Területfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója II. kötet Helyzetértékelés a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsaba Kecskemét Szeged, március

2 Szerkesztők: Dr. Timár Judit Velkey Gábor Szerzők: Bajmócy Péter Dr. Baukó Tamás Dr. Csatári Bálint Dr. Csordás László Gaborjákné Vydareny Klára Dr. Gurzó Imre Kanalas Imre Kiss János Kósa Beatrix Dr. Kugler József Dr. Márton János Dr. Mezősi Gábor Dr. Nagy Erika Dr. Nagy Gábor Dr. Nagy Imre Pál Viktor Dr. Pálfai Imre Dr. Rácz Lajos Dr. Rakonczai János Dr. Timár Judit Szarvák Tibor Dr. Vadász István Velkey Gábor

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELŐZMÉNYEK... 7 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI ÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI... 9 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÉRSÉG BELSŐ ADOTTSÁGAINAK ALAPJA...9 Földtani adottságok Vízföldtani, vízrajzi adottságok Vízhasznosítás Talajadottságok Éghajlat Tájökológiai adottságok, természetvédelem A természeti erőforrások hasznosításával együtt járó tendenciák, jövőkép...15 A KÖRNYEZETTERHELÉS FORRÁSAI ÉS A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZOLGÁLTATÁSOK...16 A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegőszennyezettség...19 A vizek minősége...20 Zajterhelés TERÜLETFELHASZNÁLÁS, FÖLDHASZNOSÍTÁS AZ EMBERI TÉNYEZŐK ÉS A HUMÁN INFRASTRUKTÚRA JELLEMZŐI A DÉL-ALFÖLDÖN A NÉPMOZGALMI FOLYAMATOK ALAKULÁSA Területi, belső szerkezeti különbségek...27 A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A régió népességének egészségi állapota Az egészségügyi rendszer helyzete, időbeli és térbeli vonatkozásai...30 A LAKOSSÁG JÖVEDELMI HELYZETE, MUNKANÉLKÜLISÉG, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Munkanélküliség A szociális helyzet bemutatását szolgáló egyéb adatok Szociális ellátás AZ OKTATÁS, KÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Óvoda, iskolarendszerű oktatás, képzés...39 Munkaerő-piaci képzések...42 A képzés, szakképzés, munkaerő-piaci képzés várható átalakulása, feladatai...42 FELSŐOKTATÁS, TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉS...44 Felsőoktatás...44 Tudományos kutatás, kutatás-fejlesztés A kutatás és a gazdaság kapcsolatai KULTÚRA, KÖZMŰVELŐDÉS...47 A régió kulturális hagyományai ÖNTEVÉKENY TÁRSADALMI SZERVEZETEK A DÉL-ALFÖLD GAZDASÁGA A GAZDASÁG ÉS A GAZDASÁGI SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...55 ÉLELMISZERGAZDASÁG A régió agrárágazatának szerepe a nemzetgazdaságban Folyamatok, változási tendenciák az agrárágazatban Térségi differenciák A régió agrárpotenciáljának hasznosítása A DÉL-ALFÖLD IPARA... 64

4 Ágazati szerkezet Térszerkezet meghatározó nagyvállalatok Ipari parkok, vállalkozói övezetek Minőségbiztosítás Telephelyek SZOLGÁLTATÁS, KERESKEDELEM A régió szolgáltató szektorának szerkezeti és szervezeti sajátosságai Beruházások Térszerkezeti sajátosságok TURIZMUS, IDEGENFORGALOM A régió idegenforgalmi vonzereje, adottságai A régió helye az ország turizmusában A rendszerváltás óta ható folyamatok és a régión belüli különbségek Változások a Dél-Alföld turisztikai forgalmában Várható trendek A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA ÉS JELLEMZŐI A DÉL-ALFÖLDÖN A KÖZLEKEDÉS FELTÉTELEI ÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés A határátkelők helyzete Vasúti közlekedés, szállítás Tömegközlekedés Vízi és légi közlekedés, kombinált áruszállítás ENERGIAELLÁTÁS Villamosenergia-hálózatok Az energiaellátottság jellemzői KOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR Távközlés Mobil telefónia Fejlett kommunikáción alapuló programok Helyi, regionális médiumok Elektronikus média Számítástechnika A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ INFORMATIKAI ÁLLAPOTA Az informatika infrastrukturális háttere Az informatika társadalmasítása A DÉL-ALFÖLD TÉRSZERKEZETE ÉS TÉRFOLYAMATAI KÜLSŐ FELTÉTELEK: NEMZETKÖZI, ORSZÁGOS TÉRFOLYAMATOK A DÉL-ALFÖLD BELSŐ TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEINEK ALAKULÁSA A TÉRKAPCSOLATOK RENDSZERE A városi terek/települések kapcsolatrendszere Vonzáskörzeti (város-falu) kapcsolatok Horizontális településkapcsolatok, kistérségi szerveződések A DÉL-ALFÖLD TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK JÖVŐKÉPE A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A DÉL-ALFÖLDÖN NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS TENDENCIÁK A regionális szint a hazai jogi szabályozásban A regionális szint várható szerepe az EU-csatlakozás fényében MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ MŰKÖDÉSE Régióépítés a Dél-Alföldön Vélemények a Dél-Alföld fejlesztéséről A Phare Regionális Kisérleti Program a Dél-Alföldön ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A TERÜLETI FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI POLARIZÁLT FEJLŐDÉS KÖZEPESEN KONCENTRÁLT FEJLŐDÉS DEKONCENTRÁLT FEJLŐDÉS FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek, tanulmányok, kéziratok Fejlesztési dokumentumok, egyéb források Adatbázisok

6

7 ELŐZMÉNYEK Az Európai Unió két évtizedes regionális politikájának eredményeként Nyugat- és Dél- Európa korábban fejletlen, számos gazdasági és társadalmi problémával küszködő térségei a korábbiaknál sikeresebben kapcsolódtak be az európai területi munkamegosztásba. Ezért is fontos a hasonló problémákkal rendelkező Magyarország számára az EU elvárásaihoz illeszkedő regionális politika meghonosítása. A Dél-Alföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén június 19-én Ópusztaszeren alakult meg a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A Dél- Alföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is. Ahhoz, hogy a magyarországi viszonylatban is peremhelyzetű Dél-Alföld új fejlődési pályára állhasson, elengedhetetlenül fontos az uniós alapelveket figyelembe vevő regionális területfejlesztési alapdokumentumok kidolgozása. E helyzetértékelő kötet a fejlesztési koncepció megalapozását szolgálja, ennek értelmében szintetizálja, felújítja, és új kutatási eredményekkel egészíti ki a régióról felhalmozott, területfejlesztési szempontból fontos ismereteket, köztük az országos, megyei, kistérségi tervezési dokumentumok értékeléseit. Így feltárja, összegzi és értékeli: a régió külső környezetének, a nemzetközi és hazai fejlődési irányoknak a legfontosabb elemeit, a jövőben várható alakulásukhoz való alkalmazkodás helyi esélyeit, az e változásokban rejlő lehetőségeket és korlátokat; a térség belső erőforrásait, a természeti környezet, társadalmi adottságok, gazdasági körülmények, infrastrukturális helyzet, térszerkezet, területfejlesztési eszköz- és intézményrendszer helyi viszonyainak erősségeit és gyengeségeit, eddigi, térfolyamatokat elindító és módosító változásainak külső és belső, a régió sajátosságaiból következő, s a jövő számára tanulságokat hordozó okait; a térfolyamatok, a területfejlesztéshez rendelkezésre álló helyi adottságok jövőbeni alakulásának lehetséges irányait. Ezen ismeretekből áll össze az a tudásanyag, amely nélkülözhetetlen kiindulópontját jelenti, szerves részét képezi a régió önerőre támaszkodó területfejlesztési politikájának. E kötet a vonatkozó jogszabályokat, tartalmi követelményeket figyelembe véve csupán az elemzések szövegét tartalmazza. Az ennek alapjául szolgáló fontosabb összehasonlító adatok, táblázatok, ábrák, térképek az e kötethez szorosan kapcsolódó kiegészítő kötetben találhatók. Az elemzések során abból indultunk ki, hogy a régió kerete, területe adott, így magával a lehatárolás kérdésével szándékosan nem foglalkoztunk. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a széles közvélemény számára is érthető, értelmezhető információkat közöljünk. Az anyag belső aránytalanságai, az

8 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója elemzések mélységében tapasztalható különbségek a rendelkezésre álló, hozzáférhető adatok, adatbázisok különbségeivel függ össze elsősorban. A kötet terjedelmét tudatosan korlátoztuk, hiszen minden egyes részfejezet önmagában elegendő témát ad egy-egy önálló, több száz oldalas monográfia elkészítéséhez. Az ebből következő tartalmi szelektálást úgy próbáltuk elvégezni, hogy az elemzések regionális szintű megközelítésben is releváns információkra, a legfontosabb jellemzőkre, a változások irányaira és a területi folyamatokra, különbségekre koncentráljanak. 8 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

9 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI ÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÉRSÉG BELSŐ ADOTTSÁGAINAK ALAPJA A természeti adottságok, erőforrások reális értékelése a területfejlesztési stratégiák kidolgozásának elengedhetetlen feltétele. Ebben figyelembe kell venni a külső folyamatokat (pl. egyes alapanyagok nemzetközi cserearányainak alakulását), valamint a társadalom természettel is kapcsolatos értékrend-változásait. Éppen ezért egy-egy terület természeti adottságainak komplex értékelését a mindenkor aktuális új szempontok szerint rendszeresen célszerű újraelvégezni. A Dél-Alföldet a természeti erőforrások tekintetében hazánk legjobb adottságú területének minősítették 1. Ennek fő okai a következők: Itt található az ország legjelentősebb szénhidrogén-vagyona, ami az ásványi nyersanyagok készlet- és érték-összehasonlításában első helyet jelentett a megyék rangsorában. Jelentős adottságot képviselnek a régió keleti felének kiváló talajai (Békés megye, Csongrád megye). Domborzatilag a régió területe az Alföld 20 kistáján helyezkedik el, melyek közül néhány meghatározó jellegű. A Duna menti síkság kistájai méter tengerszint feletti magasságú, ártéri szintű síkságokkal jellemezhetők, amelyeket ártéri és szikes laposok, délen belvízveszélyes árterek, morotvák és morotvaroncsok tagolnak. A térség növényzete egy Duna menti észak dél irányú zöldfolyosó területét képezheti. A Duna Tisza közi hátság kistájainak területe enyhén hullámos felszínű, döntően szélhordta, homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkság ( méter tengerszint feletti magasság), amely a felszíni képződmények miatt a régió legkisebb termőképességű és leginkább defláció-veszélyes része. A Duna menti zöldfolyosóval párhuzamos zöldfolyosó alakítható itt ki, amelyre a Duna Tisza köze összefüggő természetvédelmi területei kapcsolódhatnak. Kis reliefű sík a Dél-Tiszavölgy ártér, az ország legmélyebb (77 91 m) kistája, amelyet a folyószabályozásokig a Tisza intenzív feltöltése formált. A kis terepesés miatt a mélyártéri részeken sok a lefolyástalan, időszakosan vízzel borított terület. A vidék fiatal, öntéses képződményei miatt a talajok termőképessége legfeljebb közepes. Az ár- és belvizek Csongrád megyében leginkább ezt a kistájat veszélyeztetik. E tájegység Jász-Nagykun-Szolnok megye felé nyújt összeköttetést, s itt alakítható ki a Duna menti és a Duna Tisza közén húzódó zöldfolyosókkal egységet képező észak dél irányú Tiszai-zöldfolyosó, amely a Körösök és a Maros völgyén keresztül további (határon is átnyúló) kapcsolatokkal jellemezhető. A Tisza-völgy felé lejtő, kis reliefű, döntően kiváló talajokkal jellemezhető kistáj a Csongrádi-sík szerves kapcsolatban van a Békés megye déli részét uraló Maros- 1 Rétvári L. (szerk.) 1983: Kiinduló helyzetkép természeti erőforrásainkról. Elmélet módszer gyakorlat 27. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.

10 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója hordalékkúppal. Éppen ezért nem csupán mint mezőgazdasági terület fontos, hanem jelentős szerepe van az ivóvízkészlet utánpótlásában, védelmében. A Békés Csanádi hát kedvező természetföldrajzi adottságokkal, így kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Ez a kistáj a Dél Alföld egyik legkevésbé süllyedő része, a szénhidrogén felhalmozódások ismert területe, s egyúttal a Maros-hordalékkúp jó vízbeszerzési lehetőségei alapján a regionális vízellátó rendszer legfontosabb területe is. A Dévaványai-sík és a Kis-Sárrét kistájakat magába foglaló terület kedvezőtlen talajadottságú (szikesek), rossz vízbeszerzési lehetőségekkel és árvízvédelmi gondokkal küzdő terület. A fentebb sorolt tájföldrajzi egységek hasonló talajtani, vízrajzi, éghajlati adottságokkal rendelkeznek, többé-kevésbé hasonló a területhasznosításuk szerkezete, illetve általában hasonló környezeti menedzsmentet igényel kezelésük is. Földtani adottságok A dél-alföldi régió mai felszíne az ország legmélyebb területe. Ezen túlmenően a medencealjzat jelentős süllyedésének eredményeként itt található az Alföld egyik legnagyobb süllyedéke is, az ún. Makó Hódmezővásárhelyi-árok. Ebbe a süllyedékbe több ezer méter vastagságú tengeri, majd folyóvízi üledék rakódott le. A medencealjzat relatív kiemelkedéseihez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódtak fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészletei. A természeti adottságok értékelése során a régióban feltehetően még 1 2 évtizedig ezeknek a telepeknek a szénhidrogén-termelése minősíthető a legfontosabbnak. Ezek a telepek az elmúlt három és fél évtizedben is a hazai termelés meghatározó részét biztosították, sőt a fokozatosan csökkenő hazai termelésben a még valószínűsíthető millió t szénhidrogén-egyenérték a kitermelés növekvő nehézségeinek és költségeinek dacára továbbra is meghatározó szerepet kaphat. A földtani adottságok között új szempont, hogy egyes kimerült telepek kiválóan alkalmassá tehetők föld alatti gáztárolásra, aminek jelentős gazdasági értéke lehet. A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet tárolnak. Ezek hasznosítása már hosszabb idő óta folyik a régióban (lakások, üvegházak fűtése). Becslések szerint a Dél-Alföldön található a hazai hévízkészlet 2 kb. 39%-a. Hozzávetőlegesen 180 termálkút üzemel Csongrád megyében, 17 Bács-Kiskun megyében és 70-nél is több Békés megyében. A kutak általában m 3 /óra kapacitással rendelkeznek. Területileg a régió Tiszától keletre eső részén kedvezőbbek a termálvizes adottságok (melegebb, bővebb vízhozamú rétegek). A régió ásványi nyersanyagai között említésre érdemes még a jelentős mennyiségű folyami homok, valamint az ipari célokra jól hasznosítható agyagféleségek (téglagyártás, fazekas ipar). 2 Az arány tájékoztató jellegű és a hetvenes évek hévízkitermelésének Csongrád megyei adatai alapján készült 10

11 Helyzetértékelés Természeti erőforrások Vízföldtani, vízrajzi adottságok Az elkövetkező évtizedek során egyre inkább fel fog értékelődni a víznek mint nyersanyagnak a szerepe. Éppen ezért fontos, hogy a Dél-Alföld ezen a téren is aránylag kedvező adottságokkal rendelkezik. A rétegek vízszolgáltató képessége ugyan területenként és mélységtartományonként is változó, de a többszáz méter vastagságú folyóvízi üledéksor a régió nagyobb részén lehetővé teszi a kellő mennyiségű és jó minőségű felszín alatti vizek kitermelését. Az elmúlt évek víztermelési és nyugalmivízszint-adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jelentős rétegvíz-készlet átgondolt (kissé csökkenő mértékű) hasznosítás mellett nagyobb részben újrapótlódik, ami körültekintő igénybevétellel a jelenlegi vízkészletek tartós hasznosítását teszi lehetővé. A talajvíz különböző okok folytán a régió több területén is feszítő gond. A felszínhez közeli talajvíz komoly környezeti problémákat eredményezhet, szerepe lehet a belvizek kialakulásában is, a mélyre süllyedt talajvizek ugyanakkor a mezőgazdasági termelést károsítják. A talajvízszint csökkenése a szárazodási folyamat következménye. Ez a régión belül az egyes területeken eltérő mértékben jellemző, a régió nyugati, homokhátsági területein három méternél is több, a hátság peremén, a Duna és a Tisza menti síkságokon pedig egy méternél is kevesebb. A talajvizek erősen szennyeződésérzékeny tárolókőzetben találhatók, és általában a keleti területeken kedvezőtlenebb minőségűek. Lényeges regionális különbségek ezzel együtt nem tapasztalhatók, a szennyezések pontszerűek. A régió adottságaiban a felszíni vizek szempontjából meghatározó a Duna és a Tisza jelentősége. Hazánk első két folyója aszimmetrikusan osztja ketté a régiót. Szerepük a mai felszín kialakításában is meghatározó volt, napjainkban pedig az évente átlagosan szállított 100 milliárd m 3 -nyi vízmennyiség jelentős erőforrásnak számít. Komoly problémát jelent ugyanakkor a folyók meglehetősen szélsőséges vízszállítása, ami folyamatosan potenciális árvízveszélyt is jelent. Ez a szélsőségesség megmutatkozik az éves mennyiségben (Tisza: milliárd m 3 /év), de még inkább az egyes rövidebb vízjárástól, meteorológiai körülményektől függő időszakok vízszállításában (Duna: m 3 /sec, Tisza: m 3 /sec). A probléma a Tiszán és a Körösökön épített duzzasztókkal mérséklődött ugyan az elmúlt évtizedekben, de a vízjárás így is jelentős ingadozásokat mutat, ami a vízhasználat mennyiségi lehetőségein túl számottevő minőségi változásokat is okoz. Hasonlóan szélsőséges vízjárás jellemző a régió déli részén a Marosra, az északin pedig a Hármas-Körösre. A Dél-Alföld területének mintegy harmadát veszélyeztetik a nagyobb folyók, vagyis a Duna, a Tisza, a Körösök (a Berettyóval) és a Maros árvizei. A régió árvízvédelmi infrastruktúrájának legfontosabb részét a folyók menti árvízvédelmi töltések (beleértve a töltésekben elhelyezett különféle műtárgyakat, a kapcsolódó egyéb építményeket és berendezéseket is), más szóval az elsőrendű védvonalak alkotják, melyek összes hossza (a városi partfalakkal együtt) 783 km. A töltések védképessége a Körösök vízrendszerét és a Tisza Szeged alatti szakaszát kivéve általában a százévenként átlagosan egyszer előforduló árvizek ellen is megfelelőnek minősíthető. A Körösök esetében az árvízvédelmi biztonságot több szükségtározó fokozza, de ezek és egyes kritikus töltésszakaszok bővítésre, illetve erősítésre szorulnak. A Fehér-Körös menti és a Szeged alatti töltésfejlesztési munkálatok már folyamatban vannak. Pénzhiány miatt 11

12 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója általános gond a töltések és az azokat keresztező műtárgyak állagának folyamatos óvása, a rendszeres karbantartási és felújítási munkák elvégzése, valamint a védképesség fenntartását szolgáló folyószabályozási munkálatok, part-helyreállítási munkák végrehajtása. A települések és ipartelepek fokozott biztonságát szolgáló másodrendű védvonalak összes hossza kb. 250 km. Állapotuk elhanyagolt, csakúgy, mint a folyók hullámterében lévő úgynevezett nyári gátaké, amelyek csak a közepes árvizek ellen nyújtanak védelmet s tulajdonosi és kezelői viszonyaik is rendezetlenek. A Dél-Alföld területének közel felét veszélyeztetik a belvizek, vagyis az időszakos vízborítások. Ezek rendszerint a folyók menti mélyebb fekvésű, ritkábban a hátsági jellegű területeken jelentkeznek. A belvizek előfordulása igen szeszélyes, a belvizes periódusokat hosszú, több éves száraz időszakok követik. A régió vízgyűjtő-egységenként kialakított belvízvédelmi rendszerei (összesen 28) belvíz-főcsatornákból, kisebb-nagyobb mellékcsatornákból, belvízátemelő szivattyútelepekből, esetenként belvíztározókból, az előzőekhez kapcsolódó egyéb építményekből és berendezésekből állnak. A fő létesítmények (3800 km belvízcsatorna, 120 belvízi szivattyútelep, 15 nagyobb belvíztározó) kizárólagos állami tulajdonban és vízügyi igazgatósági kezelésben vannak. A létesítéskor fönnálló vízszállító képességük az átlagosan tízévenként előforduló belvizek zavartalan elvezetésére felel meg, de a csatornák tényleges vízszállító-képessége a növényzettel való erős benőttség és a feliszapolódás miatt a legtöbb helyen jócskán elmarad a névleges értéktől annak helyenként csak 40 60%-át teszi ki. Viszonylag jobb állapotban vannak a kettős hasznosítású csatornák, tehát azok, amelyeket a belvízelvezetésen kívül öntözővíz-szállításra is igénybe vesznek. A folyóktól távol fekvő települések szennyvizeit a tisztítótelepektől mindenütt belvízcsatornákon vezetik tovább, s ez nagymértékben rontja a belvízcsatornák állapotát, nehezíti, és költségesebbé teszi fenntartásukat. A fő létesítményekhez kapcsolódó mellékcsatornák egy része (mintegy 6000 km) főleg a tulajdonviszonyok megváltozása, illetve rendezetlensége miatt elhanyagolt, gazdátlan állapotban van. Vízhasznosítás Egy 1988-as felmérés szerint a felszíni vízkészlet kihasználtsága a régió Duna menti területein 40%-os, a Duna Tisza közi területen 80%-os, a régió keleti területein 60%- os volt, míg a felszín alatti vízkészleté az egész régió területén 20%-os (a Körös menti kistájakon 60%). Az artézi kutak terhelése a Duna menti kistájakon 30 40% között alakult, a régió többi részén pedig 60%-os volt, kivéve a Kis-Sárrét és a Körös mentisík területét, ahol ez az érték megközelítette a 100%-ot. A Körösök, illetve a Maros vizének mértékadó részét (70 illetve 65%-ot) külföldön kötik le. A Dél-Alföld lakosságának mintegy 90%-a közműves vízszolgáltatásban részesül. Közüzemi vízmű, illetve vízhálózat minden településen van. Egyedi kutas vízbeszerzésre csak a külterületi lakosság szorul. A lakásoknak alig kétharmadánál van lakáson belüli vízvételezési lehetőség, sok helyen udvari, sőt helyenként utcai kifolyókból hordják a vizet. E tekintetben különösen Békés és Bács-Kiskun megye van elmaradva. Bács-Kiskun megye Duna menti részén a Duna parti szűrésű vízkészletére támaszkodva kisebb regionális vízellátó rendszereket alakítottak ki, 12

13 Helyzetértékelés Természeti erőforrások Békés megyében pedig a Maros hordalékkúpjának jó minőségű vízkészletére alapozva hozták létre a Közép-Békési Regionális Vízellátó, valamint több kistérségi vízellátó rendszert. A Dél-Alföldön lévő közüzemi vízművek összes kapacitása kb. 0,5 millió m 3 /nap, aminek fele (0,25 millió m 3 /nap) kerül kitermelésre. Az éves átlagos víztermelés 80 millió/m 3 körüli (korábban 30%-kal több volt), melynek visszaesését a drasztikus vízdíjemelés és az ipari termelés csökkenése okozta. A régió vízellátottsága és a csatornázottság közötti közműolló nagyon tág, a keletkező szennyvizeknek csak kis hányada kerül tisztítva a befogadókba, vagyis azok az amúgy is rossz minőségű talajvizet tovább szennyezve kerülnek elszikkasztásra. A tisztítás nélküli vagy kellően meg nem tisztított szennyvizek folyóink vízminőségét is számottevően rontják. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító hiánya a Tisza jugoszláviai területen történő duzzasztásával együtt többször is jelentős vízminőségi problémákat okozott a folyóban. Az ipari üzemek vízszükségletük kétharmadát saját vízműveikből, egyharmadát közüzemi vízműről szerzik be. A mezőgazdasági vízhasználatok közül az öntözés igényli a legtöbb vizet. Az öntözésre berendezett és vízjogilag engedélyezett terület a 90-es években tapasztalható és főként a mezőgazdasági nagyüzemrendszer fölbomlásával magyarázható visszaesés után mintegy ha. Vízellátásuk, akárcsak a közel ha összterületű halastavaké, az itteni folyók vízkészletére támaszkodó öntözőrendszerek keretében történik. Mivel a Körösöknek nyáron nagyon csekély a vízhozama, a Békés megyei öntözések számára a Berettyón és a Hortobágy-Berettyón keresztül vezetnek át vizet a Tiszából, mégpedig a tiszalöki és a kiskörei öntözőrendszer segítségével. Az átvezetett víz tározását és szétosztását szolgálják a Körösökön lévő duzzasztóművek (a békésszentandrási, a békési és a körösladányi duzzasztó, illetve korábban a bökényi duzzasztó is, utóbbit néhány éve üzemen kívül helyeztek). A Dél-Alföldön 30 öntözőrendszer van, az öntözővizet szállító főcsatornák hossza beleértve a kettős hasznosítású csatornákat is mintegy 800 km, a folyami vízkivételi művek kapacitása közel 8,6 millió m 3 /nap. Az évente megöntözött terület (kb. 50 napig tartó öntözés) és a kiszolgáltatott vízmennyiség az időjárástól függően tág határok között változik, az utóbbi száraz években a halastavi vízpótlással együtt meghaladja a 200 millió m 3 /évet. Az öntözőrendszereket részben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, részben a vízgazdálkodási társulatok üzemeltetik. A vízszolgáltatás terén különösebb gondok nincsenek, a vízszolgáltatási díj Bács-Kiskun megyében a gravitációs vízfolyásoknak köszönhetően viszonylag alacsony, Békés és Csongrád megyében viszont a szivattyúzási költségek miatt az országos átlagnál magasabb. Az öntözőtelepek megfelelő üzemeltetését (a kapacitások kihasználását) a mezőgazdasági nagyüzemek egy részének felbomlása érezhetően befolyásolta. A Dél-Alföld homokhátsági területén és a Maros-hordalékkúpon mivel ide az öntözőrendszerek nem terjednek ki csak a talajvízből történő öntözésre van lehetőség (igen korlátozott mértékben), mert a rétegvízkészletet az ivóvízellátás céljára kell fenntartani. A dél-alföldi folyók mentén 46 jelentősebb (5 hektárnál nagyobb) kiterjedésű holtág van. A holtágakat rendszerint több célra is használják (belvíztározás, öntözővízszállítás, horgászat, vízi sportok, természetvédelem, stb.). Fokozatos elöregedésük 13

14 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (feliszapolódásuk, vízi növényzettel való túlzott benőttségük) további hasznosításukat és ökológiai értékeiket veszélyezteti. Talajadottságok A régió közel 1,8 millió ha termőterületének ugyan majd 60%-a szántó, de a földek értéke nagyon változatos képet mutat. A talajok minőségét vizsgálva jelentős egyszerűsítéssel a régió négy részre osztható. A Duna völgyében a réti öntéstalajok alacsony termőképességi kategóriának felelnek meg, míg a homokhátsági területeken már a deflációval veszélyeztetett talajok (futóhomok, humuszos homok és csernozjom típusú homokféleségek) a számottevők. A Tisza árteréhez kapcsolódó középső területen savanyú réti és öntéstalajok dominálnak, de a folyóvölgytől keletre a Körös Maros közén, a löszös üledéken keletkezett, többnyire kiváló és jó termőképességű (III.) mészlepedékes csernozjomok találhatók. Észak-Békés területét a Körösök vidékén a talajvízhatás miatt képződött szikesek, rossz termőképességű (VI.) réti talajok jellemzik. A nyugati homokvidéken 10 aranykorona alatti, a középső, ártéri vályogos talajokkal fedett felszíneken 10 körüli, a keleti löszös vidéken pedig aranykorona értékű termőföldek találhatók. Ezek átlagértékek, egy település területén előfordul 20 aranykorona különbség is. Éghajlat A Dél-Alföld területén az országos viszonyokhoz hasonlóan kontinentális éghajlat jellemző. A legfontosabb elemek tekintetében a régió helyzete különbözőképpen alakul: a napfénytartam itt a legkedvezőbb (nyugati felén meghaladja a 2100 órát évente, a keleti részen viszont alig lépi túl a 2000 órát), a 10,2 11 o C-os évi középhőmérséklet is a legmagasabbak között van. Az igen szélsőségesen változó évi csapadék tekintetében a régió az ország hátrányos részei közé tartozik. A Duna-völgy déli részén (Mohácsi-sziget) számított mm átlag a régió középső részein mm-re csökken, keleti vidékein pedig ismét mm a mértékadó érték. Ez az erősen aszályra hajló klíma fejezi ki azt, hogy itt az éghajlat típusa száraz. A csapadék esetében ráadásul jól kimutathatóan érvényesül a globális felmelegedéshez köthető szárazodás is. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például Szegeden több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Ez pedig már nemcsak aszályra utaló hajlam az egész agrárgazdaságban célszerű figyelemmel lenni rá. Emellett a hosszabb ideig tartó szárazabb és nedvesebb időszakok váltakozása a mezőgazdaságot, az egyre kiszámíthatatlanabb rendkívüli csapadékok pedig a vízügyi ágazatot teszik rendszeresen próbára. Tájökológiai adottságok, természetvédelem A környezet tájökológiai adottságai szempontjából meghatározó érték a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, védett területek rendszere, amely egyrészt kiváló lehetőséget teremt a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt jelentős rekreációs potenciált is képvisel. 14

15 Helyzetértékelés Természeti erőforrások A potenciális természetes növénytakaró nyomai nagyon kis területen tanulmányozhatók a régióban, mert azt az intenzív tájhasználat egységes arculatú, a nyugati részen szőlőnek és gyümölcsösöknek, a keleti részen szántóknak helyet adó kultúrsztyeppé formálta. Az egykori természetes növénytakaró erdős sztyeppként rekonstruálható. A homokvidéken a potenciális erdőtársulás pusztai tölgyes, sziki tölgyes, de jelentős kiterjedésűek a homokpusztarétek és a homoki legelők is. A komplex melioráció részeként megépült vízelvezető rendszerek különösen nagy kárt okoztak a természeti értékekben gazdag szikes pusztákon. A csökkenő csapadékmennyiség hatására a gyepek kiszáradtak, majd értelmetlenül feltörték őket. Az elmúlt időszakban problémát okozott, hogy az erdőfoltok, fasorok, erdősávok felszámolásával egyrészt ökológiai folyosók törtek szét, és ezzel az elkülönült életközösségek sebezhetősége megnőtt, másrészt a táj sivárosodott. Ezt az állapotot nem pótolta az erdőterületek földterületi arányának 1980 és 1997 közötti minimális növekedése (9,9 11,3%) sem. A megyei bontást figyelembe véve: Békés megye földterületének csupán 4%-a erdőterület, míg Bács-Kiskun megyében ez az arány a három megye közül a legnagyobb, 9,3%. A táj csak a régió nyugati homokvidékén őrizte meg kiegyensúlyozottságát a változatos szőlő-, gyümölcs-, kert- és erdőhasznosítással. A természetes vegetáció több megmaradt foltjának biztosítanak védelmet a különböző szintű védett területek. A dél-alföldi régió területének 6,4%-a áll természetvédelem alatt (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park és Körös-Maros Nemzeti Park). Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága 114 ezer ha, ami az országos érték közel 25%-a. Szerkezetében a nemzeti parkok 80%-kal, a tájvédelmi körzetek 18%-kal, a természetvédelmi területek pedig 2%-kal vesznek részt. A helyi védettségű területek 5401 ha-t tesznek ki, ami a régió területének 4,6%-a. A természetvédelmi korlátozások feszültségeket okoznak a gazdálkodásban és a területfejlesztésben is. Az illetékes természetvédelmi hatóságok azonban kompromisszum készséget mutatva az érintett települések fejlesztési igényeit is igyekeznek elősegíteni. A természeti erőforrások hasznosításával együtt járó tendenciák, jövőkép A jelenleg feltételezett szénhidrogénvagyon mintegy két évtizedig még lehetővé teszi a termelést, azonban a jobb hatékonyságú kihozatal megdrágítja magát a kitermelést, és bizonyos fokú környezetszennyezési kockázattal is jár (pl. olajos víz visszasajtolása a rétegekbe). A termeléssel folyamatosan keletkező nagy mennyiségű fúrási iszap ártalmatlanítása már a közeli jövő megoldandó kérdése, a későbbiekben pedig jelentős feladatot jelent majd a művelés befejezése után a kutak és a feleslegessé váló termékvezetékek környezetének rekultiválása. A hévízkutakból származó energia a köztudatban ingyen energiának számított, s ennek következtében a vele való gazdálkodás is pazarló volt. Ez azt eredményezte, hogy nem egy helyen a szükségesnél többet termeltek ki, a vizek hőenergiáját nem használták ki kellően, a rétegekből kitermelt vizet pedig a felszíni vizekbe engedték. A vizek magas (össz)só-, de főként nátriumtartalma, a magas kémiai oxigénigény, a kutak egy részénél tapasztalható fenol-, kátrány- vagy ammóniatartalom miatt már napjainkban is jelentős vízminőségi problémát jelent a kitermelt termálvizek 15

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17.

TOKAJI KISTÉRSÉG. INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, október 17. TOKAJI KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET Helyzetelemezés (Készítette: Paksi Szilvia kulcsszakértő) Bodrogkeresztúr, 2008. október 17. AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE (RÉSZLET) EGYÉB ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben