LIV. évfolyam 9. szám szeptember

Átírás

1 LIV. évfolyam 9. szám szeptember ára: 250 Ft S z a k m a i f o l y ó i r a t

2

3 1 Szent Mihály hava Szeptember van, Szent Mihály hava, őszelő hó, az őszi vetés, a szüret ideje. Neve a latin hét-ből ered, mert a római naptárban szeptember a hetedik hónap volt. Az iskola és az ősz kezdetének hónapja, számtalan népi szokás, megfigyelés kötődik hozzá. Az elsejére eső Egyed-nap időjárásából az egész őszre következtetni lehet, ha ezen a napon esik, akkor csapadékos lesz az ősz, gyenge a tél és bő kukoricatermés várható. Viszont ha szép időt hoz Egyed, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes. Az ötödiki Lőrinc-nap is hasonló jóslattal szolgál, a kettőt egybevetve kijelenthető, hogy hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Szent Mihály havának harmadik hetében indul az őszi vetés, de ugyancsak ekkor állnak neki a szüretnek is. Évente visszatérő téma, hogy milyen elővigyázatossági rendszabályokat kell szem előtt tartani a hegy levének gyártásakor, mégis rendre tragédiák történnek. A pincék megfelelő szellőztetésével, gázérzékelő használatával megelőzhető a baj, de a jól bevált népi módszer, a botra erősített, égő gyertya magunk előtt tartása is életet menthet. És ami nagyon fontos: ha valakit már leterített a mustgáz, nem szabad gondolkodás nélkül utána sietni, a gázzal telítődött pincébe a tűzoltók is csak légzőkészülékkel mennek. Szeptember az iskolakezdésé is, ami az idén azért jelentőségteljes, mert most indítja első teljes évét az esztendő elején megalakult Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az intézmény tanévnyitóját a leendő Ludovika Campus területén tartották, a rendezvényen megjelent és beszédet mondott a miniszterelnök is. Az egyetem nem titkolt célja a kiszámítható, rugalmas életpálya alapjainak megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye, a megszerzett tudással a hallgatók a közigazgatás több területén is boldogulnak majd. Az önálló szervezeti egységként létrejött Katasztrófavédelmi Intézetben oktatók, oktatási anyagok várják az akkreditációs bizottság döntését, hogy a következő tanévtől elindulhasson a tanítás katasztrófavédelmi műveleti, a tűzvédelmi és mentésirányítási, illetve az iparbiztonsági szakirányon. A képzés területén a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban is újdonságok várják a hallgatókat, hiszen megújult módszertan alapján zajlik a felkészítés. Az új struktúra követi azt a belügyi koncepciót, amely szerint a rendvédelmi szervek körében a beosztások betöltésére jogosító szakképzéseket egységes modullal alapozzák meg. A hat modulból álló szisztéma felmenő rendszert biztosít alapfokú képzéstől a középfokon át a felsőfokig. Az egyes szintekre csak a megelőző modul vizsgáját követően lehet továbblépni. Ám aligha tévedek nagyot, ha azt állítom: a katasztrófavédelemben dolgozóknak, főleg a tűzoltóknak nem a népi jóslás, a mustgáz okozta veszély, vagy az iskolakezdés jut először az eszébe, ha szeptemberről van szó. Mert bár tizenegy éve, hogy terrortámadás érte az Amerikai Egyesült Államokat, a New York-i World Trade Center összeomlásakor elhunyt háromszáznegyvenhárom hősi halottra sokáig emlékezni fog a tűzoltók nemzetközi családja. Bátran állíthatjuk, hogy mozgalmas hónap a szeptember, hiszen több tucat országban ekkor ünneplik a függetlenséget, de ugyancsak Szent Mihály havában jegyezzük idehaza a bányásznapot, ekkor van a gyermekek, az elsősegélynyújtás, a hallássérültek világnapja, az írni-olvasni tudás, valamint a béke nemzetközi napja, de szeptemberre esik a rokkantak napja, illetve az autómentes világnap is. És egy éve fogadta el az Országgyűlés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, röviden az új katasztrófavédelmi törvényt. A jogszabályt, amelynek megszületése mozgásba hozta a szakma egészét, hatósági jogköröket adott vissza, megalkotta az egységes iparbiztonsági szervezetet, állami felügyelet alá helyezte a hivatásos tűzoltóságokat, máig ható és még be nem fejezett változásokat hozott a katasztrófavédelem minden szintjén. Galántai Judit A tartalomból Idôszerû kérdések Önálló intézetben, teljes vertikummal interjú Prof. Dr. Bleszity Jánossal...2 Megkezdte első tanévét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem...6 Krónika Pokolgép robbant a Batthyányi téren...7 Supervisori ellenőrzések aratás idején...13 Magazin Iparbiztonsági nagyüzem az új törvény hatálybalépése óta...17 Az igazgatóságok életébôl...20 Címlapunkon: földrengésben károsodott épület dúcolása a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek zsámbéki gyakorlatán. Fotó: Jóri András Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja az interneten: KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember

4 2 időszerű kérdések Önálló intézetben, teljes vertikummal Január elsejével kezdte meg mûködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyen belül önálló Katasztrófavédelmi Intézet mûködik. Az elõzményekrõl, az oktatás jelenlegi helyzetérõl, a 2013-ban induló katasztrófavédelmi szakról az intézet igazgatójával, Prof. Dr. Bleszity János tûzoltó vezérõrnaggyal beszélgettünk ben születtek meg azok a jogszabályok, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóltak, így az egyetem alapításáról szóló törvény és a különböző rendeletek. Ezek adták meg a jogalapot arra, hogy a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatás-tudományi Kar integrálásával létrejöjjön és az idén januárjában megkezdje működését az egyetem. Az intézmény három karral kezdett dolgozni, leköveti az elődök szakterületeit. Van rendészettudományi, hadtudományi és honvédtisztképző kar, és természetesen a közigazgatás-tudományi kar. Úgy vélem, hogy a katasztrófavédelem ebből az integrációból súlyának és jelentőségének megfelelően jött ki, hiszen egy karoktól független, önálló Katasztrófavédelmi Intézet alakult. Ami az elődöket illeti, a Rendőrtiszti Főiskolán 2000-ben kezdte meg működését a katasztrófavédelmi tanszék, a képzés 2004-ben indult tizenkét fővel, 2005-ben levelezőn is megkezdődött az oktatás. Aztán 2008-ban a bologna-i képzés bevezetésével a rendészeti igazgatási szakhoz került a katasztrófavédelem, és szakirányként folytatódott az oktatás, ben pedig a levelező tagozaton a tűzvédelmi specifikációval bővült a képzés. Ezt elsősorban a tűzvédelem területén dolgozó hallgatóknak találtuk ki. A nemzetvédelmi egyetemen sok hallgatót képeztek az elmúlt időszakban, a védelmi igazgatási szakon belül voltak különböző szakirányok, alap (BSc)- és mesterképzés (MSc) egyaránt, illetve voltak kihelyezett tagozatok is. Katasztrófavédelmi szakirányon tanulhattak Budapesten, Ózdon és Szegeden, tűzvédelmi szakirányon levelező formában szintén Budapesten, Ózdon és Szegeden, önkormányzati védelmi szakirányon nappali és levelező tagozaton Budapesten. Mesterképzés a katasztrófavédelmi szakirányon folyt levelező formában, illetve önkormányzati védelmi szakirányon, mindkét esetben Budapest volt az oktatás helyszíne. Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Zrínyin összesen több mint ezer hallgató foglalkozik katasztrófavédelemmel, míg az RTF-en nappalin összesen harminchárom, levelező tagozaton pedig száztizenöt hallgató tanult. A korábbi rendőrtisztis hallgatók ösztöndíjszerződésben álltak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a ZMNE hallgatói pedig döntően levelezősök voltak, tehát térítéses képzésben vettek részt. Ez tehát az előélet. Mi lesz a már megkezdett képzésekkel, és milyen feladatok állnak az intézet előtt? Az újonnan megalakult Katasztrófavédelmi Intézetnek feladata a jelenlegi képzéseket kifuttatni, ez azt jelenti, hogy 2012-ben még mindig vettünk fel tanulókat ezekre a szakokra, szakirányokra, ők még három évig itt lesznek, tanulnak, hiszen annak ellenére, hogy az intézet maga karoktól független, azért a képzések kötődnek a karokhoz. Emellett el kellett készíteni azokat a dokumentumokat, amelyek az új katasztrófavédelmi szakra és az új szakirányokra vonatkoznak tól pedig már csak ezekre lehet jelentkezni. A BM OKF főigazgatója tavaly júliusban hagyta jóvá a 2013-tól indítandó szakról és szakirányokról szóló előterjesztést. Ebben fektették le, hogy katasztrófavédelmi szak indul, a szakirányok pedig lefedik az OKF három fő szakterületét, tehát egy katasztrófavédelmi műveleti, egy tűzvédelmi és mentésirányítási, illetve egy iparbiztonsági szakirányra lehet jelentkezni, és azt is ez a dokumentum tartalmazza, hogy az intézet huszonöt fővel dolgozik majd. Ez nekünk egy fontos dátum volt, hiszen ekkor helyezték el azokat a sarokköveket, amelyek mentén dolgozni lehetett. A következő fontos dátumunk is 2011, ez már november harmadika, amikor az egyetem fenntartói testülete elfogadta az intézet konkrét felépítésére, állománytáblájára, elhelyezésére vonatkozó javaslatainkat. Ennek alapján az intézet munkája alapvetően a Hungária körúti helyszínen folyik majd, ugyanakkor nehezíti a dolgot, hogy a rendészettudományi karon tanulókat a Rendőrtiszti Főiskola telephelyén kell oktatni még három évig, a védelmi igazgatási szakosokat a Hungária körúton kell tanítani, és emellett gondoskodni kell a kihelyezett ózdi és szegedi levelező oktatásról is. Az elmúlt hónapokban ki kellett dolgozni a szak alapítás, szaklétesítés, szakindítás dokumentumait. A szaklétesítési anyag egyszerűbb, ott meg kellett indokolni, hogy miért van szükség erre a szakra, mit akarunk tulajdonképpen oktatni, mit szeretnénk, hogy a hallgatók tudjanak, össze kellett hasonlítani, hogy Magyarországon van-e hasonló képzés. Mivel a katasztrófavédelemben jelentős jogszabályi, strukturális változások történtek, az oktatást is ehhez kellett igazítani, felül kellett vizsgálni a korábbi rendszert. Persze más karokon is indulnak új szakok, de arra büszkék vagyunk, hogy a miénk volt az első, amit az egye-

5 3 tem szenátusa jóváhagyott. Amikor a szenátusi döntés megszületett, el kellett készíteni a szakindítási anyagot, ez bizony már komolyabb munka volt. Itt tantárgyanként, témakörönként, oktatókra lebontva kellett bemutatni a programot. A kidolgozás során végig egyeztettünk a főigazgatóság három országos főfelügyelőségével, velük közösen alakítottuk ki a tematikákat, a tantárgyprogramokat, az óraszámokat, azt, miként épüljenek egymásra az egyes tárgyak. Szerencsére ez is simán átment a szenátuson, május nyolcadikán hagyták jóvá. Most már a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt van az anyag, ott részletes vizsgálatnak vetik alá a dokumentációt. A jelek biztatóak, körülbelül novemberre számítunk a jóváhagyásra. Mit és miből fognak tanulni a katasztrófavédelmi szak hallgatói? A tantervek úgy állnak össze, hogy van egy egyetemi közös modul, amit az NKE valamennyi hallgatójának el kell sajátítania. Ez egy harminc kredites modul, amelybe sikerült a katasztrófavédelmet önálló tantárgyként bevinni, és azok között is ott vagyunk, akik a legtöbb órát kapták. A katasztrófavédelmi szaknak is van közös modulja, ezt teljesítve döntheti el a hallgató, hogy melyik szakirányon kíván továbbhaladni. Ez a választás a második félév után esedékes. Újdonság még, hogy a Belügyminisztérium határozott kívánságára a rendészettudományi karon az oktatásba beépül egy belügyi alapmodul, amit minden olyan hallgatónak el kell végezni, aki a Belügyminisztérium szakterületére szeretne szakosodni. Ez a tervek szerint hathetes képzés pótolja egyebek mellett a sorkatonai szolgálat során elsajátítható ismereteket, a diákok mindenféle kiképzésen átesnek. Az alapozó ismeretek között jog- és államtudományi ismeretek, nemzetközi és európai uniós jog szerepel, de általános igazgatást és közigazgatási ismereteket is fognak tanulni a hallgatók, hallgatnak majd pszichológiát, a közszolgálati menedzsment alapjait, kommunikációt, retorikát, hadelméletet, társadalomtudományi, gazdasági és biztonsági alapismereteket. Ez utóbbihoz tartozik majd a katasztrófavédelem. A fizikai felkészítés továbbra is részét képezi a tantervnek, és bár kreditpont nem jár érte, nagy hangsúlyt fektetnek a témára. A kifutó képzésben résztvevők jegyzetei már rendelkezésre állnak, de itt is figyelmet kellett fordítani az elmúlt időszak szakmai változásaira, a követelményrendszerbe be kellett építeni a katasztrófavédelemben, annak jogi szabályozásában végbement változásokat. Nyilvánvaló, hogy a jegyzeteket, a különböző tananyagokat fokozatosan át kell dolgozni. Ezt a munkát oktatóink már megkezdték, és előkészítés alatt vannak a jövő szeptemberben induló képzésekhez szükséges anyagok is. Ez utóbbira persze még van idő, hiszen a szak közös modulja két szemeszteren át tart. Ezalatt a szakmával öszszefogva meg lehet alkotni a tananyagot. Külön kell szólni az iparbiztonsági ismeretekről, hiszen az eddig teljesen hiányzott a repertoárból, a tantervek nem tartalmazták, úgyhogy például a rendészettudományi karon a kifutó képzésen is arra készülünk, hogy kari tanácsi engedéllyel cserét hajtsunk végre a tantárgyaknál, és behozzuk az iparbiztonságot. A nyelvtudást illető feltételeink változatlanok, míg más karokon elfogadják adott esetben az Európai Unió valamennyi nyelvét, az OKF úgy foglalt állást, hogy mi csak angol, német, francia középfokot fogadunk el. Mennyivel lesz más, mennyivel lesz jobb, előremutatóbb, hogy az egyetemen önálló Katasztrófavédelmi Intézet működik majd? Lényegesen több hallgatót tudunk például oktatni, és meg tudjuk oldani a szakosítást. Ugyanakkor figyeltünk arra, hogy megmaradjon az átjárhatóság, a tanterveket, tantárgyprogramokat is ennek megfelelően alakítottuk. Egyedül a tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány lóg ki a sorból, ezt elsősorban a bevetés-irányítással, a tűzoltással, műszaki mentéssel foglalkozó tűzoltóknak szánjuk. Itt vannak olyan elképzelések is, hogy már szolgálatban lévő hivatásosok vezénylésével töltenénk fel a szakirányt. A katasztrófavédelem ma már minden ágazatban ott van, mindenhol megjelenik, és azzal, hogy itt a közigazgatás-tudománnyal, a hadtudománynyal közösen kerül oktatásra, lényegesen több ismeretet ad majd a hallgatóknak, mint a korábbi képzés. Változás az előzőekhez képest, hogy most az országos katasztrófavédelemmel közösen dolgoztuk ki a tematikát, a hivatásos szerv igényeit is figyelembe vettük, így az a mai kornak Azzal, hogy az intézetben egy igazi szellemi bázis jött létre, garantáltnak látom a megfelelő színvonalú oktatást. megfelel. Ez utóbbihoz hozzájárul a huszonöt fős intézet oktatói gárdájának összetétele is. A huszonötből tizenkilenc oktatói státusz, jelenleg a teljes létszámból huszonegy státusz van betöltve. Közülük tizenhat az oktató, tizenketten rendelkeznek tudományos fokozattal. Ez hetven százalékos arányt jelent, ami kiemelkedő az egyetemen belül. Eddig a szakmai tárgyak oktatását külsős előadókkal oldották meg, főleg a védelmi igazgatási szakon. Azzal, hogy az intézetben egy igazi szellemi bázis jött létre, garantáltnak látom a megfelelő színvonalú oktatást. Persze a tematikák összeállítása miatt támaszkodunk külsősökre is, olyan szakemberekre és olyan gyakorlati helyszínekre, amelyek kihagyhatatlanok, ilyen például a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ. A tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon például magas a gyakorlati órák száma. Hol találhatnak majd munkát a katasztrófavédelmi szakon végzett hallgatók? El tudnak majd helyezkedni a katasztrófavédelmi igazgatás, a tűzvédelmi igazgatás területén, a tűzoltóságoknál, a közigazgatásban és a gazdaság bizonyos területein. De találhatnak munkát az iparbiztonsági igazgatásban, az új katasztrófavédelmi törvény által megteremtett közbiztonsági referensi beosztáson, vagy akár a veszélyes üzemeknél, hiszen azok számára jogszabály írja elő megfelelő biztonsági szakértő alkalmazását, és a létesítményi tűzoltóságok is megerősödnek. Ez szerintem évi kétszáz-kétszázötven, felsőfokú végzettségű katasztrófavédelmi szakember elhelyezkedését lehetővé teszi. Hozzá kell tenni, biztató volt, hogy a as tanévre több mint ezren jelentkeztek valamilyen katasztrófavédelemmel összefüggő szakirányra. Közöttük döntő többségében olyanok, akik első diplomájukat szeretnék megszerezni, és persze jönnek másoddiplomások, ők az MSc képzésre jelentkeznek. A nálunk tanulni szándékozóknak igen magas volt a minimum, a rendészeti karon a második legmagasabb ponthatár a katasztrófavédelmi szakirányé volt. Ez azt is jelenti, hogy hozzánk a jól felkészült fiatalok jönnek. Nagyjából fele-fele arányban fiúk és lányok választanak bennünket, és érdekes módon nincs köztük budapesti, általában a vidékiek jelentkeznek a rendészettudományi karra. A létszámmal kapcsolatban az OKF úgy foglalt állást, hogy a katasztrófavédelmi szakon nappali tagozatokon 12-15, levelezőn pedig hallgatót vehetünk fel. A tűzvédelmi és mentésirányítási szakiránynál elképzelhető, hogy állományban lévők nappalis képzése is lesz, az iparbiztonságnál nyitott lesz a levelező képzés, hogy a különböző cégek igényeit is ki tudjuk elégíteni. A nappalisok létszáma azért ennyi, mert továbbra is működik majd a tanulmányi ösztöndíjas szerződés a főigazgatósággal, vagyis a végzett hallgató munkát is kap. Az első végzősök 2016-ban kapják meg oklevelüket, amelybe a katasztrófavédelmi szervező végzettséget jegyezzük be. Galántai Judit KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember

6 4 időszerű kérdések A katasztrófavédelmi szak, katasztrófavédelmi mûveleti szakirány bemutatása A katasztrófavédelmi műveleti szakirányon a hallgatók képzése nappali és részidejű (levelező) rendszerű oktatási formában valósul meg. A képzési idő hat félév, az oklevél megszerzéséhez száznyolcvan kredit szükséges. A tanórák száma a nappali képzésben 2355, a levelező képzésben pedig 732. A hallgatók a képzés keretében kétszer 120 órányi (kétszer négy hét) szakmai gyakorlaton vesznek részt. A szakirányt választók megismerik a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét, az ezt meghatározó szabályozásokat és elsajátítják a gyakorlati meg oldásokat. Megtanulják, hol vannak kapcsolódási pontok a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszere között, és azt is, hogyan kell az ezekben a feladatokban közreműködő közigazgatási szervek tevékenységét összehangolni. A hallgatók elméletben és gyakorlatban is elsajátítják a lakosság katasztrófavédelmi és polgári védelmi felkészítésével kapcsolatos feladatokat, és megismerkednek a szakterület hatósági tevékenységével. Az új tanterv nagy hangsúlyt helyez a képzés gyakorlatiasabbá tételére, így a szakmai tárgyakat ötven százalékban gyakorlati órákon kell oktatni. A teljes idejű nappali képzésben évente ötven ember beiskolázására készülünk. A hallgatók a harmadik szemeszterben választanak szakot. A képzés teljes ciklusában százötven hallgató részvétele várható. A képzés zárt rendszerű lesz, azt a megrendelő rendvédelmi szerv finanszírozza. A részidejű képzésben a megrendelő igényének megfelelően évente száz embert tervezünk beiskolázni és ötvenet térítéses formában. Ciklusonként ez 450 hallgatót jelent. A képzésben összesen 600 hallgató vesz részt. A szakirányt végzők a katasztrófavédelmi hatósági feladatok végzése, a polgári védelemmel kapcsolatos tervezési, szervezési és koordinációs feladatok ellátása, a lakosság felkészítésével, tájékoztatásával összefüggő tevékenységek, a védekezési, műveletirányítási és a helyreállítási munkák koordinálása területén tudják hasznosítani megszerzett tudásukat. A szakirány képzési követelményeinek meghatározásakor és tantervének elkészítésekor figyelmet fordítottunk azokra a területekre, amelyeken jelenleg szakemberhiány van. A tantervet a felsőoktatási törvény elveinek betartásával, a Magyar Akkreditációs Bizottság előírásainak figyelembevételével és a BM OKF szakmai iránymutatásának adaptálásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete igazgatójának koordinálásával a Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék vezetője állította össze. Dr. Pellérdi Rezső egyetemi docens Katasztrófavédelmi Intézet A tûzvédelmi szakirány képzésérõl A Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék felelős a tűzvédelmi szakirány képzéséért. A hallgatók nappali és levelező szakon folytathatják tanulmányaikat, a jelenlegi tervezet szerint nappali képzés keretében körülbelül tizenöt, levelezőn pedig harminc-hatvan hallgatót fogadunk. A tűzoltó szakirány sajátossága, hogy a képzés várhatóan zárt lesz, vagyis csak olyanok jelentkezhetnek majd rá, akik már korábban a katasztrófavédelem állományába kerültek és néhány éves tűzoltói múlttal, tapasztalattal rendelkeznek. Ennek egyik előnye, hogy a szakmai tapasztalat lehetőséget ad a tananyag célirányos, mélyebb elsajátítására, illetve a hallgatói motiváltság folyamatos, magas fokú fenntartására. A zárt képzés másik sajátossága, hogy mind nappali, mind levelező tagozaton várhatóan államilag finanszírozott helyek lesznek, ami jelentős könnyítés a tanulmányokat folytatók számára. A hallgatók többféle módon tesznek szert tudásra: egyrészt az alapozó ismeretek, másrészt a szakmai törzsanyag, harmadrészt a differenciált szakmai anyag elsajátítása révén. Ez utóbbinál a hangsúly a gyakorlaton van, hiszen nappalin a diákok 315 elméleti mellett 405 gyakorlati órán vesznek részt. A tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon a hallgatók megismerik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső normatívákban foglaltakat. Elsajátítják a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és a tűzvizsgálatra vonatkozó jogszabályok előírásait, a szabványokat, és megtanulják, hogyan kell mindezeket a gyakorlatban alkalmazni. Megtanulják, mi a teendő akkor, ha a tűzvédelmi szabályok megsértésével találkoznak, és azt is, hogyan kell felelősségre vonni a hibázókat. A képzés során megismerik a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokat és azt is, milyen tűzoltói teendők adódhatnak az elsődleges katasztrófa-elhárítási beavatkozásnál. Mindezeken túl a tanterv részeként megtanulják, mit mondanak a jogszabályok az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzvédelmi szervezetek működéséről, szakmai irányításáról és felügyeletéről, illetve, hogy mindezt hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni. Természetesen a tanulnivalók közül az sem maradhat ki, hogy milyen szabályok mentén kell a tűzoltásban, műszaki mentésben és az elsődleges katasztrófa-elhárításban együttműködő társszervekkel együttdolgozni. Ha mindezt a szakirány hallgatói kellő szinten elsajátították, alkalmasak lesznek tűzvédelmi

7 5 hatósági tevékenység folytatására, tűzvizsgálatra, beosztott vezetői feladatokat láthatnak el tűzoltási, műszaki mentési és elsődleges katasztrófa-elhárítási feladatok során, valamint szakmai irányítást gyakorolhatnak az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, tűzvédelmi szervezetek felett. A tanterveket a jogelőd intézményekben folytatott korábbi, hasonló irányú képzések tapasztalatai, a Katasztrófavédelmi Intézet szakmai felügyeletét ellátó BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakembereivel folytatott tapasztalatcserék, a felsőoktatással kapcsolatos általános és specifikus elvárások, a Magyar Akkreditációs Bizottság feltételei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem időszakra elfogadott Intézményfejlesztési Terve, valamint a jelenlegi és egykori hallgatókkal történt beszélgetések alapján állítottuk össze olyan módon, hogy azok révén a lehető legmagasabb szintű ismeretek megszerzésére kapjanak lehetőséget a tűzoltó szakirányon tanulmányokat folytatók Dr. Restás Ágoston ny. tű. alezredes NKE KVI Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, tanszékvezető KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember Iparbiztonsági szakirány A rendészeti igazgatás részét képező katasztrófavédelmi szakterület fejlődésének fontos állomása volt a január elsején létrejött önálló iparbiztonsági szakterület jogszabályi, intézményi és eszközrendszerének megteremtése. A veszélyes üzemekkel, szállítmányokkal és a kritikusinfrastruktúravédelemmel kapcsolatos nemzetközi és uniós szabályozás kialakítása, változása, valamint hazai bevezetése és alkalmazása, illetve a külföldi és belföldi ipari katasztrófák és balesetek szükségessé tették a katasztrófavédelem iparbiztonsága személyi feltételeinek megteremtését és a hozzá kapcsolódó felsőfokú képzési rendszer megvalósítását. Az iparbiztonsági jogi szabályozás gyakorlatban történő alkalmazása megmutatta, hogy jelentős számú, speciális felkészültséggel rendelkező szakértőre van szükség, akiknek a képzését a hatósági feladat- és hatáskörökkel rendelkező hivatásos katasztrófavédelmi szervezet iparbiztonsági szakterületének bevonásával és egyetértésével érdemes megalapozni. Az új szabályozás alkalmazása nemcsak a katasztrófavédelemnek, a közreműködő rendvédelmi szerveknek és az együttműködő társhatóságnak ad feladatokat, hanem a felügyelt, veszélyes anyaggal foglalkozó és kritikus infrastruktúraként azonosított gazdálkodó szervezeteknek is. A képzés kialakításának célja tehát kettős volt: mind az államigazgatás, mind pedig a civil szektor részére képezni széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket. Az iparbiztonsági szakirányon tanulmányokat folytatók nappali és levelező tagozaton tervezetten elsajátítják a veszélyes üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét; a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárás rendjét; a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, azok működési rendjét meghatározó biztonsági követelményrendszereket. A szakirányon tanuló hallgatók hasonlóan a másik két szakirányhoz az alapozó és szakmai alapozó ismereteken túl a szakirány jellegzetességeinek megfelelően differenciált szakmai ismereteket is kapnak, összesen 765 órában. A képzés döntő többsége az iparbiztonsági szakmai igényekhez igazodó gyakorlati felkészítés. A szakirányon a hallgatók a következő tantárgyakkal találkoznak: iparbiztonságtan, ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása; kritikus infrastruktúrák védelme; veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek; katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret; tűzvédelmi szakismeret; technikai ismeretek; az iparbiztonság gazdasági alapjai. A képzés főként igazgatási jellegű, azonban a szakterületi feladatok ellátásához szükséges természettudományi alapozó és műszaki ismereteket is megszerzik a hallgatók. A szakirányon végzettek leginkább a hivatásos katasztrófavédelem iparbiztonsági szakterületén, a társhatóságok iparbiztonsággal foglalkozó szervezeteinél, a gazdálkodó szervezetek ipari kockázatkezelésben érintett védelmi ipari ügyintézői beosztásaiban tudnak elhelyezkedni. Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD tűzoltó alezredes

8 6 időszerű kérdések Megkezdte elsõ tanévét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A miniszterelnök részvételével tartotta meg első tanévnyitó ünnepségét szeptember harmadikán az év elején megalakult Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az évnyitót megelőzően a Bárka Színházban oktatói elismerő címeket adtak át az arra érdemeseknek, beszédet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Patyi András mondott. Az egyetem ideiglenes szenátusa professor emeritusi, magántanári, címzetes egyetemi docensi és címzetes mesteroktatói címeket ítélt oda, a grémium Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgatónak címzetes egyetemi docensi címet adományozott. A tanévnyitót az Orczy parkban, a hajdani Ludovika Akadémia alakulóterén tartották. A vendégek között mások mellett ott voltak a három jogelőd intézményt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Rendőrtiszti Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar fenntartó minisztériumok vezetői, a társegyetemek irányítói, országos hatáskörű szervek parancsnokai, kerületi polgármesterek, és természetesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői. Az ünnepség az egyetemi zászló, a jogar és a kari zászlók bevonulásával vette kezdetét, majd megérkezett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A Himnusz elhangzását követően Dr. Patyi András rektor mondott évnyitó beszédet. Az egyetem első embere úgy fogalmazott, a leendő campus területén állnak most a hallgatók, tehát a tanévnyitó tekinthető egyfajta jelképes egyetemi honfoglalásnak is. Patyi András kijelentette, az egyetem modellje egyedülálló, és gondoskodni kell e modell megvalósításáról. Végignézve a hallgatókon azt mondta, bár a diákok sokfélék, konkrét feladatuk eltér, de amit tesznek, az szolgálat, kötelesség, hivatás, ami értelmet ad létüknek, és egyben ez ad egységességet is. Az egyetemet nemcsak az épület teszi, mondta Patyi András, hanem a szellem, a hivatás, a tudás. A rektor végezetül emlékeztetett arra, hogy aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezett, az hivatást választott annak minden szépségével és nehézségével együtt. A hallgatóknak azt üzente, legyenek büszkék erre a vállalt hivatásra, a hazára, ahogy az egyetem is büszke a diákjaira. A rektori tanévnyitó beszédet követően a hallgatók fogadalmat tettek, majd mindhárom karról egy-egy elsőéves szalagot kötött az egyetem és a karok zászlóira. A mozzanat után Orbán Viktor miniszterelnök emelkedett szólásra. A kormányfő kijelentette, az első teljes tanév megnyitója mindig fontos pillanat egy felsőoktatási intézmény életében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében pedig a helyszín miatt különösen. Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia szellemi utódjának nevezte és felidézte az épület történetét, hozzátéve, hogy most az visszakerül azokhoz, akik a haza szolgálata mellett döntöttek. Beszédében a miniszterelnök politikai látleletet állított ki a rendszerváltás óta eltelt időszakról és külön szólt a két évvel ezelőtti kormányváltás óta elvégzett munkáról. Orbán Viktor kijelentette, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a cél a kiszámítható, rugalmas életpálya megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye. Az intézményben megszerezhető tudás más területen is kamatoztatható lesz, mondta a kormányfő, a hallgatók a közigazgatásban is boldogulnak majd, a köztisztviselői pálya öszszekapcsolódását teremti meg a közszolgálati egyetem. Beszéde után Orbán Viktor miniszterelnök átadta az egyetem rektorának és a hallgatói önkormányzat elnökének annak a kormányhatározatnak a díszpéldányát, amely az egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezésének állami beruházásról szól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem első teljes tanévének megnyitója a Szózat hangjaival ért véget. A Katasztrófavédelmi Intézet katasztrófavédelmi szakirányának nappali tagozatára a 2012/2013-as tanévre a felvehető létszám maximuma, tizenkét hallgató nyert felvételt, és maximális létszámmal kezdi meg az évet a levelező tagozat is, ott ötvenen kezdik meg tanulmányaikat. A nappali tagozatra felvettekkel a BM OKF főigazgatója ösztöndíjszerződést köt, biztosítva ezzel, hogy a diploma megszerzése után a hallgatók a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományába kerüljenek. A levelező tagozatra beiratkozók közül több mint negyvenen dolgoznak a katasztrófavédelemnél. A Katasztrófavédelmi Intézethez tartozó védelmi igazgatási szak levelező tagozatának Ózdon és Budapesten induló felsőfokú alapképzésére több mint százkilencvenen nyertek felvételt. A védelmi igazgatási szak mesterképzésén is nagy volt a túljelentkezés, de csak nyolcvanketten feleltek meg a követelményeknek. Galántai Judit

9 Pokolgép robbant a Batthyány téren Csomagba rejtett bombát robbantott egy külföldi férfi augusztus 27-én hajnalban a kettes metró Batthyány téri állomásán. A detonáció következtében legalább tizenöten meghaltak, több mint ötvenen megsérültek. A helyszínen nagy erőkkel avatkozott be a Terrorelhárítási Központ, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálata, valamint az Országos Mentőszolgálat. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy az országos katasztrófavédelmi főigazgató, az országos rendőrfőkapitány, valamint a TEK és a mentőszolgálat főigazgatója is a helyszínen követte figyelemmel az eseményeket. Az országos vezetők a szervezetek együttműködését gördülékenynek, a gyakorlatot hasznosnak ítélték. A Batthyány téri metróállomás a vasárnapi üzemzárás után a szokásoktól eltérően nemhogy kihalttá vált volna, inkább benépesült. Ekkor végezték el a gyakorlaton az utolsó simításokat, felkerültek a különböző méretű és súlyosságú sérülések a szerepjátékosokra, a résztvevő szervezetek vezetői, szakértői gyülekeztek a helyszínen. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről a főigazgató, általános és gazdasági helyettese, az országos főfelügyelők, illetve a hivatalvezető tekintette meg az éjszakai eseményeket. A terrorista akció előtt a BM OKF főigazgatója, az ORFK első embere, a TEK és a mentőszolgálat irányítója szólt a gyakorlat jellegéről, fontosságáról. Dr. Bakondi György tű. altábornagy röviden vázolta a várható eseményeket, és kijelentette, a cél azt bizonyítani, hogy a rendvédelmi erők hasonló helyzetben képesek a biztonság érdekében jól együttműködni. Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány úgy fogalmazott, remélhetőleg soha nem történik ilyesfajta támadás, de a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülni. Mint mondta, egy olyan világvárosban, mint Budapest, számítani kell arra, hogy a közösségi közlekedést éri támadás. Hozzátette, ismerni kell a közlekedési hálózatot, annak sajátosságait, azokat a szervezeteket, amelyekkel adott esetben együtt kell dolgozni. Hajdu János r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója arról beszélt, hogy nem ez lesz az első eset, amikor ez a négy szervezet együtt dolgozik, volt már rá több alkalom. Emlékeztetett arra, hogy a budapestihez hasonló gyakorlatok szerte Európában rendszeresek, és ezek mindig a gyorsaság, az együttműködés fejlesztését szolgálják. Dr. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója úgy fogalmazott, a szolgálatnak több szervezettel van együttműködési megállapodása, ám ezek csak annyit érnek, amennyit a napi munkában ki lehet belőlük hozni. A gyakorlat jó alkalmat ad az erők, lehetőségek felmérésére, de rendkívül fontos az utólagos értékelés is, tette hozzá a főigazgató. A vezetői hozzászólásokat követően megindult az események láncolata. Ezek és a forgatókönyv szerint a Batthyány téren a Széll Kálmán tér irányából érkező metróból egy külföldi állampolgárságú férfi szállt ki, és egy nagy fekete csomagot helyezett el a peron egyik oszlopa mellett, majd mozgólépcsőn felment az aluljáróba. Mikor a mozgólépcső tetején a biztonsági őrök jegyellenőrzés céljából megállították, rájuk támadt, és dulakodás közben a nála lévő fegyverrel több embert megsebesített. Ezt követően elzárkózott a BKV forgalmi irodájában. A diszpécser a látottak alapján jelentette a központi metróügyeletnek a történteket, és áramtalanította az állomást. A megállóhelyen tartózkodó vétlen állampolgárok fedezék mögé bújva várták, hogy kimentsék őket. A történtek után három perccel riasztást kapott az Országos Mentőszolgálat, a BRFK Központi Ügyelete, az ORFK Főügyelete, a Terrorelhárítási Központ ügyelete és a BM Országos Katasztrófavédelem Főügyelete. Az elsőként kiérkező rendőrjárőrök az elkövetővel tűzharcba keveredtek. Tíz perccel azután, hogy a külföldi férfi kilépett a metróból és megkezdte akcióját, a helyszínre érkezett a TEK Fantom csapata és átvette az intézkedést. Nyolc perc alatt elfogták a támadót. Ezalatt azonban működésbe lépett és felrobbant a metró peronján hagyott fekete csomagba rejtett bomba. Az állomáson tartózkodó szerelvényben és a peronon is sokan megsebesültek. A robbanást követően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányító Ügyeletén keresztül riasztást kaptak a tűzoltók. Kiérkezés után a tűzoltásvezető felvette a kapcsolatot a TEK egységeinek parancsnokával, és az időközben szintén kiérkező tűzszerészek vezetőjével együtt átvette a kárelhárításra és mentésre vonatkozó teendők irányítását. A Batthyány téri metrómegálló mélyállomásán a katasztrófavédelmi mobil labor, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat munkatársai két tűzszerésszel közös felderítést végeztek. Ennek során nem találtak emberi szervezetre veszélyes, vagy káros anyagot. A tűzszerészek megtalálták a felrobbant bomba maradványait, majd folytatták az átvizsgálást. A robbanásban sokan megsérültek, legtöbbjük önállóan nem tudott kijutni a metróállomásról. Értük a tűzoltásvezető utasítására a tűzoltó egységek mentőeszközökkel felszerelkezve lementek és felvitték a sérülteket a felső szintre. A felderítés során kiderült az is, hogy egy ember a robbanás következtében beszorult két metrókocsi közé, az ő kimentéséhez az úgynevezett metróemelési készletre volt szükség. A súlyos és mozgásképtelen sérülteket a hordágyakon szállították fel a mentőszolgálat felszínen dolgozó egységeihez. A történéseket a terrorelhárítás és a katasztrófavédelem részéről is folyamatosan kommentálták. Elhangzott, hogy hasonló esetben a helyszínre először érkező rendőrök azonnal megkezdik a helyszín biztosítását, lezárják a területet és kiterelik onnan az embereket. A riasztott tűzoltók csak arra a területre juthattak be, amelyet a TEK előtte biztosított. A füstre való tekintettel a tűzoltók teljes védőfelszerelésben dolgoztak. A metrómegálló mélyállomásán a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság készenléti egészségügyi szolgálata osztályozta a sérülteket, mindenkire ráírták, milyen sérülése van. Minthogy nagyon sok bajba jutott ember volt, nem jutott mindenkinek hordágy, a tűzoltók dugólétrát használtak szükségmegoldásként a sérültek szállításához. A mintegy másfél órás gyakorlat végén a BM OKF, az ORFK, valamint a TEK vezetője értékelte a látottakat. A gyakorlatot egyhangúan gördülékenynek, eredményesnek, tapasztalatokban gazdagnak ítélték. Galántai Judit 7 KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember

10 Újabb fehér folt szûnt meg Az augusztus 10-i ünnepélyes átadást követően Győr-Moson-Sopron megye második katasztrófavédelmi őrse kezdte meg működését. A pannonhalmi kistérség 18 településének elsődleges tűzvédelmét ellátó katasztrófavédelmi őrs átadására az országos és területi szervek, a katasztrófavédelemmel együttműködő, valamint a gazdálkodó és karitatív szervezetek képviselői jelenlétében került sor. A rendezvény nyitóbeszédét Dr. B ak o n d i G y ö r g y tűzoltó altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója tartotta. Mint mondta, a katasztrófavédelem rendszerének továbbfejlesztését a közelmúlt eseményei indokolták, a katasztrófák a biztonságot szolgáló szabályozás megalkotásával, a prevenció révén előzhetőek meg. Az országban tervezett 65 katasztrófavédelmi őrs köztük az újonnan megalakított pannonhalmi létrehozása mögött is a biztonság, a magas színvonalú mentő-tűzvédelem megteremtésének szándéka van. A megyei vezetők, Kara Ákos, a Győr- Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő és Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja egyaránt megköszönte, hogy a katasztrófavédelem a korszerű őrs létrehozásával megteremtette az eddig fehér foltként emlegetett kistérség tűzvédelmét. Kara Ákos úgy vélte, hogy az őrs létrehozása a térség életére is pozitív hatással van. Szavait a kormánymegbízott, aki egyben a megyei védelmi bizottság vezetője is, azzal egészítette ki, hogy a katasztrófavédelem új intézményrendszere a megye minden állampolgára számára megfelelő szintű védelmet biztosít. Ünnepi beszédükben mindketten a megye vezetőségének további támogatásáról és együttműködéséről biztosították a katasztrófavédelem vezetőit. A beszédek után a pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola diákjai adták elő az alkalomhoz illő, látványos műsorukat, ezt követően került sor a katasztrófavédelmi őrs székhelyéül szolgáló épület megáldására. A szentelést Dr. Várszegi Asztrik, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság főapátja celebrálta, majd a főigazgató, a közgyűlés alelnöke és a kormánymegbízott átvágták az épület bejárata előtt kifeszített nemzetiszín szalagot. Az ünnepség következő mozzanataként a korábban felszólaló vezetők az épület belső udvarán a kiemelkedő történelmi múltú településhez való kötődés és a pannonhalmi borvidék előtti tiszteletadás kifejezéseként egy-egy szőlőtőkét ültettek el. Az átadási ünnepség zárásaként Bagó Ferenc, Pannonhalma polgármestere mondott pohárköszöntőt, amelyben a kistérség településeinek polgármestereit összefogásra, a katasztrófavédelem további támogatására kérte. Úgy vélte, hogy a helyi mentőállomás és a rendőrőrs szomszédságában létrehozott katasztrófavédelmi őrssel sikerült a történelmi városhoz méltó biztonsági centrumot kialakítani. Az ünnepélyes átadást követően a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett programok várták Pannonhalma és a környező települések lakosait. Az újonnan átadott Pannonhalmi Katasztrófavédelmi Őrs szakmai bemutatóját, a nyitott szertár akció keretében az őrs épületét, szereit, felszereléseit tekinthették meg az érdeklődők. A gyermekek szórakozását különböző fajátékok és játékos feladatok többek között tűzmanóra célbalövés puttonyfecskendővel, katasztrófavédelmi kirakó szolgálták. Eközben a lakóhelyük védelméért tenni akaró, a polgári védelmi szervezetben önkéntesen szerepet vállaló aktív felnőttek pedig a toborzó pultnál adhatták le jelentkezésüket. Győr-Moson-Sopron MKI Ötnapos képzésen vett részt szeptember harmadikától a HUNOR hivatásos, illetve a HUSZÁR önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet vezetői és beosztott állománya. A mentőcsapatok az ENSZ minősítés előtt az ún. INSARAG (Nemzetközi Kutató-Mentő Tanácsadó Testület) képzés második fázisát teljesítik. Az első két napot a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli intézetében töltötték, utána áttelepültek Zsámbékra, ahol terepgyakorlaton vettek részt. Az első nap első előadásában Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adott áttekintést a katasztrófavédelem megújult rendszeréről és a különböző mentőszervezetek abban elfoglalt helyéről, betöltött szerepéről. Ezt követően Jackovics Péter tű. alezredes, a HUNOR Mentőszervezet parancsnoka ismertette a csapatok nemzetközi minősítésének folyamatát, képet adott az eddig teljesített feladatokról, illetve az októberben tartandó minősítő gyakorlatig még elvégzendő munkáról. A délutáni előadásokat Per-Anders Berthlin, a minősítési folyamat során mentori feladatokat ellátó ENSZ szakértő tartotta. A második napon a nemzetközi segítségnyújtás szereplőinek bemutatásával és a kárhelyszínen zajló munkálatokról, a beavatkozások szabályairól szóló előadásokkal folytatódott a HUNOR és a HUSZÁR mentőcsapatok képzése Pécelen. A svéd mentor, Per-Anders Berthlin prezentációja a nemzetközi segítségnyújtásban résztvevő hivatalos szervek, illetve nem kormányzati szervezetek képviselőit, azok tevékenységét, valamint az általuk létrehozandó különböző szervezeti egységek működését mutatta be. Az ezt követő előadások már a praktikum oldaláról közelítették meg a földrengés sújtotta területen történő műszaki mentési tevékenységet. Elekes Gábor a romok alóli mentés fogásait mutatta be igen sok kézzel fogható példán keresztül, éles bevetések során készített képek felhasználásával. Előadása után a külföldön végzett beavatkozásokkal kapcsolatos biztonsági tudnivalókról esett szó: Dr. Hábermayer Tamás tű. őrnagy bemutatta azokat az alapvető biztonsági tudnivalókat, amelyek garantálhatják egy mentőcsapat biztonságos külföldi tartózkodását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek ismerete elengedhetetlen a nemzetközi segítségnyújtás során. A továbbiakban Horváth Richárd a műszaki mentés, illetve a magasból vagy éppen mélyből történő személymentés során alkalmazott kötéltechnikákról ejtett szót, majd Dr. Balázs László ismertette a különböző kutatási és mentési eljárásokat, különös tekintettel a kutyás keresésre. A minősítő gyakorlatra készülő csapatok a harmadik nap reggelén a péceli kiképző bázisról áttelepültek a Zsámbék térségében lévő gyakorló területre. Kevéssel tíz óra előtt érkeztek a kijelölt gyülekezési helyre, ahol azonnal megkezdték a tábor felállítását, illetve a kárterület felderítését. Míg a felderítők a kárhelyszínen dolgoztak, a pihenőidejét töltő állomány megkezdte a sátortábor

11 Második fázisban az INSARAG képzés helyszínének tereprendezési munkálatait. A sziklás területen valamennyi követ, illetve olyan anyagot egyenként kellett összeszedni, amely felsérthette volna a sátrak padlózatát. Ezen kívül fákat, cserjéket kellett kivágni, hogy megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre. Tizenegy darab nyolcszor ötméteres lakósátor elhelyezését kellett megoldani a lehető legrövidebb idő alatt. A munkálatok idején is folyamatosan zajlottak a szükséges eligazítások, illetve a munkavédelmi és a biztonsági oktatás. A táborban összeállították a kárhelyszíni műveletek koordinációs központját (OSOCC), innen koordinálják éles helyzetben a nemzetközi segítségnyújtást, illetve a helyi hatóságokkal is a központ tartja a kapcsolatot. A gyakorlat feltételezése szerint Zsámbék külvárosi területén több kisebb földrengés volt, a település összközműves, vegyes épületszerkezetű lakóépületeiben károk keletkeztek, több robbanás is történt. A detonációk következtében tüzek gyulladtak, épületek omlottak össze, sokan megsérültek, számosan a romok alatt rekedtek. A külváros hegyoldali felében a meredek partfalak meglazultak, omlásveszélyessé váltak. Az elsődleges beavatkozásokat a hivatásos szervek megkezdték, a gázvezetékek sérülése következtében keletkezett tüzeket oltják, vagy a kiszakaszolás után a leürülésig felügyelet alatt tartják. Az elsődleges felderítés zajlik, de a kárhelyszín nagysága és a speciális helyzetek megoldása miatt mozgósítani kellett a HUNOR mentőszervezetet. A nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő sérült épületek felderítése során olyan információk érkeztek, hogy feltételezhetően további eltűnt személyekkel kell számolni, ezért a HUSZÁR mentőszervezetet is mozgósítani kellett. A területet szeptember hatodikán a média számára is megnyitották a területet, szakmai tájékoztatást Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő és Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF műveletirányítási főosztályvezető-helyettese, a HUNOR parancsnoka adott. Beszéltek arról, hogy míg a HUNOR Magyarország hivatásos katasztrófavédelmi mentőszervezete, addig a HUSZÁR önkéntesekből áll. Előzőnek tíz napig kell önállóan boldogulnia egyegy bevetésen, teljes önellátás mellett egyszerre két, egymástól független kárhelyszínen kell tudnia huszonnégy órán keresztül menteni. Utóbbinak egy hétig, egy kárhelyen, de szintén huszonnégy órás munkavégzésre kell alkalmasnak lennie. Elhangzott, hogy a HUNOR az ENSZ INSARAG minősítési rendszerében a nehéz (tizenkét ország mentőcsapata rendelkezik jelenleg ilyennel), a HU- SZÁR pedig a közepes kategóriájú városi kutatómentő csapat besorolásra pályázik. A tábornok és az alezredes bemutatta a tábort is, amelynek kialakítása megegyezik azzal, ahogyan egy-egy külföldi bevetés során felépítenék. Külön sátra van a törzsnek, a logisztikának, van ügyeleti, egészségügyi sátor, de gondoskodtak olyan helyről is, ahol a napi tisztálkodást lehet intézni. Ennél a pontnál a magyarok mentora, Per- Anders Berthlin felhívta a hazai kollégák figyelmét, hogy az ott üzemelő kazán túl nagy. A mentőcsapatoknál ugyanis, tájékoztatott Tóth Ferenc, fontos szempont, hogy minden felszerelés repülőgépen feladható méretű legyen, vagy akkorára össze lehessen hajtogatni. A kárhelyszíni műveletek koordinálása az úgynevezett OSOCC-sátorban történik, ez tulajdonképpen az egész tábor lelke. Itt tartják például nyilván, hogy a két mentőszervezet bizonyos alegységei melyik kárhelyszínen vannak, sőt, név szerint tudni, hogy ki az, aki éppen dolgozik. Azt viszont, hogy melyik mentőszervezeti tag konkrétan melyik romterületen van és mit csinál, már a kárhelyszínen dolgozó biztonsági tiszt tudja. Jackovics Péter elmondta, az érintett kárhelyszínről a lehető legtöbb információ összegyűlik a törzsnél. Az alezredes hangsúlyozta, bevetéskor minden döntésnél elsődleges mérlegelési szempont a csapat biztonsága, hiszen segíteni érkeznek, nem azért, hogy őket is menteni kelljen. Hozzátette, amikor kiderül, hogy mely területen kell a magyar csapatnak dolgoznia, a parancsnok határozza meg a felderítés alapján, hogy hol kezdjék a munkát. Ez általában az a rész, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy túlélőket találnak. A gyakorlaton két kárhelyszínt jelöltek ki. Az egyik egy egyszintes, lapostetős, betonfödémes téglaépület volt, amelynek a teteje leszakadt, többen alatta rekedtek. Itt először a helyszínt kellett megtisztítani, illetve dúcolással biztosítani. Ezt követően a kijelölt alegység tiszta módszerrel (úgy, hogy törmelék, morzsalék nem hullhat le) áttörte a födémet és kimentette a bent rekedteket. A másik helyszínen a kétszintes épület bejárata leszakadt, félig eltorlaszolta a nyílást. A ház második emeletén emberek rekedtek. Itt is dúcolást kellett végrehajtani, majd a csapattagok állványt építettek, és arról tiszta módszerrel függőlegesen fölfelé áttörték a födémet. Az így létrehozott résen át jutott be a mentőszemélyzet a benti sérültekhez, akiket az orvosi ellátás után kötéltechnikával juttattak le a földszintre. A feladatokat a mentőcsapatok nappal és éjszaka is végrehajtották, illetve végrehajtják, hiszen éles helyzetben mindkét napszakban boldogulniuk kell. A mentőszervezetek egyebek mellett bemutatták az akusztikus kereső berendezés, valamint a száloptikás eszköz működését, és természetesen élénk érdeklődés kísérte a keresőkutyák munkáját is. A romok között a természetellenes testtartásban lévőket jelzik, hangos ugatással adják a kutyavezető tudtára, hogy találtak valamit. A nap programjában tematikus oktatás is szerepelt, amikor a mentőszervezetek tagjai csoportokra osztva különböző felszerelések romterületen való alkalmazását gyakorolták. Így például megismerkedtek akusztikus és optikai keresőeszközökkel, a mentőfűrésszel, átvették az alpintechnika különböző mesterfogásait, illetve az arra kijelölt tagok megismerkedtek az új beszerzésű, előző napon érkezett quaddal. A HUNOR és a HUSZÁR Mentőszervezet gyakorlatát az esti órákban Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes is megtekintette. Tátrai János tű. alezredes Galántai Judit 9 KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember

12 10 időszerű kérdések Hat mentõbúvárcsapat minõsíttette magát sikerrel Két napon át tartott az országban mentőbúvár tevékenységet folytató önkéntes mentőszervezetek minősítő gyakorlata. A megmérettetés július 29. és 30. között a Somogy megyei Gyékényesen zajlott. A nemzeti minősítő gyakorlatot a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte meg a Ma gyar Búvár Szakszövetség és a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség szakmai felügyelete mellett. A kétnapos nemzeti búvárminősítést a vendéglátó Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, dr. Horváth Jenő tű. ezredes nyitotta meg. A Búvár Nemzeti Minősítő Bizottságban helyet kaptak a társadalmi szervezetek képviselői, így a Magyar Búvár Szakszövetség technikai alelnöke és katasztrófavédelmi összekötője, valamint Rubecz József búvár szakoktató. A szakmai feladatokat a csapatokkal Baranya Károly tű. alezredes, a megyei katasztrófavédelem helyettes vezetője ismertette. A gyakorlat búvárszakmai előkészítését és biztosítását a Bodó László által vezetett KÖTÉL Egyesület végezte. A két nap során a szervezetek háromfős búvárcsoportjai gyakorlati feladatok végrehajtásával teljesítették a nemzeti minősítési rendszerben meghatározott mentőbúvár alapkövetelményeket. Fizikai állóképességükről, szakmai rátermettségükről, életmentési, elsősegély-nyújtási ismeretükről, árvízi helyzetben szükséges feladatmegoldó vízi kutató, tájékozódó és víz alatti együttműködési képességükről adtak számot. A búvár csoportoknak szabad partszakaszon történő árvízi védekezést, életmentést, áldozatok vízbe süllyedt gépjárműből való kimentését, víz alatti felderítést és tájékozódást, nehéz tárgy vízből történő kiemelését, valamint összehangolt mentést kellett bemutatniuk. A minősítő bizottság elnöke Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF Műveletirányítási Főosztályának helyettes vezetője volt, aki a gyakorlatot megfeleltre értékelte. Az országban elsőként hat önkéntes mentőszervezet a Bakony Mentőcsoport (MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub), a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (BHG Búvárklub), a Moson Mentőcsapat (Deepex Iparibúvár Szolgálat), a Nyír Mentőcsoport (Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület), a Savaria Dive Sportegyesület és Búvárklub és a Somogy Mentőcsoport (Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata) szerezte meg a nemzeti minősítést, amely a továbbiakban mentőbúvár tevékenység végzésére jogosítja őket október 1-től csak a nemzeti minősítő rendszer keretében megszerzett minősítés birtokában vehetnek részt az önkéntes mentőszervezetek a katasztrófavédelem munkájában. (BM OKF) Közel hétszázan tettek polgári védelmi esküt Hajdú-Biharban Ünnepélyes keretek között megalakult Debrecenben augusztus 11-én a Hortobágy Mentőcsoport. Ugyanezen a napon a megyeszékhelyen több mint háromszázan, Berettyóújfalun, Hajdúnánáson és Püspökladányban pedig száz-százan tettek polgári védelmi esküt. A rendezvények sorát a debreceni ünnepség nyitotta. A megyeszékhely főterén tartott ceremónia előtt az országos katasztrófavédelmi főigazgató, Hajdú-Bihar megye kormánymegbízottja, a cívisváros polgármestere, valamint Kovács Ferenc tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató tartott sajtótájékoztatót. A Debrecen főterén összegyűltek előtt a Himnusz elhangzása után először Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója emelkedett szólásra. A tábornok emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem ügye közbiztonságot befolyásoló tényező, és a lakosságnak tisztában kell lennie minden fenyegető veszéllyel, vagyis hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. Mint mondta, a katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjain és a kötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkön túl bizony az önkéntesekre is szükség van. Bakondi György kijelentette, az országban tizenegyedikként megalakuló Hortobágy Mentőcsoport azonnal bevethető egység, amely baj esetén bármikor hadrendbe állítható. A mentőcsoport tagjai olyan emberek, akik rendelkeznek minden olyan szakértelemmel, amire a megye veszélyeztetettsége alapján szükség lehet. Ami a felszerelésüket illeti, mondta a főigazgató, megnyílt a lehetőség arra, hogy az eszközök beszerzésére pályázzanak. A tábornok után Debrecen polgármestere, Kósa Lajos lépett a mikrofonhoz. A városve-

13 11 zető a katasztrófavédelem átalakítását fordulópontnak nevezte. Külön szólt arról, hogy korábban a polgármestereknek jelentős polgári védelmi feladataik voltak, ám nem mindegyikük bizonyult alkalmasnak azok ellátására. Nem véletlen, hogy az ilyen fajta civil irányítás helyett veszélyhelyzetben a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei állnak a dolgok élére. Kósa Lajos példaként a 2010-es árvizes, belvizes időszakot emelte ki, hozzátéve, hogy Hajdú- Bihar megyében leginkább a belvíz szokott gondot okozni. A szónokok sorát Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott zárta. Mint fogalmazott, a katasztrófavédelem egyfajta reformon esett át, amire a mostani megalakulási ünnepség is bizonyíték. Emlékeztetett arra, hogy idehaza az első polgári védelmi szervezet 1937-ben alakult. Az akkori szerveződés természetesen az elmúlt több mint hetven évben számtalan átalakuláson ment keresztül, de ez természetes is, hiszen alkalmazkodni kellett a katasztrófákban bekövetkezett változásokhoz. A beszédeket követően a polgári védelmi szervezetbe beosztottak, valamint a Hortobágy Mentőcsoport tagjai letették esküjüket. Ezután a térre a Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Kht. huszárai meghozták a mentőcsoport csapatzászlaját, amelyet Bakondi György főigazgató adott át Szabó Imre tűzoltó őrnagynak, megyei polgári védelmi főfelügyelőnek, a Hortobágy Mentőcsoport vezetőjének. A zászlóra az országos katasztrófavédelmi főigazgató, Debrecen polgármestere, a megyei kormánymegbízott, Dr. Fodor Mária, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének vezetője, zászlóanya, valamint a történelmi egyházak képviselői kötöttek szalagot. Az egyházi méltóságok ezen felül meg is áldották a csapatzászlót és az esküt tett állampolgárokat. Az ünnepség résztvevői ezt követően az Ady Endre Gimnázium egyik tanulója tolmácsolásában szavalatot hallgattak meg, majd a BM OKF főigazgatója elismeréseket adott át olyan civileknek, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálták a katasztrófavédelem ügyét. A rendezvényt a Szózat hangjai zárták. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a Kossuth téren berendezett statikus bemutatókat, így a mentőszolgálat, a Vöröskereszt, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal standjait, illetve a Hortobágy Mentőcsoport eszközeit, valamint a megyei katasztrófavédelmi mobil labor felszereléseit. A nap további részében először Berettyóújfalun és Hajdúnánáson, később Püspökladányban tartottak ünnepséget. Ezeken a településeken száz-száz, polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár tett esküt. Dr. Kiss Szilvia KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember Tábornoki rendfokozatot kapott a Hajdú-Bihar megyei igazgató A b e l ü g y m i n i s z t e r e l ő t e r j e s z t é s é r e M ag ya r- ország köztársasági elnöke augusztus huszadiki hatállyal tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Kovács Ferenc tű. ezredest, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjét. Az erről szóló dokumentumot szeptember negyedikén adták át a Sándorpalotában. Kovács Ferenc mellett Dr. Vankó László pénzügyőr, va - lamint Dr. Ruzsonyi Péter b ü n- tetés-végrehajtási ezredes is dandártábornoki kinevezést vett át Áder János köztársasági elnöktől. A ceremóniára mindhárom tábornok családjával, illetve elöljárójával érkezett, az ünnepségen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter is. Kovács Ferenc tűzoltó dandártábornok pályafutását beosztott tűzoltóként kezdte, 1987-től 2000-ig a debreceni hivatásos tűzoltóságon töltött be különböző beosztásokat től a parancsnokság v e. z e t ő j e ké n t d o l g o z o t t t í z éven keresztül, míg 2010 no - vemberében kinevezték a Hajdú-Bihar Megyei Katasztr ó f a v é d e l m i I g a z g a t ó s á g e ls ő Fotó: Videó Stúdió Csámpai Attila em berének. A több mint két évtizedes pályafutása alatt beosztottként és vezetőként is széles körű tűzoltói tapasztalatokat szerzett, ismereteit bővítette, egyebek mellett tűzvédelmimérnökképzésben vett részt. Galántai

14 12 KRÓNIKA Igazgatóváltás Pest megyében Ünnepélyes állománygyűlés keretei között szeptember 3-án beiktatták a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatói beosztásába Juhász Attila tű. alezredest. Az eseményen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői mellett jelen volt a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és a kormányhivatal képviselője, valamint az együttműködő rendvédelmi szervek és társhatóságok vezetői. A Himnusz hangjai után Vietórisz Ágnes tű. alezredes, a BM OKF Személyzeti Főosztályának vezetője ismertette a parancsokat, majd Dr. Bakondi György tű. altábornagy átadta Dr. Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 1-jei hatályú kinevezéseit Benkovics Zoltán tű. dandártábornoknak és Juhász Attila tű. alezredesnek. A kinevezések átadását követően Bakondi György mondott ünnepi beszédet, amelyben bejelentette, hogy Benkovics Zoltán tű. dandártábornoknak más fontos beosztást szán a BM OKF állományában az ingatlangazdálkodás és beruházás, ezen belül is kiemelten az ócsai projekt területén. A főigazgató méltatta a leköszönő igazgató eddigi tevékenységét, illetve elismeréssel szólt Juhász Attila kinevezett igazgató eddigi szakmai munkásságáról. Benkovics Zoltán leköszönő igazgató beszédében sikeresnek és hatékonynak nevezte a megye eddigi munkáját, egyben köszönetet mondott kollégáinak és arra kérte őket, hogy mindenben támogassák utódját. Juhász Attila beszédében szakmai életútjáról és céljairól, elvárásairól szólt, elismeréssel nyilatkozva elődjének az igazgatóság élén végzett tevékenységéről. A beszédeket követően a csapatzászló ünnepélyes átadására került sor, majd a Szózat hangjai csendültek fel. Ezt követően Dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt. Pest MKI Nyáron sem állt meg a fecskendõk felújítása Tovább folytatódik a BM Heros Zrt.-nél a tűzoltó gépjárműfecskendők felújítása. Pécs tűzoltóságának képviselői, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselői egy-egy ezerliteres Mercedes fecskendő műszaki átvételére érkeztek augusztus hatodikán a BM HEROS kőbányai telepére. A fővárosiak hazavihették azt a két por-hab konténert is, amelynek szemléjét az előző héten tartották. Az átadás-átvételkor a HEROS és az érintett tűzoltóságok, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Főosztályának képviselői minden részletre kiterjedően átvizsgálták a járművek dokumentációját, és megállapodtak a még nem tisztázott részletekben. Pécs Hivatásos Tűzoltó-pa - rancsnoksága egy felújított Mer - cedes-benz RBI TLF 1000-es fecskendőt vett át. A gépjárművön van még alakítani való, a málházást, az EDR-rádiók kiépítését és néhány apróbb módosítást azonban már a HEROS pécsi területi szervize végzi el. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyancsak egy ezerliteres Mercedest szemlézett, azonban ez a fecskendő is csak málházás és forgalomba helyezési eljárás után kerülhetett forgalomba. A korábban áttekintett két por-hab konténert azonban elszállíthatták augusztusban a fővárosiak, azok Csepelre kerültek, ahol ezekkel együtt immár három ilyen cserefelépítmény várja a bevetést. Egy Renault Heros Aquadux fecskendő is gazdára vár, az a kalocsai tűzoltók arzenáljába kerül majd. Az új tűzoltószer nyár végén már csak málházásra várt.

15 13 Augusztus hetedikén egy MB RBI TLF 2000 fecskendő átadás előtti műszaki egyeztetése zajlott Mosonmagyaróváron. A kétlépcsős eljárás a továbbiakban minden esetben annál a hivatásos tűzoltó-parancsnokságnál történik, amelyik azt a későbbiekben használja. A felújított fecskendők átvételének ez a módja azzal az előnnyel jár, hogy a felújítás után, de még az átvétel előtt egy hosszabb próbaútra kerül sor, amelynek során a Heros minőségi ellenőre személyesen győződhet meg a kollégái által végzett munka színvonaláról, emellett a procedúra az átvevő tűzoltó-parancsnokság állományának munkáját sem akasztja meg. Ülésezett a Mûszaki Tanácsadó Testület Logisztikai kérdésekkel, ezen belül is főleg a raktározással és a logisztikai képzésekkel foglalkozott a tanácsadó testület augusztus 7-én megtartott ülésén. A grémium új tagokkal is bővült, a titkári teendőket pedig ezután Horváth Zoltán tű. főhadnagy végzi. A testület tagjait Dr. Jároscsák Miklós nyá. ezredes, a testület elnöke köszöntötte, majd bemutatta a testület új tagjait, prof. Dr. Báthy Sándor nyá. ezredest, és Dr. Tóth Bálintot. Ezt követően Bujdosó János tű. ezredes, a Gazdasági Ellátó Központ helyettes vezetője vázolta fel a logisztikai támogatással kapcsolatos elképzeléseket. Mint mondta, ezen a területen is a hatékonyság javítása a fő cél. Fontos feladatnak nevezte a civil szférával és a logisztikai szolgáltató központokkal való kapcsolatteremtést, emellett foglalkozni kell a készletek visszapótlásával is. Magyarországon a jelentős mértékű árvízi veszélyeztetettség miatt az egyik legfontosabb feladat egy lépcsőzetes beavatkozási rendszer kialakítása. Az a központi raktározásból, a Gazdasági A műszaki szemlén a fecskendőt átvevő kollégák találtak néhány hiányosságot, és pár változtatást is kértek. Egyebek mellett azt, hogy a málhatérben lévő fűtőmotor kapjon burkolatot, és a fülkeajtó nyitási szögének növelése is a kívánságok között szerepelt. A változtatásokat a műhely végrehajtotta, és a mosonmagyaróváriak augusztus 24-én hazavihették a Mercedest. Augusztus 13-án a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vehette át azt a gépjárműfecskendő-szivattyút, amelynek felújítása szintén nyár végén fejeződött be, és amelyik most már a Szentesi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság beavatkozásait segíti. A szivattyú olyannyira elhasználódott, hogy teljes körű felújítása vált szükségessé. A munkálatok költségét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a központi költségvetéséből fedezte. A főigazgatóság műszaki főosztálya ezzel a javítással azt a gyakorlatot folytatta, hogy nemcsak a felújítási programban szereplő járművek rendbehozatalának a költségeit fedezi, hanem szükség esetén a nagy értékű javításokét is. BM OKF Műszaki Főosztály szerkesztőség Ellátó Központ, mint elosztó szervezet raktározásából és a logisztikai szolgáltató központok raktározásából állna össze. Az ezredes álláspontja szerint így oldható meg, hogy a riasztást követő egy órán belül megkezdődjön a beavatkozás az adott helyszínen. Bujdosó János elmondta azt is, hogy a logisztikai központok helyét a települések veszélyeztetettség szerinti besorolása után jelölték ki. Újdonságként bevezették a konténeres szállítást, amely lehetővé teszi a technikai eszközök gyors, egyszerű szállítását, eljuttatását a célállomásra. Ismertetőjében kitért arra, hogy a hazai gyártású eszközök előnyben részesülnek a védekezések során, de beszélt a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezetek nemzetközi minősítő vizsgára való felkészítéséről is. Az ülés résztvevői ezután a hallottakkal kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki, illetve javaslataikat fogalmazták meg. Volt aki a társszervezetekkel, illetve a civil lakossággal való együttműködési lehetőségek felmérését javasolta, valamint a gyártókkal és kereskedőkkel való egyeztetésre hívta fel a figyelmet. Kiegészítésként elhangzott az ipari jellegű katasztrófáknál használható légzésvédő, vegyvédelmi eszközök beszerzését célzó indítvány is. Az ülésen szó esett még a kezelő állomány gyakorlati képzéséről is, ami a Katasztrófavédelmi Oktatási Központtal közösen megoldható. Hrabovszky Pál tű. alezredes szerint a koncepció egy továbbfejlesztést igénylő alaptanulmánynak tekinthető, hiszen hátravan még a készletek pontos kidolgozása: tudni kell, mikor, miből, mennyit és hogyan kell összeállítani ahhoz, hogy a készletek ne fussanak ki a szavatossági és egyéb előírásoknak megfelelő időtartamból. Fülep Zoltán tű. ezredes véleménye szerint az elsődleges készletek rendelkezésre állnak, a raktározás és a készletek kérdéskörével azonban foglalkozni kell. Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok összegző beszédében arra kérte a testület tagjait, hogy a soron következő szeptemberi testületi ülésen újból vitassák meg a most terítékre került kérdéseket. KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember Sok a szabálytalanság, de ezek nem kirívóak Az aratás időszakában az ország valamennyi megyéjében voltak supervisori, vagyis több hatóság bevonásával zajló ellenőrzések. A katasztrófavédelem, a rendőrség és a munkaügyi hivatal szakemberei július 11. és augusztus 6. között 310 alkalommal vizsgálták azt, hogy a nyári mezőgazdasági munkák a szabályok betartása mellett zajlik-e. Az említett időszakban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság utasítására 19 megyében 60 katasztrófavédelmi kirendeltség folytatott le a mezőgazdasági munkálatokat érintő supervisori ellenőrzést. A kirendeltségek hatósági osztályának munkatársai, illetve a rendőrség, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakemberei az általános tűzvédelmi előírások mellett kiemelt figyelmet szenteltek a mezőgazdasági erő- és munkagépek kipufogó-vezetékeinek és a szikratörők műszaki állapotának, vizsgálták azt is, mennyire tartják ezeket tisztán, hogyan helyezik el a tartalék üzem- és kenőanyagokat, van-e dohányzásra kijelölt hely, és biztonságos helyre kerül-e a learatott kalászos termény. Megtekintették a védőszántást amely az égetendő területet körbevevő három méter széles terület, a mezőn összerakott kazal tárolását, és ellenőrizték azt is, betartják-e a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb hiányosság a készenlétben tartott tűzoltókészülékek felülvizsgálatát, a tűzvédelmi oktatásokat, a tűzvédelmi szabályzatok naprakészségét illetően lelhető fel, de sok helyen a villamos és villámvédelmi felülvizsgálatokat igazoló dokumentációk, valamint a gépszemle jegyzőkönyvek is hiányosak voltak. Az országosan lefolytatott 310 ellenőrzés közel 35 százalékánál tártak fel valamilyen hiányosságot, 60 esetben hatósági felhívással, 31 esetben kötelezéssel és 19 esetben tűzvédelmi bírság kiszabásával kellett ezeket szankcionálni. Mindennek ellenére

16 14 KATASZTRÓFAVÉDELEM elmondható, hogy nem találkoztak kirívó szabálytalansággal az ellenőrök. Ez még akkor is igaz, ha tény, az elmúlt időszakban a tüzek jelentős része szabad területen keletkezett. Emberi gondatlanságra visszavezethetően csak az idei évben közel 400 hektáron égett nagy területen a lábonálló gabona. Annak érdekében, hogy ezek a tüzek megelőzhetőek legyenek, a jövő évben is tervezi a katasztrófavédelem a mostaniakhoz hasonló célellenőrzések lefolytatását a társhatóságok bevonásával. Ezzel párhuzamosan megkezdődik az adott területre vonatkozó szabályozás, valamint a szankciók rendszerének ismételt felülvizsgálata. Tűzoltósági Főfelügyelőség Újhegyi Katalin Új tanév - új képzési rendszer és szervezeti változásokra, amelyek kihatással voltak az oktatási rendszer egészére is. Mint mondta, ezek a változások a képzési rendszer átformálásához vezettek, mivel az új szervezetnek jól képzett, ismereteiket folyamatosan bővítő szakemberekre és a katasztrófavédelem erőinek összehangolására képes vezetőkre van szüksége. Ez a képzési feladat a tanintézetre hárul folytatta az igazgató. Ezek figyelembevételével új szakirányok indulnak, más tűzoltó képzések is indulnak a tanintézetben, különféle tűzoltótechnika-kezelői tanfolyamok, tűzvizsgáló és egyéb szaktanfolyamok keretében. Folytatódik a katasztrófavédelmi mobil laborokban szolgálatot teljesítők, valamint a Hunor Mentőszervezet tagjainak felkészítése, az EDR-képzés és elindul a tűzoltó, valamint katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szak is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a hallgatók a tanintézetben a vezetők által elvárt magas szintű munkához megkapják a szakmai Az új egységes belügyi moduláris képzési rendszernek megfelelően közel háromszázan kezdték meg tanulmányaikat a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szeptember 3-án indult oktatási évében. A 65. évnyitó ünnepségen az intézmény vezetői és oktatói karán kívül megjelent a BM OKF Oktatás Igazgatási és Kiképzési Főosztály főosztályvezető-helyettese, Kobolák József tű. alezredes, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökségének képviseletében pedig Imre István ezredes. A jelentés beadása, valamint a Himnusz hangjait követően Dr. Papp Antal tű. ezredes, a KOK igazgatója mondott megnyitó beszédet. Köszöntőjében utalt azokra a katasztrófavédelemben bekövetkezett jogszabályi, hatásköri közülük a szerparancsnoki és a katona tűzoltók szakaszai sorakoztak fel az ünnepségen. A rendészeti szakközépiskolákban kétszázhat tűzoltó-jelölt kezdi meg tanulmányait, ők ott az alapozó modul első két hónapját töltik. A képzés novembertől a KOK-on folytatódik az alapozó modul befejezésével és a tűzoltó II. modul oktatásával. Emellett ismereteket, de elkötelezettségükre és hivatástudatukra is szükség lesz a pályafutásukat megalapozó képzési időszakban. A tanévnyitó ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Németh Klára

17 Idõszaki kiállítás Vörsön Különleges kiállítással lepte meg a Kis-Balaton fővárosába látogatókat a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának 30 éve megalakult vörsi kiállítóhelye, amely egyben az ország első vidéki tűzoltómúzeuma. Augusztus 4-től november 30-ig tekinthető meg a Szellemország fővárosa, Pripjaty című fotókiállítás. A Budapesten már nagy sikert aratott, a csernobili katasztrófa következményeit bemutató kiállítás megnyitóján Vörsön a település polgármestere, Farkas László köszöntötte a vendégeket, Berki Imrét, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatóját, dr. Horváth Jenőt, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjét, Várai Mihály fotóművészt és Nyilas Gergő újságírót. Köszöntőjében megemlékezett a vörsi kiállítóhely létrehozásáról, az elmúlt 30 év jeles eseményeiről és a múzeum nemzetközi ismertségéről is. Berki Imre a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója arról szólt, hogy a vidéki kiállítóhelyek megújítása is szerepel terveik között. Mint mondta, a múzeum vezetésének célja, hogy a tűzoltóság története mellett a katasztrófavédelem munkáját is bemutassa kiállításai révén. Ezért döntöttek úgy, hogy a csernobili katasztrófát megörökítő anyagot a vidéki kiállítóhelyek közül először Vörsön mutatják be. Ezt követően Nyilas Gergő újságíró aki a fotós Várai Mihállyal együtt járt a szellemvárosban ajánlotta a nézők figyelmébe a kiállítás anyagát. Felelevenítette azokat a napokat, amelyeket a lezárt területen töltöttek, megemlékezett a katasztrófa felszámolásában életüket vesztett emberekről és a tragédia sérültjeiről, az esemény mai napig is tartó hatásairól. Párhuzamot vont a fukusimai atomerőműben történt eseményekkel, amelyek sok hasonlóságot mutatnak Csernobiléval. Várai Mihály fotóművész előrebocsátotta, a képek nem igényelnek különösebb magyarázatot. A rögtönzött tárlatvezetésen kiderült, hogy a fotók plasztikusan ábrázolják a hajdan eleven, ötvenezres város kiürült utcáit, épületeit, a végtelenségig tartó szomorú pusztulását. A fotókon megtekinthetőek voltak az egykori iskola tantermeiben sietve otthagyott könyvek ezek szövegrészei a növényvilág fejlődését és a természet meghódítását voltak hivatottak bemutatni, a szellemgyerekek szellemóvodájába rajzolt graffitit a szinte jelképpé vált gazdátlan játékmaci, a radioaktívan sugárzó játéktank, a tapétától és értékeitől megfosztott lakótelepi lakások magánya. A kiállítás november 30-ig látogatható Vörsön. Kőhalmi Szilvia 15 KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember Sárkányok a Dunán Augusztus 15-én Budapesten megrendezték a IV. Rendvédelmi Sárkányhajó Magyar Kupát. A Budapesti Tűzoltó Szövetség által szervezett viadalt a Bajai Speed Dragons nyerte. Már az előkészületeket is jelentős érdeklődés övezte, amit az is mutat, hogy összesen tizennégy, egyenként húszfős csapat nevezett a versenyre, közülük tizenkettő állt rajthoz. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek csapatain kívül indult még a Magyar Honvédség, a Terrorelhárító Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Készenléti Rendőrség egy-egy hajója is. A vízben egymással gigászi küzdelmet vívó vegyes (női, férfi) csapatok a parton tovább folytatták a megmérettetéseket főzőverseny formájában. A IV. Rendvédelmi Sárkányhajó Magyar Kupát nomen est omen a Bajai Speed Dragons elnevezésű csapat nyerte.

18 16 KATASZTRÓFAVÉDELEM Tiszti eskü a főigazgatóságon Kilenc fővel bővült a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztikara, ennyien vehették át első tiszti kinevezésüket és tettek esküt augusztus 29-én. Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója javaslatára kinevezte tűzoltó hadnaggyá Schiller Gábor tű. zászlóst, a BM Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Tervezési és Hatósági Főosztály főelőadóját, Angelov Romanov Évát, az Ellenőrzési Szolgálat titkárságvezetőjét, Dr. Csekő Katalint, a Jogi és Igazgatási Főosztály kiemelt főelőadóját, Dr. Csernus-Bőgér Zsuzsannát, a Jogi és Igazgatási Főosztály kiemelt főelőadóját, Dr. Csernus Péter Ádámot, a főigazgatóhelyettesi szervezet kiemelt főreferensét, Hollenberger Melinda Emíliát, a Műszaki Főosztály Ellátási Osztálya kiemelt főelőadóját, Dr. Hubay Tamás Józsefet, a Jogi és Igazgatási Főosztály kiemelt főelőadóját, Kovács Norbertet, az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Tervezési és Hatósági Főosztály főelőadóját, Dr. Légrády Márk Károlyt, a Jogi és Igazgatási Főosztály kiemelt főreferensét. (Ú. K.) RÖVIDHÍREK Nélkülözhetetlen eszközök az önkéntes mentőszervezeteknek Négyezer, összesen mintegy százötven millió forint értékű igényt jelentettek be az önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezetek a kormány által védelmi felkészülésre nekik biztosított 13 millió forintos támogatási keretre. A nemzeti minősítő rendszerben tett sikeres vizsga, INSARAG minősítésre való felkészülés, a műszaki mentés követelményeinek való megfelelés, valamint a csapatok egységes megjelenése, a biztonságos munkavégzést biztosító védőruházattal való ellátás szempontjainak figyelembevételével a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, a Bakony, a Körös, a Mecsek, a Moson, a Nyír, a Pilis, a Savaria, a Somogy, a Tisza, valamint a Zala Mentőszervezet számára közel félezer eszközt, szerszámot és egyéb terméket ad át megállapodás alapján használatra a katasztrófavédelem. A júliusban közzétett támogatási felhívás alapján most hatvanan kapnak nyári overallból, télikabátból, sisakból és bakancsból álló egyéni felszerelést, valamint összesen egyegy láncfűrészes betonvágó és lángvágó berendezés, két-két fúró-véső gép és gyorsdaraboló, négy alagútsátor és harmincnégy cargo szállítóláda is a mentőszervezetekhez kerül. Az egyesületek többsége támogatást kap Az önkéntes tűzoltó egyesületek évi támogatására kiírt pályázatra összesen 317 pályázati dokumentáció érkezett a főigazgatóságra. A pályázatok elbírálása a bíráló bizottság által meghatározott és elfogadott prioritások, illetve szempontrendszerek figyelembevételével történt meg. A pályázati keretösszegből megvalósítható gépjármű- és tűzoltótechnika-felújításokra, a felújított légzőkészülékek, továbbá tűzoltótechnikai és védőeszközök beszerzésére és átadására, valamint a különböző képzéseken történő részvételi adatokra vonatkozó javaslatokat a katasztrófavédelem főigazgatója jóváhagyta. A bíráló bizottság a pályázati kiírás vonatkozó pontja alapján két önkéntes tűzoltó egyesület igényét utasította el. Ez azt jelenti, hogy 315 egyesület a pályázati keretösszegből megvalósuló támogatás valamely formáját elnyerte. A hónap közepéig lehetett pályázni a katasztrófavédelmi díjra Az iparbiztonság, a tűz- és a polgári védelem területén elért hazai eredmények méltó elismeréséért katasztrófavédelmi díjat alapított a Magyar Tudományos Akadémia, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Somos Alapítvány. A díjlétrehozásáról szóló együttműködési megállapodást a négy alapító szervezet képviseletében Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke, Dr. Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Solymosi József, a Somos Alapítvány alapítója július végén írta alá azzal a céllal, hogy a nemzeti értékeinket képező természeti és épített környezet megóvásában aktívan tevékenykedő és kiemelkedő eredményt elérő természetes és jogi személyek munkáját elismerje és támogassa. A katasztrófavédelmi díj két kategóriában adható. Az egyik kategóriában a termőföld, az ivóvíz, a levegő, valamint a kritikus infrastruktúra mint a hazai környezetbiztonság és iparbiztonság létfontosságú nemzeti értékeinek a megóvását szolgáló kimagasló eredményt elérő természetes személy pályázhat, míg a második kategóriában ugyanezen területek valamelyikén kimagasló gyakorlati eredményt felmutató, Magyarországon bejegyzett jogi személy nevezhet. A katasztrófavédelmi díj elnyerésének feltétele egy írásbeli pályamű elkészítése és annak szóbeli ismertetése. A prezentációt mindkét kategóriában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által októberben megtartott tudományos konferencián kell megtartani. A beadott pályaművet és az előadást egy öttagú szakértői zsűri értékeli, ezt követően dönt a kuratórium a díj odaítéléséről. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül sor. A díj minden esetben az MTA által kiállított oklevél és az OKF által elkészített bronz plakett, valamint a Somos Alapítvány által megítélt pénzjutalom évente egymillió forint, amelyet a díjazott oktatási intézményben folytatott tanulmányokra, kutatásra vagy külföldi tanulmányút költségeinek fedezésére fordíthat. (Ú. K.)

19 Iparbiztonsági nagyüzem az új törvény hatálybalépése óta A január elsejétôl hatályos új katasztrófavédelmi törvény a korábbinál jóval szélesebb hatósági jogkört ad a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek. Az év elsô nyolc hónapjában az iparbiztonsági szakterület több száz küszöbérték alatti üzemet azonosított, ötvenhárom veszélyes üzem hatósági kontrollját végezte el, és hetven, a társhatóságok bevonásával lefolytatott ellenôrzésben vett részt. Emellett jóval erôsebb kontrollt gyakorol a szakterület a veszélyes áruk szállítása felett is. Asúlyos balesetek elleni védekezéssel és a veszélyes üzemek hatósági felügyeletével kapcsolatos hazai jogi szabályozás január 1-jétől kiegészült a többi között a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel. A jogszabály több új fogalmat vezet be, egyebek mellett a küszöbérték alatti üzemét, a kiemelten kezelendő létesítményét és a súlyoskáresemény-elhárítási terv definícióját is. Küszöbérték alatti üzemnek az minősül, ahol a Seveso-II. Irányelvben meghatározott alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben van jelen veszélyes anyag. Ide tartoznak még a kiemelten kezelendő létesítmények, így a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, a veszélyes hulladékok égetéssel való ártalmatlanításával foglalkozó üzemek, illetve azok, amelyek területén klór vagy ammónia meghatározott mennyiségben van jelen. Továbbra is kizárólag katasztrófavédelmi engedély birtokában végezhető veszélyes tevékenység, a küszöbérték alatti üzemeket üzemeltetőknek március 31-ig ezt jelenteniük kellett a katasztrófavédelem telephely szerint illetékes területi szervének, amelyek 1068 üzemazonosítási eljárást indítottak el, 795 esetben helyszíni szemlét is tartva. Jelenleg 505 küszöbérték alatti üzemet tart számon a katasztrófavédelem, ezek jellemzően gázipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, növényvédőszer, műtrágyagyártó vagy -tároló üzemek, vízművek és hulladékégetők. Az üzemeltetők többségének a tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés alapján súlyoskáresemény-elhárítási tervet (SKET, következményelemzéssel kibővített védelmi terv) kell készítenie. Csupán negyven olyan, többnyire mezőgazdasági, élelmiszeripari üzem van, amely ilyen terv nélkül is kaphatott katasztrófavédelmi engedélyt, mert működése csekély kockázattal jár. A terv tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és a hatások csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A hatóság ezek ismeretében dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, vagy éppen arról, hogy korlátozza vagy felfüggeszti az üzem veszélyes tevékenységét. A tervet az üzemeltetőnek legalább háromévente felül kell vizsgálnia, és az abban bemutatottakat évente gyakoroltatnia. A katasztrófavédelem látókörében lévő üzemek száma nem csak a küszöbérték alattiakkal bővült, a 2011-es nyilvántartáshoz képest nőtt a veszélyes anyagokkal foglalkozó Seveso-s üzemek száma is. A tavaly számon tartott 170 üzem helyett ma már 208 ilyen vállalkozás tartozik a szabályozás hatálya alá, vagyis az üzemazonosítási eljárások 22,4 százalékkal növelték meg a felügyelet tartott üzemek számát. Ebbe a körbe tartoznak Magyarország legnagyobb gáz-, olaj-, műanyag- és vegyipari vállalatai, ezeknek további követelményeknek és kötelezettségeknek (kockázatelemzés, veszélyességi övezet kijelölése, stb.) kell eleget tenniük. A korábbinál tehát lényegesen több olyan üzemet ellenőriz és felügyel a katasztrófavédelem, amelyik veszélyes anyagokkal dolgozik. Vagyis meghatározott időközönként (felső küszöbértékű üzemeknél évente, alsó küszöbértékű üzemeknél kétévente, küszöbérték alatti üzemeknél háromévente) a hatóság a helyszínen ellenőrzi, hogy a veszélyes tevékenység a jogszabályban meghatározott keretek között történik. A veszélyesebb üzemeknél sűrűbben, illetve bekövetkezett üzemzavar esetén soron kívül is tart ellenőrzést. Az idei évben már 53 veszélyes ipari üzem hatósági ellenőrzése zajlott le. A tapasztaltak alapján a hatóság kötelezheti az üzemeltetőt a biztonsági dokumentáció felülvizsgálatára, súlyosabb szabálytalanság esetén akár bírságot is kiszabhat, vagy a veszélyes tevékenységet is korlátozhatja. Újdonság, hogy a területi szervek az alsó és a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben lefolytatott belsővédelmiterv-, illetve a küszöbérték alatti üzemekben lefolytatott SKET-gyakorlatot a helyszínen értékelik. Már az elmúlt pár hónapban is előfordult, hogy a látottak nem igazolták a megfelelő a felkészültséget, de az is megtörtént, hogy a hatóság az egyéni védőeszköz használatának hiánya miatt félbeszakította a gyakorlatot, egyben új gyakorlat lefolytatására kötelezte az üzemeltetőt. A megfelelő lefolytatásra, illetve az ismétlésre különös figyelmet fordít a hatóság, mivel egy esemény bekövetkezésekor az észlelő, beavatkozó, vagy éppen az irányításért felelős emberek nem hajthatnak végre rosszul berögzült cselekvési sort. Megújultak a katasztrófavédelmi bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések is. A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint, a hatóság több különböző szabálytalanság megléte esetén legfeljebb ötmillió forint katasztrófavédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összegének mindig arányosnak kell lennie, vagyis azt az emberi életre és egész- 17 KATASZTRÓFAVÉDELEM szeptember Több veszélyes üzemben lesz létesítményi tűzoltóság Az utóbbi időben zajlott felmérés szerint ötszáz küszöbérték alatti üzem található hazánkban. Ezek a vállalkozások olyan veszélyes anyagokat használnak vagy tárolnak, amelyek indokolttá teszik, hogy a katasztrófavédelem felügyelje tevékenységüket. A létesítmények közül 35 olyan is van, amelynek kötelező létesítményi tűzoltóságot fenntartania. A küszöbérték alatti üzemek tevékenységét a katasztrófavédelem területi szervei engedélyezik és ellenőrzik, így azokat is, amelyeknek létesítményi tűzoltóságot kell működtetniük. A létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy felhasználó létesítmények közül 18 már rendelkezik a megfelelő felszereléssel és képesítéssel rendelkező tűzoltókból megalakított létesítményi tűzoltósággal. A fennmaradó 17 vállalkozást a jogszabályban megfogalmazottak szerint határozat kötelezi a megfelelő erőkkel és eszközökkel felszerelt tűzoltóság létrehozására. Jelenleg Magyarországon 106 létesítményi tűzoltóság működik, ezek az idei évben 704 esetnél avatkoztak be. (Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség)

20 18 MAGAZIN ségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyesség függvényében határozza meg a hatóság, az sem mindegy, hogy az adott üzemeltetőt már korábban is érték mulasztáson, vagy sem. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról a küszöbérték alatti üzem köteles jelentést küldeni a hatóságnak első félévében összesen 21 ilyenről értesítették a katasztrófavédelmet: 13 esetben üzemzavart, nyolcszor nem jelentésköteles eseményt jeleztek, ami az előző év hasonló időszakához képest 8 százalékos növekedést jelent. A bejelentést követő vizsgálatok szerint 10 esetben technológiai berendezés hibásodott meg, háromszor azonban emberi hibára voltak visszavezethetőek a történtek. A mindenre kiterjedő vizsgálat azért nagyon fontos, mert az ezek során levont tanulságok a hasonló üzemzavarok megelőzését segítik. Az üzemeltető hibája, mulasztása nyomán bekövetkező üzemzavar esetén, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról nem a rendeletben előírt módon történő bejelentés esetén a hatóság szintén katasztrófavédelmi bírságot szabhat ki. Súlyos, megismétlődő esemény esetén akár korlátozhatja is a veszélyes tevékenységet. Ahhoz, hogy az iparbiztonsági hatóság feladat- és hatásköreit maradéktalanul el tudja látni, szükség volt a társhatóságokkal történő együttműködés újragondolására is. Ennek köszönhető az, hogy már ebben az évben 70 supervisori, vagyis a társhatóságokkal közös iparbiztonsági ellenőrzés volt. Az ilyen ellenőrzéseken a katasztrófavédelem irányításával az érintett társhatóságok együttes, hatékony és mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatnak le, amelyek sokszor zárulnak valamilyen intézkedéssel, vagy bírság kiszabásával. Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem kibővített feladat- és hatáskörével élve hatékonyabban képes felmérni a veszélyes anyagokat tároló, gyártó, illetve feldolgozó üzemek által okozott veszélyeket. Ha a lakosság védelme azt indokolja, korlátozhatja az adott cég tevékenységét is. Az üzemeltetők által elkészített biztonsági dokumentációk a megelőzés fontos eszközei, a lehetséges következmények azokban vázolt elemzése és az elhárítási feladatok alapján a hatóság még hatékonyabban képes a lakosságot veszélyeztető hatások elhárítására felkészülni, azokra időben tud reagálni. A szigorú ellenőrzések hatása máris mérhető Az év eleje óta fokozottabban zajlik a veszélyes anyagok szállításának az ellenőrzése és felügyelete. Korábban ilyen jogosítványa csak a közúton történő áruszállítás kapcsán volt a katasztrófavédelemnek. Azt, hogy az iparbiztonsági szakemberek a vízi, légi és vasúti szállítást is ellenőrzésük alatt tartsák, az a tény indokolja, hogy egyre több ilyen szállítmány közlekedik a hazai utakon, éppen ezért csak a hatékonyabb megelőző munka garantálhatja az állampolgárok biztonságát. Az iparbiztonsági szakemberek az egész országban rendszeresen ellenőrzik a veszélyesáru-szállítást, valamint a szállításokhoz kapcsolódó telephelyeket. A szabályok szigorú betartatásával a balesetek megelőzése, illetve a már bekövetkezett balesetnél a károk minimalizálása a cél. A katasztrófavédelem a közúti szállításon kívül figyelemmel kíséri és kontrollálja a vízen és a vasúton közlekedő veszélyesáruszállítmányokat is, irányítja a veszélyes áru szállításának ellenőrzésével, szankcionálásával, a balesetek kivizsgálásával összefüggő katasztrófavédelmi hatósági feladatokat is. Elsőfokon a megyék járnak el, másodfokon pedig a főigazgatóság. Utóbbi felügyeli a megyék által végrehajtott, a társszervekkel közös, valamint a több megyére kiterjedő ellenőrzéseket, összesíti az azokról készült statisztikákat. Az elemző munka azért fontos, mert a számok mutatják a tendenciákat, és ezek ismeretében meghozhatók a megelőzési munkát hatékonyabbá tevő intézkedések, szükség esetén akár a vonatkozó jogszabályok módosításával. Magyarországon évente több millió tonna veszélyes árut szállítanak elsősorban közúton, vasúton és vízen, és ugyan csekélyebb mértékben, de megjelennek ezek az áruk a légi szállításban is. A szállítást végzőket rendszeres és alapos ellenőrzésekkel, illetve a szankciók szigorú és következetes alkalmazásával lehet a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására ösztönözni. A veszélyesáru-szállítást ellenőrző hivatásos katasztrófavédelmi szervek a közúti szállítást a közúti forgalomban, a vasúti fuvarozást a vasúti pályán, üzemváltó- és határállomáson, valamint vasúti üzemi létesítményekben, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen vizsgálhatják. A katasztrófavédelem struktúrájának áprilisi átalakítása óta a megyei iparbiztonsági főfelügyelőségek, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, a katasztrófavédelmi mobil laborok, valamint a kirendeltségek iparbiztonsági felügyelői ellenőrzik a veszélyes áruk közúti, vasúti és vízi szállítását egyrészt szállítás közben, másrészt a telephelyeken. A felülvizsgálati eljárásokat másodfokon a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége bonyolítja le. A szakterület szorosan együttműködik a társszervekkel és a szakmai szervezetekkel a mindennapi ellenőrzések és hatósági ügyek végzése során, és rendszeresek a hatóságok közötti egyeztetések is. Az idei év első felében számos, a társhatóságok által szervezett, a