Szerződéstervezet FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS. MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szerződéskötés során eljár: Székhely:

Átírás

1 Szerződéstervezet Kötvényszám:. amely létrejött egyrészről a FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szerződéskötés során eljár: Székhely: Levelezési címe Számlavezető pénzintézete Számlaszáma Számla postázási címe: Adószáma Statisztikai számjel Cégbíróság és cégjegyzékszáma továbbiakban: Szerződő, Biztosított vagy MÁV-HÉV Zrt. másrészről a Biztosító Zrt. amely a Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosító, PSZÁF-engedély száma: Képviseletében eljár:. Székhely: Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám:. Számlázási cím:. Adószám: Statisztikai jelzőszám: Cégbíróság és cégjegyzékszám:. a továbbiakban: Biztosító együttes említésük esetén: Felek vagy Szerződő Felek között az alábbi helyen, napon és feltételek szerint: PREAMBULUM 1. A MÁV-HÉV Zrt. A MÁV-HÉV Zrt. kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítása tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt. ) rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást folytatott le. Az eljárás nyertese a [ ] Biztosító lett, így Szerződő Felek az alábbi szerződést kötik. 2. A biztosított a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet) 3. (2) bekezdése szerint a vasúti közlekedési tevékenységhez szükséges megfelelő kárfedezeti képességgel akkor rendelkezik, amennyiben a

2 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet 4. -a szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben - az 5. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott és a 6. rendelkezéseinek megfelelő - felelősségbiztosítást köt a működési engedélyében foglalt tevékenységére. 3. Valamint biztosított a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet) 3. (2) bekezdése szerint a vasúti közlekedési tevékenységhez szükséges megfelelő kárfedezeti képességgel akkor rendelkezik, amennyiben a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 4. szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben az 5. -ban meghatározott és a 6. rendelkezéseinek megfelelő felelősségbiztosítást köt a működési engedélyében foglalt tevékenységére. A 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet, valamint a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet a továbbiakban együttes említésük esetén Kormányrendeletek. 4. A szerződés célja, hogy a Biztosított megfelelő biztosítási fedezetet vásároljon, és eleget tegyen a 271/2007. (X.19) Korm. rendelet 1. -ban foglaltakkal összhangban a Magyarország területén vasúti közlekedési tevékenységet végző, továbbá a Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybevett közreműködő által a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére, továbbá a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 1. -ban foglaltakkal összhangban az országos, a térségi, az elővárosi, a helyi, a kisvasúti, valamint a múzeumvasúti vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság által felelőssége körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk, valamint a személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatosan teljesítendő követelményeknek. 5. Biztosított a fentiekben rögzített kötelezettségei megfelelő teljesítése érdekében a vasúti balesetből eredő károk esetére kárfedezeti képességének biztosítása érdekében Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak, azaz egymilliárd forint/biztosítási esemény/biztosítási időszak biztosítási fedezetet, a nem vasúti balesetből eredő károk esetére kárfedezeti képességének biztosítása érdekében Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak, azaz hetvenmillió forint/biztosítási esemény/biztosítási időszak biztosítási fedezetet vásárol. SZERZŐDŐ ÉS BIZTOSÍTOTT 6. A felelősségbiztosítás Szerződője a MÁV-HÉV Zrt. 7. Biztosított: akit terhelő kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettséget a Biztosító teljesíti, azaz a Szerződő MÁV-HÉV Zrt. 8. A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tevékenység végzéséhez a MÁV-HÉV Zrt. biztosított által igénybe vett közreműködő személyek által okozott azon károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére, amelyekért a biztosított jogszabály értelmében kártérítési felelősséggel tartozik.

3 A SZERZŐDÉS TÁRGYA 9. A Biztosító a szerződésben meghatározott feltételekkel az alábbiakra nyújt felelősségbiztosítási fedezetet: a 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Biztosított részére a vasúti balesettel összefüggésben a felelősségi körébe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek - különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a poggyászban, a vasúti pályában, a vasúti pálya tartozékaiban, a vasúti üzemi létesítményben, a vasúti járműben, a szállított áruban, a postaküldeményekben, valamint a környezetben -, a Biztosított MÁV-HÉV Zrt. által vasúti társaság minőségben vagy a vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére, valamint a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Biztosított részére a vasúti társaság minőségben, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által nem vasúti balesetből származó, utasoknak okozott kár megtérítésére. 10. A felelősségbiztosítás - a szerződésben meghatározott feltételek szerint - a pontokban meghatározott tevékenységgel összefüggésben keletkezett valamennyi kárigény megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére felhasználható. A felelősségbiztosítási fedezet a sérelemdíj vonatkozásában a jelen szerződés alapján vasúti és nem vasúti balesettel összefüggésben az utasoknak és harmadik személyeknek okozott a jelen pontban meghatározott a bekövetkezett vasúti és nem vasúti balesettel összefüggő személyiségi jogsértésekre tekintettel érvényesített sérelemdíj iránti követelésekre terjed ki. 11. A jelen szerződés alapján a Biztosítót terhelő kártérítési kötelezettség fogalmába a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége bennfoglaltatik, azzal együtt jár abban az esetben is, ha a jelen szerződés bármely rendelkezése a Biztosítót terhelő kötelezettségek között a kártérítés mellett a sérelemdíjat nem nevesíti. A BIZTOSÍTOTT TEVÉKENYSÉG 12. A MÁV-HÉV Zrt. által működtetett saját tulajdonú pályahálózaton, saját tulajdonú járművekkel végez városi, elővárosi szárazföldi személyszállítást, melyet a Budapest Főváros Önkormányzata a MÁV-HÉV Zrt. számára biztosított kizárólagos jog alapján. A MÁV-HÉV Zrt. ennek keretében a személyszállításon túl (külső vállalkozók bevonásával) az eszközök javítását, karbantartását valamint azok felújítását és pótlását a személyszállítással összefüggő fejlesztési, előkészítési, ellenőrzési és irányítási tevékenységet is végez, valamint közlekedésmenedzsment feladatokat is végrehajt. 13. Városi, elővárosi szárazföldi vasúti személyszállítás: A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény pontja szerint: személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben meghatározott járművel

4 szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. A vasúti személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket a Kormányrendeletek alapján a MÁV-HÉV Zrt.. Személyszállítási Üzletszabályzata rögzíti. A vasúti személyszállítási, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtása biztosított tevékenységnek minősül tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységet a Biztosított saját maga végzi, vagy közreműködő személyeket, szervezeteket vesz igénybe a tevékenység végzéséhez. 14. Elővárosi vasúti pályahálózat működtetése: A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) pontja szerinti vasúti pályahálózat működtetése: a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházás tervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában, b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti, c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása; A biztosított tevékenységbe a pályahálózat-működtetői tevékenységgel összefüggésben a MÁV-HÉV Zrt. által nyújtott szolgáltatások is beletartoznak (különösen a személyszállító és saját célú üzemi járművek üzemeltetéséhez, karbantartásához, szállításához szükséges tevékenységek). A biztosított tevékenység résztevékenységeinek felsorolását az 3. sz. melléklet tartalmazza. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 15. Baleset: olyan esemény, amely bekövetkezése hirtelen, váratlan, előre nem látható. 16. Vasúti baleset: a 271/2007. (X.19) Kormányrendelet 2. d) pontja szerinti baleset. Általános vasúti baleset: a 271/2007. (X.19) Korm. rendelet 4. -ának (1) pontjának a) része szerint vasúti balesetek. A fedezeti összeghatárt a 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja alapján kell kiszámolni és a 4. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. Katasztrófabaleset: a 271/2007. (X.19) Korm. rendelet 4. -ának (1) pontjának b)

5 része szerint vasúti balesetek. A fedezeti összeghatárt a 271/2007. (X.19.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 11. pontja alapján kell kiszámolni és a 4. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. 17. Nem vasúti baleset: a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 2. (2) bek. c) pontjában meghatározott kárt előidéző baleset. A fedezeti összeghatárt a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani. 18. Károsult: a jelen biztosítási szerződés alkalmazásában az a személy, aki a Biztosítottal szemben kártérítésre jogosult. 19. Sérelmet szenvedett fél: a jelen biztosítási szerződés alkalmazásában az a személy, aki személyiségi jogának megsértése miatt sérelemdíjra jogosult. 20. Sorozatkár: Egy biztosítási eseménynek minősül a sorozatkár. Sorozatkárnak minősülnek a károsultak számától függetlenül az egyazon károkozói magatartásból eredő, valamint az azonos okból ide értve a sorozathiba esetkörét is -, azonos vagy eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozati összefüggés ésszerűen fennáll. 21. Tisztán pénzügyi veszteség: a károsodás folytán a károsult vagyonában bekövetkezett olyan kár, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered. 22. Kár: A károsult vagyonát vagy személyét ért hátrány, amelyet a Biztosított megtéríteni köteles. E körbe tartozik a jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint a: - a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés; - elmaradt vagyoni előny; - a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek, ideértve az esetleges bírósági jogérvényesítés költségeit, szakértői díjakat és ügyvédi munkadíjat is. 23. Sérelemdíj: Személyiségi jog megsértése esetén a nem vagyoni sérelem miatt követelhető díj. 24. Harmadik személy: a Biztosítón és a Biztosítotton kívüli egyéb természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 25. Biztosítási eseménynek minősül az a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítási szerződés megszűnését követő 1 éven belül bejelentett vasúti baleset tekintet nélkül arra, hogy általános vagy katasztrófa baleset -, vagy nem vasúti baleset, melyet a Biztosított vagy a tevékenységében közreműködő a biztosított tevékenység folytatásával okozott, vagy amellyel összefüggésben bekövetkezett károkért és személyiségi jogsérelemért a Biztosított jogszabály értelmében kártérítési felelősséggel, illetve sérelemdíj megfizetési kötelezettséggel tartozik. 26. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából a károkozás, illetve sérelemokozás időpontja az a nap, amikor a kárt, illetve sérelmet előidéző cselekmény megtörtént.

6 27. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a Biztosított, mind a Károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a Biztosító, mind a Biztosított, mind a Károsult elfogadja. 28. Amennyiben a Biztosító kártérítésként járadékot fizet, a járadék tőkésítését - a Károsulttal történő egyezségtől függően a évi magyar női néphalandósági tábla és max. 8,25 %-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg. 29. Ha a Biztosítottnak jogszabály vagy jogerős bírósági határozat folytán kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a Biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre, illetve sérelemdíj megfizetésére. 30. Amennyiben több személy lép fel kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési, illetve sérelemdíj fizetési követelés kielégítésére nem elegendő, a Biztosító a károsultak részére a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig a Biztosított által írásban meghatározott sorrendben és összegben teljesít. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA 31. Jelen felelősségbiztosítási szerződés alapján biztosítási esemény bekövetkezése esetén (feltéve, hogy az nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek) a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan - kár megtérítése alól, amelyért a magyar anyagi jog, a közösségi jog, valamint amennyiben a magyar jog előírásai vagy nemzetközi szerződés alapján más állam jogát kell alkalmazni, ezen állam joga szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik; - a biztosítási fedezetbe vont biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő sérelemdíj megfizetése alól, melynek megfizetésére a Biztosított személyiségi jog megsértésére tekintettel a magyar anyagi jog, a közösségi jog, valamint amennyiben a magyar jog előírásai vagy nemzetközi szerződés alapján más állam jogát kell alkalmazni, ezen állam joga szabályai szerint köteles. 32. A Biztosító a jelen szerződésben foglalt feltételek szerint a biztosítási összeg mértékéig megtéríti azokat a Biztosítottal szemben kártérítés, illetve sérelemdíj címén érvényesített igényeket, amelyek a vasúti vagy nem vasúti balesettel összefüggésben - szerződésen kívül vagy szerződéses kapcsolatban álló - harmadik személyeket ér, és amelyekért a Biztosított kártérítési felelősséggel, illetve sérelemdíj megfizetési kötelezettséggel tartozik. 33. Amennyiben bármely egyezmény, szerződés, jogszabály vagy egyéb szabályozás alapján a Biztosított kártérítési kötelezettségének, illetve sérelemdíj megfizetésének jogalapja, illetve mértéke tekintetében a magyar jog szabályainál a Biztosítottra nézve enyhébb szabályokat állapít meg és a kárigény, illetve sérelemdíj iránti igény erre

7 hivatkozással kerül benyújtásra, akkor a Biztosító e szabályok szerint teljesíti a biztosítási szolgáltatást. 34. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a Biztosítottól eltérő károkozó felelősségbiztosítással rendelkezik az okozott kárra, illetve sérelemre, a Biztosító kártérítés fizetési, illetve sérelemdíj megtérítési kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. 35. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a Biztosított felelőssége mással egyetemleges és a teljes kártérítési összeg/sérelemdíj a Biztosítottal szemben kerülne érvényesítésre, úgy a Biztosító helytállási kötelezettsége a felróhatóság mértékét meghaladóan is fennáll. 36. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben a Károsult részére tényleges kárkifizetés, illetve sérelemdíj megfizetés történt a káron szerzés tilalma elvének érvényesítése érdekében a Biztosító fizetési kötelezettsége csak a ki nem fizetett kár, illetve meg nem fizetett sérelemdíj mértékéig terjed. 37. Szerződő Felek a Kormányrendeletek 6. (1) d) pontjainak rendelkezése alapján megállapodnak abban, hogy a Biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül, a biztosítási összeg erejéig, a teljes kártérítést köteles megtéríteni és minden sérelemdíjat köteles megfizetni a Károsult részére. Szerződő felek a Biztosító által teljesített, de a Biztosítottat önrészként terhelő károkkal és sérelemdíjként fizetett összegekkel a jelen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak. 38. A Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti figyelemmel a kizárásokra : a) a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) mindazt a költséget, mely a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges, ideértve az esetleges perköltséget, szakértői- és ügyvédi munkadíjat is; c) személyi sérüléses kár esetén a károsult elmaradt vagyoni előnyét; d) a Biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a biztosítási fedezetbe vont biztosítási eseménnyel összefüggésben a személyiségi jogai sérültek és ezért a Biztosított sérelemdíj fizetésére köteles; e) a kockázatba vont felelősségi károk és a sérelemdíj járulékait, így az eredeti esedékességtől számított késedelmi kamatot, valamint f) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított ellen indított eljárások költségeit, feltéve, hogy e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel, illetve a Biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A perben való részvételről lemondásnak minősül az is, ha a Biztosított perről szóló tájékoztatására a Biztosító 15 napon belül nem válaszol írásban. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. Az eljárási költségek körében a Biztosító megtéríti a Biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása alapján felkért a Biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait és a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, nem téríti azonban a Biztosított ellen indított eljárásokban közreműködő, a Biztosított jogtanácsos munkakört ellátó

8 munkavállalói részére e tevékenységükkel összefüggésben kifizetett bérjellegű költségeket. g) a Biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket; h) a bekövetkezett vasúti balesettel összefüggésben felmerült kárenyhítés körébe eső szükséges és indokolt költségeket; valamint a kármentési költségeket. E költségeket abban az esetben is megtéríti a Biztosító, amennyiben azok a Biztosítottnál merülnek fel. i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodás miatt harmadik személyeket ért személysérüléses és dologi károkat, és az ezzel összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, j) a jelen szerződésben foglalt feltételekkel, a Biztosított károkozására tekintettel a Biztosítottal szemben harmadik személlyel így különösen más vasúttársasággal, fennálló felelősségbiztosítási szerződés alapján a vasúti balesettel összefüggésben kárt és/vagy személyiségi jogi sérelmet szenvedő károsult felé a kárt és/vagy sérelemdíjat megtérítő biztosító által érvényesített megtérítési (visszkereseti) igényt. k) valamennyi, fentebb meghatározott kifizetés tekintetében annak kamatát. 39. Szerződő felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:470. (3) bekezdésétől eltérően a jelen pontban meghatározott biztosítási szolgáltatásokat a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó. 40. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény, illetőleg személyiségi jogsérelem megtörtént. 41. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. 42. A kár/személyiségi jogsértés bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a Biztosított kártérítési/sérelemdíj fizetési kötelezettsége esedékessé válik. 43. A kár/személyiségi jogsértés bekövetkezésének időpontja sorozatkár esetén az első káresemény/személyiségi jog első megsértésének időpontja. 44. Személyi sérüléses károk tekintetében a kár/személyiségi jogsértés bekövetkezésének időpontja: a) Halál esetén a halál beállta; b) Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; c) Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja. 45. Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja. 46. A Biztosító a jelen biztosítási szerződés alapján olyan sorrendben téríti meg a károkat/sérelemdíj iránti igényeket, amilyen sorrendben azok kártérítés/megtérítés végett a Biztosítóhoz benyújtásra kerültek. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

9 47. A kizárások a személyiségi jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelemre, és az annak alapján érvényesített sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkoznak. Nem terjed ki a biztosítási szerződés hatálya: 48. Azokra a károkra illetve sérelmekre, amelyeknek oka közvetlenül: - háború, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel, terrorcselekmény vagy ezek kísérlete, - légi jármű és/vagy légi jármű személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése, - polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.), - sztrájkkal összefüggésben bekövetkezett károkat abban az esetben, ha a Biztosítottal (vagy a biztosított tevékenységhez igénybevett közreműködő szervezettel) munkaviszonyban álló személyek tevékenységre vonatkozó sztrájkoló tevékenységgel okozati összefüggésben következett be a baleset. - a természeti katasztrófa, elemi csapás, - olyan lázadás, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen egyéb esemény vagy ok, amellyel közvetlen ok-okozati összefüggésben hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki. 49. Munkáltatói felelősség körébe tartozó károkra, illetve sérelmekre. 50. A hasadóanyagok robbanásából, nukleáris energiából, a nukleáris reakcióból, a nukleáris robbanásból, sugárzásból, elektromágneses mezőtől vagy elektromágneses sugárzásból (pl. mobiltelefon), a radioaktív sugárzásból, a radioaktív szennyeződésből, a röntgen vagy sugárártalomból, a háttérsugárzásból, vagy az azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem. Nem tartozik e kizárás hatálya alá a pályahálózat működtetési tevékenységhez szükséges eszközök/rendszerek fentiek szerinti működéséből adódó baleset. 51. A tisztán pénzügyi veszteségre. 52. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezeti körébe tartozó károkra. 53. A biztosított saját tulajdonát képező vagy az általa bérelt, illetve egyéb jogcímen a biztosított rendelkezési joga alatt álló vagyontárgyban keletkezett károkra. 54. A más saját felelősségbiztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra. 55. A Biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségből kivéve: az EU-s előírások (támogatási feltételek, stb.) eredő károkra.

10 56. A kötbérre, bírságra és punitive damages-re (punitive damages: az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankció). 57. Az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel, így az államosítás, hatósági elkobzás, lefoglalás, kisajátítás, depriváció. 58. Az olyan kárra, amelynek biztosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, szabályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be. 59. A folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra, nem vagyoni sérelmekre. 60. A Biztosított saját telephelyén bekövetkezett környezetszennyezési károkra, amely a saját kár vagy a közigazgatási felelősség körébe tartozik. 61. A rétegvizekben okozott károkra, illetve ezzel kapcsolatban felmerült nem vagyoni sérelmekre. 62. A védett fajokban és természetes élőhelyekben bekövetkezett károkra a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján. 63. A Biztosítottnak a környezetben okozott kárral összefüggésben felmerülő közigazgatási jogi felelősségére, tehát arra a kárra és költségre, amely azzal összefüggésben merült fel, hogy a környezetvédelmi hatóság a Biztosítottat a biztosítási eseménnyel összefüggésben a közigazgatási jogi felelőssége alapján hatósági határozattal kötelezi valamely helyreállítási intézkedés megtételére. Nem érinti a jelen kizárás a Biztosítottal szemben a biztosítási eseménnyel összefüggésben a környezetben okozott károk megtérítése iránt harmadik személyek által érvényesített igények megtérítését. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI, KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 64. A Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. 65. A Biztosított mindenkor köteles betartani a biztosított tevékenységekre vonatkozó hatályos jogszabályokat és hatósági határozatokat. 66. A Biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságosság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében. 67. A felek együttműködési kötelezettségét Szerződő Felek az alábbiak szerint szabályozzák:

11 Szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Biztosító a jelen szerződésben nevesített kapcsolattartó útján a Biztosított részére vasútszakmai, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra vonatkozó indokolással ellátott írásbeli javaslatot tesz, a javaslat tárgyában a Biztosító és a Biztosított szükség esetén szakértők bevonása útján egyeztetnek, amelynek keretében a javaslatot műszaki, gazdaságossági, vasútbiztonsági szempontból részletesen megvizsgálják. Biztosított köteles az álláspontját értelemszerűen vasútszakmai, műszaki és gazdasági indokolással alátámasztva cégszerűen aláírt nyilatkozatban írásban rögzíteni a Biztosító részére. 68. A kárenyhítés szükséges és indokolt költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. 69. A Biztosító a jelen szerződés aláírásával elismeri, hogy a Biztosított a Biztosító által a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozó, a jelen szerződés aláírását megelőzően feltett minden kérdésére teljes körű választ adott, e körben a jelentős dokumentumokat, hatósági határozatokat és egyéb szükséges információt rendelkezésére bocsátotta, és ezzel közlési kötelezettségének teljes körűen eleget tett. 70. A Biztosított a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 (harminc) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a Biztosító kockázatviselésére. 71. A Felek a jelen szerződés alkalmazásában kizárólag az alábbi körülményeket tekintik lényeges változásnak: a) a Biztosított tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett lényeges (50%-ot elérő) változás, b) a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, c) a biztosított tevékenységet engedélyező hatóság a tevékenység folytatásához adott működési engedélyt visszavonja, felfüggeszti, d) a Szerződő azonosító adataiban (név, székhely, adószám, KSH szám) bekövetkező változás, e) a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás megindításának jogerős elrendelése, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás jogerős megindítása. 72. A Felek a jelen szerződés alkalmazásában lényeges változásnak tekintik továbbá, a Biztosító esetleges jelentős kockázatnövekedésére tekintettel a Biztosított tevékenységében bekövetkezett alábbi változásokat: a. a pályahálózat hossza legalább 10%-kal változik b. a Biztosított által végzett személyszállító tevékenységre vonatkozó, a díjszámítás alapját képező utaskilométer mutató mértéke 20%-kal emelkedik, 73. A változás-bejelentési kötelezettség a Biztosítottat terheli. Biztosított nem hivatkozhat olyan körülményre, amely által a változást elmulasztotta a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna. 74. Szerződő Felek megállapodnak, hogy lényeges változás bekövetkezése esetén, amennyiben a lényeges változás a biztosítási kockázat jelentős növekedését

12 eredményezi, a Biztosító kezdeményezése alapján haladéktalanul tárgyalásokat folytatnak a biztosítási díj, szükség esetén a szerződés egyéb feltételeinek módosításáról, figyelemmel a Közbeszerzési Törvény előírásaira is. Amennyiben az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, a Biztosító jogosult a jelen szerződést 120 napos felmondási idővel írásban felmondani. 75. Szerződő Felek kifejezetten rögzítik, hogy a közlési és változásbejelentésikötelezettséget, a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettséget, valamint a biztosítási kockázat jelentős növekedését, azzal kapcsolatban a Biztosítót megillető jogokat a Ptk. előírásaitól eltérően szabályozzák. A Ptk. 6:452. -a, 6:463. -a, 6:464. (2) bekezdése és 6:446. -a a jelen szerződés tekintetében nem alkalmazandó. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE, A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE 76. Szerződő Felek megállapodnak a Kormányrendeletek 6. (1) bekezdés a) pontjaira kifejezett hivatkozással, hogy a szerződésben nem kerül alkalmazásra mentesülési esetkör. 77. A Biztosító a kifizetett biztosítási szolgáltatás megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a Biztosított vagy a Biztosított munkavállalója, akinek a munkaviszony keretében tanúsított magatartásáért a Biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik a kárt szándékosan okozta, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 78. A Biztosítót nem mentesíti kártérítés, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettsége alól a Biztosított vagy annak a személynek, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik szándékos károkozása. Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen szerződés tekintetében a Ptk. 6:464. -ának rendelkezései nem alkalmazandóak. 79. A Biztosító tudomásul veszi, hogy a Biztosított belső vizsgálatai abban az esetben sem, amennyiben azokban akár a szándékosság kerül megállapításra nem eredményezik automatikusan a Biztosító megtérítési igényének elismerését. 80. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a Biztosítottal szemben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség szándékos megszegésével a Biztosított okozta. Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen szerződés tekintetében a Ptk. 6:464. -ának rendelkezései a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése vonatkozásában sem alkalmazandóak. 81. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos megszegésének jelen szerződés alkalmazásában az minősül, ha a Biztosító által a jelen szerződés alapján tett javaslatot a Biztosított műszaki, gazdasági, hatósági és vasútbiztonsági szempontból megvizsgálta, azt ésszerűnek, a hatósági előírásokkal összeegyeztethetőnek, műszaki és gazdasági szempontból teljesíthetőnek ítélte és fogadta el, azonban ennek ellenére azzal ellentétesen járt el. 82. A Biztosítót a változás bejelentésére irányuló kötelezettség Biztosított általi megszegése esetén az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a Biztosítottal

13 szemben, ha bizonyítja, hogy a be nem jelentett, a jelen szerződésben meghatározott lényeges körülmény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében. 83. A Biztosító szolgáltatását követően a Biztosított köteles minden a Biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szükséges, az adott ügyben keletkezett és rendelkezésére álló összes dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a Biztosító írásbeli kérésétől számított 30 napon belül átadni. A Biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ha az adott megtérítési ügyben peres eljárásra kerül sor, akkor a Biztosító írásbeli kérésére a Biztosító oldalán beavatkozik a perbe. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT, FEDEZETI ÖSSZEGHATÁR) 84. A Biztosító a kárt, illetve személyiségi jogsérelmet a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg megegyezik a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeggel. 85. A biztosítási összeg: Vasúti baleset esetén a 271/2007. (X.19) Korm. rendelet 4. -a alapján Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak, azaz egymilliárd forint/biztosítási esemény/biztosítási időszak, amely fedezetet nyújt a vasúti balesetekből (mind az általános vasúti balesetekből, mind pedig a katasztrófa-balesetekből) eredő károkra és személyiségi jogi sérelmekre. Nem vasúti baleset esetén a 6/2010. (I.21.) Korm. rendelet 4. -a alapján Ft/biztosítási esemény/biztosítási időszak, azaz hetvenmillió forint/biztosítási esemény/biztosítási időszak, amely fedezetet nyújt a nem vasúti balesetekből eredő károkra és személyiségi jogi sérelmekre. 86. A fedezeti összeghatár a Kormányrendeletek alapulvételével került megállapításra: 87. Egy biztosítási időszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a biztosítási eseménnyel összefüggésben érvényesített károkat és személyiségi jogi sérelmeket. Az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg meghatározásánál az adott biztosítási időszakra kifizetett kártérítések, illetve megfizetett sérelemdíjak kerülnek figyelembe vételre. 88. Szerződő Felek a Biztosított 271/2007. (X.19) Korm. rendelet 6. (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg feltöltése tárgyában Ft, azaz kettőszázötvenmillió forintot meghaladó fedezetcsökkenés esetére a következőkben állapodnak meg. 89. A Biztosító a biztosítási összeg felhasználásáról, azaz a biztosítási összeg önrészesedést meghaladó kár, illetve sérelemdíj kifizetése következtében Ft, azaz kettőszázötvenmillió forintot meghaladó csökkenéséről - a Biztosítottat haladéktalanul, de legkésőbb 3 naptári napon belül ben megküldve értesíti.

14 90. Az értesítés kézhezvételét követően Biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 3 naptári napon belül értesíti a Biztosítót arról, hogy a biztosítási összeg feltöltésére milyen összegű fedezetet kíván vásárolni. 91. A pótdíj számítás alapja és összege: Biztosítási időszak 1-3 napig 1 hónapig 2 hónapig 3 hónapig 4 hónapig 6 hónapig 6 hónapon túl Pótdíj összege 15%-a, a negyedéves díjnak 20%-a, a negyedéves díjnak 30%-a, a negyedéves díjnak 40%-a, a negyedéves díjnak 50%-a, a negyedéves díjnak 60%-a, a negyedéves díjnak 100%-a, a negyedéves díjnak 92. A Biztosított limitvásárlási igénye esetén a Biztosító a Biztosított erről szóló értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 naptári napon belül a számlát kiállítja. A pótdíj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a pótdíj vonatkozik. A Biztosított a pótdíjat a számla kézhezvételétől számított 15 banki napon belül köteles megfizetni. 93. A Biztosító a biztosítási összeg Ft-ot, azaz kettőszázötvenmillió forintot meghaladó csökkenésének várható mértékéről a fizetendő kártérítési, illetve sérelemdíj összeg felmérését követően soron kívül, előzetesen, írásban tájékoztatja a Biztosítottat. 94. A Biztosító a feltöltéssel egyidejűleg, de legkésőbb a biztosítási összeg feltöltési díja megfizetésének időpontjától számított 3. naptári napon a limit rendelkezésre állásáról köteles nyilatkozatot kiállítani és a Biztosítottnak átadni. A limit akkor áll rendelkezésre, ha a limitfelöltés pótdíját a Biztosított a Biztosítónak megfizette vagy a díjhalasztásról a Szerződő Felek megállapodtak. 95. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a rendelkezésre álló biztosítási összegről 5 munkanapon belül a Biztosított írásbeli kérésére értesítést küld a Biztosított részére a jelen szerződésben meghatározott címre, továbbá vállalja, hogy abban az esetben, ha valamely kárigény, vagy sérelem iránti igény alapján a Biztosító általi kifizetéssel a biztosítási összeg Ft, azaz nyolcszázhuszonötmillió forint összeghatár alá csökkenne, a kifizetés megtörténtét megelőzően erről a Biztosítottat írásban értesíti. ÖNRÉSZESEDÉS ÉS ÖNRÉSZ ALATTI KÁROK, ILLETVE SZEMÉLYISÉGI JOGI SÉRELMEK RENDEZÉSE

15 Az önrész és annak mértéke: 96. Az önrész a kár, illetve a személyiségi jogi sérelem és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak az a része, amelyet a Biztosított minden káresemény és személyiségi jogi sérelem kapcsán önmaga visel. A Biztosító az önrésznek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből, sérelemdíjból és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből vonja le. 97. Az önrész mértéke Vasúti baleseti önrész::.. Ft, azaz.. forint. Nem vasúti baleseti önrész:.. Ft, azaz.. forint. 98. A Biztosító köteles a Biztosított helyett - a Biztosított utólagos megtérítése mellett - megfizetni a Károsult részére a Biztosítottat terhelő önrészesedés mértékét el nem érő károkat, illetve sérelmeket és az önrészesedést meghaladó károk, illetve sérelmek önrész alatti részét (továbbiakban: önrész alatti károk). A Biztosító az önrész alatti károk, illetve sérelmek Károsultnak történő megfizetéséről a kifizetést követően haladéktalanul, írásban értesíti a Biztosítottat. A biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeget az önrész alatti károkhoz kapcsolódóan fizetendő kifizetések összege nem csökkenti. Az önrész alatti károk, illetve személyiségi jogi sérelmek rendezése: 99. A Biztosított köteles az önrész alatti károkat, illetve személyiségi jogi sérelmeket a Biztosító részére megfizetni az alábbiak szerint: - Az önrész alatti károkat, illetve személyiségi jogi sérelmeket a Biztosított negyedévente a Biztosító a 104. pont szerinti adatszolgáltatást is tartalmazó felhívására a kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül fizeti meg Szerződő Felek rögzítik, hogy a Biztosító késedelmi/ ügyleti kamat iráni igény érvényesítésére nem jogosult Az önrész alatti károk tekintetében a Biztosító a kárrendezési eljárást a jelen szerződés kárbejelentésre és kárrendezésre vonatkozó fejezetének előírásai szerint folytatja le A Biztosító az önrész alatti károk károsultnak történő megfizetéséről a kifizetést követően haladéktalanul, írásban a teljesítést igazoló okirat másolatának megküldésével értesíti a Biztosítottat A Biztosított a Biztosító általi kárkifizetésről szóló, 102. pontban meghatározott írásbeli értesítést kifizetési igazolásként elfogadja Biztosító a tárgyfélévben kifizetett károkról, illetve személyiségi jogi sérelmekről a tárgyévet követő 20 napon belül adatot szolgáltat, amelynek keretében az alábbi protokoll szerint tájékoztatja a Biztosítottat: - kárszám

16 - Károsult neve, címe, elérhetősége - károkozás, illetve személyiségi jogsérelem helye, időpontja - káresemény, illetve személyiségi jogsérelem leírása - kárbejelentés, illetve a személyiségi jogsérelem időpontja - Biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege - kifizetés dátuma - önrész alatti károknál, illetve személyiségi jogi sérelmeknél annak összege - Biztosított által a Biztosító részére visszafizetendő összeg A Biztosító a Biztosított erre irányuló kérésére köteles a tájékoztatóban foglalt adatokat megfelelően igazolni Amennyiben a Biztosítottal szemben az önrész alatti károkkal, illetve személyiségi jogi sérelmekkel összefüggésben peres eljárás indul és a Biztosító a perben nem vesz részt, de a per során a pertárgy érték (kártérítési, illetve sérelemdíj térítési igény) az önrész mértékét meghaladja, a Biztosított köteles a Biztosítót haladéktalanul értesíteni a Biztosító perben való részvétele céljából. Amennyiben a vonatkozó eljárási szabályok miatt a Biztosító értesítésére vagy beavatkozására nincs mód, a felek rögzítik, hogy a Biztosított eljárási cselekményeit a Biztosító által jóváhagyottnak tekintik. Amennyiben a bíróság jogerős ítélete önrész alatti kártérítési összeget, illetve sérelemdíjat ítél meg és a perköltséggel együtt a bírósági kötelezés az önrész mértékét nem haladja meg, a Biztosító az önrész alatti mértékű perköltséget nem fizeti. KÁRBEJELENTÉS 107. A Biztosított a káreseménnyel, illetve személyiségi jogi sérelemmel kapcsolatos igény érvényesítését (továbbiakban: kárigény) a Károsult kárigényének kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 45 naptári napon belül a Biztosító részére megküldi. A bejelentéskor a Biztosított a károsult által benyújtott dokumentációkat küldi meg a Biztosítónak (pl. mikor és hol történt a káresemény, károsult megnevezése). A későbbiek során beérkezett iratok szintén megküldésre kerülnek a Biztosítónak. Ennek elmaradása nem járhat a Biztosítottra hátrányos jogkövetkezménnyel, így különösen nem vezethet a Biztosító mentesüléséhez, kivéve, ha a káreseménnyel összefüggő iratok hiánya miatt a káreseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak a Biztosított szerződésszegő magatartása miatt A Biztosított köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre adhat alapot, azonban ennek elmaradása nem járhat a Biztosítottra hátrányos jogkövetkezménnyel, így különösen nem vezethet a Biztosító mentesüléséhez, kivéve ha a Biztosított szerződésszegő magatartására visszavezethető bejelentés hiánya miatt a káreseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak A kárbejelentéskor, illetve a kárigény megküldésekor még nem ismert adatok, dokumentumok a kárrendezés folyamata alatt pótolhatóak. A részletes kárbejelentésnek (beleértve a személyiségi jog megsértése miatti sérelemdíj iránti igény érvényesítését is) tartalmaznia kell: - a károsult nevét, személyi adatait - a károkozás/személyiség jog megsértésének helyét, időpontját

17 - a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésének helyét és időpontját - a biztosítási eseményről, illetve a kárigényről/sérelemdíj iránti igényről való tudomásszerzés időpontját - a káresemény/biztosítási esemény rövid leírását - a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását - a kár/nem vagyoni sérelem jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket) - személyi sérülés esetén a sérülés leírását és mértékét - a sérült személy(ek) nevét, elérhetőségét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) igényét, amennyiben az rendelkezésre áll - károsult(ak) kárigényének összegét, sérelmet szenvedett fél sérelemdíj iránti igényének összegét - a biztosított felelősségének elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben erről a kárbejelentéskor nyilatkozni tud - a károsultat képviselő személy nevét, elérhetőségi adatait - a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát - a károsodott dolgok és tulajdonosuk megnevezését, valamint a szemle érdekében a felkereshető kapcsolattartó telefonos elérhetőségét, ha ismert - ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását az üzleti vagy egyéb titok megismeréséhez, az arra vonatkozó adatok kezeléséhez A Biztosított a vonatkozó dokumentumok rendelkezésére állását követően haladéktalanul megküldi a Biztosítónak a részletes kárigényt A Biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 45 naptári napon belül, illetve a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt köteles a Biztosító részére bejelenteni, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetési igényt érvényesítenek vele szemben A Biztosító a Károsult közvetlenül felé történő bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni. A Károsult kárbejelentéséről a Biztosító annak regisztrálása után - a Biztosítottat haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja. A kárrendezési eljárás a Biztosított bejelentésével kezdődik meg A kár, illetve személyiségi jogi sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a Károsult vagy a Biztosított a kár, illetve személyiségi jogi sérelem bekövetkezését a Biztosítónak bejelentette és az a Biztosítóhoz beérkezett. A Biztosító köteles a kárbejelentés megtörténtét, s annak időpontját a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a Biztosított részére visszaigazolni Felek rögzítik, hogy a károsult által történt kárbejelentést a Biztosító nyilvántartásba veszi, azonban a Biztosító a kárrendezési eljárást csak a Biztosított által a károsult közvetlenül a Biztosító felé történt kárbejelentésére vonatkozó biztosítói értesítés kézhezvételét követően tett, a kárbejelentést megerősítő írásbeli nyilatkozata kézhezvételét követően kezdi meg A Biztosító nem mentesülhet a Ptk. 6:453. -a alapján a kárbejelentés késedelmére hivatkozással, ha a balesetről bármely módon tudomást szerzett és akkor sem, ha a Biztosított utóbb a szükséges felvilágosítást megadja, illetve a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését lehetővé teszi.

18 116. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Ptk. 6:453. -ban szabályozott mentesülési esetkört eltérően a Ptk.-tól, a jelen szerződésben foglaltak szerint szabályozzák. KÁRRENDEZÉS 117. A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárása során a Biztosított köteles a Biztosítóval történő együttműködésre Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a kárigény a Biztosítóhoz kerül benyújtásra, a Biztosító a körülmények által lehetővé tett legrövidebb idő alatt a károsult által rendelkezésre bocsátott iratok és adatok, valamint a kárfelmérés alapján egymással kölcsönösen együttműködve elvégzik a biztosítási feltételek szerinti jogalap vizsgálatát, és ellenőrzik a kárigény összegszerűségét. Amennyiben a kárigény elbírálásához további információk, iratok szükségesek, azokat Biztosított közvetlenül a károsulttól bekérheti, és szükség esetén a Biztosító rendelkezésére bocsátja. A Biztosító minden esetben jogosult és köteles a kárigény elbírásához rendelkezésére bocsátott információkat ellenőrizni, e körben a szükséges vizsgálatokat elvégezni, szakértői eljárást lefolytatni A Biztosító vállalja, hogy amennyiben a károsulttól közvetlenül kér be iratokat, arról Biztosítottat tájékoztatja A Biztosító vállalja, hogy a Biztosított megkeresése esetén a kárigény jogosságával kapcsolatban mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében segítséget nyújt, mely megvalósulhat szakmai konzultáció lefolytatásában vagy szakértői vélemény megszerzésének biztosításában is. A Biztosító ezzel kapcsolatos álláspontját 15 napon, de legkésőbb olyan határidőn belül közli a Biztosítottal, hogy azt a Biztosított szükség szerint a perfelvételi szakban elő tudja adni A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatban kialakított, szakmai érvekkel alátámasztott állásfoglalását a Biztosítónak megadja Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a károsult kárigényének rendezésére a Biztosított állásfoglalásának Biztosító által történt egyetértését követően kerül sor. A Biztosító a kárt, illetve személyiségi jogi sérelmet attól az időponttól számított 15 naptári napon belül téríti meg, amikor a kárigény, illetve sérelem díj iránti igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges, valamint a Biztosított felelősségét, a kár, illetve személyiségi jogi sérelem időpontját és összegét bizonyító valamennyi irat - ideértve a Biztosított írásbeli, a jogalapra és az összegszerűségre egyaránt kiterjedő felelősség elismerő nyilatkozatát is - rendelkezésre áll. Szerződő Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Biztosított hallgatása felelősség elismerésnek semmilyen módon nem értelmezhető és akként nem minősíthető A Biztosító a megállapított kártérítés, illetve sérelemdíj összegét csak a Károsultnak, illetve sérelmet szenvedett félnek fizetheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a Károsult követelését ő egyenlítette ki.

19 124. A Biztosító nem jogosult a Biztosított beleegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére, egyezség kötésére, kártérítés, kártérítési előleg kifizetésére A Biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a Biztosított köteles a Biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni Abban az esetben, ha a Biztosító fizetési kötelezettsége teljesítésére a Biztosított felróható magatartása következtében késedelmesen kerül sor, a Biztosító mentesül a Biztosított felróható magatartása következtében bekövetkezett késedelem következményei alól Abban az esetben, ha a Biztosító fizetési kötelezettsége teljesítésére nem a Biztosított felróható magatartása következtében kerül sor késedelmesen, a késedelem többletköltségei nem a Biztosítottat terhelik. Ennek értelmében a Biztosítónak felróható késedelem többletköltségeit az önrész alatti károk esetén a Biztosító nem jogosult a Biztosítottal szemben érvényesíteni, az önrész feletti károk esetében pedig azok a biztosítási összeget nem csökkentik A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul azaz a kárrendezési eljárás fenti előírásaival össze nem egyeztethető módon vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott, ideértve azt az esetet is, ha a Biztosító a Biztosított felhívására a perben történő részvételről írásban nem nyilatkozott, és az önrészt meghaladó károk, illetve személyiségi jogi sérelmek esetén a Biztosító a perben részt vett A Biztosított Ptk. 6:465. szerinti állapot megőrzési kötelezettségére vonatkozóan a Biztosító elfogadja, hogy a vasúti szolgáltatás folyamatos fenntartása érdekében a Biztosított a kárenyhítésen túl a Biztosító kárfelmérése előtt is megkezdheti a helyszínen a vasúti pálya és tartozékai helyreállítását, illetve a megrongálódott vasúti