Adatok Sopron és környéke Siphonaptera-faunájához

Átírás

1 Parasit. Hung Adatok Sopron és környéke Siphonaptera-faunájához SZABÓ István Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest A Természettudományi Múzeum Állattárában 958-ban megindult parazitológiai kutatómunka kezdete óta több parazitacsoport vizsgálata mellett célul tűztük ki a bolhák hazánkban való elterjedtségének megállapítását i s. A század elején KOHAUT /903/ ismertette az addig előkerült fajokat, amelyek közül csak néhánynak közölhette lelőhelyét. Hazánk egész területén végzett gyűjtőmunka eredménye, hogy a korábban ismert fajok számát s i került négyszeresére emelni. A feldolgozó munka során meghatározott terület bolhafaunájáról csak egyetlen közlemény jelent meg /SZABÓ, 968/, amely a Bakony-kutatás keretein belül végzett munka eredményeként ismerteti a hegység siphonapterológiai viszonyait, igy hazai viszonylatban most másodízben kerül sor kisebb tájegység területén különböző évszakokban végzett gyűjtések értékelésére. A korábbi időkben Sopron környékén senki sem gyűjtött bolhákat tudományos vizsgálatra, mégis van egy régebbi előfordulási adatunk. KOHAUT idézett munkájában közöl egy f a j t Ceratopsylla jubata Wagner néven /mai helyes neve: Ischnopsyllus octactenus /Kolenati//, amelyről megjegyzi, hogy "Ezt az érdekes fajt MÉ- HELY Lajosnak köszönhetem, ki 899-ben Sopronban a törpe denevéren /Pipistrellus pipistrellus Schreb./ gyűjtötte." Hatvan évvel a gyűjtés után, 959-ben, különös véletlen folytán jutottak tudomásomra fenti gazdaállat pontos lelőhely- és dátumadat a i. TOPÁL György a Múzeum emlősgyüjteményében alkoholban őr-

2 zött denevéreket vizsgálva két Pipistrelluson három bolhát talált, amelyek ugyancsak Ischnopsyllus octactenusok voltak. A denevérek gyűjtési adatai: Sopron, Tómalom, 899. szept. 2. leg: MIKA Károly. A leltárnaplók tanúsága szerint MIKA rendszeresen küldött állatokat MÉHELYnek, igy aligha kétséges, hogy u- gyanazok a denevérek voltak, amelyekről már MÉHELY is leszedett bolhákat KOHAUT részére. Gyűjtéseink előtti időből van még egy adatom: HANTOS László 962-ben mókusokat küldött emlősgyüjteményünknek /Kecskepatak-völgye, Váris, Lőver gyűjtőhelyekről/, a- melyeken 3 Tarsopsylla octod. pctodecimdentata /Kolenati/-t és 5 Monopsyllus sciur. sciurorum /Schrank/-ot találtam. A gyűjtések ideje és módja Első gyűjtésünket az 970. év nyarán végeztük /augusztus ig/ a Tómalmi-medence és Pintytető környékén. Az 97. év tavaszán /április 9-24-ig/és őszén /szeptember ig/ gyűjtőhelyeinket kibővítettük a Brennbergbányától ÉK-re fekvő hűvösebb és csapadékosabb hegyvidéki területekkel. Mindhárom alkalommal több mint 200 elevenfogó és ölőcsapdát használtunk. Egyegy biotópba - a terepadottságoktól függően csapdát helyeztünk el, amelyeknek helyét ott tartózkodásunk idején csak ritkán változtattuk. Hosszú évek tapasztalata alapján a fősúlyt elsősorban a kisemlősök gyűjtésére fektettük, mert ezeknek fertőzőt tségéből lehet legjobban felmérni a terület élősködőfaunájának jellegét. A későbbiek során vizsgálatainkat természetesen kiterjesztjük valamennyi gerincesosztály minden begyüjthető fajára és azok fészkeire.felszerelésünket, a gazdaállatok befogását és a parazitológiai gyűjtést a már emiitett bakonyi faunamunkámban részletesen ismertettem, i t t csak annyit kivánok megjegyezni, hogy sopronkörnyéki gyűjtéseink terep- és laboratóriumi munkáiban 4-6 kutató és preparátor vett részt. Célunk az volt, hogy lehetőleg elevenen kerüljenek az állatok a szálláshelyünkön berendezett laboratóriumba, ahol a teljes endo-ektoparazitológiai vizsgálatig élve tartottuk őket. Gyűjtőhelyeink légvonalban 6 km-re voltak egymástól, ezért a távoli /Hideg-

3 viz forrásvidéke/ csapdákat naponta egyszer tudtuk csak átnézni. A szállásunkhoz /Tómalom/ közeleső gyűjtőhelyeken naponta többször is átnéztük a csapdákat, többek között ezért is rendelkezünk viszonylag nagyobb anyaggal a Tómalom környékéről.''"'^ Gyüj tőhelyek A környék valamennyi jellegzetes biotópjából gyűjtöttünk gazdaállatokat. Soprontól K-re a Tómalmi-medence és Pintytető környékén három, a várostól K-re az országhatár kiszögellésében ugyancsak három gyűjtőhelyünk volt, ahol csapdáink 4-6 napig voltak 2-3 alkalommal kihelyezve* Gyűjtőterületeink rövid növénytani, talajtani és geológiai jellemzése:. Tómalom. Csapdáink a Lapos-hegy Ny-i lábánál húzódó szekérút és a nádas között voltak lerakva. A csapdák vonala részben a nádszegély, részben az ut vonalát követte a Caricetum és a Phragmitetum communis határán. 2. Pintytető. A hegy ÉNy-i lejtőjén lévő szálerdő és irtás találkozásán helyeztük el csapdáinkat, amelynek vonala leért a Sopronból a Fertő-tóra /Halászcsárdához/ vezető müutig. A talaj i t t barna és fekete rendzina váltakozva, a lábonálló állomány cseres-kocsánytalan tölgyes /Quercetum petraeaecerris/. Néhány csapdát a levágott állomány helyén felverődő gyertyános-kocsánytalan tölgyes /Querco petraeae-carpinetum/ területén helyeztünk e l. 3. Pintytető a l a t t i nádas /'a továbbiakban: Pinty-mocsár/. A Pintytető Ny-i lábánál az ott húzódó műúttól délre mintegy 4 hektárnyi nádas-zsombékos terület van, amely bádeni agyagüledéken lévő fekü; egykor római halastó volt. Tiz évvel ezelőtt még Carex elata zsombék volt, ma már elnádasodott /Phragmitetum communis/ terület, " ^ I t t kivánok köszönetet mondani a Soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság Igazgatójának, BOGNÁR Antalnak és a Gazdaság Szakszervezeti Bizottságának, amiért tómalmi üdülőjüket rendelkezésünkre bocsátották szállás és laboratórium céljára,

4 Az emiitett három gyűjtőhely a Pannonicum flóratartomány Praenoricum flóravidék Laitaicum flórajárásába esik, amelynek egyrészt Szárhalmi erdő, másrészt Tómalmi-medence a neve. Alapkőzete lajtamész, helyenkint lajtahomok, a lábazati részeknél a már emiitett bádeni agyag. Elsősorban kétszintű, rendzina talajok és csak másodsorban barna erdőtalajok. Az éghajlatot évi 650 mm csapadékátlag és 9 C középhőmérséklet jellemzi. A tómalmi lápmedence jégkorszaki lápreliktum, még mindig i t t élő számos ritka növényfajjal. 4, Hidegviz-völgy. A hosszan nyúló völgyben csapdáink csak a Hidegviz-forrásvidékén voltak lerakva, 450 m tszf. magasságban fekvő mély völgyben.a talaj lejtőhordalék, amelyet hegyvidéki égerliget /Aegopodio-Alnetum/, illetve Petasietosum albae társulások boritanak. A völgyet övező magaslatokon összefüggő gyertyánelegyes bükkösök/melitti-fagetum/ vannak. 5, Vörös-á rok. Gyűjtőhelyünk az árok mélyebb részén kis k i terjedésű, kialakulatlan Aegopodio-Alnetum társulásban volt, amely összefügg a környező gyertyános-kocsánytalán tölgyessel /Querco petraeae-carpinetum caricetosum pilosae/. Talaj : agyagbemosásos erdőtalaj. 6, Vadkan-á rok. A Hidegviz-völgy alsó részének egyik mellékvölgye. Gyűjtőhelyünk főleg a szekunder Phragmitetum communis társulás területén volt, de a lerakott csapdák vonala helyenkint a Crizoidi-Alnetum vonalát követte. A völgyben i t t a kavicshordalék alatt pseudoglejes barna erdőtalaj és réti agyag található. Az utóbbi három gyűjtőhelyünk a Noricum /Keletalpesi flóratartomány/ Ceticum flórajárásába tartozik, amelyre jellemző, hogy geológiai felépítése megegyezik a Rozália-hegységével, vagyis gneiszből és csillámból álló őskőzet. A talaj főként pseudoglejes, suvadásra hajlamos háromszintű erdőtalaj. Az évi középhőmérséklet 8 C, átlagos évi csapadékmennyiség mm. Az erdők mesophil-hygrophil elegyes lomberdők; növényfajai a közép-

5 európai lomboserdők fajaiból adódnak; a Hidegviz-völgyben szubalpin növényritkaságokkal. A gyűjtőhelyek általános jellemzéséből kitűnik, hogy gyűjtéseinket igyekeztünk egyformán kiterjeszteni a keleti részek valamivel enyhébb, szárazabb, alacsonyan fekvő és a nyugatiak hűvösebb és csapadékban gazdagabb hegyvidéki területeire. Gazdája a tok Gyűjtéseink során valamennyi gerincesosztály minden faját gyűjtjük, mert kutatócsoportunk egyaránt vizsgálja az ekto- és endoparazitákat. Siphonapterológiai szempontból azonban csak a madarak és az emlősök jöhetnek számításba. Sopron környékének madárvilága meglehetősen ismert, mert több hivatásos és amatőr ornitológus közölte megfigyeléseit. - Ismeretes, hogy napközben csak igen ritkán tartózkodnak a madarak testén bolhák /SZABÓ, 969a/, ezért csak fészkeik vizsgálata vezethet eredményre. A fészkeket a fiókák kirepülése után a későbbiek alkalmával fogjuk gyűjteni, helyi madarászok segitségével. Sajnálattal kell megállapítani, hogy Sopron környékének emlősfaunája - miként az ország számos területén - alig ismert. A második világháború előtti időkből területünkről Muzeumunk alig néhány emlőspéldánnyal rendelkezik, az utóbbi években is csak annyival bővültek ismereteink, amennyit SCHMIDT /969/ bagolyköpetekből megállapíthatott. Az általa közölt lelőhelyek - Sopron kivételével - elég távol esnek gyűjtőterületünktől: Sopronkövesd, Nagylózs, Balf. A köpetekből előkerült és meghatározott fajokat, a Sorex minutus kivételével nekünk is sikerült gyűjteni. Remélhető, hogy ezt a fajt is előbb-utóbb megfogjuk, valamint néhány további innen várható kisemlőst, igy esetleg az A- podemus agráriust és a Fertő-tó környékéről várható Microtus oeconomus méhelyi-t. Emiitett okok miatt eddig főleg az egér- és cickányfélék családjába tartozó kisemlősök begyűjtését szorgalmaztuk. A három,

6 6-6 napig tartó terepmunkánk során összesen 306 emlősállat került begyűjtésre, amelyek közül 235 az egér-, 68 a cickány- és 3 a denévérfélék családjába tartozik /e számokban nem szerepelnek a bevezetőben emiitett korábbi Pipistrellus és Sciurus adatok/. A bolhával való fertőzöttség az összes faj figyelembevételével 50,3 % volt, a százalékos értékelés azonban csak azoknál a gazdafajoknál közeliti meg a valóságot, amelyekből legalább t i z példányt sikerült gyűjteni /. táblázat/:. táblázat Legalább 0 példányban gyűjtött gazdaállatok bolhafertőzöttsége /%/ Kisemlősfaj összes gyűjtött példány bolhával való fertőzöttség %-a Apodemus flavicollis Clethrionomys glareolus Neomys anomális milleri 45,4 Pitymys subterraneus Sorex araneus A A lelőhelyenkénti fertőzöttség %-os megoszlását a 2. táblázat foglalja össze. Néhány fajról egyáltalán nem sikerült bolhát gyűjteni, igy a két példányban fogott Mus musculus spicilegus-ról, az egy példányban gyűjtött Microtus arvalis-ról és a balfi halászháznál dolgozó halászok csapdáiba került két Ondathra zibethicus-ról. I t t kívánom megjegyezni, hogy az egyetlen fajban gyűjtött három példány denevért /Nyctalus noctula/ a Tómalom tavának szélén húzódó fasor akácfáinak odvából sikerült gyűjtenünk. Legtöbb csapdánk a tómalmi nádasok szélén volt elhelyezve, legkevesebb a Vörös-árokban. Természetesen ezt tükrözik a gyűjtési eredmények i s, de ettől függetlenül azt tapasztaltuk, hogy Tó-

7 malom környékén nagyobb volt az állatsürüség, mint másutt. U- gyancsak jó eredménnyel fogtak csapdáink állatokat 97 őszén a Hidegviz-forrásvidékén i s. 2. táblázat A lelőhelyenkén t i fertőzöttség /%/ Kisemlősfaj Tómalom Pin tyte tő Pi n t y- mo csá r Vörös-á rok Hidegvizvölgy Vadkanárok Apodemus flavicollis 54,5 40,- 20,- 33,3 50,- 3,5 Clethrionomys glar. 65,- 50,- X 00,- 0 2,5 Neomys anom. m i l l. 00,- X ,3 Pitymys subterr. 88,8 X 33,3 X X 00,- Sorex araneus 66,6 00,- 66,6 40,- 00,- 00,- X = e helyen nem gyűjtöttük. A gyűjtött gazdaállatok f a j i összetétele, mennyiségi megoszlása és az egyes biotópokban való sűrűsége - a Kárpátmedence kisemlősfaunájának ismeretében - nagyjából megfelelt a várakozásnak. Micromys minutus-ból több példányt vártunk Tómalomnál és a Pinty-mocsár területén; utóbbi helyen nádégetés nyomait láttuk, i t t talán ennek következtében fogyatkozott meg számuk. A Tómalmi-medencében lévő gyűjtőhelyeinkre a környező müveit területekről beszivároghattak volna a Microtus arvalis-ok, ebből a fajból azonban egyetlen példány került csak kézre, ezen sem volt bolha. Ez utóbbi gazdafaj specifikus bolháját, a Ctenophtalmus a. assimilist sikerült megfogni a Neomys anomalus milleri-n három másik faj társaságában. Cickányfélén csak nagyon ritkán találtam idáig ezt a bolhafajt, ezért feltehető, hogy Microtus-gradációs években i t t is gyakoribb a mezei pocok, a- melynek.nyomat specifikus bolhájának jelenléte őrzi. Az összes vizsaált bolhák száma 465.

8 A Sopron környékéről i 97. év végéig előkerült Siphonapterák röviditesekn I = 970. augusztus 24-től 28-ig I I = 97. április 9-től 24-ig I I I o 97. szeptember 20-tól 25-ig T - Tómalom H = Hidegviz forrásvidék Pt = Pintytető Vö = Vörös-árok Pm = Pinty-mocsár Va = Vadkan-árok H Y S T R I C H O P S Y L L I D A E Hystrichopsylla talpae orientális Smi t Apodemus flavicollis I I I : T. Sorex araneus I : Pt. Doratopsylla dasycnema dasycnema /Rothschild/ Apodemus flavicollis I : T f Pm ; I I I. : Pt. Clethrionomys glareolus I I I : T, H, Crocidura leucodon I I I : T. Crocidura suaveolens I I I : Pm. Neomys anomalus milleri I : T; I I I : T, Va. Sorex araneus I : T, Pt; I I : T, Pm; I I I : T, Pm, Va. Palaeopsylla soricis rosickyi Smit Apodemus flavicollis I : Pm; I I I : H. Clethrionomys glareolus I I I : T, H. Crocidura leucodon I I I : T. Micromys minutus pratensis I : Pm. Neomys anomalus milleri I : T. Neomys fodiens I I I ; : Va. Sorex araneus I : T, Pt; I I : T, Pm; I I I : T, Pm, H. Ctenophthalmus agyrtes bosnicus Wagner Apodemus flavicollis I : T, Pt, Pm ; I I, : Pt, Vö, Va; I I I : T, H, Va. Apodemus sylvaticus I I I : Pm. Clethrionomys glareolus I,t T, Pt ; I I : Va; I I I : T, Pt, H. Micromys minutus pratensis I I : T.

9 Neomys anomalus milleri I,: T. Pitymys subterraneus I I : T, Pm; I I I : T. Rattus norvegicus I I : Balf és Fertőrákos közötti halászház Sorex araneus I : T; I I : T; I I I : T, Pm, Va. Ctenophthalmus assimilis assimilis /Taschenberg/ Neomys anomalus milleri I : T. Pitymys subterranus I I : T. Ctenophthalmus bisoctodentatus bisoctodentatus Kolenati Pitymys subterraneus I I : T. Ctenophthalmus congener congener Rothschild Clethrionomys glareolus I I I : H. Ctenophthalmus solutus solutus /Oordan et Rothschild/ Apodemus flavicollis I : T, Pt; I I : T, Pt; I I I : T, Pt, H, Va. Apodemus sylvaticus I I I : Pm. Clethrionomys glareolus I : T. Pitymys subterraneus I I : T. Sorex araneus I : T. I S C H N O P S Y L L I D A E Ischnopsyllus elongatus /Curtis/ Nyctalus noctula I i i : T. Ischnopsyllus octactenus /Kolenati/ Pipistrellus pipistrellus 899, szept,2. Tómalom L E P T O P S Y L L I D A E Peromyscopsylla fallax /Rothschild/ Apodemus flavicollis I I I : H. Clethrionomys glareolus I I I : T, H, Va. Neomys anomalus milleri I I I : Va. Pitymys subterraneus I I I : T, Va. Sorex araneus I I I : Vö.

10 C E R A T O P H Y L L I DAE Tarsopsylla octodecimdentata octodecimdentata /Kolenati/ Sciurus vulgaris fuscoater 962. szept.2l. Soproni-hg. Nosopsyllus fasciatus /Bosc/ Apodemus flavicollis I : T, Pt; I I I : T. Apodemus sylvaticus I : Pt; I I I : Pm. Clethrionomys glareolus I I I : T. Crocidura suaveolens I I I : Pm. Pitymys subterraneus I I I : T. Malareus arvicolae l o f f Apodemus flavicollis I I I : H. Micromys minutus pratensis I I I : H. Pitymys subterraneus I I : T. Megabothris turbidus /Rothschild/ Apodemus flavicollis I I I : H, Va. Clethrionomys glareolus I I I : H. Micromys minutus pratensis I I I : H, Pitymys subterraneus I I I : Va. Monopsyllus sciurorum sciurorum /Schrank/ Sciurus vulgaris fuscoater 962. szept.2. Soproni-hg. G a z d a á l l a t j e g y z é k : I N S E C T I V O R A SORICIDAE Sorex araneus Linné Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus sol. solutus; Doratopsylla das. dasycnema; Hystrichopsylla talpae orientális; Palaeopsylla soricis rosickyi ; Peromyscopsylla fallax.

11 Neomys anomalus milleri Mottaz Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus ass. assimilis; Doratopsylla das. dasycnema; Palaeopsylla soricis rosickyi; Peromyscopsylla fallax. Neomys fodiens /Pennant/ Palaeopsylla soricis rosickyi. Crocidura leucodon /Hermann/ Doratopsylla das. dasycnema; Palaeopsylla soricis rosickyi. Crocidura suaveolens mimula Miller Doratopsylla das. dasycnema; Nosopsyllus fasciatus. C H I R O P T E R A VESPERTILIONIDAE Pipistrellus pip, pipstrellus /Schreber/ Ischnopsyllus octactenus. Nyctalus noct, noctula /Schreber/ Ischnopsyllus elongatus. R O D E N T I A SCIURIDAE Sciurus vulgaris fuscoater Altum Monopsyllus sei. sciurorum; Tarsopsylla oct. octodecimdentata. MURIDAE Apodemus flavicollis /Melchior/ Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus sol. solutus;

12 Doratopsylla das, dasycnema; Hystrichopsylla talpae orientális; Malareus arvicolae; Megabothris turbidus; Nosopsyllus fasciatus; Palaeopsylla soricis rosickyi; Peromyscopsylla fallax, Apodemus sylv. sylvaticus /Linné/ Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus sol, solutus; Nosopsyllus fasciatus, Clethrionomys glareolus istericus /Miller/ Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus cong, congener; Ctenophthalmus sol. solutus; Doratopsylla das. dasycnema; Megabothris turbidus; Nosopsyllus fasciatus; Palaeopsylla soricis rosickyi; Peromyscopsylla fallax. Micromys minutus pratensis /Ocskay/ Ctenophthalmus agyrtes bosnicus; Malareus arvicolae; Megabothris turbidus; Palaeopsylla soricis rosickyi. Pitymys subterraneus /De Sélys et Longchamps/ Ctenophthalmus^agyrtes bosnicus; Ctenophthalmus ass. assimilis; Ctenophthalmus bisoct. bisoctodentatus; Ctenophthalmus sol. solutus; Malareus arvicolae; Megabothris turbidus; Nosopsyllus fasciatus; Peromyscopsylla fallax. Rattus norvegicus /Berkenhout/ Ctenophthalmus agyrtes bosnicus. A felsorolt négy családhoz tartozó tizenhat bolhafaj jelenléte a vizsgálat területről - egy kivételével - várható volt.ez a szám a hazai fajoknak egynegyede, amelyek közül néhányhoz szükséges megjegyzéseket fűzni. Faunánk uj bolhafaja, a Malareus arvicolae Svájc, Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Görögország, Kaukázus, sőt a Szovjetunió távolkeleti részéinek /Tuva, Oakutföld/ több pontján is elterjedt, de mindenütt csak a magasabb hegyvidéke-

13 ken. - ROSICKY 955-ben Csehszlovákiából, PEUS 958-ban Görögországból, valamint 959-ben Bulgáriából egy-egy alfaját i r t a le, de SMIT svájci faunamunkájában /966/ valamennyit synonimnak tekinti', mert a leirások alapjául szolgáló bélyegek a normális variációs szélességen belül vannak, miként az a közölt ábrák alapján kétségkívül megállapítható. - Ennek az érdekes és váratlanul előkerült bolhafajnak két him és nyolc nőstény példányát találtam két Pitymys subterraneus-on, mind"két alkalommal számos Ctenophthalmus agyrtes bosnicus társaságában Tómalomnál, és egy-egy nőstény példányát a Hidegviz-völgyben Micromys minutus pratensis-en és Apodemus flavicollis-on, más fajok nélkül. A Peromyscopsylla fallax hazánk területéről mostanáig csak a Bakony-hegységből került elő Németbánya környékéről Apodemus flavicollis-ról, Clethrionomys glareolusról, Microtus arvalisról és Pitymys subterraneus-ról, amelyek mind augusztusi gyűjtésből származnak. Sopron környékén sem 970. nyarán, sem 97. tavaszán egyetlen példányt sem találtam, mig az 97, évi őszi gyűjtések alkalmával a jegyzékben szereplő öt faj kilenc egyedén összesen tizenkét bolhát gyűjthettem mind a Tómalmi-'medence, mind a Brennbergbányátói Ny-ra fekvő erdős-hegyes vidéken, - Várható volt, hogy leggyakrabban a Ctenophthalmus agyrtes bosnicus fog előfordulni-, mint ahogy hazánkban mindenütt a Ct-. agyrtes valamelyik alfaja a leggyakoribb bolhánk, amelyek nálunk földrajzilag jól elhatárolhatóan jelentkeznek /SMIT-SZABÓ, 967/, - A Ctenophthalmus solutus területünkön nagyobb mennyiségben mutatkozott, mint bárhol másutt az ország területén, és igy alkalom volt megállapítani, hogy mennyire ragaszkodik igazi gazdaállatához, az Apodemus flavicollis-hoz, - A mókusokon és fészkeikben specifikus bolhájuk /Monopsyllus sei, sciurorum/ mellett hazánkból ritkábban gyűjthettem a Tarsopsylla pet, octodecimdentatat, A Soproni-hegység - a bevezetésben már emiitett - több pontjáról hozzánk küldött Sciurusokról három példányt sikerült leszednem ebből a ritka fajból, amely i t t jelentkezett harmadszor az ország területéről /előző lelőhelyei: Szeleste és Répáshuta/, - Várható volt', hogy a Megabothris turbidus a Tómalom környéki nádasok szélén elő fog kerülni, de csak a hegyvidéki részeken sikerült több példányát gyűjteni, E-

14 lőfordulása i t t sem váratlan, mert a magasabb csapadékátlag és a völgyek nyirkossága éppen olyan kedvező élettér számára, mint a mocsarak, nádasok nedves környezete, - A Ctenophthalmus ass, assimilist minden bizonnyal azért sikerült csak két alkalommal egy-egy példányban gyűjteni, mert specifikus gazdája, a Microtus arvalis is ritka volt. - Bizonyos fajokat minden évszakban sikerült gyűjteni, de néhány olyan is akadt, amely csak egy gyűjtési periódusban mutatkozott /3. táblázat/. 3óllehet a gyűjtött gazdaállatok és bolhák száma nem lebecsülendő, egyelőre még nem tartom ezt az anyagot alkalmasnak arra, hogy bizonyos fajok megjelenésével vagy hiányával kapcsolatban - az emiitetteken kivül - további következtetéseket tehessek. Ugyanigy a későbbiek folyamán kivánom értékelni azokat a kisebb variációs eltéréseket, amelyeket a területünkön gyűjtött bolhákon észleltem. Gazdaspecifitás. Bolhafajok együttes előfordulása A Siphonapterák gazdaspecifitására vonatkozó nézeteimet a közelmúltban ismertettem /SZABÓ, 972/. A sopronkörnyéki gyűjtések eredményei igazolják ott tett megállapításaimat, ezért e helyen mindössze annyit érdemes megjegyezni, hogy a hazánkból most elsőizben előkerült Malareus arvicolaet két esetben a Pitymys sub terraneus-on találtam nagyobb számban, mig a másik két gazdafajon /Apodemus, Micromys/ csak egy-egy példány volt. SMIT idézett munkájában is a Pitymyst tartja Közép- és Dél-Európában fő gazdájának a Microtus nivalis és a Clethrionomys glareolus mellett Egy gazdaállategyeden ugyanabban az időben található több bolhafaj /együttélés, társas előfordulás/ sopronkörnyéki gyűjtéseink alkalmával is gyakran volt tapasztalható, éppen ugy mint az ország más területein. Négy fajos társulás egyetlen esetben fordult elő a Neomys anomalus milleri-n /Cten. ag. bosnicus-cten. ass. assimilis-dora-

15 epe Gyiij tési időszak I nyár aug II. 97. tavasz ápr III. 97.ősz szept Átlagos előfordulási % CO H CO H v M ro ro oo en H- ro M t- en co Ctenophth. ag. bosnicus Ctenophth. ass. assimilis O en M en Ctenophth. congene r 9,4 5,6 3,8 28, 8! I ' t ' M en oo co» * «*~ vi œ oo en O O i CD 00 CD ro M i en co i en to 00 Ctenophth. sol. solutus Doratops. das. Histr.talpae Malareus Megabothris dasycnema orientális arvicolae turbidus CL O; C0 N oa Â~ o CD- rt r* CD O; -h O ~S CL c I tuen eu 6,3 3, 5,8 Nosopsyllus fasciatus 5,3 5,6 8,8,6 Palaeops. sor. rosickyi 4,9 3,9 Peromyscopsylla fallax O en M co Ctenophth. bis. bisoctod.

16 topsvlla das, dasycnema-palaeopsylla sor, rosickyi/. Három fajos társulást egy alkalommal az Apodemus flavicollison /Cten, aq. bosnicus-cten«sol, solutus-nosopsyllus i fasciatus/; egy alkalommal a Clethrionomys-on /Cten, ag, bosnicus-palaeopsylla sor, rosickyi-peromyscopsylla fallax/ tapasztaltam; egy három fajos társulás pedig négy alkalommal mutatkozott, amely a táblázatban szerepel, A két-két alkalommal előfordult két fajos társulások száma három,mig az egy-egy alkalommal jelentkezettek száma öt volt; a háromszor vagy ennél többször jelentkezett két fajos társulások már külön figyelmet érdemelnek, különösen akkor, ha azok több gazdaállaton is előfordultak. Ezek a 4. táblázatban szerepelnek. Az ország területén észlelt együttélési viszonyokat, a társulások lehetséges f a j i összetételét, valamint ezek feltételezett okait korábban tanulmányoztam /SZABÓ, 969b/, Az ott közölteket a Sopron-környéki gyűjtések alapján mindössze azzal kivánom k i egészíteni, hogy a Cten, agyrtes bosnicus és a Cten. sol, solutus társulását területünkön többször találtam, mint az egész országban összesen. Ez a társulási forma tehát, ugy látszik, helyi jellegűnek mutatkozik, A vizsgált területről még számos bolhafaj előkerülésével számolhatunk. Az általunk használt elevenfogó csapdákkal gyűjthető kisemlősökön kivül még számos olyan gazdafaj van, amely i t t él és bolháik az ország más területeiről már ismertek. A jövőben a következő gazdaállatok gyűjtését kívánjuk szorgalmazni: denevérek, róka, borz, ürge, mókus, vakond, sün, pelefélék, menyétfélék, valamint az eddig még egyáltalán nem, vagy csak kis példányban gyűjtött egér- és cickanyfélék, Egyelőre semmilyen adatunk nincsen a környéken élő madarak bolháiról. Ha módunk lesz a parazitológiai vizsgálatokat területünkön terveink szerint folytatni, várható, hogy a hazánkból ismert bolhafajoknak mintegy 80 %-a elő fog kerülni.

17 4. táblázat A bolhák két fajos társas előfordulása, gazdaállatonként társult bolhafaj ok előfordult esetek száma gazdaállatok gazdaállatonkénti előfordulások száma Ctenophth «ag bosnicus Ctenophth. sol. solu tus 4 Apodemus flavicollis Clethrionomys glareolus Pitymys subterraneus 2 Doratops «das dasycn. Palaeops, sor. rosickyi Sorex araneus Crocidura leucodon Clethrionomys glareolus Neomys anom, milleri 7 2 Ctenophth. ag. bosnicus Doratops. das. dasycnema Palaeops. sor. rosickyi 4 Sorex araneus Apodemus flavicollis 3 Megaboth ris turbidus Peromyscops. fallax 4 Apodemus flavicollis Clethrionomys glareolus Pitymys subterraneus 2 Ctenophth. ag. bosnicus Nosopsyllus fasciatus 3 Apodemus Apodemus flavicollis sylvaticus 2 Ctenophth. ag. bosnicus Peromyscopsylla fallax 3 Clethrionomys glareolus Pitymys subterraneus 2 Ctenophth. sol. solutus Nosopsyllus fasciatus 3 Apodemus Apodemus flavicollis sylvaticus 2

18 Kutatócsoportunk nevében köszönetet mondok Dr. CSAPODY István erdőmérnöknek, aki kiváló helyi ismereteivel nagy segítségünkre volt a gyűjtőhelyek megválasztásában, a terület növénytakarójának és talajtani viszonyainak ismertetésében. SZABÓ, I.: Data to the Siphonaptera-Fauna of Sopron and its Environment, West Hungary The author collected fleas in the environs of.sopron, W Hungary,on three occasions: in the summer of 970, and in the spring and autumn of 97. On the basis of nearly 500 flea specimens, collected from 306 mammals trapped during an 8 days' field work, and deriving also from bats and squirrels captured previously, a good survey could be obtained of the siphonapterous fauna of the region. The host mammals originate from three localities each near the Tómalom-Basin, E of Sopron, and the wooded h i l l s W of Sopron. The pedological, vegetation and meteorological conditions of the localities are discussed in detail. There occur 6 flea species on the 4 host species; of the former ones Malareus arvicolae Ioff has f i r s t been recorded for the fauna of Hungary. Tables, 2, 3, show the rate of infection by fleas of host species collected in more than ten specimens, the regional distribution of the infection, and the incidence of the flea species over the collecting seasons. There are some indications of both host specificity and flea species co-inhabiting the same host. The most common findings of co-inhabition by two flea species are illustred in Table 4.

19 KOHAUT, R.: Magyarország bolhái. - Állatt. Közi., 2, 25-46; 53-68, 903. SCHMIDT, E.: Adatok egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon, bagolyköpetvizsgálatok alapján. - Vertebr. Hung., 37-53, 969. SMIT, F.: Insecta Helvetica. Siphonaptera. - Lausanne, SMIT, F. - SZABÓ, I. : The distribution of Subspecies of Ctenophthalmus agyrtes in Hungary /Siphonaptera: Hystrichopsyllidae/. - Ann. Hist.-net. Mus. Nat. Hung., 59_, , 967. SZABÓ, I. : A Bakony-hegység Siphonaptera faunájának alapvetése. - Veszprém megyei Muzeumok Közi., 7_, , 968. SZABÓ, I. : A magyarországi madarak bolhái. - Állatt. Közi., 56, 37-45, 969a. SZABÓ, I. : On the Coexistence of Fleas /Siphonaptera/ on Mammals Hungary. - Parasit. Hung., 2, 79-8, 969b. SZABÓ, I. : A hazai bolhafajok és gazdaállataik viszonyai. - Áll a t t. Közi., 59, Érkezett: 972. IV. 29. SZABÓ István Természettudományi Múzeum Állattá ra Budapest V I I I. Baross utca 3.