Az Országos Környezeti Kármentesítési Program évi feladatteljesítéséről szóló jelentés. 1. és 2. melléklete

Átírás

1 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program évi feladatteljesítéséről szóló jelentés 1. és 2. melléklete

2 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program évi feladatteljesítéséről szóló jelentés 1. melléklete 2

3 A KvVM évi OKKP feladatai részletesen 1996 óta minden évben miniszteri utasítás szabályozza az OKKP KvVM-re háruló feladatainak végrehajtását, és a program működtetésében résztvevő KvVM szervezetek feladatait. Ezt évben a Környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok működtetésének szabályairól szóló 4/2005. (K. Ért. 3.) KvVM utasítás, míg évben a 7/2006. (K.V. Ért. 3.) KvVM utasítás (továbbiakban Utasítás) tartalmazta. A KvVM felelősségi körébe tartozó, és évi OKKP feladatok forrásait az Utasítás 2. számú melléklete részletezte (1/a és 1/b függelék). A Jelentésben bemutatott OKKP költségvetési keretszámok ismeretében összeállításra, majd a KvVM felső vezetése által jóváhagyásra került a KvVM OKKP és évi részletes költségtervei. Ezek tartalmazták az OKKP általános feladatokat (2005-re vonatkozóan 2/a; 2/b és 2/c; 2006-ra vonatkozóan a 2/d függelék), az országos feladatokat (2005-re vonatkozóan 3/a; 3/b; 2006-ra vonatkozóan a 3/c függelék), illetve az egyedi feladatokat is (2005-re vonatkozóan 4/a; 4/b; 2006-ra vonatkozóan a 4/c függelék). 1. Általános feladatok Az OKKP általános feladatainak keretében kell ellátni a program irányításával, szakmai koordinációjával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint meg kell határozni az OKKP szakmai, működési és működtetési fejlesztéseinek irányvonalát. Az OKKP irányítása keretében gondoskodni kell a minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról, valamint az egyre fontosabbá váló hazai és nemzetközi kapcsolatépítés fejlesztéséről is. 1.1 Irányítás, szakmai koordináció, ellenőrzés Az OKKP szakmai irányítását a korábbi évekhez hasonlóan most is a Kármentesítési Programcsoport (KPCS) segítette, amelynek tagjai: az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, illetve az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság kijelölt képviselői, a felügyelőségek programkoordinátorai, valamint a VITUKI Kht. képviselői. A KPCS első félévében, majd 2006-ban február 23-án ülésezett, melyen sor került az OKKP működtetés aktuális kérdéseihez kapcsolódó tájékoztatásra és munkaegyeztetésre. A környezetvédelmi miniszter az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el. A munkát Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Munkacsoport ülések március 24-én és március 13-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos helységében kerültek lebonyolításra. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) december 31-én megszűnt. A kármentesítési feladatokat a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok vették át, azaz a folyamatos feladat ellátás nem sérült. 3

4 1.2 OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás Az OKKP egyes általános és országos feladatcsoportba tartozó feladatainak ellátása a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a továbbiakban is a VITUKI Kht. feladata. Az OKKP működtetése feladatcsoport magába foglalja a kármentesítendő területek felmérését, a szennyezett területek prioritási számának felelősségi körtől független meghatározását. Ezen túlmenően a FAVI-ENG és a FAVI-KÁRINFO adatbázis szakmai rendszergazdai feladatait és a szakrendszerek fejlesztését. Az információs rendszer működtetése teszi lehetővé a különböző adatszolgáltatást különös tekintettel az ország EU-s kötelezettségeire -, az adatok analitikus elemzését, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerinti Alprogramok előkészítésének koordinálását, szakmai alapozó munkák elkészítését. A FAVI - jelenleg fejlesztés alatt álló rendszereleme - a környezethasználati és területi monitoring adatokat gyűjtő FAVI-MIR alrendszer. A KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítések kötelezettje, 2005 végéig a felügyelőségek határozatai alapján a lebonyolítói feladatokat ellátó szervezet, az OKTVF volt. A KvVM beruházásában indított egyedi projektek pályáztatása a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény szerint, nyílt közbeszerzési eljárással történt, melyet a KvVM nevében, annak megbízása alapján az OKTVF folytatta le. A 7/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás megjelenését és az OKTVF megszüntetését (2005. december 31.) követően az OKKP egyedi projektek kötelezettjei a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, míg a Budafok, barlanglakások és a Metallochemia kármentesítési projektek esetében a Vízügyi Központ és Közgyűjtemény szervezetek lettek. A KvVM felelősségi körébe tartozó projektek lebonyolítását, ellenőrzését a VITUKI Kármentesítési Projekt Osztálya végezte. A felügyelőségek a kármentesítésekre vonatkozó elsőfokú hatósági tevékenységük mellett kármentesítési programkoordinátoraik közreműködésével részt vesznek az OKKP stratégiai fejlesztésében. Emellett végzik a szennyezett területek-, szennyező források számbavételével létrejött adatbázis frissítését, bővítését, valamint ellátják a FAVI-KÁRINFO rendszer területi adatgazdai feladatait. A hatósági kivizsgálás keretében a 12 felügyelőség az illetékességi területén hatósági kivizsgálást végzett a valószínűsíthetően szennyezett területeken. Ennek keretében a 1. táblázat szerinti munkák végrehajtására került sor. A munkák véghatárideje márciusa volt. 4

5 KÖTEVIFE Terület Feladat megnevezés/eredmények Alsó- Dunavölgyi Alsó- Tiszavidéki Északdunántúli Északmagyarországi Felső- Tiszavidéki Közép- Dunavölgyi Középdunántúli Közép- Tiszavidéki Nyugatdunántúli 1. Csátalja 753 hrsz-ú ingatlanon, a korábban a GANZ Transelketro Rt telephelye 2. Bácsbokod, SOLE Hungária Tejipari ZRt 3. Lajosmizse, az UNIGLAS Kft telephelye önkormányzati -, illetve magántulajdonban lévő volt szovjet katonai laktanyák Oroszlány, Vértesi Erőmű Rt. zagytér Gyöngyösoroszi bánya Nyíregyháza, Kinizsi u. 4. alatti ELFÉM Kft. telephelye 1. Szentendre, Dózsa György laktanya 2. Diósd, Metallochemia környezete 1. Bakony Gépész Kft. 2.VISTEON Hungary Kft. 1. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a kármentesítésre való kötelezés kiadása folyamatban van a CSÁT IMMO Ingatlanfejlesztő Kft részére. 2. A felügyelőség tejüzem technológiai szennyvíz öntözőtelep területén és közvetlen környezetében talajvíz minőség vizsgálatot végez. 3. A telephelyen földtani közeg-, illetve a talajvíz vizsgálatokat végez a felügyelőség. A felügyelőség területén lévő önkormányzati -, illetve magántulajdonban lévő volt szovjet katonai laktanyák területének környezeti állapotvizsgálata, melynek célja a vizsgálati eredmények értékelését követő, esetlegesen szükséges hatósági intézkedések megtétele, a kármentesítési eljárás megindítása. hatósági mintavételezési eljárás a terület talajvíz monitoring kútjaiból valamint a térség felszíni vizeinek jellemzőbb pontjainál. A bánya bezárásával és kármentesítésével kapcsolatos hatósági kivizsgálás és szakértői tevékenység támogatása 1. táblázat Kölétségigény, Ft , , , ,- 6 ponton vett talajminta, 1 ponton a csapadékvíz elvezető csatornából vett vízminta kiértékelése ,- 1. felelősségi kör megállapítása, tisztázása, valamint a szennyezett terület kiterjedésének változásával kapcsolatos kivizsgálás 2. hatósági kivizsgálás keretében a Metallochemia szennyező tevékenysége kapcsán a környezetében vélelmezhető szennyeződések vizsgálata, kármentesítési eljárás megalapozásához ,- a területeken feltárt szénhidrogén szennyezettségének lehatárolása, kimutatása ,- "D" kármentesítési célállapot határérték meghatározásával kapcsolatos tanulmány összeállítása, korábbi kármentesítési dokumentumok és humán-egészségügyi és ökológiai elemzés alapján 1. Győr, Grabo Kft, - Győrlakk Kft. 2. Zalaegerszeg, volt Caola telephely 3. Sárvár, Vasi Volán Rt. Uniszov Kft. 4. Sármellék, Puten Bt. Zalavár Mgsz. 5. Szombathely, Falco Kft ,- 5 területen hatósági kivizsgálás és szakértői tevékenység támogatása ,- Tiszántúli 1. A MOL Rt. Polgár, Hajdú úti üzemanyagkút 2. Bocskai-kert 026/6 és 026/12 hrsz-ú területen a vízbázisvédelmi program diagnosztikai fázisa 1. MOL Rt. Polgár, Hajdú úti üzemanyagkútja ill. bázisállomása által okozott környezetszennyezés tényfeltárása 2. Bocskai-kert 026/6 és 026/12 hrsz-ú területen a növényvédőszer maradékokat és szennyezett csomagoló eszközöket eltávolította a terület kezelője a felügyelőség intézkedése nyomán ,- ÖSSZESEN:

6 1.3 K+F feladatok A felszín alatti vizek kémiai állapota értékelésének megalapozása c. feladatot a MÁFI végezte el háromoldalú megállapodás (KvVM GKM MÁFI) keretében. A munka több részterületen is előrelépést eredményezett, ami hasznosítható többek között a szennyezett területeken levő talajvízviszonyok megismerésében, és a szennyezettség által okozott kockázat megítélésében. Elkészült az ország teljes területére a talajvízdomborzat áttekintő léptékű térképe. Ezen túlmenően az eredmények hozzájárulnak a víztestek kémiai állapotának értékeléséhez is. Kidolgozásra került egy olyan, típusterületek vizsgálatán alapuló módszer, amelynek segítségével elvégezhető az egyes felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékelése és összehasonlítása, valamint értékelhető a vízminőség javítására irányuló intézkedések hatása. A tanulmány felhasználásra fog kerülni a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése során is. A jelentést elektronikus formában megkapták a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek is. 1.4 PR feladatok A PR feladatok keretében Magyarország első alkalommal vett részt önálló standdal, és volt díszvendége a párizsi POLLUTEC Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállításnak, melyen a víz témakörön belül az OKKP külön is bemutatkozott. A év meghatározó feladata volt a Kr. érvényesítésének koordinálása, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet pontosítása a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelete révén. A kármentesítési feladatok végrehajtása szempontjából meghatározó a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szakmai és jogi előkészítése. Megkezdődött A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról tárgyú KvVM rendelet kidolgozása (a miniszteri rendelet 18/2007.(V.10.)KvVM számon megjelent) mely jogszabályi hátteret biztosít a FAVI valamennyi alrendszere (FAVI-KÁRINFO; FAVI-ENG; FAVI-MIR) tekintetében az adatgyűjtés folyamatának. A Hazánk környezeti állapota, évi KvVM kiadvány frissítéséhez kapcsolódóan a kiadványban sor került az 5. TALAJ fejezetének, valamint a teljes 10. KÁRMENTESÍTÉS fejezett tartalmának frissítésére. Az OKKP K+F tevékenységének eredményeit folyamatosan közzéteszik végéig 8 db tájékoztató, 10 db füzet, 7 db útmutató, 4 db kézikönyv és 6 db CD készült el. Minden publikus információ megtekinthető a KvVM OKKP honlapján: Az MTA-TAKI-val kötött megállapodás keretében 2006-ban megjelentek a Talajvédelem Országos Talajvédelmi Stratégia tudományos háttere tájékoztató; Érzékenységi térképekhez a magyarázó (10.) füzet; Felszín alatti vizeink Groundwaters in Hungary; valamint a Tilos, szabad, kell című kiadványok. Kiadásra került az OKKP CD-IV., amely azért is volt

7 fontos, mert több korábbi kiadványból példányok már nem maradtak, így a CD-n keresztül hozzáférhetnek az érdeklődők. Továbbá a feladat keretein belül utánnyomásra került az aktuális FAVI adatlapokból a felügyelőségek igényeinek felmérése alapján 1300 db. A kiadványok listáját az 5. függelék tartalmazza. 1.5 Szabályozás A mérési módszertan fejlesztése keretében részben már megjelent, részben a nyomdai előkészítés után kiadásra kerül 4 db szabvány. Ezek közül kettő talajvizsgálati (a talaj szénhidrogén tartalmának, valamint a talajban lévő apoláris oldószerrel extrahálható halogéntartalmú szerves vegyületek kimutatására szolgáló) és kettő vízminőség vizsgálati (kristályvizes és a salétromsavas feltárás) szabvány. A feladatot a Magyar Szabványügyi Testület végezte el. A szennyező anyagok földtani közegbe, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetésének visszaszorítása, és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében ben került sor az időszakos vízfolyások közvetett meghatározására az állandó vízfolyások kijelölése révén. A korábbi előmunkálatokat figyelembe véve a 12 KÖVIZIG munkatársai minősítették a digitális vízfolyás- szegmens térképhez tartozó egyes szegmenseket. Az eredményeket térinformatikai feldolgozással ArcView shp. fedvény formában jelenítették meg. Az így elkészült térkép a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleten kívül támogatja a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, illetve a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben foglaltak végrehajtását is. A térképekhez, azok használatára, valamint az időszakos vízfolyásokba történő tisztított szennyvíz-bevezetés tervezésére és monitoringjának működtetésére vonatkozó útmutató is tartozik. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével kapcsolatos miniszteri rendeletek szakmai alapozó anyagának készítése című projekt célja a környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv földtani közeget és vizeket érintő részének jogharmonizációja, illetve a jogharmonizációhoz szükséges jogszabály-módosítások előkészítése a földtani közeget és a vizeket érintő kérdések tekintetében. A munka keretében az irányelv jogharmonizációjának előkészítését szolgáló feladatok elvégzésére került sor. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően javaslatok készültek a vonatkozó jogszabályok módosítására. A projekt keretében elkészült a környezeti állapot helyreállításáról szóló új jogszabály és a környezetvédelmi törvény, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet, illetve szükség esetén más jogszabályok módosítását megalapozó koncepciója, valamint a jogszabály, illetve a módosítások tervezete, amely a 2004/35/EK irányelv földtani közegre és vizekre vonatkozó rendelkezéseinek a magyar joganyagba történő átültetését segíti. Megtörtént a jóváhagyott szabályozási koncepció alapján a szükséges jogszabály-tervezetek kidolgozása és vizsgálati elemzésük elkészítése. Az irányelv és a javasolt jogszabálymódosítási csomag közötti megfelelés bemutatására elkészült az ún. Table of concordance. 7

8 A felszín alatti vizek védelméről szóló új EU irányelv vizsgálati elemzésének elvégzése az EU által előírt tematika szerint című munka keretében elkészült az irányelvtervezet adminisztratív hatásainak vizsgálata, így az adminisztratív hatások vizsgálati elemzési koncepciója, megfogalmazódtak a háttérfeltételezések, valamint kidolgozásra került a számszerűsítés módszertana. Az elemzés több forgatókönyv szerint azonosította az irányelv hatálybalépése következtében jelentkező adminisztratív feladatváltozásokat, majd megvizsgálta e változások költséghatásait. A vizsgálat eredményei hasznosultak az irányelv tervezetének brüsszeli vitái során a magyar álláspont megfogalmazásában, és hozzájárultak ahhoz, hogy a 2006/118/EK számon elfogadott irányelv várhatóan nem tartalmaz Magyarország számára nehezen teljesíthető előírást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelettervezet hatásvizsgálata című munka keretében megtörtént az elemzés a rendelettervezet és a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet összevetése alapján. Ez a következő területeket vizsgálta: 1. a jogszabálytervezetből adódó főbb változások: - a nitrátérzékeny területek változása; - a trágyatárolók műszaki védelmének kialakítására vonatkozó határidők változása; - a jó mezőgazdasági gyakorlat egyes szabályainak módosítása; - a végrehajtást elősegítő szankciók bevezetése. - a jogszabálytervezet összhangja az EU jogszabályi követelményeivel 2. A jogszabálytervezet bevezetésének hatásai: - a környezetre gyakorolt hatások; - a gazdaságra gyakorolt hatások (a gazdálkodókra gyakorolt hatások; az állami szervekre gyakorolt hatások; makrogazdasági hatások.) Az elemzés eredményeként elkészült A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelettervezet hatásvizsgálata című tanulmány. A szennyezett területeken a felszín alatti vizek védelmét szolgáló egyszerűsített, illetve részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének kiválasztása, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása, felülvizsgálata tárgyban a VITUKI Kht. konzultációs továbbképzést indított a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Geológiai Szolgálat, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársai számára. A továbbképzés célja a hatósági szakemberek támogatása a Kr. végrehajtásában, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításában, felülvizsgálatában során két projekt indítására volt lehetőség. az OKKP szabályozás fejezeti sor keretében. A munkák célja egyfelől az OKKP 10 éves tapasztalata alapján a releváns jogszabályok és kormány határozatok felülvizsgálata és módosítási javaslat előkészítése, másfelől a kármentesítési projektek EU támogatása előkészítése során felmerülő, szabályozást igénylő feladatok kezelése. Az OKKP-t érintő jogszabály módosítási javaslatok előkészítéséhez tanácsadói tevékenység végzése című projekt keretében megtörtént az OKKP-t érintő 219/2004. (VII. 8

9 21.) Korm.r. módosítási javaslatának kidolgozása, valamint a vonatkozó kormányhatározatok felülvizsgálata, nevezetesen: Az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat A Nemzeti Környezetvédelmi Program évi Intézkedési Tervéről szóló 2126/1999. (V. 31.) Korm. határozat A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére évekre vállalható kötelezettségekről szóló 2062/2005. (IV. 22.) Korm. határozat A következő lépcsőben meghatározásra kerültek a következő időszakra ( )-ra vonatkozó elképzelések, majd ezek illesztése az NKP illetve a támogatási rendszerekhez. A kármentesítést érintő EU-támogatások előkészítéséhez kapcsolódó tanácsadói tevékenység projekt célja elősegíteni azoknak a kármentesítéssel összefüggő feladatoknak a végrehajtását, melyek Környezeti Operatív Program keretén belül más prioritási tengelyhez, illetve intézkedéshez kapcsolódnak. Az intézkedéseken belül vizsgálatra került az egyes műveletek és tevékenységek OKKP-val való kapcsolata, továbbá az illeszkedés javítását szolgáló javaslatok készültek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai is tartalmaznak kármentesítést érintő célokat. A ROP-ok keretében kiírásra kerülő barnamezős pályázatok kármentesítési beruházásokhoz történő illeszkedésének javítása érekében, áttekintésre kerültek a korábbi pályázati kiírások tapasztalatai. Elemezés készült a kiírások tartalmi elemeire a következő területeken: A projektek előkészítettségével kapcsolatos elvárások tisztázottsága, szabályozása A beavatkozási terület lehatárolásával kapcsolatos kérdések tisztázottsága A tulajdonosi viszonyok definiálása, partnerek bevonása Megkívánt tervdokumentációval, engedélyekkel kapcsolatos elvárások Kármentesítéssel kapcsolatos feladatok szabályozása, nyomonkövetése Az elvárt költségbecslés pontossága, ellenőrizhetősége 1.6 Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése A hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatépítés keretében végrehajtott feladatok: - a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tárcaszintű feladatok ellátása, - a hazai kármentesítési feladatok előkészítését, információs rendszerét, végrehajtását bemutató konferenciák, szimpóziumok szervezése, - az OKKP eredményeinek bemutatása a kármentesítés szakmai témakörét érintő konferenciákon, - a programhoz kapcsolódó továbbképzési, oktatási feladatok szakmai irányítása. A Magyar-Szlovák Környezet és Természetvédelmi Vegyes Bizottság évben döntést hozott a Kármentesítési Konzultációs Fórum megalakításáról, melynek II. ülésére május 24-én Pozsonyban került sor. A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti Környezetvédelmi Együttműködési Egyezmény keretében bemutattuk a hazai kármentesítési gyakorlatot, valamint az OKKP keretében elvégzett feladatokat. A Magyar - Montenegroi együttműködés keretében a Montenegrói Környezetvédelmi Minisztérium munkatársai és háttérintézményi szakemberei tettek látogatást Magyarországon. 9

10 A látogatás célja a magyarországi kármentesítési gyakorlat, különös tekintettel a monitoring feladatok ellátása, a minisztériumi háttérintézetnél, a VITUKI Kht.-nál alkalmazott vízmintavételi eljárások és labortechnika megismerése volt. A budapesti ÖKOTECH Környezetvédelmi Vásár keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Németországi Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium és Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal támogatásával közösen workshopot szervezett Barnamezős beruházások németországi tapasztalatai címmel. Az eseményen német szakemberek mutatták be a barnamezős beruházások németországi feltétel rendszerét, konkrét, németországi projekt tapasztalatokat és előadás hangzott el Magyarország barnamezős területeinek számbavételére vonatkozóan. A október megrendezett ÖKOTECH Környezetvédelmi Vásár a fő hangsúlyt az elkövetkezendő években az EU magas színtű környezetvédelmi és jogharmonizációs követelményrendszeréhez való igazodásban jelölte meg. A jövőben a kormányzati és önkormányzati projektek finanszírozását jelentős hazai és uniós pénzügyi források segítik. A megélénkülő versenyhelyzet, a megerősödő kínálati oldal és az EUcsatlakozás utáni új kihívások fokozott vállalati és termékkommunikációt tesznek szükségessé, amelyre kiváló lehetőséget teremt az ÖKOTECH. A párizsi POLLUTEC Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállításon bemutatásra került a kármentesítéseket érintő magyar jogszabályok címjegyzéke, az OKKP céljainak és jelentősebb eredményeinek közreadását és a kármentesítések szakmai megalapozását szolgáló 16 db kiadvány (kézikönyvek, útmutatók, füzetek, tájékoztatók, idegen nyelvű kiadványok), a FAVI-KÁRINFO adatbázis adattartalmának jellemző szennyezőanyag és szennyező tevékenység szerinti megoszlása, a magyarországi kármentesítési gyakorlat hatósági eljárásának és műszaki elemeinek folyamatábrája. A szlovák és magyar fél együttműködésében készülő kiadványsorozat 2006-ban összeállításra kerülő része a évig bezárólag mutatja be a határmenti térség környezeti állapotát. A felek két közösen meghatározott határmenti területen, a Szlovák- és Aggteleki-karszt területén és az Ipoly folyó allúviuma területén tervezik a felszín alatti vizek környezeti állapotának bemutatását. A román-magyar együttműködés keretében hasonló tárgyú kiadvány kidolgozásában való részvételre került sor a román-magyar határmenti régió tekintetében. 1.7 Hazai és EU támogatások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok A és év folyamán meghatározó feladat volt kármentesítési beruházások finanszírozására alkalmas EU-s források felkutatása és a támogatásra alkalmas projektekre vonatkozó információk összegyűjtése, javaslatok összeállítása. A Strukturális Alap esetében a kármentesítési projektek támogatásához benyújtható pályázatok: 1. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programon (KIOP) belül a Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására fejezet szerinti forrásokra lehetett pályázni. Pályázhattak kármentesítési 10

11 kötelezettséggel rendelkező költségvetési szervek, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, és társulásaik, gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is. A műszaki beavatkozásra irányuló projekt, 200 millió és 3 milliárd forint közötti költségvonzatú, megfelelő indoklással szeptember 30-ig befejezendő feladat lehetett. (KIOP ; A évben folyamatos volt a pályázatok befogadása és értékelése, a pályázati forrás a GKM KIOP Irányító Hatóság részéről november 15-i hatállyal felfüggesztésre került. A KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására tárgyú pályázati forrásra beérkezett pályázatok alapján öt területen (2. táblázat) került sor a beruházások megkezdésére. Projekt helye Pályázó neve Projekt megnevezése Pétfürdő Kazincbarcika Debrecen Dunaújváros Budapest, Illatos út Petrotár Kőolajterméktároló és Kereskedelmi Kft BorsodChem Részvénytársaság Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaferr Dunai Vasmű Részvénytársaság Budapesti Vegyiművek Részvénytársaság Petrotár Kft. pétfürdői telepén található környezeti szennyezettség kármentesítése Talajvíz diklór-etán kármentesítése a BorsodChem Rt. területén A Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése Környezeti kármentesítés a DUNAFERR kokszolómű területén Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vizének kitermelése és tisztítása 2. táblázat Megítélt támogatás (Ft) A évben a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP), Városi területek rehabilitációján belül a 2. komponens, a Barnamezős területek újrahasznosítása fejezet szerinti forrásokra lehetett pályázni. Nem pályázhattak azok a szervezetek vagy jogutódjaik, akik a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatták, vagy folytatják. Pályázhattak viszont azok, akik a környezeti károkért fennálló felelősséget a szennyezett terület megvételénél, vagy egyéb módon átvállalták. A támogatás kedvezményezettje kizárólag a kármentesítés kötelezettje lehetett, de támogatható volt az önkormányzati ingatlanvásárlás is. (1/2004/ROP 2.2; A KvVM kijelölésében a VITUKI Kht szakértői részt vettek a KIOP és a ROP pályázatok kármentesítést érintő szakmai értékelésében, továbbá a KIOP Pályázat Előkészítő Alap (PEA) kármentesítés végrehajtását célzó előkészítő munkáiban is, 34 területet érintően. Az értékelés a KIOP pályázatok kapcsán értékelő adatlap kitöltésével és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság részére történő megküldéssel, a ROP pályázatok kapcsán egy szakértői vélemény összeállításával és a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság számára történő megküldésével történt. 11

12 A Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP) Vizeink jó kezelése prioritáson belül a Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása célú intézkedés, szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése művelete keretében a időszakban Mrd Ft pénzügyi keret felhasználása válik lehetővé. A KEOP első három évében a jogosultsági feltételrendszer mentén állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe, állami és/vagy önkormányzati tulajdonú területen kerülhet sor meghívásos, kármentesítési műszaki beavatkozási kisprojektek végrehajtására ban az egyik fő feladat - a felállított rendkívül szigorú feltételrendszer mentén - az állami és/vagy önkormányzati felelősségi körbe tartozó területekre vonatkozó projektgenerálás és a beruházási projekt-tartalék képzés volt. A cél érdekében a már meglévő információk és a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek kármentesítésben érintett munkatársainak megkeresése mellett megtörtént a kapcsolatfelvétel a Honvédelmi Minisztérium, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő ZRt., a Nemzeti Park Igazgatóságok, valamint az önkormányzatok képviselőivel is. A projektgenerálási munka tapasztalatai előrevetítik azt, hogy a pályázati feltételrendszer felülvizsgálatára, a pályázói kör esetleges szélesítésére, valamint a projektek előkészítésére (aktualizáló tényfeltárás, dokumentációk összeállítása, stb.) nagy figyelmet kell fordítani, mivel ezek elmaradása komolyan veszélyeztetheti a kármentesítésre nevesített pénzügyi keret felhasználását. 2. Országos feladatok Az OKKP országos feladatcsoportja magába foglalja: A felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavételét a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából - a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszerek (a FAVI-ENG (korábban FAVI), FAVI-KÁRINFO (korábban KÁRINFO), FAVI-MIR működtetését, fejlesztését; - a szennyezettség ismertségi állapotától függő különböző szintű adatokra támaszkodó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) módszertani fejlesztését. A kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó tárca Alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálását. 2.1 A FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO és a FAVI-MIR informatikai rendszerfejlesztési feladatok A 33/2000. (III.17.) Korm. rendeletet felváltó 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő adatszolgáltatás biztosításához szükséges a FAVI szakrendszer kialakítása ben megkezdődött az ehhez szükséges szakmai és informatikai rendszerfejlesztés. 12

13 A Kr. 34. (3) bekezdése értelmében: A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). A Kr. által leírt nyilvántartási rendszer fejlesztése, kiépítése és működtetése már a jogszabály hatályba lépése előtt megtörtént, a hazai és nemzetközi információigényekhez igazodva, többéves fejlesztés eredményeként számos szakmai és informatikai szempont került beépítésre a nyilvántartási rendszerbe. A évben megkezdett 18/2007. (V. 10.) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról tárgyú KvVM rendelet alapján jogszabályi úton is biztosítottá válik a FAVI valamennyi alrendszere vonatkozásában az adatgyűjtés és az alrendszerek adatokkal való feltöltése. A rendelet július 01-től lépett hatályba, melynek melléklete tartalmazza az adatgyűjtést támogató, átdolgozott adatlap rendszereket is. A FAVI rendszer egyes alrendszereinek (FAVI-ENG, FAVI-KÁRINFO, FAVI-MIR) ben lezajlott megtervezése (adatbázis, alkalmazói felület) és a fejlesztési munka előkészítése után az új adatlapokra alapozott FAVI informatikai rendszer (és az egyes alrendszerek) fejlesztésének befejezése, valamint éles üzembe állítása a év folyamán valósult meg. A FAVI szakrendszerekkel kapcsolatban végrehajtott támogatási feladatok közül kiemelhetők az alábbi főbb elemek: a) térképi adatok kiolvasási eljárásának továbbfejlesztése b) a KÁRINFO üzemeltetése, karbantartása c) adatok áttöltése a Priolist 3 rendszerből a KÁRINFO-ba d) az Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer üzemeltetése, adatbázisának karbantartása e) az érzékenységi kategóriák kezelési technológiájának átalakítása a FAVI-ban f) a FAVI-EU modul módosítása g) új FAVI verziók kiadása h) tesztelési feladatok Elkészült a FAVI új verziója és hozzá kapcsolódóan a KVADATSZOLG programnak az a verziója, amely vonalkóddal ellátott FAVI adatlapokat képes előállítani. A vonalkóddal kinyomtatott adatlapokat a felügyelőségi munkatárs a leolvasóval gyorsan tudja felvinni az adatbázisba, és a téves adatrögzítés lehetősége is elhanyagolható. Szintén elkészült az XML formátumú adatfogadás továbbfejlesztése, és felhasználói dokumentáció aktualizált verziója. Az OKIR adatbázisára épülve 2006-ban elkészültek a nyilvánosságra hozásra szánt webes felületek. A publikus felületek a kötelező adatszolgáltatások, így a FAVI keretében beadott némely adatokat, továbbá a HNYR és a FEVI adatait mutatják. Ha a felhasználó által lekérdezett objektumhoz tartozik FAVI adatlap, akkor a FAVI adatbázis alapján a következő szöveg jelenik meg: A területen FAVI és földt. közeg védelme szempontjából engedélyköteles tevékenység folytatását jelentették be a időpontban. Szintén megjelenik a hely érzékenységi besorolása a rendelet szerint. 13

14 A 2006-os évben is szükség volt a KAR-beli ügyfél adatokra vonatkozó adattisztításra, ami érintette a FAVI adatszolgáltatókat is. Az adattisztítás alábbi feladatait láttuk el: A KÜJ adattisztítás ellentmondásainak feloldása a FAVI-ban (azonos KÜJ-KTJ párok keletkezése). Az adattisztítás eljárásainak lefuttatása a fejlesztői szerveren. Az adattisztítás eredményeinek ellenőrzése a fejlesztői szerveren. A programok működésének ellenőrzése az adattisztítás utáni állapotban. Az adattisztítás eljárásainak lefuttatása az éles szerveren. Ügyfélstátusz, objektumtípus, adatszolgáltatási kötelezettség és szülő-gyerek táblák feltöltése a szakrendszeri adatok alapján az éles adatbázisban. Az említett fejlesztések a KÁRINFO, a FAVI, a Monitoring rendszer (KFAV-MIR) és az OSZLR ismételt tesztelését követelte meg. A FAVI-ENG fejlesztése A évtől működő, az engedélyköteles tevékenységek nyilvántartását végző FAVI, majd FAVI-ENG adatbázisában a dinamikus bővülés eredményeként az ügyfelek száma jelenleg meghaladja a db-ot, és ugyanakkor több mint db objektum adatai szerepelnek a rendszerben. A fejlesztés során az alábbi feladatelemek végrehajtására került sor: A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi változásokhoz igazodóan a jogalkotói munka támogatásához, a készülő, adatszolgáltatást elrendelő miniszteri rendelethez kapcsolódóan megtörtént a felülvizsgálata a FAVI-ENG rendszerben használatos adatlap rendszer alap- és részletes adatlapjainak, készülnek az adatlapok kitöltéséhez szükséges függelékek és a kitöltési útmutatók. Közreműködésre került sor az állattartó telepek részére készülő, az FVM-es adatgyűjtéshez kapcsolódó adatlap fejlesztésében. A Szennyezés csökkentési program, a 80/68/EGK irányelv szerinti jelentés, és az állattartó telepekre vonatkozó FVM-es adatlap készítésének tapasztalatai alapján került sor a FAVI-ENG adatlap-csomag EH adatlapjának módosítására. Elkészült a FAVI FAVI-ENG adatkonverzió módszertani megalapozása. Folytatódott a FAVI anyaglistából hiányzó anyagok Környezetvédelmi Anyagazonosító Jel (KAJ) lista bővítése. A FAVI KÁRINFO információs rendszer A hátrahagyott, tartós környezetkárosodást okozó szennyezőforrások, szennyezett területek országos számbavétele során az eredmények nyilvántartásba vétele a KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer-ben (KÁRINFO) történik. A KÁRINFO alrendszer tartalmában a korábbi FAVI rendszer utóda, teljes neve: Felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer Kármentesítési információs alrendszer. A FAVI-KÁRINFO rendszer jelenleg db objektum adatait tartalmazza. A KÁRINFO segítségével történik a környezeti károk felszámolásával bekövetkezett állapotváltozás adatainak gyűjtése, az adatok, a térképi, fototechnikai információk felvétele az 14

15 országos számbavételi adatbázisba. A KÁRINFO-ban rögzített adatokon alapuló, az intranetes hálózaton elérhető OKKP Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer rendkívül szemléletes módon (szöveges, képi és térképi információk által) áttekintést ad Magyarország legmeghatározóbb kármentesítési problémáiról. A prioritási számok meghatározását szolgáló úgynevezett B módszerekkel kapcsolatban szakértői egyeztetéseket követően került sor a teljes fejlesztési munka elvégzésére. Ez az NKPL listák alapját képező, prioritási szám előállítását célzó ( B- ) módszertanok teljes újraprogramozása és a kliens/szerver, valamint a webes technológiát alkalmazó lekérdező programok szükséges módosításait foglalta magában. A KÁRINFO rendszer eszközsorába új ikon került, aminek segítségével a B3 számítási eljárás a felhasználói felületről indítható. A KAR-tér rendszer az ágazat univerzális lekérdező eszköze, az újabban fejlesztett rendszerek kapcsán a lekérdezési igényekhez egységes és könnyen kezelhető felhasználói felületet biztosít. A régebben kidolgozott KÁRINFO és FAVI rendszerekhez kapcsolódóan 2006-ban jelentősen bővültek a lekérdezések a felügyelőségi és a minisztériumi felhasználók számára. FAVI-MIR információs rendszer A Kr., valamint a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet által szabályozott, a felszín alatti vizek állapotának monitorozására vonatkozó adatszolgáltatás révén létrejövő adatbázis kezelését szolgálja majd a FAVI - MIR modul. A Monitoring Információs Rendszer (MIR) célja a felszín alatti víz és földtani közeg adatai mellett egyéb a felszín alatti vízre hatással lévő és jogszabály, vagy hatósági határozat alapján vizsgált környezeti elem, illetve környezeti jellemző észlelési, mérési eredményeinek gyűjtése és az adatok értékelése. A felszín alatti környezetvédelmi monitoring rendszer működtetését, a felszín alatti vizek állapotának folyamatos ellenőrzését a VITUKI Kht. közhasznú feladatként végzi szeptemberében a VITUKI összeállította a vízminőségi monitoring egységesített gépi adatállományát, amit a KvVM idevonatkozó üzemeltetési szabályzata szerinti adatforgalom alapján megküldött a felügyelőségek részére. A környezetvédelmi ágazat feladatainak ellátásához, ezen belül a felszín alatti víz és földtani közeg védelméhez, igen fontos, hogy a sok év alatt gyűjtött adathalmaz az ágazaton belül széles körben hozzáférhetővé váljon. Tekintettel arra, hogy a monitoring adatlapok véglegesítése nem történt meg 2006-ban, ezért az adatlapokat fogadó ill. feldolgozó tranzakcionális rendszer kidolgozása 2008-ra várható. Az elvégzett feladatok tételesen az alábbiak voltak: Kidolgozásra került a korábban gyűjtött (és ezért az OKIR szempontjainak nem megfelelő), KÜJ, KTJ és KAJ nélküli adatok feldolgozásának, áttöltésének és megjelenítésének módszerét. Feldolgozták az összes olyan mérési adatot, amelyhez EOV koordináták rendelkezésre álltak. A monitoring rendszerhez szükséges anyagtáblák (16 db) beillesztése a KAR-ba. Módszer kidolgozása a korábban gyűjtött (és ezért az OKIR szempontjainak nem megfelelő), KÜJ, KTJ és KAJ nélküli adatok feldolgozásához, áttöltéséhez és megjelenítéséhez. VITUKI Kht-nél Excel formátumban rendelkezésre álló adatok (a továbbiakban: VITUKI adatok) tárolásához Oracle adatbázis kidolgozása. 15

16 A MÁFI VITUKI Kht-nél Access formátumban rendelkezésre álló adatok (a továbbiakban: MÁFI adatok) tárolásához Oracle adatbázis kidolgozása. A VITUKI adatok lekérdezhetőségéhez lekérdezések tervezése és adatbázis kidolgozása a KAR-tér lekérdező rendszerben, figyelembe véve a térinformatikai megjelenítés szempontjait. A MÁFI adatok lekérdezhetőségéhez lekérdezések tervezése és adatbázis kidolgozása a KAR-tér lekérdező rendszerben, figyelembe véve a térinformatikai megjelenítés szempontjait. A VITUKI adatok KAR-tér adatbázisba töltéséhez áttöltési eljárások fejlesztése. A MÁFI adatok KAR-tér adatbázisba töltéséhez áttöltési eljárások fejlesztése. A VITUKI adatok áttöltése a rendszerbe. A MÁFI adatok áttöltése a rendszerbe. A MÁFI által PHARE projekt keretében végzett felmérési adatbázis áttöltése, amely Access formátumban állt rendelkezésre. Az elkészült monitoring modul teljes dokumentációjának elkészítése (felhasználói, üzemeltetési, programozási dokumentációk, végleges fizikai rendszerterv, tesztelési jegyzőkönyv, adatbetöltési dokumentáció) és átadása, a programok telepítése a KvVM szerverére Oktatás megtervezése és megtartása Szakértői támogatás A FAVI és KÁRINFO rendszerek működtetésével kapcsolatos support tevékenység, a Kármentesítési Koordinációs Központ valamint a KÁRINFO és FAVI felhasználók informatikai feladatainak szakértői támogatását jelenti. A support kiterjed a FAVI és KÁRINFO rendszerek használatának segítésére, a felmerült újabb feladatok ellátására, munkanapokon meghatározott időintervallumban folyamatos rendelkezésre állásra, a Kármentesítési Koordinációs Központ szakmai rendszergazdai feladatainak szakértői támogatására telefonügyelet és helyszíni segítség biztosításával november 7-én és 8-án sor került a felügyelőségek munkatársai számára az új FAVI rendszerrel kapcsolatos oktatás megszervezésére. Az értékelés keretében megtörtént az Növény- és Talajvédelmi Szolgálattól (NTSZ) kapott adatok FAVI nyilvántartással való összevetése, a nitrát-érzékenység figyelembevételével. A vizsgálat eredményei (2006. novemberi állapot alapján) az alábbiak: A FAVI nyilvántartásból település besorolás alapján hely esik nitrátérzékeny területre (tehát olyan településre, amely nitrátérzékeny besorolást kapott). A FAVI-ban hely szerepel állattartó minősítéssel, amelyek közül fekszik nitrátérzékeny településen (tudni kell ehhez, hogy ebben benne vannak azok az objektumok is, amelyek nem a trágya kezelésével, tárolásával függnek össze, hanem az állattartó telep működésével) Az NTSZ nyilvántartásában ügyfélhez kapcsolódóan szerepelnek adatok. 874 olyan hely szerepel, amelynél megfelelő KSH kód van megadva (ezek 637 ügyfélhez tartoznak). A megfelelő KSH kóddal felvitt NTSZ-es ügyfelek közül 381 nem szerepel a FAVI-ban, hozzájuk 501 állattartó telepet tartanak nyilván az NTSZ-nél. Ebből arra lehet következtetni, hogy az NTSZ-nél nyilvántartott helyek kb. 57%-a nem szerepel a FAVI-ban. Fentiek alapján 16

17 közelítő becsléssel közötti a FAVI-ból hiányzó de az NTSZ-nél nyilvántartott, nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek száma. 2.2 Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele, adatszolgáltatás Szennyezett területek számbavétele Az OKKP indulása előtt előzetesen felbecsült, a korábbi tevékenység alapján feltételezett szennyező források száma ezerre tehető. A évi időszakban, a KvVM által indított országos számbavétel során végzett adatgyűjtési munka eredményeként tartalmazza jelenleg db szennyezőforrás, szennyezett terület bejelentő ASZF adatlapját a FAVI-KÁRINFO térinformatikai rendszer által kezelt adatbázis. Az elmúlt években a szennyezett területekről a bejelentő adatok mellett jelentős számban kerültek rögzítésre tényfeltárás előtti műszaki adatok, tényfeltárás és műszaki beavatkozás utáni műszaki és költségadatok. A számbavétel és évi folytatásának eredményeként: 603 db B1 - tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja, 461 db B2 tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja, 106 db B3 műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja található az adatbázisban. A hatóságok által kitöltött B1 és B2 jelű műszaki adatlapok számossága alapján a kb db bejelentő adatlappal rendelkező objektum közül kb db komolyabb és foglalkozásra érdemes, valamint kb db alacsony kockázatú kategóriába sorolható problémáról beszélhetünk országos szinten. Az adatbázis adattartalma a bejelentő ASZF adatlapok tekintetében év óta stagnál, a B jelű tényfeltárás utáni és műszaki beavatkozás utáni műszaki adatlapok száma - alapvetően a prioritási számokra vonatkozó információk igénye miatt évtől kezdődően egyenletesen növekszik. A szennyező tevékenység alapján vélelmezett átfogó iparági megoszlást az alábbi diagramm mutatja: 14% 7% 7% 41% 31% Hulladéklerakó/tároló, Hulladéklerakó/kezelő telep/objektum Ipari és ipari jellegű, valamint szolgáltató/kereskedelmi jellegű objektumok Technológiai anyag, valamint anyag/készítménytároló/tároló telep/raktár Mezőgazdasági teületek/objektumok Egyéb tevékenység 17

18 Az adatbázisban a felszín alatti vizek, földtani közegre vonatkozóan a legnagyobb kockázatot jelentő ipari jellegű tevékenységekhez köthető szennyezett területek megoszlása: Fémfeldolgoóipar 11% Energetika 4% Gyógyszer-gyártó üzem 1% Vegyipar 9% Autóbuszpályaudvar 0% Járműtároló 20% Nyilvános üzemanyagtöltő állomás 38% Ipari, mezőgazdasági üzemi töltőállomás 15% Üzemanyag átfejtő telep 2% A jellemző szennyező anyag szerinti megoszlást, melyből az ipari és a mezőgazdasági eredetre is következtethetünk, az alábbi táblázat mutatja: Lakossági hulladék 25,4% Egyéb 15,5% Állati eredetű szennyezőanyagok 21,8% Klórozott CH 0,3% Szénhidrogén és származékai 29,3% Nehézfémtartalmú anyagok 2,7% Növényvédőszerek, gyógyszeripari hulladékok 5,1% A központi költségvetési forrásból különböző tárca-alprogramok, illetve KvVM beruházásában indított kármentesítések helyszíneinek térképi megjelenítését a 6. függelék foglalja magába. 18

19 Az állami felelősségi körben megoldandó, illetve ismert felelősségi körben felszámolandó kármentesítési problémákra vonatkozó információkat egyaránt gyűjtő adatbázis, az adattartalom specifikus analízisével, a döntéstámogató szakmai munkák megalapozásán túl, alkalmas a hazai és nemzetközi adatszolgáltatások ellátására is. A szennyezőforrások, szennyezett területek, illetve a kármentesítési beruházásokra vonatkozó információk alapján összeállításra kerültek a kiemelt kármentesítési területek a prioritás szám nagysága szerint, továbbá a kármentesítés mielőbbi végrehajtásának társadalmi igénye alapján Hazai és nemzetközi adatszolgáltatás Hazai adatszolgáltatásra került sor a Vásárhelyi terv megalapozása céljából a tiszasülyi, a nagykunsági és a Bivalytó-Vezseny környékén létesítendő árvíz - apasztó víztározó területére eső szennyezőforrások felszámolására, a Hernád vízgyűjtőjén és a Soroksári Duna ág vízgyűjtőjén elhelyezkedő szennyezőforrások feltárására. További hazai adatszolgáltatási kérelmek: Az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. Az önkormányzati környezetvédelmi tevékenységek kutatása és fejlesztése c. tanulmányának elkészítéséhez kért adatokat a FAVI-ENG és FAVI- KÁRINFO alrendszerekből. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának Víz Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése, II. fázis c. EU-CFCU projekt megvalósításához kértek adatokat a FAVI- ENG és FAVI-KÁRINFO adatbázisból. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke településszintű statisztikai adatokat kért a szennyezett terültekről, melyet meddőhányók állapotának és környezeti hatásának vizsgálatához használ fel. Nemzetközi adatszolgáltatásra került sor a FAVI-ENG és FAVI-KÁRINFO adatbázisokból az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) részére, a szennyezett területek kezelésének menetéről, költségéről és a feltárt szennyező tevékenységekről, valamint a 80/68/EGK irányelv által előírt, a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló jelentés elkészítéséhez. A 80/68/EGK irányelv 16 cikke, módosítva a Tanács 91/692/EGK Irányelve 2 cikkének (1) bekezdésével előírja a tagállamok részére, hogy háromévenként, jelentés formájában tájékoztassák az Európai Bizottságot az irányelvben lefektetett célok végrehajtásáról. A és évben a felszín alatti vizek Szennyezés csökkentési programjának végrehajtása során elvégzett feladatok: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban Kr.) értelmében a Kr. hatályba lépésekor folyamatban lévő engedélyköteles tevékenységeknek a 41. (4) bekezdés szerint október 31-ig meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak tavaszán a KvVM a VITUKI Kht. és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek bevonásával elindította a Felszín alatti vizek Szennyezés csökkentési programját (a továbbiakban SzCsP) azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elősegítse és egyben 19

20 folyamatosan nyomon kövesse a Kr. vonatkozó előírásainak határozati szintű érvényesülését, az előírások realizálódását a hatósági munkavégzés során. Az SzCsP I. ütem keretében, év folyamán a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetések, hígtrágya elhelyezések, krómot tartalmazó ipari szennyvíz elhelyezések tevékenységtípusba tartozó közel 1500 db objektum adatainak felülvizsgálatára került sor. Az SzCsP II. ütem keretében évben folytatott munka az elmúlt évben felülvizsgált objektumkörrel kapcsolatos változások nyomonkövetésével, aktualizáló felülvizsgálatával és további, közel 1900 db, nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező elhelyezés felülvizsgálatával egészült ki. A Szlovák-magyar határmenti régió környezeti állapotáról tárgyban a szlovák és magyar fél együttműködésében készülő kiadványsorozathoz - a szennyező tevékenységek bemutatására - leválogatásra került sor a FAVI-ENG szakrendszerből a kiadvány által tárgyalt Szlovák- és Aggteleki-karszt és az Ipoly folyó allúviumára vonatkozóan. 2.3 Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL I, II, III) készítése Az NKPL felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető pontszerű szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, kármentesítési monitoring) előzetes, egyszerűsített, relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző (I. II. és III.) prioritási listákat jelenti. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét. A prioritási listák felállítása, a listák elemszámának növelése érdekében elvégzett feladatok: NKPL I. készítése A KÁRINFO adatbázis végén 603 terület esetében tartalmazott B1 adatlapot (tényfeltárás előtti műszaki és költség adatok adatlapja). A 603 terület esetében a B1 módszer 440 esetben számolt ki prioritási értéket tényfeltárás előtt álló területeknél, azaz az NKPL I lista 440 területet tartalmaz NKPL II. készítése A év folyamán a legnagyobb előretörés az NKPL II lista elemszámainak a gyarapodásában jelenik meg. Megtörtént a B2 adatlapokon fellelhető adatok pontosítása, a B2PA adatlap integrálásával sor került a B2 adatlap módosítására, majd ezt követően az informatikai fejlesztő bevonásával megtörtént az NKPL II. módszertan hibaellenőrző műveleteinek módosítása és az NKPL II. prioritás számítási módszertan tesztelése. A KÁRINFO adatbázis végén 461 terület esetében tartalmazott B2 adatlapot (tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja). A 461 terület esetében a B2 módszer 409 esetben számolt ki prioritási értéket tényfeltárás után álló területeknél, azaz az NKPL II lista 409 területet tartalmaz. Az NKPL II lista kiemelt fontosságú a prioritási listák között, mivel a korábbi KIOP, majd a KEOP pályázatok értékeléséhez lényeges, döntéstámogató szereppel bír. 20