INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ AZ ÖNKÉNTES KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ GIMNAZISTÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK FOGADÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETÉBEN

Átírás

1 ANTONI GÁBORNÉ DARÓCZY ESZTER FECZERNÉ BÉDY CSILLA GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA SZUHAJ ESZTER VARGA ATTILÁNÉ VARGÁNÉ KISS ANNA INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ AZ ÖNKÉNTES KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ GIMNAZISTÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK FOGADÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETÉBEN Robogó Óvoda, 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény és Egységes Konduktív Módszertani Intézet 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. Petőfi Sándor Általános Iskola, 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u ADDETUR Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola, 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. EGYÜTT_MÁSOKÉRT TÁMOP A11/

2 Írta Antoni Gáborné Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Daróczy Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Feczerné Bédy Csilla Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete Gruber Mónika Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete Nagyné Kijátz Edina Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája

3 Varga attiláné Robogó Óvoda Szuhaj Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája Szerkesztette Varga attiláné Robogó Óvoda

4 ELŐSZÓ BEVEZETÉS Jogszabályi háttér A FOGADÓ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A fogadó intézmény célja A fogadó intézmény feladata A diákok kompetenciájának fejlesztése a közösségi szolgálat során FELKÉSZÜLÉS AZ ÓVODAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT BEVEZETÉSÉRE Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez AZÓVODAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT IRÁNYÍTÁSA A fogadó intézmény igazgatójának feladata A szakmai koordinátor feladata A mentor feladata A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT DOKUMENTÁLÁSA A PROGRAM ZÁRÁSA A működés eredményességének ellenőrzése, értékelése FELHASZNÁLT SZAKMAI DOKUMENTUM MELLÉKLET Törvényi háttér (15. oldal) 8.2. Nevelőtestületi kérdőív (21. oldal) 8.3. Igényfelmérés és tevékenység lista (25. oldal) 8.4. Intézmények közötti együttműködési megállapodás (27.oldal) 8.5. Jelentkezési lap (32.oldal) 8.6. Tanulói adatlap (33. oldal) 8.7. Közösség szolgálati napló (35.oldal) 8.8. Mentori értékelés (37.olda) 8.9. Teljesítési igazolás (38.oldal) A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése 4 (39.oldal) A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív(42.oldal)

5 8.12. A közösségi szolgálattal kapcsolatos fogalmak (44.oldal Előszó A Fő Pályázó: a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. A konzorciumi partnerei Robogó Óvoda 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. Petőfi Sándor Általános Iskola 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u ADDETUR Alapítványi Gimnázium Szakképző Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. Szakmai együttműködő partnerek Hegyvidéki Mesevár Óvoda, Játszóház 1125 Budapest, Diósárok u Napköziotthonos Óvoda 2192 Hévízgyörk, Vörösmarty u. 96. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 1114 Budapest, Villányi út 27. A fenti intézmények konzorciuma sikeres pályázatot nyert el az Új Széchenyi Terv EGYÜTT - MÁSOKÉRT TÁMOP A-11/ Magyarország megújul projekt keretén belül A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megvalósítására. A Pályázat mottója: EGYÜTT MÁSOKÉRT A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek integrációja A pályázat célja A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek nevelésében, oktatásában résztvevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megújuljon az intézmények pedagógiai gyakorlata, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulásbeli szükségleteihez való alkalmazkodás. A pályázatban megvalósuló fejlesztések munkaerő-piaci részvételt és a munkáltatói kompetenciák minőségét hosszabb távon is javítandó beavatkozások megvalósítását célozzák. A pályázatban vállalt feladatok megvalósítása2012. október március 31-ig tart. 5

6 Ez a kidolgozott dokumentum az Intézményi innovációs törekvéseinket tartalmazza. Feladat: az önkéntesek fogadásának és feltételrendszerének, programjának kidolgozása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ismeretekhez kötődjön az önkéntes munka. A kidolgozott program egy része 1 alkalommal szakmai együttműködő partner (Ciszterci Szent Imre Gimnázium)bevonásával megvalósul. A program beépítésre kerül a Gyakorló Intézmény dokumentumrendszerébe, Helyi Pedagógiai Programjába,a Szervezeti és Működési Szabályzatába és a Házirendjébe. Időtartam: 2 lépcsőben összesen 3 hónap. Kidolgozás: november december. Megvalósítás: október. 1.Bevezetés 1.1. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A köznevelési törvény szerint a közösségi szolgálat (.) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendeletet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet A közösségi szolgálat megszervezését segítő jogszabályok rendelkezései A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény a (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII törvény módosítása) A Nemzeti Önkéntes Stratégia elfogadásáról és a végrehajtásához 6

7 szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. Határozat 2. A fogadó intézmény bemutatása A Robogó Óvoda 1980-ban kezdte meg működését Havanna lakótelepen. A hat óvodáscsoportra tervezett panel épület jelenleg 178 gyermeket tud befogadni. Csoportjaink úgynevezett tiszta csoportokként működnek: 2 kis-2 középső-és 2 nagycsoportunk van. Óvodánk Szível Lélekkel programja az érzelmi nevelésre épül, ez egészül ki a biztonságos közlekedésre neveléssel, mint kiemelt fejlesztési területtel. Ezt a feladatot udvari közlekedési parkunk is segíti. Intézményünk szeptember 1-jétől kiemelt feladatként vállalta a mozgássérült gyermekek integrált nevelését. Ennek szükségességét a gyakorlat hívta elő, hiszen már akkor évek óta a mi intézményünk volt kerületszerte az egyetlen, amely felvette az ide jelentkező, először még csak mozgásukban enyhén korlátozott gyermekeket. Nevelőink úgy gondolták, nemcsak a befogadott gyermekek számára lesz jó az együttnevelés, hanem a többi gyermeknek is június 1-jétől programunkban is felvállaltuk az együttnevelést, azóta már súlyosan mozgássérült gyermekeket is fogadunk évtől pedig diabeteszes gyermekek is befogadásra leletek nálunk. Diákok fogadásában már van tapasztalatunk: rendszeresen részt veszünk óvodapedagógus és konduktor óvodapedagógus tanulók gyakorlati képzésében. Az önkéntes munka és a közösségi szolgálat viszont még ismeretlen terület a számunkra. 7

8 2.1. A fogadó intézmény célja 1.1. FŐ CÉL: A nálunk önkéntes munkát, közösségi szolgálatot végző diákok úgy menjenek el tőlünk az itt töltött idő végeztével, hogy hasznosnak érezték magukat és a végzett munkát, megtapasztalták a segítségnyújtás ízét, a felelősségvállalást. 1.2 TOVÁBBI CÉLOK: bepillantás az SNI gyermekeket integráló óvoda életbe motiváció az óvodai munkához élettapasztalati élmény szerzése a pedagógus kompetenciák megismerése 2.2. A fogadó intézmény feladata A diákok tapasztalatszerzésének biztosítása a gyermekekkel való tevékenykedés és segítségadás által A magatartás különböző formáinak tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok értelmezése, az ide vonatkozó személyes élmények felszínre hozása, elemzése A diákok kompetenciájának fejlesztése a fogadó intézményben végezhető közösségi szolgálat során A gyerekközösségek alakulásának segítése (egyének közötti különbség megértése, kialakuló konfliktusok kezelése, együttműködési készség fejlesztése, erkölcsi érzék, más munkájának megbecsülése) 8

9 A segítőmunka folyamatának tervezése (a segítő munka lehetőségeinek tervezése, tapasztalatai leírása, elemzése, feladattudat, feladattartás, kötelesség - tudat, felelősségvállalás) Az értékelés (különböző értékelési formák és eszközök használata, önértékelés Az együttműködés és kommunikáció (az óvoda dolgozóival, a gyerekekkel, a szüleikkel, tisztelettudás, beszédkészség) 9

10 3. Felkészülés az óvodai közösségi szolgálat bevezetésére Tájékozódnunk kell a már működő közösségi szolgálati tapasztalatokról, jó gyakorlatokról és továbbképzésről a programot összefogó pedagógus számára. (ÖKA) Össze kell gyűjtenünk a nevelőtestület ötleteit, véleményét a közösségi szolgálat bevezetéséről (kérdőív) Át kell beszélnünk a mentori feladatokat, a felkészítés módját, a további személyi és tárgyi feltételeket: felelősöket, kapcsolattartókat és feladataikat a dokumentáció elemeit Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás ideje A program kidolgozása előtt, telefonon egyeztetünk a személyes kapcsolatfelvétel módjairól. 1. Kapcsolatfelvétel a közösségi szolgálatra küldő intézmény vezetőivel a közösségi szolgálat koordinátorával. 2. A konkrét célok és feladatok meghatározása. Tevékenységi lista összeállítása. Dokumentáció, adminisztráció vezetésének egyeztetése (mely intézmény milyen dokumentumokat igényel, vezet, tárol stb.) Értékelési szempontok kidolgozása. 3. A küldő intézmény szülői értekezlet, vagy fogadóóra alkalmával tájékoztatja a szülőt a közösségi szolgálat céljairól, a tevékenységi lista alapján, az effektív szolgálat lehetőségeiről stb. Elkészíti diákjaival az igényfelmérést. Összegzi a kiválasztott területekre jelentkezők számát, a felmérőlap tartalmi elemeit. A szülői nyilatkozatokat csatolja mellé. Az adatlapok kitöltését a fogadó Személyes találkozó a fogadó intézményben. Az egyeztetett igény felmérőlapokat elektronikusan és/vagy postai ajánlott küldeményként aláírva eljuttatja a fogadó intézménynek. Felelős október intézmény - vezető októbernovember, folyamatosan a program kidolgozásáig. december 10

11 intézmény intézményegységeiben egy tanévre meghatározott létszámra vonatkozóan kell kitölteni. 4. A közösségi szolgálat ellátására jelentkező diákok, a koordinálást végző pedagógus és az intézmény mentorának találkozója. A legfontosabb biztonsági szabályok ismertetése a szolgálatot teljesítő személyére, az intézmény gyermekeire, a tárgyi eszközi és technikai háttér vonatkozásában is. (Házirend, Napirend, Balesetvédelem, Értékmegóvás, Felelősség) 5. A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. A szolgálat teljesítésének megkezdése előtt legalább 2 héttel telefonon történjen egyeztetés. Helyszín, időpont megközelíthetőség stb. A fogadó intézmény mentora. 6. A szolgálatot teljesítő diák effektív tevékenységének elvégzése a kijelölt óvodai csoportban. 7. Élményfeldolgozás. Élmény napló írása. 8. A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív kitöltése. 9. A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. A szolgálatot teljesítő diák effektív tevékenységének elvégzése A mentor segítségével spontán, vagy irányított beszéltetéssel, beszélgetéssel. Elemzése, kiértékelése a mentor konduktor segítségével. Elemzése, kiértékelése a mentor konduktor segítségével. Előre egyeztetett időpontban. Lehet folyamatos vagy a szolgálat teljesítése után. A szolgálat teljesítése után. A szolgálat teljesítése után. A fogadó intézmény mentora. A fogadó intézmény mentora. A fogadó intézmény mentora. A fogadó intézmény mentora. 4. A közösségi szolgálat irányítása Szakmai koordinátor: a fogadó intézmény által olyan, a feladatra kijelölt szakember, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Mentor: a fogadó szervezetnél dolgozó pedagógus, aki elsősorban a tanulók lelki 11

12 fejlődésével foglalkozik A fogadó intézmény igazgatójának feladata Felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért, és fenntartásáért. Kijelöli azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a szakmai koordinátori feladatokat, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Megbízza a megfelelő képzettséggel rendelkező mentort, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik. Meghatározza a bevont pedagógusok, pedagógiai asszisztensek létszámát a csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően. Lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapít meg a koordinátor részére A szakmai koordinátor feladata Jól tudjon együttműködni a tanulókkal, a közösségi szolgálatra jelentkező diákok fogadásakor fontos szempont, hogy valódi kapcsolat jöjjön létre a segítő és a segített tanuló között, és a diákok képet kapjanak az óvoda hétköznapjairól azért, hogy lássák és értsék a segítő munkájuk jelentőségét és hozzájárulását annak az intézménynek az értékeihez, amelynek fizikai-lelki erejüket adják. Legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan. Feltérképezni azokat a csoportokat és tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A gimnázium, szakközépiskola koordinátorával közösen: tájékoztatni a tanulókat a választható lehetőségekről, tájékoztatni a szülőket a közösségi szolgálatról, mert a szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a döntésben elengedhetetlenül fontos, kitöltetni a tanulókkal a Jelentkezési lapot elkészíteni a beosztást, amely tartalmazza a tanulók igényeihez igazodó, csoportot és tevékenységet a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetésével, folyamatosan tartani a kapcsolatot a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával annak érdekében, hogy mindkét fél időben értesüljön a felmerülő nehézségekről, szükség esetén segítőként be tudjon lépni a folyamatba. 12

13 A szakmai koordinátor konduktor felelős: a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenység folyamatos pedagógiai kíséréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért, az adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért A mentor feladata A program teljesítése folyamán megbeszélni a diákokkal az esetlegesen felmerülő problémákat, A programba való kapcsolódási lehetőségeket megtervezni (igényfelmérés és tevékenységlista). Kitöltetni a diákokkal az adatlapot (Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez). A program végén közösen összegezni a diákokkal, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával, a fogadó intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő szakmai koordinátorral a tapasztalatokat. A mentor felelős: a tanulóknak, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusának és a fogadó intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő pedagógusoknak felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tevékenységek elismeréséért. 5. A közösségi szolgálat dokumentálása A fogadó intézmény és a gimnázium, szakközépiskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatában, a házirendjében) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A tanévre vonatkozóan az intézmények az éves munkatervükben határozzák meg tanévenként a feladatokat. Az intézmények pedagógiai programjukban rögzíthetik (a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével), melyik évfolyamo(ko)n fogadják/írják elő, milyen tevékenységi kör(ök)ben szervezik meg az iskolai közösségi szolgálatot a diákok számára. 13

14 Jelentkezési lap A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi a gimnáziumnak, szakközépiskolának és a fogadó intézménynek a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. Közösségi szolgálati napló A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma (amely alapján nyomon követhető, hol, mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására), a fogadó intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. Napló, bizonyítvány, törzskönyv A diákok a közösségi munkájukról naplót készítenek, beszámolnak személyes élményükről. A velük foglalkozó, őket fogadó szakmai koordinátor és mentor pedig értékeli az elvégzett munka minőségét, eredményét. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló gimnáziumi, szakközépiskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a fogadó intézmény szakmai koordinátora által igazolt nap, óraszám és tevékenység. 14

15 Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. A szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. Emellett a gimnázium, szakközépiskola és a fogadó intézmény is oklevelet állíthat ki. Az értékelésnek lehetőség szerint több szinten kell megvalósulnia, amelyben szerepet kap a tanuló egyéni értékelése, a tanár, mentor személyre szabott visszajelzése és a segített személy/közösség élménybeszámolója, visszacsatolása. 6. A program zárása A program befejezésekor minimum egy alkalmat biztosítani kell, amikor a tanulóknak csoportos formában lehetőségük van a visszacsatolásra. Amennyiben a tanuló ezen nem tud részt venni, akkor egyéni konzultáció biztosításával kell lehetővé tenni számára a program lezárását. A programot végigkísérő iskolai koordinátor pedagógus és a fogadó intézmény szakmai koordinátor és mentor együttműködve irányítja, koordinálja a beszélgetést. Minden tanulónak lehetőséget kell adni a megszólalásra, élményeinek, tapasztalatainak elmondására A működés eredményességének ellenőrzése, értékelése A mentor a tanulóknak a terminus elején tájékoztatót tart a programról, meghatározzák a célokat, feladatokat. A mentor összegzi közös napzáró összejövetelen az eseményeket, igazolja a tanulók részvételét a vállalt foglalkozásokon (a foglalkozást vezető pedagógus aláírja, megjegyzéseket írhat rá). A terminus végén összesített értékelést készítünk (tanulók, mentor szóban és írásban), amely igazolja részben az eredményességet, illetve felfedi az előforduló hibákat. 7. Felhasznált szakmai dokumentum Simonyi István - Bodó Márton (2012, szerk.)segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 15

16 Bodó Márton Kamf Alférd Kormos József (2011, szerk.) Iskolai közösségi szolgálat Társ program NEFMI Oktatásért felelős Államtitkárság, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. 8. Mellékletek számú melléklet Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". 6. (4) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető." Részletes indoklás a 6. -hoz: A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projektmódszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. 97. (2) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni." A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet Részletek a dokumentumból Fejlesztési terület nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; A Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez, Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: 16

17 Pályaorientáció, közösségi szerepek; A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A középiskola a évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül szükség szerint a mentorral közösen legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. 17

18 (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) Jogszabályok rendelkezései, amelyek segítik a közösségi szolgálat megszervezését A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény) Javasolt a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény következő rendelkezéseinek figyelembevétele: 3. (1) Fogadó szervezet lehet a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, 18

19 fb) egészségügyi szolgáltató, fc) közoktatási intézmény, fd) felsőoktatási intézmény, fe) muzeális intézmény, ff) nyilvános könyvtár, fg) közlevéltár, fh) nyilvános magánlevéltár, fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény]; g) nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. 5. (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. (2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, b) tanítási időben a heti hat órát és ba) tanítási napon a napi két órát. bb) tanítási napon kívül a napi három órát számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. 19

20 8. (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, b) a szükséges pihenőidőt, c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. (2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről. (...) 9. (1) Az önkéntes köteles a) a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni, b) a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni. (2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné. (3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné, b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik. (4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. 10. (1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését. (2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) 20