A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I"

Emil Juhász
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15. szám Staud Géza A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I Budapest, 1960

3 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15, szám. STAUB GÉZA Az első magyar színtársulat szinlapjai. Budapest Színháztudományi Intézet Országos Szinháztörténeti Múzeum

4 Felelős kiadó: Hont Ferenc Készült a Muzeumok Rotaüzemében 13/4 iv terjedelembem 200 péld. F. v. : Dr. Dajbukát Gergely

5 AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNTÁRSULAT SZINLAPJAI A színlapok a szinészettörténet fontos forrásai. A közönség előzetes tájékoztatását szolgálják s ezért általában minden olyan adatot közölnek a meghirdetett előadásról, amely felkeltheti a közönség érdeklődését. Ezek a tájékoztató adatok azonban nem minden korban azonosak. A XVIII. századi színlapok például csak ritkán közlik a szerző nevét, viszont annál részletesebben irják le a díszleteket és egyéb látványosságokat. A színpadi mii írója csak a romantikus korszaktól fogva kezd rendszeresen szerepelni a színlap adatai közt. Sok szinlapról hiányzik az előadás éve, sőt egyes esetekben még a színjátszók nevét sem közlik. Erre éppen a két legrégibb magyar színlap szolgáltat példát: a Mesterséges ravaszság évi két szinlapján hiába keressük az előadás évét és a szereplő színészek nevét. Már az iskolai színjátékoknak is voltak szinlapjai. Ezek azonban nem különálló nyomtatványok, hanem az iskoladrámák programmjainak függelékei. Az iskoladrámák 4-16 lap terjedelmű nyomtatott programmjainak első oldalán találjuk az ajánlást, a mü címét és az előadás idejét. Ezután következik a darab tartalmának részletes ismertetése (argumentum), végül a legtöbb programm végén van a szinlapszerü függelék, a darab szerepeinek és szereplőinek felsorolásával. Nem különálló nyomtatványok a főúri színházak XVIII. századi szinlapjai sem. Ezek a meghívottak között szétosztott szövegkönyvek első lapjainak egyikén találhatjuk meg. A szerepeken és a színészeken kivtil rendszerint a karmestert és a díszlettervezőt is felsorolják. A mai értelemben vett szinlapokat, a polgári színházak egylapos nyomtatványait Magyarországon a nyugatról kirajzott német vándorszínész-

Ezek a tájékoztató adatok azonban nem minden korban azonosak. A XVIII.

6 társulatok honosilották meg a XVIII. században. Múzeumaink és könyvtáraink sokezer példányukat őrzik. Legjelentősebb gyűjteményüket,a pesti és budai szinházak szinlapjait, a budapesti Egyetemi Könyvtárban találjuk. Az első magyarnyelvű szinlapok 1785-ből valók és Simái Kristóf Mesterséges ravaszság cimü darabjának szeptember 12-i pesti és szeptember 14-i budai előadását adják hirül. A szinlapokon nincs évszám és a szereplők sincsenek megnevezve. A darabot minden valószínűség szerint a Ráday Pál szervezte "Magyar Szinjátszók Társasága" adta elő, ugyanaz a műkedvelőkből álló együttes, amely 1784-ben Voltaire Mahomet-jének Zechenter Antal által készített fordítását is bemutatta. A két szinlapot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár őrizte, de legutóbb már csak az egyik volt fellelhető a gyűjteményében. Bár nem az első hivatásos magyar színtársulat működési köréből valók, a Kelemen László-féle színtársulat szinlapjaival együtt közöltük őket a Színháztörténeti Múzeumban Őrzött fényképmásolatok alapján. Az első magyar hivatalos színtársulat ( a Kelemen László^- féle "Magyar Játszó Szini Társaság") szinlapjai közül ma már csak nagyon keveset ismerünk. Az Országos Széchényi Könyvtárban az első világháború u- tán állítólag volt még egy kötet oo-ból való pesti és budai magyar színlap, ennek a kötetnek azonban nyoma veszett. A fennmaradt szinlapok közül kilenc darabot az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya (O. Sz. K. Sz.O. ), hármat az Országos Széchenyi Könyvtár Plakáttára (O.Sz.K. Plakáttár), kettőt az Országos Színháztörténeti Múzeum és egyet az Országos Levéltár őriz. Közülük négy darab nem is nyomtatvány, hanem a kinyomott szinlapok kézirata: Cserei Krisztina (1795.X. 28. ), A fejedelem titkos utazása (1795. XI. 4. ), A házasság szerző prókátor (1795. XI. 9. ), Berényi Jolanta ( XI. 13. ). Valamennyi egyedi példány, csak a Cserei Krisztina X. 28-i előadásának maradt két szirúapja, egyik a Széchenyi Kön> vtár Színháztörténeti Osztályán, a másik a Színháztörténeti Muzeumjai i.

Az első magyarnyelvű szinlapok 1785-ből valók és Simái Kristóf Mesterséges ravaszság cimü darabjának szeptember 12-i pesti és szeptember 14-i budai előadását adják hirül.

7 Lugosi Döme Kelemen László és az első "Magyar Játszó Színi Társaság" cimü munkájában egy saját gyűjteményéből való szinlap fényképmásolatát közli A Gonoszság nélkül való Tévellygés cimü darab március 6-i előadásáról. (63. lap. ) Ez a szinlap ugyancsak elkallódott. Az első magyar színtársulat szinlapjai a Trattner-féle nyomdában általában negyedrét formában készültek, fekete, olykor vörös szinü nyomással. A szöveget többnyire valamilyen szegődisz keretezi. Egyes példányokon különféle magyar cimerek láthatók. Van közöttük egy kétnyelvű (magyar-német) szinlap is (Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi). A szinlapok kéziratait Ernyi Mihály, vagy Láng János irták alá. Pest és Nógrád vármegye levéltárában őrzött Trattner-féle nyomdai nyugták szerint az egyes szinlapokat 600 vagy 1200 példányban nyomtatták. Ez a nagy szám csak akkor érthető, ha arra gondolunk, hogy a szinlapokat nemcsak a város különböző pontjain helyezték el, hanem a bérlőknek, s az előadás előtt is árusitották. széthordták Az alábbiakban időrendben közöljük az első magyar színtársulat valamennyi fennmaradt szinlapjának fényképmásolatát, feltüntetve a szinlapok jelenlegi lelőhelyét is. A szinlapok után közöltük a társaságnak május loről való bérleti tájékoztatóját is. A füzet végén kapott helyet a Mesterséges ravaszság két fennmaradt szinlapja. Remélhető, hogy a jövőben még felbukkan e- zeknek az értékes nyomtatványoknak néhány példánya, a teljes sorozat kiegészítésére azon ban nincs sok remény.

Az első magyar színtársulat szinlapjai a Trattner-féle nyomdában általában negyedrét formában készültek, fekete, olykor vörös szinü nyomással. A szöveget többnyire valamilyen szegődisz keretezi.

8 A fénykép-másolatban közölt szinlapok sorrendje: 1. A' filozófus VI. 9. (A Reischl-bódéban. ) OL. 2. A' talált gyermek VI. 11. (A Reischl-bódéban. ) OSzK. SzO. 3. Ki-ki maga háza előtt seperjen VII. 22. (A Reischl-bódéban. ) OSzK. Plakáttár. 4. A' talált gyermek I. 13. (A Rondellában.) OSzK. Piakáttár. 5. Pikko hertzeg és Jutka Perzsi. Prinz Pikko, und Jutka Perzsi V.6. (A Reischl-bódéban.) OSzK. SzO. 6. A J szolgálatbók ki-maradt katona tisztek, vagy is Az Alhatatosság és Kétségbeesés XI. 8. (A Rondellában. ) OSzK. Plakáttár. 7. A J tsörgő sapka IX. 28. (A Rondellában. ) OSzK. SzO. 8. Cserei Krisztina vagy is : A' Meny-Asszony és a' Vő legény Egy SzemélyAen X. 28. (A Rondellában. ) Kézirat. OSzK. SzO. 9. Cserei Krisztina vagy-is : A' Meny-Asszony és a' vő legény egy személyben X. 28. (A Rondellában. ) OSzK. SzO. és OSzM. 10. Minden levben kanál X. 30. (A Rondellában. ) OSzK. SzO. 11. A J Fejedelem Titkos Utazása XI. 4. (A Rondellában. ) Kézirat. OSzM. 12. A Fejedelem Titkos (sic!) Utazása XI. 4. (A Rondellában. ) OSzK. SzO. 13. A' Házasság Szerző Prókátor XI. 9. (A Rondellában. ) Kézirat. OSzK. SzO. 13/a. Az előző kézirat hátoldala. 14. A' Házasság szerző Prókátor XI. 9. (A Rondellában. ) OSzK. SzO. 15. Berényi Jolanta XI. 13. (A Rondellában. ) Kézirat OSzK. SzO. 15/a. Az előző kézirat hátoldala.

Prinz Pikko, und Jutka Perzsi. 1793. V.6. (A Reischl-bódéban.) OSzK. SzO. 6. A J szolgálatbók ki-maradt katona tisztek, vagy is Az Alhatatosság és Kétségbeesés. 1793. XI. 8. (A Rondellában. ) OSzK.

9 16. Tudósítás. Bérleti tájékoztató V. 10. OSzK. SzO. 17. Mesterséges ravaszság. (1785.) IX. 12. (A Rondellában.) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 18. Mesterséges ravaszság. ( ) IX. 14. (A Reischl-bódéban. ) Fényképmásolat az OSzM. -ben,

) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 18. Mesterséges ravaszság.

30 SZINHÁZTÖRTÉNETIFÜZETEK: 1. Staud Géza: PETHES IMRE 2. Cenner Mihály: PRIELLE KORNÉLIA 3. Staud Géza: HEVESI SÁNDOR RENDEZÉSEI 4. Ribi Sándorné: SOMLAY ARTÚR 5. Haraszty Árpádné: BALOG ISTVÁN HAGYATÉKA 6. Cenner Mihály: JÁSZAI MARI 7. Staud Géza: A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰSORA Horányi Mátyás: CARL MAURER DÍSZLETTERVEI 9. Mészáros Sándor: ODRY ÁRPÁD 10. M. Császár Edit: A BUDAI NÉPSZÍNHÁZ MŰSORA 11. Kovács Tivadar: SUGÁR KÁROLY 12. Kissné Földes Katalin: AZ ÁLLAMI FALUSZINHÁZ MŰSORA 13. Ribi Sándorné: CSORTOS GYULA 14. Steiner Zsuzsa: TÖRZS JENŐ 15. Staud Géza: AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNTÁRSULAT SZINLAPJAI o. o.

Hasonló dokumentumok

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.