SZAKDOLGOZAT Moser András Gyöngyös 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Moser András Gyöngyös 2012"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Moser András Gyöngyös 2012

2 Károly Róbert Főiskola Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet CSILLAGFALU SZAKDOLGOZAT Készítette: Moser András Konzulens: Kovács Gyöngyi Gyöngyös 2012

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ ETNIKUMOK BEMUTATÁSA Történelmi áttekintés Nemzetiségek Magyarországon Görögök Lengyelek Németek Románok Bolgárok Ruszinok Szlovákok Horvátok Szlovének Szerbek Örmények Ukránok ÁTÁNY TELEPÜLÉS Földrajzi elhelyezkedése Népesség, gazdaság és infrastruktúra Átány és a Csillagfalu kapcsolata A CSILLAGFALU-PROJECT Csillagfalu címere A project ötlete Skanzen - Csillagfalu A project leírása A falu elhelyezkedése és elnevezése A Csillagfalu kiszolgáló egységei Programok Gasztronómia Csillagfaluhoz hasonló projectek Honfoglalás kori Régészeti Park Honfoglalás Kori Látogatóközpont a Bodrogközben Hun völgy Sanghajban... 25

4 4 EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ADATFELDOLGOZÁS Átány és a Csillagfalu project SWOT elemzése Eredmények értékelése Közvélemény kutatás elemzése KÖVETKEZTETÉS Lépések a beruházás sikeres megvalósításához ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK ÁBÁRK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK II

5 BEVEZETÉS Idegenvezetőként és idegenforgalmi szakmenedzserként való tevékenységem során, melyet főiskolai tanulmányaim közben is végeztem, ismerkedtem meg olyan szakemberekkel, akik egy project megvalósításán dolgoztak, amelyet szakmailag igazán érdekesnek, valamint a területfejlesztés és turizmus-menedzsmenthez, szakirányomhoz szervesen kapcsolódónak találtam. Ez a tervezet egy heves megyei, Átány nevezetű faluban megvalósítandó, úgynevezett Csillagfalu-project, amely idegenforgalmi keretek között kívánja majd a jövőben bemutatni a Magyarországon élő nemzetiségek szokásait, hagyományait, történetét, építészetét. Mindez egy olyan korban, olyan világban, ahol a nemzetiségek, főleg határainkon kívül békétlenek, inkább a széthúzás jellemző, mint az összetartás. Történik mindez akkor, amikor egy új, hazánkban megalkotott nemzetiségi törvényt bírálják az Európai Unió szakemberei, és kritikával illetik a hazánkban és a környező anyaországokban élő politikusok, szakemberek egyaránt. A téma aktualitását jelzi az is, hogy a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia ( ) kiemelt prioritásként kezeli a regionális szintű desztináció fejlesztést, turistafogadás feltételeinek javítása és attrakció fejlesztés szintjén. (http://www.kormany.hu/download/4/5c/20000/nemzetiturizmusfejlesztesi Strategia.pdf) A project mindenképpen nagyszabású, mindemellett területfejlesztési szempontból rendkívül sok lehetőséget kínál, meggátolandó Átány település, illetve a Hevesi kistérség helyzetének további gazdasági romlását. Épp ez volt az a momentum, ami a project tervének alaposabb megismerésére, körüljárására ösztönzött, mi vezethette az ötletgazdákat arra, hogy egy ilyen nagyszabású terv megvalósításába kezdjenek, van e létjogosultsága a XXI. századi Magyarországon egy ilyen kezdeményezésnek. Bízom benne, hogy sikerül majd a tervről, a következőkben átfogó, tudományos alapon bemutatott képet adnom.

6 1 A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ ETNIKUMOK BEMUTATÁSA 1.1 Történelmi áttekintés Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindig egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keserűnk Már ezer év óta rokon Mikor fogunk már összefogni? Mi elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem magyarok? (Ady Endre Magyar jakobinus dala) A fenti versidézet éppen annak ad hangot, hogy a Magyarországon élő románok, szlovákok, szlávok, egymás mellett élnek, de meg nem értésben és éppen az a fontos, hogy a Duna menti népeknek lassan öntudatukra kell ébredniük, rá kell jönniük, hogy érdekeik és helyzetük közös. Éppen, mint napjainkban. Történelmi szempontból az első legfontosabb időszak a nemzetiségek megjelenését illetően a tatárjárás utáni időszak IV. Béla uralkodása idején. Ekkorra ugyanis a királyi birtokok és vármegyék népessége elpusztult vagy külföldi területekre emigrált. IV. Béla királyunk ekkor az elnéptelenedett földterületeket a nemességnek ajándékozta, így ezeknek a nagyuraknak feladatukká vált az ország újjáépítése mellett, újranépesítése is: a. felszabadított hazai szolga népekkel b. külföldi bevándorlókkal A bevándorlók kezdetben németek voltak, akik Erdélybe érkeztek, ők voltak a szászok, de nagy tömegben jöttek hozzánk morva, ruszin, és román parasztok is. Ez a helyzet jót tett az ország gazdasági felvirágzásának, hiszen olyan területeket is bevontak a gazdálkodásba, művelésbe, amelyeket addig nem is használtak ki. A német betelepülők főleg a királyi várakba, illetve azok közelébe érkeztek, az ő ittlétük és keveredésük a magyar lakossággal eredményezte a magyar városi polgárság kialakulását. IV. Béla kunokat is betelepített, akik nomád törzsszövetségekben éltek, katonáskodtak és felelős haderőt alkottak. (Unger-Szabolcs, 1979) A 150 éves török uralom után a legfontosabb betelepülési hullám a szerbeket érintette, ők a délvidéken és a Duna mentén telepedtek le, ekkor indult fejlődésnek a legfontosabb városuk Szentendre, amely a XVIII. században már a Magyarországi szerb kultúra központja lett. Ekkoriban érkeztek alföldi és Dunamenti területekre a katolikus németek és svábok is. A XVIII. század folyamán a betelepült németek száma már elérte az egy millió főt. Ekkor születtek a bakonyi, a vértesi, a Buda környéki német falvak, va- 2

7 lamint a Tolna-, Baranya, a Bánát és a Bácska összefüggő német telepei, falvai. Németek, szerbek és horvátok - kezdetben ők alkották a bevándorlók nagyobb részét - de nem feledkezhetünk meg a román nemzetiségekről, akiket Moldáviából és Havasalföldről telepítettek be Magyarországra és Erdélyben találtak menedéket. Ők elsősorban a törökök által kinevezett vajdák kegyetlenkedése elől menekültek. a. Ennek a betelepülési hullámnak az okai a következők voltak: A már említett 150 éves török jelenlét és az ellenük vívott háborúk, melyek következtében erősen megfogyatkozott a népesség száma (a Felvidékre menekültek) b. Mátyás korabeli lakosság létszáma fővel csökkent, 4 millióról 3,5 millióra (ugyanazon időszakban Európa lakosságának létszáma másfélszeresére nőtt, 80millióról 130 millióra) (Ács, 1986) Az országot ismét csak Németországból érkezettekkel kezdték el betelepíteni, akik katolikus vallásúak voltak. Ennek jelentősége az volt, hogy politikailag így gyengítették a magyar királyi udvar hatalmát. Mindezek a betelepülési intézkedések azt eredményezték, hogy Magyarország lakosságának létszáma mint azt már említettem a Mátyás-kori 3,5 millióról a XVIII. század végére 8 millióra emelkedett. Egyetlen probléma azonban akadt ezzel a hirtelen emelkedéssel, a számos nemzetiség mellett éppen a magyarság került kisebbségbe, az aránya a középkori magyarországi adatokhoz képest 80%-ról 45%-ra esett vissza, vagyis a XVIII. század végi Magyarországon a népesség alig több mint fele volt magyar. Magyarország soknemzetiségű országgá vált, ez pedig nagyban meghatározta sorsának további alakulását is. A XIX. század első felében a népesedési folyamat tovább zajlott, és ennek következtében létrejött a modern magyar nemzet. (Pach, 1985) A magyarság és nemzetiségek között eltérések adódtak, amelyek elsősorban a különböző társadalmi szerkezetből következik, az ország vezető szerepe a nagybirtokos arisztokráciának jutott, mellette jelentős létszámú kisebbséggel és számottevő paraszti népességgel. Ezek nem jobbágyok voltak, hiszen személyükben szabad emberek voltak, akik a földet katonai szolgálatokért cserébe használhatták. Az 1-es ábra a magyarság társadalmi felépítését szemlélteti. A románok, szerbek, szlovákok, ukránok nemessége egybeolvadt a magyar nemességgel és már nyelvében is magyarrá kezdett válni, amíg társadalmuk nagyobb részét a parasztság (jobbágysorban élők) és a városban élő kispolgárság tette ki, ahogyan a 2-es ábrán is látható. A szerbek főleg szabad királyi városokban éltek, ahol kereskedőként tevékenykedtek és városaik a fő kereskedelmi útvonalak mentén épültek ki. A Bácskában és a Bánságban élők esetében a lakosságnak jó része szabad katona volt, a többiek pedig a szabad parasztok. (Kristó et al., 2002) 3

8 1. ábra: A magyarság társadalmi rétegződése Forrás: saját szerkesztés a %A1rsadalma+a+dualizmus+kor%C3%A1ban alapján 2. ábra: Nemzetiségek társadalmi rétegződése Forrás: saját szerkesztés a alapján 4

9 A nemzeti öntudatra ébredés és nemzet formálódás a magyarországi keretek között összetűzésekre, konfliktusokra adott lehetőséget. A dunai népek közötti nemzeti-nemzetiségi ellentétek éppen az es forradalom időszakában éleződtek ki és folytatódtak még az abszolutizmus korában is. Ezen csak az évi kiegyezés változtatott: A magyar vezető réteg szövetkezése a Habsburgokkal arra irányult, hogy megerősítsék területi és politikai integritásukat. Ez ellen természetesen a nemzetiségek vezetői heves tiltakozásukat fejezték ki, hiszen a kiegyezést követően a törvényhozás már nem ismerte el külön nemzeti létüket, vagyis elvesztették autonómiájukat és politikai jogaikat is. A XIX. század vége felé azonban ismét új és jelentős változások adódtak a nemzetiségek társadalmi szerkezetében és gazdasági helyzetében, hiszen a polgársága gazdasági fejlődés következtében megerősítette a társadalmi helyzetét, ennek egyenes következménye lett, hogy a parasztság a polgárosodás útjára lépett és kialakult az új társadalmi réteg: a munkásság. Társadalmi szerkezetükből hiányzott már a nagybirtokos arisztokrácia rétege, amely által sokkal demokratikusabb volt a magyarnál. (Ács, 1986) A történelmi események ismertetése rávilágít arra a tényre, hogy Magyarország hogyan vált soknemzetiségű országgá és mi vezetett oda, hogy a Trianoni békeszerződést követően is több nemzet él a határainkon belül. 1.2 Nemzetiségek Magyarországon A dolgozat folytatásában mielőtt rátérnék a Csillagfalu konkrét bemutatására, az egyes nemzetiségekről szeretnék néhány információt megosztani, amely érinti történelmüket és jelen helyzetüket is Görögök Görög bevándorlók közül elsősorban kereskedők telepedtek le. Magyarországon már a XVI. században megjelentek, kereskedelmi központokat hoztak létre. Az első hullámban Magyarországra érkező görög kereskedők közül nem sokan telepedtek le véglegesen, hanem inkább vándorkereskedelmet folytattak Magyarország, az Oszmán Birodalom és Ausztria között. A XVIII. század közepétől viszont már állandó kereskedéseik voltak, elsősorban boltokat, mészárszékeket nyitottak, pincéket béreltek és pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak. Végleges betelepedésüket elsősorban II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete segítette, mely biztosította, a görög nemzetiségűek számára, hogy ortodox templomokat építhessenek maguknak. A görögök visszaköltözése hazájukba akkor vált esedékessé, amikor ben véget ért a görög szabadságharc és önálló, független állammá vált. 5

10 Újabb görög betelepülési hullám a II. világháború után következett be, amikor 1946-ban polgárháború tört ki Görögországban, ekkor mintegy fő érkezett hazánkba és telepedett le Budapesten, Pécsen, Tatabányán és Miskolcon. A gazdag magyarországi görög kereskedők gyakran főleg anyagilag hozzájárultak különböző intézmények megépítéséhez. Ezek közül kiemelkedik a Miskolci Nemzeti Színház építése, iskolák, kórházak építése, bővítése, stb. Napjainkban legfontosabb civil szervezetük a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, melynek célja és feladata a görög nyelv, kultúra és hagyományok megőrzése és átadása. A görög kisebbség rendelkezik Országos Önkormányzattal, amelyet a magyar állam a jelenleg érvényben lévő kisebbségi törvény értelmében támogat. Van saját folyóiratuk, amely kétnyelvű, rendelkeznek több művészeti egyesülettel, amely tánc- és zenekarok meglétét jelenti. (Vangelió, 1998) Lengyelek Kapcsolatuk a magyarsággal már az Árpád-házi királyok korára visszavezethető, így történetük is a magyarok Kárpát-medencei történetével egy időre tehető. Betelepülésük Magyarországra azonban nem túl korai, mivel csak a XVIII. század elejétől vette kezdetét, de az a XX. századig folyamatos volt között a Torna megyei Derenk-re költöztek be lengyel családok. Az azóta különböző csapások következtében elnéptelenedett falu, a lengyel nemzetiségek központjává vált. A Derenk környéki lengyelség tehát a legrégebbi magyarországi nemzetiségek egyike, amely már közel három évszázada őrzi az ősök nyelvét és nemzeti értékeit. A derenki lengyelek elszigetelten, asszimilálódás nélkül éltek falujukban, sem a közeli magyar, sem a szlovák lakossággal nem keveredtek. Derenk elnéptelenedése 1943-ban kezdődött, mikor Horthy Miklós kormányzó vadászterületté kívánta alakítani a területet. Egyéb nagyobb lengyel betelepülés a XIX. század közepén történt, mely az akkori Diósgyőr (ma miskolci városnegyed) településre irányult. (Kapronczai, 1998) Németek 1689-es királyi rendelet már a betelepítés feltételrendszerét kidolgozta és ennek megfelelően a katolikus német telepeseket hazánkba is csábította. Tette mindezt azért, hogy a Habsburg ellenes magyar nemességgel szemben a birodalom támaszai legyenek, valamint fontos szerepe volt annak is, hogy a németek sokkal fejlettebb mezőgazdasági módszerekkel bírtak, amely segítséget jelentett a magyar gazdálkodók számára. A német betelepülés három hullámban valósult meg: 6

11 a : III. Károly királyhoz fűződik, ekkor elsősorban a Dunántúlra, az Alföldön és az Északi-középhegység vidékére érkeztek, ezek a betelepültek azonban még a falvakon belül is elszigetelten éltek b. Mária Terézia kora a második betelepülési hullám, amely során már nem az adott térség földes ura szorgalmazta érkezésüket, hanem inkább központi, birodalmi parancs volt c. a harmadik települési hullámra II. József évi pátense értelmében került sor Elsősorban Németország középső és déli területeiről települtek be hazánkba. A magyarországi németeket általában sváboknak szokás nevezni és ez terjedt el az egész Kárpát-medencében, de az igazi, valódi svábok csak Szatmár megyében éltek, élnek. A német nemzetiségekre általában ma is jellemző, (főleg, ha nagyrészt általuk lakott településekről van szó) hogy szórt közösséget alkotnak, nem szívesen tűrnek meg maguk között idegeneket. (Manherz, 1999) Románok Román nemzetiségűekkel szinte az ország valamennyi megyéjében találkozhatunk, legfőképp azonban azokon a területeken éltek, élnek, amelyek határosak Romániával. A legtöbb román etnikumú emberrel tehát Békés és Hajdú-Bihar megyében találkozhatunk. Az, hogy mióta élnek közöttünk románok mindig vitára ad okot, mert még a szakemberek számára sem egyértelmű, bár többségük abban megegyezik, hogy nagyobb mértékben a törökök uralmának végeztével jelentek meg hazánkban, tehát a XVII. század végén. Arról is tudomásunk van, hogy bizonyos térségekben, úgy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Nagyvárad környékén, már előtte is települtek be román nemzetiségűek, elsősorban hűbéresi birtokokon. A legjelentősebb román betelepülésről azonban csak a XVIII. századtól kezdve vannak értesülések. A románság elsősorban vegyes lakosságú településeken élt, vagyis abszolút beolvadtak, nem szigetelődtek el, ezáltal ezek a románok a XX. szászadra az elmagyarosodás útjára léptek. Ha szűkebb térségre gondolunk, akkor elmondhatjuk, hogy a román jelenlét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Miskolcon volt kiemelkedő. (Petrusán et al., 2001) A fő vonzóerő, amely ebbe a térségbe vonzotta a román nemzetiségűeket az a diósgyőri vasgyártás és bányászat volt. A románság természetesen annak ellenére magával hozta és megőrizte szokásait, hagyományait, hogy jól beolvadtak a befogadó környezetbe. Például megtartották építészeti hagyományaikat: általában egyszobás lakásokról beszélhetünk, ha házaikra gondolunk, amelynek falai földből, tetőzete kukoricából készült. A falakat meszelték, általában kisméretű ablakok illeszkedtek a házhoz, melyek közül az egyik az utcára nyílt, a másik az udvarra. 7

12 Ez a fajta háztípus az életkörülmények javulása következtében fokozatosan komfortossá vált, például a XIX. századra már tégla alapra helyezett vert fal volt az alapja, amelyre zsindely és cseréptető került, majd kémény is épült a házra. Később már nem csak egy szobát laktak, hanem lett utca felőli, hátsó szoba, illetve konyha is. (Petrusán et al.,1998) A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata február 2-án alakult meg Gyulán Bolgárok Magyarországon már évszázadok óta élnek bolgárok. A németekhez hasonlóan ez a népcsoport is három szakaszban telepedett le hazánkban. a közé tehető az első nagyobb bolgár immigráció, amely Nagy Lajos királyunk nevéhez köthető. A bolgár bevándorlók a törökök bolgárok elleni leigázásának következtében váltak hontalanná b között érkezett a második hullám, köszönhetően egy szintén törökökhöz köthető országos csapásnak, hiszen meghiúsult az országuk felszabadítására tett kísérletük c. Harmadik, és végül utolsó nagyobb betelepülési folyamat 1865-től indult, amikortól az Oszmán Birodalom minden jogától megfosztotta a bolgárságot saját hazájukban Az első két hullámban Magyarországra települt bolgárok katolikusok voltak, akik kiépített egyházi szervezettel rendelkeztek, iskoláik, három ferences kolostoruk volt, katolikus teológiai főiskolával rendelkeztek. A legfőbb közintézményeik biztosítva voltak így nem volt nehéz számukra az anyaországtól távol új életet kezdeniük. A XIX. századtól érkező bolgárok azonban keleti, (ortodox) egyházhoz tartoztak. Kertészettel foglalkoztak, nagy szerepet vállaltak abban, hogy a magyar kertészet, a konyhakert kultúra jelentős fejlődésnek induljon és sikeressé váljon. Elsősorban a magyar hagyományoktól eltérő, vagy kevésbé ismert zöldségeket és fűszereket kezdtek bevezetni és elterjeszteni. Ilyen volt például a lencse, póréhagyma, de sok segítséget adtak a hagyományos magyar növények termesztésének elősegítésében is. Ők honosították meg az öntözéses szántóföldi zöldségtermesztést is. A bolgárság területileg elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc környékén telepedett le. (Alexander, 1998) Ruszinok A ruszinok első letelepedése még Mária Terézia uralkodásának idejére tehető és Magyarországon belül az északkeleti területekre koncentrálódott a jelenlétül, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre és Budapestre. Az 1941-ben tartott népszámlálás szerint több mint en vallották magukat ruszinnak. Nagyon vallásos népcsoport, görög katolikusak, akik vallásukat még néhol anyanyelvükön (is) gyakorolják. A ruszi- 8

13 nok eredetileg szláv származásúak, akik 1711 és 1740 között érkeztek az országba a szlovák nemzetiséggel együtt a mai Kárpátalja vidékéről. Letelepedésük előtt a Kárpátokból sót szállítottak, majd ideérkezésük után földműveléssel kezdtek foglalkozni. Ami a legfontosabb velük kapcsolatban, hogy kettős asszimilálódási folyamatban volt részük, mind a magyar, mind a szlovák népességbe beolvadtak, amelynek során elvesztették gyökereiket, hagyományaikat. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a legkedvesebb népem -nek (Gens fidelissima) nevezte a ruszin nemzetet, mindazért a bátor, hősies és hű viselkedésért, amelyet a Habsburgok elleni szabadságharc idején tanúsítottak 1703 és 1711 között. Napjainkban is nagy a kis létszámú ruszin közösség összetartása, hiszen 1991-ben megalakult Komlóskán a Magyarországi Ruszinok Szervezete, és Múcsonyban működik az egyetlen Ruszin Kisebbségi Önkormányzat. Ugyan kis közösségről van szó, akik folyamatosan olvadtak be a magyarságba, mégis sokat tesznek azért, hogy ne múljon el, ne tűnjön el ennek a különleges nemzetnek öröksége, kultúrája. (Hattinger, 1998) Szlovákok A szlovák nemzetiség már a XVI. századra létszámában elérte az főt, területileg pedig elsősorban a mai Magyarország északi megyéiben telepedett le. Általánosságban jobbágyok voltak, különféle ipari és mezőgazdasági munkákat láttak el, de főleg erdőirtással, fa szállítással és mészégetéssel foglalkoztak. A szlovák lakosság betelepülésének és a mai szlovák területekről való elvándorlásának jellemzően két fő oka volt: gazdasági és vallási kényszerűség, illetve lakóhelyük a török uralom hatására túlnépesedett és ennek következtében a szlovák jobbágyság elszegényedett. Tehát a jobb élet reményében érkeztek délre, a mai Magyarország területére. A vallási kényszer elsősorban az evangélikus vallású szlovákokat érintette, hiszen az ellenreformáció üldözte őket. A szlovákok betelepülési hullámai: a körül, tíz évvel Buda visszafoglalása után b. a második hullám 1712 körül, mely azért jelentős, mert ekkor népesült be sok ma is szlovákok által lakott település, mint például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Óhuta (ma Bükkszentlászló) c. a harmadik betelepülés kezdete 1740-re datálható és innen kezdve szinte folyamatos a bevándorlásuk, ide tartozik néhány ismertebb település szlovákokkal való betelepítése, mint például Bükkszentkereszt, Répáshuta, Hollóháza Napjainkban kb. 100 szlovákok által is lakott település található, amely nem túl sok, létszámuk pedig csak töredéke a XVI. századi félmilliós létszámnak, kb fő. (Gyivicsán-Krupa, 1997) 9

14 1.2.8 Horvátok A horvátok helyzete a magyarországi nemzetiségek közül meglehetősen speciális, hiszen az ő történelmük és a miénk már a XI.-XIII. századtól szinte összeforrt és ez egészen a XX. századig tartott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy már a XI. századtól megindult a betelepülésük, hiszen az első adatok erről a folyamatról a XIII. századtól valók, és az időszakos bevándorlások a XVIII. századig el is tartottak. A horvátok Magyarország hét nagy megyéjében telepedtek, elsősorban a déli és nyugati területekre. Ez a hét sziget : a. Pécs környéke: ez a legfőbb nemzetiségi területük, Szalánta, Pécsvárad és Kökény térsége b. Mohács környéke, az itt élők a sokácok c. Dráva mentiek, akik Hercegovinából érkeztek és elsősorban az Ormánságban élnek d. Nagykanizsa környéke e. Várvidék f. Budapest környéke, akik Dalmáciából érkeztek, ezen telepesek központi városa Szentendre g. Baja és Bácska környéke, az itt élők a bunyevácok Néhány déli településen még mindig meghaladja az 50%-ot a horvát nemzetiségűek aránya, az adott település összlakosságához képest. Ilyen települések például Felsőszentmárton, Molnári, Szentpéterfa. (Frankovics-Sokcsevics, 1998) Szlovének A hazánkban élő szlovén nemzetiségűek a magyar-szlovén-osztrák határ által alkotott területen élnek, amely a Szentgotthárdot dél felől övező egymással szomszédos hét települést jelenti, ide tartozik például Szombathely, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd. A szlovének és horvátok kultúrájában és hagyományaiban hasonlóság fedezhető fel. A Magyarországi Szlovének Szövetsége 1990-ben alakult meg, melynek központja Szentgotthárd. Fő céljuk a szlovén nyelv és kultúra megőrzése és ápolása, amelyért sok mindent megtesznek, például Felsőszölnökön és Apátistvánfalván szlovén iskola működik, hét óvodában szlovén nyelvű előképző csoportok indulnak, az általános iskolák alsó tagozatában közel 120 diák tanulja a szlovén nyelvet, illetve a szentgotthárdi Tanárképzős Főiskolán Szlovén nyelv és irodalom szak is rendszeresen indul. Mindezek az erőfeszítések természetesen arra irányulnak, hogy a nemzeti hovatartozásuk alapját, a nyelvet minél tovább megőrizzék. (Kozák-Mukics, 1998) 10

15 Szerbek A szerbek származásukat tekintve közeli rokonságban állnak a horvátokkal, akikkel nyelvük nagy hasonlóságot mutat, bár a horvátoktól eltérően a szerbek cirill írást használnak. Vallásukat tekintve többségük keleti (ortodox) vallású és nyelvük, kultúrájuk, valamint azonosságtudatuk megőrzésében is fontos szerepet játszik a Szerb Ortodox Egyház. A szerb nép kialakulása mai Szerbia területén a VII.-X. században ment végbe, ám a törökök balkáni területfoglalása elől sokan menekültek hazánkba. Második érkezési hullámuk a XVII.-XVIII. század fordulójára tehető. A magyarországi szerbeket rácoknak nevezték, ami Szerbia latin nevéből (Rascia) eredeztethető. (Vujicsics, 1998) Örmények Az örmény indoeurópai népcsoport, amely a XV. században majd pedig a XIX. század végén, XX. század elején a török elnyomás, kegyetlenkedések és üldöztetés elől menekült és érkeztek többek között Magyarországra is. Apafi Mihály 1672-ben kb örmény családot telepített Erdélybe, főleg Lengyelországból és Moldáviából. Ezen örmények többsége szabad királyi városokban élt, rövid itt tartózkodásuk után tovább vándoroltak. A trianoni békeszerződést követően a már teljes mértékben asszimilálódott örmény nemzetiségűek egy része Erdélyt elhagyva a mai Magyarország területére menekült. (Gazdovits, 2006) Az újabb hullám 1915-ben kezdődött, melynek oka ismét a török kegyetlenkedések voltak ban indult az utolsó bevándorlási hullám, egy pusztító földrengés és az örmény-azeri háború miatt. Érdekesség, hogy a két, nem egy időben betelepült nemzetiségűek, az egyik az Erdélyből áttelepült, nyelvileg beolvadt úgynevezett magyar-örmények és az 1915, 1978 után érkezett keleti örmények szembenállása. A magyar-örmények nem is beszélik az örményt, anyaországuknak Erdélyt tekintik, míg a keleti örmények megőrizték nyelvüket, hagyományaikat. (Avedikian-Dzsotiánné, 1998) Ukránok Az ukrán nép eredetileg az orosz és belorusz népcsoportokkal, közös ősökkel rendelkezett, tőlük a XIV.-XV. században különültek el, nemzetté válásuk azonban csak a XVII. és a XIX. század folyamán ment végbe. Magyarországra a XV. század és a XVII. század után érkeztek. Településeik a keleti határ megyéit érintik. (Simon et al.,1998) Ami érdekes, hogy 1990-ben még nincs róluk adat, csak 2001-től jelentek meg önálló nemzetiségként. Az előző oldalakon a Magyarországon élő 12 nemzetiség betelepülésének történetét mutattam be. Valójában azonban Magyarországon 13 nemzetiség él, a 13. a cigányság, amely beolvadt a magyarságba, létszámuk napjaink- 11

16 ban is rohamosan növekszik. Az ő szerepük azonban a dolgozat témája kapcsán irreleváns, hiszen különleges helyzetükből adódóan ők nem szerepelnek a bemutatandó nemzetiségek között. 1. Táblázat A nemzetiségek számának alakulása hazánkban 1990 és 2001 között Nemzetiség Anyanyelvet vallók (fő) Nemzetiséghez tartozók (fő) Bolgár nincs adat Görög nincs adat Horvát Lengyel nincs adat Német Örmény nincs adat 620 Román Szerb Szlovák Szlovén Ruszin nincs adat Ukrán nincs adat Forrás: KSH, 2001, saját szerkesztés Az 1990-es Népszámláláskor nemzetiségi hovatartozás kérdésre csak a magyarországi nemzetiségek fele válaszolt. Mind a 12 nemzetiséget tekintve, (ahogy az 1-es táblázatban is látszik) az anyanyelv kérdésére válaszolók közül, már a 90-es népszámláláskor is találhatunk adatokat. Az anyanyelvet vallók adatainak 1990 és 2001 közötti változásai szerint a bolgár, horvát, lengyel, német, román, szlovák nemzetiségek esetében csökkenés figyelhető meg, amely: a. bolgárok -71 fő b. horvátok fő c. lengyelek fő d. németek -3719fő 12

17 e. románok -248fő f. szlovákok -929fő. Több nemzetiségnél növekedés figyelhető meg, az ukrán nemzetiség esetén jelentősebb és szembetűnő mértékben: g. görögök 281 fő h. örmények 257 fő i. szerbek 435 fő j. szlovének 560 fő k. ruszinok 439 fő l. ukránok 4211 fő. Az országban élő nemzetiségek száma tehát körülbelül fő. A Csillagfalu ezen népesség szokásait és építészetét kívánja bemutatni. 13

18 2 ÁTÁNY TELEPÜLÉS 2.1 Földrajzi elhelyezkedése Átány község Heves megyében található, a Hevesi kistérségben. Füzesabonytól 19 km-re, a kistérség központjától, Heves városától pedig mintegy 8 km-re fekszik. A település északnyugati határában fut a 31-es főút, mellyen az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtója 20 perc alatt elérhető. (http://hu.wikipedia.org/wiki/%c3%81t%c3%a1ny) Szerkezetileg halmazos település, illetve kétbeltelkes településforma jellemző, mely az Alföld sajátos település szerkezete. A község jellegzetes alföldi területen található, a környéken terül el a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület. (http://atany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&itemid =35) 3. ábra: A Hevesi kistérség Forrás: 14

19 2.2 Népesség, gazdaság és infrastruktúra A település 1399 lakossal rendelkezik, mely közül 2001-ben 67% magyarnak 33% roma származásúnak vallotta magát. Népessége az 1910 évi adatokhoz képest, (2814) folyamatosan csökken, magas a fiatal népesség elvándorlása. A kistérség munkanélküliségi rátája 14,3%, azonban a tartósan munkanélküliek aránya 54,9%. A településen bejegyzett vendéglátó egységek száma 3 db, kereskedelmi üzletek 6 db, bejegyzett vállalkozások, egyéni vállalkozó 47 db. A település vasúton nem közelíthető meg, vasútállomás Hevesen található legközelebb. A településen és a kistérségen a főutak, mellékutak és bicikli utak állapota kifejezetten rossznak mondható. Átányban Óvoda, Tagiskola található, Művelődési ház, valamit községi könyvtár működik. (http://atany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&itemid =35) 2.3 Átány és a Csillagfalu kapcsolata Átány Magyarországon kevésbé, azonban határainkon kívül annál inkább ismert falu, különös tekintettel néprajzi körökben. Ezen körök a legismertebb magyarországi falunak tartják. A választás nemzetközi ismertsége, illetve az ötletgazdák és tervezők átányi gyökerei miatt esett Átány településre. A falu Konrad Köstlin bécsi néprajz professzor szerint több mint egy legenda, zarándokhely ben két hazai néprajzkutató, Fél Edit és Hofer Tamás a Néprajzi Múzeum megbízásából kutatásokat végeztek a településen, majd 1954 és 1970 között összesen több mint 800 napot töltöttek a faluban. A kutatók részt vettek a falubeliek mindennapi életében, munkáikban, ünnepeikben. Elkészítették monográfiájukat, mely a tizenhat év tapasztalatait tartalmazza és napjainkig egyik legmeghatározóbb darabja a néprajzkutatásnak. Maga a monográfia nem hazai kiadó gondozásában jelent meg, támogatók híján külföldön, Chichagóban, Göttingenben és Koppenhágában, angol és német nyelven. Így válhatott nemzetközileg is ismerté Átány neve, azonban a már említett tanulmány még a mai napig nem jelent meg magyar kiadásban, holott Nyugat-Európa egyetemeinek néprajzi tananyagában már évtizedek óta szerepel. A település egyik jellegzetes néprajzi látnivalója a Kakas-ház, mely utolsó tulajdonosáról Kakas Samuról kapta nevét. A ház eredeti építtetője ban Bedécs József építőmester volt. Utolsó tulajdonosának bekövetkezett halála után berendezéseit széthordták és állaga romlásnak indult. A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága 1975-ben vásárolta meg, hozatta rendbe és szerezte vissza többségében eredeti XIX. századi berendezéseit, melyek mai napig megtekinthetőek. 15

20 A Csillagfalu project helyének kiválasztásakor maga a Kakas-ház is szempont volt, hiszen a Csillagfalu Közhasznú Egyesület elnöke Bedécs Mária a műemlék ház 1856-os építtetőjének Bedécs Józsefnek ükunokája. (http://csillagfalu.hu/index.php?page=hirek) 16

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011 Készült: 2011. november 24. Készítette: Héra Éva, Ádám Krisztina www.cioff.hu cioff@mail.datanet.hu Szervezet neve Város Rendezett fesztivál neve Fesztiválminısítési eredmény

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára

Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára Turisztikai programcsomag ajánlat általános és középiskolák, cserkészcsapatoknak számára Átlagos csoportlétszám: 15 30 fő esetén. Célmeghatározás: Ismerkedés Magyarország egyik leghíresebb iskolavárosával,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Palóc Ízek Háza Kozárdon

Palóc Ízek Háza Kozárdon Palóc Ízek Háza Kozárdon HUSK/1101/1.3.1/0072 Négy Kapu Turisztikai fejlesztések és együttműködések a magyar-szlovák határrégióban / Štyri brány Rozvoj v oblasti turizmu a spolupráca v maďarsko-slovenskom

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj. Békés megye Békéscsabai járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1587&fullsize=1

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Elnökségi értekezlet. Hírek

Elnökségi értekezlet. Hírek Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Elnökségi értekezlet A májusi értekezlet témái: A NESZ és Tagszervezetek belföldi- és külföldi kapcsolatrendszerének

Részletesebben

BESZÁMOLÓ LEADER 2014

BESZÁMOLÓ LEADER 2014 BESZÁMOLÓ LEADER 2014 Célterület megnevezése: rendezvények Életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint civil szervezetek megerősítésével Pályázó neve: Községi

Részletesebben