Egyéni vállalkozás megszüntetése

Átírás

1 Egyéni vállalkozás megszüntetése Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Veresné Drótos Katalin, Módosítva: :00:30 Tartalomjegyzék: 1. Az egyéni vállalkozás és működésének időtartama 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A különböző adózási formát választó egyéni vállalkozók tevékenységének megszüntetését, a megszüntetéshez kapcsolódó adózási és adóbevallási kérdésekkel foglalkozik az anyag. 1. Az egyéni vállalkozás és működésének időtartama 1.1. Ki számít egyéni vállalkozónak Egyéni vállalkozó a(z) - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenységei tekintetében - a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély - a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel 1. oldal

2 rendelkező magánszemély - falugondnoki tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély - tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász - az egyéni szabadalmi ügyvivő - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Az első pont szerint a magánszemély egyéni vállalkozása azzal az időponttal kezdődik, amikor ebbéli szándékát az arra illatékes hatósághoz bejelenti, és tart addig, míg a megszűnését az arra illetékes hatósághoz bejelenti. A többi esetben a magánszemély egyéni vállalkozása a hatósági engedély vagy kamarai igazolvány kiadásával kezdődik és tart addig, míg ezen engedélyek birtokában van 1.2. Az egyéni vállalkozás megszűnik - ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak elektronikus úton bejelenti, a bejelentés napján (nyilvantartas.hu) - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján - az egyéni vállalkozó halála napján - az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységével kapcsolatos cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján - ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó 2. oldal

3 határozat jogerőre emelkedésének napján. A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha - az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn - ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt - ha az egyéni vállalkozó a bejelentett tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt Teendők a vállalkozási tevékenység megszűnésekor Bejelentési kötelezettség A vállalkozó a vállalkozói tevékenységének megszüntetési szándékát elektronikus úton az illetékes hatóságnak (okmányiroda) bejelenti. Továbbiakban az illatékes hatóság intézkedik és értesíti az érintett szervezeteket Bevallási kötelezettség, adózás Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, soron kívül adóbevallást kell adnia a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül. A bevallást az állami- és az önkormányzati adóhatósághoz is meg kell tenni. A benyújtandó bevallás(ok) függenek attól, hogy az egyéni vállalkozó - a személyi jövedelemadó törvény szerint adózott - az EVA szabályai szerint adózott - KATA szabályai szerint adózott 3. oldal

4 - foglalkoztató (munkáltató, vagy kifizető volt-e, voltak-e alkalmazottai, teljesített-e magánszemélynek kifizetést) Személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása A.) Adózás Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében az év elejétől a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint (mintha nem történt volna megszűnés). Ezt követően az alábbi módosító tételeket veszi figyelembe az adóalapba beszámító jövedelmének növelő tételeként: - meglévő készletének leltári értékét (anyag, áru, félkész és késztermék)=beszerzési, előállítási ára - a kis értékű tárgyi eszközeinek leltári értékét (a beszerzési ár 50%-a). Ide tartozik a es beszerzésű eszközök közül a 100 eft-ot meg nem haladó, ös beszerzésű eszközök közül az 50 eft-ot meg nem haladó, az es beszerzésű eszközök közül a 30 eft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz. - valamely bérleti jogról való lemondás ellenértéke, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadás a jövedelemszerző tevékenység érdekében történt és azt a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta akkor is, ha a magánszemély a tevékenység megszűnésekor még nem kapta meg. - a megszűnés napjáig kiállított számla ellenértéke (még nem kapta meg) - a foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele miatt érvényesített összeg 1,2-szerese A megállapított adót növelni kell, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe és még a kedvezmény érvényesítésének évét követő évtől számítva nem telt el négy év. A növelés mértéke a korábban kedvezményként figyelembe vett összeg kétszeresének az adóévre érvényes vállalkozói személyi jövedelemadóval számított összeg. A megállapított adót növelni kell a fejlesztési tartalék nem cél szerinti feloldása esetén késedelmi pótlékkal növelt összegben. 4. oldal

5 Ezt követően az adózás utáni vállalkozói jövedelemből meg kell határozni a vállalkozói osztalékalapot (növelő és csökkentő tételek) és annak adóját a fő szabályok, illetve a megszűnés szabályai szerint. A megszűnés miatt a következő növelő tételekkel kell számolni: - a megszűnéskor meglévő tárgyi eszközök beszerzési értékének következő %-val kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet 1. egy éven belüli beszerzésnél 100 %-al 2. egy éven túl, de két éven belüli beszerzésnél 66 %-al 3. két éven túl, de három éven belüli beszerzésnél 33 %-al - ha az egyéni vállalkozónak van olyan üzembe nem helyezett beruházása, amelynél a beruházási költségeket a korábbi években vállalkozói osztalékalap csökkentésekor figyelembe vett, akkor ezen költségek összegével kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet A megszűnésének napját követően megszerzett, de a bevallás benyújtásáig megérkezett bevétel a vállalkozói tevékenység bevétele, az ezt követően érkező bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni a vállalkozás érdekében igazoltan felmerült költségek tekintetében is. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás. Az ÁFA alany egyéni vállalkozó megállapítja ÁFA fizetési kötelezettségét. A működés időszakára megállapított bevételbe be kell számítani azon eszközök, készletek piaci értékét, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható volt. Ha a megszűnő vállalkozónak visszaigényelhető adója van, azt az adóhatóság a visszaigénylési értékhatár elérése nélkül kiutalja. El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson. B.) Bevallás 5. oldal

6 XX53 bevallás a vállalkozásból származó jövedelemről XX58 bevallás a saját járulékai tekintetében (kivéve kiegészítő tevékenységet folytatók) XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében (az utolsó hónapról akkor is, ha nincs kötelezettség) XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig akkor is, ha nincs kötelezettség) Az ÁFA bevallást a XX65 bevallások vállalkozóra vonatkozó valamelyikén kell benyújtani. Ha az egyéni vállalkozónak uniós termékforgalma, Közösségi adóalany felé szolgáltatás nyújtása, Közösségi adóalanytól szolgáltatás igénybevétele is volt, be kell adni a XXA60 összesítő nyilatkozatot is. XX51 bevallás, ha a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos befizetési kötelezettsége is van. Termékdíj fizetési kötelezettség tekintetében XXKTBEV bevallás a még bevallással le nem zárt időszakról A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni. A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás. A megszűnő egyéni vállalkozónak a megszűnés évét követő május 20-ig a XX53-as bevallást is be kell adnia, itt tudja elszámolni a vállalkozói kivétet, a vállalkozásból származó osztalékjövedelmet, a befizetett adóelőlegeket. Az elhunyt egyéni vállalkozó adóelszámolását az APEH készíti el az örökösök által átadott bizonylatok alapján. Az egyéni vállalkozó iratait az elévülési idő végéig meg kell őrizni Az EVA törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása 6. oldal

7 A.) Adózás Könyvelői Praktikum ( :38:20 IP: Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében év elejétől a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint a ténylegesen befolyt összeggel. A megszűnés napjáig be nem folyt bevétellel megnöveli adóalapját. (Korábban az volt a szabály, hogy a megszűnést követően befolyt bevétel önálló tevékenységből származó bevétel volt.) Ezt követően adóalapját növeli megállapításakor az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. Ha az EVA-s egyéni vállalkozó a megszűnés pillanatában rendelkezik olyan tárgyi eszközzel, melyet az EVA választásának évét megelőzően szerzett be, és a beszerzéskor előzetes Áfa-t helyezett levonásba, úgy most Áfa fizetési kötelezettsége keletkezik. El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson. B.) Bevallás XX43 bevallás az EVA összegéről, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékáról, XX65 bevallás a fizetendő ÁFA-ról. A főfoglalkozású és heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó egyéni vállalkozó XX58 bevallás a saját járulékai tekintetében XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig) XX65-ös bevallást kell benyújtania, amennyiben a megszűnés miatt Áfa fizetésre kötelezetté válik. A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni. 7. oldal

8 A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás KATA szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása A.) Adózás Az egyéni vállalkozó a vállalkozásának megszűnéséig eltelt időszakra a havi tételes adót meg kell fizetni. Amennyiben a bevétel meghaladja a tételes adóval érintett hónapok számával számolt 500 eft/hó összeget, úgy a határértéket meghaladó összeg után 40 %-os százalékos adót is meg kell fizetni. Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli annak a készletnek az összege, mely készlet a KATA választásának időpontjában a vállalkozás leltárában szerepelt. Ha az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adó általános szabálya szerint adózik, a megszűnéskor meglévő tárgyi eszközei után Áfa fizetési kötelezettsége keletkezik. El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott bevalláson, feltéve, hogy nem az egyszerűsített adófizetést választotta. B.) Bevallás 14KATA nyomtatványon az egyéni vállalkozó a vállalkozásának megszűnéséig eltelt időszakról adatot szolgáltat az elért KATA-s bevételéről. Amennyiben a bevétel meghaladja a tételes adóval érintett hónapok számával számolt 500 eft/hó összeget, úgy a határértéket meghaladó összeg után 40 %-os százalékos adót is meg kell fizetni. XX08 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében XX01 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor az év elejétől a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig) XX65-ös bevallást kell benyújtania, amennyiben a megszűnés miatt Áfa fizetésre kötelezetté válik. A helyi adók bevallását az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes 8. oldal

9 esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni. A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás. 2. Adózás 2.1 ÁFA Ha a magánszemély az ÁFA-nak alanya és megszűnéskor olyan eszközt, terméket birtokol, melynek beszerzésekor az ÁFA levonható volt, a megszűnő bevallásban ezek piaci értéke után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik. Ez a bevallási és befizetési kötelezettség kiterjed az alanyi mentes vállalkozókra is abban az esetben, ha a beszerzés még nem alanyi mentes státusban történt. A fordított adózás bevezetése miatt az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó is kerülhet ÁFA fizetési pozícióba. 2.2 Társasági adó Nem érinti 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított SZJA-t meg kell fizetni Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem érinti Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 9. oldal

10 A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított EVA-t meg kell fizetni. 2.5 Egyéb adók és járulékok A vállalkozás megszűnéséig esedékes saját és foglalkoztatói minőségben keletkezett járulékokat meg kell fizetni. 14 %-os Eho fizetési kötelezettség terheli a 16 %-os vállalkozási osztalékalapot az éves 450 eft-os plafon eléréséig. Fizetendő adó és járulék lehet még a szakképzési hozzájárulás, a környezetvédelmi termékdíj és a helyi adó. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem érinti 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Maga a megszűnés különleges könyvelési feladatot nem jelent. Az egyéni vállalkozást a fő szabályok szerint a megszűnésig könyvelni kell. 4. Iratminták, nyomtatványok Egyéni vállalkozás megszüntetésének lépéseit ellenőrző lista (doc KiB) Az ellenőrző listán haladva látjuk, hogy minden előírt feladatot elvégeztünk-e. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő 17. Egyéni vállalkozó: 10. oldal

11 a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; g)-h) 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 11. oldal

12 49/B. (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. (2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) Vállalkozói bevételnek minősül c) - ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) - a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet - az a)-b) pontban említettek kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe. (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e 12. oldal

13 hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár; b) továbbá - azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál - a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető. (10) A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. (11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni. (11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni. (14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint: a) ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói 13. oldal

14 kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó, b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó, c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt - kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó, d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó, e) ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg - az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni. (16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. (9) bekezdés], valamint b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. ], továbbá az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba 14. oldal

15 vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)- b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartaléknyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege. 49/C. (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(6) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani. (2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli: a) a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást -, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka, ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka, ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka, ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla; b) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt; c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette; d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási 15. oldal

16 költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. (7) A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. 84/A. (1) A évben a 49. (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak a) az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak; b) az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre, de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre. (2) A évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a június 30-a utáni időszakra a 49/B. (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék. (3) A évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a július 1-je előtti időszakra a 49/B. (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg. (4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés 16. oldal

17 rendelkezésének alkalmazását választja, és a) a 49/B június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és b) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és c) az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és d) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és e) az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan ea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy eb) - ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb rendelkezései - az utolsó mondata helyett az e (5) bekezdésének rendelkezései - az irányadók, valamint a 49/B június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) E alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a 17. oldal

18 csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával - a) az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot b) az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. (6) Ha az egyéni vállalkozónak a évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e szerint az egyéni vállalkozói tevékenység július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül. 84/B. (1) A 6. (4) bekezdésének, a 7. (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését január 1-jétől alkalmazni lehet. (2) A 49/B. -ában foglalt rendelkezés szerint június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a -nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését. 84/F. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 84/J. E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXIII. törvénnyel megállapított, január 1-jétől hatályos 8. (1) bekezdését az egyéni vállalkozó évi osztalékalapja után fizetendő adó 18. oldal

19 megállapítására is alkalmazni kell. 5. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez Az adónyilvántartásokról A magánszemély - a 10.. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el. 13. Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: - anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), - használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök, - áruk (kereskedelmi készletek), - betétdíjas göngyöleg, - alvállalkozói teljesítmények, - saját termelésű készletek: = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban - a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; - a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, december 31- ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; - a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az 19. oldal

20 anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében - kell szerepeltetnie. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban 10. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül: 1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; 2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. E törvény alkalmazásában: 20. oldal

21 a) Foglalkoztató: 1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. 2. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet, b) Egyéni vállalkozó: 1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, 2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), 3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), 4. az egyéni szabadalmi ügyvivő, 5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, 6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó c) osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ], után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 21. oldal

22 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 8.. (4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi. (7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek. 16. (2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles a) a termék importja, b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés, c) az általános forgalmi adóról szóló törvény ában foglaltak fennállása, valamint d) az általános forgalmi adóról szóló törvény ában foglaltak fennállása esetén az általános forgalmi adót megfizetni. (3) Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. (4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a ainak, ának és a 142. (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön 22. oldal

23 nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá. (5) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe. (6) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot. (7) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült. (8) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat évi XCII. törvény az adózás rendjéről 23. (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. (3) bekezdésében és 22/C. -ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. 33. (3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves 23. oldal

24 adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény). (4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)-g) pontban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. (5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 11. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés: d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 17. (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában: a) jogi személynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását; b) c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Ptk. szerinti átadását az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére; 24. oldal