Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)"

Átírás

1 Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F Miről szól ez az összefoglaló? Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a PostaFészekŐr biztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a PostaFészekŐr biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A PostaFészekŐr biztosítás részletes leírását a PostaFészekŐr (termékkód: 12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadvány tartalmazza. Mi a PostaFészekŐr? A PostaFészekŐr olyan biztosítás, melynek célja az Ön vagyontárgyainak, így főként ingatlanának és ingóságainak védelme. Milyen lehetőségek közül választhat a PostaFészekŐr szerződés megkötésekor? A biztosítás megköthető bármely postahelyen az alábbi választási lehetőségek mentén: Épületbiztosítási fedezettípusok: kő, beton, tégla és panel (szilárd falazatú) épületre, vagy vályog vagy vályogot tartalmazó, fa és könnyűszerkezetes (puha falazatú) épületre Ingóságbiztosítási csomagok: Ingóság Alapcsomag vagy Ingóság Kibővített csomag Az épületbiztosítási fedezetek és az ingóságbiztosítási csomagok külön-külön is megköthetők, vagy igény szerint kombinálhatók. A PostaFészekŐr biztosítás az alábbi felelősségbiztosításokat tartalmazza: Épülethasználói felelősségbiztosítás (Épületbiztosítási fedezeteknél), mely alapvetően az épület, lakás, telek tulajdonosa, bérlője használója által e minőségben okozott károk megtérítésére terjed ki, Általános felelősségbiztosítás (Ingóság Kibővített csomagban), mely kiterjed például a gyalogosként, kerékpárosként, kiskorú gondozójaként, e minőségben okozott károk megtérítésére, Ebtartói felelősségbiztosítás (Ingóság Kibővített csomagban), mely az ebtartói minőségben okozott károk megtérítésére terjed ki. A PostaFészekŐr megköthető a fentieken túl Moduláris biztosításként is, ami azt jelenti, hogy Ön szerződéskötéskor az alábbi lehetőségek közül választhat: Kér-e Épületbiztosítási fedezetet? Épületbiztosításhoz választ-e plusz biztosítási eseményeket, illetve felelősségbiztosítási módozatot az alábbiak közül: - Épület-üvegtörés vagy kibővített épület-üvegtörés - Vandalizmus általi rongálás - Tetőbeázás és panelhézag miatti vízkár - Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás Kér-e Ingóságbiztosítást? Ha igen: - Vagyontárgyanként választhatók a biztosítási összegek, - Ingóságbiztosításhoz plusz biztosítási események, illetve felelősségbiztosítási módozatok választhatók, úgymint: o Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás o Bútor-üvegtörés o Közvetett villámcsapás o Szolgáltatás-kimaradásból származó egyéb vagyoni károk o Bankkártya letiltás o Általános felelősségbiztosítás o Ebtartói felelősség biztosítás A PostaFészekŐr Moduláris biztosításként történő megkötésére kizárólag az online postahelyeken van lehetőség, melyek pontos elérhetőségét megtalálja a internetes oldalon. Mód van önrész választására. Önrész vállalása esetén Önt díjkedvezmény illeti meg, ugyanakkor kár esetén a kártérítési összegből a szerződésben meghatározott összeget levonásra kerül. Felelősségbiztosítási és kiegészítő balesetbiztosítási károknál önrész nincs. A PostaFészekŐr megkötésekor lehetősége van az alábbi kiegészítő biztosítások választására: Kiegészítő balesetbiztosítás: érvényes a biztosított ingatlan lakóira az egész világon. Kiegészítő melléképület biztosítás: érvényes a biztosított ingatlanhoz tartozó melléképületekre (épületbiztosítás vagy Moduláris épületbiztosítás választása esetén). Milyen vagyontárgyak biztosíthatóak a PostaFészekŐrrel? Épület, építmény: biztosított mindaz, ami tartósan, szerkezetileg beépített, és az épületet rendeltetésszerűen használhatóvá teszi (pl. ház, kapu, járda). Épülettartozékok és épület berendezések: az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések (pl. redőny, spaletta, galéria, gardróbszekrény). Általános háztartási ingóságok: minden tárgy, ami általában egy háztartásban előfordul, és nem tartozik az értékőrző vagyontárgyak, illetve az egyéb ingóságok közé (pl. edények, székek). 1

2 Értékőrző vagyontárgyak (Ingóság Kibővített csomag és Moduláris biztosítás esetén): egyedi, nem a háztartási ingóságok csoportjába tartozó értékálló ingóságok (pl. nemesfém, drágakő, stb.) Egyéb ingóságok: a fenti csoportokba nem sorolható, a PostaFészekŐr feltételekben felsorolt ingóságok (pl. készpénz az Ingóság Kibővített csomag esetén Ft-ig biztosított; mezőgazdasági eszközök, állatok, növényi kultúrák). Mire nem terjed ki a PostaFészekŐr biztosítás? Felhívjuk figyelmét, hogy a PostaFészekŐr biztosítás csak a biztosítási feltételekben rögzített esetekre terjed ki. Vagyontárgyait és Önt érheti olyan kár is, melyre a biztosító nem teljesít kifizetést. Erről részletes információt a PostaFészekŐr (12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmaz. Milyen időtartamra köthető a PostaFészekŐr biztosítás? A PostaFészekŐr határozatlan időtartamra köthető, ami azt jelenti, hogy a biztosító mindaddig köteles a kockázat viselésére és szolgáltatás nyújtására, ameddig Ön a biztosítás díját fizeti, és a szerződést akár Ön akár a biztosító fel nem mondja. A szerződés írásban mondható fel a biztosítási időszak végét megelőzően minimum 30 nappal. Hol nyújt védelmet a PostaFészekŐr biztosítás? A PostaFészekŐr az Ön ingatlanán belül, felelősségbiztosítások kapcsán Magyarországon, a kiegészítő balesetbiztosítás vonatkozásában pedig az egész világon fedezetet nyújt, valamint Magyarország területén a biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatában, poggyászában beleértve a biztosítási fedezettel bíró értéktárgyait is biztosítási események miatt bekövetkezett károkra vonatkozik. Mit vállal Ön a PostaFészekŐr biztosítás megkötésével? A biztosító szolgáltatását díjfizetés ellenében nyújtja, ami azt jelenti, hogy Önnek a PostaFészekŐr biztosítás díját meg kell fizetnie, amennyiben a szerződést fenn kívánja tartani. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Társaságunk erről a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti Önt. Mi a teendő kár esetén? Amennyiben a biztosítási feltételekben szereplő káresemények valamelyike bekövetkezne, a biztosító szolgáltatásának érdekében legkésőbb a kár észlelését követő 2. munkanapon jelentse be az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Telefonon: ben: Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval? Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését: Telefonon: (hétfő 8:00-20:00, kedd-péntek 8:00-18:00) Levélben: 1535 Budapest, Pf ben: 2

3 Biztosítási események Ingóság Alapcsomag Ingóság Kibővített csomag Szilárd falazatú épületbiztosítás* Puha falazatú épületbiztosítás** Árvíz Földrengés Földcsuszamlás Felhőszakadás Hónyomás Jégverés Vihar Villámcsapás Tűz Robbanás Kő- és földomlás Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése Idegen tárgyak rádőlése Rablás Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, háztartási gép elromlása, akváriumtörés) Kibővített vezetékes vízkár Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás - + Ingóság Kibővített csomag megléte esetén + Moduláris biztosítás választható Épület-üvegtörés választható Kibővített épület-üvegtörés választható Bútorüveg-törés választható Közvetett villámcsapás - + Ingóság Kibővített csomag megléte esetén + választható Vandalizmus választható Tetőbeázás- és panelhézag miatti vízkár választható Épülethasználói felelősségbiztosítás választható Általános felelősségbiztosítás választható Ebtartói felelősségbiztosítás választható Bankkártya letiltás választható Fagyasztott élelmiszerek megromlása választható Kiegészítő biztosítások Kiegészítő balesetbiztosítás választható választható választható választható választható Kiegészítő melléképület biztosítás - - választható választható választható * Épületbiztosítás kő, beton, tégla és panel falazatú épületre ** Épületbiztosítás vályog vagy vályogot tartalmazó, fa és könnyűszerkezetű épületre 3

4 Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr (12014) ingatlan- és ingóságbiztosítás Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaFészekŐr otthonbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek című kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére. Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja. A biztosító és a függő biztosításközvetítő legfontosabb adatai Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 1022 Budapest, Bég utca 3-5.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg , Ügyfélszolgálati telefonszáma: (hétfőnként 8:00-20:00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható). Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Budapest, Dunavirág u A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) a PostaFészekŐr biztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Biztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni. A Magyar Posta Zrt. közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik. Felügyeleti szerv A Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. amennyiben a biztosítási szerződést a Magyar Posta Zrt. hálózatán keresztül kötötték felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levélcíme: 1534 Budapest BKKP Pf. 777; ügyfélszolgálati telefonszáma: Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a honlapon. Panaszügyintézés Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével vagy a Magyar Posta Zrt. alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Minőségbiztosítási osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); ( ben); (faxon). Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. Törvény a 102. (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni. Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig ha nem személyesen nyújtja be javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt. tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak. Jogszabályok A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit ). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld. 4

5 PostaFészekŐr otthonbiztosítás szerződési feltételek A PostaFészekŐr otthonbiztosítás szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a Magyar Posta Biztosító Zrt. PostaFészekŐr otthonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény rendelkezései az irányadók. I. Általános biztosítási feltételek 1. A biztosító, a Szerződő, a biztosított személy(ek) 1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító). 1.2 Szerződő: Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait. 1.3 Biztosított: A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak minősül a biztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fűződik. A biztosító szolgáltatására ha a feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek a Biztosított jogosult. 1.4 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak a vagyonbiztosítás különös feltételeiben, illetőleg a felelősségbiztosítások, illetve kiegészítő balesetbiztosítás feltételeiben Biztosítottként meghatározott személyek minősülnek. 2. A biztosítási szerződés létrejötte 2.1 A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító által használt és mindenkor érvényes formanyomtatványon írásbeli ajánlattal vagy elektronikus ajánlattal kezdeményezi. Írásbeli ajánlatnak minősül a biztosító által használt formanyomtatványon kézzel kitöltött ajánlat vagy azzal megegyező adattartalmú elektronikusan készített, majd kinyomtatott ajánlat, melyet a Szerződő vagy megbízásából az alkusz aláír. Elektronikus ajánlatnak minősül a biztosító vagy az általa biztosítás közvetítésére megbízott függő biztosításközvetítő, illetve alkusz által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során a portál lehetőséget kínál a biztosítási szerződés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a Szerződő kifejezetten hozzájárul. 2.2 A biztosítónak 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja a Szerződő ajánlatát. Az ajánlatot a biztosító a 15 napos ajánlat-elbírálási határidőn belül elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. 2.3 A biztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak. A Szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van, azt nem vonhatja vissza. A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodásával jön létre. 2.4 Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 3.1 Ha a biztosítási szerződés létrejön, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett időpontban kezdődik, feltéve, hogy az ajánlattal egy időben a Szerződő díjelőleget is fizetett. Ha a Szerződő az ajánlattal egy időben nem fizetett díjelőleget, a kockázatviselés a díjfizetés napját követő nap 0. órájában kezdődhet legkorábban. 3.2 Ha a biztosító és a Szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követő nap 0. órája. 3.3 A felek a kockázatviselés kezdő időpontját illetően a fentiektől eltérően is megállapodhatnak. 3.4 Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget esetleges költségek levonása után a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek. 3.5 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével. 4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. 4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik. 4.3 A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap. 5. A szerződés módosítása 5.1 A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják. 5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. 5

6 napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt (Biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. 6. A biztosítási szerződés megszűnése 6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig. 6.2 Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. 6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. 6.4 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés nem szűnik meg. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 6.5 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek 30 nap felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. 6.6 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti díjjal fedezetlen kockázatviseléssel arányos. 6.7 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni. 7. A biztosítási díj 7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló biztosítási díj. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. 7.2 A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 7.3 A Szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság). 7.4 A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes. 7.5 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó Ptk.-ban szereplő, a jelen szerződésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését. 7.6 Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja. 7.7 A biztosítási díj fizetésének három módja van: Készpénz-átutalási megbízás (csekk). Csoportos beszedési megbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, megbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére). Átutalási megbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor azt a lehetőséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási megbízást ad). Ha a Szerződő élni kíván a két utóbbi lehetőség közül valamelyikkel, a biztosítási szerződés megkötésekor meg kell adnia a számlaszámát is. A határidőre történő díjfizetésről a Szerződőnek kell gondoskodnia. Ha a szerződésben csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési megbízás útján, a Szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a Szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan készpénz-átutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követően a Szerződő a csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét bankjánál megteremti, és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja. 8. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8.1 Ajánlatának megtételekor a Szerződő dönti el, hogy mely vagyoncsoportokat, milyen választható biztosítási eseményekre, mekkora szolgáltatási összeggel kíván biztosítani, és azok mellé milyen választható kiegészítő biztosítást igényel, vagy választhat a biztosítani kívánt vagyoncsoportokra a biztosító által előre összeállított biztosítási eseményeket és szolgáltatási összegeket tartalmazó termékcsomagok közül. 8.2 A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a 8.3 pontban foglaltaknak megfelelően meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, azzal, hogy a jelen biztosítási feltételekben egyes biztosítási események és vagyoncsoportok kapcsán szereplő, szolgáltatást korlátozó rendelkezések a szolgáltatás összegének felső határát a biztosítási összegnél alacsonyabb összegben is meghatározhatják. 8.3 A biztosítási szerződésben a Szerződő az alábbiakra határozhat meg biztosítási összeget: a) Ingóság Alapcsomagra vagy Ingóság Kibővített csomagra; továbbá b) Épületbiztosításra kő, beton, tégla és panel falazatú épületek esetén (a továbbiakban: Szilárd falazatú épületbiztosítás) vagy Épületbiztosításra vályog vagy vályogot tartalmazó falazatú, fa és könnyűszerkezetes épületek esetén (a továbbiakban: Puha falazatú épületbiztosítás). 6

7 c) A Moduláris biztosításon belül: Épületbiztosításra, illetve Ingóságbiztosításra Moduláris ingóságbiztosítás választása esetén a Szerződőnek lehetősége van - ha a Szerződő nem kívánja tételesen meghatározni az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belüli alvagyontárgy csoportok biztosítási összegeit, akkor az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra; - ha a Szerződő tételesen kívánja meghatározni az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belüli alvagyontárgy csoportok biztosítási összegeit, akkor azokra külön-külön. A Moduláris biztosításon belül, ha a Szerződő az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt, akkor - az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeget külön-külön; - az Egyéb ingóságok vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeget külön-külön. 8.4 A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt alvagyontárgy csoportok biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze. 8.5 A biztosítási összeg vagyonbiztosítás esetén nem haladhatja meg a biztosítani kívánt vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értékét. Alulbiztosításnak minősül, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ilyen esetben a biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez. 8.6 Ha a biztosítási szerződés a biztosító által meghatározott és a szerződésben feltüntetett minimális biztosítási összeggel vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, úgy kár esetén a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést. Utóbbi alól kivételek: az indexálás visszautasításának, valamint az épület, illetve melléképület alapterületére vonatkozó közlési kötelezettségsértés esetei. 8.7 Felelősségbiztosításnál a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban. A kártérítés és az egyéb költségek együtt sem haladhatják meg a biztosítási összeget. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet. 8.8 Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés kiegészítő melléképület biztosítást is tartalmaz, a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a melléképületre az épületbiztosítás biztosítási összegének 50%-a. 9. Értékkövetés 9.1 A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat a kárgyakoriságtól függetlenül rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexálásra a biztosítási évfordulón kerül sor. Az indexálás az épületbiztosítás, valamint az ingóságbiztosítás biztosítási összegeire vonatkozik. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az alábbiakban meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. 9.2 Az indexálást a biztosító mindig a biztosítási évfordulót megelőző utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra végzi el. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet az indexszám szeptemberi nyilvánosságra kerülését követő év során történő indexálások alkalmával. A biztosító egy naptári éven belül ugyanazon szerződés vonatkozásában az indexszámot nem módosíthatja. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási összeg és díj mértékéről a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a Szerződőt. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki. 9.3 Ha az indexált biztosítási összeget és biztosítási díjat a Szerződő nem fogadja el, akkor az értékkövetésről szóló levél kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban igényelheti az értékkövetés előtti állapot visszaállítását. 9.4 Ha a Szerződő nem fogadja el a biztosító által felajánlott indexálást, kár esetén a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot. 10. Önrészesedés 10.1 A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés összegét. A biztosító a vagyonbiztosítás alapján járó szolgáltatási (kártérítési) összegből levonja a Szerződő által választott, a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés összegét A biztosító nem alkalmaz önrészesedést az Általános, az Épülethasználói és az Ebtartói felelősségbiztosítás, valamint a Kiegészítő balesetbiztosítás esetén. 11. A szerződő felek speciális kötelezettségei A) A Szerződő, Biztosított kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség 11.1 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség 11.2 A Szerződő és a Biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna. 7

8 11.3 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti Ha a Szerződő az ajánlaton az épület, illetve melléképület négyzetméterére vonatkozó adatot a valóságtól eltérően alacsonyabban adja meg, akkor a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot, és érvényesítheti annak jogkövetkezményét, az arányos kártérítést A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, kötvényen, egyéb nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként. Be kell jelenteni különösen, ha a biztosított épület hasznos alapterülete megváltozott (pl. tetőtér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése), a biztosított vagyonérték változása miatt az meghaladja a biztosítási összeget, ingatlan lakatlanná (nem állandóan lakottá) válik, Szerződő (Biztosított) címe megváltozik A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő (Biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 11.7 A Szerződőnek, Biztosítottnak minden esetben a jó gazda gondosságával kell eljárnia, betartva a jogszabályi, hatósági előírásokat, szabványokat. A Szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen: a) az épületeit a mindenkor hatályos építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani, felújítani; b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni; c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni; d) az időszakos tartózkodás céljára szolgáló (üdülő) ingatlanokban a víz-, a fűtés és hűtésvezetéket, és az azokra kapcsolt berendezéseket vízteleníteni az elfagyás megelőzése érdekében, illetve a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét pedig elzárni a vízkárok megelőzése érdekében; e) az állandóan lakott épületekben az átmenetileg nem üzemeltetett víz-, fűtés- és hűtésvezetékek főelzáró szelepét elzárni a vízkárok megelőzése érdekében; f) a biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos, gáz- és vízvezető létesítményeket, a hozzájuk csatlakoztatott berendezéseket, készülékeket, valamint a tetőket, ereszcsatornákat és az ingatlanra a határoló falakon kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani; g) az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket megjavítani, vagy ha ez nem lehetséges kicserélni; h) talajszint alatti helyiségben ingóságot csak a padozat szintjétől számítva legalább 20 cm magasan tárolni; i) a káresemény észlelését követően haladéktalanul értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében; j) betöréses lopás, rablás esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni; k) az ingatlan kulcsainak ellopása, elrablása vagy elveszése, valamint a zár megsérülése, használhatatlanná válása esetén a zárakat 24 órán belül kicserélni, a zárcseréig pedig gondoskodni a személyes őrzésről; l) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a biztosító kárfelmérését nem akadályozó, a vagyon- és személybiztonságot elősegítő intézkedéseket haladéktalanul megtenni; m) a csapadék elvezetéséről gondoskodni, csepegtető járdát, az épületekre ereszcsatornát kiépíteni A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is. Kárbejelentési kötelezettség 11.9 A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés megtehető személyesen (a biztosító ügyfélszolgálatán vagy bármely postán), telefonon, ajánlott levélben és faxon, valamint elektronikus levélben a címen, illetve a biztosító weboldalán. A bejelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: az ajánlat szám (szerződésszám); személyi adatok (Szerződő, Biztosított, Károsult neve, címe, telefonszáma); a káresemény helye, ideje, leírása; a kár által érintett vagyontárgyak tételes felsorolása, becsült kárösszeg; írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte és sajátkezű aláírás is szükséges. Felelősségbiztosítások esetén a Biztosított köteles 30 napon belül bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatosan kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, mely ilyen kárigényre alapot adhat Értesítendő szervek: Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni. Betöréses lopás vagy rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is. A rendőrség a nyomozás befejezése után nyomozást megszüntető, felfüggesztő határozatot ad ki, vagy az ügyet vádemelési javaslattal (indítvánnyal) átteszi az ügyészséghez. A kapott értesítés, okirat egy példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz A Biztosított a kár bejelentésétől számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése). Minden sérült, fel nem használt vagy használhatatlanná vált vagyontárgyat ha a biztosító ellenkező értelmű írásos felhatalmazást nem ad 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 8

9 nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált Lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást kérésre írásban is bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez, a kárbejelentéshez szükséges dokumentumok A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles: tűzkárnál: tűzeseti igazolás; betöréses lopás vagy rabláskárnál: rendőrségi feljelentés másolata; ingatlan káránál: javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés; kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény esetén a biztosított ingatlan fölötti vagy azzal szomszédos lakás tulajdonosa, vagy a lakást bármilyen egyéb jogcímen használó személy okozta, akkor az ő elismerő nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelősségbiztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának megnevezése, kötvényének száma; felelősségi kár esetén a Biztosított kártérítési felelősségének megállapításához szükséges dokumentumok (a Biztosított felelősséget elismerő, kizáró vagy vitató nyilatkozata, a rendőrségi igazolás a balesetről, hatósági eljárás indulása esetén erről való nyilatkozat); ingóság káránál: az ingóságoknak és károsodásuk mértékének tételes részletezése, az ingóságok típusát és eredetét igazoló okmány, illetve, ha van, akkor az ingóságokról készült fénykép is; a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvélemények, halál esetén anyakönyvi kivonatok, halotti bizonyítvány) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amely- en feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja. Díjfizetési kötelezettség A Szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére. B) A biztosító kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség A biztosító köteles a biztosítási szerződés megkötése előtt közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást adni a Szerződő részére a Magyar Posta Biztosító Zrt., valamint függő biztosításközvetítője, a Magyar Posta Zrt. főbb adatairól, a fogyasztói panaszokkal és bejelentésekkel foglalkozó szervezetekről, a biztosító és a biztosításközvetítő felügyeleti szervéről, a biztosítási szerződés főbb jellemzőiről, az adatkezelés elvi és gyakorlati tudnivalóiról, valamint a biztosítási szerződés jelen feltételeiről. Szolgáltatási kötelezettség A jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget vagyonbiztosítás alapján, hogy a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig, de legfeljebb a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett, a biztosítási események által okozott, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározott módon. 12. A biztosító mentesülése A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Szerződő vagy a Biztosított, 9

10 a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a Biztosított vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek. 13. Általános kizárások 13.1 Vagyon- és felelősségbiztosítások esetén a közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek: atomenergia, ionizáló sugárzás; bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa; bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború; belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés; elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás; hadijog, rendkívüli állapot; a környezet szennyezésével okozott károk; az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, beépített tartozékok stb.) építése, átépítése, felújítása, bővítése, festése, javítása, karbantartása alatt vagy közvetlenül vagy közvetve emiatt keletkezett kár; talajvíz által okozott károk, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk; a belvíz okozta károk, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta; a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes tevékenység során, az azzal összefüggésben keletkezett károk Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően, az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők. 14. Egyéb rendelkezések Megtérítési igény 14.1 A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Biztosított illetve a Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről ezzel a biztosító megtérítési igényét korlátozva sem részben sem egészben nem mondhat le. Elévülés 14.2 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje két év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől, a felelősségbiztosítás alapján felmerülő igények elévülési idejét a kárnak, illetve a kárigénynek a Biztosítottal való közlésétől kell számítani. Személyes adatok kezelése és titoktartás (a évi LX. törvény alapján) 14.3 A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: személyes adatok ). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul. A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett: 153. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. 10

11 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (2a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. (3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a ban, a ban és a ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a június 30-ig hatályban volt évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. (6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. (8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 157/A. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából 11

12 írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 8. (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. (2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. (2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A Bit. 161/A., 161/B. és 161/C. -ai jével lépnek hatályba. 161/A. (1) A biztosító (e alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 155. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. (2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. (3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait; b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. (4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait; b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat; c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. (5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti: a) a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat; b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. (7) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. (8) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. (9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. 12

13 (10) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja. (11) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. (12) A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős. 161/B. (1) A biztosítók - az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza a) a szerződő személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait; c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és d) a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát. (2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba. (3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet. (4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak. (5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá. (6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak. (7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a Bit (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni. (8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. (9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős. (10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők. (11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét. (12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. (13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. (14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. (15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. (16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja. 161/C. (1) A 161/B. (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/B. (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről. (2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól 14.4 Az es termékkódú PostaFészekőr otthonbiztosítás a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen nem tér el Az es termékkódú PostaFészekőr otthonbiztosítás a biztosító által korábban kínált as termékkódú otthonbiztosítási terméktől lényegesen az alábbiakban tér el: a biztosítási termék újabb biztosítási eseményekkel, vagyoncsoportokkal és biztosítási csomagokkal bővült; ingóságbiztosítás esetén egyes vagyoncsoportokra vonatkozó kárlimitek a biztosítási összeg százalékában meghatározottak; a földrengés biztosítási esemény meghatározásának vonatkozásában; az indexálás (értékkövetés) szabályaiban; az elévülés szabályaiban; korlátozásra került a Kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény tekintetében az egy biztosítási időszakon belül térített károk darabszáma; a betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében módosult a kártérítési limit a két biztonsági zárral felszerelt ajtón keresztül történő behatolás esetében, továbbá módosításra került a melléképületet érintő betöréses lopás biztosítási esemény kártérítési határa; módosult a szabályozás a Szerződő kötelezettsége tekintetében a sérült, károsodott tárgyak, épületelemek megőrzése esetében. 13

14 Fogalom meghatározások 14.6 A jelen feltételek alkalmazásában Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljes mértékben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Épület hasznos alapterülete lakóépület (családi ház) esetén az összes lakott alapterület, beépített tetőtér esetén csak az 1,9 m belmagasságot meghaladó terület, a zárt veranda, a lakóépület alagsorában lévő, burkolt, fűtött lakóhelyiségek (hobbi szoba, konditerem, mosókonyha, stb.) alapterülete. Nem kell figyelembe venni a nem beépített tetőteret, a padlást, az erkélyt, a teraszt, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. szenespince, tároló, garázs). többlakásos épületekben a lakás teljes alapterülete, de a lakáshoz tartozó pincerész, tároló, közös használatú helyiségek alapterülete nem. Melléképületnek minősül az olyan, a főépülettől különálló, szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, a főépülettel azonos kockázatviselési helyen található, önálló bejárattal rendelkezik, a főépületből meg nem közelíthető, és nem lakás célját szolgálja (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.). Nem minősülnek melléképületnek az üvegházak, fóliasátrak, a melegágyak. Melléképület alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége. Épülettartozékok, épület berendezések: ide tartoznak azok az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények, az épülethez tartósan rögzített, szerkezetileg beépített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak, amelyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Így különösen: az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók; beépített szekrények rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására gyártottak, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.); az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések; az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok); az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhanyés mosdóberendezésekkel; az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai- és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő); felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések; kapunyitó motor; antennák; riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, ezekhez csatlakozó vezetékek. Építménynek minősülnek: kerítés, kapu, támfal, járda, gépkocsi beálló, vízóraakna, derítő, ciszterna, erkély, terasz. Gépjármű-tartozék Jelen feltételek alkalmazásában a gépjármű-tartozék kizárólag a következőket jelenti: a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra (maximum négy darab), valamint a hozzátartozó felni garnitúra, a biztonsági gyermekülés, a hólánc, a tetőcsomag- és síbox-tartó, a síléc- és snowboard-tartó és a gépjárműre szerelhető kerékpártartó. Éves limit, kárlimit Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biztosítási évben megtéríti a károkat. Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa. Hozzátartozók Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Közös tulajdon A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott építmények, épületrészek, épület berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Külön tulajdon Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett, és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. 14

15 Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott, és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Állandóan lakott épület Állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és amelyben a Biztosított ott lakásra berendezkedett, és amelyben a Biztosított állandóan minden évszakban és életvitelszerűen lakik. Nem minősül állandóan lakottnak az építés vagy felújítás alatt lévő ingatlan. II. Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 1. A biztosított 1.1 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak minősül a biztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fűződik. 2. Területi hatály A kockázatviselés helye 2.1 A vagyonbiztosítás tekintetében kockázatviselési helynek minősül a biztosított vagyontárgynak (épületnek/ingóságnak) a szerződésben feltüntetett címe, cím hiányában helyrajzi száma. 2.2 Hatósági kiköltöztetés esetén kockázatviselési helynek minősül az általános háztartási ingóságok és értékőrző vagyontárgyak tekintetében az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált. A kockázatviselés helyének kiterjesztése 2.3 A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén káreseményenként az ingóság biztosítási összeg 5%-a erejéig viseli a kockázatot a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a Biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatára, biztosítási fedezet alatt álló poggyászára, beleértve a biztosítási fedezettel bíró értéktárgyait is, abban az esetben, ha a biztosítási szerződés tartalmaz Ingóság Kibővített csomagot, vagy akkor, ha a biztosítási szerződés a Moduláris biztosítás keretében ingóságbiztosítást tartalmaz. 2.4 A biztosító többlakásos épületek esetén az Ingóság Alapcsomag vonatkozásában káreseményenként az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a erejéig, az Ingóság Kibővített csomag vonatkozásában káreseményenként az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a erejéig, a Moduláris biztosítás Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportja és Egyéb ingóságok vagyoncsoportja vonatkozásában káreseményenként e két vagyoncsoportra összesen Ft összegig, viseli a kockázatot a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület alapító okirat szerinti közös helyiségeiben, valamint a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségekben tárolt ingóságok tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén. E pont alapján a biztosító nem viseli a kockázatot az Értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre vonatkozóan. 3. A biztosított vagyontárgyak; a biztosítási összeg meghatározása Biztosított vagyontárgyaknak azok az alábbi 3.1. és 3.2. pontban nevesített vagyontárgyak, illetve vagyontárgy csoportok minősülnek, melyek: épületek és ingóságok esetén a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölésre kerültek; épületbiztosítás esetén a biztosított épülethez tartozó építmények, épülettartozékok, épület berendezések (külön biztosítási összeg feltüntetése nélkül); a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a melléképület kiegészítő biztosítás kiválasztásra került, és a melléképület alapterületét is feltüntetették. 3.1 Épületek, építmények, épülettartozékok, épület berendezések, melléképületek A biztosító kockázatviselése a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen található, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontárgyak (továbbiakban: épületek, építmények) biztosítási esemény miatti károsodására terjed ki A biztosító kockázatviselése az épületbiztosítás alapján kiterjed: a) épületek esetében annak biztosítási összegével és külön díjával együtt a szerződésben feltüntetett épületekre (lakóház, lakás, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.); b) a szerződésben külön fel nem tüntetett építményekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül; c) a szerződésben külön fel nem tüntetett épülettartozékokra, épület berendezésekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül; d) a főépülettel azonos címen található melléképületekre (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.), ha a melléképületek alapterülete együttesen nem haladja meg a főépület hasznos alapterületének háromszorosát, és amelyek a biztosítási 15

16 szerződésben (ajánlaton) a melléképület kiegészítő biztosítás kiválasztásra került, és a melléképületek alapterületét is feltüntették A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi, nem biztosított vagyontárgyakra: a) a szerződésben feltüntetett kockázatviselési helyen kívül található melléképületekre; b) a melléképület(ek)re, ha a melléképület alapterülete vagy a melléképületek együttes alapterülete meghaladja a főépület hasznos alapterületének háromszorosát; c) a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre; d) a fóliasátrakra, ponyvasátrakra, üveg- és hajtatóházakra; e) a medencére Többlakásos épületek esetében a biztosító kockázatviselése kiterjed a kockázatviselés helyén kívül a biztosított épülethez, lakáshoz az alapító okirat szerint tartozó közös vagy külön tulajdonú épületrészekre is a Biztosított tulajdoni hányada erejéig. 3.2 Ingóságok Jelen feltételek szerint biztosított ingóságok azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, vagy vagyontárgy csoportok, amelyek biztosítási összege a biztosítási szerződésben feltüntetésre került, és amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresőtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következő három vagyoncsoportba kerülnek besorolásra: Általános háztartási ingóságok Azok a háztartásban általában előforduló, az épületbe be nem épített mozgatható vagyontárgyak összessége, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, így különösen: a) lakberendezési és felszerelési tárgyak; b) ruhaneműk; c) hobbi eszközök (ideértve a hangszereket, a sport-, horgász- és vadászfelszereléseket és tartozékaikat), barkács eszközök; d) számítástechnikai eszközök, perifériák; e) elektromos és híradástechnikai, optikai berendezések; f) emberi energiával meghajtott, nem motoros járművek (kerékpár, kerekesszék stb.); ezek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei; gépjármű tartozékok; g) kerti berendezés és felszerelési tárgyak; h) egyéb háztartási ingóságok (pl. könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerek). Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c), d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben, az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó meghatározott biztosítási összeg 4%-a az Ingóság Alapcsomag esetén, illetve 7%-a az Ingóság Kibővített csomag esetén. Moduláris biztosítás keretén belül az Általános háztartási ingóságokra a Szerződő az szerződésben (ajánlaton) vagy egy összegben jelöl meg biztosítási összeget, vagy a fenti a)-h) pontokban definiált alvagyontárgy csoportokra külön-külön. Így ha a szerződés az Általános háztartási ingóságokra egy közös biztosítási összeg megjelölésével jött létre, úgy ez az összeg képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c), d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa az Általános háztartási ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a; ha a szerződés az Általános háztartási ingóságokra nem egy közös biztosítási összeg megjelölésével jött létre, mert a Szerződő az egyes alvagyontárgy csoportokra tételesen részletezte külön-külön az egyes biztosítási összegeket, úgy a biztosító fedezet vállalása a külön-külön megjelölt biztosítási összegig áll fenn Értékőrző vagyontárgyak a) Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak. b) Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, csiszolások (pl. üveg), melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetők. Az ipar- és népművészeti alkotások általános háztartási ingóságnak és nem értékőrző vagyontárgynak tekintendők. c) Antik bútorok. Az 1900 előtt készült Ft értéket meghaladó bútorok sorolandók ebbe a vagyoncsoportba. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani. d) Valódi szőrmék (az irha kivételével). e) Kézi csomózású vagy kézi szövésű (keleti) szőnyegek. f) Nem gyárilag, egyedileg sokszorosított műalkotások. g) Bélyeg- és érmegyűjtemények. h) Egyéb gyűjtemény, régiségek, ritkaságok. Az olyan antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani. Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Értékőrző vagyontárgyakra. 16

17 Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a a nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak [3.2.2 a)] vonatkozásában, az összes többi értékőrző vagyontárgy [3.2.2 b)-h)] pontban felsorolt vagyontárgyak] vonatkozásban pedig együttesen összesen a biztosítási szerződésben az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozóan meghatározott biztosítási összeg 7%-a. Moduláris biztosítás esetén az Értékőrző vagyontárgyakra vonatkozóan csak azzal a feltétellel jöhet létre érvényesen biztosítási szerződés, ha a Szerződő a biztosítási szerződésben (ajánlaton) az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt. Moduláris biztosítás esetén az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeg Egyéb ingóságok a) Készpénz. b) Vállalkozói vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések; áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontárgyak). c) Mezőgazdasági eszközök és termények. Ide tartoznak a mezőgazdasági kistermelés gépei, berendezései, terményei, valamint a kisipari, kiskereskedői és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyai (tárgyi eszközök, készletek stb.), amelyeket a Biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol. d) Állatok és növényi kultúrák. Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a készpénzre és a vállalkozói vagyontárgyakra. A mezőgazdasági eszközök és termények vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 2%-a, míg az állatok és növényi kultúrák tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 1%-a. Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a vállalkozói vagyontárgyakra. A biztosító kockázatviselése kiterjed a készpénzre maximum Ft biztosítási összeg erejéig. A mezőgazdasági eszközök és termények vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a, míg az állatok és növényi kultúrák tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 2%- a. Moduláris biztosítás esetén az Egyéb ingóságok vagyontárgy csoportra vonatkozóan csak azzal a feltétellel jöhet létre érvényesen biztosítási szerződés, ha a Szerződő a biztosítási szerződésben (ajánlaton) az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt. Moduláris biztosítás esetén az Egyéb ingóságok alvagyontárgy csoportjaira vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Egyéb ingóságok alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeg. Moduláris biztosítás esetén, ha a szerződés a Szerződő választásának megfelelően tartalmazza a készpénzre vonatkozó fedezetet, a biztosító kockázatviselése a készpénzre maximum Ft biztosítási összeg erejéig terjed ki. 3.3 Ingóságok körében nem biztosított vagyontárgyak A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra: a) az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok, valamint beépítésre váró épület berendezések és épülettartozékok; b) a pénz (az Ingóság Kibővített csomagban, illetve a Moduláris biztosításban meghatározott szolgáltatás kivételével), valuta, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekkkártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az értékpapír, értékcikkek, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok; c) az okirat (pl. személyes okmányok, azaz a Biztosított(ak) tulajdonát képező személy igazolvány, személyi azonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, útlevél, diákigazolvány, taj-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok [vezetői engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, törzskönyv, nemzetközi vezetői engedély]), a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány, saját fejlesztésű számítógépes programok; d) bármilyen, nem emberi energiával meghajtott (szárazföldi, vízi vagy légi) jármű és annak a jelen feltételekben meghatározott gépjármű-tartozékon kívüli egyéb tartozéka, alkatrésze, valamint a lakókocsi, az utánfutó; e) a nem háztartási jellegű és mértékű, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok; f) a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt Biztosítottak, g) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak, ha azok a biztosítási szerződés alapján nem Biztosítottak. 3.4 Az értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azok garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy nem állandóan lakott épületben, vagy a Biztosítottakon kívül más személyek által hozzáférhető helyiségben, vagy a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.), vagy többlakásos épület esetén annak közös helyiségeiben, illetve a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségeiben 17

18 bármely biztosítási esemény következtében károsodnak. 4. Biztosítási események A biztosító a jelen feltételek alapján csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket közvetlenül a jelen feltételek által nevesített, az alábbiakban felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a biztosítási szerződés tartalmazza az adott biztosítási eseményre vonatkozó fedezetet. 4.1 Tűz Tűz biztosítási eseménynek minősül az a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont pl. kályha, gáztűzhely, kazán nélkül vagy azt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban égéssel kárt okoz. Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki: a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobják, b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra, c) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből magukban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban keletkezett károkra, d) az égés, izzás nélküli kizárólag füst- és koromszennyeződésben megnyilvánuló károkra, e) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokra, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább, f) az olyan károkra, amelyek esetében a tűz önerejéből nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fűtőtestek közelében elhelyezett tárgyak perzselődése, égése, g) azokat a tűzkárokra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a kockázatviselés helyén A vagy B tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak. 4.2 Robbanás Jelen feltételek szempontjából robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A fentiek értelmében nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki: a) a hangrobbanás által okozott kárra, b) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kárra, c) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta kárra, d) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott kárra, e) arra a robbanáskárra, amely azzal összefüggésben következik be, hogy a kockázatviselés helyén A vagy B tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak, f) arra a kárra, amely magában a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes működésével kiváltó tartozékban, szerelvényben, készülékben keletkezett. 4.3 Villámcsapás Villámcsapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló, illetve gyújtó hatása. A biztosító nem téríti meg a villámcsapás kárt, amely azzal összefüggésben következik be, hogy a kockázatviselés helyén A vagy B tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak. 4.4 Közvetett villámcsapás Közvetett villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a villám becsapódásának 1000 méteres körzetében, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség miatt, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezések, felszerelések hálózati tápegységében, valamint azon részegységeiben, alkatrészeiben kár keletkezik. Kármegelőzési kötelezettségek közvetett villámcsapás vonatkozásában: Ha a biztosító a jelen feltételek alapján közvetett villámcsapás biztosítási esemény alapján szolgáltatást teljesített, akkor a biztosító az ezt követő, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél vizsgálhatja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó alábbi intézkedések megtörténtét, azaz: túlfeszültségvédő aljzat(ok) meglétét, és/vagy az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás megtörténtét, amennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi. A Biztosítottnak felróható mulasztás esetén a biztosító a Biztosított közrehatása mértékével arányos szolgáltatást teljesít. 4.5 Vihar 18

19 Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg: a) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező, vihar által okozott károkat, b) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, c) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek, d) a biztosított épületeken belüli huzat által okozott kárt, e) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat. Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. 4.6 Felhőszakadás Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem minősül felhőszakadás biztosítási eseménynek, ezért a biztosító nem téríti meg: a) a biztosított épületben a talajvíz okozta épületsüllyedés károkat, b) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat, c) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadás károkat, d) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal, e) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, f) az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat, g) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat, h) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták, i) megfelelő vízelvezetés hiányában a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék okozta épületsüllyedés károkat, különösen csepegtető járda és ereszcsatorna hiányának esetén. Felhőszakadás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. 4.7 Jégverés Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban. Az alábbi speciális kizárás érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg: a) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés miatt keletkeztek. A szolgáltatásnak az alábbi speciális korlátozása érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg: b) lábon álló növényekben, gyümölcsösökben, c) az ideiglenes fedésekben, d) a fólia és üvegházakban, melegágyakban, e) a szabadban tartott ingóságokban, f) az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, valamint üvegezésében keletkezett kárt, g) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat, h) a háziállatok elhullását okozó károkat, i) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják. 4.8 Hónyomás 19

20 Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a hó és jég súlya miatt megcsúszó, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg vagy jégtömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület, építmény tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésben emiatt keletkezett nyíláson keresztül egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. A szolgáltatásnak az alábbi speciális korlátozása érvényes hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg: a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat, valamint b) az üvegtetőkben, üvegházakban keletkezett károkat. 4.9 Árvíz Árvíz biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi művek átlépésével, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével kárt okoz. A jelen feltételek szempontjából: Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: - a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, - a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, - a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző, - a folyók elhagyott ősmedrei, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja. Az alábbi speciális kizárás érvényes árvíz biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg: a) vihar okozta hullámverés következtében bekövetkező károkat; b) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal; A biztosító kockázatviselése nem terjed ki: c) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, d) talajvíz által okozott károkra, azaz a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatti károkra, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károkra, e) a belvíz okozta károkra, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta. Belvíznek minősül a talajszint felett tartósan megmaradó pangó víz, f) közvetlen elöntés nélküli, fakadóvíz és átszivárgás, átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károkra, g) az árvízi megelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra. Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki Földrengés Földrengés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz. Földrengés biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki Földcsuszamlás Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. 20

PostaFészekÔr (termékkód: 12014)

PostaFészekÔr (termékkód: 12014) PostaFészekÔr (termékkód: 12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek 06 40 200 480 www.postabiztosito.hu 1 A PostaFészekÔr (termékkód: 12014) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei Tartalom

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F 120141 05 1506 Miről szól ez az

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr otthonbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F 120141 06 1509 Miről szól ez az összefoglaló?

Részletesebben

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok 1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről XLV. fejezet A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

PostaFészekÔr (termékkód: 12014)

PostaFészekÔr (termékkód: 12014) PostaFészekÔr (termékkód: 12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek 06 40 200 480 www.postabiztosito.hu 1 A PostaFészekÔr (termékkód: 12014) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei Tartalom

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az UNIQA Biztosító Zrt.-vel távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésekhez

TÁJÉKOZTATÓ az UNIQA Biztosító Zrt.-vel távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésekhez TÁJÉKOZTATÓ az UNIQA Biztosító Zrt.-vel távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésekhez Tisztelt Ügyfelünk! A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A FINANSZÍROZOTT GÉPJÁRMŰ BEÉPÍTETT CASCO BIZTOSÍTÁSRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A FINANSZÍROZOTT GÉPJÁRMŰ BEÉPÍTETT CASCO BIZTOSÍTÁSRÓL TÁJÉKOZTATÓ A FINANSZÍROZOTT GÉPJÁRMŰ BEÉPÍTETT CASCO BIZTOSÍTÁSRÓL Jelen tájékoztató a finanszírozott gépjármű beépített casco biztosításának főbb ismérveinek bemutatása érdekében készült. Felhívjuk szíves

Részletesebben

Utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási szerződés általános szerződési feltételei Módozat jele: 2000/ 01 ST (200 000-20 - 5 000)

Utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási szerződés általános szerződési feltételei Módozat jele: 2000/ 01 ST (200 000-20 - 5 000) Utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási szerződés általános szerződési feltételei Módozat jele: 2000/ 01 ST (200 000-20 - 5 000) 1. Általános rendelkezések 1.1 Jelen általános szerződési feltételek (a

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet)

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet) 1959. évi IV. törvény XLV. fejezet: A biztosítás 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (részlet) XLV. fejezet - A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés

Részletesebben

GB526 JELÛ GROUPAMA GARANCIA TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK VAGYONBIZTOSÍTÁSA

GB526 JELÛ GROUPAMA GARANCIA TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK VAGYONBIZTOSÍTÁSA Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt. Székhely: 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071 Cégbíróság: Fõvárosi Bíróság Számlaszám: 11794008-20071099 76090193413921 57010

Részletesebben

AEGON TREND előzetes vagyon- és felelősségbiztosítási díjtájékoztató

AEGON TREND előzetes vagyon- és felelősségbiztosítási díjtájékoztató 3701. számú ajánlat Szerződő neve: Adony Város Önkormányzata címe: 2457 Adony, Kossuth L. u. 4. Biztosított neve: Adony Város Önkormányzata címe: 2457 Adony, Kossuth L. u. 4. Kockázatviselési telephelyi

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 (A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel és az 1978. évi 2. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

Csoportos Baleset-biztosítás szerződési feltételei

Csoportos Baleset-biztosítás szerződési feltételei Csoportos Baleset-biztosítás szerződési feltételei I. Általános szabályok 1. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és az Allianz Bank Zrt. (továbbiakban: szerződő), együttesen

Részletesebben

Üzletszabályzat és Általános megbízási feltételek

Üzletszabályzat és Általános megbízási feltételek Üzletszabályzat és Általános megbízási feltételek A jelen Üzletszabályzat azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az F.B.I. Független Biztosításközvetítő Iroda Korlátolt Felelősségű Társasággal

Részletesebben

LXII. Fejezet. A biztosítási szerződés általános szabályai

LXII. Fejezet. A biztosítási szerződés általános szabályai 2014. március 15-én hatályos állapot 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 XXII. CÍM A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK LXII. Fejezet A biztosítási szerződés általános szabályai 6:439. [Biztosítási szerződés]

Részletesebben

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Sorszám: TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Közbeszerzési tanácsadás szolgáltatáscsomag Tanácsadás telefonon, írásban, személyesen, valamint előadások és kiadványok formájában. Vevőszolgálati Iroda: Közbeszerzési

Részletesebben

Biztonság Program - Családi baleset-biztosítás

Biztonság Program - Családi baleset-biztosítás Biztonság Program - Családi baleset-biztosítás Életünk egyik vezérlő elve családunkat biztonságban tudni. A Magyar Telekom szolgáltatásai nemcsak otthonosságot és szabadságot jelentenek, hanem biztonságot

Részletesebben

KGFB kárrendezési szabályzat

KGFB kárrendezési szabályzat Genertel Biztosító Zrt. KGFB kárrendezési szabályzat A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlása alapján Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: Mátyás

Részletesebben

A HATÁROZATLAN IDEJŰ SZÉLVÉDŐ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HATÁROZATLAN IDEJŰ SZÉLVÉDŐ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HATÁROZATLAN IDEJŰ SZÉLVÉDŐ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (továbbiakban biztosító) a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján forintban megtéríti a gépjármű biztosított

Részletesebben

2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás

2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás 2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A Szerződés alanyai A Biztosítási Szerződés Szerződője a Volánbusz Közlekedési Zrt. (1091 Budapest, Üllői

Részletesebben

MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek

MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek BIZTOSÍTÓ MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS Hatályos: 2014.03.15-tôl MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSI CSOMAG () TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tartalom A PostaFészekÔr (12014 termékkódszámú) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei

Tartalom A PostaFészekÔr (12014 termékkódszámú) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei 6_MPB_201103_feszekor_A5 4/15/11 12:11 PM Page 2 Tartalom A PostaFészekÔr (12014 termékkódszámú) ingatlan- és ingóságbiztosítás feltételei Ügyfél-tájékoztató...................................................4

Részletesebben

GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT

GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és Szerződési Feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB529 jelű Groupama e-lakásbiztosításához...

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐSZÓ ----------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Ügyintéző: Telefon: Fax: E-mail: Dátum: BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. Zvara Péter Úr részére CEUS kód:

Ügyintéző: Telefon: Fax: E-mail: Dátum: BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. Zvara Péter Úr részére CEUS kód: BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. Zvara Péter Úr részére CEUS kód: UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74 Vállalati Biztosítások Terület / Corporate Insurance Ügyintéző: Telefon:

Részletesebben

UNION-Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

UNION-Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató UNION-Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1. 1461 Budapest, Pf.

Részletesebben

Biztosító. Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok

Biztosító. Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok Biztosító Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok TREND BASIC II-Z-140217 AEGON TREND Basic II. Vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok V-1. sz. Záradék

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe ATLASZ LÉGIJÁRMŰ HASZNÁLÓK UTASFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe ATLASZ LÉGIJÁRMŰ HASZNÁLÓK UTASFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ATLASZ LÉGIJÁRMŰ HASZNÁLÓK UTASFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (MJK: AVIPLL 001-2008) MJK: AVIPLL 001-2008 Érvényes: 2008. október 1-től 1/5 Légijármű Használók Utasfelelősség-biztosításának

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtás során a legfontosabb célunk, hogy mindig a legnagyobb fokú gondossággal és megbízhatósággal járjunk el, továbbá jogszerű és professzionális

Részletesebben

Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása. Szerződési feltételek

Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása. Szerződési feltételek Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása Szerződési feltételek Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban:

Részletesebben

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra I. Szerződő: Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) 1143 Budapest Istvánmezei út 1-3. Biztosítottak: Díjfizetők: Kedvezményezettek:

Részletesebben

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42 44. TeleCenter: (06-40) 200-250 Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító

Részletesebben

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. TeleCenter: +36 1 467 3500 www.groupamagarancia.hu

Részletesebben

UNION-Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató

UNION-Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató UNION-Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1. H-1461 Bp., Pf. 131.

Részletesebben

felcím felelõsségbiztosítás ALCÍM Általános szerzõdési feltételek AHE-10295/1 1/6

felcím felelõsségbiztosítás ALCÍM Általános szerzõdési feltételek AHE-10295/1 1/6 Szállodai felcím és letéti felelõsségbiztosítás ALCÍM Általános szerzõdési feltételek 1/6 1. A biztosítás terjedelme, a biztosítási esemény A szállodai felelõsségbiztosítás kiterjed minden olyan engedéllyel

Részletesebben

GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT

GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS ÖN A BIZALMÁT ADJA, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és Szerződési Feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB529 jelű Groupama e-lakásbiztosításához...

Részletesebben

P A N A S Z N Y O M T A T V Á N Y

P A N A S Z N Y O M T A T V Á N Y P A N A S Z N Y O M T A T V Á N Y A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. panasz formanyomtatványa, amely a Biztosító magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozik és ezek orvoslására irányul.

Részletesebben

Összefoglaló a biztosítási feltételek változásáról

Összefoglaló a biztosítási feltételek változásáról Összefoglaló a biztosítási feltételek változásáról Az új feltételek a Ptk. változásaival is összhangban vannak. Az előző flotta casco terméktől való eltéréseket, a Ptk. változásai miatti eltéréseket valamint

Részletesebben

A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai

A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai Tisztelt Ügyfelünk! A Takarékbank Zrt. (a továbbiakban: Bank) munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy Önt a lehető leghatékonyabban szolgálják ki,

Részletesebben

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) hatályos 2015.02.01-től

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) hatályos 2015.02.01-től Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) hatályos 2015.02.01-től A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat 22/2014. számú közvetlen hatályú szabályzat Panaszkezelési Szabályzat KM 3. számú melléklet Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Panaszkezelési Tájékoztató Hatályos: 2014. december 18. A Tompa és Vidéke

Részletesebben

ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata)

ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata) ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata) Biztosítási esemény Amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapodnak a vagyonbiztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban

Részletesebben

MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek

MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek BIZTOSÍTÓ MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Biztosítási Feltételek MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS Hatályos: 2015.07.04-tôl MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSI CSOMAG () TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Panaszkezelési Szabályai KM 3. számú melléklet

a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Panaszkezelési Szabályai KM 3. számú melléklet a Takarékbank Zrt. 22/2014. számú közvetlen hatályú szabályzata alapján a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Panaszkezelési Szabályai KM 3. számú melléklet 2 Hatályos: 2015. év február hó 4. napjától A

Részletesebben

UFS GROUP HOLDING ZRT.

UFS GROUP HOLDING ZRT. UFS GROUP HOLDING ZRT. Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályzata Elfogadva: 1/2014. igazgatósági határozattal Hatályba lépés napja: 2014. március 17. www.ufsgroup.hu 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal

Részletesebben

Gépjármű távfelügyeleti szolgáltatási szerződés

Gépjármű távfelügyeleti szolgáltatási szerződés Az (Székhely H-2251 Tápiószecső, Deák Ferenc utca 32. Adószám: 11680235-2-13, bankszámla szám: Unicredit bank 10918001-00000107-91020006, bejegyezte: Fővárosi bíróság mint Cégbíróság: Cg.: 13-09-133542)

Részletesebben

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes

Részletesebben

Még szép, hogy kell a biztonság

Még szép, hogy kell a biztonság SZÉPSÉGSZOLGÁLTATÓK RÉSZÉRE Még szép, hogy kell a biztonság A biztonság és a váratlan helyzetekre való felkészültség a folyamatos fejlődés, az előbbre jutás alapja. Fontos, hogy az üzleti kockázatok csökkentése

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató* az ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosításáról. Tisztelt Partnerünk! Biztosítandó kockázati kör:

Ügyfél-tájékoztató* az ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosításáról. Tisztelt Partnerünk! Biztosítandó kockázati kör: Ügyfél-tájékoztató* az ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosításáról Tisztelt Partnerünk! Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek az új ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosítása elnevezésű

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1016 Budapest, Krisztina körút 99. 2. em.; telefon: +361-224-0134; e-mail: info@creditover.hu; Cg. 01-10-047917; MNB engedély szám: H-EN-I-1180/2013; Bankszámlaszám: 11709002-2064569-00000000 CREDIT OVER

Részletesebben

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 1/6 Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888. Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 www.generali.hu Nysz.: 16485 Az Általános vagyonbiztosítási

Részletesebben

Az általános felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételei

Az általános felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételei Az általános felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételei I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosítási Részvénytársaság (a céget nyilvántartó bíróság: a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság,

Részletesebben

Üzletszabályzat és Általános szerződési feltételek

Üzletszabályzat és Általános szerződési feltételek Üzletszabályzat és Általános szerződési feltételek A jelen Üzletszabályzat tartalmazza az EurópaTender Kft-nek az interneten keresztül történő biztosítási alkuszi tevékenységére vonatkozó, a megbízási

Részletesebben

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet Online - 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet - a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező 1. oldal kárfedezeti 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet a vasúti társaságok nem

Részletesebben

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás. Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás. Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Érvényes: 2014. március 15. Nyomtatványszám: Tartalomjegyzék I. Általános

Részletesebben

A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata. Közzétéve: 2013. december 12.

A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata. Közzétéve: 2013. december 12. A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata Közzétéve: 2013. december 12. 1 Szeretnénk megköszönni, hogy ügyfelünkként megtisztelt minket bizalmával. Fontosnak tartjuk, hogy szolgáltatásainkat

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:..., székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:...

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:..., székhely/lakhely:... cégjegyzékszám:... képviseli:... VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a... (Megrendelő neve/megnevezése) székhely/lakhely:... cégjegyzéket vezető bíróság:... cégjegyzékszám:... adószám:... bankszámlaszám:... képviseli:...,

Részletesebben

Felelősségbiztosítási feltétel a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének tagjaira

Felelősségbiztosítási feltétel a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének tagjaira Felelősségbiztosítási feltétel a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének tagjaira I. fejezet Biztosítási esemény 1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése,

Részletesebben

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2014.08.01-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat A KDB Bank Európa Zrt. (a továbbiakban: KDB Bank ) minden munkatársa arra törekszik, hogy ügyfeleinket maradéktalanul, teljes megelégedésükre szolgálja ki. Ha ennek ellenére bármely

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

AEGON TREND, TREND Basic Vállalati vagyon- és felel sségbiztosítási záradékok

AEGON TREND, TREND Basic Vállalati vagyon- és felel sségbiztosítási záradékok AEGON TREND, TREND Basic Vállalati vagyon- és felel sségbiztosítási záradékok AEGON TREND, TREND Basic Vállalati vagyon- és felel sségbiztosítási záradékok 1 V-1. sz. Záradék: Merevlemez- és flash memória

Részletesebben

Az ASTRA S. A. Biztosító kiegészítő közlekedési baleset és életbiztosítás szerződési feltételei

Az ASTRA S. A. Biztosító kiegészítő közlekedési baleset és életbiztosítás szerződési feltételei Az ASTRA S. A. Biztosító Kiegészítő közlekedési baleset- és életbiztosítás Szerződési Feltételei (érvényes: 2014. január 1-től visszavonásig) 1 I. Kiegészítő közlekedési baleset- és életbiztosítási szerződési

Részletesebben

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. május 11. napjától visszavonásig Hatályba léptette: 2015. május 11. napján

Részletesebben

A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére

A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére A Magyar Posta Zrt. Általános szerződési feltételei a nemzetközi reklámkiadvány szolgáltatás igénybevételére Hatályos 2012.01.01-től 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. november 27-én tartandó ülésére. Girus András

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. november 27-én tartandó ülésére. Girus András ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. november 27-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Önkormányzati bérlakásokra kötendő biztosításról Melléklet: A napirend

Részletesebben

Egyszerűsített Alkuszi Megbízás Mely létrejött

Egyszerűsített Alkuszi Megbízás Mely létrejött Egyszerűsített Alkuszi Megbízás Mely létrejött Név:... Cím:... Adószám:... Cégjegyzékszám:... mint Megbízó és az mint Megbízott között. Aon Magyarország Kft. 1138 Budapest, Dunavirág utca 2. Adószám: 10481143-2-41,

Részletesebben

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról Panaszkezelés Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról A Focus Kft. panaszkezelési szabályozásának célja, hogy rendezett eljárásban biztosítsa ügyfelei számára a Focus Kft.. szolgáltatásai igénybe vétele,

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei

Felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17681 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés

Részletesebben

TIR HÁZTARTÁSI BALESETBIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT

TIR HÁZTARTÁSI BALESETBIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT TIR HÁZTARTÁSI BALESETBIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT Ajánlatszám/ kötvényszám: Kockázatviselés kezdete: (Biztosító tölti ki!) (Biztosító tölti ki!) Szerződő adatai: Születéskori neve: Születési ideje: év hó nap Biztosított

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

ÜGYFÉLPANASZ-KEZELÉSI SZABÁLYZAT RAIFFEISEN Biztosításközvetítő Kft. Hatályos: 2014. augusztus 1-től visszavonásig. Bevezető

ÜGYFÉLPANASZ-KEZELÉSI SZABÁLYZAT RAIFFEISEN Biztosításközvetítő Kft. Hatályos: 2014. augusztus 1-től visszavonásig. Bevezető ÜGYFÉLPANASZ-KEZELÉSI SZABÁLYZAT RAIFFEISEN Biztosításközvetítő Kft. Hatályos: 2014. augusztus 1-től visszavonásig Bevezető A Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. (Szolgáltató) egyik elsődleges célja az

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Risk Partners Kft. Ügyfelei részére I. Panasz bejelentésének módjai 1) Szóbeli panasz a. Személyesen - Panaszügyintézés helye: 2120 Dunakeszi, Kertész u. 12. - Nyitva tartás:

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIRŐL

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIRŐL ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIRŐL 1. A Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület A Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) 1993. november

Részletesebben

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos 2012. január 1-jétől 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Magyar Posta által

Részletesebben

felcím kezesi biztosítása ALCÍM Ügyfél-tájékoztató AHE - 13659/5 1/5

felcím kezesi biztosítása ALCÍM Ügyfél-tájékoztató AHE - 13659/5 1/5 Közúti felcím árufuvarozók kezesi biztosítása Ügyfél-tájékoztató ALCÍM 1/5 A biztosítási díj összege egy biztosítási idõszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha

Részletesebben

genertel e-l@kás Felhőtlen Nyár szolgáltatás különös feltételei

genertel e-l@kás Felhőtlen Nyár szolgáltatás különös feltételei genertel e-l@kás Felhőtlen Nyár szolgáltatás különös feltételei A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol

Részletesebben

Gépjármû-eredetiségvizsgálatot végzõk felelõsségbiztosítása

Gépjármû-eredetiségvizsgálatot végzõk felelõsségbiztosítása felcím Gépjármû-eredetiségvizsgálatot végzõk felelõsségbiztosítása Ügyfél-tájékoztató ALCÍM 1/5 Tisztelt Leendõ Partnerünk! Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társaságunkat, valamint az általunk

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZÁBÁLYZAT NOVIS Poisťovňa, a.s.

PANASZKEZELÉSI SZÁBÁLYZAT NOVIS Poisťovňa, a.s. NOVIS Poisťovňa, a.s. I. BEVEZETÉS Társaságunk kiemelt célja, hogy az ügyfelek elégedettségének és bizalmának növelése érdekében folyamatosan fejlessze szolgáltatásai minőségét. Jelen szabályzat célja,

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató a légi balesetbiztosításról

Ügyfél-tájékoztató a légi balesetbiztosításról Ügyfél-tájékoztató a légi balesetbiztosításról 1/5 HE-11975/1 Tisztelt leendő Partnerünk! Engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassuk az Allianz Hungária Biztosító Rt. légi balesetbiztosítási módozatát.

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat Panaszkezelési szabályzat (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályos: 2014.12.12. napjától 1 I. A szabályzat alapelve, célja A CO-OP HITEL Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8.

a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8. a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8. 1. A panasz bejelentésének módjai 1.1. Személyesen A Diófa Alapkezelő Zrt. a személyesen benyújtott szóbeli panaszokat az

Részletesebben

Szabályzat. Fegyverek összkockázatú vagyonbiztosítása. Érvényes: 2010. június 01.

Szabályzat. Fegyverek összkockázatú vagyonbiztosítása. Érvényes: 2010. június 01. Szabályzat Fegyverek összkockázatú vagyonbiztosítása Érvényes: 2010. június 01. Tartalomjegyzék 1. A szerződő, biztosított...3 2. A biztosítási szerződés időbeni hatálya...3 3. A biztosítási szerződés

Részletesebben

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Pannónia 3D Lakásbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Érvényes: 2014. március 15. Nyomtatványszám: NL3011 Bevezető rendelkezések

Részletesebben

Kárrendezési tudnivalók Gépjármű káresemények

Kárrendezési tudnivalók Gépjármű káresemények Kárrendezési tudnivalók Gépjármű káresemények Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyek egy gépjárművet ért káresemény kapcsán az Ön segítségére lehetnek, valamint elősegítik a gyors

Részletesebben

BALESETI ROKKANTSÁG esetére szóló balesetbiztosítás feltételei ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

BALESETI ROKKANTSÁG esetére szóló balesetbiztosítás feltételei ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BALESETI ROKKANTSÁG esetére szóló balesetbiztosítás feltételei ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A baleseti rokkantság esetére szóló balesetbiztosítási szerződés a biztosítási ajánlat aláírásával jelen szabályzat

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

A mezõgazdasági növények viharkár-biztosításának szerzõdési

A mezõgazdasági növények viharkár-biztosításának szerzõdési A mezõgazdasági növények viharkárbiztosításának szerzõdési feltételei A mezõgazdasági növények viharkár-biztosításának szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz

Részletesebben

A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai

A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai A TakarékBank Zrt. Panaszkezelési Szabályai Tisztelt Ügyfelünk! A Takarékbank Zrt. (a továbbiakban: Bank) munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy Önt a lehető leghatékonyabban szolgálják ki,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL 1. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL Tisztelt Ügyfelünk! Tekintettel arra, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Bank) alapvető célja, hogy

Részletesebben

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299 Ajánlat Díjfizetés ütemezése: Területi hatály: Fedezet típusa: Biztosítási időszak: Létszám: negyedéves, féléves, éves egész világ 24 órás 1 év, évente újuló egyéni / csoportos Kockázatvállalás: versenyeken,

Részletesebben

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. befogad, nyilvántartásba vesz és kivizsgál minden, a termékeivel vagy a szolgáltatásaival kapcsolatban felmerült panaszt

Részletesebben

Az NN Biztosító Zrt. 441 jelű kockázati életbiztosításának különös feltételei

Az NN Biztosító Zrt. 441 jelű kockázati életbiztosításának különös feltételei Az NN Biztosító Zrt. 441 jelű kockázati életbiztosításának különös feltételei 1. Általános rendelkezések a) Az NN Biztosító Zrt. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B, a továbbiakban: Biztosító)

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben