JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 É R E T T S É G I V I Z S G A 1. M I N T A F E L A D A T S O R Történelem középszint TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Nemzeti Tankönyvkiadó

2 Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ] 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra. Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont. A több válaszelemből álló feladatok pontozása: ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható, ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5 0,5 pont adható. írásbeli vizsga 2 / 21 Forrásközpontú történelem

3 A nem zárt végű feladatoknál (pl. az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz hamis) az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. 1. A feladatválasztás II. A szöveges feladatok javítása, értékelése Összesen négy feladat értékelhető: Kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, feladattípus stb. vonatkozásában, akkor azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választási szabályok alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 16., 17., 20. vagy 14., 16., 17., 20.). Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, mely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16., 19., 22. feladatok megoldását kell értékelni. 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. írásbeli vizsga 3 / 21 Forrásközpontú történelem

4 a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a problémára nézve? A műveleti sokszínűség és eredményesség: a forrásokat használja-e, és lényeges megállapításokat, következtetéseket tud-e tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 4 / 21 Forrásközpontú történelem

5 b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket M -mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig T -vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni: A Műveletek (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, ha csak egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a vagy szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A Tartalmi elemek (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés, és csak néhány (nem is a legjellemzőbb) adatot tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A Megszerkesztettség, nyelvhelyesség pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál írásbeli vizsga 5 / 21 Forrásközpontú történelem

6 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolati egység befejezhető és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent. 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Olvassa el legalább kétszer a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az összesített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem kell kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.) írásbeli vizsga 6 / 21 Forrásközpontú történelem

7 III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II. összetevőben elért korábban esetleg már kerekített pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 6 Eseményeket alakító tényezők feltárása 8 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 28 OSZTÓSZÁM 4 Vizsgapont 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 6 Források használata 10 Eseményeket alakító tényezők feltárása 12 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 48 OSZTÓSZÁM 3 Vizsgapont 16 írásbeli vizsga 7 / 21 Forrásközpontú történelem

8 I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Római építészet (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) a) színház; társadalmi b) közút; gazdasági vagy katonai c) diadalív; politikai d) vízvezeték; gazdasági vagy társadalmi 2. Lovagi kultúra (Összesen 4 pont.) a) virtus (0,5 pont) b) (felkelt) parasztok (0,5 pont) c) bátorság (0,5 pont) d) pl. egyéni érvényesülés vagy felkészülés a harcokra (0,5 pont) e) keresztény (1 pont) f) Német lovagrend vagy Poroszország (1 pont) 3. XIV XV. századi magyar társadalom (Összesen 5 pont.) a) szabad királyi városok vagy bányavárosok mezővárosok (Elemenként 0,5 pont) b) pl. kedvezőbb feltételekben lehetett megállapodni (0,5 pont) c) mezőgazdaság (0,5 pont) d) pl. tized, kilenced, robot (Elemenként 1 pont) 4. Nagy földrajzi felfedezések (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.) a) A sorrend nem számít 1) tudományok fejlődése 2) velencei gyarmatosítók tapasztalatai 3) technikai fejlődés 4) hajózási tapasztalat 5) az aranyat kiszivattyúzza Kelet (aranyéhség) 6) cseh és magyar bányák termelésének csökkenése 7) fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény b) gazdasági: pl. árforradalom, tőkés gazdaság kialakulása, gazdasági élet súlypontjának áthelyeződése, világgazdaság kialakulása, új termények (kukorica, burgonya stb.) társadalmi: pl. polgárosodás, bekerítések kulturális: pl. új kultúrák megismerése 5. Végvári harcok (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) a) pl. Temesvár, Szolnok, Drégely, Eger, Veszprém b) Kedvező, mert pl.: befejeződtek a harcok vagy béke lett. Kedvezőtlen, mert pl.: az ország három részre szakadása állandósult c) Német-római Birodalomhoz: mint a magyar királyság fejedelemsége Oszmán Birodalomhoz: adózott neki (a fejedelem a szultán hűbérese) írásbeli vizsga 8 / 21 Forrásközpontú történelem

9 6. XIX. század eszméi (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) nacionalizmus b) konzervativizmus c) liberalizmus 7. Reformkor (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.) a) felsőtábla; születés b) alsótábla; választás c) felsőtábla; hivatal d) alsótábla; választás e) felsőtábla; hivatal f) alsótábla; választás 8. Hidegháború (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) Németország vagy Olaszország b) Szovjetunió c) bolsevik vagy kommunista nemzetiszocialista vagy fasiszta d) Truman: polgári demokráciák vagy tőkés országok Kominform: kommunista vagy szocialista országok 9. Két világháború közötti magyar társadalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) a) hamis b) hamis c) igaz d) hamis 10. Háborús veszteségek (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.) a) 1) doni katasztrófa 2) március 19. 3) október 15. v ) Budapest ostroma b) 1. közlekedését 2. nehézipart 3. mezőgazdasági 4. nemzeti vagyona írásbeli vizsga 9 / 21 Forrásközpontú történelem

10 c) 1. Felszabadulás, mert pl. a németeket vagy a nácikat kiverték az országból, vagy megszűnt a zsidók üldözése vagy véget ért a háború. 2. Megszállás mert, pl. az oroszok rákényszeríttették az országra rendszerüket, vagy mert az ország ismét elvesztette függetlenségét. Bármely hasonló jellegű válasz elfogadható. 11. Észak-Dél (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) a) Észak: gazdag, fejlett Dél: szegény, elmaradott b) pl. gyarmatosítás c) pl. migráció, terrorizmus, környezetszennyezés 12. Alkotmány (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) (3) (3) (1) (2) b) Előzmény: kommunista diktatúra vagy pártállam Célok: a jogállamiság, a parlamentáris rendszer megteremtése írásbeli vizsga 10 / 21 Forrásközpontú történelem

11 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A reformáció irányzatai (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció irányzatait mutatja be, és érinti a katolikus vallástól, egyháztól való különbségeket. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. nincs hierarchikus egyházszervezet, anyanyelvi igehirdetés). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Pl. megállapítja, hogy a reformáció kezdete a XVI. század elejére (1517) tehető, és említi, hogy a német területekről indul el (Wittenberg), és főleg Európa nyugati és középső Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség területein jelenik meg a század folyamán. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (egyház, vallás, katolikus, reformáció stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (evangélikus, református, antitrinitárius, anabaptista stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a reformáció az egyház és a pápai hatalom elvilágosiasodása (búcsúcédulák) következtében alakult ki, és megállapítja, hogy általános célja a hit és az ember kapcsolatának újraértelmezése, az egyház megreformálása volt, vagy Pl. rögzíti, hogy a reformációnak több irányzata jön létre, melyek több hittételben is eltérnek egymástól, pl. szentháromság kérdése, szentségek használata, de az alapelvek tekintetében (anyanyelvű igehirdetés, bibliai hagyományok újraértelmezése, stb.) mégis egységesek. M A vizsgázó bemutatja reformáció különböző irányzatait, és elemzi a hittételek és az egyházszervezetben megjelenő különbségeket. T Pl. rögzíti, hogy Luther Márton hittételeinek megjelenéséhez kapcsolódik a reformáció elindulása, és az evangélikus vallás kialakulása, és megállapítja, hogy a német fejedelemségekben ez terjedt el legáltalánosabban. T Pl. utal, hogy a kálvini irányzat a polgárosult Svájcban (Genf) alakul ki, és megállapítja, hogy ez az irányzat hozza létre az egyházszervezet világi irányítását (presbiterek), vagy Pl. rögzíti, hogy a szentháromság-tagadókat Európa számos országában üldözik, az anabaptisták megjelenése összefügg a német parasztháború eredményezte anarchiával, és megállapítja, hogy radikális nézeteik miatt e két irányzat térnyerése korlátozott mértékű. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Pont írásbeli vizsga 11 / 21 Forrásközpontú történelem

12 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A gazdasági világválság (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a gazdasági világválság megoldásának jellemzői mutatja be, és érinti Roosevelt -i politika egyéb jellemzőit is. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az állami beavatkozás szükségessége a gazdaság fejlesztésének érdekében, a termelés növekedése összefügg fogyasztás bővülésével). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Pl. megállapítja, hogy a gazdasági világválság között volt, és utal arra, hogy az Egyesült Államokból indult ki, számos európai országot, de különösen Németországot Szaknyelv alkalmazása Források használata sújtotta, és kiterjedt az egész világra. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (termelés, fogyasztás, fellendülés stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (tőzsdekrach, Keynes-i gazdaságpolitika, New Deal, állami szerepvállalás, infrastrukturális beruházások stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló gazdaságitársadalmi válságot (termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése) az állam fokozott szerepvállalásával sikerült megfékezni, és megállapítja, hogy e folyamatban nagy szerepe volt a Keynes-i elméletet tükröző roosevelti politikának (New Deal). Pont írásbeli vizsga 12 / 21 Forrásközpontú történelem

13 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó bemutatja a gazdasági válság állami segítséggel történő megszüntetésének néhány elemét, és utal az intézkedések ellentmondásos megítélésére. T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló válság a gazdaság szinte minden területét érintette (ipar, mezőgazdaság, bankrendszer), súlyos társadalmi feszültségeket is eredményezett (sztrájkok) és megállapítja, hogy az állam számos, a szabad piacot korlátozó intézkedést vezetett be (bankzárlat, versenykorlátozás, mezőgazdasági termelés csökkentése). T Pl. utal, arra, hogy Roosevelt válságkezelő politikájában fontos szerepe volt az állami munkahelyteremtésnek, melyeket infrastrukturális beruházásokkal ért el, valamint a közvélemény megnyerésének, és megállapítja, hogy számosan támadták piackorlátozó intézkedéseit, és volt olyan bírósági döntés is amely alkotmányellenesnek minősítette ezeket. 0 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0 2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A magyar nép vándorlása (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar nép vándorlását, illetve az őstörténeti feldolgozások nehézségeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a magyarság kialakulása hosszú folyamat, őseink vándorlásaik során különböző életmódot folytatnak, illetve vesznek át számos szokást más népektől, megbízható írásos források hiányában őstörténetünk alakulására több elképzelés is megszületett stb.). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Pl. megállapítja, hogy a magyar nép őstörténetében számos adat bizonytalan, feltehetőleg Kr. e 500 körül kezdte meg vándorlását. A vándorlás során számos területet érintett pl. Baskíria, Levédia, Etelköz, és ban érkezett meg a Szaknyelv alkalmazása Kárpát-medencébe. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (őshaza, életmód, vándorlás stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (nomád állattartás, törzsszövetség, sztyeppe, honfoglalás stb.). Pont írásbeli vizsga 13 / 21 Forrásközpontú történelem

14 Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti a feltételezett őshazák helyszíneit, pl. Volga Káma, Közép-Ázsia vándorlás főbb irányát, kelet-nyugat és néhány állomását (Levédia, Etelköz stb.), és megállapítja, hogy vándorlás összefüggött a nomád törzsek népmozgásával, az éghajlati viszonyok módosulásával. M A vizsgázó bemutatja a magyar nép vándorlása során bekövetkezett változásokat (életmód, társadalom), és utal arra, hogy megbízható írásos források hiányában őstörténetünk vonatkozásában több elképzelés is megszületett. T Pl. felismeri, hogy a legelfogadottabb feltételezés szerint sztyeppei vándorlás során főleg török népek környezetében alakult ki a magyar nép, és megállapítja, hogy ennek bizonyítékait a régészeti, nyelvészeti és írott források adják. T Pl. rögzíti, hogy az őstörténetre vonatkozó megállapítások jelentős része feltételezés, számos kérdésben egymásnak ellentmondó elképzelés van, és megállapítja, hogy ennek oka a hiányos forrásanyag, és a különböző tudományterületek másmás kutatási, megközelítési módszerében is keresendő. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Hunyadi János harcai (hosszú) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nándorfehérvári csata menetét és jelentőségét ismerteti. A válasz lényegre törően mutatja be a csatában Hunyadi János szerepét, harcmodorának jellemzőit. Az elemzés feltárja, hogy Nándorfehérvár a magyar végvárrendszer legfontosabb láncszeme volt, és Hunyadi a keresztény hadak közreműködésével győzi le a szultán seregét. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a török Bizánc elfoglalása (1453) után, 1456-ban ostromolta Nándorfehérvár várát, és megemlíti, hogy ebben az időszakban már a Balkán jelentős részét a szultán uralja, és utal az ország megvédése szempontjából a vár stratégiai jelentőségére. Pont 0 8 írásbeli vizsga 14 / 21 Forrásközpontú történelem

15 Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (ostrom, haditerv, kormányzó stb.), illetve a témához tartozó következő konkrét történelmi fogalmakat (bandérium, végvár, keresztesek stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a törökök az ostrom megindulásakor jelentős számbeli fölényben voltak a védőkkel szemben, és megállapítja, hogy a korszakban felmentő sereg nélkül nehezen lehetett megvédeni egy várat (pl.: kiéheztetés, tüzek) T Pl. felismeri, hogy Hunyadi seregével a török hajózár feltörésével tudott bejutni a várba, és megállapítja, hogy a sikeres akcióban szerepe van Hunyadi hadvezéri képességeinek és harcmodorának is. T Pl. felismeri, hogy a végső győzelmet Hunyadi a várból való kitörés révén éri el, és megállapítja, hogy ebben szerepe volt a Kapisztrán János vezette kereszteseknek is. M A vizsgázó feltárja, hogy a vár megvédése óriási jelentőségű volt, hiszen elvesztése védtelenné tette volna az országot a török támadások elől. T Pl. feltárja, hogy az Oszmán-török Birodalom Bizánc és a Balkán meghódítása után a Magyar Királyság elfoglalását is célul tűzte ki, és megállapítja, hogy a XIV. század végétől az országnak komoly erőket kellett fordítania a török elleni védekezésre. T Pl. utal arra, hogy Hunyadi több hadjáratban is megkísérelte a törököt kiűzni Európából, és megállapítja, hogy hadvezéri tevékenységének legjelentősebb sikere a nándorfehérvári győzelem, mely több évtizedre feltartóztatta török terjeszkedést. T Pl. felismeri, hogy Hunyadi kormányzósága fontos szerepet játszott az ország védelmének megerősítésében, és megállapítja, hogy a török teljes legyőzésére Magyar Királyság belső trónharcok és hathatós külső (nemzetközi) támogatás nélkül nem volt képes. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 15 / 21 Forrásközpontú történelem

16 17. Az 1848-as forradalom (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Kossuth március 3-ai beszéde és az áprilisi törvények összefüggéseit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a reformkor liberális ellenzékének programjába szinte kivétel nélkül szerepelnek azok az elképzelések pl. úrbéri viszonyok megszűntetése, közteherviselés, melyeket majd az áprilisi törvények rögzítenek stb.). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az februári párizsi forradalom hatására szólal fel Kossuth, és utal az európai forradalmi hul- Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség lám néhány állomására (München, Milánó, Prága stb.). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (országgyűlés, forradalom, alkotmány, törvény stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (felirati javaslat, szentesítés, úrbéri viszonyok, közteherviselés stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Kossuth beszéde a polgári átalakulás (közteherviselés, úrbéri viszonyok megszűntetése) és a nemzeti önállóság megteremtésének főbb elemeit tartalmazza, és megállapítja, hogy a márciusi forradalmat követően elfogadott áprilisi törvények e javaslatokra épülnek. M A vizsgázó bemutatja, hogy az áprilisi törvények lényegében a reformkorban megfogalmazott elképzelésekre épülnek, és rögzíti, hogy e törvények teremtették meg a polgári Magyarország alapjait. T Pl. felismeri, hogy Kossuth az európai forradalmi hullám nyomán fogalmazza meg feliratát, és megállapítja, hogy javaslatai egymásba ötvözve fogalmazzák meg a polgári átalakulás és a nemzeti önállóság megerősítésének feltételeit. T Pl. rögzíti, hogy az áprilisi törvények felszámolják a rendi - és feudális viszonyokat, valamint megteremtik a független Magyarország alapjait, és megállapítja, hogy az uralkodó által kinevezett kormány kormányban döntően a reformkor liberális ellenzék jutott meghatározó szerephez. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 Pont írásbeli vizsga 16 / 21 Forrásközpontú történelem

17 18. Budapest fejlődése (hosszú) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Budapest létrejöttének körülményeit és fejlődésének sajátosságait mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a három városrész (Pest, Óbuda, Buda) egyesülésének feltételeit és következményeit. Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. a polgári átalakulás, a tőkés termelési viszonyok általánossá válása, a felgyorsuló ipari forradalom, valamint a város kedvező földrajzi helyzete jelentősen befolyásolja a fejlődés folyamatát). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T megállapítja, hogy 1867-et követően teremtődik meg a három városrész egyesítési feltételei (1873), és utal a létrejövő főváros központi fekvésére, a közlekedésben betöltött földrajzi helyzetére, városszerkezet jellemzőire (belváros, Szaknyelv alkalmazása Források használata külváros, ipari negyedek). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (városiasodás, elővárosok, infrastruktúra stb.), illetve a következő konkrét történelmi fogalmakat (Közmunkák Tanácsa, Duna-hidak stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a főváros földrajzi (centrális) helyzete fontos szerepet játszott gyorsütemű fejlődésében, és megállapítja, hogy e folyamatot jelentősen meghatározta a Duna mint közlekedési és szállítási funkciót ellátó folyó, valamint a centrálisan kiépülő vasúthálózat. T Pl. rögzíti, hogy a város gyors néhány évtized alatt rendkívül gyors ütemben fejlődött, lakóinak száma közel 50 év alatt majdnem megnégyszereződik, és megállapítja, hogy a fejlődést a magyar kormányok intézkedései mellett a felgyorsuló ipari forradalom társadalmi következményei is segítették. T Pl. rögzíti, hogy a századfordulóra a gyorsütemű építkezések és a lakosság növekedése következtében Budapest világvárossá válik, és megállapítja, hogy a belvárosban a kereskedelem, bankvilág és a politikai irányítás központjai épülnek ki, az ipartelepek és a munkásnegyedek a külvárosi részekben kapnak helyet. Pont írásbeli vizsga 17 / 21 Forrásközpontú történelem

18 Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó felismeri, hogy Budapest gyorsütemű fejlődésében számos tényező (polgárosodás, iparfejlesztés, kormányzati ösztönzés) együttes hatása érvényesült, és utal arra, hogy a főváros fejlődése elszakadt az ország lassabb ütemben átalakuló többi vidékétől. T Pl. feltárja, hogy a dualizmus politikai vezetőrétege kiemelt jelentőséget tulajdonított a Béccsel vetélkedő főváros fejlesztésének, és megállapítja, hogy jelentős kedvezményekkel segítették a fővárosba befektetőket. T Pl. feltárja, hogy a világvárossá kiépülés néhány évtized alatt megy végbe, így egységes városkép alakul ki, és megállapítja, hogy ennek létrejöttében az Andrássy, majd Podmaniczky vezette Fővárosi Közmunka Tanácsnak is jelentős szerepe van. T Pl. utal arra, hogy a főváros fejlesztésében nagy szerepe van a beáramló osztrák, német, zsidó tőkének, mely jó befektetési lehetőséget látott mind az iparban, kereskedelemben és bankéletben, valamint a Monarchia iparilag fejlettebb területeiről beáramló szakmunkásoknak, és megállapítja, hogy a város fejlődése együtt járt az itt élő, és a különböző területekről beáramló lakosság elmagyarosodásával is. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A határon túli magyarok (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a határon túli magyarság helyzetének alakulását mutatja be a XX. században. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a kisebbségbe kerülő magyarság számának növekedése ellenére is az összlakosságon belül csökkenést mutat). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és térben és időben időben. T Megállapítja, hogy az 1920-as trianoni békeszerződést követően, melyet lényegében az 1947-es párizsi békeszerződés is megerősített, a történelmi Magyarországról közel 3 millió magyar anyanyelvű került a különböző utódállamok (Csehszlovákia, Románia stb.) területére. Pont írásbeli vizsga 18 / 21 Forrásközpontú történelem

19 Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (nemzet, nemzetiség, nemzetállam, nacionalizmus stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (homogén nemzetállam, kollektív és egyéni jogok, kisebbségvédelem stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a békeszerződések nyomán a kisebbségbe kerülő magyarság száma 70 év alatt növekedése ellenére is az összlakosságon belül csökkenést mutat, és megállapítja, hogy ez összefügg a természetes, illetve erőszakos asszimilációval. M A vizsgázó elemzi a határon túli magyarság kisebbségbe kerülésének okait és következményeit. T Pl. rögzíti, hogy a trianoni békeszerződés következtében az utódállamok homogén nemzetállam kialakítására törekedtek, és megállapítja, hogy ezért számos intézkedéssel sújtották (pl. földkisajátítás, hivatalvesztés) a kisebbségbe került magyarságot. T Pl. rögzíti, hogy a második világháború alatti terület viszszaszerzések kiélezték a nemzetiségi ellentéteket, és a létrejövő kommunista diktatúrák szűkítették az egyéni szabadságjogokat, és megállapítja, ennek következtében számos erőszakos intézkedésre került sor (kollektív bűnösség kimondása, megtorlások) és erősödött a többségi nemzet asszimilációs törekvése. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A Kádár-korszak politikája (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont írásbeli vizsga 19 / 21 Forrásközpontú történelem

20 Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Kádár-korszak jellemzőit, sajátosságait mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a korszak megítélésének ellentmondásait. Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. Kádár erőszakos körülmények között kerül hatalomra, de a gulyás kommunizmusnak nevezett politikájával egy ideig a lakosság jelentős részének támogatását élvezi). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a Kádár-korszak 1956-os forradalmat követően kezdődik, és az es rendszerváltozásig tart. Ebben az időszakban az ország a szovjet blokk része. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (demokrácia, diktatúra, életszínvonal stb.), illetve a következő konkrét történelmi fogalmakat (gulyáskommunizmus, legvidámabb barakk, eladósodás stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Kádár rendszere az 1956-os forradalom leverését követően szovjet segítséggel épült ki, és megállapítja, hogy későbbi legitimációját és a folyamatos életszínvonal emelésének köszönheti. T Pl. rögzíti, hogy a rendszer a megtorlásokat követően lemondott a nyilvános erőszakról, de diktatórikus jellege továbbra is fennmaradt, és megállapítja, hogy az egyéni szabadságjogok korlátozott kierjesztésével (pl. utazás, vagyonosodás) lecsöndesítette a társadalmat, ezért nevezték legvidámabb barakknak. T Pl. rögzíti, hogy a korszak folyamán jelentős változások következnek be a gazdaságban és a társadalmi életben, valamint a mindennapi életmódban, és megállapítja, hogy ez öszszefügg a világban végbemenő modernizációs folyamatokkal is írásbeli vizsga 20 / 21 Forrásközpontú történelem

21 Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó felismeri a Kádár-korszak ellentmondásait (pl. diktatúra és korlátozott szabadságjogok, folyamatos reformok és mégis leszakadás a világgazdasági versenyben). T Pl. feltárja, hogy Kádár alapvetően csak a szovjetek támogatásának köszönheti hatalmát, és megállapítja, hogy ennek következtében igazodott a Szovjetunió kül- és belpolitikai elvárásaihoz. T Pl. feltárja, hogy a rendszer viszonylagos jólétet teremtett, és különösen a mezőgazdaságban helyt állt a nemzetközi versenyben, és megállapítja, hogy az eredmények ellenére súlyos gazdasági (eladósodás) sodorta az országot. T Pl. utal arra, hogy Kádár politikáját mind a mai napig ellentmondásosan ítéli meg a magyar közvélemény, és megállapítja, hogy a pozitív értékelések többségét a viszonylagos társadalmi stabilitás és biztonság értékként való elismerése vezérli, míg a negatív értékeléseket elsősorban a diktatúra elítélése, és az eladósodás miatti jövő fölélésének problémái irányítják. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 21 / 21 Forrásközpontú történelem