DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM ÉS AGRÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. Szabó Gábor a közgazdaságtudomány doktora Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Családi alapon működő mezőgazdasági vállalkozások (családi gazdaságok) ökonómiai elemzése Készítette: Nagy Adrián Szilárd Témavezető: Dr. Nábrádi András a közgazdaságtudomány kandidátusa DEBRECEN 2006

2 2

3 A független, magyar paraszt birtoka legyen sem felette nagy, sem felette kicsi, de éppen elég oly háznép eltartására, mely nem tesz és nem ír rendeléseket, nem parancsol, hanem maga fogja az ekeszarvat, az ásót és kapát Széchenyi István 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Ősidők óta a mindenkori társadalom alapegysége a család. Ez az egység részeként nagyobb társadalmi rendszereknek a történelem során napjainkig megőrizte szuverenitását. Belső és külső kapcsolatrendszere, feladata, tevékenysége alkalmazkodott az adott kor kihívásaihoz, de alapvető funkciója sohasem változott meg. Az emberiség fejlődése párhuzamos a mezőgazdaság fejlődésével, az emberi civilizáció kialakulása a mezőgazdaságon alapult. Az élelem, a mezőgazdasági termékek előállítása kemény fizikai munkával járt, a termelés kockázata pedig a technológia hatalmas fejlődésének ellenére, mindmáig magas. A technikai fejlődés következtében a mezőgazdaság az egyik legtőkeintenzívebb ágazattá vált. Bárhogy is nevezték a különböző korokban és világokban paraszti gazdaságnak, farmgazdaságnak, családi gazdaságnak a gazdálkodó családok mindig meghatározó résztvevői voltak a mezőgazdaságnak. A világ túlnyomó részén hosszú ideje elterjedt gazdálkodási forma a családi gazdaság, amely minden országban különböző jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe és a gazdasági súlya alapján. Ez a különbség elsősorban az eltérő birtokstruktúrával magyarázható, aminek következtében megítélésük is más és más. Magyarországon hosszú ideje vitatott téma a családi működtetésű gazdaságok versenyképessége, elsősorban azok méretbeli problémái miatt, amelyek felvetik a hatékony termelés lehetőségének kérdését. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezen gazdaságok jó része ún. kényszervállalkozás, amelyek jó esetben is legfeljebb jövedelem-kiegészítést biztosítanak, többnyire csupán a család saját termelésű élelmiszerrel való ellátását teszik lehetővé. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ne felejtsük el azt sem, hogy a szóban forgó gazdálkodók jó része egyéb lehetőség hiányában foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és ha ezzel felhagynának, megélhetésük kerülne veszélybe. 3

4 Az elmúlt ötven év a mezőgazdaságban nagyobb változásokat hozott, mint korábban sok évszázad, valamint az ezredfordulóra a család intézménye is válságba jutott. A mai felgyorsult és bonyolult világban különös aktualitása van foglalkozni a családi gazdaságokkal. A világ mezőgazdasági termék-előállításában betöltött meghatározó szerepük, gazdasági súlyuk és szociális funkciójuk miatt a politika sem közömbös irántuk. A családi gazdaságok életképessége, versenyképessége nem csak számukra fontos kérdés, az hatással van a vidékfejlesztésre és az egész agribusiness -re. A Közös Agrárpolitika is nagy hangsúlyt fektet a családi gazdaságokra, hiszen az Európai Unióban a mezőgazdaságnak a szűken vett gazdasági funkcióján túl egyéb feladatai környezetvédelem, vidékfejlesztés is vannak, melyek ellátásában jelentős szerepet szánnak a családi gazdaságoknak. A kérdés csak az, hogy a magyar családi gazdaságok képesek-e ezeket a feladatokat ellátni akkor, amikor a saját megélhetésükért is nehezen küzdenek meg. Egy jelentős részük csak jobb lehetőség híján foglalkozik mezőgazdasággal, másoknak pedig azzal kell szembesülniük, hogy önállóan, integráció nélkül nem tudnak érvényesülni a versenyszférában. Várható, hogy a jövőben tovább folytatódik a birtokkoncentráció, egyre nő a gazdaságok mérete, ami elősegíti a hatékonyabb termelést, ez viszont együtt jár azzal, hogy a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságoknak nagyobb fokú gépesítésre van lehetőségük, ebből viszont újabb foglalkoztatási problémák adódnak. A kívánatos üzemméret elérése mellett tehát szociális szempontok is megjelennek, amelyek megoldása egyre sürgetőbb. A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy összetett gazdasági-társadalmi problémáról van szó, amelyet több szempontból kell és érdemes is megvizsgálni. A dolgozatomban családi (családi alapon működő) gazdaság alatt azokat a mezőgazdasági vállalkozásokat értem, amelyek tevékenységüket a család megélhetésének biztosítása érdekében végzik, többnyire nem társas vállalkozási formában (kivétel az egy család tulajdonában álló társas vállalkozások). Ezeknek az elnevezése változatos: egyéni gazdaság, kisgazdaság, családi gazdaság, stb. A vizsgálat célja szempontjából az elnevezésük indifferens. A kutatás megkezdésekor abból az alapfeltételezésből indultam ki, hogy a családi gazdaságok szerepe jelentős mind az agráriumban, mind pedig a társadalomban. Mindezek alapján a dolgozat fő célkitűzése, hogy tudományos megalapozottsággal feltárja a családi gazdálkodás társadalmi és agrárökonómiai összefüggéseit. 4

5 A kutatás célja a mezőgazdaság kapcsolatrendszerén belül a családi gazdálkodás ökonómiai elemzése, illetve a családi gazdaságok jövedelemtermelő- és eltartóképességének vizsgálata. Annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében a gazdasági életképesség kritériumaként meghatározott 5 EUME gazdasági méret kizárólag a gazdálkodásból származó jövedelem esetén nem fedezi egy családi gazdaság elvárható jövedelmét. A fenti bevezető gondolatok alapján a kutatási cél elérése érdekében jelen disszertációban: történetiségében vizsgálom a családi gazdaságok kialakulását és működését a világon, Európában és Magyarországon, különös tekintettel az újkori történelemre; elhelyezem a családi gazdaságokat a magyar agráriumban; meghatározom a családi gazdaság fogalmát saját értelmezésben; saját adatgyűjtésre alapozva elemzem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azon belül a Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak helyzetét; felvázolom a családi gazdaságok versenyképességét és jövedelemtermelőképességét befolyásoló tényezőket; s végül, megalkotok és elemzek egy a családi gazdaságok jövedelemtermelő képességének, a gazdálkodó családok összetételének és jövedelemigényének összefüggéseit jellemző modellt. 5

6 2. A KUTATÁS ELÖZMÉNYEI ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 2.1. A kutatás előzményei Kutatási témám megválasztása 2000-ig nyúlik vissza, amikor végzős hallgatóként TDK dolgozatomat és szakdolgozatomat készítettem a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. 1 Doktori és kutatási témám végső lehatárolásakor alapvetően törekedtem arra, hogy az illeszkedjen az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola Mezőgazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés ökonómiája című Doktori programjához, kapcsolódjon a Vállalatgazdaságtani Tanszéken folyó tudományos munkához, illetve megfeleljen a Debreceni Üzemtani Iskola szellemiségének. Törekedtem arra, hogy a dolgozat elkészítése során valóban interdiszciplináris megközelítéssel kezeljem a témát, ötvözve a primer és szekunder kutatási módszerek kínálta lehetőségeket. Tudományos tevékenységemet főként a társadalomtudományok tudományterületen végeztem, a természettudományok, az agrártudományok és a bölcsészettudományok érintésével. A témához kapcsolódó ismereteim bővítéséhez jelentős mértékben járult hozzá az a Nyitrán és Bécsben megrendezésre került Agrármarketing és Élelmiszergazdaság tárgyú három hetes nemzetközi nyári egyetemi kurzus, melyen ösztöndíjasként volt szerencsém részt venni 2002-ben ban egy szemesztert kutathattam Bécsben a BOKU-n (Universität für Bodenkultur) az Osztrák-Magyar Akció alapítvány és az Osztrák Külügyminisztérium ösztöndíjasaként. Ez az időszak sokat segített az európai szemlélet megismerésében és lehetőséget teremtett a nemzetközi szakirodalom tanulmányozására ben a Debreceni Egyetem és a Rostocki Egyetem együttműködésének köszönhetően egy hetes tanulmányút keretében ismerkedhettem meg a németországi Mecklenburg- Vorpommern tartomány mezőgazdaságának helyzetével, ami szintén bővítette szakmai tájékozottságomat. 1 A családi gazdaságok szervezeti keretei a mezőgazdaságban címmel 6

7 Az, hogy 2001-óta öt alkalommal volt szerencsém szervezőként részt venni az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar hallgatói részére szervezett Európai Uniós tanulmányutakon, jó lehetőség volt arra, hogy testközelből ismerhessem meg az EU intézményrendszerének működését, illetve gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsek az EU-ban gazdálkodók működéséről és napi problémáiról. Hazai és külföldi konferencia-részvételeim és tanulmányútjaim során szakmai ismereteim bővítése mellett nemcsak értékes tapasztalatokra tettem szert, hanem széleskörű kapcsolatrendszert is lehetőségem volt kiépíteni. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a családi gazdálkodás vizsgálatához kapcsolódó tudományterületek nemzetközi gyakorlatával lépést tartsak és szakirodalmi ismereteimet is folyamatosan bővíteni tudjam. A doktori dolgozatom témája és végleges szerkezete számos szűkítés után alakult ki. Elkészítésével részben a terjedelmi korlátok miatt természetesen nem vállalkozhattam a témakör teljes körű elemzésére, de több éves kutatómunkám alapján hozzá kívánok járulni a családi gazdaságok múltjának, jelenének tudományos igényű megismeréséhez és a jövőjük kedvező alakulásához. Továbbá bízom abban, hogy a kutatómunkám során felhalmozott ismeretanyag, az összeállított modell és az adatbázisok a felsőoktatás különböző szakterületein és szintjein alkalmazhatóak, azok a hallgatók elméleti és gyakorlati képzése során felhasználhatóak, illetve alapjául szolgálhatnak további gazdasági és társadalomtudományi elemzések, kutatások számára A téma módszertani megközelítése A téma interdiszciplináris megközelítésének indoklásául összegyűjtöttem és az 1. táblázatban bemutatom a családi gazdálkodás átfogó vizsgálatában érintett tudományterületeket és tudományágakat a 169/2000. (IX. 29.) KORMÁNYRENDELET alapján. Ezek alkalmazásának igénye a vizsgálati cél függvényében változik. 7

8 1. táblázat: A családi gazdaságok vizsgálatában érintett tudományterületek és tudományágak Tudományterületek 1. Természettudományok 2. Műszaki tudományok 4. Agrártudományok 5. Társadalomtudományok 6. Bölcsészettudományok Forrás: Saját szerkesztés, 2006 Tudományágak 1.1. Matematika- és számítástudományok 1.4. Földtudományok 1.5. Biológiai tudományok 1.6. Környezettudományok 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 2.9. Agrár műszaki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok 4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3. Állattenyésztési tudományok 4.4. Élelmiszertudományok 4.5. Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 4.6. Multidiszciplináris agrártudományok 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5.2. Közgazdaság-tudományok 5.3. Állam- és jogtudományok 5.4. Szociológiai tudományok 5.8. Politikatudományok Multidiszciplináris társadalomtudományok 6.1. Történelemtudományok 6.5. Néprajz és kulturális antropológiai tudományok 6.7. Vallástudományok 6.9. Multidiszciplináris bölcsészettudományok A táblázatban félkövér betűvel jelöltem azokat a tudományterületeket és tudományágakat, melyeket saját vizsgálataim során érintek, illetve melyek vonatkozó szakirodalmát fokozottan figyelembe veszem Kutatási program A célkitűzésekben megfogalmazottak megvalósítása érdekében önálló kutatásokat végeztem, amelyek a következő területekre terjednek ki, az alábbi kutatási program mentén: 1. Rendszereztem és feldolgoztam a téma szakirodalmát. Áttekintettem Magyarország agrártársadalmának fejlődését a XIX. század közepétől napjainkig. Megvizsgáltam a családi gazdaságok kialakulásának történetét, és összevetettem annak 8

9 sajátosságait Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel. Az általam fellelt szakirodalom tanulmányozása során összegyűjtöttem és egymással ütköztettem a családi gazdaság definícióit, valamint szakirodalmi forrásokra és saját kutatásaimra alapozva megalkottam a családi gazdaság és a családi gazdálkodás újszerű fogalmát. 2. Foglalkoztam a család szerepének változásával az ezredforduló időszakában. Vizsgáltam a család jelentősségét, a házasság és a válás hatásait a családi gazdálkodás tekintetében. 3. Bemutattam a családi gazdaságok birtokméretének problematikáját és a családi gazdaságok szerepét a magyar mezőgazdaságban. 4. Saját adatgyűjtésen alapuló elemzéseket végeztem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak körében. 5. Családi fedezeti kalkulációs modellt dolgoztam ki, amelynek segítségével becsülhető a családok által adott évben rendelkezésre álló elkölthető jövedelem mennyisége. Ehhez kapcsolódóan definiáltam az elvárható jövedelem fogalmát. 6. Felállítottam egy családi gazdaságok számára alkalmazható modellt. A modell segítségével kétféle megközelítésből vizsgálható a családi gazdaságok versenyképessége. Megállapítható, hogy a család számára adott, nem mezőgazdaságból származó jövedelmet mekkora mezőgazdasági jövedelemmel kell kiegészíteni, hogy azok együttesen biztosítsák az elvárható jövedelmet. Becsülhető valamely adott méretű gazdaság jövedelemtermelő képessége. Ennek segítségével megállapítható, hogy adott gazdasági szerkezet és méret mekkora családnak tud elfogadható életszínvonalat és életminőséget biztosítani. A kutatási program logikai kapcsolatait és egymásra épülő lépéseit a 1. ábrán foglaltam össze. Munkám során támaszkodtam a kutatás-módszertani szakirodalomban található ajánlásokra. Figyelembe vettem azokat a metodikai elméleteket, melyeket vizsgálataim szempontjából alkalmazhatónak ítéltem. Az adatok feldolgozásához és a modellvizsgálathoz Microsoft Excel 2003 és SPSS for Windows 12.0 programokat használtam. 9

10 1. ábra: A kutatási program egymásra épülő lépései A kutatási cél meghatározása A családi gazdaságok ökonómiai elemzése Módszertani alapvetés Szakirodalmi áttekintés A magyar agrártársadalom fejlődése ( ) Fogalmi kérdések tisztázása Családi gazdaság fogalma A család, mint a társadalom alapegysége Versenyképesség, hatékonyság, jövedelmezőség Saját felmérésen alapuló adatbázis létrehozása Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak ökonómiai jellemzése Modellszámítások Modell megalapozása A modell felépítése A modell érzékenységvizsgálata Következtetések levonása Eredmények értékelése Javaslattétel Forrás: Saját szerkesztés,

11 3. AZ ÉRTEKEZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI 3.1. Főbb megállapítások a szakirodalom feldolgozása alapján Dolgozatom elkészítésével egy összetett gazdasági-társadalmi probléma, a családi gazdaságok versenyképességének ökonómiai elemzésére vállalkoztam. Munkám során szakirodalmi források alapján áttekintettem Magyarország agrártársadalmának fejlődését a XIX. század közepétől napjainkig, a családi gazdálkodás kialakulásának szemszögéből. Megállapítottam, hogy a családi gazdaságoknak a mai napig létjogosultsága van a mezőgazdaság szervezetében. Vizsgáltam a családnak, mint a társadalom alapegységének fogalomkörét. A család a szülő(k), a gyermek(ek) (és a legközelebbi hozzátartozóik) közössége, a közeli rokonok összessége. A családi, mint melléknév a családra utaló, vele kapcsolatos dolgot jelöl, vagy a családtagokból álló, ill. az ő részvételükkel megvalósuló dologra utal. Családnak tehát legalább két személy együttélését tekinthetjük, nem nevezhető családnak az egyedülálló személy. Arra a következtetésre jutottam, hogy a családi gazdálkodás hosszú távon nem tarható fenn a család intézménye nélkül. Ha a házasságkötések száma a jelenlegi ütemben csökken, a válások száma pedig tovább nő, és figyelembe vesszük a gyerekvállalási hajlandóság alacsony voltát is, akkor az így kialakuló, elöregedő és kevésbé családban, inkább egyedül vagy élettársi kapcsolatban élő társadalom nem lesz alkalmas a családi gazdaságok átörökítésére. Meg kell jegyezni, hogy a válások túlnyomó többsége a városi lakosság körében történik. Ez azonban a tendencián nem változtat, legfeljebb késlelteti kissé a folyamatot. Ezen problémakör gyökerének feltárása további vizsgálatokat indokol. Kísérletet tettem arra, hogy tisztázzam a családi gazdálkodás definícióját. Szakirodalmi forrásokra és saját kutatásaimra alapozva megalkottam a családi gazdaság és a családi gazdálkodás új fogalmát. Eszerint saját megfogalmazásomban a családi gazdaság olyan mezőgazdasági termelésre szakosodott vállalkozás, amelyben a családi tőke, tulajdon, irányítás és munkaerő felhasználás dominál. Ideális esetben a gazdaság generációról generációra öröklődik és megteremti a család elvárható jövedelmét. Keveredik benne az árutermelés és a megtermelt javak saját fogyasztása. Családi gazdálkodás alatt családi gazdasági kereteken belül végzett mezőgazdasági vállalkozási tevékenység értendő. 11

12 Megítélésem szerint a családi gazdaság definiálása még sokáig vita tárgyát fogja képezni a szakemberek körében. Ennek oka a téma összetettségében és a körülmények korszakokon és országokon átívelő változatosságában keresendő Főbb megállapítások a kérdőíves felmérés alapján Dolgozatom keretei között 198 családi alapon működő gazdaság gazdálkodási adataira és életminőségére irányuló kérdőíves felmérés adatainak elemzésére is vállalkoztam. A kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálatom tárgyát képezi: a gazdaságok erőforrás-ellátottságának (termőföld, tőke, munkaerő) felmérése, azaz, hogy rendelkezésükre állnak-e a megfelelő termelési alapok, a földhasználatra, a növénytermesztésre és állattartásra vonatkozó adatok (hozamok, értékesített mennyiségek, értékesítési árak) értékelő elemzése, hitelekhez való hozzájutás vizsgálata, az önálló pályázat készítésének képessége, a szükséges ismeretek megléte, informáltság, azaz a gazdák mennyire követik a mezőgazdaság fejlődését, részt vesznek-e a számukra szervezett tájékoztatókon, termékbemutatókon (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek), egyéb szakmai programokon, a vállalkozások jövedelmezősége, valamint annak vizsgálata, hogy a háztartások jövedelemszerkezetében mekkora arányt képvisel a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem, a gazdálkodó család összetétele, az általános életminőség alakulása, vagyis milyen megélhetést biztosít a gazdák és családjaik számára a mezőgazdasági termelés, illetve ez az életforma. 2. táblázat: A mintában szereplő gazdaságok jogállása A gazdaság jogállása A gazdaságok száma Ebből főfoglalkozású Családi gazdálkodó Őstermelő Egyéni vállalkozó Összesen: Forrás: Saját adatgyűjtés,

13 A vizsgáltak körében végzett felmérés eredményei szerint a gazdálkodók többsége főfoglalkozásúként folytat mezőgazdasági termelő tevékenységet, nem jellemző állandó alkalmazott foglalkoztatása, bár méretüknél fogva általában nincs is rá szükségük. Tanulmányozva a növénytermesztésre és állattenyésztésre vonatkozó adatokat azt tapasztaltam, hogy rendkívül széles intervallumban mozognak mind a termésátlagok, mind pedig az értékesítési árak. Mivel a gazdaságok mindegyike egy jól körülhatárolható földrajzi egységben található, azt gondolom, hogy az eltérések okát nem a természeti adottságok különbözőségében, hanem a termelés színvonalában kell keresni, melyet többek között a termelőeszközökkel való ellátottság, a szakképzettség, tájékozottság, a gazdaságok fejlesztésének lehetősége határoz meg. Az értékesítési árakban tapasztalt eltérések azonban elgondolkodtatóak, mivel a gazdaságok azonos kistérségében helyezkednek el. Az eltérések leggyakoribb oka, hogy a gazdaságok jelentős része közvetlenül háztól érétkesít természetesen ez nem jelenik meg számlákon, vagy pénzügyi átutalásokon, és általában ennek nincsen nyoma semmilyen kimutatásban - melynek az árszínvonala eltér a piaci alapú értékesítéstől. Láthattuk, hogy ezek tekintetében elég heterogén a felmért minta összetétele, és a gazdák többségének számottevő lemaradása van minden felsorolt területen. A gazdák és családjuk döntő többségének megélhetésében jelentős szerepet játszik a gazdálkodásból származó jövedelem, de ahogyan az a későbbi számítások során beigazolódott, elenyésző azon gazdaságok száma, ahol pusztán a mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítja a család megélhetését, a legtöbbször csak kiegészítő szereppel bír, illetve az élelmiszer-kiadásokat hivatott csökkenteni. A vizsgáltak körében ez utóbbi csak részben igaz, mert általában elmondható, hogy a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdák teljes egészében értékesítik terményeiket (kivétel a saját fogyasztású zöldség és gyümölcs), a vegyes profilúak meg általában csak éppen annyi termőterülettel rendelkeznek, amennyi az állataik szükségleteit kielégítik, viszont az állattartók jelentősen tudják csökkenteni élelmiszer-kiadásaikat (hús, tej). Megítélésem szerint ezeket az olykor kevésbé jól működő, szociális szempontból jelentősséggel bíró gazdaságokat át kell segíteni a nehézségeken, hosszabb távon is helyet kell biztosítani számukra a magyar mezőgazdaságban, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Ezek a gazdaságok nem képesek helytállni a versenyszférában, de nem is ez az elsődleges funkciójuk. Ennek ellenére életképességről még mindig beszélhetünk, hisz nem lehetetlen, hogy egy egész család megéljen a mezőgazdasági 13

14 termelő tevékenység jövedelméből, de ehhez szükség van a szakmai elhivatottság és szakértelem mellett a támogatásukra, és a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének biztosítására. Megállapítható, hogy a jövőben koncentrálni kell a mezőgazdasági erőforrások racionális használatára, az emberek gondolkodásmódjának formálására és a vidéken élők széleskörű tájékoztatására. Meg kell teremteni a lehetőséget a vidéki emberek számára, hogy azzal foglalkozhassanak, amihez értenek, amit szeretnek, és abból meg is tudjanak élni Főbb megállapítások a modellszámítások alapján A továbbiakban a családi gazdaságok eltartó-képességét vizsgáló modellt, és az ahhoz kapcsolódó számítások eredményeit, és az azokból levonható következtetéseket ismertetem. A modellszámításokhoz célul tűztem ki, hogy meghatározzam adott méretű és összetételű, részben vagy egészben mezőgazdaságból élő család éves elvárható jövedelmének nagyságát, illetve azt, hogy ezen jövedelemigényt mekkora gazdaságban történő gazdálkodás mellett tudja kielégíteni. A modell megalapozásához értelmeztem az alábbi fogalmakat: A létminimum A létminimum olyan értékösszeg, amely a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti. A minimálbér A minimálbér a kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a minimálbér jár. A minimálbér 2006-ban havibér alkalmazáskor forint/hó, időbér alkalmazásakor 360 forint/óra. Az átlagjövedelem, átlagkereset Átlagkeresetként az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető 14

15 negyedév(ek), ennek hiányában az utolsó hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg fizetendő. Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Az elvárható jövedelem Az elvárható jövedelmet több helyen is említik a szakirodalomban és politikai nyilatkozatokban, ám annak meghatározását, kiszámításának módját senki sem részletezi. Megítélésem szerint a családi gazdaság elvárható jövedelmének meghatározásakor együttesen kell kezelnünk a gazdaság és a család jövedelemigényét. Egy családi gazdaságtól elvárható jövedelem az az összeg, ami a gazdaság tárgyévi összes bevételből minden költség fedezése, valamint a rendszeres felújítási, karbantartási igények kielégítése után a család számára megmarad arra, hogy átlagos módon biztosítani tudja szükségleteinek kielégítését, és emellett lehetőséget teremt felhalmozásra is. Ennek konkrét mértékét mindig az adott időszakra és adott térségre lehet csak meghatározni. A modellben a saját felmérésem eredményeit is figyelembe véve a nyíregyházi kistérségre vonatkoztatva az egyszerűség és az összevethetőség érdekében a 2005 és 2006 évi létminimum érték 180%-át tekintettem elvárható jövedelemnek. Ezt az arányt a megkérdezett gazdák által a családja megélhetéséhez szükséges havi összes nettó jövedelmet firtató kérdésre adott válaszainak átlagolásával, becsléssel állapítottam meg. 15

16 3. táblázat: Elvárható jövedelem különböző háztartástípusokban 2005 és 2006 évben Forrás: Saját számítás, 2006 Háztartástípus Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt 3 gyermekkel felnőtt 4 gyermekkel felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt 3 gyermekkel felnőtt 4 gyermekkel Nyugdíjas korúak háztartásai 1 személy személy személy Az elvárható jövedelem biztosításának kérdése összefüggésbe hozható az életképességgel és a versenyképességgel. Családi fedezet Családi fedezet alatt az adott évben a családnak összességében rendelkezésre álló, elkölthető, szabad pénzeszközeit értem, a korábbi évek megtakarításai és a felvett hitelek nélkül. A családi fedezet kalkuláció matematikai leírását az alábbiakban adom meg 2006-ra vonatkoztatva: Az alkalmazott jelölések 2006-ra vonatkozóan I B1 : Az egyik szülő éves bruttó jövedelme I N1 : Az egyik szülő éves nettó jövedelme I B2 : Az másik szülő éves bruttó jövedelme I N2 : Az másik szülő éves nettó jövedelme T szj : Személyi jövedelemadó J ny : Nyugdíj járulék összesen (magán nyugdíjpénztárnak utalandó járulékkal együtt) (8,5%) J eb : Egészségbiztosítási járulék (4%) 16

17 J mv : Munkavállalói járulék (1%) C: Gyerekek száma O: Egyéb beszámítható személyek száma, aki után családi pótlék nem adható P i : Egy gyermek után kapható családi pótlék összege i fő eltartott gyermek esetén I csp : Családi pótlék összesen A i : Családi adókedvezmény összege egy gyermekre i fő eltartott gyermek esetén I csak : Családi adókedvezmény összesen I: A teljes családi jövedelem csak a keresetükből élőknél A számítás menete 2006-os adatok alapján: Nettó jövedelem számítása: I N = I Ebből: T J J J B T szj J ny J eb J mv szj = I B ny = I B ( ) eb = I B 4% mv = I B 1% ( ) 18 % + I B( ) 36% 0,5% + 8,0% Így visszahelyettesítve: I I I 18 % + I B( ) 36% I B 18 % + I B( ) 36% I B 13,5% 31,5% + I B( ) 49,5% ( 0,5% + 8,0% ) I 4% I 1% N = I B I B( ) B B N = I B I B( ) N = I B I B( ) Családi pótlékból származó jövedelem: I csp = C P c + o P i, egyedülállószülő i = 0 0Ft i = 0 0Ft i = Ft i = Ft = ; Pi = i = Ft i = Ft i > Ft i > Ft Családi adókedvezmény számítása: σ =1, ha több mint 3 gyerek van, egyébként 0. I = max min Ft + σ Ft Ft C I csak [ [( / 5 ); ( Ft C) ];0 ] B 17

18 Az összes jövedelem: I = I + I + I N csp csak A gazdaság eltartó-képessége Az egymással szoros kölcsönhatásban lévő felhasználható jövedelem és az eltartó képesség mérése a fogalmak komplexitása és a jövedelem források szerinti összetettsége, mérhetősége miatt igen bonyolult feladat. Az eltartó-képesség jellemezhető egyrészt számszerűsíthető tényezőkkel, másrészt megközelítőleg ugyanilyen jelentőségűek a közvetett, a közérzetet befolyásoló hatások is. Az egyéni gazdaságok bruttó jövedelemérdekeltsége miatt gondot jelent, és csak különféle kalkulációkkal oldható meg a munkajövedelem, munkaerő csoportok (családi és idegen munkaerő) szerinti meghatározása. A gazdaság (a család) jövedelme két forrásból, a mezőgazdasági (on-farm) tevékenységek eredményéből, illetve a gazdaságon kívülről, nem a mezőgazdasághoz kötődő (off-farm) munkavégzésből, bevételből származik. A mezőgazdasági termelésből származó jövedelemrész, a gazdálkodás piacon realizált árbevételén túl tartalmazza az agrárköltségvetési juttatásokat (támogatásokat) és az egyéb bevételeket is. A nem mezőgazdasági eredetű jövedelemrész pedig a gazdaságon kívüli munkavégzés béréből, a tőke-jövedelmekből, a beruházások hozadékából, szociális juttatásokból, valamint egyéb jövedelmekből tevődik össze. Egy családi gazdaság (háztartás) jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezőket a 4. táblázatban rendszerezem. Ezen tényezők minősége, rendelkezésre állása és változása eltérő mértékben van hatással egy családi gazdaság jövedelemtermelő- illetve eltartó-képességére. 18

19 4. táblázat: Családi gazdaság (háztartás) jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezők On-farm jövedelmet Off-farm jövedelmet befolyásoló tényezők befolyásoló tényezők Gazdaság mérete Saját és bérelt területek aránya A termőföld aranykorona értéke Termelési irány Földrajzi elhelyezkedés Rendelkezésre álló tőke nagysága, likviditása A gazda szaktudása, tapasztaltsága Munkaerő mennyisége, minősége Inputok ára Piaci árak, értékesítési csatornák Adótörvények Agrártámogatások Egyéb tényezők A családtagok száma Aktív korúak és inaktívak aránya A munkahellyel rendelkezők száma A munkavállalók végzettsége Bérek nagysága Tőkejövedelmek nagysága Kockázatvállalási hajlandóság Beruházások hozadéka Szociális juttatások Adótörvények Egyéb tényezők Forrás: Saját szerkesztés A modellszámítások során külön-külön és együttesen vizsgáltam az elvárható jövedelem és a létminimum viszonyát a gazdaság off-farm és on-farm jövedelmével az alábbi kilenc családtípusban: 5. táblázat: A modellben vizsgált családtípusok kód Családtípus Jövedelem forrása AAA 2 felnőtt gyerekek nélkül jövedelem csak mezőgazdaságból AAB 2 felnőtt gyerekek nélkül egy kereső egyéb munkahelyen AAC 2 felnőtt gyerekek nélkül két kereső egyéb munkahelyen ABA 2 felnőtt 1 gyerekkel jövedelem csak mezőgazdaságból ABB 2 felnőtt 1 gyerekkel egy kereső egyéb munkahelyen ABC 2 felnőtt 1 gyerekkel két kereső egyéb munkahelyen ACA 2 felnőtt 2 gyerekkel jövedelem csak mezőgazdaságból ACB 2 felnőtt 2 gyerekkel egy kereső egyéb munkahelyen ACC 2 felnőtt 2 gyerekkel két kereső egyéb munkahelyen Forrás: Saját összeállítás,

20 A modellben a hagyományos értékrendnek megfelelő és a kistérségben nagy százalékban előforduló családtípusokat szerepeltetem. A saját kérdőíves felmérésemben a válaszadók 61%-a a modellben vizsgált három családtípusba sorolható. Az off-farm jövedelem vizsgálata során megállapítottam a vizsgált családtípusokra a létminimum, illetve az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bért. 6. táblázat: A létminimum és az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bér Ft-ban A létminimum biztosításához szükséges bruttó bér (Ft) Az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bér (Ft) AAB AAC ABB ABC ACB ACC Forrás: Saját számítás, 2006 A és évi elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bérek összevetésé alapján kijelenthető, hogy azok 2006-ra nem az inflációnak megfelelően változtak. Az eltérés okai adósávok és a családi kedvezmény mértékének változásában, illetve a családi pótlék összegének növekedésében keresendőek. Látható, hogy az 1 gyerekes háztartásoknak az elvárható jövedelemszint biztosításához egy kereső esetén 35-38%-kal, két kereső esetén pedig 45-50%-kal magasabb bruttó bérjövedelemre van szüksége, mint a gyermektelen pároknak. A második gyerek vállalása pedig további 18%-os, illetve 20%-os bértöbbletet igényel. Ezeket az arányokat a családtámogatások összegének figyelembevételével kaptam. Megállapítható, hogy a második gyerek vállalásának többletterhe mintegy fele az elsőének. Az, hogy ennek ellenére mégis egyre kevesebben vállalnak 2 gyereket, egyéb tényezőket is megengedve az átlagbér színvonalára vezethető vissza, hiszen a jelenleg mintegy Ft-ra becsülhető éves átlagbér még az 1 gyerekes családok elvárható jövedelemigényét sem fedezi. 20

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás) PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program Kérdőíves felmérés végzése az észak-magyarországi régióban EUROPASS ÖNELETRAJZ Személyi adatok Név Alžbeta Ádámová (Ádám Erzsébet) Levelezési cím 3525 Miskolc, Jókai u. 3. Fsz.: 3. Mobil: 0036 20 425 86 76 E-mail(ek) adam.erzsebet@gmail.com Állampolgárság szlovák

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM ÉS AGRÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19010148-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 108/1990.04.09 1087 Budapest, Delej utca 24-26. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011.

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-ai ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 12/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A közszolgálati tisztviselők juttatásainak

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

KÉRELEM RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Makó Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Csoport 6900 Makó, Széchenyi tér 22. KÉRELEM RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

w k / i Ri IT íti R k

w k / i Ri IT íti R k w k / i Ri IT íti R k AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENTIFIC JOURNAL ON AGRICULTURAL ECONOM1CS A TARTALOM BÓL TERULETFEJLESZTESI TÁMOGATÁSOK ALAKULASA 2005-2006 KÖZÖTT (M. e.: Mrd Ft) MEGNEVEZÉS

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER EGYETEMI KÖRNYEZETBEN

INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER EGYETEMI KÖRNYEZETBEN Első nap: 2006. május 18. (csütörtök) Egyetemi innováció, különös tekintettel a Debreceni Egyetemen zajló innovációs folyamatokra és a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpontra második nap: 2006.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben