NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Átírás

1 NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 T A R T A L O M Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A HEP IT részletei Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) * Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma Jóváhagyási záradék

3 Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 3

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nyírmártonfalva a Dél-Nyírségben, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a 48-as főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg. A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok. A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150- Nyírmártonfalva település légifotója ( 200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető. A kapitalizmus kialakulásával a községet nagyobb földbirtokok vették körül, amelyeknek tulajdonosai: Reviczky, Várady, Balkányi és báró Vécsey. Ma a település lélekszáma 2045 fő, nagysága 57,48 km 2. A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái. A község Debrecen vonzáskörzetéhez tartozik, a munkaképes lakosság többsége Debrecenben talál munkát. Az 1990-es rendszerváltást követően folyamatosan csökken a mezőgazdaságból élők száma. A településen 151 kisvállalkozás működik, ezen vállalkozások jelentős része mezőgazdasági őstermelő. A nagy árbevétellel rendelkező vállalkozások a rendszerváltást követően megszűntek. Változóan, de jelentős a munkanélküliek aránya, amely meghaladja az országos átlagot. A községben jelenleg működő vállalkozások nagy része egyszemélyes vállalkozás, szerepük a munkanélküliség csökkentésében nem számottevő. A munkaerő-piacon történő elhelyezkedési lehetőséget leginkább a szomszédos Vámospércs és Debrecen város biztosítja a község lakosai számára. 1 Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 Értékeink, küldetésünk Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves Hubertus tölgy nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes. A Nyírségi táj hajdani jellegzetes tájképét mindmáig visszatükrözi a település arculata. Magas, homoki gyepekkel borított buckák, többségében alacsony fekvésű rétek, kisebb mocsarak, sásrétek egyaránt fellelhetők. Ezek a területek számos védett állat- és növényfajnak szolgálnak ma is élőhelyül. Itt fészkel a fokozottan védett bölömbika, a védett piroslábú cankó, a barna rétihéja és a cigányréce. A község határában fekvő legelőn páratlan szépségű látványt nyújtanak a mocsári nőszirom sárga foltjai a május eleji virágzás elején. A község kulturális életét könyvbemutatók, festménykiállítások, jótékonysági bálok, Idősek Napja, Mindenki Karácsonya ünnepségek, és a településen élő szinte minden korosztály számára szóló egyéb kulturális programok színesítik. A települési önkormányzat: - küldetésének tartja a település lakossága életfeltételeinek javítását, lakókörnyezetének fejlesztését, infrastruktúra-ellátottságának növelését, köznevelés-közművelődés-közegészségügy színvonalának emelését, munkahelyteremtés elősegítését, a település eltartó- és megtartó képességének biztosítását, - kiemelt figyelmet fordít a településen belül a szolidáris, összetartó társadalom megteremtésére az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: Biztosítani a különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítve. Nyírmártonfalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 5

6 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi programjában elemezni kívánja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetét, valamint az elemzés során feltárt problémák megoldására megfelelő intézkedéseket kíván foganatosítani. Ezen intézkedések során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzat által tervezendő fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az önkormányzat döntései során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt fontosságúak az alábbi rendeleteink: - a 8/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet a települési támogatásokról (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes szociális ellátások megállapításának helyi szabályairól) - 4/2018. (IV. 25) önkormányzati rendelet a közművelődésről. 7

8 2. Stratégiai környezet bemutatása A település lakosságszáma évről évre csökken. A lakosságcsökkenés oka a település elöregedése, a születések számának csökkenése és az elvándorlás. Az első világháborút követő átmeneti visszaesés után a település lakossága 1930-ra megközelítette a háromezer főt. A csúcspontot az évi 3408 fő jelentette, de még 1960-ban is 3307-en éltek a községben. Ezt követően azonban egy ellenkező irányú folyamat bontakozott ki, 1990-re 2152 főre esett vissza a település lakossága. A rendszerváltás után a lélekszám lényegében állandósult. A korábbi évtizedek nagyarányú népességvesztésében kisebb részt a természetes fogyás, döntő mértékben a negatív vándorlási különbözet játszott szerepet. A halálozások száma évről évre meghaladja az élve születések számát, a természetes szaporodás mértéke negatív. A településen nem jelentős számú roma népesség él, akik asszimilálódtak a település lakói közé, lakóhely szerint sem igazán különülnek el a településen belül. A település lakóinak egyharmada súlyos szociális problémákkal küzd, az oktatási és nevelési intézményben magas a HHH, HH tanulók aránya ami a munkanélküliség miatt beállt szocializációs problémák (alkoholizmus, magatartási devianciák, anyagi elszegényedés, alulképzettség) következménye is. A településen jellemző a magas munkanélküliségi arány, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A helyi munkanélküliek foglalkoztatását az önkormányzat különböző közfoglalkoztatási programok, valamint a startmunka program keretében igyekszik elősegíteni. 1. sz. táblázat: Lakónépesség száma Fő Változás % % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 1. ábra: Nyírmártonfalva Korcsoport szerinti megoszlása évi KSH adatok alapján (fő) évesek 3-5 évesek 6-13 évesek 14 évesek évesek évesek 60-x évesek

9 A demográfiai mutatókból egyértelműen meghatározható, hogy nem csak a születések számának csökkenése és a halálozás eredményezi a lakosságszám folyamatos csökkenését, hanem a településről elvándorlók száma is. 2. sz. táblázat: Elvándorlás a településről állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A évi jogszabályváltozások értelmében az addig Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezésű költségvetési szerv átalakításra került. Polgármesteri Hivatal néven került a törzskönyvi bejegyzésbe maga a hivatal, mint gazdálkodó szervezet, és Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat néven külön szakfeladatrend szabályzat alapján jegyezte be a kincstár az önkormányzatot, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Az önkormányzat intézményét, az Általános Művelődési Központot (ÁMK) szintén külön alapító okirat szerint jegyezték be, mint önállóan működő költségvetési szervet. Az ÁMK keretében működik a Napköziotthonos Óvoda, valamint a Művelődési Ház és a Könyvtár. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, de gazdálkodását a polgármesteri hivatal látja el. A települési önkormányzat gazdasági stabilitására való tekintettel is bizonyos intézményeit társulási formában működteti, egyes kötelező feladatait is társulás útján látja el, főleg a szociális ellátással kapcsolatos feladatokat, mint családsegítés- és gyermekjóléti szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Az orvosi ügyelet megállapodás alapján három település önkormányzatával kerül ellátásra. A szennyvízberuházás megvalósítása a szomszédos településsel, Vámospérccsel szennyvíz-beruházási társulás keretében történt. Szintén társulás keretében került megvalósításra a szeméttelep rekultivációja, valamint az ivóvízminőség-javító beruházás is. Nyírmártonfalva település szerepel a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételeiről szóló 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendeletben. A rendelet alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális település, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott település szempontból is kedvezményezett településnek minősül. A településen élők gazdasági-társadalmi-szociális helyzete az elmúlt évek során a munkanélküliségből adódóan romlott, hiszen a községben munkalehetőség az önkormányzat által indított startmunka programokon és pár helyi vállalkozáson kívül elenyésző. A helyi adóbevételek nagyságrendje, változása és az önkormányzat pénzügyi helyzete között közvetlen összefüggés van. Az elmúlt évek gazdasági körülményei következtében a település lakosaira kivetett kommunális adó, valamint az iparűzési adó beszedése egyre nehezebb feladat. A gazdasági nehézségek ellenére a pályázati lehetőségeket is kihasználva a településen jelentős beruházások történtek, az önkormányzat közintézményei sorra felújításra kerültek, a településen minden út szilárd útburkolattal van kiépítve. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a szeméttelep rekultivációja 9

10 pályázati forrásból megvalósult. Teleház, fogorvosi rendelő, felújított orvosi rendelő, könyvtár, művelődési ház áll a lakosok rendelkezésére. Legjelentősebb folyamatban lévő, pályázati forrásból megvalósuló beruházásaink közé tartozik az óvoda infrastrukturális fejlesztése, a falumúzeum épületének külső felújítása és környezetének rendbetétele, valamint a külterületi utak fejlesztése. Az önkormányzat a közintézmények felújítása és működtetése, a kötelező alapfeladatok és közszolgáltatások nyújtása során, a különböző szociális feladatokra létrehozott társulásai intézményeinek működtetése során, a kultúra és közművelődés területén folyamatosan szem előtt tartotta és tartja az egyenlő bánásmód érvényesítését. E szempontok fokozottabb érvényesítése érdekében konzorciumi partnerként csatlakozott az EFOP azonosítószámú Humán szolgáltatások fejlesztése a Nyíradonyi járásban című pályázathoz. A pályázat megvalósítása május március közötti időszakban zajlik, a megvalósuló szolgáltatások, csoportfoglalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak az esélyegyenlőség előmozdításához. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - 38/2015. (IV. 29.) kt. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat ig terjedő időszakra szóló gazdasági programja, - Vámospércsi Mikrotérségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, - Nyírmártonfalvai Általános Iskola Pedagógiai Programja, - Nyírmártonfalvai Általános Művelődési Központ Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai Programja, - 6/2007. (III. 12.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat, - 31/2007. (III. 12.) önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat a hatékony és költségtakarékos feladatellátás érdekében egyes szociális feladatai ellátására, valamint közszolgáltatás biztosítására különböző társulásokat alapított: Nyíradony Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, Vámospércs Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás. A HEP készítésénél figyelembe vettük a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programrészében megfogalmazottakat, a 2020-ig tartó időszakban a megye településein fontos a szociálisan leszakadó csoportok felzárkóztatásának segítése, az esélyegyenlőség javítására szolgáló személyi, tárgyi, infrastrukturális háttérfeltételek biztosítása, mint stratégiai ágazati cél. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének alapját képező adatok gyűjtése többféleképpen valósult meg. Egyrészt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala ügyintézői által szolgáltatott adatok, másrészt az önkormányzat fenntartásában lévő óvoda vezetője, valamint a klubkönyvtár, egészségház, orvosi rendelő, iskola dolgozói által szolgáltatott adatok feldolgozása alapján került a program összeállításra. Az adatgyűjtés másik módja a oldalon található adatok kigyűjtése volt. Az adatok gyűjtésének és feldolgozásának célja annak megállapítása, hogy településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. A program elkészítéséhez az esélyegyenlőség szempontjából releváns, 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete szerinti adatok nagyrészt rendelkezésre állnak, az adatgyűjtés során az adathiány nem számottevő. 10

11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi helyzet romlását mutatja, hogy a térség elmaradott gazdasági-társadalmi helyzetéből következően elég magas a munkanélküliek száma, egyre többen szereztek jogosultságot a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévő, de még aktívkorú személyek támogatására nyújtható foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és rendszeres szociális segélyre, valamint jövedelmi helyzetükből következően rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, lakhatási támogatásra is. A jövedelmi helyzet romlása következtében felmerülő anyagi problémák enyhítésére az önkormányzat települési támogatás formájában rendeleti szabályozás útján nyújt a lakosok részére támogatást, ezen támogatási formák kifizetett összege az önkormányzat költségvetését terheli. 3. sz. táblázat: A népesség gazdasági aktvitás szerint, munkanélküliek száma munkaképes, aktívkorú (15-64 éves munkanélküli korú) lakosságszám , , ,5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A ksh.hu népszámlálási településsoros adatai szerint a településen harminchat fő roma él. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a település egészéhez viszonyítva rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás utáni piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, akik településünkön a rendszerváltás előtti években főleg a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban dolgoztak. Pozitívumként mondható el, hogy meglátásunk szerint a roma lakosság körében javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, valamint lakhatási feltételeik megfelelőek, nem alkotnak szegregátumot. A településen élő romák foglalkoztatását az önkormányzat közmunkaprogramok keretében biztosítja. 4. sz. táblázat: Nyilvántartott/regisztrált munkanélküliek száma év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen ,5 121, , , ,5 92,75 209, ,5 77, , ,5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 11

12 Települési szinten alacsony a foglalkoztatottság és iskolázottság, kevés a munkahely. A lakosság gazdasági, társadalmi, szociális helyzete konzerválódik. A mélyszegénységben élő családok gyermekei nem képesek az elvárt társadalmi értékrendnek megfelelő életpályát felépíteni, a közszolgáltatások elérhetővé tétele nagy terhet ró az önkormányzatra, valamint a kistérségi szolgáltató központokra egyaránt. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik problémáinak hatékony kezelése érdekében olyan beavatkozásra van szükség, mely komplex módon nyújt megoldást a problémákra. A már korábban említett, EFOP kódszámú, Humán szolgáltatások fejlesztése a Nyíradonyi Járásban című projektben megfogalmazott célok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági előny mindenekelőtt a foglalkoztatási arányok és a lakosság képzettségének növelésében, a humán közszolgáltatásban dolgozó szakember-ellátottság javításában, és a hátrányos helyzetűek életminőségének javításában jelentkezik. További előny a gazdasági, munkaerőpiaci szereplőkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése. Az intézményi szolgáltatási rendszerek fejlesztése, a tervezett képzések és tanácsadások, mentorálási tevékenységek a résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek javulását célozza, ezáltal hozzájárul a hosszú távú foglalkoztatási célokhoz. A projekt megvalósulása esetén a társadalom szinte minden rétege közvetlen vagy közvetett célcsoporttá válik, így részesül a projekt eredményeiből. A mélyszegénységben élők segítésére 2017-ben az RSZTOP azonosítószámú, Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára című projekt keretében áprilisában 36 fő részesült élelmiszer segélyben. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével augusztusától decemberéig havonta tizenkilenc hátrányos helyzetű család részesül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által biztosított élelmiszer segélycsomagokból. Ezen kívül a mélyszegénységben élő családok részére a Családsegítő Szolgálat minden évben ruhagyűjtési akciókat is szervez. Az önkormányzat részt vett továbbá A Minden gyermek lakjon jól programban, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével a hátrányos helyzetű családok részére vetőmagot osztott szét. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 3. melléklet I.9. pontja szerint az önkormányzat igénylést nyújtott be szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó támogatás iránt, a támogatásból összesen 154 fő részesült tűzifa támogatásban. A települési támogatásokról szóló 8/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat saját erőből 78 főt részesített szociális tűzifa támogatásban. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A kigyűjtött adatok, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatok alapján a településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A település korábban, az erőteljes elvándorlás ellenére sem tudott kellő számú munkahelyet biztosítani. A regisztrált munkanélküliek aránya olykor az aktív népesség felét is elérte. A rendszerváltás után bővülő mezőgazdasági tevékenység kissé mérsékelte a munkanélküliség okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásokat, bár az őstermelés és a mezőgazdasági vállalkozások nem képviselnek számottevő gazdasági erőt. 12

13 Kiemelt problémaként kezelendő a munkanélküli személyek munka világába történő visszasegítése, melynek érdekében önkormányzatunk szorosan együttműködik a Munkaügyi Központtal. 5. sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő 239,5 234,5 204,5 163,75 123,75 fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% fő 31, ,25 33,5 18,25 % 13,0% 14,5% 14,8% 20,5% 14,7% fő 29,25 23,5 16,25 16,75 12 % 12,2% 10,0% 7,9% 10,2% 9,7% fő 22 20, ,5 11,75 % 9,2% 8,8% 9,8% 10,1% 9,5% fő 33 27,5 24,75 17,5 12 % 13,8% 11,7% 12,1% 10,7% 9,7% fő 35,25 37,5 29,75 20,75 12,75 % 14,7% 16,0% 14,5% 12,7% 10,3% fő 31,5 34,5 30,75 20,5 16,5 % 13,2% 14,7% 15,0% 12,5% 13,3% fő 35,25 31, ,25 17,25 % 14,7% 13,5% 12,7% 9,9% 13,9% fő 16 18, ,25 12,5 % 6,7% 7,8% 9,8% 8,1% 10,1% fő 6 6,75 6,75 8,75 10,75 % 2,5% 2,9% 3,3% 5,3% 8,7% 2. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint év év év év év év év év 61 év felett 13

14 A településen a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a fiatal népesség körében elég magas. Az állandósuló munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás, mint a fiatalok által látott társadalmi minta normává rögzülésének veszélye, mely negatív hatással lehet a fiatal korosztályok tanulási/továbbtanulási motivációira is. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási programok tervezése során igyekszik figyelembe venni ezen korcsoport foglalkoztatását, figyelembe véve munkaerőpiaci kondícióikat is, ők általában az önkormányzat közintézményénél kerülnek foglalkoztatásra. 6. sz. táblázat: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Év Nő Férfi Összesen Forrás: Munkaügyi Központ b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsonyan iskolázott népességre vonatkozóan az adatgyűjtés hiányos, mivel csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó iskolai végzettséget ismerjük. A rendelkezésre álló adatok nem tükrözik pontosan az alacsonyan iskolázottak arányát. A nyilvántartott álláskeresők megoszlására iskolai végzettség szerint már pontos adatokkal rendelkezünk. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma nem számottevő, azonban mindenképp problémaként kezelendő. Az önkormányzat és a családsegítő központ tájékoztatja az érdeklődőket az általános iskola befejezésének lehetőségéről, a debreceni Tessedik Sámuel Szakképző Intézet nyújt ilyen jellegű képzést. Az általános iskola befejezése annál is inkább fontos, mivel a munkanélküliség az alacsony iskolai végzettséggel szorosan összefügg. A munkaügyi központok által indított tanfolyamokra történő jelentkezéseknél pedig alapkövetelmény legalább az általános iskolai végzettség megléte. év 5. sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,75 3 1,2% 105,75 43,4% ,4% ,5 3,5 1,5% 107,5 44,9% 128,5 53,7% ,25 4,5 2,2% 89 42,5% 115,75 55,3% ,25 2,0% 67,75 40,8% 95 57,2% ,5 2,5 1,7% 57 39,2% 86 59,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezéseit a évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 14

15 A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Az önkormányzat többféle közmunkaprogramot igyekszik megvalósítani, ezzel is növelve a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számát. A településen élő, munka világából kikerült emberek hátrányos helyzetbe kerültek, nehezen tudnak újból a munka világában elhelyezkedni, a családok megélhetésének biztonsága veszélybe került. E probléma mérséklése érdekében az önkormányzat csatlakozott az országos STARTMUNKA pályázathoz, melynek keretében 2017-ben hét programot indított, és az elkövetkező években is folytatni kívánja hasonló programok beindítását. A közmunkaprogram célcsoportjai a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, regisztrált munkanélküliek, és az ötven év feletti korosztály. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A közfoglalkoztatott személyek a munka jellegétől, az erőforrások és az igények, továbbá más körülmények (pl. időjárási körülmények) alapján végzik munkájukat. A közfoglalkoztatottak többsége szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el. Ebből adódóan a munkavégzés többsége változó jelleggel közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik évben a közfoglalkoztatási programokban összesen 85 fő foglalkoztatására került sor. Az önkormányzat a munkaügyi központtal együttműködve igyekszik a közfoglalkoztatásban részt vevők számára képzéseket biztosítani. Ezen képzések elősegíthetik az érintettek munka világába történő visszavezetését is. A közfoglalkoztatás célja továbbá a befogadó és a foglalkoztatási funkció mellett a résztvevők számára a munkaszocializáció megerősítése és fenntartása is. 6. sz. táblázat: Közfoglalkoztatási programokon, felnőttképző programokon résztvevő felnőttek száma Év Felnőttképző programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a településen Év Férfi Nő Férfi Nő Forrás: helyi adatgyűjtés d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település ipara fejletlen, csak a ruhaipari ágazat van jelen, varroda formájában. A községben található vállalkozások fő profilja a mezőgazdasági vállalkozás, kiskereskedelmi és vendéglátó ipari vállalkozás. A településen jelenleg az őstermelőkkel együtt 151 kisvállalkozás működik. Ezen vállalkozások többsége egyszemélyes vállalkozás, a helyi munkalehetőségek alakulása nem illeszkedik a helyi állásnélküli munkaerő számának alakulásához. Megállapíthatjuk tehát, hogy a községben kevés a munkahelyteremtő vállalkozás. A korábbi nagyobb foglalkoztatók megszűntek, a kisebb létszámmal működő kis- és középvállalkozások nem kínálnak annyi munkahelyet, mint a korábban nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek. 15

16 Munkahelyteremtés illetve munkaerőpiac tekintetében a település a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A munkanélküliek számára a térségben a Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított foglalkoztatási programok jöhetnek szóba. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét a település jó közösségi közlekedési helyzete növelheti, a megyeszékhely város Debrecen közelsége és a buszjáratok sűrűsége által. A mezőgazdasági őstermelők a településen elsősorban kalászos, kukorica, napraforgó és zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Ezen kívül a lakosság jelentős hányada is foglalkozik kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági termeléssel. Korábban kiemelkedő volt, jelenleg már csökkenő tendenciát mutat a gyümölcs (alma, őszibarack, kajszi) és dohányültetvényekkel foglalkozók száma. A családi gazdálkodások és mezőgazdasági őstermelők nem jelentenek potenciális munkahelyteremtést, hiszen tevékenységük jellegéből adódóan csak idénymunkát kínálnak a településen. Bár tapasztalataink szerint a vállalkozások anyagi helyzete egyre romlik, a években kivetett és befizetett iparűzési adó összegei realizálták a prognosztizált bevételt. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson (infrastruktúra, vállalkozási terület, logisztika, munkaerő, oktatás, tanácsadás, ügyfélbarát közigazgatás). A évben megvalósult szennyvízberuházás elősegítheti vállalkozások letelepedését a településen és ezáltal a munkanélküliségi mutatók javulását is eredményezheti. 7. sz. táblázat: A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi esélyeinek potenciálja - vállakozások év regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó Forrás: önkormányzati adatok e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok részére oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincsenek. Legközelebbi felnőttképzési lehetőség Vámospércsen a Báthori István Közép és Szakközépiskola Vámospércsi Tagintézményében van, ahol marketing- és reklám ügyintézői, gazdasági informatikus és pénzügyi-számviteli ügyintézői szakok is indulnak. A Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított képzéseken vehetnek részt azon fiatalok, akik munkanélküli ellátásban részesülnek. Az önkormányzat a fiatalkori inaktivitás csökkentésére, a korai munkatapasztalat és munkajövedelem szerzés elősegítésére a es években a Nemzetgazdasági Minisztérium által indított Nyári diákmunka pályázat lehetőségeit kihasználva törekedett a településen élő diákok foglalkoztatására. A program prevenciós jelleggel már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását, és ezzel a korai munkatapasztalat-szerzés mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja. A program keretében évben öt fő foglalkoztatása történt meg évben ismét lehetőség nyílik öt fő foglalkoztatására a programban. 16

17 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A helyi foglalkoztatási programban a jogszabályokban biztosított feltételekkel rendelkezők egyenlő eséllyel indulnak. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetként a Nyíradonyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya Vámospércsi Kirendeltsége áll a lakosok rendelkezésére. Az EFOP kódszámú, Humán szolgáltatások fejlesztése a Nyíradonyi járásban című pályázaton belül a térségben működő munkáltatók munkaerő bázisának javítására történik majd intézkedés a településen működő foglalkoztatóknál jelentkező szakemberhiány pótlására OKJ-s képzések keretében. Építő- és anyagmozgató gépkezelő (targoncavezető) tanfolyam, valamint tisztítás-technológiai szakmunkás tanfolyam valósul meg a programban. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményben közfoglalkoztatás keretében történik ezen célcsoport foglalkoztatása. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén A foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A március 1-től az addigi jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a Nyíradonyi Járási Hivatal jogosult. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (IV. 298.) önkormányzati rendelete rendelkezik a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról. A rendelet értelmében a képviselő-testület az Szt. 45. (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján települési támogatásokat nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A képviselőtestület az Szt. 45. (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt: - betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, - a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez, - valamint krízishelyzetben kamatmentes szociális kölcsön formájában. A településen a munkaképes korúak száma 2016-ban összesen 1490 fő. Ebből nyilvántartott, regisztrált munkanélküli 166 fő. Foglalkoztatási támogatásra 107 fő volt jogosult, álláskeresési segélyben 6 fő részesült, míg álláskeresési járadékra 16 fő volt jogosult. Ezen személyek tartósan nem találnak állást maguknak, mely mindenképpen kezelendő probléma. Az önkormányzat által indított közfoglalkoztatási programokban szinte minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő foglalkoztatva van, ez viszont csak időszakos foglalkoztatásra ad lehetőséget. Fontos és szükséges lenne, hogy civil és önkormányzati összefogással olyan munkahelyteremtőmunkahelymegtartó beruházások és fejlesztések induljanak meg a településen, amelyek lehetővé teszik az elhelyezkedést. 17

18 8. sz. táblázat: Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, rendszeres szociális segélyben részesülők száma év rendszeres szociális segélyben részesülők évesek fő %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában , , , , , , , , , ,8 Forrás: TeIR, Munkaügyi Hivatal év 9. sz. táblázat: Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,75 18,75 7,7% ,5 25,75 10,8% ,25 17,75 8,5% ,25 16,25 9,9% ,5 15,75 10,8% Forrás: TeIR, Munkaügyi Hivatal Az önkormányzat az általa indított közmunkaprogramokon megvalósításával jelentősen hozzájárul a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának csökkentéséhez. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 2017-ben 94 fő részesült, míg 2015-ben 138 fő. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben a kérelmező legalább 30 nap munkaviszonyt tudjon igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgált időszakra eső időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatási adatokból, valamint a járadékra, segélyre jogosult személyek számából egyértelműen kitűnik, hogy a foglalkoztatás problématerületként kezelendő. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a 18

19 lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában jelenleg 9 bérlakás áll, a lakások állapota jónak mondható, az önkormányzat állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodik. A bérlakások kihasználtsága jónak mondható, jelenleg egy bérlakás sem áll üresen. A bérlakások bérbe adása a képviselő-testület hatásköre, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokat a 9/2006. (III. 31.) kt. rendelet szabályozza. A rendelet alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakást: szociális helyzet alapján, költségelven, vagy piaci elven lehet bérbe adni. A 10. sz. táblázat szemlélteti a település lakásállományát, beleértve az önkormányzat által biztosított bérlakások számát. 10. sz. táblázat: Lakásállomány év összes lakásállomány (db) elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. Forrás: TeiR, Önkormányzati adatok b) szociális lakhatás Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást szociális helyzet alapján a következő feltétel mellett lehet bérbe adni: - a lakásba költöző közeli hozzátartozók egy főre eső jövedelme a lakás bérbeadásakor ne haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át., - a jövedelem számításánál a Szociális törvény (1993. évi III. tv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. d) lakhatást segítő támogatások Az önkormányzat a lakhatást különböző támogatási formákkal segíti: - A 9/2006. (III.31.) kt. rendelet alapján az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a bérlő havonként lakbértámogatásra jogosult, amely a mindenkori nyugdíjminimum egytizede. A lakbértámogatást évente kell igényelni. 19

20 - Az önkormányzat a községbe letelepedők számára vissza nem térítendő letelepedési támogatást biztosít, melynek összege Ft. A támogatás odaítélésének feltételeit a képviselő-testület 11/2012. (VII. 11.) kt. rendelete szabályozza. - A Települési támogatásokról szóló 8/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet alapján a jogosultsági feltételek fennállása esetén lakhatási támogatást biztosít. 11. sz. táblázat: Lakhatási támogatásban részesülők száma év lakhatási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma f) eladósodottság Forrás: önkormányzati adatok A település lakosságának eladósodottságára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adatunk. Az önkormányzat adósságcsökkentési támogatást nem biztosít, viszont fennálló közüzemi díj tartozás, hiteltartozás visszafizetésére az ügyfél kérelmére szociális kölcsön állapítható meg a 8/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település bel- és külterületén összesen 809 db lakóingatlan található. A község infrastrukturális adottságai és az ingatlanok állaga jónak mondható. Hálózati vízvezeték a lakások 88,7%-ában van, gázhálózat a község teljes belterületén kiépített, melyet a háztartások jelentős része igénybe vesz. A szennyvízhálózat kiépítése megtörtént, a hálózatra 555 lakóingatlan csatlakozott, a rákötés 68,7%-os. A közösségi közlekedéshez való hozzáférés mindenki számára biztosított, a megyeszékhely Debrecen autóbusz-közlekedéssel érhető el. Az átlagos utazási időt 40 perc. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön szegregátumok nem alakultak ki. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzat kötelező alapfeladatként az alapfokú egészségügyi ellátás keretében háziorvosi és fogorvosi ellátást biztosít. Mindkét ellátási formát vállalkozási szerződés keretében látja el. A település lakosságszámából adódóan egy háziorvosi és egy fogorvosi körzet működik. Az ellátás személyi, tárgyi feltételei adottak. A háziorvosi szolgálat rendelési idején kívül a nyírábrányi ügyelet fogadja a betegeket. Házi gyermekorvosi ellátás nem működik a településen, legközelebbi házi gyermekorvosi ellátás a szomszédos Vámospércs településen található. 20

21 Védőnői szolgálat működik a településen. A védőnői szolgálat ellátja a családgondozási feladatokat, valamint az iskola-egészségügyi feladatokat is. A védőnői szolgálat keretében folyik továbbá a terhesgondozás, a gyermekágyas és csecsemőgondozás, kisded és óvodáskorúak gondozása is. A védőnői gondozás helye megoszlik az egészségház és a családok otthona között. Az egészségházban folyik a különböző szűrővizsgálatok, valamint a kötelező védőoltások folyamatos biztosítása. A község lakosai járóbeteg-szakellátás tekintetében a Vámospércs Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központhoz tartoznak. A járóbeteg-szakellátó központ 2012-ben került átadásra, mely Vámospércs, Fülöp, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva és Újléta települések összefogásával valósult meg, részben uniós, részben pedig hazai pályázati forrásból. A pályázat eredményeképpen Vámospércs központjában egy új, közel m2-es járóbeteg-ellátó intézet került létrehozása. Az új intézmény 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi órában nyújt járóbeteg-ellátást. Az új intézmény környezettudatos kialakítással, környezetbarát technológiákkal készült. A Központ az alábbi egészségügyi szolgáltatásokkal rendelkezik: Belgyógyászat, Laboratórium, Reumatológia, Fizioterápia, Nappali kórház, Röntgen, Gyógymasszázs, Neurológia, Tüdőgyógyászat, Gyógytorna, Ortopédia, Ultrahang, Kardiológia, Pszichiátria, Bőrgyógyászat, Sebészet, Fülorr-gégészet, Szemészet, Gyermekgyógyászat, Urológia, Nőgyógyászat. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori és a gyermekkori szűréseket a védőnői szolgálat látja el. A felnőtt lakosság részére évente egyszer mobil szűrőállomás végzi el a tüdőszűrést. Szív- és érrendszeri vizsgálatokat, szemvizsgálatokat egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozások évente több alkalommal végeznek a településen, melyhez az önkormányzat a védőnői szolgálat és a Művelődési Ház épületét biztosítja. Az EFOP Humán szolgáltatások fejlesztése a Nyíradonyi járásban című projekt keretében az Egészségnapok megtartása által lehetőség nyílik több egészségügyi szűrésen való részvételre. A tevékenység célcsoportja a konzorciumban résztvevő települések teljes lakossága, kiemelt célcsoport az a rizikó csoportba tartozók (krónikus betegek, súlytöbblettel rendelkezők, ülőmunkát végzők, számítógép előtti munkát végzők, stb.) korosztálytól függetlenül. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás helyben nem biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetést az óvodai és iskolai tanulók étkeztetésével együtt az óvoda konyhája biztosítja. A konyha a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet előírásainak betartásának érdekében fokozott figyelmet fordít a friss gyümölcs, zöldség napi előfordulására, valamint a megfelelő, jó minőségű áru beszerzésére. Az óvodai étkeztetésben részt vevő gyermekek számára a szülők és vállalkozók több alkalommal adományoznak friss gyümölcsöt, zöldséget. Az önkormányzat a startmunkaprogram keretében megtermelt friss zöldségeket az óvoda konyhája számára biztosítja. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A testnevelés és a sport részterületei az óvodai testneveléstől a versenysportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsifizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A lakosság döntő többségének rossz az egészségi, edzettségi állapota. A települési önkormányzat az egészségmegőrzés érdekében hosszú távon a 21