Területfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója II. kötet Helyzetértékelés a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsaba Kecskemét Szeged, március

2 Szerkesztők: Dr. Timár Judit Velkey Gábor Szerzők: Bajmócy Péter Dr. Baukó Tamás Dr. Csatári Bálint Dr. Csordás László Gaborjákné Vydareny Klára Dr. Gurzó Imre Kanalas Imre Kiss János Kósa Beatrix Dr. Kugler József Dr. Márton János Dr. Mezősi Gábor Dr. Nagy Erika Dr. Nagy Gábor Dr. Nagy Imre Pál Viktor Dr. Pálfai Imre Dr. Rácz Lajos Dr. Rakonczai János Dr. Timár Judit Szarvák Tibor Dr. Vadász István Velkey Gábor

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELŐZMÉNYEK... 7 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI ÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI... 9 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÉRSÉG BELSŐ ADOTTSÁGAINAK ALAPJA...9 Földtani adottságok Vízföldtani, vízrajzi adottságok Vízhasznosítás Talajadottságok Éghajlat Tájökológiai adottságok, természetvédelem A természeti erőforrások hasznosításával együtt járó tendenciák, jövőkép...15 A KÖRNYEZETTERHELÉS FORRÁSAI ÉS A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZOLGÁLTATÁSOK...16 A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegőszennyezettség...19 A vizek minősége...20 Zajterhelés TERÜLETFELHASZNÁLÁS, FÖLDHASZNOSÍTÁS AZ EMBERI TÉNYEZŐK ÉS A HUMÁN INFRASTRUKTÚRA JELLEMZŐI A DÉL-ALFÖLDÖN A NÉPMOZGALMI FOLYAMATOK ALAKULÁSA Területi, belső szerkezeti különbségek...27 A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A régió népességének egészségi állapota Az egészségügyi rendszer helyzete, időbeli és térbeli vonatkozásai...30 A LAKOSSÁG JÖVEDELMI HELYZETE, MUNKANÉLKÜLISÉG, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Munkanélküliség A szociális helyzet bemutatását szolgáló egyéb adatok Szociális ellátás AZ OKTATÁS, KÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Óvoda, iskolarendszerű oktatás, képzés...39 Munkaerő-piaci képzések...42 A képzés, szakképzés, munkaerő-piaci képzés várható átalakulása, feladatai...42 FELSŐOKTATÁS, TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉS...44 Felsőoktatás...44 Tudományos kutatás, kutatás-fejlesztés A kutatás és a gazdaság kapcsolatai KULTÚRA, KÖZMŰVELŐDÉS...47 A régió kulturális hagyományai ÖNTEVÉKENY TÁRSADALMI SZERVEZETEK A DÉL-ALFÖLD GAZDASÁGA A GAZDASÁG ÉS A GAZDASÁGI SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...55 ÉLELMISZERGAZDASÁG A régió agrárágazatának szerepe a nemzetgazdaságban Folyamatok, változási tendenciák az agrárágazatban Térségi differenciák A régió agrárpotenciáljának hasznosítása A DÉL-ALFÖLD IPARA... 64

4 Ágazati szerkezet Térszerkezet meghatározó nagyvállalatok Ipari parkok, vállalkozói övezetek Minőségbiztosítás Telephelyek SZOLGÁLTATÁS, KERESKEDELEM A régió szolgáltató szektorának szerkezeti és szervezeti sajátosságai Beruházások Térszerkezeti sajátosságok TURIZMUS, IDEGENFORGALOM A régió idegenforgalmi vonzereje, adottságai A régió helye az ország turizmusában A rendszerváltás óta ható folyamatok és a régión belüli különbségek Változások a Dél-Alföld turisztikai forgalmában Várható trendek A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA ÉS JELLEMZŐI A DÉL-ALFÖLDÖN A KÖZLEKEDÉS FELTÉTELEI ÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés A határátkelők helyzete Vasúti közlekedés, szállítás Tömegközlekedés Vízi és légi közlekedés, kombinált áruszállítás ENERGIAELLÁTÁS Villamosenergia-hálózatok Az energiaellátottság jellemzői KOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR Távközlés Mobil telefónia Fejlett kommunikáción alapuló programok Helyi, regionális médiumok Elektronikus média Számítástechnika A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ INFORMATIKAI ÁLLAPOTA Az informatika infrastrukturális háttere Az informatika társadalmasítása A DÉL-ALFÖLD TÉRSZERKEZETE ÉS TÉRFOLYAMATAI KÜLSŐ FELTÉTELEK: NEMZETKÖZI, ORSZÁGOS TÉRFOLYAMATOK A DÉL-ALFÖLD BELSŐ TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEINEK ALAKULÁSA A TÉRKAPCSOLATOK RENDSZERE A városi terek/települések kapcsolatrendszere Vonzáskörzeti (város-falu) kapcsolatok Horizontális településkapcsolatok, kistérségi szerveződések A DÉL-ALFÖLD TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK JÖVŐKÉPE A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A DÉL-ALFÖLDÖN NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS TENDENCIÁK A regionális szint a hazai jogi szabályozásban A regionális szint várható szerepe az EU-csatlakozás fényében MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ MŰKÖDÉSE Régióépítés a Dél-Alföldön Vélemények a Dél-Alföld fejlesztéséről A Phare Regionális Kisérleti Program a Dél-Alföldön ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A TERÜLETI FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI POLARIZÁLT FEJLŐDÉS KÖZEPESEN KONCENTRÁLT FEJLŐDÉS DEKONCENTRÁLT FEJLŐDÉS FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek, tanulmányok, kéziratok Fejlesztési dokumentumok, egyéb források Adatbázisok

6

7 ELŐZMÉNYEK Az Európai Unió két évtizedes regionális politikájának eredményeként Nyugat- és Dél- Európa korábban fejletlen, számos gazdasági és társadalmi problémával küszködő térségei a korábbiaknál sikeresebben kapcsolódtak be az európai területi munkamegosztásba. Ezért is fontos a hasonló problémákkal rendelkező Magyarország számára az EU elvárásaihoz illeszkedő regionális politika meghonosítása. A Dél-Alföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén június 19-én Ópusztaszeren alakult meg a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A Dél- Alföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is. Ahhoz, hogy a magyarországi viszonylatban is peremhelyzetű Dél-Alföld új fejlődési pályára állhasson, elengedhetetlenül fontos az uniós alapelveket figyelembe vevő regionális területfejlesztési alapdokumentumok kidolgozása. E helyzetértékelő kötet a fejlesztési koncepció megalapozását szolgálja, ennek értelmében szintetizálja, felújítja, és új kutatási eredményekkel egészíti ki a régióról felhalmozott, területfejlesztési szempontból fontos ismereteket, köztük az országos, megyei, kistérségi tervezési dokumentumok értékeléseit. Így feltárja, összegzi és értékeli: a régió külső környezetének, a nemzetközi és hazai fejlődési irányoknak a legfontosabb elemeit, a jövőben várható alakulásukhoz való alkalmazkodás helyi esélyeit, az e változásokban rejlő lehetőségeket és korlátokat; a térség belső erőforrásait, a természeti környezet, társadalmi adottságok, gazdasági körülmények, infrastrukturális helyzet, térszerkezet, területfejlesztési eszköz- és intézményrendszer helyi viszonyainak erősségeit és gyengeségeit, eddigi, térfolyamatokat elindító és módosító változásainak külső és belső, a régió sajátosságaiból következő, s a jövő számára tanulságokat hordozó okait; a térfolyamatok, a területfejlesztéshez rendelkezésre álló helyi adottságok jövőbeni alakulásának lehetséges irányait. Ezen ismeretekből áll össze az a tudásanyag, amely nélkülözhetetlen kiindulópontját jelenti, szerves részét képezi a régió önerőre támaszkodó területfejlesztési politikájának. E kötet a vonatkozó jogszabályokat, tartalmi követelményeket figyelembe véve csupán az elemzések szövegét tartalmazza. Az ennek alapjául szolgáló fontosabb összehasonlító adatok, táblázatok, ábrák, térképek az e kötethez szorosan kapcsolódó kiegészítő kötetben találhatók. Az elemzések során abból indultunk ki, hogy a régió kerete, területe adott, így magával a lehatárolás kérdésével szándékosan nem foglalkoztunk. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a széles közvélemény számára is érthető, értelmezhető információkat közöljünk. Az anyag belső aránytalanságai, az

8 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója elemzések mélységében tapasztalható különbségek a rendelkezésre álló, hozzáférhető adatok, adatbázisok különbségeivel függ össze elsősorban. A kötet terjedelmét tudatosan korlátoztuk, hiszen minden egyes részfejezet önmagában elegendő témát ad egy-egy önálló, több száz oldalas monográfia elkészítéséhez. Az ebből következő tartalmi szelektálást úgy próbáltuk elvégezni, hogy az elemzések regionális szintű megközelítésben is releváns információkra, a legfontosabb jellemzőkre, a változások irányaira és a területi folyamatokra, különbségekre koncentráljanak. 8 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI ÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÉRSÉG BELSŐ ADOTTSÁGAINAK ALAPJA A természeti adottságok, erőforrások reális értékelése a területfejlesztési stratégiák kidolgozásának elengedhetetlen feltétele. Ebben figyelembe kell venni a külső folyamatokat (pl. egyes alapanyagok nemzetközi cserearányainak alakulását), valamint a társadalom természettel is kapcsolatos értékrend-változásait. Éppen ezért egy-egy terület természeti adottságainak komplex értékelését a mindenkor aktuális új szempontok szerint rendszeresen célszerű újraelvégezni. A Dél-Alföldet a természeti erőforrások tekintetében hazánk legjobb adottságú területének minősítették 1. Ennek fő okai a következők: Itt található az ország legjelentősebb szénhidrogén-vagyona, ami az ásványi nyersanyagok készlet- és érték-összehasonlításában első helyet jelentett a megyék rangsorában. Jelentős adottságot képviselnek a régió keleti felének kiváló talajai (Békés megye, Csongrád megye). Domborzatilag a régió területe az Alföld 20 kistáján helyezkedik el, melyek közül néhány meghatározó jellegű. A Duna menti síkság kistájai méter tengerszint feletti magasságú, ártéri szintű síkságokkal jellemezhetők, amelyeket ártéri és szikes laposok, délen belvízveszélyes árterek, morotvák és morotvaroncsok tagolnak. A térség növényzete egy Duna menti észak dél irányú zöldfolyosó területét képezheti. A Duna Tisza közi hátság kistájainak területe enyhén hullámos felszínű, döntően szélhordta, homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkság ( méter tengerszint feletti magasság), amely a felszíni képződmények miatt a régió legkisebb termőképességű és leginkább defláció-veszélyes része. A Duna menti zöldfolyosóval párhuzamos zöldfolyosó alakítható itt ki, amelyre a Duna Tisza köze összefüggő természetvédelmi területei kapcsolódhatnak. Kis reliefű sík a Dél-Tiszavölgy ártér, az ország legmélyebb (77 91 m) kistája, amelyet a folyószabályozásokig a Tisza intenzív feltöltése formált. A kis terepesés miatt a mélyártéri részeken sok a lefolyástalan, időszakosan vízzel borított terület. A vidék fiatal, öntéses képződményei miatt a talajok termőképessége legfeljebb közepes. Az ár- és belvizek Csongrád megyében leginkább ezt a kistájat veszélyeztetik. E tájegység Jász-Nagykun-Szolnok megye felé nyújt összeköttetést, s itt alakítható ki a Duna menti és a Duna Tisza közén húzódó zöldfolyosókkal egységet képező észak dél irányú Tiszai-zöldfolyosó, amely a Körösök és a Maros völgyén keresztül további (határon is átnyúló) kapcsolatokkal jellemezhető. A Tisza-völgy felé lejtő, kis reliefű, döntően kiváló talajokkal jellemezhető kistáj a Csongrádi-sík szerves kapcsolatban van a Békés megye déli részét uraló Maros- 1 Rétvári L. (szerk.) 1983: Kiinduló helyzetkép természeti erőforrásainkról. Elmélet módszer gyakorlat 27. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.

10 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója hordalékkúppal. Éppen ezért nem csupán mint mezőgazdasági terület fontos, hanem jelentős szerepe van az ivóvízkészlet utánpótlásában, védelmében. A Békés Csanádi hát kedvező természetföldrajzi adottságokkal, így kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Ez a kistáj a Dél Alföld egyik legkevésbé süllyedő része, a szénhidrogén felhalmozódások ismert területe, s egyúttal a Maros-hordalékkúp jó vízbeszerzési lehetőségei alapján a regionális vízellátó rendszer legfontosabb területe is. A Dévaványai-sík és a Kis-Sárrét kistájakat magába foglaló terület kedvezőtlen talajadottságú (szikesek), rossz vízbeszerzési lehetőségekkel és árvízvédelmi gondokkal küzdő terület. A fentebb sorolt tájföldrajzi egységek hasonló talajtani, vízrajzi, éghajlati adottságokkal rendelkeznek, többé-kevésbé hasonló a területhasznosításuk szerkezete, illetve általában hasonló környezeti menedzsmentet igényel kezelésük is. Földtani adottságok A dél-alföldi régió mai felszíne az ország legmélyebb területe. Ezen túlmenően a medencealjzat jelentős süllyedésének eredményeként itt található az Alföld egyik legnagyobb süllyedéke is, az ún. Makó Hódmezővásárhelyi-árok. Ebbe a süllyedékbe több ezer méter vastagságú tengeri, majd folyóvízi üledék rakódott le. A medencealjzat relatív kiemelkedéseihez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódtak fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészletei. A természeti adottságok értékelése során a régióban feltehetően még 1 2 évtizedig ezeknek a telepeknek a szénhidrogén-termelése minősíthető a legfontosabbnak. Ezek a telepek az elmúlt három és fél évtizedben is a hazai termelés meghatározó részét biztosították, sőt a fokozatosan csökkenő hazai termelésben a még valószínűsíthető millió t szénhidrogén-egyenérték a kitermelés növekvő nehézségeinek és költségeinek dacára továbbra is meghatározó szerepet kaphat. A földtani adottságok között új szempont, hogy egyes kimerült telepek kiválóan alkalmassá tehetők föld alatti gáztárolásra, aminek jelentős gazdasági értéke lehet. A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet tárolnak. Ezek hasznosítása már hosszabb idő óta folyik a régióban (lakások, üvegházak fűtése). Becslések szerint a Dél-Alföldön található a hazai hévízkészlet 2 kb. 39%-a. Hozzávetőlegesen 180 termálkút üzemel Csongrád megyében, 17 Bács-Kiskun megyében és 70-nél is több Békés megyében. A kutak általában m 3 /óra kapacitással rendelkeznek. Területileg a régió Tiszától keletre eső részén kedvezőbbek a termálvizes adottságok (melegebb, bővebb vízhozamú rétegek). A régió ásványi nyersanyagai között említésre érdemes még a jelentős mennyiségű folyami homok, valamint az ipari célokra jól hasznosítható agyagféleségek (téglagyártás, fazekas ipar). 2 Az arány tájékoztató jellegű és a hetvenes évek hévízkitermelésének Csongrád megyei adatai alapján készült 10

11 Helyzetértékelés Természeti erőforrások Vízföldtani, vízrajzi adottságok Az elkövetkező évtizedek során egyre inkább fel fog értékelődni a víznek mint nyersanyagnak a szerepe. Éppen ezért fontos, hogy a Dél-Alföld ezen a téren is aránylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a többszáz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a régió nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését. Az elmúlt évek víztermelési és nyugalmivízszint-adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jelentős rétegvíz-készlet átgondolt (kissé csökkenő mértékű) hasznosítás mellett nagyobb részben újrapótlódik, ami körültekintő igénybevétellel a jelenlegi vízkészletek tartós hasznosítását teszi lehetővé. A talajvíz különböző okok folytán a régió több területén is feszítő gond. A felszínhez közeli talajvíz komoly környezeti problémákat eredményezhet, szerepe lehet a belvizek kialakulásában is, a mélyre süllyedt talajvizek ugyanakkor a mezőgazdasági termelést károsítják. A talajvízszint csökkenése a szárazodási folyamat következménye. Ez a régión belül az egyes területeken eltérő mértékben jellemző, a régió nyugati, homokhátsági területein három méternél is több, a hátság peremén, a Duna és a Tisza menti síkságokon pedig egy méternél is kevesebb. A talajvizek erősen szennyeződésérzékeny tárolókőzetben találhatók, és általában a keleti területeken kedvezőtlenebb minőségűek. Lényeges regionális különbségek ezzel együtt nem tapasztalhatók, a szennyezések pontszerűek. A régió adottságaiban a felszíni vizek szempontjából meghatározó a Duna és a Tisza jelentősége. Hazánk első két folyója aszimmetrikusan osztja ketté a régiót. Szerepük a mai felszín kialakításában is meghatározó volt, napjainkban pedig az évente átlagosan szállított 100 milliárd m 3 -nyi vízmennyiség jelentős erőforrásnak számít. Komoly problémát jelent ugyanakkor a folyók meglehetősen szélsőséges vízszállítása, ami folyamatosan potenciális árvízveszélyt is jelent. Ez a szélsőségesség megmutatkozik az éves mennyiségben (Tisza: milliárd m 3 /év), de még inkább az egyes rövidebb vízjárástól, meteorológiai körülményektől függő időszakok vízszállításában (Duna: m 3 /sec, Tisza: m 3 /sec). A probléma a Tiszán és a Körösökön épített duzzasztókkal mérséklődött ugyan az elmúlt évtizedekben, de a vízjárás így is jelentős ingadozásokat mutat, ami a vízhasználat mennyiségi lehetőségein túl számottevő minőségi változásokat is okoz. Hasonlóan szélsőséges vízjárás jellemző a régió déli részén a Marosra, az északin pedig a Hármas-Körösre. A Dél-Alföld területének mintegy harmadát veszélyeztetik a nagyobb folyók, vagyis a Duna, a Tisza, a Körösök (a Berettyóval) és a Maros árvizei. A régió árvízvédelmi infrastruktúrájának legfontosabb részét a folyók menti árvízvédelmi töltések (beleértve a töltésekben elhelyezett különféle műtárgyakat, a kapcsolódó egyéb építményeket és berendezéseket is), más szóval az elsőrendű védvonalak alkotják, melyek összes hossza (a városi partfalakkal együtt) 783 km. A töltések védképessége a Körösök vízrendszerét és a Tisza Szeged alatti szakaszát kivéve általában a százévenként átlagosan egyszer előforduló árvizek ellen is megfelelőnek minősíthető. A Körösök esetében az árvízvédelmi biztonságot több szükségtározó fokozza, de ezek és egyes kritikus töltésszakaszok bővítésre, illetve erősítésre szorulnak. A Fehér-Körös menti és a Szeged alatti töltésfejlesztési munkálatok már folyamatban vannak. Pénzhiány miatt 11

12 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója általános gond a töltések és az azokat keresztező műtárgyak állagának folyamatos óvása, a rendszeres karbantartási és felújítási munkák elvégzése, valamint a védképesség fenntartását szolgáló folyószabályozási munkálatok, part-helyreállítási munkák végrehajtása. A települések és ipartelepek fokozott biztonságát szolgáló másodrendű védvonalak összes hossza kb. 250 km. Állapotuk elhanyagolt, csakúgy, mint a folyók hullámterében lévő úgynevezett nyári gátaké, amelyek csak a közepes árvizek ellen nyújtanak védelmet s tulajdonosi és kezelői viszonyaik is rendezetlenek. A Dél-Alföld területének közel felét veszélyeztetik a belvizek, vagyis az időszakos vízborítások. Ezek rendszerint a folyók menti mélyebb fekvésű, ritkábban a hátsági jellegű területeken jelentkeznek. A belvizek előfordulása igen szeszélyes, a belvizes periódusokat hosszú, több éves száraz időszakok követik. A régió vízgyűjtő-egységenként kialakított belvízvédelmi rendszerei (összesen 28) belvíz-főcsatornákból, kisebb-nagyobb mellékcsatornákból, belvízátemelő szivattyútelepekből, esetenként belvíztározókból, az előzőekhez kapcsolódó egyéb építményekből és berendezésekből állnak. A fő létesítmények (3800 km belvízcsatorna, 120 belvízi szivattyútelep, 15 nagyobb belvíztározó) kizárólagos állami tulajdonban és vízügyi igazgatósági kezelésben vannak. A létesítéskor fönnálló vízszállító képességük az átlagosan tízévenként előforduló belvizek zavartalan elvezetésére felel meg, de a csatornák tényleges vízszállító-képessége a növényzettel való erős benőttség és a feliszapolódás miatt a legtöbb helyen jócskán elmarad a névleges értéktől annak helyenként csak 40 60%-át teszi ki. Viszonylag jobb állapotban vannak a kettős hasznosítású csatornák, tehát azok, amelyeket a belvízelvezetésen kívül öntözővíz-szállításra is igénybe vesznek. A folyóktól távol fekvő települések szennyvizeit a tisztítótelepektől mindenütt belvízcsatornákon vezetik tovább, s ez nagymértékben rontja a belvízcsatornák állapotát, nehezíti, és költségesebbé teszi fenntartásukat. A fő létesítményekhez kapcsolódó mellékcsatornák egy része (mintegy 6000 km) főleg a tulajdonviszonyok megváltozása, illetve rendezetlensége miatt elhanyagolt, gazdátlan állapotban van. Vízhasznosítás Egy 1988-as felmérés szerint a felszíni vízkészlet kihasználtsága a régió Duna menti területein 40%-os, a Duna Tisza közi területen 80%-os, a régió keleti területein 60%- os volt, míg a felszín alatti vízkészleté az egész régió területén 20%-os (a Körös menti kistájakon 60%). Az artézi kutak terhelése a Duna menti kistájakon 30 40% között alakult, a régió többi részén pedig 60%-os volt, kivéve a Kis-Sárrét és a Körös mentisík területét, ahol ez az érték megközelítette a 100%-ot. A Körösök, illetve a Maros vizének mértékadó részét (70 illetve 65%-ot) külföldön kötik le. A Dél-Alföld lakosságának mintegy 90%-a közműves vízszolgáltatásban részesül. Közüzemi vízmű, illetve vízhálózat minden településen van. Egyedi kutas vízbeszerzésre csak a külterületi lakosság szorul. A lakásoknak alig kétharmadánál van lakáson belüli vízvételezési lehetőség, sok helyen udvari, sőt helyenként utcai kifolyókból hordják a vizet. E tekintetben különösen Békés és Bács-Kiskun megye van elmaradva. Bács-Kiskun megye Duna menti részén a Duna parti szűrésű vízkészletére támaszkodva kisebb regionális vízellátó rendszereket alakítottak ki, 12

13 Helyzetértékelés Természeti erőforrások Békés megyében pedig a Maros hordalékkúpjának jó minőségű vízkészletére alapozva hozták létre a Közép-Békési Regionális Vízellátó, valamint több kistérségi vízellátó rendszert. A Dél-Alföldön lévő közüzemi vízművek összes kapacitása kb. 0,5 millió m 3 /nap, aminek fele (0,25 millió m 3 /nap) kerül kitermelésre. Az éves átlagos víztermelés 80 millió/m 3 körüli (korábban 30%-kal több volt), melynek visszaesését a drasztikus vízdíjemelés és az ipari termelés csökkenése okozta. A régió vízellátottsága és a csatornázottság közötti közműolló nagyon tág, a keletkező szennyvizeknek csak kis hányada kerül tisztítva a befogadókba, vagyis azok az amúgy is rossz minőségű talajvizet tovább szennyezve kerülnek elszikkasztásra. A tisztítás nélküli vagy kellően meg nem tisztított szennyvizek folyóink vízminőségét is számottevően rontják. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító hiánya a Tisza jugoszláviai területen történő duzzasztásával együtt többször is jelentős vízminőségi problémákat okozott a folyóban. Az ipari üzemek vízszükségletük kétharmadát saját vízműveikből, egyharmadát közüzemi vízműről szerzik be. A mezőgazdasági vízhasználatok közül az öntözés igényli a legtöbb vizet. Az öntözésre berendezett és vízjogilag engedélyezett terület a 90-es években tapasztalható és főként a mezőgazdasági nagyüzemrendszer fölbomlásával magyarázható visszaesés után mintegy ha. Vízellátásuk, akárcsak a közel ha összterületű halastavaké, az itteni folyók vízkészletére támaszkodó öntözőrendszerek keretében történik. Mivel a Körösöknek nyáron nagyon csekély a vízhozama, a Békés megyei öntözések számára a Berettyón és a Hortobágy-Berettyón keresztül vezetnek át vizet a Tiszából, mégpedig a tiszalöki és a kiskörei öntözőrendszer segítségével. Az átvezetett víz tározását és szétosztását szolgálják a Körösökön lévő duzzasztóművek (a békésszentandrási, a békési és a körösladányi duzzasztó, illetve korábban a bökényi duzzasztó is, utóbbit néhány éve üzemen kívül helyeztek). A Dél-Alföldön 30 öntözőrendszer van, az öntözővizet szállító főcsatornák hossza beleértve a kettős hasznosítású csatornákat is mintegy 800 km, a folyami vízkivételi művek kapacitása közel 8,6 millió m 3 /nap. Az évente megöntözött terület (kb. 50 napig tartó öntözés) és a kiszolgáltatott vízmennyiség az időjárástól függően tág határok között változik, az utóbbi száraz években a halastavi vízpótlással együtt meghaladja a 200 millió m 3 /évet. Az öntözőrendszereket részben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, részben a vízgazdálkodási társulatok üzemeltetik. A vízszolgáltatás terén különösebb gondok nincsenek, a vízszolgáltatási díj Bács-Kiskun megyében a gravitációs vízfolyásoknak köszönhetően viszonylag alacsony, Békés és Csongrád megyében viszont a szivattyúzási költségek miatt az országos átlagnál magasabb. Az öntözőtelepek megfelelő üzemeltetését (a kapacitások kihasználását) a mezőgazdasági nagyüzemek egy részének felbomlása érezhetően befolyásolta. A Dél-Alföld homokhátsági területén és a Maros-hordalékkúpon mivel ide az öntözőrendszerek nem terjednek ki csak a talajvízből történő öntözésre van lehetőség (igen korlátozott mértékben), mert a rétegvízkészletet az ivóvízellátás céljára kell fenntartani. A dél-alföldi folyók mentén 46 jelentősebb (5 hektárnál nagyobb) kiterjedésű holtág van. A holtágakat rendszerint több célra is használják (belvíztározás, öntözővízszállítás, horgászat, vízi sportok, természetvédelem, stb.). Fokozatos elöregedésük 13

14 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (feliszapolódásuk, vízi növényzettel való túlzott benőttségük) további hasznosításukat és ökológiai értékeiket veszélyezteti. Talajadottságok A régió közel 1,8 millió ha termőterületének ugyan majd 60%-a szántó, de a földek értéke nagyon változatos képet mutat. A talajok minőségét vizsgálva jelentős egyszerűsítéssel a régió négy részre osztható. A Duna völgyében a réti öntéstalajok alacsony termőképességi kategóriának felelnek meg, míg a homokhátsági területeken már a deflációval veszélyeztetett talajok (futóhomok, humuszos homok és csernozjom típusú homokféleségek) a számottevők. A Tisza árteréhez kapcsolódó középső területen savanyú réti és öntéstalajok dominálnak, de a folyóvölgytől keletre a Körös Maros közén, a löszös üledéken keletkezett, többnyire kiváló és jó termőképességű (III.) mészlepedékes csernozjomok találhatók. Észak-Békés területét a Körösök vidékén a talajvízhatás miatt képződött szikesek, rossz termőképességű (VI.) réti talajok jellemzik. A nyugati homokvidéken 10 aranykorona alatti, a középső, ártéri vályogos talajokkal fedett felszíneken 10 körüli, a keleti löszös vidéken pedig aranykorona értékű termőföldek találhatók. Ezek átlagértékek, egy település területén előfordul 20 aranykorona különbség is. Éghajlat A Dél-Alföld területén az országos viszonyokhoz hasonlóan kontinentális éghajlat jellemző. A legfontosabb elemek tekintetében a régió helyzete különbözőképpen alakul: a napfénytartam itt a legkedvezőbb (nyugati felén meghaladja a 2100 órát évente, a keleti részen viszont alig lépi túl a 2000 órát), a 10,2 11 o C-os évi középhőmérséklet is a legmagasabbak között van. Az igen szélsőségesen változó évi csapadék tekintetében a régió az ország hátrányos részei közé tartozik. A Duna-völgy déli részén (Mohácsi-sziget) számított mm átlag a régió középső részein mm-re csökken, keleti vidékein pedig ismét mm a mértékadó érték. Ez az erősen aszályra hajló klíma fejezi ki azt, hogy itt az éghajlat típusa száraz. A csapadék esetében ráadásul jól kimutathatóan érvényesül a globális felmelegedéshez köthető szárazodás is. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például Szegeden több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Ez pedig már nemcsak aszályra utaló hajlam az egész agrárgazdaságban célszerű figyelemmel lenni rá. Emellett a hosszabb ideig tartó szárazabb és nedvesebb időszakok váltakozása a mezőgazdaságot, az egyre kiszámíthatatlanabb rendkívüli csapadékok pedig a vízügyi ágazatot teszik rendszeresen próbára. Tájökológiai adottságok, természetvédelem A környezet tájökológiai adottságai szempontjából meghatározó érték a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, védett területek rendszere, amely egyrészt kiváló lehetőséget teremt a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt jelentős rekreációs potenciált is képvisel. 14

15 Helyzetértékelés Természeti erőforrások A potenciális természetes növénytakaró nyomai nagyon kis területen tanulmányozhatók a régióban, mert azt az intenzív tájhasználat egységes arculatú, a nyugati részen szőlőnek és gyümölcsösöknek, a keleti részen szántóknak helyet adó kultúrsztyeppé formálta. Az egykori természetes növénytakaró erdős sztyeppként rekonstruálható. A homokvidéken a potenciális erdőtársulás pusztai tölgyes, sziki tölgyes, de jelentős kiterjedésűek a homokpusztarétek és a homoki legelők is. A komplex melioráció részeként megépült vízelvezető rendszerek különösen nagy kárt okoztak a természeti értékekben gazdag szikes pusztákon. A csökkenő csapadékmennyiség hatására a gyepek kiszáradtak, majd értelmetlenül feltörték őket. Az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy az erdőfoltok, fasorok, erdősávok felszámolásával egyrészt ökológiai folyosók törtek szét, és ezzel az elkülönült életközösségek sebezhetősége megnőtt, másrészt a táj sivárosodott. Ezt az állapotot nem pótolta az erdőterületek földterületi arányának 1980 és 1997 közötti minimális növekedése (9,9 11,3%) sem. A megyei bontást figyelembe véve: Békés megye földterületének csupán 4%-a erdőterület, míg Bács-Kiskun megyében ez az arány a három megye közül a legnagyobb, 9,3%. A táj csak a régió nyugati homokvidékén őrizte meg kiegyensúlyozottságát a változatos szőlő-, gyümölcs-, kert- és erdőhasznosítással. A természetes vegetáció több megmaradt foltjának biztosítanak védelmet a különböző szintű védett területek. A dél-alföldi régió területének 6,4%-a áll természetvédelem alatt (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park és Körös-Maros Nemzeti Park). Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága 114 ezer ha, ami az országos érték közel 25%-a. Szerkezetében a nemzeti parkok 80%-kal, a tájvédelmi körzetek 18%-kal, a természetvédelmi területek pedig 2%-kal vesznek részt. A helyi védettségű területek 5401 ha-t tesznek ki, ami a régió területének 4,6%-a. A természetvédelmi korlátozások feszültségeket okoznak a gazdálkodásban és a területfejlesztésben is. Az illetékes természetvédelmi hatóságok azonban kompromisszum készséget mutatva az érintett települések fejlesztési igényeit is igyekeznek elősegíteni. A természeti erőforrások hasznosításával együtt járó tendenciák, jövőkép A jelenleg feltételezett szénhidrogénvagyon mintegy két évtizedig még lehetővé teszi a termelést, azonban a jobb hatékonyságú kihozatal megdrágítja magát a kitermelést, és bizonyos fokú környezetszennyezési kockázattal is jár (pl. olajos víz visszasajtolása a rétegekbe). A termeléssel folyamatosan keletkező nagy mennyiségű fúrási iszap ártalmatlanítása már a közeli jövő megoldandó kérdése, a későbbiekben pedig jelentős feladatot jelent majd a művelés befejezése után a kutak és a feleslegessé váló termékvezetékek környezetének rekultiválása. A hévízkutakból származó energia a köztudatban ingyen energiának számított, s ennek következtében a vele való gazdálkodás is pazarló volt. Ez azt eredményezte, hogy nem egy helyen a szükségesnél többet termeltek ki, a vizek hőenergiáját nem használták ki kellően, a rétegekből kitermelt vizet pedig a felszíni vizekbe engedték. A vizek magas (össz)só-, de főként nátriumtartalma, a magas kémiai oxigénigény, a kutak egy részénél tapasztalható fenol-, kátrány- vagy ammóniatartalom miatt már napjainkban is jelentős vízminőségi problémát jelent a kitermelt termálvizek 15

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához A települési és a megyei környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. Törvény írja elő, de konkrét határidő megjelölése miatt ezek elkészítése

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben