SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG ÉRTÉKELÉSE A DUNA-TISZA KÖZÉN RWEQ MODELL ALKALMAZÁSÁVAL 1
|
|
- Lili Siposné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG ÉRTÉKELÉSE A DUNA-TISZA KÖZÉN RWEQ MODELL ALKALMAZÁSÁVAL 1 Evaluation of Wind Erosion Risk on the Danube-Tisza Interfluve using the Revised Wind Erosion Equation (RWEQ) Összefoglalás Szatmári József szatmari@geo.u-szeged.hu A Duna-Tisza közén kijelölt mintaterületen ben terepi széleróziós méréseket végeztünk. Mérési eredményeink felhasználásával vizsgáltuk az USDA RWEQ (Revised Wind Erosion Equation) 2 széleróziós modelljének hazai alkalmazhatóságát. Az RWEQ széleróziós modellt mérési adatainkkal tesztelve átlagban 20%-nál kisebb eltéréseket kaptunk a száraz, fedetlen homokfelszíneken, erős (15-22 m/s-os) széllökéseknél (mért legnagyobb erózióérték 880 t/ha; becsült legnagyobb érték: 960 t/ha). Távérzékelt felvételek alapján szélerózió-veszélyeztetettségi térképet szerkesztettünk a Duna-Tisza közére, amelyet összevetettünk Magyarország potenciális széleróziós térképével. Talajnedvességi- (Landsat5 TM-SWI) és az RWEQ modellel becsült eróziós értékek alapján a mintaterület %-át találtuk erózió-veszélyeztetettnek. Bevezetés A valószínűsíthető klímaváltozás (Mika J , Weidinger T. et al ) következményeként fellépő aszályhajlam növekedése Magyarországon az Alföldet, azon belül is a Duna-Tisza közét veszélyezteti elsősorban. A regionális elemzésekben megfigyelt hőmérsékleti emelkedési és csapadékcsökkenési, valamint talajnedvesség- és talajvízcsökkenési trendek közvetlenül befolyásolják a terület szélerózió-veszélyeztetettségét is (Kertész Á. et al , Rakonczai J. et al. 2001, Lóki J , Kovács F ). Széleróziós kutatásaink célja, hogy olyan adatbázist építsünk ki, amely alapján kellő megalapozottsággal tudjuk a döntéshozók figyelmét felhívni a fokozódó szélerózió mezőgazdasági károkozásán (Mucsi L.-Szatmári J , Szatmári J ) kívül az Alföld számos településén jelentkező súlyos környezet-egészségügyi problémára: a porszennyezettségre, amely az általunk vizsgált dél-alföldi településeken a legnagyobb mértékben haladja meg az immissziós határértékeket (Rakonczai J. et al ). A szálló és ülepedő por legfőbb forrása a szántóföldi kiporlás, amelyet erdősávok, erdők telepítésével, illetve a művelésből kivont területek gyepesítésével lehet és kell csökkenteni. Magyarország EU-s csatlakozásával megnyíló forrásokat kihasználva reményeink szerint hamarosan nagyszabású tájrendezési munkálatok indulhatnak el, amelyekhez kutatásainkkal is szeretnénk hozzájárulni. A Duna-Tisza közén kijelölt mintaterületen az 1990-es évek második felében terepi széleróziós méréseket végeztünk (Mezősi G.-Szatmári J ). Jelen dolgozatban mérési eredményeink felhasználásával vizsgáltuk az USDA 2 széleróziós modelljének hazai alkalmazhatóságát, valamint a kutatási periódusban beszerzett távérzékelt felvételek 3 alapján szélerózió-veszélyeztetettségi térképet szerkesztettünk a Duna-Tisza közére. 1 Az F sz. és F sz. OTKA pályázatok támogatásával 2 United States Dept. of Agriculture (USDA) Wind Erosion & Water Conservation Service (WEWC): 3 Eurimage S. p. A. Landsat Club 25; ESA
2 Módszerek A szél által mozgatott homok mennyiségének mérésére a Majsa-Dorozsmai homokháton (1. ábra) elhelyezkedő hidrometeorológiai állomás mellett egy 50x50 m-es parcellát alakítottunk ki, amelyen mérőcölöpökkel, heti-kétheti rendszerességgel mértük a homokmozgást. A parcellát rendszeresen gyomirtóztuk és szántattuk, kialakítva ezzel a növényzettel gyéren borított talajfelszínt, amely a tavaszi és őszi időszakokban jellemzően és nagy kiterjedésben szélerózióveszélyeztetett a Duna-Tisza közén. A meteorológiai adatok mérése az állomás műszerkertjében és a parcellán elhelyezett műszerekkel történt, valamint az OMSZ szegedi és kisteleki állomásainak részletes adatait használtuk fel, továbbá az OMSZ napi jelentéseiből és áprilisának napi maximális széllökés adatait Szeged, Kecskemét és Kiskunhalas állomásokra. 1. ábra A mintaterületek elhelyezkedése. 1: Duna-Tisza köze távérzékelt adatok alapján vizsgált területe; szélerózió-veszélyeztetettségi térkép által lefedett terület; 2: mintaterület és kísérleti parcella a Majsa-Dorozsmai homokháton A kutatómunka második lépéseként a homokháton kijelöltünk egy 64 km 2 -es területet (1. ábra), amelynek középpontjában a parcella található. A Kiskunmajsa és Kistelek között elhelyezkedő térség természetes vegetációja és területhasznosítása változatos, geomorfológiai szempontból homokhátak és buckaközi mélyedések, laposok (semlyékek) váltakozása - is jellemző a Duna-Tisza közének déli részére. A terület különböző talajtípusú és területhasznosítású, meghatározott pontjairól talajmintákat gyűjtöttünk és a többszöri terepbejárás alkalmával az erózióra legérzékenyebb foltokat feltérképeztük. A talajminták széleróziós folyamatok szempontjából legfontosabb tulajdonságait, így a karbonát és szervesanyag tartalmát, valamint a szemcseösszetételét határoztuk meg laboratóriumi módszerekkel. A távérzékeléses elemzéseket LANDSAT5 TM multispektrális műholdfelvételek alapján végeztük el. A Normalizált Vegetációs Index (NDVI) az általánosan és leggyakrabban használt index a nettó biomassza produkció becslésének módszerei közül. A Landsat április 14-én és április 22-én készült felvételeiről a talajnedvességi index (SWI) értékek alapján a különböző veszélyeztetettségi fokozatú területek osztályait a Duna-Tisza köze 6420 km 2 -es felszínére (1. ábra) meghatároztuk. Az osztályozási műveletekhez a terepei referencia adatokat a két időpontban a kömpöci mintaterületen mért talajnedvességi adatok szolgáltatták, amely alapján szélerózióveszélyt a 0-6 %-os talajnedvességi intervallumban tapasztaltunk. A hazai széleróziós kutatások során elsők között nyílt lehetőségünk széleróziós modellek tesztelésére. Ezekről a számítógépes modellekről tudni kell, hogy elsősorban USA-beli kutatók, felhasználók számára készült béta-verziós rendszerek, amelyek beépített meteorológiai adatbázisokkal dolgoznak. Munkánk döntő része a megfelelő input időjárási adatbázisok létrehozására irányult, legfontosabb lépése a mintaterületről rendelkezésünkre álló részletes
3 széladatokból ( évi 10 percenkénti maximális széllökések sebessége és iránya) a szükséges szélstatisztikai számítások algoritmizálása, programozása. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által támogatott intézetek, a kansasi WERU (Wind Erosion Research Unit) és a texasi WEWC intézet részben egymástól függetlenül két különböző, alapvetően más elven működő számítógépes széleróziós modellt dolgozott ki az elmúlt két évtizedben, amelyeket a kutatóhelyek munkatársainak engedélyével és közreműködésével módunkban állt kipróbálni, terepen mért eredményeinkkel tesztelni. Ezek közül jelen tanulmányban az RWEQ programot használtuk, amely egy izolált, téglalap alapterületű parcellát átszelő egyenes mentén (egy dimenzióban) becsüli a talajveszteséget. Közép- és hosszútávú, kis időfelbontású, átlagbecslést ad, a ható folyamatok visszacsatolása nélkül. Az április 14-én és április 22-én, a Duna-Tisza közéről készült Landsat TM5 műholdfelvételek kiértékeléséhez a Kiskunmajsa-Kistelek közötti mintaterületről gyűjtöttük be a terepi adatokat: 32 pontból a százalékos növényzet-borítottsági értékeket, valamint talajmintákat, amelyeknek meghatároztuk a szemcseösszetételét, szervesanyag- és karbonáttartalmát. A távérzékelt adatok (vegetációs és talajnedvességi indexek) és a terepi adatok alapján lehatároltuk a különböző mértékben szélerózió-veszélyeztetett területeket. A felvett minták vizsgálatával kapott eredményeket az USDA Széleróziós Kutatócsoportja által kidolgozott RWEQ (Rewised Wind Erosion Equation) modellben a Talaj szubmodell bemenő értékeiként használtuk fel. A modellt az év tavaszának mért és részben számított időjárási adataival teszteltük, hiszen ezen időszakból rendelkezünk a legnagyobb elhordási értékekkel a kísérleti területen az adott időszak aktív, több hetes széleróziós tevékenységének következtében. A különböző forrásokból parcellás mérések, távérzékelt anyagok interpretációja, modellszámítások származó mért és számított adatokat egy egységes rendszerbe integráltuk (2. ábra).
4 Szélerózió mérése 50x50 m-es parcellán Műholdképek: Landsat 5 TM Mintaterületre: Vegetációfedés Talajparaméterek Széladatok Geostatisztikai elemzés (Surfer) Ortogonális indexek (ERDAS Imagine): 1. NDVI 2. SBI: brigthness 3. SGI: greeness 4. SWI: wetness RWEQ Weather Soil Talajveszteség számítása a parcellára Transzformáció EOV-be 5x5 pixeles környezetek kiválasztása Management EROSION Statisztikai vizsgálat - Illesztőfüggvények SZE-veszélyeztetett területek lehatárolása a DTK-én SZE-ós talajveszteség számítása (t/ha) a DTK-re Duna-Tisza köze SZE-veszélyeztetettségi térképe 2. ábra Komplex rendszerbe integrált széleróziós mérési módszerek Eredmények 1. Parcellás mérés eredményei Az közötti mérési időszakra vonatkozó eredményeket a 3. ábrán tanulmányozhatjuk. Jelentősebb homokmozgást és tavaszán tapasztaltunk, amikor a szél által mozgatott homokmennyiség havi összesítésben meghaladta a 200 tonnát (megközelítőleg átlagosan 3 cm-es talajelhordás), illetve az 50 tonnát a negyed hektáros parcellán. A terepi adatok felvételének és a távérzékeléses vizsgálatba bevont második műholdkép elkészültének időszakában, tavaszán jelentősebb homokmozgást nem mértünk. Összehasonlítottuk adatainkat Dikkeh, M. (2004.) Kecskemét közelében, egy hektáros kísérleti parcellán homokcsapdával és mérőrúddal mért adataival, melyek szerint április közepén egy 10 órás és egy 20 órás mérési periódusban 59 m 3 /ha, illetve 56 m 3 /ha volt a talajerózió értéke (ez megközelítőleg t/ha talajelhordást jelent). A széllökések ereje hasonló volt ebben az időszakban és áprilisának első két hetében, így megállapíthatjuk, hogy növényzet nélküli száraz homokfelszínen a munkaképes széllökések, melyek óránkénti átlagos értéke meghaladja az 5-6 m/s-ot, néhány óra alatt több száz tonna homokot képesek a felszínen mozgásba hozni.
5 3. ábra Parcellás mérés eredményei A: akkumuláció; D: defláció; m: mozgatott anyagmennyiség (t) 2. RWEQ eróziós szubmodell futtatási eredményei A tesztelés eredményeként (1. táblázat) állíthatjuk, hogy a vegetáció nélküli parcellán a mért (920 t/ha) és számított (pl. M33 minta: 788 t/ha; vagy M6 minta: 644 t/ha) elhordási értékek közötti eltérés 25 %-nál kisebbnek adódott, amelyet jó értéknek tartunk. R. Van Pelt és T.M. Zobeck vizsgálták az RWEQ modell által becsült és hat darab kísérleti állomáson mért széleróziós értékek közötti kapcsolatot. Vizsgálataik szerint a modell alábecsüli a talajelhordási értékeket és az előrejelzett és mért adatok közötti korrelációra 0,6-0,7 közötti értékeket kaptak (R. Van Pelt et al ). A vegetációval (őszi búza) fedett parcellán mért értékeink jelentősen eltértek a program által számított értékektől, amelynek okát további modellfuttatásokkal deríthetjük ki. Természetesen a program eddig elvégzett verifikációjából messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, hiszen egy területre, egy időpontból származó adatokkal végeztük a számításokat.
6 Felszínborítás típusa * erdő gabona gyümölcsös Felszínborítottság * (%) Talajminta sorszáma * SWI ** NDVI ** RWEQ erózió (t/2500 m 2 ) 100 M M M M M M M M M M M M M M M M M M M nádas 100 M parlag rét semlyék szántás (vetetlen) szőlő 75 M M M M M M M M M M M M M M táblázat A mintavételi pontokban mért és számított értékek LANDSAT TM április 14-én készült műholdfelvétel( ** ) és március 26. és április 12. között felvett adatok( * ) alapján 3. Szélerózió-veszélyeztetettség értékelése a Duna-Tisza közén A vizsgált terület Magyarország potenciális széleróziós térképe (Lóki J ) alapján 99%-ban a veszélyeztetett kategóriába tartozik, ezen belül a nagyon erősen veszélyeztetett kategória összterülete meghaladja az 50%-ot. A talajnedvességi index (SWI) értékekből a parcellás mérési eredményeinket tükröző következtetéseket vonhatunk le a két tavaszi időszakra. Az 1997-es év áprilisa csapadékszegény időszak volt, erős széllökések sorozatosan jelentkeztek és ekkor mértük a 6 éves mérési időszak legnagyobb eróziós értékét a kontroll parcellán (kb. 900 t/ha/hó). A távérzékeléssel vizsgált Duna- Tisza közi területen az osztályozás alapján a veszélyeztetett összes terület meghaladta a 40 %-ot,
7 amelyből 9 % közepesen, illetve erősen kiszolgáltatott volt a széleróziós tevékenységnek (4. ábra, 2. táblázat.). Az RWEQ modell a fedetlen, száraz homokfelszínekre (közepes és erős veszély) ebben a hónapban átlagosan 640 t/ha deflációt becsült, míg a gyengén veszélyeztetett területekre átlagosan 150 t/ha-t kaptunk. A áprilisi adatok fokozottan veszélynek kitett felszínekre 2 %-nak, míg a gyenge osztály 17 %-nak adódott (3. táblázat). SWI veszély pixel (30 m / db.) terület (km 2 ) rész (%) (-120, -80) erősen ,8 0,32 (-80, -60) közepesen ,8 8,34 (-60, -20) gyengén ,6 35,41 (-20, 60) nincs ,0 55,54 osztályozatlan ,1 0,39 Összesen ,3 100,00 2. táblázat Szélerózió-veszélyeztetettség értékelése április 14-én készült Landsat5 TM felvétel osztályozása alapján SWI veszély pixel (30 m / db.) terület (km 2 ) rész (%) (-120, -80) erősen 270 0,2 0,00 (-80, -60) közepesen ,0 1,95 (-60, -20) gyengén ,6 17,26 (-20, 60) nincs ,4 79,68 osztályozatlan ,0 1,10 Összesen ,3 100,00 3. táblázat Szélerózió-veszélyeztetettség értékelése április 22-én készült Landsat5 TM felvétel osztályozása alapján veszély terület (km 2 ) rész (%) Erózió (E tonna) fokozottan 21 0,3 közepesen 536 8, gyengén , Összesen táblázat Szél által mozgatott homokmennyiség a Duna-Tisza közi vizsgálati területen áprilisban Landsat5 TM felvétel osztályozása és RWEQ modellbecslés alapján Amennyiben ezeket az értékeket legalább nagyságrendileg valóságközelinek fogadjuk el, akkor áprilisában a vizsgált Duna-Tisza közi területen összesen kb. 70 millió tonna homok mozdulhatott meg a felszínen (4. táblázat). A 3. táblázat adatai alapján látható, hogy áprilisban ugyanilyen erősségű szeleket feltételezve a mozgatott homokmennyiség %-kal kevesebb lett volna a nagyobb felszíni nedvességi értékek miatt, de ebben az időszakban nem volt számottevő széltevékenység, mint azt a parcellás mérési eredményeink bemutatásánál is jeleztük. Karácsony J. (1992.) és Mohammad D. (1991.) kísérleteikkel rámutattak, hogy a teljes széleróziós tömegtranszportban, egy természetes széleróziós folyamat esetében, a por részarányát általában %-nak tekinthetjük. Ez alapján a vizsgált időszakban becslésünk szerint 7-14 millió tonna por kerülhetett a légkörbe, amely aztán a környező településeken súlyos levegőminőségi problémákat okozott.
8 Összefoglalás Széleróziós kutatásunk e dolgozatban ismertetett szakaszában a terepi mérések, a távérzékelt felvételekből nyerhető adatok, valamint a széleróziós modell által becsült talajelhordási értékek egy rendszerben történő kezeléséhez és feldolgozásához dolgoztunk egy komplex módszert, melynek kimeneteként a vizsgált terület szélerózió-veszélyeztetettségi térképét kaptuk meg és becslést adtunk egy kéthetes széleróziós periódus során a levegőbe került, egészségkárosító por mennyiségére. Bizonyítottuk, hogy ismertetett széleróziós modell tesztelését, verifikációját és esetleges adoptációját a további kísérletekbe bevont mintaterületeken felvett és mért adatokkal mindenképpen érdemes folytatni, hiszen első tesztelési eredményeink biztatóak, ami nem meglepő, hiszen a modellépítés az USDA kutatócsoportjainál több évtizedes kutatási múltra és tapasztalatra tekint vissza. Az Alföldre vonatkozó távérzékelt adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését is folytatjuk, hiszen több folyó tudományos kutatás, így a széleróziós munkánk is alapadatként használja az Alföld területhasználatában, vegetáció-borítottságában, talajállapotában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, amelyeknek leghatékonyabb forrásai a távérzékelt anyagok. Széleróziós méréseinket az Alföld további erózió-veszélyeztetett területeire (Nyírség, Körös-Maros köze) terjesztjük ki továbbfejlesztett mérési módszerek alkalmazásával annak érdekében, hogy a szélerózióról, így a kritikus szélerősség és talajállapot kialakulásának feltételeiről lényegesen pontosabb adatokat kapjunk. Köszönetnyilvánítás Az RWEQ modell felhasználásához jelentős segítséget kaptunk a Dr. Ted M. Zobeck talajspecialistától, az USDA Agricultural Research Service (USA) munkatársától és kollégáitól, valamint köszönet illeti Dr. Lóki Józsefet (Debreceni Egyetem) Magyarország potenciális szélerózió-veszélyeztetettségi térképéért. Irodalom Dikkeh, M Comparing wind erosion field measurements with simulated by WEPS. Proceedings of ESSC Conference. Budapest. p Karácsony J A szélerózió elleni védekezés fizikai alapjai. Kandidátusi értekezés. Gödöllő, p Kertész et al Az aridifikáció folyamatai a D-T közén, Földrajzi Közlemények, pp Kovács F Környezeti változások értékelése a Duna-Tisza közén, különös tekintettel a szárazodás problémájára. MFK előadásai. CD-ROM. Lóki J A szélerózió mechanizmusa és magyarországi hatásai. MTA doktori értekezés. Debrecen p Mezősi G. - Szatmári J Assessment of wind erosion risk on the agricultural area of the southern part of Hungary. Journal of Hazardous Materials 61. Amsterdam. pp Mika J. et al Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében. Vízügyi közlemények LXXVII.évf. pp Mohammad, D A szélerózió néhány törvényszerűségének és védekezési lehetőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Gödöllő. Mucsi L. - Szatmári J Landscape changes of a blown sand surface on the Great Hungarian Plain. The problems of landscape ecology Vol. III. Warsaw. pp R.S. Van Pelt et al Validation of the Wind Erosion Stochastic Simulator (WESS) and the Revised Wind Erosion Equation (RWEQ) for Single Events. In: Proceedings of ICAR5, Texas, USA pp
9 Rakonczai J. Bódis K A geoinformatika alkalmazása a környezeti változások kvantitatív értékelésében. In.: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. CDROM ISBN p. 15. Rakonczai J. et al Csongrád megye kistérségi komplex környezet-védelmi programja, Szeged: Szatmári J Elfújta a böjti szél. In. Baukó T.(ed.): Az Alföld a XXI. század küszöbén. Békéscsaba. pp Weidinger T. - Bartholy J. - Matyasovszky I A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban. Földrajzi Értesítő, pp
Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban. Szatmári József
Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban Szatmári József I. Célkitőzések 1. Van-e olyan terepi széleróziós mérési módszer, amellyel a folyamatok dinamikájáról,
RészletesebbenGeoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban Doktori (PhD) értekezés tézisei Szatmári
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenA kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron I. éves doktorandusz Kitaibel
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenA VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN
A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenNagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és az aszály
Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika Szalai.sandor@mkk.szie.hu Lakatos.m@met.hu 1 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
RészletesebbenÉghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
RészletesebbenHatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.
Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő
Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2017 között (homogenizált, interpolált adatok alapján) Legcsapadékosabb
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. augusztus - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenA globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására
A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében
A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenÚtmutató a DriDanube kérdőív kitöltéséhez
Útmutató a DriDanube kérdőív kitöltéséhez Project co-funded by European Union funds (ERDF, IPA) Page 1 of 6 Kedves Észlelő! Az aszály hatásainak megfigyelése egész évben, de különös figyelemmel a vegetációs
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt 1 Hoyk Edit 2. Kutatások Intézete, Kecskemét, Rákóczi út 3. 6000, 76/502 840, farkasj@rkk.hu
A természetközeli felszínek környezeti állapotváltozásának értékelési lehetőségei távérzékeléses adatokból Possibilities of evaluation of environmental changes on forest and semi natural areas from remote
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenVizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén.
Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén Kovács Ferenc SZTE TTIK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A kutatást
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenMŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenA SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés
RészletesebbenTávérzékeléses parlagfű felmérési eredmények 2013-ban?
Távérzékeléses parlagfű felmérési eredmények 2013-ban? Surek György, Nádor Gizella, Hubik Irén Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági Távérzékelési Kutatási és Fejlesztési Osztály MAGYAR METEOROLÓGIAI
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenA SZÁRAZODÁS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
A SZÁRAZODÁS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN KOVÁCS FERENC 1 Bevezetés A valószínűsíthető globális klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálata az egyik legizgalmasabb és egyben
Részletesebben