NKA kutatások. A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét színházi jövőkép. 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NKA kutatások. A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét színházi jövőkép. 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában"

Átírás

1 FESZTIVÁL-VILÁG

2 NKA kutatások A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét színházi jövőkép 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

3 HUNYADI ZSUZSA INKEI PÉTER SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN FESZTIVÁL-VILÁG NKA kutatások 3. KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS OBSZERVATÓRIUM ALAPÍTVÁNY Budapest, 2006

4 Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány (a Budapesti Kulturális Obszervatórium) és a KultúrPont Iroda Kht. gondozásában Szakmai lektorok Dr. Koncz Gábor és Dr. Márkus Edina Kiadványunkat támogatta a Kiadó KultúrPont Iroda 1075 Budapest, Kazinczy u A sorozat kiadója Nemzeti Kulturális Alapprogram 1062 Budapest, Bajza u ISBN ISSN X

5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 9 ELSŐ RÉSZ A FESZTIVÁL-JELENSÉG A fesztivál-jelenség (Bevezető) A fesztiválokról általában A fesztiválok szerepe a kulturális életben A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében A fesztiválok társadalmi hatása A fesztiválfinanszírozás módjai külföldön és itthon A fesztiválipar természetrajza Periodicitás, helyszínek A szervezők Küldetések és célok Tematikai sokszínűség Területi megoszlás A fesztiválpiac nagysága A költségek szerkezete A közönség nagysága Bevételek A fesztiválok művészetélénkítő hatása Társadalmi hatás A gazdaságélénkítő hatás A fesztiválok infrastruktúrája Marketing jellemzők Tervek, a jövő Összefoglaló: néhány fontos adat Kérdőív... 82

6 6 FESZTIVÁL-VILÁG Közönségadatok hat fesztiválról A vizsgálat módszere Hatókör, avagy honnan érkeztek a fesztivállátogatók? A fesztivállátogatók kiadásai A fesztiválok reklámtevékenysége A fesztivállátogatók elégedettsége Közönségméréssel nyerhető mutatók A vizsgált hat fesztivál pontszámai Kiket, milyen közönséget vonzanak a fesztiválok? A közönségmérés néhány módszertani szabálya Kilenc fesztivál kapcsolata az önkormányzatokkal Az önkormányzatok kultúrafinanszírozása A kiválasztott fesztiválok megítélése Fejlesztési program-e a fesztiváltámogatás? Kilenc vállalat fesztiváltámogatási gyakorlata MÁSODIK RÉSZ A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA A fesztiválok állami támogatása (Bevezető) A fesztiváltámogatás elvei, szervezete és céljai A fesztiváltámogatás módszertani kérdései A fesztiválok értékelése, minősítése és ellenőrzése Az NKA fesztiváltámogatási rendszere A pályázatok teljes költségvetése A nyertes pályázatok száma, az elnyert összegek nagysága A kért és a kapott összegek aránya A támogatás nagyságkategóriái Nagyobb költségvetésű fesztiválok elemzése Milyen fesztiválokat támogatott a Kultúra és turizmus kollégium? Összefoglaló A minősítési rendszer A minőségi mutatók A statisztikai mutatók A fesztiválok besorolása

7 TARTALOMJEGYZÉK 7 Monitoring és fesztiválok A monitoring megjelenése a humán szférában Magyarországon A monitoring fogalma Mikor nem érdemes monitoring rendszert kialakítani? Példák a növekvő komplexitás sorrendjében Fesztivál monitoring az NKA-nál Függelék 1. A Nemzeti Kulturális Alap kétmillió forintnál nagyobb támogatásai második és első félévében Az ifjúsági fesztiválok évi támogatása A szabadtéri színházak évi támogatása Regionális szinten támogatott fesztiválok 2006-ban Állami fesztiváltámogatás 2006-ban Szerzők, kiadók

8 ELŐSZÓ Tudom, hogy mit fogsz mondani, Peter. Azt fogod mondani, hogy a mai fesztiválok kompaktabbak, mint eddig bármikor, hogy a művészi produkciók dinamikus terepei, hogy sűrűbbek, mint az egész éven át tartó normál kínálat, és hogy nyitottabbak az új ötletek és témák irányában. Azzal fogsz érvelni, hogy ellenállhatatlan esemény érzetét keltik, létrehozva azt a közeget, aminek segítségével tízezreket lehet megfertőzni kultúrával. Továbbá, hogy a kölcsönhatások táptalajai, hogy eltörlik a magas és mély, a népszerű és a klasszikus, az új és a régi művészetek közti különbséget. Összefoglalva, megkísérled eladni nekem a fesztivált, mint a 21. század kulturális viagráját. 1 A fesztiválok térnyerése világjelenség. Hazánkban is egyre többünk érdeklődésére és pénzére tartanak igényt. Számos intézmény, cég, alapítvány, egyesület, település, önkormányzat, társulat és egyén nemcsak a bemutatkozás és megmutatkozás, hanem a kitörés lehetőségének is tekinti az ilyen eseményekben való közreműködést. Úgy véljük, hogy a fesztiválokkal foglalkozó szakembereket, különféle rendű-rangú közreműködőket, kutatókat, diákokat, sőt a fesztivállátogatókat is érdekelheti a szaporodó, burjánzó fesztiválkultúra társadalmi, gazdasági háttere. Kötetünkben a másfél éve lebonyolított fesztiválkutatás eredményeit foglaljuk össze, kiegészítve a magyarországi fesztiválok támogatásának legfrissebb, évi adataival. A vizsgálatot a Nemzeti Kulturális Alap testületi tagjai és munkatársai kezdeményezték, ezért ők, a fesztiváltámogatási döntéshozók voltak a kutatási eredmények és javaslatok elsődleges címzettjei. Ez szabta meg közlendőnk alapvető hangvételét, e mellett éltünk egyfelől a népszerű tájékoztatás könnyedebb, másfelől a tudományos szabatosság szárazabb stílusával. A Nemzeti Kulturális Alap 2 irányító testülete, a Bizottság stratégiai célként ösztönzi a különféle kulturális területekre irányuló kutatásokat. A kultúra és turizmus ideiglenes szakmai kollégium ennek jegyében érezte elérkezettnek az időt, hogy ille- 1 Peter Aspden Andrew Clark: High brow, low blows. Financial Times június Akkor még alapprogram volt, de szívesebben élünk az időközben visszanyert alap kifejezéssel.

9 10 FESZTIVÁL-VILÁG tékességi területén, a turisztikai jelentőséggel bíró fesztiválok tárgyában 2004 nyarán kutatási megbízást adjon a Kelet-közép-európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány keretében működő Budapesti Kulturális Obszervatóriumnak. A kollégium mindenekelőtt azt várta a kutatástól, hogy tényadatokkal szolgáljon a fesztiválok szerteágazó és gyorsan változó területén. Ezen túlmenően a támogatások konkrét kérdéseiben is támaszt remélt a kutatási eredményektől. A kutatás gerincét a magyarországi fesztiválok körében végzett felmérés alkotta. A megbízó kérésének megfelelően a kutatássorozat első fázisában néhány fesztiválról előzetes felmérés készült. E néhány fesztivál körében több oldalú intenzívebb vizsgálatra nyílt mód. Ugyanakkor a külön vizsgált fesztiválok adatainak a nagyobb felméréshez való illesztése nehézséggel és módszertani bonyodalmakkal járt. A megbízó javaslatokat várt a következő időszak fesztiváltámogatási pályázatainak kialakításához. Sajnos már a kutatási beszámoló fogalmazása idején világossá vált, hogy a vizsgálat egyik fő következtetése elvesztette az időszerűségét. Nemzetközi összefüggésben is figyelemre méltónak véltük a fesztiválok komplex, a turisztikai szempontokat is magában foglaló támogatási rendszerét, ami egyaránt szolgálja a nemzetgazdaság, a területfejlesztés és a nemzeti kulturális fejlődés érdekeit. Javasoltuk ezért a kulturális és idegenforgalmi szempontokat és forrásokat összehangoló pályázati rendszer fönntartását és tökéletesítését. Időközben azonban megszűntek azok a feltételek, amik korábban lehetővé tették a kultúra és turizmus pályázati kiírást, és jelen kötet szerkesztése idején sem látszik valószínűnek az újraindításuk. Másfelől, talán nem függetlenül a kutatás visszhangjától, az NKA 2005 őszén új ideiglenes szakkollégiumot hívott életre, ami több szempontból eltérő célokkal, de a megszűnő kultúra és turizmus kollégium kereteit többszörösen meghaladó forrással írt ki pályázatot a év kulturális fesztiváljai (és más kiemelt kulturális események) számára. A kutatás során együttműködés alakult ki a Magyar Fesztivál Szövetséggel, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével és a Folklórfesztiválok Szövetségével. Konzultációt folytattunk a felmérés eszközeiről és az ernyőszervezetek által tömörített fesztiválok név és címlistája szolgált a vizsgálat kiinduló adatbázisául. A vizsgálatba bevontuk a Nemzeti Kulturális Alap adatbázisát is. Ezeken túlmenően áttekintettük az NKA működéséhez hasonló, elsősorban humán területen működő jelentősebb hazai és európai uniós alapkezelő szervezetek pályázatértékelési és monitoring rendszerét. A nemzetközi tájékozódás fő forrását a Budapesti Kulturális Obszervatórium kapcsolatrendszere biztosította. Ennek révén megismertük és tanulmányoztuk a fesztiválok európai és tengerentúli pályáztatási rendszereit. E kötet hármunk közös munkája. A felmérések és a minősítési rendszer gazdája Hunyadi Zsuzsa, az önkormányzati és monitoring témakör felelőse Szabó János Zoltán volt. Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter és Szabó János Zoltán ezúton szeretne köszönetet mondani a kutatásban részt vevő szakértőknek és mindazon segítőknek, akik akár véleményükkel, akár tevékenységükkel támogatták erőfeszítéseinket.

10 ELŐSZÓ 11 Személy szerint is a következőknek: Arnold István, Bukovinszky Béla, Fábián Eszter, Friss Judit, Harsányi László, Héra Éva, Hollósy Pál, Imely Zoltán, Klenjánszky Tamás, Kőszegi Rita, Koch Andrea, Máté Péter, Méhes László, Merényi Judit, Mizsei Zsuzsa, Perlik Pál, Puczkó László, Svéd István, Török András, Victor Máté és Zimányi Zsófia. Kiemelt említést érdemel a két szaklektor, Koncz Gábor és Márkus Edina segítsége, valamint a Magyar Fesztivál Szövetség által 2005 májusában, Márta István elnök aláírásával megküldött szakmai vélemény. Külön emlékezünk meg az időközben fiatalon elhunyt Szabó Ildikóról, aki a kultúra és turizmus kollégium társelnöki minőségében a kutatás fő kezdeményezője és inspirálója volt július

11 ELSŐ RÉSZ A FESZTIVÁL-JELENSÉG

12 A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) Bevezető tanulmányunk fölvázolja a fesztivál-jelenség hátterét és jellemzőit. Foglalkozik a fesztiválok meghatározására és tipizálására tett kísérletekkel. Fölvázolja azt a fogalmi rendszert, melynek keretében ismertetjük a fesztivál-jelenséget általában és a kutatásunk keretében föltárt adatok konkrétságában. Ennek során idézi a vizsgálataink számos megállapítását, amelyeket részletesen kötetünk következő fejezetei ismertetnek. Előzmények A FESZTIVÁLOKRÓL ÁLTALÁBAN A néhány napra (hétre) összpontosuló kulturális akciók az emberiség egész történetét végigkísérik. Kezdetben ezek szinte mind vallási, kultikus természetűek voltak. Jelen volt bennük a komorság és az emelkedettség (pl. passiójátékok), akárcsak a mai kor fesztiváljaiban; ennél azonban tagadhatatlanul többet örököltek korunk nagyrendezvényei a régi korok tél- és böjtbúcsúztató vígasságaiból. A mai értelemben vett első fesztiválok valóban a művészet ünnepei voltak, a kulturális és a társadalmi elit találkozási alkalmai. Eleinte egy-egy műfajra terjedtek ki: a XIX. század végén indult velencei biennálé a képzőművészetre, Salzburg a komolyzenére, Bayreuth az operára. A Szegedi Szabadtéri Játékok az európai úttörők közé tartozik. Hosszú ideig csak a nemzetközi léptékű, nagyszabású művészeti rendezvények és versenyek (mint pl. filmfesztiválok) viselték ezt a nevet. Már a múlt század derekán elkezdődött azonban a fogalom fölhígulása. Előtérbe került az idegenforgalom aspektusa. Ez olykor koncepciózusan illeszkedett a művészi célokhoz (Prágai Tavasz, Budapesti Tavaszi Fesztivál), máskor szimplán fesztivál néven kezdték illetni az idegenforgalmi szezonban hozzáférhető elegyes kulturális kínálatot. Az emberek személyes mozgásának könnyebbé válásával és a globalizáció kiteljesedésével összhangban az elmúlt egy-másfél évtized azután a fesztiválok az ilyen néven illetett, illetve az ilyen jellegű rendezvények számának robbanásszerű növekedéséhez veze-

13 16 FESZTIVÁL-VILÁG tett. Egyúttal tovább szélesedett a fogalom tartománya. A statisztikai besorolás a kongresszusok és a kereskedelmi vásárok mellett tartja számon a fesztiválokat, és e nevet viselik (bitorolják?) a legprofánabb happeningek és legkisszerűbb búcsúk is. Meghatározások A fesztiválnak nincs nemzetközileg (vagy hazánkban) elfogadott szabatos meghatározása. Ugyanakkor, ha valaki valamely komoly szándékkal közelít a halmazhoz (például támogatásban akarja részesíteni), akkor törekszik meghatározni annak határait. Így például, jóllehet Új-Zélandon is nyugtázzák, hogy a legkülönfélébb eseményekre aggatható a fesztivál kifejezés, a kulturális politika azokat tekinti tényleges fesztiválnak, amelyek fókuszában a kultúra bemutatása, gazdagítása és a benne való részvétel áll; több műfajt ölel föl; egységes szellemiséget képviselő keretben megtervezett, előkészített, meghirdetett és kivitelezett programja van; végül térben és időben megszabott keretben zajlik. A déli félteke másik országában, Ausztráliában alkalmazott definíció ennél általánosabb, semminemű minőségi kritériumot nem tartalmaz: A kulturális fesztivál rendszeres, nyilvános ünnep, amit a közösség tagjai szerveznek és világos és egyértelmű közösségi támogatást élvez. 3 Egy sor egyéb definíció van forgalomban. Véleményünk szerint nem lehet, nem érdemes és nem szükséges egyetlen, általános fesztivál-definíciót adni. Nem áll távol tőlünk az a fölfogás, ami például a nemzeti hovatartozás kapcsán használatos ( magyar az, aki magát magyarnak vallja ): fesztivál mindaz, amit a szervezők annak tartanak. A fesztivál meghatározásának a mindenkori célhoz érdemes igazodnia, egyfajta munka-definícóként kell működnie. Ekkor viszont a lehető legtüzetesebben ki kell dolgozni az adott körülményekhez igazodó meghatározást. Ha a fesztiválok pl. pályázati pénzekért szállnak versenybe, tudniuk kell, hogy rendezvényük, programsorozatuk a kiíró szemében fesztiválnak minősül-e. Funkciók, jellemzők A modern fesztiválok többféle szerepet töltenek be. Ennek megfelelően vizsgálatuk, minősítésük is több szemszögből történhet. Elemzésünkhöz minél tágabb szemszöget kerestünk, amibe belefér a fesztiválok valamennyi lényeges jellemzője. Melyek ezek a jellemzők? A fesztiválokkal kapcsolatban legáltalánosabban azok kulturális, gazdasági és társadalmi szerepét különböztetik meg. Mi is ezt a fölsorolást követjük, de emellett más metszetekben is leírhatók a fesztiválok jellemzői. Az egyik ilyen metszet az ünnepi jelleg. A történeti előzményeket is az jellemezte, hogy a fesztivál a megszokottól kiragadva, megemeli, ünnepélyessé teszi a benne 3 A Festivals Australia nevű kormányzati alap meghatározása.

14 A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) 17 zajló produkciókat. A fesztivál utáni héten is lesznek koncertek és közönség, de azokra nem árad a fesztivál kivételességet sejtető fénye, társasági, közösségi élménye. A másik a promóciós, figyelemfölkeltő szerep, ami szintén az események koncentrált jellegével függ össze, és ami alkalmassá teszi őket jelentősebb kulturális, gazdasági és társadalmi célok hordozására. Az erőteljes figyelemfölkeltő képesség teszi alkalmassá a fesztiválokat, hogy politikai funkciót is hordozzanak. Az ilyen szerepet (is) betöltő fesztiválok leginkább egy ország, régió vagy település pozícióerősítését, olykor egy-egy eszmerendszer vonzerejét szolgálják. Tág értelemben ilyen alapon fesztiválok a bilaterális kulturális diplomácia kulturális évadjai, és elsődlegesen politikai szándékok bővítették a harmincas évektől összművészetivé a velencei biennálét vagy hozták létre a moszkvai és berlini filmfesztiválokat. A fesztiválok nevelő (tanító, képző, segítő) funkciója a művészek tapasztalatcseréjében, új közönségrétegek megszólításában és a szervezők készségfejlesztésében testesül meg. Tágabb értelemben a fesztiválok nyújtotta találkozási alkalmak a kultúra iránt fogékonyságra és nyitottságra ösztönöznek. Valamennyi fölsorolt jellemvonásban közös, a fesztiválok fő sajátossága, egyben törekvése, a megszokottól való eltérés. A másik közös jegy az összetettség, sokarcúság a komplexitás. A fesztivál összeköti a kultúrát, szórakozást a kereskedelemmel, a gazdasági haszonnal, miközben társadalmi hozadéka is van (helyi közösség és identitás erősítése, illetve ezen keresztül is a nemzeti összetartozás érzetének növekedése stb.) A fesztiválok fajtagazdagsága A fesztiválokat vállalt, illetve megfigyelt funkciójuk, tartalmuk és méretük szerint sokféle módon osztályozzák. Szinte minden esetben azzal kell megbirkózni, hogy a tiszta képletnél gyakoribb a határeset, az ide is, oda is besorolható fesztivál. Felfogásunk szerint két döntő pólus a kultúra és a szórakozás. Az ezeknek megfelelő ideáltípus a művészeti fesztivál egyfelől és a kirakodóvásárral, gasztronómiai kínálattal és egyebekkel gazdag vígasság másfelől. A vígasság szó használata kényszeredettnek tűnhet: ez a terminológiai tanácstalanság jellemzi a nemzetközi irodalmat is. A német kultúra meghatározó jelensége a Volksfest (népünnepély, vígasság), ami a falusi búcsúktól a szüreti mulatságig, illetve a vele párhuzamba állítható sörfesztiválokig terjed: Németországban ilyen, olykor évszázadok óta egyazon időpontban tartott eseményt tartanak számon 4, amelyek csúcsa a müncheni Oktoberfest. Angolul nincs bevett szópár: festival ez is, az is. Az Ausztrál Fesztivál Nyilvántartásban már tíz évvel ezelőtt 1300 fesztivált je- 4

15 18 FESZTIVÁL-VILÁG gyeztek be. Köztük egyaránt vannak művészeti rendezvények, valamint olyan vigalmak és ünnepsorozatok, amik ezerszámra léteznek a többi kultúrkörben is. Az itáliai városi kultúrának középkorra visszanyúló eleme a parádé és a karnevál, ami korunk fesztiválmániájának egyik szerves előzménye. A művészeti fesztivál ellenpólusa tehát a német Volksfest fogalmában testesül meg. A vígasság és népünnepély vállalt funkciója a vásári szórakoztatás, mulatás, evés-ivás, árusítás és hasonlók. De sosem kizárólag ez: a vigalmi rendezvénysorozatok minden esetben hordoznak közösségépítő, azonosságerősítő, hagyománymélyítő, imázsformáló elemeket is. Olyanokat tehát, ami a közművelődés célrendszerének is sajátja. Ezen az alapon jogos az a szóhasználat is, ami a fesztiváloknak a művészetihez képest másik halmazát a közművelődési fesztiválok névvel illeti. A közművelődési fesztivál bevett terminus. Valójában szűkebb tartományú a népünnepélynél. A határvonalak ezúttal is elmosódnak: némelyik vígasságban a közművelődési tartalom elegendő ahhoz, hogy joggal tekintsük közművelődési fesztiválnak, másokban nem. Többször idézünk majd egy a miénkhez hasonló írországi vizsgálatból 5. Szerepel náluk egy olyan válfaj, amivel a hazai fesztiválok kapcsán nem, vagy csak elvétve találkoztunk. Ez a kategória a mezőgazdasági (agricultural). A kanadai irodalomban mint agro-fesztiválok bukkannak föl, melyeken a szedd magad akciókhoz kapcsolódó fesztiváloktól a virágzásünnepeken, a bor-, a sajtfesztiválokon keresztül a farmlátogatásokig és a vidéki kulturális örökség megismerését szolgáló falujárásig mindent beleértenek 6. A KSH évi adatai szerint a hazai közművelődési intézmények kb falunapot, népünnepélyt, búcsút szerveztek fesztivál keretében. Egy lelkes gyűjtő 7 szerint 110 gasztronómiai fesztivál van, melyekből 68 egynapos, 21 kétnapos, 15 háromnapos, 4 négynapos, és 1 tíznapos. A kategorizálás értelme A besorolás (tipizálás, kategorizálás) nem lehet öncél, és főképp nem lehet stigma vagy önmagát beteljesítő jóslat. Különösen nem a fesztiválpiac dinamikus közegében. Ugyanakkor éppen a fesztiválok nagy száma és mozgalmas fajtagazdagsága teszi nélkülözhetetlenné a tipizálást. Fölmérésünkbe közel háromszáz rendezvényt vontunk be. Ezek tarkasága nem írható le anélkül, hogy az adatokat fesztiváltípusonként (is) értelmezzük. Amikor a kulturális politika (vagy az államigazgatás más ága: a turisztika, a területfejlesztés stb.) kialakítja a viszonyát a fesztiválokhoz, az szintén csak differenciáltan történhet, adott szempontok szerint csoportosítva a rendezvényeket. 5 Irish Festivals, Irish Life,

16 A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) 19 A fesztiválok valamennyi típusának van turisztikai dimenziója. Mindegyik típus törekszik arra, hogy a helyben lakó szokásos közönségen túl idegenek forgalmát is generálja. Az egyikben jobban manifesztálódik ez az igény, a másikban kevéssé. Az egyiknek jobban sikerül, a másiknak kevéssé. Ezt azonban akkor tekintjük elsődleges osztályozási szempontnak, ha kifejezetten turisztikai szemszögből tesszük mérlegre a fesztiválokat. Hányfélék a magyarországi fesztiválok? Felmérésünk során a szervezőket megkértük fesztiváljuk besorolására. Egyúttal, mintegy ellenpróbaként, szakértőket is fölkértünk a fesztiválok tipizálására. Ez utóbbiak 35-féle (!) rendezvényt különítettek el (igaz, ezek között volt egyelemű csoport is), de a könnyebb kezelhetőség érdekében elkészült egy tizenhárom soros beosztás is. A legnépesebbnek a komoly zenei és az egyéb fiesztának keresztelt kategóriák bizonyultak. Az önbesorolás és a szakértői kategorizálás közötti eltérések is azt erősítik, hogy osztályozni adott célra és adott esetre indokolt, az egyszer s mindenkorra szóló besorolásnak több a kára, mint a haszna. A fesztiválok sokszínűsége kifejeződik a programok tarkaságában ben mintegy 6000 művészeti produkciót és több száz kiállítást mutattak be, számtalan nem művészeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház, stb.) körítve. A tömegvonzás mértéke Mekkora tömegeket érintenek a fesztiválok? Míg a mi vizsgálatunk keretében a fesztiválok szervezőitől gyűjtöttek adatokat, addig pl. egy évi országos kulturális állapotfölmérés reprezentatív lakossági felmérés alapján, a lakosság művelődési szokásai felől vizsgálta azt, hogy a fesztiválok és hasonló jellegű rendezvények milyen helyet töltenek be a magyarok életében 8. Eszerint kb. 4,5 millió éves állampolgár volt az év során valamilyen kisebb-nagyobb rendezvényen vagy fesztiválon. A leglátogatottabbnak a helyi rendezvények (városnapok, falunapok, búcsú, különféle főző versenyek stb.) bizonyultak: a évesek közel fele (47%) legalább egyszer részt vesz egy év során valamilyen helyi rendezvényen. A művészeti produkciókat felvonultató színház-, film-, tánc-, kórus-, könnyűzene- és az össz-művészeti fesztiválok együttes közönsége 1,5 millió ember, a éves lakosság 20%-a. Azok között, akik a 12 hónap során legalább egyszer megfordultak valamilyen fesztiválon (vagy hasonló rendezvényen), kb. 60% egyfélén, 20% kétfélén és szintén kb. 20% legalább háromféle fesztiválon volt a vizsgálatba bevont fesztiváltípusok közül. 8 Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. 2004, Magyar Művelődési Intézet: Találkozások a kultúrával 2.

17 20 FESZTIVÁL-VILÁG A jelenleg tárgyalt, évet átvilágító fölmérésünk a fesztiválszervezők bevallásai alapján az ország lélekszámának a felét meghaladó közönségnagyságról ad számot. Figyelembe véve az előző bekezdésben leírt ismétlődéseket (azoknak az arányát, akik több fesztiválon is megfordulnak), azt konstatálhatjuk, hogy adataink visszaigazolják, megerősítik az egy évvel korábban észlelt nagyságrendet. A nemzetközi összehasonlításoknak korlátot szab az a tény, hogy a fesztivál fogalmának a nemzetközi értelmezése, szabványosítása munka-definíció szinten is várat magára. Annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a gazdagabb, konszolidáltabb országokban magasabbak a részvételi számok; más szóval, még távol vagyunk a telítettségtől. A külföldi számok tükrében valószínűsíthetjük, hogy a hazai fesztiválok szerepe a kultúra, a gazdaság és a helyi társadalmak életében tovább nő (néhány metszetben a jelenlegi többszörösére). Németországban a lazán definiált Volksfesteken a lakosság mintegy dupláját kitevő látogatást tartanak számon (azaz egy németre évi két búcsújárás esik). Hasonlóan magas a fesztiválok látogatottsága Írországban, ahol a lélekszámnak több mint másfélszeresét, 7,1 millió résztvevőt regisztráltak 2002-ben. Mikor és hol zajlanak a fesztiválok? Fölmérésünk azt igazolta, hogy a fesztivál-jelenség fölmenő ágban van. Jóllehet a mohácsi busójárás 1867-re vezeti vissza a múltját, a fesztiválok egyharmada öt, másik harmada tíz évnél fiatalabb: 12% volt a húsz évnél nagyobb múltra visszatekintő rendezvények aránya. A vizsgált rendezvények túlnyomó többsége évente és egyazon időszakban kerül megrendezésre. Az időtartamuk változatos képet mutat. A két leggyakoribb típus a háromnapos, illetve a 6 14 napos rendezvénysorozat. A fesztiválok háromnegyedét egyetlen településen rendezik, ezek túlnyomó része az illető helység ünnepsorozata. Többségük a fönti jellemzés szerint nyilván közművelődési fesztiválnak minősíthető. Körülbelül minden tizedik fesztivál terjed ki ötnél több településre. A regionális fesztiválok térnyerése viszonylag új jelenség. Időben talán a Zempléni Fesztivál tekinthető a válfaj hazai prototípusának, mára a Művészetek Völgye vált emblematikussá. Tizenhárom erősség Hogyan summázható a fesztiválok növekvő népszerűsége és vonzereje? Egy korábbi alkalommal 9 tizenhárom pontban gyűjtöttük össze a lehetséges válaszokat. 9 Hunyadi Zsuzsa i.m.

18 A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) A fesztiváloknak sokféleségük ellenére van közös jellemzőjük, és talán éppen e közös jellemzővel magyarázható népszerűségük és gyors terjedésük. Minden fesztiválban közös az, hogy nem pusztán a programsorozatok összessége. Az eseménysorozatokon, a konkrét programokon kívül, közösségi élményt is ad. Olyan élményt, amit pl. a másoktól elszigetelt otthoni, négy fal közötti kultúrálódás nem tud megadni. A különböző fesztiválok látogatói tudják, hogy a közönség többi tagjával a hasonló értékrend vagy a hasonló ízlés, esetleg a hasonló életstílus alapján közösséget vállalhatnak. 2. A fesztivál egyenlősít. Éppen a közös életérzés, a puszta ottlét a fesztivál idejére megszünteti a fesztiválon kívüli valós életben különben fennálló társadalmi különbségeket. 3. A fesztiválok egy helyre összegyűjtik az ágazat legyen az művészeti, vagy más tevékenységet végző valamilyen szempontból legjeit ; a legjobb, a legérdekesebb, a legújabb, a legeredetibb stb. alkotásokat, termékeket, műsorokat. Aki mindezt láthatja, amellett, hogy tájékozott, jól értesült lesz, megkapja a kiváltságosság érzését is. 4. A fesztiválok során más emberek, kultúrák, művészeti ágak megismerése lehetséges, ami csökkenti az ismeretlennel szembeni gyanakvást, tágítja a látókört, erősíti a toleranciát. 5. A helyi fesztiváloknak több módon is lehet kedvező hatásuk a helyi közösségre. Amellett, hogy serkentik a kulturális életet, növelik az identitást, különösen, ha a helybéliek is bevonódnak a fesztivál létrehozásába, ha nem csak szimpla fogyasztókként élvezik azt. 6. A helyi fesztiválok a globalizáció egyenlősítő hatása ellen a lokalitás értékeinek bemutatásával, a lokalitás egyediségével küzdhetnek. 7. A fesztiválokkal az amúgy kultúrára lusta emberek is sok élményhez juthatnak. Különösen a képzetlenebb rétegek esetében lehet fontos, hogy a fesztiválok buli hangulata őket is beszippantja, s ott olyan tudást és élményeket szerezhetnek, melyhez egyébként nem vagy csak ritkán jutnak hozzá. Ez különösen a fiataloknál lehet fontos, itt kóstolhatnak bele a kultúrába, és válhatnak a későbbiek során gyakoribb fogyasztóivá. 8. A fesztiválok kavalkádja sokszor keveri a komolyabb és a könnyedebb, az értékesebb és a kevésbé értékes műfajokat, amivel a könnyebb műfajok a fajsúlyosabb kultúra szállásadóivá válhatnak, szendvicsként a könnyű műfajba csomagolva más műfajok is eladhatók. A fesztiváloknak tehát nevelő, ízlésformáló hatása is lehet. 9. A fesztiválok különleges eseménnyé teszik a hétköznapi élet egyes területeit pl. az evést vagy az ivást. Nem (csak) a mindennapok élvezeteit kínálják, hanem borkultúrát és gasztronómiai kultúrát terjesztenek. Evvel együtt felértékelik az ezen tudással rendelkező egyszerű embert. Legitimmé, sőt követendő példává teszik a mindennapi élet élvezését. 10. A fesztiválok megszervezéséhez és működtetéséhez általában többféle szervezet, többféle intézményi szereplő együttműködése szükséges. Ez erősíti a csa-

19 22 FESZTIVÁL-VILÁG patmunkára való készséget, gyengíti az egymással való versengés szükségességének érzését. 11. A fesztiválok egyik fajtája az amatőr művészeti fesztivál. Az ezeken résztvevők kiélhetik kreativitásukat, módjuk nyílik az önkifejezésre, az önmegvalósításra, s e képességük szélesebb közönség előtt is igazolást nyerhet. Növeli a résztvevők önbecsülését, erőt adhat a tevékenység folytatásához. 12. A művészeti fesztiválokon az előadók számára, különösen, ha nemzetközi fesztiválról van szó, a más művészekkel, produkciókkal való találkozás megtermékenyítő, a fejlődésüket, továbblépésüket elősegítő, inspiráló erővel hathat. 13. A fesztiválok lehetővé teszik a környezet fejlődését, szerencsés esetben a gazdaság fellendülését is. A környezet megszépül, lerobbant épületek nyernek új funkciót, olykor egész utcák revitalizálása indul meg. Az ott élő lakosság munkaalkalmat kap, kikerülhet a munkanélküliség depressziójából. A sikeres fesztiválok eredményeként kialakuló jó imázsnak is lehetnek még további járulékos hatásai, odavonzhatnak újabb befektetőket, rendezvényeket, szolgáltatókat, a tudomány, a gazdaság, az oktatás, a kultúra újabb szereplőit. Összefoglalóul elmondható, hogy a fesztiválok a közvetlen kulturális élmény és/vagy a szórakozás mellett, nemcsak a közönség, de a résztvevők, a szereplők, a szervezők, és sikeres rendezvények esetén a tágabb környezet számára is sokrétű haszonnal szolgálnak. A fesztiválok jól szimbolizálják a kultúra mai állását. Tükrözik a pezsgést, a színvonalat és a színvonaltalanságot, a kultúra szentségét és deszakralizálódását, a műfajok közti éles határvonalak elmosódását, az együttlétre, a közösségi élményre való igényt. A fesztiválok, még ha csak időlegesen is, de gyarapítják a kultúra által meghódított színterek, az utcák, terek, épületek, erdők, mezők terjedelmét. Mindezek miatt a mai Magyarországon, csakúgy, mint Európa más országaiban, a kulturális élet, a kulturális szokások feltérképezésekor, megkerülhetetlen a fesztiválok vizsgálata. 10 A múlt ünnepei A FESZTIVÁLOK SZEREPE A KULTURÁLIS ÉLETBEN Úgy fogalmaztunk, hogy a mai értelemben vett első fesztiválok a művészet ünnepei voltak. Kivételes, emelkedett alkalmak. A fesztiválok valami különlegességet jelentettek. Valamilyen zarándoklatként éltük meg azokat, ahol a kultúrák keveredtek, és amelyek egzotikumot sugároztak, hiszen kevés volt belőlük, és olyasmit kínál- 10 Hunyadi Zsuzsa i.m. 11. old.

20 A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) 23 tak, amihez egyébként nem lehetett hozzáférni. Az idézet a Financial Times írásából való, ahonnan mottónkat is vettük. A lap két művészeti kritikusa közötti vita kitűnően sorakoztatja föl a művészeti fesztiválok alakulásával összefüggő valamennyi fontosabb kiábrándultságot, kételyt, bizakodást, elfogultságot és elfogadást. Az alaphang a kiábrándulásé. Korábban a fesztiválok az arisztokráciát jelentették a művészetek birodalmában, ha nem a fejedelmi szintet. Mára olyannyira demokratizálódott a fesztivál fogalma, hogy a Financial Times idézett cikke nyomán okkal rokoníthatjuk a szupermarket és a plaza világával: A modern fesztivál elmegy a szélső határig a kultúra iparággá válásában: olyan, mint egy bevásárlóközpont, ahol az a cél, hogy a fizető közönség nagyban vásárolja meg az előállított kultúrát. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a fesztiválok elvesztették a jelentőségüket a kulturális haladás szolgálatában? Egyáltalán nem. Abszolút értelemben ma is akkora szerepet töltenek be a művészi útkeresésben, mint azelőtt, ha nem nagyobbat. Annak idején a fesztivál lényegéhez tartozott a művészi újítás; az aranykor fesztiváligazgatói a művészeti programra és az ez iránt fogékony, vájtfülű elitre összpontosíthattak. Relatív értelemben azonban csökkent a fesztiválok szerepe a művészeti fejlődésben, amennyiben a mai rendezvénysorozatoknak csak kisebb részét jellemzi a művészi útkeresés, és ott is osztoznia kell más elvárásokkal. A fesztivál a kulturális elit ünnepéből a nagyközönség életminőség-javító intézményévé vált, hasonló pályát leírva, mint ami például korábban a főúri parkokkal és műgyűjteményekkel, utóbb az egyetemekkel történt: hajdan a kevesek kiváltsága, ma a tömegek természetes látni- és megélnivalója. A szükséges plusz Miben nyilvánul meg a fesztiváloknak a mai körülmények között is érvényes, mással nem pótolható művészeti jelentősége? Kezdjük a mennyiségi oldallal. A művészet mindenekelőtt az előadóművészet nem nélkülözheti azokat az alkalmakat, amiket a fesztiválok nyújtanak a megnyilvánulásra, a föllépésre. Világunkra Európának a felénk eső tájain is egyre jellemzőbb az élménytársadalom igénye és megvalósulása. Aktív korban is fölértékelődik a szabadidő, emellett tömegesen megnövekedett kulturális igényt jelent a viszonylagos jólétben és jó karban levő időskorúak növekvő aránya. Az így megnőtt közönségigény túlnyúlik a hagyományos koncerttermi és színházi kínálaton, ami a fesztiválok elszaporodásának egyik magyarázata. Csakhogy paradox módon az élménytársadalom jelensége a művészi kínálat mennyiségére is kihat. Itt nem részletezhető mechanizmusok eredményeképpen egyre nő azoknak a száma, akik hivatásból vagy műkedvelésből műveket alkotnak és előadnak, s a társadalom nyugtázza az ilyen igényüket. Magyarország lélekszáma keveset változott a hatvanas évek óta, de csak az előadóművészetek terén maradva talán csak az artisták és az éttermi cigányzenészek száma csökkent; ezzel szemben szimfonikus és kamarazenekaraink, kortárs és népi tánccsoportjaink, színtársulataink száma

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN 1

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN 1 A FESZTIVÁLOK SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN 1 A fesztiválok ára és haszna A fesztiválok (illetve a velük rokonítható rendezvények) sokba kerülnek és csak elvétve szervezik ıket közvetlen gazdasági haszon

Részletesebben

A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál gazdasági hatása

A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál gazdasági hatása A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál gazdasági hatása Elıszó A Turisztikai Világszervezet januárban közzétett elırejelzése szerint a gazdasági világválság következtében idén Európában 2 %-os visszaesés

Részletesebben

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program 155 Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program A kutatási osztály ez évi kiemelkedő munkája mely immár nemzetközi érdeklődést is keltett a

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége CIOFF Hungary. Fesztivál-világ. Héra Éva Budapest, 2011

Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége CIOFF Hungary. Fesztivál-világ. Héra Éva Budapest, 2011 Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége CIOFF Hungary Fesztivál-világ Héra Éva Budapest, 2011 A fesztivál fogalma A fesztivál a nevezetes alkalmakhoz vagy meghatározott ünnephez kötődő, ünnepélyes

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Regisztrációs adatlap

Regisztrációs adatlap Regisztrációs adatlap 1. A fesztivál hivatalos neve:.. 2. A fesztivál honlapjának címe:... 0 - nincs honlapcím 3. A fesztivál szervező hivatalos neve :.. címe: város.....utca házszám telefon száma: e-mail

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28.

A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. A TEA ÚTJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET közhasznúsági jelentése 2012. Debrecen, 2013. február 28. 1. A Közhasznú Egyesület rövid bemutatása A társaság neve: Székhelye: Besorolása: A Tea Útja Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A Manna Kulturális Egyesület közhasznúsági jelentése a 2011-es esztendőről - szöveges beszámoló - A Manna Egyesület ebben az esztendőben is folytatta megkezdett segítő munkáját: támogatta az alkotókat,

Részletesebben

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping

Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Turisztikai recept Klagenfurtból: kultúra, óváros, tó, rendezvények, shopping Szakmai eszmecsere az osztrák testvérvárosban a turisztikai egyesület tagjaival A hatékony turisztikai munkához pénz kell,

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Elszámolás alatt lévő összeg Tervezett benyújtandó összeg. 3.2 Az eszköz tárolásának helye: 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43.

Elszámolás alatt lévő összeg Tervezett benyújtandó összeg. 3.2 Az eszköz tárolásának helye: 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43. Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület PROJEKTBESZÁMOLÓ Célterület azonosító: 1 004 447 Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Célterület megnevezése: Rendezvények lebonyolításához szükséges mobil

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás

1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás 1. sz. melléklet 267 1. sz. melléklet A kutatás során kultúra rövidítéssel említett felhívás (Forrás: NKA hírlevél: 2007: 111-113) A KIEMELT KULTURÁLIS ESEMÉNYEK IDEIGLENES KOLLÉGIUM MEGHÍVÁ- SOS PÁLYÁZATI

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi beszámolóhoz A közhasznú minősítésű Fészek Művészklub már 112 éve az országban, de a világban is egyedülálló összművészeti művelődési központként és most már befogadó színházként

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző művelődésszociológiai kutatásokból

Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző művelődésszociológiai kutatásokból Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV0101-L Magyarország kultúrája a XXI. század elején Agárdi Péter egyetemi tanár Friss metszetek a kortárs magyar kultúrát elemző

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése

A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése 2011. évre CONSORT ZENEI ALAPÍTVÁNY 1. Az Alapítvány adatai Az alapítvány nyilvántartási száma: AM 2417 Az alapítvány neve: Consort Zenei Alapítvány Az

Részletesebben

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P A SZOLNOK KISTÉRSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ MŰVÉSZETI ÉS EGYÉB FELLÉPÉSEKET VÁLLALÓ CSOPORTOKRÓL Az előadó neve: Almási Klára Tevékenységi kör, az előadó

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010..

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. Egészségpénztárak és AXA Piac 60 milliárd bevétel 50 milliárd szolgáltatási kiadás 50 milliárd vagyon Axa 77 milliárdbevétel 6 milliárd szolgáltatási kiadás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben