TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés

Átírás

1 /180 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés Dokumentum készítésért felelős: TIGÁZ-DSO Kft. Technológiai munkacsoport M-03 melléklet szerint Ellenőrző: TIGÁZ Zrt. A szervezés és folyamatmenedzsment képviseletében Vezető Elrendelő: TIGÁZ-DSO Kft. Ügyvezető Ügyvezető Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Csoport intranetes felületén található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a kinyomtatott dokumentum érvényességét az intraneten található Dokumentumok listája alapján. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Csoport tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság elnöke, vagy a TIGÁZ Csoport minőségirányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Csoport adat- és titokvédelmi előírásait! A dokumentum papír alapú jóváhagyása esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) aláírásukkal látják el a dokumentumot. Elektronikus rendszerben történő jóváhagyás esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) jóváhagyását az alkalmazott informatikai rendszer rögzíti és tanúsítja.

2 /180 TARTALOMJEGYZÉK I. MÓDOSÍTÁSOK AZ ELŐZŐ VERZIÓHOZ KÉPEST II. A DOKUMENTUM ÍRÓJA III. HIVATKOZÁSOK IV. SZAKMAI TARTALOM A DOKUMENTUM CÉLJA: ALKALMAZÁSI TERÜLET: HATÁLYTALANÍTÁS: MEGHATÁROZÁSOK: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA Az engedélyekre és a munkavégzésre vonatkozó információk Személyi feltételek Eszközök, védőeszközök, anyagok biztosítása FEJEZET: GÁZELOSZTÓ VEZETÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK AZ ÜZEMBE HELYEZÉS VÉGREHAJTÁSA BEFEJEZŐ MUNKÁK FEJEZET: ÜZEMELTETÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK GÁZELOSZTÓ VEZETÉK ÜZEMI NYOMÁSÁNAK VÁLTOZTATÁSA FEJEZET: ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK NYOMÁSMÉRÉS Általános követelmények A mérés végrehajtása és a mérési eredmények minősítése A mérési eredmények bizonylatolása és intézkedések nem megfelelőség esetén HÁLÓZATELLENŐRZÉS Általános követelmények A gázelosztó vezeték ellenőrzési kategóriái Gyalogos műszeres hálózatellenőrzés Gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés A hálózatellenőr feladata gáz észlelése esetén Hálózatellenőrzés során betartandó egyéb szempontok Szemrevételezéses ellenőrzés gáz alá helyezés előtt Az elosztóvezeték elzáró szerelvényeinek ellenőrzése A FÖLDGÁZ SZAGHATÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Általános követelmények Vizsgálati módszerek A mérési eredmények bizonylatolása és intézkedések nem megfelelőség esetén... 44

3 / KORRÓZIÓS ÁLLAPOTVIZSGÁLATOK A vezeték helyzetének meghatározása A korróziós állapot meghatározás és értékelésének módszerei AKTÍV KORRÓZIÓVÉDELMI RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZŐ MÉRÉSEK Szívókötéses védelem ellenőrző mérései Erősített szívókötéses védelem ellenőrző mérései Külső áramforrású katódvédelem ellenőrző mérései Galvánanódos védelem mérései Az aktív korrózióvédelmi rendszereken végzendő egyéb mérési és ellenőrzési feladatok Az ellenőrző mérések értékelése FÖLDFELSZÍN ALATTI VEZETÉKEK HELYÉNEK FELKUTATÁSA TALAJRADARRAL FEJEZET: JAVÍTÁS, KARBANTARTÁS, ÉLŐREKÖTÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Az üzemeltető feladatai A közutakon, közterületeken végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményei Munkaárok, munkagödör kialakítása VESZÉLYES MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Általános követelmények Veszélyes munkák besorolása Veszélyes munka végzésének engedélyezése Veszélyes munkák tárgyi követelményei Veszélyes munkák személyi követelményei A POTENCIÁLISAN ROBBANÁSVESZÉLYES ÉS ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZET BEHATÁROLÁSA, ELZÁRÁSA, JELZÉSE A GÁZELLÁTÓ RENSZER MEGBONTÁSA Általános követelmények Hegesztési munkák követelményei a gázellátó rendszer megbontásánál A GÁZELOSZTÓ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA Általános követelmények Vezeték szakaszolása PE cső elszorító szerszám alkalmazásával Nyomás alatti vezeték szakaszolása zárt rendszerű szakaszoló berendezéssel SZAKASZOLT VEZETÉK BIZTOSÍTÁSI MÓDSZEREI Szakaszolt vezeték biztosítása teletárcsa alkalmazásával Szakaszolt vezeték biztosítása kézi (nem zárt rendszerű) csőelzáró ballon alkalmazásával KERÜLŐ VEZETÉK ÉPÍTÉSE A kerülő vezetékkel szemben támasztott követelmények Acél anyagú kerülő vezeték kiépítése PE anyagú kerülő vezeték kiépítése Ütésálló PVC/CPE anyagú kerülő vezeték kiépítése A gázszolgáltatás visszaállítása kerülő vezetékről LEÁGAZÁSI HELY KIALAKÍTÁSA ÜZEMELŐ GÁZELOSZTÓ VEZETÉKEN Általános követelmények Nyomás alatti megfúrás végrehajtása acél vezetéken Nyomás alatti megfúrás végrehajtása PE vezetéken Megfúrás végrehajtása szakaszolt és nyomásmentesített ütésálló PVC (ÜPVC/CPE) vezetéken Leágazási helyek üzembe helyezése (élőre kötés) GÁZELOSZTÓ VEZETÉK LEFÚVATÁSA ÉS A FÁKLYÁZÁS KÖVETELMÉNYEI Általános előírások

4 / Lefúvató -, fáklyázó rendszerek Lefúvatás, fáklyázás ÜZEMELŐ GÁZELOSZTÓ VEZETÉK NYOMÁSMENTESÍTÉSE Nyomásmentesítés nyomásszabályozó állomás saját nyomásmentesítő rendszerén keresztül Nyomásmentesítés vízgyűjtők szárain, gömbcsapok lefúvató szárain keresztül PE vezeték nyomásmentesítése NYOMÁSMENTESÍTETT GÁZELOSZTÓ VEZETÉK GÁZMENTESÍTÉSE, ÁTÖBLÍTÉSE GÁZELOSZTÓ VEZETÉK JAVÍTÁSA, HIBAELHÁRÍTÁSA Általános követelmények Acél anyagú vezetékek hibaelhárítási módszerei PE anyagú gázvezetékek hibaelhárítási módszerei Ütésálló PVC (ÜPVC/CPE) vezeték javítása A GÁZELOSZTÓ VEZETÉKEK RENDSZERES KARBANTARTÁSA Tolózárak karbantartása Karimás (oldható) kötések karbantartása Tolózár aknák karbantartása Vízgyűjtők (kondenzátum gyűjtő) karbantartása G jelű táblák Jelzőoszlopok Föld feletti gázvezetékek Csapszekrények AKTÍV KORRÓZIÓVÉDELMI RENDSZEREK KARBANTARTÁSA AZ ELOSZTÓVEZETÉKBEN LEVŐ SZILÁRD SZENNYEZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE, ELTÁVOLÍTÁSA, VIZESEDÉS MEGSZÜNTETÉSE Általános előírások Az elosztóvezetékben lévő szilárd szennyeződések megkötése, eltávolítása Vizesedés megszüntetése TELEPÜLÉSEK, TELEPÜLÉS RÉSZEK GÁZSZOLGÁLTATÁSÁNAK LEÁLLÍTÁSA KARBANTARTÁSHOZ ÉS ISMÉTELT ÜZEMBE HELYEZÉSE (PROGRAMOZOTT MUNKA) Település, településrész leállítás előkészületi munkái Leállított gázellátó rendszer, vagy rendszer rész nyomásmentesítése Leállított gázellátó rendszer, vagy rendszer rész gáz alá helyezése Befejező műveletek FEJEZET: GÁZELOSZTÓ VEZETÉK REKONSTRUKCIÓS MUNKÁK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK IDEIGLENES GÁZSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA A REKONSTRUKCIÓS MUNKÁK IDŐTARTAMA ALATT Általános követelmények Az ideiglenes vezeték építése Az ideiglenes vezeték bontása A REKONSTRUKCIÓS MUNKÁK KIVITELEZÉSI TECHNOLÓGIÁI Nyíltárkos vezetéképítés Feltárás nélküli vezetéképítés Aknás elzáró szerelvények cseréje közvetlenül földbe helyezhető, hegesztőtoldatos elzáró szerelvénnyel az aknás kivitel megszüntetésével, vagy megtartásával FEJEZET: GÁZELOSZTÓ VEZETÉKEK VÉGLEGES ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZÉSE, FELHAGYÁSA, BONTÁSA ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5 / AZ ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZÉS VÉGREHAJTÁSA GÁZELOSZTÓ VEZETÉK FELHAGYÁSA GÁZELOSZTÓ VEZETÉK BONTÁSA FEJEZET: LEÁGAZÓ VEZETÉK IDEIGLENES LEVÁLASZTÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ FELHASZNÁLÁSI HELY KIKAPCSOLÁS, VISSZAKAPCSOLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEI A munkavégzéshez szükséges dolgozói létszám és képzettsége A munkálatokba bevont külső vállalkozó dolgozóira vonatkozó követelmények A MUNKAVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ENGEDÉLYEK A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI KÖVETELMÉNYEI A KIKAPCSOLÁSI ÉS VISSZAKAPCSOLÁSI TEVÉKENYSÉG MUNKAFOLYAMATAI A kikapcsolás munkafolyamata A visszakapcsolás munkafolyamata FEJEZET: SZAKFELÜGYELET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A SZAKFELÜGYELET VÉGREHAJTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI FEJEZET: A TÁRSASÁG KÉPVISELETE MUNKATERÜLET ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁSOKON FEJEZET: MUNKA-, TŰZ-, ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS MUNKA-, TŰZ-, ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK SZIKRAKÉPZŐDÉS MEGAKADÁLYOZÁSA Szikraképződés megakadályozása acél anyagú gázvezetéken Szikraképződés megakadályozása műanyag gázvezetéken FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELEM FEJEZET: MELLÉKLETEK

6 /180 I. Módosítások az előző verzióhoz képest. A jogszabályok, szabványok, hatósági előírások, IIR követelményeinek érvényesítése, valamint az utasítás szerkesztésére kijelölt munkacsoport által megvitatott és jóváhagyott szakmai, gázipari szakmai követelmények kerültek módosításra. A dokumentum követelményeiben végrehajtott módosításokat részletesen a M-04 melléklet tartalmazza. II. A dokumentum írója. Név: Munkakör: Szervezet: Elérhetőség: Török Sándor Központi műszaki munkatárs Hálózat üzemeltetés, Technológiai csoport (52) , torok.sandor@tigaz.hu III. Hivatkozások. Az utasításban hivatkozott normatív dokumentumok: évi I. törvény a közúti közlekedésről évi XLVIII. törvény a bányászatról évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi LIII. törvény a természet védelméről évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi XL. törvény a földgázellátásról 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban: OTÉK) 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 314/2005. (XII. 25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasz- Kormányrendelet 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM rendelet nálati engedélyezési eljárásról a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról az építőipari kivitelezési tevékenységről a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szoláltatásról. az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről a munkahelyek kémiai biztonságáról

7 /180 12/1988. (XII. 27.) ÉVM- IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 8/2002. (II. 16.) GM rendelet 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet 4/2002. (II. 20.) SzCsM- EüM együttes rendelet 4/2011. (I. 14.) VM rendelet MSZ 1648:2000 MSZ 4488:1976 MSZ :1990 MSZ :1983 MSZ :1979 MSZ :1981 MSZ 15105:1965 MSZ :1983 MSZ :1975 MSZ :1979 egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről (GVBSZ) Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Közszolgáltatású, vezetékes földgáz Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. Körzeti gázellátó rendszerek. Fogalommeghatározások, csoportosítás, általános követelmények Gáztömörség és vizsgálata. Gázipari zárószerelvény. Gáztömörség és vizsgálata. Gázelosztó vezetékek. Építőipari földmunka. Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj fajlagos villamos ellenállásának laboratóriumi meghatározása. Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj redox-potenciál mérése. Talajkorróziós vizsgálatok. Mintavétel

8 /180 MSZ :1979 MSZ :1979 MSZ :1979 MSZ :1978 MSZ :1979 MSZ :1979 MSZ EN 549:1999 MSZ EN 751-1:1999 MSZ EN 751-2:1999 MSZ EN 751-3:1999 MSZ EN :2011 MSZ EN 10204:2005 MSZ EN 13509:2003 MSZ EN ISO 8044:2003 MSZ EN ISO 10693:2014 MSZ EN ISO :2013 MSZ EN ISO :2013 MSZ EN ISO 13686:2013 MSZ EN ISO/IEC :2010 MSZ HD :2007 MSZ HD :2007 MSZ :1990 MSZ : _10_DF 0703_01_DF 0801_01_DF 0804_01_DF 0902_01_DF 1703_01_F 2201_05_DU_ _07_DU_ _09_DU_01 Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj- és talajvízminták előkészítése. Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj- és talajvíz ph-jának meghatározása. Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj és a talajvíz klorid-ion tartalmának meghatározása. Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A szerkezetpotenciál mérése. Beépített szigetelő közdarab hatásosságának vizsgálata. Csővezeték és védőcső villamos elválasztásának mérése. Gázkészülékekben és gázberendezésekben használatos tömítések és membránok elasztomer anyagai. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. 1. rész: Anaerob tömítőanyagok. 2. rész: Nem keményedő tömítőanyagok. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. 3. rész: Szinterezetlen PTFE-szallagok. Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 2. rész: Csövek. Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai. A katódos védelem mérési módszerei. Fémek és ötvözetek korróziója: Alapvető szakkifejezések és fogalommeghatározások. Talajminőség. A karbontartalom meghatározása. Térfogatos módszer. Műanyag csővezetékrendszerek föld alatti gázellátó hálózatok felújításához. 1. rész: Általános előírások. Műanyag csővezetékrendszerek föld alatti gázellátó hálózatok felújításához. 3. rész: Bélelés szoros illesztésű csövekkel. Földgáz. Minőségi jellemzők. Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés. Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei. Közszolgáltatású gázok szagosításának ellenőrzése és az ellenőrzés dokumentálása. Földgázelosztás szervezeteinek felelősségi körébe tartozó település struktúra meghatározása Elosztóvezetéki fejlesztések megvalósítása Vezeték, készülék és IVR eszköz nyilvántartás kezelés Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés Kapacitás gazdálkodás. Gépjárművek kezelése Műveletterv készítése TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése. TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások.

9 / _10_DU_ _12_DU_ _15_DU_ _01_U_ _02_U_ _03_U_ _01_U_01 791/2006. TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése. Robbanásvédelmi dokumentáció. Acél- és polietilén anyagú gázelosztó vezetékek hegesztésére vonatkozó minőségi követelmények Környezetvédelmi szabályzat. Munkavédelmi Szabályzat. Tűzvédelmi Szabályzat. Biztosítás MEH határozat a földgázelosztás minimális minőségi követelményének és elvárt színvonalának meghatározására Módosítva a 280/2007. számú határozattal

10 /180 IV. Szakmai tartalom. 1. A dokumentum célja: A TIGÁZ-DSO Kft. (a továbbiakban: Társaság) földgázelosztási tevékenységével összefüggően a gázelosztó hálózat üzemeltetésével, karbantartásával, javításával, rekonstrukciójával, valamint a bontással, felhagyással, ideiglenes leválasztással és a gázvezetékek aktív korrózióvédelmével kapcsolatos műszaki-biztonsági követelmények egységes rendszerbe történő szabályozása, a Társaság Integrált Irányítási Rendszer rendszeréhez illeszkedve. 2. Alkalmazási terület: Ez a dokumentum a TIGÁZ Csoport minden szervezetére vonatkozik. Jelen utasítást a fent megjelölt társaság vezetője több érintett társaság esetén a társaságok vezetői közösen - hagyta jóvá, a dokumentum a társaság(ok) saját döntése alapján készült el. A TIGÁZ Csoport fent megjelölt tagjára vonatkozó alapdokumentumot (mellékletek, formanyomtatványok nélkül) a Csoport fent megjelölt tagjai közösen készítették el, míg azon mellékleteket és formanyomtatványokat, melyek csak egy társaságra vonatkoznak, csak és kizárólag ezen érintett társaság készítette és hagyta jóvá saját hatáskörben. Az egyes társaságok saját döntésüket az előlap szignálásával fejezik ki. Az egyes társaságokra vonatkozó speciális szabályokat meghatározott kivételekkel - csak az adott társaság munkavállalói jogosultak megismerni. A dokumentum előírásai a Társaság teljes szolgáltatási területén kiterjednek továbbá mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra (tervező, kivitelező, létesítésben résztvevő stb.), amelyek jelen Technológiai utasítás követelményei hatálya alá tartozó, vagy a követelményekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3. Hatálytalanítás: Jelen dokumentum hatálytalanítja a következő dokumentumot: 2201_08_DU_01_D_2014 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés 4. Meghatározások: Ezen utasításban alkalmazott szakkifejezések meghatározásait a 2. fejezete tartalmazza.

11 / Technológiai utasítás 1 FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE A technológiai utasítás előírásai, követelményei a 2. fejezetben az Elosztóvezeték címszó alatt műszakilag és térben meghatározott földgáz elosztóvezetékekre terjednek ki azzal az eltéréssel, hogy az utasítás nem tartalmaz előírásokat, követelményeket az elosztóvezeték fogalmába tartozó nyomásszabályozó létesítményekre (fogadó-, körzeti- és egyedi földgáz nyomásszabályozó állomás). A nyomásszabályozó létesítményekre vonatkozó előírásokat, követelményeket a 2201_09_DU_01 TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások technológiai utasítás tartalmazza. Az elosztóvezeték aktív korrózióvédelmi rendszerének üzemeltetése és az ehhez szükséges ellenőrző mérések során figyelembe kell venni a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezetékek létesítése technológiai utasítás vonatkozó követelményeit. Az utasítás a szakmai tartalommal kapcsolatos tudnivalók összefoglalása, amely azonban nem mentesít a tervezői - kivitelezői felelősség alól. Jelen utasítás a Társaságnál működő minőség irányítási rendszer részét képezi. Az utasítás követelményeitől való eltérésre a Társaság minőségirányítási képviselője adhat engedélyt. Az utasításban foglalt követelmények alóli eltérés esetén az eltérést kérő köteles előzetesen igazolni, hogy az általa választott megoldás a jelen dokumentumban foglalt követelményekkel legalább egyenértékű.

12 /180 2 FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Aktív védelem: a korrózió elhárítása oly módon, hogy a fémszerkezet egész felülete az elektrokémiai rendszer nem korrodáló elektródja legyen. Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak azon koncentrációja a levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes. Anódföldelő: a katódos védelmi áramforrás pozitív pólusához kapcsolt, az idő folyamán fogyó tömegű a szükséges védőáram kibocsátására alkalmas speciális földelő. Anódágy: alacsony fajlagos ellenállású anyag, amely közvetlenül a földalatti anódot veszi körül. Célja az anód és az elektrolit közötti ellenállás csökkentése és az anódelemek körüli polarizációs gázburok kialakulásának megakadályozása. Ballonozás: az üzemelő gázvezeték lezárása oly módon, hogy a vezetéken készített furaton keresztül összehajtogatott, vagy csavart ballont helyeznek a vezetékbe, amelyet a kezelési utasításában előírt nyomásra felfújva lezárja a cső keresztmetszetét. Beszállással végzett munka: beszállással végzett munkának minősül minden olyan tevékenység, amely a berendezésbe behajlással, vagy annak belsejében való tartózkodással végezhető, ha ezt a teret nem emberi tartózkodásra tervezték. Jelen dokumentum értelmezésében beszállással végzett munkának minősül a nyomásszabályzó állomásban (épületes kivitel esetén belépéssel, szekrényes és föld alatti kivitel esetén behajlással) gázkiáramlással együtt járó művelet elvégzése. A nyitott munkaárokban végzett munka nem minősül beszállással végzett tevékenységnek. Nem tekinthető zárt aknának a tolózárakna, amennyiben teljes felületéről eltávolították a fedlapot, ilyenkor nyílt munkaárokként kezelendő. Nyitott munkaárokban történő munkavégzés csak abban az esetben minősül beszállással végzett munkának, ha a munkaterület természetes szellőzés által nem veszélymentesíthető és így a teljes munkaterületen huzamosabb ideig a gáz jelenlétével számolni kell. Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítását, veszélyességét, kezelését, tárolását, szállítását, a hulladékainak kezelését, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit tartalmazó dokumentum. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor: az a természetes személy, akit a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak, vagy foglalkoztatnak a okban előírt feladatok teljesítése érdekében. Biztonsági lefúvató szelep: megakadályozza a szabályozott - szekunder oldali - vezetékben levő gáz nyomásának a megengedhető nyomásérték fölé emelkedését úgy, hogy a gázt csővezetéken keresztül a szabadba engedi. Biztonsági övezet: a gázelosztó vezetékek biztonságos üzemeltetésére előírt védőtávolságokon belüli tér. Bontás: az a művelet, melynek során egy térben körülhatárolt gázvezeték szakasz, vagy gáztechnológiai berendezés folyamatos kapcsolatát az üzemelő gáztechnológiai rendszerrel megszüntetik és gázmentesítés után az eredeti helyéről eltávolítják, leszerelik. Burokcső: a gázvezeték tartozéka, amely a gázvezeték védelmét szolgálja, a külső behatásokkal szemben. A burokcsövet központosítva, toktömítés és szaglócső nélkül kell megépíteni. A burokcső anyaga lehet acél, beton, műanyag. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Csőgörény: a gázvezeték belső tisztítására szolgáló eszköz. Csővég lezárás: a csővég gáztömör lezárása arra alkalmas csőelemmel, vagy idommal. Dúcolás: a függőleges falú munkaárok, vagy munkagödör oldalfelületének a munkavégzés időtartama alatti megtámasztása pallókkal, hevederekkel, dúcokkal.

13 /180 Egyenpotenciálra hozás (EPH): az üzemszerűen nem áramvezetésre szolgáló, de villamosan vezető anyagú szerkezeti elemek összekötése, azok azonos, vagy közel azonos potenciálra hozása céljából. Egyéni védőeszköz: minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje, vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy, vagy több kockázat elleni védekezés céljából. Egyszerű védelem: a gázvezeték olyan védelmi berendezése, amely a vezeték meghibásodásakor a kiszivárgó gázmennyiséget egy célszerűen megválasztott helyre továbbítja, (pl. védőcső nyitott szaglócsővel, vagy a földi vezeték és a létesítmény közötti megfelelő kialakítású cső, amely perforációin keresztül a szivárgó gázt összegyűjti és elvezeti). Elárasztási zóna: gázkiáramlással járó rendellenes üzemállapot esetén kialakult robbanásveszélyes környezet. Jelen dokumentáció értelmezése szerint elárasztási zóna az a zárt tér, vagy a környezeti viszonyok miatt nehezen átszellőző tér ahol a gázkoncentráció 5% ARH alatti, vagy a környezeti viszonyoktól függetlenül a gázkoncentráció 5% ARH feletti. Elektrofitting (fűtőszálas műanyag idom): az elektrofitting olyan PE idom, amelynek egy, vagy több hegesztési felületénél gyárilag beépített áramvezető fűtőspirál van elhelyezve, amely a rákapcsolt elektromos áram hatására az idom és az ellendarab (pl. cső) felületének anyagát a hegesztési hőmérsékletre hevítve a hegesztési varratot létrehozza. Elektródpotenciál: a fémszerkezet és mérőelektród között mért a fém-elektrolit határfelületén fellépő elektromos potenciál. Elektrolit: folyadék, vagy egy közeg (például a talaj folyadék összetevője), amelyben az elektromos áram ionok mozgása következtében folyik. Ellenőrzés: a követelmények gyakorlati érvényesülésének komplex vizsgálata, a végrehajtás teljes folyamatában, annak minden összetevőjére (műveletek, eszközök, személyzet, tevékenység eredménye) vonatkozóan. Ellenőrzési bizonylat: az ellenőrzés tényét, folyamatát, az ellenőrzés során észlelteket rögzítő és a szükséges intézkedéseket előíró dokumentum. Ellenőrzési kategória: a gázelosztó vezetékek hálózatellenőrzési besorolása. A kategória besorolás függ a csőanyagtól, az elhelyezkedéstől, az üzemi nyomás rendkívüli változásától, vagy változtatásától, az üzembe helyezés időpontjától, a műszaki állapottól és az elvégzett javításoktól. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló, vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára, vagy a felhasználási hely telekhatára. Elzáró szerelvény: a gázvezetékbe épített olyan szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy, vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen. Erősített szívókötés: szívókötés áramkörébe egyenáramú áramforrás beiktatásával fokozott védőhatás. Élőre kötés: új, vagy üzemen kívüli gázelosztó vezeték összekapcsolása az üzemelő (gáz alatti) vezetékekkel, berendezésekkel. A művelet során az élőre kötött vezetékből az addigi kitöltő anyagot (levegő, inert gáz, víz) kiszorítják a 100 % földgáz tisztasági fok eléréséig. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt, épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

14 /180 Építési munka: jogszabály, vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építésiszerelési munkafolyamat. Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helyszíne. A munkavégzés helyszínének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület. Építési műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki az építmény megvalósítása során az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, szabványoknak, szerződéseknek való megfelelést, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig az építkezés helyszínén vezetett, a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről jogszabály által előírt írásbeli dokumentum, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére, dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Építési-szerelési munka: minden olyan építészeti, épületgépészeti, közműépítési munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása, javítása, illetve elbontása. Építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen a évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK), a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet jogszabályokban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg. Építtető: minden olyan természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megtervezését, kivitelezését megrendeli és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel. Érintésvédelem: a MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések szabvány szerint a személyek és állatállomány áramütés elleni védelme olyan módon, hogy a veszélyes aktív részek ne legyenek hozzáférhetőek és a hozzáférhető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak sem normálállapot, sem egyszeres hiba esetében. Fáklya: földfelszínen kiépített, a várható hőterhelésnek megfelelő magasságban végződtetett, méretezett égető berendezés, amely a valamely okból feleslegessé vált gázok biztonságos elégetésére szolgál. Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni irányítását végző, az építményfajtára és az építési tevékenységre megfelelő jogosultsággal rendelkező személy. A felelős műszaki vezető felel az építési tevékenység szakmai irányításáért, a munkavégzés szakszerűségéért, az építménynek, építményrészeknek a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek szerinti, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért. Felhagyás: a véglegesen üzemen kívül helyezett, de elbontásra nem kerülő gáztechnológiai berendezésen, vagy vezetéken végzett művelet, melynek során a felhagyandó technológiai részek kapcsolatát az üzemelő gáztechnológiai rendszerrel véglegesen megszüntetik, nyomás-

15 /180 és gázmentesítését elvégzik, majd a felhagyott gázvezeték végeit lehegesztéssel, cementdugóval stb. lezárják. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van. Felhasználó: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli Társaság, aki (amely) földgázt, vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak azon koncentrációja a levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes. Feltöltő csonk: a csővezetéken kiképzett csatlakozási pont, amely a feltöltő anyagoknak (gázok, víz) csővezetékbe juttatására és a feltöltéshez tartozó szerelvények csatlakoztatására szolgál. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozó vezeték tartozéka. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron, vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben, vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett és bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, a évi XL. törvény a földgázellátásról szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázokat, valamint egyéb gázfajtákat is. Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz. Földzárlat: a villamos áramút záródása földön, vagy földelő vezetőn keresztül, ami a feszültség alatt lévő villamos vezető meghibásodása miatt jön létre. Galvánanód: a fémszerkezet anyagánál elektronnegatívabb fém, vagy fémötvözet, amely a védendő fémszerkezettel villamosan összekötve galvánelem képzésére alkalmas. Galvánanódos védelem: galvánanód alkalmazásával kialakított védelem. Gáz alá helyezés: a gázvezeték élőre kötésének, földgázzal való feltöltésének folyamata az üzembe helyezés során. A gázzal történő feltöltés még nem tekinthető üzembe helyezésnek! Gázellátó rendszer: a gázelosztóvezeték a tartozékaival, csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezések együttesen. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal, illetőleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. Gázmentesítés: az üzemelő gázellátó rendszerből kizárt, kiszakaszolt vezetékek, berendezések nyomás alatti tereiből a környezeti nyomásra történő nyomáscsökkentést követően bennmaradt földgáz kiszorítása vízzel, inert gázzal (nitrogénnel). Gázmérő: az a hiteles mérőeszköz tartozékaival együtt, amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál. Gázkoncentráció érzékelő műszer: olyan mérőeszköz, amely a földgáz-levegő elegy koncentráció határérték elérésekor jelzést ad a kezelőjének. A műszernek a méréstartományában meghatározott értékhez (gyárilag beállított 20% ARH, vagy a kezelő által beállított érték) rendelt riasztási funkciója van. Robbanásveszélyes környezetben nem alkalmazható, mivel a mű-

16 /180 szer nem rendelkezik olyan védelmi móddal, amely megakadályozná, hogy gyújtóforrásként viselkedjen, így veszélyhelyzetet okozzon. Többnyire szabad térben, hálózatellenőrzés során kerül alkalmazásra. Gázkoncentráció mérő műszer: olyan mérőeszköz, amely a földgáz-levegő elegy koncentrációjának megfelelő értéket a kezelő számára leolvasható módon kijelzi. Robbanásbiztos védelmi móddal rendelkezik, amelyet tanúsítás igazol. Szabad és zárt térben egyaránt használható gázkoncentráció mérésére. A műszer a méréstartományában meghatározott értékhez (gyárilag beállított 20% ARH, vagy a kezelő által beállított érték) rendelt riasztási funkcióval rendelkezik. Gázömlés: a gázellátó rendszer olyan mértékű meghibásodása, melynél a kiáramló gáz jelenléte egyértelműen (csőszakadás, kiáramlást kísérő hangjelenség stb.) megállapítható. Gázszivárgás: a gázellátó rendszer túlnyomásos gáztereiből a szerelvények záró felületein, a tömítéseken, záró falakon át kiszivárgó gázmennyiség. Gázüzemi felelős műszaki vezető: jogszabályban meghatározott végzettségű és gyakorlattal rendelkező vezető, aki gázellátó rendszerek tervezési, építési (létesítési), üzemeltetési, karbantartási, üzemzavarának elhárítási, felhagyási, továbbá a csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések tervfelülvizsgálati, műszaki átvételi tevékenységeinek irányítására, felügyeletére műszaki-biztonsági szempontból jogosult. Gumigyűrűs csőkötés: földgázvezetésre alkalmas, ütésálló KPVC/CPE csövek olyan oldható kötése, amelyet a gyárilag előállított idom és az előkészített csővég között rugalmas anyagú tömítőgyűrű közbeiktatásával készítenek. Hibahely: a gázellátó rendszer azon pontjai, ahol rendellenes működés, vagy jelenség észlelhető. Helyszíni irányító: a munkavégzés helyszínén irányítási tevékenységért felelős munkavállaló. Az irányítási tevékenység kiterjed: - az adott munkavégzésre vonatkozó írásos engedélyben meghatározott követelmények betarttatására, - az írásos munkatervezés (pl. műveletterv) során meghatározott követelmények betarttatására, - a műszaki, műszaki-biztonsági, munkavédelmi, robbanásvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények betarttatására, - kettő, vagy több munkavállaló egyidejű munkavégzése esetén az összehangolásra. Ideiglenes üzemen kívül helyezés: a gázellátó rendszer egyes részeinek leválasztása az üzemelő rendszerről és a leválasztott rész gázmentesítése valamely technológiai feladat ellátása érdekében (pl. hibaelhárítás, javítás). A leválasztás során az üzemelő rendszerrel való folyamatos kapcsolatot nem szüntetik meg (elzáró szerelvény lezárás, tele-tárcsás kizárás, elszorítás stb.). Javítás: az a tevékenység, melynek során a gázellátó rendszeren bekövetkezett meghibásodást elhárítják. Végleges javítással történik a hibaelhárítás akkor, ha a javítás határozatlan ideig biztosítja a hibahely használhatóságát. Ideiglenes javításnak minősül, ha a javítás meghatározott időtartamig, vagy feltétel fennállásáig biztosítja a javítási hely használhatóságát. Javító-karbantartó tevékenység: meglévő építményen végzett karbantartási, javítási helyreállítási, felújítási munka. Jelzőkorlát: műanyag kötélháló láncból, vagy szalagból 1,0 m magas oszlopokhoz rögzítve, vagy 1 soros korlátelemekből és tartószerkezeteiből áll. Karbantartás: az eszköz (gép, berendezés, rendszer stb.) karbantartási dokumentációjában (kezelési-karbantartási-üzemeltetési utasítás, gépkönyv) előírt rendszeres működésellenőrzési, ápolási, beállítási, előírt időszakos alkatrészcsere tevékenység, amely a folyamatos működőké-

17 /180 pesség, kezelhetőség, pontosság stb. szinten tartása érdekében szükséges, üzembe helyezéstől a használaton kívül helyezésig. Karbantartási utasítás: az eszközök (gép, berendezés, rendszer stb.) biztonságos használatához, működőképességének, kezelhetőségének, pontosságának stb. szinten tartásához szükséges munkák elvégzésére vonatkozó, a karbantartást végző dolgozók számára készült gyártói, vagy üzemeltetői előírás. Katódállomás: a katódos védelmet biztosító áramforrás telepítési helye és e helyen lévő katódos védelmi berendezések és tartozékok összessége. Katódos védelem: olyan elektrokémiai védelem, amely a korróziós potenciál csökkentésével érhető el (a védendő fémszerkezet az elektrokémiai rendszer katódja). Kerülő vezeték: a folyamatos gázszolgáltatást akadályozó munkavégzés esetén, a folyamatos gázellátás fenntartását biztosító, a munkavégzés időtartamára létesített, a munkavégzés helyét elkerülő vezeték. Kezelési utasítás: valamely eszköz, gép, berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésére, használatára, kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazó dokumentum. Kivitelező: a jogszabály szerinti szakterületen, vagy szakterületeken építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogosult természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Koordináció: a munkavégzés helyszínén végzett irányítási tevékenység, mely az egymást követő, vagy egymással párhuzamosan végzett munkafolyamatok végrehajtása során, a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatása esetében valósul meg. Korrodálóképesség: valamely közegnek (pl.: talaj, talajvíz), az abban elhelyezett anyagot károsító tulajdonsága. Korrózió: fizikai, kémiai kölcsönhatás a fém és környezete között, amely a fém tulajdonságainak a megváltoztatásával jár. Korróziós potenciál (IR mentes potenciál): a védőáram, vagy bármilyen más áram hatására kialakuló, a szerkezet és az elektrolit között mért potenciál. Kóboráram: a rendeltetésszerűen nem áramvezetésre használt szerkezetekben folyó áram. Kóboráram korrózió: kóboráram által okozott, a fémszerkezet anódos zónájában bekövetkező károsodás. Külterület: a közhiteles földhivatali ingatlan nyilvántartás szerint külterületnek minősülő földrészletek (mezőgazdasági, erdőművelési stb.). Külső áramforrású katódos védelem: az aktív korrózióvédelem egyik módja, amelynél a védőpotenciált külső áramforrás segítségével hozzák létre. Külső tömörtelenség: a túlnyomásos zárt gázterekből a gázellátó rendszer elemeinek (csövek, szerelvények stb.) tömítésein, illesztésein, falán stb. a külső környezetbe kiszivárgó gáz. Láncgörbe: a szerkezet és elektródpotenciál értékeinek grafikus ábrázolása a csővezeték hossza mentén. Leágazó vezeték: Az elosztó vezeték azon része, amelynek kezdőpontja az gázelosztó vezetéki leágazás, végpontja a fogyasztói hely telekhatára. Leágazó vezeték leválasztása: a leágazó vezeték csőelszorítással végzett szakaszolása, elvágása és az elvágott vezetékvégek hegesztéssel történő lezárása a gázszolgáltatás ideiglenes, vagy végleges megszüntetése céljából. Az ideiglenes leválasztáskor a leágazó vezeték gerincvezeték felőli szakasza gáznyomás alatt marad, az elosztó gerincvezetékkel a folyamatos

18 /180 kapcsolat nem szűnik meg. A leválasztási hely és a felhasználási hely telekhatára felőli leágazó vezeték szakasz, valamint a vele egybefüggő csatlakozó vezeték viszont nyomásmentesített. Az ideiglenes leválasztáskor a felszíni tartozékok és jelzések nem kerülnek elbontásra. Lefúvatás: gáztechnológiai rendszer, vagy csővezeték ellenőrzött nyomásmentesítése, melynek során külön erre a célra kiépített vezetéken keresztül az éghető gázokat elégetés nélkül, illetve a nem éghető gázokat (inert gáz, levegő) a légtérbe vezetik. Lefúvató csonk: a gázellátó rendszeren kialakított, a lefúvató vezeték csatlakoztatását biztosító technológiai elem. Lefúvató vezeték: a lefúvató csonktól induló és a lefúvató csővezeték végződésig terjedő, a gázvezetékben levő túlnyomás levezetésére, vagy nyomás- és gázmentesítésére, a gázvezetékben lévő levegő, vagy inert gázok, vagy a gázvezeték tisztításához használt gázok eltávolítására szolgáló, a gázvezetékre ideiglenesen csatlakoztatott, vagy a nyomásszabályozó állomáson állandó jelleggel beépített, megfelelő magasságban végződtetett vezetékszakasz. Légszennyezés: a környezet levegő elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból, vagy az emberi tevékenység közvetlen, vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros, vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat. Mérőelektród: a szerkezetpotenciál, vagy elektródpotenciál mérésére használt, üzemi használatú összehasonlító elektród, amelynek elektródpotenciálja ismert. MUIR: Munka Irányítási Rendszer Műveletterv: Összetett technológiai folyamatok önálló műveleteinek, vagy a technológiai folyamatba közvetlenül nem tartozó önálló műveletelemek (a folyamatban betöltött sorrendiségében) végrehajtási módját meghatározó, azok követelményrendszerét tartalmazó normatívákat összefoglaló, a műveletet végzőkre vonatkozó előírás. Nem robbanásveszélyes térség: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedést igényelne, azaz jelen dokumentáció értelmezésében nem veszélyes az a tér, amely nem tekinthető robbanásveszélyes környezetnek és a mérhető legnagyobb gázkoncentráció 0,01 [tf. %] alatti, így bármilyen munka végezhető. Nem veszélyes tér: amely nem tekinthető robbanásveszélyes környezetnek és a mérhető legnagyobb gázkoncentráció 0,2% ARH, (0,01 [tf. %] = 100 [ppm]) alatti, így bármilyen munka végezhető. Normál üzemállapot: olyan állapot, amikor a berendezés a tervezési jellemzőinek határértékein belül üzemel. A gázelosztó hálózat és a hozzá tartozó technológiai berendezések (rendszer) tekintetében tervezési jellemző, illetve paraméter a gázszivárgás nélkül történő üzemelés, vagyis a normál üzemállapot. Nyomás: egy zárt rendszerben levő közeg statikus körülmények között mért túlnyomása Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet. Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb nyomás, amellyel a rendszer normál üzemi körülmények mellett folyamatosan üzemeltethető. Legnagyobb üzemzavari nyomás (MIP): az a nyomáshatárolóval (biztonsági berendezéssel) korlátozott legnagyobb nyomás, amelyet egy rendszer rövid ideig el tud viselni. Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás.

19 /180 Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás. Üzemi nyomás (OP): a rendszerben fellépő nyomás normál üzemi körülmények között. Nyomásfokozatok: Nyomásfokozat Kisnyomás Középnyomás Nagyközép nyomás Nagynyomás A nyomásfokozat nyomástartománya MOP 100 [mbar] 100 [mbar] < MOP 4 [bar] 4 [bar] < MOP 25 [bar] MOP > 25 [bar] Nyomáspróba: Szilárdsági nyomáspróba: olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek. Tömörségi nyomáspróba (TTP): olyan eljárás, amelynek során azt igazolják, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Nyomásszabályozó állomás: a gáznyomás szabályozására és a túlnyomás elleni védelmére szolgáló összes berendezést magában foglaló létesítmény, beleértve a bemenőoldali és a kimenőoldali csővezetékeket a szakaszoló szerelvényekig, valamint a berendezés elhelyezésére szolgáló építményeket. Teljesítmény szerinti csoportosítás: Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentés történik. Gázfogadó állomás: az a létesítmény, amely az gázátadó állomástól (nagyközép- vagy középnyomáson) érkező gáz nyomását szükséges kisebb nyomásra csökkenti (az átvett gáz mennyiségét mérheti) és egész városok, lakótelepülések, vagy ipartelepek gázellátását szolgálja. Körzeti nyomásszabályozó állomás: az a létesítmény, amely a gázfogadó állomástól (nagyközép- vagy középnyomáson) érkező gáz nyomását szükséges kisebb nyomásra csökkenti és városrészek, lakótelepek, vagy ipartelepek gázellátását szolgálja. Ipari nyomásszabályozó állomás: olyan nyomásszabályozó állomás, amelyen átmenő gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 [m 3 /h]. Egyedi nyomásszabályozó állomás: nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 [m 3 /h], de legfeljebb 200 [m 3 /h] térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett legfeljebb 16 [bar] bemenő nyomású és legfeljebb 40 [m 3 /h] névleges térfogatáramú segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Legfeljebb 50 [m 3 /h] névleges térfogatáramú segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó is alkalmazható házi nyomásszabályozóként amennyiben a gázfelhasználásból eredő, nyomásszabályozón átáramló földgáz maximális térfogatárama nem haladja meg a 40 [m 3 /h]-t. Kialakítás szerinti csoportosítás: Szabadtéri (és félszabadtéri) állomás: tetővel védett, vagy nem védett berendezés nyílt területen.

20 /180 Különálló épület (épületes állomás): olyan, kizárólag zárt téri gáznyomás szabályozóhoz és/vagy gázmérő berendezéshez, valamint kiegészítő berendezésekhez használt épület, amelybe a kezelőszemélyzet beléphet. Szekrényes állomás: olyan zárt tér (a szükséges szellőző nyílásoktól eltekintve), amely kizárólag a gáznyomás-szabályozó és/vagy mérő-berendezés, valamint a szükséges kiegészítő berendezések elhelyezésére való és amely túl kicsi ahhoz, hogy a dolgozók oda belépjenek. Föld alatti állomás: olyan részben, vagy teljesen föld alatti tér, amelyben gáznyomás szabályozó és/vagy gázmérő berendezés, valamint a szükséges kiegészítő berendezések találhatók.(aknában elhelyezett (ún. aknás) és földbe süllyesztett (ún. nyomvonalas) gáznyomás-szabályozó állomás) Nyomásmentesítés: a csővezetékben lévő nyomás lecsökkentése atmoszférikus nyomásra. Porkoncentráció: az elosztóvezetékben áramló gáz térfogategységében jelenlévő szilárd szennyeződés tömege ([mg/m 3 ], [g/m 3 ]) Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, azaz jelen dokumentáció értelmezésében olyan, kockázatértékelés alapján meghatározott és kijelölt tér, mely a robbanásveszélyes környezet kialakulásának módja és valószínűsége alapján definiált. Potenciálmérőhely: a fémszerkezetről való egy, vagy több szigetelt kivezetés, amely lehetővé teszi a villamos jellemzők feltárás nélküli ellenőrzését. Ragasztott kötés: az ütésálló KPVC/CPE csövek olyan megszilárdult oldhatatlan kötése, melyet a csövön formázott tok, valamint a tokba illesztett, előkészített csővég beragasztásával hoznak létre. Referencia potenciál: az a potenciál érték, amelyet pontosan ismert külső- és védelmi áram működése mellett mérnek meg annak érdekében, hogy valamilyen védelmi, vagy befolyásolási hatás mértéke meghatározható legyen. Rendellenes üzemállapot: olyan állapot, amikor a berendezés a tervezési jellemzőinek határértékeit meghaladó módon üzemel. A gázelosztó hálózat és a hozzá tartozó technológiai berendezések (rendszer) tekintetében rendellenes üzemállapotban gázszivárgás van, vagyis a tervezési jellemzőt, illetve paramétert meghaladó módon történik az üzemelés. Rendeltetésszerű használat: az eszközök használata a gyártó minden olyan adatának figyelembevételével, amely az eszközök biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. Réz-rézszulfát (Cu/CuSo 4 ) mérőelektród: a fémszerkezet-talaj potenciál mérésére legáltalánosabban használt vonatkoztatási elektród, amely diafragma edényben levő telített rézszulfát oldatból és abba merülő vörösrézből áll. Riasztó szagszint: olyan szagintenzitás, amelyet minden átlagos szaglóképességű személy biztonsággal érzékel, és amely védekező cselekvésre ösztönöz. Robbanási határok: az éghető anyagok atmoszférikus nyomású 20 [ o C] hőmérsékletű levegővel alkotott elegyének [tf. %] [V/V]-ban, vagy [g/cm 3 ]-ben megadott alsó (ARH=alsó robbanási határ) és felső (FRH=felső robbanási határ) határértékű koncentrációja, amely határok között az elegy, robbanásra képes. Robbanási tartomány: az éghető anyag azon koncentrációtartománya a levegőben, amelyben felléphet a robbanás. Robbanásveszélyes környezet: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedést igényel, azaz

21 /180 jelen dokumentáció értelmezésében olyan tér, amelyben robbanóképes gázközeg (robbanóképes légtér) van jelen, vagy lehet jelen. Robbanásveszélyes zóna: a potenciálisan robbanásveszélyes környezet veszélyességi besorolása a robbanásveszély értékelése, annak bekövetkezési valószínűsége alapján. Robbanóképes légtér: az éghető gáz levegővel alkotott olyan keveréke, amelyben normál környezeti viszonyok között, gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre. Szabad korróziós (nyugalmi) potenciál: korróziós potenciál olyan esetben, amikor a fémfelületen keresztül nem folyik eredő áram. Szagtalan (elégtelen szaghatású) gáz: az a szagosított földgáz, amelynek szaghatását a levegőben a 20% ARH-nak [V/V] megfelelő koncentrációban való előfordulása esetén az átlagos szaglású személyek nem érzékelnek. Szakaszoló elzáró szerelvény: a gázvezetékbe épített elzáró szerelvények, üzemeltetési szempontok alapján kiválasztott azon csoportja, amelyek önállóan, vagy csoportosan alkalmasak a gázellátó rendszert érintő események (karbantartás, javítás, üzemzavar, veszélyhelyzet stb.) során - a lehetséges mértékű gázellátás és az előírt műszaki biztonság fenntartása mellett - az adott eseménnyel érintett gázellátó rendszer részek, körzetek lezárására. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja. Szerkezetpotenciál (bekapcsolási potenciál E on ): a szerkezet és az elektrolit közötti potenciálnak a katódos védelmi áram fenntartása mellett mért értéke. Szezonális nyomás: egy adott gázellátó rendszernek, vagy rendszer szakasznak a vonatkozó létesítési engedélyben meghatározott üzemi nyomástól kisebb nyomásértékre való átállítása és ezen a nyomásértéken való meghatározott időtartamig való üzemeltetése. Célja a hálózati mérési különbözet optimalizálása. Szezonális nyomásátállítási időszak: Téli átállítás: szeptember 15. október 15. között Nyári átállítás: április 15. május 15. között Szigetelő közdarab: fém anyagú csővezetékbe elhelyezett szigetelő elem, amely megszünteti a csővezeték villamos folytonosságát. Szívóállomások: a kóboráram hatásának kitett szerkezettől a kóboráram forrása felé történő elvezetéshez szükséges berendezéseket és anyagokat tartalmazzák. Szívókötés: a kóboráramnak a védett fémberendezésről a forráshoz történő fémes és irányított visszavezetését biztosító berendezés. Szívókötéses (drenázs) védelem: kóboráram-korrózió elleni védelem, a korróziót okozó kóboráramnak a csővezetékből történő elszívásával. Az elszívás a legtöbb esetben csak irányított összekötéssel oldható meg hatékonyan. Talaj fajlagos ellenállása: a talaj 1 méter élhosszú kockájának ellenállása, ha azon az áram egymással szemben levő lappárokra merőlegesen halad át. Tűzoltó készülék: olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított, vagy fejlesztett hatóanyag (gáz) nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki. A tűzoltó készülék a készülék testen feltüntetett tűzfajták oltására alkalmazható. Üzembe helyezés: az a folyamat, melynek során a szabványok és jogszabályok előírásait kielégítő módon megépített, a megfelelő engedélyekkel rendelkező gázvezetéket, vagy beren-

22 /180 dezést, a megfelelő biztonsági előírások mellett gáz alá helyeznek, beszabályoznak és rendeltetésszerű használatra átadnak. Üzemzavar: a működési engedélyben meghatározott tevékenység ellátásához szükséges elosztó vezetékek, valamint tartozékaik rendeltetésszerű használata során bekövetkezett minden olyan meghibásodás, amelynek következménye veszélyeztetés, szolgáltatási zavar, mely egy, vagy több fogyasztó gázellátásának szünetelését okozza. Az üzemzavaron belül - 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról értelmében - súlyos üzemzavarnak minősülnek a következő események: autópálya, autóút, valamint első rendű főút forgalmának külterületen 2 órát, belterületen 1 órát meghaladó korlátozása vagy forgalmának lezárása, a másodrendű, összekötő, bekötő, állomáshoz vezető út, gyorsforgalmi út pihenőhelyi útja, valamint egyéb országos közút forgalmának 1 órát meghaladó lezárása, ha az üzemzavar helye tereléssel sem kerülhető el, a helyi közúthálózat részét képező közút vagy a magánút forgalmának 8 órát meghaladó korlátozása vagy 4 órát meghaladó lezárása, a vasút forgalmának korlátozása, kivéve a regionális, egyéb és saját célú pályahálózatokat, katasztrófavédelmi szerv beavatkozását igénylő tűzeset, kármentesítés vagy olyan káresemény, amely miatt lakások kiürítése, kitelepítés vagy kimenekítés szükséges, robbanás, az üzemzavarral közvetlen összefüggésben ötven millió forint értéket meghaladó vagyoni kár (a továbbiakban: jelentős vagyoni kár) vagy huszonöt millió forint értéket meghaladó környezeti kár bekövetkezése, vezetékes gázszolgáltatás esetében kétezernél több felhasználó gázszolgáltatásának egy időben történő leállása vagy leállítása, vagy ötnél több, 500 m 3 /óra lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó gázszolgáltatásának szüneteltetése történik; Az üzemzavaron belül 791/2006. MEH határozat értelmében - jelentős üzemzavarnak minősülnek a következő események: közút, vasút forgalmának korlátozása, teljes lezárása, lakóterület kiürítése, vagy ott a gázellátás szüneteltetése, továbbá tűz, vagy robbanás bekövetkezése, ezernél több lakossági fogyasztó gázellátásának egy időben történő leállása, vagy leállítása, különösen jelentős (10 millió Ft értéket meghaladó) anyagi kár, környezetszennyezés, vagy közveszély bekövetkezése, háromnál több ipari üzem gázszolgáltatásának szüneteltetése, illetve korlátozása. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Jelen dokumentum értelmezésében gázveszélyesnek minősül a feltárt, nyomás alatti elosztóvezeték és tartozékainak környezete, ahol a földgáz jelen van, vagy potenciálisan jelen van és gázveszélyes munkának minősül, ezen veszélyes környezetben történő munkavégzés. Veszélyes anyag: minden anyag, vagy készítmény, amely fizikai, kémiai, vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet. Jelen dokumentum értelmezésében a tevékenység (földgázelosztás) végzése során az egyik kiemelten veszélyes anyag a földgáz. Veszélyes berendezések: a MSZ :1990 Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei szabvány szerint azok a berendezések (készülék, tartály, bunker, akna, csatorna, kazán, szállítótartály, siló, nyitott kád, tartálykocsi, általában szűk tér) amelyekben az anyagok tárolása, feldolgozása vagy a technológiai folyamat során veszélyes és ártalmas termelési tényezők (maró, mérgező, robba-

23 /180 násveszélyes) keletkezhetnek, illetve a beszállással végzett tevékenység során felszabadulhatnak vagy összegyűlhetnek. Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők tulajdonságok közül eggyel, vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat, vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Veszélyes munka: olyan munkavégzés ahol veszélyforrás jelenlétével kell számolni. A gázipari gyakorlatban veszélyes munkafolyamat - és így írásbeli engedélyhez kötött, a tűzveszélylyel járó munka, a gázveszélyes munka, a beszállással végezhető munka, egyéb a különböző veszélyforrások hatókörében végzett munka. Veszélyes mértékű környezeti zaj: olyan környezeti zaj, amely meghaladja a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról jogszabályban megállapított zajszennyezettség (zajterhelés) illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét. Veszélyes (vagy ártalmas) termelési tér: a termelési helyszín olyan része, ahol a veszélyes, vagy ártalmas termelési tényezők hatása érvényesül. Veszélyforrás: a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző, vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt, vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, - szintkülönbség, - súlytalanság, - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, - zaj, rezgés, infra- és ultrahang, - világítás, - elektromágneses sugárzás, vagy tér, - részecskesugárzás, - elektromos áramköri, vagy elektrosztatikus feszültség, - aeroszolok és porok a levegőben; a veszélyes anyag a biológiai veszélyforrás, ezen belül - mikroorganizmus és anyagcsereterméke, - makroorganizmus (növény, állat); a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. Veszélyeztetett zóna: gázkiáramlással járó rendellenes üzemállapot esetén kialakult olyan robbanásveszélyes környezet, amelyben a mérhető legnagyobb gázkoncentráció a 20% ARH-ot (1 [tf. %] = [ppm]) meghaladja. (A veszélyeztetett zóna kialakulása esetén számítani kell a robbanóképes légtér kialakulására, ezért zóna határán belül tartózkodni és munkát végezni tilos!) Védelmi mód: a villamos gyártmány kialakításának különleges módja abból a célból, hogy az ne tudja meggyújtani a környező robbanóképes közeget.

24 /180 Védőáram: a fémes szerkezet elektrolitos környezetéből a fémes szerkezetre kapcsolt áram a szerkezet katódos védelmének megvalósítása érdekében. Védőcső: a gázelosztó vezeték tartozéka, amely egyrészt a gázelosztó vezeték meghibásodásakor esetleg kiszivárgó gázt összegyűjti és egy megválasztott helyre továbbítja, másrészt a mechanikai (dinamikai) terhelés felvételére méretezett és védelmet nyújt a külső behatással szemben, vagy a védőtávolság megengedett csökkentését szolgálja. A védőcsövet központosítva, toktömítéssel és szaglócsővel kell megépíteni. Védőpotenciál: minden olyan potenciálérték, amely a védett szerkezeten katódos polarizációval korrózióvédelmet biztosít. Védőtávolság: a gázvezeték építményektől, nyomvonalas létesítményektől és más objektumoktól meghatározott távolsága [m], amely biztosítja állaguk kölcsönös megóvását, és lehetővé teszi biztonságos üzemelésüket. Védőzóna: szabadban elhelyezett felszíni berendezésekhez kapcsolódó, a gázkiáramlás módjának és valószínűségének figyelembe vételével kialakított, kijelölt tér. A védőzóna tere magában foglalja a robbanásveszélyes zónákat. Végleges üzemen kívül helyezés: adott vezetékszakasz nyomás- és gázmentesítés utáni leválasztása az üzemelő gázellátó rendszerről oly módon, hogy a folyamatos kapcsolat megszűnik és a vezeték többé nem lesz gáz alá helyezve. Zajvédelem: a zajnak a zajkibocsátási határérték alá csökkentése, illetve a zajártalom megszüntetésére vonatkozó intézkedések összessége. Zóna kiterjedés: a kibocsátó forrástól bármilyen irányban mért távolság addig a pontig, amelynél a gáz és a levegő keveréke az alsó robbanási határ alatti értékre hígul fel.

25 /180 3 FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 3.1 ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA A technológiai utasításban szabályozott tevékenységek végrehajtásához a szükséges erőforrásokat biztosítani kell az alábbiak szerint: az engedélyekre és a munkavégzésre vonatkozó információk, az előírt létszámú, megfelelő képzettségű személyzet, gépek, berendezések, szerszámok, alkatrészek, anyagok. A kültéren végzett munkálatok esetén az időjárás kedvezőtlen hatásaitól védő eszközöket (pl: sátor, ernyő stb.) biztosítani kell. A tevékenység végrehajtásához szükséges erőforrás követelményeket az adott munkafolyamatra vonatkozó pontok részletezik Az engedélyekre és a munkavégzésre vonatkozó információk A munkavégzéshez szükséges információs logisztikai követelményeket (engedélyek, dokumentumok, térképek, munkalap, műveletterv stb.) a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció tartalmazza. A gázipari létesítmények a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartoznak. A hatósági engedélyeztetési eljárással kapcsolatos Társasági követelményeket (építési, bontási engedélykérés, bejelentés stb.) a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás tartalmazza. A technológiai utasítás mindenkori aktuális verziója a Társaság honlapján elérhető. A gázvezeték építési tevékenységet a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás szabályozza. Gáz alatti vezetéken, vagy annak tartozékán a gáz kilépését lehetővé tevő alábbi tevékenységeket a 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet, a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról, 1. sz. melléklet Gázelosztási Szabályzat jogszabályi rendelkezés szerint kizárólag a földgázelosztó végezhet: a földgázelosztó tulajdonában lévő nyomásszabályozó és tartozékai szerelése, a földgázelosztó tulajdonában lévő gázmérő és tartozékai szerelése, leágazó elosztóvezeték és csatlakozóvezeték összekötése, az üzemelő gázvezeték megbontása, a vezeték gáz alá helyezése. A gázellátó rendszeren végzett lefúvatással és fáklyázással kapcsolatos hatósági bejelentési kötelezettséget a 7. fejezet vonatkozó előírásai szerint kell megtenni. A munka jellege és az írásbeli engedély hozzárendelése vonatkozásában a 7.2 fejezet előírásait kell betartani Személyi feltételek Általános személyi feltételek A évi XCIII. törvény a munkavédelemről és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról jogszabályok szerint, a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkaköröket csak az előírt szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személyek tölthetik be a 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról jogszabály szerint. Egy adott mun-

26 /180 kakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmények a Társaság minőségirányítási folyamatszabályozásában szabályozottak. Jelen technológiai utasításban szabályozott tevékenységre vonatkozó alapvető képesítési, képzési követelmények: A gázüzemi tevékenység irányítására a földgázelosztó a 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról rendelet szerint gázüzemi felelős műszaki vezetőt, illetve tartós távolléte esetére a rendeleti feltételeket kielégítő helyettesítő személyt köteles kijelölni. Gázüzemi tevékenységnek minősül a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata (GVBSZ) közzétételéről rendelet szerint a gázelosztó vezetéknek a földgázelosztó által végzett tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés, karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés felügyelete. A gázüzemi felelős műszaki vezetőt és helyettesét a Bányafelügyelethez be kell jelenteni. A gázüzemi felelős műszaki vezető felel a hatósági engedélyekben és a jogszabályokban foglalt műszaki-biztonsági és munkavédelmi előírásoknak és jelen technológiai utasítás előírásainak a gázüzemben (gázellátó rendszeren) történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. A gázüzemi felelős műszaki vezető felelőssége nem érinti az építészeti munkákra vonatkozó 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről rendelet szerinti építési felelős műszaki vezetőnek, vagy más személyeknek a beosztásuk, illetve munkakörük alapján terhelő felelősségét. A gázüzemi felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen veszély elhárítása indokolja az azonnali intézkedést. A gázellátó rendszer megbontásával járó, gázveszélyesnek minősülő, vagy beszállással végzett munkák személyi és képesítési követelményeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza. A gázvezeték hegesztését végző személyzet feleljen meg a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás vonatkozó követelményeinek Oktatás, képzés A Társaság dolgozóinak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására vonatkozó képzési rendszerét a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza Felügyelet és koordináció követelmények a munkavégzés során A munkavégzések felügyeletére és koordinációjára vonatkozó követelményeket a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza Eszközök, védőeszközök, anyagok biztosítása A tevékenység végrehajtásakor alkalmazott eszközök, berendezések, gépek megfelelő műszaki állapotát a használatuk megkezdése előtt ellenőrizni kell és rendelkezzenek az alkalmazhatóságukat meghatározó érvényes minősítésekkel, tanúsításokkal. A Társaság által használt eszközök, berendezések, gépek megfelelő műszaki állapotának fenntartási tevékenységét a Társaság minőségirányítási rendszere szabályozza. A gázellátó rendszer építése, javítása, karbantartása során alkalmazott anyagok gázipari alkalmazásra megfelelőek legyenek. A gázellátó rendszer tömörségére, nyomásállóságára, gázzal szembeni ellenállására hatással lévő, a földgázzal közvetlenül érintkező termék a rendszerbe csak akkor építhető be, ha az a felsorolt tulajdonságokat a tervezetthez képest kedvezőtlenül nem változtatja meg és a rendeltetési célra való megfelelőségüket a gyártó igazolta. A gázellátó rendszer építése, javítása, karbantartása során alkalmazott anyagok gázipari alkalmazásra megfelelőek legyenek. A gázellátó rendszer tömörségére, nyomásállóságára, gáz-

27 /180 zal szembeni ellenállására hatással lévő, a földgázzal közvetlenül érintkező termék a rendszerbe csak akkor építhető be, ha az a felsorolt tulajdonságokat a tervezetthez képest kedvezőtlenül nem változtatja meg és a rendeltetési célra való megfelelőségüket a gyártó igazolja. A megfelelőséget a termékkel azonosítható, legalább a gyártó által elvégzett specifikus ellenőrzéssel, illetve az ellenőrzés (vizsgálat) eredményeit tartalmazó minőségi bizonyítvánnyal és szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, vagy mindkét bizonylat tartalmi feltételeinek megfelelő vizsgálati bizonylattal (minőségi bizonyítvánnyal) kell igazolni. A terméknek olyan időtálló jelöléssel kell rendelkezni, amely alapján a termék és a minőségi bizonyítvány kapcsolata nyomon követhető. A segédanyagként felhasznált anyagok megfelelőségét legalább a gyártó által elvégzett nem specifikus ellenőrzés és vizsgálat alapján kiállított dokumentummal kell igazolni. Nyomással igénybe vett részek anyaga rendelkezzen a várható üzemelési és valamennyi vizsgálati feltétel teljesítéséhez szükséges tulajdonsággal, különös tekintettel a megfelelő szilárdságra és szívósságra, a ridegtörés megelőzésére és az üzemelés közben várható vegyi hatásokkal szembeni ellenálló képességre. Szerelvények alkalmazhatóságának mindenkori feltétele, hogy a gyártóművi bizonylatban a nyomás- és hőmérséklethatárok az előírt értékhatárok között legyenek. A földgázzal közvetlenül érintkező termékek megfelelőségét a termékkel beazonosítható, tételes ellenőrzésen alapuló és az ellenőrzés (vizsgálat) eredményeit tartalmazó vizsgálati bizonylattal (minőségi bizonyítvánnyal) és megfelelőségi (szállítói megfelelőségi) nyilatkozattal kell igazolni. A tételes ellenőrzésen alapuló vizsgálati bizonylat (minőségi bizonyítvány) feleljen meg az MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai szabvány előírásainak. A megfelelőségi (szállítói megfelelőségi) nyilatkozat elégítse ki a 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól jogszabály, vagy az MSZ EN ISO/IEC :2004 Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények szabvány előírásait. Külön dokumentumként megfelelőségi (szállítói megfelelőségi) nyilatkozatot nem kell a termékhez biztosítani, ha a tételes ellenőrzésen alapuló vizsgálati bizonylat (minőségi bizonyítvány) tartalmazza mindazon adatot, amely kielégíti a 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól jogszabály előírásait. A terméken olyan időálló jelölést kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a termék beépítését követően a teljes üzemeltetési időtartam alatt a termék és a minőségi bizonyítvány kapcsolata megállapítható. A szállított termék a tanúsítással azonos minőségi paraméterekkel kell, hogy rendelkezzen. A termékeknek a gyártástól a beépítésig megszabott felhasználhatósági időtartamát a terméken, a csomagoláson, a használati-kezelési útmutatóban, vizsgálati bizonylatban (minőségi bizonyítványban), vagy a megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni a 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól jogszabálynak megfelelően. A gázellátó rendszerbe beépített termékeket magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre fordított idegen nyelvű dokumentumokkal (megfelelőséget igazoló bizonylatok, kezelési és karbantartási leírás stb.) kell szállítani. A segédanyagként felhasznált anyagok megfelelőségét legalább az MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai szabvány szerinti nem tételes ellenőrzésen alapuló vizsgálati bizonylattal kell igazolni. A gázveszélyes munkavégzések során alkalmazható eszközök, védőeszközök (védőruha, védőeszköz, szerszámok, gépek stb.) követelményeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció és a 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

28 /180 Hegesztést a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasításban meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett, az abban leírt módon, valamint a 2201_15_DU_01 Acél- és polietilén anyagú gázelosztó vezetékek hegesztésére vonatkozó minőségi követelmények utasítás betartásával kell végezni. A hegesztés során az időjárási körülmények elleni védekezés céljából hegesztő ernyő és hegesztő sátor alkalmazható. Ezen eszközök lehetőség szerint gázkiáramlással nem járó munkavégzések esetében alkalmazhatók. Amennyiben gázkiáramlás történik, akkor a földgáznak a szabadba való kiáramlását a hegesztő ernyő és a hegesztő sátor nem akadályozhatják. Terméktárolás, raktározás Az egyedi azonosítóval rendelkező termékeket a gyártómű által meghatározott tárolási előírások betartásával úgy kell tárolni és elhelyezni, hogy az azonosító jelek ne sérüljenek és a tárolás időtartama alatt jól láthatóan megmaradjanak. Olyan tárolási körülményeket kell biztosítani, amelyek nem befolyásolják hátrányosan a gázellátó rendszerbe beépítendő anyagok minőségét. A meghatározott időtartamig felhasználható (beépíthető) termékek tárolásánál fel kell tüntetni a felhasználhatóság határidejét. Az építési helyszínen anyagot, alkatrészt, vagy csövet tárolni csak a szükséges legrövidebb ideig szabad. A beépítésre került termékek megfelelőségét igazoló dokumentumnak a tárolás, raktározás helyén rendelkezésre kell állnia.

29 /180 4 FEJEZET: GÁZELOSZTÓ VEZETÉK ÜZEMBE HELYEZÉSE 4.1 ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK Gázelosztó vezeték üzembe helyezésére mindig 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasításban meghatározott Művelettervet kell készíteni. Gázelosztó vezeték üzembe helyezése a tevékenység elvégzésére kiadott munkaelrendelés (MUIR rendelés) alapján történik. Az üzembe helyezés a területileg illetékes Bányafelügyeleti hatóság használatbavételi engedélye, illetve az 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól jogszabály szerint bejelentés alapján végezhető munkálatok esetében a földgázelosztó által kiadott használatbavételi engedély alapján kezdhető meg, melynek meglétéről és érvényességéről az üzembe helyezési munka megkezdése előtt meg kell győződni. Az üzembe helyezési munka megkezdésének feltételét képezi továbbá a sikeres és érvényes szilárdsági és tömörségi nyomáspróba. Ha a gázelosztó vezeték üzembe helyezése gázszünetet igényel, az érintett felhasználói kört a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint előzetesen ki kell értesíteni. Az üzembe helyezéshez szükséges földmunkákat a pont követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. Az írásbeli engedélyhez kötött tűzveszélyes, gázveszélyes és az egyéb veszélyes munkák követelményeit a 7.2. pont szabályozza. A munka irányítására a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció 3.4 pontjában meghatározott helyszíni irányítót kell kijelölni, aki felügyeli, ellenőrzi az üzembe helyezési munka szakszerű elvégzését, a biztonságtechnikai és tűzrendészeti szabályok betartását. Koordinálja a saját, illetve a pontnak megfelelően az idegen munkavállalók tevékenységét. A gázelosztó vezeték üzembe helyezését csak a feladat ellátásával megbízott dolgozók végezhetik, jelen technológiai utasítás előírásainak betartása mellett. A gázelosztó vezeték üzembe helyezhetőségét biztosító előzetes vizsgálatok és tevékenységek (műszaki felülvizsgálat, nyomáspróba, végellenőrzés, tisztító lefúvatás és a nyilvántartásba vétel) a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítés technológiai utasítás hatálya alá tartoznak. Jelen technológiai utasítás a vezeték gázzal való feltöltésének és az üzembe helyezés munkafolyamatát szabályozza. A műszaki átadás-átvételi eljárás során átvett, de még üzembe nem helyezett vezetéken közvetlenül a gáz alá helyezés előtt a pont szerinti szemrevételezéses ellenőrizést kell elvégezni. Üzembe helyezni csak kitisztított - nedvességet, szilárd és egyéb szennyeződést nem tartalmazó - gáztömör gázelosztó vezetéket szabad. Lejárt érvényességű nyomáspróbát az üzembehelyezés előtt meg kell ismételni a következők szerint: tömörségi nyomáspróbát, amennyiben hat hónapon belül, tömörségi és szilárdsági nyomáspróbát, ha egy éven belül nem történik meg az elosztóvezeték üzembe helyezése. A pont szerinti szemrevételezéses ellenőrzést követően a rákötés elvégzése, ill. a szakaszoló elemek eltávolítása után a gázzal való feltöltést végre lehet hajtani. Kizárólag a 4.2.pont szerint lefúvatott, levegőmentesített gázelosztó vezetéket szabad üzembe helyezni. A gázelosztó vezetéket úgy kell üzembe helyezni, hogy a felmelegedés, vagy lehűlés, a nyomásváltozások ne okozzanak a megengedettnél nagyobb feszültségeket. A külső energiával működtetett gázelosztó vezeték tartozékokat, berendezéseket csak akkor lehet üzembe helyezni, ha energiaellátásuk biztosított és minden, a biztonságos üzemeltetéshez, vagy leállításhoz szükséges készülék bekötése, működési próbája megtörtént továbbá a

30 /180 robbanásbiztos villamos berendezések a beépítési helyüknek megfelelő műszaki-biztonsági követelményeknek megfelelnek. 4.2 AZ ÜZEMBE HELYEZÉS VÉGREHAJTÁSA Gázelosztó vezetéken a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció figyelembevételével készített Műveletterv előírásai szerint kell kialakítani a lefúvató vezeték csatlakoztatására alkalmas csonkot, vagy a vezetéknek a betáplálási ponttal ellentétes végén meg kell határozni azt a lefúvatásra alkalmas technológiai elemet (csonk, szerelvény), amelyen keresztül a lefúvatandó gázok elvezethetők. Az üzemelő vezetékrendszer megbontása előtt az elektrosztatikus töltés levezetését és/vagy az elektromos átkötést a fejezet szerint ki kell alakítani. A gyújtóforrások értékelésére, korlátozására és megtiltására vonatkozó követelményeket a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza. Műveletek Lefúvató vezeték kiépítése, felszerelése és rögzítése a 7.8. fejezet követelményei szerint. Lefúvatási hely közelében, ellenőrző nyomásmérő műszer felszerelése. A gáz alá helyezés során a különböző beavatkozási helyeken (nyomásszabályozó állomás, betáplálási hely, lefúvatási hely, leágazó vezeték végpontja) folyamos felügyeletet kell tartani, illetve a beavatkozási helyek között folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Látó- és hallótávolságon kívül hírközlési eszközökkel, látó- és hallótávolságon belül hang és kézjelekkel történhet a kapcsolattartás. Védőzónán belül nem robbanás-biztos kivitelű kapcsolattartó eszközök (URH adó-vevő, mobil telefon) nem használhatók. A művelet megkezdése előtt a hírközlési eszközök alkalmasságáról próbahívásokkal meg kell bizonyosodni, illetve a jelzési módokba és azok jelentésébe meg kell állapodni. Az üzembe helyezést végző személyek elhelyezkedése után a gáz betáplálási helyen (gáz alatti vezetékrendszer, nyomás-szabályozó) lassú áramoltatással meg kell kezdeni a gázt az üzembe behelyezendő vezetékbe engedni. A földgáz betáplálás megkezdésével egy időben, a lefúvatási helyen nyitni kell a lefúvató vezeték elzáró-szerelvényét, melynek nyitásával-zárásával kell a lefúvatás sebességét szabályozni. A lefúvatást szabályozó elzáró-szerelvény mennyiségi szabályozásra alkalmas szelep legyen. A vezeték feltöltést mindaddig végezni kell, amíg a lefúvatási helyen a tiszta földgáz meg nem jelenik. A kilevegőztetést a leágazó vezetéki végpontokon is el kell végezni. A gyakorlati tapasztalatok szerint a teljes légtelenítéshez a csővezeték űrtartalmának kb. háromszorosát kitevő mennyiségű gázmennyiség szükséges. Lefúvatás alatt folyamatosan ellenőrizni kell a lefúvató csőből távozó gáz összetételét. Az ellenőrzés történhet az elegy gázkoncentrációjának mérésével, amelyhez térfogatszázalék méréshatárú robbanás-biztos gázkoncentráció mérőműszert kell használni, vagy az elegy oxigéntartalmának hordozható gázelemző készülékkel történő meghatározásával. A gázelosztó vezeték akkor tekinthető gáz alá helyezettnek, ha a gázkoncentráció mérő műszer által mutatott metán tartalom érték stabilizálódik, vagy a gázelemző készülékkel mért oxigén tartalom nem haladja meg a 0,2 [%]-ot. Lefúvatás végén ellenőrizni kell a földgáz egyéb szennyezőanyag tartalmát (szilárd anyag, folyadék) pl. tükör próbával. Kizárólag tiszta és szennyezőanyag-mentes földgáz esetén szabad a lefúvatást befejezni. A földgázzal történő feltöltést követően a feltöltő és a lefúvató elzáró-szerelvényt zárni kell és a vezeték légköri nyomás körüli állapota mellett a lefúvató vezetéket le kell szerelni, a lefúvató elzáró-szerelvényt, lefúvató csonkot, vezetékvéget gáztömören le kell zárni (vakkarima, menetes dugó, záró sapka), az ideiglenes elektromos átkötéseket el kell távolítani. A feltöltő elzáró szerelvény ismételt lassú nyitásával a gáztömör vezetékrendszeren a nyomást az üzemi nyomásra kell emelni.

31 /180 A megbontott kötéshelyek gáztömörségének ellenőrzését üzemi nyomáson habzószeres próbával kell végrehajtani. A gáz alá helyezési és a tisztítási művelet ideje alatt a gázkiáramlás elárasztási zónájában kizárólag az arra feljogosított személyek tartózkodhatnak. Illetéktelen személyeknek az elárasztási zónába való szándékos, vagy nem szándékos bejutását lehetőség szerint meg kell akadályozni. A lefúvató vezeték kialakításának követelményeit 7.9 pont tartalmazza. A lefúvatás időtartama alatt a védőzónán kívül legalább 2 db minimum 6 [kg]-os ABC típusú porral oltó tűzoltó készüléket készenlétben kell tartani. Amennyiben nyomásszabályozó állomásról kerül a vezeték feltöltésre, a feltöltést a nyomásszabályozó állomás kerülő vezetékén keresztül kell végezni. Nyomásszabályozó állomással együtt épült vezeték esetében az üzembe helyezés sorrendje a következő: nyomásszabályozó előtti vezetékszakasz üzembe helyezése, nyomásszabályozó állomás üzembe helyezése, nyomásszabályozó utáni vezetékszakasz üzembe helyezése. 4.3 BEFEJEZŐ MUNKÁK Acél anyagú vezeték esetében a megbontott, vagy még hiányzó korrózióvédelmi csőszigetelést helyre kell állítani, el kell készíteni. A csőszigetelő anyagot a kezelési/használati útmutató szerint kell alkalmazni. A szigetelés megfelelőségét lehetőség szerint műszeres méréssel ellenőrizni kell. A végleges használatbavételi engedély alapján üzembehelyezésre kerülő gázelosztó vezetékek munkaárkait, munkagödreit a földgázzal történő feltöltés időpontjára a pont előírásainak figyelembevételével vissza kell tölteni és a munkaterületet helyre kell állítani, kivételt képez a rákötési pont. Ideiglenes használatbavételi engedély alapján üzembehelyezésre kerülő gázelosztó vezetékek esetében a földgázzal történő feltöltés időpontjára a munkaárkok, munkagödrök visszatöltését lehetőleg el kell végezni, vagy a vezeték fölött legalább 10 [cm] vastagságú homoktakarásnak kell lenni. Földgázzal történő feltöltés időpontjára gázelosztó vezeték takaratlan nem maradhat! Az üzembe helyezett vezeték mentén a továbbiakban a pont szerint kell a szivárgásellenőrzést végezni. Az üzembe helyezett új gázelosztó vezeték adatait a gáz-szakági nyilvántartásba az üzembe helyezéstől számított 30 napon belül fel kell vezetni, valamint a 0801_01_DF Vezeték, készülék és IVR eszköz nyilvántartás kezelés utasításban foglaltak értelmében a hálózat karbantartási tervbe fel kell venni. Az új vezeték aktiválását a 0703_01_DF Elosztóvezetéki fejlesztések megvalósítása Társaság minőségirányítási rendszerében szabályozott módon 30 napon belül kezdeményezni kell.

32 /180 5 FEJEZET: ÜZEMELTETÉS 5.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A gázellátó rendszer üzemeltetése során állandósult, üzemszerű állapotban az MSZ Körzeti gázellátó rendszerek. Fogalommeghatározások, csoportosítás, általános követelmények szabványban előírt csatlakozási nyomást (p c ), a gázfogyasztó berendezések csatlakozási pontján biztosítani kell. A gázellátó rendszer nyomásszabályozó készülékeinek, nyomásszabályozó állomásainak beszabályozása ezen követelmény figyelembevételével történik. A nyomásszabályozó állomások beszabályozására vonatkozó követelményeket a 2201_09_DU_01 TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások technológiai utasítás részletezi. 5.2 GÁZELOSZTÓ VEZETÉK ÜZEMI NYOMÁSÁNAK VÁLTOZTATÁSA A Társaság a gázellátó rendszeren bekövetkező hálózati gázveszteségek optimalizálása érdekében és/vagy a fogyasztók földgáz felhasználási igényeinek időszakos (szezonális), vagy végleges mennyiségi változása miatt a közép- és nagyközép nyomású gázelosztó hálózat, vagy hálózat részek üzemi nyomását időszakosan, vagy állandó jelleggel megváltoztathatja. A nyomásátállítás csak az arra technikai - technológiai szempontokból alkalmas gázelosztó hálózaton, vagy hálózat részeken hajtható végre. A gázelosztó hálózat alkalmasságát a betápláló nyomásszabályozó állomás/ok/ alkalmasságának megállapítására vonatkozó műszaki vizsgálathoz kapcsolódva kell meghatározni és a vizsgálat alapján készített nyomásátállítási tervvel dokumentálni kell. Az alkalmassági vizsgálat elvégzésének és a nyomásátállítási terv készítésének követelményeit, szempontjait és előírásait a 2201_09_DU_01 TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások technológiai utasítás tartalmazza. A nyomásszabályozó szerkezeti megbontásával elvégezésre kerülő, de gázkiáramlással nem járó munka helyszíni irányító jelenlétében végezhető. A nyomásátállítást követően a gázelosztó hálózaton a 6.2. fejezet szerint kell a nyomásértékek utó-felülvizsgálatát elvégezni. A nyomásátállítás miatt rendkívüli hálózatellenőrzést nem kell végrehajtani.

33 /180 6 FEJEZET: ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK A gázelosztó hálózat biztonságos üzemeltetése, a karbantartási-ellenőrzési ütemtervek elkészítése, a rekonstrukciós döntések megalapozása, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az elosztóhálózaton ellenőrzéseket, vizsgálatokat kell elvégezni. Ellenőrizni kell a gázelosztó vezeték: üzemi nyomását szivárgását, a szolgáltatott gáz szaghatásának megfelelőségét, aktív korrózióvédelmének hatásosságát, a passzív korrózióvédelem állapotát, távfelügyeleti és távműködtető rendszerének működőképességét, tartozékainak meglétét és azok működőképességét, az elhelyezkedésére utaló jelzések és jelölések meglétét, a biztonsági övezetben betartandó tilalmak és korlátozások teljesülését, a villámvédelem, a tűzvédelem, valamint a villamos berendezések érintésvédelmének és üzemeltetési környezetüknek megfelelő védelmi mód megfelelőségét, a mérő- és jelzőműszerek működőképességét, a kalibrálásra, vagy a hitelesítésre vonatkozó érvényesség meglétét. 6.1 NYOMÁSMÉRÉS Általános követelmények A gázellátó rendszeren történő nyomásméréseket minden évben településenként, a várható leghidegebb időszakban és/vagy a településre jellemző fogyasztási csúcsidőszakban, lehetőleg valamennyi kijelölt mérőhelyen egyszerre kell elvégezni, a gázelosztó vezeték karbantartási ütemterv részét képező nyomásmérési ütemterv szerint. A nyomásméréshez kapcsolódva és azzal egyidejűleg a környezeti hőmérsékletet is mérni kell. A mérési pontokat az ütemtervben kell meghatározni. Az ütemtervet úgy kell meghatározni, hogy az időszakos (szezonális) átállítással érintett gázellátó rendszer szakaszokon az átállítást követően történjen meg a nyomásmérés. Ha a nyomásméréseket egy településen nem egyszerre, egy időpontban végzik valamennyi mérőhelyen, a körzetenkénti mért nyomásértékek összehasonlíthatósága érdekében, a településnek a mérés napjaira eső gázfelhasználását és a környezeti hőmérsékletet is össze kell hasonlítani. Nyomásmérési pontokat az alábbi helyek körzetében lehet kijelölni: a gázelosztó hálózat legkritikusabbnak tartott részei, a körzeti nyomásszabályozók feltételezett szekunder ellátási körzet határai, zsákvezetékek és kis átmérőjű vezetékek végei, koncentrált gázelvételi helyek stb. A nyomásmérés mechanikus nyomásmérővel, vagy nyomásregisztráló mérőeszközzel történhet. A nyomásértékeket, nyomásváltozásokat több, egymást követő napon kell mérni, regisztrálni. A nyomásregisztráló mérőeszközzel történő nyomásmérést előnybe kell részesíteni a mechanikus műszerekkel szemben, ha erre a technikai lehetőségek adottak A mérés végrehajtása és a mérési eredmények minősítése Ha az adott mérési területen ugyanazon időpontban nem végezhető el a hálózati nyomás ellenőrzése valamennyi kijelölt mérőponton (az ellenőrizendő helyek nagy száma, illetve a rendelkezésre álló mérőeszközök korlátozott száma miatt) az alábbiak szerint kell eljárni: a nyomásmérési ütemtervben mérési részterületeket kell kijelölni, az első rész-területen a nyomásméréseket el kell végezni és a legkritikusabb mérési helyeket meg kell állapítani,

34 /180 a kevésbé kritikus mérési helyekről a mérőműszereket a következő mérési körzetbe át kell helyezni és az előző részterületen maradt műszerekkel együttesmérést végrehajtani, ezt a folyamatot addig kell folytatni, amíg a teljes mérési terület legkritikusabb pontjai kiválasztásra kerülnek és a nyomásmérés egyszerre végrehajtható. A nyomásmérés befejezése után a nyomásmérő hely gáztömörségét helyre kell állítani és a megfelelőségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. A kisnyomású hálózatokon végzett nyomásméréssel egy időben a közép- és nagyközép nyomású hálózaton is ellenőrizni és regisztrálni kell az üzemi nyomást. A hálózati nyomás megfelelő, ha a mért nyomásértékek az alábbi követelményeknek megfelelnek: kisnyomású hálózat esetében: állandósult, üzemszerű állapotban a felhasználási helyek csatlakozási pontján a tervezett egyidejűségi tényező figyelembevételével a hálózati nyomás a MSZ Körzeti gázellátó rendszerek, Fogalommeghatározások, csoportosítás, általános követelmények szabványban előírt csatlakozási nyomásnál (p c ), középnyomású hálózat esetében: állandósult, üzemszerű állapotban a felhasználási helyek csatlakozási pontján a hálózati nyomás 0,5 [bar], nagyközép-nyomású hálózat esetében: állandósult, üzemszerű állapotban a felhasználási helyek csatlakozási pontján a hálózati nyomás 1 [bar] A mérési eredmények bizonylatolása és intézkedések nem megfelelőség esetén A mérési értékeket a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint kell dokumentálni. A mért értékeket a nyomásmérési ütemtervbe is be kell vezetni. Ha a hálózati nyomás nem megfelelő, az ellenőrzést végző dolgozónak telefonon értesíteni kell a szakterületet közvetlenül irányító vezetőt, vagy megbízottját, aki intézkedik a nyomáskorrekció elvégeztetéséről. A nyomáskorrekció végrehajtása után a nem megfelelő nyomású mérési pontokon ismételt nyomásmérést kell végezni. 6.2 HÁLÓZATELLENŐRZÉS Általános követelmények A gázelosztó vezetékeket a Társaság ellenőrzési kategóriába sorolja, figyelembe véve a hálózat műszaki paramétereit és a környezet jellegét. A kategória besorolások alapján a teljes gázelosztó hálózatellenőrzésére a gázellátó rendszer karbantartási ütemterv részeként három éves műszeres hálózatellenőrzési tervet kell készíteni, amelyet évenként tovább kell gördíteni. Az ellenőrzési ciklusok január 1. kezdő időpont figyelembevételével kerültek meghatározásra. A hálózatellenőrzési ütemtervben meghatározott időszakban kell ellenőrizni a Társaságunk tulajdonában levő és a Társaságunk által üzemeltett gázelosztó vezetékeket és tartozékait. A megbízás alapján végzett hálózatellenőrzések esetében a szerződés előírásai szerint kell az ellenőrzéseket végrehajtani. A szemrevételezéses nyomvonal bejárással történő hálózatellenőrzés a műszeres hálózatellenőrzéssel összevonva kerül elvégzésre. A szemrevételezéses nyomvonalbejárás ellenőrzési követelményeit és szempontjait az pont tartalmazza. A hálózatellenőrzést az arra alkalmas helyeken műszeres hálózatellenőrző gépjárművel, egyéb helyeken gyalogosan, hordozható gázkoncentráció érzékelő műszerrel kell végezni. Hálózatellenőrzést egy személy nem végezhet. A hálózatellenőrök rendelkezzenek a 2102_02_U_01 Munkavédelmi Szabályzatnak megfelelően érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal, valamint HSE szakvizsgával. A hálózatellenőrzést kizárólag ezen technológiai utasításból, a

35 /180 használt műszerek kezelési utasításaiból, a vizsgálandó vezeték hálózat nyomvonalának ismeretéből, térképismeretből évente kioktatott, ill. levizsgáztatott dolgozók végezhetik. A gépjárműves műszeres ellenőrzést végző dolgozók esetében az oktatásnak ki kell terjedni a műszeres gépjármű kezelésére is. A műszeres hálózatellenőrző gépjárművet az arra jogosítvánnyal rendelkező dolgozók vezethetik, a jelen utasítás fejezetében meghatározott üzemeltetési előírások betartásával. A műszeres hálózatellenőrzésnek a következőkre kell kiterjedni: a közterületi gázelosztó vezeték teljes nyomvonalára, az alábbiak figyelembevételével: - a kisnyomású vezetékek esetében a felhasználási hely első elzáró szerelvényéig (fogyasztói főelzáró), illetve ha az első elzáró szerelvény telekhatáron kívül helyezkedik el, akkor a telekhatárig, - közép- és nagyközép nyomású vezetékek esetében a felhasználási hely első elzáró szerelvénye (fogyasztói főelzáró) és az utána következő nyomásszabályozó szekrény a tartozékaival, szerelvényeivel (nyomásszabályozó készülék, gázmérő, elzáró szerelvény, oldható kötés) együtt. Az ellenőrzést a műszer érzékelőjének az elzáró szerelvényhez, nyomásszabályozó szekrényhez való benyújtásával kell elvégezni. Bizonytalan mérési eredmény esetében a felhasználási helyre való bejutásra intézkedni kell és a mérést meg kell ismételni, a gázelosztó vezeték felszíni szerelvényeire, a földalatti szerelvények és egyéb technológiai elemek felszíni kivezetéseire (pl. elzáró szerelvény kezelőszárat, szaglószárat tartalmazó csapszekrények), a gázelosztó vezeték nyomvonalán található aknákra, üregekre, biztonsági övezeten belül a társközművek aknáira, a közművezetékek felszíni kivezetéseire (pl. csapszekrények). A hálózatellenőrzés végrehajtásának és a végrehajtás szakszerűségének rendszeres helyszíni ellenőrzése a szakterületet közvetlenül irányító vezető (üzemvezető), vagy az általa megbízott dolgozó (pl. üzemtechnikus) feladata. Új gázelosztó vezetéket az üzembe helyezéstől (földgázzal történő feltöltéstől) számított 30 napon belül a három éves hálózatellenőrzési ütemtervbe be kell sorolni A gázelosztó vezeték ellenőrzési kategóriái Kategória Gyakoriság Műanyag Acél I. II. Eseményt követően két héten belül Félévente Gázelosztó vezeték üzembe helyezése, gázelosztó vezeték javítása, átalakítása, leágazás csatlakoztatása, megbontással járó munkavégzés, gázszivárgás-gázömlés elhárítása, elemi csapás (árvíz, földrengés stb.), nyomásmentesítéssel járó munkák elvégzését követően üzembehelyezett vezetéken évben és ezen időpontot megelőzően épített PE vezeték és az ezekbe épített elzáró szerelvény minden ütésálló PVC/CPE (KPVC, HOSTALIT-Z) vezeték és az ezekbe épített elzáró szerelvény. Egyenáramú vontatás-, vasút melletti, valamint egy számjegyű főút alatti passzívan védett acél vezetékek és az ezekbe épített elzáró szerelvény. Bányahatósági határozat szerint, ha a szivárgások száma 2 db/km Ideiglenes hibaelhárítás esetén. Ideiglenes hibaelhárítással javított elzáró szerelvény.

36 /180 III. 1 év IV. 2 év V. 3 év Nagyközépnyomású belterületi Passzívan védett vezeték és az ezekbe épített nagyközépnyomású vezeték. Paszszívan védett belterületi elzáró szerelvény. nagyközépnyomású vezetékbe épített elzáró szerelvény. Külterületen elhelyezett vezetékbe épített karimás kötések, anyagváltások elzáró szerelvények. Középnyomású vezeték. Belterületi középnyomású vezetékbe épített elzáró szerelvény. Kisnyomású vezeték, valamint a nagyközépnyomású külterületi vezeték. Belterületi kisnyomású vezetékbe épített elzáró szerelvény. Passzívan védett kisnyomású és középnyomású vezeték. Belterületi passzívan védett kisnyomású és középnyomású vezetékbe épített elzáró szerelvény. Aktívan védett vezeték. Belterületi aktívan védett vezetékbe épített elzáró szerelvény. Indokolt esetben ettől szigorúbb besorolásra a területi üzemeltetési egység vezető jogosult Gyalogos műszeres hálózatellenőrzés Ütemterv szerinti gyalogos műszeres hálózatellenőrzés A hálózatellenőrzést a gyalogos műszeres hálózatellenőrzésre kijelölt gázelosztó vezeték nyomvonalon, a hálózatellenőrzési ütemterv alapján kell végrehajtani. A hálózatellenőrzésre földgáz (metángáz) észlelésére alkalmas, ppm érzékenységű gázkoncentráció érzékelő műszert kell alkalmazni. Földgáz észlelése esetén a hibahely behatárolást [tf. %] méréshatárú gázkoncentráció mérő műszerrel kell elvégezni Ütemterven kívüli gyalogos műszeres hálózatellenőrzés Ütemterven kívüli gyalogos műszeres hálózatellenőrzést kell végezni gázkoncentráció érzékelő műszerrel a következő esetekben: a gázelosztó vezeték és tartozékai hibaelhárítását, javítását követően - a habzószeres vizsgálaton túlmenően - a hibahely, javítási hely gáztömörségének ellenőrzésére, ideiglenes vezeték üzemeltetésének időtartama alatt a vezeték mentén, minden olyan helyen, ahol szagtalan (abszorbeálódott) gáz jelenléte is feltételezhető, ott ahol a területi üzemeltetési egység vezető elrendeli. Az ellenőrzés gyakoriságát az illetékes területi üzemeltetési egység vezető határozza meg A gyalogos műszeres hálózatellenőrzés dokumentálása A gyalogos műszeres hálózatellenőrzést a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint kell dokumentálni. A papír alapú naplót az ellenőrzést végző dolgozónak a következő munkafelvétel során kell leadni a szakterületet közvetlenül irányító vezetőnek, vagy megbízottjának. Gázszivárgás észlelése esetében a pont szerint kell eljárni Gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés követelményei Gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés csak az arra alkalmas földgázelosztó vezetékeken végezhető, amelyet a hálózatellenőrzési ütemtervben kell meghatározni. Gépjárműves hálózatellenőrzéssel általában a következő feltételeknek megfelelő elosztó vezetékek vizsgálhatók:

37 /180 belterületen, útban, vagy útpadkában elhelyezkedő vezeték, földútban és zöldsávban lévő vezeték, amennyiben a földút, ill. a zöldsáv gépjárművel megközelíthető és járható, külterületen, útban, vagy útpadkában elhelyezkedő vezeték, amelyek nyomvonala fölött az ellenőrző gépjármű el tud haladni, a szélső mintavevő harangtól max. 2 [m] távolságra van a gázvezeték. Járdán gépjárműves hálózatellenőrzés nem végezhető! Egymás mellett, párhuzamosan elhelyezett gázelosztó vezetékek esetén mindkét vezetéket külön kell ellenőrizni, ha a két vezeték 2 [m]-től nagyobb távolságban van egymástól az úttest alatt. Az ellenőrzés eredményét külön kell dokumentálni. Gépjárműves ellenőrzés a következő környezeti körülmények között végezhető: fagymentes időben és hóval nem takart területen, száraz időben, szélcsendes időben, vagy legfeljebb gyenge szélben. Gyenge szélnek minősül, ha a szélsebesség 3,5 [m/sec], vagy vizuális megfigyelés esetében a szél a fák leveleit mozgatja, de a kisebb gallyak még nem mozognak. Mérési üzemmódban a mintavevő harangok(szondafejek) a talaj felszínétől 5-15 [cm] közötti távolság tartományban legyenek. A mintavevő harangok magasságának beállításánál a következőket kell figyelembe venni: az úttest minőségét (egyenetlenségét), a szélső mintavevő harangtól számítva az ellenőrzendő gázelosztó vezeték távolságát. Mérési üzemmódban a gépjármű haladási sebessége 5-20 [km/h] lehet. A sebesség megválasztásánál a következőket kell figyelembe venni: minél egyenletesebb az úttest és minél közelebb halad a gépjármű a gázelosztó vezeték nyomvonalához annál nagyobb lehet a haladási sebesség és csökkenhet a mérőharangok beállítási magassága, minél egyenetlenebb az úttest (erősen gödrös) és minél messzebb vannak a mérőharangok a gázelosztó vezeték nyomvonalához, annál kisebb lehet a haladási sebesség, és nőhet a mérőharangok beállítási magassága, forgalmi helyzetet. Fentieket figyelembe véve ha: a hálózatellenőrző gépjármű a gázelosztó vezeték fölött halad, az úttest sima, úgy a haladási sebesség 20 [km/h] lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől 5 [cm] távolságban lehetnek, a szélső mintavevő harangtól a gázelosztó vezeték legfeljebb 2 [m] távolságra található, az úttest sima, úgy a haladási sebesség 10 [km/h] lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől 5 [cm] távolságban lehetnek, a szélső mintavevő harangtól a gázelosztó vezeték legfeljebb 2 [m] távolságra található, de úttest gödrös, úgy a haladási sebesség 5 [km/h] lehet és a mintavevő harangok az úttest felszínétől [10 cm] távolságban lehetnek. A gépjárműves hálózatellenőrzés beépített mérőműszere a PORTAFID LP tip. készülék, melynek kezelési utasítását a hálózatellenőrzések időtartama alatt folyamatosan a gépjárműben kell tartani. Gázszivárgás észlelés esetére a szivárgási hely behatárolása céljából a gépjárműben üzemképes állapotban kell tartani 1 db [tf. %] méréshatárú gázszivárgás mérő műszert is.

38 / A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés végrehajtása Ezen tevékenység kizárólag a Hálózat üzemeltetés vezető írásbeli engedélye alapján végezhető. A mérési helyszínre érkezéskor a gépjárműre fel kell szerelni a mintavevő harangokat. A mérési tevékenység elindítása előtt ellenőrizni kell az alábbiakat: a gépjármű üzemkész állapotát és biztonsági berendezéseit (fékek, irányjelzők, megkülönböztető jelzés stb.), a hálózatellenőrző műszer és a fűtőgáz palackok állapotát, rögzítését, a mintavevő harangok állapotát, rögzítését, a szűrők állapotát, tisztaságát (szükség esetén a szűrőt tisztítani, vagy cserélni kell), mozgó részek megfelelő működését. Ezután mérési üzemmódba kell kapcsolni, a felfűtést meg kell indítani a palackok szelepének megnyitásával. A hálózatellenőrzésére a mérőműszer [ppm] mérési tartományát kell alkalmazni. Riasztási (hangjelzés) határként 3 [ppm]-et kell beállítani. A mérési tevékenység során a következő feladatokat kell elvégezni: az ellenőrzés helyszínére vonatkozó azonosító adatok beírása a számítógépbe a hálózatellenőrzési térképpel megegyezően, a mintavevő harangok talajfelszíntől való távolságát a helyi adottságok szerint be kell állítani (a talajfelszín változásának minősége és a vizsgált gázvezetéknek a gépjármű hossztengelyétől való távolsága szerint kell a mintavevő harangok talajfelszíntől való távolságát változtatni). A mintavevő harangok épségének megóvására a mérés során figyelemmel kell lenni (pl. lassítani és magasságot változtatni, ha az útviszonyok megváltoznak). a hálózatellenőrzési térképen azonosítani kell a nyomvonalat, be kell írni a mérést végző nevét, a település kódszámát, az utca kódszámát fenti adatok betáplálása után automatikusan beindul a tesztgáz beadása, a mérési szakasz kezdőpontján indítani kell a gépjárművet, valamint a mérést és folyamatosan figyelemmel kell kísérni a mérési eredmények alakulását, mérés lefolytatása, melynek során a hálózatellenőrzési térképen a gázvezeték nyomvonalának változásait folyamatosan követni kell a gépjárművel), a gépjármű leállításakor be kell írni a mérés befejezésének helyét (házszám, tér stb.), lakott területen kívül a vezeték hoszszelvény számot, a Mérés befejezése billentyű megnyomásával, a mérési szakasz befejeződött, a Mérés tárolása billentyű megnyomásával a mérési adatok rögzítése a gépjármű számítógépén megtörténik, a tárolt adatállomány kimentése és archiválása CD lemezre, gázszivárgás észlelése esetén a pont szerint kell eljárni. A mérési feladat befejezését (a mérőműszer kikapcsolását) követően a mintavevő harangokat le kell szerelni és ellenőrizni kell az állapotukat, valamint a szűrők tisztaságát. FIGYELEM! A mérési folyamat során az égéskamrában égő "hidrogénláng" a legfeljebb 2 [tf %] szénhidrogén- gáz beszívásakor önműködően kialszik, így robbanóképes gázközegben a berendezés nem működik. Amennyiben a láng kialszik és a környezet szénhidrogén koncentrációja megengedi a műszer átöblítése után a mérési folyamat kézi gyújtással a műszer kezelési utasításában leírtak betartásával újra indítható.

39 / A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés értékelése, a dokumentálás külön előírásai A mérési eredményeket és a kapcsolódó egyéb adatokat a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint kell rögzíteni. A diagramok ellenőrzése, a CD lemezek elkészíttetése, az archivált bizonylatok és adathordozók tárolásának biztosítása, a szakterületet közvetlenül irányító vezető, vagy az általa megbízott dolgozó feladata. Az archivált hálózatellenőrzési adatokat a Társaság minőségirányítási rendszerében szabályozott módon kell tárolni. A CD lemezen fel kell tüntetni a hozzá tartozó Hálózatellenőrzési napló - k azonosító jelét (kezdő és befejező sorszámát), az ellenőrzés kezdő és befejező dátumát és az ellenőrzött települések nevét. Ha a gépjárműves mérést a gázvezeték bármely szakaszán megismétlik, azt új szakaszként kell kezelni és a számítógép által rögzített, későbbi időpont szerint besorolni, dokumentálni. A gépjárműves hálózatellenőrzés méréseinek értékelésénél figyelemmel kell lenni, hogy a mért koncentráció érték függ a szivárgás intenzitásától, a talaj és a felszíni réteg áteresztő képességétől, az időjárási- és szélviszonyoktól, a gépjármű haladási sebességétől, és attól, hogy a műszeres gépjármű a gázvezeték nyomvonalán, vagy mellette (a megengedett távolságon belül) haladt A hálózatellenőr feladata gáz észlelése esetén Gyalogos hálózatellenőr feladatai földgáz észlelésekor A saját, vagy üzemeltetett gázellátó rendszeren történő hálózatellenőrzés során észlelt gázszivárgás esetében a hálózatellenőröknek a következő feladatokat kell elvégezni: A gázszivárgás alábbiak szerinti minősítését a feltételezett szivárgási hely közelében történő gázkoncentráció mérés eredménye alapján kell elvégezni. ha szabad téren, megfelelő szellőzéssel rendelkező környezetben az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH (0,25 [tf. %] = 2500 [ppm]) alatti, akkor a szivárgási hely kapcsán a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A szivárgást 60 napon belül kell elhárítani. ha zárt térben, vagy a környezeti viszonyok miatt nehezen átszellőző térben az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH alatti, vagy környezeti viszonyoktól függetlenül az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH feletti, akkor a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül fel kell mérni a veszélyhelyzetet és meg kell kezdeni a gázszivárgás által veszélyeztetett terület behatárolását. ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet észlelnek a szükséges mentő intézkedéseket meg kell tenni, a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívül tartózkodva a helyszínt biztosítani kell, értesíteni kell a szakterületet közvetlenül irányító vezetőt és a hibaelhárításra illetékes egységet, szükség esetén a hatóság segítségét is felhasználva a gázszivárgás által veszélyeztetett területet le kell zárni, a gyújtóforrásokat (pl.: nyílt láng használatát, a dohányzást, a villamos csengők, kapcsolók használatát) meg kell tiltani, áramtalanítani kell, amennyiben az a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívülről is elvégezhető, az illetékteleneket a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívülre kell irányítani és zárt tér esetén a szellőztetést meg kell kezdeni. a hibaelhárító egység megérkezéséig a helyszínen kell maradni és a biztonsági intézkedések szigorú betartását meg kell követelni.

40 /180 Megbízási szerződés alapján idegen tulajdonú gázvezetéken, telephelyi vezetéken, célvezetéken végzett hálózatellenőrzés során észlelt gázszivárgásnál a hálózatellenőröknek a következő feladatokat kell elvégezni: a megbízót azonnal értesíteni és a veszélyhelyzet mértékéről tájékoztatni kell, a veszélyhelyzet mértékének megfelelően és a megbízóval történt egyeztetés szerint a helyszínt biztosítani kell a közvetlen élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárításához szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A további intézkedéseket, illetve a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetését a szerződés szerinti kötelezettnek kell elvégezni Gépjárműves hálózatellenőr feladatai gáz észlelésekor A gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés során, ha a műszer gázszivárgást jelzett, meg kell állni és a hálózatellenőrző gépkocsiba rendszeresített hordozható gázkoncentráció mérő műszerrel - szondalyukak készítése nélkül - meg kell győződni arról, hogy a jelzés valóban gázszivárgásból ered. Gázszivárgás észlelése esetén a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a pont szerinti intézkedéseket kell megtenni Hálózatellenőrzés során betartandó egyéb szempontok A gyalogos, vagy gépjárműves műszeres hálózatellenőrzés során a vizsgált gázelosztó vezeték teljes nyomvonalán szemrevételezéssel is meg kell győződni a biztonságos üzemeltetés feltételeinek meglétéről. A gépjárműves hálózatellenőrzés során nem vizsgálható vezeték szakaszok (pl. leágazások) szemrevételezéses ellenőrzését a gyalogos műszeres hálózatellenőrzéssel együtt kell elvégezni. A szemrevételezéses ellenőrzés során a következőkre kell figyelemmel lenni: csapszekrények megléte, állapota (megsüllyedés, elfedés stb.), jelzőelemek ("G" jelű táblák, jelzőtáblák) megléte, felíratok megfelelősége, a gázelosztó vezetékek védőtávolságára, biztonsági övezetére vonatkozó valamennyi tilalom és korlátozás betartása, a hálózatellenőrzési térképek és a helyszín egyezőségének ellenőrzése, gázszivárgásra, vagy gázömlésre utaló jelenségek (gázszag, növényzet, vagy talaj kiszáradása, frissen leesett hó helyi olvadása stb.), a nyomvonalon, illetve a biztonsági övezetben végzett, talaj felbontással járó tevékenység, amely a gázelosztó vezetéket érintheti, rendellenességek feltárása (pl. talajsüllyedés, védőtávolságon, biztonsági övezeten belüli idegen munkavégzés stb.). Gázszivárgás észlelése esetén a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a pont szerinti intézkedéseket kell megtenni. Saját, vagy üzemeltetett rendszer esetében a hibákat, hiányosságokat a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint kell dokumentálni és jelenteni. Idegen tulajdonú vezeték esetében a megbízási szerződésben előírtak szerint kell tájékoztatni a tulajdonost, vagy az elhárításra kötelezettet (ha az állagvédelem és a műszaki előírásoknak megfelelő helyzet biztosítása, a szerződés szerinti kötelezett feladata). Külterületi, 10 [bar] fölötti gázelosztó vezeték szemrevételezéses ellenőrzése elvégezhető repülőgépes ellenőrzéssel is.

41 / Szemrevételezéses ellenőrzés gáz alá helyezés előtt A műszaki átadás-átvételi eljárás során átvett, de még üzembe nem helyezett vezeték nyomvonalát közvetlenül gáz alá helyezés előtt ellenőrizni kell, gyalogosan be kell járni. A bejárás során ellenőrizni kell a lefúvató csonkok, feltöltő csonkok, valamint minden vezetékvégpont és fogyasztói főelzáró zárt állapotát. Meg kell győződni arról, hogy az elosztó vezetéken nem történt rongálás a műszaki átadás-átvételt követően Az elosztóvezeték elzáró szerelvényeinek ellenőrzése Az elzáró szerelvényeket a három éves hálózatellenőrzési ütemtervnek az aktuális évre vonatkozó fejezete keretében kell leellenőrizni. Az ellenőrzés a következő elzáró szerelvényekre terjed ki: - Gerincvezetékbe épített: o szakaszoló elzáró szerelvények o elzáró szerelvények - Leágazó vezetékbe épített: o térszint alatt elhelyezett minden szakaszoló elzáró/elzáró szerelvény o térszin felett elhelyezett DN 50 szakaszoló elzáró/elzáró szerelvény Elzáró szerelvények ellenőrzési kategóriáit a pont tartalmazza. Indokolt esetben ettől szigorúbb besorolásra a területi üzemeltetési egység vezető jogosult. Az ellenőrzés során vizsgálni kell az elzáró szerelvények állapotát, kezelhetőségét. A szakaszoló elzáró szerelvények ellenőrzésére vonatkozó külön előírások: A szakaszoló elzáró szerelvények létesítési, elhelyezési, kijelölési követelményeit a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás tartalmazza. Az ellenőrzés folyamata: Azonosíthatóság ellenőrzése - szakaszolási tervben szereplő adatok helyessége, - jelzőelemek ellenőrzése a pont szerint, Helyszíni körülmények ellenőrzése - beépítési hely és környezet a pont szerint, Szivárgás ellenőrzése - a szerelvény külső tömörségének ellenőrzése (kezelőszár csapszekrény belső terében történő szivárgás ellenőrzés) Működés próba A működéspróba műveleti sorrendje: - részleges elzárás max. félállásig és szivárgás ellenőrzés, - teljes nyitás és szivárgásellenőrzés. Amennyiben a szerelvény részleges, illetve nyitása nem valósítható meg, a szerelvény záró képessége nem megfelelő. Gázszivárgás észlelése esetén a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a pont szerinti intézkedéseket kell megtenni. A hibákat, hiányosságokat a Társaság minőségirányítási rendszerében szabályozottak szerint a MUIR rendszerben kell dokumentálni, melynek alapján a hibaelhárító szervezetnek lejelentésre kerül.

42 /180 Ha a 7.12 pont szerinti karbantartással a hiba, hiányosság nem javítható, a szerelvényt cserélni kell. 6.3 A FÖLDGÁZ SZAGHATÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Általános követelmények Az MSZ 1648 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz szabvány szerinti fizikai-kémiai jellemzőit és a szagosítási követelményeket a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció tartalmazza. A Társaságunk a földgáz szaghatásának mértékét az éves gázelosztó vezeték karbantartási terv részét képező szaghatás ellenőrzési ütemterv szerint ellenőrzi az elosztóhálózat kijelölt pontjain (gázfogadó állomásoknál, körzeti gáznyomás szabályozó állomásoknál, hálózati végpontokon stb.) és a felhasználási helyeken. A mintavételi helyeket a település átnézeti térképén is meg kell jelölni. Az éves szaghatás ellenőrzési ütemtervnek a következőket kell tartalmaznia: az ellenőrző szervezet megnevezését, az ellenőrzési pontok helyét, számát, a vizsgálat módját (érzékszervi, műszeres), a vizsgálat időpontját, az ellenőrzés elvégzését követően a mért értékeket és a vizsgálati eredmény minősítését, nem megfelelő minősítés esetében az elvégzett intézkedést (nem megfelelőség jelentési helyét, módját, időpontját). Az ellenőrzési pontok számát, egymástól való távolságát, az ellenőrzés gyakoriságát a felhasználók számától, a gázelosztó hálózat hosszától, a szagosítóanyag betáplálási helyének távolságától, a gázfogyasztás évszakos változásától függően úgy kell megállapítani, hogy a vizsgált területen a szagosítottság mértékéről megfelelő kép álljon rendelkezésre. Az ellenőrzés gyakorisága azonban nem lehet kevesebb, mint: felhasználó alatti településen fél évenként egy alkalommal, felhasználó feletti településen negyedévenként egy alkalommal. Mind a féléves, mind a negyedéves mérési gyakoriság esetében egy mérésnek a nyári fogyasztási minimum időszakára kell esni! Az ellenőrzési pontok száma legalább az alábbi legyen: 500 felhasználó alatti településen 1 db felhasználó közötti településen 2 db felhasználó közötti településen 4 db 5000 felhasználó fölötti településen 8 db Vizsgálati módszerek A szaghatás ellenőrzésének módszerei lehetnek: érzékszervi és műszeres (odoriméter, vizsgálócsöves /H 2 S mérés külön csővel/, átkalibrált Sulfiwram műszer, vagy kénérzékeny kromatográf) Érzékszervi (szaglással történő) szaghatás mérés Az érzékszervi szaghatás mérés során, a mintavételi helyen egy adott fúvókán, adott időtartamig gázt kiáramoltatva, a fúvókától előírt távolságban, érzékszervi úton, szaglással határozzuk meg a szaghatás mértékét. A vizsgálat végrehajtása: Helyiségen belül történő szaghatás vizsgálat tilos!

43 /180 Szabad téren kijelölt mintavételi pontokon (leágazó végpontok, nyomásmérő csonk, gázmérő hollandi kötés) a szaghatás vizsgálatot szélcsendes időben kell elvégezni. Vizsgálati körülmények előírásai: az alkalmazott fúvóka átmérője 1,05 [mm] legyen, nyomás 27 [mbar], gáz kiáramlás ideje 26 [mp] (az időt mérni kell). A vizsgálathoz alkalmazható a mintavételi ponthoz (nyomásmérő csonk, gázmérő hollandi kötés) csatlakoztatható, külön ezen vizsgálatra előre elkészített olyan menetes csatlakozású idom, amelynek zárt végén megtalálható az előírás szerinti 1,05 [mm] átmérőjű furat. A vizsgálat végrehajtása során az elárasztási zónán belül nyílt láng használata és a dohányzás tilos, a vizsgálat környezetében a gyújtóforrásokat ki kell iktatni (pl. nyílt lángot el kell oltani, villamos- és egyéb szikraképződést meg kell akadályozni). A vizsgálat során a fent előírt időtartamig a gázt ki kell engedni a légtérbe. A megadott idő eltelte után a csapot elzárva a gázkiáramlási pont vízszintes síkjától felfelé mért 45 o -os szögben előbb 1 [m], majd 0,5 [m] távolságban 2-3 szippantást kell végezni. A szagérzetre az alábbi táblázatok szerinti szöveges meghatározásokat és a hozzá tartozó szagszint számokat kell alkalmazni. 1 [m] észlelési távolságból Szagérzet Szagszint szám határozott 3 gyenge, vagy nem érezhető 2 0,5 [m] észlelési távolságból Szagérzet Szagszint szám erős 3 határozott 2 gyenge 1 éppen érezhető 0,5 nem érezhető 0 A szagosítottság mértékét a 1 [m]-es és 0,5 [m]-es távolságon megállapított szagszint számok összegéből kell minősíteni. A szagosítottság mértéke az alábbi minősítésű lehet: 1./ Érzékelési távolság [m] Szagérzet Szagszint szám Minősítés 1 gyenge 2 megfelelő, erős 3 ha a két érzékelési távolságban megállapított 0,5 határozott 2 szagszint szám összege 4, vagy 5.

44 /180 2./ Érzékelési távolság [m] 1 0,5 Szagérzet gyenge, vagy nem érezhető Szagszint szám gyenge 1 éppen érezhető 0,5 nem érezhető 0 2 Minősítés alul szagosított, ha a két érzékelési távolságban megállapított szagszint szám összege 3, vagy kevesebb. 3./ Érzékelési távolság [m] Szagérzet Szagszint szám Minősítés 1 0,5 határozott erős 3 3 túlszagosított, ha a két érzékelési távolságban megállapított szagszint szám összege 6. A szaghatás mérést elvégző személy felelőssége meggyőződni (például: műszeres méréssel) arról, hogy az elvégzett mérést követően nem rekedt meg sehol a közelben olyan mennyiségű gázkoncentráció, amely veszélyhelyzetet idézhet elő Átszámítási értékek Ha a szagosítottság mérő műszer a mért értéket ppm mértékegységben jelzi, az átszámítást az alábbi kulcsok és [%] TBM THT arány figyelembevételével kell elvégezni: TBM THT 1 [ppm] = 2,59 [mg/m 3 ] 1 [ppm] = 3,67 [mg/m 3 ] 1 [mg/m 3 ] = 0,39 [ppm] 1 [mg/m 3 ] = 0,27 [ppm] A mérési eredmények bizonylatolása és intézkedések nem megfelelőség esetén A szaghatás ellenőrzés eredményeit (érzékszervi ellenőrzés esetében szagérzet és szagszintszám, a szagintenzitás minősítése) a MUIR rendszerben kell dokumentálni. A mérési eredményeket a pont szerint a szaghatás ellenőrzési ütemtervbe is be kell vezetni. Azonnali beavatkozást igénylő esetben az ellenőrzést végző dolgozó a szakterületet közvetlenül irányító vezetőt, vagy megbízottját telefonon értesíti, aki intézkedik, hogy a nem megfelelőség a szállítói engedélyes (Földgázszállító Zrt.) területileg illetékes diszpécser szolgálata részére bejelentésre kerüljön. A szagosítás korrekcióját követően a nem megfelelőnek minősített mérési pontokon ismételt szaghatás mérést kell végezni. 6.4 KORRÓZIÓS ÁLLAPOTVIZSGÁLATOK A vizsgálatokat éves ütemterv alapján kell végezni a Társaság minőségirányítási rendszerében előírt feltételek szerint. A szakkifejezéseket és fogalmakat az MSZ EN ISO 8044 Fémek és ötvözetek korróziója. Alapvető szakkifejezések és fogalommeghatározások szabvány szerint kell használni és értelmezni A vezeték helyzetének meghatározása Az acél anyagú gázvezeték helyzetének meghatározása feltárás nélküli módszerekkel történik. A helyzet meghatározás műveletei:

45 /180 nyomvonal meghatározás, mélység meghatározás, Mindkét műveletet jelgenerátor és irány érzékeny jelvevő segítségével kell elvégezni. A mérési eredményt a helyszínen maradandó jelzéssel kell rögzíteni, vagy helyszínrajzon dokumentálni A korróziós állapot meghatározás és értékelésének módszerei A korróziós állapot-meghatározás módszerei: Feltárás nélküli vizsgálatok: a./ szigetelési hibahelyek meghatározása, b./ kóboráramú veszélyeztetés meghatározása, c./ térerő vektor mérések a nyomvonal környezetében. Feltárásos csőállapot és környezet vizsgálatok: a./ szigetelés vizsgálat, b./ csőanyag vizsgálat, c./ talaj vizsgálatok. A talajagresszivitás és kóboráram veszélyeztetés értékelése Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredményei szerinti intézkedések Feltárás nélküli vizsgálatok A talajba, vízbe fektetett szerkezetek bevonatának állapota befolyásolja a korróziós károsodást és a katódos védettség fenntartásához szükséges áramerősséget. A feltárás nélküli ellenőrzési módszerek lehetővé teszik, hogy a bevonat állapota a talaj felszínén végzett villamos mérésekkel vizsgálható legyen. A mérési eredményeket a kóboráramok és a talajban lévő villamos tér homogenitását megváltoztató tényezők (kiterjedt fémszerkezetek, földelők a talajban) jelentős mértékben befolyásolhatják. a./ Szigetelési hibahelyek meghatározása Szigetelési hibahelyek meghatározása SEBA típusú készülékkel A szigetelésvizsgálat úgy történik, hogy az acél gázelosztó vezetékbe egy adó berendezésből elektromos jelet táplálunk és a vezeték felett haladva vizsgáljuk a csőből kilépő jelek erősségét. Ezt kétféleképpen tehetjük meg: fémes kapcsolatot létesítünk a jelgenerátor és a cső között, indukciós úton hozunk létre elektromos impulzusokat a gázvezetékben. Először pontosan meg kell határozni a nyomvonalat. A műszer hangolása után a mérés elvégezhető. A botantennán érzékelt jelek a vezeték nyomvonala fölött minimális kitérést jeleznek. A behatárolni kívánt vezeték fölött a vezeték által kibocsátott elektromágneses hullámok érintősíkjára merőlegesen minimális feszültség indukálódik a botantenna tekercsében. Ezek után a meglévő vezeték nyomvonala megjelölhető. A vezeték mélységének meghatározásakor a 45 -ban eldöntött keresőtekercset a már meghatározott nyomvonaltól merőlegesen el kell távolítani, míg újra hangminimumot nem kapunk (a vezeték másik oldalán megismételjük az eljárást). Ezzel az eljárással a vezeték mélysége is meghatározható. Szigetelési hibahely meghatározásánál a jelgenerátorból feszültséget kapcsolunk a föld és a szigetelt vezetéktest közé. Rossz szigetelés esetén a hibahely átmeneti ellenállása kisebb, mint a jó szigetelésnél. A hibahelynél áram lép ki a talajba, ahol egy feszültségtölcsér alakul ki, amely a talaj felszínén mérhető.

46 /180 E jelenség alapján a hibahelyek pontosan behatárolhatóak, melyeket maradandóan és pontosan meg kell jelölni. Minősítés 100 [m] hosszú* vezetékre vonatkoztatva 0-10 hibahely kismértékben károsodott hibahely közepesen károsodott 20-nál több hibahely fokozottan károsodott * = rövidebb szakaszok mérése esetén 100 [m]-re kell átszámítani az adatokat. Hosszabb szakaszok vizsgálata esetén is érdemes 100 [m]-ként diagramokon nyilvántartani a mérési eredményeket. Szigetelési hibahelyek meghatározása DCVG (Direct Current Voltage Gradient) módszerrel. Célja: a vezeték általános szigetelési állapotának, konkrét hibahelyeinek meghatározása Elve: a katódos védőáram csak a szigetelés hibahelyein jut a csővezetékbe és azt negatív irányban polarizálja. a hibahely nagysága arányos a hibahelybe folyó árammal, ill. az áramvonalakra merőleges ekvipotenciális felületek gradienseinek összegével. Módja: polaritás érzékeny galvanométer mutatja a szigetelési hiba pontos helyét a hiba nagyságának számításához szükséges mérendő potenciálok o U be : szerkezetpotenciál (áram mellett) o U ki : korróziós potenciál (áram mentes) o U i : ekvipotenciális felületek gradienseinek összege. (A szigetelési hiba epicentruma és a végtelen távoli pont közötti potenciál, mely a Szigetelési hibahelyek táblázatában OL/RE (over-the-line-to-remote-earth) név alatt található.) Értékelési algoritmus: IR% = U i U i + du 100 Hibakategóriák: Megjegyzések: ahol: IR% = a hiba nagyságát jelző tényező du = U be U ki [mv] U i = ekvipotenciális felületek gradienseinek összege Kategória %IR Hiba nagyság I. 15 alatt kis hiba II közepes hiba III nagy hiba IV. 70 felett nagyon nagy hiba, szigetelés részben, vagy teljesen hiányzik a DCVG vizsgálat végezhető mind katódosan védett, mind védetlen földalatti acél csővezetékeknél,

47 /180 katódosan védett vezeték esetén a védelmet biztosító katódállomás(ok) szinkronizált ki/be kapcsolása (taktolása) szükséges, katódosan védetlen vezeték esetén a mérés mobil egyenáramú áramforrás és földelő(k) segítségével, az áramforrás taktolása mellett végezhető, katódosan védett vezeték üzemi (beszabályozott) állapotában egyidejűleg végzett nagysűrűségű potenciálmérés (CIPS) esetén, a hibahelyen mért U ki potenciál a hibahely katódosan védett/védetlen állapotát jelzi. Szigetelési hibahelyek meghatározása RD 400-as sorozat típusú készülékkel A szigetelésvizsgálat elve megegyezik s SEBA típusú készülék esetében leírtakkal. Az eljárás során változtatható frekvenciájú és amplitúdójú mérőjelet állítunk elő generátorral és egy hordozható vevővel mérjük az acél vezeték fölött az adó jelének csillapítását. A mérés végrehajtása: a mérés végrehajtása során a műszer kezelési utasításában előírtak szerint kell eljárni, a generátor (adókészülék) és az acélcső között fémes kapcsolatot hozunk létre, beállítjuk az adó frekvenciáját és a jel amplitúdóját, ellenőrizzük a jel nagyságát, elvégezzük a nyomon követést maximum-minimum jel üzemmódban, elvégezzük a vezeték szigetelés épségének vizsgálatát. A gerjesztő adó, gerjesztő áramot továbbít a vizsgált vezetékszakaszra, ezért az áram erőssége a távolság növekedésével csökken. A csökkenés mértéke az acél vezeték geometriai méreteitől, a szigetelés épségétől és a talajviszonyoktól függ. Akármilyen is a közmű típusa, a gerjesztőáram csökkenése egyenletes, ugrás nélküli. Hirtelen áramerősség változás arra utal, hogy a vezeték, vagy annak állapota megváltozott. Ennek okai a következők lehetnek: szigetelés-folytonossági hiba (földzárlat), leágazó vezeték jelenléte, társközmű zavaró hatása, a gázvezeték anyaga megváltozott pl.: műanyag vezetékre (ez esetben a jel teljesen megszűnik). A minősítés 100 [m] hosszú vezetékre számítva a SEBA készüléknél előírtak szerint történik. Megjegyzés: A szigetelési hibahelyek meghatározását el lehet végezni arra alkalmas olyan egyéb berendezéssekkel is, amelyek az előzőekben leírt fizikai elvekhez hasonlóan képesek a gázvezetéken lévő szigetelés hibahelyeinek felderítésére (egyen- és váltakozó áramú rendszerek). Ezek a műszerek feleljenek meg a minőségirányítási rendszerünkben előírtaknak. A feltárás nélkül elvégzett vizsgálatok eredményei csak a szigetelés hibahelyeinek számát esetleg nagyságát mutatja meg. A gázvezeték korróziós állapotáról, korróziós bemaródásról, lyukadásról csak a feltárásos vizsgálat elvégzését követően kapott eredményből lehet információt kapni. b./ Kóboráramú veszélyeztetés meghatározása A talaj kóboráram általi szennyezettségének feltárása A talaj kóborárammal való szennyezettsége jelentős korróziós veszélyeztetés lehetőségét jelenti. A szerkezetek felülvizsgálata során célszerű megvizsgálni a kóboráramos befolyásoltság meglétét, illetve mértékét. Amennyiben meglévő fémszerkezet térségében lévő talaj kóboráram szennyezettségét kell megvizsgálni, úgy első közelítésben mérni kell a szerkezet bekapcsolási potenciálját. Ha a mért érték a legalább 10 perces vizsgálati időben 20 [mv]-nál nagyobb értékkel változik, részletesebb kóboráramos vizsgálatot kell tartani.

48 /180 A részletesebb vizsgálat során olyan, legalább 3 x 3 méteres, de lehetőleg 10 x 10 méteres területet kell kiválasztani, ahol nincsenek földalatti szerkezetek. Észak Dél, illetve Kelet Nyugat irányban egymástól egyenlő távolságra (L) a talaj felszínén elhelyezett mérőelektródok között mért feszültség (U ÉD és U KNY ) arányos a talajban folyó áramsűrűséggel (J), vagy a térerő mérésirányú összetevőjével (E). ahol ρ a talaj fajlagos ellenállása J = ρ 1 U ÉD L 2 + U KNY L E = U ÉD L 2 + U KNY L Ha a mérési eredmények felhasználásával kiszámolt áramsűrűség értéke: J < 40 [µa/m 2 ] vagy a mérési eredmények felhasználásával kiszámolt térerő értéke: E < 0,5 [mv/m] kerül meghatározásra, akkor nem számottevő a kóboráramos befolyásolás, ilyen okból további védelmi intézkedés nem szükséges. Ha az előzőekben megadott határértékeknél nagyobb a kóboráramos befolyásolás, akkor védelmi intézkedéseket kell bevezetni. A kóboráramos hatás A hosszú időn keresztül, vagy ismétlődően külső forrásból származó áram hatása alatt lévő fémes szerkezeteknél, amelyeknél az áram a fém/elektrolit határfelületen átlép, a kóboráram által okozott korrózió lehetőségét figyelembe kell venni. Az egyenáramú kóboráramos hatás és az ellene való védelem Egyenárammal működő rendszerek a talajban, vagy egy elektrolit oldatban szándékosan, vagy akaratlanul áramot okozhatnak. Ezt az elektrolitban folyó áramot kóboráramnak nevezzük, amely jelenlétével a következő esetekben lehet számítani: egyenáramú vasútvonalak, felsővezetékes (trolibusz) rendszerek, bányavasút, egyenáramú erőművek, hegesztő bázisok, akkumulátor telepek, egyenáramú felszerelések ipari létesítményekben, katódos védelmi rendszerek, nagyfeszültségű, egyenáramú rendszerek, egyenáramú vasúti rendszerek jelzőlétesítményei. A befolyásolt létesítmény, amely kóboráramot vezet például csővezeték maga is tud más, közelben fekvő létesítményt befolyásolni. A kóboráramos befolyásolás megállapítása és mérése A befolyásolás megállapítása Olyan esetekben, amelyekben egyenáram-befolyás következtében fennáll korróziós veszély, vizsgálatokat kell végezni az elektromos viszonyok és a lehetséges befolyásoló források helyzetének tisztázására. A kóboráram jelenlétének a megállapítására az alábbiakat kell figyelembe venni: a létesítmény potenciál ingadozásait, eltérés a szokásos létesítmény potenciáljától,

49 /180 feszültségesések (feszültségtölcsér) a talaj-elektrolitban, áramok csővezetékekben (vagy fém kábelvasalásokban). A kóboráramos befolyásoltság mérése Általános elvek Ha kóboráram hatás került megállapításra, akkor további méréseket kell végezni, hogy a korrózió veszélyét értékelni lehessen. Az értékeléskor a befolyásolt létesítmény pozitív potenciál eltolódását kell figyelembe venni. Amennyiben katódos korrózió bekövetkezhet, akkor a korróziós veszélyt is értékelni kell a létesítmény negatív irányú potenciál-eltolódása szempontjából. A létesítmény/talajpotenciált olyan referenciaelektróddal kell mérni, amely közvetlenül a befolyásolt létesítményen fekszik. Feszültségesés (feszültségtölcsér) méréseket két referencia elektróddal kell elvégezni. A két elektród egyikét közvetlenül a befolyásolt létesítményre kell elhelyezni, a másikat pedig ideális módon nem kevesebb, mint 10 [m] távolságra a létesítménytől. A kóboráram befolyásoltság megítélése érdekében végzett bekapcsolási (szerkezet), kikapcsolási, és szabad korróziós potenciál mérések csak abban az esetben hasonlíthatók össze, használhatók a befolyásolás mértékének megállapítására, ha az adott pontra vonatkozóan valamennyi mérést azonos helyen elhelyezett mérőelektróddal végezték el. Időben állandó kóboráramos hatás Időben nem változó befolyásolás esetén a létesítmény/talaj potenciált, vagy a feszültségesést (feszültségtölcsért) a talajban mérik, miközben a kóboráram-forrás üzemben és üzemen kívül van. A mért értékeket ezen két üzemmód mellett összehasonlítják egymással. Ha a kóboráram-forrás nem helyezhető üzemen kívülre, a befolyásolást extrapolálni (kikövetkeztetés, becslés az eddig ismert értékek alapján) kell a feszültségforrás különböző feltételek mérési eredményeiből. Időben változó kóboráramos hatás Ha a mért potenciálok, vagy a feszültségesés (feszültségtölcsér) ingadozik (mint például egy egyenáramú vontatási létesítmény esetén), akkor a méréseket úgy kell kivitelezni, hogy az adatregisztráló készülékeket folyamatosan használják, vagy digitális adatgyűjtőket alkalmaznak. Az adatoknak tartalmazniuk kell az időt, amelyben a legnagyobb befolyás várható és a befolyásmentes időt is (amennyiben lehetséges). A kóboráramos hatás kritikus értékei Anódos befolyásolás katódosan nem védett létesítményeken akkor engedhető meg, ha a legnagyobb pozitív potenciáleltolódás (ΔU) kisebb, mint az alábbi táblázatban leírt kritérium. Maximálisan megengedhető pozitív potenciáleltolódások (ΔU) katódosan nem védett létesítményeken Maximális pozitív Maximális pozitív Az elektrolit (speciális) Fém, vagy potenciáleltolódás IR potenciáleltolódás fajlagos ellenállása fémötvözet eséssel IR esés nélkül ρ [Ω x m] ΔU [mv] ΔU [mv] Acél, öntöttvas Réz, ólom ρ 1 20 Alumínium < Acél, földalatti betonban 200 1) ρ, Ω m-ben Gyorsan ingadozó befolyásolás esetén (pl.: egyenáramú vasútlétesítmények) a maximális potenciáleltolódás (ΔU) (beleértve az IR feszültségesést) a fenti táblázat értékeit túllépheti.

50 /180 Egy mért, átlagosan kisebb, mint 20 [mv]-os potenciál eltolódás mindig elfogadható, azonban egy mért, átlagosan nagyobb, mint 300 [mv]-os potenciáleltolódás már nem fogadható el. A létesítményrendszerek, amelyek katódosan védettek, kóboráram-befolyásolás által veszélyeztetettnek tekinthetők, ha a potenciálértékek a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás szerinti védőpotenciál tartományon kívül vannak. A kóboráramos befolyásolás csökkentése, a befolyásolt létesítmény villamos tulajdonságainak és kapcsolatainak megváltoztatása A befolyásolt létesítményen a változtatások a következő pontok közül egyidejűleg egy, vagy egyidejűleg több lehetőség választásával lehetséges: speciális szívó/levezető berendezések kiépítése, a befolyásoló és a befolyásolt létesítmény összekötése, a befolyásolt létesítmény elektromos vezetőképességének megváltoztatása, a két létesítmény (befolyásoló és befolyásolt) közötti távolság növelése. A javító intézkedések kiválasztását, amelyek a befolyásolt létesítményeken alkalmazhatók, azok a kritériumok határozzák meg, amelyek mind a befolyásoló, mind a befolyásolt létesítményekre vonatkoznak: a befolyásoló feszültségforrás helyzete (fontos találni egy megoldást, ami épp úgy technikailag, mint gazdaságilag kielégítő), a befolyásolt létesítmény elektromos állapota (például: szigetelés módja, elektromos vezetőképesség, katódosan védett-e, vagy sem), a környezet minősége a befolyásolt és a befolyásoló létesítmény között (fajlagos talajellenállás és közeli fémes létesítmények jelenléte), a kóboráram-hatás mértéke (figyelembe kell venni, hogy megfelelően a befolyásoló kóboráram-forrás működésének, az áramok változtathatók egy Amper tört részétől néhány tíz Amperig). Különleges berendezések létesítése Annak érdekében, hogy elkerüljük, vagy csökkentsük a kóboráram-folyást a környezetbe, az alábbi berendezések valamelyikét célszerű megvalósítani: levezetés a kóboráram visszavezetésével, fémes kapcsolattal a befolyásolt létesítménytől vissza az egyenáram forráshoz; a kóboráram visszavezetése a földön át földelési elektródon keresztül a befolyásolt létesítménytől az egyenáram forráshoz. Az alkalmazott berendezéseket minden esetben úgy kell beállítani, hogy minimális áram legyen használva a kívánt cél eléréséhez. Az intézkedések megvalósítása megkívánja az érdekelt felek közti egyetértést és együttműködést. Közvetlen levezetési kapcsolat Közvetlen levezetési kapcsolatnál az áram mindkét irányban folyhat. Ezért közvetlen levezetési kapcsolatot csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyenáram-forrással való kapcsolódási ponton a potenciál mindig negatívabb, mint a befolyásolt létesítmény potenciálja, azaz a folyó áram iránya a kapcsolatban sohasem fordul meg. Mivel a vonatsín és a befolyásolt létesítmény polaritását átmenetileg megfordíthatja, nem szabad vasúti létesítményekben közvetlen levezetési kapcsolatot alkalmazni. A létesítmény/elektrolit potenciál eltolódását és az áramforrást korlátozni lehet egy ellenállásnak a kapcsolatba történő beépítésével. Amennyiben szükséges biztosítékot kell beépíteni a túlterhelés ellen. Ennek a módszernek nem feladata tartós korrózióvédelmet nyújtani a befolyásolt létesítmény számára.

51 /180 Irányított levezetési kapcsolatok Az irányított (polarizált) levezetési kapcsolatban az áram csak egy irányban folyhat. Akkor lehet irányított levezetési kapcsolatot alkalmazni, ha az egyenáram-forrás potenciálja nem mindig negatívabb, mint a befolyásolt létesítmény potenciálja (például: egyenáramú vasútrendszereknél). A létesítmény/elektrolit potenciál eltolódását és az áramforrást korlátozni lehet egy ellenállásnak a kapcsolatba történő beépítésével. Amennyiben szükséges biztosítékot kell beépíteni a túlterhelés ellen. A kapcsolatot amennyire csak lehetséges az egyenáram-forrás legnegatívabb pontján kell létesíteni. Ennek a módszernek nem feladata tartós korrózióvédelmet nyújtani a befolyásolt létesítmény számára. Kényszerített levezetési kapcsolat A kényszerített levezetési kapcsolatot (kényszerített elektromos levezetés) akkor lehet alkalmazni, ha direkt, vagy irányított levezetés a befolyásolt létesítményből nem teljesen vezeti le a kóboráramot, mivel a befolyásoló létesítménynek nem elegendő a negatív potenciálja. Ezt a technikát akkor lehet alkalmazni, ha a kóboráram egyenáramú vasútrendszerből származik. A kényszerített levezetési kapcsolatnak van egy egyenirányítója a befolyásolt létesítmény és a befolyásoló áramforrás közti összekötésben. Vasúti sínek és a befolyásolt létesítmény között kiterjedt és gyakori feszültségváltozásoknál a levezetési áram és a létesítmény potenciálja jelentősen ingadozik. Ilyen esetekben a befolyásolt létesítmény potenciálját negatívabb potenciálon lehet tartani a meglévő értéknél, ekkor potenciálvezérelt egyenirányítót kell alkalmazni. Kóboráram védelmi levezető földelő rendszer A kóboráram védelmi levezető földelő rendszer fémes kis ohmikus ellenállású kapcsolatot létesít a föld-elektrolithoz, úgy hogy az áramfolyás a befolyásolt létesítménytől közvetlenül a földbe levezetésre kerül. Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni, ha a befolyásolás mértéke csekély és a befolyásolt létesítmény elektromosan jól van szigetelve. Kóboráram védelmi rendszer A kóboráram védelmi rendszert a kóboráram hatásának csökkentésére lehet alkalmazni, abban az esetben, ha a befolyásolás mértéke csekély, valamint az a cél, hogy a kóboráram hatását csökkentsük és nem szükséges katódos korrózióvédelmet létesítenünk. Kóboráram védelmi rendszereket alapvetően akkor célszerű alkalmazni, ha az alábbiak közül egy, vagy több pont fennáll: a befolyásolt létesítmény jól van szigetelve, a távolság egy egyenáram-forrás és a befolyásolt létesítmény között túl nagy egy levezetés kapcsolat létesítéséhez, a befolyásolt létesítményt más okból tartósan katódosan védeni kell. A váltakozó áramú kóboráram és korróziós hatásai Vizsgálati tapasztalatok a váltakozó áramú interferencia hatására kialakuló korrózió kockázatának megítélésére szénacél szerkezeteken és az ehhez kapcsolódó mérések elvégzésére vonatkozóan: elektródpotenciál méréseket kell végezni a szerkezeten átfolyó váltakozó áram jelenléte mellett, a korrózió valószínűsége elhanyagolható, ha az 1 [cm 2 ]-es szigeteletlen felületre vonatkoztatott váltakozó áramsűrűség kisebb, mint 30 [ma/m 2 ] és az elektródpotenciál értéke a katódos védelmi kritériumokat kielégíti,

52 /180 katódosan védett szerkezeteken és váltakozó áram jelenlétében a védőpotenciál létrehozásához szükséges védőáram sűrűség nagyobb lehet, a szerkezeteken lévő kis számú, kis méretű szigetelési hibák váltakozó áram jelenlétében nagyobb veszélyt jelentenek. Fémes szerkezetek szigetelési hibahelyeinél lehetséges jelenség a szigeteletlen fém és a talaj közötti váltakozó áram szivárgása. Ez különösen szénacélokra vonatkozik, amelyeknél a váltakozó áramú interferencia jelentős lehet nagyfeszültségű villamos vezetékek, erőművek, vagy vontatási rendszerek közelében. A szerkezet veszélyeztetési fokozatának minősítésére alkalmazható szerkezetpotenciál értékek Szerkezetpotenciál [mv] Minősítés > (-550) magas (-500) - (-550) közepes < (-500) alacsony c./ Térerő vektor mérések a nyomvonal környezetében Amennyiben a lefolytatott szerkezetpotenciál mérések során a mért értékek nagyságának ingadozása meghaladja az 50 [mv] értéket a vizsgált vezetékben kóboráram folyik. A kóboráram jellegének tisztázására első lépésként el kell végezni a térerő vektor méréseket és az eredményeket rögzíteni kell. A kóboráram polarizációs hatás megállapításának módjai: közelítő megoldás a térerő vektorok irányából való következtetés, mely szerint a csővezeték felé irányuló térerő vektor katódos, az ellenkező irányú pedig anódos polarizációt okoz. közeli ismert kóboráramforrás (pl: villamos vontatás) esetén a csővezeték kóboráram okozta polarizációja egyértelműen meghatározható a cső és kóboráramot kibocsátó szerkezet (pl. sín) potenciálkülönbségének, valamint a cső szerkezetpotenciál, egyidejű mérésével, regisztrálásával. Amennyiben a cső a kóboráramforráshoz képest túlnyomórészt pozitívan polarizálódik és ezzel egyidejűleg a cső szerkezetpotenciálja az anódosabb értékek felé tolódik el, a mérési hely környezetében kóboráram korróziós szempontból veszélyes kilépési zóna található. A mérési lehetőségektől függően a csővezeték egyes szakaszainak kóboráram okozta polarizációját meg kell határozni. Az így adódó veszélyeztetett szakaszokat szelvényszámmal feltüntetve a korróziós vizsgálati lap hátlapján kell rögzíteni, mely alapján meghatározhatók a védelmi beavatkozás érdekében a további szükséges részletes mérési és védelemtervezési feladatok. Erősített szigetelés plusz katódvédelem: a talaj "fokozottan agresszív", a talajban folyó kóboráram sűrűsége nagyobb, mint 100 [µa/m 2 ], a kóboráramforrás ismert és fémes összekötésre lehetőség van, az összekötési pontok kiválasztása azokra a helyekre történjen, ahol a térerővektor iránya a tervezett nyomvonaltól a kóboráramforrás felé mutat Feltárásos csőállapot és környezet vizsgálatok A feltárás nélküli vizsgálatok alapján meghatározott hibahelyeken a feltárásos vizsgálatot el kell végezni. A feltárásos vizsgálatokat adott feltárási helyre vonatkozóan meg kell tervezni, hogy a vizsgálati feltételek és körülmények lehetővé tegyék a vizsgálatok maradéktalan és valós eredményt adó elvégzését.

53 /180 A feltárás után a felületet úgy kell megtisztítani, hogy a tisztítás ne okozzon a bevonat felületén sem mechanikai, sem kémiai változásokat, sérüléseket. A finom tisztítás megkezdése előtt, a finom tisztítás megkezdésekor és a megtisztított felületről színes fényképfelvételt kell készíteni oly módon, hogy a feltárási hely azonosítható legyen a fényképen. A földmunkáknál be kell tartani a pontban előírtakat. a) Szigetelés vizsgálatok A bevonatfelület állapotának minősítése vizuális értékeléssel történik. A felület megtisztítása után a vizsgálatnak ki kell terjednie: a szabad szemmel észrevehető sérülésekre, a folytonossági hiányosságokra, a bevonat állapotának eltéréseire, a szivárgási vezetés meghatározására. Szivárgási vezetés meghatározása A bevonat felületén, illetve a bevonatban a helytelen felhordási technológia, a helytelen kezelés, vagy szállítás következtében, valamint a talaj hatásainak eredményeként pórusok és sérülések keletkezhetnek. A bevonat vezetését a bevonatban lévő pórusok, repedések száma, mérete, valamint az ezeket kitöltő talajnedvesség vezetőképessége határozza meg, ezért a pólusok száma, illetve összes hibafelülete a mért vezetéssel arányosnak tekinthető. A szigetelés vezetése nem a bevonat anyagára, hanem pórusainak mennyiségére és méreteire, azaz a bevonat állapotára jellemző, ha ismert a pórusokat kitöltő anyag vezetése. A pórusok kitöltésére ecetsavoldat használandó. A 0,5 [%]-os koncentrációjú ecetsavoldat fajlagos ellenállása közelítőleg megegyezőnek tekinthető a talajok átlagos fajlagos ellenállásával. A bevonat folytonossági hiányait kitöltő anyag fajlagos ellenállása az ecetsavas nedvesítéssel közel azonos értékre hozható, ezért a módszer jól alkalmazható a feltárt szerkezetek bevonatának minősítésére. A mérés módja: Finomra porlasztott kaolinból (porcelánföld) és 0,5 [%]-os ecetsav oldatból kb. 1:1,5 tömegarányú pépet kell készíteni, majd ezt finom szitán át kell szűrni. Az elkészített pépből a vizsgálandó bevonat felületére 0,5 1 [mm] vastag réteget kell felhordani, jól bedörzsölve azt a bevonatba. A kaolinpéppel fedett terület akkora legyen, amekkorán a mérést elvégezzük. A péppel borított felületet ecetsavval nedvesített vászon anyaggal kell lefedni, úgy, hogy az a bevonattal szoros érintkezésben maradjon. A vászon felületét fémfóliával fémhálóval kell lefedni. Az így előkészített felülettől legalább 10 [cm] távolságra a szigetelés eltávolításával 1-2 [cm 2 ] es villamos csatlakozási helyet kell kiképezni. A fólia és a csatlakozási hely közé kell iktatni a mérőrendszert. A méréshez olyan váltakozó áramú ellenállásmérőt kell alkalmazni, amellyel a fólia és fémszerkezet közötti ellenállás lehetséges értékeit (1 [kω] 10 [MΩ]) kellő pontossággal lehet mérni. A meghatározott R [Ω] ellenállás és a mérésbe vont A [m 2 ] felület értékéből κ [S*m -2 ] fajlagos felületi vezetés a következő összefüggéssel számítható: A minősítés értékelése: κ = R A x 10-6 [S/m 2 ] kitűnő x 10-6 [S/m 2 ] jó x 10-6 [S/m 2 ] megfelelő A szigetelések állapotának értékelését a szigetelés típusa alapján kell elvégezni: nem műanyag alapú szigetelések (pl. bitumen bázisú) esetében:

54 /180 A vezeték szigetelésének állapotáról %-os jellemzést kell adnunk (hiányos, repedezett, átrozsdásodott, rétegesen levált). A vizsgált csőszakasz szigetelésének %-os jellemzése 10 [%] alatt kismértékben [%] közepesen 30 [%] fölött fokozottan A szigetelés eltávolítása után a korróziós elosztást kell meghatározni az előző módszerhez hasonlóan. A korróziós eloszlás arányai: - ha a korrodált felület 10 [%]-nál kisebb és az egybefüggő foltok kisebbek, mint 10 [cm 2 ], akkor "elszórtan korrodált", - ha a korrodált felület kisebb 30 [%]-nál, de 10 [cm 2 ]-nél a foltok nagyobbak, akkor "foltokban korrodált", - az előzőeknél nagyobb arány esetén "általánosan korrodált" a felület meghatározása. Műanyag szigetelő fóliák vizsgálata (pl. Hungikorr stb,) esetében: A feltárt szerkezet védőbevonatának helyszíni vizsgálatához és az azt követő minősítéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni: Szemrevételezéskor, amelyet lehetőleg az egész feltárt és megtisztított bevonatfelületre ki kell terjeszteni, számba kell venni a bevonaton keletkezett: - sérüléseket, - feltáskásodott helyeket, - a bevonat javított részeit, beleértve az utólag szigetelt csőkötési helyeket, csatlakozásokat. A bevonat tapadásának vizsgálatát megelőzően a bevonatot éles metszőéllel a fémfelületig 10 [cm] hosszúságban, párhuzamosan be kell metszeni. A párhuzamosak egymástól mért távolsága 2 [cm] legyen. A bemetszéseket egyik végükön merőleges metszéssel kell összekötni. Az így részben kivágott bevonatdarabot a merőlegesen bemetszett oldalon kézzel fel kell tépni. A feltépett bevonat alatt a fémfelületen visszamaradó bevonatmaradványból az alábbi táblázat felhasználásával lehet következtetni a tapadás mértékére. Tapadásvizsgálat minősítése Jellemzője Minősítése A kivágott csík roncsolódás nélkül nem Kitűnő fejthető le. A kivágott csík úgy fejthető le, hogy alatta bevonat maradványok találhatók a fémfelületen. Megfelelő A kivágott csík úgy fejthető le, hogy alatta bevonat maradványok szabad szemmel Rossz nem észlelhetők. b) Csőanyag vizsgálat A szigetelés eltávolítása után a korróziós elosztást kell meghatározni az előző módszerhez hasonlóan.

55 /180 Korróziós eloszlás Elszórtan korrodált Foltokban korrodált Általánosan korrodált A korróziós eloszlás arányai A vizsgált felületen található korrodált felület nagysága %-ban kifejezve Az egyes korrodált felületek nagysága cm 2 -ben kifejezve 10 [%] alatt < 10 [cm 2 ] [%] > 10 [cm 2 ] 30 [%] fölött > 10 [cm 2 ] Műanyag alapú, nagy villamos ellenállású szigetelések esetében nagy figyelmet kell fordítani a pontszerű hibahelyekre a fokozott korróziós veszély miatt. A korróziós termékek eltávolítása után a bemaródások értékelését kell elvégezni. A bemaródások vizsgálata mechanikus eszközökkel (talpas indikátor óra, mérőléc, mérősablon, tolómérő) történik. A mérés során figyelemmel kell leni arra, hogy a mechanikus eszközökkel a mérés általában alacsonyabb értéket mutat a valóságosnál a csőgörbület, ill. a mérőeszközök végkiképzése miatt. A korróziós bemaródások minősítése: Cső Korróziós bemaródások mélysége [mm] DN s falvastagság [mm] Elhanyagolható Közepes Fokozott 3/4 " 0-0,10 0,10-0,50 0,5-3/4 "-5/4" 0-0,15 0,15-0,65 0,65- DN ,15 0,15-0,6 0,6- DN ,15 0,15-0,6 0,6- DN ,15 0,16-0,65 0,65- DN ,15 0,16-0,7 0,7- DN ,2 0,2-0,8 0,8- DN ,25 0,25-0,9 0,9- DN ,3 0,3-1,3 1,3- DN ,35 0,35 1,4 1,4- DN 250 (spirálvarratos) 0-0,3 0,3 1,2 1,2- DN ,4 0,4 1,6 1,6- DN 300 (spirálvarratos) 0-0,25 0,25 1,0 1,0- DN ,3 0,3 1,2 1,2-

56 /180 Acélcső állagának és szigetelésének értékelése Nem műanyag alapú szigetelések (pl. bitumen bázisú) esetében a korróziós eloszlás és a bemaródási mélység alapján kell a cső korróziós állapotát minősítéssel meghatározni. Minősítés kismértékben károsodott közepesen károsodott Acélcső állagának és szigetelésének értékelése A szigetelés állapota szigetelés hiánya kicsi szigetelés hiánya közepes szigetelés hiánya kicsi szigetelés hiánya nagy szigetelés hiánya közepes szigetelés hiánya kicsi A korrodált felület eloszlása elszórtan korrodált foltokban korrodált elszórtan korrodált foltokban korrodált általánosan korrodált A korróziós bemaródás fokozata elhanyagolható bemaródás közepes bemaródás elhanyagolható bemaródás fokozott bemaródás közepes bemaródás elhanyagolható bemaródás fokozottan károsodott szigetelés hiánya nagy szigetelés hiánya közepes foltokban korrodált általánosan korrodált általánosan korrodált fokozott bemaródás közepes bemaródás Műanyag alapú, nagy villamos ellenállású szigetelések (pl. Hungikorr stb.) esetében nem alkalmazható az előzőekben leírt értékelési módszer, mert a pontszerű hibahely is fokozott korróziós veszély jelent. A vezeték szakasz "fokozottan károsodott", ha a csőfelületen pontszerű hibahely található. A hibahelyek számától függetlenül minden pontszerű hibahely javítandó. c) Talaj vizsgálatok A talajba, vagy vízbe elhelyezett, fektetett fémszerkezetek korrózióját, amelyek nincsenek elzárva, elszigetelve a környezettől, a felülettel érintkező elektrolit, talaj, talajvíz, víz, vizes oldat kémiai, biológiai és elektrokémiai tulajdonságai határozzák meg. Ezért a lehetséges korróziós hatások csak a környezet (talaj és víz) elektrokémiai jellemzőinek, összetevőinek ismeretében vehetők figyelembe a létesítés és az üzemeltetés során. A környezet elektrokémiai jellemzői nem állandóak és abban az esetben is változnak, ha semmiféle látványos környezeti változás sem következett be. Ezért nem csak a létesítéskor, hanem időszakosan az üzemeltetés során is célszerű mérések alapján megvizsgálni, értékelni, hogy a létesítés alapjának tekintett környezeti korróziós jellemzők változtak-e, ha igen, akkor melyek és milyen irányba. A talajvizsgálatok esetén az összetevők és ph mérés vizsgálatát helyszínen, vagy laboratóriumban lehet elvégezni. Törekedni kell a talajminta eredeti állapotának megőrzésére, mintavételnél be kell tartani a MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. Mintavétel és az MSZ 4488 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz szabványok előírásait. Azoknál a talaj és talajvíz vizsgálatoknál, amelyeknél helyszíni vizsgálatot kell alkalmazni, pontos eredmény csak közvetlenül a mintavétel után a helyszínen nyerhető, ezért célszerű a talajkorrodáló képességének vizsgálatát helyszíni méréssel elvégezni.

57 /180 A talaj fajlagos ellenállásának helyszíni mérése A talaj korrodáló képességének megállapításakor többek között a fajlagos ellenállás értékét is figyelembe kell venni. A talaj fajlagos ellenállásának helyszíni méréséhez egy egyenes mentén négy földelési pontot kell létrehozni. A földelési pontokon keresztül adott erősségű áramot kell vezetni a talajba, aminek hatására elektromos áramtér alakul ki. A másik két elektród között mérni kell az áramtér hatására a talajban fellépő potenciálkülönbséget. A mérés során be kell tartani az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. Mintavétel és az MSZ 4488 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz szabványok előírásait. A talajban lévő áramvonalak a különböző ellenállású rétegek (agyag, kavics) határán megtörnek. Minél több réteg van az altalajban, annál bonyolultabb áramkép jön létre, amely az egyes rétegek vastagságának és elektromos ellenállásának függvénye. Az elektródok elhelyezése, az áramerősség és a potenciálkülönbség ismeretében számítható a talaj látszólagos fajlagos ellenállása. A talajellenállás és agresszivitás összefüggései: A talaj fajlagos ellenállás Talajagresszivitás [Ohm x m] 10 alatt fokozottan agresszív között közepesen agresszív 50 felett nem agresszív A talaj fajlagos ellenállásának függvényében a várható egyenletes korrózió- és kráterképződés sebessége, kóborárammentes környezetben: Min. fajlagos ellenállás [Ohm x m] Egyenletes korr. bemaródás sebessége [mm/év] A legmélyebb bemaródás [mm/év] 10 alatt 0,5-0,1 1,5-1, között 0,1-0,05 1,0-0,5 50 felett 0,05 0,5 Tőzeg- és láptalajokban, salak- és vegyes feltöltésű talajokban a táblázatban foglaltaknál nagyobb mértékű korrózióra kell számítani. A talaj fajlagos ellenállásának laboratóriumi mérése A mérési eredményből következtetni lehet a különböző nedvességállapotokra és a többi mérés (például: ph mérés, savasság-lúgosság meghatározása stb.) eredményeit felhasználva a talaj korrodáló képességére is. A mérés során be kell tartani a MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj fajlagos villamos ellenállásának laboratóriumi meghatározása szabvány előírásait. A talaj ph-értékének meghatározása A talajban lévő savak és bázisok mennyiségére a ph és a teljes savasság (lúgosság) jellemző. A mérés elvégezhető helyszínen és laboratóriumban az alábbi módon (a helyszínen mért phértékek általában eltérnek a laboratóriumi eredményektől, mivel a szárított és újból szuszpendált talajminta összetétele az oxigén és a széndioxid felvétele miatt megváltozik): ph mérés helyszíni végrehajtása Helyszíni méréskor 1 térfogat természetes nedvességtartalmú talajmintát 6 térfogat kiforralt, vagy nitrogénnel telített kétszer desztillált vízben kell szuszpendálni. 3-5 perc ülepedés után a mérés elvégezhető. Gyors és jó közelítő értéket adnak indikátorpapíros vizsgálatok. A méréshez hordozható ph (px) mérőt kell használni.

58 /180 Egy vizsgálati helyet 3-5 mérés középértéke jól jellemez. Amennyiben a mérési eredmények nagy szórása tapasztalható, az a talaj inhomogenitására utal. ph mérés laboratóriumi végrehajtása A laboratóriumi mérést 1:3 térfogatarányú talaj desztillált víz oldatában kell végezni bármely típusú elektronikus ph mérő felhasználásával. A mérések során be kell tartani az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj- és talajvízminták előkészítése és az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj- és talajvíz ph-jának meghatározása szabványok előírásait. A talajok csoportosítása ph értékük szerint: ph értéke Talajcsoport 4,5 alatt nagyon savas 4,5-6,5 között Savas 6,5-7,5 között Semleges 7,5-9,5 között Lúgos 9,5 felett nagyon lúgos A természetes talajok nagy részének a ph-ja 5,6-8 között van. Fokozott korrózió várható, ha a ph kisebb 4-nél, 9-nél nagyobb ph esetén a korrózió mértéke csökken. Ha az összes savasság nagyobb, mint 2,5 [mg/kg], fokozott korróziós veszélyeztetéssel kell számolni. A talaj Redox potenciáljának mérése A talaj redox potenciáljának értékéből a talaj szellőzöttségére következtethetünk és ezen keresztül a talajban élő mikroorganizmusok által okozott anaerob (a levegő kizárásával végbemenő kémiai folyamat) mikrobiológiai korrózió mértékére. Ezért a megbízható eredmények érdekében, amennyiben lehetséges, a méréseket a helyszínen a ph mérésekhez elkészített szuszpenzióban célszerű végezni az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj redoxpotenciál mérése szabvány előírásainak megfelelően. A mérési eredményeket az alábbiak szerint kell értékelni: Redox potenciál [mv] Szellőzöttség Korrodáló képesség 100 alatt nem szellőző nagy között kissé szellőző mérsékelt között közepes kicsi 400 felett jó igen kicsi Nedvesség-tartalom meghatározása A nedvességtartalmat 105 [ o C] hőmérsékleten tömegállandóságig történő szárítással kell meghatározni. (A vett minta a mérésig légmentesen záródó edényben tárolandó). A meghatározáshoz 5-10 [gr]-nyi minta szükséges. A tömegállandóságról ismételt méréssel kell meggyőződni. A nedvességtartalom a nedves talaj tömegének százalékában: A száraz talaj tömegének százalékában W n = V sz = (a) - nedves minta tömege (b) - száraz minta tömege a b a a b b 100 % 100 %

59 /180 A talaj karbonát-tartalmának meghatározása A vizsgálatoknál a talajminta vételnél, a talajminta vizsgálatra előkészítésénél és a mérés végrehajtásánál az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. Mintavétel, az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj- és talajvízminták előkészítése és az MSZ EN ISO Talajminőség. A karbontartalom meghatározása. Térfogatos módszer. szabványok előírásai szerint kell eljárni. A karbonát-tartalom az alábbi táblázat alapján becsülhető meg: A karbonát-tartalom meghatározása Nincs pezsgés, vagy igen gyenge pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom < 1 [%] Gyenge pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom 1-5 [%] Erős, tartós pezsgés tapasztalható A karbonát-tartalom >5 [%] Cl-, S-, SO 4 - ionok meghatározása A vízoldható klorid, szulfid, szulfátionok jelenléte gyorsítja a korróziós folyamatokat, emellett csökkenti a talaj fajlagos ellenállását, ezáltal is növelve a korrózió sebességét. A talaj klorid-ion tartalmának meghatározása A mérések során be kell tartani az MSZ Talajkorróziós vizsgálatok. A talaj és a talajvíz klorid-ion tartalmának meghatározása szabvány előírásait. Szulfát-ionok meghatározása 50 [ml] vizes kivonathoz 10 [ml] 10 [%]-os HCl-t adunk és forrásig hevítjük. Forró 5 [ml] báriumkromát szuszpenziót adunk hozzá, majd 5 perc forralás után 10 [%]-os ammóniumhidroxiddal közömbösítjük. Az egészet kvantitatíve 100 [ml]-es mérőlombikba mossuk és jelig töltjük. 3 órai állás után szűrjük, majd 50 [ml]-hez 1 [gr] kálium-jodidot adunk és titrálás előtt 10 [ml] 25 [%]-os HCl-el savanyítjuk. A kivált jódot 0.1 n nátriumtioszulfáttal titráljuk. 1 [ml] 0.1 n Na 2 S egyenértékű [mgr] szulfátionnal. Szulfid-ionok meghatározása Helyszíni és laboratóriumi meghatározását px mérő szulfid szelektív elektróddal kell végezni. Szervesanyag tartalom meghatározása A 150 [ o C] hőmérséklettel tömegállandóságig szárított 5 [gr]-nyi talajmintát porcelán, vagy platina tégelybe nyílt lángon kell hevíteni, eleinte kis, majd később nagyobb lánggal. A mintát időnként keverni kell. Az izzítás befejeződésére a színváltozás utal azt követően még 600 [s]-ig tovább hevítendő a minta. Ekszikátorban való hűtés után kell megállapítani a tömegveszteséget, amely hússzal szorozva adja az izzítási veszteséget [%]-ban kifejezve, mely közelítőleg a szervesanyag tartalommal egyenlő. Ha a minta sok karbonátot tartalmazott, a mintát izzítás után ammóniumkarbonát oldattal kell nedvesíteni, majd 105 [ o C] hőmérsékleten tömegállandóságig szárítani. Az oxidok így visszaalakulnak karbonátokká. A felvett karbonát mennyiséget az izzítási veszteségből ki kell vonni A talajagresszivitás és kóboráram veszélyeztetés értékelése Az értékelést és a szükséges védelmi mód meghatározását a Társaság minőségirányítási rendszerében előírtak szerint kell elvégezni és dokumentálni.

60 /180 Talajvizsgálatok értékelése A talaj fajlagos ellenállása alapján a talaj lehet " fokozottan", "közepesen", vagy "nem agreszszív". A vizsgálati lapon rögzített végleges minősítéshez még az alábbiakat kell figyelembe venni: A fajlagos ellenállás értéke alapján minősített talajt egy fokozattal agresszívabbnak kell tekinteni, ha a: ph értéke 4, vagy a savasság értéke 2,5 [mg/kg] a redox potenciál értéke 0,1 [V] a klorid és szulfát ion tartalom 200, illetve 800 [mg/kg] szerves anyag tartalom 5 [%] Kevésbé agresszívnak tekinthető az a talaj, amelynek ph értéke 9 [%] mésztartalma 5 [%] a redox potenciálja 300 [V], kivéve, ha a nagy ph érték [mv]-nál kisebb redox potenciállal jár együtt. A talaj korróziós szempontból jelentős tulajdonságai időnként, évszakonként, periódusonként változhatnak, melyek nagymértékben befolyásolhatják a korróziós folyamatok sebességét. A ható tényezők nagy száma és állandó változása miatt a talaj korrodáló képessége előre pontosan nem adható meg, de néhány fontos mérési eredmény figyelembevételével mértéke a műszaki igényeknek megfelelően becsülhető. Tájékoztató jellegű adatok a talaj korrodáló képességéről Talajkorrozivitás Bemaródás Egyenletes A talaj fajlagos ellenállá- mélyülési se- legnagyobb korrózió sebessége Értéke Megnevezése sa [Ω m] bessége [mm/év] [mm/év] 12 Igen nagy ρ < 5 > 1,5 > 3,0 11 Igen nagy 5 < ρ < 10 1,5 1 3,0 2,4 10 Nagy 5 < ρ < 10 1,0 0,5 2,4 1,9 9 Nagy 5 < ρ < 10 0,5 0,3 1,9 1,5 8 Nagy 10 < ρ < 25 0,3 0,15 1,5 1,25 7 Jelentős 10 < ρ < 25 0,15 0,10 1,25 1,0 6 Jelentős 10 < ρ < 25 0,10 0,07 1,0 0,7 5 Közepes 25 < ρ < 50 0,07 0,05 0,7 0,5 4 Csekély 50 < ρ < 100 0,05 0,03 0,5 0,3 3 Csekély 50 < ρ < 100 0,03 0,01 0,3 0,1 2 Kicsi 100 < ρ < 0,01 0,1 0,07 1 Kicsi 100 < ρ < 0,005 0,07 0,05 0 Elhanyagolható 100 < ρ - -

61 /180 A vezeték veszélyeztetési fokozatának értékelése A minősített talajagresszivitás és szerkezetpotenciál alapján a veszélyeztetési fokozat minősítését az alábbiak szerint kell meghatározni: A vezeték veszélyeztetési fokozatának meghatározása A szerkezetpotenciál értéke Minősítés A talaj agresszivitása nem agresszív magas Nem veszélyeztetett közepesen agresszív Közepesen veszélyeztetett Fokozottan veszélyeztetett közepes közepes alacsony magas alacsony közepes nem agresszív közepesen agresszív nem agresszív fokozottan agresszív közepesen agresszív fokozottan agresszív fokozottan agresszív Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredménye szerinti intézkedések A korróziós vizsgálati lapon rögzített eredményeket az utólagos védelmi célzatú beavatkozások módjának, adott esetben a rekonstrukció szükségességének elbírálásához kell felhasználni az alábbi módon: Az eredményeket a már meglévő károsodások mértékének és jellegének ismeretében kell felhasználni. A védelmi célzatú beavatkozás szükségességét az az alapelv határozza meg, hogy "közepesen", vagy "fokozottan" agresszív talajok esetében a cső szerkezetpotenciálnak az [mv]- os határértéktől pozitív irányba való eltérése 25 [mv]-onként megduplázza a talajagresszivitásból adódó korrózió sebességét és ehhez járulhat az esetleges kóboráram korrózió.

62 /180 Üzemelő vezetéken végzett vizsgálatok eredménye szerinti intézkedések A vizsgálati eredmények szerinti lehetséges intézkedés A védelem megoldható szigetelésjavítással (cserével), vagy katódvédelem kiépítésével, szükség esetén a kettő együttes alkalmazásával. E műszaki megoldási módok közül a helyi lehetőségek figyelembevételével kell választani. A kóboráram hatásának csökkentése érdekében az anódosan polarizált vezetékszakaszokat elektromosan tagolni kell (szigetelő karimákkal), vagy aktív védelmet kell kiépíteni. Azt a műszaki megoldást kell alkalmazni, amely a leghatásosabban képes a kóboráram hatását csökkenteni. Amennyiben a veszélyeztetett szakasz és a korróziós hatás mértéke lehetővé teszi, helyi galvánanódos védelemmel kell ellátni a gázvezetéket. Komplex beavatkozást igényel: vezeték szakasz elektromos tagolása /szigetelő közdarabok/ szigetelés javítás, aktívvédelem alkalmazása. Talaj agreszszivítás közepesen agresszív fokozottan agresszív nem agreszszív közepesen agresszív fokozottan agresszív A szerkezet potenciál értéke közepes alacsony közepes magas közepes alacsony Kóboráram jelenléte nincs van jelentős veszélyeztetés A feltárásos vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján az alábbi módon határozható meg a vezeték pillanatnyi műszaki állapota: Korróziós veszélyeztetés vizsgálat és a műszaki állapot komplex értékelése A műszaki állapot minősítése "Megfelelő" műszaki állapot "Közepes" műszaki állapot "Rossz" műszaki állapot Acélcső állagának és szigetelésének minősítése kismértékben károsodott közepesen károsodott kismértékben károsodott közepesen károsodott fokozottan károsodott közepesen károsodott fokozottan károsodott A vezeték veszélyeztetettségi fokozata veszélyeztetés nincs, vagy közepes veszélyeztetés nincs veszélyeztetés nagy veszélyeztetés közepes veszélyeztetés nincs veszélyeztetés fokozott veszélyeztetés közepes veszélyeztetés fokozott

63 / AKTÍV KORRÓZIÓVÉDELMI RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZŐ MÉRÉSEK Az ellenőrzéseket az éves ütemterv alapján kell elvégezni a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint. Aktív védelmi rendszerek alkalmazása: Aktív korrózióvédelmet kell alkalmazni, ha kóboráram korróziós hatásával kell számolni, illetve új acél vezeték esetén minden esetben. Az aktív védelemként alkalmazható: szívókötéses védelem (drenázs), erősített szívókötés védelem (szutirázs), külső áramforrású, katódos védelem, galvánanódos védelem. Az aktív korrózióvédelmi rendszerek hatásosságát mérésekkel kell ellenőrizni. A méréseket a hatályon kívül helyezett MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme szabványsorozat előírásai szerint kell elvégezni mindaddig, amíg a hatályos angol nyelvű MSZ EN A katódos védelem mérési módszerei szabvány magyar nyelvű kiadása meg nem jelenik. A hatályos szabványban előírt eltérő követelményeket azonban a mérések során alkalmazni kell Szívókötéses védelem ellenőrző mérései A szívókötés védelmi rendszer jellemző pontjain mérni kell a cső-talaj potenciált, cső-sín potenciált, átfolyó áram értékét. A szerkezetpotenciált az MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A szerkezetpotenciál mérése szabvány előírásai szerint üzemelő vezetéken, a mérési lehetőségektől függő helyeken kell mérni. A méréshez adattárolós, regisztrálós eszközöket kell alkalmazni (féléves, éves mérések). A szívókötéses védelemmel ellátott vezeték hálózat védelmi rendszerének üzemeltetése során az alábbi ellenőrzéseket kell végezni: havonkénti ellenőrzés félévenkénti ellenőrzés évenkénti ellenőrzés Havonkénti ellenőrzés Ellenőrizni kell: a berendezések, szerelvények állagát szemrevételezéssel, a szívókötésnél a csővezeték jellemző villamos mennyiségeit, méréssel, (jellemző pontok: min.-max. pont, és végpontok) Félévenkénti ellenőrzés Valamennyi mérőponton a gázvezeték jellemző potenciál értékeit méréssel kell ellenőrizni. Referencia ponti potenciál mérőhelyeken: a bekötött létesítmények szerkezetpotenciálját (E ON ), a bekötött létesítmények áramfelvételét.

64 / Évenkénti ellenőrzés Az összes mérőponton minimum 30 perces regisztrációval a csőpotenciált, illetőleg a sín és a cső megfogási pont közötti átfolyó áramerősséget Erősített szívókötéses védelem ellenőrző mérései Az erősített szívókötéses védelem jellemző pontjain mérni kell a cső-talaj potenciált, cső-sín potenciált, átfolyó áram értékét, rögzíteni a fogyasztásmérő állását (villamos energia felvételt). A havi, félévenként, és évenkénti méréseket a szívókötéses (drenázs) védelemnél előírtak szerint kell elvégezni, ezen kívül: havonta ellenőrizni kell a FI relé működőképességét, évenként el kell végezni a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatát az MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem és az MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés szabványok előírásai szerint. A mérési adatokat értékelni kell Külső áramforrású katódvédelem ellenőrző mérései A katódos védelmi rendszer üzemeltetésénél havonkénti ellenőrzést kell végezni, melynek során az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: a berendezések, szerelvények állagát (szemrevételezéssel), a katódállomás működőképességét (a jellemző villamos értékek ellenőrző mérésével), a szerkezet és elektródpotenciál értékét a minimum ponton, illetve e célra kijelölt egyéb jellemző helyen, az FI relé működőképességét, a védelembe vont kommunális hálózatok csatlakozásainak üzemképességét. rögzíteni kell a fogyasztásmérő állását (villamos energia felvételt) A havi ellenőrzés műveletei Hálózati feszültség ellenőrzése Történhet feszültségmérő műszerrel, próbalámpával. Üzemi egyenfeszültség mérése Az üzemi kimenő egyenfeszültség méréséhez legalább 10 [MΩ] belső ellenállású egyenfeszültségű mérőt kell használni. Ha a katódállomáson beépített műszer van, ez a mérés egyben a beépített műszer ellenőrzését is szolgálja. Ha a külső műszerrel mért érték és a beépített műszer által mutatott érték között ± 5 [%]-nál nagyobb az eltérés, ezt dokumentálni kell és javaslatot kell tenni a beépített műszer hitelesítésére, javítására, vagy cseréjére, állapotának megfelelően. Üzemi egyenáram mérése Az üzemi kimenő áram mérése a beépített söntön történik legalább 10 [MΩ] belső ellenállású egyenfeszültségű műszerrel. Ha a katódállomáson beépített árammérő műszer van, ez a mérés egyben a beépített műszer ellenőrzését is szolgálja. Ha ± 5 [%]-nál nagyobb az eltérés külső műszerrel mért érték és a beépített műszer által mutatott érték között, az eljárás azonos az előző pontban rögzítettekkel.

65 /180 Elektródpotenciál (kikapcsolási potenciál E off ) mérése: Elektródpotenciál mérése az MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A szerkezetpotenciál mérése szabványnak megfelelően történik, úgy, hogy szerkezetpotenciál mérésnél leírt telepítést és csatlakozást változatlanul hagyva az alkalmazott katódos védelmi áram összes forrásának egyidejű megszakítása után max. 1 másodpercen belül (a mutató első megállásakor) kell leolvasni. Ha a mérési eredmények értékelésének eredményeképpen a katódállomás után szabályozása szükséges, ezt a finomszabályozóval elvégezzük és az előző két bekezdésben leírt méréseket megismételjük. Értelemszerűen a bekötött idegen létesítmények mérését is el kell végezni, kiegészítve áramméréssel az erre vonatkozó utasításnak megfelelően. Ha a mérési eredmény értékelése alapján szabályozás szükséges, azt a katódállomáson elvégezzük és az előző két bekezdésben leírt méréseket megismételjük. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, amíg a szükséges védettséget elértük. Amennyiben a szigetelésen (Hungikorr, FUCHS stb.) nincs, vagy elhanyagolható számú hibahely van, (galváncellák nem tudnak kialakulni) az elektródpotenciál pozitívabb lehet, mint -850 [mv]. Fogyasztásmérő leolvasása A mérések befejezése után a fogyasztásmérőt le kell olvasni, melyet a havi jelentésekben is szerepeltetni kell. A fogyasztásmérő adatai egy hosszabb ciklus alatt utalnak a védelmi rendszer működőképességére Félévenkénti ellenőrzés A havonkénti ellenőrzéseknél leírtakon túlmenően, a szerkezet és elektródpotenciál értékét a mérőpontok 10 [%]-ánál (közötte a kóboráram korróziós veszélyeztetéseknek kitett, illetve ez ellen részleges védelemmel ellátott idegen létesítmény bekötési helyeit). Szerkezetpotenciál mérés az MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A szerkezetpotenciál mérése szabványnak megfelelően történik, bekapcsolt katódállomás mellett, 10 [MΩ] belső ellenállású egyenfeszültségű műszerrel 3 [V] egyenfeszültségű kapcsolóállás mellett helyszínen telepített és 6 hónapnál nem régebben hitelesített mérőelektródával úgy, hogy a műszer + jelölésű kivezetése a mérőelektródához, - jelölésű kivezetése a csővezetékhez csatlakozik. A mért értéket dokumentálni kell. Ha a katódállomáson beépített mérőelektróda visszavezetés van, a mérést ezzel is meg kell ismételni ± 10 [%] eltérés esetén a beépített elektródát cserélni kell. az anódföldelő körellenállását Évenkénti ellenőrzés A félévenként ellenőrzéseknél leírtakon túlmenően, a szerkezet és elektródpotenciál értékét (valamennyi mérőponton), a bekötött létesítmények áramfelvételét, anódelemek földelési ellenállását és az anód eredő ellenállás értékét, a vezetékcsatlakozások (felszín felett lévők) korróziós állapotát, valamint, el kell végezni a láncgörbe felállítását, a katódállomás érintésvédelmi felülvizsgálatát, ezen túlmenően az aktív korrózióvédelmi rendszereken végzendő egyéb mérési és ellenőrzési feladatokat az pontban meghatározottak szerint Ötévenkénti ellenőrzés Az évenkénti ellenőrzéseknél leírtakon túlmenően,

66 /180 elektromos vezetékek állapotát, védőcsövek állapotát, passzív szigetelés minőségét, feltárásos komplex vizsgálat, nyugalmi potenciál értékét amennyiben időközben új fémszerkezetek telepítése a gázvezeték közelében indokolttá teszi. Az ötévenkénti ellenőrző vizsgálatok kiegészítő mérései lehetnek az intenzív mérések. A mérés célja, pontos helymeghatározás mellett, nagy mérési pont sűrűséggel megmérni a katódvédett csővezeték hosszirányú szerkezet- és korróziós potenciálját. A mérést beszabályozott, működő katódvédelem mellett szabad elvégezni Galvánanódos védelem mérései A mérések megegyeznek a katódvédelmi rendszereknél leírt eljárásokkal, és ugyanolyan gyakorisággal kell azokat ellenőrizni Az aktív korrózióvédelmi rendszereken végzendő egyéb mérési és ellenőrzési feladatok CIPS nagysűrűségű potenciálmérés (CIPS: Close Interval Potential Survey) A nagysűrűségű (kvázi folyamatos) potenciálmérés célja a folyamatosan mért potenciálok alapján a katódos védelem minősítése. A CIPS vizsgálat végezhető mind katódosan védett, mind védetlen földalatti acél csővezetékeknél. Katódosan védetlen vezeték esetén a mérés mobil egyenáramú áramforrás és földelő(k) segítségével végezhető, az adott vezeték(szakasz) polarizálhatóságának (katódos védelem alkalmazhatóságának) megismerése céljából. Ha a CIPS méréssel egyidejűleg DCVG vizsgálat is történik, együttesen alkalmazandók a CIPS és DCVG vizsgálat előírásai továbbá a potenciáldiagramon (vízszintes tengelyen) fel kell tüntetni a szigetelési hibák helyét és relatív nagyságát. Mérendő paraméter: A távolsághoz rendelten mért és rögzített szerkezetpotenciál (U be ), korróziós potenciál (U ki ). A méréssel (mérő-adatgyűjtővel) szemben támasztott követelmények: A mérendő paraméterek mérése és kezelőtől független rögzítése szinkronizáltan történjen. A csővezetékhez galvanikusan csatlakozó mérővezeték biztosítsa: az automatikus távolságmérést (mérési hossz), a mért potenciálok távolsághoz rendelt rögzítését. A mérés során alkalmazott lépésköz nem nagyobb 1 [m]-nél és az ezen távon mért, rögzített paraméterek a következők: 1 db U ki érték 4 db U be érték A katódállomás(ok) szinkronizált kikapcsolását követő U ki mérés késleltetése (delay) az adatgyűjtőben [msec] határok között beállítható legyen. Konkrét beállítását az adott mérés körülményei határozzák meg. Az adatgyűjtőben rögzíteni kell - távolsághoz rendelten - a nyomvonal természetes és mesterséges jellemzőit (pl. vízfolyás, útkeresztezés, sarokpont, jelzőzászló, akna, potenciálmérőhely stb.) A mérés során a mérendő vezetékre ható valamennyi katódállomást a mérő adatgyűjtőben beállított arányban 20 [msec] hibán belüli szinkronitással taktolni (ki-/bekapcsolás) kell.

67 /180 A Társaság tulajdonában levő katódállomásokba beépített szinkronizált kapcsolókkal szembeni követelmények: legkisebb beállítási arány: 0,5 sec Ki/1,5 sec Be szinkron működjön az FGSZ Zrt. tulajdonú, távfelügyeleti rendszeren keresztül taktolt katódállomásokkal A mérési eredményeket feldolgozó szoftverrel és a mérési jelentéssel szemben támasztott követelmények: a megjelenítés potenciáldiagram formájában történjen, melyen a távolsághoz rendelt U be /U ki potenciálokat kell ábrázolni 500 [m/lap] méretarányban, a potenciáldiagram vízszintes tengelyén a mérési hosszt (távolságot), valamint a csővezeték egyvonalas vázlatát kell ábrázolni, a természetes és mesterséges nyomvonali jellemzők mérési szelvényszámával és megnevezésével együtt, a függőleges tengelyen a következők legyenek ábrázolva: - U be diagram: szerkezetpotenciál - U ki diagram: korróziós potenciál - a védelmi potenciálkritérium vonala - esetlegesen a szabad korróziós potenciál Keresztezett és megközelített idegen létesítmények potenciáljának mérése Az idegen létesítményeket az alábbiak figyelembevételével kell ellenőrizni: Fémszerkezet - talaj potenciál mérést kell végezni a katódvédelmi rendszer üzemi állapotában, valamint a keresztezési, illetve megközelítési pontban a gázvezeték potenciáljára hatással lévő idegen katódállomások ki- és bekapcsolásával. Az üzemi állapot és a kikapcsolt állapot között - idegen létesítményen mért - potenciál változás nem haladhatja meg az 50 [mv]-ot pozitív irányba A gázvezeték és a védőcső elszigeteltségének vizsgálata Acél védőcső és gázvezeték közötti villamos elválasztásának mérését (a védőcsövek elszigeteltségének vizsgálatát) az MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Csővezeték és védőcső villamos elválasztásának mérése szabvány szerint kell elvégezni Beépített szigetelő közdarab hatásosságának vizsgálata A beépített szigetelő közdarabok hatásosság vizsgálatát az MSZ Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Beépített szigetelő közdarab hatásosságának vizsgálata szabvány szerint kell elvégezni Láncgörbe felállítása A szerkezet és elektródpotenciál értékeinek grafikus ábrázolása a csővezeték hossza mentén Nyugalmi potenciál mérése A mérést szétkötött és teljesen depolarizált állapotban kell elvégezni. A mérés csak akkor ad reális képet, ha a gázvezeték környezetében lévő idegen katódállomások is kikapcsolt állapotban vannak! Az ellenőrző mérések értékelése A korrózióvédelem vezetőjének a mérési adatokat ki kell értékelni, és minősíteni kell. Amennyiben a gázelosztó vezetékhálózat korrózió elleni védelmének mérési adatai, vagy berendezései a vonatkozó előírásokat nem elégítik ki, a korrózióvédelmi vezetőnek a Társaság minőségirányítási rendszerében előírt munkatársak bevonásával kell meghatározni a hibaelhárítás legcélszerűbb és leggazdaságosabb módját és a hibák megszüntetésére haladéktalanul intézkednie kell.

68 /180 Az értékelést és a szükséges védelmi mód meghatározását a 0804_01_DF Ütemezett gázelosztó hálózati eseménykezelés utasításban foglaltak szerint. 6.6 FÖLDFELSZÍN ALATTI VEZETÉKEK HELYÉNEK FELKUTATÁSA TALAJRADARRAL Társaságunknál a földfelszín alatti gázvezeték és más közművek, műtárgyak, nem fémes tárgyak feltárás nélküli felkutatására az Easy Lokátor talajradar szolgál. A talajradar üzemeltetését a kijelölt területi egységek, a Kezelési kézikönyv betartásával végzik. A készülékkel végzett ellenőrzés célja a bizonytalan nyomvonalú, vagy az illegális leágazó vezetékek felderítése a szolgáltatási területünkön, saját tulajdonú, vagy üzemeltett gázvezetéken, az alkalmazást elrendelő, intézkedő levélben megfogalmazott követelmények szerint. A talajradar készülékkel végzett felkutatás során nem szükséges a keresett objektumhoz, pl. gázvezetékhez való csatlakozás. A helyszíni munkát a kutatás céljához igazodó, előzetesen meghatározott kutatási terv (keresés iránya, nyomvonala stb.) szerint kell végezni. A keresést ismert mélységű és nyomvonalú, lehetőleg ismert talajtípusnál kell kezdeni. A keresett vezeték feltételezett nyomvonalára merőlegesen és azzal párhuzamosan is több felvételt kell készíteni. A felderített gázvezeték nyomvonalával párhuzamosan készített felvételekkel meghatározhatók az esetleges leágazások. Az ellenőrzést végző személy a helyszínen értékeli a radarképeket, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

69 /180 7 FEJEZET: JAVÍTÁS, KARBANTARTÁS, ÉLŐREKÖTÉS 7.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Az üzemeltető feladatai A gázellátó rendszer üzemeltetése során biztosítani kell a folyamatos és biztonságos gázelosztás feltételeit. Az elosztó vezetéket úgy kell üzemben tartani, felügyelni és karbantartani, hogy a tervezett üzemi körülmények között tömörsége biztosított, műszaki-biztonsági állapota megfelelő legyen. Az 6. fejezetben előírt rendszeres ellenőrzések, időszakos felülvizsgálatok eredményei alapján kell elvégezni a karbantartást, az ideiglenes és végleges javítást, vagy szükség szerint rekonstrukciós munkák elvégzésével kell biztosítani, hogy a gázellátó rendszer műszakibiztonsági állapota megfelelő színvonalú legyen. Üzemelő gázellátó rendszeren, vagy annak tartozékán a pontban részletezett gáz kilépéssel járó munkálatokat kizárólag a földgázelosztó végezhet. A munkálatokat úgy kell előkészíteni, lefolytatni, hogy a gázellátó rendszer és környezetének egymásra gyakorolt hatása a lehető legkisebb mértékű terhelést és veszélyeztetést jelentsen, beleértve az esetleges üzemzavarokat is. A földmunka elvégzése során a pontban előírtakat, ha a munkát külső vállalkozó végzi a vonatkozó szerződésben foglalt, valamint a pont vonatkozó követelményeit is be kell tartani A közutakon, közterületeken végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményei A közúton-, közterületen végzett munkák során a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai és a 3/2001.(I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről jogszabályi rendelkezés szerint kell eljárni. Magánterületen végzett munkáknál is a közterületen végzett munkák műszaki-biztonsági előírásait kell betartani Előre tervezett munkák követelményei Előre tervezett munkának minősül: a meglévő gázelosztó vezetékek ellenőrzése során feltárt, nem üzemzavarnak minősülő hibák, hiányosságok elhárítása, a rekonstrukció és a hozzá kapcsolódó bontási, felhagyási, végleges üzemen kívül helyezési munkák, az új gázelosztó vezeték építéséhez kapcsolódó rákötési munkák, meglévő gázelosztó vezetékre történő utólagos rácsatlakozás munkái. A munkálatok során a földmunkát végző vállalkozó feladata a közutakra, közterületre vonatkozó előírások betartása. A követelményeknek való megfelelés ellenőrzése a közutak és közterületek tekintetében a vállalkozó helyszíni irányítójának feladata. Az előre tervezett munkák során a közúti, közterületi munkavégzést meg kell tervezni, a közút kezelőjétől a munkakezdési hozzájárulást be kell szerezni a 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről előírásai szerint, a közterület kezelőjétől a közterület-bontási engedélyt meg kell kérni Üzemzavar elhárítás miatti közúti, közterületi munkák követelményei Az üzemzavarnak minősülő események azonnali beavatkozást igényelnek. Ha az üzemzavari beavatkozás közutakat, közterületeket érint (út, közterület bontása) a munkálatokat utólagosan kell bejelenteni az illetékes kezelő szervezet (Önkormányzat, Közútkezelő stb.) felé.

70 /180 A gázvezetékek üzemzavar és hibaelhárítási munkái miatt a közúton végzett munkák során a munkavégzési hely munka- és közlekedésbiztonsági feltételeit ki kell alakítani a következők szerint: elkorlátozó elemek (fa- vagy fém korlát, Gázveszély feliratú, sárga színű műanyag jelzőszalag, tartóoszlop), eszközök elhelyezése, elkorlátozó elemekkel együtt alkalmazott jelzések elhelyezése, a munkahely (akadály) előre jelzését biztosító jelzőeszközök elhelyezése. Az úttesten és útpadkán lévő közúti munkahelyet szabványos útelzáró, elkorlátozó, illetve forgalomterelő elemek alkalmazásával körül kell határolni, kivéve a folyamatosan mozgó munkahelyet. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett az elkorlátozást folyamatos piros, vagy villogó sárga fényt adó lámpával kell megjelölni. Lakott területen belüli közúton elhelyezkedő pontszerű akadályt (legfeljebb 1x1 [m] alapterületű munkahelyet) közvetlenül az akadály előtt elhelyezett sávozott terelőtáblával, kikerülési irány jelzőtáblával és - éjszaka, illetve rossz látási viszonyok esetén - sárga villogó lámpával kell jelezni. Kétoldali kikerülési lehetőség esetén kettős sávozott terelőtáblát kell alkalmazni. Lakott területen, az úttesten lévő pontszerű munkahely elkorlátozása - indokolt esetben - mellőzhető. Járdán, gyalogúton és közvilágítással ellátott kerékpárúton lévő munkahelyet útelzáró korlát alkalmazásával kell körülhatárolni, egyéb forgalomterelő elem alkalmazása nem kötelező. A közúton végzett munkák ideje alatt is biztosítani kell a gyalogosok biztonságos közlekedését. Ennek megfelelően a járda teljes lezárása esetén a gyalogosok úttestre terelését zárt rendszerben kell megoldani. Folyamatos munkaároknál legalább 200 [m]-enként, illetve az épületek, ingatlanok bejáratai előtt provizórikus (ideiglenes) átjárókat kell létesíteni. Szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 [m], kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,00 [m]. Ha az átjáró szintje alatt 1 [m]-nél nagyobb mélység van, akkor a leesés elleni védelmet 1 [m] magas háromsoros, 0,3 [m]-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával ellátott oldal korláttal, vagy ezzel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással kell biztosítani. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10x10 [cm]-t nem haladhatja meg. Járműközlekedés céljára épített ideiglenes hidakon és átjárókon a terhelhetőséget fel kell tüntetni. Az ideiglenes vezetéket "Gázveszély" feliratú elkorlátozással kell körül keríteni. Ahol az ideiglenes vezeték fölött biztosítani kell az átjárást, oldalkorláttal ellátott átjárót kell elhelyezni, gépjárműforgalom esetén pedig megfelelő teherbírású hídprovizóriumot kell kialakítani. A 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szerint elárasztási zónának, vagy veszélyeztetett zónának minősített környezet határain elkorlátozást kell alkalmazni. Az elkorlátozáson belül csak robbanásbiztos kivitelű jármű közlekedhet. Nem robbanásbiztos kivitelű jármű csak akkor közlekedhet elkorlátozáson belül, ha biztosítják, hogy a benntartózkodás időtartama alatt robbanóképes elegy nem kerülhet a levegőbe Munkaárok, munkagödör kialakítása Üzemelő gázelosztó vezeték tengelyvonalától számított 2-2 [m] övezetben a 0,5 [m] mélységet meg nem haladó szilárd útburkolat-bontás kivételével gépi földmunka (beleértve a fúrási tevékenységet is) nem végezhető. A fejgödör (munkagödör) méretét a munkavégzés helyigénye alapján a helyszíni irányító határozza meg, de a szélességi és hosszméret 1,0 [m] x 1,5 [m] mérettől kisebb nem lehet és a gázvezeték alsó alkotója alatt legalább 0,2 [m] helynek kell rendelkezésre állni.

71 /180 A gázelosztó vezeték építéséhez kapcsolódó földmunkáknál a talajok osztályozásának, minősítésének és vizsgálatának, valamint a munkálatok előkészítésének az MSZ Építőipari földmunka szabvány követelményeinek kell megfelelni. A munkaárok, vagy munkagödör kialakítását előre tervezett munka esetén az építendő gázvezeték nyomvonala és a műszaki jellemzők figyelembe vételével a tervező határozza meg. Üzemzavar elhárítás esetén a munkaárok, vagy munkagödör méretének meghatározása a helyszíni irányítással megbízott dolgozó feladata. Földmunkák végzésekor be kell tartani a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről jogszabályban az építési munkahelyekre meghatározott, az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket. A földmunkák alkalmával a talajt, a felszíni és a felszín alatti vizeket védeni kell az elszennyeződéstől. Meg kell akadályozni, hogy a munkaárokba veszélyes, vagy szennyező anyagok kerüljenek, vagy maradjanak A munkaárok, munkagödör kiképzése A munkaárok keresztmetszeti mérete kézi földmunkavégzés esetében a gázelosztó vezeték átmérőjétől, anyagától és az építés módjától (csőszálankénti hegesztés, szigetelés stb.) függően feleljen meg az M-01 mellékletnek (Munkaárok kialakítása). A fejgödör (munkagödör) méretét a munkavégzés helyigénye alapján a helyszíni irányító határozza meg, de a szélességi és hosszméret 1,0 [m] x 1,5 [m] mérettől kisebb nem lehet és a gázvezeték alsó alkotója alatt legalább 0,2 [m] helynek kell rendelkezésre állni. A dolgozóknak a fejgödörbe (munkagödörbe) történő beszállását és eltávozását biztosító, a munkagödör talajából kialakított lépcsőt, vagy fém létrát a lehetséges veszélyek felmérését követően úgy kell kialakítani, vagy elhelyezni, hogy a munkálatok biztonságosan elvégezhetők legyenek és a menekülési út is biztosítva legyen. A fejgödör (munkagödör) kialakításánál figyelembe kell venni a talaj minőségét, állékonyságát és szükség esetén (pl. laza talajnál) dúcolás, szádfalazás, vagy rézsűs kiképzés alkalmazandó. A dúcolásokat, szádfalazást úgy kell elkészíteni, hogy a menekülési útban akadályt ne képezzen. A munkálatokhoz igazodó méretű és kialakítású, a menekülési utat is biztosító fejgödör (munkagödör) ellenőrzése helyszíni irányítással megbízott dolgozó feladata. A földmunkák során a munkálatokkal érintett és a szakági helyszínrajzokon szereplő, vagy a helyszínen beazonosítható (táblajelzések, műszeres bemérés stb.) meglévő társközművekre figyelemmel kell lenni. A közművek 30 [cm]-es körzetében kizárólag kézi földmunkavégzés történhet. A munkaárkot úgy kell kialakítani, hogy a csővezetéken az elhelyezés során mechanikai sérüléseket ne okozhasson. A csővezeték elhelyezése előtt a munkaárok alján az M-01 melléklet Munkaárok kialakítása szerinti homokágyat el kell készíteni olyan módon, amely biztosítja a csővezeték egyenletes felfekvését, megfelelő magassági és oldal irányú elhelyezkedését annak érdekében, hogy az elkészülő csővezetékben, illetve a hegesztési varratokban káros feszültségek ne keletkezhessenek. Nyomás alatti gázvezeték feltárásához szükséges munkaárok, munkagödör készítése során a csővezeték fölötti 30 [cm]-es földrétegben kizárólag kézi földmunkavégzés történhet. Gázszivárgás, gázömlés miatti vezeték feltárás esetében, ha a hibahely behatárolás során a munkaterület a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szerinti elárasztási zóna besorolást kapta, vagy a munkavégzés során ezt a besorolási kategóriát elérte, a földmunka végzésénél is olyan technológiát kell alkalmazni, hogy a szikraképződés elkerülhető legyen. A munkavégzéshez a dolgozók a megfelelő egyéni védőeszközöket a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentációban szabályozottak szerint kötelesek alkalmazni.

72 /180 A földmunkák, dúcolások technológiájának és biztonságtechnikai követelményeinek részletes előírásait a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás tartalmazza Helyreállítás, talajtömörítés A helyreállítás során a munkaárok, munkagödör visszatöltése az M-01 melléklet Munkaárok kialakítása szerinti rétegrenddel és jelző fólia elhelyezéssel történhet meg. A visszatöltést és a talajtömörítést a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás ide vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni. 7.2 VESZÉLYES MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Általános követelmények Azon munkák, amelyeket jelen technológiai utasítás nem szabályoz különleges munkának minősülnek. A különleges munka, valamint a technológiai utasításban szabályozott, de a gázipari gyakorlatban veszélyesnek minősített munka veszélyes munkavégzési engedély kiadásához kötött. A veszélyes munkák elvégzésének, besorolásának, engedélyezésének követelményeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció és az ahhoz tartozó Veszélyes munkák besorolása táblázat szabályozza Veszélyes munkák besorolása A veszélyes munkák besorolását a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció M-01 melléklete tartalmazza Veszélyes munka végzésének engedélyezése A veszély jellege szerint szükséges engedélyekre vonatkozó követelményeket a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció tartalmazza Veszélyes munkák tárgyi követelményei A veszélyes munkavégzés tárgyi követelményeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza Veszélyes munkák személyi követelményei A veszélyes munkavégzés személyi követelményeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció szabályozza. 7.3 A POTENCIÁLISAN ROBBANÁSVESZÉLYES ÉS ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZET BEHATÁROLÁSA, ELZÁRÁSA, JELZÉSE Ha a gázszivárgást feltáró, vagy a gázszivárgás helyszíni felülvizsgálatát végző dolgozó a gázszivárgás tényét megállapítja, akkor az alábbiak szerint kell eljárnia. ha szabad téren, megfelelő szellőzéssel rendelkező környezetben az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH (0,25 [tf. %] = 2500 [ppm]) alatti, akkor a szivárgási hely a MUIR rendszerben történt bevezetés alapján a hibaelhárító szervezetnek lejelentésre kerül. A szivárgást 60 napon belül kell elhárítani. ha zárt térben, vagy a környezeti viszonyok miatt nehezen átszellőző térben az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH alatti, vagy környezeti viszonyoktól függetlenül az észlelt szivárgás gázkoncentrációja 5% ARH feletti, akkor a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül fel kell mérni a veszélyhelyzetet és meg kell kezdeni a gázszivárgás által veszélyeztetett terület behatárolását. A robbanásveszélyes környezetben a munkavégzés szempontjából elhatárolható terek és zónák megnevezéseit és a gázkoncentrációk határértékeit a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció tartalmazza.

73 /180 A hibahely behatároláshoz [tf. %] méréshatárú gázkoncentráció mérő műszert kell használni. Földalatti hibahely behatárolását a felszínre vezető technológiai részeken (szaglócső, akna, szerelvénykezelő szár stb.) végzett mérésekkel kell megkezdeni és szükség esetén szondalyukak készítésével a hibaterületet szűkíteni kell. A szondalyuk fúráshoz alkalmazott eszközök (pl. talajfúrók, beverő tüskék, ütve fúró szerszámok stb.) a hibaterület környezetében a munkavégzés szempontjából elhatárolható terek és zónák gázkoncentráció határértékeinek figyelembevételével használhatók. A szondalyuk fúráshoz alkalmazott jellemzően nem gépi működtetésű eszközök (pl. beverő tüskék) elektromos átütési szilárdsága nem lehet kevesebb, mint 20 kv. A jellemzően gépi működtetésű, eszközök (pl. talajfúrók), amelyek nem rendelkeznek a földben lévő elektromos kábelekkel szembeni védelemmel (megfelelő átütési szilárdság) legfeljebb 0,4 [m] mélységig alkalmazhatók. A szondalyuk készítésekor az alábbi követelményeket kell betartani: Ha a területileg illetékes villamos áramhálózatot üzemeltető társasággal a szondázás tervezett helyszíne előzetesen egyeztetésre került, és az üzemeltető társaság nyilatkozata szerint a tervezett helyszínen földalatti elektromos vezetékek nem találhatók, akkor a szondalyuk készítés elvégezhető. Ha az előzetes egyeztetés alapján a szondázás tervezett helyszínén földalatti elektromos vezeték található és elhelyezkedését (nyomvonal, fektetési mélység), vagy elhelyezkedési sávját a villamos áramhálózatot üzemeltető társaság megadta, a meghatározott területen kerülni kell a szondalyuk készítését. Amennyiben a szondalyuk készítés elkerülhetetlen, a tevékenység az üzemeltető társaság által meghatározott feltételek szerint végezhető. Az üzemeltető társaság által megadott kábelvezetési sávon kívül a szondalyuk készítés elvégezhető. Ha a területileg illetékes villamos áramhálózatot üzemeltető társasággal történő előzetes egyeztetés nélkül válik szükségessé szondalyuk készítés, a készíthető szondalyuk mélysége a terepszinttől számítva max. 0,4 [m]. A lyukmélységet a szondalyuk fúró, vagy szondalyuk beverő tüske szárán elhelyezett és elmozdulásmentesen rögzített fém, vagy gumibetétes fém csőbilinccsel kell a munka megkezdése előtt beállítani. A beállítás végrehajtását és helyességét a helyszíni munkairányítónak ellenőrizni kell. A gázszivárgás behatárolást addig kell folytatni, amíg a mérési eredmény nem lesz egyértelmű. Ahol a legnagyobb gázkoncentráció mérhető, feltételezhetően ott van a hibahely. A robbanásveszélyes környezet behatárolását követő eljárások: A gázszivárgás által veszélyeztetett terület behatárolása után a dolgozónak a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentációban foglaltaknak megfelelően kell eljárni, különös tekintettel az alábbiakra: ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet észlelnek a szükséges mentő intézkedéseket meg kell tenni, a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívül tartózkodva a helyszínt biztosítani kell, értesíteni kell a szakterületet közvetlenül irányító vezetőt és a hibaelhárításra illetékes egységet, szükség esetén a hatóság segítségét is felhasználva a gázszivárgás által veszélyeztetett területet le kell zárni, a gyújtóforrásokat (pl.: nyílt láng használatát, a dohányzást, a villamos csengők, kapcsolók használatát) meg kell tiltani, áramtalanítani kell, amennyiben az a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívülről is elvégezhető, az illetékteleneket a gázszivárgás által veszélyeztetett területen kívülre kell irányítani és zárt tér esetén a szellőztetést meg kell kezdeni.

74 /180 a hibaelhárító egység megérkezéséig a helyszínen kell maradni és a biztonsági intézkedések szigorú betartását meg kell követelni. A biztonsági intézkedések végrehajtását követően a hibás gázvezeték szakaszt a gázellátó rendszerből a műszakilag lehetséges és indokolt módon ki kell zárni (szakaszolni kell) és a hibaelhárítást meg kell kezdeni az alábbiak szerint: A gázelosztó vezetéket szakaszolását a 7.5. pont szerint kell elvégezni a feltételezett szivárgási helytől lehetőleg olyan távolságra, ahol a szivárgás nem veszélyes tér minősítésű. Amennyiben a folyamatos gázszolgáltatást a helyi körülmények, azaz az ipari felhasználók ellátása, vagy a lakossági felhasználók száma szükségessé teszi, akkor a 7.7 pont szerinti kerülő vezeték létesíthető. A szivárgás feltételezett helyének feltárása csak kiszakaszolt és nyomásmentesített vezetékszakaszon történhet. Ha feltárt vezetékszakaszon a szivárgási hely, vagy hibahely nem azonosítható be a további behatárolás elvégezhető a kerülő vezetékről leágazó, elzáró szerelvénnyel rendelkező visszatöltő vezeték kiépítésével. A visszatöltő vezetékkel megvalósítható a szivárgás megkereséséhez szükséges mennyiségű és nyomású földgáz betáplálása. A visszatöltő vezeték: építésére kizárólag a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás szerinti gázvezetésre alkalmas, szabványos csőanyagok használhatók, rendelkezzen elzáró szerelvénnyel a szivárgás megkereséséhez szükséges mennyiségű földgáz betáplálásához, nyomásfokozata feleljen meg a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervben előírt, vagy az üzemelő vezeték nyomásfokozatának, átmérője, szállító képessége biztosítsa a visszatöltés biztonságosan megvalósítását, a technológiai szerelési munkákat a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás vonatkozó előírásai betartásával kell végrehajtani, a visszatöltő vezeték elkészítését és nyomás alá helyezését követően a kötési helyek és a hegesztési varratok gáztömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell. 7.4 A GÁZELLÁTÓ RENSZER MEGBONTÁSA Általános követelmények A gázellátó rendszer megbontásával járó munkálatok elvégzéséhez szükséges tevékenységek munkafolyamatai: előkészítés, nyomásmentesítés, gázmentesítés (szükség szerint), a munkálatok elvégzése, a gázmentesített vezetékek gáz alá helyezése (szükség szerint). Nyomáscsökkentéssel a nyomásmentesítés nem helyettesíthető, kivéve a gázkiáramlással nem járó munkavégzéseket. Az elvégzendő munka jellege szerint lehet: előre tervezett karbantartási munka (szükség szerint a Földgázszállító Zrt-vel előre egyeztetve), üzemelő vezetékre történő rákötés, gázszivárgás, üzemzavar elhárítás.

75 /180 A gázszolgáltatás folyamatosságának fenntartása érdekében az elosztóvezeték üzemi nyomása ideiglenesen megemelhető. A megemelt nyomás értéke nem lépheti túl a vezeték használatbavételi engedélyében megadott engedélyezett üzemi nyomás értéket. Csak 30 [mbar] (3 [kpa]) túlnyomásnál nem nagyobb névleges üzemi nyomású, legfeljebb DN 25 [mm] átmérőjű, acél és ÜPVC anyagú gázellátó rendszer bontható meg teljes keresztmetszetben normál üzemeltetés közben. Ezen megbontással járó munkavégzéshez egyedi írásos engedély szükséges, amelyet előre tervezett munkavégzés esetén kizárólag a területi üzemeltetési egység vezető, nem tervezett munkavégzés esetén (pl.: üzemzavar) a műszaki készenlétes adhat ki. Nagyobb kiáramlási keresztmetszetet eredményező megbontást nyomásmentesített, vagy - ha a körülmények indokolttá teszik - gázmentes állapotban szabad végezni, a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Műveletterv szerint. Nem szabad megbontani, sem elzárni az üzemelő nyomásszabályozók, biztonsági berendezések, műszerek vezérlését, működését szolgáló impulzus vezetékeket. Kivétel ez alól a rendeltetésszerű üzemeltetés során a gyártói kezelési utasításnak megfelelő indítási, ellenőrzési, leállítási, átváltási műveleteknél meghatározottak. A nyomásmentesítés a munkálatokkal érintett vezeték gázbetáplálásának megszüntetésével, vagy szükség szerint a bent lévő gáz lefúvatásával érhető el. A nyomásmentesítési munkákat a 7.10 fejezet, a lefúvatási munkákat a 7.9 fejezet követelményeinek figyelembevételével kell végrehajtani. A gázbetáplálás korlátozása, megszüntetése a 7.5. fejezet szerinti szakaszolással, illetve elzáró szerelvény részleges, vagy teljes lezárásával oldható meg. Ha a körülmények a lehetőséget biztosítják, a gázveszteség és a környezetszennyezés csökkentése érdekében törekedni kell arra, hogy a nyomásmentesítés során eltávolítandó gázmennyiség minél nagyobb része a fogyasztók részére kerüljön értékesítésre (vezeték lefogyasztás). A nyomásmentesítés, gázmentesítés (lefúvatás), megbontás szükségességéről, annak részleteiről a tervezett munkavégzés és a körülmények értékelése alapján a helyszíni irányító dönt. Ha az üzemelő rendszer lezárása, szakaszolása, megbontása befolyásolhatja a rendszer közvetlenül nem érintett részeinek nyomásviszonyait, ezt a munkálatok engedélyezése során figyelembe kell venni. Indokolt esetben a szükséges számításokat el kell végezni. A 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervben meg kell határozni a gázszolgáltatás biztonságos fenntartásához szükséges intézkedéseket. Lehetőség szerint a folyamatos gázszolgáltatást a fogyasztói igényeknek, vagy a korlátozás mértékéig megengedett gázfelhasználásnak megfelelően biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a nyomásmentesítés, vagy gázmentesítés a lehető legkevesebb fogyasztót érintsen és ez az állapot a lehető legrövidebb ideig álljon fenn. A 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervben meg kell határozni a munkálatok során a vezetékbe kerülő inert gáz (nitrogén) eltávolításának módját is. A munkavégzési területek és a nyomásszabályozási hely (nyomásszabályozó, elzáró szerelvény, szakaszolási hely stb.) között folyamatos kapcsolatot (hírközlési, jelzési stb.) kell fenntartani. A nyomást a munkaterülethez 50 [m]-nél nem távolabb elhelyezett műszerrel minden esetben ellenőrizni kell. A szolgáltatáshoz szükséges nyomásérték biztosítása érdekében a vezeték távolabbi pontján is ellenőrző mérést kell végezni. A megbontás tényleges megkezdését a helyszíni irányító abban az esetben rendelheti el, ha a veszélyes munkavégzés feltételei a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentációban előírt követelményeknek megfelel.

76 /180 Ha a lezárás, szakaszolás nem közvetlenül a megbontás közelében történik, a nyomásmentesített vezeték munkálatok alatti belevegősödését a megbontási hely után a célnak megfelelő záró elemek (fedél, kupak, ballon, dugó) elhelyezésével meg kell akadályozni. Összefüggő rendszernél, nyomásmentesített vezetéken, a rendszer több pontján történő munkavégzések esetében a munkafázisokat időben össze kell hangolni. Egy időben történő megbontás esetén ugyanis a levegőnél kisebb sűrűségű földgáz a szintkülönbségek hatására a magasabb végponton kiáramlik, a mélyebb végponton pedig levegő beszívás történik. Azonos szintek esetén is előfordulhat váratlan, nagy mennyiségű gázkiáramlás a széljárás hatására, ami veszély helyzetet idézhet elő. Veszély helyzet kialakulásához vezethet az egyszerre több ponton történő megbontás az inert gázzal (nitrogén) gázmentesített vezetékeknél is, mert bekövetkezhet egyik oldalon az inert gáz váratlan, nagy mennyiségű kiömlése a munkaárokban, ami veszélyes oxigénhiányt idézhet elő, a másik oldalról pedig a vezeték belevegősödik. A nyomásmentesített és inert gázzal gázmentesített összefüggő vezetékek több ponton, egyszerre történő megbontását a helyszíni irányítónak a leírt veszélyek miatt nem szabad megengedni. A beépítésre kerülő anyagokat, szerelvényeket, eszközöket beépítés előtt szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. A beépítés akkor történhet meg, ha sérülésmentes, a bizonylattal egyező és a beépítési hely technológiai követelményeinek (nyomás, hőmérséklet stb.) megfelel Hegesztési munkák követelményei a gázellátó rendszer megbontásánál Hegesztést a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasításban meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett, az abban leírt módon, valamint a 2201_15_DU_01 Acél- és polietilén anyagú gázelosztó vezetékek hegesztésére vonatkozó minőségi követelmények utasítás betartásával kell végezni. A 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról jogszabályi rendelkezés szerint a gázvezetéken hegesztést csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni és legalább az alábbi intézkedéseket kell megtenni: A hegesztési munkák megkezdése előtt minden esetben műszeres méréssel kell meggyőződni arról, hogy a hegesztési helyszín gázkoncentrációja nem haladja meg a munka elvégezhetőségét biztosító értéket (gázkoncentráció 5 [%] ARH). Szükség szerint a gáz eltávolításáról (átöblítésről), tisztításról gondoskodni kell. A gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel) való átöblítéssel kell biztosítani és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl. vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) kell fenntartani. Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor a hegesztési munkatevékenység helyén és körzetében a gázkoncentrációt folyamatosan ellenőrizni kell. A javításra kerülő vezetékrészt szakaszolással biztonságosan, gáztömören le kell zárni, illetőleg le kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani. Tisztításkor, átöblítéskor a gázokat olyan módon kell elvezetni, hogy veszélyhelyzet (gyulladási hőmérséklet, robbanásveszélyes állapot, oxigénhiányos állapot elérése) a munkavégzés körzetében ne alakulhasson ki. Csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az érintett technológiai berendezéseket, elemeket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük csak tisztítás, ellenőrzés után történjen meg. A nyomás alatti vezetékeken végzett hegesztéseknél a vezetékben megengedett legnagyobb gáznyomás a vezeték anyagától és a hegesztés módjától, eszközeitől függ. A nyomáscsökkentést, amennyiben mód van rá, nyomásszabályozó berendezéssel kell megoldani. Ha ilyen lehetőség nincs, akkor elzáró szerelvénnyel való fojtással lehet a nyomáscsökkentést létrehozni. Biztosítani kell a munkálatokkal érintett szakaszban lévő nyomás folyamatos ellenőrzését és az azonnali beavatkozás lehetőségét.

77 /180 PE anyagú nyomás alatti csövekre csak elektrofúziós kötésű idomok felhegesztése megengedett. A felhegesztéskor és az azzal történő megfúráskor betartandó nyomáshatárok a gyártói nyilatkozatok alapján a következők. Georg Fischer Piping System gyártmányú ballonozó és nyeregidomok esetében: SDR17 SDR11 PE80 5 [bar] 8 [bar] PE100 5 [bar] 10 [bar] Frialen gyártmányú ballonozó és nyeregidomok esetében: SDR17 SDR11 PE80 2 [bar] 5 [bar] PE100 5 [bar] 10 [bar] A hegesztésnél megadott határértékek a kihűlés alatt sem léphetők túl. Acél anyagú nyomás alatti csövek esetén a ráhegesztés csak szakaszosan készíthető, a túlzott hő bevitel és ezáltal a csőfal átlyukadásának megelőzése miatt. A hegesztés idején megengedhető legnagyobb gáznyomás: 4,5 [mm] falvastagság alatt 30 [mbar] (3 [kpa]) 4,5 [mm] falvastagság fölött 30 [mbar], vagy a számítással meghatározott érték Ultrahangos falvastagság mérő műszerrel megmért 4,5 [mm] feletti falvastagság esetén, az alábbi számítási képlet alapján számolt magasabb nyomás is megengedhető. A mérés előtt az ultrahangos falvastagság mérőhöz rendszeresített etalon hasáb segítségével meg kell győződni a mérő műszer megfelelőségéről (mérési pontosságáról és a kezelési útmutatóban foglaltakról). A kialakításra kerülő hegesztési varrat teljes nyomvonalán ellenőrizni kell a falvastagságot és a számításnál a legkisebb mért értékkel kell figyelembe venni. p = 2 R eh t e n D Ahol: p= a csővezeték maximum üzemi nyomása a hegesztés alatt [MPa]; R eh = a csővezeték alapanyagára jellemző folyáshatár [N/mm 2 ]; t= alapcső falvastagsága [mm]; e= beolvadási mélység [mm]; n= biztonsági tényező (1 > n, javasolt (0,67 0,25); D= külső átmérő [mm]. A fenti képletet, annak behelyettesítési értékeit, a munkavégzés módját, eszközeit és a számításnál figyelembe vett, a biztonságos munkavégzéshez betartandó minden technológiai műszaki adatot (elektróda típusa, mérete, áramerősség stb.) a munkára kiadott 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervben szerepeltetni kell. A hegesztés során a technológiai paramétereket (pl.: feszültség, áramerősség) a hegesztési irányítónak úgy kell megválasztani, hogy a beolvadási mélység hatására bekövetkezett üzemelő csővezeték falvastagság csökkenése veszélyhelyzetet ne eredményezzen. A meghatározott nyomáshatár a varrat kihűléséig nem léphető túl. Az elkészült hegesztési varrat kihűlését követően a kötés gáztömörségéről üzemnyomáson habzószeres próbával meg kell győződni.

78 / A GÁZELOSZTÓ VEZETÉK SZAKASZOLÁSA Általános követelmények Vezeték szakaszolás módjai és rangsora előre tervezett munkák esetében: 1. Az érintett rendszerben meglévő elzáró szerelvények alkalmazása 2. Zárt rendszerű, nyomás alatti szakaszoló berendezés alkalmazása (STEELSTOPP, POLYSTOPP, prés-záróelemes berendezés, dupla ballonozó berendezés) 3. PE cső elszorítás: Ezen szakaszolási módszer esetén törekedni kell a DN110 méretig történő alkalmazásra. Indokolt esetben DN160 méretig alkalmazható ezen szakaszolási módszer.) Vezeték szakaszolás módjai és rangsora nem tervezett (havaria) munkák esetében: 1. Az érintett rendszerben meglévő elzáró szerelvények alkalmazása 2. PE cső elszorítás: DN160 méretig alkalmazható 3. Zárt rendszerű, nyomás alatti szakaszoló berendezés alkalmazása (STEELSTOPP, POLYSTOPP, prés-záróelemes berendezés, dupla ballonozó berendezés) A szakaszolás az üzemelő gázellátó rendszer egy szakaszának ideiglenes kizárását jelenti a gázszolgáltatásból úgy, hogy annak határain a gáz beáramlását valamilyen ideiglenes módszerrel megszüntetjük. Szakaszolás történhet a vezeték szakasz meghibásodása, sérülése miatt a veszély helyzet megszüntetése, a javítási munkák elvégezhetősége céljából, vagy minden olyan előre tervezett munkavégzés esetén, amely szükségessé teszi a nyomásmentesítést, vagy gázmentesítést. A gázelosztó vezeték szakaszolását az előző mondatban felsorolt munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra kialakított külön munkaárokban kell elvégezni. A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható. Szakaszoló eszközként a PE vezetékben elhelyezett biztonsági megfúró idomot használni tilos! A munkálatokat a 2201_12_DU_01 Robbanásvédelmi dokumentáció előírásaira figyelemmel kell elvégezni. A munkálatokat elrendelő vezetőnek kell dönteni a szolgáltatási követelmények figyelembe vételével arról, hogy a szolgáltatás folyamatos fenntartását, vagy a kieső szolgáltatás helyettesítését milyen módon kell biztosítani. Amennyiben a folyamatos gázszolgáltatást a helyi körülmények, azaz az ipari felhasználók ellátása, vagy a lakossági felhasználók száma szükségessé teszi, akkor a 7.7 pont szerinti kerülő vezeték létesíthető. Kerülő vezeték létesítése esetén a vezetékek szakaszolásra elsősorban olyan eljárást és eszközöket kell alkalmazni, amely a szakaszolási feltételekkel együtt a kerülő vezeték csatlakozását is biztosítja (pl pont szerinti zárt rendszerű szakaszoló berendezések). Amennyiben fennáll a szakaszolt, nyomásmentesített vezeték gázzal való feltöltődési lehetősége, (pl. a szakaszolásra alkalmazott elzáró szerelvények, elszorítási helyek áteresztése miatt) a beszivárgó gáz biztonságos elvezetéséről megfelelő megoldással gondoskodni kell Vezeték szakaszolása PE cső elszorító szerszám alkalmazásával Leágazó vezeték esetén legfeljebb középnyomású vezeték DN 63 [mm] méretig, nagyközép nyomású vezeték DN < 50 [mm] méretig a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaárokban szakaszolható. Minden más esetben a gázelosztó vezeték szakaszolását a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra külön kialakított munkaárokban kell elvégezni.

79 /180 A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható. Csőelszorításra kizárólag az erre a célra gyártott speciális célszerszám alkalmazható. A célszerszám szorítópofáinak teljes elszorítási állapotban - a kétszeres csőfalvastagság 80 [%]-ára kell megközelíteni egymást. Elszorítást csak +10 [ o C]-os csőhőmérséklet felett szabad végezni. Alacsonyabb hőmérséklet esetén a csövet előzetesen az elszorítás helyén legalább 1 [m] hosszban melegíteni kell (pl. meleg levegő) és a munka befejezéséig meg kell óvni a lehűléstől. Ha ez nem biztosítható, akkor az elszorítási helyet a szorító szerszám levétele előtt ismét fel kell melegíteni a megfelelő hőmérsékletre. A csővezeték hőmérsékletének megállapítását tapintással kell elvégezni. A csőelszorítás megfelelőségét a munkavégzés során a csőbelsőben történő gázkoncentráció méréssel folyamatosan ellenőrizni kell. A munka befejezése előtt tilos a csőelszorítást felengedni, vagy meglazítani. A védőcső és a védőcsőben levő gázvezeték együtt történő elszorítása tilos! Az elszorítás befejeztével a szorító szerszám leszerelése után - annak 90 -os elfordításával, vagy a cső visszakerekítésére kialakított célszerszámmal - az ellapult csövet ki kell kerekíteni, majd a szorítás helyét DN 63 [mm] méret esetén öntapadós szalag ráragasztásával meg kell jelölni, illetve DN> 63 [mm] vezeték esetén a szorítási helyre erősítő elektrofitting idomot kell felhegeszteni. Eltakarás előtt az elszorítási hely gáztömörségét üzemi nyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell. Az elszorítás helye és a legközelebbi hegesztés között min. 5-szörös csőátmérőnyi távolságot kell tartani. Az elszorítás helyétől legalább 10-szeres csőátmérőnyi távolságra lehet később, ismételt elszorítást végezni Nyomás alatti vezeték szakaszolása zárt rendszerű szakaszoló berendezéssel STEELSTOPP, POLYSTOPP zárt rendszerű szakaszoló berendezések A szakaszoló berendezéssel a berendezés gépkönyvében előírt idomok és szerelvények alkalmazásával kell a szakaszolási helyet kiképezni. A szakaszolás céljára szolgáló berendezések (pl. PE anyagú vezeték esetén POLYSTOPP, acél anyagú vezeték esetén STEELSTOPP, készülék és eljárás) a csővezeték szakaszolásán túlmenően alkalmasak kerülő vezeték csatlakozási hely biztosítására is. Ezzel lehetőséget adnak a nyomásmentes állapotban elvégezhető javítások elvégzésére a gázszolgáltatás folyamatosságának fenntartása mellett. Kizárólag olyan készüléket lehet használni, amely földgáz vezetéken történő alkalmazásra készült. A készüléknek kézi meghajtású, vagy szikraképződést nem okozó gépi meghajtásúnak (pl. hidraulikus, pneumatikus) kell lenni. A nyomás alatti megfúró, szakaszoló berendezések a gépkönyvben meghatározott csőanyagra és nyomáshatárig alkalmazhatók. A berendezés kezelését a kezelési és karbantartási utasítása szerint kell végezni.

80 / Acél vezeték szakaszolás hütz+baumgarten prés-záróelemes készülékkel A készülék DN25 DN65 (1 2 ½ ) mérettartományba tartozó acél gázvezetékek gázkiáramlás nélküli ideiglenes szakaszolására alkalmas. A készülék felépítését és elemeit az 1. sz. ábra szemlélteti: Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúró idom 9. Közcsavar 10. Koronafúró 11. Központfúró 13. Elzáró fej, 4 bar (vulkanizált gumi) 14. Dugózó rúd 15. Záródugó 16. Mágnesrúd 1. sz. ábra 1. sz. táblázat Elzárandó átmérő DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 DN 65 Megfúró idom G1 xg1½ G1½ xg2 G1½ xg2 G2 xg2½ G2½ xg3 Adapter G1½ xg2½ G2 xg2½ G2½ xg2½ G3 xg3 Gömbcsap 2½ 3 Záródugó G1 G1½ G2 G2½ Szükséges furatátmérő 25 [mm] 33 [mm] 40 [mm] 50 [mm] 65 [mm] Koronafúró 25 [mm] 33 [mm] 40 [mm] 50 [mm] 65 [mm] Központfúró 6,3 [mm] 14 [mm] Elzáró fej átmérő 24 [mm] 32 [mm] 39 [mm] 49 [mm] 62 [mm] Maximális zárási nyomás 4 [bar] A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni

81 /180 A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell. A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás a kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot (1. sz. ábra 8. készülékelem) az adaptert (1. sz. ábra 7. készülékelem) fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot (1. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (1. sz. ábra 10. készülékelem) és a központ fúrót (1. sz. ábra 11. készülékelem) az 1. sz. táblázatnak megfelelően a fúrórúddal (1. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (1. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (1. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (1. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a pneumatikus hajtóművet (1. sz. ábra 1. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fúrókészülékről a megfúró idomot le kell szerelni 2. Forgács eltávolítása a mágnesrudat (1. sz. ábra 16. készülékelem) vékonyan be kell zsírozni a mágnesrudat a megfúró idomba be kell helyezni az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a mágnesrudat le kell tolni a vezeték aljáig

82 /180 a mágnesrud enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról a mágnesrudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani a forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből 3. Elzárás az elzáró fejet (1. sz. ábra 13. készülékelem) az 1. sz. táblázat alapján fel kell szerelni a fúrórúdra (1. sz. ábra 3. készülékelem) körmös kulcs segítségével a fúrókészüléket (1. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (1. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni a zsírozott fúrórudat az összeszerelt megfúró szerkezetbe kell helyezni a megfúró szerkezetet fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg az elzáró fej el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell a záró elemet a fúrókészülék előtolásának segítségével a csőbe kell préselni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével 4. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken 5. A zárás feloldása a zárás lassú feloldása a fúrókészülék előtolásának segítségével a ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett a zárás feloldása után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fúrókészülékről a megfúró idomot le kell szerelni 6. Dugózás az 1. sz. táblázat alapján a megfelelő záródugót a (1. sz. ábra 15. készülékelem) a dugózó rúdba (1. sz. ábra 14. készülékelem) kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (1. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a hegeszthető megfúró idomba (1. sz. ábra 8. készülékelem) kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról a dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően

83 / Acél vezeték szakaszolása hütz+baumgarten dupla alsó ballonozó készülékkel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell. A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúró idom 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm acél csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 15. Záródugó 16. Mágnesrúd 2. sz. ábra a kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot (2. sz. ábra 8. készülékelem)

84 /180 az adaptert (2. sz. ábra 7. készülékelem) fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot (2. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (2. sz. ábra 10. készülékelem) és a központ fúrót (2. sz. ábra 11. készülékelem) az megfelelően a fúrórúddal (2. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (2. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (2. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (2. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a pneumatikus hajtóművet (2. sz. ábra 1. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 2. Forgács eltávolítása a mágnesrudat (2. sz. ábra 16. készülékelem) vékonyan be kell zsírozni a mágnesrudat a megfúró idomba be kell helyezni az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a mágnesrudat le kell tolni a vezeték aljáig a mágnesrud enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról a mágnesrudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani a forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből, de minimum 5 alkalommal. 3. Ballonozás a ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 [bar] nyomáson nyomáspróbázni kell. MDS ballon esetén a ballonokat habzószeres szivárgásellenőrzés alá kell vetni a habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni a ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen a ballonozó készülék záró hollandiját meg kell húzni

85 /180 a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni a ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a be kell tolni a 2. sz. táblázat szerinti, ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig Cső névleges átmérő (Acél/Öntvény) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben 2. sz. táblázat Kontrol méret DN 80 MDS 80 2,5 [bar] 1 [bar] 565 [mm] DN 100 DN 200 MDS 100 2,5 [bar] 1 [bar] 555 [mm] DN 250 MDS 100 2,5 [bar] 1 [bar] 555 [mm] DN 300 Textil bevonatú 300 0,6 [bar] 0,1 [bar] 491 [mm] Kontrol méret 3. sz. ábra a meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontrol méretet az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 4. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon 4. sz. ábra a ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra a ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell a ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon sprayel be kell fújni

86 /180 a ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson a ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni a második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben a vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe a rudazat méretét be kell állítani a ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 [m] magasságban kell lennie a lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten beleül kell elhelyezni a ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát a tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás 4. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletének folyamatos mérése. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C -ot a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Folyamatosan ellenőrizni kell a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket. Ha az ellenőrző feszmérő nyomása csökken, a hegesztést és egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. Ballonnal szakaszolt vezeték esetén törekedni kell az áttoló karmantyú alkalmazására sarokvarrat készítésével. Amennyiben a helyi körülmények tompavarrattal történő vezeték összekötést tesznek szükségessé, azt oly módon kell elvégezni, hogy a tompavarrat készítése a ballontól legalább 5 méterre történjen. Ballonnal kiszakaszolt vezeték magas hőmérsékletet okozó technológiával (lángvágás, gyorsdaraboló) nem vágható. Erre a célra kizárólag görgős csővágó, vagy pneumatikus-, kézi fűrész alkalmazható. 5. A zárás feloldása a ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballonok mindkét oldalán a nyomás értéke megegyezik a nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni a vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni a ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni

87 / Dugózás a záródugót a (2. sz. ábra 15. készülékelem) a dugózó rúdba (2. sz. ábra 14. készülékelem) kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (2. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a hegeszthető megfúró idomba (2. sz. ábra 8. készülékelem) kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról a dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően PE vezeték szakaszolása hütz+baumgarten dupla alsó ballonozó készülékkel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell.

88 /180 A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm PE csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 5. sz. ábra a kiszakaszolási ponton a PE csőre fel kell hegeszteni a GF ballonozó idomot fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot (5. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (5. sz. ábra 10. készülékelem) és a központ fúrót (5. sz. ábra 11. készülékelem) az megfelelően a fúrórúddal (5. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (5. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (5. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (5. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a fúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a racsnis kulcsot (5. sz. ábra 2. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt racsnis kulcs mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni

89 / Ballonozás a ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 [bar] nyomáson nyomáspróbázni kell. MDS ballon esetén a ballonokat habzószeres szivárgásellenőrzés alá kell vetni a habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni a ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen a ballonozó készülék záró hollandiját meg kell húzni a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni a ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a be kell tolni a 3. sz. táblázat szerinti, ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig Cső névleges átmérő (PE) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben 3. sz. táblázat Kontrol méret DN MDS 80 2,5 [bar] 1 [bar] 565 [mm] DN MDS 100 2,5 [bar] 1 [bar] 555 [mm] DN MDS 100 2,5 [bar] 1 [bar] 555 [mm] DN 300 SDR11 MDS 300 2,5 [bar] 0,1 [bar] 491 [mm] DN 300 SDR17,6 Textil bevonatú 300 0,6 [bar] 0,1 [bar] 491 [mm] Kontrol méret 6. sz. ábra a meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontrol méretet az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 7. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon

90 / sz. ábra a ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra a ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell a ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon sprayel be kell fújni a ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson a ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni a második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben a vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe a rudazat méretét be kell állítani a ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 [m] magasságban kell lennie a lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten beleül kell elhelyezni a ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát a tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás 3. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletének folyamatos mérése. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C -ot a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Folyamatosan ellenőrizni kell a feszmérőt. Ha az ellenőrző feszmérő nyomása csökken, a hegesztést és egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. 4. A zárás feloldása a ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballonok mindkét oldalán a nyomás értéke megegyezik a nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni a vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni a ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni

91 /180 a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 5. Dugózás a ballonozó idom záródugját a dugózó rúdra (5. sz. ábra 14. készülékelem) kell pattintani a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (5. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról a dugózó rúd eltávolítása ÜPVC vezeték szakaszolása hütz+baumgarten dupla alsó ballonozó készülékkel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell.

92 /180 A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúró idom 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm ÜPVC csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 8. sz. ábra a kiszakaszolási ponton az ÜPVC csőre fel kell szerelni a ballonozó idomot fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot (8. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (8. sz. ábra 10. készülékelem) a megfelelően a fúrórúddal (8. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (8. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (8. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (8. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a felszerelt idom csatlakozásait habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a fúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a racsnis kulcsot (8. sz. ábra 2. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt racsnis kulcs mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni

93 / Ballonozás a ballonokat a művelet megkezdése előtt 0,2 [bar] nyomáson nyomáspróbázni kell. MDS ballon esetén a ballonokat habzószeres szivárgásellenőrzés alá kell vetni a habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni a ballon behelyező rudazatokat ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) oly módon, hogy a ballonozó készülék felső, két 1 ½ os gömbcsapjai által meghatározott sík a cső hossztengelyével párhuzamos legyen a ballonozó készülék záró hollandiját meg kell húzni a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjait és egyéb szerelvényeit el kell zárni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) ki kell nyitni a ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a be kell tolni a 4. sz. táblázat szerinti, ballonozón elhelyezett skála szerinti mélységig Cső névleges átmérő (ÜPVC) Ballon típusa Skála Ballonozó cső behelyezési mélysége Ballon belső nyomása Max. üzemi nyomás a csőben 4. sz. táblázat Kontrol méret DN MDS 80 2,5 [bar] 1 [bar] 565 [mm] DN MDS 100 2,5 [bar] 1 [bar] 555 [mm] Kontrol méret 9. sz. ábra a meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell és ellenőrizni kell a kontrol méretet az MDS ballonokat a gyári hajlítási iránynak megfelelően a 10. sz. ábra szerint kézzel meg kell hajtani, ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon 10. sz. ábra

94 /180 a ballonokat fel kell helyezni a ballon behelyező rudazatokra a ballonokból kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell a ballonozó szerkezet ballon behelyező csövét szilikon sprayel be kell fújni a ballonozó rudazatot be kell helyezni a ballonozó szerkezet ballonbehelyező csövébe úgy, hogy az elérje a zárt állapotú 1 ½ os gömbcsapot és a ballon hajtási iránya az elzárandó csővezetékbe történő behelyezés irányába mutasson a ballonozó csőre a rudazaton lévő sapkát kézzel rá kell csavarni a második ballont az előzőhöz hasonlóan kell elhelyezni a ballonozó készülékben a vezetékbe az első ballont a gázáramlás ellenében kell elhelyezni ki kell nyitni az 1 ½ os gömbcsapot és a ballont le kell tolni a csővezetékbe a rudazat méretét be kell állítani a ballont a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni az előírt nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 [m] magasságban kell lennie a lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten beleül kell elhelyezni a ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 15 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát a tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 5 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás 3. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken 4. A zárás feloldása a ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballonok mindkét oldalán a nyomás értéke megegyezik a nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni a vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell zárni a ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellett ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 5. Dugózás a ballonozó idom záródugját a dugózó rúdra (8. sz. ábra 14. készülékelem) kell pattintani a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (8. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével

95 /180 a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról a dugózó rúd eltávolítása A hütz+baumgarten 4 bar -os ballonozó készülék általános használati követelmények: A ballonozó készülék a következő anyagminőségű és dimenziójú vezetékeken alkalmazható: 1. sz. táblázat Anyagminőség Nyomás Dimenzió Acél max 4 bar DN80 - DN200 PE 80 SDR 17,6 Nem alkalmazható PE 80 SDR 11 max 4 bar DN 90 DN 225 PE 100 SDR 17,6 max 4 bar DN 90 DN 225 PE 100 SDR 11 max 4 bar DN 90 DN 225 ÜPVC Nem alkalmazható Az egy szakaszolási oldalon elhelyezett két készülék közötti legkisebb távolságok a ballonméretek függvényében: 2. sz. táblázat Behelyezett ballon mérete Karmantyú méret karmantyú/ nyereg ø70 90 mm G 2 ½ külső x G2 ø mm belső menet ø mm (áteresztő nyílás ø mm 56,7 mm) Ballonbehelyező talp ø55 kicsi ø55 nagy Megfúrás ø ø 56,5 mm Legkisebb karmantyútávolság 420 mm 500 mm 700 mm 900 mm Acél vezeték szakaszolása hütz+baumgarten 4 bar -os ballonozó készülékkel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínét meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, védőszemüveg). a készülék kezelési utasításában foglaltak értelmében a gyártó előírásának megfelelően a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasításban meghatározott Műveletterven

96 /180 meg kell határozni azon szakaszoló tolózárat, mellyel a szakaszoló berendezés meghibásodása esetén biztosítani lehet a kiszakaszolt vezeték szakaszolását. A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúróidom 6. Gömbcsap (Zsilip) 7. Adapter 8. Hegeszthető megfúróidon 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm acél csőhöz 11. Központfúró 12. Behelyező dóm 13. Mágnesrúd 14. Dugózó rúd 15. Záródugó sz. ábra a kiszakaszolási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot (1. sz. ábra 8. készülékelem). A megfúrási pontot úgy kell megválasztani, hogy az acélcsövön a legkisebb karmantyútávolságon belül (2. sz. táblázat) nem eshet hegesztési varrat! az adaptert (1. sz. ábra 7. készülékelem) fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot (1. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (1. sz. ábra 10. készülékelem) és a központ fúrót (1. sz. ábra 11. készülékelem) az megfelelően a fúrórúddal (1. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (1. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (1. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (1. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell.

97 /180 a pneumatikus hajtóművet (1. sz. ábra 1. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 2. Forgács eltávolítása a mágnesrudat (1. sz. ábra 13. készülékelem) vékonyan be kell zsírozni a mágnesrudat a megfúró dómba (1. sz. ábra 12. készülékelem) idomba be kell helyezni az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a mágnesrudat le kell tolni a vezeték aljáig a mágnesrud enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról a mágnesrudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani a forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből, de minimum 5 alkalommal. 3. Ballonozás a ballonokat és a ballonozó szár csatlakozási pontját a művelet megkezdése előtt max. 0,3 bar nyomáson nyomáspróbázni kell habzószeres szivárgásellenőrzés spray vel. a habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni a ballonokból a nyomást le kell engedni és ismételten szárazra kell törölni a ballon behelyező rudazatot ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó készülékre az 3. sz. táblázat szerinti ballon behelyező talpat kell felszerelni (A számozás a ballon behelyező talp alján gyári beütéssel megtalálható) 3. sz. táblázat Cső belső átmérő ø mm Ballon behelyező talp ø55 mm MDS4 ballon D1 ø70 90 mm 1-es méret (rövid kivitel) MDS4 ballon D2 ø mm 1-es méret (rövid kivitel) MDS4 ballon D3 ø mm 2-es méret (hosszú kivitel) MDS4 ballon D2 ø mm 2-es méret (hosszú kivitel)

98 /180 Ballon behelyező talp 1-es méret Ballon behelyező talp 2-es méret a ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a ballonozó készülék záró hollandiját meg kell húzni az MDS ballonokat a tömlő- (2. sz. ábra a tartomány) és a teleszkóp tartományban (2. sz. ábra x tartomány) gyári hajlítási iránynak megfelelően kézzel meg kell hajtani, hogy a ballon egy 90 -os görbületet nyerjen ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon 2. sz. ábra a ballonokat fel kell helyezni a ballonozó szárra a ballonozó száron keresztül kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell a ballont a ballonozó készülékbe kell helyezni a ballonozó rudazat sapkáját kézzel fel kell csavarni 3. sz. ábra a ballonozó készüléken ellenőrizni kell a rögzítő csap zárt állapotát ki kell nyitni a zsilipet és rögzítő csapot oldani kell a ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a kézi hajtókar segítségével be kell tolni a ballonozó-vezető rúdon elhelyezett skála szerinti mélységig

99 /180 a meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell a ballont a szár segítségével kell betolni a csőbe, majd ellenőrizni kell a rúdméretet (100 mm) a ballont Nitrogén segítségével fel kell pumpálni az előírt 8 bar nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell 4. sz. ábra a ballonokat az 5. sz. ábra szerinti sorrendben kell behelyezni a szakaszolni kívánt csőszakaszba a gáz áramlási irányának függvényében. üzemi nyomás max. 4 bar gáz áramlási iránya munkatér üzemi nyomás max. 4 bar 5. sz. ábra ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 [m] magasságban kell lennie a lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten beleül kell elhelyezni a ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 30 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát a tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 2 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét,, valamint a ballonok közötti köztes teret nem lépett-e fel szivárgás

100 / A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletének folyamatos mérése. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C -ot a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Folyamatosan ellenőrizni kell a ballonokhoz tartozó nyomásmérőkön megjelenő értékeket. Ha az ellenőrző feszmérő nyomása csökken, a hegesztést és egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni. Ballonnal szakaszolt vezeték esetén törekedni kell az áttoló karmantyú alkalmazására sarokvarrat készítésével. Amennyiben a helyi körülmények tompavarrattal történő vezeték összekötést tesznek szükségessé, azt oly módon kell elvégezni, hogy a tompavarrat készítése a ballontól legalább 5 méterre történjen. Ballonnal kiszakaszolt vezeték magas hőmérsékletet okozó technológiával (lángvágás, gyorsdaraboló) nem vágható. Erre a célra kizárólag görgős csővágó, vagy pneumatikus-, kézi fűrész alkalmazható. 5. A zárás feloldása a ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballonok mindkét oldalán a nyomás értéke megegyezi a nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni a vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell a ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellet ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 6. Dugózás a záródugót a (1. sz. ábra 15. készülékelem) a dugózó rúdba (1. sz. ábra 14. készülékelem) kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (1. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a hegeszthető megfúró idomba (1. sz. ábra 8. készülékelem) kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról a dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően

101 / PE vezeték szakaszolása hütz+baumgarten 4 bar -os ballonozó készülékkel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínét meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, védőszemüveg). a készülék a készülék kezelési utasításában foglaltak értelmében a gyártó előírásának megfelelően a megfelelően a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasításban meghatározott Műveletterven meg kell határozni azon szakaszoló tolózárat, PE gömbcsapot vagy szorítási pontot, mellyel a szakaszoló berendezés meghibásodása esetén biztosítani lehet a kiszakaszolt vezeték szakaszolását. A szakaszolás végrehajtásának munkaműveletei: 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Pneumatikus hajtómű 2. Racsnis kulcs 3. Fúrórúd 4. Fúrókészülék 5. Megfúróidom 6. Gömbcsap (Zsilip) 9. Közcsavar 10. Koronafúró ø56,5 mm PE csőhöz 11. Központfúró 14. Dugózó rúd 6. sz. ábra

102 /180 a kiszakaszolási ponton a PE csőre fel kell hegeszteni a GF ballonozó idomot. A megfúrási pontot úgy kell megválasztani, hogy PE csövön a legkisebb karmantyútávolságon belül (2. sz. táblázat) nem eshet hegesztési varrat vagy szorítási pont! fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére a zsilip funkciójú gömbcsapot (6. sz. ábra 6. készülékelem) a koronafúrót (6. sz. ábra 10. készülékelem) és a központ fúrót (6. sz. ábra 11. készülékelem) az megfelelően a fúrórúddal (6. sz. ábra 3. készülékelem) össze kell csavarozni a fúrókészüléket (6. sz. ábra 4. készülékelem) a megfúró idommal (6. sz. ábra 5. készülékelem) össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra (6. sz. ábra 6. készülékelem) fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a racsnis kulcsot (6. sz. ábra 2. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 2. Ballonozás a ballonokat és a ballonozó szár csatlakozási pontját a művelet megkezdése előtt max. 0,3 bar nyomáson nyomáspróbázni kell habzószeres szivárgásellenőrzés spray vel. a habzószeres vizsgálat után a ballonokat szárazra kell törölni a ballonokból a nyomást le kell engedni és ismételten szárazra kell törölni a ballon behelyező rudazatot ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó készülékre az 4. sz. táblázat szerinti ballon behelyező talpat kell felszerelni (A számozás a ballon behelyező talp alján gyári beütéssel megtalálható) 4. sz. táblázat Cső belső átmérő ø mm Ballon behelyező talp ø55 mm MDS4 ballon D1 ø70 90 mm 1-es méret (rövid kivitel) MDS4 ballon D2 ø mm 1-es méret (rövid kivitel) MDS4 ballon D3 ø mm 2-es méret (hosszú kivitel) MDS4 ballon D2 ø mm 2-es méret (hosszú kivitel)

103 /180 Ballon behelyező talp 1-es méret Ballon behelyező talp 2-es méret a ballonozó készüléket fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a ballonozó készülék záró hollandiját meg kell húzni az MDS ballonokat a tömlő- (7. sz. ábra a tartomány) és a teleszkóp tartományban (7. sz. ábra x tartomány) gyári hajlítási iránynak megfelelően kézzel meg kell hajtani, hogy a ballon egy 90 -os görbületet nyerjen ügyelve arra, hogy a ballon teleszkópjának utolsó tagja ne legyen hajlítva, valamint ne törjön meg a ballon 7. sz. ábra a ballonokat fel kell helyezni a ballonozó szárra a ballonozó száron keresztül kézi pumpa segítségével ki kell szívni a levegőt és a ballon behelyező rudazatokon lévő elzáró szerelvényt zárni kell a ballont a ballonozó készülékbe kell helyezni a ballonozó rudazat sapkáját kézzel fel kell csavarni 8. sz. ábra a ballonozó készüléken ellenőrizni kell a rögzítő csap zárt állapotát ki kell nyitni a zsilipet és rögzítő csapot oldani kell a ballonozó szerkezetet a kiszakaszolni kívánt cső átmérőjének függvényében a kézi hajtókar segítségével be kell tolni a ballonozó-vezető rúdon elhelyezett skála szerinti mélységig

104 /180 a meghatározott értékre történő beállítás után a szerkezetet rögzíteni kell a ballont a szár segítségével kell betolni a csőbe, majd őrizni kell a rúdméretet (100 mm) a ballont Nitrogén segítségével fel kell pumpálni az előírt 8 bar nyomásértékre, melyet a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérőn keresztül ellenőrizni kell 9. sz. ábra a ballonokat az 10. sz. ábra szerinti sorrendben kell behelyezni a szakaszolni kívánt csőszakaszba a gáz áramlási irányának függvényében. üzemi nyomás max. 4 bar gáz áramlási iránya munkatér üzemi nyomás max. 4 bar 10. sz. ábra ¾ -os gömbcsapra fel kell szerelni a gyári lefúvató tömlőt, melynek végét a munkaárkon kívül elmozdulás mentesen rögzíteni kell. A rögzítés (pl. lábak alkalmazásával történő megtámasztás) olyan legyen, hogy a lefúvatás ideje alatt stabil pozícióba maradjon a lefúvató tömlő. A lefúvatási pontnak a talajszinttől 2 [m] magasságban kell lennie a lefúvató tömlőt az elkerített biztonsági övezeten beleül kell elhelyezni a ballonok közti teret a ballonozón lévő ¾ -os gömbcsapra szerelt lefúvató tömlőn keresztül nyomásmentesíteni kell a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 30 perces időtartamon keresztül folyamatosan ellenőrizni kell a ballonok tömörségét, nem lépett-e fel szivárgás szivárgásmentes rendszer esetén meg lehet kezdeni a kiszakaszolt vezetékszakaszon a tervezett munkát a tervezett munkavégzés időtartama alatt a ballonozó rudazaton lévő nyomásmérő segítségével 2 percenként ellenőrizni kell a ballonok tömörségét,, valamint a ballonok közötti köztes teret nem lépett-e fel szivárgás 3. A tervezett munka elvégzése a kiszakaszolt csővezetéken Hegesztés ideje alatt a ballon környezetében lévő vezeték hőmérsékletének folyamatos mérése. Amennyiben a vezeték hőmérséklete eléri az 50 C -ot a további felmelegedés ellen védeni kell a vezetéket, meg kell kezdeni annak hűtését (vízzel). Folyamatosan ellenőrizni kell a feszmérőt. Ha az ellenőrző feszmérő nyomása csökken, a hegesztést és egyéb munkálatokat azonnal abba kell hagyni.

105 / A zárás feloldása a ballonokat csak akkor lehet leengedni, ha a ballonok mindkét oldalán a nyomás értéke megegyezi a nyomáskiegyenlítést követően a ballonokat a kézi pumpa segítségével vákuum alá kell helyezni a vákuum alá helyezett ballonokat a ballonozó készülék 1 ½ os gömbcsapjai fölé kell húzni, majd a gömbcsapokat el kell a ballonozó rudazatot a rajtuk lévő ballonokkal a 1 ½ os gömbcsapok zárt állapota mellet ki kell venni a ballonozó készülékből a ballonozó szerkezetet fel kell emelni és rögzíteni a zsilipet (2 ½ os gömbcsapot) el kell zárni szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni 5. Dugózás a ballonozó idom záródugóját a dugózó rúdra (6. sz. ábra 14. készülékelem) kell pattintani a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot (6. sz. ábra 2. készülékelem) a záródugót a ballonozó idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a ballonozó idomról a dugózó rúd eltávolítása 7.6 SZAKASZOLT VEZETÉK BIZTOSÍTÁSI MÓDSZEREI Ezen pontban ismertetett módszerek csak kiszakaszolt, nyomás és szükség szerint gázmentesített gázelosztó vezetéken alkalmazható Szakaszolt vezeték biztosítása teletárcsa alkalmazásával A gázmentesítés szükségességéről a vezetéken végzett munka jellege, veszélyessége, a környezet védelme, a vezeték hossza és átmérője figyelembe vételével a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Műveletterv készítője dönt. Ott alkalmazható, ahol fix karimás csőkötés, vagy fix karimás elzáró szerelvény van a vezetékbe építve. Kizárólag acél anyagú teletárcsa alkalmazható. A karimapár csavarjainak meglazítása és egyik oldali felének eltávolítása után a karimákat szét kell feszíteni és pentánálló tömítés elhelyezésével a teletárcsát a karimapár közé kell helyezni. A szétfeszítést karima szétfeszítő célszerszámmal úgy kell végezni, hogy a karimák ne károsodjanak. A karimapár csavarjait meg kell húzni, majd az üzemben maradó szakasz nyomását a Társaság minőségirányítási rendszere szerint készült Művelettervben előírt értékre kell beállítani. Az előírt nyomás elérését követően a kötés gáztömörségéről üzemnyomáson habzószeres próbával meg kell győződni Szakaszolt vezeték biztosítása kézi (nem zárt rendszerű) csőelzáró ballon alkalmazásával A gázmentesítés szükségességéről a vezetéken végzett munka jellege, veszélyessége, a környezet védelme, a vezeték hossza és átmérője figyelembe vételével a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Műveletterv készítője dönt.

106 /180 Munkavégzés előtt a ballon átmérőjének a csőátmérőhöz való illeszkedését, állapotát, alkalmazhatósági idejének érvényességét, földgáz közegre való alkalmasságát ellenőrizni kell. A ballonozó berendezést a gépkönyvében előírt kezelési utasítások betartásával kell alkalmazni. A munkálatok időtartama alatt a ballonban lévő töltőközeg (levegő, víz) nyomását az előírt értéken kell tartani és a nyomásértéket a ballonozó berendezés nyomásmérőjén folyamatosan ellenőrizni kell. Ezen módszer nyomás alatti vezetéken is alkalmazható szakaszolási céllal a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélyével. Nyomás alatti vezetéken történő alkalmazás esetén az alábbi kiegészítő követelményeket kell betartani. A gázelosztó vezeték szakaszolását a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra külön kialakított munkaárokban kell elvégezni. A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható. Nem zárt rendszerű ballonozás kizárólag olyan gázelosztó vezetéken végezhető, amelyben a nyomás nem haladja meg a ballonra megengedett zárónyomás értéket Acél szakaszolt vezeték biztosítása kézi (nem zárt rendszerű) ballonozással A gázmentesítés szükségességéről a vezetéken végzett munka jellege, veszélyessége, a környezet védelme, a vezeték hossza és átmérője figyelembe vételével a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Műveletterv készítője dönt. A fúrókészülék elhelyezését követően a készülék kezelési utasításának betartásával a vezetéket meg kell fúrni. A fúrókészülék leszerelése után a keletkezett sorját és a kifúrt pogácsát a furatból el kell távolítani, majd az előkészített ballonozó készülékeket a furato/ko/n keresztül a csőbe be kell helyezni. Általában mindkét oldalon kettős zárást kell biztosítani két szimpla ballon, vagy egy dupla ballon alkalmazásával. A helyi körülményektől függően az egyik ballon helyett alkalmazható csővég lezáró dugó is. A csőbe helyezett ballont az előírt töltőközeggel (levegő, víz) fel kell fújni és a munkálatok időtartama alatt a ballonban lévő nyomást az előírt értéken kell tartani. A töltőközeg nyomását a ballonozó berendezés nyomásmérőjén folyamatosan ellenőrizni kell. A töltőközeg nyomás nem lehet nagyobb, mint a ballonra megengedett legnagyobb nyomásérték. A szakaszolás idejére 2 főt meg kell bízni a ballonozó készülékek felügyeletével és tartalék ballonokat kell biztosítani a munkavégzés időtartamára. A szakaszolás megszüntetése után a karmantyúkat előre elkészített menetes dugóval le kell zárni és körbe kell hegeszteni. Karimás csonk esetén pentánálló tömítés közbeiktatásával, vakkarimával, vagy teletárcsával kell a csonkot lezárni. A lezárás gáztömörségéről üzemi nyomáson habzószeres próbával meg kell győződni, majd a csőszigetelés helyreállítását el kell végezni. Ezen módszer nyomás alatti vezetéken is alkalmazható szakaszolási céllal a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélyével. Nyomás alatti vezetéken történő alkalmazás esetén az alábbi kiegészítő követelményeket kell betartani. A gázelosztó vezeték szakaszolását a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra külön kialakított munkaárokban kell elvégezni. A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható.

107 /180 A fúrókészülék elhelyezését követően a készülék kezelési utasításának betartásával a vezetéket meg kell fúrni. A fúrókészülék leszerelése után a keletkezett sorját és a kifúrt pogácsát a furatból el kell távolítani, majd az elkészített ballonozó készülékeket a furato/ko/n keresztül a csőbe be kell helyezni. Általában mindkét oldalon kettős zárást kell biztosítani két szimpla ballon, vagy egy dupla ballon alkalmazásával. A helyi körülményektől függően az egyik ballon helyett alkalmazható csővég lezáró dugó is. A csőbe helyezett ballont az előírt töltőközeggel (levegő, víz) fel kell fújni és a munkálatok időtartama alatt a ballonban lévő nyomást az előírt értéken kell tartani. A töltőközeg nyomását a ballonozó berendezés nyomásmérőjén folyamatosan ellenőrizni kell. A töltőközeg nyomás nem lehet nagyobb, mint a ballonra megengedett legnagyobb nyomásérték. A szakaszolt vezeték nyomásmentesítése után ellenőrizni kell, hogy a ballonok nem mozdultak el. A vezeték megbontást csak ezután szabad elkezdeni. A szakaszolás idejére 2 főt meg kell bízni a ballonozó készülékek felügyeletével és tartalék ballonokat kell biztosítani a munkavégzés időtartamára. A szakaszolás megszüntetése után a karmantyúkat előre elkészített menetes dugóval le kell zárni és körbe kell hegeszteni. Karimás csonk esetén pentánálló tömítés közbeiktatásával, vakkarimával, vagy teletárcsával kell a csonkot lezárni. A lezárás gáztömörségéről üzemi nyomáson habzószeres próbával meg kell győződni, majd a csőszigetelés helyreállítását el kell végezni Polietilén (PE) szakaszolt vezeték biztosítása kézi (nem zárt rendszerű) ballonozással A gázmentesítés szükségességéről a vezetéken végzett munka jellege, veszélyessége, a környezet védelme, a vezeték hossza és átmérője figyelembe vételével 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Műveletterv készítője dönt. Kizárólag elektromos fűtőszálas ballonozó nyeregidom (ballonozó készlet) használható. A helyi körülményektől függően az egyik ballon helyett alkalmazható csővég lezáró dugó is. A nyeregidomon keresztül a vezetéket meg kell fúrni, és a kifúrt pogácsát el kell távolítani. A sorját el kell távolítani, majd az elkészített ballont a furaton keresztül a csőbe kell helyezni. Általában mindkét oldalon kettős zárást kell biztosítani két szimpla ballon, vagy egy dupla ballon alkalmazásával. Az elhelyezéssel kapcsolatos további munkafolyamatok megegyeznek az acélcső ballonozásánál leírtakkal. A szakaszolás megszüntetése után a nyeregidom nyaktoldatát a hozzá tartozó csővégzáró kupakkal le kell zárni. A lezárás gáztömörségéről üzemi nyomáson habzószeres próbával meg kell győződni. Ezen módszer nyomás alatti vezetéken is alkalmazható szakaszolási céllal a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélyével. Nyomás alatti vezetéken történő alkalmazás esetén az alábbi kiegészítő követelményeket kell betartani. A gázelosztó vezeték szakaszolását a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra külön kialakított munkaárokban kell elvégezni. A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható. Kizárólag elektromos fűtőszálas ballonozó nyeregidom (ballonozó készlet) használható. A helyi körülményektől függően az egyik ballon helyett alkalmazható csővég lezáró dugó is. A nyeregidomon keresztül a vezetéket meg kell fúrni, és a kifúrt pogácsát el kell távolítani. A sorját el kell távolítani, majd az elkészített ballont a furaton keresztül a csőbe kell helyezni.

108 /180 Általában mindkét oldalon kettős zárást kell biztosítani két szimpla ballon, vagy egy dupla ballon alkalmazásával. Az elhelyezéssel kapcsolatos további munkafolyamatok megegyeznek az acélcső ballonozásánál leírtakkal. A szakaszolás megszüntetése után a nyeregidom nyaktoldatát a hozzá tartozó csővégzáró kupakkal le kell zárni. A lezárás gáztömörségéről üzemi nyomáson habzószeres próbával meg kell győződni Ütésálló PVC/CPE szakaszolt vezeték biztosítása kézi (nem zárt rendszerű) ballonozással A gázmentesítés szükségességéről a vezetéken végzett munka jellege, veszélyessége, a környezet védelme, a vezeték hossza és átmérője figyelembe vételével a műveletterv készítője dönt. Ezen módszer nyomás alatti vezetéken is alkalmazható szakaszolási céllal a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélyével. Nyomás alatti vezetéken történő alkalmazás esetén az alábbi kiegészítő követelményeket kell betartani. A gázelosztó vezeték szakaszolását a munkavégzés helyszínéül szolgáló munkaároktól legalább 2 méter távolságra külön kialakított munkaárokban kell elvégezni. A szakaszolási során a két munkaárok közti távolság a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélye alapján, az abban meghatározott mértékre csökkenthető, vagy elhagyható. A munkavégzési hely mindkét oldalán, a munkavégzés helyétől legalább 1 1 [m] távolságra a szükséges számú és méretű javító nyeregidomot kell a vezetékre elhelyezni. A helyi körülményektől függően az egyik ballon helyett alkalmazható csővég lezáró dugó is. A nyeregidomon keresztül a vezetéket meg kell fúrni. A sorját és a kifúrt pogácsát el kell távolítani, majd az előkészített ballont a furaton keresztül a csőbe kell helyezni. Általában mindkét oldalon kettős zárást kell biztosítani két szimpla ballon, vagy egy dupla ballon alkalmazásával. Az elhelyezéssel kapcsolatos további munkafolyamatok megegyeznek az acélcső ballonozásánál leírtakkal. A szakaszolás megszüntetése után a nyeregidomot csővégzáró sapkával kell lezárni. A lezárás gáztömörségéről üzemi nyomáson habzószeres próbával meg kell győződni. 7.7 KERÜLŐ VEZETÉK ÉPÍTÉSE A gázellátó rendszer rövid időtartamú (javítás - üzemzavar elhárítás, elzáró szerelvény csere, leágazási hely kialakítás stb.) szakaszolását a pont szerint elrendelő vezető a helyi körülmények, azaz ipari fogyasztó ellátásának, vagy a lakossági fogyasztók számának mérlegelése után a folyamatos gázszolgáltatás fenntartása érdekében a 7.7 pont szerinti kerülő vezeték létesítését írhatja elő. Kerülő vezetékkel lehetőleg a teljes, vagy legalább a feltétlenül szükséges gázmennyiséget kell biztosítani a felhasználók részére. Kerülő vezeték létesítése esetén az üzemelő gázelosztó vezetéken történő beavatkozás a kerülő vezeték megépítése, üzembe helyezése és a beavatkozási helynek a 7.5. fejezet követelményei szerint történő kiszakaszolását követően kezdhető meg. Nagyobb vezeték szakaszok, hosszabb idejű leállítása miatt (pl. a gázszolgáltatás fenntartása rekonstrukciós munkák időtartama alatt) létesítendő ideiglenes vezetékek és ideiglenes gázszolgáltatás követelményeit a 9. fejezet részletezi A kerülő vezetékkel szemben támasztott követelmények A kerülő vezeték:

109 /180 munkaterületét a fejezet szerint korlátozással le kell határolni és illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni, építésére kizárólag a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás szerinti gázvezetésre alkalmas, szabványos csőanyagok használhatók, a gerincvezetékre történő mindkét csatlakozási pontnál elzáró szerelvénnyel legyen szakaszolható (nem tekinthető elzáró szerelvénynek a biztonsági megfúró idom), nyomásfokozata feleljen meg a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervben előírt, vagy az üzemelő vezeték nyomásfokozatának, elhelyezése, hossza olyan legyen, hogy a megkerült szakaszon tervezett munkavégzést ne akadályozza, átmérője, szállító képessége feleljen meg a tervezett gázterhelés átvezetésére, sérülések ellen védett, megfelelően rögzített legyen. Műanyag vezeték eltakarás nélkül nem építhető, a földtakarás vastagsága olyan mértékű legyen, hogy azon az időjárási körülmények figyelembevételével káros felmelegedés, hőtágulás ne következzen be. Az eltakarás vastagsága nem lehet kevesebb, mint 10 [cm]. 1 napnál (1 műszaknál) hosszabb idejű elhelyezés esetén sérülések, mechanikai hatások (közlekedés) ellen védett, megfelelően rögzített legyen. Amennyiben szükséges, akkor a kerülő vezetéknek a földfelszín alá történő elhelyezésével kell elérni a megfelelő védelmet. a technológiai szerelési munkákat a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás vonatkozó előírásai betartásával kell végrehajtani, a kerülővezeték elkészítését és nyomás alá helyezését követően a kötési helyek és a hegesztési varratok gáztömörségét habzószeres próbával ellenőrizni kell Acél anyagú kerülő vezeték kiépítése Az üzemelő vezetéken végzendő munkálatok helyétől az alábbi ábra szerinti távolságokra a vezeték mindkét oldalán fel kell hegeszteni a leágazó-megfúró, valamint a szakaszolás módszerének megfelelő idomokat. Az idomok között az alábbi ábra szerinti távolságokat be kell tartani. A leágazó-megfúró idomokra a megfelelő nyomásfokozatú elzáró szerelvény elhelyezését követően az üzemelő vezeték megfúrása elvégezhető, a megfúró idom, vagy megfúró berendezés kezelési utasításának betartásával. A megfúró szerszám visszahúzását, az elzáró szerelvény zárását, berendezéssel történő megfúrás esetén a berendezés eltávolítását követően a kerülő vezetéket a pont követelményei figyelembevételével kell megépíteni. A kerülő vezeték üzembe helyezését a 4. fejezet vonatkozó előírásainak betartásával kell végrehajtani. Ha a kerülővezeték üzemeltetésre alkalmas állapotú, a szakaszolás a 7.5. fejezet vonatkozó része figyelembevételével a vezetékszakaszolás végrehajtható.

110 / PE anyagú kerülő vezeték kiépítése Acél anyagú kerülővezeték kialakítás Az üzemelő vezetéken végzendő munkálatok helyétől az alábbi ábra szerinti távolságokra a vezeték mindkét oldalán fel kell hegeszteni biztonsági megfúró idomokat valamint amennyiben a szakaszolás módszere megkívánja a szakaszoláshoz szükséges idomokat. Az idomok között az alábbi ábra szerinti távolságokat be kell tartani. A biztonsági-megfúró idomokra elektrofitting karmantyúval L min 10D hosszúságú csőszakaszt kell felhegeszteni. A felhegesztett csőszakaszok végéhez kell csatlakoztatni a megfelelő nyomásfokozatú elzáró szerelvényt. A PE kerülő vezetéket a pont követelményei figyelembevételével kell megépíteni. Az kerülő vezeték kiépítését követően az üzemelő vezeték megfúrása elvégezhető, a biztonsági megfúró idomokkal. A kerülő vezeték üzembe helyezését a 4. fejezet vonatkozó előírásainak betartásával kell végrehajtani. Ha a kerülővezeték üzemeltetésre alkalmas állapotú, a szakaszolás a 7.5. fejezet vonatkozó része figyelembevételével végrehajtható. A kerülővezeték elbontásának megkezdése előtt a biztonsági megfúró nyeregidomok és az elzáró szerelvények közti csőszakaszokra (L min 10D vel jelölve az ábrán) PE csőelszorítót kell elhelyezni és segítségükkel a kerülővezetéket mindkét irányból szakaszolni kell. A kerülő vezeték nyomásmentesítését a pont szerint kell végrehajtani. A nyomásmentesített kerülő vezetéket és az elzáró szerelvényeket le kell bontani az elszorított csőszakaszokról és a csőszakaszokat elektrofitting csővég elzáró sapka felhegesztésével le kell zárni. A hűlési idő letelte után a PE csőelszorítóval létesített szakaszolás megszüntethető.

111 /180 PE anyagú kerülővezeték kialakítás Ütésálló PVC/CPE anyagú kerülő vezeték kiépítése Az üzemelő vezetéken végzendő munkálatok helyétől az alábbi ábra szerinti távolságokra a vezeték mindkét oldalán el kell helyezni a leágazó-megcsapoló, valamint a ballonozó ÜPVC/CPE nyereg idomokat. A további eljárások megegyeznek a pontban leírtakkal. Vezeték kiszakaszolás ÜPVC csővezetéken A gázszolgáltatás visszaállítása kerülő vezetékről A kiszakaszolt elosztóvezeték rész ismételt gáz alá helyezéskor a vezetékbe került levegőt el kell távolítani. Ha kilevegőztetésre alkalmas technológiai pont, vagy hely nincs a vezetéken, a beavatkozási munka (javítás, leágazási hely kialakítás stb.) során kilevegőztetésre alkalmas csonkot kell beépíteni és a kilevegőztetést azon keresztül kell elvégezni. A karima párok közötti kilevegőztetés, átöblítés tilos! A kilevegőztető csonkra a gáz alá helyezendő vezetékszakasz térfogata figyelembevételével, a vagy a pont szerint kell lefúvató (kilevegőztető) csövet, vagy vezetéket elhelyezni, kiépíteni. A vezeték kilevegőztetését, átöblítését a 4.2. fejezet vonatkozó követelményeinek betartásával kell elvégezni. A kilevegőztetést a gáz áramlási iránya felőli szakaszoló elem megfelelő nyi-

112 /180 tásával, eltávolításával kell megkezdeni. Kettőzött szimpla ballonos szakaszolás esetén a gáz áramlási irányának ellentétes oldalán levő ballonok közül a beavatkozási hely felé eső ballont kell először eltávolítani. A felszabaduló ballonozó idomon kell kialakítani a kilevegőztetéshez szükséges csatlakozó csonkot. A szakaszolt elosztóvezeték rész üzembe helyezése a tiszta földgáz tartalom elérését követően a gáz áramlási irányával ellentétes oldali szakaszoló elem eltávolításával, a kerülő vezeték leválasztásával, a felszabaduló csonkok és csatlakozási helyek végleges lezárásával történik meg. A kiszakaszolt elosztó vezeték részen a beavatkozási helyek (hegesztési varratok, kötéshelyek stb.) és a megszüntetett csonkok, csatlakozási helyek gáztömörségét üzemi nyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell. Acél vezeték esetén a megbontott szigetelést helyre kell állítani, a kerülő vezetéket el kell bontani. 7.8 LEÁGAZÁSI HELY KIALAKÍTÁSA ÜZEMELŐ GÁZELOSZTÓ VEZETÉKEN Általános követelmények Üzemelő gázelosztó vezetékről történő leágazás kialakítása a következő két szakaszból áll: az új vezetékek (elosztó, leágazó) kivitelezése, az üzemelő gázelosztó gerincvezetékkel való összekötés (élőrekötés). Az új vezetéket a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás követelményei szerint kell kivitelezni. Az üzemelő gázelosztó vezetékről történő leágazást az alábbi módszerekkel lehet kialakítani: nyomás alatti megfúrás, a leágazási hely 7.5. fejezet szerinti szakaszolása és a szakaszolt vezeték részen a csatlakozási hely kialakítása. A helyszíni körülményeknek megfelelő technológiát a területi üzemeltetési egység vezető határozza meg. A munkálatokra a 2201_05_DU_01 Műveletterv készítése utasítás szerinti Művelettervet kell készíteni. Egyedi, ill. házi nyomásszabályozón keresztül ellátott felhasználónak közép- és nagyközépnyomású elosztóvezetékre történő rácsatlakozásánál a leágazási ponton Ø 8 [mm]- nél kisebb furat nem készíthető. A nyomás alatti csőmegfúró készülékek használatánál a megfúrásra kerülő csővezetékben a munkavégzés időtartamára a nyomást a csőmegfúró készülék, illetve a megfúró idom gyártója által megadott nyomásra kell lecsökkenteni. Ha üzemelő behúzott PE vezetéken történik leágazási hely kiépítése, a burokcső felesleges darabját el kell távolítani a PE vezeték sérülésének elkerülése céljából.

113 / Nyomás alatti megfúrás végrehajtása acél vezetéken Megfúrása hütz+baumgarten megfúróval Sorszám. Megnevezés 1. Fúrókészülék 2. Fúrórúd 3. Közcsavar 4. Racsnis kulcs 5. Pneumatikus hajtómű 6. Megfúró idom 8. Gömbcsap (Zsilip) 9. Központfúró 10. Koronafúró 11. Adapter 12. Dugózó rúd 15. Mágnesrúd 17. Nyeregidom 18. Záródugó A készülék használata Általános követelmények: 1. sz. ábra a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell. A leágazás kialakításának munkaműveletei: A készülékkel a leágazás elkészítését max. 4 bar nyomáson lehet elvégezni!

114 / Megfúrás a megfúrási ponton az acél csővezetékre fel kell hegeszteni a hegeszthető megfúró idomot a felhegesztett nyeregidom és a kiépített leágazó vezeték összekötése az adaptert fel kell csavarni a megfúró idom külső menetes részére és az adapterre a zsilip funkciójú gömbcsapot a koronafúrót és a központ a megfelelően a fúrórúddal össze kell csavarozni a fúrókészüléket a megfúró idommal össze kell csavarni, a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat a megfúró idomon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a gömbcsapra fel kell csavarni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni az ¼ -os gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a központfúró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a pneumatikus hajtóművet a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt pneumatikus hajtómű mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fúrókészülékről a megfúró idomot le kell szerelni 2. Forgács eltávolítása a mágnesrudat vékonyan be kell zsírozni a mágnesrudat a megfúró idomba be kell helyezni az összeszerelt megfúró idomot a zsilipre (gömbcsapra) fel kell szerelni a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a mágnesrudat le kell tolni a vezeték aljáig a mágnesrud enyhe mozgatásával a forgácsot össze kell gyűjteni a vezeték aljáról a mágnesrudat a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a zsilipet (gömbcsapot) el kell zárni és a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a zsilip (gömbcsap) felett le kell szerelni a fémforgácsot a mágnesről el kell távolítani a forgács vezetékből történő eltávolításának műveletét addig kell ismételni, míg a mágnes forgácsot gyűjt össze a vezetékből 3. Dugózás a megfelelő záródugót a dugózó rúdba kell helyezni és a hernyócsavarokkal rögzíteni kell

115 /180 a dugózó rudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a dugózó rudat a megfúró idomba kell helyezni a megfúró idomot fel kell szerelni a zsilipre (gömbcsapra) a zsilipet (gömbcsapot) ¼ -os gömbcsap zárt állapota mellett ki kell nyitni a dugózó rúd végére fel kell helyezni a racsnis kulcsot a záródugót a hegeszthető megfúró idomba kell tolni és a racsnis kulcs segítségével be kell tekerni a gáztömör zárás ellenőrzése a megfúró idomon található ¼ -os gömbcsap segítségével a megfúró idom, a zsilip (gömbcsap) és az adapter leszerelése a hegeszthető megfúró idomról a dugózó rúd eltávolítása a záródugóról a hernyócsavarok lazítását követően Megfúrása hütz+baumgarten oszlopos fúróállvánnyal A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell. 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Oszlopos fúróállvány 2. Fúrórúd 3. Hajtókar 4. Pneumatikus motor 5. Fúró, maró 6. Távtartó gyűrű 12. sz. ábra

116 /180 a megfúró idomot fel kell hegeszteni a vezetékre a fúrási úthosszat a felszerelt és nyitott elzáró szerelvényen keresztül meg kell mérni a fúrórúd hosszának meghatározása a 13. sz. ábra szerint 13. sz. ábra a talpkarimán a megfelelő lyukkör szabaddá tétele a marót, a központfúrót és a fúrórudat össze kell szerelni a nyomatóhidat az orsóval a fúróállványról le kell csavarozni a fúrórudat szilikon zsírral be kell kenni a fúróállványon lévő tömszelencét fel kell lazítani és a fúrórudat a talpkarimán keresztül a fúróállványba kell csúsztatni amíg a maró a talpkarimán fel nem ütközik a fúróállványt a tömítésekkel a tolózárra fel kell szerelni a tolózár zárásával ellenőrizni kell azt, hogy a fúróberendezés a tolózár zárási útjába nem ér bele a tolózárat ki kell nyitni a fúrórudat előre kell tolni addig, míg a központfúró a cső felső palástjához nem ér az ellenrugót a fúrórúdra kell húzni, amíg az a vezető hídon fel nem ütközik az állító gyűrűt a fúrórúd végén lévő kell húzni és a belső kulcsnyílású csavarral rögzíteni kell a pneumatikus motort a fúróállvány oszlopaira csúsztatva rá kell illeszteni a fúrórúd négyszög lapolására a nyomatóhidat az orsóval az oszlopokra kell szerelni az orsót addig kell előre tekerni, míg annak csúcsa a motoron kialakított fészekbe be nem ül a vezető hidat az ellenrugó ellenében addig visszahúzni, amíg a rugó az állító csavaron kissé megfeszül a vezető hidat az oszlopokhoz kell rögzíteni a tömszelence fedelet meg kell húzni a pneumatikus motor indításával, mely biztosítja a fúró forgó mozgását és az orsóval történő előtolás biztosításával el kell végezni a vezeték fúrását a fúrórúd visszajáratásánál tekintettel kell lenni a nyomásból eredő visszalökésre, ezért a folyamatosan biztosítani kell a fúrórúd ellentartását, rögzítését a fúrórúd visszahúzását követően a tolózárat el kell zárni

117 /180 a fúróállványt a tolózárról le kell szerelni Nyomás alatti megfúrás végrehajtása PE vezetéken PE vezeték megfúrása hütz+baumgarten PE megfúró rendszerrel A készülék használata Általános követelmények: a készülékkel csak a kezelésére és a biztonságtechnikai előírásokra kioktatott, arról vizsgát tett és a készülék használatra a Társaság által írásban feljogosított dolgozó végezhet munkát, a készülékhez kizárólag a hütz+baumgarten által gyártott, vagy az általa engedélyezett anyagok, alkatrészek, felszerelések alkalmazhatók, a készülék kezelési utasításának a munkavégzés helyszínén mindig rendelkezésre kell állni A munkavégzés megkezdését megelőző tevékenységek: a készülék kezelőnek ellenőrizni kell, hogy munkavégzést akadályozó, vagy a biztonságot befolyásoló elváltozások a készüléken láthatók-e. Csak hibamentes és biztonságos munkavégzésre alkalmas készülékkel lehet a munkát megkezdeni! a tervezett munkálatok helyszínén meg kell tekinteni, hogy a munkálatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak-e (a vezeték megfelelő mértékben van feltárva, a munkaárok a megfelelő méretű, a munkaterületen nem találhatók olyan tárgyak, vagy személyek, amelyek a munkavégzés akadályát képeznék). a dolgozónak a veszélyes munkavégzésnél előírt védőruházatot és a készülék használatra előírt védőeszközöket (munkakesztyű, kámzsa, pneumatikus hajtómű használatakor védőszemüveg) alkalmaznia kell. 1. Megfúrás Sorszám. Megnevezés 1. Megfúró készülék 2. Fúrórúd 3. Racsnis kulcs 4. Rögzítő pofa 5. Karima 6. Öblítő közdarab 7. Maró 8. PE gömbcsap 11. sz. ábra a felhegesztett PE gömbcsaphoz ki kell választani a megfelelő méretű rögzítő pofát (11. sz. ábra 4. készülékelem) a rögzítő pofát (11. sz. ábra 4. készülékelem), az öblítő közdarabot (11. sz. ábra 6. készülékelem) és a megfúró készüléket (11. sz. ábra 1. készülékelem) össze kell szerelni a marót (11. sz. ábra 7. készülékelem) és a gömbcsap méretéhez igazodó fúrórúdat (11. sz. ábra 2. készülékelem) össze kell csavarozni

118 /180 a fúrórudat szilikon zsírral vékonyan be kell kenni a fúrórudat az öblítő közdarabon keresztül az összeszerelt szerkezetbe be kell tolni az összeszerelt készüléket a PE gömbcsap hegtoldatára fel kell rögzíteni a gömbcsapot ki kell nyitni a megfúró idomon található gömbcsapon keresztül a kialakult kamra nyomását a kézi pumpa segítségével fel kell pumpálni a kiszakaszolni kívánt vezeték nyomására a megfúró szerkezet csatlakozásait, valamint a hegesztési varratot habzószeres tömörségellenőrzés alá kell vonni a tömörségellenőrzést követően a kamra nyomását le kell engedni a gömbcsapon keresztül, majd annak zárásával a kamra gáztömörségét ismételten biztosítani kell a fúrórudat előre kell tolni addig, amíg a maró el nem éri a kiszakaszolni kívánt vezeték felső alkotóját a fúrórudat a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar segítségével rögzíteni kell. a racsnis kulcsot (11. sz. ábra 3. készülékelem) a fúrórúd végére kell illeszteni és el kell végezni a vezeték megfúrását a fúrás elvégzése után a fúrórudat kontroláltan a zsilip (gömbcsap) zárási helyzete fölé kell húzni a fúrókészülékben lévő két belső kulcsnyílású csavar meglazítása után. Ezen művelet csak felszerelt racsnis kulcs mellett történhet a fúrórúd nyomás hatására történő hirtelen kivágódásának kontrolálása miatt. a PE gömbcsapot el kell zárni és az öblítő közdarabon található gömbcsapon keresztül nyomásmentesíteni kell a megfúró szerkezetet a PE gömbcsap felett le kell szerelni Megfúrás fűtőszálas, bilincses megfúró nyeregidom alkalmazásával A leágazási hely kialakítása az alábbi ábra szerinti idommal történik a következők szerint: Fűtőszálas, bilincses megfúró idom

119 /180 a leágazási ponton a cső palást felület előkészítését a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével el kell végezni. az idomot az idom részét képező bilinccsel, vagy külön ráhelyezhető nyeregbefogó szerszámmal kell a cső palástjára elhelyezni és rögzíteni, a nyeregidom felhegesztését a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével kell elvégezni, a hegesztés befejezése után az idomra előírt (gyártói előírás, hegesztési utasítás, hegesztőgép által megadott) lehűlési időtartamot követően a ráhelyezhető nyeregbefogó szerszám leszerelhető. az idom oldalágára a rácsatlakozó vezeték felhegeszthető a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével, a rácsatlakozó vezeték és a nyeregidom nyomáspróbáját az utolsó hegesztés befejezése után az idomra előírt (gyártói előírás, hegesztési utasítás, hegesztőgép által megadott) lehűlési időtartamot követően lehet elvégezni, A nyomáspróba követelményei Szilárdsági nyomáspróba: Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az alábbi táblázatban megadottak szerint. A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 min. Legnagyobb üzemi nyomás (MOP) [bar] Szilárdsági próbanyomás (STP) [bar] 4,0 < MOP 16 legalább 1,3xMOP 2 < MOP 4,0 legalább 1,4xMOP 0,1 < MOP 2 legalább 1,75xMOP, de legalább 1 [bar] MOP 0,1 legalább 1 [bar] A szilárdsági nyomáspróba értéke nem lehet kisebb 1 [bar]-nál. Tömörségi nyomáspróba: 0,1 [bar]-t meg nem haladó legnagyobb üzemi nyomású (MOP) vezeték esetén a tömörségi próbanyomás értéke 150 [mbar]. 0,1 [bar]-t meghaladó üzemi nyomás esetén legyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja meg annak (MOP) 150 %-át. A tömörségvizsgálat időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 [min]. Megfelelőség értékelése és igazolása: A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakváltozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli nyomásváltozás nem következett be. A nyomáspróba elvégzését a kiadott munkautalványon kell igazolni. a nyomáspróbát követően az idomban levő fúróbetétet be kell hajtani kerepes dugós csavarkulccsal addig, amíg a rajta levő jelölőtárcsa az oldalhasíték alsó szélével egy vonalba nem kerül. Ekkor a csőpalást át van fúrva. ezután visszafelé kell forgatni a kulcsot mindaddig, míg a jelzőtárcsa a szerszám felső nyílásával egy síkba nem kerül. Ekkor a PE idomban maradó fúró felső helyzetbe került. a fúróközdarab leszerelhető és a zárósapka rácsavarásával a szerelés befejeződött. a zárósapka tömör zárását üzemi nyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell.

120 / Megfúrás fűtőszálas PE nyeregidomon keresztül, szerelhető gáz alatti megfúró szerszámmal A M-02 melléklet Szerelhető gáz alatti megfúró PE nyeregidomhoz szerinti készülékkel a megfúrást a következők szerint kell elvégezni: a leágazási ponton a cső palást felület előkészítését a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével el kell végezni. a nyeregidomot az idom részét képező bilinccsel, vagy külön ráhelyezhető nyeregbefogó szerszámmal kell a cső palástjára elhelyezni és rögzíteni, a nyeregidom felhegesztését a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével kell elvégezni, a hegesztés befejezése után az idomra előírt (gyártói előírás, hegesztési utasítás, hegesztőgép által megadott) lehűlési időtartamot követően a ráhelyezhető nyeregbefogó szerszám leszerelhető. a nyeregidom tokjába 500 [mm] hosszúságú PE csőtoldatot kell hegeszteni a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével, a hegesztés befejezése után az idomra előírt (gyártói előírás, hegesztési utasítás, hegesztőgép által megadott) lehűlési időtartamot követően a gáz alatti megfúró szerszámot fel kell szerelni a csőtoldatra és a csőtoldaton el kell helyezni a csőelszorítót, a megfúrást el kell végezni. a megfúrást követően a fúrószárat hátra kell húzni és csőelszorítóval a csőtoldatot el kell szorítani, majd a megfúrószerszám kiszerelhető. A rácsatlakozó vezetéket fel kell hegeszteni az elszorított csőtoldatra a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás idevonatkozó előírásai figyelembevételével. A csőelszorítást az utolsó hegesztés befejezése után az idomra előírt (gyártói előírás, hegesztési utasítás, hegesztőgép által megadott) lehűlési időtartamot követően lehet feloldani, a csőelszorításnál és a csőelszorítás helyreállításánál a pont vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. a hegesztett kötéseket üzemi nyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell Megfúrás végrehajtása szakaszolt és nyomásmentesített ütésálló PVC (ÜPVC/CPE) vezetéken Megfúrás megcsapolóhíd alkalmazásával Ezen megfúrási művelet szakaszolt és nyomásmentesített állapotban kerülhet elvégzésre. Ettől eltérő esetben, azaz legfeljebb 0,2 [bar] nyomás alatti vezetéken is elvégezhető a művelet a területi üzemeltetési egység vezető által kiadott, konkrét munkára vonatkozó írásos engedélyével. Az alábbi ábra szerinti az ÜPVC/CPE építési rendszer részét képező - idommal nyomásmentesített elosztóvezetéken lehet leágazási helyet kialakítani a következő technológiával:

121 /180 KPVC megcsapoló híd D NA 1 V 1 L l h d NA V , , , , KPVC megcsapoló híd méretei a leágazási helyen az elosztó vezeték felületét a megcsapolóhíd nyeregrész hossza + 5 [cm] hosszon meg kell tisztítani a szilárd és vegyi szennyeződésektől, a tömítő gumigyűrűt be kell helyezni a megcsapolóhíd felső nyeregidom részébe, az elosztó vezetékre először az alsó nyeregidom részt, majd a felső nyeregidom részt kell felhelyezni. A megcsapoló híd helyzetét a rácsatlakozó vezeték helyzetétől függően kell meghatározni, a két nyeregidom fél záró elemeit a nyeregidomon levő nyíl irányában rá kell nyomni a nyeregrészekre és fa, vagy gumikalapáccsal kocogtató ütéssel addig szorítani, míg a záróelem széle egyvonalba kerül a nyeregidom szélével, a megcsapolóhíd megfúró ágán keresztül meg kell fúrni a vezetéket. a megfúrást követően a megcsapolóhíd megfúró ágának záró sapkáját vissza kell helyezni és gáztömören megszorítani, a megcsapoló híd csatlakozó csonkjához az alábbi ábrák szerinti idomokkal lehet a rácsatlakozó vezetéket rákötni,

122 /180 a megcsapoló híd illesztéseit és a kötéseket üzemi nyomáson habzószeres próbával ellenőrizni kell. Névleges méret Alkalmazható ( xø[mm]) PVC KPE 1 x 25 X X 1 ½ x 25 X X 1 ½ x 32 X X 1 ½ x 40 X X ÜPVC anyagú, bedugható kötésű T-csatlakozó KPVC megcsapoló hídhoz Névleges méret ( xø[mm]) 1½ x 15 X 1½ x 22 X 1½ x 25 X 1½ x 28 X 1½ x 32 X 1½ x ¾ X ÜPVC anyagú, húzásálló kötésű oldal csatlakozó idom KPVC megcsapoló hídhoz Névleges méret ( xø[mm]) 1½ x 25 X 1½ x 32 X ÜPVC anyagú, húzásálló kötésű T-csatlakozó KPVC megcsapoló hídhoz

123 / Leágazási hely kialakítása PE közdarabnak az ütésálló PVC (ÜPVC/CPE) vezetékbe való beépítésével Megfelelő méretű ÜPVC megcsapoló híd és/vagy csatlakozó idomok hiánya esetén területi üzemeltetési egység vezető egyedi engedélyével az ÜPCV/CPE vezetéken leágazási hely kialakítása az elosztó vezeték átmérőjével azonos külső átmérőjű, 1 [m] hosszú SDR 17,6 (P-6,0) nyomásfokozatú PE közdarab beépítésével. A PE közdarab elhelyezését az ÜPVC/CPE építési rendszer részét képező áttoló karmantyúk alkalmazásával az alábbi ábra szerint kell elvégezni. Hegeszthető KPE nyeregidom elhelyezése ÜPVC csővezetékben A továbbiakban a PE közdarabra a pont szerinti módszerekkel lehet a leágazási helyet kialakítani Leágazási helyek üzembe helyezése (élőre kötés) A leágazási helyek és a leágazási helyre csatlakozó vezetékek üzembe helyezését a 4.2. fejezet vonatkozó előírásai figyelembevételével kell végrehajtani. 7.9 GÁZELOSZTÓ VEZETÉK LEFÚVATÁSA ÉS A FÁKLYÁZÁS KÖVETELMÉNYEI Általános előírások A gázellátó rendszer, vagy rendszer részek lefúvatására a következő esetekben kerülhet sor: a földgáz eltávolítása a gázelosztó vezetékből a szabad légtérbe történő lefúvatással, vagy a lefúvatott gáz elégetésével (fáklyázással). A földgáz eltávolítására nyomásmentesítés, gázmentesítés, vezetéktisztítás, vagy kiszakaszolás céljából kerülhet sor. a levegő, vagy inert gáz (nitrogén) eltávolítása a gázelosztó vezetékből gáz alá helyezés során.