DÉLNYUGAT-BALATONI HEGYKÖZSÉG RENDTARTÁSA

Átírás

1 DÉLNYUGAT-BALATONI HEGYKÖZSÉG RENDTARTÁSA

2 I. Bevezető rendelkezések 1. 1) A rendtartás célja: A szőlőtermesztésre és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével szakmai szabályrendszer létrehozása és működtetése. A rendtartás fejlődő és változó rendszer, ebből következik, hogy módosítására, átalakítására, átírására időnként szükség lesz. A módosításokat mindig a Délnyugat-Balatoni Hegyközség közgyűlésének kell jóváhagynia. 2) A rendtartás területi hatálya: Balatonberény-, Balatonkeresztúr-, Böhönye-, Csoma-, Csurgó-, Hollád-, Kaposhomok-, Kaposkeresztúr-, Kercseliget-, Kéthely-, Marcali-, Mosdós-, Nagyberki-, Somogysámson-, Somogyzsitfa, Szabadi közigazgatási határa. 3) A rendtartás személyi hatálya: A Rendtartás a hegyközség működési területén kiterjed a szőlő és bortermeléssel, illetve az ezekből származó termékek felvásárlásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a szőlőhegy területén más művelési ágú külterületi ingatlanok használóira. 4) A rendtartási ügyekben eljáró testület: a hegyközség választmánya. 5) A Délnyugat-Balatoni Hegyközség / továbbiakban: Hegyközség / a Balatonboglári Hegyközségi Tanácshoz tartozik. A Hegyközségi Rendtartás meghatározza a tagok számára azokat a szőlő és bortermeléssel kapcsolatos normákat, amelyek a minőség és eredetvédelem szempontjából szükségesek. Minden esetben a borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve az irányadó. Ezek: - a célszerű telepítés és fajtakiválasztás, - a megfelelő művelési mód meghatározása, - a szőlő kártevői és kórokozói elleni védekezés, - a szüret időpontjának megválasztása, - a szőlőfeldolgozás módja, - a borkezelés és forgalmazás szabályai, 2

3 - a fenti műveletekkel kapcsolatos nyilvántartás és adatszolgáltatás. A Hegyközség borászati tevékenységét a borvidékünkre vonatkozó termékleírások szabályozzák. Ezért ezzel a rendtartás részletesen nem foglalkozik. A Balatonboglári Borvidéket és Hegyközséget a következő termékleírások érintik: Balatonboglári OEM termékleírás, Balaton OEM termékleírás, Balatonmelléki OFJ termékleírás és Dunántúli OFJ termékleírás. A Balaton közelsége, a borvidék természet és tájvédelmi területei különösen fontos feladattá teszik a külterületi szőlőterületek és környezetük tisztaságát, a táj szépségéhez illő rend fenntartását, műemlékek és kegyhelyek védelmét, a saját jó közérzetünk biztosításán túl a turizmus miatt is. A hegyközség tagjainak a tagsági viszonyból fakadó alapvető kötelessége, hogy a szőlő és bortermeléssel, valamint forgalmazással kapcsolatos tevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezzék. II. HEGYRENDÉSZETI SZABÁLYOK Földvédelem és talajvédelem szabályai A termőföldről szóló évi LV. törvény alapján szőlőt a művelési ágnak megfelelő termelőtevékenység betartásával kell hasznosítani. A szőlőművelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. 2. A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg, így köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és a talajvédelmi beavatkozások összehangolásával olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi. 3. A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos rétegének megőrzéséről, szervesagyag-tartalmának fenntartásáról, a talaj tápanyag gazdálkodását és a szőlő tápanyag igényét is figyelembe vevő lehetőleg vizsgálatra alapozott környezet kímélő tápanyag gazdálkodás folytatásáról. 3

4 4. A talaj szennyezettségének megakadályozása céljából a földhasználó köteles azt a termelés során a termőföld minőségét rontó talaj idegen anyagtól megóvni. 5. Erózióvédelem során a termelő köteles olyan művelést megvalósítani / altalajlazítás, időszakonkénti takarónövény feltörés /, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 6. A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére a hegyközség egyidejű értesítése mellett be kell jelenteni. A földhasználók és beruházók talajvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit a talajvédelmi hatóság, valamint közigazgatási hatáskörben a hegyközség ellenőrzi. Növényvédelem szabályai 3. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23) FVM. rendelet alapján a hegyközség rendtartása az alábbi szabályokat írja elő: 1) A termelő védekezési kötelezettsége: Aki földet használ, szőlőt művel, növényt termeszt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz vagy felhasznál, köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni. A hegyközségi tag, illetve az általa megbízott szolgáltató köteles a növényvédelmi munkákról és a felhasznált növényvédő szerekről minden esetben pontos feljegyzést készíteni a permetezési naplóban, amelyet a hegyközségnek és más ellenőrzésre jogosult hatóságnak szükség szerint köteles bemutatni. Ha a szőlőterületen vagy közelében virágzó gyomok, vagy egyéb kultúra található, a növényvédelmi munkákat a fent nevezett rendelet ban előírtak szerint kell elvégezni. A növényvédelmi munkát végzők kötelesek ilyen esetben méhkímélő technológiát alkalmazni. A zárlati és veszélyes károsítók észlelése esetén a növényvédelmi hatóság jár el, együttműködve a hegyközséggel. 2) Közérdekű védekezés: a) Amennyiben a termelő a károsítók tömeges elszaporodásának veszélye esetén nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, a hegyközség határozatában kötelezi a termelőt ennek elvégzésére. b) A hegybíró a műveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő 8 napon belül köteles erről tájékoztatni az ingatlanügyi hatóságot. c) A hegyközség szükség esetén az illetékes növényvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményez. 4

5 3) Állami védekezés: a) A területileg illetékes növényvédelmi hatóság rendeli el. b) Akkor lehet elrendelni, ha az országban ismeretlen károsító / zárlati károsító / jelenik meg, kiirtására végzett termelői védekezés a termelőn kívülálló ok miatt nem vezet eredményre. c) A védekezés költségét az állam biztosítja. 4) Az alkalmazott növényvédelmi technológia feleljen meg a szakmai és jogszabályi előírásoknak. 5) Az 1. katagóriájú készítményeket kizárólag csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakember irányításával, illetve felügyeletével lehet felhasználni és beszerezni. Környezet és természetvédelemre vonatkozó rendelkezések 4. 1) A növényvédő- és gyomirtó szerek tárolását a felhasználó szakszerűen köteles végezni, a szermaradékot és csomagoló anyagát a használati utasítás és a mindenkori hatályos jogszabályok alapján lehet megsemmisíteni. 2) A termőföldek és a kapcsolódó közterületek / vízmosások, vízelvezetők, utak / területén szemét lerakása, vagy azok eltorlaszolása növényi és egyéb hulladékkal szigorúan tilos. A hegyközség területéhez tartozó utak, árkok karbantartása 5. 1) A szőlő területeket határoló utakat állaguk veszélyeztetése nélkül mindenki szabadon használhatja. A gyakorlat szerint kialakult vízelvezetőket mindenki tagságtól függetlenül köteles karbantartani. 2) Az úton csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek annak állagát, tartozékait és az úttal szomszédos épületeket, növényzetet és termőföldet nem rongálják. 3) Rongálás esetén a hegyközség javaslatára az út tulajdonosa település önkormányzata a károkozót vagy a jármű üzemben tartóját az eredeti állapot helyre állítására szólítja fel. 4) A saját használatú utat csak az erre jogosultak vehetik igénybe. Annak fenntartásáról a használók érdekeltségük arányában gondoskodnak. 5) Az úthoz való csatlakozás kialakítása nem veszélyeztetheti a közlekedést. 5

6 6) Az akadálytalan közlekedés elősegítése érdekében az utak űrszelvényét legalább 3 méter magasságig a fák felnyesésével, bozótirtással az út melletti ingatlan tulajdonosa, használója köteles biztosítani. 7) Az utak út menti árkok és rézsük gyomtalanítása, kaszálása minimum évente kétszer /tavasszal és szüret előtt / a földterületükhöz csatlakozó szakaszon a hegyközségi tagok feladata. Nem hegyközségi tagok esetén a települési önkormányzat rendelkezésével kötelezhetők e munkálatok elvégzésére a földhasználók. 8) Az utak fenntartási, karbantartási munkáinak elvégeztetése a települési önkormányzatnak, mint az út tulajdonosának hatáskörébe tartozik, a hegyközség együttműködésével. III. A SZŐLŐTERMESZTÉS SZAKMAI SZABÁLYAI A szőlőtermesztésével összefüggő szabályozás 6. 1) A sor- és tőtávolságnak az adott évre hatályos borvidéki tervben szereplő engedélyezet tartományon belül kell lennie A telekhatártól betartandó ültetési távolság, a sortávolság fele legyen. 2) A sorok irányát úgy kell kialakítani, hogy az a terület adottságait, művelhetőségét is figyelembe véve, szolgálja az erózió védelmet. 3) A telepítést megelőzően talajvizsgálat elvégzése kötelező. A talajvizsgálati eredmények alapján választható ki a legmegfelelőbb alanyfajta, megtörténhet a talaj tápanyag feltöltése, elvégezhető a talajfertőtlenítés is. 4) A szőlő használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. 5) Az ültetvények nevelését, ápolását, a talajerő-gazdálkodást, a gyomirtást, a kártevők és a kórokozók elleni védelmet környezet- és természetkímélő módon, a természet- és tájvédelemre vonatkozó szabályok előírásaira figyelemmel kell végezni. 6) A tőkeművelésmód: Alkalmazható tőkeművelés módok: bakművelés, (csak kivételes, indokolt esetben) fejművelés (csak kivételes indokolt esetben) alacsony kordon, (törzsmagasság 60 cm alatt) középmagas kordon, (törzsmagasság cm-ig) Moser kordon (törzsmagasság cm-ig) Sylvóz, (törzsmagasság cm-ig) ernyőművelés, 6

7 guyot művelés, Ajánlott a középmagas, vagy az ernyőművelés. 7) A terhelés: A hektáronkénti terméshozam, a minőségi szőlőtermesztés követelményeinek, valamint a törvényben előírtaknak megfelelően OEM minőség esetén 100 hl/ha, OFJ minőség esetén 120 hl/ha. A tőkénkénti rügyterhelést ennek megfelelően kell megválasztani. 8) Szőlőfajta választás A borvidéken termeszthető és telepíthető szőlőfajták Fehérszőlő fajták: Chardonnay, Chasselas, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel Muskotály, Rajnai rizling, Müller Thurgau, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Zöld veltelini, Csabagyöngye, Irsai Olivér, Furmint, Hárslevelű, Semillon, Gohér. Vörösszőlő-fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Portugieser, Merlot, Pinot noir, Zweigelt, Csókaszőlő, Syrah, Kadarka, Blauburger, Cot (malbec). 9) Az eredményes termesztéshez szorosan kapcsolódik az ültetvények tápanyaggal való ellátása. A telepítés előtt végzett tápanyagfeltöltést talajvizsgálat alapján kell elvégezni. Termőkorban a fenntartó trágyázás mértékének meghatározása időszakos talaj és növényvizsgálatra alapozható és mindig szakember tanácsadására. A tápanyaghiány és a túltrágyázás egyaránt növényvédelmi károkat okozhat, hátrányosan befolyásolhatja a termés minőségét. 10) A tőkehiányok pótlását évről évre folyamatosan kell elvégezni az engedélyezett szőlőfajták szaporító anyagainak felhasználásával az ültetvény fajtaazonosságának megtartásával. 11) Az ültetvényeket a szakmai előírásoknak megfelelően köteles a terület használója művelni. A műveletlenül hagyott, vagy a szőlőkivágása után újra kihajtott és ápolatlan területek súlyos fertőzési gócok lehetnek, melyek a szomszédos ültetvényeket veszélyeztetik. 12) A szőlő termőhelyi védőárat a hegyközség tagsága állapítja meg. 13) A szőlő művelője részére - a hegybíró - az általa művelt és leszüretelt szőlőről Szőlőszármazási Bizonyítványt állít ki, amennyiben tagi szolgáltatásainak eleget tett / járulékfizetés, adatszolgáltatás /. Borászattal összefüggő szabályozás 7. 1) Mustot, illetve bort csak szőlőből az 607/2009/EK rendelet törvény előírásai szerint szabad előállítani. A must és bor előállítása és kezelése során csak meghatározott 7

8 anyagokat, megengedett arányban lehet felhasználni, és csak meghatározott eljárásokat szabad alkalmazni a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. sz. törvény és ennek végrehajtásáról szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. Az ettől eltérően készített és kezelt bort hamisítottnak kell tekinteni. 2) A feldolgozásra szánt szőlőt fa-, műanyag-, vagy rozsdamentes fémedény alkalmazásával kell leszüretelni és még aznap feldolgozni. Szedéskor a rothadt szőlő arányát 10% alatt kell tartani, szükség szerint több lépcsős szürettel. 3) A forgalomba hozatalra szánt termék készítése során úgy kell alkalmazni a megengedett anyagokat és eljárásokat, hogy a végtermék megfeleljen a termékszabványoknak, vagy más módon előírt követelményeknek. 4) A meghatározott termőhelyről származó különleges minőségi borra kötelező, a megkülönböztetésre érdemes meghatározott termőhelyről származó minőségi borra lehetséges az állami ellenőrzőjegy alkalmazása. 5) Ahhoz, hogy a hegyközségi szervezet a minőség és eredetvédelem követelményeinek eleget tegyen, szükség van a tagok tevékenységének részletes és pontos ismeretére. Fenti célból csak úgy lehet garanciát nyújtani, ha termelési és forgalmazási szféra minden mozzanatáról pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy a termék nyomon követhető legyen a termelőtől a fogyasztóig. 6) Az ellenőrzést a választmány legalább két tagja végezheti, lehetőség szerint az egyik a hegybíró legyen. A tag az ellenőrzés alkalmával a szőlészeti és borászati nyilvántartásait, ezekkel kapcsolatos bizonylatait bemutatni köteles. Készletellenőrzésnél azt tevékeny közreműködésével segítenie kell. Az adatszolgáltatási bejelentések ellenőrzése esetenként történik. 7) Must, vagy szőlőcefre cukortartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti. 8) Répa, vagy nádcukor kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható. 9) Természetes cukortartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik. 10) Természetes alkoholtartalom kiegészítését a hegyközségnek be kell jelenteni. 11) Az előállításhoz és a kezeléshez meg nem engedett anyagokat felhasználni, forgalomba hozni, ezeket musttal, borral együtt tárolni, raktározni tilos. 12) Értékesítési vagy tovább feldolgozási céllal tartott borászati terméket a pincekönyvbe be kell vezetni. 13) A termelők, felvásárlók és nem palackozott bort forgalomba hozók termékeikről kötelesek adatot szolgáltatni. ez a rendelkezés vonatkozik arra a házikerti szőlőbirtokosra is, aki szőlőtermését vagy borát forgalomba hozza. 14) A bor származási bizonyítványát a hegybíró adja ki. 8

9 15) A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét (borforgalmazás, nyilvántartás, pincekönyv, stb.) a 27/2011.(IV.12.) VM rendelet írja elő. IV. A SZŐLŐ TERMŐHELYI KATASZTERÉNEK KIEGÉSZÍTÉSÉRE, MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS RENDJE 8. A 97/2009. (VII.30.) FVM rendelet szerint a hegyközség a vizsgálat elvégzése iránt kérelmet nyújt be írásban a Vidékfejlesztési Minisztériumba. Kezdeményezésére a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet elkészíti véleményét. Az intézet javaslata alapján az VM Határozatban dönt. V. ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE 9. A hegyközségi tagoknak adatszolgáltatási kötelezettségei vannak. 1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét, rendjét és a határidőket a évi XVIII. törvény felhatalmazása alapján kiadott 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet határozza meg. VI. JÁRULÉKFIZETÉS RENDJE 10. 1) A hegyközségi járulékminimum következő naptári évre vonatkozó mértékét az adott borvidékre vonatkozóan a hegyközségi tanács állapítja meg minden év december 15. napjáig. 9

10 2) A hegyközségi járulékot minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot termelő esetén termőültetvényeinek területe vagy szőlőterületének aranykorona-értéke és a szőlővagy bortermés mennyisége alapján, az önkéntes tag esetén a termés mennyisége, felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb, mint a hegyközségi tanács által megállapított járulékminimum. Mentesül a termelő a szőlő- és bortermés mennyisége utáni hegyközségi járulék fizetése alól, ha termését felvásárlónak értékesíti. 3) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - közadók módjára kell behajtani. 4) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási hatósági ügyekben való eljárásukért - a származási bizonyítvány ügyek kivételével - igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. 5) A szőlőterület után fizetendő járulék befizetési határideje tárgyév április 30.-ig. 6) A szőlőterület után befizetett járulék feltétele a szőlő származási bizonyítvány kiadásának. 7) Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a járulék pontos időre történő befizetése, abban az esetben kamatot kell felszámolni, amelynek összege a jegybanki alapkamat kétszerese. VII. Fejezet RENDTARTÁSI SZABÁLYOK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11. 1) A hegyközségi tanács ellenőrzi a hegyközségi rendtartási szabályok betartását. Az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét. Az illetékes hegyközséget kötelezi a jogellenes állapot megszüntetésének kezdeményezésére. VIII. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK 12. 1) Általános szabályok: 10

11 A hegyközségi eljárására az államigazgatási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2004. évi CXL. Törvény) A szabályszegés esetén tisztázni kell az elkövetésért felelős személy kilétét. Csak vétkes (szándékos vagy gondatlan) magatartás miatt lehet felelősségre vonást alkalmazni A rendtartásban megfogalmazott szabályokat megsértőkkel szemben a cselekmény, illetve a magatartás súlyosságától függően az alábbi szankciókat kell alkalmazni: figyelmeztetés - akkor alkalmazható, ha az elkövetett cselekmény jelentéktelen súlyú vagy a mulasztást időközben pótolták, eltiltás nem engedélyezett származás és minőségi kategória jelölés esetén, valamint a hegyközség vagy a borvidék érdekeit súlyosan sértő magatartás, borhamisítás, hamis termékjelölés esetén, pénzbírság kiszabása súlyos vagy ismétlődő esetekben. Ha a cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta legalább egy év eltelt, a felelősségre vonásnak nincs helye, kivéve a hamis termékjelölés és a borhamisítás esetét. A kiszabott büntetések igazodjanak a cselekmény súlyához, gyakoriságához, az Ismétlődéshez és a tag személyi körülményeihez. IX. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 13. A hegyközségi eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Ezen módosított Hegyközségi Rendtartást a Délnyugat-Balatoni Hegyközség napján megtartott közgyűlése fogadta el, a 8./2014. (06. 23) számú határozatával. Kéthely,

12 dr. Bánkuty József Szabó Zsolt 12