EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF SZÁM n JÚLIUS AUGUSZTUS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 7 8. SZÁM n 2008. JÚLIUS AUGUSZTUS"

Átírás

1 E U R Ó PA I TÜ KÖR EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF SZÁM n JÚLIUS AUGUSZTUS A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA A TARTALOMBÓL n Párhuzamos vagy integrált társadalmak Beszélgetés Rostoványi Zsolt egyetemi tanárral n Kovács András György: A piacszabályozás mint önálló jogterület n Kengyel Ákos: Az európai integrációs folyamat és a közös költségvetés dilemmái n Féderer Ágnes: Optimista horvát álmok, feszített menetrend n Ódor Cserperke: Adalékok a helyi iparûzési adó történetéhez XIII. ÉVFOLYAM 7 8. SZÁM JÚLIUS AUGUSZTUS

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. Felelõs kiadó: A szerkesztõbizottság elnöke: A szerkesztõbizottság tagjai: Fõszerkesztõ: Lapszerkesztõ: Lapigazgató: Rovatszerkesztõk: Szerkesztõk: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Korsós Tamás Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: , , Horváthné Stramszky Márta, Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

4 TARTALOM Párhuzamos vagy integrált társadalmak Beszélgetés ROSTOVÁNYI ZSOLT egyetemi tanárral (Hovanyecz László) KOVÁCS ANDRÁS GYÖRGY: A piacszabályozás mint önálló jogterület KENGYEL ÁKOS: Az európai integrációs folyamat és a közös költségvetés dilemmái ANGYAL ZOLTÁN: A gazdasági és monetáris unió elsõdleges jogi keretei Lisszabon után FÉDERER ÁGNES: Optimista horvát álmok, feszített menetrend SASS MAGDOLNA: A szolgáltatások relokációja európai folyamatok ÓDOR CSEPERKE: Adalékok a helyi iparûzési adó történetéhez OCSKAY GYULA: Ister-Granum: Európában az elsõk között. Az EGTC mint a határon átnyúló együttmûködés új modellje Magyar EU-elnökség, 2011 STELBACZKY TIBOR ZALAI CSABA: A francia, a cseh és a svéd elnökség 18 hónapra szóló programja Európai biztonság- és védelmi politika KIS-BENEDEK JÓZSEF: A Közel-Kelet és a terrorizmus Szemle JÓZSA ZOLTÁN: A helyi önkormányzatok modernizációs programja az Egyesült Királyságban Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala SINKA LÁSZLÓ: Az európai biztonság- és védelempolitika demokratikus ellenõrzése a Lisszaboni Szerzõdés tükrében Központi Statisztikai Hivatal KELEMEN NÓRA: Foglalkoztatási körkép az Európai Unióban Olvasólámpa Európai Magyarország 2007 Társadalomtudományi áttekintés. Szerkesztõk: Kovách Imre, Nagy Éva, Tibori Tímea, Tóth Ágnes (Szemlér Tamás) Reiner Schulze (szerk.): Common Frame of Reference and Existing EC Contract Law (A Közös Hivatkozási Keret és a hatályos EK-szerzõdésjog) (Mátyás Imre) Monitor English summaries

5 3 Párhuzamos vagy integrált társadalmak Beszélgetés Rostoványi Zsolt egyetemi tanárral A neves iszlámszakértõ az Európai Unió országaiban élõ muszlim közösségekkel kapcsolatos problémák árnyalt megközelítését javasolja. Véleménye szerint e közösségek tagjainak többsége nem hajlamos a radikalizmusra, miként az egész iszlám világ döntõ része sem. Úgy gondolja, hogy ha a nyugat-európai iszlamistákat nagyobb mértékben bevonnák a befogadó országok politikai folyamataiba, jelentõs eredményeket érhetnének el. Választásokon szerepelve, a parlamentbe bejutva még egy iszlamista szervezet is olyan feladatokkal szembesül, amelyek alapvetõen békés eszközökkel oldhatók meg. Annak, amit manapság leegyszerûsítõ módon iszlám-problémának szokás nevezni Nyugat-Európában, idõben mélyebbre nyúlnak a gyökerei. Franciaországban például már a két világháború között jelentõs, a gyarmatokról származó kolóniák éltek. Valóban így van, nem teljesen új jelenségrõl van szó. A muszlim munkaerõ azonban igazán nagy tömegekben a második világháború utáni nagy gazdasági fellendülés eredményeképpen jelenik meg a kontinens nyugati országaiban. Igen sok, elsõsorban képzetlen munkásra volt szükség akkoriban. Ezt a problémát az egykori gyarmatosítók de olyan nem kolonialista állam is, mint Nyugat-Németország úgy oldották meg, hogy megállapodásokat kötöttek az egyes, munkaerõt kibocsátó országokkal. Ennek nyomán nagyszámú úgynevezett vendégmunkás jelent meg a gazdag nyugat-európai államokban. Eleinte még kettõs folyamatról volt szó. Az elmaradott dél-európai államokból Olaszországból, Portugáliából, de például Jugoszláviából is özönlött az ott felesleges munkaerõ a fejlettebb területekre. Igen, és ezeket az európai munkavállalókat ugyanúgy vendégmunkásoknak nevezték, mint a nem európai muszlimokat. A nagyobb problémát azonban érthetõ módon ez utóbbiak okozták. Senki nem számított arra, hogy hosszan, netán véglegesen Nyugat-Európában maradnak. Valami homályos elképzelés volt arról, hogy elvégeznek bizonyos feladatokat, azután hazatérnek. Ám az 1970-es évek elsõ felében amikor kifulladt a háború utáni nagy fellendülés, bekövetkezett az elsõ olajválság, és más problémák mutatkoztak világossá vált, hogy nem valami ideiglenes helyzetrõl van szó, hanem olyan, állandósult állapotról, amelynek a kezelésére nincsen felkészülve az európai közösség. Ekkortól korlátozni kezdik a bevándorlást. Ez némelyeket arra ösztönzött, hogy hazatérjenek, de még többeket arra, hogy tartósan letelepedjenek. Ennek nyomán utánuk jöttek a családjaik. És míg eddig a vendégmunkások, ritka kivételtõl eltekintve, egyedülálló férfiak voltak, ettõl kezdve megjelentek a feleségek, a gyerekek, a rokonok. Így alapvetõen megváltozott a helyzet. Az ideiglenes tartózkodás átalakult

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS tartóssá. Tartósan, sõt véglegesen az adott országban kívántak élni, méghozzá saját környezetükben. Ez a korábbiakhoz képest nagymértékben megváltoztatta az addig vendégnek tekintett emberek életkörülményeit, szokásait. Amíg a férfiak magukban éltek, nem ragaszkodtak túlzottan az iszlám szabályaihoz. Amikor megjelent a család a feleségek, a gyerekek, egyre fontosabbá váltak számukra ezek a szabályok. Az elkülönülés tehát az 1970-es évek második felétõl kezdõdik, és fejlõdik azzá a problémává, amellyel a nyugat-európai államoknak ma szembe kell nézniük. Amint arról más szerzõk mellett ön is ír munkáiban, ugyanebben az idõben az 1960-as, 1970-es évek fordulóján bontakozott ki elsõsorban az arab világban egy iszlamista konjunktúra. Ebben a folyamatban az 1967-es év tekinthetõ a határvonalnak. Mint ismeretes, 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háborúban Izrael egymaga nemcsak hogy legyõzte a vele szomszédos arab államokat megsemmisítõ csapást mérve hõsiesnek mondott hadseregeikre, hanem meg is alázta õket. A Nyugat szempontjából némileg hasonló dolog történt 1798-ban, amikor Napóleon elfoglalta Egyiptomot, és így demonstrálta a Nyugat fölényét a Kelet fölött. Az 1967-es hatnapos háború a katonai vereségen túl politikai legitimációs és kulturális válságot idézett elõ az arab világban, ami azzal járt együtt, hogy az addig hegemón szerepben lévõ szekuláris pánarab mozgalom visszaszorult. Hiszen ez a vereség az addig követett nyugati minták kudarcát szimbolizálta. Kiderült, hogy Egyiptomban a nasszerizmus, Algériában az ottani szocializmus, a szíriai-iraki bathizmus nem célravezetõ. Kiderült, hogy az arab egységnek valójában nincsen alapja. Világossá vált, hogy a nacionalizmus, a nemzetállamok európai modellje nem szolgálhat mintául a muszlim országok számára. Az iszlám világ ettõl kezdve nem tekintette magát a politikai tömörülésként értelmezett vagyis nem vallásilag meghatározott harmadik világ részének: új civilizációs öntudattal önálló civilizációs tényezõként lépett fel. Hogy milyen hatalmas fordulat történt, azt jól mutatja, hogy Algéria a harmadik világ forradalmi mintaállamából rövid idõ alatt a politikai iszlám rémtetteinek színhelyévé vált. A szóban forgó iszlamizációs konjunktúra 1967-tõl máig érezteti a hatását a muszlim világ határain túl, így Európában is. Tény, hogy ezt a hatást az 1970-es évek végétõl a gazdasági problémák felerõsítették. Az is tény azonban, hogy bár a különbözõ országok különféle módokon igyekeztek orvosolni a náluk mutatkozó bajokat, nem sok sikert értek el. Persze a problémák nem ugyanazok a szóban forgó országokban. Ez természetes, hiszen Nagy-Britannia és Franciaország gyarmatosító hatalom volt, Németország pedig nem. Így Nagy-Britanniában elsõsorban a Pakisztánból, Indiából, Bangladesbõl származó csoportok okoznak gondot, Franciaországban a Maghreb-országokból, illetve Fekete-Afrika bizonyos területeirõl bevándoroltak, Németországban pedig a törökök, ámbár nem elhanyagolható az arabok száma sem. Lényeges tehát leszögezni, hogy nincsen egységes európai iszlám. Egy etnikailag és vallásilag is erõsen tagolt tömegrõl van szó. Az egyes európai uniós országok másmás problémákkal szembesülnek a területükön élõ muszlim kisebbségek esetében.

7 PÁRHUZAMOS VAGY INTEGRÁLT TÁRSADALMAK 5 Ezért van, hogy más-más megoldásokkal kísérleteznek. Az alapkérdés azonban mindenütt ugyanaz: integrációra, multikulturális vagy párhuzamos társadalmak megteremtésére törekedjenek-e? Amilyen népszerû volt a multikulturalizmus fogalma akár még egy évtizede is, annyira elkoptatottnak és nehezen értelmezhetõnek tetszik ma. A multikulturalizmus egyik baja valóban az, hogy igen sokféleképpen értelmezhetõ. És ma már nagyon komoly elméleti viták folynak, amelyeknek korántsem csak a multikulturalizmus problémája áll a középpontjában. Elsõsorban Németországot említeném, mert ismereteim szerint ott foglalkoztak a leglelkiismeretesebben és a legalaposabban az integrált és a párhuzamos társadalom problémájával. Itt társadalmi viták éppúgy voltak, mint kiváló teoretikusok például Habermas és Bassam Tibi részvételével folyó diskurzusok. Bassam Tibi alkotta meg például a Leitkultur, vagyis a domináns, vezetõ kultúra és az euroiszlám fogalmát. A Szíriában született és nevelkedett kutató 1962-tõl Adorno és Horkheimer tanítványa volt, és német állampolgár. Neki az a véleménye, hogy a multikulturalizmus nem jelenthet megoldást. Bassam Tibi szerint a muszlimoknak integrálódniuk kell, mégpedig az európai értékek alapján. Azt mondja: a Leitkultur a felvilágosodás értékein a demokrácián, a pluralizmuson, a tolerancián, a szekularizmuson, az emberi jogok elismerésén alapuló európai kultúra, amelyet az Európában élõ muszlimoknak el kell ismerniük, fogadniuk. A politika a maga természete szerint próbált rátelepedni Bassam Tibi felfogására, és CDU-berkekben arról kezdtek beszélni, hogy kell legyen egy speciális német Leitkultur, a deutsche Leitkultur. A szíriai származású tudós azonban kategorikusan elhatárolta magát ettõl a törekvéstõl, és azt hangsúlyozta, hogy nem deutsche, hanem europäische Leitkulturról, tehát közös európai, és nem valamely nemzeti jegyeket hordozó kultúráról van szó. Az euroiszlám pedig Bassam Tibi értelmezésében az az iszlám, amit Európában követni kell, vagyis a felvilágosodás értékeit elfogadó iszlám. Ezzel õ az úgynevezett gettó-iszlámot állítja szembe. Itt feltétlenül kiemelendõnek tartom azt, ami nagyon kevéssé ismert Európában: az iszlám hagyományok között ott van a racionalizmus is. Csak két példa: Ibn Rusd, akit Averroes néven ismerünk, vagy Ibn Szina, akit Avicenna néven tisztelünk, nélkülözhetetlen közvetítõszerepet játszott a középkorban Arisztotelész európai megismertetésében. Méghozzá úgy, hogy feldolgozták, interpretálták, továbbfejlesztették az ókori görög filozófus tanításait. A középkorban az ortodoxia és a racionalizmus küzdelme zajlott az iszlámon belül. Maxime Rodinson, a nemrég elhunyt kiváló francia orientalista írt egy alapmûvet Iszlám és kapitalizmus címmel. Ebben egyebek között azt fejtegette, hogy a kapitalizmus csírái kifejlõdtek az iszlámban is. A keresztény fejlõdéssel ellentétben azonban, ahol a weberi protestáns etika segítette a kapitalista mentalitás kibontakozását, az iszlám fejlõdésben az ortodoxia kerekedett felül. Így a racionalista tendenciák fokozatosan háttérbe szorultak, majd el is enyésztek. Mivel a filozófia vereséget szenvedett, megszûnt az új értelmezések lehetõsége, csak korábbi tekintélyek szövegeire lehetett hivatkozni. Ez azonban elsõsorban az iszlám fõ, szunnita ágára igaz. A síiták arra büszkék, hogy õk mások, az õ irányzatukban ma

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS is egy-egy élõ vallási vezetõ véleménye a meghatározó. Ettõl függetlenül a racionalizmus háttérbe szorulását követõen több évszázados stagnálás jellemezte az iszlámot. Térjünk vissza az európai iszlám-problémához. Ha az iszlám és a Nyugat közötti konfliktusról beszélünk, látnunk kell, hogy ez a konfliktus elsõsorban Európára jellemzõ. Ugyanakkor az is világos, hogy korántsem csupán vallási vagy civilizációs problémáról van szó, hanem legalább ugyanilyen mértékben társadalmi, gazdasági és politikai problémáról. Azok a muszlim kisebbségek, amelyek Nyugat-Európában élnek, általában a társadalom perifériáján helyezkednek el, a városok külsõ negyedeiben. Marginalizált, a társadalmi-politikai életben alulreprezentált csoportok ezek. Szinte minden országban megfigyelhetõ az iszlám csoportok gettósodása. Ennek több oka is van. Nagy-Britanniában például jól ismert a láncmigráció fogalma. Az történt ugyanis, hogy Pakisztánból vagy Bangladesbõl úgy költöztették át a munkaerõt, hogy egy-egy helység teljes lakosságát egy helyen telepítették le. Így azután egy-egy közösség, amely korábban vidéki tradicionális környezetben élt, átkerült egy nagy-britanniai város perifériájára, ahol a maga hagyományos életfelfogásával, kapcsolati hálózatával egy teljesen újszerû, számára idegen miliõbe került. Elképzelhetõ, milyen frusztrációt okozott az ilyen helyzet. Értelemszerû, hogy ilyenkor az iszlám jelentette az emberek számára a kapaszkodót. Ráadásul idõközben megjelentek a bevándorlók második és harmadik nemzedékei is, amelyek minden felmérés tanúsága szerint jóval kevésbé hajlandók az integrálódásra, mint a nagyszüleik vagy a szüleik. Az õ körükben igen erõteljes az iszlám térhódítása. Jeleznem kell azonban, hogy hibás az a felfogás, amely az iszlám hatását az erõszakra, a radikalizmusra való hajlandósággal azonosítja. Az iszlamisták között éppúgy vannak mérsékeltek, mint radikálisok. Ami a közös bennük, hogy céljuk a társadalom vagy legalábbis a saját közösségük iszlám alapon való mûködtetése. Vannak, akik ezt radikális eszközökkel, mások viszont mérsékelt módon kívánják elérni. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az iszlamizmus megerõsödésével párhuzamosan Nyugat-Európában felerõsödött az a fajta leginkább jobboldali nacionalizmus, amelynek a legfontosabb jellemzõje az idegenellenesség. Ez az idegenellenesség kiváló táptalaj az iszlamizmus számára, hiszen a muszlimok elszigetelése irányába hat. Szélsõséges esetben ugyanis azt követeli, hogy a muszlimok távozzanak az országból, Európából, kevésbé szélsõséges esetben pedig azt, hogy ha maradnak, különüljenek el. Itt találkozik ez a követelés az iszlamizmus azon törekvésével, hogy a muszlimoknak a saját kulturális-vallási világukba kell bezárkózniuk. Még egy szót a multikulturalizmusról. Ezzel elsõsorban olyan erõsen liberális államokban próbálkoztak, mint Hollandia és Nagy-Britannia. Ezek a törekvések mára szemmel láthatóan kudarcot vallottak. Ennek nagyon pregnáns megnyilvánulása, hogy az utóbbi években ébredtek rá több nyugat-euró-

9 PÁRHUZAMOS VAGY INTEGRÁLT TÁRSADALMAK 7 pai országban, hogy mekkora a jelentõsége az imámképzésnek. A muszlim közösségek mostanáig általában külföldrõl hoztak imámokat. Ezeknek az import vallási vezetõknek a nagy része radikális nézeteket képviselt. Nem egyszerûen azért, mert eleve gyûlölték azt az országot, amelybe érkeztek, hanem mert teljesen más kulturális miliõbõl jöttek. Ennek a veszélyeit felismerve szorgalmazzák az utóbbi idõben a nyugat-európai országok az állami imámképzést. Vannak-e olyan felmérések, amelyek megközelítõleg pontos adatokkal szolgálnak arra nézve, mekkora a szélsõségesek aránya a nyugat-európai muszlim közösségekben? Nincsenek. Az tudható, hogy ha valamelyik mecsetben radikális imám mûködik, annak környezetében nagyobb a szélsõségesek aránya. Ám az is tudható, hogy a Nyugat-Európában élõ muszlimok nagy többsége nem radikális. Olyan felmérések viszont vannak, amelyek megbízhatóan mutatják, hogy az iszlám mint identitásképzõ tényezõ szerepe igen jelentõs. Megkérdeztek például Nyugat-Európában élõ muszlimokat és nem muszlimokat arról, hogy minek tartják magukat elsõsorban. A megkérdezett muszlimok nagy többségben elsõsorban muszlimnak minõsítik magukat, míg a keresztények elsõsorban általában németnek, franciának. Ez és más felmérések eredménye is arra enged következtetni, hogy az iszlám szerepe az önazonosság szempontjából igen fontos. Ugyanakkor más vizsgálódások árnyalják ezt a képet. Nagy-Britanniában kérdeztek meg muszlimokat arról, hogy látnak-e ellentmondást aközött, hogy õk egyfelõl muszlimok, akik az iszlám umma részének tartják magukat, másfelõl egyidejûleg jó állampolgárok is legyenek, akik kellõképpen beilleszkednek a társadalomba. Erre egyértelmûen nemmel válaszoltak a megkérdezettek. Viszont a nem muszlim válaszadók úgy gondolták, hogy a muszlimok számára ez nagy probléma, szinte feloldhatatlan ellentmondás. Ez is jól példázza, mennyi félreértés van a muszlimok helyzete körül, mennyire eltérõen ítélik meg azt saját maguk és a befogadó társadalom tagjai. A nem muszlim lakosság sok olyat tart problematikusnak a muszlim kisebbség életében, amit õk maguk nem látnak annak. Problémák pedig vannak bõven. Így például a társadalmi és politikai alulreprezentáltság. Pedig a második és a harmadik generáció tagjai már többségükben Európában születtek, sokan közülük állampolgárai az adott államnak. Bár ebben is nagyok a különbségek. A Nagy-Britanniában és Franciaországban élõ muszlimok körülbelül háromötöde kapott állampolgárságot, míg Németországban csak az egyötödük. Nemrég változott a német törvény, úgyhogy az eddigieknél könnyebb lesz állampolgárságot kapni. Ez viszont újabb gondokat vet fel. Ha viszonylag rövid idõn belül több százezer török és más muszlim kap állampolgárságot, és ami azzal jár, szavazati jogot, akkor az a politikai viszonyokat is befolyásolhatja. Mindezt még tetézheti a demográfiai probléma. Valóban, sokan azért félnek Európa eliszlámosodásától, mert az õshonos lakosság létszáma csökken, a muszlimoké növekszik. Ha újabb migráció nem következik be, önmagukban a jelenlegi demográfiai folyamatok is komoly arányeltolódásokat idézhetnek elõ.

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS Az Európai Unióban nincs egységes elképzelés ezeknek a gondoknak a megoldására. Minden egyes ország próbál valamilyen, a saját helyzetének megfelelõ politikát kidolgozni. Azért tapasztalhatunk azonosságokat is. Például igyekeznek olyan muszlim szervezeteket kiválasztani, amelyekkel tárgyalnak a kormányok. Ernyõszervezetekrõl van szó, amelyek persze nem tömörítenek minden muszlim szervezetet. Ez érthetõ, hiszen a különféle irányzatok között igen erõteljes viták vannak. Vita folyik arról is, hogy egyáltalán tárgyaljanak-e a kormányokkal. A kormányok viszont arra törekszenek, hogy olyan tárgyalópartnert találjanak, amely kellõképpen lojális a politikájukkal kapcsolatban. Milyen különbségek fedezhetõk fel a nyugat-európai muszlim közösségekben? E közösségek minden országban rendkívül tagoltak. Különbözõ országokból érkeztek a tagjaik, tehát különbözõ etnikumúak, különbözõ vallási irányzatokat követnek. Egységesülésük annál nagyobb mértékû, minél nagyobb a külsõ fenyegetettségük. A lényeg tehát az, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem beszélhetünk egységes európai iszlámról. Ami azonos és közös: a vele kapcsolatban megoldandó szociális, gazdasági és kulturális probléma. A közvélemény ugyanakkor nem utolsósorban a Huntington-féle elmélet média általi bulvárosítása nyomán inkább a civilizációs különbségeket tartja számon. A civilizációs különbségek persze nem hagyhatók figyelmen kívül. Röviden és leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy az iszlám civilizáció alapvetõen kollektivista indíttatású, míg a nyugati civilizáció individualista indíttatású kulturális képzõdmény. Tehát az utóbbi fél évszázadban az történt Nyugat-Európában, hogy egy kollektivista civilizáció került át egy individualista közegbe. Ez természetesen kihat a kollektivista civilizációt alkotó egyénekre: körükben is megfigyelhetõ az individualizáció. Ám a reiszlamizáció az individualizáció ellen hat. Nem lehet általánosítani, mert rengeteg a kivétel, de nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a Nyugat-Európában élõ muszlimok többsége mint egyén elsõsorban a saját közössége tagjaként jelenik meg. Egész pontosan: az õ közösséghez való tartozása sokkal erõsebb, mint a nyugati civilizáció tagjaié. Ez a kétfajta ember egymás mellett él. Az elkülönülést erõsíti, hogy a családból hozott hagyományokat gyakran erõsítik az iskolai élmények, hiszen a muszlimoknak sokszor saját iskoláik is vannak. Az én véleményem szerint azonban ezt a civilizációs különbséget nem szabad túlértékelni. Ez nem áthidalhatatlan. Sokféle híradás szól arról, hogy egy Németországban nevelkedõ török vagy egy Hollandiában nevelkedõ marokkói gyerek egészen más mentalitású, mint törökországi vagy marokkói társaik. Ezért is vallom, hogy csak a mindkét oldali szélsõségesek tüntetik fel a szóban forgó civilizációs különbségeket feloldhatatlanul konfliktuózusoknak. Gyakran és sokan mondják, hogy az iszlám világban mindenütt diktatórikus vagy autoriter kormányzás folyik. Ezzel mintegy alá kívánják támasztani, hogy az európai iszlám-probléma megoldhatatlan. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az ebbe a világba tartozó országok nem tudják kivonni magukat a globalizáció és a vele járó modernizáció hatása alól. Iránról például objektívebb elemzõk azt írják-mondják, hogy hatalmas demokratikus potenciállal rendelkezik.

11 PÁRHUZAMOS VAGY INTEGRÁLT TÁRSADALMAK 9 Valószínûleg furcsa lesz, amit mondok. Az, amit az iszlám világ fundamentalizmusa bizonyítékaként emlegetnek, olykor a modernizáció sajátos megjelenési módja. Az például, hogy Nyugat-Európában a fiatal muszlim lányok ragaszkodnak a fejkendõ viseléséhez, részükrõl egy nagyon modern nõiszerep-megnyilvánulás. Az, hogy egy tradicionális ruhadarabhoz ragaszkodnak, egyáltalán nem valamiféle fundamentalista törekvés, sokkal inkább egy nyugatias megnyilvánulás. Arról van ugyanis szó, hogy kimennek az utcára, kiállnak a nyilvánosság, a média elé annak érdekében, hogy ez a viselet törvényes legyen. Itt már valójában a tradicionális iszlámtól merõben idegen feminizmussal van dolgunk. Követelik, hogy viselhessék a muszlim, egyúttal nõi identitásukat kifejezõ fejkendõt, s ennek során sokkal inkább a modern nyugati, mint a tradicionális iszlám felfogásnak megfelelõ nõi szerepet vállalnak. Tehát itt mindenképpen modern jelenséggel van dolgunk, amelynek az a sajátossága, hogy tradicionális maszkban mutatkozik elõttünk. Ami a globalizációval együtt járó modernizációt illeti, úgy vélem, elkerülhetetlen az iszlám világ számára. Messzemenõen egyetértek azzal a véleménnyel, amely szerint Iránban igen nagy a demokratikus potenciál. Kevéssé ismert, hogy ott a demokratikus intézményrendszer teljes egészében létezik. Kétségtelen, hogy van az isteni törvény, az iszlám értékrend betartása felett õrködõ Õrök Tanácsa, olyan kvázi alkotmánybíróság, amely képes megakadályozni a nem megfelelõ (értsd: nem eléggé iszlám alapokon álló) személyek pozícióba kerülését. De a modernizáció ezzel együtt halad elõre. Ugyanígy számos más helyen az iszlám világban. Az persze bizonyos, hogy miként az iraki példa bizonyítja erõszakkal nem lehet a demokratikus intézményeket átültetni ezekbe az országokba. De rengeteg jele van annak, hogy az utóbbi idõben számos korábbi tabu dõlt meg a térségben: az Öböl-menti országokban választásokat tartanak, mi több, már nõk is részt vesznek ezeken, Szaúd-Arábiában nõi pilótát és autóversenyzõt láthatunk. Persze teljesen világos, hogy az a demokrácia, ami ebben a világban formálódik, nem olyan lesz, mint az európai. De a különféle európai demokráciák között is igen nagyok a különbségek. Ha Európa és az iszlám viszonyáról beszélünk, elkerülhetetlen, hogy szóba hozzuk Törökország uniós tagságának kérdését. Véleményem szerint Törökország elõbb-utóbb az Európai Unió tagja kell legyen. Mindenki elõtt ismeretesek az ezzel kapcsolatos problémák. Amire a tagságra sor kerül, messze az unió legnépesebb állama lesz Törökország. Ez a legnépesebb állam pedig egy iszlám ország lesz. Ezért is húzódik ez az ügy annyi ideje: Törökországot Európa nagy része nem tartja a Nyugat részének. Tény, hogy magában Törökországban is vita van arról, micsodák is õk. Nekem azonban az a véleményem, hogy éppen azzal lehetne a legnagyobb támogatást adni az iszlám modernizációs erõinek, ha Európa az összes sajátosságukkal együtt elismerné az eredményeiket. Nyugati szempontból Törökország tekinthetõ az iszlám világ legelõrehaladottabb demokráciájának. Ha a Nyugat elismeri azokat a kétségbevonhatatlan erõfeszítéseket, amelyeket a törökök a demokráciáért tettek, akkor véleményem szerint erõsíteni lehet a modernizáció iránt fogékony iszlámot, és gyengíteni lehetne a radikalizáció, a fundamentalizáció esélyeit. Ha Euró-

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS pa nem kapcsolja magához megfelelõ módon Törökországot, akkor megnõ az esélye annak, hogy az instabillá válik, és inkább Kelet felé fordul. Ez óriási veszteség volna, hiszen Törökország NATO-tag, régóta integrálódott a nyugati szövetségi rendszerbe. Térjünk vissza az eredeti kérdéshez: a muszlim országok modernizációja, demokratizálódása kedvezõ hatást gyakorolna-e az Európai Unió területén élõ muszlim közösségek integrációjára? Az tapasztalható, hogy az Európában élõ muszlimok körében máris zavart okoz, hogy õk másmilyennek képzelik szülõföldjüket, mint amilyen az valójában. Akik ott születtek, úgy gondolják, hogy még mindig olyan az országuk, mint amikor elhagyták. A második meg a harmadik generáció pedig inkább csak elbeszélésekbõl nyeri az ismereteit. Közben természetesen óriásiak a változások az egykori hazában. Nekem az a véleményem, hogy a feltartóztathatatlan modernizáció felgyorsítaná az európai muszlimok integrációját. Ehhez azt is hozzátenném, hogy a tapasztalatok azt mutatják, az iszlám világ nagy többsége nem híve a radikalizmusnak. Nem híve a politikusok nagy többsége sem, bár õk amint errõl már szó esett abban a helyzetben vannak, hogy nem demokratikus, hanem autoritárius politikai rendszerekben mûködnek. Így a vezetõk nem elsõsorban a demokratizálásban, hanem saját hatalmuk fenntartásában érdekeltek. Csakhogy a fõ problémát az okozza, hogy ha beindulnak a demokratikus folyamatok, akkor éppen az iszlamisták törhetnek elõre. Ez történt Palesztinában, ahol a Hamasz nyerte a választásokat. A szakértõk szerint hasonló dolog történne a legtöbb iszlám országban, ha szabad választásokat tartanának. Mi a teendõ ebben a helyzetben? Úgy gondolom, hogy nemcsak az iszlámtól nem kell félni, hanem az iszlamizmustól sem. A Hamasz gyõzelmérõl értesülve azt mondtam, ez kiváló alkalom lehet arra, hogy elõrehaladjon a közel-keleti békefolyamat. Hiszen a Hamasz a merényletek eltervezõje, kivitelezõje, ezeket csak õ tudja leállítani, nem a Fatah. Ezért is vélem úgy, hogy megfelelõ tárgyalásokkal a Hamasszal el lehetett volna jutni egy a mainál lényegesen jobb pozícióhoz. Szerintem, ha az iszlamistákat nagyobb mértékben bevonnák a politikai folyamatokba, indulhatnának például a választásokon, akkor sokkal nagyobb mértékben volnának pacifikálhatók, mint az elutasítással. Meggyõzõdésem, hogy ha egy terrorakciókat is végrehajtó, ugyanakkor mély társadalmi beágyazottságú, gyakran hiánypótló szociális-karitatív tevékenységet is ellátó szervezet amilyen az iszlamista szervezetek nagy része politikai párttá válik, akkor elõbb vagy utóbb elindul a pacifikálódás útján. Választásokon szerepelve, a parlamentbe bejutva ugyanis olyan feladatokkal szembesül, amelyeket alapvetõen békés eszközökkel lehet megoldani. Ez esetben az erõszakos, esetleg fegyveres tevékenység szükségképpen háttérbe szorul. És még egy megjegyzés: a szélsõségeseket véleményem szerint csakis saját közösségük képes megfékezni. Ha saját közösségük nem dicsõíti, hõsként kezeli, hanem elítéli õket, akcióik elveszítik értelmüket. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a mérsékelt erõk eredményeket tudjanak felmutatni a problémák megoldása terén. A Nyugatnak ebben messzemenõkig támogatnia kell õket.

13 PÁRHUZAMOS VAGY INTEGRÁLT TÁRSADALMAK 11 Szerintem némiképp hasonló a helyzet a Nyugat-Európában teret nyerõ iszlamizmussal is. Nagy kérdés, miként és milyen mértékben tudják ezt a problémát kezelni a befogadó országok. A megoldások nagyon sokfélék lehetnek, hiszen országonként különbözõeknek kell lenniük. Általánosságban azonban annyi megállapítható, hogy a nyugat-európai országokban élõ muszlim közösségek nagyobb fokú integrációja, életkörülményeinek javítása, a többségüket kitevõ mérsékelt erõkkel folytatandó intenzív dialógus elengedhetetlen feltétel. HOVANYECZ LÁSZLÓ

14 12 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS KOVÁCS ANDRÁS GYÖRGY A piacszabályozás mint önálló jogterület A modern piacszabályozás és annak eszközrendszere a közösségi jogból származik. A hazai joganyag a közösségi jog hatására jelentõs átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulás szükségessé teszi a gazdasági alkotmányossághoz kötõdõ fogalmak újraértékelését. A tanulmány azt a kérdést teszi fel, hogy a jogászi gyakorlat számára mit jelent az Alkotmány 9. (1) bekezdésében megjelenõ piacgazdaság fogalma, és ehhez képest hol húzhatók meg a piacszabályozás alkotmányossági követelményeket is kielégítõ határai. A piacgazdaság fogalmának jogi-közgazdasági értelmezése Nagyon úgy tûnik, hogy a közigazgatási jogon mint diszciplínán belül új jogág önállósulásának lehetünk tanúi, különösen a közösségi jogi rezsim alá vetett jogrendszerekben. Ez a terület a széles értelemben vett versenyjog (a közösségi jog szintjén a közösségi versenypolitika) és a fogyasztóvédelem területe köré csoportosuló állami feladatok összessége, egyszóval a piacgazdaság szabályozásához, közvetlenül a gazdaságba való állami beavatkozásokhoz kapcsolódó jogi diszciplína. Az állam mind kiadásai, mind bevételei (adózás) tekintetében befolyásolja a gazdaságot, a piacgazdaság normál mûködését. Ezért az adózás, az állami kiadások hatásai mind a mikroökonómia, mind pedig és különösen a makroökonómia tárgya. Az is evidenciának tûnik, hogy a piacgazdaság mûködése feltételezi az állam létét, az állam szükségképpeni feladata a piaci csere lebonyolításához szükséges jogi feltételrendszer kialakítása és fenntartása. Az állam létezhet piacgazdaság nélkül, de fordítva ez nem igaz. Ha azonban azt a kérdést tesszük fel, hogy meddig tart a piacgazdaság jogi kereteinek biztosítása, és honnantól beszélünk a piaci viszonyokba való beavatkozásról, amelynek már piactorzító hatásai lehetnek, akkor már elbizonytalanodunk. Példának okáért a magyar Alkotmány az alapvetõ társadalmi-gazdasági berendezkedésünket meghatározó szabályai között, a 9. (1) bekezdésében piacgazdaságként definiálja Magyarországot, melyhez szorosan kapcsolódik a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadságának alapelve. Az Alkotmánybíróság értelmezte a piacgazdaság fogalmát a hatósági árakkal és árszabályozással összefüggésben 1, és megadta a jogi szempontú releváns értelmezést. Az Alkotmánybíróság határozata szélesen határozza meg az árak szabályozásának, valamint a gazdasági verseny és a piacgazdaság korlátozásának alkotmányos korlátait. Eszerint az Alkotmány nem kötelezi el magát a piacgazdaság semmilyen tartalmi modellje mellett, az gazdaságpolitikailag semleges. Az Alkotmányból közvetlenül nem vezethetõ le az állami beavatkozás nagysága, ereje, még kevésbé annak ti- 1 19/2004 (V.26) AB határozat (Magyar Közlöny 2004/71.).

15 A PIACSZABÁLYOZÁS MINT ÖNÁLLÓ JOGTERÜLET 13 lalma. Önmagában abból, hogy a versenyszabadság nem alapvetõ jog, következik az, hogy arra nem vonatkozik az Alkotmány 8. (2) bekezdésében foglalt tilalom, tehát törvény a verseny szabadságának, a piacgazdaságnak akár a lényeges tartalmát is korlátozhatja. Különösen szükség lehet a piacgazdaság körülményei között akár közvetlen állami beavatkozásra is, ha például az éppen a verseny érdekében történik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenesnek csak az olyan piaci beavatkozás minõsíthetõ, amely fogalmilag és nyilvánvalóan a piacgazdaság létét szünteti meg, pl. általános államosítás, szigorú tervgazdálkodás bevezetése. Az Alkotmánybíróság tehát nem foglalt állást a piacgazdaság valamely tartalmi modellje mellett, ami nem is csoda annak tükrében, hogy e történeti és különösen közgazdasági kritériumok alapján értelmezhetõ fogalomnak sem gazdaságtörténeti, sem eszmetörténeti, sem pedig elfogadott közgazdaságtudományi értelmezése nem létezik. A nyugati kultúrkör közgazdaság-tudományában nagy általánosságban a piac tanulmányozásának két fontos megközelítése létezik. Az egyik a szerkezet magatartás teljesítmény (structure conduct performance) amerikai indítású paradigma, amely iparági szervezetek elmélete néven is ismert, 2 és amely leíró jellegû áttekintést nyújt a piaci szervezetekrõl. A másik a köztudatban is ismert egyensúlyi árelmélet mikroökonómiai modellje. 3 Ha a jogászok elképzelik maguk elõtt a piacgazdaság mibenlétét mint a jogállam egyik definitív elemét, akkor az egyensúlyi árelmélet alapján álló klasszikus iskola által kidolgozott és a neoklasszikus iskola által is promotált versenyzõi piac fogalma jelenik meg a szemük elõtt. Egyrészt köztudott, hogy azt a nézetet, miszerint a piacok mindent megoldanak, továbbá hogy a megoldás egyértelmû és optimális, Adam Smith képviselte elõször a láthatatlan kéz elméletével, és ezt fogalmazta meg egzakt matematikai formában, Nobel-díjat kiérdemelve Kenneth Arrow és Gerard Debreu (1954). Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a tételek csak szigorú peremfeltételek megléte esetén érvényesek. Akkor, ha az informáltság tökéletes, vagyis mindenki mindenrõl, ingyenesen tökéletesen informált, ami nyilvánvalóan nem igaz, mert az információ hatalom, és a nyereség azé, aki jobban informált. Továbbá akkor, ha nincsenek monopóliumok, mert a monopóliumuk egy bizonyos határon belül tetszés szerint emelhetik áraikat, és még ronthatják is a minõséget. Akkor, ha nincs környezetszennyezés úgy, hogy ennek hátrányait másnak kell elviselnie. Akkor, ha minden tudományos eredmény mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll, és nincsenek szabadalmi jogok. Végül akkor, ha az üzleti forgalom lebonyolítása ingyenes, nincsenek bankok, biztosítók, könyvelõk, jogászok, bírók és végrehajtók, vagy ha vannak, mindenki számára és az országok számára is ingyenesek. Mindez nyilvánvaló módon messze van a valóságtól, a hagyományos elmélet azonban ezt tételezi fel. Ezért a hagyományos elmélet következtetései nem a való világra, hanem csupán egy elméleti világra érvényesek. 4 Másrészt bizonyítható és könnyen belátható, hogy 2 Coase, R. H.: Az iparági szervezetek elmélete. In A vállalat, a piac és a jog (ford: Meszerics; Handbook of Industrial Organisation) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Carlton, Dennis W., Jeffrey M. Perloff: Modern piacelmélet, Panem, Budapest, Szakolcay Gy.: Még egyszer Stiglitzrõl és az IMF-rõl. In: Élet és Irodalom 35. szám.

16 14 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS az általános egyensúlyi elmélet által egyértelmûen meghatározottnak tekintett optimális helyzet valójában nem egyértelmûen meghatározott, hanem az institucionális viszonyok függvénye. Más jogi, társadalmi és politika körülmények között más egyensúlyi helyzet alakul ki. Ha például a jövedelemelosztás egyenletesebb, akkor szükségképpen más lesz a termelés összetétele és még az árrendszer is, márpedig a jövedelemelosztás a hatalmi viszonyoktól, a társadalom különbözõ csoportjainak érdekérvényesítõ képességétõl is függ. Stiglitz és szerzõtársai kimutatták, hogy a helyzet minden tényleges esetben javítható állami beavatkozással. Ugyanakkor ez az érvelés egyenesen átvezet az állam gazdasági szerepére. A neoklasszikus felfogás szerint a legkisebb állam a legjobb állam, és a magánszektor mindig és minden körülmények között jobb, mint a közületi. Stiglitz szerint viszont a piac egyoldalú túlhangsúlyozása csupán ideológia, és meg kell találni a piac és az állam szerepének optimális arányát. 5 A versenyzõi piac peremfeltételeinek nyilvánvaló modellszerûsége és hiánya azonban a klasszikus közgazdaságtan tipikus diszciplínájában, a mikroökonómiában a közvélekedéssel ellentétben evidencia. Errõl tanúskodnak az olyan tankönyvi fejezetek, mint a monopóliummal, a monopolista viselkedéssel, az oligopóliummal, a játékelmélettel, a külsõ gazdasági hatásokkal vagy az aszimmetrikus információval foglalkozó részek. E peremfeltételek biztosítása sosem volt az állam és a jog kimondott feladata. A tökéletes verseny ténylegesen minden versenytevékenység hiányát jelenti, és ez a nézetrendszer egyébként sem ad arra választ, hogy a piac endogén módon mozgásba lendülhet-e, külsõ változás nélkül kialakulhat-e spontán nyugalmi helyzet, vagy a piaci folyamatok olyan erõket szabadítanak fel, amelyek azt mindig mozgásban tartják. E nézetrendszerrel szemben vagy a mellett azonban más, a versenyzõi piacot leíró közgazdasági modellek is léteznek. Például az új osztrák iskola paradigmája 6 már a korlátozott racionalitás reálisabb feltételezéseit alapul véve az emberi tudás elkerülhetetlen tökéletlenségébõl indul ki, és középpontjában nem az egyensúlyi ár meghatározása és elmélete, hanem a piac mint ismeretek terjesztésének mechanizmusa áll. Megközelítése alapvetõen különbözõ, mert sem az áruk, sem a tõkejavak nem homogének a versenyzõi piacon. A Chamberlin-féle monopolista verseny elméletével szemben a jószágdifferenciálást nem monopolista elemként, hanem a verseny természetes velejárójaként tételezi, amely a versenyfolyamat legjellemzõbb eleme. A piacot nem a vevõ és az eladó (termelõ), hanem kizárólag a közvetítõ-kereskedõ, a profitra törõ vállalkozó tartja mozgásban (az ún. ármanipulátorok). Míg a vevõ és az eladó egyszerû árelfogadók, a vállalkozók versenye tünteti el a profitot, mert a termelési költség és az eladási ár közti különbséget folyamatosan kiegyenlítik. Valójában a vállalkozók a verseny hatására profitjukat a fennálló adottságok megvál- 5 Stiglitz, J. E.: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK Kerszöv Kft., Budapest, Az új osztrák iskola az 1960-as, 70-es években alakult ki, alapítója Ludwig von Misest, legtekintélyesebb képviselõje Friedrich von Hayek, jelenlegi vezéralakja és továbbfejlesztõje pedig I. M. Kirzner. Lásd részletesen: Mátyás A.: Az új osztrák iskola általános jellemzése. In: Közgazdasági Szemle. 2004/

17 A PIACSZABÁLYOZÁS MINT ÖNÁLLÓ JOGTERÜLET 15 toztatásával, új ismeretek bõvítésével állandóan növelni próbálják, tehát épp az ellenkezõje történik, mint az egyensúlyi árelméletben. A keretfeltételeket az ármanipulátorok elkezdik mozgatni addig, amíg profit nem keletkezik, így endogén módon változtatják meg a modell sajátosságait. (Például õk már nem csak a fogyasztó ízléséhez igazodnak, hanem a fogyasztót befolyásolják ízlésében.) Hayek rámutat arra, hogy a klasszikus közgazdaságtan egy-egy terméket feltételez egy-egy iparágban, hiányzik a termékek heterogenitása (a valóságban nincs két egyforma termék). Kirzner pedig kidolgozza az egyensúlyi árelmélet logikája mellett az egyensúlyi termékminõség logikai konstrukcióját. Az új osztrák iskola képviselõi tehát elismerik az egyensúlyelmélet korlátozott alkalmazhatóságát, de nem ezt tekintik a lényegnek. Egy lényeges összefüggés azonban ebben a megközelítésben is megmarad. A piac az egyensúly felé haladás tendenciája, ennek tagadása magának a közgazdaságtannak a tagadása. Ugyanis ha a piac elõbb-utóbb egyensúlyba kerül, akkor van szabályszerûség (rend) a piacgazdaságban, ezért a jövõbeni események is becsülhetõk; ha ilyen nincs, akkor csak káosz van, és a közgazdaságtan fegyvertára sem alkalmazható. Az új osztrák iskola tanai feltételezik azt, hogy a piac elõbb kerül egyensúlyba, mint ahogy a piac peremfeltételeit megváltoztató és ekként profitot jelentõ új ismeret keletkezik (rend), mert ha az új ismeret elõbb jönne létre, akkor káosz lenne a piacgazdaságban. Mindehhez hozzátehetjük a magunk részérõl, hogy ezek szerint a túl gyors piaci változások ellehetetlenítik az egyensúly közeli állapot kialakulását. Mivel kevés szereplõs, nagy erõforrásokkal rendelkezõ piacokon az ismeretszerzés értelemszerûen gyorsabb (gondoljunk a technológia- és infrastruktúra-igényes iparágakra), ez a helyzet eleve gyorsabb endogén változást vált ki. De az összefüggés igaz lehet fordítva is: a kevés szereplõs, transzparens piacon a gyors kiegyenlítõdés (rohamos profitvesztés) kikényszeríti az új ismeretek akcelerációját. E két tételbõl pedig levonhatjuk azt a mérleget, hogy az ilyen piacokon a technikai fejlõdés profitérdekbõl gyors, viszont a piaci viszonyok totális verseny esetén egyre kiegyensúlyozatlanabbak. Ilyen körülmények között pedig könnyen kiderülhet, hogy a klasszikus közgazdaságtan nem képes a piacokat adekvátan leírni, az új osztrák iskola megközelítésébõl pedig az következik, hogy ez egyre inkább nem is lehetséges (mert káosz van). Tovább árnyalják a piacgazdaságról alkotott képünket az intézményi közgazdaságtan modern irányzatai a tulajdonjogi irányzat, az ügynök-elmélet és a transzakciós költségek elmélete, melyek megtermékenyítettek más tudományágakat, így a jogtudományt is, létrehozva a jogintézmények közgazdasági elemzését kutatási tárgyának tekintõ jog és közgazdaságtan iskolát. Polányitól 7 tudjuk, hogy a gazda- 7 Polányi K.: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban. Gondolat, Budapest, , 328. Polányi szerint az elosztásnak három jelentõs formája van: a reciprocitás (kölcsönös ajándékozás), a redisztribúció (elvonás-központi elosztás) és a piaci csere. Ugyanerrõl értekezik még Peter Behrens, aki szerint négy társadalmi döntési eljárás létezik: a piac, a bürokratikus eljárás, a politikai döntési mechanizmus, a bargaining (alku) eljárás, melyek szintén az elosztás formáinak feleltethetõk meg. Behrens, P: A jog egy gazdasági elméletének szempontjai. In: Gazdasági jogi tanulmányok II. kötet, A jog gazdasági elemzése i. m

18 16 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS sági folyamatoknak, az elosztásnak csak egyik formája a piaci csere, Coase 8 óta pedig azzal is tisztában vagyunk, hogy a vállalatok olyan kis szigetek ( fekete dobozok ) a piac óceánjában, amely fekete dobozokon belül a javak újratermelésének folyamata adminisztratív szabályozókon és nem piaci szabályozókon keresztül történik, következésképp nem mondható az, hogy a piaci csere, a közel sem súrlódásmentes árrendszer lenne az a szabályozó mechanizmus, amely a gazdaság szabályozását kizárólagosan vagy akár dominánsan végezné, még egy ún. piacgazdaságban sem. Coase kimutatta azt is, hogy a jól meghatározott tulajdonjogok az alapjai a piaci csere kielégítõ mûködésének, azaz a piacgazdaság hatóköre minél szélesebb érvényesülésének. Jól meghatározott tulajdonjogok nélkül szükségszerû a negatív (és pozitív) externális hatások léte, amely a piaci kudarcok egyik oka. 9 A megbízó-ügynök elmélet szintén érinti a tulajdonjogról alkotott felfogásunkat, mely a jól meghatározott tulajdonjogokon is túlmutató folyamatokat ír le. A Coase-t elõfutáruknak tekintõ új intézményi iskola képviselõi a korlátozott racionalitás és az opportunizmus 10 alapján igazolták a Coase-féle tranzakciós költségek magas voltát speciális tõkejavak esetén, amely viszont a szélsõséges nemzetközi munkamegosztásnál nyilvánvalóan domináns elemmé lép elõ, és a kezdeti szerzõdések megkötését követõen kétoldalú monopóliumok létrejöttének a nyilvánvaló oka. Az újabb új mikroökonómia két modellje 11 közül pedig elsõsorban Okun modellje a piaci szerzõdés elmélete alapján az információ költséges voltára hivatkozva magyarázza az eladó, a vevõ, a munkaadó és a munkavállaló közti tartós viszonyhoz egyre inkább hasonlító, hosszú távú szerzõdések rendszerét, amely immár nemcsak a bérek, de az árak ragadósságát is magyarázza, ekként korlátozva az árrendszer, végsõ soron pedig a klasszikus piaci mechanizmusok érvényességét. A vázolt közgazdasági elméletek tükrében jól látható, hogy a jogi vonatkozások egyre inkább elõtérbe kerülnek, és ezen keresztül nemcsak a jogállam építõkövét képezõ piacgazdaság fogalmát, de egyre erõteljesebben a tulajdon védelmére és szentségére vonatkozó axiómáinkat is állandó kihívások érik a közgazdaságtan oldaláról. Mindezt szépen egészíti ki, hogy a laissez-faire kapitalizmus korában adekvát de ma is az egyetemi oktatás alapját képezõ klasszikus modellt jellemzõ, a versenyzõi optimumból származó társadalmi jólét igazolását jelentõ Pareto-hatékonyság elve közel sem képezi a társadalmi igazságosság mércéjét. Ezért nagyon úgy tûnik, hogy a piacgazdaság kiterjesztése nem önmagában jólétnövelõ hatásai miatt kívánatos, hanem legfeljebb a gazdasági növekedés és a ver- 8 Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog; a vállalat természete. in: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Coase, R. H.: i.m. A társadalmi költség problémája, Megjegyzések a társadalmi költség problémájához Az opportunizmus az információ tökéletlen vagy eltorzított közlésére vonatkozik, fõleg azzal a kiszámított céllal, hogy félrevezessen, palástoljon, összezavarjon, vagy másképp tévesszen meg O. E. Williamson: The Economic of Governance: Framework and Implications. Journal of Institutional and Theoretical Economics március 199. in Mátyás A. i.m Azariadis, Baily és F. Gordon A-B-G modellje, és Okun modellje in: Mátyás A.: i.m

19 A PIACSZABÁLYOZÁS MINT ÖNÁLLÓ JOGTERÜLET 17 senyképesség (tehát nem a jólét, hanem az ország gazdasági ereje) szempontjából ilyen formán is meglehetõsen korlátozottan igazolható. Itt csak arra a dichotómiára utalunk, hogy igaz lehet elvileg a piaci verseny fontos szerepe egy adott rendszeren, például az Európai Unión belül, 12 de a régiós versenyben a protekcionizmus, az adminisztratív szabályozók alkalmazása a felzárkózás döntõ eleme lehet. Nos, a piacról alkotott ilyen árnyalt kép mellett folyik jelenleg elsõsorban a WTO vezényletével, a GATS 13 keretében a közszolgáltatások piacosítása. Ez az erõteljes liberalizációs-privatizációs folyamat titkos, kormányok közötti tárgyalások keretében 14 már ban lezajlott, és ma már a tagállamok liberalizációs felajánlásai végrehajtásának lehetünk szemtanúi. Ez a folyamat a közszolgáltatások valamennyi ágára az unióban közösségi szinten koordinált kormányzati döntésektõl függõen kiterjedhet, beleértve olyan nagy ellátórendszereket, mint az egészségügy vagy az oktatás. E liberalizáció még olyan hagyományos területekre is kiterjed, mint a büntetés-végrehajtás, hovatovább a hadsereg és az igazságszolgáltatás az a terület, amelyek piacosításának igénye még nem merült fel. Ideológiája épp a világgazdasági növekedés és a nemzetközi versenyképesség fenntartása. Ez a más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) által is támogatott folyamat az Európai Unió szintjén gõzerõvel haladt. Az Európai Bizottság már az 1990-es évek elején felfigyelt az EU versenyképességének romlására. Ennek kezelésére még Delors vezetése alatt, 1993-ban dolgozta ki elsõ javaslatát, a növekedésrõl, versenyképességrõl és foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet, 15 majd 2000 márciusában az Európai Tanács lisszaboni ülésén az uniós állam- és kormányfõk nagyszabású stratégiai cselekvési tervet, az ún. lisszaboni stratégiát fogadtak el 16, amely a gazdasági növekedés erõsítése mellett a szociális és foglalkoztatási kérdésekre is megoldást keresett. Az elkövetkezõ években során hamar világossá vált, hogy a nagy ívû lisszaboni elképzelések nem valósulnak meg. Mindeközben az Egyesült Államok, Nagy- Britanniával együtt sikeres deregulációs, államtalanítási folyamatot hajtott végre a nyolcvanas években, a Reagan Thatcher korszakban. Az Európai Unió, ha nem is ugyanolyan gyorsan és határozottan, mint a fenti konzervatív politikusok irányította két angolszász hatalom, de a tagállamokon, illetve az unión belüli verseny elsõsorban a hálózatos iparágakba történõ bevezetésében látta a felzárkózás kulcsát. A liberalizáció összefoglaló névvel illetett dereguláció/privatizáció és a versenyszabályok alá vetés bizonyos iparágakban (távközlés, légi közlekedés) már a kilencvenes 12 Épp a szabályozó hatóságok mint sajátos autonóm szervezetek kapcsán látjuk, hogy ez még rendszeren belül sem igaz. 13 Általános Egyezmény a szolgáltatások kereskedelmérõl, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésérõl szóló évi IX. törvény B. melléklete White Paper on Growth, Competitiveness and Employment: The Challenges and Ways forward into the 21st Century. COM (93) 700 final; 16 European Council Conclusions, March, 2000.

20 18 EURÓPAI TÜKÖR 2008/7 8 JÚLIUS AUGUSZTUS évek elején megkezdõdött, más iparágakban (posta, energia, vasút) csak a kilencvenes évek második felében. 17 Ezt a folyamatot ugyanakkor végigkísérik a globalizációt kritizáló mozgalmak, amelyek a seattle-i események óta az Európai Unión belül is komoly hatással voltak annak lefékezésére. Ahogy Kende (2006) 18 fogalmaz, a liberális forradalmat követõen egyfajta antiliberális ellenforradalom zajlott és zajlik jelenleg is Európában, amely megmutatkozott többek között a Bolkenstein biztos által kezdeményezett szolgáltatási irányelv tervezetének ellentettjére fordításával, a kikötõi irányelv megcsáklyázásával és postai liberalizáció halasztásával kapcsolatban. A fent ismertetett folyamatok szoros összefüggésben állnak a kilencvenes évek második felétõl egyre nagyobb ütemben szaporodó szabályozó hatóságok létrejöttével. A közigazgatás intézményrendszerének átalakulása nem érthetõ meg a gazdasági-társadalmi viszonyok változásának nyomon követése nélkül. Míg a kilencvenes évek második felében még a globalizációval foglalkozó kritikai mûveket mind a napi sajtó, mind az értelmiségi vagy tudományos közvélemény szélsõséges nézeteknek tekintette, addig ma már a közgazdasági oktatás szerves részévé vált a globalizációval összefüggõ problémahalmaz ismertetése, és egyre több komoly, a gazdasági életben is befolyásos szaktekintély adott hangot kritikájának. 19 A problémahalmaz gyökerei a XIX. századig nyúlnak vissza. Ahogy a marxista társadalmi mozgalmak hatására kivált a polgári jogból a munkáltató és a munkavállaló közti szerzõdések rendszere, és önállósult a munkajog mint a közjog és a magánjog közt keresztülfekvõ jogág, ugyanilyen folyamatként zajlott le a XIX. század végétõl a versenyjogi-fogyasztóvédelmi szabályozás kiválása a polgári jog terrénumából. A polgári jog dogmatikája lényegében a XIX. század végére teljessé vált, a XX. századi polgári jogi jogfejlõdés az általános szerzõdési feltételek, a termékfelelõsség körében, tehát elsõsorban fogyasztók védelmével összefüggõ speciális szabályozás tekintetében mutatott fel újat. 20 A polgári jog XX. századi fejlõdése annak el- és felismerése, hogy a polgári jogviszonyokban érvényesülõ, felek közti egyenrangúság tétele csak formálisan érvényesülhet, az eltérõ materiális helyzet (a munkáltató és a munkavállaló helyzetéhez hasonlóan) a fogyasztó-gazdálkodó szervezetek viszonylatában kiegyensúlyozó szabályozást igényel. Ezzel megindul a hagyományos polgári jogi dogmatikai alapok oldódása. Mindezzel összefüggésben van az a másik folyamat, amelyre Magyary Zoltán is plasztikusan mutat rá, amikor kifejti, hogy a XX. század posztindusztriális társadalmaiban a közigazgatás túlsúlya, az erõs executiva az állami feladatok kiteljesedésének következménye, és ez az állami szerepvállalást is egészen más megvilágításba 17 A fenti megállapítások és értékelések az Európai Unión belüli folyamatokról Kende T.: Küzdelem és káosz a közszolgáltatási szektor állami támogatásával és finanszírozásával kapcsolatban Európában címû PhD-dolgozatán alapulnak, kézirat Kende: i.m Lásd: Korten, D. C.: Tõkés társaságok világuralma. Magyar Kapu Alapítvány, Budapest 1996, Stiglitz, J. E.: Globalization and its Discontents. Publisher: W. W. Norton & Company, New York 2002., Soros Gy.: George Soros on Globalisation. Publisher: Public Affairs Vékás L. i.m. 12.

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ...

A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ... A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében Dr. Kovács András György Lezárva: 2007. november 1. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ...4 I.

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2009

Magyar Tudomány Ünnepe 2009 Magyar Tudomány Ünnepe 2009 E-VILÁGI TRENDEK Az internet hatása a társadalomra, a gazdaságra és a politikára tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán A konferencia védnöke: Prof. Dr.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

Válság és előrejelzés

Válság és előrejelzés Válság és előrejelzés Magyar Statisztikai Társaság 2009. október 15. Dr. Gáspár Tamás Tudományos főmunkatárs ECOSTAT 1998. augusztus A globális kapitalizmus válsága 2000. szeptember Nem omlott össze a

Részletesebben

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái Szerző: dr. Gedeon Sándor okl. villamosmérnök, okl. mérnök-közgazdász, jogász, szabadalmi ügyvivő 2014. augusztus A magyar szabadalmi rendszer hatékonyságát

Részletesebben