DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM ÉS AGRÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. Szabó Gábor a közgazdaságtudomány doktora Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Családi alapon működő mezőgazdasági vállalkozások (családi gazdaságok) ökonómiai elemzése Készítette: Nagy Adrián Szilárd Témavezető: Dr. Nábrádi András a közgazdaságtudomány kandidátusa DEBRECEN 2006

2 2

3 A független, magyar paraszt birtoka legyen sem felette nagy, sem felette kicsi, de éppen elég oly háznép eltartására, mely nem tesz és nem ír rendeléseket, nem parancsol, hanem maga fogja az ekeszarvat, az ásót és kapát Széchenyi István 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Ősidők óta a mindenkori társadalom alapegysége a család. Ez az egység részeként nagyobb társadalmi rendszereknek a történelem során napjainkig megőrizte szuverenitását. Belső és külső kapcsolatrendszere, feladata, tevékenysége alkalmazkodott az adott kor kihívásaihoz, de alapvető funkciója sohasem változott meg. Az emberiség fejlődése párhuzamos a mezőgazdaság fejlődésével, az emberi civilizáció kialakulása a mezőgazdaságon alapult. Az élelem, a mezőgazdasági termékek előállítása kemény fizikai munkával járt, a termelés kockázata pedig a technológia hatalmas fejlődésének ellenére, mindmáig magas. A technikai fejlődés következtében a mezőgazdaság az egyik legtőkeintenzívebb ágazattá vált. Bárhogy is nevezték a különböző korokban és világokban paraszti gazdaságnak, farmgazdaságnak, családi gazdaságnak a gazdálkodó családok mindig meghatározó résztvevői voltak a mezőgazdaságnak. A világ túlnyomó részén hosszú ideje elterjedt gazdálkodási forma a családi gazdaság, amely minden országban különböző jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe és a gazdasági súlya alapján. Ez a különbség elsősorban az eltérő birtokstruktúrával magyarázható, aminek következtében megítélésük is más és más. Magyarországon hosszú ideje vitatott téma a családi működtetésű gazdaságok versenyképessége, elsősorban azok méretbeli problémái miatt, amelyek felvetik a hatékony termelés lehetőségének kérdését. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezen gazdaságok jó része ún. kényszervállalkozás, amelyek jó esetben is legfeljebb jövedelem-kiegészítést biztosítanak, többnyire csupán a család saját termelésű élelmiszerrel való ellátását teszik lehetővé. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ne felejtsük el azt sem, hogy a szóban forgó gazdálkodók jó része egyéb lehetőség hiányában foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és ha ezzel felhagynának, megélhetésük kerülne veszélybe. 3

4 Az elmúlt ötven év a mezőgazdaságban nagyobb változásokat hozott, mint korábban sok évszázad, valamint az ezredfordulóra a család intézménye is válságba jutott. A mai felgyorsult és bonyolult világban különös aktualitása van foglalkozni a családi gazdaságokkal. A világ mezőgazdasági termék-előállításában betöltött meghatározó szerepük, gazdasági súlyuk és szociális funkciójuk miatt a politika sem közömbös irántuk. A családi gazdaságok életképessége, versenyképessége nem csak számukra fontos kérdés, az hatással van a vidékfejlesztésre és az egész agribusiness -re. A Közös Agrárpolitika is nagy hangsúlyt fektet a családi gazdaságokra, hiszen az Európai Unióban a mezőgazdaságnak a szűken vett gazdasági funkcióján túl egyéb feladatai környezetvédelem, vidékfejlesztés is vannak, melyek ellátásában jelentős szerepet szánnak a családi gazdaságoknak. A kérdés csak az, hogy a magyar családi gazdaságok képesek-e ezeket a feladatokat ellátni akkor, amikor a saját megélhetésükért is nehezen küzdenek meg. Egy jelentős részük csak jobb lehetőség híján foglalkozik mezőgazdasággal, másoknak pedig azzal kell szembesülniük, hogy önállóan, integráció nélkül nem tudnak érvényesülni a versenyszférában. Várható, hogy a jövőben tovább folytatódik a birtokkoncentráció, egyre nő a gazdaságok mérete, ami elősegíti a hatékonyabb termelést, ez viszont együtt jár azzal, hogy a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságoknak nagyobb fokú gépesítésre van lehetőségük, ebből viszont újabb foglalkoztatási problémák adódnak. A kívánatos üzemméret elérése mellett tehát szociális szempontok is megjelennek, amelyek megoldása egyre sürgetőbb. A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy összetett gazdasági-társadalmi problémáról van szó, amelyet több szempontból kell és érdemes is megvizsgálni. A dolgozatomban családi (családi alapon működő) gazdaság alatt azokat a mezőgazdasági vállalkozásokat értem, amelyek tevékenységüket a család megélhetésének biztosítása érdekében végzik, többnyire nem társas vállalkozási formában (kivétel az egy család tulajdonában álló társas vállalkozások). Ezeknek az elnevezése változatos: egyéni gazdaság, kisgazdaság, családi gazdaság, stb. A vizsgálat célja szempontjából az elnevezésük indifferens. A kutatás megkezdésekor abból az alapfeltételezésből indultam ki, hogy a családi gazdaságok szerepe jelentős mind az agráriumban, mind pedig a társadalomban. Mindezek alapján a dolgozat fő célkitűzése, hogy tudományos megalapozottsággal feltárja a családi gazdálkodás társadalmi és agrárökonómiai összefüggéseit. 4

5 A kutatás célja a mezőgazdaság kapcsolatrendszerén belül a családi gazdálkodás ökonómiai elemzése, illetve a családi gazdaságok jövedelemtermelő- és eltartóképességének vizsgálata. Annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében a gazdasági életképesség kritériumaként meghatározott 5 EUME gazdasági méret kizárólag a gazdálkodásból származó jövedelem esetén nem fedezi egy családi gazdaság elvárható jövedelmét. A fenti bevezető gondolatok alapján a kutatási cél elérése érdekében jelen disszertációban: történetiségében vizsgálom a családi gazdaságok kialakulását és működését a világon, Európában és Magyarországon, különös tekintettel az újkori történelemre; elhelyezem a családi gazdaságokat a magyar agráriumban; meghatározom a családi gazdaság fogalmát saját értelmezésben; saját adatgyűjtésre alapozva elemzem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azon belül a Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak helyzetét; felvázolom a családi gazdaságok versenyképességét és jövedelemtermelőképességét befolyásoló tényezőket; s végül, megalkotok és elemzek egy a családi gazdaságok jövedelemtermelő képességének, a gazdálkodó családok összetételének és jövedelemigényének összefüggéseit jellemző modellt. 5

6 2. A KUTATÁS ELÖZMÉNYEI ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 2.1. A kutatás előzményei Kutatási témám megválasztása 2000-ig nyúlik vissza, amikor végzős hallgatóként TDK dolgozatomat és szakdolgozatomat készítettem a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. 1 Doktori és kutatási témám végső lehatárolásakor alapvetően törekedtem arra, hogy az illeszkedjen az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola Mezőgazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés ökonómiája című Doktori programjához, kapcsolódjon a Vállalatgazdaságtani Tanszéken folyó tudományos munkához, illetve megfeleljen a Debreceni Üzemtani Iskola szellemiségének. Törekedtem arra, hogy a dolgozat elkészítése során valóban interdiszciplináris megközelítéssel kezeljem a témát, ötvözve a primer és szekunder kutatási módszerek kínálta lehetőségeket. Tudományos tevékenységemet főként a társadalomtudományok tudományterületen végeztem, a természettudományok, az agrártudományok és a bölcsészettudományok érintésével. A témához kapcsolódó ismereteim bővítéséhez jelentős mértékben járult hozzá az a Nyitrán és Bécsben megrendezésre került Agrármarketing és Élelmiszergazdaság tárgyú három hetes nemzetközi nyári egyetemi kurzus, melyen ösztöndíjasként volt szerencsém részt venni 2002-ben ban egy szemesztert kutathattam Bécsben a BOKU-n (Universität für Bodenkultur) az Osztrák-Magyar Akció alapítvány és az Osztrák Külügyminisztérium ösztöndíjasaként. Ez az időszak sokat segített az európai szemlélet megismerésében és lehetőséget teremtett a nemzetközi szakirodalom tanulmányozására ben a Debreceni Egyetem és a Rostocki Egyetem együttműködésének köszönhetően egy hetes tanulmányút keretében ismerkedhettem meg a németországi Mecklenburg- Vorpommern tartomány mezőgazdaságának helyzetével, ami szintén bővítette szakmai tájékozottságomat. 1 A családi gazdaságok szervezeti keretei a mezőgazdaságban címmel 6

7 Az, hogy 2001-óta öt alkalommal volt szerencsém szervezőként részt venni az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar hallgatói részére szervezett Európai Uniós tanulmányutakon, jó lehetőség volt arra, hogy testközelből ismerhessem meg az EU intézményrendszerének működését, illetve gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsek az EU-ban gazdálkodók működéséről és napi problémáiról. Hazai és külföldi konferencia-részvételeim és tanulmányútjaim során szakmai ismereteim bővítése mellett nemcsak értékes tapasztalatokra tettem szert, hanem széleskörű kapcsolatrendszert is lehetőségem volt kiépíteni. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a családi gazdálkodás vizsgálatához kapcsolódó tudományterületek nemzetközi gyakorlatával lépést tartsak és szakirodalmi ismereteimet is folyamatosan bővíteni tudjam. A doktori dolgozatom témája és végleges szerkezete számos szűkítés után alakult ki. Elkészítésével részben a terjedelmi korlátok miatt természetesen nem vállalkozhattam a témakör teljes körű elemzésére, de több éves kutatómunkám alapján hozzá kívánok járulni a családi gazdaságok múltjának, jelenének tudományos igényű megismeréséhez és a jövőjük kedvező alakulásához. Továbbá bízom abban, hogy a kutatómunkám során felhalmozott ismeretanyag, az összeállított modell és az adatbázisok a felsőoktatás különböző szakterületein és szintjein alkalmazhatóak, azok a hallgatók elméleti és gyakorlati képzése során felhasználhatóak, illetve alapjául szolgálhatnak további gazdasági és társadalomtudományi elemzések, kutatások számára A téma módszertani megközelítése A téma interdiszciplináris megközelítésének indoklásául összegyűjtöttem és az 1. táblázatban bemutatom a családi gazdálkodás átfogó vizsgálatában érintett tudományterületeket és tudományágakat a 169/2000. (IX. 29.) KORMÁNYRENDELET alapján. Ezek alkalmazásának igénye a vizsgálati cél függvényében változik. 7

8 1. táblázat: A családi gazdaságok vizsgálatában érintett tudományterületek és tudományágak Tudományterületek 1. Természettudományok 2. Műszaki tudományok 4. Agrártudományok 5. Társadalomtudományok 6. Bölcsészettudományok Forrás: Saját szerkesztés, 2006 Tudományágak 1.1. Matematika- és számítástudományok 1.4. Földtudományok 1.5. Biológiai tudományok 1.6. Környezettudományok 1.7. Multidiszciplináris természettudományok 2.9. Agrár műszaki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok 4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3. Állattenyésztési tudományok 4.4. Élelmiszertudományok 4.5. Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 4.6. Multidiszciplináris agrártudományok 5.1. Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5.2. Közgazdaság-tudományok 5.3. Állam- és jogtudományok 5.4. Szociológiai tudományok 5.8. Politikatudományok Multidiszciplináris társadalomtudományok 6.1. Történelemtudományok 6.5. Néprajz és kulturális antropológiai tudományok 6.7. Vallástudományok 6.9. Multidiszciplináris bölcsészettudományok A táblázatban félkövér betűvel jelöltem azokat a tudományterületeket és tudományágakat, melyeket saját vizsgálataim során érintek, illetve melyek vonatkozó szakirodalmát fokozottan figyelembe veszem Kutatási program A célkitűzésekben megfogalmazottak megvalósítása érdekében önálló kutatásokat végeztem, amelyek a következő területekre terjednek ki, az alábbi kutatási program mentén: 1. Rendszereztem és feldolgoztam a téma szakirodalmát. Áttekintettem Magyarország agrártársadalmának fejlődését a XIX. század közepétől napjainkig. Megvizsgáltam a családi gazdaságok kialakulásának történetét, és összevetettem annak 8

9 sajátosságait Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel. Az általam fellelt szakirodalom tanulmányozása során összegyűjtöttem és egymással ütköztettem a családi gazdaság definícióit, valamint szakirodalmi forrásokra és saját kutatásaimra alapozva megalkottam a családi gazdaság és a családi gazdálkodás újszerű fogalmát. 2. Foglalkoztam a család szerepének változásával az ezredforduló időszakában. Vizsgáltam a család jelentősségét, a házasság és a válás hatásait a családi gazdálkodás tekintetében. 3. Bemutattam a családi gazdaságok birtokméretének problematikáját és a családi gazdaságok szerepét a magyar mezőgazdaságban. 4. Saját adatgyűjtésen alapuló elemzéseket végeztem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak körében. 5. Családi fedezeti kalkulációs modellt dolgoztam ki, amelynek segítségével becsülhető a családok által adott évben rendelkezésre álló elkölthető jövedelem mennyisége. Ehhez kapcsolódóan definiáltam az elvárható jövedelem fogalmát. 6. Felállítottam egy családi gazdaságok számára alkalmazható modellt. A modell segítségével kétféle megközelítésből vizsgálható a családi gazdaságok versenyképessége. Megállapítható, hogy a család számára adott, nem mezőgazdaságból származó jövedelmet mekkora mezőgazdasági jövedelemmel kell kiegészíteni, hogy azok együttesen biztosítsák az elvárható jövedelmet. Becsülhető valamely adott méretű gazdaság jövedelemtermelő képessége. Ennek segítségével megállapítható, hogy adott gazdasági szerkezet és méret mekkora családnak tud elfogadható életszínvonalat és életminőséget biztosítani. A kutatási program logikai kapcsolatait és egymásra épülő lépéseit a 1. ábrán foglaltam össze. Munkám során támaszkodtam a kutatás-módszertani szakirodalomban található ajánlásokra. Figyelembe vettem azokat a metodikai elméleteket, melyeket vizsgálataim szempontjából alkalmazhatónak ítéltem. Az adatok feldolgozásához és a modellvizsgálathoz Microsoft Excel 2003 és SPSS for Windows 12.0 programokat használtam. 9

10 1. ábra: A kutatási program egymásra épülő lépései A kutatási cél meghatározása A családi gazdaságok ökonómiai elemzése Módszertani alapvetés Szakirodalmi áttekintés A magyar agrártársadalom fejlődése ( ) Fogalmi kérdések tisztázása Családi gazdaság fogalma A család, mint a társadalom alapegysége Versenyképesség, hatékonyság, jövedelmezőség Saját felmérésen alapuló adatbázis létrehozása Nyíregyházi kistérség családi gazdaságainak ökonómiai jellemzése Modellszámítások Modell megalapozása A modell felépítése A modell érzékenységvizsgálata Következtetések levonása Eredmények értékelése Javaslattétel Forrás: Saját szerkesztés,

11 3. AZ ÉRTEKEZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI 3.1. Főbb megállapítások a szakirodalom feldolgozása alapján Dolgozatom elkészítésével egy összetett gazdasági-társadalmi probléma, a családi gazdaságok versenyképességének ökonómiai elemzésére vállalkoztam. Munkám során szakirodalmi források alapján áttekintettem Magyarország agrártársadalmának fejlődését a XIX. század közepétől napjainkig, a családi gazdálkodás kialakulásának szemszögéből. Megállapítottam, hogy a családi gazdaságoknak a mai napig létjogosultsága van a mezőgazdaság szervezetében. Vizsgáltam a családnak, mint a társadalom alapegységének fogalomkörét. A család a szülő(k), a gyermek(ek) (és a legközelebbi hozzátartozóik) közössége, a közeli rokonok összessége. A családi, mint melléknév a családra utaló, vele kapcsolatos dolgot jelöl, vagy a családtagokból álló, ill. az ő részvételükkel megvalósuló dologra utal. Családnak tehát legalább két személy együttélését tekinthetjük, nem nevezhető családnak az egyedülálló személy. Arra a következtetésre jutottam, hogy a családi gazdálkodás hosszú távon nem tarható fenn a család intézménye nélkül. Ha a házasságkötések száma a jelenlegi ütemben csökken, a válások száma pedig tovább nő, és figyelembe vesszük a gyerekvállalási hajlandóság alacsony voltát is, akkor az így kialakuló, elöregedő és kevésbé családban, inkább egyedül vagy élettársi kapcsolatban élő társadalom nem lesz alkalmas a családi gazdaságok átörökítésére. Meg kell jegyezni, hogy a válások túlnyomó többsége a városi lakosság körében történik. Ez azonban a tendencián nem változtat, legfeljebb késlelteti kissé a folyamatot. Ezen problémakör gyökerének feltárása további vizsgálatokat indokol. Kísérletet tettem arra, hogy tisztázzam a családi gazdálkodás definícióját. Szakirodalmi forrásokra és saját kutatásaimra alapozva megalkottam a családi gazdaság és a családi gazdálkodás új fogalmát. Eszerint saját megfogalmazásomban a családi gazdaság olyan mezőgazdasági termelésre szakosodott vállalkozás, amelyben a családi tőke, tulajdon, irányítás és munkaerő felhasználás dominál. Ideális esetben a gazdaság generációról generációra öröklődik és megteremti a család elvárható jövedelmét. Keveredik benne az árutermelés és a megtermelt javak saját fogyasztása. Családi gazdálkodás alatt családi gazdasági kereteken belül végzett mezőgazdasági vállalkozási tevékenység értendő. 11

12 Megítélésem szerint a családi gazdaság definiálása még sokáig vita tárgyát fogja képezni a szakemberek körében. Ennek oka a téma összetettségében és a körülmények korszakokon és országokon átívelő változatosságában keresendő Főbb megállapítások a kérdőíves felmérés alapján Dolgozatom keretei között 198 családi alapon működő gazdaság gazdálkodási adataira és életminőségére irányuló kérdőíves felmérés adatainak elemzésére is vállalkoztam. A kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálatom tárgyát képezi: a gazdaságok erőforrás-ellátottságának (termőföld, tőke, munkaerő) felmérése, azaz, hogy rendelkezésükre állnak-e a megfelelő termelési alapok, a földhasználatra, a növénytermesztésre és állattartásra vonatkozó adatok (hozamok, értékesített mennyiségek, értékesítési árak) értékelő elemzése, hitelekhez való hozzájutás vizsgálata, az önálló pályázat készítésének képessége, a szükséges ismeretek megléte, informáltság, azaz a gazdák mennyire követik a mezőgazdaság fejlődését, részt vesznek-e a számukra szervezett tájékoztatókon, termékbemutatókon (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek), egyéb szakmai programokon, a vállalkozások jövedelmezősége, valamint annak vizsgálata, hogy a háztartások jövedelemszerkezetében mekkora arányt képvisel a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem, a gazdálkodó család összetétele, az általános életminőség alakulása, vagyis milyen megélhetést biztosít a gazdák és családjaik számára a mezőgazdasági termelés, illetve ez az életforma. 2. táblázat: A mintában szereplő gazdaságok jogállása A gazdaság jogállása A gazdaságok száma Ebből főfoglalkozású Családi gazdálkodó Őstermelő Egyéni vállalkozó Összesen: Forrás: Saját adatgyűjtés,

13 A vizsgáltak körében végzett felmérés eredményei szerint a gazdálkodók többsége főfoglalkozásúként folytat mezőgazdasági termelő tevékenységet, nem jellemző állandó alkalmazott foglalkoztatása, bár méretüknél fogva általában nincs is rá szükségük. Tanulmányozva a növénytermesztésre és állattenyésztésre vonatkozó adatokat azt tapasztaltam, hogy rendkívül széles intervallumban mozognak mind a termésátlagok, mind pedig az értékesítési árak. Mivel a gazdaságok mindegyike egy jól körülhatárolható földrajzi egységben található, azt gondolom, hogy az eltérések okát nem a természeti adottságok különbözőségében, hanem a termelés színvonalában kell keresni, melyet többek között a termelőeszközökkel való ellátottság, a szakképzettség, tájékozottság, a gazdaságok fejlesztésének lehetősége határoz meg. Az értékesítési árakban tapasztalt eltérések azonban elgondolkodtatóak, mivel a gazdaságok azonos kistérségében helyezkednek el. Az eltérések leggyakoribb oka, hogy a gazdaságok jelentős része közvetlenül háztól érétkesít természetesen ez nem jelenik meg számlákon, vagy pénzügyi átutalásokon, és általában ennek nincsen nyoma semmilyen kimutatásban - melynek az árszínvonala eltér a piaci alapú értékesítéstől. Láthattuk, hogy ezek tekintetében elég heterogén a felmért minta összetétele, és a gazdák többségének számottevő lemaradása van minden felsorolt területen. A gazdák és családjuk döntő többségének megélhetésében jelentős szerepet játszik a gazdálkodásból származó jövedelem, de ahogyan az a későbbi számítások során beigazolódott, elenyésző azon gazdaságok száma, ahol pusztán a mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítja a család megélhetését, a legtöbbször csak kiegészítő szereppel bír, illetve az élelmiszer-kiadásokat hivatott csökkenteni. A vizsgáltak körében ez utóbbi csak részben igaz, mert általában elmondható, hogy a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdák teljes egészében értékesítik terményeiket (kivétel a saját fogyasztású zöldség és gyümölcs), a vegyes profilúak meg általában csak éppen annyi termőterülettel rendelkeznek, amennyi az állataik szükségleteit kielégítik, viszont az állattartók jelentősen tudják csökkenteni élelmiszer-kiadásaikat (hús, tej). Megítélésem szerint ezeket az olykor kevésbé jól működő, szociális szempontból jelentősséggel bíró gazdaságokat át kell segíteni a nehézségeken, hosszabb távon is helyet kell biztosítani számukra a magyar mezőgazdaságban, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Ezek a gazdaságok nem képesek helytállni a versenyszférában, de nem is ez az elsődleges funkciójuk. Ennek ellenére életképességről még mindig beszélhetünk, hisz nem lehetetlen, hogy egy egész család megéljen a mezőgazdasági 13

14 termelő tevékenység jövedelméből, de ehhez szükség van a szakmai elhivatottság és szakértelem mellett a támogatásukra, és a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének biztosítására. Megállapítható, hogy a jövőben koncentrálni kell a mezőgazdasági erőforrások racionális használatára, az emberek gondolkodásmódjának formálására és a vidéken élők széleskörű tájékoztatására. Meg kell teremteni a lehetőséget a vidéki emberek számára, hogy azzal foglalkozhassanak, amihez értenek, amit szeretnek, és abból meg is tudjanak élni Főbb megállapítások a modellszámítások alapján A továbbiakban a családi gazdaságok eltartó-képességét vizsgáló modellt, és az ahhoz kapcsolódó számítások eredményeit, és az azokból levonható következtetéseket ismertetem. A modellszámításokhoz célul tűztem ki, hogy meghatározzam adott méretű és összetételű, részben vagy egészben mezőgazdaságból élő család éves elvárható jövedelmének nagyságát, illetve azt, hogy ezen jövedelemigényt mekkora gazdaságban történő gazdálkodás mellett tudja kielégíteni. A modell megalapozásához értelmeztem az alábbi fogalmakat: A létminimum A létminimum olyan értékösszeg, amely a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti. A minimálbér A minimálbér a kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a minimálbér jár. A minimálbér 2006-ban havibér alkalmazáskor forint/hó, időbér alkalmazásakor 360 forint/óra. Az átlagjövedelem, átlagkereset Átlagkeresetként az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető 14

15 negyedév(ek), ennek hiányában az utolsó hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg fizetendő. Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Az elvárható jövedelem Az elvárható jövedelmet több helyen is említik a szakirodalomban és politikai nyilatkozatokban, ám annak meghatározását, kiszámításának módját senki sem részletezi. Megítélésem szerint a családi gazdaság elvárható jövedelmének meghatározásakor együttesen kell kezelnünk a gazdaság és a család jövedelemigényét. Egy családi gazdaságtól elvárható jövedelem az az összeg, ami a gazdaság tárgyévi összes bevételből minden költség fedezése, valamint a rendszeres felújítási, karbantartási igények kielégítése után a család számára megmarad arra, hogy átlagos módon biztosítani tudja szükségleteinek kielégítését, és emellett lehetőséget teremt felhalmozásra is. Ennek konkrét mértékét mindig az adott időszakra és adott térségre lehet csak meghatározni. A modellben a saját felmérésem eredményeit is figyelembe véve a nyíregyházi kistérségre vonatkoztatva az egyszerűség és az összevethetőség érdekében a 2005 és 2006 évi létminimum érték 180%-át tekintettem elvárható jövedelemnek. Ezt az arányt a megkérdezett gazdák által a családja megélhetéséhez szükséges havi összes nettó jövedelmet firtató kérdésre adott válaszainak átlagolásával, becsléssel állapítottam meg. 15

16 3. táblázat: Elvárható jövedelem különböző háztartástípusokban 2005 és 2006 évben Forrás: Saját számítás, 2006 Háztartástípus Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt 3 gyermekkel felnőtt 4 gyermekkel felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt 3 gyermekkel felnőtt 4 gyermekkel Nyugdíjas korúak háztartásai 1 személy személy személy Az elvárható jövedelem biztosításának kérdése összefüggésbe hozható az életképességgel és a versenyképességgel. Családi fedezet Családi fedezet alatt az adott évben a családnak összességében rendelkezésre álló, elkölthető, szabad pénzeszközeit értem, a korábbi évek megtakarításai és a felvett hitelek nélkül. A családi fedezet kalkuláció matematikai leírását az alábbiakban adom meg 2006-ra vonatkoztatva: Az alkalmazott jelölések 2006-ra vonatkozóan I B1 : Az egyik szülő éves bruttó jövedelme I N1 : Az egyik szülő éves nettó jövedelme I B2 : Az másik szülő éves bruttó jövedelme I N2 : Az másik szülő éves nettó jövedelme T szj : Személyi jövedelemadó J ny : Nyugdíj járulék összesen (magán nyugdíjpénztárnak utalandó járulékkal együtt) (8,5%) J eb : Egészségbiztosítási járulék (4%) 16

17 J mv : Munkavállalói járulék (1%) C: Gyerekek száma O: Egyéb beszámítható személyek száma, aki után családi pótlék nem adható P i : Egy gyermek után kapható családi pótlék összege i fő eltartott gyermek esetén I csp : Családi pótlék összesen A i : Családi adókedvezmény összege egy gyermekre i fő eltartott gyermek esetén I csak : Családi adókedvezmény összesen I: A teljes családi jövedelem csak a keresetükből élőknél A számítás menete 2006-os adatok alapján: Nettó jövedelem számítása: I N = I Ebből: T J J J B T szj J ny J eb J mv szj = I B ny = I B ( ) eb = I B 4% mv = I B 1% ( ) 18 % + I B( ) 36% 0,5% + 8,0% Így visszahelyettesítve: I I I 18 % + I B( ) 36% I B 18 % + I B( ) 36% I B 13,5% 31,5% + I B( ) 49,5% ( 0,5% + 8,0% ) I 4% I 1% N = I B I B( ) B B N = I B I B( ) N = I B I B( ) Családi pótlékból származó jövedelem: I csp = C P c + o P i, egyedülállószülő i = 0 0Ft i = 0 0Ft i = Ft i = Ft = ; Pi = i = Ft i = Ft i > Ft i > Ft Családi adókedvezmény számítása: σ =1, ha több mint 3 gyerek van, egyébként 0. I = max min Ft + σ Ft Ft C I csak [ [( / 5 ); ( Ft C) ];0 ] B 17

18 Az összes jövedelem: I = I + I + I N csp csak A gazdaság eltartó-képessége Az egymással szoros kölcsönhatásban lévő felhasználható jövedelem és az eltartó képesség mérése a fogalmak komplexitása és a jövedelem források szerinti összetettsége, mérhetősége miatt igen bonyolult feladat. Az eltartó-képesség jellemezhető egyrészt számszerűsíthető tényezőkkel, másrészt megközelítőleg ugyanilyen jelentőségűek a közvetett, a közérzetet befolyásoló hatások is. Az egyéni gazdaságok bruttó jövedelemérdekeltsége miatt gondot jelent, és csak különféle kalkulációkkal oldható meg a munkajövedelem, munkaerő csoportok (családi és idegen munkaerő) szerinti meghatározása. A gazdaság (a család) jövedelme két forrásból, a mezőgazdasági (on-farm) tevékenységek eredményéből, illetve a gazdaságon kívülről, nem a mezőgazdasághoz kötődő (off-farm) munkavégzésből, bevételből származik. A mezőgazdasági termelésből származó jövedelemrész, a gazdálkodás piacon realizált árbevételén túl tartalmazza az agrárköltségvetési juttatásokat (támogatásokat) és az egyéb bevételeket is. A nem mezőgazdasági eredetű jövedelemrész pedig a gazdaságon kívüli munkavégzés béréből, a tőke-jövedelmekből, a beruházások hozadékából, szociális juttatásokból, valamint egyéb jövedelmekből tevődik össze. Egy családi gazdaság (háztartás) jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezőket a 4. táblázatban rendszerezem. Ezen tényezők minősége, rendelkezésre állása és változása eltérő mértékben van hatással egy családi gazdaság jövedelemtermelő- illetve eltartó-képességére. 18

19 4. táblázat: Családi gazdaság (háztartás) jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezők On-farm jövedelmet Off-farm jövedelmet befolyásoló tényezők befolyásoló tényezők Gazdaság mérete Saját és bérelt területek aránya A termőföld aranykorona értéke Termelési irány Földrajzi elhelyezkedés Rendelkezésre álló tőke nagysága, likviditása A gazda szaktudása, tapasztaltsága Munkaerő mennyisége, minősége Inputok ára Piaci árak, értékesítési csatornák Adótörvények Agrártámogatások Egyéb tényezők A családtagok száma Aktív korúak és inaktívak aránya A munkahellyel rendelkezők száma A munkavállalók végzettsége Bérek nagysága Tőkejövedelmek nagysága Kockázatvállalási hajlandóság Beruházások hozadéka Szociális juttatások Adótörvények Egyéb tényezők Forrás: Saját szerkesztés A modellszámítások során külön-külön és együttesen vizsgáltam az elvárható jövedelem és a létminimum viszonyát a gazdaság off-farm és on-farm jövedelmével az alábbi kilenc családtípusban: 5. táblázat: A modellben vizsgált családtípusok kód Családtípus Jövedelem forrása AAA 2 felnőtt gyerekek nélkül jövedelem csak mezőgazdaságból AAB 2 felnőtt gyerekek nélkül egy kereső egyéb munkahelyen AAC 2 felnőtt gyerekek nélkül két kereső egyéb munkahelyen ABA 2 felnőtt 1 gyerekkel jövedelem csak mezőgazdaságból ABB 2 felnőtt 1 gyerekkel egy kereső egyéb munkahelyen ABC 2 felnőtt 1 gyerekkel két kereső egyéb munkahelyen ACA 2 felnőtt 2 gyerekkel jövedelem csak mezőgazdaságból ACB 2 felnőtt 2 gyerekkel egy kereső egyéb munkahelyen ACC 2 felnőtt 2 gyerekkel két kereső egyéb munkahelyen Forrás: Saját összeállítás,

20 A modellben a hagyományos értékrendnek megfelelő és a kistérségben nagy százalékban előforduló családtípusokat szerepeltetem. A saját kérdőíves felmérésemben a válaszadók 61%-a a modellben vizsgált három családtípusba sorolható. Az off-farm jövedelem vizsgálata során megállapítottam a vizsgált családtípusokra a létminimum, illetve az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bért. 6. táblázat: A létminimum és az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bér Ft-ban A létminimum biztosításához szükséges bruttó bér (Ft) Az elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bér (Ft) AAB AAC ABB ABC ACB ACC Forrás: Saját számítás, 2006 A és évi elvárható jövedelem biztosításához szükséges bruttó bérek összevetésé alapján kijelenthető, hogy azok 2006-ra nem az inflációnak megfelelően változtak. Az eltérés okai adósávok és a családi kedvezmény mértékének változásában, illetve a családi pótlék összegének növekedésében keresendőek. Látható, hogy az 1 gyerekes háztartásoknak az elvárható jövedelemszint biztosításához egy kereső esetén 35-38%-kal, két kereső esetén pedig 45-50%-kal magasabb bruttó bérjövedelemre van szüksége, mint a gyermektelen pároknak. A második gyerek vállalása pedig további 18%-os, illetve 20%-os bértöbbletet igényel. Ezeket az arányokat a családtámogatások összegének figyelembevételével kaptam. Megállapítható, hogy a második gyerek vállalásának többletterhe mintegy fele az elsőének. Az, hogy ennek ellenére mégis egyre kevesebben vállalnak 2 gyereket, egyéb tényezőket is megengedve az átlagbér színvonalára vezethető vissza, hiszen a jelenleg mintegy Ft-ra becsülhető éves átlagbér még az 1 gyerekes családok elvárható jövedelemigényét sem fedezi. 20