Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal június Tartalom Bevezető... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Turizmus... 5 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 6 Foglalkoztatási helyzet... 7 Népmozgalom... 9 Lakáshelyzet... 9 Közlekedési balesetek Táblázatok További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető első negyedévében a kiemelt gazdasági ágazatok teljesítménye az építőipar kivételével javult a megyében. Elsősorban a gazdaság húzóágazatát képező járműgyártás élénkülő exportjának köszönhetően folytatódott az ipar talpra állása. Az építőipari szervezetek ezzel szemben az első három hónapban sem tudták növelni teljesítményüket, s a március végi szerződésállomány sem jelez kedvező jövőbeli változást. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma élénkült, turisták átlagos tartózkodási ideje azonban rövidült. A vállalkozási kedv továbbra is élénk. A megyei szervezetek három hónap alatt jóval nagyobb összegeket költöttek fejlesztésekre, mint az előző év azonos időszakában. A munkaerőpiaci helyzet javult, a korábbinál kisebb ütemben ugyan, de nőtt az alkalmazásban állók száma, emellett a tavaly ilyenkorinál kevesebb álláskeresőt regisztráltak a munkaügyi kirendeltségek. A természetes népességfogyás üteme a születésszám jelentős csökkenése következtében felgyorsult. A lakásépítési kedv továbbra is kicsi a megyében. A közutakon több baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Ipar 2010 egyértelműen kedvező előjelei után 2011 első három hónapjában tovább folytatódott a megye iparának talpra állása. Bár a hazai piac élénkülése továbbra is várat magára, az exportpiacok még mindig érezhető élénkülést mutattak első negyedévében az egy évvel korábbitól eltérően a gazdasági ág teljesítménye már az ország valamennyi megyéjében nőtt. Egyszámjegyű bővülést régiós szinten is csupán Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön regisztráltak, míg a legjelentősebb ipari termelést produkáló térségek közül a Nyugat-Dunántúlon adódott a legnagyobb mértékű volumennövekedés. A régió meghatározó ipari háttérével bíró Győr-Moson-Sopron megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 549 milliárd forint értéket állítottak elő. Ez az egy évvel korábbi kibocsátásukhoz viszonyítva 12%-os növekedést jelentett, amely nem sokkal maradt el az országostól, teljesítménye pedig a nyugat-dunántúli ipari termelés több mint hattizedét adta. Egy lakosra jutó közel 1,2 millió forint értéke a térség mutatójának 1,4, az országosénak 2,2-szerese. Összege Vas megyében 653 ezer forintot, Zalában 571 ezer forintot tett ki. A 49 főnél nagyobb létszámmal működő megyei székhelyű ipari szervezetek 527 milliárd forintos produktuma 11%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A recesszió által korábban legjobban sújtott vegyi anyag termék gyártása és az ipari termelés zömét adó gépipar közül előbbi teljesítménye az export bővülésének betudhatóan most majdnem háromtizedével nőtt, de az újra lendületbe kerülő autóipari kivitelnek, valamint a gép, gépi berendezés gyártása ágazat megugró hazai eladásainak köszönhetően utóbbié is az ipari átlag feletti mértékben emelkedett. A gépipar további két területe kevésbé eredményesen zárta az időszakot. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás termelése szervezeti változás (gyárleállítás) miatt felére esett vissza, mellyel számottevő exportkiesést is elkönyvelhetett, ezzel szemben a villamos berendezés gyártása épp növekvő kivitelének betudhatóan 3,6%-kal növelni tudta teljesítményét és ezzel együtt exportarányát is. Ágazati szerkezetéből adódóan az ipar bevételeinek 87%-a kivitelből származott. Ebből következően a termelés alakulását a külföldi kereslet határozza meg első negyedévben az értékesítésben kimagasló exportaránnyal rendelkező szegmensek közül mind a számítógép és elektronikai, optikai termék gyártása, mind pedig a fa-, papír- és nyomdaipar külföldről származó bevételei elmaradtak az egy évvel korábbitól, de a villamos berendezés gyártása és a textil- és bőripar kivitelének volumenindexe sem közelítette meg az ipar átlagát. Az előbbieknél kisebb exporthányaddal rendelkező vegyi anyag gyártása, valamint a kohászat, fémfeldolgozás jóval nagyobb árbevételt realizált az országhatáron túl, mint egy évvel megelőzően. Ugyanakkor a külföldi piacokról származó összegek csökkenésével kellett számolni az egyéb feldolgozóipar, javításban, 2

3 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban, melynek hatásait hazai piacaik bővülése éppen csak kompenzálni tudta. Az élelmiszeripari termékek belföldi keresletének csökkenése az ágazat visszafogottabb teljesítményét eredményezte, annak ellenére, hogy kivitelét összességében növelni tudta. Ebben egyaránt jelentős szerepe volt a hús-, elsősorban baromfihús, valamint tejfeldolgozásnak, illetve a pékáruk, tésztafélék gyártásának. A termelés 76%-át, az értékesítés háromnegyedét adó járműgyártás belföldi és a külföldi piacokon egyaránt jelentős eredményt tudott felmutatni. Hazai bevételeit 17%-kal, míg exportját 14%-kal emelte. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei a) (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. ábra % I. I I. I I. I I. I I. negy edév a) I. negy edév től v íz- és hulladékgazdálkodás nélkül. Termelés Belföldi értékesítés Ex portértékesítés Az ipari értékesítésből származó 530 milliárd forintos árbevétel az egy évvel korábbihoz képest 10%-os növekedést mutatott, melyen belül a kivitel 11%-kal, a belföldi értékesítés volumene pedig 1,8%-kal nőtt. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari szervezeteknél két év után két és félezerrel (7,4%-kal) újra nőtt az alkalmazásban állók száma az előző év első három hónapjához viszonyítva. A legtöbben a járműiparban helyezkedtek el, de jelentős létszámbővülés történt az energiaszektorban, a gép, gépi berendezés gyártásában, valamint a kohászat, fémfeldolgozásban. Arányát tekintve a munkaerő létszáma az egyéb feldolgozóipar és javításban, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában gyarapodott. Ugyanakkor szervezet megszűnést (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, baromfihús feldolgozás) valamint tevékenység átsorolást (gumitermék gyártása) is figyelembe véve az egy évvel korábbinál számottevően kevesebben dolgoztak együttesen mintegy 700 fővel az élelmiszeriparban, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban és a számítógép, optikai termék gyártásában. Hosszú évek óta folyamatosan, így 2010 első negyedében is tovább csökkent az alkalmazásban állók száma a textiliparban. A termelés alakulása mellett a létszámváltozást is beszámítva, a termelékenység 3,6%-kal emelkedett. Mértéke a kohászat, fémfeldolgozásban volt a legnagyobb (12%) és a járműiparban a legkisebb (1,9%). A főbb ipari ágazatok közül közel felére esett vissza a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, de közel ilyen arányú csökkenés történt az energia szektorban is a termelés számottevő mérséklődése és a létszám jelentős bővülése következtében. 3

4 Építőipar első három hónapjában az építőipari termelés volumene országosan 8,7%-kal csökkent, a hét régió közül mindössze a Nyugat-Dunántúlon nőtt, elsősorban a Vas megyei vállalkozások által végzett vasútépítési munkáknak köszönhetően, illetve a Győr-Moson-Soproni cégek előző évinél nagyobb volumenű épületgépészeti, valamint a zalai szervezetek közműépítési tevékenységének betudhatóan. Kétszámjegyű növekedést mindössze négy megye vállalkozásainál regisztráltak, de volt olyan térség is, ahol a gazdasági ág teljesítménye a I. negyedévi harmadát sem érte el. A nyugat-dunántúli megyék közül egyedül a vasi építőipari cégek teljesítménye emelkedett, de régiós szinten a tavalyi közel 7,8%-os visszaesés után 9,0%-os növekedést regisztráltak. A Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű, legalább 4 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások az év első három hónapjában az egy évvel korábbinál 17%-kal kisebb, 8,1 milliárd forint értékű termelést realizáltak. A két építményfőcsoport közül az időszakot a stagnáló épületépítés zárta eredményesebben, mellette az egyéb építmények építésére elkönyvelt összeg összehasonlító áron véve az előző évi héttizedét érte el. Az ágazatok közül egyedül a speciális szaképítés teljesítménye nőtt (14%-kal) úgy, hogy az építőipari munkák fele ilyen jellegű tevékenységből állt. Az ide kapcsolódó szakmunkák közül egyedül az épületgépészeti szerelésért 3 milliárd forintot, a befejező építés munkáiért fél milliárdot, míg az egyéb speciális szaképítésért 325 millió forintot számláztak a vállalkozások. Az épületgépészeti munkák iránti igény közel harmadával nőtt, miközben a befejező építés és az egyéb speciális szaképítés kereslete 10, illetve 22%-kal visszaesett, de emellett bontási, terület előkészítési munkából is lényegesen kevesebbre volt szükség. A speciális szaképítések mellett épületépítésekre másfél milliárdot, egyéb építmény jellegű munkákra pedig 2,6 milliárd forintot könyveltek el. Utóbbi összeg túlnyomó többsége közműépítésekhez, döntően az elektromos, híradástechnikai célú közművek megvalósításához kapcsolódott, az út-, vasútépítési munkák értéke mindössze 345 millió forintot képviselt. Egy éve az építésiszerelési tevékenységben még az egyéb építmények építése ágazat dominált (42%), 2011 első három hónapjában a korábbihoz képest kisebb értékben megvalósuló közműépítések következtében, illetve az épületgépészeti szerelések előtérbe kerülésével ezt a helyet a speciális szaképítés vette át (50%). Az építőipari termelés indexe és megoszlása alágazatok szerint, I. negyedév Ágazat százalék Építőipari termelés I. negyedév = 100,0 Épületek építése 18,2 68,0 Egyéb építmény építése 32,3 64,3 Ebből: út, vasút építése 4,3 47,0 közműépítés 27,1 67,4 Speciális szaképítés 49,5 113,7 Ebből: bontás, építési terület előkészítése 2,6 70,2 épületgépészeti szerelés 36,7 131,9 befejező építés 6,2 90,4 egyéb speciális szaképítés 4,0 78,1 Építőipar összesen 100,0 83,0 1. tábla Az építőipari munkák felét a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások végezték. Ők jutottak elsősorban szerephez a közműépítésekben (87%), de az épületgépészeti megbízások hattizedét is ezek a szervezetek teljesítették. Feladataik között a közműépítések jóval nagyobb súlyt képviseltek, mint akár a 0 9 fős vagy a fős vállalkozások esetében. Utóbbi szervezeteknél a 4

5 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 speciális szaképítés rendelkezett a legnagyobb súllyal, emellett ők végezték az épületgépészeti szerelések közel háromtizedét. Jelentőségük mégis elsősorban olyan kisebb volumenű szakipari tevékenységeknél került előtérbe, mint a befejező építési munkák, egyéb speciális szaképítési feladatok és ők rendelkeztek a korábbinál kisebb feladatot jelentő út, vasút építési munkák legnagyobb szeletével is. A legkisebb létszámmal működő vállalkozások fő tevékenységi területe ugyancsak a speciális szaképítés volt. Szakágazatai közül a bontás, terület előkészítésből, a befejező építésből vették ki nagyobb mértékben a részüket, de az év első három hónapjában az épület építésekhez tartozó projekt szervezéssel is leginkább ők foglalkoztak. Továbbra sem mutatkoznak bíztató jelek megyei építőipar számára. Vállalkozásai I. negyedévben összehasonlító áron számítva 10%-kal kisebb összegben kötöttek új szerződéseket, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a tárgyidőszak végi szerződésállomány is a korábbi kevesebb mint kétharmadát tette ki. Turizmus A gazdasági válság okozta visszaesést követően a megye turizmusában tapasztalható elmúlt évi fellendülés az első negyedévben is folytatódott. A kereskedelmi szálláshelyeken 78 ezer turista 169 ezer éjszakára szállt meg, mely a vendégéjszakák alapján az országos forgalom 5,8%-át, valamint a nyugat-dunántúli több mint egyötödét jelentette. A vendégkör 6,7%-kal, az éjszakák száma 2,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi kisebb ütemű emelkedése az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) 4,2%-os rövidülését eredményezte. Az éjszakák száma a Nyugat-Dunántúl turizmusából egyharmaddal részesedő Vas megyében nőtt a legszámottevőbben, 18%-kal, de a legnagyobb, 45%-os részarányú Zalában és országosan is jelentős, 6 7 százalékos növekedést mértek. Továbbra is a belföldi turizmus dominál, a forgalom 63%-át adta. 3,8%-kal több magyar vendég 2,0%-kal több éjszakára foglalt szállást, mint január-márciusban. A megye szállásai iránti külföldi érdeklődés dinamikusabban nőtt: 11%-kal többen, 2,6%-kal több napra érkeztek. A belföldiek azonban hosszabb ideig (átlagosan 2,3 éjszakát) maradtak szállásukon, mint a külföldről érkezők (2,0 éjszaka). A külföldiek négyötöde az Európai Unió országaiból kereste fel megyénket. Ezen belül 27%-uk Romániából, szintén több mint egynegyedük Németországból, s csaknem egyötödük a szomszédos Ausztriából érkezett. Romániából valamelyest kevesebben, a másik két országból viszont jóval többen látogattak ide, mint I. negyedévében. Az uniós államokból ezen felül a csehek, az olaszok és a szlovákok utaztak jelentősebb számban, s töltöttek el hosszabb időt. Emellett az ukrán turisták érdeklődése nőtt számottevően, több mint duplájára a megye vendégfogadói iránt. A kiemelt államok közül az Olaszországból érkezők maradtak a legtovább, átlagosan 3,1 éjszakát. A jóval kisebb számú ír, kanadai és közép-amerikai turisták igényeltek szállást a legtöbb időre, átlagosan öt öt és fél éjszakára. A vendégek 82%-a valamely szállodát választotta szálláshelyül, ahol az egy évvel korábbinál tizedével több éjszakát töltöttek el. Ezen belül 55%-uk a háromcsillagos hoteleket részesítette előnyben, ahol tizedével hosszabb időre maradtak. A szintén népszerű négycsillagos egységek alig növelték forgalmukat, a kisebb jelentőségű kétcsillagosok pedig csökkenést szenvedtek el. Minden hetedik szállodai vendég wellness-szállóban pihent, a gyógyszállókat fele ennyien sem keresték fel. A wellness szolgáltatásokat kínáló hotelek vendégkörét zömében a belföldiek, a gyógyászati kezelésekre specializálódottakét jellemzően a külföldiek adták. Előbbiek 14%-os, utóbbiak 4,7%-os forgalomélénkülést értek el az első három hónapban. Míg az üdülőházak másfélszeres bővülést, a panziók és a különféle egyéb szállástípusba sorolt egységek visszaesést regisztráltak. A szálláshelyek átlagosan 30%-os szoba- és 20%-os férőhely-kihasználtsággal működtek. A hotelszobák foglaltsága átlagosan 34%-os, a legmagasabb, 39%-os pedig a négycsillagos egységekben volt. A gyógyszállók különösen magas, 47%-os lekötöttséggel üzemeltek. Csupán a 5

6 33%-os szobafoglaltságú háromcsillagos hotelek kihasználtsága javult az egy évvel korábbihoz képest. Az első három hónapban a megye kereskedelmi szálláshelyei 2,4 milliárd Ft bevételt realizáltak, folyó áron 16%-kal többet, mint a megelőző év azonos időszakában. A bevételek 42%-a szállásdíjból, 43%-a vendéglátásból származott. Előbbiből 8%-kal, utóbbiból 27%-kal nagyobb összeg folyt be. Egy év alatt 5,1%-kal csökkent az üdülési csekket elfogadó Győr-Moson-Sopron megyei szállások száma, márciusban 131 helyütt volt lehetőség az utalvány beváltására. Az első negyedévben a turisták 168 millió Ft értékben használták e fizetőeszközt, mely több mint ötödével kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez a belföldi bruttó szállásdíj 33%-át jelentette. Az összeg 83%-a a szállodákban került felhasználásra. Gazdasági szervezetek Március végén az egy évvel korábbinál 2,8%-kal több, gazdasági szervezetet regisztráltak Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel. Ez az országos állomány 4,1%-át, illetve a nyugat-dunántúli 44%-át jelentette. A 68 ezer vállalkozás héttizede egyéni, háromtizede társas formában volt bejegyezve. Az egyéni vállalkozók 44%-a mellékfoglalkozásban, 35%-a fő tevékenységként, s 21%-a nyugdíj mellett végezte munkáját. A társas vállalkozások között a kft-k a leggyakoribbak, arányuk 64%-ot tett ki. A második legelterjedtebb forma, a bt egyharmaddal részesedett. Egy százalék alatti az rt-k és a szövetkezetek hányada is, melyekből mindössze 127-et, illetve 148-at tartottak nyilván. A társas vállalkozások 99%-a kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozás. Mindössze 217 ( fős) középvállalkozást és 50 (250 fő feletti) nagyvállalatot számláltak a megyében. A vállalkozások egynegyede a mezőgazdaság, 14%-a az ingatlanügyletek, 12%-a a kereskedelem, 10%-a a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, s további 7,4%-a az építőiparban, 5,2%-a pedig az iparban tevékenykedett. A negyedév végén nonprofit szervezetet regisztráltak a megyében. A civil szervezetek 37%-a az ingatlanügyletek, 36%-a az egyéb szolgáltatás, 16%-a pedig a művészet és szabadidő ágazatba sorolódott. További 5%-uk oktatási tevékenységet folytatott vagy egészségügyi szolgáltatást végzett. Beruházás A megye beruházási tevékenységében 2010 második felében megindult fellendülés az első negyedévben is tapasztalható. A gazdasági szervezetek 33,3 milliárd Ft értékű fejlesztést valósítottak meg, mely folyó áron az egy évvel korábbi másfélszerese. Ez az országos befektetések 6,4%-át, a nyugat-dunántúliak 64%-át jelentette. Egy lakosra 74 ezer Ft teljesítményérték jutott, mely az országos átlagot 22 ezer Ft-tal, a régiósat pedig 21 ezer Ft-tal múlta felül. A fajlagos mutató a főváros és a megyék rangsorában a második helyet jelentette. A beruházások 77%-át a gép-, berendezés-, járműbeszerzések, 21%-át pedig az építések adták. Előbbiekre 83%-kal nagyobb, utóbbiakra azonban 5,0%-kal kisebb összeget fordítottak, mint az előző év első három hónapjában. A gépek, berendezések, járművek háromnegyede importból származott, mely 2,4-szeresére emelkedett. A belföldi beszerzések szerényebb mértékben, 7,5%-kal nőttek. A fejlesztések több mint kétharmadát az ipar kötötte le, mely döntően a feldolgozóiparban realizálódott, ahol duplájára nőtt a teljesítményérték. További jelentős, 6,0%-os részarányú befektetés a szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban történt, itt azonban csaknem felére esett vissza a fejlesztések összege. A beruházásokból 5,5%-kal részesedő oktatásban az iparénál is jelentősebb bővülés történt, az egy évvel korábbi érték 2,7-szeresét invesztálták tárgyi eszkö- 6

7 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 zökbe. Az 5,0%-os hányadot képviselő mezőgazdaságban pedig másfélszer nagyobb összeget szántak ilyen célokra. Foglalkoztatási helyzet A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján Győr-Moson-Sopron megyében első három hónapjában a éves népesség átlagosan 57,0%-a volt jelen a munkaerőpiacon. Az aktivitási arány számottevően kedvezőbb az átlagosnál, valamint Budapestet és az északdunántúli megyéket követően a hatodik legmagasabb értéket képviselte az országban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a gazdaságilag aktív népesség száma 3,0%-kal csökkent, ezen belül a foglalkoztatottaké 184,3 ezer főre, a munkanélkülieké 13,9 ezer főre fogyott. A foglalkoztatási ráta 53,0%-ot, a munkanélküliségi pedig 7,0%-ot tett ki az első negyedévben. Előbbi a harmadik legmagasabb, utóbbi pedig a legalacsonyabb értéket képviselte az országban. A gazdasági válság hatására másfél évig folyamatosan csökkent az alkalmazásban állók száma a megyében. Javuló tendencia negyedévétől kezdődően figyelhető meg, mely az országoshoz hasonlóan kisebb ütemben, de idén is folytatódott. Az első három hónapban átlagosan 112,8 ezren dolgoztak a megyei székhelyű, legalább négy főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél, 1,1%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában (ez azonban még mindig elmaradt a évi szinttől). A bővülés mértéke meghaladta az országos átlagot, a nyugat-dunántúlinál viszont kisebb volt. A létszám a versenyszférában 1,6%-kal nőtt, a költségvetési szerveknél a fizikai foglalkozásúak fogyása következtében valamelyest csökkent ez utóbbit az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer is befolyásolta. Januármárciusban a versenyszférában így 84,5 ezren, a költségvetés területén pedig 26,2 ezren dolgoztak a megyében. Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszaka = 100,0) 2. ábra % I. I I. I I. I I. negy edév Gy őr-moson-sopron megy e Ország A gazdasági ágak felében nőtt az alkalmazásban állók száma. A legnagyobb (27%-os) bővülés az információ, kommunikáció területét jellemezte, a legtöbb munkavállalót foglalkoztató iparban pedig 5,1%-kal növekedett a létszám. Ez utóbbi alágazatai közül a megye gazdaságának húzóerejét jelentő járműgyártásban 13%-kal dolgoztak többen, mint az előző év azonos időszakában, az ágazat így több mint 14 ezer munkavállalónak biztosított kereseti lehetőséget az első három hónapban. A további ipari alágazatok közül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint a gép, gépi berendezés gyártásában 8,7%-os, illetve 29%-os 7

8 gyarapodás történt, ezzel szemben az élelmiszer-, a textiliparban, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában csökkenés következett be. A szolgáltató ágazatok közül az ingatlanügyletekben 12%-kal, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén közel háromtizedével kisebb létszámot foglalkoztattak. A csökkenés mindkét esetben elsősorban szervezeti változás eredménye, előbbi ágazatban a városi szolgáltató cégek szervezeti átalakulása, utóbbiban pedig egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás székhelyváltozása játszott szerepet. Az első negyedévben 9,7 ezer főt az alkalmazásban állók 8,6%-át foglalkoztattak részmunkaidőben a Győr-Moson-Sopron megyei szervezetek. Számuk 6,2%-kal, hányaduk 0,7 százalékponttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidőben dolgozók létszámának csökkenése mellett a teljes munkaidősöké az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett, mely kedvező helyzetet jelez. A változás a feldolgozóipar területén volt a legnagyobb, mely arra utal, hogy a gazdasági válság hatására csökkentett munkaidőt alkalmazó szervezetek visszatértek teljes kapacitásuk lekötéséhez. A részmunkaidős munkavállalás a szolgáltatási ágazatokban gyakoribb, az ilyen formában alkalmazásban állók aránya többségükben meghaladta a 10%-ot, a legnagyobb mértékű (27%) pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 196,1 ezer Ft-ot tett ki az első negyedévben, mely 3,0%-kal magasabb a tavaly ilyenkorinál. A versenyszférában a bérek 7,6%-kal növekedtek, a költségvetési szerveknél azonban 9,6%-kal elmaradtak az előző év azonos időszakától. Ez utóbbit a évi kereset-kiegészítés januári és márciusi kifizetése is befolyásolta. A szellemi foglalkozásúak 253,5 ezer Ft-ot, a fizikaiak 157,8 ezer Ft-ot kerestek havonta. A gazdasági ágakat tekintve előbbiek között a legmagasabb fizetések a feldolgozóipart (378,5 ezer Ft), utóbbiaknál pedig az információ, kommunikáció (206,4 ezer Ft) területét jellemezték. A legalacsonyabb bért mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak körében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kapták. Területi összehasonlításban a szellemi foglalkozásúak keresete a főváros, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megye után az ötödik legmagasabb értéket képviselte, a fizikaiak átlagfizetése pedig Győr-Moson-Sopronban volt a legnagyobb az országban. A családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 130,7 ezer Ftot tett ki a megyében, mely 2,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az alkalmazásban állók fizetésükön kívül 13 ezer Ft-os juttatásban részesültek az első negyedévben, így az átlagos havi munkajövedelem összege 209,1 ezer Ft-ot tett ki a megyében. Az egyéb kifizetések értéke egyötöddel, a munkajövedelmen belüli arányuk pedig 0,8 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A fizetésen túli juttatások hányada a szállítás, raktározás területén volt a legmagasabb, emellett az iparban és az információ, kommunikáció ágazatban haladta meg az átlagost. A novemberétől ismét emelkedő munkanélküliség ez év februárjától mérséklődni kezdett márciusában álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, 13%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Országos viszonylatban ez a második legnagyobb mértékű csökkenés (ennél csak Vas megyében fogyott nagyobb arányban számuk, 22%-kal). Szintén a megye kedvező helyzetét mutatja, hogy a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az országban kedvezőnek számító 6,9%-ot tett ki. Az álláskeresők 51%-a férfi volt, arányuk tovább mérséklődött a tavalyi 54%-hoz képest. A 25 év alatti munkát kereső fiatalok helyzete javult, számuk az átlagosnál nagyobb mértékben, 16%-kal, arányuk pedig fél százalékponttal csökkent. Pályakezdőként azonban a munkanélküliek 6,4%-át, a tavaly ilyenkorinál 0,7 százalékponttal nagyobb hányadát regisztrálták. 8

9 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Kirendeltség A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása munkaügyi körzetenként, március száma, fő A regisztrált álláskeresők a a márciusi februári számának megoszlása százalékában közül pályakezdők aránya, % 2. tábla Egy álláshelyre jutó munkanélküli Csornai ,2 84,5 8,1 6,0 13 Győri ,5 95,5 59,0 6,7 10 Kapuvári ,0 86,1 6,2 9,1 10 Mosonmagyaróvári ,0 87,1 13,5 5,9 8 Soproni ,6 90,2 13,2 3,9 8 Győr-Moson-Sopron megye összesen ,3 92,0 100,0 6,4 10 Forrás: Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. A Foglalkoztatási Hivatal valamennyi megyei kirendeltségén mind a márciusinál, mind a februárinál kevesebb álláskeresőt regisztráltak. Egy év alatt a Csornai kirendeltségen csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma, a legtöbb álláskeresőt pedig továbbra is a Győri körzetben tartották nyilván, valamint itt volt a legkisebb a csökkenés mértéke is márciusában a munkáltatók álláshelyet kínáltak a megyében, 107-tel többet, mint egy évvel korábban, így egy álláshelyre 10 álláskereső jutott a márciusi 12-vel szemben, mely a munkanélküliek javuló elhelyezkedési esélyét jelzi. Népmozgalom első három hónapjában a megye természetes népmozgalmi folyamatai az országosnál kedvezőbben, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban kedvezőtlenebbül alakultak. Az első negyedévben 6,4%-kal kevesebb, összesen 958 gyermek született és fél százalékkal többen, an haltak meg, mint tavaly ilyenkor. A természetes fogyás így felgyorsult, s 18%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakánál. Január-márciusban 202 házasságot kötöttek a megyében, mely 6,3%-kal több, mint tavaly ilyenkor. Lakáshelyzet Továbbra is kicsi a lakásépítési kedv Győr-Moson-Sopron megyében. Az első negyedévben az országos átlaghoz hasonlóan ismét kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindhárom nyugat-dunántúli megyében csökkenés történt, s az országban növekedés mindössze Békést, Csongrádot, Hajdú-Bihart, Tolnát és Veszprémet jellemezte. A korábbiakhoz hasonlóan az új lakásokat a lakosság és a vállalkozások építtették, jellemzően saját használatra, illetve értékesítésre. A lakások többségében legalább három szobát alakítottak ki. Az elmúlt évi drasztikus csökkenés után kedvezőbben alakult a kiadott építési engedélyek száma. Az első negyedévben 166 új lakás kivitelezését tervezték, 27%-kal többet, mint tavaly ilyenkor. Tízezer lakosra 3,7 engedély jutott, mely a főváros és a megyék sorrendjében Pest és Veszprém után a harmadik legmagasabb értéket képviselte. Mindegyik településtípust növekedés jellemezte az első három hónapban, mely a városokban az átlagost meghaladó mértékű volt. Január-márciusban összesen 71 nem lakóépületre adtak ki engedélyt az építésügyi hatóságok, 31-gyel többre, mint az előző év azonos időszakában. Az engedélyek közel negyede ipari épületre és raktárra, ötöde pedig nem lakójellegű mezőgazdasági épületre szólt. 9

10 Az első három hónapban 8 lakás szűnt meg a megyében. A megszűnés oka elsősorban lakásépítés volt. Közlekedési balesetek 2011 első három hónapjában 168 közlekedési baleset történt a megye közútjain, egyötöddel több, mint az előző év azonos időszakában. A halálos balesetek száma kedvezően alakult, súlyos és könnyű sérüléssel járó azonban egynegyeddel, illetve háromtizeddel több következett be. 20 balesetet ittas állapotban idéztek elő. A balesetek legnagyobb részénél továbbra is a személygépkocsi-vezetők voltak a felelősök. Járművet vezető személy 100 baleset közül 96-szor volt hibás, ezen belül elsősorban a nem megfelelően megválasztott sebesség, illetve az elsőbbség meg nem adása volt az előidéző ok. A sebesség nem megfelelő alkalmazásakor több mint kétharmad részben a relatív gyorshajtás, azaz az útviszonyokhoz való helytelen alkalmazkodás vezetett balesethez első negyedévében 4 ember vesztette életét a megye közútjain. 62 személy súlyosan, 154 könnyebben sérült meg együttes számuk ötödével több a tavaly ilyenkorinál. 10

11 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I. negyedév Megnevezés Győr- Moson- Vas Zala Nyugat- Sopron Dunántúl Ország megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 100,1 99,1 99,1 99,6 99,7 Ipar Termelés volumenindexe b) 111,7 119,4 112,1 113,1 112,3 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 1 223,4 652,9 571,3 887,6 554,6 Termelés volumenindexe c) 111,3 120,7 135,6 114,4 111,4 Értékesítés volumenindexe c) 110,0 120,2 136,6 113,3 104,1 Ezen belül: belföldi 101,8 98,6 100,5 100,9 87,3 export 111,4 125,6 192,2 116,0 117,6 Értékesítésből az export aránya, % 86,6 83,5 55,3 84,2 62,7 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 83,0 229,5 99,6 109,0 91,3 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 18,0 21,6 14,0 17,8 18,4 Turizmus Vendégek száma, ezer 77,9 88,0 100,8 266, ,7 Vendégek számának indexe 106,7 114,5 105,2 108,6 105,9 Vendégéjszakák száma, ezer 168,7 266,1 355,4 790, ,8 Vendégéjszakák számának indexe 102,2 117,6 106,7 109,1 105,9 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 74,1 48,4 23,3 52,8 51,9 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 57,0 57,9 55,5 56,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 53,0 52,9 50,2 52,1 48,6 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 8,6 9,6 8,2 11,6 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 112,8 57,7 58,3 228, ,5 számának indexe 101,1 101,5 103,3 101,8 100,7 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 103,0 101,3 99,4 101,8 101,5 havi nettó átlagkeresete h), Ft havi nettó átlagkeresetének indexe h) 102,8 100,3 98,5 101,1 103,5 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 34,7 38,5 64,0 40,6 65,1 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 1,9 2,2 1,7 1,9 3,1 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján, I. negyedévi adatok. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. h) Családi kedvezmény nélkül. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 11

12 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2011 Győr-Moson-Sopron megyében I. n. év I. félév I I n. év I n. év Országosan, I. n.év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,7 112,3 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,3 111,4 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 110,0 104,1 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,8 87,3 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,4 117,6 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 83,0 91,3 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 34,7 65,1 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 114,3 62,7 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 126,7 48,8 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 93,6 89,8 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 100,5 103,9 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 118,5 137,5 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 102,2 105,9 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 102,6 106,7 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 100,7 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 103,0 101,5 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 102,8 103,5 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 104,0 101,9 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. e) Családi kedvezmény nélkül. 12

13 Megnevezés Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Gazdasági-társadalmi jelzőszámok, 2011 Győr-Moson-Sopron megyében I. n. év n. év I n. év n. év Országosan, I. n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 184, ,5 előző év azonos időszaka = 100,0 96,8 100,4 Munkanélküliek száma a), ezer fő 13,9 489,8 előző év azonos időszaka = 100,0 99,3 98,4 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 149, ,2 előző év azonos időszaka = 100,0 104,1 99,7 Munkanélküliségi ráta a), % 7,0 11,6 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 87,3 100,9 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 73,0 85,2 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 88,6 109,4 Szociális ellátásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 115,9 108,9 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban, a rendszeres szociális segélyben és a bérpótló juttatásban részesülők számát. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További információ: Kása Katalin Telefon: (+36-96) , katalin.kasa@ksh.hu tajekoztatas.gyor@ksh.hu telefon: (+36-96)