LEVEGŐTISZTASÁG - VÉDELEM

Átírás

1 LEVEGŐTISZTASÁG - VÉDELEM területi kategóriái - zónák légszennyezettség határértékek rövid és hosszabb ideig megengedhető értékek (30 min., 24 óra, éves) szennyezőanyagok veszélyességi osztálya (fokozatai) Légszennyezők veszélyességi fokozatai I. igen erősen veszélyes (benzpirén, Hg, Pb) II. erősen veszélyes (fenol, Cl 2, H 2 SO 4, H 2 S ) III. veszélyes (korom, füst) IV. mérsékelten veszélyes (benzin) V. Imisszió-mérések szabványosított: a módszer, mérés gyakorisága, mérőpont helye, mintavétel jellege éves ill. szezonális mérések regionális imissziós hálózat,levegőminőség mérőhálózat 106 településen 1088 mérőhely, 10 kontrollpont Budapesten 8 imissziós mérőállomás Dr. Barkács Katalin 1

2 cc Az adott terület veszélyeztethetőségének küszöbe Biztonsági tartalék Adott környezet-minőség A környezet használatának határa Megengedhető járulékos terhelés A szennyező koncentrációjának szintje A B C D Terület (adott helyzet) Szabályozás alapja - együttes szennyezettség adott terület háttérszennyezettsége ipari, kommunális, közlekedési kibocsátások Kettős határérték: területi kibocsátási, technológiai Dr. Barkács Katalin 2

3 Emissziós határértékek Pontforrás Mozgó légszennyező források; pont ill. vonal-forrás Bűzkibocsátással járó működés Rögzített helyzetű, diffúz kibocsátású forrás: pl. hulladéklerakó, zagytározó Dr. Barkács Katalin 3

4 LÉGSZENNYEZETTSÉGI INDEX INDEX NO 2 SO 2 NO x CO O 3 ** Órás expozíció (μg/m 3 ) PM 10 ** Kiváló (1) Jó (2) Megfelelő (3) * * * Szennyezett (4) Erősen szennyezett (5) * A határértékek mellett figyelembe veszik a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** 24 órás, ill. napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. Dr. Barkács Katalin 4

5 LÉGSZENNYEZETTSÉGI INDEX kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett Kén-dioxid (µg/m 3 ) Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) (µg/m 3 ) órás átlag * órás átlag éves átlag órás átlag * órás átlag éves átlag * órás átlag órás átlag éves átlag órás átlag Szén-monoxid (µg/m 3 ) 24 órás átlag** éves átlag Dr. Barkács Katalin 5

6 kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett órás átlag Ózon (µg/m 3 ) 24 órás átlag** éves átlag*** Szálló por (PM 10 ) (µg/m 3 ) Ülepedő por (g/m 2 *30 nap) órás átlag órás átlag * éves átlag * napos átlag 0-6,4 6,4-12,8 12, éves átlag Egyéb komponens esetén a határérték %- ában (%) * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ***8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. Dr. Barkács Katalin 6

7 * Főbb légszennyező anyagok egészségügyi határértékei a 4/2011 (I.14.) VM rendelet 1. melléklete alapján Légszennyező anyag Órás határérték (µg/m 3 ) 24 órás határérték (µg/m 3 ) Éves határérték (µg/m 3 ) Veszélyességi fokozat Kén-dioxid 250 (a naptári év alatt max. 24 túllépés) 125 (a naptári év alatt 3- nál többször nem léphető túl) 50 III. Nitrogén-dioxid 100 (a naptári év alatt max.18 túllépés) II. Szén-monoxid Szálló por (PM 10 ) (napi 8 órás mozgó átlag-koncentrációk maximuma) 50 (a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl) II. 40 III. Szálló por (PM 2.5 ) * Dr. Barkács Katalin 7

8 Légszennyező anyag Órás határérték (µg/m 3 ) 24 órás határérték (µg/m 3 ) Éves határérték (µg/m 3 ) Veszélyességi fokozat Ólom - - 0,3 I. Higany I. Benzol I. Ózon (napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma) - I. * Tűréshatár május 21-én 20 %, amely arány január 1-jén és minden 12 hónapban azonos éves százalékarányban csökken úgy, hogy január 1-jére elérje a 0 %-ot. Az egyes évekre vonatkozó konkrét határértékeket a 2011/850/EU Bizottsági Végrehajtási Határozat I. melléklete tartalmazza. Dr. Barkács Katalin 8

9 A jogszabály szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. B-től F-ig terjedő kategóriákhoz komponensenként koncentráció tartományok rendelhetők, pl.: ZÓNÁK SO 2 (μg/m 3 ) NO 2 (μg/m 3 ) PM 10 (μg/m 3 ) CO (μg/m 3 ) B zóna - 58 felett 44 felett - C zóna 125 felett felett D zóna E zóna F zóna 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt Dr. Barkács Katalin 9

10 BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ ZÓNA TÍPUSA A 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettségi zónákba sorolja. A jogszabály egy légszennyezettségi agglomerációt jelöl ki: Budapest és környéke. A Budapest és környéke agglomeráció, mint különleges zóna, lakosnál nagyobb, koncentrált népességű terület, melynek csoportjelzése: A. A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1.sz. melléklete az egyes szennyező anyagokra nézve az alábbi besorolást adja a Budapest és környéke területre (zónacsoportra): kén-dioxid E nitrogén-dioxid B szén-monoxid D szilárd (PM 10 ) C benzol E A figyelmet a B és C besorolású szennyező anyagokra, Budapest agglomeráció esetében a nitrogén-dioxidra és a szilárd szennyező anyagra kell fordítani. Az összes nitrogénoxid emissziót tekintve (kb 20,5 kt/év) több mint 75% származik a közúti közlekedésből. Dr. Barkács Katalin 10

11 Légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyező anyagok szerint SO 2 NO 2 CO szilárd (PM 10 ) benzol talaj-közeli O Budapest és környéke E B D C E B Győr- Moson-magyaróvár F C F C E B Komárom-Tatabánya- Esztergom Székesfehérvár- Veszprém E C F B E B F C F D F B Dunaújváros környéke F C D B F B Pécs környéke F C F C F B Visonta környéke D E F C F B Sajó völgye F C D C E B Debrecen környéke F C F C E B Dr. Barkács Katalin 11

12 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat F F F E F B 11. Kijelölt városok Ajka F D D C F B Baja F D F C F B Eger F D F D F B Kaposvár F E E E F B Kecskemét F E E C F B Nyíregyháza F D E D E B Békéscsaba F F F C F B Salgótarján F D E D F B Sopron F C E D E B Szeged F C E D E B Szombathely F D F D F B Szolnok F D E C F B Zalaegerszeg F E F D F B Dr. Barkács Katalin 12

13 Légszennyező anyag [CAS szám] Határérték [ g/m 3 ] 24 órás éves Veszélyes-ségi fokozat Arzén [ ] és vegyületei As-ként, belélegezhető formában 0,01 I. 3,4-Benz(a)pirén [ ] 0,001 0,00012 I. Berillium [ ] és vegyületei Be-ként, belélegezhető formában 0,05 I. 1,3-Butadién [ ] 2,25 I. Dioxinok és furánok (2,3,7,8- TCDD:tetraklór-dibenzo-dioxin toxikus egyenértékben kifejezve) 1x pg/m 3 I. Dr. Barkács Katalin 13

14 Kadmium [ ] és vegyületei Cd-ként, belélegezhető formában 0,005 I. Króm és vegyületei Cr-ként, belélegezhető formában 0,05 I. Nikkel és vegyületei Ni-ként, belélegezhető formában 0,025 I. Tetraklór-etilén (perklór-etilén) [ ] I. Triklór-etilén [ ] 23 I. Vinil-klorid [ ] 5 I. Dr. Barkács Katalin 14

15 Meghatározásra alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás, illetőleg 168 órás mérés. Rákkeltő légszennyező anyag. Légszennyező anyag [CAS szám] Határérték [ g/m 3 ] Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma Veszélyességi fokozat Ózon [ ] 120 *, ** I. * A 120 g/m 3 határértéket december 31-ig egy naptári évben, három éves vizsgálati időszak átlagában, 80 napnál többször nem szabad túllépni. A 120 g/m 3 célérték, amelyet évtől kezdve egy naptári évben, három éves vizsgálati időszak átlagában, 25 napnál többször nem szabad túllépni. A hosszú távú cél, évtől, 120 g/m 3, amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma. ** A maximum értéket a 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani az órás átlagok alapján. Az ily módon számított 8 órás átlagokat arra a napra kell vonatkoztatni, amelyen a 8 órás időtartam végződik, tehát bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart. Dr. Barkács Katalin 15

16 Légszennyező anyag [CAS szám Határérték ( rost/m 3 ) Veszélyes-ségi fokozat 24 órás éves Azbeszt I. Légszennyező anyag [CAS szám] B) Az ülepedő por és néhány összetevője Határértékek 30 napos éves Veszélyes-ségi fokozat Ülepedő por, toxikus anyagot nem tartalmaz Ólom [ ] Kadmium [ ] Vízoldható fluoridok F-ként (F: [ ]) 16 g/m 2 x30 nap 120 t/km 2 xév IV. 7,5 mg/m 2 x30 nap I. 0,15 mg/m 2 x30 nap I. 50 mg/m 2 x30 nap I. Toxikus anyagok keverékporának veszélyességi fokozatát a legveszélyesebb komponens határozza meg. Dr. Barkács Katalin 16

17 Légszennyező anyag [CAS szám] Határérték Mérték-egység Nitrogén-oxidok 15 kg/ha x év (mint N) 25 kg/ha x év Kén-oxidok 24 kg/ha x év (mint S) 40 kg/ha x év Aeroszolok Ca [ ] 140 Mg [ ] 175 Pb [ ] 2,5 Cu [ ] 2,5 kg/ha x év Zn [ ] 10 Cd [ ] 0,05 Összes sav 2800 mol/ha x év 4000 mol/ha x év Dr. Barkács Katalin 17

18 Dr. Barkács Katalin 18

19 Automata mérőállomások Dr. Barkács Katalin 19

20 Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat telepített folyamatos működésű mérőállomásainak elhelyezkedése a mért szennyező komponensek feltüntetésével Város Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest ÁLLOMÁS XI. ker. Kosztolányi Cím D. tér XI. ker. Kosztolányi D. tér XIII. ker. Honvéd telep Dózsa Gy. út 53. V. ker. Erzsébet tér X. ker. Gergely u. 85. XXII. ker. Budatétény, Tűzliliom u. XXI. ker. Csepel, Szent István út városi Állomás típusa közlekedési városi közlekedé si városi háttér városi közlekedési városi ipari külvárosi háttér külvárosi ipari SZENNYEZŐK NO x NO 2 NO x X SOx 2 CO x O 3 x PM 10 x PM 2.5 BTEX x H 2 - S VOC - x x x x x x x x x x - x - x x x x - x - x - x - - x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x - x - - Dr. Barkács Katalin 20

21 Dr. Barkács Katalin 21

22 Dr. Barkács Katalin 22

23 Dr. Barkács Katalin 23

24 Dr. Barkács Katalin 24

25 Dr. Barkács Katalin 25

26 TÁJÉKOZTATÁSI ÉS RIASZTÁSI KÜSZÖBÉRTÉKEK ÉS A TÁJÉKOZTATÁS SZABÁLYAI A levegő térfogatot K hőmérsékletre és 101,3 kpa nyomásra át kell számítani. Légszennyező anyag [CAS szám] Tájékoz-tatási küszöb-érték [μg/m 3 ] Riasztási küszöbérték* [μg/m 3 ] Kén-dioxid [ ] Nitrogén-dioxid [ ] Szén-monoxid [ ] Szálló por (PM 10 ) Ózon [ ] * 3 egymást követő órában ill. 72 órán át a tájékoztatási értéket meghaladó Dr. Barkács Katalin 26

27 Megjegyzés a szmogriadóhoz: A tájékoztatási küszöbérték három egymást követő óra során észlelt túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell és a szmogriadó tervben foglaltak szerint kell eljárni. A lakossági tájékoztatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: a) tájékoztatás az észlelt túllépésről túllépés helye, az érintett terület, a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva), a túllépés kezdete és várható időtartama, a legmagasabb 1 órás és 8 órás átlagkoncentráció megadásával; b) előrejelzés a következő időszakra (napszakra/napra) a várható túllépéssel érintett terület, a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat, a várható változások a szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) megadásával; Dr. Barkács Katalin 27

28 Szmogriadó-tájékoztatás folyt. c) tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről a veszélyeztetett népesség csoportok (pl. óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek), a várható tünetek, az érintett népesség csoportok számára javasolt elővigyázatossági intézkedések, a további információk elérési módjának megadásával; d) tájékoztatás a szennyezettség és/vagy az expozíció csökkentése érdekében teendő megelőző beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal. A riasztási küszöbérték 3 egymást követő óra során észlelt túllépése esetén kell korlátozó intézkedéseket tenni a szmogriadó tervben foglaltak szerint. Dr. Barkács Katalin 28

29 SZENNYEZŐ KOMPONENSEK VIZSGÁLATA Mintaközeg: levegő, víz, hulladék, talaj Mérési stratégia: komponens koncentráció kicsi tér-idő fluktuáció nagy Sokféle komponens /mátrix/ - nagy térfogatban /tömegben/ Mérendő komponens anyagi minősége -alkalmazott analitikai módszer Mintavétel: folyamatos szakaszos pontszerű off- vagy on-line Mintavétel helye Mintavétel: dúsítással, vagy dúsítás nélkül Mintavevő edények A dúsítás lehetőségei: kifagyasztás (cseppfolyós levegővel, levegőminta; vagy pl. kipufogógáz) liofilizálás desztillálás extrakció abszorpció adszorpció Dr. Barkács Katalin 29

30 Abszorpció: követelmény a komponens(ek) teljes mennyiségének megkötése, elnyelető folyadék minősége, a levegő-átszívás sebessége (térfogat) Adszorpció: fizikai-kémiai reakciók (sorba-kapcsolt mintavételi egységek) adszorbensek (aktív szén, molekulasziták, ioncserélő anyagok, impregnált töltetek) Deszorpció: oldószer, gőz, vákuum, termikus Minták összetétele; minőségi - mennyiségi analízis személyi mintavevő eszközök (levegőminőség) átszívással (aktív) ill. diffúzióval (passzív) Dr. Barkács Katalin 30

31 szűréssel pormintavétel: papír, polimer, üvegszál gravimetria, oldás, extrahálás, feltárás Analitikai módszerek: Klasszikus Műszeres költség- és időigény Gyorstesztek monitoring lehetősége gáz-indikátor csövek, kis-berendezések hordozható labor Szelektivitási problémák, fizikai, kémiai, biológiai (toxikológiai), radiológiai meghatározások Dr. Barkács Katalin 31

32 MÉRÉSI PROBLÉMA FELVETÉSE REPREZENTATÍV MINTA VÉTELE A MÉRÉSI MÓDSZER KIVÁLASZTÁSA A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE VIZSGÁLATRA MÉRÉS fizikai és/vagy kémiai KÖLCSÖNHATÁS ALAPJÁN A KÖLCSÖNHATÁS EREDMÉNYÉNEK DETEKTÁLÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A MÉRÉSI EREDMÉNY ADAPTÁLÁSA A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA Dr. Barkács Katalin 32

33 LEVEGŐMINTÁK KÁROS ÖSSZE-TEVŐINEK MEGHATÁROZÁSA Gáz-emisszió mérése; példa Tüzelőberendezések kibocsátott füstgázának oxigén (O 2 ), szénmonoxid (CO), széndioxid (CO 2 ), nitrogénoxidok (NO x ), kéndioxid (SO 2 ) koncentrációjának és tömegáramának meghatározása szabványok szerint történik: Dr. Barkács Katalin 33

34 A gázemisszió mérési elve A gázanalizátor hordozható berendezés a légszennyező források kibocsátott gázainak elemzéséhez. Gáz-előkészítővel a készüléket folyamatos vizsgálatra lehet használni. A készülék több alkotót képes egy időben mérni. A mért adatokat rögzíti. Az adatfeldolgozás során statisztikai számítások készíthetők (átlag, maximum, minimum, stb.), illetve grafikonok, amelyeken időben követhető az adott komponensek koncentrációja. Mért alkotó (vegyjele) A készülék méréshatárai Mérési elv Kéndioxid (SO 2 ) ppm nem-diszperzív infravörös abszorpció Szénmonoxid (CO) ppm nem-diszperzív infravörös absz. Szén-dioxid (CO 2 ) 0-20 térf.% nem-diszperzív infravörös absz. Nitrogén-oxidok (NO X ) ppm kemiluminesz-cencia Oxigén (O 2 ) 0-25 térf.%. paramágneses Dr. Barkács Katalin 34

35 A kemilumineszcenciás mérés elve (NO x ) Ózon hatására a gázmintában lévő nitrogén-monoxid gerjesztett állapotú nitrogéndioxiddá alakul. NO + O 3 NO* 2 + O 2 -hν NO 2 A gerjesztett molekulák jellemző hullámhosszú fényenergia kisugárzása közben alapállapotba jutnak. A kisugárzott fényenergiát egy detektor elektromos jellé alakítja, amely regisztrálható. A jel nagysága arányos a gázminta nitrogénmonoxidkoncentrációjával. A gázminta nitrogén-dioxid- (és egyéb nitrogénoxid-) tartalmát a mérőműszerbe beépített konverter nitrogén-monoxiddá alakítja mérés előtt. A konvertert megkerülve csak a nitrogénmonoxid-tartalmat (NO), a gázmintát a konverteren átvezetve az összes nitrogénoxid-tartalmat (NO x ) mérjük. Dr. Barkács Katalin 35

36 Az infravörös mérési módszer elve (CO, CO 2, SO 2 ) A fényforrásból kibocsátott infravörös sugarak egyrészt keresztülhatolnak a mérőcellán, másrészt kerülő úton (referencia út) belépnek a detektorba. Ha mintagáz van jelen, az elnyelés miatt a fénynek csak egy része hatol át, vagyis az infravörös fény intenzitása lecsökken a komponensek koncentrációjával arányos mértékben. Így a két ágban mért jel különbségéből a minta komponenseinek koncentrációja kiszámítható (szoftver). Dr. Barkács Katalin 36

37 Paramágneses mérési módszer (O 2 ) A módszer alapelve az oxigénmolekulák mágneses térben bekövetkező polarizációja. A mérés során az oxigéntartalmú gáz a mérőcellába jutva az eredeti mágneses teret megváltoztatja. Az eredeti állapot helyreállításához a mágneses teret gerjesztő áram változtatására van szükség, amely arányos a vizsgálandó gáz oxigéntartalmával. Szilárdanyag-emisszió és ülepedő por mérése Különböző, helyhez kötött légszennyező-források gázáramának és szilárdanyag-koncentrációjának valamint tömegáramának mérése izokinetikus mintavétellel történik.. A mintavételből származó porminta elemzése ezután akár 35 elemre (emissziós spektrometria), illetve szerves komponensekre is elvégezhető. A légtérben lévő, ülepedő, szilárd szennyezők mennyiségének meghatározása szabványos tömegméréses módszerekkel történik. Dr. Barkács Katalin 37

38 Szilárdanyag emisszió mérési elve A gázáramba az áramlással szemben egy éles belépő élű leszívócsonkot helyeznek és a gáznak egy részét a mérés időtartama alatt izokinetikusan elszívják (izokinetikus mintavétel = a mintavételi pontban a leszívó csonkban a gázminta sebessége és áramlási iránya megegyezik a csatornabeli fő gázáram irányával és sebességével). A szilárdanyag-koncentrációnak a csatornában való egyenetlen eloszlása miatt a mintákat a csatorna keresztmetszetén meghatározott számú és helyű pontról veszik. A gázmintában lévő szilárd anyagot szűrőközegen leválasztják, megszárítják, tömegét meghatározzák. A szilárd anyag koncentrációját az így mért tömegből és a gázminta térfogatából számítják ki. A mérés időtartama alatt a csatornabeli fő gázáram térfogatáramát mérik, a mért térfogatáram és a koncentráció ismeretében határozzák meg a szilárdanyag emissziót (MSZ ISO 9096 szerint). A főgáz-áram maximális hőmérséklete 400 C lehet. Dr. Barkács Katalin 38

39 Ülepedő por- imisszió mérési elve Szabványos méretű gyűjtőedény adott felületére, időegység alatt (30 napra vonatkoztatva), leülepedett por együttes (vízoldható és vízoldhatatlan) frakciójának meghatározása tömegméréssel történik. Vízoldhatatlan frakció meghatározása A gyűjtőfolyadékkal töltött, a gyűjtési idő letelte után begyűjtött mintát szűrőpapíron keresztül leszűrik, majd a szűrőpapírt tömegállandóságig szárítva analitikai mérlegen megmérik a vízoldhatatlan ülepedő por tiszta tömegét. A vízoldhatatlan frakciót szükség szerint összetétel-vizsgálatnak vetik alá. Vízoldható frakció meghatározása A szűrés utáni szűrletvízből (mely minimum 500 mi) 200 ml-t vízfürdőn szárazra párolnak, majd szárítanak és visszamérve a vízoldható ülepedő por tiszta tömegét meghatározzák. Dr. Barkács Katalin 39

40 Vegyianyag-emisszió Különböző, helyhez kötött légszennyező-források kéményében, vezetékében mozgó gázáram illékony fémek, fluorid- és sósav-koncentrációjának, továbbá tömegáramának mérése elnyeletéses módszerrel izokinetikus mintavétellel történik. Vegyianyag-emisszió mérési elve Az emittált gázhalmazállapotú szennyező komponenseket abszorpciós és adszorpciós mintavétellel egybekötött analitikai módszerekkel határozzák meg. A mintát izokinetikusan kell venni a fő gázáramból az MSZ ISO 9096 számú szabvány szerint. A gáz portartalmát szűrőn leválasztják, majd a gázt sorba kötött gázmosó palackokon vezetik keresztül, amelyek a vizsgált gázhalmazállapotú komponens leválasztására megfelelő abszorpciós oldatot tartalmaznak. Ez az izokinetikus mintavétel általában lényegesen nagyobb térfogatáramot igényel, mint amit az elnyeletéshez használt gázmosó palackok elbírnának, ezért a szilárdanyagot leválasztó szűrő után a gázáramnak csak egy részét vezetik a gázmosó palackba. Dr. Barkács Katalin 40

41 NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK Stockholm 1973: megfelelő minőségű környezethez való jog Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (Genfi Egyezmény) Convention on Long-range Transboundary Air Pollution - Ratifikálás: Végrehajtása döntően az alábbi jegyzőkönyvek révén történik 1.1. EMEP Jegyzőkönyv a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozásáról (Genf, 1984) 1.2 Első jegyzőkönyv a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30%-kal való csökkentéséről (Helsinki, 1985) Dr. Barkács Katalin 41

42 1.3 Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozásáról (Szófia, 1988) 1.4 Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának és azok országhatárokon való átáramlásának korlátozásáról (Genf, 1991) Jegyzőkönyv a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának további csökkentéséről 1.6 Jegyzőkönyv a maradandó szerves szennyező anyagok kibocsátásának szabályozásáról (POP) 1.7 Jegyzőkönyv a nehézfémek kibocsátásának szabályozásáról 1.8 Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről 2. Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről 2.1 Montreáli Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról Dr. Barkács Katalin 42

43 Rio de Janeiro 1992, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia Magyarországra vonatkozóan: Széndioxid 2000-ben az 1987-es bázisév szintjén maradó kibocsátás előirányzat: SO 2 kb. 1 millió t/év 80-as évek szintjéről 45% -os csökkentés - megvalósult 2000-re, 2010-re 60%-nyi csökkentés Bécsi Egyezmény: nitrogénoxidok és illó szénhidrogének kibocsátása az 1987 évi szinten tartandó, halogénezett szénhidrogének kibocsátása 2000-ben megszűnt, azóta tilos! Savasodást okozó szennyezés-kibocsátás /kéndioxid, nitrogénoxidok/ továbbá az illó szénhidrogének kibocsátása csökkent - a hazai ipar visszaszorulásának hatása Dr. Barkács Katalin 43