NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Átírás

1 NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA MÁJUS Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 T A R T A L O M Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Jövőképünk Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

3 Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 3

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nyírmártonfalva a Dél-Nyírségben, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a 48-as főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg. A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok. A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150- Nyírmártonfalva település légifotója ( 200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető. A kapitalizmus kialakulásával a községet nagyobb földbirtokok vették körül, amelyeknek tulajdonosai: Reviczky, Várady, Balkányi és báró Vécsey. Ma a település lélekszáma 2029 fő, nagysága 57,48 km 2. A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái. A község Debrecen vonzáskörzetéhez tartozik, a munkaképes lakosság többsége Debrecenben talál munkát. Az 1990-es rendszerváltást követően folyamatosan csökken a mezőgazdaságból élők száma. A településen 102 kisvállalkozás működik, ezen vállalkozások jelentős része mezőgazdasági őstermelő. A nagy árbevétellel rendelkező vállalkozások a rendszerváltást követően megszűntek. Változóan, de jelentős a munkanélküliek aránya, amely meghaladja az országos átlagot. A községben jelenleg működő vállalkozások nagy része egyszemélyes vállalkozás, szerepük a munkanélküliség csökkentésében nem számottevő. A munkaerő-piacon történő elhelyezkedési lehetőséget leginkább a szomszédos Vámospércs és Debrecen város biztosítja a község lakosai számára. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 Értékeink, küldetésünk Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves Hubertus tölgy nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes. A Nyírségi táj hajdani jellegzetes tájképét mindmáig visszatükrözi a település arculata. Magas, homoki gyepekkel borított buckák, többségében alacsony fekvésű rétek, kisebb mocsarak, sásrétek egyaránt fellelhetők. Ezek a területek számos védett állat- és növényfajnak szolgálnak ma is élőhelyül. Itt fészkel a fokozottan védett bölömbika, a védett piroslábú cankó, a barna rétihéja és a cigányréce. A község határában fekvő legelőn páratlan szépségű látványt nyújtanak a mocsári nőszirom sárga foltjai a május eleji virágzás elején. A község kulturális életét könyvbemutatók, festménykiállítások, jótékonysági bálok, Idősek Napja, Mindenki Karácsonya ünnepségek, és a településen élő szinte minden korosztály számára szóló egyéb kulturális programok színesítik. A települési önkormányzat: - küldetésének tartja a település lakossága életfeltételeinek javítását, lakókörnyezetének fejlesztését, infrastruktúra-ellátottságának növelését, köznevelés-közművelődés-közegészségügy színvonalának emelését, munkahelyteremtés elősegítését, a település eltartó- és megtartó képességének biztosítását, - kiemelt figyelmet fordít a településen belül a szolidáris, összetartó társadalom megteremtésére az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: Biztosítani a különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítve. Nyírmártonfalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 5

6 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi programjában elemezni kívánja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetét, valamint az elemzés során feltárt problémák megoldására megfelelő intézkedéseket kíván foganatosítani. Ezen intézkedések során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzat által tervezendő fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az önkormányzat döntései során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt fontosságúak az alábbi rendeleteink: - a 22/2005. (XI. 05.) kt. rendelet a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. helyi végrehajtására, - a 10/2010. (X. 01.) kt. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes szociális ellátások megállapításának helyi szabályairól, - a 11/2007. (III. 27.) kt. rendelet Nyírmártonfalva Községben élő 70 éven felüliek által fizetett hulladékszállítási díj támogatására, - a 7/2001. (III. 28.) kt. rendelet a kulturális javak védelméről és muzeuális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 7

8 2. Stratégiai környezet bemutatása A település lakosságszáma évről évre csökken. A lakosságcsökkenés oka a település elöregedése, a születések számának csökkenése és az elvándorlás. A településen nem jelentős számú roma népesség él, akik asszimilálódtak a település lakói közé, lakóhely szerint sem különülnek el a településen belül. A település lakóinak egyharmada súlyos szociális problémákkal küzd, az oktatási és nevelési intézményben magas a HHH, HH tanulók aránya ami a munkanélküliség miatt beállt szocializációs problémák (alkoholizmus, magatartási devianciák, anyagi elszegényedés, alulképzettség) következménye is. A településen jellemző a magas munkanélküliségi arány, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A helyi munkanélküliek foglalkoztatását az önkormányzat különböző közfoglalkoztatási programok, valamint a startmunka program keretében igyekszik elősegíteni. 1. sz. táblázat: lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 2098 fő 2008 (fő) 2075 fő Lakónépesség számának változása (%) 98,9% 2009 (fő) 2040 fő Lakónépesség számának változása (%) 98,3% 2010 (fő) 2027 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,3% 2011 (fő) 2013 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,3% 2012 (fő) 2029 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A demográfiai mutatókból egyértelműen meghatározható, hogy nem csak a születések számának csökkenése, és a halálozás eredményezi a lakosságszám folyamatos csökkenését, hanem a településről elvándorlók száma is. (A HEP sablon 1. sz. melléklete 2. sz. táblázata szemlélteti az állandó népesség számán belül a nők és férfiak arányát, korcsoportos megosztás szerint. A melléklet 3. sz. táblázata szemlélteti a település öregedési indexét, az 5. sz. táblázata pedig a természetes szaporodás mértékét.) 8

9 2. sz. táblázat: Elvándorlás a településről állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A évi jogszabályváltozások értelmében az addig Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezésű költségvetési szerv átalakításra került. Polgármesteri Hivatal néven került a törzskönyvi bejegyzésbe maga a hivatal, mint gazdálkodó szervezet, és Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat néven külön szakfeladatrend szabályzat alapján jegyezte be a kincstár az önkormányzatot, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Az önkormányzat intézményét, az Általános Művelődési Központot (ÁMK) szintén külön alapító okirat szerint jegyezték be, mint önállóan működő költségvetési szervet. Az ÁMK keretében működik a Napköziotthonos Óvoda, valamint a Művelődési Ház és a Könyvtár. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, de gazdálkodását a polgármesteri hivatal látja el. A települési önkormányzat gazdálkodása évről évre egyre nehezebb, ezért likviditásának megőrzése érdekében bizonyos intézményeit társulási formában működteti, egyes kötelező feladatait is társulás útján látja el, főleg a szociális ellátással kapcsolatos feladatokat, mint családsegítés- és gyermekjóléti szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Ezen kívül a szennyvízberuházás megvalósítására a szomszédos településsel, Vámospérccsel szennyvíz-beruházási társulás jött létre. Szintén társulás keretében kerül megvalósításra a szeméttelep rekultivációja, valamint az ivóvízminőség-javító beruházás. Nyírmártonfalva település szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) sz. kormányrendeletben. A településen élők gazdasági-társadalmi-szociális helyzete az elmúlt évek során a munkanélküliségből adódóan romlott, hiszen a községben munkalehetőség az önkormányzat által indított startmunka programokon és pár helyi vállalkozáson kívül elenyésző. A helyi adóbevételek nagyságrendje, változása és az önkormányzat pénzügyi helyzete között közvetlen összefüggés van. Az elmúlt évek gazdasági körülményei következtében a település lakosaira kivetett kommunális adó, valamint az iparűzési adó beszedése egyre nehezebb feladat. A gazdasági nehézségek ellenére a pályázati lehetőségeket is kihasználva a településen jelentős beruházások történtek, az önkormányzat közintézményei sorra felújításra kerültek, a településen minden út szilárd útburkolattal van kiépítve. Teleház, fogorvosi rendelő, felújított orvosi rendelő, könyvtár, művelődési ház áll a lakosok rendelkezésére. Hamarosan szintén pályázati forrásból megvalósul az óvoda infrastrukturális fejlesztése, a szeméttelep rekultivációja is. Legjelentősebb folyamatban lévő beruházás a szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása, mely vállalkozók letelepedését segítheti elő a községben. Az önkormányzat a közintézmények felújítása és működtetése, a kötelező alapfeladatok és közszolgáltatások nyújtása során, a különböző szociális feladatokra létrehozott társulásai intézményeinek működtetése során, a kultúra és közművelődés területén folyamatosan szem előtt tartotta és tartja az egyenlő bánásmód érvényesítését. 9

10 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - 111/2012. (XI. 26.) kt. önkormányzati határozattal elfogadott, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat évi költségvetési koncepciója, - 40/2007. (III. 26.) kt. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat ig terjedő időszakra szóló gazdasági programja, - 27/2010. (III. 29.) kt. sz. önkormányzati határozattal elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - 131/2008. (IX. 29.) kt. önkormányzati határozattal jóváhagyott Nyírmártonfalva Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, - 6/2007. (III. 9.) kt. önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat, - 31/2007. (III. 9.) kt. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat a hatékony és költségtakarékos feladatellátás érdekében egyes szociális feladatai ellátására, valamint közszolgáltatás biztosítására különböző társulásokat alapított: - Nyíradony Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, - Vámospércs Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, - Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás, - Vámospércs-Nyírmártonfalva Szennyvíz-beruházási Társulás, - Bojt és Térsége Ivóvíz-minőségjavító Társulás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének alapját képező adatok gyűjtése többféleképpen valósult meg. Egyrészt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala ügyintézői által szolgáltatott adatok, másrészt az önkormányzat fenntartásában lévő óvoda vezetője, valamint a klubkönyvtár, egészségház, orvosi rendelő, iskola dolgozói által szolgáltatott adatok feldolgozása alapján került a program összeállításra. Az adatgyűjtés másik módja a oldalon található adatok kigyűjtése volt, továbbá a KSH honlapján fellelhető évi népszámlálás településsoros adataiból is felhasználtunk a program elkészítéséhez. Az adatok gyűjtésének és feldolgozásának célja annak megállapítása, hogy településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. A program elkészítéséhez az esélyegyenlőség szempontjából releváns, 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete szerinti adatok nagyrészt rendelkezésre állnak, az adatgyűjtés során az adathiány nem számottevő. 10

11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi helyzet romlását mutatja, hogy a térség elmaradott gazdasági-társadalmi helyzetéből következően nőtt a munkanélküliek száma, egyre többen szereztek jogosultságot a hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő, de még aktívkorú személyek támogatására nyújtható foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és rendszeres szociális segélyre, valamint jövedelmi helyzetükből következően rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, lakásfenntartási támogatásra is. Ezen ellátási formák kifizetett összegének jogszabályban meghatározott százalékos része az önkormányzat költségvetését terheli. 3. sz. táblázat: A népesség gazdasági aktvitás szerint foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott összesen Forrás: ksh.hu A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A ksh.hu népszámlálási településsoros adatai szerint a településen harminchat fő roma él. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a település egészéhez viszonyítva rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás utáni piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, akik településünkön a rendszerváltás előtti években főleg a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban dolgoztak. Pozitívumként mondható el, hogy meglátásunk szerint a roma lakosság körében javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, valamint lakhatási feltételeik megfelelőek, nem alkotnak szegregátumot. A településen élő romák foglalkoztatását az önkormányzat közmunkaprogramok keretében biztosítja. A mélyszegénységben élők segítésére az önkormányzat konzorciumi partnerként csatlakozott a Sor(s)vezető" - Komplex program a mélyszegénységben élők megsegítéséért - TÁMOP pályázathoz, melynek megvalósítása november 30-ig folyamatos feladat. A projekt lebonyolításába 75 család történt közvetlenül bevonásra, őket az erre alkalmazott mentorok személyesen felkeresik, majd a beszélgetések, valamint egy széleskörű kérdőíves felmérés alapján összeállítják az egyéni és családi fejlesztési terveket. A fejlesztési folyamat során a mentorok heti szinten személyesen találkoznak a családokkal. Az egyéni fejlesztések sikere érdekében nagyfokú együttműködést kívánnak kialakítani a térségi szociális intézményekkel. A családi mentorálás mellett közösségi programokat, jövőkép tervező műhelyeket, klubokat, adósságkezelési tanácsadást terveznek, illetve bizonyos számú család kisebb lakásfelújítási támogatásban részesül, ami építési anyagot és szaktanácsot jelenthet számukra. A projekt emellett kiterjed a mélyszegény családok önellátó-képességének fejlesztésére. Az önkormányzat részt vett továbbá A Minden gyermek lakjon jól programban, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével a hátrányos helyzetű családok részére vetőmagot, és kis haszonállatokat osztott szét. A programban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok vehettek részt, mely 138 családot érintett. 11

12 4. sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 3,25 3,01 2,5 1,37 2, év fő % 15,4 13,9 12,2 13,3 16, év fő % 9,99 11,16 0,1 10,5 10, év fő % 12,3 10,7 11,01 10,5 10, év fő % 16,5 14,08 7,85 16,07 14, év fő % 13,46 17,2 15,3 16,07 14, év fő % 15,6 14,4 13,9 14,7 11, év fő % 6,95 10,2 10,7 10,8 10, év fő % 5,7 4,6 6,3 5,9 6,5 61 év felett fő % 0,89 0,54 0,7 0,5 2,4 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen 2012-ben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint az aktív, éves lakónépességből, 989 fő nyilvántartott álláskereső volt, az arány 66,6%. Kiemelt problémaként kezelendő ezen személyek munka világába történő visszasegítése, melynek érdekében önkormányzatunk szorosan együttműködik a Munkaügyi Központtal. 12

13 5. sz. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % , , , , , , , , , , , , , ,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma fő % fő nő férfi összesen nő férfi év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma 6. sz. táblázat: A munkanélküliek és a 180 napjál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen n.a. n.a. 322 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. 366 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. 400 n.a. n.a n.a n.a. n.a. 324 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. 220 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13

14 A településen a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a éves népesség tekintetében évről évre emelkedő tendenciát mutat. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás, mint a fiatalok által látott társadalmi minta normává rögzülésének veszélye, mely negatív hatással lehet a fiatal korosztályok tanulási/továbbtanulási motivációira is. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási programok tervezése során igyekszik figyelembe venni ezen korcsoport foglalkoztatását, figyelembe véve munkaerőpiaci kondícióikat is, ők általában az önkormányzat közintézményénél kerülnek foglalkoztatásra. 7. sz. táblázat: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként év évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9 10 5, , , , , ,1 11 5, , ,05 7 3, , n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az 1. sz. melléklet sz. táblázata szerint az alacsonyan iskolázott népességre vonatkozóan az adatgyűjtés hiányos, a rendelkezésre álló adatok nem tükrözik pontosan az alacsonyan iskolázottak arányát. A 2001-es adatok szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek száma 655 fő Nyilvánvaló, hogy a 655 fő nagy részét főként az idősebb korosztály teszi ki. A nyilvántartott álláskeresők megoszlására iskolai végzettség szerint már pontos adatokkal rendelkezünk. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma nem számottevő, azonban mindenképp problémaként kezelendő. Az önkormányzat és a családsegítő központ tájékoztathatja az érdeklődőket az általános iskola befejezésének lehetőségéről. Ismereteink szerint jelenleg a debreceni Tessedik Sámuel Szakképző Intézet nyújt ilyen jellegű képzést. Az általános iskola befejezése annál is inkább fontos, mivel a munkanélküliség legtöbbször az alacsony iskolai végzettséggel szorosan összefügg. A munkaügyi központok által indított tanfolyamokra történő jelentkezéseknél pedig alapkövetelmény legalább az általános iskolai végzettség megléte. 8. sz. táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezéseit a évi CVI. Törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Az önkormányzat többféle közmunkaprogramot igyekszik megvalósítani, ezzel is növelve a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számát. A településen élő, munka világából kikerült emberek hátrányos helyzetbe kerültek, nehezen tudnak újból a munka világában elhelyezkedni, a családok megélhetésének biztonsága veszélybe került. E probléma mérséklése érdekében az önkormányzat csatlakozott az országos STARTMUNKA pályázathoz, melynek keretében 2013-ban négy mintaprogramot indított, és az elkövetkező években is folytatni kívánja hasonló programok beindítását. A munkaprogram célcsoportjai az aktív korúak ellátásában részesülők, regisztrált munkanélküliek, és az ötven év feletti korosztály. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A közcélú foglalkoztatott személyek a munka jellegétől, az erőforrások és az igények, továbbá más körülmények (pl. időjárási körülmények) alapján végzik munkájukat. A közfoglalkoztatottak többsége szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el. Ebből adódóan a munkavégzés többsége közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik. A kistérségi startmunka mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji növénytermesztés ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülhetnek. Ezen képzések elősegíthetik az érintettek munka világába történő visszavezetését is. A közfoglalkoztatás célja továbbá a befogadó és a foglalkoztatási funkció mellett a résztvevők számára a munkaszocializáció megerősítése és fenntartása is. Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma 9. sz. táblázat: Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 6 8% ,5% 8 9% % 10 10% Forrás: Önkormányzat adatai d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település ipara fejletlen, csak a ruhaipari ágazat van jelen, varroda formájában. A községben található vállalkozások fő profilja a mezőgazdasági vállalkozás, kiskereskedelmi és vendéglátó ipari vállalkozás. A településen jelenleg az őstermelőkkel együtt 102 kisvállalkozás működik. Ezen vállalkozások többsége egyszemélyes vállalkozás, a helyi munkalehetőségek alakulása nem illeszkedik a helyi állásnélküli munkaerő számának alakulásához. Megállapíthatjuk tehát, hogy a községben kevés a munkahelyteremtő vállalkozás. A korábbi nagyobb foglalkoztatók megszűntek, a kisebb létszámmal működő kis- és középvállalkozások nem 15

16 kínálnak annyi munkahelyet, mint a korábban nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek. Munkahelyteremtés illetve munkaerőpiac tekintetében a település a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A munkanélküliek számára a térségben a Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított foglalkoztatási programok jöhetnek szóba. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét a település jó közösségi közlekedési helyzete növelheti, a megyeszékhely város Debrecen közelsége és a buszjáratok sűrűsége által. A mezőgazdasági őstermelők a településen elsősorban kalászos, kukorica, napraforgó és zöldség termesztéssel foglalkoznak. Ezen kívül a lakosság jelentős hányada is foglalkozik kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági termeléssel. Korábban kiemelkedő volt, jelenleg már csökkenő tendenciát mutat a gyümölcs (alma, őszibarack, kajszi) és dohányültetvényekkel foglalkozók száma. A családi gazdálkodások és mezőgazdasági őstermelők nem jelentenek potenciális munkahelyteremtést, hiszen tevékenységük jellegéből adódóan csak idénymunkát kínálnak a településen. A vállalkozások egyre nehezebb anyagi helyzetét tükrözi az 1. sz. melléklet sz. táblázatában feltüntetett, évben kivetett és befizetett iparűzési adó összege, miszerint a meglévő gazdasági kapacitás nem realizálta ténylegesen a prognosztizált bevételt. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson (infrastruktúra, vállalkozási terület, logisztika, munkaerő, oktatás, tanácsadás, ügyfélbarát közigazgatás). Új vállalkozások letelepedését a település főként a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésétől reméli, mely elősegítheti a munkanélküliségi mutatók javulását. 10. sz. táblázat: a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó (ft) befizetett iparűzési adó (ft) működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 n.a n.a n.a n.a Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok részére oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincsenek. Legközelebbi felnőttképzési lehetőség Vámospércsen a Báthori István Közép és Szakközépiskola Vámospércsi Tagintézményében van, ahol marketing- és reklám ügyintézői, gazdasági informatikus és pénzügyi-számviteli ügyintézői szakok is indulnak. A Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított képzéseken vehetnek részt azon fiatalok, akik munkanélküli ellátásban részesülnek, mint ahogy azt az 1. sz. melléklet sz. táblázata is szemlélteti. Fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokról szintén nincs tudomásunk. 16

17 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A helyi foglalkoztatási programban a jogszabályokban biztosított feltételekkel rendelkezők egyenlő eséllyel indulnak. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetként a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Vámospércsi Kirendeltsége áll a lakosok rendelkezésére. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményben közfoglalkoztatás keretében történik ezen célcsoport foglalkoztatása. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén A foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2010. (X. 01.) kt. rendelete szabályozza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes szociális ellátások megállapításának helyi szabályait. A Rendelet 3. cím szerint: 7. (1) Az aktívkorú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, valamint a Vámospércs-Nyírmártonfalva-Újléta-Fülöp Önkormányzatok Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával (:továbbiakban: Családsegítő Szolgálat:) együttműködni. (2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. 8. (1) Az Sztv. 37/D (1) bekezdésében meghatározottak foglalkoztatás megszervezését a Pmh. végzi. (2) A Pmh. a közcélú foglalkoztatás keretében a foglalkoztatást a Polgármesteri Hivatalnál, valamint az önkormányzat intézményeinél valósítja meg. 9. (1) Az aktívkorú, nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzattal történő együttműködés keretében köteles: a) a Pmh. által felajánlott, az Sztv. 37/D (1)-(2) bekezdése szerinti együttműködést teljesíteni, b) a Munkaügyi Központ kirendeltségén a Munkaügyi Központ által időpontban jelentkezni, és a Munkaügyi Központ által felajánlott munkát elfogadni. (2) A rendszeres szociális segély megállapítására, szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozó határozatokat az együttműködésre kötelezhető személyi kör megállapíthatósága érdekében jogerőre emelkedésüket követően három munkanapon belül a Pmh. a Munkaügyi Központ kirendeltségére, a Családsegítő Szolgálat részére továbbítja. 17

18 (3) Az aktívkorú nem foglalkoztatott jogosult a rendszeres szociális segély folyósításának ideje alatt köteles a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban részt venni, amelynek megszervezése a Családsegítő Szolgálat feladata. (4) Az aktívkorúak rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal felvenni a kapcsolatot. (5) A (3) bekezdésben meghatározott programban való részvételnek a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önnfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. (6) A beilleszkedési programon a következőket kell érteni: - tanácsadáson való részvétel, - munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel, - életmódot formáló csoportos foglalkozáson való részvétel, (7) Az együttműködés tartalmáról a segélyben részesülő személy és a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője megállapodást köt. A megállapodást a Pmh. részére 3 napon belül meg kell küldeni. (8) A megállapodás tartalmazza különösen: a) az együttműködési program személyre meghatározott tartamát, b) az együttműködési programon való részvétel gyakoriságát, amely évente kettő alkalomnál kevesebb nem lehet, c) a megállapodásban a beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: - a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételre, különösen az általános iskolai végzettség, és az első szakképesítés megszerzésére. (9) A Családsegítő Szolgálat vezetője az együttműködési programban való részvételről személyenkénti nyilvántartást vezet. A településen a munkaképes korúak száma 2012-ben összesen 1484 fő. Ebből nyilvántartott, regisztrált munkanélküli 989 fő (66,6%), melyből 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 220 fő (1. sz. melléklet , táblázatai). Ez az arány nagyon magas. Álláskeresési segélyben évben 247 fő részesült. Ezen személyek tartósan nem találnak állást maguknak, mely mindenképpen kezelendő probléma. Az önkormányzat által indított közfoglalkoztatási programokban szinte minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő foglalkoztatva van, ez viszont csak időszakos foglalkoztatásra ad lehetőséget. Fontos és szükséges lenne, hogy civil és önkormányzati összefogással olyan munkahelyteremtőmunkahelymegtartó beruházások és fejlesztések induljanak meg a településen, amelyek lehetővé teszik az elhelyezkedést. 11. sz. táblázat: álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév ,4 18

19 2009. átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag ,34 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12. sz. táblázat: Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % , , , , ,2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő álláskeresési járadékra jogosultak fő álláskeresési járadékra jogosultak %

20 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben a kérelmező legalább 30 nap munkaviszonyt tudjon igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgált időszakra eső időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 2012-ben 188 fő, a munkanélküliek 19%-a részesült. Ezen személyek közül tíz fő nem tudta igazolni a 30 nap munkaviszonyt a jogosultság megállapításához. Az önkormányzat az általa indított közmunkaprogramokon kívül az önkéntes munka lehetőségét is biztosítja azon személyek számára, akik a 30 nap kötelező munkajogviszonyt nem tudják igazolni. Ezen személyek általában az önkormányzat intézményénél kerülnek foglalkoztatásra. A foglalkoztatási adatokból, valamint a járadékra, segélyre jogosult személyek számából egyértelműen kitűnik, hogy a foglalkoztatás problématerületként kezelendő. A foglalkoztatási esélyek növelése érdekében az önkormányzat a célcsoport számára a TKKI közreműködésével TÁMOP B pályázat keretében elvégezhető képzésekbe kívánja bevonni az érintetteket. A projekt célcsoportja a jelenlegi munkaerőpiacról kiszorult inaktívak vagy álláskeresők tartoznak. Az elhelyezkedést megnehezítheti az idegen nyelv ismeretének hiánya is. A településen élők nyelvismeretére vonatkozóan nincsenek pontos adataink, viszont az alacsony iskolai végzettségű egyének száma magas, ebből következőleg nyelvismerettel ez a kör szintén nem rendelkezhet. A TÁMOP / "Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése" c. pályázat lehetőséget nyújt az érdeklődők számára kilencven órás kezdő angol vagy német nyelvtanfolyam elvégzésére. Az önkormányzat ennek érdekében felvette a kapcsolatot a Suliszerviz Kft-vel, aki a képzést a településen fogja lebonyolítani, a toborzásban és a helyszín ingyenes biztosításában működik közre az önkormányzat. 13. sz. táblázat: Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők aránya rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában , , , , , , , , Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés 20