Az előadás tematikája. A környezetvédelem hazai és nemzetközi gyakorlata. Az Európai Integráció történelmi háttere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az előadás tematikája. A környezetvédelem hazai és nemzetközi gyakorlata. Az Európai Integráció történelmi háttere"

Átírás

1 A környezetvédelem hazai és nemzetközi gyakorlata Harazin Piroska, Az előadás tematikája Az EU integrációja Az EU környezetpolitikái, környezetvédelmi akcióprogramok Magyarországi kitekintő: a Nemzeti Környezetvédelmi Program Klímakronológia Kvótakereskedelem Az Európai Integráció történelmi háttere 1923 Pán Európai Unió Kiindulás: a porosz (német) és francia ellentét Intézményes keret a két ország állandó vitájának Ma is létező szervezet 1951 Párizsi Szerződés Európai Szén és Acélközösség (1) Stratégiai erőforrások használatának harmonizálása, közös használat OK: lehet, hogy Kelet Európa előnyben van egy fegyverkezési versenyben? március 25 Római Szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) (2), az EU alkotmányos jellegű alapító szerződése Európai Atomenergia Közösség (3) július 1. Európai Közösségek (1-2-3) 1987 Egységes Európai Okmány Közös piactól a belső piac felé vinni Megteremti a jogi alapjait a közösségi szintű közös környezeti politikának február Maastricht-i Szerződés Európai Unió október Amszterdami Szerződés A Római Szerződés reformja A fenntartható fejlődés az EU minden szakmai politikája által követhető legyen június Cardiffi folyamat Környezetpolitikai integráció folyamata A környezetvédelem integrálódjon minden szakpolitikába Energetika Mezőgazdaság Közlekedés Az EU környezetpolitikáinak kronológiája 1957 Római Szerződés 1972 Párizsi Csúcskonferencia I. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) II. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) III. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Egységes Európai Okmány IV. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Maastricht-i Szerződés V. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Amszterdami Szerződés EU Fenntartható Fejlődés Stratégia, Göteborg VI. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Reaktív szakasz utólagos gondolkodást tükröző szakasz Proaktív szakasz megelőzésre koncentráló szakasz 1

2 I. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Formája Nyilatkozat Alapelvei: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak megelőzése 2. A környezeti hatások figyelembe vétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5. A szennyező fizet alapelve 6. Egyik állam sem okozhat a környezeti kárt a másik államnak 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele 8. Az EK és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben. Eszközei: Tudományos-technikai háttér megteremtése Tagállamok jogszabályainak összehasonlítása + harmonizálása Közösségi Kutatási Programok Környezetvédelmi Információs és Dokumentációs Rendszer II. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Formája: Határozat Főbb feladatok 1. Környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszerének kidolgozása 2. Gazdasági eszközök alkalmazási lehetőségeinek elemzése a környezetvédelemben A környezeti költségek elosztása Környezetminőség pénzügyi mértéke szennyező fizet elv szigorú alkalmazása 3. Környezetvédelmi információ-szolgáltatás rendszerének kiépítése 4. Közösségen kívüli államokkal való együttműködés Fejlődő országok környezetvédelmi támogatása Részvétel nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben III. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Jellege: környezetpolitika Alapelvek: 1. A megelőzés alapelve és eszközei (KHV, költség-haszon elemzés) 2. Környezetpolitika társadalmi, gazdasági externáliái 3. Környezetpolitika integratív jellege 4. Környezeti cselekvés legmegfelelőbb szintjének meghatározása: szubszidiaritás 5. Implementációs deficit kezelése (jogszab alk.) 6. Érzékeny környezeti területek intézménye IV. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Prioritások: 1. Közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása 2. Anyag- és forrásorientált megközelítés 3. Környezeti információkhoz való szabad hozzájutás 4. Környezetvédelem és munkahelyteremtés kapcsolata 5. Új típusú eszközök (közgazdasági, kommunikatív) alkalmazása 6. Multimédia megközelítés kontra integrált szennyezés-ellenőrzési módszerek (IPPC Direktíva) V. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) V. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ Új vonások, hangsúlyok: 1. Természeti erőforrások kimerülésének megakadályozása 2. Környezetre káros trendek megváltoztatása 3. Társadalom (egyén, intézmények, állam) magatartási szokásainak megváltoztatása 4. Felelősség megosztása az alkalmazott eszközskála szélesítésével Interszektorális célágazatok: Ipar Energetika Közlekedés Mezőgazdaság Turizmus Javasolt eszközök: Jogi eszközök (integrált eszközök priorizálása) Piaci alapú eszközök (zöld adók) Horizontális támogatási eszközök ( win-win szituáció) Pénzügyi támogatási mechanizmusok ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ( ) Korrekciós háttér: Új államok csatlakozása Társult tagállamok felkészítése Jelentés az Unió Környezeti Állapotáról Változatlan alapelvek: Fenntartható fejlődés Környezeti integráció Változatlan kulcsterületek Eszközskála bővítése Mezőgazdaság Környezeti elszámolás Közlekedés Környezeti díjak Energia (megújulók, Önkéntes megállapodások energiatudatosság) KMR kiterjesztése (EMAS) Ipar Információrendszer fejlesztése Turizmus Local Agenda 21 2

3 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Környezet 2010: Kezünkben a jövőnk! Hangsúly: Integrativitás = Szakterületi fenntartható fejlődési programok Stratégiai célkitűzések: Jogi előírások hatékonyságának növelése Környezeti és szakterületi érdekek egyeztetése Környezetorientált piaci ösztönzők Partneri viszony a gazdasággal (kkv-k kiemelt szerepe, ökohatékonysági programok, integrált termékpolitika, önkéntes szerződések, KIR) Környezetbarát fogyasztás, illetve beszerzés Állami szubvenciók és támogatások átgondolása A pénzügyi szféra aktivizálása Módszertani ajánlások Közösségi szintű környezeti felelősségi szabályozás Folyamatos társadalmi Civil szféra és a személyek részvételének erősítése dialógus Környezet- és területfejlesztés szinkronizálása LA 21-ek Prioritások: Tudományos szemlélet erősítése Klímavédelem Indikátorok, értékelések Természetvédelem biodiverzitás, biológiai egyensúly folyamatos alkalmazása Környezet és egészség környezetbiztonság Fenntartható erőforrás-gazdálkodás hulladékgazdálkodás EU globális szerepe nemzetközi együttműködés Társadalmi kooperáció szemléletformálás, információk Határozat a VI. közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (1) Ez a határozat közösségi intézkedési programot (a továbbiakban: program) hoz létre a környezetre vonatkozóan. Kulcsfontosságú környezetvédelmi célkitűzésekkel és prioritásokkal foglalkozik a környezet állapotának és a legfőbb tendenciáknak, köztük olyan felmerülő kérdéseknek az értékelése alapján, amelyek közösségi intézkedést igényelnek. A programnak elő kell segítenie a környezeti kérdések integrálását a Közösség minden politikájába, és hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megvalósításához a Közösségben mind a bővítés előtt, mind azt követően. A program továbbá folyamatos erőfeszítéseket ír elő a Közösségben már megállapított környezetvédelmi célkitűzések és tervfeladatok teljesítésére. Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1600/2002/EK HATÁROZATA (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 15/7. kötet, pp (2) A program megállapítja a kulcsfontosságú, elérendő környezetvédelmi célkitűzéseket. Adott esetben célkitűzéseket és időrendet állapít meg. Más előírás hiányában az általános és konkrét célkitűzéseket a program lejárta előtt teljesíteni kell. (3) A program időtartama tíz év, július 22-től kezdődően. A politika különböző területein a célkitűzések teljesítését szolgáló megfelelő kezdeményezések az intézkedések széles körét foglalják magukban, többek között jogszabályokat és a 3. cikkben körvonalazott stratégiai módszereket. Ezeket a kezdeményezéseket fokozatosan ismertetni kell, legkésőbb négy évvel ennek a határozatnak az elfogadását követően. Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1600/2002/EK HATÁROZATA (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 15/7. kötet, pp (4) A célkitűzések a Közösség által teljesítendő, kulcsfontosságú környezetvédelmi prioritásoknak felelnek meg az alábbi területeken: éghajlatváltozás, környezet és biodiverzitás, környezet és egészség, valamint életminőség, természeti erőforrások és hulladékok. Forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1600/2002/EK HATÁROZATA (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 15/7. kötet, pp EU-konfrom: A környezetszabályozás hazai feltételrendszerének kialakítása 1. Torzító támogatások és adórendszerek leépítése (energetika, mezőgazdaság, közlekedés) 2. Versenyképességi hatásvizsgálatok lefolytatása (szektorhatások) 3. EU-adekvát információs rendszer fejlesztése (környezeti monitoring, gazdasági értékelési rendszerek) 4. Társadalmi szintű fogadókészség javítása (partneri viszony fejlesztése, civil szféra támogatása, lokális-regionális dimenziók erősítése) Derogációk Ezeken a területeken Magyarország nem tudott teljesíteni 2004-ig, új időpontokat kapott Ipari szennyezés ellenőrzése Nagy égetőművek szennyezésének ellenőrzése Veszélyes hulladékok égetése Csomagolóanyag-hulladék kezelése Települési szennyvízkezelés Kommunális hulladék-kezelés Felszín alatti vizek védelme Felszíni vizekbe bocsátott szennyezőanyag-normák Vegyi anyagok felszabadulásával járó üzemi balesetek ellenőrzése Csatlakozás az integrált szennyezés-megelőzési és ellenőrzési (IPPC) direktívához Magyarországon védett fajok listájának átvétele az EU-ban (pozitív derogáció) 3

4 Mi a helyzet Magyarországon? Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora Hazánk környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó kerete 6 évre szólnak A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény rendelkezik Az előzmények Nemzeti Környezetvédelmi Program I Célja: a rendszerváltást követően felmérni a környezet állapotát, meghatározni a szükséges cselekvési irányokat és megkezdeni a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását és a továbbiak megelőzését Nemzeti Környezetvédelmi Program II. Az EU-csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítésének elősegítése (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése) Hatékony intézkedések bevezetése, több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv születése Eredmények: Csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, melyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt Nemzeti Környezetvédelmi Program III Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmigazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. 1. Fejezet - Helyzetfelmérés 4

5 3. Fejezet - Átfogó célterületek 4. Fejezet - Intézkedési területek és eszközök A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás Jogi szabályozási eszközök Gazdasági szabályozási és pénzügyi eszközök Jogalkalmazás, hatósági intézményrendszer Fejlesztéspolitika, beruházások Kutatás-fejlesztés, innováció Szemléletformálás, kommunikáció Társadalmi részvétel, környezeti információ 5. Fejezet - Tematikus akcióprogramok Célokat definiál Célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket És Mutatókat Közlekedés és környezet Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélőbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvező arány további javítása Kormányzat: Önkormányzati tervek készítésének előírása: lakosnál nagyobb városok esetében mobilitás terv, kisebb városokban közforgalmú közlekedési terv. Intermodális csomópontok kialakításának és fejlesztésének támogatása. Kerékpáros közlekedési infrastruktúra százalékos arányának változása. Az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányának alakulása Klímakronológia Rio de Janeiró elfogadják az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC) A nemzetközi szerződés célja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizálása olyan szinten, amely még nem jár a Föld éghajlatának veszélyes mértékű megváltozásával. A szerződés jogilag nem kötő erejű, ugyanakkor lehetőséget biztosít kötő erejű kiegészítő jegyzőkönyvek (protokollok) későbbi elfogadására. Ilyen jegyzőkönyv az 1997-bern elfogadott Kiotói jegyzőkönyv. Az UNFCCC-t 192 ország írta alá és ratifikálta. Az aláírók megegyeztek abban is, hogy minden évben megtartják a Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP), melyen áttekintik az addig elért haladást. 5

6 Hatályba lép az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezménye Berlin megrendezik a felek első konferenciáját (COP1). A találkozón aggályokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy az országok képesek-e teljesíteni az UNFCCC-ben kitűzött célokat A genfi konferencián (COP 2) elfogadott deklaráció az amerikai álláspontot tükrözve elfogadta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) ben kiadott második helyzetértékelő jelentésében foglalt tudományos álláspontot a klímaváltozás tényéről, elvetette az egységes vállalásokra épülő klímaegyezményeket a rugalmasságot helyezve előtérbe, végül jogilag kötő erejű középtávú célok lefektetését sürgette Kyoto A felek harmadik konferenciáját (COP 3) Kiotóban tartották, itt fogadták el a Kiotói jegyzőkönyvet. Ebben 37 fejlett ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását ig (a célszám az öt év átlaga). Az Európai Unió 8 százalékos csökkentést vállalt, az Egyesült Államok 7 százalékot (azonban nem ratifikálták, így az jogilag nem köti az USA-t), Japán 6 százalékot, Oroszország pedig 0 százalékot (szinten tartást) Az Európai Bizottság elindítja az Európai Klímaváltozási Programot (ECCP). A program fő célja egy európai stratégia kidolgozása és megvalósítása, amelynek segítségével a tagállamok teljesíteni tudják a Kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásukat. Az ECCP talán legjelentősebb eredménye az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszerének (EU ETS) 2005-ös elindítása A bonni konferenciára (COP 6) az után került sor, hogy márciusban az újonnan felálló Bush-kormány visszautasította a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálását. Ennek ellenére, s a széleskörű várakozásokkal ellentétben sikerült megegyezni a protokoll legfontosabb részleteiről, így egyezség született az úgynevezett rugalmassági mechanizmusokról és az úgynevezett karbonnyelőkről (például erdők) is Oroszország hosszas ingadozás után végül rááll a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálására, ezzel összegyűlik a protokoll életbelépéséhez szükséges ratifikációs arány Hatályba lép a Kiotói jegyzőkönyv Elindul az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) első, 2007-ig tartó szakasza. Az EU ETS a világ legnagyobb üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszere. Hasonló rendszerek kialakítása van folyamatban az Egyesült Államokban, Ausztráliában és számos más országban Montreálban megtartják a felek konferenciáját (COP 11), egyúttal a Kiotói aláírók itt egyeztetnek először (Meeting of the Parties, MOP 1). A konferencián elfogadott Montreáli Akciótervben a felek elhatározzák, hogy a Kiotói protokoll 2012-es lejárta után újabb jegyzőkönyv elfogadása szükséges, amelyben még ambiciózusabb vállalásokat tesznek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére A Nairobi konferencián (COP 12/MOP 2) a résztvevő országok megállapodnak a Kiotói protokoll 2008-tól történő felülvizsgálatában. A felülvizsgálat eredményei a tervek szerint egy 2013-ban hatályba lépő új egyezmény alapját képezhetik A Bali konferencián (COP 13/MOP 3) elfogadják a Bali Útitervet, amely konkrét lépéseket irányoz elő egy Kiotói rendszert felváltó klímavédelmi egyezmény elérésére két év alatt. A Bali Útiterv szerint tehát a 2009-es koppenhágai klímacsúcson kellett volna megkötni az új szerződést Elindul az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) második, 2012-ig tartó szakasza A lengyelországi Poznanban tartott klímacsúcson (COP 14/MOP 4) elfogadnak egy munkatervet a koppenhágai konferencia előkészítésére. Ez alapján az előkonferenciákon le kell zárni a vitás kérdéseket, hogy Koppenhágában új egyezmény születhessen. 6

7 A konferenciák egész sorával előkészített, hatalmas várakozások övezte koppenhágai klímacsúcs (COP 15/MOP 5) a remények ellenére kudarccal végződik, a feleknek nem sikerül megkötniük a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó, jogilag kötelező erejű globális klímapaktumot. A kudarcot alapvetően a fejlett és fejlődő országok közötti érdekellentét okozta, amelyet a konferencia zárószakaszában megérkező nagyszámú állam- és kormányfő - köztük Barack Obama amerikai elnök és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök - közötti informális egyeztetések sem tudtak feloldani. Az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciája végül egy jogi kötőerőt nélkülöző, kevés konkrétumot tartalmazó zárónyilatkozat "tudomásul vételével" ért véget: a Koppenhágai Egyezmény 30, illetve 100 milliárd dollárt irányoz elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú és 2012 közötti -, valamint hosszú távú utáni - klímavédelmi támogatásra vonatkozóan, ezenkívül célul tűzi ki a globális felmelegedés 2 Celsius fokon belül tartását. A koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját egyaránt éles bírálat és csalódottság uralta. Cancún Az ENSZ mexikói klímacsúcsán a kormányoknak sikerült néhány olyan kérdésben megegyezniük, amely ha apró lépésekkel is, de segíti a fejlődő országokat a káros gáz kibocsátások megfékezésében. a globális klíma alap teremti meg a feltételeket arra, hogy a szegényebb országok is hozzáférjenek a tiszta technológiákhoz, vagy épp hatásosabban tudják védeni trópusi erdeiket 194 ország vezetője elé került az erdők védelmére írt REDD program A fejlődő országok ugyanis végre látják azokat a pénzforrásokat, amelyekből meg tudják valósítani céljaikat és le tudják csökkenteni a káros gázkibocsátásokat országaikban. Forrás: Kvóta kereskedelem Növekvő energiaszükséglet 75%-a nem megújuló forrásból fedezhető ÜHG GHG kibocsátás, mely a Föld klímájának egyensúlyát változtatja meg Minden ország saját nemzeti kincsének tekinti a területén kitermelhető fosszilis tüzelőanyagokat, az atmoszféra közös és a Föld klímájának stabilitása közös érdek Az üvegházgázok kibocsátásának mérséklése nem oldható meg kizárólag jogi szabályozással Kyoto A nemzetek fejlettsége szerint differenciálva országokra lebontva írnak elő kibocsátás-csökkentést. A cél elérését, vagyis a CO2-kibocsátás mérséklését pedig lehetőség szerint üzleti mechanizmusokkal próbálják "katalizálni" Forrás: CO2 kibocsátási kvóta kereskedelem, Carbon Central Index; Üvegházhatás (Forrás: Carbon Central) Kyoto-i mechanizmusok Emisszió kereskedelem Együttes teljesítési mechanizmus Tiszta fejlesztési mechanizmus A rendszer lényege, hogy mindegy fizikailag, hol, melyik országban valósul meg egy kibocsátást csökkentő projekt (pl. egy jelentős mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó cementgyár kemencéjének modernizálása), a projekt által realizált kibocsátás-csökkentés értékesíthető, azt egy másik aláíró ország megvásárolhatja, kiváltva ezzel saját kibocsátás-csökkentési kötelezettségét. Magyarország: nem értük el a kiotói vállalásunkat és a potenciális kibocsátás-csökkentési lehetőséggel bírnak, a kvótafeleslegüket nemzeti kincsként aknázhatják ki. Forrás: CO2 kibocsátási kvóta kereskedelem, Carbon Central Index; Európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU KKR ) A rendszer kötelezett résztvevői az alábbi iparágak nagy kibocsátó létesítményei: a villamosenergia termelés, a távhő termelés, a cukoripar, az olajfinomítás, a kokszolás, a fémipar, a cementipar, a mésztermelés, az üveg és kerámiaipar ill. a papír és cellulózgyártás. Az egyes országok résztvevő ipari létesítményei évente meghatározott számú kibocsátási jogosultsággal (EUA-val) gazdálkodhatnak. Egy EUA 1 tonna CO2 kibocsátására jogosít; az egységek a részvényekhez hasonlóan napi áron cserélnek gazdát; ha egy létesítmény éves kibocsátása meghaladja a számára kiosztott kvótát, további egységeket kell vásárolnia a piacon, fölösleg esetén eladhat. Az egy-egy időszakban ill. éves szinten kiosztható egységek mennyiségét az egyes országok Nemzeti Kiosztási Tervei tartalmazzák Forrás: CO2 kibocsátási kvóta kereskedelem, Carbon Central Index; 7

8 Magyarország és a kvóták Manapság a kvóták 25 eurót érnek, így az ötéves periódus alatt jelen árakon számolva a magyar kormányzat mintegy 800 milliárd forint értékű készlettel rendelkezik. A második periódusban ráadásul már nem várható az elsőhöz hasonló csökkenésre számítani, mert a tulajdonosok átvihetik a következő, a 2013-tól induló újabb kereskedési időszakra a kvótáikat. Magyarország első kereskedési időszakra vonatkozóan összesen 93,8 millió tonnányi (egységnyi) kibocsátási jogot kapott, melyet az Európai Bizottság a 2008-tól 2012-ig terjedő kereskedelmi periódusra lecsökkentett, így az évente ingyen kiosztható összmennyiség 26,9 millió tonna lett. Magyarországon az egységek kiosztásában 228 hazai ipari üzem csaknem 250 telephelye érintett. A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, erőművek, az olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és az acéltermelés, valamint a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar létesítményei között osztja szét a kormányzat. Forrás: Forrás: Köszönöm a figyelmet! Harazin Piroska; Forrás: 8

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG TARTALOM ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY (UNFCCC) UNFCCC és Kiotó. Koppenhága. Cancún. Durban. Rio de Janeiro. A jövő?

KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG TARTALOM ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY (UNFCCC) UNFCCC és Kiotó. Koppenhága. Cancún. Durban. Rio de Janeiro. A jövő? Zöld gazdaságpolitika 2012. szeptember 20. Készítette: Kiss Melinda és Bardóczky Veronika KOPPENHÁGÁTÓL RIÓIG avagy mihez nem vezet a nagyhatalmak közötti érdekellentét?! TARTALOM UNFCCC és Kiotó Koppenhága

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Tervezet. a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. /közigazgatási egyeztetés/

Tervezet. a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. /közigazgatási egyeztetés/ KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/377/2009. Tervezet a 2009 2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, 2009. március I. VEZETŐI

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Kiemelt uniós szakpolitikák: környezetvédelem, klíma Dr. Gellérthegyi István egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Klímajog jegyzet. I. fejezet

Klímajog jegyzet. I. fejezet Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben