A LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Ocskay Rita
|
|
- Oszkár Lukács
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Ocskay Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Doktori Iskola Analitikai, kolloid- és környezetkémia, elektrokémia doktori program Doktori iskola vezetője: Dr. Inzelt György, egyetemi tanár Programvezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár Témavezető: Dr. Salma Imre, egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Budapest, 2008.
2 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLKITŰZÉSEK A troposzferikus aeroszol a légkör egyik fontos összetevője. Az aeroszol (particulate matter, PM) levegőben finoman eloszlatott szilárd és/vagy cseppfolyós részecskék kolloid diszperz rendszere. A részecskék mérete tág határok között változhat, néhány nanométertől egészen 100 mikrométer nagyságig. Az aeroszol képződésében mind természetes, mind antropogén források szerepet játszanak; a részecskék közvetlenül is kikerülhetnek a levegőbe, valamint a kibocsátott gázfázisú elővegyületek fotokémiai reakcióját követő nukleációval, illetve kondenzációval a légkörben is képződhetnek. Az aeroszol jelentőségét egyrészt az adja, hogy befolyásolja a Föld sugárzási egyensúlyát. Az emberi tevékenység következtében jelentős mennyiségű aeroszol és üvegházhatású gáz jut a levegőbe, mely hozzájárul többek között az éghajlatnak a megváltozásához. Az aeroszol megnövekedett koncentrációjának közvetlen érzékszervi tapasztalása a látótávolság csökkenése vagy a levegőminőség romlása. Forgalmas nagyvárosi környezetekben, így Budapesten is, napjainkban az egyik legfontosabb légszennyező anyag az aeroszol. Az aeroszol egészségkárosító hatása a légzőszervi és a keringési rendszer különböző megbetegedéseit foglalja magába. Az aeroszol veszélyezteti az épített környezetet és a kulturális örökséget is. A légköri aeroszol tulajdonságainak és hatásmechanizmusainak vizsgálata a légköri folyamatokban betöltött szerepe, éghajlati és egészségügyi hatásai és azok következményei miatt kiemelt területnek tekinthető a hazai és a külföldi kutatásokban egyaránt. Az említett környezeti hatások szempontjából az aeroszol vízoldható frakciója különösen fontos. Doktori munkám során elsősorban az aeroszol vízoldható szervetlen és szerves összetevőinek jellemzésével és azok kémiai frakcióinak tulajdonságaival és kapcsolataival foglalkoztam. A szervetlen ionok fizikai és kémiai tulajdonságairól viszonylag pontos ismeretekkel rendelkezünk. A szerves aeroszolra vonatkozó ismereteink azonban meglehetősen hiányosak jelenleg, ami egyrészt a mintagyűjtés problémáira, másrészt az egyedi szerves vegyületek nagy számára, összetett, gyakran egymáshoz közeli kémiai szerkezetére vezethető vissza. A szerves vegyületek molekuláris szinten történő azonosítása és meghatározása nagy nehézséget jelent. A hagyományosan alkalmazott GC-MS módszerrel elsősorban az apoláris szerves vegyületek mérhetők, ezért az aeroszol vízoldható szerves vegyületeit célravezetőbb például funkciós csoportjaik, hidrofil/hidrofób tulajdonságuk szerint elválasztani, majd ezeknek a kémiai frakcióknak a tanulmányozását és jellemzését elvégezni. A vízoldható szerves anyagnak jelentős hányadát nagy molekulatömegű, polikonjugált szerkezetű, poláris funkciós csoportokat tartalmazó vegyületek összetett keveréke, ún. légköri humusszerű anyagok (humic-like substances, HULIS) alkotják. Vízoldhatóságukon túlmenően jelentőségüket az adja, hogy felületaktív tulajdonsággal rendelkeznek, és ennek következtében fontos szerepük van a felhőképződési folyamatokban. Forrásaik, képződési mechanizmusaik még nem teljesen tisztázottak - 1 -
3 ismereteink jelenlegi szintjén, továbbá néhány fontos kémiai és fizikai tulajdonságuk sem pontosan ismert. Az aeroszol vízoldható szervetlen komponenseit szárazföldi háttérkörnyezetben gyűjtött aeroszolminták alapján tanulmányoztam. Fő célom a régióra jellemző háttér-aeroszol és a szervetlen ionok légköri koncentrációjának, valamint ezen összetevők aeroszoltömeghez való járulékának meghatározása, a légtömegek nagyhatótávolságú transzportfolyamatainak az ionösszetételre gyakorolt hatásának tanulmányozása, továbbá az ionegyensúlyok és arányok alapján a fő szervetlen ionok kémiai formájának megállapítása, illetve ezek segítségével a fő forrástípusok azonosítása. A kapott eredmények a későbbiekben felhasználhatók hosszútávú monitorozási programokban is. Doktori munkám következő részében a széntartalmú aeroszolt, és ezen belül elsősorban a vízoldható szerves frakciót tanulmányoztam. Munkámmal az ELTE Kémiai Intézetében több éve zajló a széntartalmú aeroszol vizsgálatát is magába foglaló aeroszolkutatásba kapcsolódtam be. Ennek keretein belül személyes feladataim közé tartozott az aeroszol vízoldható szerves frakciójából a légköri humusszerű anyag elválasztása és tömegjárulékának megállapítása Budapesten (városi környezetben), valamint a szerves szénre (OC), a vízoldható szerves szénre (WSOC), és a légköri humusszerű anyagra vonatkozóan a mintagyűjtési hiba (művi-effektus) mértékének meghatározása. A légköri humusszerű anyaggal kiemelten foglalkoztam a nemzetközi kutatási igényeknek megfelelően. A célom ezen aeroszolkomponens átlagos molekulatömegének, aromaticitásának, fő elemi összetételének, illetve szerkezetének megállapítása, továbbá felületaktív, vízoldhatósági és kolloid tulajdonságainak tanulmányozása volt. Mindezek ismerete elengedhetetlenül szükséges a szerves aeroszol tulajdonságainak tisztázásához, majd ez alapján az aeroszol légköri folyamatokban kifejtett hatásait jellemző termodinamikai modellek bizonytalanságának csökkentéséhez
4 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az aeroszol mintagyűjtés módszereit a kitűzött célok és a minták jellemzésére használt analitikai módszerek figyelembe vételével választottam, illetve módosítottam. A szervetlen ionok tanulmányozásához az aeroszolminták gyűjtését a szárazföldi háttérhelyet reprezentáló K-pusztán végeztük a év nyarán. Mintagyűjtő készülékként soros szűrőegységet alkalmaztunk, a finom méretfrakciót (PM2,0) teflon membránszűrőkön (Gelman Teflo, pórusátmérő: 2 µm), a durva méretfrakciót (PM10-2,0) Apiezon réteggel bevont polikarbonát membránszűrőkön (Nuclepore, pórusátmérő: 8 µm) gyűjtöttük. (A PM után a részecskék adott számnál kisebb, vagy a két szám közötti átmérőtartományét jelöljük µm egységben). A széntartalmú frakciók vizsgálatát Budapesten gyűjtött PM2,5 méretfrakciójú aeroszolmintákkal végeztem. A év tavaszán a mintagyűjtés nagytérfogatú virtuális impaktorral történt kvarcszálas szűrőkre (Gelman Pallflex) tandemszűrőmódszerrel a széntartalmú frakciókat érintő mintagyűjtési hiba tanulmányozása céljából. A évben tavasszal és nyáron DHA80 típusú nagytérfogatú mintagyűjtő készüléket (Digitel Elektonik) működtettünk szintén kvarcszálas szűrőkkel (Whatman QM-A). A szűrőn felfogott aeroszol tömegét gravimetriás módszerrel határoztuk meg mikromérlegen ellenőrzött körülmények között. A vízoldható szervetlen ionok (anionok: metánszulfonát (MSA ), NO 2, NO 3, Cl, Br és SO 2 4, illetve kationok: Na +, K +, NH + 4, Mg 2+ és Ca 2+ ) kémiai analízisére ionkromatográfiát alkalmaztam. A szerves szén (OC) koncentrációját termikus-optikai transzmissziós szénanalízis (TOT), a vízoldható szerves szén (WSOC) koncentrációját teljes szervesszén-analízis (TOC) módszerekkel mértem. Az aeroszol vizes extraktumából a légköri humusszerű anyag izolálását a szilárd fázisú extrakciós (SPE) módszer egylépéses módosításával végeztem. A tiszta HULIS mintákat a fő elemi összetétel és a szerkezet szempontjából termikus C, H, N és S elemanalizátorral, UV/Vis és 1 H-NMR spektroszkópia módszerekkel vizsgáltam, a felületaktív és kolloid tulajdonságok meghatározásához függőcsepp-alak módszert és elektromos impedancia spektroszkópiát alkalmaztam
5 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Vízoldható szervetlen frakció tömegjárulékának és összetételének meghatározása. Kémiai analízis alapján meghatároztam a vízoldható szervetlen ionok járulékát szárazföldi háttérhelyről származó finom (PM2,0) és durva (PM10-2,0) méretfrakciójú aeroszol tömegéhez. A finom méretfrakció tömegének átlagosan 44%-át a mért vízoldható szervetlen ionok alkották, melynek szinte teljes hányadát másodlagos szervetlen ionok tették ki. A fő komponensek átlagos járuléka az iontömeghez a következő volt: SO 2 4 esetén 62%, NH + 4 esetén 29% és NO 3 esetén 5%. A durva méretfrakció tömegének a mért vízoldható szervetlen ionok átlagosan 16%-át alkották. A fő komponensek Ca 2+, NO 3 és SO 2 4 voltak, melyek átlagos járuléka az iontömeghez rendre 35, 29 és 18% volt. A másodlagos szervetlen ionok jellemzően a finom méretfrakcióban, míg a talajeredetű komponensek (Ca 2+ és Mg 2+ ) a durva méretfrakcióban fordultak elő várakozásunknak megfelelően. A töltés egyenértékű kation/anion arányok alapján a durva méretfrakcióban talajeredetű részecskékből származó karbonátok (esetleg szilikátok) fordultak elő, míg a finom méretfrakcióban vízoldható szerves savak, például kis molekulasúlyú karbonsavak és humusszerű anyagok jelenlétére következtetettem. 2. A szárazföldi háttér-aeroszol fő forrástípusainak azonosítása. Az aeroszoltulajdonságok időváltozékonysága alapján megállapítottam, hogy a PM10 tömegének változását elsősorban a finom méretfrakciójú aeroszol befolyásolta. A PM2,0 méretfrakciójú aeroszol és szervetlen ionok tömegkoncentrációjának alakulását a helyi mikrometeorológiai viszonyok mellett elsősorban a légtömegek nagyhatótávolságú transzportfolyamatai alakították. A durva részecskék esetében a helyi források talajeredetű por, illetve feltehetően a növényi eredetű szerves aeroszol domináltak. A finom frakciójú K + esetében biomassza égetéshez kapcsolódó antropogén forrás is azonosítható volt. Megállapítottam, hogy a finom méretfrakcióban az NH + 4 és SO 2 4 ionok elsősorban (NH 4 ) 2 SO 4 vegyület formájában voltak jelen, mely az aeroszol öregedett jellegére utal, így forrása a légtömegek nagyhatótávolságú áramlásával kapcsolatos. A durva méretfrakcióban az ammónium-szulfát valószínűleg a durva részecskék felületén képződött NH 3 és H 2 SO 4 heterogén fázisú reakciójával, és a semlegesítési reakció eredményeként elsősorban NH 4 HSO 4 vagy a két ammónium-só keveréke képződött. Különböző kémiai analízisek eredményeinek összehasonlítása alapján arra következtettem, hogy a kén egy része nem vízoldható vagy esetleg nem szervetlen SO 2 4 vegyület formájában volt jelen a finom és durva méretfrakciókban
6 3. A szerves szén, a vízoldható szerves szén és a légköri humusszerű anyag esetében fellépő mintagyűjtési hiba, illetve ezen összetevők korrigált légköri koncentrációjának meghatározása a finom méretfrakcióban. Tandemszűrő-módszerrel gyűjtött aeroszolminták alapján megállapítottam, hogy városi típusú PM2,5 méretfrakciójú aeroszolban a széntartalmú frakciók esetében adszorpciós (pozitív) mintagyűjtési hiba érvényesül, melynek átlagát és szórását a szerves szén, illetve a vízoldható szerves szén tekintetében rendre (17±3)%, illetve (28±7)% értékűnek találtam. A művi-effektust okozó vegyületek több vízoldható vegyületet tartalmaztak, mint a szerves anyag általában. A HULIS esetében megállapított mintagyűjtési művi-effektus 17% volt. Az eredmények azt jelzik, hogy a szerves aeroszol pontos légköri koncentrációjának meghatározásához szükség van egy alkalmas mintagyűjtési módszer kidolgozására és a mintagyűjtési művi-effektus korrekcióba vételére. Megállapítottam, hogy Budapest belvárosában, a PM2,5 méretfrakciójú aeroszol szerves széntartalmának átlagosan (32±8)%-át alkották vízoldható szerves vegyületek. A HULIS-C átlagos hozzájárulása a szerves szénhez 20%, a vízoldható szerves szénhez 62% volt. Budapest belvárosára meghatározott másodlagos szerves szén átlagos mennyiségét figyelembe véve megállapítottam, hogy a másodlagos szerves aeroszol mintegy 45%-a HULIS-ból származott. A PM2,5 frakciójú aeroszol tömegének 6%-át alkotta HULIS és mennyisége összevethető a másodlagos szervetlen komponensek tömegjárulékával. Mindez azt mutatja, hogy a másodlagos szerves aeroszol képződésének és az elővegyületek emissziójának fontos szerepe van a fővárosban mind a levegőkémiai folyamatok, mind a levegőminőség szempontjából. 4. A városi típusú légköri humusszerű anyag fő elemi összetételének, valamint a szerves anyag/szerves szén konverziós tényezőjének közvetlen kísérleti meghatározása. Megállapítottam, hogy a városi, PM2,5 méretfrakciójú aeroszolból származó HULIS fő komponensekként C, H, N és O elemekből áll, melyek átlagos moláris aránya: C : H : O : N = 22 : 32 : 10 : 1. Meghatároztam az egységnyi szerves szénre jutó szerves tömeg arányát közvetlen kísérleti módszerekkel, mely 1,81 értékűnek adódott a HULIS esetében. A konverziós tényező lehetővé teszi a szerves anyagnak a szerves szén mérésén alapuló pontosabb meghatározását, mely az aeroszol tömegmérleg számítások miatt fontos. A városi aeroszolból izolált HULIS (mely főként antropogén elővegyületekből származik) telítettebb karakterű és kevesebb oxigént tartalmaz, mint szárazföldi háttér-aeroszolból izolált, elsősorban biogén eredetű HULIS
7 5. A légköri humusszerű anyag átlagos molekulatömegének és aromás széntartalmának meghatározása és összehasonlítása természetes vízi környezetből származó standard fulvósav megfelelő tulajdonságaival. Városi PM2,5 méretfrakciójú aeroszolból izolált HULIS és természetes vízi környezetből származó fulvósav (SRFA, IHSS) UV/Vis spektroszkópiai tulajdonságai alapján, közvetett módszerrel meghatároztam a keverékek átlagos molekulatömegét és aromás széntartalmát (aromaticitását). A HULIS molekulatömege Da közötti tartományban becsülhető, az átlag 556 Da volt. Ezek az értékek kis mértékben meghaladják más analitikai módszerekkel közvetlenül megállapított molekulatömeg-tartományt, de figyelembe véve az eltérő módszertani és méréstechnikai megközelítést a különbség elfogadható. A HULIS esetében az aromás széntartalom 12% értékűnek adódott. A standard fulvósavra meghatározott átlagos molekulatömeg és aromaticitás rendre 783 Da, illetve 25% volt. Mindkettő jelentősen meghaladja a városi aeroszolból izolált HULIS megfelelő értékeit, amit a két vegyületcsoport eltérő képződési mechanizmusaival magyaráztam. Az elemi összetétel és a spektroszkópiai vizsgálatok igazolták, hogy a városi eredetű HULIS-t aromás, polikonjugált szerkezetű, alifás oldalláncokat és oxigéntartalmú funkciós csoportokat tartalmazó vegyületek alkotják. 6. A légköri humusszerű anyag vízoldhatóságának és kolloid tulajdonságának tanulmányozása. Megállapítottam, hogy híg oldatokban, ~0,6 g l -1 -nek megfelelő koncentrációig a HULIS teljes mennyisége oldódik vízben, majd egyes komponenseire nézve az oldat fokozatosan telítetté válik. A HULIS vizes oldataival végzett elektromos vezetőképesség mérések eredményei szintén igazolták a kezdeti telítési szint meglétét. A telítési szakasz után a rendszerben lévő HULIS koncentrációjával az oldott mennyiségben tapasztalt ismételt növekedést aggregátumok képződésével magyaráztam, amely ~3 4 g l -1 koncentrációnál nagyobb tartományban érvényesül. A HULIS feltételezett kolloid tulajdonsága hatással lehet az aeroszol légköri folyamataira is
8 7. A légköri humusszerű anyag disszociációjának és van t Hoff-tényezőjének tanulmányozása a koncentrációja függvényében. A HULIS vizes oldatainak vezetőképessége alapján meghatároztam a HULIS disszociációjának koncentrációfüggését, valamint megadtam van t Hoff-tényezőjét (i, egy molekula disszociációja során aktuálisan keletkező ionok száma) három feltételezett sztöchiometrikus disszociáció szám (ν = 3, 4 és 5) esetére. Híg oldatokból indulva a HULIS disszociációja a koncentrációval gyorsan, majd egyre lassuló mértékben folyamatosan csökken. A van t Hoff-tényezőre ~10 g l -1 HULIS koncentrációnál 1,3 (ν = 3), 1,4 (ν = 4) és 1,5 (ν = 5) értékek adódtak. Tömény oldatok esetében a van t Hoff-tényező jóval kisebb, mint a teljes disszociációnak megfelelő sztöchiometrikus disszociáció szám, de nagyobb, mint a disszociálatlan állapotot jelentő i = 1, és a különböző ν esetére meghatározott értékek között nincs jelentős eltérés. Mindezek alapján megállapítottam, hogy tiszta HULIS részecskéken történő cseppképződéskor a HULIS disszociációja csak kis mértékben változik, ugyanakkor a köd- vagy felhőcseppek aktiválódásának megfelelő koncentrációtartományban a disszociáció változása jelentőssé válik. Az aeroszol hatását leíró felhőképződési termodinamikai modellek egyik fontos paramétere a van t Hoff-tényező, melynek értékét és koncentrációfüggését HULIS esetében tudomásunk szerint kísérletileg mi határoztuk meg először. 8. A légköri humusszerű anyag felületi aktivitásának meghatározása a koncentráció és az oldat kémhatásának függvényében. Megállapítottam, hogy a HULIS lényegesen csökkenti a frissen kialakított oldatcsepp felületi feszültségét, mintegy 50 mn m -1 értékig, mely a tiszta víz felületi feszültségéhez képest 32%-os változást jelent. Már híg oldatok esetében is jelentős felületi feszültség csökkenés volt megfigyelhető, bár az egyensúlyi érték eléréséhez akár több óra is szükséges volt. Megállapítottam, hogy a frissen kialakult HULIS oldatcsepp felületi feszültsége diffúziókontrolált folyamat szerint változik. A HULIS felületi feszültség izotermájának sajátos alakját két eltérő molekulatömegű és felületaktivitású komponens jelenlétével magyaráztam. Megállapítottam, hogy a HULIS felületi feszültség csökkentő hatása ph 5 körül a legkisebb. Jelentősen nő (további ~13 14%-al) a savas és lúgos tartomány felé, amely megfelel az adott koncentrációnál tapasztalt maximális felületi feszültség csökkenés ~50%-ának. A ph hatásának szerepe lehet szennyezett környezetekben és savas esők esetén, mert ilyen körülmények között a HULIS felhőképződési folyamatokra kifejtett hatása kisebb koncentrációnál is jelentőssé válhat
9 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Az értekezés alapjául szolgáló, nemzetközi folyóiratokban megjelent közlemények Salma, I., Ocskay, R., Láng, G.: Properties of atmospheric humic-like substances water system. Atmospheric Chemistry and Physics Discussions 8 (2008) Benyújtva. Impakt faktor: 4,362 Salma, I., Ocskay, R., Chi, X., Maenhaut, W.: Sampling artefacts, concentration and chemical composition of fine water-soluble organic carbon and humic-like substances in a continental urban atmospheric environment. Atmospheric Environment 41 (2007) Impakt faktor: 2,630 Salma, I., Ocskay, R., Varga, I.: Surface tension of atmospheric humic-like substances in connection with relaxation, dilution and solution ph. Journal of Geophysical Research 111 (2006) D23205, doi: /2005jd Impakt faktor: Ocskay, R., Salma, I., Wang, W., Maenhaut, W.: Characterization and diurnal variation of sizeresolved inorganic water-soluble ions at a rural background site. Journal of Environmental Monitoring 8 (2006) Impakt faktor: 1,523 Maenhaut, W., Raes, N., Chi, X., Wang, W., Cafmeyer, J., Ocskay, R., Salma, I.: Chemical composition and mass closure of the atmospheric aerosol at K-puszta, Hungary, in summer. Journal of Aerosol Science 35S2 (2004) Impakt faktor: 1,
10 Az értekezés témájához kapcsolódó egyéb, nemzetközi vagy hazai folyóiratokban megjelent közlemények Wex, H., Hennig, T., Salma, I., Ocskay, R., Kiselev, A., Henning, S., Massling, A., Wiedensohler, A., Stratmann, F.: Hygroscopic growth and measured and modelled critical supersaturations of an atmospheric HULIS sample. Geophysical Research Letters 34 (2007) L02818, doi: /2006gl Impakt faktor: 2,602 Ziese, M., Wex, H., Nilsson, E., Salma, I., Ocskay, R., Hennig, T., Massling, A., Stratmann, F.: Hygroscopic growth and activation of HULIS particles: experimental data and a new iterative parameterization scheme for complex aerosol particles. Atmospheric Chemistry and Physics Discussions 7 (2007) Impakt faktor: 4,362 Salma, I., Ocskay, R., Raes, N., Maenhaut, W.: Fine structure of mass size distributions in an urban environment. Atmospheric Environment 39 (2005) Impakt faktor: 2,724 Salma, I., Maenhaut, W., Raes, N., Ocskay, R., Záray, Gy.: Fine structure of elemental and aerosol mass size distributions in urban environment. Journal of Aerosol Science 35S2 (2004) Impakt faktor: 1,861 Salma, I., Maenhaut, W., Chi, X., Ocskay, R., Záray, Gy.: Mass size distribution of particulate matter in urban atmosphere. Journal of Aerosol Science 33S1 (2003) Impakt faktor: 1,738 Kovács, A., Ocskay, R., Weidinger, T., Salma, I.: Egy nap a budapesti metróban. Természet Világa 138 (2007) Salma, I., Ocskay, R.,: Budapest: poros és fakó város? Természet Világa 137 (2006)
11 Nemzetközi és hazai tudományos rendezvényeken tartott előadások és poszterek Salma, I., Ocskay, R., Láng, G.: Dissociation of humic-like substances in water droplets. European Aerosol Conference, Thessaloniki, Görögország, Ocskay, R., Salma, I., Pasi, A., Kulmala, M., Gelencsér, A., Kiss, G., Balásházy, I.: Number size distribution of atmospheric aerosol particles at urban and rural sites in Hungary with health implications. European Aerosol Conference, Salzburg, Ausztria, Ocskay, R., Salma, I.: Characterization of aqueous solutions of atmospheric humic-like substances. European Aerosol Conference, Salzburg, Ausztria, Salma, I., Ocskay, R., Peron, N., Varga, I.: Surface tension properties of aerosol water extract and atmospheric humic substances. European Aerosol Conference, Salzburg, Ausztria, Ziese, M., Nilsson, E., Wex, H., Hennig, T., Salma, I., Ocskay, R., Stratmann, F., Massling, A.: Comparison of hygroscopic growth and activation of urban aerosol and HULIS. European Aerosol Conference, Salzburg, Ausztria, Ocskay, R., Salma, I., Varga, I., Maenhaut, W.: A légköri humusszerű anyag felületi feszültségének idő-, koncentráció és ph-függése. Magyar Aeroszol Konferencia, Siófok-Szabadifürdő, Magyarország, Salma, I., Ocskay, R., Wex, H., Henning, T., Massling, A., Wiedensohler, A.: A légköri humusszerű anyag aeroszol higroszkopicitása. Magyar Aeroszol Konferencia, Siófok-Szabadifürdő, Magyarország, Ocskay, R., Salma, I., Maenhaut, W.: Humic-like substances in fine urban aerosol. European Research Course on Atmospheres, Grenoble, Franciaország, Ocskay, R.: Aeroszolok hatása a klímaváltozásra. A környezetvédelem hónapja 2006; A klímaváltozás: bizonyosságok és bizonytalanságok, Budapesti Francia Intézet, Magyarország, Salma, I., Ocskay, R., Peron, N., Varga, I.: Surface tension properties of atmospheric humic-like substances and aerosol water extract. Workshop on humic-like substances and their role in the atmosphere, Budapest, Magyarország,
12 Wex, H., Hennig, T., Salma, I., Ocskay, R., Kiselev, A., Henning, S., Massling, A., Wiedensohler, A., Stratmann, A.: A CCN-closure study for HULIS aerosol. International Aerosol Conference, St. Paul, Minnesota, USA, Mészáros, E., Molnár, A.,Gelencsér, A., Imre, K., Janitsek, Sz., Salma, I., Ocskay, R., Kern, A., Borbély-Kiss, I., Dobos, E., Kertész, Zs., Koltay, E., Szabó, Gy., Czitrovszky, A., Veres, M., Nagy, A., Gál, P., Jani, P., Bozó, L., Balásházy, I., Farkas, Á., Szőke, I.: Similarities and differences in mass and chemical composition of atmospheric aerosol at selected sites in Hungary. Workshop for COST 633, Particulate Matter: Properties Related to Health Effects, Bécs, Ausztria, Ocskay, R., Salma, I.: Humic-like substances in fine urban aerosol. European Aerosol Conference, Gent, Belgium, Ocskay, R., Salma, I., Maenhaut, W., Záray, Gy.: Ionic composition of urban and rural background aerosols in Hungary. Hungarian-Italian Symposium on Spectrochemistry, Environmental Pollution and Human Health, Pécs, Magyarország, Ocskay, R., Salma, I.: Fine structure of elemental mass size distribution in urban environment. Joint Workshop for Flemish-Hungarian and Flemish-Chinese Bilateral Projects, Antverpen, Belgium, Zhang, T., Liu, X., Dong, S., Qi, H., Vermeylen, R., Cachier, H., Ocskay, R., Wang, W., Maenhaut, W., Claeys, M.: Determination of levoglucosan, a marker for biomass burning, in urban aerosols from Beijing, P.R. China. Joint Workshop for Flemish-Hungarian and Flemish-Chinese Bilateral Projects, Antverpen, Belgium, Ocskay, R., Salma, I.: A városi aeroszol méreteloszlása finomszerkezetének vizsgálata. Őszi Radiokémiai Napok, Balatonföldvár, Magyarország,
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenÖSSZETEVŐI, EREDETE ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI
3 I. A kutatás háttere és célkitűzései A B U D A P E S T I V Á R O S I A E R O S Z O L ÖSSZETEVŐI, EREDETE ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI MTA doktori értekezés tézisei Salma Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai
RészletesebbenA vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-
RészletesebbenKészítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus
Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus Miről lesz szó? A légköri aeroszol: fogalma és dinamikája általános tulajdonságai mintavétele
RészletesebbenA SZERVES VEGYÜLETEK FELHŐKÉPZŐDÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A SZERVES VEGYÜLETEK FELHŐKÉPZŐDÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Varga Zsófia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola PANNON EGYETEM 2009 BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Salma Imre MTA doktori pályázatához
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Salma Imre MTA doktori pályázatához Nemzetközi, referált folyóiratokban megjelent közlemények (*: levelező szerző) 1. Salma, I.*, Ocskay, R., Varga, I., Maenhaut, W., Surface tension
RészletesebbenJÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN
JÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN SALMA Imre ELTE Kémiai Intézet URL: www.salma.elte.hu SZENNYEZETT LEVEGŐKÖRNYEZETBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMA 2007. ÉVBEN AZ AEROSZOL a levegő kolloid rendszere:
RészletesebbenA RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenA MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS
A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS SZERVES AEROSZOL ELŐVEGYÜLETEINEK LEHETSÉGES FORRÁSAI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Hajba-Horváth Eszter okleveles környezetkutató Témavezetők:
RészletesebbenAZ ULTRAFINOM LÉGKÖRI AEROSZOL KUTATÁSI PROJEKT
AZ ULTRAFINOM LÉGKÖRI AEROSZOL KUTATÁSI PROJEKT LEGFŐBB EREDMÉNYEINEK TÖMÖR FELSOROLÁSA A kutatási projekt markánsan új célokat fogalmazott meg a hazai és nemzetközi aeroszol kutatás területén. Azokat
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN
A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Mészáros Tamás Témavezetők: Haszpra László főtanácsos, Országos Meteorológiai Szolgálat, Gelencsér András
RészletesebbenA LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI. Doktori (Ph.D.) értekezés. Ocskay Rita
A LÉGKÖRI AEROSZOL KÖRNYEZETI HATÁSAI Doktori (Ph.D.) értekezés Ocskay Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Doktori Iskola Analitikai, kolloid- és környezetkémia, elektrokémia doktori program Doktori
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenAz ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben
Doktori értekezés tézisei BORSÓS TIBOR Az ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben Témavezető: Dr. Salma Imre, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenA légköri szerves aeroszol másodlagos keletkezési mechanizmusának tanulmányozása Szakmai beszámoló
A légköri szerves aeroszol másodlagos keletkezési mechanizmusának tanulmányozása Szakmai beszámoló Laboratóriumi modellkísérletekben tanulmányoztuk a másodlagos szerves aeroszol képződéséhez vezető oxidációs-polimerizációs
RészletesebbenSzoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia
Beltéri aeroszol vizsgálata különböző oktatási intézményekben: óvodában, általános-, és középiskolában Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia X. Magyar Aeroszol Konferencia
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenSZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN
SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató
Részletesebben3. feladat. Állapítsd meg az alábbi kénvegyületekben a kén oxidációs számát! Összesen 6 pont érhető el. Li2SO3 H2S SO3 S CaSO4 Na2S2O3
10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenKörnyezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
RészletesebbenDebrecenben mért szálló por forrásának meghatározása trajektóriák segítségével
Debrecenben mért szálló por forrásának meghatározása trajektóriák segítségével Török Zsófia Kertész Zsófia, Szikszai Zita, Szoboszlai Zoltán, Angyal Anikó, Furu Enikő és Borbélyné Kiss Ildikó MTA ATOMKI
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
RészletesebbenSalma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL:
NANOMÉTER MÉRETŰ AEROSZOL RÉSZECSKÉK KELETKEZÉSE ÉS NÖVEKEDÉSE A LÉGKÖRBEN Salma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL: www.salma.elte.hu Az ELTE TTK Anyagfizikai Tsz. és a TTK Nagyműszeres
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenModellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére
Modellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére Készítette: Kauker Zsófia Témavezető: Oltiné dr. Varga Margit 2012. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Az arzén 2.2 Az arzénmentesítés
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenElektrokémia kommunikációs dosszié ELEKTROKÉMIA. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ELEKTROKÉMIA ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenA légköri humusszerű anyag kiralitása és eredete
Tudományos Diákköri Dolgozat MÉSZÁROS TÍMEA I. éves vegyész mesterszakos hallgató A légköri humusszerű anyag kiralitása és eredete Témavezető: Dr. Salma Imre, egyetemi tanár Kémiai Intézet, Analitikai
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenKáplán Mirjana Környezettudomány MSc
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Talajvizek triklóretilén tartalmának meghatározására szolgáló GC-ECD módszer kidolgozása Káplán Mirjana Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Záray
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenBudapest: valóban poros és fakó város? Salma Imre és Ocskay Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet
Természet Világa, 137. évfolyam, 2006. március, 124 126 old. Budapest: valóban poros és fakó város? Salma Imre és Ocskay Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet E-mail: salma@para.chem.elte.hu
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenGALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Csapadékképződés hatása az aeroszol részecskék körforgására Szabó- Takács Beáta Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
Részletesebben1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27.
RészletesebbenÚjabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK
KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
RészletesebbenXXXVIII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVIII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
RészletesebbenKS - 303.150.10 HORDOZHATÓ KIVITEL
KS - 303.150.10 24 ÓRÁS, FOLYAMATOS ÜZEMŰ NAGYTÉRFOGATÁRAMÚ AEROSZOL, SZÁLLÓPOR MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK IMMISSZIÓS, MUNKAHELYI ÉS HÁTTÉRSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOKRA HORDOZHATÓ KIVITEL 1. Rendeltetés A KS-303.150.10
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenEmlékeztető. az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának június 10-i üléséről
Emlékeztető az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának 2016. június 10-i üléséről Jelen voltak: Dr. Inzelt György Dr. Surján Péter Dr. Perczel András Dr. Császár Attila Dr. Salma Imre Dr. Péter László Dr.
RészletesebbenKlórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában
Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában Fazekas Péter Témavezető: Dr. Szépvölgyi János Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenFarkas János 1-2, Hélène Budzinski 2, Patrick Mazellier 2, Karyn Le Menach 2, Gajdáné Schrantz Krisztina 1-3, Alapi Tünde 1, Dombi András 1
UNIVERSITÉ de BORDEAUX1 UNIV ERSITY OF BORDEAUX1 Farkas János 1-2, Hélène Budzinski 2, Patrick Mazellier 2, Karyn Le Menach 2, Gajdáné Schrantz Krisztina 1-3, Alapi Tünde 1, Dombi András 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1494/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PAMET Mérnökiroda Kft. (7623 Pécs, Tüzér u. 13.) akkreditált területe I. az akkreditált területhez
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenOTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebben