Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1"

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal június Tartalom Bevezető... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Turizmus... 5 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 6 Foglalkoztatási helyzet... 7 Népmozgalom... 9 Lakáshelyzet... 9 Közlekedési balesetek Táblázatok További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető első negyedévében a kiemelt gazdasági ágazatok teljesítménye az építőipar kivételével javult a megyében. Elsősorban a gazdaság húzóágazatát képező járműgyártás élénkülő exportjának köszönhetően folytatódott az ipar talpra állása. Az építőipari szervezetek ezzel szemben az első három hónapban sem tudták növelni teljesítményüket, s a március végi szerződésállomány sem jelez kedvező jövőbeli változást. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma élénkült, turisták átlagos tartózkodási ideje azonban rövidült. A vállalkozási kedv továbbra is élénk. A megyei szervezetek három hónap alatt jóval nagyobb összegeket költöttek fejlesztésekre, mint az előző év azonos időszakában. A munkaerőpiaci helyzet javult, a korábbinál kisebb ütemben ugyan, de nőtt az alkalmazásban állók száma, emellett a tavaly ilyenkorinál kevesebb álláskeresőt regisztráltak a munkaügyi kirendeltségek. A természetes népességfogyás üteme a születésszám jelentős csökkenése következtében felgyorsult. A lakásépítési kedv továbbra is kicsi a megyében. A közutakon több baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Ipar 2010 egyértelműen kedvező előjelei után 2011 első három hónapjában tovább folytatódott a megye iparának talpra állása. Bár a hazai piac élénkülése továbbra is várat magára, az exportpiacok még mindig érezhető élénkülést mutattak első negyedévében az egy évvel korábbitól eltérően a gazdasági ág teljesítménye már az ország valamennyi megyéjében nőtt. Egyszámjegyű bővülést régiós szinten is csupán Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön regisztráltak, míg a legjelentősebb ipari termelést produkáló térségek közül a Nyugat-Dunántúlon adódott a legnagyobb mértékű volumennövekedés. A régió meghatározó ipari háttérével bíró Győr-Moson-Sopron megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 549 milliárd forint értéket állítottak elő. Ez az egy évvel korábbi kibocsátásukhoz viszonyítva 12%-os növekedést jelentett, amely nem sokkal maradt el az országostól, teljesítménye pedig a nyugat-dunántúli ipari termelés több mint hattizedét adta. Egy lakosra jutó közel 1,2 millió forint értéke a térség mutatójának 1,4, az országosénak 2,2-szerese. Összege Vas megyében 653 ezer forintot, Zalában 571 ezer forintot tett ki. A 49 főnél nagyobb létszámmal működő megyei székhelyű ipari szervezetek 527 milliárd forintos produktuma 11%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A recesszió által korábban legjobban sújtott vegyi anyag termék gyártása és az ipari termelés zömét adó gépipar közül előbbi teljesítménye az export bővülésének betudhatóan most majdnem háromtizedével nőtt, de az újra lendületbe kerülő autóipari kivitelnek, valamint a gép, gépi berendezés gyártása ágazat megugró hazai eladásainak köszönhetően utóbbié is az ipari átlag feletti mértékben emelkedett. A gépipar további két területe kevésbé eredményesen zárta az időszakot. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás termelése szervezeti változás (gyárleállítás) miatt felére esett vissza, mellyel számottevő exportkiesést is elkönyvelhetett, ezzel szemben a villamos berendezés gyártása épp növekvő kivitelének betudhatóan 3,6%-kal növelni tudta teljesítményét és ezzel együtt exportarányát is. Ágazati szerkezetéből adódóan az ipar bevételeinek 87%-a kivitelből származott. Ebből következően a termelés alakulását a külföldi kereslet határozza meg első negyedévben az értékesítésben kimagasló exportaránnyal rendelkező szegmensek közül mind a számítógép és elektronikai, optikai termék gyártása, mind pedig a fa-, papír- és nyomdaipar külföldről származó bevételei elmaradtak az egy évvel korábbitól, de a villamos berendezés gyártása és a textil- és bőripar kivitelének volumenindexe sem közelítette meg az ipar átlagát. Az előbbieknél kisebb exporthányaddal rendelkező vegyi anyag gyártása, valamint a kohászat, fémfeldolgozás jóval nagyobb árbevételt realizált az országhatáron túl, mint egy évvel megelőzően. Ugyanakkor a külföldi piacokról származó összegek csökkenésével kellett számolni az egyéb feldolgozóipar, javításban, 2

3 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban, melynek hatásait hazai piacaik bővülése éppen csak kompenzálni tudta. Az élelmiszeripari termékek belföldi keresletének csökkenése az ágazat visszafogottabb teljesítményét eredményezte, annak ellenére, hogy kivitelét összességében növelni tudta. Ebben egyaránt jelentős szerepe volt a hús-, elsősorban baromfihús, valamint tejfeldolgozásnak, illetve a pékáruk, tésztafélék gyártásának. A termelés 76%-át, az értékesítés háromnegyedét adó járműgyártás belföldi és a külföldi piacokon egyaránt jelentős eredményt tudott felmutatni. Hazai bevételeit 17%-kal, míg exportját 14%-kal emelte. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei a) (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. ábra % I. I I. I I. I I. I I. negy edév a) I. negy edév től v íz- és hulladékgazdálkodás nélkül. Termelés Belföldi értékesítés Ex portértékesítés Az ipari értékesítésből származó 530 milliárd forintos árbevétel az egy évvel korábbihoz képest 10%-os növekedést mutatott, melyen belül a kivitel 11%-kal, a belföldi értékesítés volumene pedig 1,8%-kal nőtt. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari szervezeteknél két év után két és félezerrel (7,4%-kal) újra nőtt az alkalmazásban állók száma az előző év első három hónapjához viszonyítva. A legtöbben a járműiparban helyezkedtek el, de jelentős létszámbővülés történt az energiaszektorban, a gép, gépi berendezés gyártásában, valamint a kohászat, fémfeldolgozásban. Arányát tekintve a munkaerő létszáma az egyéb feldolgozóipar és javításban, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában gyarapodott. Ugyanakkor szervezet megszűnést (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, baromfihús feldolgozás) valamint tevékenység átsorolást (gumitermék gyártása) is figyelembe véve az egy évvel korábbinál számottevően kevesebben dolgoztak együttesen mintegy 700 fővel az élelmiszeriparban, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban és a számítógép, optikai termék gyártásában. Hosszú évek óta folyamatosan, így 2010 első negyedében is tovább csökkent az alkalmazásban állók száma a textiliparban. A termelés alakulása mellett a létszámváltozást is beszámítva, a termelékenység 3,6%-kal emelkedett. Mértéke a kohászat, fémfeldolgozásban volt a legnagyobb (12%) és a járműiparban a legkisebb (1,9%). A főbb ipari ágazatok közül közel felére esett vissza a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, de közel ilyen arányú csökkenés történt az energia szektorban is a termelés számottevő mérséklődése és a létszám jelentős bővülése következtében. 3

4 Építőipar első három hónapjában az építőipari termelés volumene országosan 8,7%-kal csökkent, a hét régió közül mindössze a Nyugat-Dunántúlon nőtt, elsősorban a Vas megyei vállalkozások által végzett vasútépítési munkáknak köszönhetően, illetve a Győr-Moson-Soproni cégek előző évinél nagyobb volumenű épületgépészeti, valamint a zalai szervezetek közműépítési tevékenységének betudhatóan. Kétszámjegyű növekedést mindössze négy megye vállalkozásainál regisztráltak, de volt olyan térség is, ahol a gazdasági ág teljesítménye a I. negyedévi harmadát sem érte el. A nyugat-dunántúli megyék közül egyedül a vasi építőipari cégek teljesítménye emelkedett, de régiós szinten a tavalyi közel 7,8%-os visszaesés után 9,0%-os növekedést regisztráltak. A Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű, legalább 4 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások az év első három hónapjában az egy évvel korábbinál 17%-kal kisebb, 8,1 milliárd forint értékű termelést realizáltak. A két építményfőcsoport közül az időszakot a stagnáló épületépítés zárta eredményesebben, mellette az egyéb építmények építésére elkönyvelt összeg összehasonlító áron véve az előző évi héttizedét érte el. Az ágazatok közül egyedül a speciális szaképítés teljesítménye nőtt (14%-kal) úgy, hogy az építőipari munkák fele ilyen jellegű tevékenységből állt. Az ide kapcsolódó szakmunkák közül egyedül az épületgépészeti szerelésért 3 milliárd forintot, a befejező építés munkáiért fél milliárdot, míg az egyéb speciális szaképítésért 325 millió forintot számláztak a vállalkozások. Az épületgépészeti munkák iránti igény közel harmadával nőtt, miközben a befejező építés és az egyéb speciális szaképítés kereslete 10, illetve 22%-kal visszaesett, de emellett bontási, terület előkészítési munkából is lényegesen kevesebbre volt szükség. A speciális szaképítések mellett épületépítésekre másfél milliárdot, egyéb építmény jellegű munkákra pedig 2,6 milliárd forintot könyveltek el. Utóbbi összeg túlnyomó többsége közműépítésekhez, döntően az elektromos, híradástechnikai célú közművek megvalósításához kapcsolódott, az út-, vasútépítési munkák értéke mindössze 345 millió forintot képviselt. Egy éve az építésiszerelési tevékenységben még az egyéb építmények építése ágazat dominált (42%), 2011 első három hónapjában a korábbihoz képest kisebb értékben megvalósuló közműépítések következtében, illetve az épületgépészeti szerelések előtérbe kerülésével ezt a helyet a speciális szaképítés vette át (50%). Az építőipari termelés indexe és megoszlása alágazatok szerint, I. negyedév Ágazat százalék Építőipari termelés I. negyedév = 100,0 Épületek építése 18,2 68,0 Egyéb építmény építése 32,3 64,3 Ebből: út, vasút építése 4,3 47,0 közműépítés 27,1 67,4 Speciális szaképítés 49,5 113,7 Ebből: bontás, építési terület előkészítése 2,6 70,2 épületgépészeti szerelés 36,7 131,9 befejező építés 6,2 90,4 egyéb speciális szaképítés 4,0 78,1 Építőipar összesen 100,0 83,0 1. tábla Az építőipari munkák felét a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások végezték. Ők jutottak elsősorban szerephez a közműépítésekben (87%), de az épületgépészeti megbízások hattizedét is ezek a szervezetek teljesítették. Feladataik között a közműépítések jóval nagyobb súlyt képviseltek, mint akár a 0 9 fős vagy a fős vállalkozások esetében. Utóbbi szervezeteknél a 4

5 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 speciális szaképítés rendelkezett a legnagyobb súllyal, emellett ők végezték az épületgépészeti szerelések közel háromtizedét. Jelentőségük mégis elsősorban olyan kisebb volumenű szakipari tevékenységeknél került előtérbe, mint a befejező építési munkák, egyéb speciális szaképítési feladatok és ők rendelkeztek a korábbinál kisebb feladatot jelentő út, vasút építési munkák legnagyobb szeletével is. A legkisebb létszámmal működő vállalkozások fő tevékenységi területe ugyancsak a speciális szaképítés volt. Szakágazatai közül a bontás, terület előkészítésből, a befejező építésből vették ki nagyobb mértékben a részüket, de az év első három hónapjában az épület építésekhez tartozó projekt szervezéssel is leginkább ők foglalkoztak. Továbbra sem mutatkoznak bíztató jelek megyei építőipar számára. Vállalkozásai I. negyedévben összehasonlító áron számítva 10%-kal kisebb összegben kötöttek új szerződéseket, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a tárgyidőszak végi szerződésállomány is a korábbi kevesebb mint kétharmadát tette ki. Turizmus A gazdasági válság okozta visszaesést követően a megye turizmusában tapasztalható elmúlt évi fellendülés az első negyedévben is folytatódott. A kereskedelmi szálláshelyeken 78 ezer turista 169 ezer éjszakára szállt meg, mely a vendégéjszakák alapján az országos forgalom 5,8%-át, valamint a nyugat-dunántúli több mint egyötödét jelentette. A vendégkör 6,7%-kal, az éjszakák száma 2,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi kisebb ütemű emelkedése az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) 4,2%-os rövidülését eredményezte. Az éjszakák száma a Nyugat-Dunántúl turizmusából egyharmaddal részesedő Vas megyében nőtt a legszámottevőbben, 18%-kal, de a legnagyobb, 45%-os részarányú Zalában és országosan is jelentős, 6 7 százalékos növekedést mértek. Továbbra is a belföldi turizmus dominál, a forgalom 63%-át adta. 3,8%-kal több magyar vendég 2,0%-kal több éjszakára foglalt szállást, mint január-márciusban. A megye szállásai iránti külföldi érdeklődés dinamikusabban nőtt: 11%-kal többen, 2,6%-kal több napra érkeztek. A belföldiek azonban hosszabb ideig (átlagosan 2,3 éjszakát) maradtak szállásukon, mint a külföldről érkezők (2,0 éjszaka). A külföldiek négyötöde az Európai Unió országaiból kereste fel megyénket. Ezen belül 27%-uk Romániából, szintén több mint egynegyedük Németországból, s csaknem egyötödük a szomszédos Ausztriából érkezett. Romániából valamelyest kevesebben, a másik két országból viszont jóval többen látogattak ide, mint I. negyedévében. Az uniós államokból ezen felül a csehek, az olaszok és a szlovákok utaztak jelentősebb számban, s töltöttek el hosszabb időt. Emellett az ukrán turisták érdeklődése nőtt számottevően, több mint duplájára a megye vendégfogadói iránt. A kiemelt államok közül az Olaszországból érkezők maradtak a legtovább, átlagosan 3,1 éjszakát. A jóval kisebb számú ír, kanadai és közép-amerikai turisták igényeltek szállást a legtöbb időre, átlagosan öt öt és fél éjszakára. A vendégek 82%-a valamely szállodát választotta szálláshelyül, ahol az egy évvel korábbinál tizedével több éjszakát töltöttek el. Ezen belül 55%-uk a háromcsillagos hoteleket részesítette előnyben, ahol tizedével hosszabb időre maradtak. A szintén népszerű négycsillagos egységek alig növelték forgalmukat, a kisebb jelentőségű kétcsillagosok pedig csökkenést szenvedtek el. Minden hetedik szállodai vendég wellness-szállóban pihent, a gyógyszállókat fele ennyien sem keresték fel. A wellness szolgáltatásokat kínáló hotelek vendégkörét zömében a belföldiek, a gyógyászati kezelésekre specializálódottakét jellemzően a külföldiek adták. Előbbiek 14%-os, utóbbiak 4,7%-os forgalomélénkülést értek el az első három hónapban. Míg az üdülőházak másfélszeres bővülést, a panziók és a különféle egyéb szállástípusba sorolt egységek visszaesést regisztráltak. A szálláshelyek átlagosan 30%-os szoba- és 20%-os férőhely-kihasználtsággal működtek. A hotelszobák foglaltsága átlagosan 34%-os, a legmagasabb, 39%-os pedig a négycsillagos egységekben volt. A gyógyszállók különösen magas, 47%-os lekötöttséggel üzemeltek. Csupán a 5

6 33%-os szobafoglaltságú háromcsillagos hotelek kihasználtsága javult az egy évvel korábbihoz képest. Az első három hónapban a megye kereskedelmi szálláshelyei 2,4 milliárd Ft bevételt realizáltak, folyó áron 16%-kal többet, mint a megelőző év azonos időszakában. A bevételek 42%-a szállásdíjból, 43%-a vendéglátásból származott. Előbbiből 8%-kal, utóbbiból 27%-kal nagyobb összeg folyt be. Egy év alatt 5,1%-kal csökkent az üdülési csekket elfogadó Győr-Moson-Sopron megyei szállások száma, márciusban 131 helyütt volt lehetőség az utalvány beváltására. Az első negyedévben a turisták 168 millió Ft értékben használták e fizetőeszközt, mely több mint ötödével kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez a belföldi bruttó szállásdíj 33%-át jelentette. Az összeg 83%-a a szállodákban került felhasználásra. Gazdasági szervezetek Március végén az egy évvel korábbinál 2,8%-kal több, gazdasági szervezetet regisztráltak Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel. Ez az országos állomány 4,1%-át, illetve a nyugat-dunántúli 44%-át jelentette. A 68 ezer vállalkozás héttizede egyéni, háromtizede társas formában volt bejegyezve. Az egyéni vállalkozók 44%-a mellékfoglalkozásban, 35%-a fő tevékenységként, s 21%-a nyugdíj mellett végezte munkáját. A társas vállalkozások között a kft-k a leggyakoribbak, arányuk 64%-ot tett ki. A második legelterjedtebb forma, a bt egyharmaddal részesedett. Egy százalék alatti az rt-k és a szövetkezetek hányada is, melyekből mindössze 127-et, illetve 148-at tartottak nyilván. A társas vállalkozások 99%-a kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozás. Mindössze 217 ( fős) középvállalkozást és 50 (250 fő feletti) nagyvállalatot számláltak a megyében. A vállalkozások egynegyede a mezőgazdaság, 14%-a az ingatlanügyletek, 12%-a a kereskedelem, 10%-a a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, s további 7,4%-a az építőiparban, 5,2%-a pedig az iparban tevékenykedett. A negyedév végén nonprofit szervezetet regisztráltak a megyében. A civil szervezetek 37%-a az ingatlanügyletek, 36%-a az egyéb szolgáltatás, 16%-a pedig a művészet és szabadidő ágazatba sorolódott. További 5%-uk oktatási tevékenységet folytatott vagy egészségügyi szolgáltatást végzett. Beruházás A megye beruházási tevékenységében 2010 második felében megindult fellendülés az első negyedévben is tapasztalható. A gazdasági szervezetek 33,3 milliárd Ft értékű fejlesztést valósítottak meg, mely folyó áron az egy évvel korábbi másfélszerese. Ez az országos befektetések 6,4%-át, a nyugat-dunántúliak 64%-át jelentette. Egy lakosra 74 ezer Ft teljesítményérték jutott, mely az országos átlagot 22 ezer Ft-tal, a régiósat pedig 21 ezer Ft-tal múlta felül. A fajlagos mutató a főváros és a megyék rangsorában a második helyet jelentette. A beruházások 77%-át a gép-, berendezés-, járműbeszerzések, 21%-át pedig az építések adták. Előbbiekre 83%-kal nagyobb, utóbbiakra azonban 5,0%-kal kisebb összeget fordítottak, mint az előző év első három hónapjában. A gépek, berendezések, járművek háromnegyede importból származott, mely 2,4-szeresére emelkedett. A belföldi beszerzések szerényebb mértékben, 7,5%-kal nőttek. A fejlesztések több mint kétharmadát az ipar kötötte le, mely döntően a feldolgozóiparban realizálódott, ahol duplájára nőtt a teljesítményérték. További jelentős, 6,0%-os részarányú befektetés a szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban történt, itt azonban csaknem felére esett vissza a fejlesztések összege. A beruházásokból 5,5%-kal részesedő oktatásban az iparénál is jelentősebb bővülés történt, az egy évvel korábbi érték 2,7-szeresét invesztálták tárgyi eszkö- 6

7 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 zökbe. Az 5,0%-os hányadot képviselő mezőgazdaságban pedig másfélszer nagyobb összeget szántak ilyen célokra. Foglalkoztatási helyzet A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján Győr-Moson-Sopron megyében első három hónapjában a éves népesség átlagosan 57,0%-a volt jelen a munkaerőpiacon. Az aktivitási arány számottevően kedvezőbb az átlagosnál, valamint Budapestet és az északdunántúli megyéket követően a hatodik legmagasabb értéket képviselte az országban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a gazdaságilag aktív népesség száma 3,0%-kal csökkent, ezen belül a foglalkoztatottaké 184,3 ezer főre, a munkanélkülieké 13,9 ezer főre fogyott. A foglalkoztatási ráta 53,0%-ot, a munkanélküliségi pedig 7,0%-ot tett ki az első negyedévben. Előbbi a harmadik legmagasabb, utóbbi pedig a legalacsonyabb értéket képviselte az országban. A gazdasági válság hatására másfél évig folyamatosan csökkent az alkalmazásban állók száma a megyében. Javuló tendencia negyedévétől kezdődően figyelhető meg, mely az országoshoz hasonlóan kisebb ütemben, de idén is folytatódott. Az első három hónapban átlagosan 112,8 ezren dolgoztak a megyei székhelyű, legalább négy főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél, 1,1%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában (ez azonban még mindig elmaradt a évi szinttől). A bővülés mértéke meghaladta az országos átlagot, a nyugat-dunántúlinál viszont kisebb volt. A létszám a versenyszférában 1,6%-kal nőtt, a költségvetési szerveknél a fizikai foglalkozásúak fogyása következtében valamelyest csökkent ez utóbbit az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer is befolyásolta. Januármárciusban a versenyszférában így 84,5 ezren, a költségvetés területén pedig 26,2 ezren dolgoztak a megyében. Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszaka = 100,0) 2. ábra % I. I I. I I. I I. negy edév Gy őr-moson-sopron megy e Ország A gazdasági ágak felében nőtt az alkalmazásban állók száma. A legnagyobb (27%-os) bővülés az információ, kommunikáció területét jellemezte, a legtöbb munkavállalót foglalkoztató iparban pedig 5,1%-kal növekedett a létszám. Ez utóbbi alágazatai közül a megye gazdaságának húzóerejét jelentő járműgyártásban 13%-kal dolgoztak többen, mint az előző év azonos időszakában, az ágazat így több mint 14 ezer munkavállalónak biztosított kereseti lehetőséget az első három hónapban. A további ipari alágazatok közül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint a gép, gépi berendezés gyártásában 8,7%-os, illetve 29%-os 7

8 gyarapodás történt, ezzel szemben az élelmiszer-, a textiliparban, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában csökkenés következett be. A szolgáltató ágazatok közül az ingatlanügyletekben 12%-kal, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén közel háromtizedével kisebb létszámot foglalkoztattak. A csökkenés mindkét esetben elsősorban szervezeti változás eredménye, előbbi ágazatban a városi szolgáltató cégek szervezeti átalakulása, utóbbiban pedig egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás székhelyváltozása játszott szerepet. Az első negyedévben 9,7 ezer főt az alkalmazásban állók 8,6%-át foglalkoztattak részmunkaidőben a Győr-Moson-Sopron megyei szervezetek. Számuk 6,2%-kal, hányaduk 0,7 százalékponttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidőben dolgozók létszámának csökkenése mellett a teljes munkaidősöké az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett, mely kedvező helyzetet jelez. A változás a feldolgozóipar területén volt a legnagyobb, mely arra utal, hogy a gazdasági válság hatására csökkentett munkaidőt alkalmazó szervezetek visszatértek teljes kapacitásuk lekötéséhez. A részmunkaidős munkavállalás a szolgáltatási ágazatokban gyakoribb, az ilyen formában alkalmazásban állók aránya többségükben meghaladta a 10%-ot, a legnagyobb mértékű (27%) pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 196,1 ezer Ft-ot tett ki az első negyedévben, mely 3,0%-kal magasabb a tavaly ilyenkorinál. A versenyszférában a bérek 7,6%-kal növekedtek, a költségvetési szerveknél azonban 9,6%-kal elmaradtak az előző év azonos időszakától. Ez utóbbit a évi kereset-kiegészítés januári és márciusi kifizetése is befolyásolta. A szellemi foglalkozásúak 253,5 ezer Ft-ot, a fizikaiak 157,8 ezer Ft-ot kerestek havonta. A gazdasági ágakat tekintve előbbiek között a legmagasabb fizetések a feldolgozóipart (378,5 ezer Ft), utóbbiaknál pedig az információ, kommunikáció (206,4 ezer Ft) területét jellemezték. A legalacsonyabb bért mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak körében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kapták. Területi összehasonlításban a szellemi foglalkozásúak keresete a főváros, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megye után az ötödik legmagasabb értéket képviselte, a fizikaiak átlagfizetése pedig Győr-Moson-Sopronban volt a legnagyobb az országban. A családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 130,7 ezer Ftot tett ki a megyében, mely 2,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az alkalmazásban állók fizetésükön kívül 13 ezer Ft-os juttatásban részesültek az első negyedévben, így az átlagos havi munkajövedelem összege 209,1 ezer Ft-ot tett ki a megyében. Az egyéb kifizetések értéke egyötöddel, a munkajövedelmen belüli arányuk pedig 0,8 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A fizetésen túli juttatások hányada a szállítás, raktározás területén volt a legmagasabb, emellett az iparban és az információ, kommunikáció ágazatban haladta meg az átlagost. A novemberétől ismét emelkedő munkanélküliség ez év februárjától mérséklődni kezdett márciusában álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, 13%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Országos viszonylatban ez a második legnagyobb mértékű csökkenés (ennél csak Vas megyében fogyott nagyobb arányban számuk, 22%-kal). Szintén a megye kedvező helyzetét mutatja, hogy a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az országban kedvezőnek számító 6,9%-ot tett ki. Az álláskeresők 51%-a férfi volt, arányuk tovább mérséklődött a tavalyi 54%-hoz képest. A 25 év alatti munkát kereső fiatalok helyzete javult, számuk az átlagosnál nagyobb mértékben, 16%-kal, arányuk pedig fél százalékponttal csökkent. Pályakezdőként azonban a munkanélküliek 6,4%-át, a tavaly ilyenkorinál 0,7 százalékponttal nagyobb hányadát regisztrálták. 8

9 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Kirendeltség A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása munkaügyi körzetenként, március száma, fő A regisztrált álláskeresők a a márciusi februári számának megoszlása százalékában közül pályakezdők aránya, % 2. tábla Egy álláshelyre jutó munkanélküli Csornai ,2 84,5 8,1 6,0 13 Győri ,5 95,5 59,0 6,7 10 Kapuvári ,0 86,1 6,2 9,1 10 Mosonmagyaróvári ,0 87,1 13,5 5,9 8 Soproni ,6 90,2 13,2 3,9 8 Győr-Moson-Sopron megye összesen ,3 92,0 100,0 6,4 10 Forrás: Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. A Foglalkoztatási Hivatal valamennyi megyei kirendeltségén mind a márciusinál, mind a februárinál kevesebb álláskeresőt regisztráltak. Egy év alatt a Csornai kirendeltségen csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma, a legtöbb álláskeresőt pedig továbbra is a Győri körzetben tartották nyilván, valamint itt volt a legkisebb a csökkenés mértéke is márciusában a munkáltatók álláshelyet kínáltak a megyében, 107-tel többet, mint egy évvel korábban, így egy álláshelyre 10 álláskereső jutott a márciusi 12-vel szemben, mely a munkanélküliek javuló elhelyezkedési esélyét jelzi. Népmozgalom első három hónapjában a megye természetes népmozgalmi folyamatai az országosnál kedvezőbben, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban kedvezőtlenebbül alakultak. Az első negyedévben 6,4%-kal kevesebb, összesen 958 gyermek született és fél százalékkal többen, an haltak meg, mint tavaly ilyenkor. A természetes fogyás így felgyorsult, s 18%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakánál. Január-márciusban 202 házasságot kötöttek a megyében, mely 6,3%-kal több, mint tavaly ilyenkor. Lakáshelyzet Továbbra is kicsi a lakásépítési kedv Győr-Moson-Sopron megyében. Az első negyedévben az országos átlaghoz hasonlóan ismét kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindhárom nyugat-dunántúli megyében csökkenés történt, s az országban növekedés mindössze Békést, Csongrádot, Hajdú-Bihart, Tolnát és Veszprémet jellemezte. A korábbiakhoz hasonlóan az új lakásokat a lakosság és a vállalkozások építtették, jellemzően saját használatra, illetve értékesítésre. A lakások többségében legalább három szobát alakítottak ki. Az elmúlt évi drasztikus csökkenés után kedvezőbben alakult a kiadott építési engedélyek száma. Az első negyedévben 166 új lakás kivitelezését tervezték, 27%-kal többet, mint tavaly ilyenkor. Tízezer lakosra 3,7 engedély jutott, mely a főváros és a megyék sorrendjében Pest és Veszprém után a harmadik legmagasabb értéket képviselte. Mindegyik településtípust növekedés jellemezte az első három hónapban, mely a városokban az átlagost meghaladó mértékű volt. Január-márciusban összesen 71 nem lakóépületre adtak ki engedélyt az építésügyi hatóságok, 31-gyel többre, mint az előző év azonos időszakában. Az engedélyek közel negyede ipari épületre és raktárra, ötöde pedig nem lakójellegű mezőgazdasági épületre szólt. 9

10 Az első három hónapban 8 lakás szűnt meg a megyében. A megszűnés oka elsősorban lakásépítés volt. Közlekedési balesetek 2011 első három hónapjában 168 közlekedési baleset történt a megye közútjain, egyötöddel több, mint az előző év azonos időszakában. A halálos balesetek száma kedvezően alakult, súlyos és könnyű sérüléssel járó azonban egynegyeddel, illetve háromtizeddel több következett be. 20 balesetet ittas állapotban idéztek elő. A balesetek legnagyobb részénél továbbra is a személygépkocsi-vezetők voltak a felelősök. Járművet vezető személy 100 baleset közül 96-szor volt hibás, ezen belül elsősorban a nem megfelelően megválasztott sebesség, illetve az elsőbbség meg nem adása volt az előidéző ok. A sebesség nem megfelelő alkalmazásakor több mint kétharmad részben a relatív gyorshajtás, azaz az útviszonyokhoz való helytelen alkalmazkodás vezetett balesethez első negyedévében 4 ember vesztette életét a megye közútjain. 62 személy súlyosan, 154 könnyebben sérült meg együttes számuk ötödével több a tavaly ilyenkorinál. 10

11 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I. negyedév Megnevezés Győr- Moson- Vas Zala Nyugat- Sopron Dunántúl Ország megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 100,1 99,1 99,1 99,6 99,7 Ipar Termelés volumenindexe b) 111,7 119,4 112,1 113,1 112,3 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 1 223,4 652,9 571,3 887,6 554,6 Termelés volumenindexe c) 111,3 120,7 135,6 114,4 111,4 Értékesítés volumenindexe c) 110,0 120,2 136,6 113,3 104,1 Ezen belül: belföldi 101,8 98,6 100,5 100,9 87,3 export 111,4 125,6 192,2 116,0 117,6 Értékesítésből az export aránya, % 86,6 83,5 55,3 84,2 62,7 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 83,0 229,5 99,6 109,0 91,3 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 18,0 21,6 14,0 17,8 18,4 Turizmus Vendégek száma, ezer 77,9 88,0 100,8 266, ,7 Vendégek számának indexe 106,7 114,5 105,2 108,6 105,9 Vendégéjszakák száma, ezer 168,7 266,1 355,4 790, ,8 Vendégéjszakák számának indexe 102,2 117,6 106,7 109,1 105,9 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 74,1 48,4 23,3 52,8 51,9 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 57,0 57,9 55,5 56,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 53,0 52,9 50,2 52,1 48,6 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 8,6 9,6 8,2 11,6 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 112,8 57,7 58,3 228, ,5 számának indexe 101,1 101,5 103,3 101,8 100,7 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 103,0 101,3 99,4 101,8 101,5 havi nettó átlagkeresete h), Ft havi nettó átlagkeresetének indexe h) 102,8 100,3 98,5 101,1 103,5 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 34,7 38,5 64,0 40,6 65,1 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 1,9 2,2 1,7 1,9 3,1 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján, I. negyedévi adatok. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. h) Családi kedvezmény nélkül. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 11

12 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2011 Győr-Moson-Sopron megyében I. n. év I. félév I I n. év I n. év Országosan, I. n.év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,7 112,3 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,3 111,4 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 110,0 104,1 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,8 87,3 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,4 117,6 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 83,0 91,3 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 34,7 65,1 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 114,3 62,7 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 126,7 48,8 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 93,6 89,8 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 100,5 103,9 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 118,5 137,5 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 102,2 105,9 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 102,6 106,7 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 100,7 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 103,0 101,5 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 102,8 103,5 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme, Ft előző év azonos időszaka = 100,0 104,0 101,9 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. e) Családi kedvezmény nélkül. 12

13 Megnevezés Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2011/1 Gazdasági-társadalmi jelzőszámok, 2011 Győr-Moson-Sopron megyében I. n. év n. év I n. év n. év Országosan, I. n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 184, ,5 előző év azonos időszaka = 100,0 96,8 100,4 Munkanélküliek száma a), ezer fő 13,9 489,8 előző év azonos időszaka = 100,0 99,3 98,4 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 149, ,2 előző év azonos időszaka = 100,0 104,1 99,7 Munkanélküliségi ráta a), % 7,0 11,6 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 87,3 100,9 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 73,0 85,2 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 88,6 109,4 Szociális ellátásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 115,9 108,9 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban, a rendszeres szociális segélyben és a bérpótló juttatásban részesülők számát. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További információ: Kása Katalin Telefon: (+36-96) , telefon: (+36-96)

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/4 214. március Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Kereskedelmi szálláshelyek...3

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 212/3 Központi Statisztikai Hivatal 212. december Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/4 214. március Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 213/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 7 Beruházás... 9 Mezőgazdaság... 1 Ipar... 11 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság... 7 Ipar... 8 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Győr-Moson-Sopron megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság... 7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4 Központi Statisztikai Hivatal 2011. március Tartalom Összefoglaló... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Építőipar... 6 Idegenforgalom... 6 Gazdasági

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2011/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2011/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2011/4 Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Összefoglaló... 2 Mezőgazdaság 2 Ipar... 4 Építőipar... 5 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 212/4 Központi Statisztikai Hivatal 213. március Tartalom Összefoglalás... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 6 Ipar...

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...3 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2013/4 213. március Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 213/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar... 9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...5 Ipar...5

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Zala megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar... 10 Építőipar...

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl ipara ipari parkok

Nyugat-Dunántúl ipara ipari parkok Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága Nyugat-Dunántúl ipara ipari parkok Győr, 2005. október Készült: A Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatóságán, 2005 ISBN: 963 215 866 0 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Bevezetés...2 Mezőgazdaság...2 Ipar...4 Építőipar...5 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6 Beruházás...8

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A vállalkozások regionális sajátosságai

A vállalkozások regionális sajátosságai Központi Statisztikai Hivatal A vállalkozások regionális sajátosságai 2013. október Tartalom Bevezetés... 2 Összefoglalás... 3 A működő vállalkozások számának alakulása... 4 A működő vállalkozások szervezeti

Részletesebben

Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004. A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete. 3K Consens Iroda.

Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004. A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete. 3K Consens Iroda. Munkaerőpiaci kereslet szerkezet és előrejelzés kutatások 1999-2004 A régiók gazdasági és foglalkoztatási szerkezete 2004 3K Consens Iroda Munkatársak Fülöp Edit Dávid János Tajti József Mód Péter 1 Fülöp

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság... 8 Ipar... 10 Építőipar...

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február A javuló és romló pozíciójú foglalkozások országosan és régiónként 2012-ben Országos helyzetkép A 2011. évben a munkaerőpiac tendenciáit

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 2013/22 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 22. szám 2013. március 29. A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2010 Tartalom 1 Előzmények, célok

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom Jelentés az ipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az ipar helye a nemzetgazdaságban...3

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Tartalom Jelentés az ipar 2013. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az ipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06

Részletesebben

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2011

A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok, 2011 2013/116 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 116. szám 2013. december 19. A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok, 2011 Tartalom 1. Előzmények, célok 1 2. A

Részletesebben

RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2015

RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2015 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja RÖVIDTÁVÚ MUNKAERŐ- PIACI PROGNÓZIS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2015 Kecskemét, 2015. január 23. Készült A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben