Az webcímen fellelhető anyag. az Oktatáspolitika és K+F c. tantárgyhoz. Oktatás és képzés

Átírás

1 Az webcímen fellelhető anyag az Oktatáspolitika és K+F c. tantárgyhoz Oktatás és képzés 1. Az oktatási politika helye az EU jogrendszerében 1.1 Az oktatás és az acquis Az európai integráció előre haladásával folyamatosan változik az a szerep is, amelyet az oktatás és a képzés tölt be az európai közösségi építkezés folyamatában. Itt is, mint más területeken, a közösség által elért vívmányoknak, az un. acquis communautaire-nek az állandó gazdagodását figyelhetjük meg. Az idő előrehaladtával ez egyre tágabb kört ölel fel és egyre mélyebbé, komplexebbé válik, ami azt is jelenti, hogy minél később lesz valaki a közösség tagja, annál nagyobb alkalmazkodásra kényszerül. Az acquis communautaire az oktatás területén mindmáig viszonylag szűk terjedelmű maradt, tehát e területen jóval kisebb alkalmazkodási kényszer jelentkezik, mint másutt. Azonban az elmúlt évtizedben az oktatási acquis is rendkívüli mértékben gazdagodott. Az oktatással kapcsolatos acquis communautaire-nek részét alkotják azok az általánosabb uniós jogi normák, amelyek a munkaerő szabad áramlásával, vagy az egyenlő elbírálással kapcsolatosak, és amelyek vonatkoznak a más tagállamokból érkezett munkavállalók gyermekeinek az iskoláztatására. Ugyanígy a közoktatási EU programok elindulása óta a közoktatásra is vonatkozik, hogy a tagállamoknak olyan jogi környezetet kell teremteniük, amely lehetővé teszi intézményeik számára azt, hogy azok bekapcsolódhassanak a programokba. Ide sorolhatók az Európai Bíróságnak azok a döntései is, amelyek szintén általános szabályokat alkalmaznak az oktatásra, ez által az oktatás területén is gazdagítják az acquis communautaire-t. 1.2 Közösségi kompetenciák az oktatás területén Azok a kompetenciák, amelyekkel az Unió ma rendelkezik az oktatás tekintetében, fokozatosan alakultak ki és ma is formálódnak. Valójában az Európai Unió egész történetét a kezdetektől foga végigkísérte az a dilemma, hogy a közösségi építkezés során vajon előbb az egyénekre és a társadalmi-politikai kapcsolatokra, vagy előbb az országok között lévő gazdasági kapcsolatokra kell a hangsúlyt tenni. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződés az utóbbi választását is jelentette, ez ugyanis egyértelműen a gazdasági oldalra korlátozta a közösségi építkezést. Ezért is érthető, hogy a szerződésben oktatásról csak annyiban esik szó, amennyiben az közvetlenül kapcsolódik a gazdasághoz, azaz a munkaerő képzésének és szabad áramlásának a kérdéséhez. Közös kompetenciák ezért egyedül a szakképzés területén fogalmazódtak meg, míg az oktatás egésze megkérdőjelezhetetlen módon nemzeti ügy maradt. Mivel az oktatás, mint a nemzeti kultúrához legbensőségesebb módon kapcsolódó szféra jellegzetesen olyan terület, amely inkább szétválaszt, mintsem összeköt és ahol a kulturális különbségekből fakadó viták megjelenésének a valószínűsége különösen nagy, gyakran még azok is egyértelmű nemmel feleltek arra a kérdésre, hogy az oktatást bevonják-e a közösségi építkezés körébe, akik egyébként hosszú távon a politikai unió megteremtését tekintették célnak. Még a közös szakképzés-politika megfogalmazására irányuló törekvéseket is folyamatosan kísérték olyan bírálatok, amelyek ebben is behatolást látnak a nemzetállami szuverenitás és kulturális autonómia körébe. Ugyanakkor, ma már egyre gyakrabban idézik Jean Monnet-nak azt a mondatát is, hogy: "Ha újra kellene kezdeni, az oktatással kezdeném". Az uniós építkezés története során

2 mindig sokan bírálták az Unió politikai vezetőit, hogy túlságosan a gazdasági építkezésre koncentrálnak és nem fordítnak figyelmet olyan kérdésekre, mint az európai polgárok nevelése. Az általános képzés területén az Európai Unió egészen az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés 1992-es aláírásáig lényegében nem rendelkezett formális kompetenciával. A felsőoktatás mennyiségi fejlődése után a minőségi szempontok érvényesítését kell előtérbe helyezni, mert a tudásalapú társadalom megteremtése csupán így lehetséges. Ma már nagyon sok állás alapfeltétele a diploma. A diploma azonban jó esetben nem csak egy papír. Olyan tudás van mögötte, amire építeni lehet, ami biztos megélhetést biztosít. 1.3 Maastricht és Amszterdam az oktatásról A Maastrichti Szerződés az Unió oktatással kapcsolatos szerepében alapvető fordulatot eredményezett. A Szerződés ugyanis egy új paragrafussal bővült, amely az általános képzés területén is közösségi kompetenciát fogalmazott meg. Lényegében ez a szerződés teremtette meg a jogalapját annak, hogy az Unió 1995-től kezdve az általánosan művelő oktatást, ezen belül az alapés középfokú oktatást, illetve a nem szakképző jellegű felsőoktatást is bevonja azokba az uniós programokba, amelyek korábban csak a szakképzésre és korlátozottabb mértékben a felsőoktatásra terjedtek ki. A Szerződés tételesen felsorolja azt, hogy melyek azok a konkrét oktatási területek, amelyeken Uniós cselekvés történhet. Ezek a következők: - az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek tanítása és terjesztése révén - a hallgatók és oktatók mobilitásának a bátorítása, egyebek mellett a végzettségek és a tanulmányi időszakok iskolai elismerésének a bátorításával - az oktatási intézmények közötti kooperáció elősegítése - a tagállamok oktatási rendszereire jellemző közös témákkal kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréjének a fejlesztése - a távoktatás fejlesztése A Maastrichti Szerződést módosító Amsterdami Szerződés preambuluma kiegészült egy olyan mondattal, amely szerint az Unió egyik célja "elősegíteni az ismeretek lehető legmagasabb szintjének a fejlesztését". Az új Szerződés, miközben tiszteletben tartja a tagállamok és/vagy régiók felelősségi területét, szilárd bázist ad a cselekvéshez mindazokon a területeken, ahol szükség van rá. E két szerződés az oktatási, szakképzési és ifjúsági területen a Közösség feladatául jelölte meg, hogy hozzá kell járulnia a minőségi oktatás fejlesztéséhez. A Közösségnek kiegészítő és támogató intézkedésekkel kell segítenie a tagállamokat, bátorítania azok együttműködését. Ugyanakkor a tagállamok megőrzik felelősségüket a tananyag összeállítását és az oktatási rendszer működtetését illetően, továbbá a Közösségnek tiszteletben kell tartania a tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűségét. A közösségi oktatási politikát tulajdonképpen közösségi programok, kezdeményezések indítására, a tagállamok együttműködését ösztönző közös célok meghatározására korlátozták, azaz nem érintheti a tagállamok jogrendszerének harmonizálását. Az EU oktatási politikája kiegészítő, támogató jellegű a tagállamok nemzeti politikái mellett és e területen az országok lényegében teljes egészében megőrizték döntési önállóságukat. 2. Az Európai Unió közösségi programjai

3 2.1 A közösségi programok célja Annak ellenére, hogy a tagállamok döntési önállósággal rendelkeznek az oktatás területén, számos olyan program létezik, mellyel az Európai Unió a tagállamokban folyó oktatás színvonalának emelését, a diákok, tanárok mobilitásának javítását kívánja elősegíteni. Az Európai Unió programjai az oktatás minden szintjén, az óvodától az egyetemig, segítenek abban, hogy a gyerekek, diákok, tanárok más tagállamokban bővíthessék tudásukat, megismerhessék más tagországok oktatási tapasztalatait. Az EU igyekszik az iskolarendszeren kívüli kapcsolatokat is fejleszteni, támogatja a külföldi szakmai gyakorlatokat és a fiatalok csereprogramjait is. Az Európai Unió célja a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, ezzel támogatva a minőségi oktatás és szakképzés megvalósítását a tagországokban. Az EU mindezt uniós akcióprogramok (közösségi programok) révén hajtja végre, melyek jelentős összegekkel, pályázati rendszerben támogatják a tagállamok közötti intézményközi együttműködést, a személyi és szakmai kapcsolatok kiépítését. Azok a fiatalok, akik személyes kapcsolatba kerülnek más országok lakóival, sokkal nyitottabbak lesznek a világra. A külföldön szerzett tárgyi ismereteken és nyelvtudáson túl az így megszerzett nyitottság, rugalmasság és alkalmazkodókészség is segítheti őket abban, hogy jobb pozícióba kerüljenek a munkaerőpiacon. Európa-szerte végzett felmérésekből kiderül, hogy akik külföldi tapasztalatokat szereztek, gyorsabban találnak munkát, könnyebben érvényesülnek. A külföldön tanulással vagy szakmai gyakorlattal eltöltött hónapok különleges személyes élményekkel is gazdagítanak. Az Európai Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését, az oktatásban és szakképzésben részt vevő intézmények fejlesztésének támogatását, a minőségi oktatás és szakképzés elősegítését az úgynevezett közösségi programokon keresztül valósítja meg. Közösségi programoknak a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét átfogó közösségi politikák végrehajtását szolgáló programokat nevezzük. (Ezek a területek pl. az ipar, az oktatás, a környezetvédelem, az egészség, a kultúra stb.) Oktatásról szóló képzésünkben természetszerűleg csak az oktatási közösségi programokat tárgyaljuk. Az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén három közösségi program működik: - a Socrates oktatási - a Leonardo da Vinci szakképzési - a Fiatalok Európáért (Youth for Europe) ifjúsági csereprogram A programokat eredetileg az közötti időszakra hozta létre az Európai Unió, de 2000-től 2006-ig meghosszabbították. Magyarország ezen programokhoz szeptember 1-jén csatlakozott. Mindhárom programnál létrejöttek a programok koordinálását végző magyar nemzeti irodák. Ezek az irodák nyújtanak segítséget a pályázatok előkészítésében mind az egyéni, mind pedig az intézményi pályázóknak és tartják a brüsszeli központokkal a kapcsolatot. Az elmúlt években Magyarország részvétele a Socrates, a Leonardo és a Fiatalok Európáért programokban kifejezetten sikeresnek mondható, a három programban évente több ezer diák és pedagógus vett, illetőleg vesz részt. A Socrates program az élethosszig tartó tanulást és a tudás Európájának megteremtését hivatott elősegíteni.

4 Általában 26 éves korig számít a közösségi programokban az ember fiatalnak, de sok esetben nincs is részvételi korhatár. A 27 éves egyetemi hallgató ugyanúgy részt vehet közösségi programokban, mint a nála esetleg jóval idősebb professzora. A Közösség tevékenysége az oktatás területén a következőkre irányul: - az "európai dimenzió" kialakítása az oktatásban, különösképpen a tagállamokban beszélt nyelvek tanulásával és terjesztésével - a hallgatók és az oktatók mobilitásának elősegítése, beleértve a diplomák és tanulmányi egységek elismerésének előmozdítását - az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása - a tagállamok oktatási rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó információ- és tapasztalatcsere előmozdítása - a diákcsere és oktatócsere fejlesztésének előmozdítása - a távoktatás fejlesztése 2.2 A Socrates program (oktatás) A Socrates program feladata az oktatás területének támogatása. A program ösztönzi a diákok külföldi tanulását, mobilitását, a diákok és tanárok utazását, cseréjét, a nyelvek oktatását, a tapasztalatcserét. Az Európai Unió Socrates programja 1995-ben indult. A program az oktatás minden szintjét - az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felnőttoktatásig - támogatja. Első szakasza december 31-ével véget ért, a Socrates második szakasza január 1-jén lépett életbe. Magyarország évi hozzájárulása a Socrates programhoz ECU volt, az és 99. évi egyaránt ECU, illetve euró, a évi hozzájárulás pedig eurót tett ki. A Socrates Nemzeti Iroda a Tempus Közalapítvány felügyelete alatt működik. A programért az Oktatási Minisztérium a szakmai felelős. A nyelvtudás elengedhetetlen az európai uniós ösztöndíjakra való jelentkezéskor. A Socrates program keretében a következő alprogramok (akciók) működnek: Felsőoktatás - Erasmus Az Erasmus akció kifejezetten a felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseit és az ún. hallgatói mobilitást (az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulása EU-tagállamban) segíti. Az intézmények az oktatói és hallgatói mobilitás szervezésére, intenzív programok és közös egyetemi/főiskolai szakok, képzések kidolgozására nyújthatnak be pályázatot. Emellett pályázati cél lehet egy adott tudományágon belül, illetve nagy érdeklődésre számot tartó területen az európai dimenzió meghatározása. Erasmus hallgatóként az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni, és ehhez a program pénzügyi támogatást nyújt. A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet. A diákok csak a saját intézményüknél pályázhatnak, és olyan külföldi felsőoktatási intézményekben tanulhatnak, amellyel a küldő intézménynek erre vonatkozóan szerződése van. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a hallgató választhatja meg az érdeklődésének és nyelvtudásának legmegfelelőbbet. Az 1987-ben kezdődött Erasmus program valóságos fogalommá vált az európai diákok körében. A diákcsereprogramban a részvétel évről évre nőtt, a as tanévben az Erasmus diákok száma már meghaladta az egymilliót. Évente mintegy százezer diák vehet részt a programban.

5 A program ösztöndíjat ad azoknak a diákoknak, akik 3-12 hónapos tanulmányútra vállalkoznak az Erasmus rendszerbe bekapcsolódott egyetemek valamelyikén. A pénzügyi támogatás olyan, elsősorban a külföldi tartózkodással kapcsolatos plusz költségek fedezését szolgálja, mint az útiköltség, a nyelvtanulás és a drágább megélhetés kompenzációja. A program egyik nagy előnye, hogy a külföldön eltöltött tanulmányi idő beszámít az egyetemi kurzusba, így emiatt nem kell fél- vagy akár egy egész évet halasztani. A programban résztvevő felsőoktatási intézmények minden hallgatója jelentkezhet külföldi útra, de csak akkor, ha az első évet sikeresen befejezte. A célország nyelvét jól kell ismerni, azonban a helyszínre érkezve a program keretén belül a fogadó egyetemen ingyenes nyelvtanulásban lehet részt venni. Az Erasmus programban a magyar egyetemi hallgatók is egyre nagyobb számban vehetnek részt. Az Erasmus keretében már ma is, összesen évente közel 2000-en tanulnak magyarok az EU tagállamaiban. A legtöbben Németországban (mintegy 500-an) és Franciaországban (közel 300-an), de sokan olaszországi, finnországi, hollandiai és nagy-britanniai tanulmányokhoz nyertek el ösztöndíjat. Természetesen Magyarországra is jönnek Erasmus diákok az EU tagországokból, számuk évente mintegy 500 főre tehető. A magyar diákok kiegészítő támogatások nélkül minimum 200, maximum 500 euró/hó támogatást kaphatnak, amelynek összege az egész kinntartózkodás időszakára nem haladhatja meg az 5000 eurót. Az átlagos ösztöndíj kiegészítő támogatás nélkül 240 euró/hó, kiegészítő támogatással 320 euró/hó. Külföldi tapasztalatok szerzésében az Erasmus nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is segíti. Az oktatói mobilitás előmozdítja a tanulmányi programkínálat bővítését és az oktatók szakmai továbbképzését. Eddig Európa-szerte több mint oktató vett részt a programban. Ez azt jelenti, hogy anélkül, hogy kimozdulnánk országunkból, beülhetünk például egy berlini professzor előadására a Pécsi Egyetemen, vagy francia diákok Párizsban magyar oktatótól tanulhatják Közép- Európa történelmét Nem csak középiskolás fokon - Comenius A Comenius akció alapvető célja az óvodai, illetőleg az általános- és középiskolai oktatási intézmények együttműködésének kialakítása és támogatása, ezen belül az iskolák közötti partnerkapcsolatok kiépítése, a munkájuk miatt folyamatosan utazni kényszerülők, vándorló életmódúak, vendégmunkások és romák gyermekeinek oktatása, illetve pedagógusok szakmai továbbképzése egyéni ösztöndíjak révén. A program nemzetközi iskolai együttműködések, tanár- és diákcsereprogramok, iskolafejlesztési projektek támogatásával járul hozzá a tanítás színvonalának emeléséhez, középpontba helyezve az európai dimenziót, a nyelvtanulást és az eltérő kultúrák megismerését. Ebben a programban elsősorban azok az ötletek nyerhetnek támogatást, amelyek az európai polgárság gondolatát közvetítik, valamint segítik a hátrányos helyzetben lévők felzárkózását, kiközösítettségük megszüntetését. Hazánk 1997 óta pályázhat a Comenius programban. Évente több száz magyar diák és tanár bővíti tapasztalatait ennek keretében. A Comenius három programra osztható: Comenius 1 - Iskolai együttműködés - Az Iskolai Projektek lehetővé teszik, hogy legalább 3 résztvevő országból 1-1 iskola együtt dolgozzon valamilyen közös témán. A munkába a lehető legtöbb osztályt bevonják, a témát az iskolák pedagógiai programjához illesztik. Nagyon fontos a diákok aktív részvétele. - A Nyelvi Projektekben egy magyar iskola és egy európai iskola működik együtt. A cél a nyelvtanulás elősegítése. Az EU ritkán használt nyelvei prioritást kapnak. A projektek keretében diákcserét is szerveznek, amelyben minimum 14 éves diákok vehetnek részt. - Az Iskolafejlesztési Projektekben az iskolák intézményi szinten vesznek részt. A cél, hogy megosszák tapasztalataikat és összehasonlítsák a pedagógiai módszereiket, szervezeti felépítésüket, vezetési technikájukat, illetve, hogy egyéb, közös érdeklődésre számot tartó témában

6 (pl. az iskolai erőszak megelőzése; különböző szociális és kulturális környezetből jövő gyerekek integrált oktatása) dolgozzanak együtt. Comenius 2 - tanárok alap- és továbbképzésének támogatása - A Többoldalú együttműködési projektek különböző, főkent tanár(tovább)képzéssel foglalkozó intézmények között jönnek létre. Ezen projektek célja új szakok, képzések, tananyagok készítése tanárok, oktatók számára. - Egyéni ösztöndíjakat kaphatnak leendő tanárok, gyakorló tanárok, illetve a hivatalos iskolarendszeren belül vagy kívül, az oktatásban dolgozó személyek (iskolaigazgatók, tanácsadók, vezetőtanárok, stb.). Az egyéni ösztöndíjak ahhoz nyújtanak támogatást, hogy az ösztöndíjas külföldi iskolai vagy vállalati gyakorlaton, vagy más európai kollégáival együtt továbbképző kurzuson vegyen részt. Comenius 3 - Comenius Hálózatok létrehozása A COMENIUS projektek lezárulta után az együttműködő felek gyakran szeretnék folytatni és kiterjeszteni a közös munkát. A Comenius Hálózatok erre adnak lehetőséget, hiszen több hasonló témájú (pl. európai állampolgárság, környezetvédelem, interkulturális nevelés), működő projektet fognak egybe. A hálózatokhoz olyan iskolák is csatlakozhatnak, amelyek még nem vettek részt európai együttműködésben - számukra ez kitűnő lehetőséget biztosít majd a partnerkereséshez. Ezen akció célja, hogy a már elért eredményeket megszilárdítsák, és a lehető legszélesebb körben terjesszék a projektek által létrehozott újításokat. A Comenius általános-, és középiskolásoknak szóló közösségi program egyebek mellett a következő területeket támogatja: aktív európai polgárság, esélyegyenlőség, művészet, média, iskolai kudarc elkerülése, különleges elbánást igénylő gyermekek oktatása? Nyelvek Európája - Lingua Globalizálódó világunkban sokkal könnyebben igazodnak el azok, akik beszélnek idegen nyelveket. Az Európai Unióban a nyelvtudás különös kincs. A jelenlegi, 15 tagú közösségben 11 hivatalos nyelv van, a kibővített, 25 tagú Unióban pedig 21 hivatalos nyelv lesz. Az idegen nyelveket ismerni azonban nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Felmérések szerint az Unió állampolgárai nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A jelenlegi tagállamok lakóinak 53%-a állítja, hogy még egy, 26%-a, hogy még két európai nyelvet beszél az anyanyelvén kívül. A legtöbben angolul beszélnek (41%), ezt követi a francia (19%), a német (10%) és a spanyol (7%). Az EU-ban a leghasznosabbnak ítélt idegen nyelvek: az angol és a francia. Az EU ajánlása szerint minden iskoláit lezáró uniós állampolgárnak - a pályakezdéskor - az anyanyelvén kívül két másik uniós nyelvet kellene ismernie. Ennek megfelelően minden oktatással kapcsolatos uniós program fontos eleme a nyelvtanulás. Az Erasmus például lehetőséget nyújt a nyelvi képzésre a fogadó egyetemen, illetve az utazást megelőzően is támogatja a nyelvi felkészülést. Minden külföldön eltöltött időszak hozzájárul a nyelvtudás fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. A Socrates programon belül, külön alprogram, a Lingua szolgálja a nyelvtanítás fejlesztését. Legfeljebb 3 éven keresztül 50%-ban támogat innovatív, eredeti projekteket, amelyek a nyelvtanítás

7 módszereinek javítására tesznek javaslatot. A program ösztöndíjakat is ad olyan, nyelvet tanuló diákoknak, akik nyelvtanárok szeretnének lenni. Ők 3-8 hónapig asszisztensként dolgozhatnak egy külföldi oktatási intézményben. A Lingua célja, hogy felkeltse az egyének nyelvtanulás iránti igényét és javítsa a nyelvoktatás színvonalát. A támogatott tevékenységek a nyelvi változatosság megteremtését, az idegennyelvtanulás szerepének fontosságát és a nyelvi képzés színvonalának emelését szolgálják. A szülők és a gyerek egybehangzóan állítják, a legfontosabb tudásnak az idegen nyelv ismeretét tartják. Ehhez képest még a gimnáziumba járó gyerekek többségének, az érettségi idejére sincs nyelvvizsgája. A hazai oktatási rendszerben nincs elég idő a nyelvoktatásra, az a kevés idő, ami rendelkezésre áll, szétaprózódik több nyelv tanítására. A program megalkotásában további lényeges szempont volt a létező nyelvoktatási módszerek terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele, valamint az idegen nyelveken keresztül az idegen kultúrák megismertetése. A Lingua olyan intézmények számára kínál pályázati lehetőségeket, amelyek tevékenysége összefüggésbe hozható a nyelvoktatással. Pályázat benyújtására az alábbi intézmények jogosultak: - közoktatási, felnőttoktatási intézmények, nyitott és távoktatási szervezetek, központok; - felsőoktatási intézmények, tanárképző és pedagógus-továbbképző intézmények, idegen nyelvi szolgáltató pontok, továbbképző központok és kutatóintézetek; - tantervfejlesztő intézmények, a nyelvi tudás mérését és értékelését végző intézetek; - a nyelvpedagógia területén működő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi (európai) szervezetek, szövetségek; - kulturális és nyelvi profillal rendelkező egyesületek, szövetségek; - nyelviskolák; - nyelvoktatási intézmények nemzetközi szövetségei; - az Interneten jelenlévő médiavállalatok; - szoftverfejlesztő és/vagy terjesztő cégek, kiadóvállalatok Döntéshozatal európai módra - Arion Az Arion akció külföldi tanulmányutakat szervez oktatáspolitikai döntéshozók részére, és egyéni ösztöndíjakat nyújt a részvételhez. A program támogatja az iskolarendszerből kimaradókat is. Az akció fő célja, hogy - elősegítse az oktatás területén az európai szintű információ- és tapasztalatcserét - az Arion akcióban résztvevők által megszerzett ismereteket és nemzetközi tapasztalatokat terjessze - az Arion akciót összekapcsolja a Socrates program más akcióival, különösen azokkal, melyek az iskolai képzésre, interkulturális nevelésre és felnőttoktatásra vonatkoznak (Comenius, Lingua, Grundtvig, Minerva) A tanulmányutak egyhetesek, a munkahét hétfőtől péntekig tart. A résztvevők egyénileg szervezik meg utazásukat. Előfordulhat, hogy a résztvevőnek, vagy az őt küldő intézménynek anyagilag is hozzá kell járulnia a részvétel költségeihez. A résztvevők a tanulmányút témájával kapcsolatos előadás keretében mutatják be országukat, annak oktatási rendszerét, valamint az általuk képviselt intézményt.

8 Pályázati feltételek: - Konkrét kapcsolat a pályázó szakmai tevékenysége és a választott téma között. - A tanulmányutakon szerzett tapasztalatok széleskörű terjesztésének biztosítása. - A tanulmányút munkanyelvének (és lehetőleg a célország hivatalos nyelvének) megfelelő szintű ismerete. - A pályázó az utóbbi három évben nem részesült Arion támogatásban Tanulni egy életen át - Grundtvig A Grundtvig felnőttoktatási akció célja röviden: az európai dimenzió bevezetése a felnőttoktatásba, a felnőttoktatási szektor fejlesztése, az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérhetősége. A Grundtvig program célja, hogy európai együttműködési tevékenységek révén elősegítse a felnőttoktatás európai dimenziójának kialakulását. Nevét a dán származású lelkész, költő és népművelő Grundtvigról kapta, aki a XIX. században megalapozta az életen át tartó tanulás hagyományát Észak-Európában. A szakmától független, általános ismeretek oktatásának támogatása révén szerves módon egészíti ki az Európai Bizottság Leonardo szakképzési programját. A felnőttoktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása által hozzájárul ahhoz, hogy a felnőtt tanuló teljes értékű, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bővüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, és javuljanak munkaerő-piaci esélyei. A program értelmezésében felnőttnek számítanak a 25 év feletti személyek, valamint azok a éves fiatalok, akik nem részesülnek közép- vagy felsőfokú képzésben. A program támogatási területei A program újszerű kezdeményezéseket és a jó példák terjesztését támogatja a következő területeken: - Az élethosszig tartó tanulás iránti igény felkeltése különösen a nehezen bevonható felnőttek körében; - Alapkészség-fejlesztés; - Aktív állampolgár képzés; - Az iskolarendszeren kívül szerzett tudás és kompetenciák értékelése; - Családi és nemzedékek közötti tanulási programok, időskorúak tanulása; - Fogyasztói és életvezetési képzés; - Új módszerek a felnőttoktatásban: tanulóközpontúság; - Változásmenedzsment, finanszírozási stratégiák és minőségbiztosítás a felnőttoktatási intézményben; - Helyi tanulási központok és információs szolgáltatások kialakítása; - A felnőttoktatás kínálatának és eszközeinek feltérképezése; értékelési módszerek kidolgozása. A versenyképességnek alapvető feltétele a gondolkozni és tanulni tudás, a magas szintű informatikai és idegen-nyelv ismeret Új utakon az oktatásban- Minerva A Minerva a nyitott és távoktatási módszerek, valamint az új Kommunikációs és Információs Technológiák (KIT) használatának bevezetését célozza az oktatás minden területén. A Minerva program nem az oktatás egy bizonyos célcsoportjára, hanem annak olyan médiumaira összpontosít,

9 amelyek lehetővé teszik az ismeretek széles körű, egyéni igényekre szabott módon történő elsajátítását. A Minerva program fő célja, hogy: - az oktatókat, tanulókat, illetékes döntéshozókat és a nyilvánosságot tájékoztassa a nyitott és távoktatás, valamint a KIT lehetséges használatáról az oktatásban; - a multimédiás oktatási eszközök és szolgáltatások fejlesztéséhez megfelelő pedagógiai hátteret biztosítson; - a színvonalas oktatási módszereket, segédanyagokat és a bevált gyakorlatokat hozzáférhetővé tegye. A támogatásért pályázhatnak a Socrates programban résztvevő országok nyitott és távoktatással, illetve multimédiás oktatási eszközök fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozó intézményei és szervezetei, többek között: - oktatási intézmények és szolgáltatók; - a tudományos és szakmai akkreditációért felelős testületek; - tanárképző intézmények; - tanári és tanulói szervezetek, - kutatócsoportok; - állami és magánkiadók, médiaszervezetek, stb. Támogatott tevékenységek Mivel a program az oktatás/tanulás bizonyos formáit és segédeszközeinek fejlesztését támogatja, a pályázatoknak olyan eredményekhez kell vezetniük, amelyek az oktatás több ágában is alkalmazhatóak. Jóllehet a KIT-használat a program fontos ismérve, a hangsúly az egyéni igényeknek megfelelő oktatáson van, ezért elképzelhető olyan projekt is, amely a KIT-alapú és a nem technikai eszközöket igénybe vevő módszerek újszerű kombinációján alapul. A pályázatban meg kell határozni, hogy milyen formában zajlik majd az együttműködés (pl. konferenciák, műhelyek, fórumok, nyári egyetemek, stb.). Az új információs és kommunikációs technológiák használatát minden esetben be kell építeni a projektekbe, annak érdekében, hogy a projekteredmények könnyen hozzáférhetőek és frissíthetőek legyenek. 2.3 A LEONARDO DA VINCI program (szakképzés) Általános ismertetés A Leonardo program feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése, olyan tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak az EU versenyképességének növeléséhez, az információs társadalom kiépítéséhez. A Leonardo da Vinci program a Socrates-hez hasonlóan ugyanúgy átfogja a teljes szakképzési időszakot, a középfokú szakképzéstől a felsőfokú szakmai képesítés megszerzéséig, az élethosszig tartó képzést is beleértve, mint ahogy teszi ezt a Socrates program az oktatás területén. A Leonardo program célja a mobilitás elősegítése, az európai polgárok munkapiaci lehetőségeinek javítása és a munkanélküliség csökkentése. A Leonardo program célja a szakképzési intézmények olyan fejlesztési és együttműködési törekvéseinek támogatása, melyek tökéletesítik a nyelvismeretet, valamint hozzájárulnak a közösségen belüli gazdasági versenyképesség erősítéséhez, az információs társadalom építéséhez, a kis- és középvállalatok serkentésére irányuló közösségi tevékenységhez.

10 A program első szakasza 1999-ben véget ért, de 2000-től 2006-ig itt a második szakasz, a Leonardo II. Ebben a szakaszban a következő célokat fogalmazta meg az Európai Unió: - fiatalok szakmai felkészültségének magasabb szintre emelése - a szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése az élethosszig tartó képzés gyakorlatának kiszélesítése - szakmai képzéssel kapcsolatos újítások támogatása, a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv bátorítása Mik ezek a célok a gyakorlatban? Munkatapasztalat szerzése, külföldi gyakornoki idő, újítások, nyelvi készségek fejlesztését szolgáló tanítási módszerek, a sikeresen megvalósított tervek terjesztését szolgáló nemzetközi hálózatok és EU-referencia- anyagok kidolgozásának támogatása az ötféle pályázati típuson keresztül. A Leonardo program 1997-es, 1998-as és 1999-es magyar hozzájárulása ECU, illetve euró, 2000-ben euró volt. A Leonardo programot szeptember 1-jétől a Tempus Közalapítvány koordinálja. Az intézmények együttműködésének eredményeként a szakképzésben részesülők eltérő időtartamú külföldi szakmai gyakorlaton vehetnek részt: - középfokú szakképzésben résztvevők: 3 hét - 9 hónap, - felsőfokú oktatásban részesülő diákok: 3-12 hónap, - fiatal munkakezdők, friss diplomások: 2-12 hónap. A támogatás tartalmazza az utazás, szállás, megélhetés és biztosítás költségeit. A megélhetési támogatás átlagosan euró/hó. A program népszerűségének növekedését mutatja, hogy míg 1997-ben, az induláskor, összesen 158 hallgató vette igénybe ezt a támogatást, mára éves szinten a 800 fő fölött van a szakmai gyakorlatra kiutazó, magyar fiatalok száma. A programban a szakmai képzésben érintett minden intézmény részt vehet: - szakképző intézmények, beleértve a felsőoktatási intézményeket is; - kutatóintézetek; - vállalkozások (főleg kis- és középvállalkozások); - szakmai szervezetek (pl. kamarák); - szociális partnerek; - települési önkormányzatok; - non-profit, politikamentes szervezetek Pályázattípusok a Leonardo II programban ( ) A jelenleg futó Leonardo II: programnak az alábbi pályázattípusai léteznek: - mobilitási projektek - kísérleti projektek, ezen belül - tematikus projektek - nyelvi készségek fejlesztése - nemzetközi hálózatok létrehozása - referenciaanyagok kidolgozása Oktatás területén az Európai Unió nem engedi meg a települések közötti egyenlőtlenségek létrejöttét, illetve törekszik az esélyegyenlőség kialakítására.

11 Mobilitási projektek A mobilitási projektek célja a szakmai alap- és továbbképzés európai jellegének erősítése, valamint az elméleti és gyakorlati szakmai tudás és a szaknyelvi készségek fejlesztésének elősegítése. E pályázattípus többek között lehetővé teszi a szakképzés különböző szereplői, így az oktatási és a gazdasági szféra közötti együttműködést. A mobilitási projektek mind céljukat és célcsoportjukat, mind időtartamukat tekintve két csoportra oszthatók: külföldi gyakorlatokra és csereprogramokra. Mindkét típus esetében a küldő félnek kell pályázatot benyújtania saját nemzeti irodájához. A Leonardo program támogatja azokat a mobilitási projekteket, amelyek viszonossági alapon épülnek fel, a partnerek kölcsönös látogatása azonban csak abban az esetben jöhet létre, ha a külföldi partner szintén pályázik Leonardo támogatásra, és azt elnyeri, illetve egyéb forrásokat talál magyarországi látogatásának fedezésére. A mobilitási projektek alapfeltételei: - A pályázó intézménynek minimálisan egy külföldi partnere legyen. - Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. - A projektek maximális időtartama 2 év, amely magában foglalja a külföldi gyakorlat/csere előkészítését, lebonyolítását és az eredmények értékelését, terjesztését. - Elszámolható költségtételek: - általános programszervezési költségek (ide tartozik a monitoring és az elért eredmények terjesztésének költsége is); - a mobilitással összefüggő költségek (utazás, szállás, megélhetés, biztosítás); - a kedvezményezettek pedagógiai, nyelvi és kulturális felkészítése. A mobilitási projekttípus decentralizált pályázati forma, tehát a pályázatok benyújtása a Leonardo Nemzeti Irodához történik, a pályázatok bírálatát a nemzeti iroda által megbízott hazai szakértők végzik, a nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda köt szerződést, és ennek megfelelően a támogatás átutalását is a Közalapítvány végzi. A Leonardo támogatás kiegészítő támogatás. A pályázati útmutató ugyan nem határoz meg kötelező önrészt a pályázók számára, a projekt megvalósításához azonban az esetek jelentős részében további források bevonása szükséges. Kísérleti projektek A kísérleti projektek célja, hogy a szakképzés területén új módszerek, eszközök kerüljenek bevezetésre és terjesztésre, ezáltal emelve a szakképzés minőségét. A támogatható tevékenységek a következők: - Innovatív szakképzési eszközök, módszerek megtervezése, kifejlesztése, tesztelése, értékelése, terjesztése. - Új oktatási segédanyagok fejlesztése, tesztelése. - Az új információs és kommunikációs technológiák (ICT) minél szélesebb körben történő használatának elősegítése, új alkalmazások kidolgozása. - Olyan nemzetközi nyitott és távoktatási hálózatok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az innovatív oktatási eszközök és módszerek minél szélesebb közönség számára történő hozzáférését (multimédiás oktatási segédanyagok, honlapok). - Új képzési modulok, tantervek, szakirányok, tanári továbbképzések kifejlesztése. - Új képzési programok kidolgozása, tesztelése (a képzés kialakítása támogatható és nem a kurzus megtartása).

12 A projektnek a célcsoportok valós igényeire kell válaszolnia, a kitűzött céloknak jól körülhatároltnak és világosnak kell lenniük, nem maradhatnak meg az általánosságok szintjén A kísérleti projektek alapfeltételei: - A projektben minimum 3 különböző ország intézményei vegyenek részt. - Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. - A projekt időtartama maximum 3 év. - A támogatás maximális összege projektenként euró évente, és a támogatás aránya nem lépheti túl az elszámolható költségek 75 %-át. - A pályázati forma félig centralizált, vagyis a pályázatok bírálata részben nemzeti, részben európai uniós szinten történik. A pályázatok egy-egy példányát ezért a Leonardo Nemzeti Irodához és az Európai Bizottsághoz is be kell nyújtani. A nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány köt szerződést, a támogatás átutalását is a Közalapítvány végzi. Tematikus Projektek A kísérleti projektek közül kiemelt támogatásban részesülnek az úgynevezett tematikus projektek. Az Európai Bizottság minden pályázati felhívás alkalmával meghatároz olyan témákat, melyek a szakképzés területén európai szinten kiemelt jelentőséggel bírnak. A közötti időszakra megadott témák: - Minőség a szakképzésben: a Leonardo da Vinci program egyik elsődleges célkitűzése a minőség fejlesztése nemzetközi együttműködéseken keresztül a szakképzési rendszerek és a szakképzés gyakorlatának vonatkozásában, mely valamennyi pályázattípus esetében meghatározza a projektekben zajló fejlesztő munkát. A tematikus projekteknek kifejezetten a szakképzési rendszereken belül a tervezéshez, a szervezéshez és menedzsmenthez kapcsolódó minőségbiztosításra (megközelítések, módszerek, eszközök) kell koncentrálniuk, hogy azok jobban megfeleljenek az EU szakpolitikai céljainak. - Kultúrák közti párbeszéd: a Leonardo program második szakaszát megalapozó Tanácsi Határozat kimondja: "a program végrehajtása során figyelmet kell szentelni a kirekesztés valamennyi formája (többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet) elleni fellépésnek", illetve: "különös figyelmet kell fordítani a diszkrimináció és a nem egyenlő elbánás valamennyi formájának felszámolására." A fentiek következtében a tematikus projektek közé azok a projektek tartoznak - különös tekintettel az Unió bővítési folyamatára -, amelyek célul tűzik ki a kultúrák közti megértés erősítését, illetve amelyek a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépéshez kapcsolódnak. A projekteknek az állampolgári ismeretekre vonatkozó képzési modulokat kell kifejleszteniük. A projektpartnereknek világos stratégiát kell javasolniuk ezen moduloknak a tantervbe való beépülésére, azért, hogy a képzésben részesülők, a képzők és a dolgozók minél szélesebb rétegeit érjék el. A projekttípus feltételei lényegében megegyeznek a kísérleti projektekével, az eltérések a következők: - A támogatás maximális összege projektenként euró évente. - A pályázat teljes egészében centralizált, vagyis mind a pályázat bírálatával, mind a nyertes pályázók értesítésével és a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőket az Európai Bizottság végzi. A tematikus pályázatot is az Európai Bizottsághoz kell benyújtani. Nyelvi és kulturális készségek fejlesztése

13 A pályázattípus célja a szakképzésben résztvevők szaknyelvi és kulturális készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy felkészültek legyenek a nemzetközi munkakörnyezetbe történő beilleszkedésre, az idegennyelvi kommunikációra és a sikeres munkavégzésre. A megpályázható tevékenység a szakképzés különböző célcsoportjainak speciális igényeihez alkalmazkodó újszerű tananyagok, tanítási módszerek kialakítása, tesztelése, értékelése és terjesztése. A program által nyújtott támogatás tehát nem használható fel szaknyelvi kurzusok tartására. Mivel a projektek során a szaknyelv tanításának fejlesztésére kerül sor, fontos, hogy a tananyagok, módszerek kialakításában együttműködjenek az adott szakma és a nyelvoktatás módszertanának szakértői. Az ebben a pályázattípusban születő szaknyelvi képzések sajátossága, hogy az ismeretek átadását munkaszituációkon keresztül közelítik meg, kiemelt szerepet kap a nyelvi és az interkulturális tudás. A tanulás folyamata feladatorientált, vagyis a szükséges készségeket egy-egy adott munkaszituáció (pl.: telefonos kommunikáció, tárgyalástechnika) feldolgozásán keresztül fejleszti. A programban prioritást élveznek azok a projektek, amelyek az Európai Unió kevéssé használt, kis mértékben tanított nyelveit is célnyelvnek tekintik. Ebbe a körbe tartozik a dán, a finn, a görög, a holland, a portugál és a svéd (korlátozottabb mértékben az olasz és a spanyol is). (Tehát pl. egy olyan projekt, amely az angol vagy a német nyelv mellett a dán nyelv vonatkozásában is összeállítja az adott szakma számára fontos szakszókincset és kifejezéskészletet, nagyobb támogatást élvez, mintha csak a világnyelvekre összpontosítana.) A nyelvi projektek alapfeltételei: - A főpályázónak legalább egy külföldi partnere legyen, de a projektben akár több ország intézményei is részt vehetnek. - Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. - A projekt maximális időtartama 3 év. - A támogatás maximális összege projektenként euró/év, de a támogatás nem lépheti túl az elszámolható költségek 75%-át. - A pályázati forma - a kísérleti projektekhez hasonlóan - félig centralizált, vagyis a pályázatok bírálata részben nemzeti, részben európai uniós szinten történik. A pályázatok egy-egy példányát ezért a Leonardo Nemzeti Irodához és az Európai Bizottsághoz is be kell nyújtani. A nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány köt szerződést, a támogatás átutalását is a Közalapítvány végzi. Nemzetközi hálózatok A nemzetközi hálózatok a szakképzés területén nyert tapasztalatok, sikeres módszerek cseréjére, valamint minél szélesebb körben történő terjesztésére jönnek létre. A hálózat feladatai a következők: - A szakképzés területén európai szinten eddig elért eredmények és újítások összefoglalása, terjesztése. - A szakmai követelmények felmérése, elemzése, valamint jövőbeni alakulásuk, a lehetséges trendek felvázolása. - A hálózati eredmények minél szélesebb körben történő terjesztése. A projekt egy konkrét tématerülethez és azon belül egy konkrét munkaprogramhoz kötődik, tehát nem a hálózat létrehozását vagy működtetését, hanem egy konkrét munkaprogram megvalósítását finanszírozza a Leonardo program. Ezért az is elképzelhető, hogy egy már működő hálózat kezdeményez egy projektet, és arra is törekedni kell, hogy a hálózat a projekt befejeződése után is működőképes maradjon.

14 A nemzetközi hálózatok pályázati forma alapfeltételei: - A projektben minimum 3 különböző ország intézményei vegyenek részt. - Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. - A projekt maximális időtartama 3 év. - A támogatás maximális összege projektenként euró évente, és a támogatás aránya nem lépheti túl az elszámolható költségek 50 %-át. - A pályázati forma félig centralizált, vagyis a pályázatok bírálata részben nemzeti, részben európai uniós szinten történik. A pályázatok egy-egy példányát ezért a Leonardo Nemzeti Irodához és az Európai Bizottsághoz is be kell nyújtani. A nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány köt szerződést, a támogatás átutalását is a Közalapítvány végzi. Referenciaanyagok készítése A "referenciaanyagok" kifejezés olyan elemzésekre, tanulmányokra utal, amelyek célja a szakképzés helyzetének európai szinten történő felmérése, a programban résztvevő államok szakképzési rendszerének tanulmányozása. A támogatható tevékenységek a következők: - Kutatások, elemzések készítése - a tagországok szakképzési rendszeréről, - az alkalmazott képzési módszerekről, megközelítésekről, - a szakmai minősítések rendszeréről, valamint az egyes szakmai képzések során elsajátítható kompetenciákról, azok nemzeti sajátosságairól. A kutatás témája valamely kiemelt prioritási területhez kapcsolódik. Az elemzések mennyiségi, minőségi valamint komparatív elemzési módszerekkel készülnek. - Elemzések és tanulmányok készítése a szakképzésben alkalmazott kiemelkedő módszerekről. Az így elkészült elemzések, tanulmányok lehetővé teszik egy adott tématerületen a tagországok relatív pozíciójának és fejlődési tendenciájának meghatározását a többi európai országhoz képest. Ellentétben a nemzetközi hálózatok pályázati formával, amely korábbi eredményeket foglal össze, a referenciaanyagok készítésére pályázóknak mindenképpen olyan témát kell feldolgozniuk, amely nem szerepelt sem az Eurostat, sem a CEDEFOP elemzései között, tehát európai szinten is új területnek számít. A pályázati útmutató előírja azt, hogy a munkát tudományos színvonalon kell végezni, így követelmény, hogy a projekt koordinátora az elemzett tématerület elismert szakértője legyen (tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény). A kutatás eredményeiről született tudományos szintű összefoglalókat hozzáférhetővé kell tenni a politikai döntéshozók és a szakképzésben érintett szervezetek, valamint a potenciális felhasználók számára (pl. szakmai és tudományos folyóiratokban). A referenciaanyagok pályázati forma alapfeltételei: - A projektben minimum 3 különböző ország intézményei vegyenek részt. - Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. - A projekt időtartama maximum 3 év. - A támogatás maximális összege projektenként euró évente, és a támogatás aránya az elszámolható költségeknek %-a. - A pályázat teljes egészében centralizált, vagyis a pályázatot az Európai Bizottsághoz kell benyújtani. Mind a pályázat bírálatával, mind a nyertes pályázók értesítésével és a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőket az Európai Bizottság végzi. 2.4 Az Ifjúság (Youth) program Az Európai Unió meggyőződése, hogy a nemzetközi tapasztalatcserének nevelő, tanító hatása van. Ezért a Fiatalok Európáért program (az Ifjúság program korábbi elnevezése) azért jött létre,

15 hogy segítse a fiatalokat egymás megismerésében, és ezen keresztül nyitott, toleráns, más kultúrára fogékony ifjúságot neveljen. Az 1989 óta folyamatosan működő program év közötti fiatalok számára szervez csereprogramokat (az Európai Önkéntes Szolgálat esetében év), az ifjúsági vezetők képzését, a tagállamok közötti ifjúságpolitikai együttműködést támogatja. A felelősök különös figyelmet fordítanak arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok is bekapcsolódhassanak a programba. Különlegessége, hogy nem kötődik iskolai keretekhez, bármely érdeklődő, fiatal közösség pályázhat támogatásért. Bár a Fiatalok Európáért program 2000-ben lejárt, az Európai Unió a sikereken felbuzdulva, kisebb átalakításokkal, elfogadta az új, 2000-től 2006-ig tartó Ifjúság (Youth) programot. A program magyar hozzájárulása 1998-ban ECU, 1999-ben , 2000-ben pedig euró volt. A Nemzeti Iroda feladatát a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat látja el. Testvérvárosi program (Town-twinning) keretében az önkormányzatok pénzügyi támogatásokat adhatnak diákoknak, illetve szervezhetnek csereprogramokat. Együttműködő partnerországok A programban résztvevő országok: az Európai Unió 15 tagországa (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Nagy- Britannia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország,), továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint a Cseh Köztársaság, Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Európai Uniós partner a legtöbb pályázat esetében szükséges! Mint azt a Közösségi Programoknál eddig megszokhattuk, az Ifjúság program több alprogramra oszlik. Az alábbiakban a Fiatalok Európáért, az Európai Önkéntes Szolgálat, valamint az Ifjúsági Kezdeményezések programokat ismertetjük Fiatalok Európáért A "Fiatalok Európáért" alprogramban pályázható nemzetközi ifjúsági programok ahhoz adnak anyagi támogatást, hogy magyar és külföldi fiatalok csoportjai egy mindannyiukat érdeklő téma köré szervezett program során találkozzanak egymással. A programok alapvető célja, hogy a fiatalok megismerjék egymás kultúráját. A programokat nem feltétlenül kell viszonossági alapon megszervezni. Két fajtája van: Nemzetközi Ifjúsági Cserék Résztvevők lehetnek: éves fiatalok csoportjai. A csoport összlétszáma minimum 16, maximum 60 fő lehet, ezen belül a résztvevő országokból érkező fiatalok létszáma a partnerek számától függően változhat. A csereprogram időtartama: minimum 6, maximum 21 nap (utazást nem számítva). Prioritást élveznek: -három vagy több partner bevonásával szerveződő programok, -hátrányos helyzetű fiatalok részvételével megvalósuló programok. Támogatás nagysága: A projekt összköltségeinek csak bizonyos százaléka fedezhető az Ifjúság Programon nyert támogatásból. Fogadó program esetén elsősorban a magyarországi szállás és étkezés, valamint a program megvalósításának költségeire kérhető támogatás. Küldő program esetén a kiutazás és a biztosítás költségei 70%-ban támogathatók. A háromnál több partner részvételével megvalósuló programok esetében a fogadó fél nyújtja be a pályázatot. A projekt közös megtervezéséhez a partnerekkel előkészítő találkozó is tartható, valamint felkészítő

16 programok is tervezhetők (nyelvi, kulturális felkészülés), melyeknek költségei szintén szerepeltethetők a pályázatban. Nem kaphatnak támogatást: A nemzetközi szervezetek éves közgyűlései, a csoportos nyaralások, a nyelvtanfolyamok, az iskolai osztályok kirándulásai, a diákcserék (iskola életében való részvétel), a szakmai tanulmányutak, a művészeti csoportok vendégszereplései, nemzetközi fesztiválon való részvétel, profitorientált ifjúsági programok, építőtáborok, valamint kizárólag sporttevékenységgel foglalkozó táborok ben került bemutatásra az Európai Bizottság ifjúságról szóló Fehér Könyve, "Új lendület Európa fiataljai számára" címmel, mely a fiatalsággal való együttműködéshez új keretet javasol, fejlesztési prioritásokat (a fiatalok közéletben való részvétele, ifjúsági információszolgáltatások, ifjúsági önkéntesség, ifjúságkutatás) fogalmaz meg és javasolja a fiatalok fokozottabb bevonását mindezen fejlesztési irányok meghatározásának folyamatába. Ifjúsági Találkozók Az ifjúsági találkozók olyan többoldalú programok, melyek minimum 8 programország bevonásával (ebből minimum 2 EU-s tagország) valósulnak meg. Résztvevők lehetnek éves fiatalok csoportjai. A résztvevők összlétszáma minimum 60 maximum 200 fő lehet. A program időtartama: Minimum 6, maximum 12 nap (utazást nem számítva). Az alábbi témák választhatók: - az Ifjúság Program általános és éves szinten megfogalmazott prioritásai, vagy - olyan politikai célkitűzések, amelyeket az Európai Bizottság november 1-jén született dokumentuma (Fehér Könyv a fiatalokról) magában foglal, vagy - Európa jövője. Az ifjúsági találkozónak fejlesztenie kell az interkulturális tanulási lehetőségeket és általános vitákat, kiscsoportos beszélgetéseket kell tartalmaznia, melyek során a fiatalok lehetőséget kapnak a választott témák kifejtésére. Támogatás nagysága: A projekt összköltségeinek kb. 30%-a (max ) támogatható. A támogatásra kizárólag a fogadó szervezet pályázhat Európai Önkéntes Szolgálat Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS - European Voluntary Service) keretében a fiatalok zsebpénzért és teljes ellátásért cserébe egy másik országban, helyi közösség fejlődését célzó nonprofit tevékenységekben vehetnek, részt többek között az alábbi témákban: egészségügy, környezet, művészet, kultúra, gyermekprogramok, esélyegyenlőség, média és kommunikáció, ifjúsági sport, ifjúsági szabadidő, fiatalkori bűnmegelőzés. Hazatértük után az önkéntesek a "Befektetés a jövőbe" elnevezésű programmal segítséget kapnak tapasztalatuk továbbadásában, személyes fejlődésükben és abban, hogy jó munkalehetőséget találjanak. A "Csoportos kezdeményezések" alprogram támogatásával akár már négy, lelkes fiatalból álló csapat is belevághat egy jó ötlet megvalósításába. A programban minden olyan, legalább 18 és (a szolgálat megkezdésekor) legfeljebb 25 éves fiatal részt vehet, akinek állandó bejelentett lakcíme valamelyik programországban, vagy harmadik országban van és vállalja, hogy az önkéntes szolgálat időtartama alatt aktívan részt vesz a helyi közösség és a fogadó szervezet tevékenységeiben, nyitott a kulturális különbözőségek megtapasztalására. Részvételi díj nincs, az önkéntes utazását, biztosítását, szállását, ellátását és zsebpénzét az Ifjúság Program fedezi. Az EVS projekt megtervezése, megvalósítása, utánkövetése a küldő és fogadó szervezet ill. az önkéntes valós együttműködésén alapul, közös érdekeiket, szándékaikat fejezi ki. Küldő ill. fogadó szervezet bármely nemkormányzati szervezet, egyesület, helyi intézmény, testület, vagy bármely

17 helyi kezdeményezés (nem formális szervezet) lehet. Mind a két szervezet és maga a projekt is non-profit kell, hogy legyen. Az önkéntes bevonásával a küldő és a fogadó szervezet közösen készíti elő a pályázatát, amit saját nemzeti irodájukhoz nyújtanak be (Magyarországon ez a Mobilitás). A projekt akkor támogatható, ha mindkét nemzeti iroda elfogadta a pályázatot. Az Európai Önkéntes Szolgálat megerősíti az aktív polgárság fogalmát az európai fiatalok körében, elősegítve utazásaikat egymás országaiba és önkéntes munkájukat egy település szolgálatában az Európai Unió egy másik országában. Igényelhető támogatás az önkéntes projekthez - küldő szervezet: utazási költség a fogadó országba (100%), a küldő szervezet tevékenységeihez a hozzájárulás mértéke önkéntesenként egyszeri 500 euró + 24 euró/hó, speciális költségek 100%-a (ha az önkéntes valamiért különleges elbánást igényel, pl. orvosi ellátás); - fogadó szervezet: az önkéntes zsebpénzének (havi adott összeg) 100%-a, a fogadó szervezet tevékenységeihez a hozzájárulás mértéke önkéntesenként egyszeri 600 euró euró/hó, speciális költségek 100%-a (ha az önkéntes valamiért különleges elbánást igényel, pl. orvosi ellátás); - a biztosítás nem képezi a költségvetés részét, azt az Európai Bizottság fizeti Ifjúsági kezdeményezések Az alprogram célja a fiatalok kezdeményezőkészségére és kreativitására épülő projektek támogatása. Az alprogramon belül a következő programtípusok léteznek: Csoportos kezdeményezések Ezek a projektek elsősorban a helyi közösségek fejlődését szolgálják. Megvalósításukat egy helyi civil szervezet kezdeményezi azért, hogy az őket körülvevő környezet valamilyen szükségletére választ adjon. Pályázati feltételek: hónapos időtartam; - kapcsolódás a fiatalok helyi közösségéhez; - jelentsen újdonságot a helyi közösség számára; - rendelkezzen jól felépített projekttervvel, időbeosztással és világos célkitűzéssel; - segítse elő a közös európai kulturális kincs és értékrend tudatosodását; A pályázók köre és az igényelhető támogatás a következőképpen alakul: év közti fiatalok csoportjai (informális csoportok vagy bejegyzett szervezetek). Egy csoport legalább 4 fő, melyek közül egy a pályázatért felelős személy. (Külföldi partner nem szükséges) A pályázati támogatás átalányösszegen alapszik (6 000 euró). A pályázó aszerint kapja ennek az összegnek a 100, 75 vagy 50%-át, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok bevonása és a helyi tartalom szempontjából projektje melyik prioritási kategóriába tartozik. A projektek értékelése során prioritást élveznek a következő területeken megvalósuló projektek: - hátrányos helyzetű (roma, fogyatékos, stb.) fiatalok projektjei - közösséget teremtő, ill. megtartó projektek - (földrajzi értelemben) helyi fejlődés

18 Befektetés a Jövőbe - Future Capital program A program célja segíteni az önkénteseket tapasztalatuk továbbadásában, személyes fejlődésükben és munkaerőpiaci elhelyezkedésükben. A programra kizárólag az Európai Önkéntes Szolgálaton résztvett fiatalok pályázhatnak. A projekteknek három típusa pályázható: a) A projektek első típusa hivatásszerű tevékenység beindításához ad támogatást, amit az önkéntes foglalkozásszerűen kíván folytatni, és témájában kapcsolódik az önkéntes szolgálat alatt szerzett tapasztalatokhoz (például egy vállalkozás elindítása). b) A projektek második típusába egyszeri események tartoznak, mint például egy szeminárium, konferencia vagy kiállítás, ahol az EVS-en nyert tapasztalatot lehet továbbadni. c) A projektek harmadik típusába az egyéni fejlődést segítő projektek tartoznak. Ezeknek az a céljuk, hogy az EVS alatt szerzett tudásáról az önkéntes hivatalos elismerést szerezzen, illetve ezt tovább tudja fejleszteni. A csoportos kezdeményezésekhez hasonlóan az igényelhető támogatás itt is átalányösszegen alapul, ennek mértéke legfeljebb euró. A projektek értékelése során prioritást élveznek a következő területeken megvalósuló projektek: - hátrányos helyzetű (roma, fogyatékos, stb.) fiatalok projektjei - információs társadalom kihívásai - munkahelyteremtés (Befektetés a jövőbe) 2.5 A közösségi programok jövője Az új Socrates programban a mobilitás elősegítése, az oktatási színvonal javítása, az innováció előmozdítása mellett előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás. A közötti időszakban 1.85 milliárd euró használható fel az öt alprogramból és három egyéb tevékenységi körből álló programban. A Leonardo program közötti költségvetése 1.15 milliárd eurót tesz ki től Youth (Ifjúság) program néven egyesítették a Youth for Europe és az EVS programokat. Az új Youth program szorosabb koherenciát kíván teremteni az EU ifjúságpolitikai tevékenységében. A program költségvetése között 520 millió euró. Az Európai Bizottság 30. életévét be nem töltött fiatalokat vár gyakornoki program keretében 3, illetve 5 hónapos időszakokra. Érdeklődni az Európai Unió honlapján lehet. ( Összehasonlító adatok az EU és Magyország oktatási és képzési rendszerére vonatkozóan. EU Magyarország Beruházás az oktatásba és képzésbe 5% 4,7% Korai iskolaelhagyók 19,4% 13,5% Matematikai, műszaki vagy egyéb tudományos diplomával rendelkezők (1000 főre lebontva) Középiskolai végzettséget megszerzők Kulcsfontosságú képességek megszerzése: olvasásban való jártasság 1,48 0,58 65,7% 70,2%

19 Kulcsfontosságú képességek megszerzése: a matematikában való jártasság Részvétel az élethossziglani tanulásban ,4% 13% 3. Egyéb lehetőségek az Európai Unióban A Közösségi programok mellett más lehetőségek is vannak az Európai Unió oktatási, képzési rendszerében való részvételre. 3.1 A Tempus program A Tempus program nem közösségi program, de egy kicsit hasonlít rá. A Tempus programot ben az Európai Unió Tanácsa a közép- és kelet-európai országok felsőoktatásának fejlesztésére, szervezeti átalakítására és a térség egyetemeinek, illetőleg főiskoláinak az EU felsőoktatatási intézményeivel történő együttműködésének elősegítésére hozta létre. Az EU akkor határozta el, hogy segít a közép- és kelet-európai országok egyetemeinek, amikor ezek még nem vehettek részt a közösségi programokban. Az eredeti elképzelések szerint a Tempus programnak addig kellett volna tartania, amíg a közösségi programokat megnyitják a társult országok számára is. Ennek megfelelően a program elejét két 4 éves szakasz jellemezte ( , ), majd 1996-ban az EU 1998-tól 2000-ig meghosszabbította a programot, ez volt a Tempus II. Közben 1996-ban megszületett az elvi döntés arról, hogy a társult országok bekapcsolódhatnak a közösségi programokba. Mindenki a Tempus program végét várta, ami mindezek ellenére nem szűnt meg, hanem - igaz, más feltételekkel, új formában, de - tovább él. Létrejött a 2000-től 2006-ig tartó Tempus III. program. Mivel a diákmobilitás az 1998/99-es tanévtől a Socrates/Erasmus program keretében zajlik, a Tempus II. céljai és ebből következően a pályázati lehetőségek is megváltoztak a Tempus első szakaszához képest, amelynek a magyar és más európai partnerintézmények, tanszékek közti stratégiai kapcsolatok kiépítése, a képzéskínálat fejlesztése, illetve az ehhez kapcsolódó tanári és hallgatói mobilitás támogatása volt a fő feladata. A Tempus II. program az 1998/99. és 1999/2000. tanévre a felsőoktatási reform véghezvitelében és a csatlakozó országok EU-integrációjának elősegítésében határozta meg alapelveit. A Tempus III. program célja az Európai Unió és a vele társulási szerződést még nem kötött volt szocialista országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország, Azerbajdzsán, Jugoszlávia, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Orosz Föderáció, Örményország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán) közötti, kölcsönösségen alapuló felsőoktatási együttműködés támogatása, és ezen országok felsőoktatásának fejlesztése. Időközben Magyarország teljes mértékben, és igen jó eredményekkel bekapcsolódott az ifjúsági közösségi programokba, amelyek teljesen átvették a Tempus program szerepét. A Tempus III. programban ezért Magyarország már nem kedvezményezett, hanem mint tanácsadó, a többi országot tapasztalatainak átadásával segítő ország vesz részt. Van is mit átadni: a közel tízéves részvétel alatt Magyarország összesen 118 millió eurós támogatást használt fel, és a 372 Közös Európai Projekt, illetve Egyéni Mobilitási Projektek keretében több mint 7700 hallgató tanulhatott külföldön. A Tempus programot teljes egészében Phare-forrásokból tartja fent az Európai Unió.

20 3.1.1 A Tempus III. pályázati formái Közös Európai Projekt (JEP - Joint European Project) altípusai - egyetemigazgatási (University Management JEP) - tantervfejlesztési (Curriculum Development JEP) - intézményrendszer-fejlesztési (Institution Building JEP) - mobilitási (Mobility JEP) - csak a kedvezményezett Phare országok, Grúzia, az Orosz Föderáció és Ukrajna számára Hálózati Projekt (NP - Network Project) Jellemző tevékenységei: hálózatépítés, hálózati együttműködés és a korábbi - elsősorban Tempus projektekben szerzett - eredmények disszeminációja (terjesztése, megosztása másokkal). A Hálózati Projektek időtartama 2 év, míg a Közös Európai projekteké 2 vagy 3 év (bizonyos országokra és projekttípusokra vonatkozó megkötésekkel). A projektet megvalósító intézménytársulás a 2 éves projektek megvalósításához legfeljebb euró, a 3 éves projektekhez legfeljebb euró Tempus támogatást igényelhet. Egyéni Mobilitási Ösztöndíj (IMG - Individual Mobility Grants) Célja a hálózatépítés és -fejlesztés, illetve a korábbi Tempus eredmények disszeminációja. A mobilitás lehetséges irányai: EU Kedvezményezett ország Kedvezményezett ország <-- > <-- > <-- > kedvezményezett ország kedvezményezett ország EU-hoz társult közép- és kelet-európai országok A Tempus III. és Magyarország A magyar résztvevők szerepe a programban Az évtizedes Tempus tapasztalattal rendelkező Magyarország - úgy is, mint leendő EU tagállam - hídszerepet tölt be az EU és szomszédai, a kedvezményezett országok között. A magyar részvétel célja ennek megfelelően: - a magyar Tempus projektek legjelentősebb, legnívósabb eredményeinek disszeminációja a kedvezményezett országok felé - a kedvezményezett országok európai együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódásának segítése A felsőoktatási szakemberek bekapcsolódása a projektekbe A korábbiaktól eltérően az Európai Bizottság elsősorban a felsőoktatási szakemberek egyéni részvételét támogatja a Közös Európai és a Hálózati Projektekben. Magyar szakember valamelyik konzorciumi tagintézmény meghívására vehet részt a JEP vagy NP projektben. A szakértő aktív részvételét már a projektpályázatba be kell tervezni, önéletrajzát is csatolni kell a pályázathoz. A szakértő részvételét a pályázat bírálata során fogadja el az Európai Bizottság. A felsőoktatási intézmények bekapcsolódása a projektekbe