a magyar tanyák és a Tanyafejlesztési Program

Átírás

1 a magyar tanyák és a Tanyafejlesztési Program

2 A MAGYAR TANYÁK ÉS A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Petőfi Sándor: Az Alföld. Pest, Budapest, 2018

3 a magyar tanyák és a Tanyafejlesztési Program Kiadja: Földművelésügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér Felelős kiadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Földművelésügyi Minisztérium 2018 Felelős vezetők: V. Németh Zsolt államtitkár Szakáli István Loránd helyettes államtitkár Téma és szakmai felelősök: Dr. Szabó Mátyás főosztályvezető Lantos Gergely főosztályvezető-helyettes Szerzők: Dobai Réka, Fokti Krisztina, Kontur Tamás, dr. Matus László, Pap-Szuromi Orsolya, Romvári Róbert ISBN: Grafikai és nyomdai munkák: DunaMix Kft., Vác - Felelős vezető: Szakolczai Lóránt TARTALOM A Tanyafejlesztési Program Köszöntő...6 Előszó... 7 A Tanyafejlesztési Program A tanyák jelene A Tanyafejlesztési Program bemutatása Eredmények Jövőbeli tervek, kilátások...24 Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított egyéni fejlesztések Vajtu Józsefné Ördög János Gábor...29 Szabó Annamária...30 Csasztvan András Mihály Móga Péter...32 Dora Mariann...34 Dobai Réka...35 Papp Dezső...36 Kecső József Fodor András...38 Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított egyéni fejlesztések Kovács Gergely...39 Ballai-Hesz Mariann Lendvai-Barka Melinda Tóth Mária...42 Fazekas Béla Barnabás...43 Magyarné Mészáros Anna Mezei Attila Ferenc...45 Dr. Kozák Lajos Dömös Fanni Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított települési és térségi fejlesztések Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete...50 Kocsér Község Önkormányzata Gyomaendrőd. Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás...52 Magyarországi Baptista Egyház...53 Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület...54 Homokháti Kistérség Többcélú Társulása...56 Nagyhalász Város Önkormányzata Érsekhalma Község Önkormányzata Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított települési és térségi fejlesztések Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft...59 Szentkirály Község Önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa...62 Csongrád Város Önkormányzata...63 Bácskaiak Egymásért Közhasznú Egyesület Szarvas Város Önkormányzata...65 Szentes Város Önkormányzata...66 Hortobágy Község Önkormányzata Ótemplomi Szeretetszolgálat...69 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Borota Község Önkormányzata...71 Újszilvás Község Önkormányzata Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Ráckeve Város Önkormányzata...77 Nyársapát Község Önkormányzata...78 Vasad Község Önkormányzata Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Az Év Tanyája díj pályázati felhívás első meghirdetése 2017-ben... 85

4 Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Tisztelt Olvasó! A Földművelésügyi Minisztérium mindig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy Magyarország egyedi értékeinek megőrzését támogassa. Ezért a tárca kezdeményezése nyomán több program is irányul azokra a speciális agrárterületekre, amelyek történelmi múlttal, hagyományokkal rendelkeznek. A tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, megújítása, valamint a tanyai életmód, a tanyán működő családi gazdaságok hátrányainak csökkentése érdekében a minisztérium 2011-ben elindította az első, teljes egészében hazai forrásból támogatott Tanyafejlesztési Programot. A program eddigi hat éves működése során a os időszakban közel 1700 pályázat részesült támogatásban mintegy 8,1 milliárd forint értékben. Ezen eredmények ismeretében méltán nevezhetjük a Nemzeti Vidékstratégia sikerprogramjának, a pályázat népszerűsége ugyanis a legelső meghirdetése óta töretlen. Mindehhez további pozitívumként hozzájárult az is, hogy a magyar tanya, mint sajátos és egyedi életforma 2017-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült. A Földművelésügyi Minisztérium célja a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma fenntartása, és fejlesztése a programban kidolgozott intézkedések szerint. Ezek alapján, a pályázat lehetőséget biztosít a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai életmód hátrányainak csökkentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére, a tanyai gazdálkodások megújítására, az egykori gazdaságok újjáélesztésére, valamint új tanyagazdaságok indításának támogatására. A fényképekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált kiadvány a Tanyafejlesztési Program eredményeit, jó példáit mutatja be az érdeklődők számára; egyben lehetőséget is teremt, hogy a programmal kapcsolatos kérdésekre választ találjanak. Jó szívvel ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek; bízva abban, hogy a Tisztelt Olvasó teljes körű információt kaphat a témáról. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár Előszó A tanyán élők nemzedékről nemzedékre örökítik hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, valamint őrzik őshonos növény- és állatfajtáinkat. Munkájukkal hozzájárulnak a biodiverzitás gazdagságának megőrzéséhez, a magyar táj fenntartható használatához és a sokszínű termelési kultúra megmaradásához. Magyarország Kormányának határozott szándéka alapján a 2011-ben elindított Tanyafejlesztési Programmal elindult a hagyományos tanyai gazdálkodás megújulása. A program kiemelt célja, hogy a tanyákon a termelési funkciók erősödjenek, s a külterületen élő lakosság életminősége javuljon. Emellett a program hangsúlyt fektet arra is, hogy az önkormányzatok, a településen működő szervezetek, tanyagondnoki szolgálatok lehetőséget kapjanak az alapszolgáltatások színvonalának emelésére, az elérhető infrastruktúra fejlesztésére. A Földművelésügyi Minisztérium hosszú távú vidék- és térségfejlesztési koncepciója kiemelten szem előtt tartja a tanyai életforma jelenét és jövőjét. A Tanyafejlesztési Program folytatódni fog, hiszen létjogosultsága vitathatatlan, kiemelt helye van a magyar vidék fejlesztéspolitikájában. A program sikere annak köszönhető, hogy egy egyszerű eljárásrendű, célzottan a tanyai lakosokat és gazdálkodókat, valamint a tanyás térségek önkormányzatait segítő támogatási rendszert alakítottunk ki. Meggyőződésem, hogy a célzott program segítségével az az ősi gazdálkodási rendszer és kultúra, amelyet ez a világ őrzött meg hosszú évszázadokon keresztül, új életre kel és megerősödik. A tanyakultúra újbóli felvirágoztatása a 21. századi igényekhez igazodva egy sajátos életforma, valamint a természeti környezethez illeszkedő építészeti értékek fennmaradását is szolgálja. 6 7

5 A Tanyafejlesztési Program

6 A Tanyák jelene A tanyák fejlődéstörténetét a fokozatos önállósulás jellemezte, azonban a külterületen élők sohasem szakadtak el teljesen az anyatelepülésüktől. A tanya a magyar Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, külterületi lakott hely. MEGYE Bács-Kiskun Békés Csongrád A tanyán élők száma az elmúlt fél évszázadban drasztikusan csökkent. A népességvesztéssel párhuzamosan a tanyás térségek demográfiai, szociális, illetve infrastrukturális helyzete is romlott. A tanyák ma is nagyszámú népességnek nyújtanak otthont. A legfrissebb népszámlálás adatai alapján Magyarországon a külterületi népesség fő (nem egyenlő a tanyákon élők számával) volt ben. Ebből fő, tehát közel 60 százalékuk élt valamely alföldi megyében Pest megyével kiegészülve ez az arány eléri a 70 százalékot is. Azt is meg kell említeni, hogy 1970-ben volt az utolsó olyan népszámlálás, amely részletes adatot szolgáltatott a külterületen élőkről, ezt követően már kevés adat áll rendelkezésre, így a tanyák számáról, az ott élő lakosságszámról pontos helyzetkép nehezen adható. Az 1990-es éveket követően komoly problémaként jelentkezett a tanyák érdekképviseletének megszűnése, támogatási lehetőségük minimálisra csökkenése, illetve a korábbi fejlesztések leállása. Hangsúlyozandó, hogy a tanyán élő népesség pontos számának felmérése az évi népszámlálástól kezdve problematikus, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal ettől az évtől kezdődően nem használja a tanya kifejezést, ugyanis egyben kezeli a külterületen élő népességgel. Emiatt a tanyai lakosság nagyságát csupán becsülni lehet. Az 1. táblázatban bemutatott külterületi népesség folyamatos csökkenésével párhuzamosan a tanyák típusai is változtak. A hagyományos tanyasi gazdálkodási formák mellett mára új funkciók (pl.: lovagoltatás, turizmus, vendéglátás stb.), egyéb kiegészítő tevékenységek (pl.: kézműves tevékenység) is megjelentek a gazdaságok életében. Egyes kutatások szerint napjainkban a tanyáknak csak mintegy negyede folytat mezőgazdasági termelést, amit jól érzékeltet az alábbi megközelítés is (1. ábra). Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen táblázat: Az alföldi megyék külterületi népességszámának alakulása, (Szerkesztette: Romvári Róbert. Forrás: TEIR) A tanya fogalmának értelmezése az idők során folyamatosan változott, mást jelentett a 18. században és mást jelent napjainkban. Mindenképpen elmondható ugyanakkor, hogy a tanyák több száz éven keresztül meghatározó részei voltak az alföldi tájnak. Ennek megfelelően mind a tanyák jövője, mind a vidék fejlesztése szempontjából is fontos a rendelkezésre álló források és támogatások koncentrált felhasználása. A 2016-os év tavaszáig komoly probléma volt, hogy a magyarországi tanyák pontos földrajzi elhelyezkedéséről és általános állapotáról nem álltak rendelkezésre egzakt információk. Ezt felismerve, valamint igazodva Magyarország Kormánya által megfogalmazott célkitűzéshez (2020-ig minden tanyát villamos árammal, megközelítését járható úttal kell biztosítani), 2016-ban sor került egy központilag szervezett, a teljes Alföld területére 724 település kiterjedő tanyafelmérésre, amelynek keretében közel 95 ezer tanyát, tanyaszerű képződményt mértek fel (2. ábra). A kérdőíves felmérés keretében a tanya környezeti állapotáról, demográfiai, gazdasági és infrastrukturális jellemzőiről gyűjtöttek információkat. 1. Ökológiai rendszer D Társadalmi rendszer 3. A C 2. Gazdálkodási rendszer B Települési rendszer 4. Virágkor: : : : ½+½+½ : 1+½+½-4 1. ábra: A tanya, mint rendszer (Forrás: Csatári Bálint) 10 11

7 2. ábra: A 2016-ban felmért tanyák területi eloszlása (Szerkesztette: Romvári Róbert) A 2. ábra alapján elmondható, hogy az Alföld tanyasűrűsége nem mutat eltérést a szakirodalomból is ismert tanyás térségekhez képest, ugyanis hazánk leginkább tanyás területe a Homokhátság, Nyíregyháza, illetve Békéscsaba környéke. A három gócterület nem véletlen, hiszen a tanyás térségek között alaprajz alapján három különböző típust tudunk megkülönböztetni, mégpedig a Kecskemét környéki szórványokat, a Békés megyére jellemző sortanyákat, illetve Nyíregyháza térségében a bokortanyák világát

8 A Tanyafejlesztési Program bemutatása Magyarország Kormánya a 2011-ben a hagyományos tanyasi gazdálkodás megújítása, a tanyasi életmód hátrányainak csökkentése, továbbá a tanyás térségek hosszútávon fenntartható fejlődése, fejlesztése érdekében elindította a Tanyafejlesztési Programot. A program alapvető célkitűzése a tanyai gazdálkodás megmentése, megújítása, a tőkeszegény gazdálkodók, tanyai gazdaságok anyagi támogatásával, a gazdálkodási feltételeik megerősítésével, az egykori gazdaságok újjáélesztésével, új tanyagazdaságok indításának támogatásával. A Nemzeti Vidékstratégiát a magyar vidék alkotmányaként említhetjük, amely szakmapolitikai dokumentum 2020-ig határozza meg a vidék fejlesztését szolgáló feladatokat. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1074/2012. (III. 28.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja, egyben a kormányzati célok fontos prioritása. A Tanyafejlesztési Program kiírója a Földművelésügyi Minisztérium. A szakmai kidolgozásért a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztálya felel. A pályázatok kezelését a Földművelésügyi Minisztérium száz százalékos tulajdonában működő Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a támogatások kifizetését pedig a Magyar Államkincstár végzi. A támogatási döntést a Bíráló Bizottság javaslatára a földművelésügyi miniszter hozza meg, és köt támogatási szerződést a nyertes pályázókkal. A Bíráló Bizottság a pályázatokat kevésbé formai, inkább jogosultsági és szakmai szempontok alapján bírálja el. A program kidolgozása során a tanyai lakosság ügyfélbarát támogatása érdekében a pályázói részről felmerült igények, valamint a gyakorlati tapasztalatok minden évben beépültek a pályázati felhívásokba. A pályázatokat az általános, bonyolult pályázati rendszerektől eltérően, teljesen új, egyszerűsített eljárással bonyolítja le a Földművelésügyi Minisztérium. 3. ábra: A Tanyafejlesztési Program területi lehatárolásának változása (Szerkesztette: Romvári Róbert) A Tanyafejlesztési Program fő alapelve, hogy a támogatás minél több tanyás településre és tanyára eljusson, a lehetőségekhez mérten minél több kiemelt célt kezeljen, ugyanakkor felhasználása hatékony és célzott legyen, elkerülve a forrás teljes elaprózódását. A programot minden évben nemzeti forrásból indítják el, amely Magyarország adott évi költségvetésének részét képezik. A tanyapályázat népszerűségét mutatja a pályázat benyújtására jogosult települések körének bővülése (3. ábra). Itt kell megjegyezni, hogy a Tanyafejlesztési Program tanyának tekinti a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészletet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel. A 3. ábra alapján elmondható, hogy a tanyapályázat induló évében összesen 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatot önkormányzatok, illetve egyéni gazdálkodók. A jogosult települések döntő többsége községi, vagy nagyközségi jogállású, azonban öt megyei jogú várost (Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged) is találhatunk a listában től a pályázható települések köre 34 településsel egészült ki (köztük volt Békéscsaba is, mint megyei jogú város), így immár 240 alföldi település volt jogosult a támogatásokra. A 2013-as évben már az egész Alföld területéről lehetett pályázatot benyújtani, összesen 724 település volt a jogosultak között

9 Pályázható célterületek A Tanyafejlesztési Program 1. célterületében pályázható támogatási célok a következők voltak 2011 és 2013 között, illetve 2015-ben: Pályázat benyújtására jogosultak köre A Tanyafejlesztési Program célzottan tanyai lakosokat, gazdálkodókat, valamint a tanyás térségek önkormányzatait, tanyagondnoki szolgálatait, civil szervezeteit segítő támogatási rendszert foglal magába kétféle konstrukció keretében nyújt támogatást: önkormányzati típusú, helyi közösségek számára kiírt pályázati konstrukció; egyéni típusú, tanyai lakosok, tanyagazdák számára kiírt pályázati konstrukció. Az önkormányzati típusú, helyi közösségek számára kiírt pályázati lehetőségek egyrészt tanyai közösségeket céloznak megőrizni (gazdálkodók-termelők, hagyományőrzők érdekképviselete), másrészt pedig a szociálisan hátrányos helyzetű tanyai lakosok (nagycsaládosok, idősek) segítésére irányulnak. Támogatás, önerő mértéke A program célterülettől és a pályázó korától függően 75 százalékos, 90 százalékos, illetve 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt, így a szükséges önerő 0-25 százalék. A pályázóknak pályázati díjat nem kell fizetni. A tapasztalatok alapján sok tanyai lakos azért nem tud pályázatot benyújtani, mert nem áll rendelkezésére megfelelő nagyságú önerő. A Tanyafejlesztési Program utófinanszírozású, így a fejlesztés megvalósításába a pályázó esetenként nem tud belekezdeni. A program alakítása során a tanyai lakosság részéről felmerült igényeket kiemelt célunk beépíteni. A jogszabályi háttér lehetőséget ad arra, hogy a támogatási lehetőség magasabb előleget biztosíthasson a pályázók részére. A kezdeti években meghatározott 25 és 50 százalék helyett 2016-tól 75 százalék előleg igénylésére teremtett lehetőséget a Földművelésügyi Minisztérium. Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése ( ); Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése fővárosi piacokon és tanyás térségek megyei jogú városainak piacain (2013); Tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító gépek, eszközök beszerzése ( ); Villany nélküli tanyák energiaellátását megújuló energiaforrásokkal biztosító önkormányzati fejlesztés ( ; 2015); Tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőségvizsgálatok elvégzése (2011; 2015); Tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése ( ; 2015); Térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása ( ); Megyei tanyafelmérések elvégzése (2013). A Tanyafejlesztési Program 2. célterületének keretében pályázható támogatási célok a következők voltak 2011 és 2015 között: Tanyai lakóépület felújítása; Gazdálkodási célú épületek felújítása, építése; Gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése; Karám, kerítés létesítése, felújítása; Szaporítóanyag vásárlása, beszerzése; Állatállomány kialakítása, bővítése; Tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése ( ); Tanyagazdaság energetikai megújítása; Egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása; Természetközeli, egyedi szennyvíz-kezelés és -elhelyezés; Tanyai közbiztonság javítását célzó kis értékű eszközök beszerzése; Tanya-tó kialakítása ( )

10 A Földművelésügyi Minisztérium, mint a Tanyafejlesztési Program kiírója a 2016-os évtől kezdődően a pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Programhoz igazította az esetlegesen felmerülő kettős finanszírozások elkerülése érdekében. A változásoknak köszönhetően a 2016-os pályázati évben a következő három célterületre nyújthattak be pályázatokat az arra jogosultak: A Tanyafejlesztési Program 3. célterületének keretében pályázható támogatási célok a következők voltak 2013-ban és 2015-ben: Tanyai lakóépület felújítása; Gazdálkodási célú épületek felújítása, építése; Gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése; Karám, kerítés létesítése, felújítása; Szaporítóanyag vásárlása, beszerzése; Állatállomány kialakítása, bővítése; Tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése; Tanyagazdaság energetikai megújítása; Egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása; Természetközeli, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezése; Tanyai közbiztonság javítását célzó kis értékű eszközök beszerzése; Tanya-tó kialakítása (2013). 1. célterület: Települési és térségi fejlesztések; 2. célterület: Tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének mezőgazdasági csekély összegű támogatása; 3. célterület: Tanyák lakóépületének felújítása, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések. A Tanyafejlesztési Program 4. célterületét, azaz a villanynélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztésekre 2013 és 2015 között lehetett pályázni

11 eredmények 3. táblázat: A tanyapályázat nyertesei célterületenkénti bontásban (Szerkesztette: Romvári Róbert. Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) A tanyapályázat közötti időszakra vonatkozó összefoglaló adatait a 2. táblázat tartalmazza. A 2. táblázat adatai alapján elmondható, hogy a tanyapályázat elmúlt hat éve során pályázat részesült, több mint 7,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban és 2015 között négy különböző célterületre nyújthattak be pályázatot az arra jogosultak. A nevezett időszak eredményeit célterületi bontásban a 3. táblázat tartalmazza. A közel nyertes pályázat 31,5 százalékát a települési és térségi, vagyis az önkormányzatok számára 2. táblázat: A tanyapályázat főbb jellemzői (Szerkesztette: Romvári Róbert. Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) A Tanyafejlesztési Program sikerességét jelzi, hogy a meghirdetése óta eltelt években egyre nagyobb érdeklődés, pályázói kedv mutatkozott a kezdeményezés iránt. Az elmúlt hat év eredményei alapján kijelenthető, hogy a Program töretlen népszerűségnek örvend. A nyertes pályázók elmondása szerint a pályázati lehetőség érdemi fejlesztési lehetőséget biztosít a tanyákon élőknek. meghirdetett fejlesztések tették ki. A nyertes pályázatok több mint 60 százalékát tanyagazdaságok fejlesztésének támogatása, illetve a tanyagazdaságok indításának támogatása megnevezésű célterületek keretében hirdették meg. Elmondható továbbá, hogy a villamos áramot nélkülöző tanyákon élők részére kiírt 4. célterület keretében nyertes pályázók a teljes minta 8,5 százalékát adják. A 2. célterület pályázatainak feldolgozását, valamint az eredményhirdetést követően 696 nyertes pályázatot részesítettek támogatásban. A nyertes pályázatok 177 településről érkeztek Év 1. célterület 2. célterület 3. célterület 4. célterület Települési és térségi fejlesztések Tanyagazdaságok fejlesztésének támogatása (4. ábra), a legtöbb sikeres pályázatot Kiskunmajsa (35), Mórahalom (24), Csólyospálos (20), illetve Kecskemét (19) tanyáiról nyújtottak be. 4. ábra: A Program 2. célterületének nyertes pályázói (Szerkesztette: Romvári Róbert) Tanyagazdaságok indításának támogatása Villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztések támogatása Összesen nem indult nem indult nem indult nem indult nem indult 89 nem indult Összesen Év Pályázat benyújtására jogosult települések száma (db) Benyújtott pályázatok száma (db) Befogadott pályázatok száma (db) Támogatott pályázatok száma (db) Megítélt támogatás összege (M Ft) Összesen

12 A 3. célterület pályázatainak elbírálását követően 146 nyertes pályázatot részesítettek vissza nem térítendő állami támogatásban. A nyertes pályázatok 74 településről érkeztek (5. ábra), a legtöbb sikeres pályázatot Kiskunmajsa (13), Balástya (7), illetve Ásotthalom (6) tanyáiról nyújtották be. A korábbi évektől eltérően 2016-ban három különböző célterületre nyújthattak be pályázatot az arra jogosultak. A benyújtott nyertes pályázatokat célterületi bontásban a 4. táblázat tartalmazza. 5. ábra: A Program 3. célterületének nyertes pályázói 2013 és 2015 (Szerkesztette: Romvári Róbert) A nyertes pályázatok 26,5 százalékát az első, 57,7 százalékát a második, míg 15,8 százalékát a harmadik célterületre nyújtották be. A települési és térségi fejlesztések során a legkedveltebb alcél a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése volt (38 pályázat 94,7 millió forint megítélt támogatás). lesztésének mezőgazdasági csekély összegű támogatása volt a maga 696 nyertes pályázatával. Érdekességként kell említeni a között meghirdetett tanyai termékek piacra jutásának elősegítése alcélt, ugyanis a nevezett három év alatt 78 nyertes pályázatot hirdettek 2,6 milliárd forint támogatási összeggel. A legkevesebb tá- 4. táblázat: A tanyapályázat nyertesei célterületenkénti bontásban, 2016 (szerkesztette: Romvári Róbert. Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) Az elmúlt hat pályázati év ( ) nyerteseit vizsgálva elmondható, hogy a legkedveltebb (legtöbb pályázatot erre a célra nyújtották be) pályázható célterület a tanyagazdaságok fejmogatott pályázatot a megyei tanyafelmérések elvégzése, illetve a tanyasi termékek védjegy- és minőségrendszerének bevezetése, fejlesztése megnevezésű alcélok esetében regisztráltak (2, illetve 5 db). A program népszerűsége mellett hasonló siker, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján a magyar tanya, mint életforma, mint fogalom is kiemelkedő nemzeti értékként a Magyar Értéktár része lett. 1. célterület 2. célterület 3. célterület Települési és térségi fejlesztések Tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének mezőgazdasági csekély összegű támogatása Tanyák lakóépületének felújítása, valamint lakóés vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések Összesen

13 Jövőbeli tervek, kilátások A tanyás térségek felkarolására, fejlesztésére a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani. Megfelelő támogatási lehetőségek biztosításával a vidéki Magyarországot igazán versenyképessé lehet tenni, ezáltal növelhető a tanyavilág tőkevonzó- és népességeltartó képessége. A kormány továbbra is fontosnak tartja a vidéki települések külterületén, a tanyákon élő emberek, gazdálkodók életkörülményeinek javítását, megkönnyítését. Reményeink szerint a 2011-ben elindított Tanyafejlesztési Program a jövőben is megfelelően fogja szolgálni a tanyavilág pusztulásának megállítását, illetve a tanyavilág újbóli felvirágzását. Magyarország Kormánya az alábbi célkitűzéseket tartja szem előtt az elkövetkező időszakra: 6. ábra: A villamosáram-ellátást nélkülöző tanyák területi eloszlása (szerkesztette: Szikora Anna Ágnes) Szükség van továbbá a közbiztonság javítására. Ez jelenti a vagyonbiztonság fejlesztését, valamint főként idős és beteg tanyai lakosok esetében jelzőrendszer kialakítását, amely különböző egészségügyi problémák esetén gyors segítségnyújtást eredményezhet. Az idős és beteg tanyai lakosok számára a tanyagondnoki szolgálatok segítségnyújtása is nélkülözhetetlen. Ebből kifolyólag a jövőben szintén támogatni kell a tanyagondnoki szolgálatokat, valamint a tanyagondnoki szolgálatokat működtető civil szervezeteket. A tanyára, mint fogalomra nem létezik egységes, mindenki által elfogadott jogszabályi alapokon nyugvó definíció, valamint a tanyavilágról, a tanyai lakosok helyzetéről nincsenek naprakész adatok. Emiatt a jövőben szükséges a tanya fogalom pontos meghatározása. Minden eddiginél nagyobb szükség mutatkozik a villany nélküli tanyák elektromos árammal történő ellátására. A évi alföldi tanyafelmérés eredményei alapján készült 6. ábra alapján elmondható, hogy napjainkban közel tanya nem rendelkezik villamosáram-ellátással (közcélú villamos hálózathoz nem csatlakozik, illetve sziget üzemű villamosenergia-termelő berendezéssel sem rendelkezik). A nevezett felmérést követően készült előzetes megvalósíthatósági tanulmányban rögzítettek szerint a villamos energiát nélkülöző tanyák elektromos árammal történő ellátásának költsége nagyságrendileg milliárd Ft körüli összegből valósítható meg a költségbecslés minden esetben szabadvezetékes csatlakozóvezeték kiépítésével számol. Minden bizonnyal a kivitelezési munkák során esedékes egyedi felméréseket követően lesznek olyan tanyák, ahol a csatlakozóvezeték kiépítése földkábeles megoldással lesz megoldható, így kijelenthető, hogy ennek megfelelően a becsült költségek változhatnak. Továbbá hangsúlyozni érdemes, hogy szigetüzemű napelemes rendszerek telepítése esetén a nevezett összeg akár harmadára csökkenthető. Az értékesítési nehézségek és az alacsony jövedelmezőség miatt a tanyagazdaságok számára megfelelő támogatási lehetőségeket kell biztosítani annak érdekében, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a piaci körforgásba, valamint a tanyagazdaságok termékeinek piacra juttatásához megfelelő értékesítési lehetőségeket kell biztosítani. Végül meg kell említeni azon 2016-ban megfogalmazott kezdeményezést, amelynek eredményeként a Földművelésügyi Minisztérium kísérleti jelleggel az alföldi tanyás térségen kívüli területeken indított el egy programot. Ennek a külön célterületnek a keretében a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok megvalósításához, tanyagazdaságaik fejlesztésére nyújthatnak be egyedi támogatási kérelmet Szentgálon és környékén, valamint Heves megye déli járásaiban élő természetes személyek, őstermelők és egyéni vállalkozók. A célterületet a évi Tanyafejlesztési Programba építette be a szaktárca

14 Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított egyéni fejlesztések 26 27

15 Vajtu Józsefné Ördög János Gábor Település: Nyíradony, Hajdú-Bihar megye, Nyíradonyi járás központja tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Jászfényszaru, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberényi járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó 1955 óta él tanyáján, ahol a lakóház mellett mezőgazdasági épületek is vannak. Állattartással és növénytermesztéssel is foglalkozik a tanyán együtt élő három generáció. A pályázó azért szeret itt élni, mert lehetősége van az önfenntartásra és természetközelinek érzi a tanyasi életet. A Tanyafejlesztési Program segítségével megvalósított beruházások megoldást nyújtottak a felmerülő legégetőbb problémákra úgy, mint a tanya vízellátására, az egészséges és esztétikus lakótér, illetve biztonságos környezet kialakítására. Pályázatuk által kiszámítható termelést, jobb életkörülményeket tudtak megteremteni. A projekt keretében egy új csempekandallót szereztek be, amelynek köszönhetően korszerűsítették a fűtést, és fűtőcsonkot is vásároltak, amely 120 m 2 légtér befűtésére alkalmas. Korábban ásott kút biztosította a vízellátást, de a pályázat segítségével egy új, 30 méter mély kutat fúrtak. A lakóingatlan részt kifestették és nyílászárókat is cseréltek. A beépített új ablakok és ajtók javítottak az épület hőszigetelésén. A tanya köré új kerítést építettek, amely védelmet nyújt a vadkárok ellen. A beruházás pozitív hatással volt az ott lakók életére, javította a tanyai életminőséget és segítette a termelő tevékenységet. Az új kályhával kevesebb fűtőanyagot használnak, így csökkentették a környezetterhelést is. A kút fúrásának köszönhetően a kert és a szántó is könnyebben öntözhetővé vált, így még a termésátlagok is javultak. A tanyához tartozó konyhakertben és szántón burgonyát, kukoricát, répát, káposztaféléket és hüvelyeseket termesztenek, de gyümölcsfák is találhatóak a gazdaságban. A tanyán kisebb állatokat tartanak, például őshonos kendermagos magyar és erdélyi kopasznyakú tyúkokat. A fejlesztés megvalósításával lehetőség nyílt arra, hogy a pályázó csökkentse a tanyasi életmódból fakadó hátrányokat, ezzel alapot teremtve annak, hogy a fiatalabb generáció továbbvigye ezt a hagyományokon alapuló életformát. Tanyavilágba születtem, sosem vágytam nagyvárosi életre. A pályázó 2001 óta él tanyán, ekkor aktívan be is kapcsolódott a családi tanya fejlesztésébe. A pályázó 2013-ban szülei jó példáját követve családjával okleveles agrármérnökként maga is gazdálkodásba kezdett. A tanyán a lakóépület mellett mezőgazdasági épületek is vannak. Céljuk, hogy egy fenntartható, helyi erőforrásokat hasznosító, több lábon álló, a növénytermesztés és az állattenyésztés egységét megteremtő sikeres családi gazdaságot működtessenek. A fejlesztés részeként vagyonvédelmi és vadkár megelőzési célokat szolgáló új kerítést építettek. A gazdaság gépparkjának korszerűsítésére és a termelés sikerességének fokozására szemenként vető gépet és ekét szereztek be. Az állattenyésztéshez kapcsolódó kockázatok mérséklése érdekében benzinmotoros áramfejlesztőt, vízszivattyút vásároltak. Lecserélték a régi szivattyúkat, és beszereztek egy 90 méteres taposásálló tömlőt is. Tevékenység-diverzifikáció céljából, valamint az önellátás és a hagyományos tanyasi hangulat erősítése érdekében telepítettek 20 db, a termőtájra egykoron jellemző gyümölcsfát, illetve 25 őshonos kopasznyakú tyúkkal gazdagították a tanyát. A fentiek mellett beszereztek 50 db a jászsági termőtájra valaha igen jellemző, ceglédi, faddi, szentlőrinckátai tájfajta paradicsom palántát. A tanya mikroklímájának javításáért 30 gyorsan növő, szárazságtűrő császárfát telepítettek erdősáv kialakításához. Jelenleg a gazdaságban szarvasmarhát, baromfit és juhokat tartanak, illetve növénytermesztést több mint 80 hektáron folytatnak. Saját részre termelnek, de az értékesítés is megvalósul mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés tekintetében, sőt kertészetükben zöldség- és gyümölcstermesztés is folyik. A termékfeldolgozás során tej- és hústermékeket állítanak elő, sőt tojást is tudnak értékesíteni. A pályázó azért szeret tanyán élni, mert itt terveit megvalósítva békében, boldogságban élhet családjával. Csak olyan terméket kínálunk eladásra, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk

16 Szabó Annamária Csasztvan András MIHÁLY Település: Nyíregyháza-Sulyánbokor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyházi járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Szarvas, Békés megye, Szarvasi járás központja tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A dédszülőktől kezdve a család minden generációja tanyán élt, így a minta adott volt a pályázó számára, hogy tanyán gazdálkodjon. A körülbelül 2 hektárnyi egybefüggő területen található egy 2003-ban épült lakóház, egy 1986-os építésű gazdasági épület, valamint a szántóföldi növénytermesztés és gyümölcstelepítés megvalósítására alkalmas földterület. A tanya állatállománya szárnyasból vegyesen csirkékből, pulykákból, libákból, kacsákból és 4-20 sertésből áll, amelyek száma folyamatosan változik. Az állományt igyekeztek magyar fajtákból kialakítani, például magyar nagyfehér sertésekből, tarka kopasznyakú tyúkokból, fehér magyar kacsákból, ugyanakkor tartanak más fajtákat is. Az értékesítést helyi szinten sikerült elindítani, de keresik a további lehetőségeket. A gépesítettséget a Tanyafejlesztési Program keretében nyertes pályázatnak köszönhetően sikerült fejleszteniük, beszereztek traktort, ekét, tárcsákat, vetőgépet, talajmarót. Így biztosítva a hosszú távú fenntartható gazdálkodást már sikerül időben elvégezniük a talaj- munkákat, amelyeket azelőtt csak megkésve tudtak megtenni. Az öntözést ásott kútból oldják meg a gazdaságban. A pályázó a családjával sokszínű termesztést folytat, ezt igazolja a széles paletta kimerítése 6 fajta paradicsommal, 4-5 fajta paprikával, karalábéval, zellerrel, borsóval, babbal, mángolddal, kelbimbóval, sóskával, rebarbarával, hagymafélékkel, csemegekukoricával, uborkával, étkezési tök-, valamint különböző burgonya fajtákkal. A tanya gyümölcsfáin meggy, kajszibarack, birs, nyári alma, körte terem. A gyümölcsöst a Program 2016-os kiírásán nyert támogatásból bővítették és újították meg. A megtermelt zöldségből és gyümölcsből házi befőttet és savanyúságot készítenek. Az új gyümölcsfák telepítése révén előbbiből többet tudnak készíteni. A fejlesztéssel sikerült többlettermést elérniük, illetve az állattenyésztésben is sikerült előre lépniük. A tanyánkon a szüleimmel közösen igyekszünk komplex gazdálkodást kialakítani. A pályázó gyermekkorát tanyán töltötte a nagyszülőknél, akik gazdálkodók voltak. Ez az életforma igen nagy benyomást tett rá, így feleségével egyetértésben döntöttek a tanyasi élet mellett. A pályázó Szarvas külterületén fekvő tanyája ben épült. A tanyán élők munkájuk mellett végeznek mezőgazdasági, illetve feldolgozó tevékenységet. A fejlesztés elsősorban a gazdaság fejlődését, fenntarthatóságát szolgálta. A komplexitást a gazdaság párhuzamos fejlesztése igazolja, aminek köszönhetően nőtt az állatok létszáma, illetve kisgépeket is beszereztek. A tájfajta növénykultúrák kialakítása, valamint az őshonos állatok beszerzése a génmegőrzést és az egyre szeszélyesebb időjárástól való függetlenséget szolgálta. A gyümölcsösben és a gyepterületen lévő fű és lucerna vágásához és bálázásához kistraktort vásárolt a pályázó, amelyhez fűkaszát is beszerzett. A karám és a kerítés felújítása biztosította a jószágok szabadon tartását. Két méter magas kerítést húztak fel 600 méter hosszan, ehhez fa és zártszelvény kombinációjú kaput illesztettek, hogy a területre kistraktorral és nagyobb gépekkel is be lehessen hajtani. Az állatok őrzése érdekében puli kutyákat vásároltak. 10 %-kal növelve az állatállományt beszereztek egy mangalica kocát, egy merinó tenyészkost és 150 baromfit, többek között gyöngytyúkokat. Tojófürjeket is vásároltak, amelyeket a tojásukért és a húsukért egyaránt tartanak. A pályázó vetőmagot is vásárolt és almafa csemetéket is telepített. A megvásárolt tenyészkos beállítása a saját szaporulat 20 %-os növekedését eredményezte, ezzel a bevétel is növekedett. A pályázó felvásárlóknak értékesíti a bárányokat. A mangalica koca évente 6-8 malaccal növeli a szaporulatot, amelyeket süldőként értékesít. A tanyán a meglévő ólak elegendőnek bizonyultak a megnövekedett állatlétszám igényeinek is. A takarmányt a kistraktor és a hozzá tartozó munkagépek segítségével állítják elő. A szomszédok őszintesége, közvetlensége még a legtöbb tanyasoron megmaradt

17 Móga Péter Település: Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Mezőtúri járás központja tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2011, 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A tanya 1930-ban épült, ahol már 12 éve él a pályázó családjával. Az épületet jó állapotban adta át nekik a tanya előző lakója, kemence és cserépkályha is van a házban. A pályázó azért szeret itt élni, mert a tanya a természet szerves részét képezi, és úgy gondolják, hogy az itteni élet jó alapot nyújt gyermekeik környezettudatos neveléséhez. A 2011-ben benyújtott pályázat célja egyrészt a tanyagazdaság megújuló energiával történő energetikai megújítása, másrészt az állatállomány bővítése volt. A tanya a fejlesztés előtt vezetékes árammal volt ellátva, az új napelemes rendszer segítségével azonban teljes egészében biztosítani tudják az elektromos áram szükségletüket, illetve betáplálóvá is váltak a központi hálózat felé. Az így elért rezsiköltség-csökkenés, illetve a plusz bevétel növelte a tanya versenyképességét, így a megtakarításaikat további fejlesztésekre tudják fordítani. A telepített 2,76 kw-os rendszer tizenkét darab 230 W-os polikristályos napelemből és egy darab hálózati inverterből áll, amely a napelemek által előállított egyenáramot a szokványos elektromos fogyasztók által igényelt 230V / 50Hz-es váltóárammá alakítja. Emellett hozzá tartozik még egy földre épített állványzat, amelyre a napelemek kerültek. Az épületek teteje kelet-nyugati tájolású, a rendszer éves hozama kwh, míg a tanya éves áramfogyasztása csak kwh. Az állatállomány bővítéseként tíz darab anyaméhet vásároltak, amely a meglévő állomány növelésére és vérfrissítésére szolgált. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően az állomány mérete évről évre emelkedett. A évi Tanyafejlesztési Program segítségével szintén komplex fejlesztést valósítottak meg a tanyán. Az energetikai megújítás során bevezették a 380 V-ot. A 220 V-hoz képest az az előnye, hogy kevesebb energiával üzemeltethető ugyanakkora teljesítményű gép. Környezetkímélő és fenntartható a rendszer, mivel a napelemes rendszer által termelt energiát használja. A fejlesztést helyi vállalkozóval valósították meg. Az állatállomány bővítése céljából ismét méheket vásároltak, méghozzá negyven őshonos krajnai méhcsaládot. A méztermelés hozza a gazdaságnak a legtöbb bevételt, így ez a fejlesztés nagyobb léptékű fejlődéshez járult hozzá. Emellett beszereztek magyar kendermagos tyúkokat is. A gazdálkodási eszközök, például rakodókaptárak, pergető, felezőkád, megvásárlása a megnövekedett állatállomány elhelyezését, gondozását segíti elő. Az aszaló beszerzésével a gazdaság gyümölcsei, zöldségei, gyógy- és fűszernövényei egy kíméletes, gyógyhatást és élvezeti értéket maximálisan megőrző módszerrel tartósíthatóak lettek, illetve felhasználásuk is széles körűvé vált, aszalt gyümölcsös mézeket, teakeverékeket, szárított zöldségkészítményeket állítanak elő. Ezzel nagymértékben szélesedett az eladásra kínált termékek skálája, amely stabilitást ad a tanyai életmód folytatásához. A centrifugás viaszolvasztóval a méhészetből kikerülő régi lépek viasztartalmának visszanyerését érték el. Ezzel praktikus módon megoldható a mézleválasztás elektromos árammal, tehát a napelemek környezetkímélő technológiájának segítségével. A mézmelegítő beszerzése a téli időszakban hordóban tárolt ikrás mézet kicsapolhatóvá tette, ezáltal nem kellett minőségromlástól tartaniuk. A pályázati forrásból a fentieken kívül vásároltak még tájfajta gyümölcsfákat, egészen pontosan mezőtúri birseket, illetve a klímaváltozásra való felkészülés részeként fügefákat, valamint körömvirágokkal is gazdagították a tanyát. A telepített növényeket kútról, a napelemes rendszer segítségével, az általa termelt energiát hasznosítva a gyakori aszályos időszakokban is kellően tudták öntözni. A pályázó szerint a fentiek hosszú távú befektetéseknek bizonyultak, amelyek nem máról holnapra térülnek meg, de megéri a telepítésük, hiszen a jövőben megvalósul a tanyagazdaság több lábon állása. Különböző kiszerelésű fajtamézeken kívül készítünk többek között levendulás, bodzás, propoliszos, diós, aszalt gyümölcsös különlegességeket is szintén saját alapanyagokból

18 Dora Mariann (Pokoltanya) Dobai Réka Település: Tápiógyörgye, Pest megye, Nagykátai járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Vasad, Pest megye, Monori járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A Pokoltanyát a pályázó szülei vásárolták, ahová 1998-ban költöztek ki végleg. A csend és a szabadság miatt szeret itt élni a pályázó, fontos neki a tanya által nyújtott nyugalom, és az állatokat is nagyon szereti. Az 1800-as évék végén épült, eredetileg tanyasi iskolának szánt lakóépület mellett gazdasági épületek is vannak. A tanyán családjával él a pályázó, aki gyermekkora óta rajong az állatokért. A tanya megvásárlásával az volt a céljuk, hogy állattartással foglalkozzanak a csodálatos tanyasi környezetben. Az elmúlt évek során rengeteg állatot fogadtak be. Az állatállományuknak híre ment a környékbeli településeken, és azóta egyre több vendéget fogadnak állatsimogatójukban. A gazdaságban jelenleg lovak, struccok, nyulak, baromfik, mosómedvék, ormányos medvék, teknősök, tengeri malacok, papagájok, kutyák és macskák vannak, valamint kenguru és szamár is él a tanyán ban hozták létre a Pokoltanyai Lovas Egyesületet, azóta az érdeklődők lovagolhatnak is. Az egyesületet egyre többen támogatják, látogatóik száma megnövekedett az elmúlt években. A befolyó adományokat az állatok ellátására fordítják, a lovak takarmányozásának céljából pedig zabot, kukoricát és lucernát termesztenek. A fejlesztés előtt a tanya nem volt villamos energiával ellátva, így egy 5 kw-os névleges teljesítményű szigetüzemű napelemes erőmű került telepítésre. A 16 db 250 W-os napelemet betonba rögzített fém tartószerkezeten helyezték el. Ezen kívül egy invertert és egy töltésvezérlőt is beszereltek, illetve 12 darab akkumulátort is vásároltak. Az akkumulátorparkhoz tartozik központi vízfeltöltő egység is. A napelem telepítése előtt áramfejlesztőt használtak, ami igen nagy kiadást jelentett a család számára, hiszen működtetése, karbantartása igen költséges volt. Mindezekre ma már nincs szükség, hiszen a napkollektor állítja elő a szükséges villamos energiát. A vendégek elsajátíthatják az ott lakóktól az állatok gondozási technikáját, illetve megfigyelhetik a táplálkozási szokásaikat is. A pályázó már születése óta tanyán él, ahogyan a felmenői is tanyán éltek. A természet közelsége, a tiszta levegő, a szabadság és a tanyasi élet nyújtotta nyugalom miatt szereti a tanyát, de a gyökerei is oda kötik. A közel 2900 m 2 nagyságú, erdőkkel körbevett tanyát még a nagyszülei vásárolták. A tanyán a pályázat benyújtásakor 120 tanyasi csirkét neveltek, ehhez szereztek be két db szőke mangalica sertést, tíz db őshonos fajta tyúkot állomány- és fajtabővítés céljából. A fejlesztés részeként 10 db tájfajta parasztbarack gyümölcsfát ültettek. Zöldségnövényeket is telepítettek, például tájfajta hadházi lapos fejes káposztát, emellett házikerti fajtákat is beszereztek, például paprikát, vöröshagymát, hónapos retket és paradicsomot. A későbbiekben megvalósulhatott a zöldségfélék elsődleges feldolgozása. A tanya energia-ellátásának racionalizálása érdekében megújuló energiát hasznosító napkollektoros rendszert telepítettek, amely biztosítja a tanya meleg vízzel való ellátását tavasztól őszig. Az egészséges ivóvíz biztosításához egy új szivattyút és egy 80 literes hidrofor tartályt építettek be. Ez a fejlesztési elem a kertben való rendszeres öntözést is elősegíti, ami pedig alapot ad a zöldség- és gyümölcstermesztéshez. A tanya körüli kerítés hiányzó szakaszának pótlására drótfonatból és akác oszlopokból álló kerítést építtettek. A baromfi ólak és azok kifutóinak, tetőszerkezetének felújítását is elvégezték. Végül a lakóépület elöregedett fa tetőszerkezetének felújítását is megvalósították. Ezekkel a beruházásokkal a tanyasi élet és a gazdálkodás fejlesztése érdekében jelentős előrelépést tettek. A fejlesztésnek pozitív pénzügyi eredménye is van, hiszen egyrészt a villamosenergia felhasználásának csökkentése révén megtakarítás keletkezik, másrészt sikerült megalapozni elsődlegesen az önellátás, illetve a mezőgazdasági árutermelés feltételeit. Tanyagazdaságok indítására adtuk be a pályázatunkat, amelynek célja a tanya megújítása és a tanyasi gazdálkodás újrakezdése volt

19 Papp Dezső Kecső József Település: Ceglédbercel, Pest megye, Ceglédi járás tanyai lakóépületek felújítására indított fejlesztések Pályázati év: 2014 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Tiszaalpár, Bács-Kiskun megye, Tiszakécskei járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó 2000-ben költözött ki Budapestről családjával a tanyavilágba, ahol semmiféle sem vezetékes, sem egyedi villamosenergia-ellátás nem volt. A villamosenergia-ellátás mellett hiányzott a vezetékes ivóvíz is, fúrt kútból nyerik az ivóvizet. Papp Dezső korábban nem ismerte a tanyasi életmódot, de amióta tanyán él, nagyon megszerette ezt az életformát. A pályázó tanyáján egy kisebb konyhakertet művel, ahol saját felhasználásra termesztenek zöldségeket úgy, mint brokkolit, uborkát, paradicsomot, cukkinit, sütőtököt és különböző babfajtákat. Ezekből az egész családot el tudják látni. A tanyán nem tart mezőgazdasági haszonállatokat, csak kutyájuk és macskájuk van. A pályázó egy rádiós műsorból értesült a Tanyafejlesztési Program nyújtotta pályázati lehetőségről, majd a helyi önkormányzattól kapott további tájékoztatást és segítséget, így 2014-ben sikeresen pályázott a Program tanyák villamosítását célzó célterületére, napelem telepítésére. A pályázati támogatásból napelemeket, invertereket, akkumulátorokat, valamint töltésvezérlőket szereztek be és tartószerkezetet is építettek. Az állványon két sorban 6-6 db panel került elhelyezésre. Az eszközök kiválasztásában egy helyi villanyszerelő segítette. A napelem összesen W áramot termel, amellyel az egész tanya áramellátását meg tudták oldani. Ez nagy segítséget jelent a pályázónak és családjának, mert azelőtt semmilyen villamosenergiaellátás nem volt a tanyán. Az új napelemes rendszer teljes egészében biztosítani tudja az elektromos áram iránti szükségletüket a lakóházban van világítás, hűtőt, televíziót tudnak működtetni és mobiltelefont is tudnak tölteni, illetve később betáplálóvá vált a hálózat felé. Az így elért rezsiköltség-csökkenésével a megtakarított összeget további fejlesztésekre tudják fordítani. A beruházás minden eleme pozitív hatással volt az ott lakók életére, javította a tanyai életminőséget és segítette a termelő tevékenységeket. Az eltelt évek során megkedvelte a tanyasi életet. A pályázó szinte egész életében tanyán élt, biztos benne, hogy igazi otthona a tanya, biztonságot és szabadságot jelent számára. A pályázó 2008-ban vásárolta tanyáját, közel szülei, nagyszülei tanyájához. A tanyai lakóépület több mint 150 éve épült. A pályázó lovas gazdálkodó, az állattartás mellett zöldségés gyümölcstermesztéssel is foglalkozik. A pályázó hagyományos tanyasi gazdálkodási formát folytat. A gazdaságban legeltetéses állattartás mellett, négy hidegvérű és egy félvér lóval végzik a mezőgazdasági munkákat a szántástól a rendsodrózásig, egyedül az aratást, a bálázást és a trágyaszórás egy részét csináltatják bérmunkával. A Tanyafejlesztési Program keretében benyújtott pályázatával az állatállomány bővítését, gazdálkodáshoz szükséges gépek fejlesztését, beszerzését és a tanyagazdaság energetikai megújítását tűzte ki célul. Mezőgazdasági munkára alkalmas lovakat vásárolt, valamint kecskékkel és sertésekkel bővítette állományát. Facsemetéket is ültetett, a leszüretelt gyümölcsöket a helyi piacon értékesíti. A lovas kocsi vásárlásával hatékonyabban tud szállítani, az eke beszerzésével pedig a föld művelése vált könnyebbé. A bozótvágós fűkaszával gyorsabban és biztonságosabban tudja a munkákat elvégezni. A tanyaépület fűtéséhez új kazánt szerzett be, amely jó hatásfokkal üzemeltethető fával és fűrészporral. Ezzel a tanyagazdaság rezsiköltségét csökkentette. A felsorolt projektelemek növelték az állatállomány és a kertészet méretét, megkönnyítették a takarmánynövény-termesztést, elősegítették a növények kísérleti termesztését, mindezzel elérve a több lábon állást. A projekt hatására a termelési feltételek százalékkal javultak. A pályázó főállású gazdává vált. A fejlesztés összhangban van az agrár-környezetgazdálkodási programmal, maximálisan igazodik a helyi környezeti adottságokhoz, a hagyományos tanyasi gazdálkodáshoz. A pályázat előtt az önellátásra rendezkedtünk be, a Tanyafejlesztési Pályázat után viszont egyből árutermelő gazdasággá tudtunk fejlődni

20 Fodor András Kovács Gergely Település: Pusztaszer, Csongrád megye, Kisteleki járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Debrecen, Hajdú-Bihar megye, Debreceni Járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó új életet kezdve 2012-ben költözött tanyára, ahol a lakóépület mellett több gazdasági épület is van. A pályázó elsősorban a gyönyörű tájat és a sokszínű madárvilágot szereti. Azért adott be pályázatot a Tanyafejlesztési Programra, hogy önellátó gazdaságának árutermelővé válását megalapozza. A Tanyafejlesztési Program 2015-ös kiírásán elnyert támogatásból fejlesztette gazdaságát, nagy lépést téve az árutermelés felé. Többek között ólat újított fel, ahova fa nyílászárókat épített be, illetve a tetőszerkezetet javíttatta meg. A tanyát kerítéssel vette körbe, illetve napelemet is telepített. A támogatásból hortobágyi racka juhokat, alpesi kecskéket, mangalica süldő malacokat, kendermagos tyúkokat, magyar parlagi tyúkokat, gyöngytyúkokat és egy méhcsaládot, illetve szaporítóanyagokat vásárolt. Sikerült megvalósítani az öntöző- és az itatórendszer, valamint a gémeskút felújítását, illetve kialakítani egy zöldség- és gyümölcstermő kis kertet is. A gazdaságban hús-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozást végeznek. Az önellátó gazdálkodás eredményeként költségmegtakarítást értek el, az élelmiszer iránti igényeiket nagy részben tudták fedezni. A kiépített napelemes rendszer évente közel százezer forintos megtakarítást eredményez, a gazdaság villamosenergia-igényének 80 %-át fedezi több mint kwh áramot előállítva, használata a környezetvédelemhez is hozzájárul. Amióta árutermelővé vált, az értékesítésből jelentős őstermelői bevétele keletkezik, ezzel megvalósul a több lábon állás, és a megélhetésük biztosítottá vált. A jó tyúkfajták beszerzésével a tojástermelés feltételei javultak, az ól felújításával lehetővé vált a biztonságos állattartás. Az itatórendszer napi két óra időmegtakarítást eredményez, így javult a munkaerő-hatékonyság. Többek között őshonos állatfajtákat tenyésztenek, és tájfajta zöldségeket termesztenek. Szeretem a mindentől távol szabadságát. Szeretem, hogy életformámmal egy sok száz évre visszamenő, kihalófélben lévő hagyományt őrzök. A pályázó születése óta tanyán él, ahogy szülei és nagyszülei is. A Tanyafejlesztési Programban indított tanyát 2004-ben vásárolta meg a család, de csak 2008-ban tudtak beköltözni az ingatlanba. A gazdasági épületeket is 2004-ben kezdték felújítani, az istálló épület és a sertés ólak padozatának betonozását 2012-ben fejezték be. Az istállóban 2013-ban hoztak létre oltó folyosót, amellyel a szabadtartású szarvasmarhák egészségügyi ellátása könnyebbé vált. A 2013-ban támogatást nyert pályázat segítségével gazdálkodáshoz szükséges gépeket és eszközöket, valamint szaporítóanyagot vásároltak, és elvégezték a tanya energetikai megújítását. Az állatok takarmányozását segíti az az MTZ 80-as típusú traktor, amelyet a támogatásból vásároltak, ezzel könnyebbé vált a szántás, valamint a legelők kezelése. Továbbá beszerzett a télen is szabadon tartott szarvasmarhák számára egy körbála-etetőt is. Gödöllőn vásároltak őshonos, fehér magyar kacsa- és parlagi gyöngytyúktojásokat tenyésztésre, amelyeket maga keltetett ki. Ehhez a folyamathoz vásárolt egy Midi 100 FSK típusú keltetőgépet is, amely a többi baromfi fajta esetében is jó szolgálatot tesz a tanyagazdaságban. Már korábban is sok gyümölcsfát ültettek a tanyán, ezek mellé, valamint a kipusztult fák pótlására vásároltak több csemetét, ezzel is növelve a kertészet méretét. A vízszivattyúzó szélerőgép telepítésével kiváltották a hálózati villamos energia felhasználás egy részét. Ennek az eszköznek a segítségével a fúrt kútból nyert vízzel tudja itatni állatait, valamint a tanyához tartozó kis tó folyamatos vízellátását is tudja biztosítani, amely az őshonos kacsafajta extenzív tartásához elengedhetetlen. Továbbá a tó mellett helyezkedik el egy 3000 négyzetméteres szántó, ahol konyhakerti növényeket termeszt a pályázó, ma már az eszköz segítségével ennek a területnek az öntözése is megoldott. A tej egy részét saját magunk feldolgozzuk; sajtot, túrót, vajat, tejfölt készítünk, amelyet helyi piacokon értékesítünk

21 Ballai-Hesz Mariann Lendvai-Barka Melinda Település: Kiskunmajsa, Bács-Kiskun megye, Kiskunmajsai járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Csólyospálos, Bács-Kiskun megye, Kiskunmajsai járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó a Bodoglár tanyás térségben él családjával. A tanyát még a szülei vásárolták baromfitenyésztés céljából. A pályázó már beleszületett a tanyasi életformába. A szülei mellett szerzett tapasztalatát őstermelőként kamatoztatja, és mezőgazdasági technikusi végzettsége is van. A tanyát természetközeli helynek tartja, ahol kakasszóra és madárcsicsergésre ébredhet. A 2016-ban támogatást nyert pályázatuk a komplexitást célozva négy fejlesztési célra irányult. A tápanyag-visszapótlási munkák felgyorsítására trágyaszórót vásároltak. Emellett növelve a tanya és a tanyán élők biztonságát közel ezer folyóméternyi kerítést is építtettek tartós, a szélsőséges időjárási viszonyoknak is ellenálló anyagokból. A pályázat benyújtásáig csak önellátásra tartottak állatot úgy, mint tyúkot, kacsát, libát, sertést és birkát. A pályázat segítségével állatállományát is bővítette a pályázó. Az önfenntartás mellett, a piacon való megjelenés is célként fogalmazódott meg, ahol feldolgozott húsárut értékesítenek. Vásároltak négy őshonos vörös mangalicát, három hízó sertést, 250 növendék jércét, 125 tojótyúkot, 125 hízókacsát és 65 hízólibát. A tanya biztonságának növelésére egy fajtatiszta, törzskönyvezett pulit is vásároltak. A pályázatnak köszönhetően tájfajta gyümölcsök és takarmánynövények termesztésébe kezdett a pályázó. Egy kecskeméti kertésztől gyümölcsfa csemetéket, egy kiskunmajsai vállalkozótól pedig az állatok későbbi takarmányozásához szaporítóanyagokat vásárolt. Őszi búzával és tritikáléval közel másfél, őszi árpával fél, kukoricával több mint két hektárt vetett be, emellett káposzta- és sárgarépa-termesztésbe is kezdett. Mára mezőgazdasági árbevétele növekedett, kiadásai pedig csökkentek, főállású gazdává vált, sőt tervezi, hogy felvesz gazdaságába egy teljes munkaidős alkalmazottat. Amellett, hogy javult a biztonság a tanyán és nőtt az életszínvonal, a tanyagazdaság termékeinek köre is bővült. Alkalmam nyílt arra, hogy őshonos állatokkal bővítsem tanyagazdaságomat. Lendvai-Barka Melinda férjével a nagyváros forgatagából kiköltözve Csólyospáloson kereste igazi otthonát, 2010 októberében vásárolták meg az a tanyát, amely komforthiány miatt még évekig nem volt alkalmas arra, hogy kisgyermekeikkel itt élhessenek. Végül 2014 elején költözött a család a tanyára. A pályázó számára többek között fontos a természet közelsége és a nyugalom. A évi kiíráson nyert támogatásból a pályázó meg tudta valósítani a lakóház energetikai megújítását egy központifűtés-rendszerrel, amelyet egy vízteres kandallóbetéttel és egy hozzá csatlakoztatott puffer tartállyal sikerült kiépíteni. A ház előszobájának, padlásfeljárójának, konyhájának és fürdőszobájának padlóburkolatát is átalakították, a megvásárolt padlóburkoló anyagot homokágyba helyezték el, majd a fugázásra is sor került. A melléképület falait megerősítették, kicserélték a nyílászárókat, elvégezték a külsőbelső vakolást, aljzatbetonozást, valamint esőcsatornát helyeztek fel az épületre. A kéményt is újrarakták önerőből. A pályázó egy m 2 -es területet telepített be dióval, és a már meglévő m 2 -es diós sűrűsítését is elvégezte a magasabb terméshozam elérése érdekében. Az öntözést a támogatásból beszerzett csepegtető rendszerrel, valamint szivattyúval oldják meg. A pályázat részeként egy 3000 m 2 -es területet vetettek be fémzárolt, tájfajta őszi árpával. Állatállomány kialakítása céljából, - valamint megcélozva az önfenntartást és a piaci értékesítést, vásároltak négy őshonos cigája anyajuhot, tíz magyar kendermagos tyúkot és tíz gyöngytyúkot, valamint egy komondorral is gazdagodott a tanya. Emellett beszerzett egy benzinmotoros motorfűrészt, amely a tanya körüli erdős részek karbantartását, illetve a fűtési szezonra való felkészülést egyszerűsíti meg. A pályázó szerint tágas tér áll a rendelkezésükre, ahol az önellátásra való törekvés is érvényesülhet. Nagy, madárfüttyös erdős részekkel a mi tanyánk egy idilli környezet, amelyben kiscsaládom is a számomra fontos értékrenddel nőhet fel

22 Tóth Mária Fazekas Béla Barnabás Település: Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyházi járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Sarkadkeresztúr, Békés megye, Sarkadi járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó születése óta tanyán él. Szüleiéhez hasonlóan az ő életét is meghatározta a természet, a növények és az állatok szeretete. Jelenlegi tanyáját 1999-ben vásárolta, 2014-től pedig hivatalosan is ökológiai gazdálkodást folytat. A pályázó többek között fontosnak tartja, hogy családja saját gazdaságában megtermelt termékeket fogyasszon. Az gazdaság állatállománya tyúkokból, csirkékből, kacsákból és óriás magyar nyulakból áll. Az állatokat elsősorban saját felhasználás céljából tartják a minőségi takarmányozás mellett előtérbe helyezve az extenzív tartási módot, csak a felesleget értékesítik. A téli időszakra teljesen lecsökkentik az állatlétszámot, tavasszal új, friss állománnyal kezdenek gazdálkodni. A kertben homoki lucernát termesztenek, amely javítja a talaj minőségét, növeli annak nitrogéntartalmát. A pályázó csonthéjas gyümölcstermő növények cseresznye, meggy, szilva és őszibarack, valamint szamóca termesztésével, illetve szamóca-szaporítóanyag előállításával foglalkozik. A gazdaságban főként tájfajták vannak telepítve, amelyek megfelelnek a termőhelyi sajátosságoknak. A csonthéjas fajták éréscsoportok szerint kerültek telepítésre, így a szedés és az értékesítés elhúzódik májustól egészen szeptember végéig ben kísérleti jelleggel különböző szamócafajtákat is elkezdtek telepíteni. Az ültetvények öntözése ma már csepegtető rendszerrel valósul meg, így a tápanyagok kijuttatása is korszerűsödött. A fejlesztés keretében vásároltak egy 25 lóerős, három hengeres, dízelmotoros, négykerék-meghajtású traktort, és beszereztek egy - a talajműveléshez szükséges kétfejes, nyírócsapos ekét, valamint egy 135 cm munkaszélességű talajmarót. Évente több mint kg gyümölcs kerül értékesítésre, közvetlen módon a vevőknek, illetve felvásárlóknak. A megmaradt gyümölcsöket megvalósítva a szélesebb körű feldolgozást és a hosszabb eltarthatóságot aszalással tartósítják. Tanyán is lehet kulturáltan, komfortosan, szép környezetben élni. A pályázó gyermekkora óta tanyán él, amely generációk óta a család tulajdonában van. Miután a tanyasi életvitelben nőtt fel, a pályázó számára nem is volt kérdés, hogy hol szeretne élni. A tanya a csendet, a nyugalmat, a békességet és a szabadságot jelenti számára. A pályázó a tanyagazdaság mellett 27 hektár szántófölddel és legelővel rendelkezik, illetve a tanyától távolabb még további 17 hektár földterületen gazdálkodik. A tanyai épületek az 1920-as években épültek. A pályázó már iskolás korában is dolgozott a családi gazdaságban, tanulmányait befejezve saját gazdálkodásba kezdett. A Tanyafejlesztési Programról a kormányzati portálon olvasott először, amelyre ban adta be sikeres pályázatát. A pályázati forrásból haszonállatokat vásárolt, őshonos fehér magyar tyúkokkal, sertésekkel, szarvasmarhákkal, őshonos pulykákkal, gyöngytyúkokkal, valamint kacsákkal bővült a tanyagazdaság állatállománya. A növénytermesztés elsősorban takarmányozási célokat szolgál, a felesleget pedig a helyi piacon értékesítik. A pályázó családja négy-négy hektáron lucernát, őszi árpát, tritikálét és zabot, öt hektáron napraforgót, valamint kilenc hektáron kukoricát termel. A növénytermesztés során keletkezett melléktermékek egy részét komposztálják, másik részét vízmelegítésre és fűtésre használják. A tanyagazdaság központjában álló, régi, rossz állapotú gazdasági épületet is a Tanyafejlesztési Program segítségével újította fel a pályázó. Az 50 m 2 -es épület tetőszerkezetét elbontotta, helyébe új, égetett cserépfedés került, a deszkaborítás helyett pedig drótfonatos oldalfalat kapott az épület, amely így alkalmassá vált az állattartásra. A pályázat harmadik pillére a gépbeszerzés volt, a tanyán a megvásárolt traktorral több munkafolyamat is hatékonyabbá és gazdaságosabbá vált, például a magágy előkészítése, valamint javultak a takarmányozás és az almozás feltételei is. Szeretem a mindennapi tiszta, friss levegőt és nem utolsó sorban a lelkem is felüdíti a tanya szelleme

23 Magyarné Mészáros Anna Mezei Attila ferenc Település: Tömörkény, Csongrád megye, Csongrádi járás tanyai lakóépületek felújítására indított fejlesztések Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Nyírmártonfalva, Hajdú-Bihar megye, Nyíradonyi járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A pályázó 2015-ben költözött családjával a dédszülei által 1940-ben épített tanyára, amely már tíz éve lakatlanul állt, ezért az épületek állaga igencsak leromlott. Az állatok szeretete meghatározó a család életében, és a hagyományok tisztelete és továbbadása is fontos a számukra. A pályázó szerint a tanyán ugyanolyan kényelmes életet lehet élni, mint bárhol másutt. A család a gazdálkodással jelenleg az önfenntartásra törekszik. A pályázó szociális területen dolgozik, gyermekvédelemmel foglalkozik a közeli Csongrádon. Hosszú távú céljaik között szerepel az állattartás és a tanyasi turizmus beindítása, valamint a vadtenyésztés is, mivel a pályázó fia erdészeti és vadgazdálkodási szakon tanul. Elsődleges célként a tanyaépület felújítását tűzték ki annak érdekében, hogy olyan életkörülményeket teremthessenek, mint korábban a falusi otthonukban. A családnak a Tanyafejlesztési Program tette lehetővé, hogy felújítsák a tanyájukat. A pályázati támogatásból elvégezték a lakóépület külső és belső felújítását, a régi, elöregedett vakolatot eltávolították, és új, szellőző vakolat került a házra. Leszigetelték a ház aljzatát, a famintás burkolattal pedig a lakóépület tanyasi jellegét is megőrizték. A fejlesztés során helyreállították a búbos kemencét, amely a lakóépület fűtése mellett lehetővé teszi, hogy tradicionális ételeket is készítsenek. A házhoz verandát építettek, amellyel nemcsak az állagmegóvást segítették elő, hanem a tanya eredeti arculatát is visszaállították. Lecserélve a megrongálódott, hiányos kerítést a tanya köré új kerítést építettek, valamint egy kamerarendszert is telepítettek, mely a tanyán lakók biztonságát és értékeik védelmét szolgálja. A fejlesztéseknek köszönhetően, miután sikerült felújítaniuk a lakóépületet, a családnak lehetősége nyílik a gazdálkodásra, őshonos állatok tartására, tenyésztésére, valamint az önfenntartáshoz szükséges zöldségek, gyümölcsök megtermelésére. Csak ez a pályázat biztosította azt a lehetőséget, hogy felújítsuk tanyánkat. A pályázó gyermekkorától fogva arra vágyott, hogy tanyán éljen. Több mint három évtizede méhészkedik és már tíz éve tanyán él, amit a nyugalom és a csend miatt szeret. A településtől 6 km-re található tanya lakóépülete az 1970-es években épült. A évi Tanyafejlesztési Program segítségével megvalósított fejlesztés előtt a tanya nem volt villamos energiával ellátva. A Tanyafejlesztési Program évi kiírásán Mezei Attila olyan fejlesztésre pályázott, amely a tanya villamos energiával történő ellátását megújuló energiaforrásból biztosítja, hiszen tanyája az erdő kellős közepén van, így egyetlen áramszolgáltató sem vállalta a villamos energia bevezetését. A pályázati forrásnak köszönhetően minden energiával kapcsolatos problémája megszűnt. Mindez a 12 db napelem, a 8 db solar akkumulátor, a napelem-rögzítő szerkezet, két db inverter és a hozzá tartozó egyéb szerkezeti elemek beszerzésével valósult meg. A pályázati projekttel nemcsak a lakhatási feltételek javultak, hanem a termelésben is segített a fejlesztés. A tanya akácerdővel van körbevéve, ami az egyik legjobb méhlegelőnek számít. A későbbiekben a pályázó méhészetének továbbfejlesztését célozta meg, amelyhez elengedhetetlennek bizonyult az alapvető biztonsági fejlesztések elvégzése úgy, mint a kerítés és a kapu javítása, felújítása, riasztórendszer kiépítése. A pályázó további céljai között szerepel a méhészet állományának bővítése a Kárpát-medencére jellemző krajnai fajta méhcsaládokkal. Ezen fejlesztések megvalósításával már a piacra is tud termelni, amellyel bevételeit százalékkal megemelve a család megélhetését is segíti. A pályázó jelenleg is krajnai fajta méhekkel foglalkozik, száz méhcsaládból áll az állománya. Ma már csak öt százalékban termel önellátásra, a helyi piacokon termékeinek 15 százalékát értékesíti, 80 százalékban pedig nagyobb felvásárlók felé értékesít. A nagykereskedelmi célú értékesítést hordós kiszereléssel valósítja meg. Méhészek vagyunk, a fiam a második generáció

24 Dr. Kozák Lajos Dömös Fanni (Csuda Csikó Tanya) Település: Debrecen, Hajdú-Bihar megye, Debreceni járás tanyagazdaságok indítására irányuló fejlesztések Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Csemő, Pest megye, Ceglédi járás tanyagazdaságokban megvalósult fejlesztések Pályázati év: 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Dr. Kozák Lajos 2008 óta él tanyán családjával. A pályázó azért választotta a tanyai életformát, hogy környezettudatosabban éljen, hogy egészséges környezetet biztosíthasson gyermekeinek. Azért is szeret itt élni, mert ezzel biztosítja a lehetőségét arra, hogy saját termelésű élelmiszereket fogyasszanak. Alapvetően állattartással foglalkozik, de még nem ez a megélhetés fő forrása, ugyanakkor ezt igyekszik megvalósítani amellett, hogy jelenleg főállásban oktatással foglalkozik. A tanyagazdaság központja közel 3 hektár, ehhez tartozik még egy 50 hektáros földbirtok. A lakóépületet és a gazdasági épületeket az 1950-es években építették, de a klasszikus, háromosztatú parasztházat az 1980-as években felújították. A vagyonbiztonságot segítette a támogatás segítségével létrehozott kerítés. A pályázó szerint azelőtt a gyümölcsfák telepítése gyakorlatilag meddő tevékenység volt. A pályázó vásárolt 40 juhot cigája, hortobágyi racka és karakül fajtákból, két cigája tenyészkost és harminc baromfit, köztük különböző magyar fajta tyúkokat, magyar parlagi gyöngytyúkokat, tarka magyar kacsákat és magyar ludakat. Fél hektáron lucernát, emellett a konyhakertben paradicsomot, paprikát, padlizsánt és különböző fűszer- és gyógynövényeket bazsalikomot, borsikafüvet és kakukkfüvet termeszt. Az addigi tíz gyümölcsfája mellé további 40 darabot vásárolt, köztük almát, körtét, cseresznyét, meggyet, őszibarackot, kajszit, diót, szilvát, ezekből is több tájfajtát. Ezenfelül 30 konténeres fát, 60 cserjét, valamint 20 hadházi lapos káposzta palántát is beszerzett. A pályázat segítségével nyolc, 2 kwh teljesítményű napelemet is telepítettek, amely a tanyagazdaság áramhasználatának felét képes előállítani. Jelenleg szürke marhákat és juhokat tartanak a gazdaságban, előbbit saját fogyasztásra, utóbbit pedig értékesítésre is. A gazdaságban termékfeldolgozás keretében sajtot is készítenek. A pályázati forrás segítségével elérte az állatállomány az AKG előírásokban meghatározott állategységet. A 30 hektáros tanya tulajdonosa második generációs tanyasi lakos, még szülei döntöttek úgy, hogy szakítanak a városi léttel és tanyára költöznek. A tanyai élet adta függetlenség miatt már máshol nem tudja elképzelni életét a pályázó, aki szerint a felgyorsult, globalizálódott világban ez az egyetlen élhető életforma. Jelenlegi tanyájának 120 éves, vályogfalú istállóját alakították át lakóépületté 1999-ben. Az állattenyésztéssel és hagyományőrző turizmussal foglalkozó tanyagazda birtokán shagya-arab és őshonos hucul lovakat, őshonos rackajuhokat, valamint parlagi kecskéket tart. Állataikat félridegen, extenzív körülmények között, alapvetően önellátás céljából tartják. A kecskék és a juhok esetében a szaporulatot levágják vagy értékesítik, a kecsketejből pedig a család részére sajtot készítenek. A konyhakertben növényeket is termesztenek, gyümölcsfáik is vannak, a többi földterületet pedig legeltetésre használják, mivel azok mezőgazdasági termelésre nem alkalmasak. A évi Tanyafejlesztési Program keretében napkollektoros, meleg víz előállítására alkalmas rendszer kialakítására pályáztak, amely a család meleg víz fogyasztásának százalékát tudja biztosítani. Ezzel kímélik a környezetet is, továbbá a pályázó rezsiköltségei is csökkentek, hiszen a villanybojler helyett napsütéses időben a napkollektor szolgáltatja a meleg vizet. Emellett a villanypásztoros karámot is fejlesztették, így már egy öt hektáros területet körbe tudtak keríteni. Mindemellett az istálló tetejét is sikerült felújítani. Továbbá a meglévő állatállományt bővítették a Tanyafejlesztési Programnak köszönhetően, baromfikat fogoly színű magyar tyúkot, gyöngytyúkot, réz és bronzszínű pulykát, vadas és fehér színű kacsát, valamint ludat vásároltak, ezzel is támogatva azt a kezdeményezést, hogy a helyi, illetve tájfajták visszajussanak eredeti környezetükbe, a magyar tájra. Gyermekkoromat tanyán töltöttem és tudtam, hogy én is ilyen környezetben fogok élni és gyerekeket nevelni

25 Az alföldi tanyás térségek megőrzése érdekében indított települési és térségi fejlesztések 48 49

26 Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Kocsér Község Önkormányzata Település: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye Pályázati év: 2011, 2012, 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Pest megye, Nagykőrösi járás Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete ben alakult összefogva 5 megye falu- és tanyagondnokait, a falu- és tanyagondnoki szolgálat fejlesztéséért tevékenykedő polgármestereket, jegyzőket, önkormányzati szakembereket, önkéntes segítőket. Az egyesület célja a falugondnokságok szakmai munkájának, a falvak és a tanyás térségek hátrányos helyzetének javítása. Ma a térség 158 településén 233 falu- és tanyagondnokság működik. Az egyesület a Tanyafejlesztési Program támogatásával a hálózatépítés, az együttműködés szándékával képzéseket, szakmai programokat szervezett, segítette a falu- és tanyagondnokokat a kapcsolatépítésben, információkat közvetített az egyesület újságján keresztül. A rendszeresen megszervezett találkozók egymás munkájának megismerésére, tapasztalatcserére adtak kiváló alkalmat. Szűrővizsgálatokat is végeztek a tanyás térségekben. Elsősorban a tanyán élő, helyi orvosi ellátást igénybe nem vevő betegek felkutatását célozták meg. A tanyagondnokok megmérték a tanyán élők vérnyomását és a magas vérnyomásban szenvedőket orvoshoz irányították, így segítve a prevenciót és hozzájárulva a környékbeliek egészségének javításához. Az egészséges életre való nevelést, a betegségek korai felismerését célozta a szűrőprogram, amely orvosnak, betegnek egyaránt előnyösnek bizonyult. Egyetlen mérésért nem kellett az orvosi rendelőbe menni vagy az orvost, nővért kihívni. Ezentúl lehetőséget biztosítottak új elsősegélynyújtási módszerek átadására, amelyek birtokában a tanyagondnokok képessé váltak az azonnali segítségnyújtásra. Megszervezésre kerültek falu- és tanyafórumok is, melyek összekötő láncszemek a helybeliek közössége és a település vezetése között. Az egyesület sokszínű szervezőtevékenysége keretében 4 alkalommal különböző városok színházaiban fő részére lehetővé tette egy-egy előadás megtekintését. A tanyagondnoki szolgálatok hálózatának lehetőségeit felhasználva a tanyavilágban segítséget kívánunk nyújtani a magas vérnyomásban szenvedők kiszűrésében. Kocsér Pest megye legdélibb jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között helyezkedik el. A községhez 292 tanya tartozik. A külterületen 473 fő él. A lakott tanyák 92 százaléka villamos energiával ellátott. A település önkormányzata 2015-ben pályázott először a Tanyafejlesztési Programra. A program során a tanyavillamosításra adták be pályázatukat, amellyel a legsürgetőbb problémát kívánták orvosolni a településhez tartozó tanyákon. A tanyagondnok visszajelzése alapján olyan fejlesztési programok valósultak meg, mint a pontszerű villamos közmű ellátás, a közbiztonság javítása és a mezőgazdasági utak karbantartása. A fejlesztés négy tanyát érintett, ahol összesen négyen laknak állandó jelleggel. Vezetékes villanyhálózat a tanyák mentén található dűlőúton nem volt és az áramszolgáltatóval történt egyeztetést követően kiderült, hogy a vezetékes villanyhálózat kiépítése nagyon költséges, emellett soha meg nem térülő beruházás lenne, így a szigetüzemű napelemes rendszer kialakítása mellett döntöttek, amelynek előnye, hogy áramszünet nem jelentkezik ebben a konstrukcióban. A szigetüzemű napelemes rendszert a településhez tartozó tanyás térségben elhelyezkedő négy tanyán valósították meg. Minden tanyán tizenkét darab napelem-modult helyeztek el az erre a célra kifejlesztett rozsdamentes acél tartószerkezetekre. A napelemek által megtermelt energiát nyolc darab akkumulátor speciális kábeleken juttatja el a tanya épületéig. A lakók vállalták, hogy saját költségükön kiépítik az épületen belüli hálózatot kapcsolókkal, konnektorokkal együtt. Az előállított elektromos energiával működtetni tudnak minden általuk használt elektromos eszközt. A rendszer önkormányzati tulajdonban marad, a projektben részt vevők bérleti díjat fizetnek. A napkollektor bármikor áttelepíthető egy másik tanyára, ha az adott helyszín lakhatatlanná válna. Mindenkinek alapvető joga a közüzemi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

27 Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Magyarországi Baptista Egyház, Kiskőrös Település: Békés megye, Gyomaendrődi járás székhelye Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Bács-Kiskun megye, Kiskőrösi járás Pályázati év: 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Gyomaendrőd, Csárdaszállás és Hunya település a Békési-síkon, a Hármas-Körös bal partján, Békés megye északi felében, a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Az önkormányzati társuláshoz 413 tanya tartozik, ahol 800 fő él. A lakott tanyák el vannak látva villannyal, vízzel és részben gázzal is. A Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015-ben pályázott a Tanyafejlesztési Programra. A társulás fenntartásában működő Térségi Szociális Központ látja el Gyomaendrődön a tanyagondnoki szolgálati feladatokat. Már a fejlesztési lehetőség előtt is igény mutatkozott a tanyagondnoki szolgálat megerősítésére. A pályázat célja eszközbeszerzés volt, amely a ház körüli feladatok ellátásában, a tanyán élők közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásában és az éjszakai megközelítés biztonságosabbá tételében segíti a tanyagondnoki szolgálatot. A fejlesztés 263 tanyát érintett, ahol 552-en élnek. Többek között nagynyomású mosót, hegesztő trafót, aggregátort, hűtőládát, molnárkocsit, láncfűrészeket, szegélynyírót, kerékpárokat, illetve vágásbiztos kabátot és nadrágot, pólót, acélbetétes bakancsot, kantáros munkaruha szettet szereztek be a tanyagondnokok részére. Az éjszakai megközelítéshez több digitális éjjellátót, valamint akkumulátort vásároltak. Az eszközbeszerzésekkel mind a tanyagondnoki szolgálat munkavégzési körülményei, mind a szolgáltatást igénybe vevők életkörülményei javultak. A megvásárolt eszközök által lehetővé vált a külső környezet rendbetétele, valamint a tanyák körüli munkák elvégzése is jelentősen leegyszerűsödött. A levágott fű a komposztba kerül, az ágak, gallyak pedig a tüzelőbe. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított. A társulásnak eltökélt célja a tanyán élők segítése, életminőségük javítása. A szolgáltatás célja az volt, hogy a tanyákon élők alapvető szükségleteinek kielégítésében részt vegyen a tanyagondnok, ezáltal segítséget nyújtson, közreműködjön a jobb életfeltételek megteremtésében. Kiskőrös Bács-Kiskun megye szívében, a Kiskunságihomokhát középső részén helyezkedik el. A városhoz tartozó 120 tanyán közel ezer lakos él. A Magyarországi Baptista Egyház a várossal ellátási szerződést kötött a tanyagondnoki szolgáltatás működtetésére, melyet a Filadelfia Integrált Szociális Intézmény által biztosít az egyház. A Filadelfia Segítő Szolgálat összesen 3 tanyagondnoki szolgálatot működtet, melyből kettő Kiskőrösön, míg egy Soltvadkerten, a települések sűrű tanyás területein működik. A fejlesztés célja a külterületen lakó fiatal, kisgyermekes családok, valamint az idős lakosok életének könnyebbé tétele, továbbá, hogy a tanyagondnokok által nyújtott szolgáltatásokkal az intézmény a külterületi lakosság minél szélesebb rétegeit érje el. A vidék meghatározó jellegzetessége a tanyás településszerkezet, bár a külterületi népesség aránya változó. A térség tanyás területein élők száma a múlt században jelentősen csökkent, valamint az elöregedés is jelentős volt. A 2012-es fejlesztés célja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, megkönnyítése volt. A térségben lévő 3 tanyagondnoki szolgálat mindegyike rendelkezik saját gépjárművel, viszont a gyermekek iskolába szállítása meghaladta lehetőségeiket. Miután egy 9 személyes kisbuszt állítottak szolgálatba, további 8 gyermeket tudtak iskolába szállítani, emellett 22 %-kal nőtt a szolgáltatást igénybe vevő tanyasi lakosok aránya, továbbá sűríteni tudták a látogatásokat a rászoruló személyeknél. Emellett a 6 db beszerzett biztonsági gyermeküléssel megoldhatóvá vált a kisgyermeket nevelő, fiatal, mezőgazdasággal foglalkozó családok gyermekeinek iskolába, óvodába szállítása. A tanyagondnokok a kisebb súlyú gyermekek esetében a megfelelő ülések biztosításával, a kisiskolás, illetve a nagyobb gyermekek esetében pedig a már meglévő ülésmagasítókkal tudták megoldani a szállítást. Jelenleg a naponta szállított gyermekek száma fő. A megvásárolt 9 személyes kisbusszal növekedett a szolgálatok kapacitása

28 Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület (Mezőtúr) Település: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Mezőtúri járás központja Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Az egyesület székhelye, Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna. A település külterületéhez tanya tartozik, ahol összesen fő él. Az egyesület különböző fejlesztéseket valósított meg. Egyrészt az Értékleltár felmérést, adatbázis készítést, hálózatépítést indították el. Ezt a Nagykunság településein helyi kézműves termékek előállításával foglalkozó tanyai lakosokkal, tanyagondnokokkal, az érintett önkormányzatokkal, partnerekkel a kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást a program időtartama, azaz hat hónap alatt két fő kapcsolattartó bevonásával érték el. A felvett adatokból kiadványt készítettek, majd a védjegyrendszer kiépítését kezdték meg. A helyi termelőket nyilvántartó adatbázis összeállításával azonos időben a védjegy-lajstromozási eljárásához a Nizzai Megállapodás szerint tizenöt áruosztály és két szolgáltatás esetében - védjegy-bejelentési kérelmet nyújtottak be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelem elbírálását követően összesen 32 darab termékre és szolgáltatásra került rá a védjegy. A védjegyhasználat engedélyezését követően védjegyhasználati szabályozást készítettek, amelyben a kérelmezési folyamatokat, dokumentációt, védjegylicencia szerződéskötéssel járó kötelezettségeket és a Védjegybíráló Testület munkáját, a nyilvántartásba vétel közzétételét foglalták öszsze. Ezután a minőségbiztosítási rendszert építették ki. A vevők elvárásának kielégítése és a helyi gazdaság fejlődésének érdekében egységes, homogén, magas színvonalú használati tárgyak és élelmiszeripari termékek előállítására ösztönözték az érintett termelőket, kézműveseket. A fejlesztés során a vevői elvárások, az állami és európai uniós előírások, valamint a HACCP, a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat és a GLOBALGAP minőségbiztosítási rendszerek vezérfonalait, alapelveit szem előtt tartva saját speciális minőségbiztosítási rendszert építettek ki a már védjegy rendszerbe bekerült termékcsoportokra. Használati kézikönyvet, eljárásrendet és bizonylati albumot készítettek, amelyet minden csatlakozni kívánó termelő részére megküldtek. A minőségbiztosítási és a védjegy rendszer kiépítését követően egy három órás ismertető képzést szerveztek az előzetesen feltérképezett helyi termék-előállító tanyagazdák számára. A találkozó alkalmával ismertették a védjegyrendszerbe történő belépés kritériumait, a jogokat, a lehetőségeket, előnyöket, szankciókat, a közös értékesítés fontosságát. A rendszer követelményeinek megfelelő, a minőségbiztosítási rendszer bevezetését igazoló bizonyítvánnyal és védjeggyel rendelkező gazdák számára két alkalommal hat órás továbbképzést szerveztek. Folyamatosan fejlesztették az érintett gazdák képzettségét, szakmai felkészültségét, hogy képesek legyenek a növekvő igények kielégítésére, illetve minden minőséggel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos elvárást teljesíteni tudjanak április 26-án Vidékfejlesztési Napot szerveztek a helyi értékek iránti elköteleződés fokozása, a lokálpatriotizmus erősítése, közösségépítés, közösségformálás, információátadás, tapasztalatcsere érdekében. A rendezvény célcsoportja a programban résztvevő tanyasi lakosok, érintett települések tanyagondnoki szolgálatainak munkatársai, önkormányzatok, partnerek, megyei vidékfejlesztési szereplők, LEADER Helyi Akciócsoportok voltak. A nagykunsági termékek széleskörű megismertetése céljából öt ódon fenyőből készült bemutató stelázsi polcot készíttetek, amelyeket a termékekkel együtt a főváros, a megyeszékhely, Szolnok, illetve három Jász-Nagykun- Szolnok megyei település turisztikai szempontból forgalmas intézményébe helyeztek ki bemutatás és termékvásárlás céljából. Az oktatás célja volt, hogy a minőségügyi és védjegy rendszer szereplői megismerjék az adott rendszer lényegét, a dokumentálás fontosságát

29 Homokháti Kistérség Többcélú Társulása (Zákányszék) Nagyhalász Város Önkormányzata Település: Csongrád megye, Mórahalmi járás Pályázati év: 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Ibrányi járás Pályázati év: 2011, 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A társulás Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központjának egyik tagintézménye Zákányszéken működik. A település lakosságának jelentős része napjainkban is a mezőgazdaságból él. A szántóföldi kultúrák mellett egyre nagyobb szerepe van a kertészetnek, valamint a faluban közel 100 éves hagyományra viszszatekintő őszibarack termesztésnek. A fejlesztés célja a tagintézmény égisze alatt tevékenykedő 3 tanyagondnoki szolgálat működési feltételeinek javítása volt. Zákányszék 2830 fős lakosságából 1338-an élnek külterületen, ahol összesen 690 tanya van. A tanyagondnokok az esélyegyenlőség növelése érdekében napi kapcsolatot tartanak fenn a tanyán élőkkel. A társulás a pályázat révén a kapcsolattartás feltételeinek javítását és a tanyagondnokok munkáját segítő eszközök, az általuk használt gépjárművek fenntarthatóságának növelését kívánta elérni. A különböző nagyságú külterületi részek Zákányszék központjától 6,5 km-re találhatóak. Nagy könnyítést jelentett, hogy a nehezen megközelíthető területek eléréséhez a tanyagondnoki szolgálatnak lehetővé vált egy Dacia Duster típusú terepjáró beszerzése. Ezáltal gyorsabban, zökkenőmentesen érik el a lakosságot, és a tanyagondnoki szolgálatnak is kiszámíthatóbbá vált a munkája. A gépjárműhöz a balesetmentes közlekedés érdekében 4 db téli gumiabroncsot vásároltak. Mindemellett hatékonyabbá téve az állagmegőrzését egy nagynyomású mosóberendezést és egy takarítógépet is beszereztek a gépjárművek tisztításához, miután azok a rossz minőségű utakon gyakran meghibásodtak a szennyeződések miatt. Továbbá beszereztek egy fűkaszát is, amellyel az ellátást igénybe vevők ingatlanjának rendbetételét is biztosítani tudják. Az asztali számítógép és a hozzá tartozó monitor és nyomtató beszerzésével megoldották a tanyagondnoki központban fellépő hiányt, ezzel segítve az adminisztráció pontos és alapos ellátását. A megvásárolt hűtő-fagyasztó szekrénnyel a vásárolt termékek tárolását oldották meg. A beszerzett fűkaszával a külterületi utakat is járhatóbbá tették. A város a Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nyíregyházától 18 km-re. Nagyhalászhoz 3 nagyobb és több kisebb tanyás településrész tartozik. Kecskéstanya, Homoktanya és Mágasor külterületi lakott helyek Nagyhalász és Nyíregyháza között találhatók. A tanyán élők a városhoz tartozó külterületek elhelyezkedésének köszönhetően szilárd burkolatú úton könnyen és gyorsan érhetik el mind Nagyhalászt, mind a megyeszékhelyet tömegközlekedéssel és gépjárművel egyaránt. A szennyvízhálózaton kívül teljes a közművek kiépítettsége. Az érintett területen lakók többsége Nyíregyházára jár dolgozni. Az óvodások és iskolások megközelítőleg fele-fele arányban járnak Nagyhalász és Nyíregyháza köznevelési intézményeibe. A 3 nagy tanyás településrész mellett jó néhány kisebb tanyás terület található, amelyek lakosságszáma sehol sem haladja meg a 15 főt. Közülük több zúzottköves úton vagy földúton közelíthetőek meg és a legtöbb helyen csak az villamos energia biztosított ben az önkormányzati szeszfőzde főzőüstjeit cserélték ki duplafalú főzőüstökre. A településen nagy hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek, elsősorban az alma- és szilvatermesztésnek, ezért jelentős igény volt a megtermelt gyümölcsök feldolgozására, értékesítésére. A tanyás területen élők kertjeiben, a tanyák közelében lévő földjeiken megtermelt gyümölcsök jelentős része feldolgozásra kerül. A évi pályázatban a helyi piac területén épült egy önkormányzati bolt, amely nagyban hozzájárult a tanyás területeken megtermelt áruk értékesítési feltételeinek javításához. Évente közel száz piaci napon kínálkozik árusítási lehetőség az őstermelőknek. A piac nagy népszerűségnek örvend, naponta több száz vevő látogatja. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási program keretében előállított termékeket árusítja a boltban, illetőleg az épület egy részében alakították ki az illemhelyet a piac területén tartózkodó árusoknak és vevőknek. A megtermelt gyümölcsök jelentős részét a helyi szeszfőzdében dolgozzák fel

30 Érsekhalma Község Önkormányzata Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. (Szeged) Település: Bács-Kiskun megye, Bajai járás Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Csongrád megye, Megyei jogú város Pályázati év: 2011, 2012 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Érsekhalma Bács-Kiskun megye déli részén, a Kalocsa Jánoshalma Baja városok által határolt térségben, a Bajai járás északi részén helyezkedik el az 54-es főút mellett. Érsekhalma községhez négy tanyaközpont tartozik: Szőlőtelep, Dohánytelep, Szentgyörgy és Hild. Érsekhalma község tanyáin jelenleg 115 lakost tartanak számon. Az önkormányzat a tanyagondnoki szolgálatot fejlesztette a Tanyafejlesztési Program támogatásával. A legfőbb cél az volt, hogy télen-nyáron meg tudják közelíteni a tanyás térségeket. Céljuk volt továbbá, hogy a külterületeken és az egyéb belterületeken élők el tudjanak jutni a tömegközlekedési eszközök felszállóhelyeire, orvoshoz és egyéb szolgáltatásokat is igénybe tudjanak venni. A nagyarányú idős lakosság részére a bevásárlást és a gyógyszerbeszerzést a tanyagondnok oldja meg. A tanyagondnoki szolgálatot egy fő látja el egy bérelt kilenc fős kisbusszal. Ezzel oldották meg az élelmiszer és gyógyszer beszerzést, a háziorvoshoz és a távolabbi szakorvoshoz szállítást. Az összes kiskorú gyermeket a tanyagondnoki szolgálat szállítja óvodába, iskolába és a közösségi rendezvényekre. A külterületekre részben földút vezet. Az utak tisztán tartása is beleértve a hó eltakarítását a szolgálat feladatai közé tartozik. A fejlesztésben a kisbuszra téli gumiabroncs szettet és négy darab lemezfelnit vásároltak. A meglévő fűnyíró traktorhoz egy erős hótoló lapot szereztek be, amely a járdák és egyéb területek tisztántartására alkalmas. A hótoló laphoz vásároltak keréksúlyt és hóláncot. A projektben beszereztek a fentieken kívül egy motoros fűrészt, amelynek 40 centiméter a vágáshossza, emellett egy magasnyomású mosót, egy benzinmotoros sövényvágót, egy akkus sövényvágót, egy lombszívót, egy sarokcsiszolót, egy fúró- és vésőkalapácsot, egy rezgőcsiszolót, egy kompresszort, egy szerszámkészletet, egy fűnyírót és egy vízszivattyút is. A fejlesztésnek köszönhetően megoldódott az egyik legnagyobb probléma, ami az ezeken a településrészeken élőket érinti. A Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft.- nek székhelye Szeged, amely ma Magyarország harmadik legnépesebb, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A közhasznú kft. által megvalósított fejlesztés 150 tanyát, illetve 280 tanyasi lakost érintett. A fejlesztésben a Csongrád megyei tanyagazdaságok termékeinek piacra jutását kívánták előremozdítani. A cél az volt, hogy a megye legnagyobb forgalmú piacán tematikus tanyai napokat tartsanak, kiskereskedők, vendéglátók és tanyagazdák között üzleti fórumokat, termékbörzéket szervezzenek, mintaprojekteket dolgozzanak ki, valamint hogy a tanyagazdaságok integrációját erősítsék. A tanyavilágban az infrastruktúra hiányos, a villamoshálózat viszonylag kiépült, de a gáz-, víz- és telefon-ellátottság nem teljes körű júniusára a sikeres tanyapályázat révén felmérésre került a megye 625 tanyája. A felmérés alapján egyértelművé vált, hogy jelentős igény mutatkozik a piacra jutást segítő szolgáltatások iránt, azonban hiányzott a jogszabályi környezet, az értékesítési módok és a marketing tevékenységek mélyebb ismerete. A 2013-as projekt keretében megvalósított főbb tevékenységek az alábbiak voltak. Tematikus piaci napok szervezésével előremozdítva a város vidék együttműködést a szegedi Mars téri piacon megszervezték a tanyai termékek vásárát. Továbbá üzleti fórumokat, termékbörzéket tartottak, ahol témaként a piacra jutás, a termelés, a helyi feldolgozás és a közvetlen értékesítés volt a középpontban. Emellett gazdaudvar szemléket is szerveztek, ahol a tanyai termékeket kívánták széles körben feltárni és bemutatni. A gazdaudvar regisztrációval rendelkező gazdáknak is segítettek betekinteni a kiskereskedelem világába, illetve elmélyülni a közvetlen fogyasztói vásárlási szokásokba. A mintaprojektek kidolgozásával innovatív fejlesztéseket tudtak javasolni a tanyagazdák számára. Új piacokat szerezhettek, vagy a meglévő értékesítési csatornájukat tehették színesebbé

31 Szentkirály Község Önkormányzata Település: Bács-Kiskun megye, Tiszakécskei járás Pályázati év: 2011, 2012, 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Szentkirály Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől. Szentkirályon a földhivatal 605 ingatlant tart tanyaként nyilván, ebből 385 rendelkezik lakható épülettel, amelyek közül 280 állandóan lakott ben 70 tanyát érintett a fejlesztés, ahol öszszesen 250-en éltek. A településnek évről évre jelentős feladatot és anyagi terhet jelentett 178 km-es földúthálózat fenntartása, ezért az önkormányzat a pályázat révén aprítógépet, rézsű szárzúzót, tárcsás boronát szerzett be, mely eszközök lehetővé tették a nagyobb hosszúságú útszakaszok rendszeres karbantartását. A következő fejlesztendő terület a helyi piac létesítése, a tanyai termékek feltárása volt. A helyi élelmiszer-önellátást fokozták a kistermelők, köztük is kiemelten a tanyasi termelők helyzetbe hozásával. Ennek érdekében helyi piacot létesítettek a település központjában, ahol új térburkolatot, járdát alakítottak ki, valamint árusító asztalokat, padokat és hulladékgyűjtőket helyeztek el. Kezdetben a 100 legjobb tanyának adtak lehetőséget termékeik piacra juttatásához. Ezeket tanulmányutakkal és kérdőívezéssel kutatták fel. Fontosnak tartották a tanyákon élők életminőségének javítása érdekében a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztését, ezért az önkormányzat eszközök beszerzésére pályázott. A tanyagondnoki gépjárművekhez vásároltak téli gumikat, kiegészítő fűtést, italszállító edényeket a tej- és vízszállításhoz, valamint zárható tároló ládákat, amivel a tanyagondnoki szolgálatot ellátó személyek számára is könnyebbé tették a napi munkavégzést a téli időszakban is ben a tanyagondnoki szolgálatokat fejlesztették: egy négyszemélyes, összkerék-meghajtású terepjárót szereztek be, amely lehetővé tette a tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének ellátását a nagy területű tanyavilágban az extrém időjárási körülmények és a rossz útviszonyok mellett is. A fejlesztés 250 tanya 813 lakosát érintette. A pályázati forrásból megvásárolt Lada Niva típusú gépjármű nagymértékben hozzájárult a tanyagondnoki szolgálat feladatainak magas fokú ellátáshoz ban a fejlesztés célja szintén a tanyagondnoki szolgálatok szállítási kapacitásának fejlesztése volt. Ehhez egy nagy teherbírású utánfutót szereztek be, illetve az adminisztrációs feladatok könnyítésére iratszekrényt és számítógépet is vásároltak. Az ekkor meglévő járműpark nem volt alkalmas nagy tömegű áruk, például tűzifa, építőanyag, háztartási berendezések szállítására. A megvásárolt utánfutóval növelték a szolgálat felszereltségét és könynyebbé tették munkájukat. A beszerzett iratszekrény és a számítógép a jelentősen megnövekedett adminisztrációs terheket csökkentette ben az önkormányzat újra megcélozta a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztését. A ritkán járt területeken egyre rosszabb volt a lakosság biztonságérzete. Emellett az egyedül élő idősek gondozása, ellátása komoly terhet jelentett, valamint a megnövekedett adat mennyisége miatt egy nagyobb kapacitású számítógép beszerzése is szükségessé vált. A projekt megvalósítását követően a szolgálatok komplexebbé váltak, fokozódott a közbiztonság, a szociális jellegű szolgáltatások, valamint az adminisztráció is gördülékenyebb lett ban az újabb projekt fő célja a tanyai közösségi ház kialakítása volt. A 70 tanyán mintegy 130 lakost érintő fejlesztés célja az infrastrukturális és önkormányzati adottságok figyelembevételével, a település külterületén élő tanyai lakosság kulturális, szociális és mindennapi életvitele segítése érdekében, egy a minden igényt kielégítő közösségi ház felépítése volt. Ezzel a tanyákon élők esélyegyenlőségi helyzetét kívánták javítani, valamint fenntartani a térségben az állandó szolgáltatói jelenlétet. A tanyai lakosság életének segítése terén elsődleges céljaink: 1. közlekedés biztosítása 2. elektromos ellátó hálózat bővítése 3. személyes szolgáltatások-ellátások fejlesztése 4. közbiztonság fejlesztése

32 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa (Szolnok) Csongrád Város Önkormányzata Település: Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Mezőtúri, Törökszentmiklósi és Kunszentmártoni járás Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Csongrád megye, a Csongrádi járás székhelye Pályázati év: 2011 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A közalapítvány esélyegyenlőségi programok szervezését célozta meg, mely három Jász-Nagykun-Szolnok megyei járás a Mezőtúri, Törökszentmiklósi és Kunszentmártoni járás tanyás térségeire terjed ki. A 2015 tavaszán végzett felmérésük alapján a 3 járásban közel 400 lakott tanya van, összesen 952 lakossal. A fejlesztés célja információ és tudástartalom átadása volt tanyán élő emberek részére. A programsorozat ismeretterjesztő előadásokat, fórumokat tartalmazott szociális, egészségügyi, bűnmegelőzési témakörben. A programban nyújtott esélyteremtő szolgáltatásokkal, esélyegyenlőségi programokkal a tanyás térségekben élő lakosok olyan információkhoz jutottak, melyek más módon nehezen vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek számukra, így jelentősen bővült az ilyen jellegű szolgáltatásokkal ellátott tanyán élő lakosok köre az érintett járásokban. A program teljes időtartama alatt folyamatosan ingyenes jogi, szociális, agrárgazdasági és marketing tanácsadásokat biztosítottak az itt élő lakosoknak. Az átadott információk növelve a célközönség önállóságát segítséget nyújtottak jogi, munkaügyi kérdésekben, pályázatok keresésében, támogatások lehívásában. A tanácsadások igénybevételéről tájékoztató anyag készült, melyet a résztvevők a személyes találkozások alkalmával kaptak meg. A tanácsadók havonta minimum 14 órában nyújtottak tanácsadást, amelyről tanácsadói regisztrációs lapot vezettek. A programban két ingyenes képzést is nyújtottak. Egyrészt egy, a háztáji gazdálkodás alapjairól szóló képzést, másrészt egy, a személyes hatékonyságot növelő tréning keretében környezettudatosságot növelő képzést tartottak meg, melyek során a résztvevők ismeretei bővültek több tématerületen is úgy, mint saját gazdaságban, háztáji kiskertben történő zöldség- és gyümölcstermesztés, háztáji állattartás, környezetvédelem, környezettudatos magatartás, természeti erőforrások takarékos felhasználása és környezeti ártalmak csökkentése. A tanácsadások hozzájárultak a tanyasi életvitel javításához. Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata előtt fekszik. Megközelíthető közúton és vasúton egyaránt. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával tanya tartozik a településhez, melyek közül 618 tanya lakott fő él Csongrád település tanyavilágában. Már a Tanyafejlesztési Program nyújtotta lehetőség előtt is igény mutatkozott a csongrádi tanyavilágban a közművek kiépítésére. Ezen infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó igény kiszolgálásában segítette az önkormányzatot a Program, melynek a 2011-es kiírásán nyert támogatásból beszerzett eszközök hozzájárulnak a tanyaépületek és gazdaságok villamos energiával történő ellátásához. Ezáltal sikerült a tanyasi életmódot vonzóbbá tenni és a hátrányokat csökkenteni. A fejlesztés hozzájárult a növénytermesztés és az állattenyésztés feltételeinek javításához, valamint a tanyai gazdálkodás versenyképességének növekedéséhez. A projektben Csongrád város külterületén szigetüzemű napelemes kiserőműveket telepítettek a villamos energia nélküli tanyákra. A fejlesztés három tanyát érintett, ahol összesen hét ember él. Az erőművek tervezésekor figyelembe vették azt, hogy legalább annyi energia álljon rendelkezésre, amivel kisebb villamos motorok is üzemelhetnek, ezáltal az adott helyen a gazdálkodást is elősegítették. A rendszer 13,2 kwh napi energiafogyasztásra és 13,2 kwh energia tárolására lett tervezve, ezáltal ideális esetben három felhős nap áthidalására is képes, körülbelül 5 napsütéses órára van szükség naponta. A napelemmel termelt elektromos áramot egy töltőn keresztül akkumulátorbankba töltik, onnan párhuzamos üzemű inverterek alakítják át az áramot a belső, leválasztott villamos hálózatra. A 40 négyzetméter helyigényű szerkezet mobilis, könnyen áthelyezhető más tanyákra, amennyiben szükséges. Három tanya áramellátását sikerült megvalósítani napelemes rendszer beszerzésével és beüzemelésével

33 Bácskaiak Egymásért Közhasznú Egyesület (Baja) Szarvas Város Önkormányzata Település: Bács-Kiskun megye a Bajai járás központja Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Békés megye, a Szarvasi járás központja Pályázati év: 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Baja város a Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 km-re, délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági-homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál található. Az egyesület egyes tanyás térségekben évek óta végez szűrési tevékenységet, ismerik munkatársaikat, szűrési programjukat. Baján öt tanyakörzet van, ebből az egyesületet érintő IV. és V. körzetekben közel ötszáz család él. Az öt körzet tanyáinak száma pontosan nem ismert, de a becslések szerint fő lakik a körzetekben. A fejlesztés fő célja az volt, a Bajai, a Bácsalmási és a Kalocsai járások területén található tanyán élők életminősége javuljon. Elsősorban az egyesület profiljába vágó egészségügyi szűrővizsgálatok tanyasi lakosokhoz való házhoz vitele volt a cél, majd az állapotmegőrzés érdekében a vizsgálatok kéthavonkénti megismétlése. A vizsgálatok eredményeitől függően ellátták tanácsokkal a külterületen élőket, hogy milyen vizsgálatokra van még szükségük, vagy pedig hogy milyen életmódbeli változásokat kellene véghez vinniük. Az egyesület saját készülékeivel megvalósította a szűrővizsgálatban résztvevők koleszterin- és vércukorszintjének, testzsírt mértekének, valamint testtömeg indexének felmérését. Emellett pedig általános allergiavizsgálatok elvégzésére is sor kerülhetett. A program során többek között egy EKG gépet és egyéb analizáló gépet is beszereztek. Ez utóbbi berendezés azt is képes kimutatni, hogy a vizsgált személynél milyen mérgező anyagok gyűltek fel, illetve milyen vitaminok és ásványi anyagok hiányoznak a szervezetéből. A készülék bioelektromossággal működik, így az analízis elvégzéséhez nem szükséges vérvételt végezni. A programról népszerűsítve a kezdeményezést részletes beszámolót közöltek napilapokban és internetes fórumokon. A vizsgálatok alatt feltérképezték a tanyán élők teljes egészségügyi állapotát. Szarvas város a Hármas-Körös holtágának, a kákafoki holtágnak a partján fekszik. Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-körös partján. Szarvas városához 1088 tanya tartozik. A tanyasi lakosok száma 1894 fő. Szarvason a tanyán élők biztonságának növelése érdekében szükség volt a rendőrség munkájának segítésére, könnyítésére. Ezért új köztéri térfigyelő rendszert helyeztek el a térségben, illetve a meglévőket fejlesztették. A működtetésre együttműködési megállapodást kötöttek a városi rendőrkapitánysággal, valamint a polgárőrséggel. A tapasztalatok alapján a kamerával rögzített bűncselekmények esetén jóval könnyebbé válik a bizonyítás, amely megrövidíti a rendőrségi felderítések idejét. Azért volt fontos a fejlesztés, mert a tanyás térségekben megnövekedtek a bűncselekmények, például mezőgazdasági termények, valamint faanyag lopása az erdős, fás részeken. Továbbá egyes tanyás településrészeken idősebb korosztály él, és nagyobb biztonságban érzik magukat, ha tudják, hogy a környezetüket folyamatosan figyelik. A lakosság visszajelzése alapján a fejlesztés által kimutathatóan csökkent a bűncselekmények száma, illetve javult a közbiztonság. Ezen kívül a projekt részeként Szarvas tanyákkal sűrűn lakott külterületein négy darab 2 megapixeles, nagy dinamika tartományú, kültéri LED kamerát szereltek fel, amelyek az éjszakai, rossz látási viszonyok között is olyan minőségű képet tudnak adni, amellyel az adott területek és tanyák megfigyelését folyamatosan biztosítani tudják. A megfigyelt területek Mótyó, Bika-zug, Szappanos-zug, Ezüstszőlő, Érpataki szőlő, valamint a Mezőberényi út és környéke, ahonnan a kamerák WIFI kapcsolattal, illetve ahol lehetőség van optikai kábeleken keresztül kapcsolódnak a kialakított városi Közbiztonsági Centrum térfigyelő központjába és a városi rendőrkapitányság ügyeletére. Lehetőséget biztosítanak 30 tanya közvetlen és 110 tanya közvetett biztonságának erősítésére

34 Szentes Város Önkormányzata, Szentesi Családsegítő Központ, Tanyagondnoki Szolgálat Település: Csongrád megye, Szentesi járás Pályázati év: 2012, 2013, 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Szentes az Alföldön, Csongrád megye északi részén, a Tisza által határolt területen fekszik, Csongrád megye harmadik legnépesebb városa és a Szentesi járás székhelye. A település kiterjedt külterülettel rendelkezik, amit kiváló termőföldje és természetes vizei alkalmassá tesznek a nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági művelésre. Szentes lakosságának jelentős része él napjainkban is külterületen, küzdve az öröklött és újonnan keletkező, tanyai életformából eredő hátrányokkal. Helyzetük megértése, az életmódjukban rejlő lehetőségek, értékek megtartása, támogatása olyan össztársadalmi érdek, amely napjainkban is aktualitással bír. A külterületi lakosok száma a évi népszámlálási adatok alapján 2449 fő volt, amelybe beletartozott a Szarvasi út mentén található Kajánújfalu 157 fős népessége is, ahol a korábbi Pankotai Állami Gazdaság szolgálati lakásai épültek. Van 2 olyan terület, amelyek statisztikailag az egyéb belterület besorolást kapták, azonban a város tényleges belterületétől külön, több km-nyi távolságra fekszenek. Lapistó Szentestől dél-keletre, a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, lakossága 126 fő volt. Magyartés Szentestől északra található a Hármas-Körös partján, 2001-ben 119 lakosa volt. Szentesen 2005-ben hozták létre a tanyagondnoki szolgálatot egy ESZA finanszírozású, alapvetően munkanélküliek segítését célzó uniós pályázati forrásból. A kezdeti időszakban 3 ellátási körzetben indították el a szolgáltatást a várostól legtávolabb eső területeken, fő ellátottal ben sikeresen pályázott a város a még ellátatlan külterületen Nagynyomás és Fertő új tanyagondnoki szolgálatának beindítására, Szentes külterülete és tanyagondnoki szolgálatának körzetei (2012) az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése és folyamatos működtetésére. Ennek érdekében vásároltak jelentős önerő-ráfordítással egy terepjárót. A pályázat részeként a már meglévő 3 tanyagondnoki körzet tárgyi eszközparkját is fejlesztették 3 gyermekülés beszerzésével. A külterület pontos felmérését és a hozzá kapcsolódó adatrögzítést segítő elektronikus rendszer kiépítését valósították meg a 2013-as kiírásnak köszönhetően. A város területén működő védelmi és egészségügyi szervekkel szoros együttműködést alakított ki a tanyagondnoki szolgálat. A gyakorlat is alátámasztotta, hogy fontos a feladok ellátásának összehangolása, hatékonyabbá tétele mind az ellátottak, mind a szakemberek számára. Az információ akadálymentes áramlása érdekében kialakítottak egy mindenki számára elérhető elektronikus rendszert. Az elektronikus térképalapú szoftver lehetővé tette például a tanyák helyzetére, infrastrukturális adottságaira, lakóira vonatkozó adatok rögzítését. Továbbá 2 db GPS készüléket is vásároltak a projekt keretében. A szállítási szolgáltatások fejlesztését, a kapacitás bővítését tette lehetővé egy utánfutó, valamint az előző évben beszerzett terepjáróra egy platófedél vásárlása. Emellett az egészségügyi állapotfelméréshez kapcsolódóan minden gépkocsit felszereltek egy-egy darab vérnyomásmérő készülékkel. A 2015-ben nyert pályázati forrásból a Szentesi Családsegítő Központ által akkor már 5 ellátási területen működtetett tanyagondnoki szolgálat tevékenységi köre bővült. A pályázat segítségével az úgynevezett krízisközpont technológiai eszközbázisát szerezték be, amely a tanyai gazdálkodást is támogatta. A búvárszivattyú használata a ház körüli belvízmentesítés és a vetemények aszályos időben ásott kútból történő öntözését tette lehetővé. Az áramfejlesztő egyrészt az elektromos eszközök működtetéséhez volt szükséges, másrészt a kölcsönözhető eszközpark része lett. A motoros fűrész, motoros kasza, hegesztő trafó lehetővé tette a ház körüli sürgős karbantartási munkák elvégzését, illetve annak segítését, a vihar okozta károk enyhítését, a tüzelő aprítását, illetve az út menti növények miatt megközelíthetetlen tanyák elérését. A megvalósult fejlesztési célok a saját területük vonatkozásában hozzájárultak ahhoz, hogy csökkentsék a külterületen kialakult hátrányokat, és növeljék az esélyegyenlőséget

35 Hortobágy Község Önkormányzata Ótemplomi Szeretetszolgálat (Szarvas) Település: Hajdú-Bihar megye, Balmazújvárosi járás Pályázati év: 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Békés megye, Szarvasi járás Pályázati év: Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Hortobágy Magyarország legnagyobb területű községe, viszont az egyik legkisebb népsűrűségű települése. Hortobágyot érinti a 33-as főútvonal, valamint önálló vasútállomással rendelkezik. A községben óvoda, általános iskola és diákotthon működik, valamint több szálláshely is található. Hortobágy speciális helyzetű település, amely a földrajzi fekvésből és tagolt, tanyás település-szerkezetéből adódik. A több mint 28 ezer hektár nagyságú közigazgatási területen, gazdasági, kulturális, infrastrukturális és egyéb szempontból is elmaradott 7 tanyai településrész található, melyek a központtól 2-13 km-re helyezkednek el. Az itt élők száma 530 fő. Alapvető probléma a külterületek szociális és infrastrukturális elmaradottsága, ahol a települési átlaghoz képest jóval magasabb munkanélküliség mutatkozik, amely a nagy távolságokból, a tömegközlekedés hiányából, az alulképzettségből, a volt állattartó telepek megszűnéséből ered. Ezeken a településrészeken nagyrészt halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családok élnek. A Tanyafejlesztési Program segítette a tanyán élők szűkebb környezetének rendbetételét. Azért pályáztak a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére, mert leghatékonyabban a tanyagondnok közreműködésével végezhetőek el a legszükségesebb teendők, mivel munkája során az összes tanyai településrészen megfordul, tájékozott az útviszonyokat illetően és a tanyai lakossággal is napi szinten személyesen érintkezik, így megfelelő információval rendelkezik a tanyán élők problémáiról. Az ágaprító gép beszerzése, a Szásztelki közösségi ház berendezésének megújítása, - melynek keretében kandallót, kályhát, szőnyeget, sörpadot és asztalt is vásároltak, a fűnyírótraktor beszerzése által javultak az ott élők életkörülményei. A Szásztelki közösségi házat civil szervezetek és a tanyai településrészen élők használják különböző események megtartására, például közösségi és családi rendezvényekre. Az ágaprító és a fűnyíró gép az utak melletti növényzet ritkításánál nagy segítséget nyújt, amellyel sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudtak dolgozni, mint korábban. A Tanyafejlesztési Program nagymértékben hozzájárult és segítette a tanyán élők igényeinek a kielégítését. A szarvasi székhellyel működő szeretetszolgálat ben kezdte meg működését a Magyarországi Evangélikus Egyház égisze alatt. A folyamatosan bővülő szolgáltatási körrel működő szervezet 2007-ben indította el tanyagondnoki szolgálatát a Szarvas külterületéhez tartózó középhalmi tanyasi lakosság ellátására. A szarvasi gyülekezet idős tagjai olyan szeretetotthonban kívánták eltölteni életük hátralévő részét, amelyet áthat az evangélikus szemlélet. Ennek eleget téve kezdte meg működését az idősek otthona, először csak a testvéri szeretetre építve, gyülekezeti fenntartással, normatív állami támogatás nélkül. Az országos tendenciának megfelelően Szarvason is megnőtt azok száma, akik a lakásukon kértek különböző ellátási formákat, például segítséget a ház körüli munkák elvégzésében, bevásárlásban. Ennek megfelelően a szeretetszolgálat elmozdult az alapszolgáltatási formák felé. Az egyre bővülő, egymásra épülő, egymást jól kiegészítő szolgáltatások nagyon népszerűvé váltak, de még mindig gondot jelentett a külterületen élők ellátása. Ezért indították el 2007-ben tanyagondnoki szolgálatukat, amelyet 2012-ben és 2013-ban is tovább fejlesztettek a Tanyafejlesztési Programnak köszönhetően. Szarvas nyolc külterületéből kettőben látja el a tanyagondnoki szolgálatot a szervezet, két képzett tanyagondnokkal. A két körzet ellátására önerőből vásároltak gépjárműveket, amelyekből az egyik műszaki állapota, valamint kisebb kapacitása is indokolta, hogy új gépjármű beszerzésére pályázzanak. A sikeres pályázat segítségével vásároltak egy kisbuszt, amellyel a tanyákon élő, otthoni ellátást igénylő lakosok számára nyújtott szolgáltatásokat bővíteni tudták, az üzemanyag költségek jelentős csökkentése mellett. A 2013-as kiíráson nyert pénzből tovább fejlesztették a szolgálatot, fa kivágásra, tűzifa felvágására egy láncfűrészt, a sövénykerítések rendben tartására motoros sövényvágót, a füves területek rendezésére fűnyírótraktort, valamint a szállító-kapacitás növelésére egy nagyméretű utánfutót szereztek be. Mivel intézményünk két tanyagondnoki szolgálatot is működtet, kézenfekvő volt, hogy ezek fejlesztése a legfontosabb számunkra, a zökkenőmentes és magas színvonalú ellátás érdekében

36 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Borota Község Önkormányzata Település: Békés megye, Békéscsabai járás Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Bács-Kiskun megye, Jánoshalmai járás Pályázati év: 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai járás és a Viharsarok központja. A több mint 16 ezer hektáron elterülő békéscsabai tanyavilágban csaknem 1300 tanya található, ebből közel 1015 lakott, összesen 3500 fős lakossággal. A 2013-as pályázat keretében a Békéscsabai Piac és Vásárcsarnok területén pályázati forrásból 1221 m 2 felület lefedése és fejlesztése valósult meg a szolgáltatási kör bővítése és mobil árusítóhelyek létesítése mellett a magasabb színvonalú értékesítés érdekében. A piacot üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. kiegészítő beruházásával együtt, a fejlesztés eredményeként a 4634 m2-es szabadtéri elárusítóhely területéből öszszesen 1466 m 2 -t fedtek le, két új ivóvízvételi pontot alakítottak ki, a régi elavult kőasztalok helyett beszereztek 196 új, korszerű szerkezetű asztalt, emellett a piac kiegészült 66 db új mobil árusító asztallal, illetve kialakítottak egy 48 férőhelyes kerékpártárolót is. Továbbá új gyalogos bejárat is létesült és a fejlesztéssel érintett terület új aszfaltréteget kapott. A fedett területen energiatakarékos világítás került kialakításra, ezáltal a hasznos árusítási időtartam megnőtt a piacon. A korábbihoz képest nőtt az árusítóhelyek száma is, így kulturáltabb helyet biztosítanak mind az árusoknak, mind a vásárlóknak. A zöldségpiac egy része lefedésre került, ami csökkenti az időjárás hatásainak való kitettséget. Esős, csapadékos időben is lehet értékesíteni a fedett területen, tűző napsütésben pedig a termékek romlása is megelőzhető. Így a vásárlók részére is kellemesebb lesz a vásárlás, nézelődés, tehát több időt tölthetnek csapadékos időben vagy nagy hőségben is a piacon. Az új árusítóhelyeken kiépítésre került elektromos áram vételezési lehetőség is. Plusz termelői szolgáltatások megjelenése is lehetővé válik, ezáltal bővülhet a termékskála, az élelmiszerbiztonság javulása várható. A község Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, Bajától 26, Kiskunhalastól 35 km-re, a kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál. A község közigazgatási területének közel 95 %-a külterület, ahol a lakosság több mint 10 %-a él. A településhez tartozó 202 tanyának mindössze 30 %-a lakott. Borota Község Önkormányzata 2004-ben hozta létre tanyagondnoki szolgálatát amely a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületéhez tartozik a tanyasi életformából adódó hátrányok csökkentése érdekében. A település külterületén élők túlnyomó többsége felnőtt korú, 60 év feletti, emiatt igen fontosnak mutatkozott a tanyagondnoki szolgálat működtetése, ezért pályázott a szolgálat fejlesztésére három alkalommal is 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban az önkormányzat. A 2013-as kiíráson nyert támogatásból a szolgálat személygépjárművéhez szereztek be egy téli és egy nyári gumiabroncs szettet, tetőcsomagtartót létra vagy egyéb munkaeszközök szállításának megkönnyítésére, továbbá egy navigációs rendszert, egy utánfutót, egy mobilgarázst, egy kompresszort, valamint a tisztántartáshoz egy magasnyomású mosókészüléket. A szolgáltatás fejlesztésére az önkormányzat vásárolt egy motoros láncfűrészt is a viharok és egyéb időjárási tényezők miatt útzárat okozó fák eltávolításához, valamint egy elektromos hűtőtáskát és egy vérnyomásmérőt. A tanyagondnoki szolgálat irodáját fejlesztette az önkormányzat a 2015-ös pályázattal. A támogatásból beszerzett laptop és mobiltelefon a térségben működő szolgálatok közötti szorosabb kapcsolattartást is segíti. A dűlőutak karbantartásához és a folyamatos parlagfű-mentesítéshez egy fűkaszát is beszereztek ban az önkormányzat vásárolt egy külterületi ingatlant, amelyet önerőből fel is újított. A 2016-os támogatásból közösségi házzá alakította az épületet, ahol közművelődési programokat szerveznek. A tanyákon 112 fő él, amelyből 87 tartózkodnak életvitelszerűen az ingatlanokban. A tanyagondnok velük tartja rendszeresen a kapcsolatot

37 Újszilvás Község Önkormányzata Település: Pest megye, Ceglédi járás Pályázati év: 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Újszilvás a Duna-Tisza közén, Pest megye déli részén fekvő település. Az erdőkkel körülvett község Cegléd, Tápiószele és Abony város felől egyaránt könynyen megközelíthető, mindössze egyetlen órányira Budapesttől, az ország szívében. A településen 150 külterületi tanya vagy tanya jellegű, zártkerti ingatlan található. Az Újszilvás külterületén élő 460 lakosnak a kétharmada él tanyán, egyharmada pedig tanya jellegű, zártkerti ingatlanon. A település tanyáin élők részéről a fejlesztések előtt is igény mutatkozott a tanyára vezető utak rendbetételére, a közművek fejlesztésére és a közbiztonság javítására. Így Újszilván önkormányzata külterületi földutak karbantartására, tanyasi termékek piacra juttatására, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére, valamint a közlekedés-, a vagyon- és a közbiztonság javítására pályázott 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban a Tanyafejlesztési Program keretében ban közel 730 embert, illetve 3 a Ceglédi, a Nagykőrösi és a Nagykátai járást érintő fejlesztést valósított meg Újszilvás. A pályázattal a mezőgazdasági termelők termékeinek és a könyék piacainak szélesebb körű ismertségét és elismertségét, népszerűsítését célozta meg az önkormányzat a kialakított weblap segítségével. A termelői adatbázis segítette a térségben élő gazdálkodók megélhetését és csökkentette a környezetterhelést. A 2013-as kiíráson nyert támogatásból egy függesztett grédert vásárolt az önkormányzat a külterületi földutak karbantartásához, ezáltal is javítva a tanyasi lakosok életminőségét. A beszerzett eszköz segítségével a tavaszi időszakban, a téli hóolvadást követően is hatékonyabban tudják eltüntetni a kialakult gödröket, nyáron pedig a homok okozta nehezebb közlekedést tudják enyhíteni, valamint a hatékonyabb csapadékvíz-elvezetést is tudják biztosítani. Az eszközbeszerzéssel nemcsak a tanyasi lakosok életminőségét javította az önkormányzat, hanem a külterületi, tanya jellegű, zártkerti ingatlanok helyzetén is segített. Mindezek mellett két napos ingyenes szűrővizsgálatot szervezett a 2004-ben alapított, újszilvási tanyagondnoki szolgálat közel 250 tanyán élő számára a Tanyafejlesztési Program nyújtotta támogatásból. A kettős céllal az elsődleges prevenció és a már kialakult betegségek korai stádiumú kezelése érdekében megrendezett egészségnapok során bőrvizsgálaton, ultrahang és laborvizsgálatokon, valamint csontsűrűség és fogászati szűrésen vehettek részt a külterületen élők ben sikeresen pályázott az önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának fejlesztésére. Beszereztek egy mobiltelefont és egy navigációs eszközt, amellyel a szolgálat gyorsabb és hatékonyabb működését érték el. A 2017 óta a hungarikumok sorába számító magyar tanya kulturális örökségünk szerves részét képezi, hiszen a mai napig sajátos és értékes településszerkezeti, tájépítészeti, gazdálkodási hagyományokat őriz. Ennek dokumentálására, valamint a tanyán élők fejlesztési igényeinek felméréséhez egy fényképezőgépet is vásárolt az önkormányzat a támogatási összegből ban a közlekedés- és közbiztonságot is javította Újszilvás Község Önkormányzata a Tanyafejlesztési Program segítségével. A tanyákra vezető bekötőutak kereszteződésénél, valamint tanyasi buszmegállókban 8 szigetüzemű napelemet helyeztek el, így biztosítva a közvilágítást a közlekedésbiztonság javítása érdekében. A 96 tanyát érintő fejlesztéssel az érintett területeken 30 éves időtartamra megoldotta az önkormányzat a közvilágítás energiafelhasználásának optimalizálását. A vagyon- és közbiztonság javítása érdekében 2016-ban 8 térfigyelő kamerát szerzett be és szereltetett fel az önkormányzat a kiíráson nyert támogatásból annak reményében, hogy a térségben megszaporodott illegális hulladékelhagyások és fakivágások száma is jelentős mértékben csökkeni fog a fejlesztésnek köszönhetően. Az 50 méter infra megvilágítással, 70 fokos látószöggel működő eszközöket a DÉMÁSZ oszlopain helyezték el. Rövid időn belül a Ceglédi járásban a legbiztonságosabb három település közé került Újszilvás

38 Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány Település: Kunadacs, Bács-Kiskun megye, Kunszentmiklósi járás Pályázati év: 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítványt azzal a céllal hívták életre az alapítók, hogy elősegítse a Felső-Kiskunság gazdasági fejlődését, továbbá vállalkozásélénkítéssel, szövetkezetfejlesztéssel, a helyi erőforrások feltárásával enyhítse a térség foglalkoztatási gondjait. Mindezt a természeti és épített környezet értékeinek megóvása és védelme, valamint a hagyományok feltárása és megőrzése mellett érték el. Kunadacs településhez közel 350 tanya tartozik, a lakott tanyák száma eléri a 250-et is, ahol több mint 440 fő él, ez a kunadacsi lakosság 38 %-át jelenti. A Kunadacs környéki településeken a lakosság kb. 18 %-a él tanyán. A tanyák jellemzően villannyal el vannak látva és fúrt kutakkal rendelkeznek. Már a Tanyafejlesztési Program keretében megvalósított fejlesztések előtt is igény jelentkezett a település tanyáin élők részéről a tanyasi termékek piacra jutásának segítésére és közösségi programok szervezésére. A fejlesztendő településeken nagy jelentőséggel bíró mezőgazdasági termelés fenntartását és fejlesztését az alapítvány is szükségesnek tartotta, így a évi Tanyafejlesztési Program keretében a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére pályáztak. 60 tanyagazdaságot mértek fel Kerekegyháza, Kunadacs és Kunszentmiklós területén, amelyekből 16 gazdaság kezdte el használni a Kiskun Védjegyet. A városvidék együttműködés részeként fórumokon, szórólapok terjesztésével és az alapítvány honlapjának új, a Kiskun Védjeggyel kapcsolatos felületével biztosították a tanyai termékek széleskörű ismertségét és népszerűsítését, valamint a termékek városi piacon történő megjelenését is segítették. A megtermelt zöldségek, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek helyben értékesítésével hozzájárultak a környezetterhelés mérsékléséhez is. Emellett a tanyai gazdaságok árutermelő képességét is sikerült elősegíteniük az önfoglalkoztatás javításával egyidejűleg, mi több, bővültek a piaci értékesítést elősegítő eszközeik is. A népszerűsítő alkalmak által helyi öszszefogással értékteremtő, közösséget összetartó tevékenység valósult meg. Az alapítvány működési területének tanyás térségeiben a vízminőség vizsgálatával kívántak esélyt adni a tanyán élőknek arra, hogy egészséges ivóvízhez jussanak. Az alapítvány a és a évi Tanyafejlesztési Program keretében is sikeresen pályázott Kunadacs és Kunpeszér település tanyáin, illetve Kunszentmiklós Kunbábony településrészéhez tartozó tanyáin, valamint Szabadszállás bel- és külterületi tanyáin élők egészséges ivóvízzel történő ellátására, hozzájárulva az életminőség javításához és az egészséges élelmiszer előállításához. Összesen 66 tanyai fúrt kút komplex bakteriológiai, kémiai és biológiai vízminőség vizsgálatait végezte el az alapítvány amellett, hogy a projekt részeként meghatározták a kutak pontos típusát és mélységét, valamint GPS koordinátáit ban az alapítvány megvalósította a Tanyafejlesztési Program nyújtotta lehetőség révén a tanyasi termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének további fejlesztését is. A fejlesztésnek alapvetően 5 célja volt: a tanyai termékek népszerűsítése, a piacra jutásuk segítése; a tanyasi termékek védjegyeztetése; a védjegy népszerűsítése; a tanyagazdák számára nyújtott, piacra jutást, közvetlen értékesítést segítő szolgáltatások biztosítása; illetve a projekthez pénzügyi vezető alkalmazása. A fejlesztéssel sikerült újabb öt termelőt bevonni a Kiskun Védjegy használói közé. A védjegyes termelők népszerűsítésére széleskörű tájékoztató fórumot tartottak, ahol a megjelent kiadványukkal, a termékkiállítással, a marketing eszközökkel, valamint a termékkóstoltatással sikerült népszerűsíteni a már védjegyes és a programhoz csatlakozott Kiskun Védjegyet alkalmazó termelőiket. Az érintett településeken kiemelkedő fontossággal bír a mezőgazdasági tevékenység és annak fenntartására, fejlesztésére, az önfoglalkoztatás elősegítésére, a tájjelleg fenntartására fontosnak tartottuk a tanyai termékek piacra jutásának elősegítését, ezért pályáztunk erre a célterületre

39 Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Ráckeve Város Önkormányzata Település: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Kunszentmártoni Járás Pályázati év: 2011, 2013, 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Település: Pest megye, Ráckevei járás Pályázati év: 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Szolnoktól délre, a Tisza bal partján, a megye délnyugati részén fekszik a település a Tiszazug kistérségében. 70 tanya tartozik a településhez, ahol 187 fő él. A településen két tanyagondnoki szolgálat is működik ben a projekttel a tanyagondnoki szolgálatot fejlesztették, igazodva a külterületen élők igényeihez. Az információhoz való hozzájutást, az ügyek intézését és az állást keresők munkához jutását könnyítették meg a beszerzett eszközökkel. Könnyebbé téve az adminisztrációt nagy segítséget jelentettek a vásárolt elektronikus eszközök laptopok, nyomtatók. A beszerzett kerékpárokkal csökkentették a tanyagondnoki szolgálat gépjárműveinek használatát ban egy olyan, az önkormányzat vontatójára felszerelhető grédert szereztek be, amellyel a tanyás térség útjait egész évben karban tudják tartani, így az utak az esőzések után is járhatóak maradnak és a csapadékos időjárás sem vágja el a tanyán élőket a külvilágtól. A fejlesztésre amely közel ezer lakost érintett azért volt szükség, mert megfelelő eszközök nélkül nem tudták a földutakat karban tartani. Fontos, hogy az eszközhöz olyan él tartozik, amellyel télen a hó eltakarítását is meg tudják oldani. A 2015-ös kiírás segítségével megvalósították a külterületeken élők életkörülményeinek javítását a meglévő tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésével és bővítésével. A fejlesztésben a meglévő gépparkot korszerűsítették, könnyebbé téve a tanyagondnokok munkáját és a külterületen élők körülményeit. Magasnyomású mosót, létrát, locsolócsövet, üléshuzatokat és porszívót szereztek be többek között a tanyán élők háztáji problémáinak orvoslására. Az egészségügyi ellátásban segítséget nyújtva, a Családsegítő Központ munkatársaival, civil önkéntesekkel vérnyomásmérést és vércukorszintmérést biztosítottak a külterületeken élők számára, főként az idősek részére. Emellett beszereztek két-két íróasztalt és irodai széket az elavult irodabútorok helyett. A pályázat eredményeképpen a leszakadó réteg lehetőségei javultak. Ráckeve a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A település 1989-ben kapta meg ismét a városi rangot. A Budapesttől ötven km-re fekvő település lakossága közel tízezer fő, a településhez tartozó több mint száz tanyán 235-en élnek. A ráckevei tanyán élő lakosok részéről már a Tanyafejlesztési Program keretében megvalósított projektek előtt is igény mutatkozott olyan fejlesztésekre, mint például a tanyákra vezető utak rendbetétele, valamint a közművek fejlesztése, kiépítése víz, villany és szennyvíz tekintetében, továbbá a közbiztonság javítása. Ráckeve Város Önkormányzata 2013-ban ezért két pályázattal is indult a Tanyafejlesztési Program kiírásán. Az egyik pályázat a külterületi földutak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzését célozta, a másik pedig a tanyagondnoki szolgálat fejlesztését. A város tanyás térségében lévő ingatlanok könnyebb megközelíthetőségének érdekében a külterület földútjainak fenntartására és karbantartására vásárolt az önkormányzat egy traktorra szerelhető, hidraulikusan állítható tolólapot, valamint egy grédert. A fejlesztés alapvető indoka az volt, hogy olyan eszközzel rendelkezzen a város, mellyel a földutak minősége javítható és folyamatosan karbantartható. A tanyagondnoki szolgálatot 1997 novemberében hozta létre Ráckeve Város Önkormányzata, először egy fő foglalkoztatásával től már öten dolgoztak a szolgálatnál, amivel folyamatosan bővült a szolgáltatások köre is ra már húsz alkalmazott dolgozott a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat részeként működő tanyagondnoki szolgálatnál. A fejlesztést megelőző időszakban a tanyagondnoki szolgálatnak nem állt rendelkezésére a feladat ellátásához szükséges infokommunikációs eszközrendszer. A szolgálat fejlesztéséhez szükséges források biztosításában segítette a várost a pályázat, így a tanyagazdaságok szélesebb körű ellátásának érdekében a tanyagondnoki szolgálatot notebookkal, mobiltelefonnal, memóriakártyával, multifunkciós lézernyomtatóval, valamint egy elektromos hűtőtáskával szerelte fel az önkormányzat a pályázaton nyert forrásból. Ezek az eszközök egyrészt hozzájárulva az eredményes munkavégzéshez a tanyagondnokok feladataink gyorsabb, hatékonyabb ellátását szolgálják, másrészt segítenek kiszolgálni a lakosok igényeit. A tanyán élők mindennapjait azzal tudjuk legjobban segíteni jelen körülmények között, hogy működtetjük a tanyagondnoki szolgálatot a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretében

40 Nyársapát Község Önkormányzata Település: Pest megye, Nagykőrösi járás Pályázati év: 2011, 2013 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A helység a Duna-Tisza közi homokhátságon, a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel területén helyezkedik el. Északon Cegléddel, délen Nagykőrössel, nyugaton Csemővel, keleten Törtellel határos. A települést a 441. számú útvonal mentén, illetve a Cegléd-Szeged vasútvonalon lehet megtalálni. Nyársapát község külterületén jelentős tanyás térség húzódik. A településhez 325 tanya tartozik és az összlakosság 54 %-a él tanyán. A településhez tartozó tanyás térségek területeinek megközelítése száraz időben a nagy homok és csapadékos időjárás esetén a magas talajvíz miatt igen nehézkes. A település külterületi részein nagyon hosszú útszakaszok találhatóak, amelyekből megközelítőleg 3,6 km aszfaltozott, a többi 106 km pedig földút. A földutak járhatóságának feltétele az, hogy az utak karbantartását egész évben el tudják végezni. A földutak gyalulásához feltétlen szükség volt egy olyan munkagépre, amivel nyáron a gyalulási munkálatokat, télen pedig a hó eltakarítását is meg tudják oldani. Az önkormányzat áltat a projekt keretében beszerzett eszközök több fejlesztési célnak is megfelelnek, mivel ezzel biztosítani tudták a tanyák mindenkori zökkenőmentes megközelítését, valamint a tanyasi termények elszállíthatóságát, azaz a termékek piacra jutásának lehetőségét. A 2011-es Tanyafejlesztései Programban beszereztek egy függesztett grédert hat darab felszakító karommal, két oldalhatároló lappal, vulkanizált nyesőrésszel ellátva, amely megfelelő vontató segítségével biztosítja a földutak lazítását, bogárhátúvá alakítását. A fejlesztés pozitív hatásai közül külön kiemelendő, hogy a beszerzésekkel a tanyai gazdálkodás megújításával nőtt a tanyákon élők száma, a külterületi életmód hátrányainak csökkentésével a fiatalok elvándorlása pedig csökkent. Emellett a tanyasi életmód értékeinek megőrzésével a hagyományos gazdálkodás fenntarthatóvá vált, illetve a külterületen lévő tanyás ingatlanok megközelítésének biztosításával nem maradt műveletlen, elhanyagolt terület. Ezeken felül a mezőgazdasági munkagépek közlekedésének lehetősége elősegítette a tanyáktól távolabb eső földterületek megművelését is ban a projektben napelemes szigetüzemű rendszereket építettek ki, mivel nem volt vezetékes villamosenergia-ellátás a tanyák mellett húzódó dűlőúton, és az áramszolgáltató tájékoztatása szerint ennek a kialakítása hosszú időt venne igénybe. Továbbá a szigetüzemű napelemes rendszer előnye, hogy áramszünet nem jelentkezik ebben a konstrukcióban. A dűlőutak mentén nagy fás területek találhatók, amelyek karbantartására nem tudtak megfelelő pénzt és időt fordítani, így ezeken a helyeken vihar idején gyakoribbak a vezetékszakadások. 5 tanyán 11 tanyasi lakost érintett a fejlesztés, amelyben szigetüzemű napelemes rendszereket telepítettek ezekre településhez tartozó tanyákra. Egy tanyán átlagosan 9 napelem-modult helyeztek el az erre a célra kifejlesztett rozsdamentes acél tartószerkezetre. A napelemek működése alatt megtermelt energiát 6 db akkumulátor fogadja, illetve raktározza. Ezekből az akkumulátorokból a speciális kábeleken keresztül jut el az áram a tanyák épületéig. A rendszerbe biztonsági berendezéseket is beépítettek, például túlfeszültségvédelmi rendszert. A tanyán élők vállalták, hogy saját költségen kiépítik az épületeken belül a kábelhálózatot kapcsolókkal, konnektorokkal. A fejlesztésnek köszönhetően már ezeken a tanyákon is tudnak, például, különböző háztartási gépeket használni. A napelemmodulokat déli fekvéssel, 35 fokos szögben rögzítették. A telepítéshez nem volt szükség fák kivágására, mivel azok árnyékolási problémákat nem okoztak, csak kisebb területrendezést kellett végezni, melyet közmunkásokkal és önkéntesekkel oldottak meg együttesen a hivatal munkatársaival, hiszen a közös munkának nagy hagyománya van Nyársapáton. A napelemes rendszer bármikor áttelepíthető más helyszínre, ha a szükség úgy hozza. Az előállított energia segítségével működtetni tudnak minden olyan eszközt, mely a mindennapi háztartásokban megtalálható

41 Vasad Község Önkormányzata Település: Pest megye, Monori járás Pályázati év: 2012, 2013, 2015 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft Vasad község Pest megye középső részén, a Duna-Tisza közi homokhátság északi határán helyezkedik el. Budapest felől, monori leágazással a 4-es főútról közelíthető meg, továbbá műút köti össze Csévharaszttal is. A község területén található 156 tanya állandó lakosainak száma 388 fő, ebből 151 fő 18 év alatti. A település 2011-ben és 2012-ben a tanyasi életmódból fakadó hátrányok csökkentésére, a tanyagazdaságok fenntartható, komplex fejlődése érdekében pályázott a Tanyafejlesztési Program kiírásaira, a tanyai termékek piacra juttatásának segítését célozva. A programot egy felméréssel indította az önkormányzat, amellyel pontos képet kapott a vasadi tanyavilágban élők pénzügyi, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint arról, hogy milyen minőségben és mennyiségben termelnek a fejlesztésben érintett közel 200 tanyagazdaságban. A felmérést követően tanácsadást és közösségi marketinget biztosítottak a tanyagazdák részére. A fejlesztés második felében egy üzlethelyiséget bérelt az önkormányzat Budapest XVIII. kerületében a Szentlőrinci Piac épületében a vasadi tanyasi termékek értékesítéséhez. A fejlesztés idején Pestszentlőrinc egy másik, távolabbi pontján már sikeresen működött egy hasonló bolt, de az Üllői út vonzáskörzetében is nagy volt a kereslet a tanyasi termékek iránt ben tovább fejlesztette bolthálózatát az önkormányzat, nagyobb piacot kínálva a településen megtermelt termékek számára. Monor központjában, a buszpályaudvar szomszédságában a 2001-ben felavatott nagy vásárcsarnokban egy üzlethelyiséget vásárolt az önkormányzat, ahol már több mint 35 féle terméket kínálnak a vásárlóknak a sokféle zöldség és gyümölcs mellett a tejipari termékeken át a különböző húsokig és húsipari termékekig. Monor lakossága több mint 22 ezer fő, de a környék kisebb településeiről Üllőről, Péteriből, Bényéről, Gombáról is már szívesen járnak a vasadi termékekért a boltba. Vasad Község Önkormányzata három évben 2012, 2013, 2015 is sikeresen pályázott a villany nélküli tanyák energiaellátását biztosító fejlesztésre. A település külterületén élők aránya kifejezetten magas: minden ötödik vasadi lakos otthona a falut övező tanyás térségben van. A tanyán élők közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 42 fő. Fokozottan hátrányos helyzetükre tekintettel egyrészt a tanyán élő gyermekek tanulásához, szellemi fejlődéséhez, másrészt az villamosenergia-ellátás nélküli tanyán élők életkorára, egészségi állapotára, valamint szociális helyzetére tekintettel is nélkülözhetetlennek bizonyult a fejlesztés. A beruházásokat olyan tanyák esetében indította az önkormányzat, amelyek jelentős távolságban vannak a villamosenergia-elosztó hálózattól ben és 2013-ban, a fejlesztésben érintett kilenc tanyára egyenként 4 kwp névleges teljesítményű, mobil, szigetüzemű napelemes villamosenergia-termelő rendszert telepítettek. Egy egység éves viszonylatban kwh villamos energia mennyiséget képes előállítani tisztán megújuló napenergia felhasználásával. A műszaki egységek kivitelüknél fogva mobilnak tekinthetők, így ha a szükség azt kívánja, minden károsodás nélkül más helyszínre áttelepíthetők. Az érintett tanyák tulajdonosai egy méltányos bérleti díj fejében használják az önkormányzati rendszereket. A bérleti díj kiszámításakor az éves villamosenergia-termelést, valamint a mindenkori DÉMÁSZ fogyasztói egységár nettó részét vette alapul az önkormányzat, amelynek méltányossági alapon csak 65 %-át számolja fel. A 2015-ben nyert támogatásból újabb hat tanyát láttak el villamosenergia-termelő rendszerekkel, egyenként 5 kwp névleges teljesítményű, mobil, szigetüzemű napelemes villamosenergia-termelő rendszert telepítettek. Egy egység éves viszonylatban kwh villamos energia mennyiséget képes előállítani szintén tisztán megújuló napenergia felhasználásával. Az elmúlt évek Tanyafejlesztési Programjának köszönhetően, a korábbi igen nagy problémát, ami a tanyák villamosítását jelentette, szinte teljesen sikerült megoldanunk

42 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Település: Bács-Kiskun megye, Kiskunfélegyházi járás Pályázati év: 2011, 2012, 2013, 2015, 2016 Összesen elnyert támogatás: ,- Ft A Duna-Tisza közi homokhátság középső részén fekvő település népességét tekintve a megye harmadik legnagyobb települése, Petőfi Sándor és Móra Ferenc városa. A településhez 2245 tanya tartozik, ahol a község lakosságának közel 15 százaléka, öszszesen 4232 fő él. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 2011 óta folyamatosan részt vesz a Tanyafejlesztési Programban ig összesen 11 pályázatot nyújtott be, ebből 3 a évi kiírásban nyert el támogatást. A város 8, korábban támogatott projektje közül 3 egy es, egy 2015-ös és egy 2016-os pályázat a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére irányult ben a helyi termelői piac felújítására pályáztak sikeresen, 2013-ban pedig a külterületi földutak karbantartásához szükséges munkagépek beszerzésére fordították a pályázati forrást, valamint 2015-ben és 2016-ban 3 projektjükkel tanyavillamosításra és a külterületi vagyon- és közbiztonságot javító kamerarendszer bővítésére nyertek támogatást. A hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos tanyák esélyegyenlőségének növelésére, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítésére hozták létre a Kiskunfélegyházi Tanyagondnoki Szolgálatot október 1-jén két körzetben, két főállású tanyagondnokkal. A 3 nyertes pályázat segítségével az önkormányzat felszerelte a tanyagondnoki irodákat irodabútorokkal, elektronikai és számítástechnikai, valamint egyéb eszközökkel, illetve a tanyás térségekben élők életminőségének javítására több eszközt is beszerzett köztük fűnyíró traktort, elektromos fűnyírót, láncfűrészt, vérnyomásmérőket, vércukorszintmérőket, ételhordókat, termoszokat és gyermeküléseket a tanyagondnoki személygépjárművekbe. A közel 800 tanyán élőt érintő fejlesztésekkel bővültek a település szolgáltatási funkciói. A pályázati forrásból a projektek zárásakor esélyegyenlőségi programokat szervezett az önkormányzat. A kiskunfélegyházi Béke téri piac állapota az 1950-es évek óta erősen leromlott, az elmúlt hat évtizedben csak kisebb, eseti javításokat végeztek el rajta ben 14 települést érintő fejlesztést valósított meg az önkormányzat a városközpontban működő termelői piac felújításával, amely a környék kistermelőinek biztosít értékesítési lehetőséget. A piac közel 400 eladóval áll kapcsolatban, akiknek túlnyomó része maga termeli meg portékáját. A teljes térkövezéssel és az új fedett asztalrendszer kialakításával kulturált, korszerű, a helyi igényeket kielégítő, valamint a városképbe is jól illeszkedő árusítóhelyet hoztak létre. Közel 4500 tanyán élőt érintett az önkormányzat 2013-as pályázata, az elnyert támogatásból az önkormányzati tulajdonú, több mint 500 km külterületi földutak karbantartásához szükséges munkagépeket szereztek be, ezzel javítva a térségben élők, gazdálkodók, vállalkozók helyzetét. A munkagépek beszerzésével jelentős összeget takarított meg Kiskunfélegyháza, hiszen lehetőségük nyílt külső vállalkozások bevonása nélkül elvégezni az útkarbantartási munkálatokat. A 100 %-os nemzeti forrásból indított program segítségével 2015-ben 7 tanyát látott el az önkormányzat egy-egy 3kW teljesítményű, napelemes, szigetüzemű villamosenergia-termelő és ellátó rendszerrel, amelylyel egy időben az érintett tanyákon élők vállalták a kihelyezett energiatermelő berendezések bérbevételét és használatát. Ennek a fejlesztésnek a folytatására pályázott sikeresen 2016-ban az önkormányzat. Az 59 tanyát érintő fejlesztésben, 13 helyszínen tanyákra vezető bekötőutak kereszteződésében és 5 tanyasi buszmegállóban alakították ki a szigetüzemű külterületi közvilágítást, ezzel is növelve a vagyon- és közbiztonságot ban egy másik pályázatával szintén a vagyon- és közbiztonság növelését célozta meg az önkormányzat. Az elnyert támogatásból 6 db új térfigyelő kamerát helyeztek el a tanyás térségben, valamint a már meglévő térfigyelő rendszer központját is fejlesztették. A fejlesztéssel nőtt a külterületen élők biztonságérzete, a kamerák a rendőrség munkáját is segítik

43 Az Év Tanyája díj pályázati felhívás első meghirdetése 2017-ben 84 85

44 2017-ben került először meghirdetésre Az Év Tanyája díj pályázati felhívás A Földművelésügyi Minisztérium a már 7 éve sikeresen működő Tanyafejlesztési Program célzott támogatásai mellett fontosnak tartja azt is, hogy évről évre bemutassa Magyarország legjobb tanyáit, mintaértékű fejlesztéseit, azok gazdálkodási szemléletét. Az Év tanyája díjat a Földművelésügyi Minisztérium 2017-ben hirdette meg először a tanyán élők számára az ország határain belül. A évi pályázat bírálati szempontjai között a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjellegnek való megfelelés, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákra is átültethető fenntarthatóságra törekvés, a nyitott portaként való működés, az őshonos állatfajták és tájfajta növények jelenléte szerepeltek, amelyeken keresztül szeretnénk a környezettudatosabb, fenntarthatóbb gazdálkodás kialakítására ösztönözni a tanyagazdákat. A díj magas szintű, minisztériumi elismerés azoknak a tanyagazdáknak, akik azáltal, hogy mind a természeti, mind az épített környezettel összhangban, tájba és az adott térség gazdasági és társadalmi szövetébe megfelelően illeszkedő tanyagazdaságot hoztak létre, jó mintát adnak más tanyák, gazdaságok számára. A Földművelésügyi Minisztérium július 31-én hirdette meg a pályázati felhívást, amelyre 13 pályázat érkezett be a beadási határidőig, augusztus 31-ig. Emellett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével, annak Facebook oldalán meghirdetésre került a közönségdíj szavazás is, amelyen minden befogadott pályázat részt vett. A közönségdíjat a megadott határidőig, november 5-ig a legtöbb szavazatot begyűjtő pályázó nyerte el. A Földművelésügyi Minisztérium 2017-ben megosztva két első helyezettet díjazott Fodor András tanyagazdát a magyar tanya hagyományos építészeti értékeinek, életmódjának, élő hagyományainak éltetéséért, azok nyitott portán keresztüli továbbörökítéséért, az őshonos magyar fajták céltudatos fenntartásáért, a tanyán alkalmazott innovatív, környezetkímélő, felelős gazdálkodásért, a mások számára is mintául szolgáló tanyájának elismeréséül Az Év Tanyagazdasága 2017 díjjal tüntette ki a Földművelésügyi Minisztérium. Fodor András így fogalmazta meg legfőbb motivációit az általa megvásárolt romos tanya újjáélesztése és az új, tudatosan választott életmódja kapcsán: Az első pillanattól kezdve három vezérelv lebegett a szemem előtt: az itt élő elődök tisztelete, a természeti értékek megőrzése és gyarapítása hagyományos gazdálkodás révén és leendő utódaim szeretete a fenntartható megoldások alkalmazásán keresztül. A Fodor tanya ezen vezérelvek mentén, az őshonos fajták legeltetéses tartásától kezdve, a komposzt wc-n, természetes vízgyűjtésen keresztül a népi építészeti hagyományokat követi a gyakorlatban. Nagyon fontosnak tartom a szemléletformálást annak érdekében, hogy egyre többen ismerjék fel a környezettudatosság és az egészséges élelmiszerek fogyasztásának a fontosságát. Nyitott tanyánkat csak 2017-ben több mint ötvenen keresték fel, és mindannyian számos felejthetetlen élménnyel gazdagabban tértek haza. Az embereknek tetszik a gyönyörű táj, a szakvezetéssel bemutatott gazdag madárvilág, a szelíd, simogatásra váró állatok hada és a finom étkekkel megrakott terített asztal. így nyilatkozik András, aki elválaszthatatlanul együtt él az őt körbevevő tájjal és ezt az életérzést, életmódot nyitott tanyáján keresztül igyekszik minél több mindenkinek átadni. Szász István tanyagazdát a pályázatot meghirdető minisztérium a magyar tanya értékeinek, életmódjának, hagyományainak példás bemutatásáért, azok nyitott portán keresztüli továbbörökítéséért, az őshonos magyar fajták céltudatos fenntartásáért a tanyán alkalmazott környezetkímélő, felelős gazdálkodásért, a mások számára is mintául szolgáló tanyájának elismeréséül Az Év Hagyományőrző Tanyája 2017 díjjal jutalmazta. Szász István gyermekkori álmát valósította meg, tisztelegve ősei előtt Szerette volna felépíteni újra azt a biztonságot, nyugalmat árasztó közeget, 86 87

45 Az Év Tanyája 2017 Közönségdíjat a Facebookos szavazás eredményeként Bartolák Mária vehette át. légkört, amiben annak idején ő maga is felnőtt, nagy hangsúlyt fektetve a hagyományok megtartására, ami az építkezésen keresztül az ételek elkészítéséig jellemzi a Szász tanyát. Szász István tanyagazda szavaiból is ez következik: A tanyán lévő épületek kialakításakor fontosnak tartottuk, hogy minden esetben tükrözzék az alföldi építészetet. Nagyon sokan szeretnek betérni hozzánk szétnézni. Az idősebbek gyakran nosztalgiáznak a tornácon, a karos lócán ülve vagy éppen az unokáiknak mesélve sétálják körbe a tanyát. A lakóház berendezése a paraszti időket tükrözi fa bútorokkal, festett tányérokkal, egyházi témájú festményekkel, fűtése búbos kemencével történik A csárda rész belül fa gerendás, falait a paraszt életet bemutató festmények és őseink fényképei díszítik. Fűtésében egy búbos kemence és egy mászókéményes csángó kemence van a segítségünkre. Próbálunk minden fogást autentikusan régi receptek alapján a kemencében elkészíteni, lehetőleg a vendégek szeme láttára, amihez ideális a kinti kemence. Bartolák Mária így foglamazza meg, írja le, mi indította arra, hogy újra boldog és büszke tanyatulajdonos legyen: Hatéves voltam, amikor meghalt az édesapám, így nagyon sok időt töltöttem édesanyám testvérénél, bérmakeresztanyámnál és férjénél, Frankó Pálnál, akik ezen a kisréti tanyán kezdték közös életüket, én szinte velük éltem. Apámként szerettem Palit, mindig ott tébláboltam körülötte, figyeltem, amit csinál, hallgattam, mit beszél és közben persze segítettem is neki. Már felnőttként is sokszor tereltük be a birkákat a rétről, de előtte leültünk egy farönkre, néztük a legelő állatokat, a naplementét és beszélgettünk Iránta és családjaink iránt érzett szeretetből, boldog gyermekkorom emlékére gondolva határoztam el, hogy teljesen felújítom és közkinccsé is teszem ezt a tanyát. Ezért lett neve: Frankó tanya Haluskaház

46 Mivel eltökélt szándékunk volt az eredeti látvány és hangulat megőrzése, az építkezés során kizárólag régi, korabeli anyagokat használtunk, melyeket régi házak, tanyák bontásából szereztünk be. Ott voltunk a környékbeli tanya- és házbontásokon és céltudatosan vásároltunk fel mindent, amire szükségünk volt: megőriztük a tanya eredeti berendezését és gyűjtöttük a korabeli bútorokat, háztartási eszközöket. A Bartolák Mária által működtetett tanyán is kézzel fogható a környezettudatosság, a fenntarthatóságra törekvés: A fűtést és a főzést fával oldjuk meg. Az esővizet összegyűjtjük, öntözésre használjuk, és azzal tápláljuk a baromfiudvar itatóját, kicsi úsztatóját is. A zöldhulladékot komposztáljuk, a konyhakert talajának javításánál hasznosítjuk. A gyümölcsökből lekvárt és pálinkát főzünk, befőtteket rakunk el. A savanyúságnak valót a konyhakertben termeljük meg. A tanyához tartozó szántók terményeit részben felhasználjuk állatok etetésére, részben értékesítjük. A Földművelésügyi Minisztérium 2018-ban is tervezi meghirdetni Az Év Tanyája díjat, a 2017-ben tapasztaltak alapján több díjkategóriában is ( Az Év Tanyagazdasága 2018, Az Év Hagyományőrző Tanyája 2018 ), illetve a 2018-as évtől a díjat az országhatáron túlra is szeretnénk kiterjeszteni és a versenybe bevonni a határon túli tanyás térségek gazdáit is Az Év Határon Túli Tanyája díjat meghirdetve. Ezek mellett újból meghirdetjük Az Év Tanyája Közönségdíjat is. 90

47