KÜZDELEM A TARACKBÚZA ELLEN

Átírás

1 izmaikat. Valamennyi csoport számára rendelkezésre áll az erdei tornapálya, melynek kezdete ugyan autóbuszmegállónál van, de 2 km hosszan csendes, jólevegőjű úton vezet, ahol a mozgási lehetőség fokozottabb, mint az egyszerű séta. A soproni emberek áldozatvállalása ma is élő valóság. Forrásaink környékének kiépítése mind egy-egy áldozatokat vállaló turistacsoport kezemunkáját dicséri, akik szabad idejüket arra fordítják, hogy szebbé, kényelmesebbé tegyék az erdőt. A gazdálkodás nem zavarja a kirándulókat. Mint ahogy Thierring útikalauzában szinte örömmel írja le egy-egy vágás által feltáruló új panorámát, ma is sokszor örülnek a kirándulók, ha eddig ismeretlen kép tárul eléjük. Igaz, hogy a felnövő fák a megszokott kilátást elfedik, mégis kárpótolva érzik magukat az ismeretlen új által. Könnyű a mai soproni erdésznek. Elődei, amikor a szederrel, málnával befuttatott erdőbe sétautakat kezdtek építeni, és megkezdték a fenyvesítést a sarjüzemmód megszüntetésével párhuzamosan, olyan irányjelzőt állítottak, mely évszázadokra mutatja a követendő utat. Helyet az embernek az erdőben és úgy gazdálkodni, hogy az erdő a legmagasabb értéket adja. Példát mutattak, hogyan lehet a kettőt összehangolni. A ma feladata csupán az, hogy ezt az utat modernizálja, a mai lehetőségeket maximálisan kihasználja. KÜZDELEM A TARACKBÚZA ELLEN Kurdi István Az alföldi erdősítések megmaradása elképzelhetetlen a lágyszárú növények konkurrenciájának visszaszorítása nélkül. Elsősorban a gyomok vízelvonása jelenti azt a veszélyt, amely az Alföldön a fiatal erdősítéseket sújtja, ahol amúgy is a legkevesebb a csapadék. Évtizedes tapasztalat, tudományosan is alátámasztott tény, hogy a facsemete az Alföldön kapásnövény", azaz velük egyenlő ápolást igényel. A kézikapa azonban lassan kiszorul a mezőgazdaságból, nincs hozzá elég munkaerő, s ha volna is, nem rentábilis többé. Vissza nem fordítható folyamat a fizikai munkaerő fokozatos csökkenése a mezőgazdaságban és ugyanígy az erdőgazdaságban is. A termelés racionalizálása, s az egyre fokozódó munkaerőhiány a növényápolási munkák gépesítését világviszonylatban előtérbe helyezte. A mezőgazdaságban a kézikapát a sorközök kultivátorozása, a sorok vegyszeres gyomirtása váltotta fel. Utóbbit szintén magasfokúan gépesíteni lehet. Az erdőgazdaságok is rákényszerülnek előbb-utóbb ennek az útnak a követésére. Megnehezíti a dolgunkat, hogy az erdősítések terepviszonyai miatt nehezebb a teljes gépesítés és nincsenek speciális gyomirtó vegyszereink, mint a mezőgazda-

2 ságnak, amelyekkel szemben a kultúrnövények rezisztenciát tanúsítanak. (Pl. a triazin származékok, Hungazin, PK, DT, Aktikon PK, Simazin, Atrazin, a kukoricára azért nem veszélyesek, mert a kukorica enzimje lebontja őket.) Az erdészet a mezőgazdaság számára legyártott és engedélyezett gyomirtó vegyszereket veheti igénybe és keresheti meg azt az utat, mely mellett a fák minimális, a gyomok maximális károsodást szenvednek. Ezt az utat a volt Szolnok megyei Erdőgazdaságban már az 1966/67-es gazdasági évben megtaláltuk az erdősítések lombfakadás előtti totális vegyszerezése és ennek nagyüzemi gépesített végrehajtása formájában; ennek eredményeiről az Erdőgazdaság és Faipar hasábjain már ismételten beszámoltam. Az elmúlt 6 év során több ezer hektár vegyszeres gyomirtást végeztünk, különféle állománytípusokban és különféle vegyszerekkel. Ezekről összefoglalóan csak annyit kívánok megjegyezni, hogy idáig csak a lomblevelű állományok nagyüzemi vegyszeres gyomirtása járt pozitív eredményekkel, fenyvesekben nem sikerült a megfelelő totálisan alkalmazható vegyszert és időpontot megtalálni. Vannak biztató eredmények a Buvinol-lál kisüzemi méretekben, de ez még általánosításra nem alkalmas. Jelen írásomban az egyik legveszélyesebb gyomnak, a tarackbúzának az irtásával és ennek eredményeivel kívánok foglalkozni. A tarackbúza (Agropyron repens) az egyik legkellemetlenebb gyomféleség erdészetileg, több szempontból is. Az egyik az, hogy igen sok vizet von el a termőhelytől. Tekintélyes mennyiségben árasztja el a talajt, tekintet nélkül annak minőségére és szárazanyagának megtermeléséhez a búzához viszonyítottan 2,2-szeres vízegységet igényel (Ubrizsy 1958). A másik nem kevésbé kellemetlen tulajdonsága az, hogy magról és tarackos évelő gyökérzetéről egyaránt gyorsan szaporodik. Mechanikai úton ezért igen nehezen irtható, kapálással és talajmarókkal még tovább is szaporíthatjuk, mert minden elvágott gyökérrészéből, levélszárból új növény keletkezhet egy kapálást követő kiadós eső után. Ennek a gyomnak az irtása tehát csak akkor hatásos, ha mechanikai úton többszöri ápolással megakadályozzuk a virágzását, magérlelését, s ugyanakkor vegyszeres gyomirtókkal visszaszorítjuk tarackos részének szaporodását. Ügy találtuk, hogy a tarackbúza irtását leghatásosabban az NDK gyártmányú Syz 67 OMNIDEL nevű gyomirtó szerrel lehet elvégezni, melynek hatóanyag tartalma 90% Dalapon (2,2 diclor-propionsav nátriumsója). A MÉM Növényvédelmi Főosztálya ideiglenes forgalomba hozatalát és felhasználását a MÉM Értesítő XIX. évfolyam 26. számában (1968. július 17.) engedélyezte a nád vegyszeres gyomirtásra kg/kh (35 50 kg/ha) dózisban 600 liter vízben oldva. Az engedélyezési okiratban részletesen leírták a vegyszer egészségügyi és munkavédelmi előírásait is, ezzel itt nem foglalkozom, csupán annyit emelek ki, hogy méregjelzés nélküli készítmény. Erdészeti alkalmazásában sokkal kisebb dózissal kell dolgoznunk. Két formában hajtható végre a tarackbúza irtása: O Erdősítést megelőzően egy idénnyel szántás előtt kg/ha-os adaggal lepermetezzük a tarackos területet vízben oldva. A permetezéshez őszi erdősítést megelőzően a június, tavaszi erdősítést megelőzően a szeptember hó ajánlható, mint megfelelő időpont. A permetezés és a szántás időpontja között legalább két hétnek kell eltelnie, hogy a vegyszer leszívódhasson a gyomok gyökérzetéig. A szer kisebb mértékben a gyökérzeten keresztül hat, ebből a szempontból az előzetes talajlazítás előnyös, mert így a gyökérzeten keresztül jobban aktiválódik. Különösen fontos tudni ezt az őszi permetezés esetén, mi-

3 kor is a levélen keresztüli felvétel a vegetációs tevékenység csökkenése folytán nem olyan erős, mint nyár elején. Egyébként főleg a levélen keresztül szívódik fel a szer és jut le a növények gyökérzetéhez. A jobb tapadást nedvesítő szerek (Citovett, Sandovit stb.) bekeverésével érjük el az oldatban. Fontos tudnivaló, hogy nagyüzemi vegyszerezésnél előbb törzsoldatot készítünk egy vashordóban, melyben pl. egy 1200 literes tartályú Rapidtox-Super magasnyomású géphez 3 ha-nyi dózist (60 90 kg) keverünk el a gyárilag előírt mennyiségű nedvesítőszer koncentrátummal. azt jól elkeverjük, s a törzsoldatot oldódás után.töltjük be a permetezőgép tartályában levő vízbe. Az is fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a Syz 67 Vegyszeres gyom- Az állománytípus mellett a talajszerke- =homokos; = Kiértékelésre került vegyszerezett terület Erdészet A nny A SZN}^ állománytípusonként szny nny nny szny kst szny kst Összesen Átlagkor Erdőrészlet h e k t ár év db Mende 26,7 2,3 2,9 5,0 8,0 44, Cegléd 193,9 193, Pusztavaes 14,4 2,1 16, Jászberény 8,7 8,7 1 3 Kisújszállás 13,0 13, Kunszentmárton Szolnok 40,1 40, ,7 5, ,3 14,3 3 3 Tiszafüred 57,2 57, Összesen 220,6 2,3 2,9 77,3 5,0 8,0 78,2 394,3 137

4 OMNIDEL-t éjszakára nem szabad a tartályban hagyni, mert hatásosságából lényegesen veszít. Fiatal lomberdősítésben totális gépi permetezést végezhetünk lombfakadás előtt az időjárásnak +15 C fölé emelkedése idején, mely időpont átlagosan március 15 április 15 közé esik (Lásd évi vegyszerezések kiértékelő táblázatát). Állományban az alkalmazott dózis csak kg/ha lehet, a gyomosság mértékétől és a fafajtól függően. Űgy találtuk, hogy nemesnyárak elegyetlenül nem sínylik meg a kg/ha-os dózist sem, tölgyesekben viszont nem ajánirtások értékelése zet rövidítve zárójelben feltüntetve, vályogos, = agyagos. 1. táblázat A vegyszerezés leírása Gyomirtással használt A kiértékelés Eredménye géptípusnak gyomii tószernek dózis Időpontja Módjának Időpontja jó megfelelő gyenge hó, nap megnevezése kg/ha hó, nap hektár III. 26. totális Rapidtox OMNIDEL 15 V ,9 IV totális Rapidtox IV. 7. totális Rapidtox OMNIDEL OMNIDEL + Dikonirt VI. 2. VI ,1 164, ,5 VI , VI. 7. 6,4 V. 10. sorközi háti per. Gramoxone 3 VI. 2. 8,7 IV totális Rapidtox + Dik. 7 8 V ,0 Buvinol 14 V ,0 IV. 15. totális Rapidtox Buvinol 10 V ,0 4,0 8 V ,1 sorközi háti per. Buvinol + Gram ,5 V ,7 IV. 20. totális Rapidtox Gramoxone 3 V ,3 VII. 2. sorközi Gramospray Gramoxone 1,5 2 0,7 VII. 13. VIII ,0 17,2

5 latos a 10 kg/ha, akácosokban a 15 kg/ha-os dózis fölé menni. Erdőgazdaságunkban, a Pest megyei homok termőhelyeken a nyár-elegyes akácosok nagy területet foglalnak el, ezekben a 15 kg/ha-os dózis jó hatásúnak bizonyult és az akácosnak sem ártott. Akácos nyárasokban ajánlatos mindig a korábban fakadó nyarakat alapul venni a totális permetezés befejezésének időpontjául. Az 1. táblázatban szisztematikusan vizsgáltuk az év tavaszán elvégzett 1347 ha vegyszeres gyomirtás területének mintegy 30%-án az elvégzett vegyszeres gyomirtások hatását. Az eredményt három kategóriába soroltuk: 1. jó = ha tartós, hónapokig tartó frappáns hatás észlelhető a kezelt terület gyomtalanításában; 2. megfelelő = ha rövid, általában egyetlen ápolásnak megfelelő a gyomtalanító hatás; 3. gyenge = ha a fenti hatások nem figyelhetők meg, illetőleg nem az egész területen, csak szórványosan. Van már üzemtervileg is érzékelhető, konkrétan mérhető eredménye a tarackbúza elleni küzdelem előbb leírt módszerének: Jászárokszállás 2 d és 2 e jelű, szomszédos erdőrészletek szembeállítása. Az évben készült új üzemterv szerint mindkét erdőrészlet 12 éves 100% nny mag eredetű állományú. Fekvése, talaja teljesen azonos, az üzemterv egyformán üde, félnedves mély fekete mezőségi vályogtalajként jellemzi őket. Az állományleírás azonban erős különbözőségről ad számot. Az egyik erdőrészletben 3,7-szer nagyobb fatömeg van mint a másikban. (A fatermési osztály azért nem egyezik, mert az átlagmagasságból számítják, a termőhelyben viszont nincs eltérés.) Állományleírás cő részlet ^ H CO Fafaj cö o Cö g M CD g íi 0/ /o agasság gtiszta örzs mag. tmérő rm. oszt. cő Záródás Sűrűség" év m m cm % 0/ /o Fatömeg Folyó növedék 1 ha-on 2 d nny m ,5 17 II ,9 m 3 2 e nny m ,0 11 III ,2 Mi lehet az oka annak, hogy azonos termőhelyen álló, azonos fajú és elegyarányú állomány azonos idő alatt egymástól ilyen eltérő fatömegét produkál? A pontos megértéshez vissza kell menni az állományok keletkezéséig. A szóban forgó területet Jászárokszállás községi erdőterületének az átvétele, a szokványos akác és tölgy sarjerdő letermelése után újítottuk fel. Az évtizedekig tartó, egyéniek részéről történt gondatlan erdőkezelés hatására a különben gazdag és mély mezőségi talaj erősen eltarackosodott. Az erdőgazdaság előzetes mélyforgatás után részben kocsányos tölggyel, részben nemesnyárral újította fel. A tarack állandó előtörése miatt az erdősítés befejezése 6 8 évig elhúzódott, ezután ápolást már nem kapott. A 2 d erdőrészietet kijelöltük az ERTI számára nemesnyár fajtaösszehasonlító kísérleti területül. Ez azt jelentette, hogy kísérleti többletköltségből a záródás

6 után tovább folyt, mind a mai napig a fiatal nyárültetvény ápolása. Az ápolás 1966/67 óta, tehát az erdészeti nagyüzemi gyomirtó vegyszerezések megindulása óta, általában kg/ha-os dózisú Syz 67 OMNIDEL-es vegyszeres gyomirtásból és a sorközök gépi tárcsázásából áll, a terület a tarack ellen totális gyomirtást kap öt év óta folyamatosan. Az eredmény számszerűen mérhető az üzemterv adataiból. Meg kell jegyezni, hogy gyakorlatban az egyszikű tarackbúza kétszikű széles levelű egyéb gyomnövényekkel keverten szokott előfordulni. Hogy a vegyszerezés hatását növeljük, lombfakadás előtt az olcsó magyar gyártmányú Dikonirt gyomirtószerrel vegyítve (1 2 kg/ha) szoktuk alkalmazni helyenként a Syz OMNIDEL-t. A MÉM Növényvédelmi Főosztálya a Dikonirt alkalmazását ellenzi, mert hormon hatású vegyszer lévén a fák későbbi növekedésében beálló, előre nem látható zavarok keltésétől félnek. A Di/comrfnak számos kártétele következett be már repülőgépes permetezés esetén is a fák lombos állapotában, miután ez a vegyszer levélen keresztül szívódik fel. Szigorúan lombfakadás előtt alkalmazva viszont károsítását állományainkban nem észleltük. Igen jók Syz 67 OMNIDEL-lel a Növényvédő Állomások kísérleti eredményei az ország különböző területein is. Ezek azért jelentősek, mert a MÉM Növényvédelmi Főosztálya a kísérleti eredményeket a gyomirtó vegyszer engedélyezésénél általában a Növényvédő Állomások kiértékeléséhez köti. Néhány szót még a gazdaságosságról. Az átlagosan 15 kg/ha-os (9 kg/kh) dózis alkalmazása esetén a vegyszerezés költségei 1 ha-ra az alábbiak: 15 kg Syz 67 OMNIDEL ára 27 Ft/kg 1 kg Dikonirt ára 18 Ft/kg 0,3 kg Citovett nedvesítő 42 Ft/kg = 405, Ft = 18 Ft = 12,60 Ft összesen: = 435,60 Ft Az energiaköltség magas nyomású permetezőgépekkel általában Ft/ha körül van. A munkabérköltség minimális, több éves tapasztalat szerint 15 Ft/ha. A vegyszeres gyomirtás összes költsége tehát legfeljebb Ft/ha, a hagyományos módon történő ápolás Ft/ha összes költségigényével szemben. Az ápolás költségeinél így 25 40%-os összes költség-megtakarítást érhetünk el. Amíg azonban hagyományos módszerrel a munkabér több mint felét teszi ki az ápolási költségnek, a vegyszeres gyomirtás nagyüzemi módon munkaigényességben több mint 90%-os csökkenéssel jár. A befejezett erdők egyszeri ápolási költségét fel tudom emelni 650 Ft-ra, hogy vegyszeres ápolást lehessen adni legalább a nemesnyárasokban. Jelenleg általában elmaradnak ezek az ápolások. Kypdu H.: BOPbBA C noj13ymmm ntjpee M non3ymhíl nbipeft Agropyron repens HBjrjieTca HOKejiaTcnbHbiM COPHHKOM B necax. Rnn scjhpekthb - HOÍÍ 6opb5bi c COPHHKOM HeoBxoflHMO npecekatb cospebahhe 3epHa nbipea MexammecKHM nytei w H B TO we BpeMH BereraTHBHoe pa3mho>kehhe KopHeBoii chcteiwbi nbipeeb npecekatb XHMHMCCKHM MCTOBOM. Pe3yjibTaTbi, nojryyehhbie nocne MHorax onbickhbahhít B nbehanu,atn.nethem TononbHOM HacawneHHH, B 3,7 pa3 npeboexojmjih KOHrpojib nponykuhh apebechoro 3anaca Ha onbithob TeppHTopHH. Kurdi, I.: STRTJGGLE AGAINST THE AGROPYRON REPENS The Agropryon repens is one of the most awkward weedis in forestry. It can be effectively controlled on the one hand by preventing the ripening of its iseeds with mechanical means, and on the other hand by hindering the propagation of its noots with Chemical treatment. It has been found that the current increment of a 12 year,old properly treated poplar stand was 3,7 rimes higher than of an other untreated stand.