A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ..."

Átírás

1 A szabályozó haóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogereje és végrehajthatósága tükrében Dr. Kovács András György Lezárva: november 1. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 ELŐSZÓ...4 I. RÉSZ A SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK ÉS NORMATÍV AKTUSAIK A piacszabályozás, mint önálló jogterület A piacgazdaság fogalmának jogi-közgazdasági értelmezése A piaci kudarc fogalmának értelmezése Piacgazdaság kontra piacszabályozás, a piacszabályozás fogalma A szabályozó hatóság fogalma Történeti elemzés A szabályozó hatóságok jogalkalmazásának tartalmi elemzése A szabályozó hatóságok normatív aktusai a magyar tételes jogban Szabályozó hatóság jogtudományi fogalma és a tételes jog A JPE szabályozás lényege Jogszabály és szabályozói normatív aktusok különbsége... 85

2 A Hkt. 87. (3) bekezdése alapján elfogadott alapelvek bírói értelmezése A 8001/2004 IHM tájékoztató, a 2003/311 EC számú ajánlás és a hatóság "Módszertanának" bírói értelmezése Javaslat a normatív tartalmú ajánlások kodifikálására II. RÉSZ A JPE ELJÁRÁS DOGMATIKAI ALAPJAI A kiinduló pont: A klasszikus közigazgatási eljárások dogmatikájának alapfogalmai Közigazgatási hatósági ügy, közigazgatási eljárás, közigazgatás eljárási jogviszony A hatósági ellenőrzés Az ügyfél fogalma A közigazgatási ügy fogalmának értelmezése a JPE eljárásokban és a JPE eljárások adatgyűjtési szakasza Az Eht. szerinti JPE eljárás, mint közigazgatási ügy definiálása, az eljárás körülhatárolása A JPE hatósági eljárás Az ügyfél fogalma a JPE eljárásokban Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben, és más szűkített ügyfélfogalmat kompenzáló jogintézmények A Pp. szabályai és az Eht.57. (2) bekezdésének funkciói A JPE határozatok végrehajtását szolgáló eljárások Jóváhagyó határozatok a Hkt. és az Eht. átmeneti szabályai alapján Jóvhagyó határozatok az Eht. alapján Díjmegállapító határozatok Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása III. RÉSZ JPE HATÁROZATOK HATÁLYOSSÁGA (JOGEREJE), VALAMINT VÉGREHAJTHATÓSÁGÁNAK EGYES ELVI KÉRDÉSEI Jogerő és végrehajthatóság klasszikus értelmezése Közigazgatási jogerő a magyar jogerőirodalomban Jogerő és végrehajthatóság fogalma a tételes jogban Javaslat a közigazgatási jogerő modern értelmezésre JPE határozatok jogereje és végrehajtásának problémái A Hkt. alapján hozott JPE határozatok jogereje és végrehajthatósága Eht. szerinti JPE határozatok Jóváhagyó határozatok jogereje A jogvitás eljárások KÖVETKEZTETÉSEK A SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK ÉS NORMATÍV AKTUSAIK

3 3 5 A JPE ELJÁRÁSOK, MINT ELJÁRÁSJOGI MODELL A JPE HATÁROZATOK JOGEREJE ÉS VÉGREHAJTÁSA FELHASZNÁLT IRODALOM JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE BÍRÓSÁGI JOGESETEK JEGYZÉKE HATÓSÁGI HATÁROZATOK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...439

4 4 Előszó Ennek a dolgozatnak a célja, az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (Eht.) alapján eddig lezajlott vagy folyamatban lévő Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (továbbiakban Tanács vagy NHHT) piacszabályozó tevékenysége keretében hozott JPE határozatok bírósági felülvizsgálatai során szerzett azon tapasztalatok összefoglalása, amelyek a klasszikus közigazgatási eljáráshoz képest a közigazgatási eljárás jogi dogmatika és gyakorlat újragondolását teszik szükségessé. A tanulmány be kívánja mutatni azt, hogy a közösségi jogi irányelveken nyugvó szabályozó hatóságokra 1 vonatkozó speciális anyagi és ebből adódó eljárás jogi szabályozás gyökeresen eltér a magyarországi klasszikus közigazgatási hatósági eljárási modelltől nem csak gyakorlati, de alapvető dogmatikai megközelítésben is, és ezeknek az ellentmondásoknak a feloldására milyen kíséreltet tettek a magyar bíróságok. A közösségi és nemzeti jogrend illetve jogdogmatikai felfogás ütközéseit a közigazgatási eljárásjog legfontosabb jogintézményeinek és elektronikus hírközlési jogi szabályozás sajátos jogintézményeinek bemutatásán és ezek gyakorlati működésének elemzésén keresztül kívánjuk feltárni. Egyszóval a Nemzeti Hírközlési Hatóság szabályozó hatósági feladatokat ellátó szerve a Tanács 2, mint szabályozó hatóság eljárásjogának jellegzetességeit fogjuk vizsgálni, melynek során szükséghez képest a korábbi hírközlésről szóló évi XL. törvény (Hkt.) alapján álló szintén közösségi jogi szabályok által meghatározott kezdetlegesebb szabályozói tevékenységére és annak tapasztalataira is ki fogunk térni, legalábbis azokra, amelyek az Eht. szabályozási rendszerében a jövőre nézve is meghatározóak lehetnek. Elemzésünk során a közösségi jogi irányelvek következményeit is számba vesszük, és kísérletet teszünk egy-egy 1 National Regulatory Authority (NRA) 2 A Tanács a piacszabályozásra vonatkozó szabályozói jellegű hatósági hatáskörök címzettje. A Tanács ugyan a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak egy szerve, azonban a Pp (4) bekezdésére is figyelemmel ő maga az a hatóság aki az ilyen tárgyú határozatokat hozza. A Nemzeti Hírközlési Hatóság más szerveinek, így a Hivatalnak más klasszikus közigazgatási hatósági hatáskörei is vannak, így a Nemzeti Hírközlési Hatóság, mint közigazgatási szerv nem csak egy szabályozó hatóság, hanem más közigazgatási tevékenységet is végez. Tisztán piacszabályozói tevékenységet tehát a Tanács végez, így őt tekintem a továbbiakban szabályozó hatóságnak.

5 5 részkérdés közösségi joggal összhangban lévő értelmezésére abból a célból, hogy reméljük: azok a gyakorlatban is hasznosulhatnak. A tanulmány módszertana induktív, egyes gyakorlati problémákra adott eseti válaszok elméleti általánosítása. A Tanács JPE határozatokra vonatkozó és azzal összefüggő eljárásai alapján levont következetések nem csak a Tanács szabályozói eljárására vonatkoznak, hanem olyan általános dogmatikai összefüggések bemutatását is jelentik egyben, amelyek általában a szabályozó hatóságok eljárásainak dogmatikai alapját képezhetik. Ezért szükséghez képest az egyes tételek levezetéséhez a modell működését más szabályozó hatóságok eljárásait (elsősorban a Magyar Energia Hivatal) bemutató magyarázatokat, keretes írásokat fűzünk. Egyes fontos, de nem közvetlenül a témánkhoz kapcsolódó összefüggéseket is hasonló módon, külön keretes írásokban tárgyalunk. A tanulmány közigazgatási jogtudományi mű, 3 ezen belül döntően a közigazgatási jogi gyakorlat (pragmatika) oldaláról közelíti meg az egyes kérdéseket. Ennek megfelelően a témához tartozó hatályos jogszabályok tételes jogi, szaktudományi értelmezésén, és a közigazgatási, illetve közigazgatási tárgyú bírói döntések pragmatikus értelmezésén keresztül, az így levont következtetésekből próbál meg egy jogtudományi, dogmatikai elvi értelmezést adni. Az elemzések és következetések során a közigazgatási jogi dogmatikákon belül a három klasszikus dogmatikai megközelítést az egyes kérdések taglalásánál folyamatosan érvényesíteni próbáltam, így mind a közigazgatási aktustani, a közigazgatási jogviszony elméleti és az alkotmányos alapintézmények, intézményrendszer felőli értelmezést is elvégzem a dogmatikai konklúziók helyességének ellenőrzésére. Emellett szükségszerűen egy újszerű elemzési módszert is bevezetek, alkalmazkodva a vizsgált terület követelményeihez. Ez pedig a közösségi jogi szempontú értelmezés, amit szintén - talán indokolatlanul leszűkítő módon - egy közigazgatási jogi dogmatikaként kezelek. A közigazgatási jog elméletén belül a közigazgatás, a piacszabályozás és szabályozó hatóságok doktrinális (eszmei) értelmezésével, filozófiájával csak jelzésszerűen foglalkozok, ez egy külön tanulmány témája lehetne. Ugyanakkor a tanulmány maga is közvetít áttételesen 3 A közigazgatási jogtudomány egyes területeinek osztályázásában Tamás András által használt megközelítést alkalmazzuk. TAMÁS A.: A közigazgatási jog elmélete PKEJÁK könyvei, Szent-István Társulat 3. átdolgozott kiadás

6 6 egyfajta, a szerzőben kialakult doktrinát, amely számos olvasmányélmény alapján alakult ki. Ennek részletes bemutatását azonban a terjedelmi korlátokra figyelemmel mellőzőm. 4 Ugyanakkor a közigazgatási aktustan, mint a közigazgatási jogalkalmazás gyakorlatának alakítója, önmagában is egy doktrinának tekinthető. Egyesek szerint ugyan idejétmúlt elméletről van szó, 5 azonban Magyarországon csak az 1960-as évek óta került be az egyetemi oktatásba és vált a közigazgatási jogászok gondolkodásának egyik sarokpontjává. Az aktustan, mint elmélet már a XIX. században kidolgozott elmélet volt 6, azonban azóta is folyamatosan alakult 7, és mégis egységes, általánosan elfogadott aktustani megközelítés nincsen. Jól mutatja ezt a tényt, hogy ahány szerző annyiféle csoportosítással és osztályzással találkozhatunk. 8 Noha ezeknek a csoportosításoknak vannak közös elemei, a tanulmány megfelelő értelmezéséhez szükségesnek tartjuk megjelölni, hogy a magunk részéről önkényesen a Berényi-féle 9 jelenleg is oktatott aktustani osztályzást és fogalomrendszert használjuk azzal, hogy ha szükségesnek tartjuk az eltérést, vagy a többoldalú elemzést, akkor ezt külön jelöljük. 10 Nem célja ezért a tanulmánynak a szabályozó hatóságok aktustípusainak feltérképezése, noha ez egy. A szabályozó hatóságoknak és tevékenységüknek szinte definitív eleme azok az aktustípusok, amelyek a hagyományos aktustani dogmatikai keretben nem illeszthetők be, alapjaiban feszítik szét az eddig jó viszonyítási pontot jelentő klasszikus aktustani dogmatikát. E rombolás nyilván élvezetes tevékenység lenne, azonban egy új 4 Eredetileg terveztem egy általános, az alapokat is lefektető filozófiai jellegű bevezetést, azonban ennek a témának a szakirodalma olyan széles, hogy a tanulmány szerkezetében jelentős torzulásokat okozott volna. 5 TAMÁS A. szerint egyrészt aktus a határozat meghozatala (eljárásjogi mozzanat) és maga a határozat is (kettős természetű). Igy az aktustan nagyvonalú doktrina, amely nem precíz, és erős benne a redundancia. Nem a jogviszonyból levezetett (azon túlnyúlik, így nem tisztán jogi természetű osztályzás), hanem az állami főhatalomból (impérium) levezetett elmélet. Mivel ma már nem a szabad belátás alapján működik a közigazgatás, hanem jogilag szabályozott módon, ezért idejét múlt is egyben. Tamás szerint csak a diszkrecionalitás követeli meg az impérium fogalmát, ha impérium nincs, akkor jogilag kötött eljárás esetén nincs specifikum. Jogszabályok ugyanis jogviszonyokról szólnak és ilyen módon rendeznek jogalanyi kapcsolatokat. A normatív értelemzési tartomány ezért egyre inkább a jogviszony és nem az aktus. TAMÁS A. i.m MAYER, O. ( ): Deutsches Verwaltungrecht Berlin ( ) 2. kötet, első kiadás 7 FORSTHOFF, E.: Lehrbuch des verwaltungrechts I.rész München-Berlin (1961) BERÉNYI S.: A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége, a közigazgatási aktus (kieg.jegyzet) Rejtjel, Budapest, MADARÁSZ T.: A magyar államigazgatási jog alapjai kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, TAMÁS A.: i.m KALAS T.: In Közigazgatási jog Általános rész II. 1.fejezet. Bibor, Miskolc, In: Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész (szerk. Fazekas M.- Ficzere L.), 5. Átdolgozott kiadás. Osiris Budapest, 2004, BERÉNYI S. XXI fej Megjegyezhető, LÉON DUGUIT ( ) teóriáját nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a szabályozó hatóságok elemzésekor, mely szerint jogi aktusok három fő csoportja: 1. jogalkotói aktusok 2. státusz feltételeket megalapozó aktusok (jogalanyok alanyi minőségét határozzák meg), 3. jogokat és kötelezettségeket meghatározó aktusok, amelyek az alanyt jogviszonyokban definiálják. In: TAMÁS A. i.m Az aktusok második fő csoportja különös jelentőséggel bír a szabályozó hatóságok esetén így ezeket a határozattípusokat külön aktustani csoportként kezeljük.

7 7 megközelítés alapjainak lerakása nélkül nem láttam értelmét ebbe belefogni. Egyrészt az egyes szabályozó hatóságok is mutatnak bizonyos eltérő sajátosságokat aktusaikat tekintve, 11 másrészt ezek az aktustani problémák szoros összefüggésben vannak azzal, hogy az aktustan alapja a jogi értéktan, amely a jogállamiság és alkotmányosság fogalmaihoz köthető. 12 Az előbbi körülmény azért indokolta a mellőzést, mert megint csak egy önálló kutatási témát képezhet a feldolgozandó anyagmennyiség, az utóbbi pedig azért lehet a mellőzés indoka, mert a piacszabályozás, és a szabályozó hatóságok tevékenysége már elvi szinten is felveti a jogállami és alkotmányos keretek szétfeszítésének lehetőségét 13. Ennélfogva egy új aktustani dogmatika kialakítása komoly alkotmányjogi közigazgatási filozófiai szintű elemzést igényelne, melyre nem keríthettünk sort. Ugyanakkor kényszerűségből a konkrét témánk tárgyát képező eljárások aktusait részletes elemzés alá vetjük, és ennek során egy új határozattípust amelyet a hagyományos aktustani osztályzás nem ismer - kénytelennek vagyunk részletesen is bemutatni. Ez pedig az absztrakt kötelezettséget előíró aktus lesz, amely számos egyedi más klasszikus hatósági aktusok esetén nem ismert jellegzetességgel bír. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az aktustan, amely a jogilag kötetlen állami főhatalmon (impériumon) alapuló közigazgatás dominánsan jogilag kötetlen tevékenységének leírására szolgált a XIX. században, most a XXI. században úgy tűnik épp a szabályozó hatóságok kapcsán nem hogy idejét múlttá vált, hanem feltehetően újrafogalmazást igényel, sőt követel. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy piacszabályozás és a szabályozó hatóságok tevékenysége, megint csak fogalmi kritériumként absztrakt felhatalmazásokon alapszik, a jogi kötöttség egyre oldódik és ez a modern állam (vagy azok közössége, mint az Európai Unió) jogalkotásának egyre dominánsabb noha csak egyik - jellegzetessége. Ez pedig nem csak a jogállami garanciarendszer már említett válságához vezető út egyik lépcsője lehet, de indokolhatja, hogy a normatív értelmezési tartomány a jogviszonyelméletről újra az aktustani felfogáshoz csússzon vissza. A tanulmány felvállalja az alapozás szerepét egy ilyen későbbi 11 Ilyen a Magyar Energia Hivatal árfelülvizsgálati kérelemről döntő határozatai, amelyek közigazgatási jogi aktus jellege is vitatott jelenleg a bírói gyakorlatban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok, és ezek módosításáról szóló határozatok stb. 12 TAMÁS A.: i. m Már a hatalommegosztás elvét is megkérdőjelezik a klasszikus szabályozó hatóságok léte, mert normatív szabályokat alkotnak, egyedi döntéseket hoznak, sőt jogvitákat bírálnak egyszemélyben, de a jog uralma alá rendelt állam három konstans eleméből legalább kettőt is kikezd, mivel működésük súlyos beavatkozást jelent a magánautonómiába, a tulajdon szabadságába, a piac liberalizáltságába és szabadságába, noha épp a piacliberalizálás nevében teszik ezt. Lásd erről TAMÁS A. i.m SÁRKÖZY T.: Információs társadalom és jog. In: Információs társadalom és jogrendszer MTA Társadalomkutató Központ Budapest,

8 8 munkához, amelynek kutatási irányait, az itt kidolgozott eljárási dogmatika is nagyban meghatározhatja. Ennyiben tehát egy előtanulmányról van szó, amely döntően a jogviszonyelméleti összefüggéseket ír le. Ahogy Tamás András 14 kifejti a közigazgatás tényleges működése, funkcionális lényege nem mutatható be a jogviszony elmélet keretei között. Kifejezetten spekulatív jellegű a közigazgatási jogviszony tételezése több területen és így nincs jogállam sem, noha a német közjogászat e misztifikumot, a jogviszony és jogállam összefüggését mégis alapnak tekinti. Több szerző 15 is úgy látja, hogy a jogviszony elmélet, különösen az anyagi jogviszonyok tételezése meglehetősen funkciótlan a közigazgatási jogban. A jogviszonyelmélet ennek ellenére a közigazgatási jog korszerű dogmatikája, mert az aktusok már jogviszonyelmélet keretében is leírhatók, ezért a tanulmány szemléletmódja döntően ebben a dogmatikai felfogásban mozog. A jogviszony elmélet anyagi, eljárási és szervezeti jogviszonyt tételez. A tanulmány egyáltalán nem foglalkozik a szervezeti jogviszonyokkal, a szabályozó hatóságok fogalma kapcsán éppen csak utal ezekre, e kérdéssel már más szerzők komolyan foglalkoztak 16. Anyagi jogviszonyok csak annyiban kerülnek említésre, amennyiben azok az adott eljárásjogi probléma megértéséhez szükségesek, így például a JPE szabályozás lényegének bemutatása nem mellőzhető. Emellett anyagi joggal a hatásköri szabályokkal összefüggésben foglalkozunk, bár a szakirodalomban a hatásköri szabályok besorolása még ma sem nyilvánvaló. 17 Nem vitatom magam sem, hogy a tanulmány időnként erőltetetten próbál meg jogviszonyként leírni olyan viszonyokat, amelyek csak nagy nehézségek árán lehetséges és talán nem feltétlenül szükséges. Azonban ebben az a cél vezérelt, hogy a jogállam és jogviszony összefüggésének bűvkörében gondolkodva van bármiféle értéke e tanulmánynak, hisz e területen jelentkező kihívások épp az alapokat kezdik ki, és nem sok értelme lenne egy teljes paradigmaváltásba belemenni, hisz még is csak egy PhD értekezésről van szó, amely nem kérdőjelezheti meg a tanulmányban művelt jogterület létjogosultságát és módszertanát. Emellett a téma eljárási jogi, tehát egy olyan szűkebb terület, ahol a jogviszony elmélet létjogosultsága ab ovo eddig nem kérdőjeleződött meg. Az már egy másik kérdés, hogy a tanulmány élésen rámutat arra, hogy a jogviszony elmélet a 14 TAMÁS A.: i.m Lásd erről pl. MADARÁSZ T.: i.m Lásd erről: FAZEKAS J.: A szabályozó hatóságok jogállásának alapkérdéseiről. In: Jogi tanulmányok , az Autonóm Jogállású Államigazgatási szervek ELTE szakdolgozat kézirat, 17 Az Áe. és a Ket. is beszél hatásköri szabályozásról, ugyanakkor a többségi álláspont szerint maguk a konkrét hatásköri szabályok már konkrét anyagi jogi normák. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész (szerk.: Fazekas M. - Ficzere L.) Osiris, Budapest,

9 9 szabályozó hatóságok eljárásjogában nem problémamentesen alkalmazható, és nagyon úgy tűnik, hogy a jogviszonyelméletet érő fenti kritikák épp a szabályozó hatóságok eljárásjoga kapcsán válnak ezen a területen is aktuálissá. Ami az alkotmányos intézményrendszer és a közösségi jog felőli megközelítéseket illeti, ezeket kifejezetten az egyes konkrét elemezések kapcsán ellenőrző funkcióként és gyakran esetlegesen használom, a témától függően, szükség szerint, és nem törekszek teljes ilyen irányú dogmatikai áttekintésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közösségi jogot a tanulmány nem kezeli külön jogterületként, hanem, mint sajátos joganyagot integrálja a közigazgatási joganyagba. Azaz a szerző meggyőződése szerint a közösségi jog nem jogterület, és főként nem jogág, amelynek tételes jogi szabályai önálló vizsgálat tárgyát képezhetnék, hanem az többek között a közigazgatási jogi normaanyag jogforrása, ezért közigazgatási jogi kérdések enélkül nem is tárgyalhatók, önállóan pedig nem is érdemes tárgyalni egy tételes jogi elemezés keretében. Az egy másik kérdés, hogy a közösségi jog és a nemzeti jog viszonya nem problémamentes, a koherencia és konzisztencia zavarok e jogforrási szintek időnként párhuzamosságok 18 esetén olyan új problémákat vetnek fel, amely jelzi, hogy a jogrendszer működésének egy egészen új modelljéről van szó 19, amely minden bizonnyal komoly kihívást jelent a társadalomtudományok minden ágának. A dolgozat módszertanát tekintve esettanulmányok mélységét elérő és ezeket összegző (szintetikus) megközelítését alkalmaz. A dolgozatra általában nem jellemző az összehasonlító és történeti megközelítés kivéve egyes szűkebb témaköröket. Így például rövid történetiösszehasonlító elemzést adunk a szabályozó hatóságok fogalmának meghatározása kapcsán, valamint a tanulmánynak van egy részletesebb jogerőtani része, amely kifejezetten használja a történeti és részben az összehasonlító módszert is. A dolgozatnak témája szoros értelemben tehát közigazgatási eljárásjogi téma, de van a második részben egy jelentősebb kidolgozottságú, akár önálló tanulmányként is megálló jogerőtani rész, mely a szabályozó hatóságok újszerű jogérvényesítési módszereinek megértéséhez mellőzhetetlen volt és egyben alkalmas volt annak bemutatására is, hogy új aktustani megközelítés is elkerülhetetlen lesz. 18 Például a nemzeti Alkotmányok és a közösségi jog viszonya a mai napig nem tisztázott. 19 Itt sem a közösségi jogot tekintjük új modellnek, hanem a nemzeti jog és közösségi jog együttélését, amely döntően a közigazgatási jog területén teszi szükségessé új doktrínák és megközelítések kialakítását.

10 10 A téma jellege és saját nyelvi korlátaim miatt, valamint külföldi tanulmányút híján az idegen nyelvű szakirodalomból döntően csak az angol nyelven elérhető szerzőkkel foglalkozhattam és ezt is csak a témához mért szűk keretek között, noha a jogerőtani és egyes elméleti részek megalapozása a nemzetközi szakirodalom áttekintésével meggyőzőbb lehetett volna. Látni kell azonban, hogy jómagam nem főállású kutató, csak egyszerű jogalkalmazó vagyok, aki érdeklődik az elméleti kérdések iránt is. Ezért tanulmányomat- noha dogmatikai alapok kidolgozásáról szól inkább a jogtudományt hivatalosan művelők segédanyagának, vagy sokkal inkább forrásanyagnak szántam, amely mint információ ritka és nem érdem szerint csak a lehetőség okán hozzáférhettem - és ezért hasznos lehet a teoretikusan felkészültebb kollégáim és a közigazgatási eljárási jogtudomány számára is. 20 Általában közigazgatástudományi kérdések, főként szervezetelméleti összefüggések bemutatására csak a javaslatok megfogalmazása során, a megfelelő intézményrendszer, elsősorban a bírósági intézményrendszer elemezése kapcsán kerítünk sort. Végül nem foglalkoztam részletesen a téma közgazdasági hátterével, bár tisztában vagyok a közgazdasági szempontok jelentőségével. A közgazdaságtan fogalomrendszerének használata azonban a téma jellegénél fogva nem volt elkerülhető, ezért szórványosan, a piacszabályozás és a szabályozó hatóságok általános bemutatásánál és ott ahol az anyagi jognak is szerepe volt az értelmezésnél, közgazdasági kérdéseket is tárgyalok. I. RÉSZ 20 Tisztában vagyok azzal, hogy egy PhD értekezés esetében alapvető követelmény a történeti és összehasonlító megközelítés szélesebb körű alkalmazása a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. Mivel erősen közösségi jog érintettségű témáról van szó, ez annál is indokoltabb lett volna. Azonban a tanulmánynak a közösségi jogi megközelítés csak egyik és egyáltalán nem előtérbe helyezett jellemzője, ekként más tagállamok egyébként bőséges tapasztalatainak feldolgozása megint csak külön tanulmányt igényelt volna. Ennek ellenére a következtetések levonásakor ellenőrzési céllal - felhasználtam nemzetközi összehasonlító tanulmányok eredményeit is. Pl. LAROUCHE, P.: Competition Law and Regulation in European Telecommunications, Hart Publishing, Oxford and Portland Oregon, (level-playing field), Final report for PTS Study on NRA appeal system under 2003 EU electronic communications regualtory framework, Cullen International SA Revised March 2006., Hogan&Hartson LLP and Analysys Consulting Ltd. Final Report for European Commision July 2006 Preparing the next steps in regulation of electronic telecommunications f_ecomm_july 2006_final.pdf

11 11 1 A szabályozó hatóságok és normatív aktusaik 1.1 A piacszabályozás, mint önálló jogterület A piacgazdaság fogalmának jogi-közgazdasági értelmezése Azt mondtam a bevezetőben, hogy közigazgatási jogtudományi műről van szó, azonban ezt a témánk általános összefüggések között való elhelyezése előtt szükséges tovább pontosítani. Nagyon úgy tűnik, hogy a közigazgatási jog, mint diszciplinán belül új jogág önállósulásának lehetünk tanúi, különösen a közösségi jogi rezsim alá vetett jogrendszerekben. Ez a terület pedig a széles értelemben vett versenyjog (közösségi jog szintjén a közösségi versenypolitika) és a fogyasztóvédelem területe köré csoportosuló állami feladatok összessége, egyszóval a piacgazdaság szabályozásának, közvetlenül a gazdaságba való állami beavatkozásokhoz kapcsolódó jogi diszciplina. Értelemszerűen az állam minden tevékenysége mind kiadásai, mind bevételei (adózás) tekintetében befolyásolja a gazdaságot, a piacgazdaság normál működését. Ezért az adózás, az állami kiadásainak hatásai mind a mikroökonómia, de különösen a makroökonómia tárgya. 21 Az is evidenciának tűnik, hogy a piacgazdaság működése feltételezi az állam létét, az állam szükségképpeni feladata a piaci csere lebonyolításához szükséges jogi feltételrendszer kialakítása és fenntartása. Ha pontosak akarunk lenni, akkor úgy mondhatnánk, hogy állam létezhet piacgazdaság nélkül, de fordítva ez nem igaz. Ennek jogtudományi vetülete, hogy történetileg a pénzügyi jog tekint vissza régebbi múltra, melyhez képest különült el a közigazgatási jog, amely az államhoz köthető pénzügyi (gazdasági) kérdésekkel foglalkozik: az államháztartási joggal, az adójoggal, bankjoggal stb. Ha azonban azt a kérdést tesszük fel, hogy meddig tart a piacgazdaság jogi kereteinek biztosítása, és honnantól beszélünk a piaci viszonyokba való beavatkozásról, amelynek már piactorzító hatásai lehetnek, akkor már elbizonytalanodunk. 21 Lásd erről többek között részletesen STIGLITZ, J.E.: A kormányzati szektor gazdaságtana KJK. Kerszöv Kft. Budapest, 2000.

12 12 Példának okáért a magyar Alkotmány az alapvető társadalmi- gazdasági berendezkedésünket meghatározó szabályai között, a 9. (1) bekezdésében piacgazdaságként definiálja Magyarországot, melyhez szorosan kapcsolódik a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadságának alapelve. Az Alkotmánybíróság értelmezte a piacgazdaság fogalmát a hatósági árak és árszabályozással összefüggésben 22 és megadta a jogi szempontú releváns értelmezést. Az Alkotmánybíróság szerint az ártörvény 19. -ának alkalmazása nem az egyedüli alkotmányos lehetőség az árak szabályozására, más eszközök is a Kormány rendelkezésére állhatnak, törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján szabályozott keretek között. Az Alkotmánybíróság határozata az árak szabályozásának és a gazdasági verseny és piacgazdaság korlátozásának alkotmányos korlátait szélesen határozza meg. Eszerint az Alkotmány nem kötelezi el magát a piacgazdaság semmilyen tartalmi modellje mellett, az gazdaságpolitikailag semleges. Az Alkotmányból közvetlenül az állami beavatkozás nagysága, ereje, még kevésbé annak tilalma közvetlenül nem vezethető le. Önmagában abból, hogy a versenyszabadság nem alapvető jog következik az, hogy arra nem vonatkozik az Alkotmány 8. (2) bekezdésében foglalt tilalom, tehát törvény a verseny szabadságának, a piacgazdaságnak akár a lényeges tartalmát is korlátozhatja. Különösen szükség lehet a piacgazdaság körülményei között is akár közvetlen állami beavatkozásra is, ha például az éppen a verseny érdekében történik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenesnek csak az olyan piaci beavatkozás minősíthető, amely fogalmilag és nyilvánvalóan a piacgazdaság létét szünteti meg, pl. általános államosítás, szigorú tervgazdálkodás bevezetése /2004 (V.26) AB határozat (Magyar Közlöny 2004/71.) 23 Megjegyezhető, hogy az ún. maastrichti kritériumok, a stabilitási és növekedési paktum előírásai az Európai Unióban egy egyensúly közeli vagy többletet mutató sufficites költségvetések felé terelné a tagállamokat, ez pedig azzal járna, hogy a tagállami kormányok nettó hitelezővé válnának. Ezt a sufficitet pedig a tagállamok kénytelenek lennének vállalati kötvényekbe, részvényekbe fektetni, amely egy sajátos mindenre kiterjedő államosításhoz, kollektivizáláshoz vezetne. /lásd: ORBÁN G. - SZAPÁRY Gy:A stabilitási és növekedési paktum az új tagállamok szemszögéből. in Közgazdasági Szemle 2004/ / A feltételes mód azonban indokolt, hiszen a nagyokkal (Németországgal és Franciaországgal) szemben a túlzott deficit eljárást a Bizottság felfüggesztette. Ugyanakkor az Európai Unió versenyképességi stratégiája szempontjából meghatározó paktum önellentmondásosságra jól rámutatnak a fentiek, hiszen a neoklasszikus monetarista napjainkban mainstream közgazdászok a liberalizáció élharcosainként a hagyományos liberális nem beavatkozó állam mellett foglalnak állást, miközben épp ezen nézetek megvalósítása, ha más úton is, de elvezethet egy olyan sajátos államosításhoz, mely tendenciát az Alkotmánybíróság fenti határozata a piacgazdaság megszűnésének és ekként következményeit tekintve az alkotmányos berendezkedés ellen lévőnek vélt.

13 13 Az Alkotmánybíróság tehát nem foglalt állást a piacgazdaság valamely tartalmi modellje mellett, amely nem is csoda annak tükrében, hogy e történeti és különösen közgazdasági kritériumok alapján értelmezhető fogalomnak sem gazdaságtörténeti, sem eszmetörténeti, sem elfogadott közgazdaságtudományi értelmezése nem létezik. A nyugati kultúrkör közgazdaságtudományában nagy általánosságban a piac tanulmányozásának két fontos megközelítése létezik. Az egyik a szerkezet-magatartás-teljesítmény (structure-conductperformance) amerikai indítású paradigma, amely iparági szervetek elmélete néven is ismert, 24 és amely leíró jellegű áttekintést nyújt a piaci szervezetekről. A másik a köztudatban is ismert egyensúlyi árelmélet mikroökonomiai modellje. 25 Ha a jogászok elképzelik maguk előtt a piacgazdaság mibenlétét, mint a jogállam egyik definitív elemét, 26 akkor az egyensúlyi árelmélet alapján álló klasszikus iskola által kidolgozott és neoklasszikus iskola által is promotált versenyzői piac fogalma jelenik meg a szemük előtt. Egyrészt köztudott, hogy azt a nézetet, hogy a piacok mindent megoldanak, továbbá, hogy a megoldás egyértelmű és optimális, Adam Smith képviselte először a "láthatatlan kéz" elméletével, és ezt fogalmazta meg egzakt matematikai formában és ezzel Nobel-díjat kiérdemelve Kenneth Arrow és Gerard Debreu (1954). Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a tételek csak szigorú peremfeltételek bevezetése esetén érvényesek. "Akkor, ha az informáltság tökéletes, vagyis mindenki mindenről, ingyenesen tökéletesen informált, ami nyilvánvalóan nem igaz, mert az információ hatalom, és a nyereség azé, aki jobban informált. Továbbá akkor, ha nincsenek monopóliumok, mert a monopóliumuk egy bizonyos határon belül tetszés szerint emelhetik áraikat, és még ronthatják is a minőséget. Akkor, ha nincs környezetszennyezés úgy, hogy ennek hátrányait másnak kell elviselnie. Akkor, ha minden tudományos eredmény mindenki 24 COASE, R. H.: Az iparági szervezetek elmélete. in A vállalat, piac és a jog (ford: Meszerics ; Handbook of Industrial Organisation) Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, CARLTON, DENNIS W., JEFFREY M. PERLOFF: Modern Piacelmélet, Panem, Budapest, Említettük, hogy a jogállam fogalmát meg sem próbáljuk definiálni, mert e fogalmi tisztázatlanság nem befolyásolja a tanulmány mondanivalójának igazolhatóságát. Annyi azonban megjegyezhető a modern állam a polgári állam keretei közt definiálható és a német jogirodalom, tehát a kontinentális jogrendszerekben értelmezhető kategória (így egy jogi tanulmányban, már csak az Alkotmány 2. (1) bekezdésére is figyelemmel releváns fogalom, ezért használjuk ezt a kategóriát). Ami felfogásunkban leegyszerűsítve jelenti a tulajdon szabadságát, szerződések szabadságát (a piac liberalizáltságát) és az állampolgárok egyenjogúságát (demokrácia, vagyis liberális társadalom). A szakirodalom még különbséget tesz a liberális jogállam (a piaci viszonyokba való be nem avatkozás), a szubsztantív jogállam (amely az állam önkorlátozását helyezi az előtérbe /Georg Jellinek/), formális jogállam (procedurális jog biztosítja /Habermas/), demokratikus vagy szociális jogállam (minimum természeti jogelveket feltételet, a szolgáltató állam felfogása /Radbruch/)között. Emellett a szakirodalom beszél még adminisztratív államról, amely a közigazgatást működtető államot helyezi a középpontba, ennek egyik aspektusa a jóléti állam eszméje (D.Waldo, Keynes, F.L. Ward, R Pound), amely a demokratikus jogállam fogalmába olvad bele (a jóléti állam eszméje ugyanis előbb létezett). Az angol-száz jogrendszerekben más a koncepcionális megközelítése a kérdésnek, ott a jog uralmáról (rule of law) beszélnek. Ez utóbbinak a kapcsolata a piacgazdaság a vállalkozás és verseny illetve tulajdonszabadságával ugyan megközelítésben és módszerét tekintve teljesen eltérő, de eredményét tekintve hasonló, sőt még hatékonyabb is.

14 14 számára ingyenesen rendelkezésre áll, és nincsenek szabadalmi jogok. Végül akkor, ha az üzleti forgalom lebonyolítása ingyenes, nincsenek bankok, biztosítók, könyvelők, jogászok, bírók és végrehajtók, vagy ha vannak, mindenki számára és az országok számára is ingyenesek. Mindez nyilvánvaló módon messze van a valóságtól, a hagyományos elmélet azonban ezt tételezi fel. Ezért a hagyományos elmélet következtetései nem a való világra, hanem csupán egy elméleti világra érvényesek." 27 Másrészt bizonyítható és könnyen belátható, hogy az általános egyensúlyi elmélet által egyértelműen meghatározottnak tekintett optimális helyzet valójában nem egyértelműen meghatározott, hanem az institucionális viszonyok függvénye. Más jogi, társadalmi és politika körülmények között más egyensúlyi helyzet alakul ki. Ha például a jövedelemelosztás egyenletesebb, akkor szükségképpen más lesz a termelés összetétele és még az árrendszer is, márpedig a jövedelemelosztás a hatalmi viszonyoktól, a társadalom különböző csoportjai érdekérvényesítő képességétől is függ. Stiglitz és szerzőtársai kimutatták, hogy a helyzet minden tényleges esetben javítható állami beavatkozással. Ennek folytán nem érvényes a jóléti közgazdaságtan hagyományos elméletének alaptétele. E szerint a piacok kialakítják az erőforrások legjobb elosztását és ezzel az elérhető legmagasabb termelési szintet, majd a közjólét tovább növelhető a jövedelemelosztás korrigálásával. A jövedelemelosztás korrigálása azonban módosítja az árrendszert és a termelés összetételét, sőt növeli a termelést és a nemzeti jövedelmet, mert az igazságosabb jövedelemelosztás és a nagyobb esélyegyenlőség alkotó energiák előtt nyitja meg a lehetőséget. Mindebből az következik, hogy a fejlesztési politika alapvető célja a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének csökkentése. Ez az érvelés egyenesen átvezet az állam gazdasági szerepére. A neoklasszikus felfogás szerint a legkisebb állam a legjobb állam, és a magánszektor mindig és minden körülmények között jobb, mint a közületi. Stiglitz szerint viszont a piac egyoldalú túlhangsúlyozása csupán ideológia, és meg kell találni a piac és az állam szerepének optimális arányát 28. Egy szóval a klasszikus modell peremfeltételei a következők: nagyszámú kisebb eladó és vevő van, homogén áruk versenyeznek egymással, a tőkejavak egységei homogének, az ár nagyságán egyetlen piaci szereplő sem képes önmagában változtatni (mindenki árelfogadó), szabad belépés van a piacra, az árak és javak minden korlátozás nélkül mozoghatnak, piaci szereplők tökéletes ismerettel rendelkeznek a döntéshez szükséges minden tényezőt illetően (a fogyasztó is már eleve rendelkezik az alternatívák ismeretével). Hiányzik továbbá a vevők 27 SZAKOLCAY Gy.: Még egyszer Stiglitzről és az IMF-ről. In: Élet és Irodalom 35. szám 28 STIGLITZ.J.E.: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK Kerszöv Kft., Budapest, 2000.

15 15 megnyerése az árak csökkentésén, a javak minőségének javításán keresztül, nincs reklám, hiányzik a vevő-eladó közötti személyes kapcsolat. Az ilyen piacon a hosszútávú profit nulla, továbbá homo öconomicusok (optimális döntésre képesek) a vásárlók és az eladók is. A fenti leírásból adódik az a hasonlat, hogy a piacgazdaság fogalmát a kapitalista versennyel szinonim fogalomként kezelve, úgy gondolhatunk a kapitalizmusra a hétköznapokban, ahogy a rendszerváltás előtt a szocializmus fogalmára. Voltak az elvek és a létező szocializmus, mint a Kádár-rendszer alteregója, ma pedig vannak az alkotmányos (kapitalista) berendezkedésünk, mint elvek és ezzel szemben a létező kapitalizmus. A versenyzői piac peremfeltételeinek nyilvánvaló modellszerűsége és hiánya azonban a klasszikus közgazdaságtan tipikus diszciplinájában a mikroökonómiában a közvélekedéssel ellentétben evidencia, erről tanúskodnak az olyan tankönyvi fejezetek mint a monopólium, monopolista viselkedéssel, oligopoliummal, játékelmélettel, külső gazdasági hatásokkal vagy az aszimmetrikus információval foglalkozó részek. 29 E peremfeltételek biztosítása sosem volt az állam és a jog kimondott feladata. A fenti felfogásban a tökéletes verseny ténylegesen minden versenytevékenység hiányát jelenti és ez a nézetrendszer egyébként sem ad arra választ, hogy a piac endogén módon mozgásba lendülhet-e, külső változás nélkül kialakulhate spontán nyugalmi helyzet, vagy a piaci folyamatok olyan erőket szabadítanak fel, amelyek azt mindig mozgásban tartják. E nézetrendszerrel szemben vagy mellett azonban más a versenyzői piacot leíró közgazdasági modellek is léteznek. Például az új osztrák iskola paradigmája 30 már a korlátozott racionalitás 31 reálisabb feltételezéseiből kiindulva az emberi tudás elkerülhetetlen tökéletlenségéből indul ki, és középpontjában nem az egyensúlyi ár meghatározása és elmélete, hanem a piac, mint ismeretek terjesztésének mechanizmusa áll. Megközelítése alapvetően különböző, mert sem az áruk sem a tőkejavak a versenyzői piacon nem homogének, a Chamberlin féle monopolista verseny elméletével szemben a jószágdifferenciációt nem monopolista elemként, hanem a verseny természetes velejárójaként tételezi, amely a versenyfolyamat legjellemzőbb eleme. A piacot nem a vevő és az eladó (termelő), hanem kizárólag a közvetítő- kereskedő, a profitra törő vállalkozó tartja mozgásban 29 Lásd: HAL R. VARIAN: Mikroökonomia középfokon. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, Az új osztrák iskola az 1960-as 70-es években alakult ki, alapítója Ludwig von Misest, legtekintélyesebb képviselője Friedrich von Hayek, jelenlegi vezéralakja és továbbfejlesztője pedig I.M. Kirzner. Lásd részletesen: MÁTYÁS A.: Az új osztrák iskola általános jellemzése. In: Közgazdasági Szemle. 2004/ H. A.SIMON: Korlátozott racionalitás. Válogatott tanulmányok KJK, Budapest,1982.

16 16 (az ún. ármanipulátorok). Míg a vevő és eladó egyszerű árelfogadók, a vállalkozók versenye tünteti el a profitot, mert a termelési költség és eladási ár közti különbséget folyamatosan kiegyenlítik. Valójában a vállalkozók a verseny hatására profitjukat a fennálló adottságok megváltoztatásával, új ismeretek növelésével állandóan növelni próbálják, tehát épp az ellenkezője történik, mint az egyensúlyi árelméletben. A keretfeltételeket az ármanipulátorok elkezdik mozgatni addig, amíg profit nem keletkezik, így endogén módon változtatják meg a modell sajátosságait. (Például ők már nem csak a fogyasztó ízléséhez igazodnak, hanem a fogyasztót befolyásolják ízlésében). Hayek egyértelműen rámutat arra, hogy a klasszikus közgazdaságtan egy-egy terméket feltételez egy-egy iparágban, hiányzik a termékek heterogenitása, (a valóságban nincs két egyforma termék). Kirzner pedig kidolgozza az egyensúlyi árelmélet logikája mellett az egyensúlyi termékminőség logikai konstrukcióját. Az új osztrák iskola képviselői tehát elismerik az egyensúlyelmélet korlátozott alkalmazhatóságát, de nem ezt tekintik a lényegnek. Egy lényeges összefüggés azonban ebben a megközelítésben is megmarad. A piac az egyensúly felé haladás tendenciája, ennek tagadása magának a közgazdaságtannak a tagadása. Ugyanis ha előbb-utóbb a piac egyensúlyba kerül, akkor van szabályszerűség (rend) a piacgazdaságban, ezért a jövőbeni események is becsülhetők, ha ilyen nincs, akkor csak káosz van és a közgazdaságtan fegyvertára sem alkalmazható. Az új osztrák iskola tanai feltételezik azt, hogy a piac előbb kerül egyensúlyba, mint ahogy a piac peremfeltételeit megváltoztató - és ekként profitot jelentő - új ismeret keletkezik (rend), mert ha az új ismeret előbb jönne létre, akkor káosz lenne a piacgazdaságban. 32 Mindehhez hozzátehetjük a magunk részéről, hogy ezek szerint a túl gyors piaci változások ellehetetlenítik az egyensúly közeli állapot kialakulását. Mivel kevésszereplős nagy erőforrásokkal rendelkező piacokon az ismeretszerzés értelemszerűen gyorsabb (technológia, kevés szereplő), ezért ez a helyzet eleve gyorsabb endogén változást vált ki. De az összefüggés igaz lehet fordítva is: a kevésszereplős transzparens piacon a gyors kiegyenlítődés (rohamos profitvesztés), kikényszeríti az új ismeretek akcelerálódását. E két tételből pedig levonhatjuk azt a mérleget, hogy az ilyen piacokon a technikai fejlődés profitérdekből gyors, viszont a piaci viszonyok totális verseny esetén egyre 32 Megjegyezhető, hogy Joseph Schumpeter ( ) konjuntúra elméletével ez a nézetrendszer szoros összefüggést mutat, amennyiben a piacgazdaság és a növekedés motorja a vállalkozói újítás.schumpeter, J.A.: A gazdasági fejlődés elmélete, KJK, Budapest,

17 17 kiegyensúlyozatlanabbak. 33 Ilyen körülmények között pedig könnyen kiderülhet, hogy a klasszikus közgazdaságtan nem képes a piacokat adekvátan leírni, az új osztrák iskola megközelítéséből pedig az következik, hogy ez egyre inkább nem is lehetséges (mert káosz van). Tovább árnyalja a piacgazdaságról, mint domináns gazdasági szabályozó mechanizmusról alkotott képünket az intézményi közgazdaságtan modern irányzatai a tulajdonjogi irányzat, az ügynök-elmélet, és a transzakciós költségek elmélete, melyek megtermékenyítettek más tudományágakat köztük a szervezetelméletet, 34 és a jogtudomány egyes területeit is, létrehozva a jogintézmények közgazdasági elemzését kutatási tárgyának tekintő jog és közgazdaságtan iskolát is 35. Polányitól 36 tudjuk, hogy a gazdasági folyamatoknak, az elosztásnak csak egyik formája a piaci csere, Coase 37 óta pedig azzal is tisztában vagyunk, hogy a vállalatok olyan kis szigetek ( fekete dobozok ) a piac óceánjában, amely fekete dobozokon belül a javak újratermelésének folyamata adminisztratív szabályozókon és nem piaci szabályozókon keresztül történik, következésképp nem mondható az, hogy a piaci csere, a közel sem súrlódásmentes árrendszer lenne az a szabályozó mechanizmus, amely a gazdaság szabályozását kizárólagosan vagy akár dominánsan végezné, még egy ún. piacgazdaságban sem. Coase munkássága abból a szempontból is meghatározó volt, hogy élesen rámutatott arra, hogy a jól meghatározott tulajdonjogok az alapja a többé-kevésbé súrlódásmentes árrendszer, a piac csere kielégítő működésének, az az a piacgazdaság hatóköre minél 33 Tipikus példa az IT szektor számos szegmense, ahol a versenyzői piac több klasszikus feltétele egyébként is adottság a ki és belépési korlátok tekintetében, melyre rásegít a növekvő volumenhozadék elve, az a tény, hogy a volumen növekedésével a határköltség például szoftverek esetén a nullához közelít. 34 KIESER, A.: Szervezetelméletek. Aula, A jog gazdasági elemzése Magyarországon is komoly jogi kutatások tárgya magánjogászok, polgári jogászok, és közjogászok, alkotmányjogászok oldaláról is. VÉKÁS L.: A magánjog gazdasági elemzése. In: Állam és Jogtudomány 1998./1-2. kötet 3-21.; SAJÓ A.: Közgazdaságtani vizsgálódások a jogról. In: Gazdasági Jogi Tanulmányok II. kötet, A jog gazdasági elemzése kötet (szerk: Harmathy A.- Sajó A., Sorozatszerkesztő: Sárközy T.) KJK.Budapest, A nemzetközi irodalma a témának hatalmas. Különböző nézőpontból lásd Paul-Burrows-Cento G.Veljanovski (szerk.) The Economic Approach to Law (1981); Robert Cooter-Thomas Ulen: Law and Economics (1988), Mark Kelman: A Guide to Critical Legal Studies (1987), Mitchell Polinsky: An Introduction to Law and Economics (2. kiadás 1989), POSNER, R. A: A jog gazdasági megközelítése. In: Mai angol- amerikai jogelméleti törekvések, Bibor kiadó, Miskolc 1996./ Economic Analysis of Law, 3. kiadás, 1986./ POLÁNYI K.: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban. Gondolat, Budapest, , 328. Polányi szerint az elosztásnak három jelentős formája van: reciprocitás (kölcsönös ajándékozás), redisztribúció (elvonás- központi elosztás), és a piaci csere. Ugyanerről értekezik még Peter Behrens aki szerint négy társadalmi döntési eljárás létezik: a piac, bürokratikus eljárás, politikai döntési mechanizmus, bargaining (alku) eljárás, melyek szintén az elosztás formáinak feleltethetők meg. BEHRENS, P: A jog egy gazdasági elméletének szempontjai. in: Gazdasági jogi tanulmányok II. kötet, A jog gazdasági elemzése i. m COASE, R. H.: A vállalat, a piac és a jog; a vállalat természete. in: A vállalat a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

18 18 szélesebb érvényesülésének. Jól meghatározott tulajdonjogok nélkül szükségszerű a negatív (és pozitív) externális hatások léte, amely később részletezendően a piaci kudarcok egyik oka. 38 A megbízó-ügynök elmélet szintén érinti a tulajdonjogról alkotott felfogásunkat, mely a jól meghatározott tulajdonjogokon is túlmutató folyamatokat ír le. Ezzel összefüggésben áll amerikai instutcionalisták jeles képviselője Galbraithnek 39 a technostruktúra fogalma, amely a piac ellenőrzését maga alá vonja és ehhez egyre nagyobb szüksége van az Állam tevékenységére. Ez egyben jól rámutat arra, hogy a részvénytulajdonos profitérdeke hogyan szorulhat háttérbe, mely folyamat során a technostruktúra fennmaradását biztosító költségek beépülnek az árba, és így az árcsökkenéssel szembeni hatékony intézkedési módszerek alakulnak ki, míg az áremelkedés a piacokon könnyen előfordul. 40 Itt már a fejlesztés célja a technostruktúra fennmaradása és az újítások mozgatrugója nem a schumpeteri éretelemben vett vállalkozó. A Coase-t előfutáruknak tekintő új intézményi iskola képviselői 41 a korlátozott racionalitás és opportunizmus 42 alapján állítják a Coase féle tranzakciós költségek magas voltát speciális tőkejavak esetén, mely viszont a szélsőséges nemzetközi munkamegosztás esetén nyilvánvalóan domináns elemmé lép elő és a kezdeti szerződések megkötését követően kétoldalú monopóliumok létrejöttének a nyilvánvaló oka 43. Az újabb új mikroökonomia két modellje 44 közül elsősorban Okun modellje a piaci szerződés elmélete alapján pedig az információ költséges voltára hivatkozva magyarázza az eladó vevő, munkaadó és munkavállaló közti tartós viszonyhoz egyre inkább hasonlító hosszútávú szerződések rendszerét, amely immár nem csak bérek, de az árak ragadósságát is magyarázza, ekként korlátozva érvényességét az árrendszernek, végső soron klasszikus piaci mechanizmusoknak. Jól látható a fenti közgazdasági elméletek tükrében, hogy a jogi vonatkozások egyre előtérbe kerülnek és ezen keresztül nem csak a jogállam építő kövét jelentő piacgazdaság fogalma, de egyre erőteljesebben a tulajdon védelme és szentségére vonatkozó axiómáinkat is állandó kihívások érik a közgazdaságtan oldaláról. 38 COASE, R. H.: i.m. A társadalmi költség problémája, Megjegyzések a társadalmi költség problémájához J.K. GALBRAITH: Az új ipari állam. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, MÁTYÁS A.: A modern közgazdaságtan története. Aula, Budapest, O.E.WILLIAMSON: Economic Organization. Wheatsheaf Books Brighton Sussex 1986.; The modern corporation: Origins, Evolution, and Attributes Journal of Economic Literature, dec Az opportunizmus az információ tökéletlen vagy eltorzított közlésére vonatkozik, főleg azzal a kiszámított céllal, hogy félrevezessen, palástoljon, összezavarjon, vagy másképp tévesszen meg O.E. WILLIAMSON: The Economic of Governance: Framework ans Implications. Journal of Institutional and Theoretical Economics március 199. in MÁTYÁS A. i.m Ezt nevezi Williamson alapvető transzformációnak in MÁTYÁS A.: i.m old. 44 Azariadis, Baily, és F. Gordon A-B-G modellje, és Okun modellje in: MÁTYÁS A.: i.m

19 19 Mindezt szépen egészíti ki, hogy a laissez-faire kapitalizmus korában 45 adekvát klasszikus modell- de ma is az egyetemi oktatás alapját képező versenyezői optimumból származó társadalmi jólét igazolását jelentő Pareto-hatékonyság elve közel sem jelenti a társadalmi igazságosság mércéjét. Ezért nagyon úgy tűnik, hogy a piacgazdaság kiterjesztése nem önmagában jólét növelő hatásai miatt kívánatos, hanem legfeljebb a gazdasági növekedés és versenyképesség (tehát nem a jólét, hanem az ország gazdasági ereje) szempontjából ilyen formán is meglehetősen korlátozottan igazolható. Itt csak arra a dichotómiára utalunk, hogy igaz lehet elvileg a piaci verseny fontos szerepe egy adott rendszeren, például az Európai Unión belül, 46 de a régiós versenyben a protekcionizmus, az adminisztratív szabályozók alkalmazása már döntő lehet 47. Nos a piacról alkotott ilyen árnyalt kép mellett folyik jelenleg elsősorban a WTO vezényletével a GATS 48 keretében a közszolgáltatások piacosítása. Ez az erőteljes liberalizációs - privatizációs folyamat titkos kormányok közötti tárgyalások keretében, 49 már as évek során lezajlott és ma már a tagállamok liberalizációs felajánlásainak végrehajtásának lehetünk szemtanúi. Ez a folyamat a közszolgáltatások valamennyi ágára - kormányzati, az Unióban közösségi szinten koordinált választásoktól függően - kiterjedhet beleértve olyan nagy ellátó rendszereket, mint az egészségügy vagy az oktatás. E liberalizáció még olyan hagyományos területekre is kiterjed, mint a büntetés végrehajtás, hovatovább a hadsereg és az igazságszolgáltatás az a terület, amelyek piacosításának igénye még nem merült fel. 50 Ideológiája épp a világgazdasági növekedés és a nemzetközi versenyképesség fenntartása. 45 A szabadversenyes kapitalizmus letűnt a föld színéről mondja POPPER, K.: Nyitott társadalom és ellenségei című művében Balassi Kiadó, Budapest, Épp a szabályozó hatóságok, mint sajátos autonóm szervezetek kapcsán látjuk, hogy ez még rendszeren belül sem igaz. 47 Gondoljunk arra is, hogy a XX. században nem zajlott le egyszer sem erős protekcionizmus nélkül sikeres felzárkózási kísérlet (Lásd: Bevezetés az összehasonlító közgazdaságtanba Gazdasági rendszerek, országok, intézmények, (szerk.: Bara Zoltán - Szabó Katalin), Aula, Budapest, Általános Egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről, Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló évi IX. törvény B. melléklete SCHIFFER A.: A GATS és a demokratikus politika vége, február 22., BENYIK M.: GATS július

20 20 Ez a más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) által is támogatott folyamat az Európai Unió szintjén gőzerővel folyt. Az Európai Bizottság már az 1990-es évek elején felfigyelt az EU versenyképességének romlására. Ennek kezelésére még Delors vezetése alatt, 1993-ban dolgozta ki első javaslatát, a Növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet 51, majd 2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács ülésén az uniós állam - és kormányfők nagyszabású stratégiai cselekvési tervet, az un. Lisszaboni Stratégiát fogadtak el 52, amely a gazdasági növekedés erősítése mellett a szociális és foglalkoztatási kérdésekre is megoldást keresett. Az elkövetkező évek során hamar világossá vált, hogy a nagy ívű lisszaboni elképzelések nem fognak megvalósulni. A 2004 novemberében előterjesztett Kok jelentés 53 arra mutatott rá, hogy a Lisszabonban kitűzött célok jó részét 54 illetően nem történt előrelépés. Az Európai Bizottság 2005 februárjában közzétett félidei felülvizsgálati jelentése 55 és prioritásként fogalmazta meg egyebek mellett nyílt versenypiacok teremtését Európában és azon kívül, azaz a további liberalizációt. Mindeközben az Egyesült Államok Nagy-Britanniával együtt sikeres deregulációs, államtalanítási folyamatot hajtott végre a nyolcvanas években, a Reagan-Thatcher korszakban. Az Európai Unió, ha nem is ugyanolyan gyorsan és határozottan, mint a fenti konzervatív politikusok irányította két angolszász hatalom, de a tagállamokon illetve az Unión belüli verseny elsősorban a hálózatos iparágakba történő bevezetésében látta a felzárkózás kulcsát. A liberalizáció összefoglaló névvel illetett dereguláció/privatizáció és a versenyszabályok alá vetés bizonyos iparágakban (távközlés, légi közlekedés) már a kilencvenes évek elején megkezdődött, más iparágakban (posta, energia, vasút) csak a kilencvenes évek második felében White Paper on Growth, Competitiveness and Employment: The Challenges and Ways forward into the 21st Century. COM (93) 700 final; 52 European Council Conclusions, March, Kok jelentés: Szembenézni a kihívással A növekedés és foglalkoztatás lisszaboni stratégiája, november Egyes területeken tapasztalható ugyan fejlődés, de a tagállamok teljesítménye igen nagy szórást mutat. Pozitív értékelést kaptak az információs technológia, illetve az internet használat fejlesztése érdekében tett erőfeszítések, de sem a kutatás-fejlesztés, sem a munkahelyteremtés, sem a versenyképesség egésze terén nem volt kielégítő a haladás. 55 Növekedés és munkahelyek, a lisszaboni stratégia új kezdete, február 3, COM (2005) 24 final 56 A fenti megállapítások és értékelések az Európai Unión belüli folyamatokról KENDE T.: Küzdelem és Káosz a közszolgáltatási szektor állami támogatásával és finanszírozásával kapcsolatban Európában, PhD dolgozatából származnak, kézirat

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Közszolgálati jog az önállósodás útján

Közszolgálati jog az önállósodás útján Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés

Részletesebben

KKV-k versenyjogi megfelelése

KKV-k versenyjogi megfelelése KKV-k versenyjogi megfelelése Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke Megfelelés konferencia 2014. november 20., Budapest Áttekintés Versenyjogi megfelelés jelentősége

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu Információ a kreditre igényt tartó hallgatók számára A vizsgakérdések a következő címeken érhetőek el: moodle.uni-corvinus.hu, vagy a http://web.unicorvinus.hu/ohg/index.php?page=targyaink/targy.php&targy=53

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz: ESSZÉ KÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS I. CÍMŰ TÁRGY VIZSGÁJÁHOZ 1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! 1) az egységes adórendszerek több mint száz év során

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek 2015/2016. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben