai alapján foglalunk össze. A 1255/2017. (VIII.30.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Budapest zöldinfrastruktúra koncepcióban (2017) megfogalmazott javaslatok, fejlesztési irányok melyek a kerületre is javasolhatóak a kerületi szándékok és lehetőségek figyelembevételével, adaptált módon, lásd: jelen Környezetvédelmi Program II. kötete az alábbiak: zöldfelületek és vízfelületek arányának megőrzése és növelése, fák, fasorok védelme, fokozatos megújítása, fásítási program, zöldterületek védelme, elsődleges funkcióinak biztosítása, zöldterületi ellátottság javítása, zöldterületek minőségi megújítása, kisvízfolyás völgyek revitalizációja és zöldhálózati fejlesztése, természeti és természetközeli területek biodiverzitásának növelése, megőrzése, barnamezős területek zöldfelületi hasznosítása, környezettudatos csapadékvíz-gazdálkodás a zöldinfrastruktúra fejlesztésével, zöldfelületi, természetvédelmi nyilvántartások, monitoring-rendszer fejlesztése, szemléletformálás, környezeti kultúra javítása a meglévő közterületi zöldfelületek fenntartási színvonalának javítása, gazdasági szereplők társadalmi szerepvállalásának javítása a zöldfelületi feladatok terén. A zöldhomlokzatok kedvező esztétikai megjelenésük mellett a városklímára (hősziget-hatás csökkentése, por megkötése) is jelentős hatással vannak. 27 A kerületben zöldhomlokzat, zöldfal vagy zöldtető létesítése nem jellemző, azonban a klímaváltozás és a levegőterhelés mérséklése érdekében célszerű az alkalmazásuk (különösen alkalmasak erre pl. a gazdasági területek épületeinek nagy felületű, sík homlokzatai és tetői, amennyiben kialakításuknak nincs műszaki akadálya). De javasolható akár közintézmények, benzinkutak esetén is (lásd pl. az alábbi példákat). 28 Emellett a kisebb léptékű fejlesztések (pl. balkonokra, korlátokra helyezett növényzet, virágok) is hozzájárulnak a kedvezőbb hőháztartáshoz (és utcaképhez). 27 Nemrég (2016) készítette el a főváros a Zöldhomlokzatokról szóló műszaki és kertészeti útmutatót (Zöldinfrastruktúra-füzetek 2.), mely szakmai segítséget ad a zöldhomlokzatok kialakítási lehetőségeivel kapcsolatban homlokzatok_2017.pdf 54

55 MOL kút zöldhomlokzattal (Budapest, Istenhegyi út) Pannónia Ált. Isk. (Budapest, XIII. ker.) A fentiekkel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy Budapest zöldinfrastruktúra koncepciójában megfogalmazott számos javaslat a XXII. kerületben már ma is működik, illetve vannak törekvések rá. Például a fejezetben ismertetett városképi szempontból értékes fák tényleges védelmét a már említett településkép-védelmi rendelet biztosítja. Továbbá a favédelemről szóló helyi rendelet megalkotása folyamatban van, a közelmúltban lezajlott zöldterületi fejlesztéseket pedig közösségi tervezéssel valósították meg. A fővárosi TSZT (2017) Területfelhasználás c. tervlapján kijelölték a tervezett véderdőket, tervezett zöldterületeket, illetve olyan lakóterületeket, melyekhez meghatározott alapterületű zöldterület kialakítása szükséges (lásd: 2. sz. melléklet). A korábbi környezetvédelmi program és a KÉSZ tervezet alátámasztó javaslata (2017. dec.) az egyes zöldfelületi karakterterületekre határoz meg fejlesztési javaslatokat, melyeket a 2. sz. mellékletben ismertetünk. A KÉSZ tervezet a zöldterületi ellátottság javítását a 20. ábrán jelölt módon javasolja a korábban feltárt ellátottsági problémák kezelése érdekében (Budafok-Óhegy, Budatétény középső része, Óhegy térsége). 55

56 20. ábra Zöldfelületi ellátottság javítása: tervezett közhasználatú zöldfelületek A korábbi környezetvédelmi program további javaslata volt a vízfolyások, árkok (lásd: 2. sz. melléklet) menti zöldsávok fejlesztése, a folyós jelleg erősítése a zöldfelületi rendszer egyes elemeinek összekapcsolása, a hálózatosság növelése érdekében. Ezt egyrészt a lehetőségekhez mérten a zöldfelületek kiterjedésének növelésével, a meglévő mozaikok intenzitásának növelésével, másrészt az összekötő elemek számának növelésével és minőségének javításával lehet elérni (pl. fasorok kialakítása, pótlása, fejlesztése, cserje, gyep telepítése). Ezek megvalósítása érdekében első lépésként előkészítő felmérés, tervezés szükséges, mely kezdésként akár egyetemi hallgatói ötletpályázat is lehet. A fenti javaslatok megvalósulását irányozza elő Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának időszakra vonatkozó Gazdasági Programja is, mely szerint a jövő felé történő beruházások között szerepel a zöldfelületi rendszer fejlesztése. 56

57 2.2. A TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Területhasználatok A fővárosi településrendezési tervek 29 alapjaiban meghatározzák a kerület területhasználati lehetőségeit: a kerületi szabályozási tervet a fővárosi településrendezési eszközökhöz kell igazítani. A jelenlegi területhasználat mozaikos, melyben nagy szerepet játszanak a természeti adottságok, illetve a városfejlődés: Budafok-Tétény három önálló településből jött létre (Budafok, Budatétény és Nagytétény). A kerület központja Budafok történelmi városközpontja. A tájhasználatot alapvetően kettősség jellemzi: a Tétényi-fennsík déli előterében jellemző kertvárosias lakóterületeket és kertes mezőgazdasági területeket a Duna-parttól, nagyobb kiterjedésű ipari-gazdasági területektől jelentős közlekedési folyosó választja el (Nagytétényi út, 6. sz. főút, vasútvonalak, M0 autópálya). Azonban a gazdasági területek jelenléte a vasút és a 6. sz. főút mentén mindkét oldalon jellemző. A kerületet északnyugaton a Tétényi-fennsík, délkeleten pedig a Duna és a Háros-sziget határolja, melyek természeti értékei országosan is kiemelt jelentőségűek. A tényleges területhasználatokat a 21. ábra mutatja be. A kerület teljes területének 31,2%-a lakóterület, ezen belül is jellemzően kertvárosias lakóterület (91%), melyet helyenként kisvárosias lakóterületeket és lakótelepek váltanak. A fent említett közlekedési folyosó és egyéb közlekedési területek szintén számottevőek, a közlekedési területek a kerület mintegy 17%-át teszik ki. A gazdasági területek aránya szintén jelentős (9%), továbbá a Duna folyam miatt a vízgazdálkodási területek aránya is magas (10% körül). Az erdőterületek aránya 8%, nagyrészt a Duna menti ligeterdőnek és a Tétényifennsíknak köszönhetően; továbbá a mezőgazdasági területek is a kerület területhasználatának 6%-át teszik ki. Fontos megemlíteni még a zöldterületeket, melyek területe a kerület területének kb. 6%-a. 30 Budapest főváros településszerkezeti terve (2017) 31 alapján a kerületre érvényes területfelhasználási egységeket a következőkben röviden összefoglaljuk. A közlekedési folyosóktól (6. sz. főút, vasútvonalak) északra a kerület nagy része kertvárosias, laza beépítésű (Lke-2) és kertvárosias, intenzív beépítésű (Lke-1) lakóterület. Az Óhegy jelenleg kertes mezőgazdasági terület (Mk), azonban a déli része távlatban, infrastruktúrafejlesztéseket követően kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület (Lke-3) kategóriába sorolást irányoz elő; mely jól tükrözi, hogy az Óhegy átalakuló zártkerti terület. A nagyvárosias telepszerű lakóterületek (Ln-T) többnyire a Nagytétényi út, Kossuth Lajos utca, Leányka utca tengelyre fűződnek fel, sok esetben gazdasági terület közelében (jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület: Gksz-2 vagy jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz-1) A %-os arányok forrása: BFVT Kft. Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzat tervezet Megalapozó vizsgálata, I. kötet, dec vek%2ftszt%2ftszt%2ftszt%20hat%c3%a1lyos%202017%2e12%2e06%2e%20- %2FKer%C3%BCletek%2FKer%2022&FolderCTID=0x EC0F77ED073D4F8CEE8D81B4D8C815&View=%7 B2326D11E-46A0-49E2-A306-BB5369C5A0FC%7 57

58 Kiemelt jelentőségű helyi központok (Vt-H) Nagytétény és Budafok központjai, melyekhez számos intézményi, jellemzően szabadon álló terület (Vi-2) kapcsolódik. 21. ábra Jellemző területhasználatok (meglévő állapot) 32 A gazdasági területek nagy része jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület (Gksz-2), melyek többnyire a főbb közlekedési útvonalak mentén helyezkednek el. A volt Chinoin egykori területe a környezetre jelentős hatást gyakoroló ipari területekhez (Gip) tartozik. A jelenlegi területhasználat indokolja a Gip kijelölését (mely átmeneti hasznosítás a TSZT-n), melyet távlatban a Gksz-2 területfelhasználási egység váltja majd fel. A beépítésre szánt különleges területek között is van gazdasági jellegű funkció, mint a bevásárlóközpont területe (Campona és környéke, K-Ker) és a nagy kiterjedésű 32 Forrás: BFVT Kft. Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzat Megalapozó vizsgálata, I. kötet,

59 szállítmányozási, raktározási és logisztikai terület (Harbor park területe, K-Log). Az egyes gazdasági területek eltérő beépítésekkel, eltérő zöldfelületi aránnyal, eltérő környezetterheléssel jellemezhetők (a környezetterheléseket az egyes szakági fejezetek részletezik). Az egyes gazdasági területek eltérő kialakítással, eltérő környezetterheléssel jellemezhetők 33 Törley pezsgőgyár (Gksz-2) Campona (K-Ker) Harbor park (K-Log) A Tétényi-fennsík közjóléti erdő (Ek) területéhez, míg a Duna-parti erdők nagy része és a Hárossziget a védelmi erdőterületekhez (Ev) tartoznak. További jelentősebb kiterjedésű beépítésre nem szánt területek még az Óhegy környéki kertes mezőgazdasági területek (Mk) és a kerület nyugati határán húzódó általános mezőgazdasági területek (Má). A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek megoszlását a fővárosi TSZT alapján az alábbi diagramok mutatják be. (Megj. a vízgazdálkodási területek magas aránya a Duna medrével magyarázható.)

60 22. ábra A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek megoszlása a TSZT alapján 34 A továbbiakban azon területekkel foglalkozunk, ahol a tervezett terület-felhasználási egységek jövőbeni változásokat vetítenek elő a területhasználatban. Ilyen területek a jelentős változással érintett területek és az infrastruktúra fejlesztés függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, melyek területi eloszlását a 23. ábra mutatja. 23. ábra Változással érintett területek megoszlása a fővárosi TSZT alapján 35 A fővárosi szerkezeti terv szerinti jelentős változással érintett területek a településszerkezeti terv leírása (III. kötet) alapján a város belső tartalékterületein a fejlesztésre kijelölt, jelentős mennyiségi fejlesztési potenciállal rendelkező területek, melyek jelenleg részben használaton kívüliek, részben alulhasznosítottak. Azonban a fővárosi településszerkezeti terv e területek belső tagolását, differenciált használatát a kerületi építési szabályzat hatáskörébe utalja. (A tervezett erdőterületeket és zöldterületeket külön, a zöldfelületek fejlesztési lehetőségeinél, a 2. sz. mellékletben ábrázoljuk.) A fővárosi TSZT 2017 a kerületben a jelentős változással érintett területek között esősorban új lakóterületek, gazdasági területek, intézményi területek kialakítását, illetve egyes területek beépítés intenzitásának növelését irányozza elő. Kiemeljük, hogy az új lakóterületek esetén egyes esetekben a TSZT előírja közcélú zöldterületek kialakítását is, melyeket részletesen a 34 BFVT Kft. Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzat Megalapozó vizsgálata, I. kötet, BFVT Kft. Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzat Megalapozó vizsgálata, I. kötet,

61 zöldfelületek fejlesztési lehetőségeinél, a fejezetben mutatunk be. Azonban alapelv, hogy a kertvárosias lakóterületek esetén a növekmény (azaz az új lakóterület nagysága) legalább 5%-án, míg a kisvárosias lakóterületek esetén a növekmény legalább 10%-án zöldterületet kell kialakítani. Továbbá fontos megemlíteni az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeket, melyek a fővárosi TSZT alapján szintén a változással érintett területek közé tartoznak, azonban a TSZT meghatároz bizonyos külső infrastrukturális fejlesztéseket alapfeltételként (ellentétben a fent említett jelentős változással érintett területekkel, ugyanis ott a TSZT nem határoz meg infrastrukturális alapfeltételeket). A kerületben ilyen feltételek elsősorban egyes lakóterületek kialakításához, illetve a tervezett Duna Intermodális Logisztikai Központhoz köthetők (lásd következő táblázat). 20. táblázat Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek a XXII. kerületben 1 TSZT 2017 alapján a terület sorszáma Óhegy 5 6 Terület megnevezése Balatoni út Szabadkai út Móricz Zsigmond utca Budatétényi út által határolt terület Szabadkai utca Nyél utca Csöngő utca által határolt terület DILK új országos jelentőségű kikötő és logisztikai központ Klauzál Gábor utca mentén, a Budai Nagy Antal utcától északra lévő terület Klauzál Gábor utca Park utca Kő utca Költő utca Táró utca térsége 7 Gyula vezér út menti terület Igénybevétel feltétele Balatoni út Szabadkai utca csomópont fejlesztése, vagy a Szabadkai utca felső végének kiszélesítése Balatoni út Szabadkai utcai csomópont fejlesztése, vagy a Szabadkai utca felső végének kiszélesítése Kikötő építés és közvetlen vasúti kapcsolat biztosítása a terület számára Balatoni úton új csomópont kiépítése a fejlesztési terület észak-nyugati részén, és a Bartók Béla - Dózsa György úti csomópont átépítése. A terület 30%-a még csomóponti fejlesztés nélkül, a többi egyes csomóponti fejlesztésekhez kapcsolódva ütemezetten is megvalósítható. Zárt csapadékcsatornák kiépítése a terület és a befogadó között. Zárt csapadékcsatornák kiépítése a terület és a befogadó között. Zárt csapadékcsatornák kiépítése a terület és a befogadó között. A fővárosi szerkezeti terv mellett említjük, hogy folyamatban van a Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) elfogadása, melyet a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek területére készítenek. A XXII. kerület Duna menti területeire vonatkozó kerületi építési szabályzatot (DKÉSZ) szintén ezzel együtt, összehangolva készítik. A Budatétény-Nagytétény Duna-parti területére készülő szabályozási terv (VI. ütem) egyeztetése folyamatban van, a főváros 36 Budapest főváros településszerkezeti terv leírása (III. kötet),

62 honlapjáról elérhető. 37 A DÉSZ és DKÉSZ a tervezett funkciókat tekintve nagyrészt megegyezik a fővárosi TSZT-vel, azokat részletesen szabályozza. Azonban a DILK még nem jelenik meg a Duna-parti területre készülő szabályozási terven (lásd: alábbi ábrák), helyette általános mezőgazdasági területként jelölt (Má-1), mivel a fent ismertetett infrastrukturális feltételeknek teljesülnie kell az övezeti módosítás előtt. 24. ábra A Duna Intermodális Logisztikai Központ a DÉSZ és a fővárosi TSZT alapján DÉSZ VI. ütem, 2017 Fővárosi TSZT, 2015 Má-1 A DÉSZ helyzetértékelő munkarésze alapján a XXII. kerület számára a Duna-parti részeken az alábbi feladatok megvalósítása szükséges (Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak szerint): A Duna menti területek funkcióbővítése a barnamezős területek hasznosításával: Budafok Tétény esetében a Hárosi öböl környezetét érinti. A Duna természeti adottságainak kihasználása: a természetközeli területek védelmének biztosítását (Háros) és a vízi szállítást igénylő gazdasági funkciók térnyerésének lehetővé tételét (a DILK fejlesztésével kapcsolatban) jelenti. A Duna partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtése: a feladathoz kapcsolódik a Duna part gyalogos és kerékpáros bejárhatóságának biztosítása. A Duna part menti turisztikai és rekreációs területek fejlesztése és decentralizálása: a feladat részeként a területet érinti a látogatott partszakaszok hosszának további növelése, a hajózás fejlesztése, és a régészeti értékek bemutatása. A Duna menti közlekedési elemek elválasztó hatásának csökkentése: Budafok Tétény Duna partja esetében fokozottan jelentkezik az elválasztó hatás, és ennek megfelelően érinti a feladat. A Duna, mint vízi út jobb kihasználása: a személyforgalmú kikötők létesítésével, és a DILK fejlesztéssel kapcsolatban érinti a területet vek%2ftszt%2fd%c3%89sz%20vi%2e%20%c3%bctem&folderctid=0x ec0f77ed073d4f8cee8d81 B4D8C815 62

63 Településkarakter, településkép A kerület települési karakterét a természeti adottságok nagymértékben meghatározzák: a vízben szegény Tétényi-fennsík, a vízben gazdag Duna-part és a Háros-sziget, maga a Duna, és ezeket összekötő hegylábi területeken futó vízfolyások, árkok. Továbbá meghatározó arculati elemek a Duna menti síkon húzódó közlekedési infrastruktúra elemek, mint a 6. sz. főút, az M6 és az M0 autópályák, valamint a 30a és 40a vasútvonalak, melyek jelentős elválasztó elemek a Duna és a településrészek között. Részben a kiváló közlekedési kapcsolatok miatt az iparterületek is domináns karakterelemek. Tétényi-fennsík Hárosi-öböl Háros-sziget, Duna Budatétény Budafok élesztőgyár közlekedési folyosó A településkaraktert a fővárosi és kerületi Településképi Arculati Kézikönyvek (a továbbiakban: TAK) megállapításainak összegzésével mutatjuk be. A Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-i rendes ülésén 1319/2017. (IX. 29.) normatív határozatával elfogadott fővárosi TAK XXII. kerületre vonatkozó átfogó fővárosi karakterterületeket a 26. ábra szemlélteti. Az ábrán is jól látható, hogy a fővárosi TAK alapján a kerület döntő része kert- és kisvárosias karakterű, helyenként előforduló telepszerű lakóterületekkel (a Bartók Béla úti, a Vihar utcai, a Leányka utcai és a Játék utcai lakótelepeket sorolták e karakterterületbe). 63

64 A fővárosi TAK meghatározza az ún. helyi történeti központokat, melyek a mai Budapest részévé váltak, de egykori önálló települések történeti településközpontjai. A XXII. kerületben két történeti központ is található: Nagytétény (római kori gyökerek) és Budafok (török kor utáni német betelepítések során indult fejlődésnek), melyek közül az utóbbi egy része műemléki jelentőségű terület is. Az ipari, gazdasági területek elsősorban a Duna menti síkon, északon a Háros-sziget és a Nagytétényi út közé ékelődve, illetve délen az M6 autópálya mentén helyezkednek el. Mindezeken a beépített területeket délen a Duna-parti erdőterületek, északon pedig a Tétényifennsík (erdőterületként jelölve), a fennsík előterében található golfpálya (különleges, nagy zöldfelületű terület), valamint mezőgazdasági területek szegélyezik. 25. ábra A főváros átfogó karakterterületei (XXII. ker. részlet) 38 A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 232/2017. (XII.14.) számú határozatával jóváhagyott kerületi TAK a helyi sajátosságokat figyelembe véve finomítja a fővárosi TAK-ban a kerületre meghatározott karakterterületeket, és eszerint megkülönbözteti a 26. ábrán látható karakterterületeket (ezeket a TAK ún. alapkarakterekként definiálja és tovább bontja településrészenként). 38 Forrás: Budapesti Településképi Arculati Kézikönyv, szept. 64

65 26. ábra A XXII. kerület karakterterületei (kiemelve az átalakuló területeket) 39 Óhegy volt Hunyadi laktanya területe Epreskert tervezett közpark M0 alatti terület Duna part II. DILK A karakterterületekre vonatkozó ajánlások helyenként környezetvédelmi szempontból is fontos javaslatokat tartalmaznak, mint pl. az invazív fajok ültetésének kerülése és kiszorítása a kertvárosias lakóterületek kertjeiben, iparterületek fásításának szorgalmazása és erre alkalmas növényfajok jegyzéke. Tájképi szempontból továbbá fontos kiemelni a kilátópontokat, illetve ún. orientációs pontokat melyek segítenek a tájékozódásban (ilyenek pl. a templomtornyok, egyedi megjelenésű vertikális építmények pl. víztornyok). A TAK alapján a 27. ábra mutatja be a helyi jelentőségű látványelemeket, kilátóhelyeket. 39 Forrás: Budafok-Tétény Budapest Főváros XXII. kerület Településképi Arculati Kézikönyve, dec. 65

66 27. ábra Településképet meghatározó táji adottságok, helyi jelentőségű látványelemek, kilátóhelyek 40 Kedvezőtlen látványelemek elsősorban a rombolt felszínek (pl. tervezett lakóterületi fejlesztés a Duna-parton, mely jelenleg feltöltött terület) és távvezetékek, melyek közül utóbbiak láthatósága magasságuk miatt több nézőpontból érvényesül. A nagyfeszültségű (120 kv, 220 kv) távvezetékek a Kitérő út vasútvonal Leányka utca felüljáró környékén lépnek be a kerületbe, és a Tétényi-fennsík déli peremén futnak déli irányba. További nagyfeszültségű (120 kv) távvezeték húzódik a Duna-parton, mely az M0-s hídjától halad dél felé. Folyamatban van a nagyfeszültségű légvezetékek kiváltási lehetőségének vizsgálata az alábbi helyszíneken: 41 a 220 kv-os távvezeték (MAVIR) esetén a Szabadkai utcától az Albertfalva alállomások közötti szakaszon, a Diósd Albertfalva alállomások között létesült 120 kv-os távvezeték (ELMŰ) esetén a teljes kerületi szakaszon. A légvezetékek kiváltása földkábellel kedvező hatással lesz a településképre (megvalósulás esetén). 40 Forrás: Budafok-Tétény Budapest Főváros XXII. kerület Településképi Arculati Kézikönyve, dec. 41 Forrás: KÉSZ tervezet alátámasztó javaslata,

67 A kerület északi kapujából (Kitérő út) számos távvezeték oszlop tárul fel a Sas-hegyen (Forrás: Google Street view, májusi felvétel) Tájképi, településképi szempontból alapvetően a településképi rendelet és a TAK határoz meg helyi szabályokat, részletes ajánlásokat az egyes karakterterületekre vonatkozóan. (Jelen környezetvédelmi program elsősorban szemléletformálás-jellegű javaslatokat tesz ezek érvényesítésére, megvalósítására.) Közlekedés Hálózati kapcsolatok Magyarország tranzitország jellegének, fővároscentrikus közlekedési hálózatának, illetve a XXII. kerület peremkerület voltának következtében a kertvárosias jellegű kerületben helyenként nagy átmenő forgalom jellemző. Dél-Budapest térségében, a kerületen belül metszi ugyanis egymást a IV. (Berlin-Prága-Budapest-Szaloniki-Isztambul), az V. (Velence-Trieszt-Ljubljana- Budapest-Kiev), az V/c. (Plocse-Szarajevó-Eszék-Budapest) közúti, és a VII. (Duna) vízi közlekedési folyosó. 28. és 29. ábra Helsinki és TEN-T folyosók (közút, vasút) A kerület déli részén halad át az M0 gyűrű, és itt torkollik bele az M0 autóútba az M6-os autópálya. Az országos jelentőségű közutak közé sorolt 6. és 7. sz. főutak átszelik a kerületet, meghatározva ezzel a kerület településszerkezetét is, melyet a két főút által közrefogottan az ezekre merőleges, kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőutak tagolnak. A kerületen halad át a székesfehérvári (30. számú) és a hozzá Budafok előtt csatlakozó - pusztaszabolcsi (40. számú) vasútvonal. Előbbi a Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest- Ungvár-Lvov-Moszkva vasúti tengely (6. számú TEN-T prioritásos tengely V. európai folyosó része) része, mely a nemzetközi jelentőségen túl mind a Balaton felé irányuló forgalomban, 67

68 mind pedig az elővárosi forgalomban jelentős szerepet játszik. A 40. sz. nyomvonal az V/c európai folyosó része. A kerület keleti határát képező Duna folyó (Duna-Majna-Rajna, VII. Helsinki folyosó) egyelőre ugyan kihasználatlan jelentős potenciállal bíró vízi közlekedési folyosó. Áruszállítást szolgáló kikötő a kerületben nincs. A beépített területeket a Dunától az annak parti sávjában haladó főút és vasútvonal gyakorlatilag elzárja; az átjárás mindössze néhány helyen biztosított. Jelentős városrész elszeparáló hatása van az M0 útgyűrűnek is. A kerületen belüli közutak közül nagyobb forgalommal az Ady E., a Gádor Tóth József., a Háros utcák, valamint a Bartók B. és Dózsa Gy. utak kapcsolódnak a kerületen kívüli forgalmat lebonyolító Balatoni úthoz (7. sz. főút fővárosi szakasza), illetve a Nagytétényi út Leányka utca útvonalhoz (6. sz. főút hajdani nyomvonalának kerületi szakasza) Közúti közlekedés Országos közutak A kerületet érintő országos közutak közé az M0 autóút, valamint az M6-os autópálya tartoznak. A kerület szempontjából fontos, hogy a két országos közút csomópontja környékétől nyugatra és a déli kerülethatár közelében a Duna-parton (DILK) még nagyobb kiterjedésben vannak szabad, hasznosítható területek, ahol logisztikai, kereskedelmi és ipari fejlesztés valósíthatók meg (fővárosi TSZT-n is jelölt tervezett területhasználatok, részletesen lásd: fejezet). Az országos gyorsforgalmi hálózat sugárirányú elemeit a kerület peremén köti össze az M0 autóút, melynek a kerületet érintő déli, az M1-es autópályát az M5-ös autópályával összekötő szakasza a legrégebbi szakasz. Az M0 autóút itt 2*3 sávos. A korábbi 2*2 sávos út bővítési munkáit 2013-ban fejezték be. A munkálatok az útszakasz biztonságát is javították. Az M0 útgyűrű a helyi forgalom elvezetésében gyakorlatilag nem vesz részt, viszont Nagytétény kerületrészből két területet (Baross Gábor-telep és Nagytétény-Óhegy) is leválaszt. A kerület által érintett két szakaszának forgalma az alábbi ábrákon láthatónak megfelelően folyamatosan nő. (Az Országos Közúti Adatbankban szereplő, keresztmetszeti forgalomszámlálások elmúlt évekbeli eredményét járműkategóriánkénti bontásban a 3. sz. mellékletben mutatjuk be.) 42 A Nagytétényi út mellett kvázi tranzitútnak tekinthetők az Angeli, Ady Endre, Dózsa György, Kamaraerdei utak és a Háros, valamint a Növény utcák. 68

69 30. ábra Átlagos forgalom az M0 autóút szelvényében, jármű/nap (Forrás: kozut.hu alapján saját szerkesztés) 31. Átlagos forgalom az M0 autóút szelvényében, jármű/nap (Forrás: kozut.hu alapján saját szerkesztés) A 2008-ban átadott M6-os autópálya (Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Pécs) M0 és Érdi tető közötti szakasza 2*2 sávos, az M0 útgyűrűhöz a Barackos úti csomópontban csatlakozik. A kerület által érintett szakaszának forgalma az utóbbi években is nő, ahogy az az alábbi ábrán is látható. (Az Országos Közúti Adatbankban szereplő, keresztmetszeti forgalomszámlálások elmúlt évekbeli eredményét járműkategóriánkénti bontásban a 3. sz. mellékletben mutatjuk be.) 69

70 32. ábra Átlagos forgalom az M6 autópálya szelvényében, jármű/nap Országos jelentőségű közutak (Forrás: kozut.hu saját szerkesztés) Az országos jelentőségű közutak közé a kerület DK-i részén futó 6. és az É-i, ÉNy-i határon haladó 7. sz. elsőrendű főutak tartoznak. Előbbi a Dél-Dunántúlt köti össze a fővárossal, az M0 autóúttól délre eső szakaszán 2*1, az útgyűrűtől északra eső szakaszán 2*2 forgalmi sávos. A 6. sz. főút Duna partra helyezése a kerületközpontnál a kilencvenes években jelentősen mérsékelte a Leányka u. - Nagytétényi út útvonalnak, korábbi fővárosi bevezető szakaszának a forgalmát. Mára a 6-os sz. főút új nyomvonala is ugyanolyan telített, mint az eredeti útvonal, főleg az áthaladó forgalomnak köszönhetően, mivel a kerületben sajnos csak kevés lehetőség van a főútra való csatlakozásra. Budafok belvárosát (egyelőre) a Mária Terézia utca, Kossuth Lajos utca egyirányú utcapárként keresztezi. A Nagytétényi út és a 6. főút között több forgalmi kapcsolatot is kiépítettek. Ezek közül meghatározó a Vilmos utcai felüljáró és a Növény utcai aluljáró. Az útvonal még rendelkezik kapacitástartalékkal, azonban a városias környezet teherbíró képessége nem teszi lehetővé ennek kihasználását. A 7. sz. főút fővároson belüli szakasza, a Balatoni út 2*1 sávos külterületi jellegű útvonal. Az útvonal telített, kapacitástartalékkal nem rendelkezik. A helyiek szempontjából a Balatoni útnak legnagyobb jelentősége Budatétény számára van, nagytétényi szakasza közelében ugyanis viszonylag kevesen laknak. Kerületi jelentőségű közutak A kerületi jelentőségű közutak főút, gyűjtő út és lakó-kiszolgáló út kategóriákba sorolhatók. A bemutatott főúthálózatot, ahogy említettük, jellemzően észak-déli irányú 2*1 sávos utak kötik össze (Angeli utca, Kamaraerdei utca-dózsa Gy. út-bartók Béla út, Dózsa Gy. út, Háros utca, Gádor utca-tóth J. utca, Ady E. út-anna utca). A mindösszesen 20 km hosszúságú főúthálózatba tartozik a korábban a 6-os út bevezető szakaszaként funkcionáló (a főváros határától Budafok közepéig tartó) Nagytétényi út (majd folytatása, a Leányka u., illetve a Kossuth L. és Mária Terézia utcák), a Háros utca, a Dózsa Gy. út Bartók B. út, az Angeli út és a Vilmos utcai felüljáró. A kerületi lakosok ezen az útvonalon haladva jutnak a belsőbb kerületekbe. 70

71 A 23 km-nyi összhosszúságú gyűjtőút hálózat legfontosabb elemei a Tordai út, az Ady E. út, az Arany J. Kertész utca, a Gádor utca, a Szabadkai-Bibic-Jókai M. utca, a Rózsakert utca, a Barackos utca, a Dráva utca Bartók B. út. Az utak többsége lakó-kiszolgáló út. A kerület lakó-kiszolgáló úthálózatának egy része burkolatlan, melyek elszórtan helyezkednek el februári adatok alapján a bel- és külterületi kiépített utak hossza 190,245 km, a kiépítetlené pedig 49,557 km. Nagyobb összefüggő burkolatlan területet a külterületi Nagytétény-Óhegyen találunk. Az utóbbi években számos útszakaszt láttak el burkolattal, a források függvényében, folyamatosan. A burkolt utak anyaga majdnem kizárólag aszfalt, egy-két esetben térkő, kockakő. Az előző környezetvédelmi programnak megfelelően az egyenetlen útburkolatok cseréje folyamatos, de újabb és újabb utcák újraaszfaltozása válik szükségessé. Számos utca továbbra sem rendelkezik megfelelő közterületi szélességgel. A főúthálózati utak közül a hálózati kapcsolatok nélküli főutak m, a hálózati kapcsolatokkal rendelkezők szélességűek, szemben az ajánlott 40 m-rel. A gyűjtőutak általában m szélességűek, míg a javasolt szélesség 22 m. A lakó-kiszolgáló utak esetében a javasolt 12 m-es szélességgel szemben általában csak 8-10 m szélesek. Alig fordul elő a közterületi fasorok telepítését is lehetővé tevő 14 m-es szélesség. A KÉSZ tervezet alátámasztó dokumentuma azokban az utcákban, ahol a szabályozás keresztmetszeti szélessége lehetővé teszi, telepítendő fasorokat javasolt. Pozitívum, hogy a KÉSZ új közterületek területigénye szempontjából bizonyos területeken a helyi adottságok figyelembevételével - fasor helybiztosítását írja elő, illetve megszabja, hogy magánutak csak a közforgalom számára megnyitott módon alakíthatóak ki. A kerületi fő- és gyűjtőhálózat fejlesztésének gátat szab(ott) az utak fent részletezett nem megfelelő szélessége, továbbá a beépítettség. Bizonyos útvonalaknak a keresztmetszeti és nyomvonalbeli lehetőségeikhez képest jóval nagyobb forgalmat kell elvezetniük, ami a kerület súlyos környezeti problémáinak is forrása. Az utak szélesítése csak kevés esetben, illetve rövidebb szakaszokon jöhet szóba, például a Rózsakert utca autóbusz-közlekedéssel érintett szakaszán és a Mária Terézia út egy részén. A kerületi jelentőségű közutak forgalomszabályozása döntően jelzőtáblákkal megoldott, a jelzőlámpás forgalomirányítás viszonylag ritka. Körforgalmú csomópontot az Angeli út Barackos utca csomópont és a 6. számú főút Nagytétényi út csomópontjában, illetve a Panoráma Tomori Alkotmány utcák csatlakozásánál építettek ki. Napirenden van további két körforgalom kialakítása a Balatoni úton (megvalósításuk 2018 folyamán várható), valamint a Mária Terézia Kossuth Lajos utcák rendezése keretében a Tóth József u Nagytétényi út kereszteződésében is körforgalmat terveznek. A kerületben az előző környezetvédelmi programban megfogalmazottaknak megfelelően - az elmúlt években több területen alakítottak ki sebességcsillapított zónát, illetve helyeztek el sebességcsillapító küszöböt. A KÉSZ tervezet azonban további forgalomcsillapított övezetek (pl. Szentháromság és Szent Flórián terek környezetében, Növény utcai üdülőterületen, Kereszt Kálvária utcák és a Kossuth L. utca között) létrehozását javasolja, illetve egyirányúsítást (pl. Lomnici, Vihar utca egy-egy szakasza, Sarló, Tompa, Barka utcák) javasol. Sok a panasz a gyorshajtókra is. Az általános tapasztalat fentiek kapcsán az, hogy jóllehet sok helyen a lakosság kéri a sebességcsillapított övezet kialakítását, zömében éppen a helyi lakosok azok, akik nem tartják be a korlátozást. Az ellenőrzés, a szabályok betartatása együttműködésben a rendőrséggel - 71

72 elengedhetetlen a továbbiakban is ahhoz, hogy az új szabályok elérjék céljukat. A küszöböknek pedig sokszor éppen azok kérik az eltávolítását, akik korábban kialakításukat javasolták. Ennek oka, hogy a nagyobb sebességről történő hirtelen lefékezés, majd a küszöb utáni lendületes gyorsítás nagyobb zavarással jár, mint az egyenletes sebességű elhaladás. (Megjegyezzük, hogy légszennyezőanyag kibocsátás szempontjából is kedvezőtlenebb ez a vezetési technika.) Az ideális megoldás az volna, ha sebességcsillapító küszöbök nélkül tartanák be a vonatkozó szabályokat az autósok. A Mária Terézia Kossuth Lajos utca környéke rendbetételének kivitelezési fázisa küszöbön áll. A projekt keretében megújítják a Mária Terézia és a Kossuth Lajos utcát, a Savoyai Jenő és a Városház teret, valamint a Tóth József utcai csomópontot. A Mária Terézia utcában jelzőlámpás forgalomszabályozást, a Mária Terézia Kossuth Lajos Tóth József utcák csomópontjában körforgalmat alakítanak ki. A közúti keresztmetszet bővülése mellett javulnak a gyalogosforgalom lehetőségei, biztosítják a kerékpáros átjárhatóságot, a megújuló megállókban pedig az akadálymentesítést is. Jóllehet a 12 tonnás súlykorlátozást szinte a kerület teljes területén életbe léptették, szükséges lenne a hosszú és/vagy nehéz-gépjárművek közlekedési rendjének további szabályozása is, pl. bizonyos utcákból, illetve lakóterületekről kitiltásuk indokolt lehet. Ez csak átfogó az egész kerületre, esetleg nagyobb kerületrészekre vonatkozó szabályozással lehetséges, azonban nem cél korábban kevésbé terhelt útszakaszok forgalmi terhelésének jelentős emelése. Döntési jogosultsága a kérdésben a Budapest Közút Zrt.-nek, mint forgalomtechnikai kezelőnek és üzemeltetőnek van. Megjegyezzük, hogy a nehézgépjármű forgalomra különösen a magánépítkezésekhez köthetően szokott beérkezni panasz a Polgármesteri Hivatalhoz, ez a probléma azonban kitiltással nem oldható meg. Parkolási lehetőségek A Hegyvidéki zónába tartozó Kamaraerdő kivételével a kerület többi része az elővárosi zónába tartozik a főváros területileg differenciált parkolási zónarendszerén belül. A kerület személygépjármű ellátottsága a városperemi elhelyezkedés és a kertváros jelleg miatt a fővárosi átlag feletti (TEIR adatbázis szerint 2014-ben 34,9 szgk/100 lakos, a háztartások 87 %-a rendelkezik gépkocsival). A kerület nagy része családiházas beépítésű, így a parkolókat, garázsokat telken belül alakították ki. Ugyanakkor az intenzív beépítésű lakótelepeknél (Rózsakert utca ltp., Bartók Béla utcai ltp., Leányka utcai ltp.), valamint Budafok városközpontban jól érzékelhető a parkolási problémák erősödése. A parkolóhelyek alacsony számával kapcsolatban szokott is észrevétel beérkezni az Önkormányzathoz. A másik igény egyes, jelenleg már parkolásra használt területeken a felfestés igénye. A kerületben önálló parkolási rendelet nincs érvényben. A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) rendelet alapján ún. várakozási övezetet, vagy a behajtás ellen védett övezetet nem jelöltek ki. Budafok-Tétény Budapest elővárosi zónájában helyezkedik el, ennek megfelelően a vasútvonalak megállóinál a főváros közlekedési rendszerének részét képező P+R rendszerű parkolókat alakítottak ki (Budafok-Belváros vasúti megállónál 140 férőhely, Háros vasúti megállónál 62 férőhely, Budatétény vasúti megállónál 250 férőhely.) Ezek közül a Budafok- Belvárosi a legkihasználtabb, mivel nem csak az agglomerációból vagy a kerület belsőbb 72

73 részeiről érkező, közlekedési eszközt váltók használják, hanem a budafoki belvárosi parkolást is szolgálja. P+R célra is használhatók emellett a Budatétény vasúti megállóhely szomszédságában elhelyezkedő Campona bevásárlóközpont parkolói, melyekben összesen 700 férőhelyes felszíni parkoló, 1400 férőhelyes parkolóház és 650 férőhelyes mélygarázs áll rendelkezésre. Fentiek ellenére a P+R (B+R) parkolóhelyek száma elmarad az igényektől, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a cél a közösségi közlekedési módok használatának ösztönzése. Legnagyobb parkolási problémák a belvárosban, a lakótelepeken, valamint a közlekedési módváltásnál (P+R) jelentkeznek 1. Ezért a KÉSZ tervezet a meglévő P+R parkolók bővítését, újak kialakítását is javasolja. A parkolási lehetőségek biztosítása mellett egyes helyeken ezzel szemben megfontolandó a parkolás korlátozása a gyalogos és gépjármű közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében Gyalogos és kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés A gyalogos járdahálózatot többé-kevésbé kialakították a kerületben, azonban a járdák szélessége és a burkolat minősége sok helyen kifogásolható. Több helyen csak szakaszosan kiépült járdák nem tudják betölteni a funkciójukat. A járdaépítés/felújítás tehát a következőkben is fontos feladat. A gyalogos közlekedésben az akadálymentesítés (gyalogátkelőknél hangjelzés, bottal érzékelhető burkolati jelek, süllyesztett szegélyek, lépcsők mellett rámpa, stb.) egyelőre nem megoldott. A Duna partot a lakóterületektől a 6. sz. főút és 30. sz. vasútvonal választja el, így megközelítése nehézkes. Önálló különszintű gyalogos kapcsolat, gyalogos aluljáró a Duna utcánál, a Városház térnél (Budafok-Belváros vasúti megálló), a Tóth József, a Vágóhíd, a Vilmos, a Növény utcánál és a Kastélypark utcánál található. A kerület sajátossága (elsősorban terepadottságai miatt) az önálló gyalogosutak, lépcsők magas, 60 feletti száma. Budafok-Belváros belvárosi jellegének biztosítása érdekében a terület gyalogosforgalmat preferáló rehabilitációja továbbra is csak tervezett, lásd például a Kossuth L. u. Törley tér és Kurucz köz közötti szakaszának gyalogos utcává alakítási terve. Nagytétény belvárosi részén szintén szükséges a gyalogosközlekedés feltételeinek fejlesztése, de a gyalogosan bejárható közterületek hálózata a Baross Gábor telepen is fejlesztésre szorul. Kerékpáros közlekedés A kerületben található kerékpárutak részben rekreációs, turisztikai, részben pedig lakossági, közlekedési igényeket szolgálnak. Alapvetően rekreációs célú a Duna-parton haladó, az EuroVelo 6 nemzetközi és az országos kerékpárúthálózat részét képező kerékpárút. A Duna 43 A forgalmat akadályozó, illetve a lakosságot zavaró, a megengedettől eltérő parkolási gyakorlat a lakossági kérdőívezésben is felmerült fontos, és az ellenőrzés-szankcionálás erősítését is felvető probléma. 73

74 mellett futó kerékpárút igen közkedvelt, élvezeti értékét azonban jelentősen rontja, hogy a Duna utca és a Városház tér közötti szakaszán a fák gyökerei helyenként használhatatlanná tették burkolatát. 33. ábra A fővárosi kerékpárúthálózat kerületi elemei Jelmagyarázat: Forrás: A lakossági célú igények kielégítésére a Nagytétényi út mellett 6,2 km hosszban önálló, kétirányú kerékpárút szolgál, mely a Tóth J. utcát elérve a Mária Terézia úton is folytatódik a Városház térig (Budafok Belváros vasútállomásig). A Városháza téren kiépített P+R parkolóban kerékpár parkolási lehetőség is van. Hiányzik a kerékpárút M6 autópálya és a városhatár közötti szakasza. A Nagytétényi úti kerékpárút védelme nem teljeskörűen megoldott - villogó sárga jelzőlámpa elhelyezése lenne indokolt a kereszteződésekben a kerékpárosok jobbra kanyarodó autóktól való védelme érdekében. A kerékpárút hálózat terén a jövőben is további fejlesztések várhatóak. Küszöbön áll a kormányhatározatban kiemelt projektként nevesített EUROVELO6 kerékpárút, illetve a kerületet a Hosszúréti-patak térségében érintő Budapest-Velencei-tó-Balaton kerékpárút megvalósítása. A DÉSZ tartalmazza az EUROVELO6 kerékpárút nyomvonalát. A Hárosi-öböl nyugati partján tervezett sétány a tervek szerint kerékpárosok számára is elérhető lesz, az EUROVELO hálózathoz csatlakozva. Hiányosságként jelentkezik a lakótelepek (Rózsakerti, Arany J. utcai, Leányka utcai, Vihar utcai, Mézesfehér utcai) és az iskolák bekapcsolása a kerékpárút hálózatba. A kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a közintézmények közelében a kerékpáros parkolás lehetőségét biztosítani kellene. Nincs kerékpártároló az újonnan létesített Barosstelepi vasúti megállóhely környezetében sem. A Duna-parti kerékpárút és Nagytétény központjának csatlakoztatása szintén igényként jelentkezik. A közlekedés biztonsága érdekében javasolható a helyes, szabályos gyalogos- és kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos felvilágosító program, mely egyúttal a közösségi, illetve nem motorizált közlekedést népszerűsítő program is lehetne. 74

75 Tömegközlekedés Budafok-Tétény szerkezetét jelentős mértékben befolyásolják a területét érintő vasútvonalak (17 km pályahossz 8 állomással) és a városi kötöttpályás hálózatba tartozó villamos közlekedés (3,5 km pályahossz 7 megállóval). Az utasforgalom zöme azonban az autóbusz vonalakkal érintett 51,3 km hosszúságú közúti hálózaton bonyolódik. A városi közforgalmú közlekedési hálózat üzemeltetéséhez szükséges járműtelep a kerületben nincsen (a buszgarázs és villamos kocsiszín a szomszédos XI. kerülethez tartozik). A Budapesti Elővárosi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt 2009-ben készült összefoglaló jelentésének megállapítása szerint a főváros közösségi közlekedésének gerinchálózata alapvetően a nagykapacitású és megbízható kötöttpályás hálózatra kell, hogy épüljön, a hálózat integráns részeként kezelve a ráhordó, illetve széthordó (közösségi) közlekedési hálózatot is. Ehhez egyrészt a meglévő vonalak és létesítményeinek korszerűsítése, illetve új vonalak létesítése, másrészt az utazási lánc egyes elemei működésének összehangolása szükséges. A koncepcióterv 2020-ig alapvetően csak hálózatszerkezeti fejlesztésekkel; vasúti alapinfrastruktúra felújítással, valamint elővárosi kiegészítő fejlesztésekkel (P+R parkolók építése, állomási előterek rendezése, gyalogos-utak korszerűsítése, BKV járatokhoz kapcsolódás, stb.) számol, és a terv szerint csak 2034-re valósulna meg Budapest és környéke S- Bahn jellegű közlekedése, egy teljes budai-pesti városi körvasúti kapcsolatrendszer. Ennek megfelelően a kötöttpályás közlekedésben egyre nagyobb teret kellene nyernie a kerületen áthaladó két vasútvonalnak, ennek helyzetével a vasúti közlekedésről szóló részben foglalkozunk. Vasúti közlekedés A kerületet a Duna parti sávjában két vasútvonal is átszeli; a 40a számú Budapest- Pusztaszabolcs vasútvonal, valamint a 30a számú Budapest-Martonvásár-Székesfehérvárvasútvonal, melyek Budafok-Háros vasútállomásnál érnek össze, és onnan közös vonalon haladnak a Kelenföldi pályaudvarig. Mindkét vonal kétvágányú és villamosított. A székesfehérvári vonal elsősorban utasforgalmi jellegű, a pusztaszabolcsi vonalon jelentősebb a teherforgalom (Százhalombatta, Dunaújváros) is. A vasúti vonalak jelentős elővárosi közösségi közlekedési igényeket is kielégítenek, ugyanakkor elválasztó hatást is kifejtenek, akadályozva a mellettük lévő városrészek, területek együttműködését. A kerületben 8 vasútállomás található: a székesfehérvári vonalon a Tétényliget, és a Kastélypark, a pusztaszabolcsin a Nagytétény-Diósd, a Baross telep, a Budatétény és a Háros megállóhelyek, valamint közös megállóként a Budafok vasútállomás. Jelenleg a két legnagyobb forgalmat bonyolító megállóhely a Budatétény és a Budafok megállóhely. A vasútvonalak felújításával a korábban lepusztuló, elhanyagolt állomásokat és megállóhelyeket is megújították (magasperonok létesítése, új peronaluljárók építése az esélyegyenlőség feltételeinek biztosításával, új térvilágítás építése, felvételi épületek felújítása), környezetüket is felújították, valamint Budafok és Háros vasúti megállóknál P+R parkolókat is létesítettek. A vasútvonalak keresztezésénél korábban meglévő problémák az előző környezeti program időszakában megvalósult fejlesztések enyhítették (Növény utcai üdülőterület megközelítése, kapcsolat a Nagytétényi út külső szakasza felé). 75

76 A vonalon jelentős a teher- és az utasforgalom, az utóbbi elsősorban mind az ingázókat, mind az elővárosi forgalmat szolgálja. A MÁV menetrend szerint a székesfehérvári vonalon több mint napi 120, a pusztaszabolcsi vonalon több mint napi 60 személyszállító járat közlekedik, csúcsidőben perces követéssel. Ez jelentősen hozzájárul az elővárosi forgalom növekedéséhez ben megkezdték a 40a vasútvonal felújítási munkálatait és ben várhatóan befejeződik a kerületet érintő szakaszon a teljes vasúti pálya felújítása is, melynek részeként kiépítik a végleges zajvédelmet biztosító zajárnyékoló falat is. A beruházás részeként valósul meg a Növény utcai és a Vágóhíd utcai aluljárók kiszélesítése, a budatétényi szintbeni átjáró kiváltása. A Vágóhíd utcánál új kétsávos utat, a Növény utcánál körforgalmat is kialakítanak. Felújítják Budafok, Háros, Budatétény, Baross telep és Nagytétény-Diósd állomásokat (ill. megállóhelyeket), korszerűsítik a teljes felsővezeték hálózatot, gépjármű és kerékpár parkolókat létesítenek. Városi kötöttpályás közösségi közlekedés villamos A kerület közúti kötöttpályás közösségi közlekedését az Ady Endre úti 41-es (ill. csak egy irányban, a Deák tér felé, tanítási időben, reggelente a 47B) járat és a Leányka utcai vonalon a 47-es és 56-os járat jelentik, melyek a kerület északi részét kapcsolják össze az észak-budai térséggel (Móricz Zs. körtér, Szél Kálmán tér, Hűvösvölgy), illetve a pesti belvárossal (Deák F. tér) és a főváros metróvonalaival. A kerület vágányhálózat mindösszesen 3,3 km hosszú. A 47-es járat csúcsidőben 3-5 percenként, az 56-os viszonylat 7-8 percenként közlekedik, így a Leányka utcai vonal utas terhelése utas/nap/2 irány, ezen a szakaszon csak részben kihasználva a kapacitást. Az Ady Endre úton a Kamaraerdei Ifjúsági Parkig közlekedő 41-es villamos csúcsidőben 15 percenként közlekedik. Itt az utas terhelés utas/nap/2 irány ezen a szakaszon alig kihasználva a kapacitást. A Mária Terézia és Kossuth Lajos utca teljes átépítése keretében új a Savoyai Jenő tér a és a Mihalik utca között füvesített villamos pályát is kiépítenek, a megállók átalakításával, kiszélesítésével, akadálymentesítésével. Ennek a beruházásnak a keretében várható a Városház téri végállomás végleges állapotának kialakítása. Volánbusz közlekedés A Kelenföldi pályaudvar autóbusz-állomásról indulnak és kerületi megállóhelyekkel is rendelkeznek a , 720, 722, 725 Volánbusz-járatok, melyek Diósddal, Százhalombattával, Pusztazámorral, Érddel, Törökbálinttal teremtik meg a főváros kapcsolatát. Budatétény Campona végállomásról indulnak és a kerületben számos helyen megállnak a 700, és 757, 758 jelzésű Volánbusz-járatok. Előbbi Érd felé, utóbbi Diósd, Törökbálint, Budakeszi felé biztosít elérhetőséget. A Csepel és Érd között közlekedő 699 számú járat egy nagytétényi megállóval rendelkezik. Fenti járatok az egyesített Budapest bérlettel, illetve a 24 és 72 órás jegyekkel igénybe vehetők, így a kerületen belüli közlekedésben is szerepet vállalnak. A Népliget autóbusz-pályaudvar és Siófok között közlekedő 1120, és a Népliget autóbuszpályaudvart és Ercsit összekötő 705 jelzésű távolsági járat is megáll a Növény utcánál. 76

77 A Népligeti autóbusz-pályaudvar és Dunaújváros között közlekedő távolsági járatok csak áthaladnak a kerületen (a 6-os úton), megállóhellyel nem rendelkeznek. Városi közforgalmú közlekedés Az utóbbi időszakban, a 4-es metró üzembe helyezésével, illetve a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésével jelentős átalakuláson ment át és számottevően javult a kerületet érintő tömegközlekedés is. Budafok tömegközlekedési tengelyét a Leányka utca-kossuth Lajos utca/mária Terézia utca- Nagytétényi út, Budatétényét és Nagytétényét pedig a Nagytétényi út alkotja. A Bartók B. út Barackos út kereszteződése és a Balatoni út közötti terület (Óhegy északi része) tömegközlekedésbe való bekapcsolása azonban továbbra is fejlesztésre szorulna (különösen a terület beépítésével nő meg majd az igény erre), a lehetőségeknek azonban határt szab az utcák rendkívül kis szélessége. Kizárólag a kerületen belül közlekedő járat a 113A és a 241A, illetve itt említhető még a XI. kerületet éppen csak érintő (Savoya Park) 241-es busz is. A budai oldallal (XI. kerülettel) a kapcsolatot számos buszjárat biztosítja: Újbuda Központtal a 150-es, 58-as, 250-es, a Móricz Zsigmond körtérrel a 114-es 213-as, 214-es busz és a 33-as busz, a Kelenföldi pályaudvarral pedig a 101B és a 101E, a 250, 250B, a 251 és a 251A, a Kamaraerdő felé közlekedő 87-es és 187-es, valamint a Savoya Parkot is érintő 141-es busz. Szintén a Savoya Parkkal biztosít összeköttetést a 158-as járat. A pesti oldal vonatkozásában Csepellel köti össze a kerületet a 138-as, a Móricz Zsigmond körtéren át Újpalotával pedig a 133E busz. Az agglomeráció települései közül Budaörssel a 287-es, Diósddal a 113A jelzésű járatot leszámítva a teljes 13-as buszcsalád (13, 13A, 113) biztosítja a kapcsolatot. ( A távolsági buszok csak áthaladnak a kerületen.) Az érintett autóbuszok menetrendjét a Budatétény vasúti megállóhelyen megálló vonatok menetrendjével összehangolták, mind az agglomerációban, mind pedig a Tétényben lakók közlekedésének megkönnyítése érdekében. Az éjszakai tömegközlekedést két járat is (941-es és 973-as busz) biztosítja, mely járatok azonban nem érintik például Nagytétény-Óhegyet. A lefedettség, ellátottság mellett fontos kérdés a kihasználtság is, tekintettel arra, hogy az üresen, vagy nem kellőképpen kihasznált eszközök közlekedése felesleges erőforrás használattal, zaj- és légszennyezőanyag kibocsátással jár. A kihasználtság javítható szemléletformálással, valamint a menetrend további igényekhez hangolásával. Vízi közlekedés A vízi közlekedésnek jelenleg gyakorlatilag nincsen kialakított infrastruktúrája. A Hárosi Duna ág öblében jelenleg már csak egy csónakkikötő üzemel; a Horgásztelepen a Baross Gábor Horgász Egyesületé, (az M0 hídnál működött korábban a Hárosi Yacht Klub kikötője). Budafokon pedig időközben átadták a nagyhajók (akár szállodahajók) fogadására is alkalmas, magánkézben lévő Tomos Dokk nevű szabadkikötőt. Az M0 híd átadásával megszűnt a hajdanán a XXII. kerület és Csepel között közlekedő kompjárat, a fővárosi közösségi közlekedést szolgáló hajózás közelmúltbeli fejlesztése (D11, D12, D13 járatok) pedig a kerületet nem érintette, így ma sem kereszt-, sem hosszirányú személyhajó forgalom nem érinti a kerület partszakaszát. Most csak az M0 Duna hídja biztosít a 77

78 kerületiek számára közvetlen dunai átkelési lehetőséget, az is a fővároson kívüli területek felé, azonban a BKK hajózás-fejlesztési koncepciójában Budafok szerepe rögzített. A Duna, mint tömegközlekedési útvonal kihasználása akár hosszanti, akár keresztirányban csak más önkormányzatokkal együttműködésben valósítható meg. Jelenleg folyik a megvalósítás lehetséges módjainak azonosítása, ami az együttműködési és megvalósítási szándékot a potenciális felek részéről erősíti. Igényként jelentkezik egy közforgalmú kikötő létesítése, a Duna utca, vagy a Városház tér vonalában, esetleg a Borhegy lábánál. (A BKK hajózás-fejlesztési koncepciójában Budafok szerepe rögzített.) A közforgalmú hajózás irányulhatna egyrészt Csepel, másrészt a Főváros belső kerületei felé is, de turisztikai igényeket is kiszolgálhatna. A teherhajózás fejlesztése vonatkozásában a DILK trimodális logisztikai központ tervezett kialakítása lehet jelentős előrelépés. Problémát jelent az is, hogy egyelőre a Duna-part a kerületben csak korlátozottan érhető el, különösen gépjárművel, bár az elmúlt időszakban e tekintetben is előre léptek. (A 30a vasútvonal felújításához kapcsolódóan a Duna utcai aluljárót kétsávossá alakították, a Növény utcai csomópont kialakításával pedig a parti területek elérhetőségét is javították. A 40a vasútvonal korszerűsítése során szintén valósítanak meg kapcsolati átkötéseket, például a Vágóhíd utcai aluljáró bővítésével a parti elérhetőséget javítják). Továbbá egyelőre megfelelő parkolási lehetőség sem áll rendelkezésre. A Duna közlekedési potenciáljának kiaknázása pedig a kerület érdeke és igénye lenne, egyrészt éppen a kerület forgalomból adódó problémáinak enyhítése, másrészt a gazdasági fejlődés megkönnyítése érdekében. A vízi közlekedés feltételeinek fejlesztéséhez azonban a part megközelíthetőségének javítása feltétlenül szükséges. A közösségi közlekedésbe bevonás esetében egy másik fontos feltétel a többi kapcsolódó, nem kerületbeli kikötő kialakítása is. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a vízi közlekedés nagyobb arányú fejlesztésével egy (jelentős) új zaj- és levegőszennyező forrás jelenne meg az e két szempontból amúgy sem túl kedvező helyzetben lévő kerületben (ugyanakkor másutt a fenti terhelések a vízi közlekedésnek köszönhetően csökkennek). Logisztika A kilencvenes évek óta véghezvitt országos jelentőségő hálózati fejlesztéseknek köszönhetően (M0, M6) a kerület kereskedelmi és logisztikai szerepe folyamatosan nő, egyre jelentősebb a szállítmányozás és raktározás, ráadásul a kerület további számottevő logisztikai fejlesztési potenciával is rendelkezik még (lásd pl. kerület déli, Érddel érintkező, és az autópályák és a Duna szomszédságában fekvő területei). A kerület logisztikai központja, a ProLogis tulajdonában lévő, jelenleg már több mint nm 2 -es, 10 épületes Harbor Park az ország egyik legjobb fekvésű logisztikai központja. Vasúti összeköttetéssel rendelkezik, de távlatban folyami kikötővel is bővíthető. BKV-járattal (33-as busz), de a Tétényliget vasúti megállóhely közelsége folytán vonattal is egyszerűen megközelíthető. A Tétényliget vasútállomástól csak néhány perc távolságra van. Az M6-os autópálya és az M0 körgyűrű csomópontjának környéke a körgyűrű autópályává bővítésének befejeztével a jövőben fontos logisztikai központtá válhat. Teherkikötő létesítése esetén a Duna part logisztikai szerepe is megnőne. 78

79 Összefoglalóan megállapítható, hogy a kerület jelentős környezeti (és társadalmi) problémái eredeztethetőek a közlekedésből (lásd még a és fejezetek). Az M0 útgyűrű, az M6 autópálya, a 6.-os és 7.-es számú főútvonalak, valamint a kerületen áthaladó két vasútvonal (30a és 40a) a kerület településszerkezetét egyrészt döntően befolyásolják, másrészt folyamatosan nagy átmenő forgalmat generálnak. A 6-os út és a vasútvonalak a Duna partot elszakítják a kerület többi részétől, nehezítve a területben rejlő számottevő fejlesztési és hasznosítási lehetőségek kiaknázását. A part megközelíthetőségének lehetőségek szerinti további fejlesztése mind gazdasági, mind turisztikai-rekreációs, mind pedig közlekedésfejlesztési okokból kívánatos. Magyarország tranzitország jellegének, valamint fővároscentrikus közlekedési hálózatának, illetve a XXII. kerület peremkerület voltának következtében az eredendően csendes, kertvárosias jellegű kerületre a nagy átmenő forgalom a jellemző. Az utóbbi évtizedekben felerősödött szuburbanizáció, valamint a megnövekedett tranzitforgalom, párhuzamosan a lakosság egyre növekvő mobilitásával mind nagyobb terhet rótt a XXII. kerületre. A kerület lakossága 2011 óta 54 ezer fő körül mozog, a növekedésre vonatkozó prognózis nem igazolódott be, a kerület, illetve az agglomeráció lakosszámának emelkedése esetén azonban a közlekedési igények még tovább nőnek, jóllehet ezeknek az igényeknek a kezelése terén a kerület már jelenleg is nehézségekkel küzd. A kerületi fő- és gyűjtőhálózat fejlesztésének gátat szab az utak fent részletezett nem megfelelő szélessége, továbbá a beépítettség. Bizonyos útvonalaknak a keresztmetszeti és nyomvonalbeli lehetőségeikhez képest jóval nagyobb forgalmat kell elvezetniük, az utak szélesítése csak kevés esetben, illetve rövidebb szakaszokon jöhet szóba. Az életminőséget a torlódások miatt általában kedvezőtlenül befolyásoló közlekedési problémák mellett meg kell jegyezni azt is, hogy a kerület talán legkomolyabb környezeti problémáinak (a jelentős zaj-, rezgés - és levegő terhelésnek) is éppen a közlekedés a legfőbb oka. Ugyan a kerület közösségi közlekedési ellátottsága jónak mondható, az eddig személygépjárművel közlekedők még szélesebb rétegeinek tömegközlekedés felé terelésére lenne szükség, nem csak a kerületi lakosokra, hanem egyszersmind az agglomerációból ingázókra kiterjedően is. Ebben a fővárosban bevezetni tervezett dugódíj lehet jelentős ösztönző erő, de a P+R parkolás lehetőségeinek bővítése is előfeltétele, hogy a személygépjárműről tömegközlekedésre már a XXII., és ne csak a XI. kerületben váltsanak át az érintettek. Ehhez átfogó szemléletváltás is szükséges az érintettek körében. A vasút és a hajózás hatékony fejlesztésével, a tömegközlekedés feltételeinek, lehetőségeinek további javításával (menetrendek összehangolása, fonódó villamoshálózat megvalósítása, stb.), megfelelő (forgalmi) szabályozással, a tervezett fejlesztések megvalósításával, valamint hatásos tudatformáló kampányokkal a kerület közlekedésből adódó problémái enyhíthetők, amivel párhuzamosan csökkenthető a zaj-, rezgés- és levegőterhelés mértéke is. Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra, a hosszú folyamat első lépése egy fenntartható közlekedési stratégia megalkotása kell legyen, mely megalapozhatná a jövőbeli fejlesztéseket. Tudomásul kell venni azt is, hogy ahogy a főváros egésze, úgy a kerület közlekedési, illetve forgalomból adódó problémái is csak komplex szemlélettel, azaz a teljes utazási láncot vizsgálva, a közlekedési módok/szolgáltatók integrációjával, összehangolásával oldhatóak meg, egy-egy elemen változtatni nem elegendő. Az utóbbi években eszközölt módosításokat, változásokat már ennek szellemében valósították meg. 79

80 Mindezek persze azt is jelentik, hogy nem elegendő pusztán a kerületnek cselekednie, széleskörű, a többi érintett kerületre és az agglomeráció településeire is kiterjedő összefogással lehet csak célt elérni Közművek állapotának jellemzése Vízellátás A fővárosban, így a kerületben is az elmúlt időszakban teljeskörűvé vált a vízellátás. Budapesten a KSH adatai szerint az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya az összes lakáshoz képest a évi 99,53%-ról 2016 év végére 100%-ra nőtt (belterületen). A fővárosban az ivóvízminőség megfelel a normáknak, Budapest nem érintett az Ivóvízminőségjavítási Programban (az ún. derogációs paraméterek: arzén, bór, fluor megfelelőek). A belterületen a teljes körű ellátás ellenére előfordul, hogy a közkifolyót veszik igénybe. Vannak olyan kisebb külterületi részek, ahol ivóvíz-hálózat fejlesztésére lenne igény, aminek finanszírozása nem megoldott. A Budapesti Integrált Városfejlesztési Stratégiája (továbbiakban ITS stratégia) szerint a korszerű vízhálózat az ütemezett hálózatrekonstrukciókkal érhető el, így a már koros, közel 100 éves, vízminőséget rontó lerakódásokat tartalmazó és nagy meghibásodási valószínűséggel ezzel komoly működési problémákkal jellemezhető vezetékek kiváltása a fő feladat 44. A kerületben problémát okoznak az azbeszt-cement (AT csövek) anyagú vízvezetékek, gyakoribbá váltak a meghibásodások. A Fővárosi Vízművek az utóbbi években elkezdte az AT csövek cseréjét, azokon a szakaszokon, ahol megszaporodtak a csőtörések. Jellemzően évi 5-8 utcában cserélik a csöveket. A vízfogyasztás Budapesten a 2009-es évben a időszakhoz képest a felére esett vissza. Az elmúlt években ez a csökkenő tendencia nem állt le, csupán lelassult. A vízfogyasztás folyamatos csökkenésével az ivóvízhálózat egyre inkább túlméretezetté válik, mely elsősorban üzemeltetési, és fenntartási problémákat von maga után. A vízveszteség (nem számlázott víz aránya) Budapesten 2015-ben 16,3%-os volt a Fővárosi Vízművek évi jelentése szerint Szennyvízkezelés A szennyvízkezelés területén áttörést jelent a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt megvalósítása. A BKISZ keretében az eddig ellátatlan területeken is közel 100%-ban kiépítik a szennyvízhálózatot. A 100%-os csatornázást azért nem lehet elérni, mert vannak új utcák, újonnan beépített területek. A év végi csatornázási igényeket a belterületen 100%-ban lefedi a BKISZ projekt. A fővárosi kerületek közül egyedüliként csak a XXII. kerület szennyvize ömlött eddig tisztítatlanul a Dunába. Ez az áldatlan állapot megszűnt. Vízvédelmi szempontból kimagasló jelentőségű, hogy az összegyűjtött szennyvizeket a fővárosi szennyvíztisztító telepekre vezetik, ahonnan a vízvédelmi jogszabályoknak megfelelő tisztítás után engedik a Dunába. 44 Integrált Településfejlesztési Stratégia Budapest Stratégia munkarész február 80

81 Mindezek eredményeként fokozatosan megszűnik a Fővárosi Csatornázási Művek által korábban fizetett vízterhelési díj és szennyvízbírság. Ez utóbbinak egyik következménye, hogy az önkormányzati környezetvédelmi bevétel csökkenni fog. A BKISZ projekt Budafokot is érintő fontos eleme Budaörs szennyvizének korszerű és környezetbarát elvezetése. A város szennyvize a projekt keretében a dél-budai főművi rendszeren keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre jut. E projekt elem révén a Hosszúréti-patak, illetve a Duna Budaörsről származó szennyezése megszűnt. A fejlesztésnek köszönhetően Budaörs és a XXII. kerület is tisztább, élhetőbb lesz. A Hosszúréti-patakot pozitívan érintő másik két projekt a Törökbálinti és a Budakeszi telepek korszerűsítése volt. BKISZ projekt I. szakasza A BKISZ projektet szakaszosan valósítják meg. A projekt első szakaszában (KEOP-1.2.0/ ) európai uniós támogatással két év alatt között jelentős mértékben növelték a csatornázottságot között a XXII. kerületben mintegy 35 km csatornát létesítettek, az érintett háztartások száma Az érintett háztartások egy része (474 ingatlan) nem újonnan ellátott, hanem az eddigi egyesített csatorna helyett elválasztó rendszerű csatornába bocsátják a lakosok a szennyvizüket. Az I. szakasz másik fontos eleme az, hogy befejezték a dél-budai főművi rendszer teljes körű kiépítését, melynek részeként Budafok szennyvizét a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbítják, így az többé nem károsítja tisztítatlanul a folyó vizét. A kerület elég nagy részét érintették a csatornaépítések. A 4. sz. mellékletben található ábra mutatja az eredeti, tenderkiírásban szereplő terveket, aminek kiegészítéseként még pótmunkákat valósítottak meg. A 4 sz. melléklet táblázatában foglaltuk össze a BKISZ-kerület megállapodás szerint (továbbiakban BKISZ megállapodás) ig megvalósult csatornázási munkákat. BKISZ projekt II. szakasza A BKISZ II. szakaszának fejlesztései várhatóan 2019-ig készülnek el. A BKISZ első szakasza befejezésével Budapest csatornázottsága közelítette a 100%-ot, azonban továbbra is vannak a fővárosnak olyan területei, köztük Budafok-Tétényben is, amelyek nincsenek csatornázva. Az új beépítéseknek, övezeti átsorolásoknak köszönhetően alakultak ki olyan körzetek, amelyek szinte teljes egészében csatornázatlanok 47. A kerületben a BKISZ projekt II. szakaszában várhatóan még létesítenek mintegy 6,7 km vezetéket, amelyből mintegy 2,8 km a Növény utcai átemelőtelephez tartozó nyomóvezetékpár. Ezen kívül tehát 4 km körüli lesz a háztartások közvetlen ellátásához szükséges csatornák hossza. A II. szakasz fejlesztései közül már közvetlenül a megvalósulás Megállapodás: a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése fővárosi beruházási projekt XXII. kerület területére eső szennyvízcsatorna fejlesztési munkái megvalósításának támogatására, és a KEOP-KEHOP támogatási programban megvalósuló projekthez szükséges önerő biztosításában való közreműködésre. 1. sz. módosítással egységes szerkezetben

82 indul 5,2 km csatorna építésével, a további szakaszok még előkészítés alatt vannak. A ben megvalósuló csatornaépítéseket a 4. sz. mellékletben soroljuk fel. Rákötési hajlandóság alakulása A meglévő csatornarendszerhez csatlakozás ösztönzésének egyik eleme a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény alapján meghatározott talajterhelési díj. A díjkötelezettség mértékének tízszeres növekedésének hatására jelentősen megnőtt 2013-tól a csatornabekötések száma. A BKISZ projekt keretében csatornázott ingatlanok száma és a rákötés március 29.-ei állapot szerint a következő: 1336 db ingatlanból 1117 ingatlant rákötöttek a hálózatra, ez 83%-os arány. Talajterhelési díj kapcsán 64 db (5%) ingatlant nem adóztathattak, mivel üres telkek és nincs szikkasztó. A fennmaradó 155 db ingatlan nem kötött rá a hálózatra itt van talajterhelési díj kapcsán bevallási kötelezettség. Megjegyezendő, hogy a hálózatra kötött ingatlanok száma folyamatosan növekszik. A rákötés ösztönzésének a talajterhelési díjon kívüli eleme, hogy az Önkormányzat saját hatáskörben szennyvízcsatorna-rákötési támogatási rendszert vezetett be, amit jövedelem alapján ítélnek meg. Sajnos nem veszik tömegesen igénybe a támogatást, évente támogatás a jellemző. A rákötés ösztönzésére a jelenleginél lényegesen hatékonyabb módszereket kell alkalmazni. A Budapest Környezeti Programja (továbbiakban BKP) 48 szerint a törvény által alkalmazott gazdasági eszközön és érdeken túl Budapest fontos környezeti érdeke is, hogy a megépült csatornákra akár fokozatosan, de teljeskörűen rákössenek, tehát a kerületi rendeletek minél kevesebb kivételi kört tartalmazzanak. Ennek elősegítésére a Fővárosi Önkormányzat megvizsgálja annak alkalmazhatóságát, hogy milyen mértékű, egyszer alkalmazható rákötési kedvezményt lehetne alkalmazni, ezzel is elősegítve azt, hogy a főváros területén a közműolló minél nagyobb mértékben záródjon Csapadékvíz-gazdálkodás Ahogy a szennyvízkezelésnél szerepelt, a BKISZ projekt eredményeként a projekttel érintett területeken 2015 óta elválasztott rendszerű csatornahálózat működik. A csapadékvízelvezetést kerületi önkormányzati forrásokból fejlesztik és tartják fenn. Az üzemeltetést az Önkormányzat külső vállalkozó bevonásával végzi. A BKP értékelése szerint a főváros területén egységes, központilag szabályozott, vagy kezelt csapadékvíz-gazdálkodásról gyakorlatilag nem beszélhetünk, az egységes csapadékgazdálkodás hiánya gondokat jelent. A csapadékvíz-gazdálkodási rendszer problémáinak felmérése és program készítése keretében elkészült a Hegybíró utca és a Kanyargó utca egy szakaszának víztelenítését szolgáló csapadékvíz-elvezetés terve. Ebből 2015-ben megvalósítottak a Kanyargó utcában mintegy 300 m hosszú csapadékvíz-elvezető rendszert. Engedély híján nem léptek előre a Hegybíró utcai csapadékvíz-elvezetés megoldásában. Megépítették viszont 2016-ban a Deák utcában a csapadékvíz-elvezetést mintegy 400 méter hosszban. A tervezett munkák közül már 48 Budapest Környezeti Programja

83 megvalósították a Badacsony és Bartók Béla utcában a csapadékvíz-elvezetést, mely nagy gondot okozott az ott lakó ingatlan tulajdonosoknak. A kerületben két területen a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése rövid távon megoldandó, mert nagy az elöntési veszélyeztetettség; jelenleg a csapadékvizet lokálisan gyűjtik össze és szikkasztják el vagy a meglévő felszíni adottságoknak megfelelően felszínen vezetik el. A megoldásra további egyeztetést igénylő Tanulmányterv (Koncepció) készítettek 2016-ban 49, ez alapján a fejlesztésekkel érintett utcák: A 7. sz. fő közlekedési út feletti területen a következő utcákban lenne szükség fejlesztésre: Kelenvölgyi út, Kamaraerdei utca, Kenderike utca, Süvöltő utca, Karéj utca, Kőmáli utca, Erdőhegy utca, Elza utca, Meggyes utca, Márta utca, Barátcinege utca, Lídia utca, Meggyvágó utca, Rókales utca, Balatoni út. A Karéj utca és környékén a jelenleg jelentősen veszélyeztetett és a tervezett fejlesztéssel érintett utcák: Őszapó utca, Csér utca, Nádirigó utca, Nyírfajd utca, Dankasirály utca, Kékbegy utca, Cankó tér, Halászsas utca, Fenyőmadár utca Jégmadár utca, Nótafa utca, Királyka utca, Móricz Zs. utca, Budatétényi utca, Háros út, Karéj utca, Füzike utca. Az előre nem tervezhető felszíni csapadékvíz-elvezetési feladatok körébe tartozó csapadékvíz szikkasztó árkok üzemeltetési karbantartása, javítása folyamatos. Szikkasztóárok javítást 800 fm hosszban, csapadékvíz-elvezető árkok üzemeltetési javítását 500 fm hosszban végeztek. Az Önkormányzat által üzemeltetett zárt rendszerű felszíni csapadékvíz-elvezető csatornák üzemeltetési javítását és tisztítását közel fm en végezték el. A Nagytétényi Főcsatorna (Sulák-patak) vízgyűjtő rendszerének fejlesztése ügyében forráshiány miatt nincs előrelépés. A Nagytétényi főgyűjtőből a csapadékvíz elvezetését az Érd irányában lévő befogadó irányába még nem oldották meg, ezért az érintett terület belvíz veszélyeztetettsége nem csökkent. Kiemelten fontos feladat a meglévő rendszerek megfelelő karbantartása, felújítása. Évente a kerület a finanszírozási lehetőségek függvényében újítja fel csapadékvíz-elvezető rendszerét. A jelenlegi felújítási ütemben egy-egy adott szakaszt 50 évente újítanak fel. A kerület nagy hangsúlyt helyez a csapadékvizek helyi kezelésére. Több helyen, több utcában létesítettek szikkasztó árkokat, szikkasztó aknákat. Az ingatlanon belüli vízvisszatartásra is vannak példák, és a KÉSZ is fogalmaz meg ezirányú előírásokat. A vizek szikkasztására kialakított árkok változatos képet mutatnak, mivel megtalálhatóak az utak mellett kiépített, burkolt oldalfalú és rendezett szikkasztóárkok, illetve csupán rendezetlen terepmélyedések is. A vízelvezetés szempontjából problémát jelentett a telkek előtt kialakított átereszek nem megfelelő mérete, illetve elhanyagoltsága, valamint, hogy a gépjárművek tárolására a telkek előtt kiépített szikkasztó árkokat feltöltötték. Az elmúlt hat évben e területen nagyot léptek előre, mert a Közterület-felügyelet, illetve az útellenőr jelzése alapján intézkednek a csapadék-gazdálkodás fenntartható működésének kialakítása érdekében ben az egész kerületben felmérték a nyílt árkokat. Amennyiben a teljes csapadékvízelvezetési rendszer felmérését elvégeznék, akkor lehetőség nyílna a felújítások, karbantartások 49 BUDAPEST XXII. KARÉJ UTCA ÉS KÖRNYÉKE (Tanulmányterv március. Készítette: Molnár János) 83

84 műszakilag-gazdaságilag hatékony tervezésére és megvalósítására, valamint a csapadékvíz helyben tartására. Mindezeket árvízvédelmi okok is indokolják Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózat A területben a középfeszültségű ellátás két feszültség szinten biztosított, 20 kv-os hálózat üzemel Nagytétényben, 10 kv-os hálózat működik Budafokon és Budatétényben. A 20 kv-os hálózat táppontja a Diósd 120/20 kv-os alállomás, a 10 kv-osé pedig Albertfalva 220/120/10 kv-os és Rózsakert 120/10 kv-os alállomás. Az állomások a tápenergiát Dunaújvárosból, a Duna-menti Erőműtől kapják 220 ill. 120 kv-os távvezetéken keresztül. A 220 kv-os távvezeték Albertfalváig létesült, ahol az állomás 120 kv-ra csökkenti le, és szétosztja a főváros területén lévő táppontok felé. A 220 kv-os távvezeték a kerületbe a Nagytétényi út térségében lép be, majd észak felé fordulva áttér Diósd területére, ahol keresztezi a MÁV vasútvonalat. A keresztezés után keletre fordulva lép be újra a kerületbe, az Óhegyen keresztül éri el a Tétényi-fennsíkon a Balatoni utat. A fennsíkot elhagyva a Szabadkai utcánál újabb iránytörés után a Fenyőmadár és Nótafa utcák között halad. A Kiránduló utcánál kettős iránytörés után a Péter-Pál utca és a Tegzes utca találkozásától az Alkotmány utca és Tatárka utca között tömbbelsőben folytatódik tovább. A Hittérítő utca térségétől már csak kisebb irányváltásokkal éri el a Katona utcát, ahol elhagyja a kerületet és beköt az Albertfalva alállomásba. A kerületben 120 kv-os távvezetéket két helyen létesítettek: az egyik nyomvonalat a 220 kv-os távvezeték mellett építették ki, amely a Diósd 120/20kV-os alállomás tápenergiáját is szállítja, a másik a Nagytétényi út végénél, Budapest határánál, a leágazás után a Duna- parton és a 6-os számú főút bevezető szakasza mellett éri el a Növény utcát, ahol a Rózsakert 120/10 kv-os állomásba köt be. Középfeszültségű hálózat A Diósd 120/20 kv-os alállomásból kiinduló 20 kv-os hálózat a kerületben döntően földfeletti szabadvezetékekből áll. Ez a hálózat elsősorban a nagytétényi fogyasztók ellátására létesült, azonban a Baross Gábor telepen a Dózsa György út XV. utca Kőház sor és XII. utca, ill. a Tétényi-fennsíkon a Balatoni út Kamaraerdei utca és Szabadkai utca által határolt területeken is ez a hálózat biztosítja a fogyasztók ellátását. A hálózat nagy része szabadvezetékből áll, azonban az M0-ás főút térségében már kábelként építették ki. Ezt a hálózatot a külső területeken ingatlanok felett, a belső területeken közterületen építették ki. Összességében 67 darab 20/0,4 kv-os transzformátort lát el villamos energiával, amelyek közül 12 darabot csak ipari fogyasztó ellátására alakítottak ki. A kerület további területein 10 kv-os kábelhálózat található, amelyeket közterületen létesítettek. A hálózat táppontjai az Albertfalva és a Rózsakert alállomások. Ez a rendszer összesen /0,4 kv-os transzformátort hurkol fel, amelyek közül 38 csak ipari fogyasztókat lát el. 84

85 Kisfeszültségű hálózat A transzformátorokból kiinduló kisfeszültségű és közvilágítási hálózat a kerületben vegyes képet mutat: kisfeszültségű kábelt a lakótelepeken és a főközlekedési utakon építettek ki, az elavult csupaszlégvezetékek elsősorban a régebbi városrészek azon területein találhatók, ahol még nem végeztek rekonstrukciót, korszerű szigetelt szabadvezetékeket új vezetékek kiépítésekor és a régi vezetékek rekonstrukciói során létesítettek. A távvezetékek biztonsági övezetében a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet előírásait, a meghatározott tilalmakat be kell tartani Gázellátás A jelenleg üzemelő gázhálózatok Nagynyomású hálózat A nagynyomású hálózat ma két vezetékből áll: Százhalombatta Tétényi-fennsík Dózsa György út közötti DN 400mm-es vezeték, amely a kerületbe a Nagytétényi út mellett lép be, majd Budapest határa mentén folytatódik északi irányba, a Barackos úton és a Fennsík úton keresztül éri el a Balatoni utat, amely mellett tovább haladva éri el az átadóállomást. A vezeték biztonsági övezete 23,0 méter. Százhalombatta XI. kerület Budafoki út 54 közötti DN 600mm-es vezeték, amelyet az előző vezeték mellett létesítettek a Tétényi-fennsíkon lévő állomásig, majd tovább folytatódva a Balatoni út mellett, a Budatétény utcában, a Fenyőmadár utcában. A Háros utca és Csányi utca között tömbbelsőben építették ki, majd tovább halad a Csányi utcában, a Tegzes utcában, a Tordai utcában, az Ady Endre úton, a György utcában és a Ringló utcában, és a Mélykút utcánál lép át Újbuda területére. A vezeték biztonsági övezete 7,0 méter. Nagyközépnyomású hálózat Ez a hálózat három részből tevődik össze: A két gázátadó állomásból kiinduló hálózat, amelyet eredetileg is erre a feladatra építettek ki, jellemzően közterületen létesült. Erről a rendszerről nemcsak a körzeti és ipari nyomásszabályzókat látják el, hanem róluk nagyszámú lakóingatlan is vételezi a gázenergiát. A hálózat DN 300mm-es gerincvezetéke a volt Kereszthegy átadóállomástól a Hittérítő úton, a Vincellér úton, a Tatárka utcában, a Panoráma utcában, az Aranyfácán utcában a Vihar utcában, az Anna utcában, a Leányka utcában, a Káldor Adolf utcában, a Játék utcában, a Városház téren, a 6-os számú főközlekedési út mellett, a Gyár utcában, a Nagytétényi úton üzemel a volt Nagytétényi átadó állomásig. A vezeték másik szakaszát az állomástól a városhatár felé DN 200-as mérettel építették ki a Nagytétény belvárosban és Nagytétény gazdasági területen, ahol a Bányalég utcában végződik. A Dunaújvárosi kohógázvezeték budapesti szakasza a Bányalég utcától maradt meg, amelyet Nagytétény területén a nagynyomású vezetékek mellett létesítettek, majd a Tegzes utcánál ágazik le és a Péter-Pál utca - Bánk bán utca Tatárka utca nyomvonalon 85

86 kiépülve kapcsolódik a Kereszthegy átadóból kiinduló nagyközépnyomású gerincvezetékhez, ami után egymás mellett haladnak. A vezetékeket két helyen váltották ki egy DN 400mm-es vezetékkel, az egyik szakasz az Aranyfácán utcában található, a másik pedig a kerülethatárnál. A volt I-es számú nagynyomású gázkörvezeték Nagytétény és Kereszthegy közötti szakasza, amelyet Óhegyen tömbbelsőkben létesítettek és a Csúcs utcánál csatlakozik a Balatoni út melletti gázvezetékekhez. Kisnyomású hálózat A kerületben a kisnyomású hálózat a geodéziai adottságoknak megfelelően két nyomásszinten üzemel: 30 mbar nyomású normál kisnyomású hálózat található a Vihar utca, Anna utca, Savoyai tér, Kálváriahegy utca, Kereszt utca, Árpád utca Balta utca, Sas utca, Tóth József utca és a vasútvonal által határolt területen. A hálózat nyomásszabályzói a Leányka utcai lakótelepen és a Városház téren találhatók. 50 mbar nyomású un. növelt kisnyomású hálózat üzemel a kerület további területein. A hálózatit a kerületben 14 körzeti nyomásszabályzó táplálja, azonban a Ringló utca térségében a XI. kerületben a Kéktó téren lévő szabályzóból kiinduló rendszer üzemel. A szabályzók a következő területeken találhatók: Hittérítő út és Portyázó utca sarok, Panoráma utca és Jósika utca sarok, Reménység utca 50 előtt, Nagytétényi út ben, Nagytétényi út és Vöröskereszt utca sarok, Művelődés utca és Táró utca sarok, Növény utca, Erzsébet királyné utca és Móricz Zsigmond utca sarok, A Bartók Béla lakótelepen a Tenkes utca mellett, Barackos út és Bartók Béla út mellett, Barackos út és Diótörő utca sarok, Nagytétényi út és Kolozsvár utca sarok, A Batthyány utca mellett a Csút utca térségében, Kossuth utca és Anger Jakab utca sarok. A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményei A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági övezetében a 79/2005. (X. 11.) számú GKM rendelet előírásait, a meghatározott tilalmakat be kell tartani. Terméktávvezeték A kerületen keresztül halad a Százhalombattai Duna-menti Kőolajfinomító (DUFI) és a Csepeli MOL bázistelep közötti DN 200mm méretű un. terméktávvezeték, amelyen a fővárosba szállítják a bázistelepen tovább finomításra, vagy kiszállításra a kész, vagy félkész folyékony szénhidrogén termékeket. A vezetéken a volt Kereszthegy gázátadó állomáson szakaszoló tolózárat helyeztek el. 86

87 A Budapest XXII. kerületét érintő MOL Nyrt. által üzemeltetett létesítmény neve: DUFI Csepel DN 200 PN63 termékvezeték Távhőellátás A kerületben három területen van távhőellátás: Leányka utcai lakótelepen, A kísérleti lakótelepen, A Rózsakert utcai ill. a Vidám utcai lakótelepeken. A FŐTÁV Zrt. a meglévő hálózatát az elmúlt években korszerűsítette, egyes vezetékek helyett újat épített, ill. a levált fogyasztók vezetékeit nem üzemelteti folyamán a FŐTÁV minden távhőkörzetére elnyerte a Távhő Ökocímkét. Leányka utcai lakótelep A térség távhőbázisa a Kelenföldi Erőmű. Az erőműből kiinduló 130/80 C-ú változó hőfokú forróvízhálózat Fv 2x DN 300mm-es gerincvezetékét a Leányka utcai lakótelep ellátására építették ki. Erről a gerincvezetékről a Leányka utca páros és páratlan oldalán egy-egy Fv 2x DN 150-es vezetéket létesítettek a lakóépületek, míg az Anna utca túlsó oldalán egy körvezetéket alakítottak ki az általános iskolák, valamint az Anna utca 18-ban lévő lakóépület ellátására, ez utóbbi létesítmény részére Fv 2x DN 100-as vezetéket építettek ki. Kísérleti lakótelep A Kísérleti lakótelep egy részének hőellátására egy kazántelepet építettek a Magasház utca 2- ben. A kazánház gáztüzelésű, 4,8 MW beépített és 4,6 MW kiadható hőteljesítményű, amelyből 90/70 C-ú hőfoklépcsőjű forróvíz hálózat látja el az épületek hőigényét. A Rózsakert utcai és a Vidám utcai lakótelepek A lakótelepek ellátására a Rákóczi út mellett egy gáztüzelésű fűtőművet létesítettek, amelynek kiadható hőteljesítménye eredetileg 12,3 MW volt. Az elmúlt időszakban a kazánházban gázmotoros fejlesztést hajtottak végre, amelynek során a kiadható hőteljesítmény 19,7 MW-ra nőtt. A fűtőműből egy-egy DN 200 mm-es 150/80 C-ú változó hőfokú vezeték indul ki a lakótelepek felé, a Rózsakert utcai felé a Rákóczi út keresztezésével, a Vidám utca felé DN 150-re lecsökkenve a Rákóczi út Gyula vezér út nyomvonalon. Erről a rendszerről a lakóépületeken kívül kommunális fogyasztók részére is szolgáltatnak hőenergiát Táv- és hírközlés Vezetékes ellátás A nagykiterjedésű kerület vezetékes távközlési- és adatátviteli ellátottsága jónak mondható, szinte az egész térség rendelkezik lefedett hálózattal. Az itteni magán-és intézményi közcélú hírközlési hálózatot a Városház téren lévő Budafok HOST nevű távbeszélőközpont, illetve az erről táplált három db RDLV típusú kihelyezett fokozat látja el. A központokról indított helyi előfizetői hálózat ún. kültéri nagyelosztós rendszerű, optikai kábellel kiépített. 87

88 A HOST központtól nagy nyílásszámú alépítmény nyomvonalak indulnak a közterületi járdákban északi és déli irányban. Az északi irány a Leányka utcai ltp. felé indul, mely részben azon térség elosztóinak törzskábeleit, valamint a XI. kerület Fehérvári úton a főváros többi honos központjaihoz menő nagyegységű vezetékeit tartalmazza. Déli irány az, amelyik a kerület nagyobbik részén található lakó-és nagyforgalmú előfizetők ellátásához tartozó tápkábeleken és a kihelyezett fokozatok működtetését biztosító vezetékeinek ad lehetőséget. A kerület nagyrészt családiházas beépítettségű, ahol földfeletti légkábeles hálózat látja el az ottani ingatlanok előfizetőinek igényeit. Általában távközlési oszlopsorokon felszerelt megoldással kiépített a hálózat, de van erősáramú közös oszlopsoros kialakítás is. A lakótelepi környezetekben a többi közmű ellátáshoz hasonlóan a távközlési hálózat is földalatti, általában alépítménybe húzott kábelekkel biztosított az igények kielégítése. Az elosztóhálózatokat ellátó kültéri elosztók törzskábelei a központok felől többnyire műanyagcsöves alépítményekben érkeznek a területre. A kerület északi részére: a Leányka utca Anna utca Ady Endre út Ringló út, valamint a Mária Terézia utca Panoráma utca Péter Pál utca Árpád utca nyomvonalakon a közterületi járdákban juthatnak a nagyegységű tápkábelek az elosztókhoz. Ezen szakaszok látják el a nagyobb lakásszámú Leányka utcai ltp-et és a kisebb Arany János utcai ltp-et is, a Budafok Rózsavölgy, Óhegy és Újhegy családiházas részeit. Budafok középső és délnyugati területeinek elosztóit a Városház tértől déli irányban haladó Nagytétényi úti alépítményből kiágazó Tóth József utca, Sörház utca, Borkő utca alépítményi hálózata célozza meg. Ezen szakaszról indul a Vágóhíd utca Gyár utca felé, valamint a József Attila utca és a Vöröskereszt utca járdáiban az ottani ltp. előfizetői részére a táplálás. A Nagytétényi úti nagynyílású alépítményről Budatétény térségére érve leágazások indulnak a Háros utca nyugati és keleti irányába. A Háros utca nyugati irányában a ltp. Húr utcai oldalán van a központról ellátott RDLU-kihelyezett fokozat, melyhez az itteni alépítményben érkezik az összeköttető kábel is. A Nagytétényi úti alépítmény tovább tart déli irányba, ahonnan a Jókai Mór utcánál szintén nyugati része és keleti része a CAMPONA komplexum felé van leágazás. Továbbiakban a Rózsakert utcánál van kiágazás és az alépítmény a vasúti pályatestet keresztezve tart Nagytétény felé. A Húr utcai tápponttól szintén több nyílásos alépítmény nyomvonala halad a Művelődés utca Rákóczi Ferenc út IV. utca vonalán a Dózsa György út felé. A Rákóczi Ferenc út mentén földalatti ellátást biztosít a Rózsakert ltp. előfizetőit tápláló elosztóknak. Nagytétény a kerület és a főváros legdélibb térsége, ahová a Nagytétényi út páros oldalán jut a nagynyílású alépítmény a Március 15. utcáig. Közben földalatti leágazásokat biztosít az út mentén a lakótelep irányába. A Nagytétényi út Március 15. utca sarkán lévő postahivatal mellett található az RDLV kihelyezett fokozati táppont. A kihelyezett fokozattól a Március 15. utcában indulnak az alépítményben a tápkábelek a Batthyány utca felé. A Batthyány utcában északra a lakótelepet érintve majd az M0-ás utat alul keresztezve tart az alépítmény a terület nyugati részén telepített elosztók irányába. A Batthyány utcában dél felé a 88

89 Zambelli utca irányába, majd vissza a Nagytétényi útra az Anger Jakab utcában jut az alépítmény. Közben az Angeli út felé leágazás van a Barackos út irányába. A Nagytétényi úti alépítmény a déli részen lévő ipari- és intézményi igények vezetékeit tartalmazza, valamint a városból Érd irányába haladó nagyegységű kábelek részére ad lehetőséget. A kültéri nagyelosztóktól kiinduló elosztóhálózati kábelek már részben alépítményi csövekben, valamint közvetlenül földbe fektetett módon jutnak a földfeletti hálózatokat tápláló oszlopelosztókig. A kiépült távközlési-és adatátviteli hálózatot a Magyar Telekom Nyrt. (korábban: MATÁV Rt.) építette ki, illetve üzemelteti, azonban szolgáltató már több is jelen van a hírközlési igények ellátásában. A Magyar Telekom Nyrt. kiépítette az optikai elérési hálózatot, mely a hagyományos távbeszélő ellátáson túlmenően az integrált (ISDN), menedzselt bérelt vonali (MLLN), közvetlen összeköttetés (LANFLEX), stb. szolgáltatásokat is biztosítani tudja. A szolgáltató folyamatosan fejlesztéseket eszközöl hálózatain, így a kerületben is kiépítették a T-HOME típusú ellátást, mely az internet korlátlanságát, televíziózásban is elérhetőséget kínál a helyi előfizetőknek. A kábeltelevízió szolgáltatás is biztosított a kerület teljes területén, van, ahol a korábbiakban egyedüli Antenna-Hungária által nyújtott ellátás is jelen van. A lakótelepi területeken a távbeszélő ellátással hasonlóan védőcsőben földalatti hálózattal, a családiházas részeken az erősáramú oszlopsorokon elhelyezett föld feletti kivitelezésben áll rendelkezésre a lakosság részére. Távközlési hálózat építőelemei A különböző nyomvonalas létesítmény (elektromos, víz, gáz, stb.) tulajdonviszonyaihoz képest az ún. házi bekötés nem az ingatlan tulajdonosának, illetve kezelőjének, hanem a T-Com tulajdona. A házi bekötés az alsó szinten elhelyezett tápszekrényben végződik, ahonnan egyéni felszálló vezetéken jut a csatlakozás az előfizetőig. A föld feletti hálózatról ellátott ingatlanok légkábelei közterületen és az ingatlanok telekhatárain elhelyezett oszlopokon vezetve húzódnak. Az épületekhez a faoszlopokon elhelyezett LBA típusú légkábel huzalokból csatlakoznak le. Föld feletti hálózat lehetséges változata: az áramszolgáltatással közös oszlopokon való vezetés is. A kerületben a T-Com hálózatán kívül még további szolgáltatók is rendelkeznek önálló távközlési hálózattal: GTS-DATANET Nokia Siemens Networks TraffiCOM Kft. A GTS-DATANET ellátása Nagytétényben a Bartók Béla lakótelepen, a Batthyány utcában, a Zambelli Lajos utcában, az Anger Jakab utcában, a Nagytétényi úton és a Bányalég utcában épült ki. A Nokia Siemens Networks TraffiCOM Kft. a rendszerét az M6-os főút mellett létesítette. Az Antenna Hungária Zrt. optikai kábele a Leányka utca Mária Terézia utca Tóth József utca Pammónia utca Széchenyi utca Húr utca Művelődés utca Rákóczi út IV. utca Dózsa György utca Nagytétényi út Batók Béla út Batthyány utca Zambelli Lajos utca Anger Jakab utca és Nagytétényi út nyomvonalon a T-Com alépítményében található. 89

90 Az Invitel Távközlési Zrt. hálózata 4 db A3-as 1:500-as méretű szakági rajzon érinti a kerületet. A Novotron Zrt. hálózatának nagy részét a T-Com alépítményében alakította ki, csak kis szakaszon az M0-ás főúton, valamint a Bányalég utcában üzemel saját alépítményben. A Magyar Villamos Művek Zrt. optikai hálózatát a kerületen keresztül haladó 220 kv-os távvezeték oszlopain létesítette. Nem vezetékes ellátás A T-Com Nyrt. a vezetékes hálózatán kívül a Városház téren lévő távbeszélőközponthoz mikrohullámú összeköttetést is létesített a Fehérvári út mellett lévő Kelenföld távbeszélőközponttól. Ennek a rendszernek a sávszélessége 50 méter, ahol méter közötti a magassági korlátozás Árvízvédelem Duna árvízvédelme Budapesten az elmúlt években a Duna árvízszintje több alkalommal is (2002, 2006, 2010 és 2013) megközelítette, és meghaladta az eddig regisztrált legnagyobb árvízszintet, ami a szélsőségek egyre gyakoribb előfordulását jelzi. A 2002 után levonult rendkívüli árhullámok idején szerzett tapasztalatok szerint a védművek több szakaszon magasság-, illetve keresztmetszet hiányosak, állapotuk sok helyen rossz. A klímaváltozással összefüggő egyik legjelentősebb környezeti kihívás Budapest számára a mértékadó árvízszint növekedéséből eredő helyzet kezelése és a szükséges árvízvédelmi tervezési és kivitelezési munkák elvégzése (Forrás: BKP). Az elsőrendű védvonalak Budapesten három kategóriába sorolhatóak: partfal, földmű, magaspart. Az utóbbi években négy (2002, 2006, 2010, 2013) rendkívüli, 800 cm-t meghaladó árvíz vonult le a Duna budapesti szakaszán. A védekezések során szerzett új tapasztalatok felhasználásával a 74/2014 (XII. 23.) BM rendelettel módosították a mértékadó árvízszinteket (MÁSZ). Budapest északi részén a MÁSZ-t kb. 1 m-rel, a belvárosi területeken pedig cm-rel növelték, míg a déli szakaszon cm-rel csökkentették (Forrás: ITS megalapozó). A rendelet hatályba lépésével tehát jelentősen megváltoztak Budapest területén a Duna mértékadó árvízszintjei. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet intézkedik. Az egyes kerületek veszélyeztetettségi fokát 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 6/2005. (II.22.) mellékleti módosítása határozza meg. A XXII. kerület az erősen veszélyeztetett területekhez tartozik (34. ábra), mivel a hullámtéren meglévő beépítések vannak a kerületben (részletes indoklást lásd lejjebb). 90

91 34. ábra Az egyes budapesti kerületek árvíz veszélyeztetettsége 50 A fővárosi TSZT-ben (2017) pontosították az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalat az FCSM adatszolgáltatása alapján, továbbá a nagyvízi medret a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. A nagyvízi meder területén új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A XXII. kerületi nagyvízi meder területén a TSZT erdőterületek (Ev és Ek, azaz védelmi és közjóléti erdőterületek), zöldterületek (Zkp), illetve intézményi területek (Vi-2, azaz jellemzően szabadon álló intézményi terület), illetve komplex vízparti területek (K-Kv) találhatók. A hullámtéri területek (lásd: TSZT 6. sz. tervlap a Védelmi és korlátozási területekről ) pedig az I. rendű fővédvonal és a középvízi meder között húzódnak, melyen hivatalosan csak sport és rekreációs területek helyezhetők el az árvízmentesség biztosításáig. Azonban a XXII. kerület esetén hullámtéren található a Duna-parton tervezett új lakóterület (Duna Spirit, Lk-2 azaz kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület), illetve az élesztőgyár és környékén található egyéb ipari létesítmények (Gksz-2, azaz gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület) is. Az említett beépítésre szánt területek egy része ún. jelentős változással érintett terület a TSZT alapján, melyek árvízmentesítéséhez a TSZT Alátámasztó munkarésze alapján valamilyen védvonal kialakítása szükséges 51. Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a TSZT alapján szükséges a védművek, védvonalak jogi rendezése is, mivel számos helyen a nyilvántartott fővédvonal és a tényleges nyomvonal között értékes, beépült területek helyezkednek el (mint például a fent említett meglévő, vagy tervezett beépítésre szánt területek). A jogszabályi előírások szerint azonban a védekezési munkálatokat az I. rendű védvonalon, illetve a mögöttes területeken kell 50 Forrás: Fővárosi TSZT 2017 Megalapozó munkarész 51 A meglévő I. rendű védvonalak megerősítése mellett fontos szerepet játszanak még a jelenleg ártéren elterülő Duna melletti változással érintett területek, amelyek árvízi mentességéhez valamilyen védvonal kialakítása szükséges. A megvalósuló védvonal szakaszok meglévő rendszerbe történő beolvasztása pedig jogilag kezelendő. (Forrás: fővárosi TSZT 2017 Alátámasztó munkarésze, fejezet a Viziközművekre vonatkozó javaslatokról) 91

92 végrehajtani, a hullámtereken nem, mivel a hullámtér területhasznosítása esetén a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet előírásainak kell megfelelni. Ellenkező esetben a hullámtéren lévő egyéb beépítések esetén az árvízi védekezés a tulajdonos feladata. A TSZT Alátámasztó munkarésze alapján a XXII. kerületben jogilag rendezendő terület a 6-os úttól és az Ánizs utcától délre eső terület, ahol a védvonal kiépült és a terület feltöltése folyamatban van. Az elsőrendű árvízvédelmi védművet a kerület teljes szakaszán kiépítették (lásd: TSZT sz. tervlap). Árvízvédelmi szempontból a Buda Dél árvízvédelmi szakaszba tartozik, és a védvonalak a Budafok Háros Nagytétény, a Káldor Adolf utcai, valamint a Dunatelepi öblözetet védik (35. ábra). A Buda Dél árvízvédelemi szakasznak a vizsgálati területet érintő védvonalszakaszai északról délre a következők 52 : MÁV vasút töltés egy szakasza Gyárháromszög, korábbi Furnér Művek (üzemi töltés) 6 os út töltése, M0 autóút Növény utcai töltés (nem deklarált fővédvonal) Dunatelepi töltés 6 os út töltése 4. sz. lokalizációs töltés 5. sz. lokalizációs töltés Nagytétényi töltés A beavatkozást igénylő védművek és védvonalszakaszok a fővárosi TSZT 2017 alátámasztó javaslata alapján a Buda-Dél árvízvédelmi szakaszon részben magassághiányos szakaszok, részben pedig keresztmetszet hiányos szakaszok (lásd következő táblázat). 21. táblázat A beavatkozást igénylő védmű szakaszok a Buda-Dél árvízvédelmi szakaszon Magassághiányos védműszakaszok Hely Jellemző magassághiány (cm) Érintett szakasz hossza (m) Határ árok jobb oldali töltés Albertfalvai töltés Hosszúréti-patak bal parti töltés Hosszúréti-patak jobb parti töltés MÁV töltés Keresztmetszet hiányos védműszakaszok Hely Albertfalvai gát 1060 Hosszúréti-patak Duna utcai töltése 150 Érintett szakasz hossza (m) A magassághiányos töltésszakaszok a mértékadó árvízszinthez viszonyított +1,3 méteres többlet magassággal nem rendelkeznek. A keresztmetszet hiányos védvonalszakaszok pedig a vonatkozó jogszabályokban előírt méreteknek nem felelnek meg, így pl. a koronaszélességük, rézsűjük meredeksége nem az előírásoknak megfelelő. 52 Forrás: DUNA-PARTI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (DÉSZ) VI. ÜTEM KERÜLETI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2017 november 92

93 A XXII. kerületben található árvízvédelmi létesítményeket (fővédvonal, nem minősített védvonal, üzemi gát) a 35. ábra mutatja be. Az ábra alapján is látható, hogy az említett tervezett lakóterület (Duna Spirit) előtt a védvonalat már kiépítették, továbbá hogy az élesztőgyár és környéke előtt üzemi gát húzódik. Azonban a tervek szerint szükséges lenne a Gyár u. Rudnyánszky u. közötti szakaszon védvonal kiépítése vagy a mögöttes terület feltöltése. A Közép-Duna árvízi kockázatkezelési tervében a Buda-Dél árvízvédelmi terület a legkevésbé kockázatos a Budapesti árvízvédelmi szakaszai közül táblázat Budapest árvízvédelmi szakaszainak vagyoni kockázatai Árvízvédelmi szakaszok Vagyoni kockázatok összege (MFt/év) Kiemelt kockázatú területek aránya* Buda-Észak 2 810,65 19,9% Buda-Észak (Csillaghegyi öblözet) 2 432,95 7,2% Buda-Közép 269,39 5,3% Buda-Dél 2,42 0,0% Pest-Észak 620,99 6,9% Pest-Közép 456,36 2,4% Pest-Dél 9,06 0% Margit-sziget 47,29 0% Budapest teljes kockázata 4 052,14 * Kiemelt kockázatú terület aránya, ahol a 2 millió Ft/év/ha-nál nagyobb a vagyoni kockázati értékű területeknek és az összes kockázat területének az aránya. 35. ábra Tervezett árvízvédelmi fejlesztések a XXII. kerületben ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPEZÉS ÉS STRATÉGIAI KOCKÁZATKEZELÉSI TERV KÉSZÍTÉSE (KEOP-2.5.0/B/ ) Összefoglaló KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI TERÜLET 54 Forrás: fővárosi TSZT 2017 Alátámasztó munkarész 93

94 A Duna árvízi védműveinek védelmi funkciója alapvetően meghatározza a lehetséges fejlesztéseket, a megvalósítás alternatíváit. Az árvízvédelmi védművet a kerület teljes szakaszán kiépítették. Ugyanakkor a védelmi funkció megtartási kötelezettsége nem zárja ki a védművek illesztését az épített és természeti tájba, a zöldfelületek növelésének lehetőségét. Minden helyszínen egyedi vizsgálatot kell tehát végezni a megvalósítható alternatívák felmérésére. Hosszúréti-patak árvízvédelme 2010-ben nagy árvíz volt a patakon, ami felerősítette a patak rendezésének szándékát. A korábbi KEOP projektben a Hosszúréti-patak árvízvédelmi fejlesztését nem valósították meg. Azonban időközben a vízgyűjtőn komoly változások zajlottak le, ami növelte az árvízveszélyt. Létrehozták a Tóváros lakóparkot, ahol kialakítottak egy nagyfelületű, de sekély tavat. Távolabb, Törökbálint és Diósd területén is számos beépítés történt, záportározókat viszont sehol nem létesítettek. Nagyon csapadékos időben a közeli Tóváros lakópark tava megtelik, és az összegyűlt víz egyként zúdul a Hosszúréti-patakba, ami így kilép a medréből. A BKP is kiemeli, hogy a jövőben egyre gyakoribbá válnak az úgynevezett városi árvizek, amikor a magasabban fekvő budai és főleg a dél-nyugat budai agglomeráció vízgyűjtő területein a burkolt felületek növekedése és a klímaváltozás eredményeképp egyre gyakoribb heves zivatarok miatt a patakok alsó szakaszán, illetve a budai parti csatornahálózat mélyfekvésű területein valóságos árhullámok keletkeznek. A vízrendezés és árvízvédelem elengedhetetlen feltétele az érintett önkormányzatok érdemi együttműködése, hiszen a Hosszúréti-patak budapesti szakaszán jelentkező árvizek a szomszédos településekről lefolyó vizek miatt jöhetnek létre ÖNÁLLÓAN KEZELT, VÁROSÜZEMELTETÉSBŐL SZÁRMAZÓ HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás, településtisztaság Általános jellemzők A XXII. kerületben a rendszeresen keletkező települési szilárd hulladék elszállítását a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF Zrt.) végzi, amint az a közszolgáltatás keretében a főváros többi részére is jellemző. A települési szilárd hulladék gyűjtését az FKF Zrt. célgépei zárt, pormentes módon biztosítják. A fővárosban összegyűjtött hulladék jelentős részét ugyan a Fővárosi Hulladékhasznosító energetikailag hasznosítja, azonban a XXII. kerület elhelyezkedéséből adódóan az innen ömlesztetten begyűjtött települési szilárd hulladék 100%-át az FKF Zrt. Pusztazámori Hulladékkezelő Központjában ártalmatlanítják lerakással. A kerületből elszállított hulladék átlagos összetétele (2017): biológiailag lebontható: 33,5 % papír: 6,5 %, karton: 5,3 % kompozit: 2,5 % higiéniai: 4,5 % 94

95 műanyag: 12,4 %, textil: 4,8 %, nem osztályozható éghető: 6,5 % üveg: 6,0 %, fém: 1,7 %, veszélyes hulladék: 1,3 % kis szemcseméretű hulladék (<20mm): 8,5 % nem osztályozható nem éghető: 6,5 % Összesen: 100 % (Forrás: Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) A hulladék összetételének változása az elmúlt években szembetűnő volt néhány frakció esetében. Jelentősen növekedett a biológiailag lebontható frakció aránya (ami részben a kukákba juttatott élelmiszer jelentős növekedésével is magyarázható), ugyanakkor számottevően csökkent a műanyaghulladékok és a fémek aránya, ami egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtés eredményeként könyvelhető el. Az is szembetűnő, hogy az üveghulladék szelektív gyűjtésében nem sikerült jelentős növekedést elérni, ami országos trend, nem kerületi sajátosság. A begyűjtéshez használt gépek, eszközök: Az ömlesztetten gyűjtött hulladékok begyűjtéséhez jellemzően Mercedes és Iveco járműveket használ a közszolgáltató, Rotopress, illetve Variopress felépítményekkel. A kerületben gyűjtéshez használt edényzetek számát és típusát az alábbi táblázat mutatja be. 23. táblázat A kerületben hulladékgyűjtéshez használt edényzetek száma és típusa Intézményi Konténerek Edény szám 1,1 m 3 -es fém 48 1,1 m 3 -es műanyag m 3 -es tömörítős l-es l-es m 3 -es tömörítős l-es l-es (műanyag) 1 32 m 3 -es tömörítős 1 4 m 3 -es tömörítős 1 6 m 3 -es l-es 4 Lakossági Konténerek Edény szám 1,1 m 3 -es fém l-es l-es l-es

96 A kerületben begyűjtött hulladék mennyisége: A Fővárosban közszolgáltatás keretein belül begyűjtött hulladékokról nem áll rendelkezésre kerületi bontás, hiszen a gyűjtőjáratokat nem kerületi szinten szervezik. Ezért csak a lakosságszám arányában van lehetőség megbecsülni azok mennyiségét. A gyűjtőjáratok számát és a kerület lakos számát is figyelembe véve, valamint a gazdálkodóktól és intézményektől származó települési hulladékokat is beszámítva, a 2017-ben begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége kb t volt Szelektív hulladékgyűjtés A Fővárosban 2010-ig összesen 903 db szelektív hulladékgyűjtő szigetet telepítettek, ebből a XXII. kerületben 64 db-ot. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése után a szigetek számát drasztikusan lecsökkentették ban a fővárosban mindösszesen 175 db szelektív hulladékgyűjtő sziget található. A XXII. kerületben 2 db olyan sziget van (Dunatelep-Dunafürdő ABC és Növény utca üdülőtelep), ahol papír, műanyag, fém és üveg frakciók elkülönített gyűjtése lehetséges. A szigeteken jellemzően 5 db 1,5 m 3 -es polyduct edényt helyeztek ki, amelyekben a papír, fehér- és színes üveg, fém és műanyag frakciókat gyűjtik szelektíven tavaszától lehetőség nyílt a műanyag és a fém frakció egy edényben gyűjtésére, amellyel a gyűjtőjáratok racionalizálását és a lopásokat kívánták megelőzni. A fém és műanyag közös gyűjtésére lehetőséget adó szigetek számát folyamatosan bővíti a szolgáltató. A két frakció külön válogatását a válogatóüzemben végzik gépi és kézi erővel. A közszolgáltató nem tervezi további szelektív szigetek telepítését a kerületben, azok száma véglegesnek tekinthető. A szigeteken gyűjtött hasznosítható hulladékfrakciókat MAN TGS X4 BL-PK8502B6A és MAN TGA X2-2BL típusú célgépekkel szállítják a Fe-group Zrt. X. kerületi telephelyére, ahonnan válogatás, előkezelés és bálázás után hasznosító üzemekbe szállítják a másodnyersanyagokat. A két teljes értékű szelektív szigeten túl hat helyszínen található kizárólag az üveg hulladékok gyűjtésére telepített polyduct edényzet. Ezek helyszínei: Nagytétényi út Föld utcánál Rózsakert utcai lakótelep, SPAR mögötti parkoló széle Nagytétényi út - Bartók Béla út Regényes utca - Arany János utca Nagytétényi út 149. szervizút A szigetes rendszerű szelektív hulladékgyűjtést folyamatosan váltotta fel a házhoz menő gyűjtési mód. A rendszer bevezetését 2013-ban kezdték meg és 2015-re valósították meg teljes mértékben. A fejlesztés indokoltsága: a házhoz menő gyűjtési rendszer nélkül, önmagában a gyűjtőszigetes rendszerrel a jogszabályok által előírt hasznosítási arányszámok nem teljesíthetők. A házhoz menő szelektív gyűjtéshez a társasházas övezetben 240 literes, a családi házas övezetben 120 literes edényzetet használnak. A frakciók elkülönítését az edényzetek sárga, illetve kék fedele könnyíti meg. Az FKF Zrt. honlapján elérhetőek információs anyagok, amelyek segítenek eligazodni a lakosságnak a szelektív edényzetek megfelelő használatában. Az 96

97 szelektív gyűjtés gyakorisága a társasházas övezetben heti, a családi házad övezetben átlag háromheti. A szelektív edényzetek ürítési időpontjait az FKF Zrt. szelektív naptárja tartalmazza, amelyben házszám szintű keresési lehetőség is rendelkezésre áll Zöldhulladékok A kerületben a közszolgáltató zöldhulladék gyűjtő járatot is üzemeltet, amely évente kb t zöldhulladékot szállít el a pusztazámori komposztáló telepre. A kerti zöldhulladékokat jellemzően márciustól-decemberig, heti rendszerességgel, zsákos rendszerrel gyűjtik be. A zöldhulladékokat az FKF Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban, hulladékudvaraiban, a nagyobb élelmiszerboltokban illetve az Önkormányzat portáján kapható zsákokban van lehetőség az ingatlanok elé kihelyezni, továbbá az Önkormányzat őszi akció keretében évről-évre növekvő számú ingyenes avarzsákot oszt ki (2017-ben db). A közszolgáltatón kívül a Parkfenntartási csoport is gyűjt zöldhulladékokat, amelyek a közterületekről származnak. Ezek mennyisége éves szinten 1000 m 3, ami kb. 300 t tömegű zöldhulladéknak felel meg. A lakosság részére a korábbi programidőszakban házi komposztkereteket is osztottak, azonban a lehetőség iránt csekély érdeklődés mutatkozott. A kerti hulladékok égetési tilalmának bevezetésével feltételezhetően kedvező irányban változott az igény. A kertes övezetben keletkező kerti és szerves konyhai hulladékok kezelésére tökéletesen megfelelnek a házi komposztládák, amelyek alkalmazásával akár 30%-kal is csökkenteni lehet a háztartástól elszállítandó hulladék mennyiségét Hulladékudvar A Nagytétényi út szám alatt üzemel az FKF Zrt. hulladékudvara, ami számos hulladékfrakció szelektív gyűjtésére ad lehetőséget. A leadható hulladékfrakciókat és ezek várható éves mennyiségét az alábbi táblázat mutatja be. A vastagon kiemelt hulladékfrakciókat nem minden budapesti hulladékudvarban lehetséges leadni, ezért fontos, hogy a XXII. kerületben erre helyben van lehetőség. 24. táblázat A kerületi hulladékudvarban leadható hulladékfrakciók és ezek várható éves mennyisége Hulladék fajta Becsült havi forgalom kg/hó újságpapír 2000 vegyes papír 2600 csomagolóanyag 1500 polisztirol 800 üveg 2600 fém italosdoboz 1000 PET palack 1000 használt háztartási gép 3000 száraz elem 200 akkumulátor 800 lakossági építési-bontási hulladék 6000 zöldhulladék 2000 gumiabroncs 2000 elektronikai hulladék 2500 lakossági elhasznált sütőolaj, 1800 zsiradék fáradt olaj és göngyölege 1000 festék és oldószer és göngyölege 1000 szóróflakonok

98 Hulladék fajta Becsült havi forgalom kg/hó gyógyszer 500 növényvédő és permetezőszer 500 pala 1000 lom n.a. Összesen Forrás: FKF Zrt. A központ lehetőséget biztosít a budapesti lakosság körében keletkező építési-bontási hulladékok (sitt), valamint a zöldhulladékok díjmentes leadására is, ezzel nagyban hozzájárul a kerület két legjelentősebb hulladékgazdálkodási problémájának enyhítéséhez. A központ becsült szállítójármű forgalma 8-10 jármű/hét. A szállítójárművek a konténerek forgási sebességének függvényében fordulnak. Tárolás: hulladék fajtánként elkülönítve, zárt jellegű konténerekben és gyűjtőzsákokban. Egyszerre 8 m 3 zöldhulladék tárolására van lehetőség (2x4m 3 -es zárható konténer). A veszélyes hulladékokat és a nagydarabos hulladékokat (lom) zárt raktárkonténerekben gyűjtik (veszélyes hulladékok esetében kármentő tálcával és saválló burkolattal). A központ 2012 januárjától teljes kapacitással üzemel Veszélyes hulladékok A XXII. kerületben elsősorban gyógyszeralapanyag-gyártásból, mezőgazdasági vegyi termékgyártásból, könyvkiadásból és gépjárműjavításból keletkezik veszélyes hulladék. A veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása a termelő felelősségi körébe tartozik, a szállítási és ártalmatlanítási feladatokat engedéllyel rendelkező vállalkozások végzik. A veszélyes hulladékok végső kezelését feltételezhetően nagyrészt a kerületen kívül valósítják meg. Veszélyes hulladék nagyobb mennyiségben az alábbi cégek kerületi telephelyén keletkezett 2017-ben: Agro-Chemie Kft. Donauchem Kft Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft. Brenntag Hungaria Kft. Ringier Nyomda Weener Plastic Kft. Atlas Innoglobe kft Sapexpro Kft. Pro Logis Harbor Park Az Agro-Chemie Kft. telephelyének VTK Innosystem által készített teljes körű környezeti állapotfelmérése átfogó képet ad a cég veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatban. A telephelyen nincs hulladékkezelés. A keletkező hulladékok több mint 90%-a veszélyes hulladék, ezeket részben a telephely gyűjtőhelyén, részben a keletkezés helyén tárolják. A veszélyes hulladékokat az átvevővel előre egyeztetett időpontokban szállítják el. A dorogi hulladékégetőben ártalmatlanítják, kivéve a mésziszapot, melyet a Lőrinci Pernyehányón komposztálási segédanyagként hasznosítanak. A gyártelepen nincs felhalmozott veszélyes 98

99 hulladék. A nem veszélyes hulladékot részben újrahasznosítják, részben elszállíttatják heti két alkalommal Veszélyesnek nem minősülő termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos, minden vállalkozásra kiterjedő adatok. A hulladékok egy részét a települési szilárd hulladékokkal együtt gyűjtik, szállítják el, és kezelik. A nem veszélyes termelési hulladékok egy részét az FKF Rt. szállítja el az intézményekből, gazdálkodó szervezetektől. Esetenként a keletkező nem veszélyes termelési hulladékok szállítását más szervezetek is végezhetik. A nem veszélyes ipari hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése általában abban az esetben elkülönített, ha a hulladékot elkülönítve hasznosítják, vagy ártalmatlanítják. Az összesen keletkező hulladék mennyisége nem egyenesen arányos a létszámadatokkal és a cégek számával, sokkal inkább függ a termelési technológiától és a kapacitástól. A nem veszélyes hulladékok kérdése nem hanyagolható el. Ugyanis pl. az építkezések és az azzal gyakran együtt járó bontások esetenként sokszor viszonylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű (esetenként részben veszélyes) hulladékkeletkezéssel járnak. Ennek elhelyezése nem mindig problémamentes. Említést érdemel, hogy a kerületben szilikátipari hulladékok újrahasznosítását végző Kiss és Társa Építőipari Generálkivitelező Kft. a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen építés-bontási hulladék újrahasznosítása terén végez K+F tevékenységet Hulladékkal szennyezett területek A XXII. kerületben egyes területek ipari eredetű, illetve települési szilárd hulladékkal szennyezettek. Ezek részben tervezett/szervezett tevékenység során keletkeztek, részben pedig illegális lerakás következményeként. Nagyrészüket feltárták, bár az illegális hulladékelhelyezés sajnos nem tekinthető befejezett folyamatnak. Ipari eredetű hulladékszennyezések Ipari eredetű hulladékszennyezést okozott: a Metallochemia Vállalat ipari tevékenysége, az egykori Óbudai Gázgyárban keletkezett gáztisztító masszának az elhelyezése ( hasznosítása tömedékelésre). Ezek a szennyezések több évtizedesek. A szennyeződéssel érintett területeket kármentesítették. A szennyezést és azok megszűntetésének körülményeit a fejezetben tárgyaltuk. Települési szilárd hulladékkal terhelt területek A XXII. kerületben három egykori települési szilárd hulladéklerakó található: a70-es számú főút melletti a Duna-parti (Dunapart II.) Tátra-Mátra (Párhuzamos út mellett) A 70-es számú főút melletti hulladéklerakót a közelmúltban rekultiválták, és golfpályaként hasznosítják. A Duna parti II. számú lerakó rekultivációja szakadozottan, de folyamatban van, a Tátra-Mátra hulladéklerakó beépített területét részlegesen rekultiválták, a lerakó további, 99

100 beépítetlen területéről pontos környezeti információkkal még nem rendelkezünk. A lerakókat a talajszennyezéssel foglalkozó munkarészben tárgyaltuk. Illegális hulladéklerakás A XXII. kerületben lévő illegális hulladéklerakásokat rendszeresen felmérik, azokat időszakosan felszámolják. Számos érintett ingatlan esetében újraképződnek az illegális lerakások, illetve évről-évre újabb ingatlanok is érintetté válnak. Jellemzően a kerület peremein található rendezetlen ingatlanok, valamint a jól megközelíthető közterületek terheltek illegális lerakásokkal ig az alábbi ingatlanokon volt visszatérő probléma az illegális hulladéklerakás: Diótörő út Barackos út Nagytétényi út Erdélyi u. vége Kelenvölgyi út Jóval nehezebben felderíthető problémát okoznak az esetlegesen a pincerendszerben tárolt hulladékok. A magántulajdonban lévő területeken lévő pincerészek ilyen szempontú felmérése fontos, ugyanakkor nehezen megoldható feladat. Köztisztaság A közterületek tisztántartása az adott közterület tulajdonosának (kezelője, használója), illetve az ingatlan előtti közterületen az ingatlantulajdonosok (kezelő, használó) kötelezettsége. Ezek alapján a fővárosban a tulajdonviszonyoktól függően a közterületek köztisztaságának fenntartása az Önkormányzat, a főváros (FKF Zrt.), a BKV, a MÁV, az ÁA Rt., illetve az intézmények és magántulajdonosok feladata. Az Önkormányzat részéről a civil szervezetekkel, az illetékes hatóságokkal, és intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás. Három, nagy ingatlanokkal rendelkező szervezet esetében (MÁV, HM, CBS Property) eredményes az együttműködés; kidolgozták az érintett irodák közti együttműködést biztosító köztisztasági intézkedési tervet. Az FKF Zrt., mint közszolgáltató gépi és élőmunka kapacitása megfelelő, a téli időszakban eseti jelleggel megnövekvő igényeket alkalmi munkásokkal látják el. Nem téli időszakban 26 poszton, átlag 11 fő kézi úttisztítóval, havi rendszerességgel tisztítják a közterületeket. A gépi úttisztítást önfelszedő és mosó-locsoló célgépekkel végzik: 11 járat heti egyszeri rendszerességgel 4 járat kétheti rendszerességgel 8 járatban heti egyszeri rendszerességgel hulladékszállító célgéppel (Vario, konténeres, billentős (nagy), kis teher 3,5t alatti (billentős, fix platós, speciális kisgép) szelektív sziget körüli takarítás és hulladékgyűjtők ürítése napi rendszerességgel A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett elhelyezett illegális lerakások korábban komoly problémát jelentettek. A szigetek számának drasztikus csökkentésével ez a probléma részben megoldódott. 100

101 Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás A kerületben öt felső küszöbértékű (Agro-Chemie Kerekedő és Gyártó Kft., Brenntag Hungária Kft., Hopi Hungária Logisztikai Kft., Soneas Vegyipari Kft., Donauchem Vegyianyag Kereskedelmi Kft.) és egy alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (Sylver Forest Logiscticsystem Kft.), továbbá egy küszöbérték alatti (Törley Pezsgőpincészet Kft.) üzem működik. Az esetlegesen bekövetkező váratlan káresemények és az előre látható kockázatok hatékony kezelése érdekében a kerület Külső védelmi tervvel, az érintett üzemek Belső védelmi tervvel (alsós és felsős üzemek), illetve veszélyhelyzet-kezelési forgatókönyvvel (küszöbérték alatti üzem) rendelkeznek. A Külső védelmi terv eljárásainak ellenőrzése céljából időközönként gyakorlatot tart a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, a XXII. kerületi Önkormányzat, a XXII. kerület Rendőrkapitányság és a XXII. kerületi Helyi Védelmi Bizottság együttműködésével. Az üzemek Belső védelmi tervük és veszélyhelyzet-kezelési forgatókönyvük ellenőrzése céljából rendszeresen, de legalább évente egyszer gyakorlatot tartanak Zaj- és rezgésviszonyok A környezeti terhelések közül napjainkban egyre inkább meghatározó tényező a zajterhelés, így a környezetminőség meghatározásában kiemelkedő szerepet játszik. Minden erőfeszítés dacára, a zaj okozta probléma egyre súlyosbodik Európa-szerte, miközben megítélése is egyre komolyabb; számos európai számára ma már a zaj a legfőbb helyi környezeti probléma és a zajt tekintjük az életminőség-romlás egyik legfőbb okának. Az Európai Unióban a légszennyezettség után a második legsúlyosabb környezeti problémának a zajártalmat tekintik. Így van ez hazánkban és a kerületben is, ez jól látható a hatóságokhoz befutó zajjal kapcsolatos panaszok számából is. Ugyanakkor a zaj megítélése rendkívül szubjektív. A zajterhelési viszonyok feltérképezése tekintetében nagy előrelépést jelentett, hogy az EU előírásaival összhangban 2007-ben elkészült a főváros és vonzáskörzetének a 2006-os zajhelyzetet tükröző - stratégiai zajtérképe (és az ennek alapján készülő intézkedési terv). Sajnos azonban a stratégiai zajtérkép és a hozzá tartozó intézkedési terv ötévente kötelezően előírt felülvizsgálata még csak most van folyamatban, ami a tervezés szempontjából nagy hátrány. A stratégiai zajtérképről fontos tudni, hogy nem a tényleges zajhelyzet átfogó ábrázolása, hanem kizárólag a stratégiai tervezés szempontjait meghatározó jelentősebb zajforrások (jelentősebb közúti, vasúti, légi közlekedés és jelentősebb IPPC üzemi létesítmények zajterhelése) külön-külön megjelenített számbavétele, azaz nem a vizsgált terület tényleges terhelési zajtérképe. A stratégiai zajtérkép terepszint felett 4 m magasságban - számított adatokon alapul, és éves átlaghelyzetet mutat be. Mi több, a stratégia térképeken használt indikátorok mind műszaki tartalmukban, mind megítélési/vonatkoztatási idejükben eltérnek a Magyarországon alkalmazott mutatóktól, az ezen indikátorokkal összefüggésben meghatározott küszöbértékek nem egyeznek meg a hatósági eljárásokban használt határértékekkel, azaz a stratégiai zajtérkép hatósági eljárásnak nem lehet az alapja, és határértékekkel összevetésre nem alkalmas. 101

102 Általánosságban elmondható, hogy a stratégiai zajtérkép nem lokális, pillanatnyi, hanem nagyobb összefüggő területet érintő, hosszabb időtávú térségi problémákra hivatott koncentrálni, melynek segítségével a kritikus helyszínek lokalizálhatók, illetve a jövőbeli zajhelyzet előre jelezhető. A stratégiai küszöbérték meghaladásának mértékét a konfliktustérképeken ábrázolják, és táblázatos formában megjelenítik a különböző mértékű zajkibocsátással érintettek (lakosság, továbbá a lakóépületek/intézmények) számát is. A stratégiai térkép készítésének célja az intézkedési terv megalapozása. A stratégia zajtérkép alapján az előírásoknak megfelelően 2008-ban elkészítették a főváros és környéke intézkedési tervét (aktualizálása szintén szükséges). Mivel Budapest területén a lakosságot terhelő környezeti zaj elsősorban a közúti közlekedés kibocsátására vezethető vissza, ezért az intézkedési terv a közúti zajterhelés csökkentésére helyezi a hangsúlyt. A következő stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésekor törekedni kell a minél pontosabb információ átadására, hogy reális képet lehessen alkotni a kerületet érintő zajjellemzők alakulásáról. A kerületi zajviszonyokat, amennyire lehetséges, a még 2007-ben készített első Budapest Stratégiai Zajtérkép, illetve a konfliktustérképek alapján mutatjuk be, kiegészítve egyéb rendelkezésre álló zajterheléssel kapcsolatos információkkal Közlekedési zajforrások A kerületi zajviszonyokat legjobban befolyásoló elem a közúti és vasúti közlekedés, mivel a XXII. kerületre jelentős átmenő forgalom jellemző; két vasútvonal, két elsőrendű főút, egy autópálya és egy autóút szeli át/érinti. A szomszédos, XI. kerületben található továbbá a Budaörsi repülőtér, melynek kiképző és forgalmi útvonala érinti a kerületet. Közlekedési zajforrás esetén a stratégiai zajtérképek értékeléséhez szükséges stratégiai küszöbértékek a következők: Egész napi: Lden=63 db Éjszakai: Léjjel=55 db (Azokon a csendes/zajtól védendő/védelemre kijelölt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek (nem haladják meg) ezeket az értékeket, ott intézkedéseket kell kidolgozni a zaj növekedés megakadályozása érdekében, mindazon területeken pedig, ahol a zajjellemző meghaladja ezen értékeket, ott 10 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó és rangsorolt zajcsökkentési vagy egyéb intézkedéseket tartalmazó intézkedési tervet kell készíteni.) Egész napi: Lden=73 db Éjszakai: Léjjel=65dB (Ahol a zajjellemző meghaladja ezen értékeket, ott 5 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó és rangsorolt zajcsökkentési vagy egyéb intézkedéseket tartalmazó intézkedési tervet kell készíteni.) Ezen küszöbértékekhez viszonyítva a stratégiai zajtérképen ábrázolt zajjellemzőket, a kerületben számos, a közlekedés miatt konfliktusos terület azonosítható. Közúti közlekedés A kerületben a vasúti közlekedés hatása mellett ez a leginkább meghatározó zajterhelés. A legnagyobb zajterhelést a tranzit utak jelentik. Ez főként a kerület Dunához közel húzódó sávját, valamint a Tétényi-fennsík térségét érinti. A hegyoldal zajhelyzete ennél kedvezőbb képet mutat, de a főbb közlekedési útvonalak, gyűjtőutak mellett magasabb zajterhelés jellemző. A legnagyobb terhelést adó főforgalmi utak a 6-os, 7-es főút, M0 autóút és az M6 autópálya. Magas zajterhelésűek az ezekkel párhuzamosan futó Nagytétényi út, Leányka és Mária Terézia utcák, amelyek szintén I. rendű főútvonalak. Az előbbi sávra merőleges, haránt 102

103 irányú, jelentősebb zajszintű útvonalak a II. rendű főút kategóriába tartozó Bartók Béla Dózsa György út (az előbbinek az északi, az utóbbinak majdnem teljes szakasza főút), valamint a gyűjtőutak közé tartozó Ady Endre út, Hittérítő út, Kőérberki út, Tordai út, Tegzes utca, Gádor utca, Háros utca, Szabadkai út, Klauzál Gábor utca, Bíbic utca, Terv utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Jókai Mór utca. Ezen útvonalaknál főként a kerületrészek közötti forgalom, valamint a közösségi közlekedés okoz zajterhelést. Az intézkedési terv szerint a kerületben az egész napi terhelés alapján az egyértelműen a küszöbérték feletti sávba eső (jelentős zajterhelésű) útszakaszok az alábbiak (A jogszabály szerint a fontosabb, nagy forgalmú közutakra külön stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni, ezekkel a Főváros által készített intézkedési terv ezért nem foglalkozik.): Tóth J. utca (Kereszt u. Mária Terézia u.) Ady E. utca (Tordai út Görgény u.) Gádor u. Mező u. (Ferenc u. Temető u.) db db db db Nagytétényi út (Gyümölcs u. Március 15. u.) db A stratégiai zajtérkép alapján kedvezőnek tekinthető ugyanakkor a helyzet a: Háros u. - Gádor u. - Nagytétényi út közötti területen Mária Terézia u. - Kertész u. - Falka u. közé eső területen VII. u., XIII. u. XV. u., XIII. u. Az egész napi terhelés küszöbértékéhez képest jelentős, 5-10 db a konfliktus az Ady E. úton, a Gádor utcában, a Kőérberki úton, a Nagytétényi úton, a Tegzes utcában. 10 db feletti a konfliktus a 6-os úton, a 7-es úton, a Leányka utcában, a Tordai úton, a Tóth J. utcában. Az éjszakai terhelés alapján a küszöbérték feletti sávba eső (jelentős zajterhelésű) útszakaszok az alábbiak: 5-10 db a konfliktus az Ady E. úton, a Gádor utcában, a Kőérberki úton, a Nagytétényi úton a Rózsakert utcáig, valamint a Tegzes utcában. 10 db feletti a konfliktus a 6-os úton, a 7-es úton, a Leányka utcában, a Tordai úton, a Tóth József utcában A következő oldalakon a kerületben jelentkező közúti közlekedésből eredeztető egész napi és éjszakai zajjellemzők alapján a stratégiai küszöbérték meghaladását indikáló konfliktusok láthatók. (Megjegyezzük, hogy a számítások során az útra előírt maximális megengedhető haladási sebességeket kellett figyelembe venni, ami sok esetben pl. éjjelente - nem egyezik meg a tényleges sebességi viszonyokkal.) 103

104 36. ábra Közúti konfliktus térképei (sárga a 0-5 db közötti, narancssárga az 5-10 db közötti, piros a 10 db feletti küszöbérték meghaladást jelenti) Egész napi Éjjeli Forrás: Összefoglalóan megállapítható, hogy a zajszint-túllépés mértéke jelentős a főutak, autópályák bevezető szakaszai (a stratégiai zajtérkép készítésekor az M6-os autópálya még nem készült el, így nem is szerepel a térképeken), különösen a sűrűn beépített lakóterületeken átmenő szakaszok mellett, továbbá az 1. sz. főútvonalak kivezető szakaszain. Az említett közlekedési létesítmények környezetében az egész napi zajterhelési szint jellemzően 75 és 80 db között van, ami a küszöbértéknél db-lel nagyobb. Tovább rontja a helyzetet, hogy a terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen vissza. Az alábbiakban az M6 autópálya és az M0 útgyűrű zajterhelését szemléltetjük, néhány konkrét mérési adaton keresztül. (A fő közlekedési útvonalakra külön stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni, ráadásul az M6-os autópálya a stratégiai zajtérkép készítésekor még nem készült el.) M6 autópálya M0-Érdi tető közötti szakasza A kerületet érintő legújabb útszakasz, az M6 autópályának az M0-s autóút és az Érdi tető közti szakasza, mely jellegéből fakadóan nagy forgalmat bonyolít nap mint nap. A közel eső területek forgalomba helyezés előtti alapállapotát, és a forgalomba helyezés utáni zajállapotot foglalja össze a következő táblázat. Sajnos az adat meglehetősen régi, ezért meg kell jegyezni, hogy a fejezetben bemutatott forgalomnövekedési tendencia alapján a zajterhelés növekedése nem zárható ki. Felhívjuk a figyelmet, hogy az útszakaszra jellemző zajterhelés minősítéséhez a határértékkel való összevetésre a mértékadó forgalomhoz tartozó zajterhelési érték használandó. Az aktuális forgalomhoz tartozó érték az adott mérési napról nyújt információt, mely csak tájékoztató 104

105 jellegű a zajterhelés minősítése szempontjából. Az érintett területeken a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól származó zajra nappal (06 és 22 óra között) 65 db, éjjel (22 és 06 óra között) 55 db. 25. táblázat M6 autópálya forgalmától származó zajterhelés változása 55 Kijelölt mérési pont M0 autóút déli szektora Alapállapot az aktuális forgalomra (db(a)) nappal/éjjel Alapállapot a mértékadó forgalomra (db(a)) nappal/éjjel Üzemi állapot aktuális forgalomra (db(a)) nappal/éjjel Sík u. 64. (B/6) 62,4/57,9* 60,9/57,2* 60,7/54,2* Anger J. u. 48. ill ,9/49,1 47,7/44,0 57,0/47,2 Angeli u (B/7) 69,1/64,6 69,3/65,6 59,1/56,6 * A környező főút/lakóút forgalmából származó zajterheléssel együtt. Az M0 autóút déli szektorának M6 autópálya 51. sz. főút km közötti szakasza bővítése előtti alapállapot felmérés során a mértékadó zajterhelés alapján már alapállapotban határérték feletti terhelés adódott egyes helyszíneken. (Forrás: M0 autóút déli szektor M6 autópálya 51. sz. főút km közötti szakasz kivitelezési munkálataihoz környezetvédelmi monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése 1. jelentés: alapállapot (FTV Zrt., 2010) és M0 autóút déli szektor M6 autópálya 51. sz. főút km közötti szakasz kivitelezési munkálataihoz környezetvédelmi monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése Az átadást követő 1. jelentés (FTV Zrt., 2014)) Az érintett területeken a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei ha másképp nem jelöljük - az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól származó zajra nappal (06 és 22 óra között) 65 db, éjjel (22 és 06 óra között) 55 db táblázat M0 autóút forgalmától származó zajterhelés változása Mérési helyszín Alapállapot - Mértékadó forgalommal számolt dba Nappal/éjjel Mértékadó forgalommal számolt 2014 évi átadás után dba Nappal/éjjel Füttyös u ,6/57,8 62,7/56,9 Batthyány u. 62. Fsz. 52,0/47,4 57,8/52,9 Batthyány u em. 52,8/48,6 60,3/53,9 Bartók B. u. 25/A DK 55,8/49,7 58,8/55,0 Bartók B. u. 25/A DNy 55,8/49,7 58,0/55,0 Mátra köz 1. 59,8/54,0 60,2/56,6 I. u ,9/55,2 65,0/61,7 Balin u. Növény u. sarok 50,8/45,3 47,0/44,8 Balin u. 1. homlokzat* 49,9/44,4 52,5/44,8 M Mátra u ,2/56,8 61,8/56,0 Török B. u ,0/51,3 61,8/58,0 Kolozsvári u ,3/51,7 56,1/53,9 * üdülő övezet (határérték: nappal 60 dba, éjjel 50 dba) 55 Forrás: 56 A különböző zajvédelmi kategóriákhoz tartozó határértékeket és a terhelő útvonalak besorolását a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 105

106 A táblázatból látható, hogy az M0 kerületi szakaszán az éjszakai időszakokra jellemzőbb a határérték túllépés, melynek mértéke egyes helyeken a 3dB-t is meghaladó, jelentős. A jogszabályban előírt 10 db különbség a nappali és éjszakai zajterhelés között számos helyen nincs meg. A táblázat alapján a évi üzemelési állapotban a mértékadó A-hangnyomásszint a 14 kerületi mérési pont közül 9-nél határérték alatt maradt, 5 helyen éjjel (csak éjjel) meghaladta azt. Az 5 helyszín közül azonban csak 3 esetében adódott kedvezőtlenebbnek a zajterhelés az alapállapotban meghatározott mértékadó A-hangnyomásszintnél. (Ezek közül a Mátra köznél nem lehet tovább magasítani a zajvédő falat, a másik két helyszínen pedig a bal pálya rekonstrukciója során építik át a zajvédőfalat.) Itt is megjegyezzük, hogy 2014 óta a fejezetben bemutatott forgalmi tendenciák értelmében nőtt a forgalom az M0 autóút érintett szakaszain, így a zajterhelés növekedése feltételezhető. Zajcsökkentés céljából a magas, határértéket meghaladó zajszintű I. rendű főútvonalak mentén, a zajérzékeny funkciójú területekkel határos szakaszok jelentős részén, zajvédelmi létesítményeket, zajárnyékoló falakat, illetve zajárnyékoló dombokat építettek ki. Az M6-M0 összekötő út nyomvonal kialakításánál a szabályozási tervekben a lehetőségekhez képest figyelembe vették a megfelelő távolságtartást a beépítésektől. Az M6 autópálya építése és az M0 autóút bővítése kapcsán az Önkormányzat méréseket végeztetett, melynek eredményei alapján kezdeményezték az eredeti tervek módosítását, a Barackos úti csomópont mentén tervezett zajelnyelő fal magasságának emelését (2,5 m-ről 5,5 m-re), valamint azt is elérték, hogy az M0 teljes vonalára vonatkozóan módosították a zajvédő falakra vonatkozó terveket. Pozitívum, hogy a mérések alapján hosszabb szakaszon és magasabb falakat építenek, mellyel nem csak a már jelenleg is meglévő forgalom, hanem a távlatban növekvő forgalom zaja sem okoz majd határérték túllépést. Az Önkormányzat többször kezdeményezte, hogy az M0 autóút bal pálya rekonstrukcióját minél előbb megkezdjék, annak érdekében, hogy a zajvédelmi intézkedések is mihamarabb megvalósulhassanak, továbbá, hogy az M0 mentén véderdőt, fákat telepítsenek. Civil szervezetek szeretnék elérni a sebességhatár csökkentését, mely kezdeményezést az Önkormányzat a maga eszköztárával segíti. A közlekedési zajterhelés forgalomszervezési intézkedésekkel történő csökkentése terén is léptek előre. A lakossági igények figyelembe vételével jelöltek ki korlátozott sebességű zónákat, illetve helyeztek ki forgalomcsillapító eszközöket. (Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy ugyan a balesetmegelőzés hatékony eszköze lehet, azonban a zajszennyezést némiképp sajnos növelheti.) Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy esetenként éppen azon lakosok, akik korábban indítványozták ezen intézkedéseket, azok utóbb a visszavonást szeretnék elérni. A sebességhatárok megsértése pedig visszatérő probléma. A rezgésterhelés csökkentése érdekében folyamatos az egyenetlen útburkolatok cseréje, valamint a kerület majd teljes területén 12 tonnás súlykorlátozás érvényes. Szükséges lehet további korlátozások bevezetése is. A tehergépkocsik és autóbuszok más útvonalra terelésének lehetőségét meg kell vizsgálni (pl. Leányka utca esetében). A 47-es/56-os villamosok vonalának küszöbön álló felújításának tervezési munkálatai során az Önkormányzat a korszerű, rezgéscsillapított kialakítás mellett foglalt állást. Vasúti zaj A kerület vasúti zajterhelés szempontjából a közúti közlekedés okozta zajterheléshez részben hasonlító adottságokkal rendelkezik. A Dunával párhuzamosan haladó főútvonalakkal párhuzamosan halad a Balaton térségét, valamint a Közép-Dunántúlt feltáró vasútvonal. Ez a 106

107 Duna menti térség tehát több szempontból terhelt, az összeadódó zajhatások következtében, mivel nemcsak közúti, hanem vasúti forgalom keltette zajterheléseket viselő zóna. A vasúti zaj a tapasztalatok szerint leginkább a következő területeket terheli: Rakodó utca, Mária Terézia utca, Pécsi utca, Káldor A. utca, Mátra utca, I. utca. A vasúti zaj miatt a Budafok Belvárosban található, Mária Terézia utca, Pécsi utca, Káldor A. utca térségében a túllépés jelentős és a nappali és az éjszakai zajterhelés között mindössze 1-2 db eltérés van. A vasútüzem zajhatása halmozottan jelentkezik olyan helyeken, ahol hosszú hangjelzést adnak a vonatvezetők (pl. a Mátra utca környékén, ahol ráadásul ennek hangja az M0-autóút hídjának alsó felszínéről visszaverődve járulékos zajterhelést is okoz). A vasútvonal mentén található számos átjáró miatt a hangjelzés általában is panaszok forrása: egyes szintbeni vasúti kereszteződések megszüntetésével a probléma az utóbbi időszakban enyhült, illetve a budatétényi átjáró küszöbön álló kiváltásával további javulás várható, azonban például az Angeli úti átjáró fejlesztése távlatban szükséges. A stratégiai zajtérkép 2007-es készítésekor a kerületben mind a 30a, mind a 40a vasútvonalak zajkibocsátásával számoltak. Az eredmények alapján a kerületben mindkét vasútvonal 10 db feletti, jelentős konfliktust mutatott, mind az egész napi, mind pedig az éjszakai terhelést a vonatkozó küszöbértékhez viszonyítva 57, ahogy az az alábbi, a stratégiai zajtérképezés eredményei alapján konfliktusosnak minősülő szakaszokat szemléltető ábrákon is látható. A nagy forgalmú 30-as és 40-es vasútvonalak környezete különösen a belterületi lakóépületek közelében, kedvezőtlen geometria és elhelyezkedés miatt kiváltképp kedvezőtlen helyzetben van. Az említett közlekedési létesítmények környezetében az akkori egész napi zajterhelési szint 75 és 80 db közötti volt, azaz a terhelés a megkívánt értéknél ami nem egyenlő az egészségügyi határértékkel db-lel nagyobb. Ráadásul a terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen vissza, mi több a vasút okozta küszöbérték 54 feletti terhelés arányaiban jobban növekszik az éjszakai időszakban. Mivel a kerületben a főútvonalakkal közel párhuzamosan húzódnak a vasúti pályák, több helyen az út mellett létesített zajárnyékoló létesítmény a vasúti zajterhelést is csökkenti, továbbá néhány szakaszon a vasút mellett is kiépítették már a zajvédő falat, teljessé 58 azonban csak a 40a vasútvonal nemrég kezdődött felújítási munkálatainak befejeztével válik. Ezzel (valamint a vasútvonalak felújításából, korszerűsítéséből következően) a vasúti közlekedésből származó zajterhelés jelentősen mérséklődni fog, a jelenleginél jóval kedvezőbb zajállapot valósul meg, még a nagyobb vonatsebesség ellenére is. Az Önkormányzat érdekérvényesítő munkája során elérte, hogy a tervezett mértéknél több száz nyílászáróval többet építsenek be, és a tervezett időponthoz képest több mint három évvel korábban. A lakossággal való együttműködés, észrevételeik, panaszaik meghallgatása, kezelése biztosított, olyannyira, hogy az M6-os, M0-s közutak építése/bővítése és a vasútvonalak korszerűsítése kapcsán az Önkormányzat a lakossággal együttműködésben érte el a fent részletezett jelentős eredményeket a zajterhelés csökkentése terén. 57 A küszöbérték és a határérték közötti különbségről lásd a fejezet bevezetőjét. 58 A teljes kerületi vonalszakaszon (ahol még nincsen ilyen létesítmény, de szükséges és lehetséges telepíteni) kiépítésre kerül a zajvédő fal. 107

108 37. ábra Vasúti konfliktus térképek (sárga a 0-5 db közötti, narancssárga az 5-10 db közötti, piros a 10 db feletti küszöbérték meghaladást jelenti) Egész napi Éjjeli Forrás: Néhány helyen (egyes épületek bizonyos emeletein), ahol a zajárnyékoló falakkal sem biztosítható a határérték alatti zajterhelés, passzív módszereket alkalmaztak. Az Önkormányzat érdekérvényesítő képességét is dicséri, hogy több száz nyílászáró cseréjét hozták előbbre (a 30a vasútvonal korszerűsítése idejére), valamint a nyílászárócserék számát is több százzal emelték. Repülési zaj A szomszédos, XI. kerületben található a Budaörsi repülőtér. A repülőtér kiképző és forgalmi útvonala, az érkező és elhagyó forgalma érinti a kerületet. A repülési eredetű zajterhelés a Tétényi-fennsíkot, Budatétény felső és Budafok-Óhegy északi részét, valamint kis mértékben a budafoki Újhegy északi részét érinti jelentősebben. A repülőtér az 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb repülőgépek fel- és leszállóhelye. Az éjszakai órákban nem üzemel. A stratégiai zajtérkép és az ebből készített konfliktus térkép alapján a Budaörsi repülőtér repülési zaja nem okoz konfliktust a kerületben, még úgy sem, hogy a stratégiai zajtérkép készítésénél alkalmazott számítási módszer a mértnél magasabb zajterhelési értékeket ad. Korábban több bejelentés is érkezett az Önkormányzathoz, miszerint a repülés napközben, főleg hétvégén zavarást jelent a lakosság számára. A tapasztalatok szerint az iskolakör, illetve a kijelölt útvonalak elhagyása, valamint a túl alacsony repülési magasság gyakran fordul elő, ezeknek a hatása pedig természetesen nem jelenik meg stratégiai zajtérképen. Az utóbbi időben ilyen panaszokat ritkábban hallani. Vízi közlekedés által keltett zaj A vízi közlekedéssel a stratégiai zajtérképeknek nem kell foglalkozniuk, mi több ez egyelőre a Duna, mint vízi út kihasználatlansága miatt nem is valós probléma. A vízi közlekedés tervezett 108